E3. A Középkori Magyar Állam Megteremtése És Virágkora - 2.3.2

3.
A középkori magyar állam

megteremtése és virágkora
Tartalom
3.1. A magyar nép története az államalapításig .............................................................................................2
3.1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás (középszint)....................................................2
3.1.2. A honfoglaló magyarság életmódja (emelt szint) ..........................................................................12
3.2. Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora ..............................................................................21
3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége (középszint) .....................21
3.2.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején (emelt szint) .....................34
3.2.3. Az Aranybulla (emelt szint) ...........................................................................................................50
3.2.4. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején (középszint) .................................................56
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora ..........................................................................................62
3.3.1. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején (középszint) ......................................62
3.3.2. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom (emelt szint) ............................................67
3.3.3. Zsigmond király külpolitikája (emelt szint) ...................................................................................86
3.4. A Hunyadiak .........................................................................................................................................99
3.4.1. Hunyadi János törökellenes harcai (emelt szint)............................................................................99
3.4.2. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája (középszint) .............................................................109
Függelék ....................................................................................................................................................138
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése ............................................................138
1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

3.1. A magyar nép története az államalapításig
3.1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

(középszint)
E311R-1. A feladat a magyar nép őstörténetével kapcsolatos. [E-06-okt] A források és ismeretei

alapján válaszoljon a kérdésekre!
„A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve K.nde [kündü].
Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük,
Dzs.la-nak [gyula] hívják. Minden magyar a Dzs.la nevű főnökük parancsait követi háború dolgában, a
védelem és más ügyekben.
Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. [...] A magyarok országa
bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. A magyarok tűzimádók. [...] [Ezek]
a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok,
amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és
gyönggyel berakottak. Állandóan portyára mennek a szlávok ellen.” (Ibn Ruszta földrajztudós és Gardizi
perzsa történettudós munkáiból)
a) Mi a szerepe a forrásban megnevezett K.nde-nek [kündü] és Dzs.la-nak [gyula] a magyar
törzsszövetségen belül? (Elemenként 0,5 pont.)
K.nde: ………………………………………………..…………………………………...………………….
Dzs.la: …………………………………………………………………………….…………………………
b) Nevezze meg a forrás alapján a vándorló magyarság államformáját! (1 pont)
………………………………………………………………………….…………………………………….
c) Milyen célokat szolgáltak a kalandozó hadjáratok? Soroljon föl kettőt! (Elemenként 1 pont.)
1. ……………………………………………………………………………..………………………………
2. ……………………………………………………………………………..………………………………
4 pont

E311R-2. A feladat a vándorló magyarokkal kapcsolatos. [E-12-máj-2] Válaszoljon a kérdésekre a
források és ismeretei alapján!
„A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve: Kende. Ez
azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük,
Gyulának hívják. Minden magyar a Gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben
és más ügyekben.
Sátraik vannak, és együtt lovagolnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhová is mennek, együtt
utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, [az uralkodó] kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az
állatokkal.” (Ibn Ruszta, X. század)
a) Határozza meg a forrásban leírt uralmi forma nevét! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
b) Nevezze meg, mely szállásterületen, és mely néptől vették át ezt a rendszert a magyarok?
(Elemenként 0,5 pont.)
A szállásterület neve: ………………………...…………………………..…………………………………..
A nép vagy a birodalom neve: ………………………..………….….………………………………………..
c) Nevezze meg, milyen életmódot folytattak őseink ebben a korszakban! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
„Miután azonban Simeon újra kibékült a rómaiak [bizánciak] császárával, és bátorságban érezte magát, a
besenyőkhöz küldött és megegyezett velük. Hogy leverik, és semmivé teszik a türköket. És amikor a türkök
hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjukat teljesen kiirtották, és a földjük
őrzésére hagyott türköket gonoszul kiűzték. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán
és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, amelyen ma is laknak […].” (Bíborbanszületett Konstantin
bizánci császár, X. század)
d) Határozza meg, mely eseményről szól a forrás! (0,5 pont)
………………………………………………………...……………..……………………...………………..
e) Nevezze meg, hogy a türkök a forrásban mely népet jelölik! (0,5 pont)
…………………………………………………..……………………………………………..…………….
4 pont

E311R-3. A feladat a magyar őstörténethez kapcsolódik. [E-19-máj-2] Nevezze meg a forrásokhoz
kapcsolódó fogalmakat! (Elemenként 1 pont.)
Az uráli nyelvek rokonsági ábrája

a) Az ábráról hiányzó, a) betűjellel jelölt nyelvcsalád megnevezése:
………………………………………………………
A honfoglalás kori magyar társadalom szerkezete

b) Az ábráról hiányzó, b) betűjellel jelölt társadalmi egység (csoport) megnevezése:
………………………………………………………
„A magyar pedig a türköknek [törököknek] az egyik fajtája. Főnökük 20 000 emberrel vonul ki. Főnöküket
K.n.d.h.-nek [kende vagy kündü] nevezik. Ez a név királyuk megkülönböztető címe, mert annak az
embernek a neve, aki királyként uralkodik rajtuk: Dzs.l.h. [dzsula vagy gyula]. Minden magyar Dzs.l.h.-
nak nevezett főnökük parancsát követi a háború dolgában, védelemben és egyéb ügyekben.” (Dzsajhani,
arab tudós)
c) A forrás által körülírt uralmi rendszer megnevezése szakkifejezéssel:
………………………………………………………

Kutatások alapján készített rajz
d) A kép központi alakja által viselt tisztség / szerepkör megnevezése szakkifejezéssel:
………………………………………………
4 pont

E311R-4. A feladat az etelközi magyarság életmódjához kapcsolódik. [E-15-okt] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt
utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, […], a sátrakkal és az állatokkal. […] Egyik határuk a
Bizánci-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. […] Lakhelyeik e két folyó között vannak. Amikor eljönnek
a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire
és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számukra. […] A magyarok […] állandóan legyőzik azokat
a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket mint
foglyaikat. […] Megmegrohanják a szlávokat és oroszokat, és addig mennek a parton, amíg a bizánciak
országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek Kercs a neve. […] Amikor a magyarok Kercsbe érnek,
az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot,
gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása)
A kelet-európai sztyeppe
Azonosítsa a vaktérképen a szövegben szereplő helyszíneket! Írja a megfelelő sorszámokat a
táblázatba! Egy sorba egy sorszámot írjon! Négy sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Helyszín meghatározása Sorszám

a) A magyarok nyári szállásai.
b) A magyarok téli szállásai.
c) Kercs, bizánci kikötőváros.
d) A keleti szláv szállásterületek.
e) Mivel magyarázható, hogy a „magyarok […] állandóan legyőzik […] a szlávokat”? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E311R-5. A feladat a magyar nép őstörténetével kapcsolatos. [E-20-máj-2] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével!
A) „Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. […] Amikor eljönnek a téli
napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire és
halászik. A téli tartózkodás itt alkalmasabb számukra. A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben.
Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. […] Megmegrohanják a szlávokat és oroszokat, és addig mennek a
parton […] [amíg a Krím félszigeten fekvő Kercsbe] érnek a foglyokkal, a rómaiak odamennek eléjük, és
ott kötnek velük vásárt. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek római brokátot,
gyapjúszőnyegeket és más római árukat. […] A magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy
testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból
készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása a
magyarokról, 10–11. század)
B) „Az itt lakó emberek számára maguk között nincsenek határok, mivel igen ritkán művelik meg a földet,
semmiféle házuk, hajlékuk vagy lakóhelyük sincs, hiszen csordáikat és nyájaikat legeltetve szoktak
kóborolni a megműveletlen pusztákon. Nem törekszenek úgy az arany és az ezüst után, mint a többi
halandó; vadászatot és halászatot folytatnak, tejjel és mézzel táplálkoznak. A gyapjú és a ruhák használata
idegen tőlük, és bár szüntelen hidegtől szenvednek, csak vad- és menyétbőrökbe öltöznek. A fáradalmakban
és a harcokban kemények, testi erejük roppant nagy. […] Kevés embert karddal, több ezret pedig nyilakkal
pusztítottak el, amelyeket oly gyakorlottsággal lőnek ki szaruíjaikból, hogy lövéseiket bajosan lehet
elhárítani. […] Előrenyomuló vagy visszaforduló lovaikon harcolnak, de gyakran tettetnek menekülést is.
[…] Jellemük kevély, lázongó, hamis és szemtelen, […] természetüknél fogva hallgatagok, hajlamosabbak
a cselekvésre, mint a beszédre. Ez istentelen népség kegyetlensége folytán […] az itáliai királyság
legnagyobb része is elpusztult.” (Regino prümi apát évkönyve, 10. század)
Melyik forrással kapcsolatosak a következő állítások? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő sorába!
Egy sorba csak egy X jel kerülhet. (Elemenként 0,5 pont.)
Kizárólag Kizárólag
az A) a B) Mind- Egyik
Állítás
betűjelű betűjelű kettő sem
forrás forrás
a) Pozitívan viszonyul a magyarokhoz.
b) A vándorló népekre jellemző szállásváltásról tudósít.
c) Állítása szerint a magyarok halászattal, földműveléssel és
kereskedelemmel foglalkoztak.
d) A Kárpát-medencéből kalandozó magyarokat mutatja be.
e) Nevezze meg azt a korabeli államot, melynek lakóit rómaiaknak nevezi az A) betűjelű forrás!
(1 pont)
…………………………………….
f) Magyarázza meg saját szavaival a két forrás magyarokról szóló leírása közti különbség egy
lehetséges okát! (1 pont)
…………………………………………………………..……………………………………………………
…………………………………………………..……………………………………………………………
4 pont

E311S-1. A feladat a magyar őstörténettel kapcsolatos. (rövid) [E-05-máj-1] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével a magyar őstörténet kutatásának nehézségeit!
„Valamennyi nép történetének kezdete az idők homályába vész. A magyar nép eredetéhez csak a nyelvészet
és a régészet szolgáltat megbízható alapokat. [...]” (Gergely András, történész)
„Az őstörténet ugyanis éppen annak a kornak a vizsgálatára szorítkozik, amelyre nézve írott forrásanyag
nincs, vagy igen gyéren áll rendelkezésre. Mennél távolabbi időbe megyünk vissza, annál kevesebb írott
adatra támaszkodhatunk, és annál inkább előtérbe nyomul a nyelvtudomány, a régészet, az embertan és más
tudományok szerepe. [...]” (Győrffy György, történész)

E311S-2. A feladat a magyar nép őstörténetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-11-máj-1] Mutassa be a
források és saját ismeretei alapján, milyen problémák merülnek fel a magyar nép rokonságának
szaktudományi kutatása során!
A finnugor nyelvek „családfája”

„Az elemek időrendbe állítva – vagyis az egyes népekkel összefüggő kapcsolataink időrendjébe – a
következő rétegeket adják:
1. Az ugor együttélés korából származik: a siratódallam és rokonai [...].
2. Ugoroknál és törököknél egyaránt meglevő, nyelv-lélektani eredetű elem: a »Hol volt, hol nem volt«-
féle mesekezdő formula.
3. Belső-ázsiai törököktől: balladáink hősének elemei, [...] meséink sárkánya, táltos lova [...].
4. Volgai türköktől: népzenénk régi stílusa [...].
5. Fekete-tenger melléki vagy turkesztáni törököktől: a pünkösdi király szokása.” (Vargyas Lajos,
néprajzkutató)

E311S-3. A feladat a magyar honfoglaláshoz kapcsolódik. (hosszú) [E-23-okt] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével a honfoglalás menetét! Térjen ki a honfoglalók életmódjára is! Használja a
középiskolai történelmi atlaszt!
A Kárpát-medence a honfoglalás előtti évtizedekben

„A hírmondót […] visszaküldték ama [Szvatopluk morva] fejedelemhez, és földjéért küldtek neki egy lovat
arábiai arannyal bearanyozott nyereggel, aranyos kantárral. Látván ezt a fejedelem, felette megörvendezett,
azt vélte, hogy vendég módra küldötték ezt neki a földért. A hírmondó tehát földet, füvet és vizet kért a
fejedelemtől. A fejedelem pedig mosolyogva mondotta: »Legyen nekik, amennyit akarnak ezért az
ajándékért!« Így tért vissza a hírmondó övéihez. Árpád pedig ezenközben a hét vezérrel bejött Pannóniába,
de nem vendég módra, hanem hogy örökjogon birtokukba vegyék a földet. Ekkor más hírmondót küldöttek
a fejedelemhez, ily követséget bíztak rá: »Árpád üzeni neked népével együtt ezt: meg ne állj tovább
semmiképpen azon a földön, amelyet megvettek tőled, mert a te földedet megvették a lóért, a füvet a
kantárért, a vizet a nyeregért.« […] Ha tehát a föld, a fű, a víz az övék: minden az övék.” (Képes krónika,
14. század)
„A magyarok sem maradnak tétlenek és gondatlanok, […] néhány katonájukat a bajor csapatok harcba
csalogatására küldik. […] Mintha csak fürge lovaikkal át akarnák törni a harcvonalat, nagy erővel
támadnak, s hatalmas nyílfelhőt bocsátanak ki. A bajorokat a szaruíjaikból kilőtt nyílvesszőkkel borítják el,
majd ismét hátrálnak. Gyorsabbak nehéz fegyverzettel felszerelt seregünknél, s amikor még azt hisszük,
hogy távol vannak, már ott is teremnek; s amilyen gyorsan jönnek, ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. […]
Kifárasztják a mieinket, majd minden oldalról ránk rontanak, a megfáradt bajorokat letámadják, fölébük
kerekednek, eltiporják.” (Johann Turmair – humanista nevén Aventinus – bajor történetíró a pozsonyi
csatáról, 15–16. század)

A törzsszövetség és a fejedelemség hatalmi struktúrája

3.1.2. A honfoglaló magyarság életmódja
(emelt szint)
E312R-1. A feladat a kalandozó magyarokra vonatkozik. [E-05-máj-1] Oldja meg a feladatokat a

térkép és a szöveg segítségével! (Elemenként 1 pont)
„Nem sok idő elteltével a magyarok közössége Lélt és Bulcsút Németországba küldte. Midőn a vár alá
érkeztek, túl a Lech folyón, letáborozták a mezőn, és éjjelnappal zaklatták támadásaikkal a várost. Mivel
váratlan rohamokkal elfoglalni nem bírták, s magukat eltökélve a külvárosból elvonulni nem akartak, Ulrich
püspök és a polgárok követeket küldtek a császárhoz, sürgetve, hogy siessen a város segítségére, mert az
ostromló magyarok, bár sokan vannak, de nem őrzik eléggé magukat, ezért nagyon könnyen le lehet őket
győzni. A császár pedig ulmi udvarából gyorsan és észrevétlen ott termett, s miután a magyarok
elhelyezkedését és seregét kikémlelte, reggeli nyolc óra tájban, miközben az eső esett, rájuk rontott, és az
egyik, a városhoz közel álló csapatot egykettőre tönkreverte.” (Kézai Simon: A magyarok története)
a) Határozza meg a térkép alapján a magyar kalandozások alapvető földrajzi irányait!
..........................................................................................................................................................................
b) Mivel magyarázza, hogy a keleti kereszténység központja ellen viszonylag kevés kalandozó
hadjáratot vezettek a magyarok?
..........................................................................................................................................................................
c) Nevezze meg a szöveges forrás alapján azt a várost, amely ellen a magyarok támadást indítottak,
és határozza meg a támadás időpontját!
..........................................................................................................................................................................
d) Határozza meg, hogy a tárgyalt korszakban a települési szerkezet tekintetében mi az alapvető
különbség Magyarország és Nyugat-Európa között!
..........................................................................................................................................................................
4 pont

E312R-2. A feladat a honfoglalással kapcsolatos. [E-22-máj-2] Oldja meg a feladatokat a források és
ismeretei segítségével!
a) A Képes krónika miniatúráján a mondai jeleneteket sorszámokkal jelöltük. Rendelje a miniatúrán
ábrázolt jelenetekhez az azokat leíró szöveges forrásokat! Írja a jelenethez tartozó szöveg betűjelét a
táblázatba! Egy betűjel kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
A magyarok bejövetele a Képes krónika miniatúráján, 14. század

A) „A hírmondót […] visszaküldték ama fejedelemhez [Szvatopluk morva fejedelem], és földjéért küldtek
neki egy lovat arábiai arannyal bearanyozott nyereggel, aranyos kantárral. Látván ezt a fejedelem, felette
megörvendezett, azt vélte, hogy vendég módra küldötték ezt neki a földért. A hírmondó tehát földet, füvet
és vizet kért a fejedelemtől. A fejedelem pedig mosolyogva mondotta: »Legyen nekik, amennyit akarnak
ezért az ajándékért!«” (Képes krónika, 14. század)
B) „Árpád pedig ezenközben a hét vezérrel bejött Pannóniába, de nem vendég módra, hanem hogy
örökjogon birtokukba vegyék a földet.” (Képes krónika, 14. század)
C) „Zoltának [Árpád fiának], […] dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia
[a német területek] egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és
alemannok [német törzsek] gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó
mellett akasztófán végezték életüket.” (Anonymus, 13. század)
D) „Majd a fent említett férfiak [a törzsfők] mindegyike Álmos vezérért – pogány szokás szerint – saját
vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. És noha pogányok voltak, mégis azt a hitet, melyet
akkor egymás közt esküjükre tettek, mindhalálukig megtartották.” (Anonymus, 13. század)

A jelenet A forrás
sorszáma a képen betűjele
1.
2.
3.
b) Karikázza be a D) forrással kapcsolatos egyetlen helyes állítás sorszámát! (0,5 pont)

1. A szöveg a fejedelemválasztást ismerteti.
2. A leírt esemény Magna Hungariában történt.
3. A szöveg a kettős fejedelemség megszületését ismerteti.
4. A forrás a kereszténység felvételéről szól.
c) Magyarázza meg, hogy a következő szöveg miért cáfolja meg az A) és B) betűjelű forrásokban
felidézett mondát! (1 pont)
„Szvatopluk nem kívánta megújítani a békét [a frankokkal], ezért a frank uralkodó, Arnulf fegyverrel vonult
ellene. […]. A morva fejedelem 894-ben meghalt, fiai […] pedig békét kötöttek a [Keleti Frank]
Birodalommal.” (Langó Péter régész, 2014)
………………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E312S-1. A feladat a honfoglalás kori magyarokra vonatkozik. (rövid) [E-16-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a kalandozó magyarok katonai sikereinek okait! Használja a
Magyar harcosok és felszerelésük (rekonstrukció)

E312S-2. A feladat a magyarság korai történelméhez kapcsolódik. (rövid) [E-09-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei alapján a kalandozások jellegzetességeit, a sikerek és kudarcok okait! Használja
a középiskolai történelmi atlaszt!
„A sereg egy részét állítják lesbe. [...] Az összecsapás megtörténtéveI azok, akiket előreállítottak,
szándékosan futásnak erednek, és ha az ellenség hadirend nélkül végzi az üldözést, miután azok túlhaladtak
a leshelyen, a lesben állók előjönnek, és az ellenség mögött a hátába kerülnek. Azután az előre
meghatározott jelre a megfutamodók is visszafordulnak és körülveszik őket. [...] Ügyesen kilesik a kedvező
alkalmat, és ellenségeiket nem annyira karjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel,
rajtaütés és a szükségesekben való megszorítás útján.” (Bölcs Leó, bizánci császár)
„[Madarász] Henrik király a csata megkezdése előtt a következő bölcs és üdvös tanácsot adta: »Amikor
elkezditek a harcot, senki ne próbálja előzni bajtársát, még ha gyorsabb is a lova, hanem az egyik oldalról
a pajzsoktól védve, a pajzsokon fogjátok fel az első nyíllövéseket, azután sebes vágtatással és leghevesebb
lendülettel rohanjatok rájuk, hogy másodszor ne tudják kilőni rátok nyilaikat, mindaddig, amíg nem érzik
a fegyvereitek által ütött sebeket.« A szászok tehát nem felejtkeznek el az igen üdvös figyelmeztetésről, és
rendezett hadsorokban egyszerre rohamoznak, s nem akad olyan, aki gyorsabb lovával megelőzné a
lassúbbat, hanem ahogy a király mondotta, egyik oldalról a pajzsokkal fedve, pajzsaikon felfogják az
ártalmatlanná vált nyíllövéseket, azután, ahogy a bölcs férfiú megmondta, gyors rohammal rájuk mennek
úgy, ahogy amazokból nyögések közben előbb távozik az élet, semmint másodszor kilőhetnék nyilaik
villámait. És Isten kegyes ajándéka folytán bekövetkezett az, hogy amazoknak inkább a futáshoz, semmint
a csatához jött meg a kedvük. […] Ezt a Merseburg melletti dicsőséges és emlékezetre méltó diadalt a király
festményben örökítette meg palotájának felső ebédlőjében.” (Liutprand középkori történetíró)

E312S-3. A feladat a X. századi magyar történelemhez kötődik. (rövid) [E-07-máj-1] Mutassa be
ismeretei és a források alapján a kalandozó hadjáratok jellemzőit és az európai világban a
magyarokról kialakult képet! Használja a történemi atlaszt!
„A magyarok népe napkelte előtt az öldöklésre szomjasan, a harcra vágyódva, meglepi a még ásítozó
keresztényeket. Többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a magyarok kiáltozása. Másokat ágyukban döftek
keresztül, sem a zaj, sem a sebek nem ébresztették már fel őket, mivel előbb szállott el belőlük a lélek, mint
az álom. Tehát innét is, onnét is súlyos küzdelem kerekedik; a türkök [magyarok] hátat fordítva, mintha
megfutamodnának, nyilakkal igen sokat leterítenek. A lenyugvó nap már hét órát mutatott, a hadiszerencse
még Lajos [Gyermek Lajos keleti frank király] seregének kedvezett, amikor a türkök szemtől-szembe cselt
vetnek, és futást színlelnek. A király népe a cselvetést nem sejtve, a legerősebb lendülettel üldözőbe veszi
őket, a lesben állók minden oldalról előjönnek és megsemmisítik a győzteseket azok, akik már
legyőzötteknek látszottak.” (Liutprand püspök krónikája, 960 körül)
„Kettő közülük [a magyarok közül] felmászik a haranglábra abban a hitben, hogy a csúcsán levő kakas
aranyból való, és nem lehetne az ilyen nevű helység istene, csak úgy, ha nemesfémből van öntve.
[Gallus=kakas]. Miközben az egyik erősebben kihajlik, hogy a lándzsájával lefeszítse, a magasból lezuhan
az udvarba és szörnyethal. A másik ezalatt isten szentélyének meggyalázására a keleti homlokzat tetejére
mászott, és miközben hozzákészülődött, hogy a hasát kiürítse, hátrazuhant és teljesen összetörte magát […].
A kolostor udvarát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáznak. Heribald is velük együtt belakott,
hogy, mint utóbb maga is mondogatta, soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a
zöld fűre ültek az étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul ejtett klerikusnak [papnak] székeket hozott.
Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán
fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, amelyet tele
csöbrökben középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a
bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klerikust pedig és a
bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. A klerikus pedig, minthogy jól tudta a nyelvüket,
s ezért is tartották meg életben, velük kiabált, ahogy csak tudott. […] A foglyoknak szokatlan énekére
mindnyájan, akik ott voltak, összecsődültek, és vidámságukat szabadjára engedve, táncoltak és birkóztak a
főemberek előtt. Némelyek fegyverrel is összecsapva, bemutatták, mennyire járatosak a hadi
tudományban.” (Ekkehard: Sankt Gallen-i történetek; 1050 körül)

E312S-4. A feladat a középkori Magyarország korai történetére vonatkozik. (hosszú) [E-05-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar kalandozó hadjáratok célját, a sikerek és
kudarcok okát! Értékelje a magyarokról kialakított eltérő vélemények okait!
„A magyar kalandozások céljával kapcsolatban Kellner megállapítja, hogy a [...] magyar támadások
elsősorban kolostorok és templomok ellen irányultak, ahonnét arany, ezüst és más kincseket
zsákmányoltak. A nemesfémtárgyak mellett fontos bevételi forrás volt a védelmi pénz, amelyet béke
fejében fizettettek ki. Egy harmadik lehetőségként kínálkozott a foglyok kiváltásáért követelhető váltságdíj.
Az elfogott emberek egy részét a Kárpát-medencébe hurcolták, ahol szolgaként alkalmazták őket.
Összefoglalásként Kellner megállapítja, hogy a magyarok [...] általában a zsákmányért indítottak háborút
[…] Ez a megközelítés meglehetősen egyoldalú, hiszen […] a magyar kalandozások többsége mögött
nyugati felkérés állt, tehát a nyugati uralkodók a magyarokat egymás elleni harcaikban használták fel.”
(Zimonyi István: Magyar kalandozások a Nyugat szemével)
„Az Úr testet öltésének 889. évében a magyarok igen vad és minden szörnyetegnél kegyetlenebb népe. [...]
Természetük dölyfös, lázadozó. [...] Mindig hajlamosak idegen elleni vagy otthoni felkelésre;
természetüknél fogva hallgatagok, készebbek cselvetésre, mint a beszédre.” (Regino prümi apát)
„A magyarok [...] pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött, gyújtogatva és rabolva mindent elpusztított,
az emberek legnagyobb részét leöldöste, de sokakat fogolyként életben is tartott.” (Velencei krónika a 899.
évi kalandozásról)
„A magyarok népe vadságát csaknem minden nemzet tapasztalta. [...] A türkök hátat fordítva, mintha
megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek.” (Liudprand: Antapodosis)
„Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok.
Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak. [...]” (Sankt Gallen-i Történetek)
„Azt készséggel elismerem, mint magánembert nem töltenek el büszkeséggel a magyarok pusztításai szerte
Európában, de [...] felelőssé sem tettem elődeinket. Ők azt tették, amit akkor, abban a történeti helyzetben,
olyan létformák között tenniük kellett.” (Kristó Gyula történész)
„Ámde szólni fogunk a türkök szervezetéről és harcrendjéről [...]. Ez a nép [...] a fáradalmat és nehézségeket
derekasan tűri, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségekben való egyéb nélkülözéssel, mint afféle
nomád nép [...].
Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját
hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják.
Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. [...] Jobbára a távolharcban [...] a
szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket.” (Részlet Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből)
Az augsburgi csatáról: „[a németek] kivonulnak a táborból,
számra nézve mintegy nyolc légió. A sereget egyenetlen és
nehéz terepen vezetik, hogy az ellenségnek ne adjanak
alkalmat arra, hogy zavarják a csapatokat nyilaikkal,
amelyeket kíméletlenül használnak a cserjések védelme
alatt.” (Widukind: A szászok története)

E312S-5. A feladat a honfoglaló magyarsággal kapcsolatos (rövid) [E-08-okt] Mutassa be az alábbi
források és ismeretei alapján a honfoglaló magyarság életmódját, a világról alkotott felfogását!
„Ügyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira karjukkal és haderejükkel igyekeznek
leverni, mint inkább csel, rajtaütés […] útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban
legtöbbjük kétféle fegyvert visel. […] Türk [magyar] ellenfeleinknek hátrányos a legelő hiánya, tekintve a
magukkal vitt lovak sokaságát. […] Lovasok és lóról le nem szállnak, mert gyalogosan nem képesek helyt
állni, minthogy lóháton nőttek fel.” (Bölcs Leó, bizánci császár, IX. század)
„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt
utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az
állatokkal. […] Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen
közelebb van. Ott marad télire, és halászik.” (Ibn Ruszta és Gardízí, IX. század)
„A világ rétegekre oszlik: a középső a mi világunk, a felső […] az istenek és szellemek lakóhelye, míg az
alsó világ a gonosz szellemek tanyája. E világi rétegeket egy csodálatos fa – az életfa vagy világfa köti
össze, melynek gyökerei az alsó, csúcsa és felső ágai a felső világi rétegekbe nyúlnak. […] A fa ágai közt
van a Nap, a Hold és a csillagok. A különböző világi rétegek közt […] csak a különleges tulajdonságokkal
és tudással rendelkező sámán (vagy magyar nevén: a táltos) tud közvetíteni.” (Fodor István történész)
Jurta Tarsolylemez Visszacsapó íj
Előkelő férfiak öltözéke

E312S-6. A feladat a középkori magyar társadalomtörténettel kapcsolatos. (rövid) [E-13-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével a magyarság társadalmának és életmódjának legfontosabb
jellemzőit a X. század első felében! Válaszában a források alapján röviden térjen ki arra is, milyen
történészi elképzelések fogalmazódtak meg a kalandozások társadalomtörténeti hátteréről!
„Szólnunk kell arról az […] elképzelésről is, amely a kalandozásokat a pásztortársadalom válságából
magyarázta. E nézet szerint a nomád magyar pásztortársadalom a honfoglalás után szűkebb területre szorult
össze, aminek következtében a termelésből kiszorult szabad pásztorok rablóhadjáratokon igyekeztek
életlehetőséget teremteni maguknak, elsősorban azáltal, hogy szántó-vető foglyokkal végeztették földjükön
a földművelést. Amióta bebizonyosodott, hogy a honfoglaló magyarság köznépe földet is művelő félnomád
volt, a munkaidőben távollevő kalandozó harcosok pedig zömmel a középrétegből kerültek ki, ez a
magyarázat elvesztette alapjait.” (Györffy György, 1984)
„[A társadalom] élén szűk körű főnöki réteg jött létre, amely a kalandozó hadjáratokban további
meggazdagodásának elsőrendű forrását látta. Ebbeli törekvése a társadalom zömét alkotó szabadok ellen
irányult, akiknek rovására kívánt kivételezett helyzetbe kerülni. […] A rendszeres hadi események révén
az egyes főnökök körül egyre határozottabb körvonalakkal alakult ki olyan katonai kíséret, amely háborús
időkben külső, békés időkben belső elnyomó funkciók ellátására volt alkalmas.” (Kristó Gyula, 1986)

3.2. Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora
3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége

(középszint)
E321R-1. A feladat az Árpád-házi királyok korára vonatkozik. [E-10-máj-1] Oldja meg a feladatokat
a forrás és ismeretei segítségével!
„I/6. A magánvagyon királyi engedélyezéséről
Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani,
feleségének, fiainak és leányainak és rokonainak, vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se
merje senki érvénytelenné tenni.
I/8. A vasárnap megtartásáról
Ha valamely pap vagy ispán, avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni,
vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra.
I/14. A gyilkosságokról
Ha valaki haragra gyulladva, vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg,
hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni,
ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos
ezenfelül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen.
I/18. A szabadosokról
Ha valaki könyörületességtől vezéreltetve saját rabszolgáit vagy szolgálóleányait tanúbizonyság mellett
szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztunk, hogy halála után azokat irigységtől vezéreltetve, senki
szolgaságba visszavetni ne merészelje.
I/22. Azokról, akik szabadokat szolgaságba hajtanak
Mivel tehát Istenhez méltó és az embereknek legjobb, hogy ki-ki életének futását a szabadság serénységével
végezze, a királyi végzés szerint elhatároztuk, hogy ezután az ispánok vagy katonák közül senki se
merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani.
II/18. A tizedről
Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tízedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc
részt adjon Istennek, és ha valaki a püspöknek elkülönített [félretett] tizedét meglopja, mint tolvajt ítéljék
meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (Szent István I. és II. törvénykönyvéből)
a) Mettől meddig uralkodott I. (Szent) István? (Elemenként 0,5 pont)
………………………………………
b) Nevezzen meg egy olyan célt, amely a tized elrendelését szolgálta! (1 pont)
..........................................................................................................................................................................
c) Mit kívánt elérni a gyilkosságokról szóló (I/14.) rendelkezés? (1 pont)
..........................................................................................................................................................................

d) Válassza ki aláhúzással a következő felsorolásból azt a négy alapelvet, amelyek a törvényalkotó
szándékait tükrözik! A kiválasztott alapelvek elé írja oda annak a törvénynek a számát, amellyel
választását igazolja! (Elemenként 0,5 pont.)
A törvények érvényesítik a „szemet szemért, fogat fogért” elvét.
Vagyonáról a tulajdonos rendelkezhet.
Szabad ember nem tehető szolgává.
A törvények a keresztény egyház szellemiségét is érvényesítik.
A rabszolgát (szolgát) tulajdonosa szabaddá teheti.
A törvénykönyv szabályozza az adósrabszolgaság intézményét.
Megfogalmazza az „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét.
Rendelkezik a királyi serviensek jogállásáról.
5 pont

E321R-2. A feladat Szent István királyhoz kapcsolódik. [E-10-okt] Válaszoljon a forrás és ismeretei
segítségével a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)
„14. Ha valaki szándékos gyilkosságot követ el, száztíz pénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába
kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak. Ha pedig véletlenül öl meg bárkit is, tizenkét
pénzt fizessen, és az egyházi törvények szerint vezekeljen. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját
megöli, a gyilkos szolgát adják a megölt szolga helyébe, vagy váltsa meg ura és a gyilkos vezekeljen. Ha
pedig szabad ember öli meg valakinek a szolgáját, adjon másik szolgát vagy az értékét térítse meg, és az
egyházi törvények szerint vezekeljen.
15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven
tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig
valamelyik vitéz esik ugyanazon bűnbe, a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen. Ha pedig a népből
való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett
böjtnek.”
a) Mutassa be röviden az ispánok két fontos szerepkörét!
1. ……………………..………………………………………………………………………………………
2. ..………………………………...………………………………………………………………………….
b) Mi bizonyítja a törvényszövegben, hogy a szolgákat részben vagyontárgyként, részben emberként
kezelték?
- vagyontárgyként: ………………………..………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………..
- emberként: ……………..………………………...…………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
c) Milyen tényezőktől függött, hogy a gyilkosságért milyen büntetést szabtak ki? Nevezzen meg
hármat!
1. ……………………………………………………………………………………………………………..
2. ……………………………………………………………………………………………………………..
3. …………………..……………..…………………………………………………………………………..
d) Milyen korábbi szokást próbált megszüntetni a törvény azzal, hogy az áldozat családja kárpótlást
kap?
………………………………………………………..………………………………………………………
………………………………………………..………………………………………………………………
4 pont

E321R-3. A feladat Szent István egyházszervező tevékenységével kapcsolatos. [E-06-feb] Oldja meg
a feladatot a forrás és ismeretei alapján!
a) Egészítse ki a hiányos térképmagyarázatot! (Elemenként 0,5 pont.)
b) Sorolja fel Szent István három konkrét törvényi előírását, amelyeket a keresztény egyház
érdekében hozott! (Elemenként 0,5 pont.)
1. …………………………………………………………………………....……………………………….
2. ………………………………………………………………..……………..…………………………….
3. ………………………………………………………………..……………..…………………………….
c) Mi volt a jelentősége az önálló esztergomi érsekség kiépítésének? (1 pont)
……………………………………………………………..………………..……………………………….
d) Mi volt a jelentősége annak, hogy Szent István a nyugati kereszténységhez kapcsolta a Magyar
Királyságot? (1 pont)
……………………………………………………………………………..…………..…………………….
5 pont

E321R-4. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. [E-21-máj-1] Oldja meg a
feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
Közigazgatás és államszervezet Szent István korában

a) Nevezze meg az ábrán 1. sorszámmal jelölt birtoktípust! (0,5 pont) …………………………………
b) Nevezze meg az ábrán 2. sorszámmal jelölt tisztséget! (0,5 pont) .……………………………………
c) Nevezze meg az ábrán 3. sorszámmal jelölt intézményt! (0,5 pont) …………………………………..
d) Nevezze meg az ábrán 4. sorszámmal jelölt országos főméltóságot! (0,5 pont)
………………………………………
e) Magyarázza meg az ábra és ismeretei alapján, mi tette lehetővé, hogy Szent István király korában
a királyi hatalomgyakorlás költségeit komolyabb regáléjövedelmek nélkül is fedezték az uralkodói
jövedelmek! (1 pont)
……………………………………………………………………..…………………………………………
………………………………………………………………………………..………………………………
f) A korszakban a királyi udvarnak nem volt állandó székhelye. Magyarázza meg, miért volt fontos,
hogy a király és udvartartása körbejárjon az országban! (1 pont)
………………………………………………..………………………………………………………………
………………………………………………………………………..………………………………………
4 pont

E321S-1. A feladat a magyarság korai történelmével kapcsolatos. (rövid) [E-10-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei alapján Géza fejedelem uralkodását, államalapító tevékenységét! Használja a
„Géza fejedelem korában […] kedvező volt a nemzetközi helyzet. A bizánci császárság erejét az arabok,
az oroszok és bolgárok kötötték le, a német-római császár pedig Itáliára összpontosította figyelmét.” (Bakay
Kornél történész)
„A Géza és Koppány közötti ellentét István születésével fogant meg, […] felmerült az utódlás két
alternatívája, vajon a régi törvény szerinti szeniorátus vagy a keresztény társadalmakban dívó
elsőszülöttségi rend érvényesüljön-e. […] Géza Koppány területét, Somogyországot várakkal, katonai
segédnépekkel és törzsi katonaság falvainak sokaságával zárta körül.” (Györffy György történész)
„Roppant kegyetlen; hirtelen haragjában sokakat megölt. Midőn kereszténnyé lett, e hit megerősítése végett
tombolt vonakodó alattvalói ellen. […] A mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott.
Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.”
(Thietmar merseburgi püspök, német krónikás Gézáról)
„Elküldte követeit 973-ban Quedlinburgba az öreg Ottó császárhoz, s kérte térítő papok küldését. […] A
12 tagú magyar küldöttség végül is megszerezte az agg császár jóindulatú támogatását, s hamarosan meg
is jelentek Magyarországon a nyugati térítő papok.” (Bakay Kornél történész)
„A bajor-magyar viszony békés alapokon való rendezésére 995-ben nyílt meg a lehetőség, amikor Civakodó
Henrik meghalt. Géza és a helyette mind többet intézkedő Sarolt ezt az alkalmat tüstént megragadta.
Leánykérő követséget menesztettek Regensburgba. [...] A dinasztikus házasság, a középkori békekötés
elterjedt formája, megkövetelte a vitás területek rendezését is, […] a Bajorország […] és a Magyarország
közti határnak a Lajta és Morva vonalán való kijelölését. […] Gizellát nem csupán papok, hanem lovagok
is kísérték.” (Györffy György történész)

E321S-2. A feladat az Árpád-korral kapcsolatos. (rövid) [E-07-máj-2] Mutassa be a keresztény
királyság létrejöttének, az új államszervezet kiépítésének szerepét a korszak társadalmi
átalakulásában!
„1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és
kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék,
papról és könyvekről a püspök. […]
Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc
részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből
eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (István II. törvénykönyvéből, 1030–1038 között)
„8. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap
mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha
pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le.
[…]
10. Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át
bezárva böjtöljön. […]
14. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a [gyilkos] szolgát adják a [megölt] szolga helyébe,
vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, ahogy mondottuk.
15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve – ami távol legyen a hűséget
megtartók szívétől – felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint
ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint.
Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint
a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el
ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek.” (István I.
törvénykönyvéből, 1001 körül)

E321S-3. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. (rövid) [E-06-okt] Mutassa be a források
és ismeretei alapján, hogy miként szolgálta Szent István törvényalkotó tevékenysége a keresztény hit
terjesztését, az egyházszervezet kiépítését és a királyi hatalom megerősítését Magyarországon!
Használja a történelmi atlaszt!
„Előszó a királyi törvényhez
A királyi méltóságnak a keresztény hit tápláló erejével véghezvitt alkotásai fényesebbek és erősebbek
szoktak lenni más méltóságok műveinél. [...]
2. A püspököknek az egyházi javak feletti hatalmáról és a világiakkal való egyetértéséről
Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmuk az egyházi javakat gondozni, igazgatni s kormányozni, és
azok felett rendelkezni az egyházi törvények határozatai szerint. Akarjuk, hogy a világiak is
engedelmeskedjenek a püspököknek szolgálataikban az egyházak igazgatása, az özvegyek és árvák
védelmezése érdekében, és hogy engedelmesek legyenek kereszténységük megtartásában.
3-4. Milyeneknek kell lenniök az egyházi személyek tanúinak és vádlóinak
[...] Világi személy tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki ne fogadja el. Senki se merje ugyanis
egyházi személy ügyét világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban.
8-9. A vasárnap megtartásáról
[...] A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap
mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha
pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem [tűz]őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg és nyírják
le.
10. A négy böjti időszak megtartásáról
Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva
böjtöljön.” (Szent István ún. I. törvénykönyve)
„1. A király adományáról az egyháznak
Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és
kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király
gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.
18. A tizedről
Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti,
kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az
ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (Szent István ún. II. törvénykönyve)

E321S-4. A feladat a magyar államalapítás történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-12-máj-1] Mutassa
be az I. (Szent) István törvényeiben tükröződő, illetve az általuk elindított társadalmi átalakulást!
Válaszában kizárólag a bekövetkező társadalmi változásokra koncentráljon!
„14. Ha valaki szándékos gyilkosságot követ el, száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a királyi
kincstárba kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet meg a bíráknak. Ha pedig véletlenül öl meg bárkit
is, tizenkét aranypénzt fizessen. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a gyilkos szolgát adják
a megölt szolga helyébe vagy váltsa meg az ura. Ha pedig szabad ember öli meg valakinek a szolgáját,
adjon másik szolgát vagy az értékét térítse meg.
15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg
az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb
ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember
követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek.”
(I. István I. törvénykönyve)

E321S-5. A feladat az államalapítás korához kapcsolódik. (rövid) [E-15-máj-1] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével István király egyházszervező tevékenységét!
„Hisszük, s valóban tudjuk, hogy ha az istentiszteletnek szentelt helyek hatalmát és tiszteletét növeljük, azt
nemcsak az emberek hirdetik dicsérettel, hanem Isten is jutalommal viszonozza. Ezért Isten szent egyháza
és a mi híveink valamennyien, a mostaniak és jövendőbeliek, tudják meg, hogy a Pannónia hegyén lévő
Szent Márton monostornak az apátja, Anasztáz közbenjárására, tanácsára és beleegyezésével ugyanezen
monostornak olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott.
Szent Márton monostorát még szülőatyánk kezdte és mi fejeztük be Isten segítségével lelkünk üdvéért és
királyságunk megszilárdításáért. Ugyanezen monostor testvéreinek szent imái miatt az előbb írt Anasztáz
apát úr tanácsaitól és állandó segítségétől felbátorítva lettünk ugyanis győztesek.” (A pannonhalmi apátság
alapítólevele, 1001)
„Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át
bezárva böjtöljön.
Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva
böjtöljön.” (I. István I. törvénykönyvéből)

E321S-6. A feladat a kora középkori államberendezkedéssel kapcsolatos (komplex – összehasonlító).
[E-18-máj-1] Vesse össze a források és ismeretei segítségével Nagy Károly és I. (Szent) István
államának berendezkedését a következő szempontok alapján:
• az előző uralkodó szerepe a központi hatalom megszerzésében / megerősítésében,
• az uralkodói hatalom igazolása, törvényesítése (legitimációja) és az uralkodói címek,
• az államszervezés gazdasági korlátai,
• a királyi birtokok és uralkodói központok,
• a közigazgatás megszervezése,
• az egyházszervezés, a kereszténység terjesztése.
„Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt
elmondott imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: Éljen és
győzedelmeskedjék Carolus Augustus, az Isten által megkoronázott nagy, békét teremtő császár!”
(Einhard: Nagy Károly élete)
„A terméshozamokra a IX. századi [nyugat-európai] kolostorok leltárainak adataiból lehet következtetni.
Georges Duby [történész] számításai szerint a gabonatermés az elvetett mag 1,6–1,8szorosa volt, az árpa
esetében kivételesen emelkedett a kétszeres arány fölé. Ez azt jelentette, hogy a termésnek több mint a felét
félre kellett tenni a vetéshez. Mivel a gabonatermés az időjárás függvényében rendkívül ingadozott,
gyakoriak voltak az olyan évek, amikor az elvetett mag sem térült meg.” (Katus László: A középkor
története)
„[…] a pápának látomásában megjelent Isten küldöttje, és ezt mondta: Tudd meg, hogy a holnapi napon, a
nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás
ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, […] fejedelmüknek, miként kérik,
eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.”
(Hartvik: Szent István király legendája)
„Szent István első pénzeit csekély mennyiségben bocsátotta ki, ezzel magyarázható, hogy évszázadokon
keresztül feledésbe is merültek. Csak 1968-ban bukkantak fel ismét, amikor a baranyai megyei
Nagyharsányban egy szenzációs kincslelet részeként mintegy negyven darab került napvilágra. Az első
magyar pénz kibocsátása még inkább csak presztízs célokat szolgált.” (Gyöngyössy Márton: A magyar
pénzverés kezdetei)

Nagy Károly birodalma
A Magyar Királyság egyházszervezete a XI. században

E321S-7. A feladat Szent István államszervező tevékenységére vonatkozik. (hosszú) [E-09-máj-2]
Mutassa be Szent István állam- és egyházszervező tevékenységét a források és ismeretei segítségével!
„A királyi javak megtartásáról
Különösképpen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon
rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák és bármi, ami királyi méltóságunkhoz
tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon vagy el ne vegyen, sem pedig
valaki az említett dolgokból magának valamiféle előnyt szerezni ne merészeljen.
A keresztény vallás megtartásáról
Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen
bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények
szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni,
ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt megismételve összesen hét ízben.
És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a
kereszténység védelmezőjének.
A gyilkosságokról
Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy
tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni,
ötvenet adjanak a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos
ezenfelül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen.
A templomba járásról és azokról, akik mise alatt mormognak és beszélgetnek
Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt
mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent
olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a
templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában
mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.” (Szent
István I. törvénykönyve)
„A király adományáról az egyháznak
Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és
kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék,
papról és könyvekről a püspök.
A szabadok tolvajlásáról
Ha valaki a szabadok közül lopást követ el, úgy határoztunk, hogy eme törvény szerint adjon elégtételt: ha
először: váltsa meg magát, ha tudja, ha pedig nem tudja, adják el. Ha pedig eladása után is lopást követ el,
a rabszolgákról szóló törvény szerint bűnhődjék.
Az ispán hatalmaskodásáról
Ha az ispánok közül valaki valamilyen ürüggyel egy vitéztől elvesz valamit, adja vissza, és azonfelül a
sajátjából ugyanannyit [adjon].
A tizedről
Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc
részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített [félretett] tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg,
és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (Szent István II. törvénykönyve)

3.2.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején
(emelt szint)
E322R-1. A feladat a középkori Magyar Királysággal kapcsolatos. [E-06-máj-2] Oldja meg a

feladatokat a források és ismeretei alapján!
a) Döntse el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! (Elemenként 0,5
pont.)
„Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha a főembereknek rokonát lopás bűnében találják egy tyúk
értékén túl, […] akasszák fel, és egész vagyona vesszen el. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson
érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a
templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét
veszítse el, s amit lopott adja vissza. […]
Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott
értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. […] Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak
kiált, istenítélettel vizsgálják meg. […]
Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain
kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden
vagyonát adja vissza. […] Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz,
kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (Szent László törvénykönyvéből)
Állítások Igaz Hamis

1. László törvényeiben a tolvajokat egyformán büntette.
2. László korában elfogadott bizonyítási eljárás volt az istenítélet.
3. A törvény szigorúbban büntette a bírót, ha a tolvajt futni hagyta, mintha
ártatlant ítélt el.
4. László uralkodása idején már feledésbe merültek a pogány szokások.
b) Nevezze meg, mely gazdasági célt szolgálták a törvényben megfogalmazott intézkedések! (1 pont)
…………………………………………………………………………………….,…………………………
c) Nevezze meg, mely társadalmi berendezkedés megerősödéséhez járultak hozzá a fenti törvények!
(1 pont)
…………………………………………………………..……………………………………………………
4 pont

E322R-2. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-14-máj-1] Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán
ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden
vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak.
6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és
lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy
minden vagyonát adja vissza.
12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az
akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig
avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.
14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott
értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.” (I. László II. törvénykönyvéből)
a) A bűnösség megállapításának melyik két módját említi a törvény? (Elemenként 0,5 pont.)
1. ……………………………………………….... 2. …………………………………………………….
b) Magyarázza meg saját szavaival, miért különbözik a bírói tévedés kétféle büntetése! (1 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
c) A törvény szigorára feltehetően azért volt szükség, mert jelentős tömegek változtatták meg a lakhelyüket
a korszakban. Magyarázza meg a jelenség okát! (1 pont)
……………………………………………………………………………….………………………………
d) Mikor uralkodott I. (Szent) László? (Elemenként 0,5 pont.)
uralkodásának kezdete (évszám): ……………
uralkodásának vége (évszám): ……………
4 pont

E322R-3. A feladat I. (Szent) László magyar király uralkodásával kapcsolatos. [E-18-máj-2] Oldja
meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Karikázza be a következő forrásrészletek közül annak a kettőnek a betűjelét, amelyik I. (Szent)
László uralkodására vonatkozik!
A) „Mikor […] Zolomér [horvát] király gyermekek nélkül halt el, a felesége, [a magyar] király nővére,
sokat szenvedett férjének ellenségeitől, és Jézus Krisztus nevében segítséget kért fivérétől […]. A rajta esett
jogtalanságokat a király keményen megtorolta, Horvátországot […] teljességgel visszaszerezte neki, majd
az említett királynétól a saját uralma alá vetette.” (Képes Krónika, XIV. század)
B) „Már püspök volt, és ebből a tisztségből emelték a királyi trónra. […] A dalmát királyságot [városokat]
meghódította […].” (Kézai Simon, XIII. század)
C) „Híres és sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen, aki akkor az egész Erdőntúli országot
[Erdélyt] kormányozta. […] Az ő nagyon nagy és gazdag országát egészében Magyarország királyságához
csatolta.” (Képes Krónika, XIV. század)
D) „[Ebben az évben Salamon király] börtönbe záratik, és István király úr és fia, Imre, és Gellért püspök
felemeltetnek [szentté avattatnak], és Salamon király elmenekül.” (Pozsonyi Évkönyvek, XII. század)
b) A következőkben részleteket olvashat I. (Szent) László törvényeiből. Rendelje a részleteket a
bennük szereplő intézkedés céljához! Írja a részletek betűjelét a táblázat megfelelő sorába! Egy sorba
egy betűjelet írjon! Két részlet kimarad.
A) „Aki […] kutak mellett áldoz, avagy fának és forrásnak és kőnek ajándokot ajánl, akárki legyen, egy
ökörrel bűnhődjék érte.”
B) „Valahányszor […] [bűnöst] fog valaki és megkötözi azt, három napon által tartóztassa csak magánál,
negyed napra pedig állassa a bíró eleibe. […] És [ha] valaki a bíró ítéletét makacsul mellőzi, hat pénzt
fizessen.”
C) „Ha valamely szabad ember tíz dénár árát lop, akasszák fel.”
D) „Az olyan papoknak pedig, akik első és törvényes házasságban élnek, minthogy a szeretet kötötte és a
szent Lélek bírta egybe őket, ideiglen való engedelmet adtunk, míg az apostoli szent atya adna tanácsot
rólok nekünk.”
E) „És a püspökök [...] gyakorta látogassák meg a kolostorokat és vizsgálják meg, micsoda mérsékletes
életet és társalkodást folytatnak a szerzetesek.”
F) „Mind az egész tizedadót be kell pedig szedni karácsonyig.”
Forrásrészlet
Rendelkezés célja
betűjele
a magántulajdon védelme
az önbíráskodás megakadályozása
a pogányság tiltása
az egyház jövedelmének biztosítása
3 pont

E322R-4. A feladat a középkori magyar társadalomra vonatkozik. [E-16-máj-2] Írja a táblázatba
annak a törvénycikknek a sorszámát, amelyre az állítás vonatkozik! Egyes törvénycikkek több helyre
is illenek, egy törvénycikk azonban egyik helyre sem írható be. (Elemenként 0,5 pont.)
„22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat
visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. László I. törvénykönyvéből)
„6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen el mindene fiain
vagy lányain kívül, s magát a bírót adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a
felakasztott személy minden vagyonát adja vissza. […]
12. Ha valamely szabadot vagy szolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön
akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan szolga pedig, avagy
szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.” (I. László II.
törvénykönyvéből)
„20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden természetes leszármazás
szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s
ha ilyenek nincsenek, örököljön a fiútestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig
az illetőnek fiútestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át. […]
27. Senki se merjen tanúbizonyságot tenni, csak ha bűneit meggyónta. Akinek a tanúskodását hamisnak
találják, annak a tanúbizonyságát többé ne fogadják el.” (Kálmán I. törvénykönyvéből)
A
Állítások törvénycikk(ek)
sorszáma
a) A törvénycikk tartalma arra utal, hogy a társadalomban felgyorsult a szabadok
lesüllyedése, ezért a magántulajdon sérelmére elkövetett vétségeket rendkívül
szigorúan büntették.
b) A törvénycikk azt bizonyítja, hogy a korszakban a keresztény hit és a keresztény
szokások még nem hatották át a társadalom egészét.
c) A törvénycikk még nem a korszakban Nyugaton már megszilárdult feudalizmus
kategóriái szerint csoportosítja a társadalmat.
d) A törvénycikk szövegéből kikövetkeztethető, hogy kialakult már a
földmagántulajdonnal rendelkező szabadok, a serviensek rétege.
3 pont

E322R-5. A feladat Könyves Kálmán uralkodásához kapcsolódik. [E-19-máj-1] Válassza ki
forrásrészletenként azt a két-két igaz állítást, amelyek Kálmán törvényeiből származó idézetekhez
köthetők! Karikázza be a két igaz állítás sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Minden olyan birtokot, melyet Szent István adományozott, minden leszármazott örököljön a
leszármazás rendje szerint. Más királyok adománya apáról fiúra szálljon, és ha fiú nincsen, következzék a
testvér, akinek halála után az ő fiait se rekesszék ki az örökségből. De ha testvére sincs az illetőnek, legyen
a birtok a királyé.”
a) Állítások:
1. Bizonyos birtokokat távolabbi rokonok is örökölhettek.
2. Az elhunyt fiai és testvérei azonos mértékben örököltek.
3. A törvény a királyi birtokállomány csökkenését is mérsékelte.
4. A testvér nélkül elhunytak birtokai mindenképpen a királyt illetik meg, ha azt nem Szent Istvántól
kapták.
5. A törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a birtokot fel kell osztani az összes örökös között.
B) „Minden ispán, akinek a [saját] tulajdonában lévő falvaiban annyi ember él, hogy lovakat kaphat és száz
penza [1 penza kb. 40 gramm ezüst] értékű jövedelmet szedhet be, egy vértes vitézt állítson a királynak; ha
pedig negyven penza értékű a jövedelme, adjon katonát vért nélkül; ha annál is kevesebb, tartsa meg
magának.”
b) Állítások:
1. A törvény az ispánokat bízza meg zsoldosok felfogadásával.
2. A törvény a világi előkelők katonaállítási kötelezettségéről szól.
3. A törvény a lovas nomád hadviselés visszaszorulásáról tanúskodik.
4. A 40 grammos ezüstdénár volt az aranyforint váltópénze.
5. A törvény arra kötelezi az ispánt, hogy a falvaiban élő hűbéresei közül szereljen fel egy vértes vagy vért
nélküli vitézt.
C) „Ha az elfogott tolvajra a lopást rábizonyítani nem lehet, vessék [tűzvagy víz-] próbára: ha bűntelennek
mutatkozik, vádlója veszítsen annyit vagyonából, amennyi vagyona a vádlottnak van, de ne fosszák meg
szeme világától. Ha valaki négylábú állatot vagy egy állat árát, vagy húsz dénárt érő ruhát lop, mint tolvajt
ítéljék el. Az elítélt tolvajt fosszák meg szeme világától; és a feleségét, ha részes ura vétkében, vessék
szolgaságra; és a fiaik is, ha tizenöt esztendősök vagy annál idősebbek, anyjuk sorsát viseljék.”
c) Állítások:
1. Az elfogott tolvajokat minden esetben tűzvagy vízpróba alá vetették.
2. A törvény nem egyformán ítéli el a tolvajt és a hamisan vádlót.
3. I. László törvényeihez hasonlóan a fő cél a magántulajdon védelme.
4. A törvény a tolvajlást mindig közösen elkövetett bűncselekménynek tartja, és eszerint ítéli meg.
5. I. László törvényében az értékhatár alacsonyabb, 10 dénár volt, Kálmán törvényei tehát szigorúbbak.
D) „Házas pap […] egy se áldozzon az oltárnál, hanem csak ha […] önmegtartóztatást fogad. […] A
második házasságban élő papok, és azok, akik özvegyet vagy elhagyott asszonyt vettek feleségül, álljanak
el e tiltott házasságtól, vagy rekesszék ki őket a papi rendből. […] A püspök senkit […] pappá ne szenteljen,
hanem csak azt, aki előbb önmegtartóztatást fogad; és ha felesége van, az ő beleegyezésével és hasonló
fogadalmával történjen a dolog.”

d) Állítások:
1. A törvény értelmében csak nőtlen férfi lehetett pap.
2. A feleségével testileg nem érintkező férfi pappá válhatott.
3. Pappá csak a szerzetesi fogadalmakat letevő férfi válhatott.
4. A törvény szerint a papok csak kétszer házasodhattak életükben.
5. A törvény értelmében az első házasságban élő papok bizonyos feltételek mellett együtt maradhattak
feleségükkel.
E) „Ha valaki [muszlim] izmaelitákat böjtölésen kap rajta, vagy evésen és a disznóhústól való
tartózkodásban, vagy mosakodásban avagy más vétkes szokásukban, az ilyen izmaelitákat küldjék a
királyhoz. Aki pedig őket bevádolta, vagyonukból kapjon részesedést. […] Az izmaeliták minden falujának
megparancsoljuk, hogy templomot építsenek, s azt ugyanazon falu területéből adománnyal lássák el. S
miután a templom felépült, az izmaeliták falujának a fele költözzön el a faluból, és másutt telepedjenek le;
hogy miképpen most egyforma szokásúak lesznek velünk az együttlakásban, úgy Krisztus egy és
ugyanazon egyházában, ti. az isteni hajlékban is egyetértők legyenek velünk.”
e) Állítások:
1. A törvény meg kívánja akadályozni, hogy a muszlimok területileg elkülönüljenek.
2. A törvény muszlim templomok (mecsetek) építését rendeli el.
3. A törvény értelmében a muszlimoknak tilos a keresztény szokások utánzása.
4. A törvény szövegéből arra lehet következtetni, hogy az izmaeliták betartottak több előírást az iszlám öt
pillére közül.
5. Az izmaeliták a tatárok elől menekülő kun muszlimok voltak.
5 pont

E322S-1. A feladat I. (Szent) László korának társadalomtörténetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-10-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a kereszténység és a társadalmi rend megszilárdulását
I. (Szent) László uralkodásának idején!
„Mindnyájan tudták ugyanis, hogy fel van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus,
kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel jeles. […] Minden ítéletében isten félelmét tartotta szem
előtt, kiváltképpen büntetőügyekben, ahol vérontással járó büntetés, vagyis torolás jár.” (A Képes Krónika
Szent Lászlóról)
„[…] hatalmas volt kegyessége, legkivált mégis bőkezűsége. Mindahány királyi egyházat, s kolostortakár
ő, akár más alapítottaadományokkal gazdagította, ezért méltán mesél adományairól a magyarok minden
temploma. Két püspökséget szervezett, s királyi bőkezűséggel berendezett.” (Szent László legendája, 1210
körül)
Szent István és Szent László gótikus szobra

„3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a
szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot
fog adni.
11. Ha valaki vasárnapon nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg.
19. Ha a falusiak egyházukat elhagyva, máshová vándorolnak, püspöki joggal és királyi paranccsal
kényszerítsék őket oda visszatérni, ahonnan elmentek.
22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (László
ún. I. törvénykönyve)

E322S-2. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-18-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével a magyar állami és társadalmi rend megszilárdulását I. (Szent)
László király uralkodása idején! Térjen ki a Magyar Királyság külpolitikájára is!
Belső népességmozgások Magyarországon a XI. században

„Megparancsoljuk, hogy az olyan papokat, akik másodszor nősültek, és akik özvegyek vagy eltaszított
asszonyok férjei, el kell választani [feleségüktől], és vezeklés tartása után rendjükhöz térjenek vissza. És
akik nem akarnák e meg nem engedett házasságukat megszüntetni, az egyházi törvények rendelkezéseinek
megfelelően hivatalukat veszítsék. Az elválasztott asszonyokat pedig, parancsoljuk, hogy adják vissza
szüleiknek, és mivel nem voltak törvényesen [egybekelve], ha akarnak, szabad legyen nekik férjhez menni.
[…]
Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a Szentlélek
egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a Szentatya tanácsot fog adni.”
(László ún. I. törvénykönyve, 1092)
„Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon
nem volt lehetséges. […] ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek,
hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták
eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye [esti ima] végeztével
azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus
nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött
csodajelek. […] eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba,
felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma
gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek.” (Szent István király legendája Hartvik püspöktől, XII.
század)

Szent László küzdelme a kun vitézzel (freskórészlet, Kakaslomnic)

E322S-3. A feladat a magyar középkor történetével kapcsolatos. (hosszú) [E-16-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a Magyar Királyság konszolidációját I. László és Kálmán
uralkodásának idején!
Az Árpád-ház családfája
A rövidítések feloldása: f. = férj, illetve feleség (értelem szerint);
nb. = nemzetségbeli; hg. = herceg; hgnő = hercegnő
„11. Valaki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken el nem megyen a község templomába, csapják meg. Ha
pedig a falu távolabb esik és a falu népe el nem mehet a templomba, mégis egy közülük menjen el
mindnyájak képében, kezében a bottal, és vigyen az oltárra gyertyát meg három kenyeret. […]
22. A ki pogány módra kutak mellett áldoz, avagy fának és forrásnak és kőnek ajándékot ajánl, akárki
legyen, egy ökörrel bűnhődjék érte.” (I. László ún. I. törvénykönyve)
„20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes
leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról
fiúra szálljon, s ha ilyenek nincsenek, örököljön a fitestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az
örökségből. Ha pedig az illetőnek fitestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át. […]
40. Azok az ispánok, akiknek saját falvaikban olyan szabad embereik vannak, akiktől lovakat kaphatnak és
száz pénzt tudnak összegyűjteni, ebből a jövedelemből egy páncélos katonát adjanak a királynak. Ha pedig
negyven pénzt, egy páncél nélküli katonát adjanak; ha ennél kevesebbet, ezt saját használatukra tartsák
meg.” (Kálmán I. törvénykönyve)
„Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas
sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A
harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent
férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében
elárasztották a mennyből küldött csodajelek. […] eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát,
és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy
úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek.” (Hartvik legendája István
sírjának kinyitásáról)

E322S-4. A feladat a kora középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-08-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar állam belső konszolidációját I. (Szent) László
és Könyves Kálmán uralkodása idején! Válaszában térjen ki a feudális társadalom és a kereszténység
megszilárdulására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„1. Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják
egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki.
4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak
bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát
foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak.
6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és
lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt (penza) fizessen, és a felakasztott
személy vagyonát adja vissza.
13. Ha egyházi személy libát vagy tyúkot lop, csupán a mester fenyítse meg vesszőzéssel, de amit lopott,
adja vissza, ha ezeknél nagyobb dolgot lop, püspöke fokozza le, és a világi bíróságtól nyerjen büntetést.
14. Ha valamely szabad tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott érték
tizenkétszeresét adja vissza, és egy ökröt fizessen.” (László ún. II. törvénykönyve)
„3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a
Szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot
fog adni.
11. Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel
javítsák meg.
19. Ha a falusiak egyházukat elhagyva, máshová vándorolnak, püspöki joggal és királyi paranccsal
kényszerítsék őket oda visszatérni, ahonnan elmentek.
22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (László ún.
I. törvénykönyve)
„20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes
leszármazás szerinti utódot. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s
ha ilyen nincs, örököljön a fiútestvér. Ha pedig az illetőnek fiútestvére sincsen, az örökséget a király részére
vegyék át.
40. Az ispánok, ha falvaikban vannak szabadok, akiktől száz pénzt gyűjthetnek össze, abból a királynak
egy páncélost állítsanak ki, ha negyven pénzt, páncél nélküli vitézt.
54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelő dolgot, avagy húsz dénár értékű ruhát lop, mint tolvajt
ítéljék el.
73. A keresztények temetkezési helyei csak templomok térségében lehessenek.” (Könyves Kálmán
„7. Senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból, aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való,
negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak közül, hét napon át verésekkel.
32. Azoknak, akik a papságot nőtlen állapotban nyerték el, feleséget venni nem szabad.” (Az esztergomi
zsinat határozatai 1100 körül)

E322S-5. A feladat Magyarország Árpád-kori történelmével kapcsolatos. (rövid) [E-14-okt] Vesse
össze a források és ismeretei segítségével I. (Szent) Lászlónak és Könyves Kálmánnak a
kereszténységgel és a társadalmi rend megszilárdításával összefüggő törvényeit! Válaszában
világítson rá a törvények jelentőségére!
„Az olyan papoknak pedig, akik első és törvényes házasságban élnek, minthogy a szeretet kötötte és a szent
Lélek bírta egybe őket, ideiglen való engedelmet adtunk, míg az apostoli szent atya adna tanácsot róluk
nekünk.”
„Tiltjuk, hogy senki másnak a szolgáját vagy cselédjét magához ne fogadja.” (Szent László törvényeiből)
„Házas pap […] egy se áldozzon az oltárnál, hanem csak ha felesége reáhagyja és megtartóztatást fogad,
és ő előbb annak külön lakásáról és testi élete szükségeiről gondoskodik; mint az apostol mondja: akinek
felesége vagyon is, úgy tartsa, mintha nem volna.”
„Aki kóborlót fogad fel a király engedelme nélkül, akárki legyen, ötvenöt pénzt fizessen.” (Könyves
Kálmán törvényeiből)

E322S-6. A feladat Magyarország középkori történelmével kapcsolatos. (hosszú) [E-13-máj-2]
Mutassa be I. (Szent) Istvánnak, I. (Szent) Lászlónak és Könyves Kálmánnak az egyházszervezet
kiépítése és a kereszténység megszilárdítása érdekében tett lépéseit!
„Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért
parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször
azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet
akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, és
valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak.” (Szent István Intelmei
Imre hercegnek)
„A püspök mindenből tizedet vegyen, de ily módon: a püspök poroszlója kérdezze meg a termés vagy a
barmok gazdájától, mennyije vagyon? És ha hiszen az ő szavának, szedje a tizedet a szerint; ha pedig nem
hiszen, esküdtesse meg és azután tizedeljen.” (Szent László törvénykönyvéből)
„Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel
javítsák meg.” (Szent László törvénykönyvéből)
„[…] senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból; aki pedig ezt teszi ha az öregebbek közül való,
negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak közül, hét napon át [vezekeljen] verésekkel.”
(Könyves Kálmán törvénykönyvéből)

E322S-7. A feladat az Árpád-kori Magyarországra vonatkozik. (rövid) [E-08-máj-2] Mutassa be és
hasonlítsa össze a források alapján Szent László és Könyves Kálmán törvényeit!
„1. Bármely előkelő rokonának lopásáról
Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha főembernek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy
tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki. Azt is akarjuk, hogy
magát a tolvajt, hacsak nem menekül az egyházba, akasszák fel, és egész vagyona vesszen el.
2. A rabszolga tolvajlásáról
Ha a rabszolga lopás bűnében találtatik, ne válthassa meg orrát fizetséggel, kivéve, ha az egyházba menekül,
vagy a király udvarába vagy a püspök lábaihoz, és ha idemenekül az, aki őrizte, ne részesüljön a tolvaj
vagyonából. Ha pedig másodszor is elfogják, akasszák fel.
8. Az emberölésről
Ha valaki kardját kirántva embert öl, királyi ítélet végett vessék börtönbe, és minden vagyonát osszák
három részre, tudniillik szőleit, földjeit, szolgálónépét és rabszolgáit, s ebből két részt adjanak a megölt
rokonainak, a harmadikat pedig a gyilkos gyermekeinek és feleségének. Ha pedig vagyona kisebb értékű,
mint száztíz penza, szabadságát is veszítse el.
13. Egyházi személy lopásáról
Ha egyházi rendű személy libát vagy tyúkot, gyümölcsöt vagy ehhez hasonlót lop, csupán a mester fenyítse
meg vesszőzéssel, de amit lopott, adja vissza, ha ezeknél nagyobb dolgot lop, püspöke fokozza le, és a
világi bíróságtól nyerjen büntetést.” (I. (Szent) László ún. II. törvénykönyvéből, 1077 körül)
„11. Ha valaki vasárnapon vagy nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel
javítsák meg.
22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat
visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. (Szent) László I. törvénykönyvéből)
„14. Az egyházi személyek mentességéről a világi bíráskodás alól
Világi bíró ne merészkedjék pecsétjét egyházi személyre küldeni.
50. Különböző gyilkosságok ügyében illetékes bíróságokról
c) Az egyszerű gyilkosságokat pedig az esperes és a világi bíró együtt ítéljék meg, s a kilencedet és a tizedet
egymás között osszák meg.
51. Az elfogott tolvaj bíró elé állításáról
a) Az elfogott tolvajt három napig tartsák megkötözve, de kezeit ne pörköljék meg, és ne égessék meg
tűzzel, a negyedik napon pedig vezessék a bíró elé.” (Könyves Kálmán I. törvénykönyvéből, 1100 körül)

E322S-8. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-20-máj-1] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével I. László és Kálmán intézkedéseit! Válaszában röviden
magyarázza meg az intézkedések jelentőségét! A két király külpolitikájáról ne írjon!
„Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel
javítsák meg. Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az ő kerületük egyházába nem tudnak
elmenni, közülük mindnyájuk nevében legalább egy menjen el botra támaszkodva az egyházba, és három
kenyeret és egy gyertyát vigyen az oltárra. […]
Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat
visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. László I. törvénykönyvéből)
„Mikor Istennek e választott szolgája [értsd: László] azon gondolkodott, hogy minden erejével Istennek
tetszőt cselekedjen, mennyei sugallatra elsősorban az ötlött eszébe, hogy a szentek testét – akiket a
világegyetem alkotója megtisztelni méltóztatott azzal, hogy kebelébe fogadta – ne engedje tovább a porban
feküdni. Imigyen a pápa parancsát kieszközölve felemeltette a szent testeket: mármint Boldog István
királyét, […] fiáét, Szent Imréét, […] továbbá Szent Gellért vértanú […] testét avattatta csodálatosan
szentté.” (Szent László legendája)
„Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes leszármazás
szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, [csak] apáról fiúra
szálljon, s ha ilyenek [értsd: férfi örökösök] nincsenek, örököljön a fiútestvér, s ennek halála után fiait se
zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fiútestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át.”
(Kálmán I. törvénykönyvéből)
A magyar egyházszervezet a 11. században

E322S-9. A feladat I. (Szent) László uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) [E-23-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével, miként szilárdította meg I. (Szent) László az uralkodói hatalmat
és az ország helyzetét! Válaszában magyarázza meg I. (Szent) László politikájának jelentőségét!
Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Salamon [a trónjától megfosztott király, I. László unokatestvére] [...] háborogva és dühös lélekkel László
ártatlan vérének veszedelmére mesterkedett, de maga esett a verembe, melyet ásott. [...] László király pedig
rajtakapta a gonoszságon Salamont, elfogta és Visegrádon börtönbe vetette. [...] Salamon király, miután
kiszabadult a börtönből [...] futva ment Kutesk kun vezérhez, megesküdött neki, hogy tulajdonjoggal neki
adja Erdély tartományát [...] ha megsegíti őt László ellen. [...] Ennek hallatára László király rájuk rontott,
és [...] Salamon király és Kutesk futva menekültek, mint tépett tollú vadkacsák a keselyűk csőrétől.” (Képes
krónika, 14. század)
„Az olyan papoknak pedig, akik első és törvényes házasságban élnek, minthogy a szeretet kötötte és a szent
lélek bírta egybe őket, ideiglen[esen] való engedelmet [engedélyt] adtunk, míg az apostoli szent atya adna
tanácsot róluk nekünk. (I. László törvénye)
„Mikor Istennek e választott szolgája azon gondolkodott, hogy minden erejével Istennek tetszőt
cselekedjen, mennyei sugallatra elsősorban az ötlött eszébe, hogy a szentek testét […] ne engedje tovább a
porban feküdni. Imigyen a pápa parancsát kieszközölve felemeltette a szent testeket: mármint Boldog István
királyét, aki elsőnek mutatta meg az örök üdvösség útját a magyaroknak; fiáét, Szent Imréét, […] továbbá
Szent Gellért vértanú […] testét avattatta csodálatosan szentté.” (Szent László legendája, 1192 után)
„Mikor […] Zolomér [horvát király] király gyermekek nélkül halt el, a felesége, László király nővére, sokat
szenvedett férjének ellenségeitől, és Jézus Krisztus nevében segítséget kért fivérétől, László királytól. A
rajta esett jogtalanságokat a király keményen megtorolta, […] teljességgel visszaszerezte neki, majd az
említett királynétól a saját uralma alá vetette. Ezt a király nem kapzsiságból cselekedte, hanem azért, mert
a királyi törvény szerint őt illette az örökség: Zolomér királlyal ugyanis első fokon rokonságban állott, és
annak nem volt örököse.” (Képes krónika, 14. század)

3.2.3. Az Aranybulla
(emelt szint)
E323R-1. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. [E-09-okt] Válassza ki, melyik
törvényszöveg melyik királyhoz kapcsolható! Írja a szöveg betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe!
Minden mezőbe legalább két betűjel kerül. (Elemenként 0,5 pont.)
a) „Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti,
kilenc részt fizessen.”
b) „Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat
visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.”
c) „Egész megyéket vagy bármiféle méltóságot örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.”
d) „Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel.”
e) „A boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak.”
f) „Hozzájárultunk tehát, hogy mindenki szabadon rendelkezzék mind saját vagyona, mind a királyi
adományok felett, míg él, és halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek.”
g) „Azt is elrendeljük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink
ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva, mind a püspököknek, mind a többi
jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké
szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és
ellentmondhassanak.”
h) „A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap
mindenki menjen a templomba.”
törvényszövegek
uralkodó
betűjele
I. István
I. László / Kálmán
II. András
4 pont

E323R-2. A feladat az Aranybullához kapcsolódik. [E-20-máj-1] Oldja meg a feladatokat a források
és ismeretei segítségével!
A) „Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a [birtokaik] után, sem az ő
házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
B) „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy
kell fizetni.”
C) „Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, […] ne tartozzanak vele menni, csak az ő
pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az
országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.”
D) „Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem
adományozunk.”
E) „Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek,
amilyenek III. Béla király idejében voltak.”
F) „Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki
se viselhessen két méltóságot.” (Részletek az Aranybullából)
a) Mely forrásrészletekre igazak az állítások? Írja a megfelelő forrásrészletek betűjelét a táblázatba!
Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két betűjel kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Állítások Forrásrészletek
betűjelei
A szervienseknek ad kiváltságokat / mentességeket.
A bárók hatalmát korlátozza.
b) Fogalmazza meg, mely okok miatt kényszerítették a királyt az E) betűjelű forrásrészletben tett
ígéretre! (1 pont)
…………………………………………………………………………………...…………………………...
c) Fogalmazza meg, mely esetben lépett életbe az Aranybulla – itt nem idézett – záradékában
megfogalmazott ellenállási jog! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E323R-3. A feladat az Aranybullához kapcsolódik. [E-21-máj-2] Oldja meg a feladatokat a források
és ismeretei segítségével!
Rendelje a Werbőczy által felsorolt nemesi szabadságokhoz az Aranybulla azon pontjait, amelyekben
azok először megfogalmazódtak! Írja a pontok sorszámát a táblázat megfelelő mezőibe! Egy mezőbe
egy sorszámot írjon! Egy pontot több helyre is beírhat, de nem minden pontot tud beírni. (Elemenként
0,5 pont.)
„Az első [szabadság] tehát az, hogy őket – hacsak nincsenek rendes törvénykezési eljárás útján
elmarasztalva – sehol és senki nem tartóztathatja le. A második szabadság az, hogy a törvényesen
megkoronázott fejedelmen kívül senkinek sincsenek alávetve, és maga a fejedelem sem háborgathatja őket
személyükben és javaikban. A harmadik az, hogy minden szolgálat, adó, rovás, vám fizetése alól teljesen
fel vannak mentve, csupán az ország védelmére kötelesek katonáskodni. A negyedik és utolsó szabadság
az, hogy ha valamelyik fejedelem a nemesek szabadságait megsérteni megkísérelné, ekkor hűtlenség bűne
nélkül ellenállhatnak.” (Werbőczy István: Tripartitum, 1514)
„2. Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért szervienseket soha el ne
fogassanak, [azok birtokait] fel ne dúlják, ha csak előbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték őket.”
„3. Úgyszintén semmiféle adót, sem »szabad dénárokat« nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után,
sem az ő házaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak minket.”
„4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
intézkedjék, ahogy akar.”
„7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak
az ő pénzén, […]. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan menni tartoznak.”
„30. Úgyszintén e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és a királyné udvarbírái –
senki se viselhessen két méltóságot.”
„31. Azt is elrendeljük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink
ellen akarna cselekedni, […] mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek,
[…] mindörökké szabadságukban álljon, hogy […] nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és
ellentmondhassanak.” (Részletek az Aranybullából, 1222)
Nemesi szabadság Aranybulla
Werbőczy szerint pontja(i)
a) Első szabadság
b) Második szabadság
c) Harmadik szabadság
d) Negyedik szabadság
e) Nevezze meg azt a társadalmi csoportot, amelyikre a 30. és a 31. pont „jobbágy” kifejezése
vonatkozik! (1 pont)
………………………………………………..
4 pont

E323R-4. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. [E-22-máj-1] Oldja meg az
Aranybullához kapcsolódó feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„3. Semmiféle adót […] nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után. Az egyházak népeitől sem fogunk
semmiféle adót szedetni.
4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék. És ha
egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni. […]
7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni […]. Ha
azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan menni tartoznak. […]
16. Egész megyéket vagy bármiféle méltóságot örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.
[…]
19. A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell megtartani. […]
23. Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek,
amilyenek Béla király idejében voltak. […]
30. A nádor, a bán, a király és a királyné udvarbírái kivételével senki se viselhessen két méltóságot.”
(Részletek az Aranybullából)
A következő kitalált esetek mindegyikének egy elemét tiltotta volna, egy elemét pedig előírta volna
az Aranybulla. Állapítsa meg, hogy az Aranybulla melyik, a fentiekben idézett pontja tiltotta, és
melyik írta elő az egyes esetekben leírtakat! Írja a vonatkozó pontok sorszámát a táblázatba!
Az Aranybulla Az Aranybulla
Kitalált esetek
tiltja előírja
a) Mikál ispán Erdély vajdája volt, amikor a király kinevezte
tárnokmesternek is, hogy gondoskodjék az érmék ezüsttartalmának
állandóságáról.
b) Sebe kénytelen volt unokahúgával osztozkodni elhunyt bátyja
örökségén, ráadásul még a király is arra kényszerítette, hogy saját
költségén vegyen részt a Kárpátokon túl Halics elleni hadjáratban.
c) Kadosa Szabolcs várában teljesített katonai szolgálatot, és
ragaszkodott hozzá, hogy kétkezi munkát azután se várjanak el tőle,
miután a király a várat a vármegye összes várbirtokával Simon
bánnak adta.
d) Fogalmazza meg, mely társadalmi folyamat fontos lépése volt a 3., 4. és 7. pontokba foglalt jogok
biztosítása! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E323S-1. A feladat az Aranybullával kapcsolatos. (hosszú) [E-20-máj-2] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével az Aranybulla intézkedéseit, és azok hátterét! Válaszában térjen ki az
Aranybulla szerepére a nemesség kialakulásában!
„Az új intézkedések két tekintetben hoztak újat. Egyfelől az adományozott földek óriási kiterjedésűek
voltak, és nemcsak lakatlan erdőségeket foglaltak magukba, ami még elfogadható lett volna, hanem várnépi
és udvarnoki falvakat is. Várföldek elidegenítése, kivált ilyen mennyiségben, hallatlan dolog volt. […] A
várföldek tömeges eladományozása egyet jelentett a várszervezet tönkretételével, amin az ispánok és
várjobbágyok tekintélye nyugodott.” (Engel Pál történész, 2001)
„A roppant sokaságú tömeg az észszerű mérsékletet félretéve, súlyos és igazságtalan dolgot követelt
királyától, hogy a gyűlölt főurakat és nemeseket méltóságaiktól és tisztségeiktől megfosztva, országából
száműzze, és javaikat a nép közt felossza. […] [A király attól félt,] ha nem teljesíti kívánságukat, vad
zavargásra fognak vetemedni, […] megerősítette az ország nemeseinek és országa többi lakosainak Szent
István királytól szerzett és engedélyezett, de némely királyok által hatalmasan megrontott szabadságát.”
(III. Honorius pápa)
„Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni.” (Aranybulla)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. A dénárok olyanok legyenek, amilyenek
Béla király [III. Béla] idejében voltak. Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország
nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.” (Aranybulla)

E323S-2. A feladat az Árpád-kori magyar gazdasági élettel kapcsolatos. (rövid) [E-05-máj-2] Mutassa
be a források és ismeretei alapján az átalakuló gazdasági viszonyokat, és válaszában arra is térjen
ki, miként befolyásolták ezek a társadalmi átalakulást!
„Úgy tűnik, német ihletésre hozta létre István az államszervezet fontos középszintű egységét, a vármegyét.
Tekintettel arra, hogy István uralma a dunántúli és nyugat-felvidéki területre terjedt ki, az első vármegyék
is ott létesültek […].” (Kristó Gyula: Az Árpád-ház, 1988)
„Ezt a régtől Pannóniának nevezett tartományt, mivel köröskörül erdőségek és hegyek, főként az
Appenninek [Kárpátok] övezik, amelynek belseje a róna tágas síksága, és amely a folyók és folyamok
futásától ékes, a különböző fajú vadakban dús erdőkben bővelkedik […] az említett ország kb. 70 vagy
több ispánságra oszlik, az egészből a jövedelem kétharmada jog szerint a király kincstárát illeti, s csak
harmadrész jut az ispánnak, és senki sincs a nagy kiterjedésű országban, aki a királyon kívül pénzt
merészkedik veretni vagy vámot szedni.” (Ottó freisingi püspök, 1147)
A kereskedőkről vagy kalmárokról: „Senki se vásároljon vagy adjon el valamit vásáron kívül; ha valaki az
intézkedés ellenére lopott dolgokból vásárol, mindnyájan vesszenek el, mind a vevő, mind az eladó, mind
a tanúk. Ha pedig saját tulajdonukat árusítják (ti. a vásáron kívül), veszítsék el (az eladott) tárgyat, és az
(azért fizetett) árat, és a tanúk ugyanannyit. [...] Ha pedig vásárban történik az eladás, szerződést kössenek
a bíró, a vámszedő és tanúk előtt, és ha a vásárolt dolog lopottnak bizonyul, a vevő ugyan – a bíró és a
vámos tanúbizonysága alapján – szabaduljon meg, az eladót azonban a tanúk adják át.” (I. Szent László II.
törvénykönyve)
„III. Béla király jövedelem-kimutatása 1185 körül:
Pénzváltásból: 60000 márka ezüst.
Sóból: 16000 márka ezüst.
Vámokból, révekből és vásárokból: 30000 márka ezüst.
Erdélyi hospesektől: 15000 márka ezüst.
72 megyésispánságtól a királyt megillető kétharmad: 25000 márka ezüst.
Megyésispánok ajándékai: 10000 márka ezüst.
Királyné és fiai gazdag ajándékai: ezüst, selyemszövet, lovak.
A föld népe emellett teljesen ellátta a királyt élelemmel.” (Tankönyvi táblázat)
„1. Zsidókat és szaracénokat vagyis izmaelitákat ezután nem állítunk kamaránk, a pénzverés, só, adók vagy
más közhivatalok élére; sem valamely csalást nem követünk el, amely folytán ezek a keresztényeket
elnyomhatnák.” (Az 1233. évi beregi egyezményből)

3.2.4. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején
(középszint)
E324R-1. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-11-máj-2] Válaszoljon a

kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
„És amikor a magyarok egy bizonyos folyóhoz érkeztek, amelyet Sajónak hívnak […], a folyón egy hídon
átkelve megálltak, tábort ütöttek, őröket állítottak a hídra, hogy éjszaka őrszolgálattal őrködjenek. A tatárok
pedig a mocsaras helyen való átkelés után a víz körül a síkságon helyezkedtek el. És mivel a víz nagy volt
és mocsaras, nem volt hihető, hogy a hídon kívül bárki átkelhessen. A király eközben buzdította övéit, hogy
férfiasan készüljenek a harcra; és nem kevés zászlót osztott ki saját kezűleg a főemberek között. [...] A
tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta és
hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre.” (Rogerius)
a) Nevezze meg, ki a forrásban említett király!
Király neve: ……………………………….
b) Melyik évben történt a forrásban leírt esemény?
Év: ……………
c) Húzza alá a felsoroltak közül a támadó sereg vezérét!
Ögödej Batu Dzsingisz Kublaj
d) Nevezze meg a forrásban leírt csata helyszínét!
Helyszín: ……………………………………
e) Tegyen „X”-jelet abba a négyzetbe, ahol a fenti esemény történt!
5 pont

E324R-2. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. [E-13-okt] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Pannónia első vértanúja a földre térdelve hangosan így kiáltott: »Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel
nekik bűnül, mert nem tudják, mit tesznek.« Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, neki támadtak,
és kocsiját felfordították a Duna partjára. Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták és Kelenföld hegyéről
letaszították.” (Középkori legenda)
a) Nevezze meg a szövegben említett vértanút! …………………………………………
B) „[a magyar király] »ellenségeitől erősen háborgatott nőtestvérének, Zvoinimir király özvegyének« és a
legtekintélyesebb […] pártnak hívására még az 1091. év tavaszán el is indult […]. [Az ország]
megszerzésére – az egykorú író szerint – »nem telhetetlenségből« tört, hanem »mert az utód nélkül elhalt
Zvoinimir királynak első fokon álló rokona volt, s így annak öröksége a királyi jog szerint őt illette meg.«”
(Hóman Bálint történész)
b) Nevezze meg azt a magyar királyt, akiről a szöveg szól!
………………………………………………….
c) Nevezze meg azt az országot, amelynek a megszerzéséről a szöveg szól!
………………………………………………….
C) „A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta,
és hajnalban a király egész seregét körülvéve, jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok,
részint, hogy meglepték, részint, hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve, lóra szálltak, de a
katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és
egykedvűen vonultak.” (Rogerius: Siralmas ének)
d) Nevezze meg a szövegben szereplő magyar királyt!
…………………………………………………..
e) Nevezze meg a helységet, ahol a csata zajlott! ……………………………….
f) Adja meg a csata dátumát! ………………… (évszám)
D) „[…] tehát rokona volt Gézának s […] a leviratus ősi jogszokásának akart érvényt szerezni, melynek
értelmében az özvegyet férje nemzetsége férjhez adhatja annak öccséhez – a magyar szólásmód szerint
»kisebbik urához« – vagy a nemzetségnek más férfitagjához. A trónt pedig a […] hagyományos és Géza
idejéig sértetlen örökösödési rend értelmében, mint Árpád nemzetségének legidősebb férfitagja követelte
magának.” (Hóman Bálint történész)
g) Nevezze meg a szövegben említett trónkövetelőt!
…………………………………………
h) Nevezze meg szakkifejezéssel a szövegben említett hagyományos öröklési rendet!
…………………………………………
4 pont

E324R-3. A feladat az Árpád-kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. [E-21-okt] Oldja meg a
A) „A szabad jövevények, mint a tótok vagy más idegenek, a kik másoknak a földjén munkálnak, csak az
ő szabadságukért adjanak dénár [pénzbeli] adót; ennek felette egyéb dénárokat […] senki ne vegyen rajtuk.”
(Könyves Kálmán törvénye)
B) „Amikor a tatárok váratlan betörése által […] nagy veszteség érte országunkat, […] lakói […]
nagyobbrészt áldozatul estek a fent mondott népség öldöklésének, s kevesen maradtunk életben, ezért […]
bizonyos erődítésre alkalmas helyeket híveinknek juttatunk, hogy várépítésre lehetőségük és módjuk
legyen. Ezek közül a Baranya vármegyében fekvő Szársomlyó hegyet Miklós dubicai ispánnak […]
adományoztuk.” (Uralkodói oklevél)
C) „Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem utódaink valamely hatalmas kedvéért [e társadalmi csoportba
tartozókat] soha el ne fogassanak, [azok birtokait] fel ne dúlják, hacsak előbb […] bírói úton el nem ítélték
őket. Úgyszintén semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni […] birtokai[k] után, sem az
ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.” (Aranybulla)
D) „Az olyan[oknak] […] pedig, akik első és törvényes házasságban élnek, minthogy a szeretet kötötte és
a Szentlélek bírta egybe őket, ideiglen[esen] […] engedelmet adtunk, míg az apostoli szentatya adna
tanácsot róluk nekünk.” (Szent László törvénye)
a) Írja be a következő táblázat megfelelő mezőjébe a felsorolt társadalmi csoportok közül annak a
sorszámát, amelyikre a forrásban szereplő intézkedés vonatkozik! Egy mezőbe egy sorszámot írjon!
Két sorszám kimarad.
1. bárók 2. hospesek 3. jobbágyok 4. papok 5. polgárok 6. szerviensek
A társadalmi
A forrás
csoport
betűjele
sorszáma
A)
B)
C)
D)
b) Tegye időrendbe a forrásokat keletkezésük szerint! Írja a táblázatba a források betűjeleit!

A legkorábbival kezdje!
1. 2. 3. 4.

Állapítsa meg, mely forrásokban szereplő intézkedések közvetlen céljait írják le a következő
állítások! Írja a megfelelő forrás betűjelét az állítás után! Egy állításhoz egy betűjelet írjon! Egy betűjel
kimarad.
A forrás betűjele:
c) az ország védelmi képességeinek növelése
d) munkaerő biztosítása a mezőgazdaság számára
e) a földbirtokkal rendelkező közrendű szabadok elégedetlenségének csökkentése
4 pont

E324S-1. A feladat a középkori magyar történelemmel kapcsolatos (rövid) [E-11-máj-2] Mutassa be
a források és ismeretei alapján IV. Béla tatárjárás előtti és tatárjárás utáni politikájának
jellegzetességeit! Válaszában térjen ki az intézkedéseket befolyásoló tényezőkre! Használja a
„A király az ország főembereivel és nemeseivel tüstént Székesfehérvárra ment, és amikor itt miként szokás
az esztergomi érsek megkoronázta, neki pedig első dolga volt száműzni egynéhány főurat azok közül, akik
korábban ő ellene [...] voltak. Némelyeket, kiket [...] elfoghatott, börtönbe vetett. [...] Meg akarta törni a
főurak elbizakodottságát is, ezért megparancsolta, hogy méltó büntetését vegye el az a főúr, aki a király
jelenlétében le merészel ülni, kivévén a királyi hercegeket, érsekeket és püspököket. Azon helyt meg is
égettette a főurak székeit, amennyit csak találhatott. [...] Máson is panaszkodtak szívük nagy keserűségében
a nemesek. A régibb királyok sokszor hadba szólították az ő eleiket a rutének, kunok, lengyelek ellen,
eleikből vesztek karddal is, haltak éhen is, estek foglyul is, szenvedtek különféle kínt is, de a régi királyok
a hadból megtérőknek, vagy a foglyok családjának illendő kártérítést adtak, falvakat, birtokokat, jószágokat
örökös tulajdonjoggal adományoztak. Ez a király pedig így panaszkodtak nemcsak semmit nem ad a
nemességnek, de még régen kapott jószágaikat is visszaszedegeti a maga hatalma birtokába. Hiszen akik
azelőtt gazdagok, hatalmasok voltak, sereget tartottak, most maguk alig élhettek.” (Rogerius, IV. Béláról)
„Magyarország nemesei, akiket királyi szervienseknek mondanak, egyetemlegesen elénk járulván
alázatosan és hűségesen kérték tőlünk, hogy őket a Szent István királytól rendelt és nyert szabadságukban
megőrizni méltóztassunk, hogy ők annál hűségesebben és odaadóbban szolgálhassanak minket és a koronát,
minél értékesebb szabadságokkal ajándékoztuk meg őket. Megfontolván, hogy állhatatos kéréseik jogosak
és törvényesek, báróinkkal tartott tanácskozásunk után és azok egyetértésével azokat elfogadandónak
ítéltük, arra figyelve, amire e tekintetben a királyság kedvezőbb állapota érdekében ügyelni kell.”
(Az Aranybulla 1267-es megerősítéséből)

E324S-2. A feladat a tatárjárással és az ország újjáépítésével kapcsolatos. (hosszú) [E-17-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV. Béla
intézkedéseit az ország újjáépítésére! Válaszában térjen ki a különböző történészi vélemények
összevetésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
Népmozgások a tatárjárás utáni Magyarországon

„Elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken, erődítmények
létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha veszedelem fenyeget. […] Bárki
magánszemély fekvésénél fogva erősségre alkalmas helyet birtokol, azt csere vagy egyéb jogcímen
valamely embersokaságnak juttatandó erődítés céljából; ha pedig ilyen hely a királyi hatalom birtokában
van, az hasonlóképpen magánszemélyek […] használatába adassék, hogy ily módon […] az erősségre
alkalmas helyek mindig azoknak jussanak, akik gondoskodása révén az építmények sokaknak menedékül
szolgálhatnak.” (IV. Béla 1260-as oklevele)
„Hogy közös akarattal válasszanak maguk közül bírót, és akit megválasztottak, megerősítés végett
tartoznak nekünk bemutatni. Ő tartozik a hospesek felett minden ügyben bíráskodni. […] Ezenkívül
engedélyezzük nekik, hogy csütörtökön vásárt tarthassanak.” (Komári hospesek kiváltságlevele, 1263)
„A magyarok a király parancsára sátraikat szűk szekérvárban állították fel, ami mozgásukat megnehezítette.
[…] Április 11-én reggelre az ellenség szoros gyűrűt font a szekérvár köré. A táborba zárt magyarok
esetlenül csetlettek-botlottak sátraik zsinegei között, nem tudtak hadrendbe fejlődni, miközben a tatárok
nyílés dárdazápora pusztította őket.” (Bertényi Iván – Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, 1993)
„A Sajó mente azonban kedvező állásnak tűnhetett [IV. Béla] számára, mivel a folyó hídja […] lehetővé
tette, hogy már átkelés közben harcra kényszerítsék az ellenfelet. […] [A tatárok átkelése esetén] a magyar
tábor körüli térségen vívhattak volna velük csatát, ahol megfelelő tér hiányában nem alkalmazhatták […]
kedvelt módszereiket. […] A mozgékony és rugalmas ellenfél veszélyes átkaroló hadmozdulatai miatt
olyan szilárd hátvédre is szükség volt, […] amely bekerítés esetén is biztosítja a megfelelő védelmet. Ezt a
feladatot láthatta el […] a szekérvár.” (B. Szabó János: A tatárjárás, 2007)

3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
3.3.1. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején

(középszint)
E331R-1. A feladat I. Károly (Róbert) gazdasági reformjaihoz kapcsolódik. [E-17-máj-2] Oldja meg
a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!
I Károly (Róbert) gazdasági reformjai

(Az ábrában szereplő nyilak ok-okozati összefüggéseket jelölnek.)
a) Mely intézkedés hiányzik az ábra 2. számmal jelzett mezőjéből? Írja a választ a pontozott vonalra!
(1 pont)
…………………………………………………………………...……………………………………...........
b) Mely intézkedés hiányzik az ábra 4. számmal jelzett mezőjéből? Írja a választ a pontozott vonalra!
(1 pont)
…………………………………………………….……………………….…………………………………
c) Nevezze meg a 7. számú mezőben szereplő uralkodói bevételt! (1 pont)
………………………………….
d) Melyik mező szövege utal közvetlenül a „harmincad”-ra? (0,5 pont)
A mező sorszáma: ………
e) Melyik mező szövege utal a „hospes”-ekre? (0,5 pont)
A mező sorszáma: ………
4 pont

E331R-2. A feladat a XIV. századi magyar gazdasághoz kapcsolódik. [E-07-okt] Oldja meg a
forrásokhoz kapcsolódó feladatokat!
„[…] a királyságunkon áthaladó kereskedőknek egyetemlegesen és egyenként üdvözletünket [küldjük].
Ezen levelünk tartalmával kijelentjük nektek, hogy királyságunk egészén átmenve javaitokkal és áruitokkal
a [...] kötelező vámot megfizetvén (1) [...] szabadon és biztonságosan közlekedjetek.” (Károly Róbert
okleveléből)
„Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei, egymás közt beható és egyértelmű
megbeszélést folytatván, elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze (2)
országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára
maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt (3) veressünk. S hogy ebbe
beleegyezzünk, országunk ugyanezen főpapjai, bárói és nemesei elvállalták, hogy az országunkban lévő
jobbágyaik és másféle népeik egy-egy telek után (4) [...] egyenként fél fertót, [kb. 18-20 dénárt] ezüstben
vagy pénzben [...] tartozzanak [...] kezünkhöz fizetni.” (Károly Róbert okleveléből)
a) Párosítsa az aláhúzott kifejezéseket a felsorolt fogalmakhoz! Töltse ki a táblázatot! (Elemenként
0,5 pont.)
Az aláhúzott
Fogalom szövegrész
száma
kapuadó
aranyforint
harmincadvám
pénzrontás
b) Magyarázza meg egy mondattal a következő fogalmakat! (Elemenként 1 pont.)

- kapuadó: ………………………………...…...…………………………………………..…………………
…………………………………………….………………………………………………………………….
- harmincadvám: ………………………...…………….…………...…………………………..……………
……………………………………………………….……………………………………………………….
4 pont

E331R-3. A feladat középkori Magyarország gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. [E-23-máj-1] Oldja
meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
Magyarország gazdasága a 14. században

a) Karikázza be annak a három igaz állításnak a sorszámát, amelyek a térképvázlat alapján is
igazolhatók! (Elemenként 0,5 pont.)
1. A harmincadot közvetlenül az országhatáron kellett megfizetni.
2. A magyar aranybányászat központja Selmecbánya volt.
3.A magyarországi szőlőtermesztés hatással volt a külkereskedelemre is.
4. A bányászat fellendítésében szerepet játszó hospesek érkeztek az országba.
5. A legjelentősebb szabad királyi városok Buda, Kassa, Pécs, Sopron és Szeged voltak.
6. Magyarországra nem jutottak el a távol-keleti eredetű luxuscikkek.
7. A magyar városhálózat sűrűbb volt a legfőbb kereskedelmi partnerekkel szomszédos országrészekben.
b) I. Károly és a cseh király mely – kereskedelmi útvonalakkal kapcsolatos – intézkedése olvasható
le a térképvázlatról? Fogalmazza meg röviden az intézkedés tartalmát! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
c) Nevezze meg azt az árucikket, amelynek kivitele Magyarországról az Anjou-korban ugrásszerűen
növekedett, majd a 15. században rohamosan csökkent! A térképvázlatról leolvasható árucikkek közül
válasszon! (0,5 pont)
…………………………………………………….
d) Fogalmazza meg röviden a korabeli magyar külkereskedelem áruösszetételének egy általános
jellemzőjét! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E331S-1. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (rövid) [E-12-okt] Mutassa be a
források és ismeretei alapján Károly Róbertnek a kincstári bevételek növelésére tett erőfeszítéseit és
azok hatását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, a királyságunkon áthaladó kereskedőknek
egyetemlegesen és egyenként üdvözletünket kedvezésünkkel [küldjük]. Ezen levelünk tartalmával
kijelentjük nektek, hogy királyságunk egészén átmenve javaitokkal és áruitokkal az elődeink által
jóváhagyott szokás szerint kötelező vámot megfizetvén és megfizetvén a harmincadot várunknál, amelyet
a Száva kikötőjében építettünk, szabadon és biztonságosan közlekedjetek bejöveteletekkor és
távozásotokkor.” (Károly Róbert okleveléből)
„Mivel azt akarjuk, hogy [...] nagyobb számban kibocsátandó ezen mostani pénzünk egész országunkban
változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és a
négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s
azokat emezekkel egyformán fogadják el, [...] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden
egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni,
[...] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat, [...] kivévén továbbá az egyházakat, városokat vagy
másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18
dénárt a kamarák ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert rendeletéből)

források és ismeretei segítségével Károly Róbertnek a bányászattal és a pénzveréssel kapcsolatos
reformjait! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!
„Károly Róbert 1327–1328-ban a csehországi Kuttenbergből behívott [német] telepesekkel alapította meg
kuttenbergi jog szerint Körmöcbánya városát. E csehországi telepesek voltak a garasok [ezüstpénzek] első
verői, s úgy lehet kezdetben a többi pénzverő kamarákban is Csehországból bevándorolt kamaraispánok
vezetése alatt verték a garasokat.” (Hóman Bálint, történész)
Bányák a XIV. században

3.3.2. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom
(emelt szint)
E332R-1. A feladat a középkori Magyarország történelmére vonatkozik. [E-08-máj-2] Válaszoljon a

forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre!
„[…] királynak, kedves ősünknek és elődünknek aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól mentes
említett oklevelét, amely szóról szóra ezen oklevelünkbe lett iktatva, elfogadtuk, jóváhagytuk és
helyeseljük minden benne kifejezett szabadsággal együtt az imént említett egyetlen cikkely kivételével
(melyet ugyanabból a kiváltságlevélből kirekesztettünk, hogy tudniillik az örökös nélkül elhalt nemesek
megtehetik, hogy a birtokaikat életük folyamán vagy halálukon annak, akinek akarják, egyházaknak vagy
másoknak adják vagy hagyják, eladják vagy elidegenítsék, sőt ennek megtételére semmiféle lehetőségük
ne legyen, hanem jogilag és törvényesen, tisztán és egyszerűen mindenféle ellentmondás nélkül
testvéreikre, rokonaikra és nemzetségükre szálljanak birtokaik), s miként a fent említett király Úr
aranypecsétes kiváltságlevele tartalmazza.” (I. Lajos)
a) Töltse ki a táblázatot! (Elemenként 0,5 pont.)
1. A forrásban említett király neve

(A szövegben […] jel található a király neve helyén.)
2. A forrásban említett oklevél megnevezése
3. A forrásban említett oklevél kiadásának éve
4. A forrás kibocsátásának éve
b) Határozza meg, hogyan változtatta meg az öröklés rendjét I. Lajos az oklevelével! (1 pont)
………………………………………………..……………………………………………………………...
………………………………………………..……………………………………………………………...
c) Határozza meg, meddig (év) maradt érvényben a forrásban említett törvény! (1 pont)
…………………
4 pont

E332R-2. A feladat a magyarországi Anjou-korhoz kapcsolódik. [E-17-okt] Oldja meg a feladatokat
a forrás és ismeretei segítségével!
„Legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett […] oklevelét, a benne leírt
minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tevén és jóváhagyván kivéve egyedül ugyanazon
kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt. […] Éppen ellenkezőleg:
egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és
egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos
törvénye)
a) Melyik évben adták ki a forrásban említett (aláhúzással jelölt) oklevelet? (0,5 pont)
………………….
b) Nevezze meg szakkifejezéssel az idézett törvényben szereplő új szabályozást! (0,5 pont)
………………………………………………………
c) Fogalmazza meg az I. Lajos által eltörölt, régebbi szabályozás lényegét! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
Az I. Lajos által bevezetett új rendelkezés két lehetséges oka a köznemesi birtokállomány védelme, illetve
a királyi birtokállomány utánpótlásának biztosítása volt.
Magyarázza meg, hogyan biztosította az új szabályozás ezt a két célt! (Elemenként 1 pont.)
d) Az új szabályozás védte a köznemesi birtokállományt, mert ………………………..…………….………
……………………………………………….……………………………………………………………….
e) Az új szabályozás biztosította a királyi birtokállomány utánpótlását, mert …………….…………………
……………………………….……………………………………………………………………………….
4 pont

E332R-3. A feladat a középkori magyar jogalkotással kapcsolatos. [E-14-máj-2] Mely uralkodókhoz
kapcsolhatók az alábbi törvényrészletek? Írja a törvényrészletek mellé az uralkodó nevét és
uralkodásának kezdő évét! (Elemenként 0,5 pont.)
Uralkodásának
Törvényrészlet Uralkodó
kezdő éve
a) „Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki
valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni,
ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi
jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-
külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon,
hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak
ellenállhassanak és ellentmondhassanak.”
b) „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s
ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel
és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a
király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.”
c) „Minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint
az udvarnoki és királynői községekben levő összes szántóvető és
szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített városokat)
minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük és a
királyné asszony is be fogja szedetni. És a fönt nevezett bárók és
nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel
bíró jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced
részét a maguk szükségére hasonlóképen hajtsák és szedjék be.”
d) „1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy
akármely főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyúk
áránál feljebb, senki semmiképpen el ne rejthesse vagy meg ne
oltalmazhassa azt.
2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak
templomba nem jut, akasszák fel és minden vagyona vesszen utána.”
e) „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden
egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér
képes befordulni vagy azon át kijönni, [...] kivévén a mi királyi és
királynéi szolgáinkat, [...] kivévén továbbá az egyházakat, városokat
vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a
kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák
ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
5 pont

E332R-4. A feladat a XIV. századi magyar társadalomhoz kapcsolódik. [E-18-máj-1] Oldja meg a
a) Válassza ki a felsorolásból, és rendelje az A)–D) betűjelű forrásrészletekhez az azokhoz tartalmilag
leginkább illő fogalmakat! Írja a fogalmat a forrás utáni pontozott vonalra! Egy forráshoz egy fogalmat
rendeljen! Három fogalom kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Fogalmak: bandérium, honorbirtok, mezőváros, ősiség, szabad királyi város, vármegye, zsoldoshadsereg
A) „Szeged nyílt, nagy város és egyetlen, mintegy egy mérföldnyi hosszú utcából áll. […] [Luxemburgi
Zsigmond] Szegedet valamely püspöknek ajándékozta.” (Brocquiere francia lovag beszámolója)
……………….……………….
B) „Birtokaik a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi
atyafiaikra, nemzetségeikre háramoljanak.” (Törvény)
………………………………..
C) „Ősi jogszokások szabják meg, hogy [a birtokos] mennyi lovast állítson ki a király szolgálatára, ha hadba
megy vagy háborút indít. […] Az uralkodó felhívására rögtön, halogatás vagy késedelem nélkül
mozgósítaniuk kell.” (Matteo Villani itáliai krónikás)
………………………………..
D) „[…] polgáraink […] az ország bármely most működő és kinevezendő bírájának és
igazságszolgáltatójának a joghatósága és hatalma alól teljességgel és örökre mentesek és kivételezettek
legyenek.” (Erzsébet királyné oklevele)
…………………………….….
b) Fogalmazza meg az E) betűjelű forrás alapján egy mondatban, mely értelemben vált egységessé a
korabeli magyar társadalom legnagyobb részét kitevő társadalmi csoport! Válaszában nevezze is meg
ezt a társadalmi csoportot! (1 pont)
E) „És kik a mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és a jelen
rendeltünket megszegőknek birtokain a terményeknek és bornak ama kilencedrészét minden lejjebb
szállítás és leengedés nélkül mi magunk fogjuk saját használatunkra behajtani.” (Törvény)
…………………………………………………………………………………………………
c) Nevezze meg a B) és az E) betűjelű forrásokban idézett törvényt kiadó uralkodót és a törvény
kiadásának évét! (Elemenként 0,5 pont.)
Uralkodó: ............................................. Évszám: .................
4 pont

E332R-5. A feladat a középkori Magyarország társadalmával kapcsolatos. [E-17-máj-1] Oldja meg a
A) „Ha valamely szerviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
intézkedjék, ahogyan akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, [azok a] rokonai örököljék, akik
hozzá közelebb állnak.” (Aranybulla)
B) „Második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól egészen
mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván,
helyeselvén és jóváhagyván, […] kivéve, […] hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek
jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál
esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel
ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden
ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.” (I. Lajos törvénye)
a) Adja meg az idézett források kiadásának évét! (Elemenként 0,5 pont.)
A) …………….. B) ……………..
b) Nevezze meg szakkifejezéssel I. Lajos idézett törvényét! (1 pont)
…………………………………………………………
c) Melyik forrás idézett részében olvasható olyan rendelkezés, amelyik lehetővé tette a táblázatban
szereplőket a szerviensek (nemesek) számára? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba
csak egy X jelet írhat. (Elemenként 0,5 pont.)
A) B) Mind- Egyik
Állítás
forrás forrás kettő sem
1. Van fiú utódja, de végrendeletében nem rá hagyja a birtokát.
2. Nincs fiú utódja, és végrendeletében az egyházra hagyja a
birtokát.
3. Nincs fiú utódja, nem végrendelkezik, így a rokonai öröklik a
birtokát.
d) Mi lehetett a célja I. Lajosnak az Aranybulla idézett rendelkezésének megváltoztatásával?

Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Meg akarta védeni a nemesi birtokállományt.
2. Arra törekedett, hogy minél kevesebb család kezében összpontosuljanak a birtokok.
3. Korlátozta a nemesek jogait, hogy ne legyen lehetőségük fellázadni ellene.
4 pont

E332R-6. A feladat a középkori magyarországi városfejlődéssel kapcsolatos. [E-16-máj-1] Nevezze
meg a térképvázlat és ismeretei segítségével azokat a sorszámmal jelölt városokat, amelyekre a
leírások vonatkoznak! Írja melléjük a térképvázlaton található sorszámok közül a megfelelőt! Két sorszám
kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Magyarország fő kereskedelmi útjai és legjelentősebb vásáros helyei (városai) a XIV–XV. században

a) Az ország központjából Lengyelország felé vezető kereskedelmi út mentén helyezkedett el, de
összeköttetésben állt az észak-magyarországi aranybányászat központjaival is. Polgárai I. Károllyal
(Károly Róberttel) együtt harcoltak a helyi tartományurak, az Abák ellen.
A város neve: ………………………………… Sorszáma: .......
b) A vízi és szárazföldi kereskedelem legjelentősebb csomópontjában helyezkedett el. A tatárjárás után IV.
Béla uralkodói székhellyé tette. Utódai közül főként Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás folytatott
itt nagyobb építkezéseket.
c) A Bécs felé vezető vízi és szárazföldi kereskedelmi út mellett, az ország „nyugati kapujában”
helyezkedett el. Már a korai időktől kezdve erődített vámszedő hely volt, de várossá fejlődése a XIII.
században betelepülő német polgároknak köszönhetően vette kezdetét. Hunyadi Mátyás rövid életű
egyetemet (akadémiát) alapított itt.
A város neve: …………………………….…… Sorszáma: .......
d) A legfontosabb vízi út és az ország központjából Csehország felé vezető szárazföldi kereskedelmi út
metszéspontjánál helyezkedett el. Már a kora Árpád-korban központtá vált, kővárát a tatárok sem tudták
bevenni. Későbbi virágzását elsősorban annak köszönhette, hogy egyházi székhely volt.
4 pont

E332R-7. A feladat középkori magyar társadalom történetéhez kapcsolódik. [E-15-máj-2] Oldja meg
a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Szeged nyílt, nagy város és egyetlen, mintegy egy mérföldnyi hosszú utcából áll. Környéke mindennemű
gabonával megáldott, termékeny szántóföld. […] A császár Szegedet valamely püspöknek ajándékozta.
Láttam e főpapot, ki igen tág lelkiismeretű embernek tűnt előttem. […] Pestnél átkeltem a Dunán és Budára
érkeztem. Belgrádtól Budáig hét napig utaztam. Buda, Magyarország fővárosa, hosszasan elnyúló hegyen
áll. Kelet felé a Duna folyik, nyugati oldalán a völgy terül el, délen nagy palota emelkedik, mely a kapu
felett uralkodik, e palotát a császár kezdte építtetni, mely befejezése után nagyszerű és erős leend. […]
A városban a ……c)…… mind az igazságszolgáltatás, mind a kereskedelem és ipar terén uralkodnak. Sok
franciául beszélő zsidót is láthatni, kik közül sokat Franciaországból űztek ki.” (Bertrandon de la
Brocquière francia lovag útleírása Magyarországról, 1457)
a) Szeged a korszakban mezőváros volt. Milyen bizonyítékai vannak ennek a forrásszövegben? Két
bizonyítékot / jellemzőt írjon! (0,5-0,5 pont)
1. ……………………………………………………………….……………………………………………
2. …………………………………………………………………………………….………………………
b) Nevezze meg a szövegben említett császárt! (1 pont)
…………………………………………………..
c) Melyik etnikai csoport nevét hagytuk ki a szöveg utolsó bekezdéséből? (1 pont)
…………………………………………………..
3 pont

E332R-8. A feladat az Anjou-kori társadalomhoz kapcsolódik. [E-15-máj-1] Oldja meg a feladatokat
a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„11. Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi
nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon
egy szabadsággal éljenek.
12. […]. Nem is kell őket ezentúl a Bansul Moranak nevezett nyestbőradó miatt zaklatni. Hanem, miként
országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak bárminemű egyéb adók
kirovásától, a melyeknek fizetése eddigelé szokásban volt.
15. A nemeseket nem kell arra kényszeríteni, hogy a vámhelyek felé menjenek. Hanem a réveken
mindenfelé, a merre csak akarják, minden akadály nélkül, szabad átkelésük legyen.
16. Az országlakosok jobbágyait, […] ama jobbágyok urainak önként adott engedélye nélkül erőszakkal
elvenni tilos.” (I. Lajos 1351-es törvényeiből)
a) A szövegben említett hercegi tartomány Szlavónia. Melyik a címere? Karikázza be a megfelelő
sorszámot! A szövegben utalást talál a címer motívumára.
1. 2. 3.
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt az országhatáron szedett vámot, amelynek a fizetése alól a
nemesek a 15. cikkely alapján felmentést kaptak!
………………………………..……………………..
c) Milyen kötelezettségért cserébe nyerték el a nemesek az adómentességet?
………………….…………………………….……..
Nevezzen meg két társadalmi csoportot, amely a 16. cikkelyben említett országlakosok közé tartozik!
d) ………………………………………………….. e) ……………………………………..….………….
f) Melyik korábbi törvényt erősítette meg Lajos 1351-ben?
…………………………….………………...……..
3 pont

E332R-9. A feladat Magyarország középkori történetéhez kapcsolódik. [E-22-okt] Oldja meg az
I. Lajos törvényeihez kapcsolódó feladatokat a törvényekből származó forrásrészletek és ismeretei
segítségével!
A) „Országunk főpapjainak, báróinak, valamint előkelőinek és nemeseinek gyülekezete […] elénkbe
terjesztették […] második András úrnak […] arany pecsétjével megerősített kiváltságlevelét. […]
Könyörögvén felségünknek, hogy azt […] jelen levelünkbe szóról szóra átíratván […] megerősíteni […]
méltóztassunk.”
a) Válassza ki a B–G) betűjelű forrásrészletek közül azt a két rendelkezést, amelyet az A) betűjelű
forrásrészletben említett korábbi oklevél nem tartalmazott, csak I. Lajos törvényei! Karikázza be a
két rendelkezés betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.)
B) „Birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál
folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék.”
C) „Az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi
tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek.”
D) „Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért nemeseket soha el ne
fogassanak, […] hacsak előbb […] bírói úton el nem ítélték őket.”
E) „Birtokaik jog és törvény szerént, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi
atyafiaikra és nemzetségeikre háramoljanak.”
F) „Semmiféle adót, sem »szabad dénárokat« nem fogunk szedetni a nemesek birtokai után, sem az ő
házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.”
G) „Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a nemesek ne tartozzanak vele menni, csak az
ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbíróságot ne szedjen.”
b) Fogalmazza meg saját szavaival, miért volt szükség a korábbi kiváltságok megerősítésére! (1 pont)
………………………………………………………………………………..………………………..…….
H) „Összes […] jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített városokat) minden terményüknek és boruknak
kilencedét beszedetjük […]. És a fent nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden […]
jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképen
hajtsák és szedjék be. A főpapok és egyházi férfiak is, kiknek jobbágyaik vannak, előbb a tizedet, aztán
meg hasonlóképen azok mindennemű terményeinek és borainak kilenced részét szedjék be. És akik a
mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, azok […] birtokain a terményeknek és bornak ama
kilenced részét […] mi magunk fogjuk saját használatunkra behajtani.”
c) Mi volt a H) betűjelű forrásrészletben olvasható rendelkezés alapvető célja? Karikázza be az
egyetlen helyes megoldás sorszámát! (0,5 pont)
1. Növelte a jobbágyok földesúri terheit a levert parasztfelkelés miatti büntetésként.
2. Egységesítette a jobbágyok földesúri terheit, hogy visszafogja a költözéseket.
3. Maximálta a jobbágyok földesúri terheit, hogy biztosítsa az állami adóalapot.
d) Melyik korabeli eseménysor hathatott a H) betűjelű forrásrészletben olvasható rendelkezés
kiadására? Karikázza be az egyetlen helyes megoldás sorszámát! (0,5 pont)
1. A nagy pestisjárvány, amely munkaerőhiányt okozott.
2. A szerviensek mozgalma a nagyfokú birtokadományozás miatt.
3. A bárók hatalmának növekedése a lengyel–magyar perszonálunió miatt.
e) Magyarázza meg saját szavaival, milyen jogon szedtek egyes főpapok kétféle adót! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………
4 pont

E332R-10. A feladat az Anjou-kori magyar társadalommal kapcsolatos. [E-23-okt] Oldja meg a
A) „Második András király úrnak […] aranypecsétjével megerősített, […] szóról szóra ide beiktatott levelét
az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadván, helyeselvén [jóváhagyjuk].”
B) „Birtokaik jog és törvény szerént, tisztán és feltétlenül, minden ellenmondás nélkül, legközelebbi
atyafiaikra és nemzetségeikre háromoljanak.”
C) „Ezenkívül minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az udvarnoki és királynéi
községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített
városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük, és a királyné asszony is be fogja
szedetni. És a fönt nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró
jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképpen
hajtsák és szedjék be. És akik a mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, […] birtokain a
terményeknek és bornak ama kilenced részét minden lejjebb szállítás és leengedés nélkül mi magunk fogjuk
saját használatunkra behajtani.” (I. Lajos törvényeiből)
Állapítsa meg, hogy a táblázatban szereplő állítások melyik forrásrészletre vonatkoznak! Írjon X jelet
a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban egy X jel szerepelhet.
A) B) C)
Mind- Egyik
Állítás betűjelű betűjelű betűjelű
három sem
forrás forrás forrás
a) Eltérő kiváltságokat adott a
nemesség különböző rétegeinek.
b) Bevezetése védte a köznemesi
birtokok munkaerő-ellátását.
c) Megszüntette a szabad
végrendelkezés lehetőségét.
d) Megújította az Aranybullát.
e) Karikázza be annak a társadalmi rétegnek a sorszámát, amelyik a C) forrásrészletben szereplő

adót fizette!
1. bárók 2. köznemesek 3. jobbágyok 4. polgárok
f) Adja meg, hogy az összes termény hány százalékát tette ki a C) betűjelű forrásrészletben szereplő
adó!
........... %-át
g) Milyen előzmények után adta ki I. Lajos az idézett törvényeket? Karikázza be a két helyes válasz
sorszámát!
1. A törökkel vívott harcok miatt növelni akarta az uralkodói jövedelmeket.
2. A pestisjárvány társadalmi hatásait kívánta mérsékelni.
3. Az itáliai hadjáratokban a királyt támogató köznemesek jogaik megerősítését követelték.
4. Trónviszályok miatt I. Lajos hatalma megszilárdítására törekedett.
5. A mértéktelen birtokadományozásai miatt a meggyengült királyt a bárók kényszerítették a törvény
kiadására.
4 pont

E332S-1. A feladat a középkori Magyarország történelméhez kapcsolódik. (rövid) [E-10-máj-1]
Mutassa be ismeretei és a források alapján azokat a változásokat, amelyek az Anjou-kori társadalom
földbirtokos osztályát érintették!
„[…] országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és hatalmas bárók,
vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a bárók országunk összes nemeseit
– akiket erőszakkal kényszerítettek szolgálatukba – nem engedték a felségünknek teendő szolgálatok
elvégzésére jönni, mintegy bizonyos szolgasággal tartva vissza őket.” (I. Károly oklevele)
„Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk határai között lakó
valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban [Erdély,
a Drávántúl, Szlavónia] élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék. [...]
Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő
valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden
terményének és borának a kilencedrészét fogjuk beszedni.
És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és
jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokai a terményeknek és bornak ama kilencedrészét – bármiféle
mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira mi fogjuk behajtani.” (I. Lajos törvényeiből)
„Minthogy Miklós nevű tisztje miközöttünk […] zsarnokoskodik, némelyeket közülünk ahogyan nem való,
fogságra vet, némelyeket nyomorgat, másokat javaiktól megfoszt, […] ámbár nincs kedvünkre,
mindazonáltal a szükségtől hajtva mégis oda jutottunk, hogy birtoka földjének színén többé semmiképpen
meg nem maradhatunk. Ennek okából kérjük tehát Uraságodat, ha továbbra is úr akar lenni fölöttünk, űzze
el közülünk ugyanezen Miklóst, és valaki mást, jobbat méltóztasson ide helyezni; mert különben e
szükségtől kényszerítve, király urunkhoz fellebbezünk és nem fogjuk elmulasztani, hogy magunk állapotát
más helyen biztosítsuk.” (Temes megyei jobbágyok panaszlevele, 1325 körül)

E332S-2. A feladat a jobbágyság egységessé válásának folyamatával kapcsolatos. (rövid)
[E-12-máj-2] Elemezze a források és ismeretei segítségével, hogyan és milyen tekintetben vált
egységessé a jobbágyság a XIV–XV. századi Magyarországon!
„6. Ezen kívül bármely néven nevezett minden faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő
valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden
terményének és borának a kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani, és a
fent említett bárók és nem csak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól
hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának kilenced részét a saját
szükségletükre.
jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét – bármiféle
mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani.” (Nagy Lajos 1351. évi
törvényéből)
„10. Aztán megállapítjuk, hogy ha országlakosaink közül akármilyen rendű vagy rangú, a főpapoknak,
báróknak, nemeseknek vagy más rendű embereknek a jobbágyai vagy parasztjai ellen valami jogi keresete
lesz, aziránt először és elsősorban azoknak földesurai előtt kell törvényesen föllépni.
És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadnák, vagy annak eszközlésében
késedelmeskednének, akkor hívja az ilyen földesurakat az igazságszolgáltatás megtagadása címén annak a
megyének ispánja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, amelyben az igazságszolgáltatás
megtagadása megtörtént.” (Zsigmond 1405. évi, ún. nagyobb dekrétumából)

E332S-3. A feladat a középkori magyar társadalommal kapcsolatos. (hosszú) [E-19-okt] Mutassa be
a források és ismeretei segítségével az Anjou-kor társadalmának jellemzőit! Válaszában térjen ki a
hazai városfejlődésre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„[Amikor] országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és hatalmas
bárók, vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a bárók országunk összes
nemeseit – akiket erőszakkal kényszerítettek szolgálatukba – nem engedték a felségünknek teendő
szolgálatok elvégzésére jönni, mintegy bizonyos szolgasággal tartva vissza őket.” (I. Károly oklevele)
„Kassa hospeseit hű szolgálataikért, amelyeket neki Magyarországra jövetele óta teljesítettek, mentesíti
bármiféle, akár a királyi várakhoz, akár másokhoz tartozó vám vagy rév fizetése alól Újvár és Zemplén
megyékben a Tisza és a Sajó folyókig, egészen Bereg megyéig, s erről kettős pecsétjével megerősített […]
oklevelet ad ki.” (I. Károly oklevele)
„Köztudomású, hogy a királyi méltóság trónja és hatalma akkor szilárdul meg, ha az alattvalók békéjéről
és nyugalmáról előrelátó körültekintéssel gondoskodva van, és ha szabadságok adományozásával, sőt más
királyoktól kegyes megfontolással adott szabadságaik elismerésével és jóváhagyásával is bőkezűen méltó
jutalomban részesülnek. […] Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk
főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, […]
második András király úrnak aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban
foglalt minden szabadsággal egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk.” (I. Lajos törvényei)
„Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek
még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy
szabadsággal éljenek.” (I. Lajos törvényei)

E332S-4. A feladat a középkori Magyarországra vonatkozik. (rövid) [E-05-okt] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével a XIV. század közepének magyar társadalmi átalakulását! Utaljon a
gazdaság változására az Árpád-korhoz viszonyítva!
„Előbeszéd:
4. § [...] jelen levelünk rendén mindenkinek tudomására akarjuk hozni, hogy országunk főpapjainak,
báróinak, valamint előkelőinek és nemeseinek gyülekezete és ugyanaz a közönsége [...] megújítás és
megerősítés végett elénkbe terjesztették boldog emlékezetű ősünknek és elődünknek [...] második András
úrnak [...] saját arany pecsétével megerősített kiváltságlevelét [...]
9. § Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek
és nemeseinek a kérését, miután fontolóra vettük és emlékezetünkben megújítottuk az ő hű
engedelmességüket és legőszintébb szolgálatkészségüket [...]
11. § Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt […] egy cikkelyt, tudniillik ezt: „Hogy az örökösök hátrahagyása
nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások
részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni.”
Sőt ellenkezőleg […] ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint, tisztán és
feltétlenül, minden ellentmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre háromoljanak [...]
VI. törvénycikk
Ezenkívül minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az udvarnoki és királynői
községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített
városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük és a királyné asszony is be fogja
szedetni. És a fönt nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró
jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképen
hajtsák és szedjék be.
2. § És akik a mondottak beszedése tekintetében másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és a jelen
rendeletünket megszegőknek birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét minden lejjebb
szállítás és leengedés nélkül mimagunk fogjuk saját használatunkra behajtani [...]
XI. törvénycikk
Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek
szabadsággal éljenek.

XII. törvénycikk
A kamaranyereséget a Dráva, Száva folyók között lakó, valamint a pozsegai és valkói nemesek is országunk
más valódi nemeseivel egyaránt tartoznak fizetni […]
2. § [...] miként országunk más részeinek többi nemesei, ők is szabadok és mentesek maradjanak
bárminemű egyéb adók kirovásától […]
XVIII. törvénycikk
Országlakosainknak, a városokban, szabad községekben, a király, királynő, a főpapok, bárók és más
nemesek területén és birtokaiban levő jobbágyait, régi tetteikért nem szabad sem személyükben, sem
vagyonokban akadályoztatni, letiltani és letartóztatni [...].” (Részletek az 1351. évi törvényekből)

források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozta a magyar társadalom átalakulását I. (Nagy)
Lajos jogalkotása!
A magyar társadalom a XIV. században
király
bárók püspökök városi kiváltságosok
köznemesség papság polgárság
kiváltsággal nem
jobbágyság
rendelkezők
„6. Ezenkívül bármely szabad faluban élő jobbágyainktól – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden
terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni, és a bárók is bármely birtokaikon élő minden
jobbágyuktól hasonlóképpen szedjék be azok minden terményének és borának a kilencedrészét a saját
szükségletükre.
10. Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek
és nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, második András király úrnak
aranypecsétjével megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal
egyetemben elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk.
11. Kivéve egyedül a kiváltságlevélből kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló
nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni,
hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt
megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak.
Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek,
szabadsággal éljenek.” (I. Lajos dekrétuma, 1351)

E332S-6. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-12-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar nemesség XIII–XIV. századi kialakulását!
Válaszában koncentráljon azokra a társadalmi csoportokra, melyekből a nemesség kialakult,
valamint a nemesi jogok és intézmények kialakulására és a nemesség belső tagolódására!
„3. Semmiféle adót, sem „szabad dénárokat” nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után. Az egyházak
népeitől sem fogunk semmiféle adót szedetni.
4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni.
7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az
ő pénzén. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan menni tartoznak.
19. A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell megtartani.” (Aranybulla)
„A királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei […] távol lévén a bíráktól és sok más akadály
miatt a magunk igazát semmiképpen sem kereshettük: urunk királyunktól alázatosan azt kértük, engedje
meg nekünk, hogy mi magunk bíráskodhassunk, és a vég nélkül sérelmet szenvedőknek teljes igazságot
szolgáltassunk, mindazok ellen, akiknek részéről méltánytalanul szenvedünk. A király úr pedig kérésünket
kegyesen meghallgatva jóindulatából kifolyólag jóságosan megadta nekünk a tőle kért engedélyt.” (Kehidai
oklevél, 1232)
„Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és
nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, második András király úrnak
Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek
jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt
tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni,
hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak.
Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek,
szabadsággal éljenek.” (I. Lajos dekrétuma)

E332S-7. A feladat a XIV. századi magyar társadalomtörténethez kapcsolódik. (hosszú) [E-13-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar társadalom csoportjait az Anjou uralkodók
korában! Válaszában térjen ki a bekövetkezett jogi és anyagi változásokra!
„Mi tehát királyi kegyelmünkkel meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és
nemeseinek kérését, óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, […] második András király úrnak
Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt cikkelyt: Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek
jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére adakozni, hagyományt
tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni. Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni,
hanem birtokaik jog és törvény szerint legközelebbi atyafiaikra háramoljanak.”
„Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk, hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek,
szabadsággal éljenek.”
„Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban
élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek
minden terményének és borának a kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani
és a fent említett bárók […] hasonlóképpen hajtsák be […] a saját szükségletükre.
És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek […]
a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét – bármiféle mérséklés és engedmény nélkül – a
saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani.” (Részletek I. Lajos törvényeiből)
A nemesség rétegződése a XIV. század végén

bárók legalább 1000 jobbágytelek 200 fő
nemesi nagybirtokosok 200-1000 jobbágytelek 1 500 fő
kisbirtokos familiárisok 20-200 jobbágytelek 45 000 fő
kisnemesség 20 jobbágyteleknél kevesebb 100 000 fő

E332S-8. A feladat Nagy Lajos uralkodásához kapcsolódik. (rövid) [E-06-máj-2] Igazolja a forrás és
ismeretei felhasználásával, hogy az 1351-es törvények a köznemesség érdekeinek védelmében
fogalmazódtak meg! Válaszában magyarázza meg ennek okait is!
„Mi tehát országunk említett báróinak, előkelőinek és nemeseinek a kérését királyi kegyes jóindulattal
meghallgatván, […] legkedvesebb ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett, s
aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól teljességgel mentes, szóról szóra ide közbeiktatott
oklevelét, a benne leírt minden szabadsággal együtt elfogadván, magunkévá tévén és jóváhagyván, kivéve
egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt, azt tudniillik,
»hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll birtokaikat még életükben és
haláluk esetére az egyháznak vagy másoknak, akiknek akarják, átadni vagy hagyományozni, eladni vagy
elidegeníteni« éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint
és törvényesen tisztán és egyszerűen, minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségeikre
háramoljanak. […]
6. Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban
élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek
minden terményének és borának a kilenced részét [a kilencedik tized] fogjuk beszedni, és a királyné asszony
is be fogja hajtani és a fent említett bárók és nemcsak bármely birtokaikon élő minden szántóvető és
szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azok minden terményének és borának
a kilencedrészét a saját szükségletükre. […]
jelen rendeletünk meghiúsítóinak a birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét – bármiféle
mérséklés és engedmény nélkül – a saját szükségletünk céljaira fogjuk behajtani. […]
11. Ugyanazon nemeseknek a kérésére ahhoz is hozzájárultunk, hogy mind az országunk határai között
lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban
élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék.” (Lajos király 1351-es törvényeiből)

3.3.3. Zsigmond király külpolitikája
(emelt szint)
E333R-1. A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. [E-16-okt] Oldja meg a

A táblázatban Zsigmond külpolitikai tevékenységéhez köthető két fontos helyszín meghatározása
szerepel. Írja be a települések nevét és a térképen található betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe!
Két betűjel kimarad.
Település
Helyszín meghatározása Település neve
betűjele
a) Nemzetközi keresztény sereg veresége az
oszmánoktól.
b) A Zsigmond hatalma ellen is irányuló
eretnekmozgalom kiindulópontja.
A források Zsigmond korának három súlyos konfliktusát, külpolitikai problémáját mutatják be.
Fogalmazza meg a források segítségével, mi volt Zsigmond három legfontosabb külpolitikai
célkitűzése!
Pápák a XIV–XV. század fordulóján

c) Külpolitikai célkitűzés: …………………………………………………………..………………………

„Mi, Jan Žižka, Chval z Machovic, a táborita […] nép tisztjei és kormányzója Istent remélve, Isten
kínszenvedésére figyelmeztetünk titeket mindeneket, a plženi szövetség lovagjait, alsóbb nemeseit,
polgárait és parasztjait, hogy ne szegüljetek ellen többé az Úristennek és az ő szent parancsolatainak.”
(Žižka levele a plženi szövetséghez)
d) Külpolitikai célkitűzés: …………………………………………….……………………………………
„A törökök megölték Lázár szerb fejedelmet a 6897. (1389.) évben június havában. Bajazid vette át atyja,
Murad szultánságát, hatalma alá hajtotta a szerb földet is, rákényszerítette őket, hogy adót fizessenek,
hadsereget küldjenek neki, s [háborúban] vele együtt vonuljanak ki, és Stefan deszpotát helyezte atyja
trónusára, hogy uralkodjék a szerbek felett.” (Névtelen bolgár évkönyv)
e) Külpolitikai célkitűzés: …………………………………………………………………………………
f) Mi volt Zsigmond legmagasabb méltósága élete során? …………………………….…………..……
4 pont

E333R-2. A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. [E-18-okt] Oldja meg a
feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság a XIV. század végén és a XV. században

(A nyilak a magyar, illetve a török seregek mozgását mutatják.)
a) Karikázza be a következő három forrásrészlet közül annak a sorszámát, amelyik a nikápolyi
csatáról szól! (0,5 pont)
1. „Utat-módot keresett [a magyar hadvezér] tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók határáról az
ellenséges hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a [magyar vég]várba. Végül hajókat szedett össze,
megrakta keresztes népségből való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe.
[…] A küzdelem keményen folyt […]. Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a magyarok […].”
(Thuróczy János krónikája, 1488)
2. „[A] király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, […] megrohanta a császár [a szultán] táborát, teljesen
meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta
őt csapataival együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta […] az ellenséget.” (Thuróczy János
krónikája, 1488)
3. „A frankokat [franciákat] féktelen harcvágy fogta el, és […] kirohantak a táborból, és előreszáguldva
rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. […] [A
magyarok] nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket.
Egyszerre felbomlott a rend […] Óriási öldöklés vette kezdetét. És ha a király egy hajón nem lel menedéket,
akkor […] az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János krónikája, 1488)

b) Hogyan próbálta meg Zsigmond megszervezni az ország védelmét a nikápolyi csata után? Írjon le
röviden két olyan intézkedést, amelyekre utal a térképvázlat! (Elemenként 1 pont.)
1. …………………………………………………………………….………………………………………
2. …………………………………………………………………………….………………………………
c) Nevezze meg a térképvázlaton A) betűjellel jelölt végvárat! (1 pont)
………………………………………………..
d) Karikázza be annak az állításnak a sorszámát, amelyik nem igaz Zsigmond uralkodásának
időszakára! (0,5 pont)
1. Az Oszmán Birodalom seregei elfoglalták Bizáncot, majd kísérletet tettek Magyarország legyőzésére.
2. A portyázó török seregek veszélyeztették Magyarország déli területeit.
3. Az Oszmán Birodalom egy vereséget követően meggyengült, ezért évtizedekig nem intézett támadást
Magyarország ellen.
4 pont

E333R-3. A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájához kapcsolódik. [E-11-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!
„Zsigmond király tehát elindult seregének hatalmas sokaságával, átkelt a Dunán. […] A török császár
pedig, akit [...] Bajazidnak hívtak [...], hallván, hogy a király nagy hadikészültséggel betört az országba,
hasonlóképpen népe egész haderejét fegyverbe szólította. [...] A két ellenfél közt javában tombolt még a
rettentő ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok rendetlen futásban a király tábora felé
száguldó felkantározott lovait. […] Azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre
felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort, és benne az ostromgépeket; a mezőn
mindenfelé szétszéledtek, az ellenség kíméletlenül a nyomukban van, és futásra kényszeríti őket. Óriási
öldöklés vette kezdetét. A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak.” (Thuróczy János:
A magyarok krónikája)
a) Írja a pontozott vonalra, hogy hol és mikor zajlott a forrásban olvasható ütközet! (Elemenként 0,5
pont.)
Helyszín: ………………………………….….. Évszám: ..………….
b) Említsen egy olyan intézkedést, amellyel Zsigmond a török elleni védelmet próbálta erősíteni!
(1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
c) Nevezze meg, melyik az a két fontos európai probléma (konfliktus), amelyek megoldására a
konstanzi zsinaton tett kísérletet Zsigmond! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ………………………………..………………………
2. ………………………………………..………………
3 pont

E333R-4. A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájára vonatkozik. [E-05-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a szöveg és ismeretei alapján! A kérdések az aláhúzott és betűvel jelölt szövegrészletekhez
kapcsolódnak.
„Több kisebb ellenakció után 1396-ban Zsigmond nagy nemzetközi keresztes sereg élén nyomult a
Balkánra, hogy az oszmán problémának egyszer s mindenkorra elejét vegye, de Nikápolynál (a) döntő
vereség érte. […] Zsigmondnak sikerült vazallusaivá tennie a havasalföldi, a szerb és a bosnyák uralkodókat
(b), így ezen államokon egy darabig megtört a Magyarország elleni török támadások ereje.
1400 után Zsigmondot elsősorban a Luxemburgi örökség és a vele járó feladatok foglalkoztatták. Miután
1410-ben mint IV. Károly fiát a Német-római Birodalom fejévé választották, az akkori Európa két
legnagyobb problémájával találta magát szemben (c). E feladatokkal az egyetemes zsinatnak (1414–1418)
(d) kellett megbirkóznia. Munkálatain hivatalból Zsigmond elnökölt (e) […].” (Tankönyvi szöveg)
a) Melyik akkori és melyik mai ország területén található Nikápoly? (Elemenként 0,5 pont.)
- akkor: ...........................................................
- ma: ...............................................................
b) Fogalmazza meg, hogy mi volt a hadjárattal Zsigmond célja! (1 pont)
..........................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................
c) Nevezze meg a korabeli Európa egyik jelentős vallási problémáját! (0,5 pont)
..........................................................................................................................................................................
d) Nevezze meg, melyik városban zajlott a zsinat, és határozza meg, melyik mai ország területén
található a város! (Elemenként 0,5 pont.)
..........................................................................................................................................................................
e) Mely tisztsége révén elnökölt Zsigmond hivatalból a zsinaton? Nevezze meg két másik tisztségét is!
- zsinati tisztsége: ..............................................................
- egyéb tisztségei: .............................................................. .....................................................................
5 pont

E333R-5. A feladat a huszitizmussal kapcsolatos. [E-12-máj-1] Döntse el az alábbi forrásokról, hogy
a huszitákra vagy ellenfeleikre jellemzők! Írja a források betűjelét a táblázatba! (Elemenként 0,5 pont.)
A) B)
Szekérvár XV. századi ábrázolása Ulrich von Richental tollrajza, XV. század
C) D)
Császár portréja birodalmi címereivel, XV. századi mintájú cseh nyaklánc

XV. század első fele
E) „Azt, amit nem mond meg, és nem ír le világosan a Biblia, a keresztények nem kötelesek hinni, s azért
nem is kötelesek megtartani. A misét nem szabad sem latinul, sem más nyelven énekelni.” (Részlet korabeli
forrásból)
F) „Tehát az egy és egyetlen egyháznak egy a teste, egy a feje, nincs két feje, mint valami szörnyszülöttnek.
Krisztus tudniillik ez a fej és Krisztus helytartója: Péter, és Péter apostol utóda.” (XIV. századi bulla)
G) „Krisztus testének és vérének magasztos szentségét két szín alatt szabadon szolgáltassák ki mindazon
hű keresztényeknek, akiket ebben halálos vétkük nem akadályoz.” (Részlet a Prágai cikkelyekből, 1420)
H) „Ahogy […] városában nincsen ’enyém’ és ’tied’, hanem minden közös, ugyanígy mindig mindennek
közösen mindenkiének kell lennie, és senkinek sem lehet külön tulajdona, aki pedig ilyennel rendelkezik,
halálos bűnt követ el.” (Részlet korabeli forrásból)
Husziták
Husziták ellenfelei
4 pont

E333R-6. Az alábbi feladat Luxemburgi Zsigmond uralkodásával kapcsolatos. [E-05-máj-2] Oldja
meg a feladatokat a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont)
o tárnoki városok
a) Azonosítsa a térkép alapján az alábbi jelmagyarázatokat! (Elemenként 0,5 pont)

.........................................................................
.........................................................................
„1. Hogy a fonttal, mérleggel, öllel való mérés, a bornak, gabonának kimérése, s általában minden
megmérhető és mázsálható dolognak kimérése és mázsálása minden városban, a mezővárosokban,
várakban, s egyáltalán országunk határain belül mindenütt Buda városunk mértéke szerint történjék […].
2. Elrendeltük azonkívül, hogy az idegen kereskedőknek bármely városban posztót levágni és rőfönként
eladni, sőt egyszerre hat végnél kevesebbet eladni semmikor, még vasárnapokon se legyen szabad, ha ugyan
azoknak a kereskedőknek van hat vagy ennél több darab posztójuk.
Hogyha másként mernének cselekedni, minden vég posztót, melyet jelen rendelés ellenére eladtak,
elidegenítettek vagy elcseréltek, valamint az azokért netalán fizetett pénzt is el kell tőlük venni.
12. Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a polgárai, melyeket újonnan létesítettünk és amelyeket más
városok szabadságaival láttunk el, bíráik és esküdtjeik ítéletében és határozatában megnyugodni nem
akarnának, megannyian ahhoz a városhoz, amelynek szabadságaival élnek vagy tárnokmesterünkhöz
fellebbezhetnek.” (Az 1405. évi városi dekrétumokból)
b) Fogalmazza meg saját szavaival a dekrétumban olvasható királyi intézkedések lényegét (3 pont)
1. pont .........................................................................................................................................................
2. pont .........................................................................................................................................................
12. pont .........................................................................................................................................................
c) Magyarázza meg, miért nem fellebbezhettek a jobbágyok a tárnokmesterhez! (1 pont)
…………..........................................................................................................................................................
5 pont

E333S-1. A feladat Luxemburgi Zsigmond uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) [E-06-feb] Mutassa
be a források és ismeretei alapján Zsigmond külpolitikai célkitűzéseit, a nyugati egyházszakadást, a
konstanzi zsinat és a huszitizmus összefüggéseit!
„A szkizma (egyházszakadás) azzal vette kezdetét, hogy az Avignonból Rómába visszaköltözött pápa utóda
megtagadta a visszatérést Avignonba. A francia főpapok erre ellenpápát választottak, Zsigmond viszont
mint római király azt a harmadik pápát tekintette bizalmasának, aki Pisában néhány bíboros zsinati
választása alapján lett egyházfő, s akinek megválasztása után mind a római, mind az avignoni pápának le
kellett volna mondania. A lemondások nem történtek meg, ezért Zsigmond a »pisai« pápát vette rá, hogy
zsinatot hívjon össze Konstanz városában.” (Tankönyvi szöveg)
„A konstanzi zsinat új pápát választott, ezzel az egyház egysége helyreállt. Az egyházi reform azonban a
konzervatív főpapok ellenállásán megbukott [...] Husz János mártírhalálának híre felkorbácsolta az
indulatokat Csehországban, a lakosság zöme huszitává vált, s ilyen körülmények között szó sem lehetett
arról, hogy Zsigmond elfoglalja a bátyja halálával (1419) megüresedett cseh trónt. Arra azonban
számíthatott, hogy a korántsem egységes huszita szövetség megosztásával előbbutóbb eléri célját.” (Fiktív
szöveg)
„Először, hogy az Isten igéjét Csehországban szabadon [...] hirdessék az Úr papjai [...]. És nem szabad
megtiltani, hogy az Isten egyházában bárki is különböző nyelveken szóljon.
Másodszor: a szentséget – Krisztus híveinek – mindkét szín, azaz a kenyér és a bor színe alatt szabadon
szolgáltassák ki [...]. Követvén ebben üdvözítőnk kijelentését: »Vegyétek és egyétek: ez az én testem«, és
igyatok ebből mindnyájan, »mert ez az újszövetség vére, ki sokakért ontatik« [...].
Ahogy Tabor városában nincsen enyém és tied [...], mindig mindennek [...] mindenkiének kell lennie. [...]
A kormányzást a nép kezébe kell átadni; hogy minden uraságot, nemest, lovagot le kell dönteni és meg kell
semmisíteni, mint a helytelenül növekedett fákat az erdőben.” (A husziták céljai)

E333S-2. A feladat Luxemburgi Zsigmond uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) [E-15-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével Luxemburgi Zsigmondnak az európai politikában játszott
szerepét! Válaszában térjen ki a török elleni védekezésre és a huszitizmusra is! Használja a
„Zsigmond király tehát elindult seregének hatalmas sokaságával, átkelt a Dunán. […] A török császár
pedig, akit [...] Bajazidnak hívtak [...], hallván, hogy a király nagy hadikészültséggel betört az országba,
hasonlóképpen népe egész haderejét fegyverbe szólította. [...] A két ellenfél közt javában tombolt még a
rettentő ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok [franciák] rendetlen futásban a király tábora
felé száguldó felkantározott lovait. […] Azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre
felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort, és benne az ostromgépeket; a mezőn
mindenfelé szétszéledtek […]. A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak.” (Thuróczy János
krónikája)
Végvárrendszer a XV. században
A konstanzi zsinatról készült ábrázolás egy XV. századi krónikában

„Március első napján Németország császára megérkezett és bevonult Párizsba (1416. július). […] A
Palotában szállt meg, ahol épp akkor a király is tartózkodott, s aki eléje jött a Szép Fülöp király épületének
vonaláig. Ott aztán összeölelkeztek és nagy kedvességet mutattak egymás irányában. Kíséretében volt egy
herceg, akit Magyarország nagy grófjának neveztek, […] s más hercegek és bárók. S úgy tűnt, hogy a
császár nagy kedvet érez ahhoz, hogy egyetértést, vagy közvetítési lehetőséget találjon Franciaország és
Anglia között. Nagy pompával és tiszteletadással fogadták, s a király is számos alkalommal adott
ünnepséget a császár és kísérete tiszteletére, a király emberei pedig még gyakrabban.” (Korabeli francia
krónika)

E333S-3. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-12-okt] Mutassa be a
források és ismeretei alapján Luxemburgi Zsigmond külpolitikáját, és értékelje ennek
eredményességét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Ezer francia lovag a hozzájuk csatlakozott könnyű lovasokon kívül […] Magyarországra mentek,
Zsigmond királlyal egyesültek és […] nagy hatalommal Szerbián vonultak át. Nikápolyt körülzárták és
ostromolták […]. A török […] könnyűlovassága, hogy a helyzetet kipuhatolja, előreszáguldozott, mire a
franciák, kik az előhadat képezték, őket megverték s kard élére hányták. Erre nagyban elbizakodtak, így
szólván: »törjünk előre, mert Isten kezünkbe adta őket!« Nem hallgattak az intők szavára, hogy várják be
Zsigmondot a magyarok, németek s szerbek seregével.” (József há-Kóhen korabeli leírása a nikápolyi
csatáról)
„Ezenfelül felségünk mondott főpapjainkkal, báróinkkal és országlakóinkkal elhatározta és megállapította,
hogy az országszerte hirdetett közönséges hadjárat alkalmával, az egyes bárók, előkelők és birtokos
nemesek maguk személyesen megjelenvén, az ország mindenik közönséges hadjáratára uradalmaik
mennyiségéhez képest állítsanak katonákat: tudniillik minden harminchárom jobbágy után […] egy tegzes
lovast; száz után pedig hármat, és így következetesen akárhány jobbágyuk van, minden további száz után
három-három tegzes lovast, akiknek tudniillik legalábbis íjaik, tegzeik, kardjaik és csákányaik vannak, s
akik a harcra képesek és alkalmasak.” (Zsigmond 1435. évi első dekrétumából)
„Zsigmond király pedig, azért is, mert ráruházott királyi tisztségénél fogva is köteles volt megvédelmezni
a katolikus vallást, de elsősorban azért, mivel a husziták nagy haddá tömörülve pusztították az ő
szülőföldjét, és tűzzel-vassal kegyetlenül harcoltak a szektájukhoz nem tartozók ellen […], egyetemes
zsinati határozattal óhajtotta elfojtani a vészt, és összehívatta a keresztény vallás híres egyetemes zsinatát,
a konstanzit. A zsinaton az említett Husz Jánost és tanítványát, Jeromost, az eretnekség fejeit, tanaikkal
együtt bűnösnek találták, és tűzhalállal megsemmisítették.” (Thuróczy János krónikájából, 1487)
„A legsürgetőbb teendő természetesen az 1378 óta tartó nagy egyházszakadás megszüntetése volt. Amíg
ez fennállt, […] szóba sem jöhetett egy újabb törökellenes nemzetközi összefogás megszervezése.
Ekkoriban már Európa-szerte általános volt a meggyőződés, hogy a szkizmán egyedül az egész nyugati
egyház egyetemes zsinata lehet úrrá, ez is csak abban az esetben, ha döntéseit a fejedelmek is magukévá
teszik. A más-más pápát tisztelő nemzeti egyházakat eleve nem volt könnyű tárgyalóasztalhoz ültetni, a
problémát pedig a szakadástól független politikai ellentétek nehezítették, többek között a francia-angol
százéves háború.” (Engel Pál, történész)

E333S-4. A feladat a Magyar Királyság XV. század elei virágkorával kapcsolatos. (hosszú) [E-06-okt]
Foglalja össze a források és ismeretei segítségével Luxemburgi Zsigmond külpolitikai tevékenységét!
Használja a történelmi atlaszt!
„Óriási öldöklés vette kezdetét. A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak. És ha a király
egy hajón nem lel menedéket, akkor az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Thuróczy János, XV.
századi történetíró a nikápolyi csatáról)
„[…] az ország minden közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak katonákat:
tudniillik minden harminchárom jobbágy után […] egy tegzes lovast; 100 után pedig hármat. […]” (Részlet
az 1435. évi első dekrétumból)
„Származása rendkívüli lehetőségeket rejtett magában, hiszen Csehország 1310 óta, a Német-római
Birodalom 1346 óta a Luxemburg-i ház örökségének számított, és miután a két országot öröklő Vencel
király lassanként annyira elitta az eszét, hogy a német választófejedelmek 1400-ban trónfosztottnak
nyilvánították, a dinasztia hívei öccsét, a jóval tehetségesebb magyar királyt kezdték tényleges fejüknek
tekinteni. Zsigmondnak ez nem volt ellenére. Joggal érezte magát többre hivatottnak, mint hogy egész
életében Európa határvidékén a pogányokkal viaskodjék, méghozzá reménytelenül. Igazi császár akart
lenni, amilyen apja, IV. Károly volt, akit még a régi szokás szerint Rómában koronáztak meg; egyszóval
olyan fejedelem, aki rangjánál fogva a legelső Európában, és aki egyedül képes, sőt hivatott megoldani a
kor olyan egyetemes gondjait, mint az egyházszakadás, az egyházi és társadalmi reform, és nem
utolsósorban az oszmán fenyegetés.” (Engel Pál történész Zsigmond külpolitikájáról)
„Mivel Zsigmond király úgy vélte, hogy nem tudja erővel megfékezni a hitszegők dühét, egyetemes zsinati
határozattal óhajtotta elfojtani a vészt, és összehivatta a keresztény vallás híres egyetemes zsinatát, a
konstanzit.
A zsinaton az említett Husz Jánost és tanítványát, Jeromost, az eretnekség fejeit, tanaikkal együtt bűnösnek
találták, és tűzhalállal megsemmisítették. De azért a mi korunkig sem szűnt meg az általuk elhintett métely
melengetése az említett Csehországban.” (Thuróczy János krónikája, 1487)
Az első magyar végvárvonal

3.4. A Hunyadiak
3.4.1. Hunyadi János törökellenes harcai

(emelt szint)
E341R-1. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. [E-07-máj-1] Az ábra a

magyar társadalom rendi tagolódását és az egyes csoportok politikai képviseletét ábrázolja. Pótolja
a hiányzó elemeket a betűjelek szerint! (Elemenként 0,5 pont.)
a) .............................................................................................
b) .............................................................................................
c) .............................................................................................
d) .............................................................................................
e) .............................................................................................
f) .............................................................................................
3 pont

E341R-2. A feladat a XIV-XV. század magyar történelméhez kapcsolódik. [E-10-máj-2]
a) Azonosítsa az alábbi forrásokhoz kapcsolodó helyszíneket! Írja be a források betűjelét a
térképvázlat megfelelő négyzetébe! Egy helyszín kimarad! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Miután az első rigómezei csatában (b) a törökök szétzúzták a szerb államot, s hazánkat kezdték
támadni, Zsigmond nem kis diplomáciai erőfeszítéssel hatalmas lovagsereget vonultatott fel ellenük. Még
a távoli Angliából és Franciaországból is szép számmal érkeztek lovagok, akik valószínűleg helyt is álltak
volna egy nyugateurópai stílusú ellenféllel szemben, a törökök ellen azonban [...] csúfos vereséget
szenvedtek.” (Bertényi Iván – Gyapay Gábor történészek)
B) „A törökök említett császára (c) [...] a Duna és a Száva folyamokat, melyek a vár mellett folynak, annyira
körülzárta, hogy a várba hajóval sem lehetett segítséget vinni. [...] A hadigépek lövései [...] éjjel-nappal
egyre sűrűbben mennydörögtek, és a félelmetes dörgéseket egészen Szeged városáig [...] hallani lehetett.”
(Thuróczy János leírásából)
C) „János cseh király saját fiával, Károllyal és a lengyel királlyal együtt eljött Magyarországra [...] Károly
királyhoz (d), hogy örök békeszövetséget kössenek: ez meg is történt. [...] Elhatározták, [...] hogy
bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni.”
(Thuróczy János krónikájából)
b) Melyik évben történt az első forrásban aláhúzott esemény? (0,5 pont)

Év: ……………
c) Nevezze meg, ki a második szövegrészletben aláhúzott személy! (1 pont)
Személy: …………………………………..
d) Írja le a harmadik forrásban aláhúzott király uralkodásának kezdő és befejező évét! (Elemenként
0,5 pont.)
Uralkodásának kezdő éve: ……………
Uralkodásának befejező éve: ……………
4 pont

E341R-3. A feladat a középkori Magyarország és Európa történetével kapcsolatos. [E-06-máj-1] Írja
be a megadott magyar történeti események dátumát és annak az európai eseménynek a számjelét,
amelyik a magyar eseményt megelőző vagy követő tíz éven belül történt! (Elemenként 0,5 pont.)
1. Az első rigómezei csata
2. A clermont-i zsinat (az 1. keresztes hadjárat meghirdetése)
3. Konstantinápoly török kézre kerül
4. A wormsi konkordátum
Kortárs európai
Magyar történeti esemény Évszám
esemény számjele
a) I. (Szent) László halála
b) A nándorfehérvári diadal
c) A nikápolyi csata
3 pont

E341R-4. A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. [E-19-okt] Oldja meg a
Hunyadi János hadjáratai

A) „Mikor Ulászló király látta, hogy az ellenséges lovasság megfut, s Amurat [II. Murád szultán] császár
meg tábora megrémült: nyomban megindította az őrizetére rendelt dandárt, s míg a vajda úr és a többiek
másfelől dühös harcot folytattak, meg akarta rohanni és legázolni a császár táborát. Mikor tehát a sűrűn álló
gyalogcsapatok közé került, egész dandárával együtt leverték, elnyomták és megölték. Az ellenség már le
volt győzve, le volt verve, nem is remélt diadalt, s most váratlanul jutott hozzá.” (Thuróczy János:
A magyarok krónikája)
B) „Ezenfelül maga a császár vezérelt számos hajót, melyeket tengeri hajók módjára készítettek: ezekkel
megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba. […]
Elérkezett végre a félelmetes ostromhoz a besztercei gróf úr [Hunyadi], eme virtusra és vitézségre termett
férfiú. Csekély számú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel szemben. Magyarországbeli keresztet viselő
számos népek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus nevéért.”
(Thuróczy János: A magyarok krónikája)
a) Állapítsa meg, hol és mikor zajlottak a szöveges forrásokban leírt csaták! Egészítse ki
értelemszerűen a táblázatot! (Helyszínek megnevezése 1-1 pont, sorszám és évszám 0,5-0,5 pont.)
A csata helyszínének
Forrás A csata helyszíne
a térképvázlaton A csata évszáma
betűjele (a település neve)
szereplő sorszáma
A) 4.
B) 1456

b) Karikázza be annak a két állításnak a sorszámát, amelyek igazak Hunyadi térképvázlaton jelölt
hadjáratainak céljaira! (Elemenként 0,5 pont.)
1. Hunyadi hadjáratainak célja Konstantinápoly felszabadítása volt a török uralom alól.
2. Hunyadi hadjáratainak célja a balkáni ütközőállamok fenntartása volt.
3. Hunyadi hadjáratainak célja a Fekete-tenger feletti uralom megszerzése volt.
4. Hunyadi hadjáratainak célja a török kiűzése volt Európából.
5. Hunyadi hadjáratainak célja kormányzói hatalmának a Balkánra történő kiterjesztése.
4 pont

E341R-5. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-12-okt] Oldja meg a feladatot
a források és ismeretei alapján!
a) Írja a pontozott vonalakra, hol és mikor történtek a forrásokban leírt ütközetek! (Elemenként
0,5 pont.)
A) „Zsigmond király tehát elindult seregének hatalmas sokaságával, átkelt a Dunán, és nemcsak hogy nem
félt a törökök császárától, hanem némelyek szerint a következőket mondotta: »Kell-e félnünk embertől?
Hiszen ha a mérhetetlen égbolt ránk szakadna, még azt is föltartanánk, és nem esnék bajunk.« A török
császár pedig, akit a mi véneink Bajazidnak hívtak, hallván, hogy a király nagy hadikészültséggel betört az
országba, hasonlóképpen népe egész haderejét fegyverbe szólította, és övéi vitéz seregének közepette
közeledett, hogy szembeszálljon a király hadával. [...] A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba
jutottak. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor nem az ég – amiként állítólag a fejedelem
elbizakodottságában kijelentette –, hanem az ellenség fegyveres ereje zúzta volna össze.” (Részlet Thuróczy
János krónikájából)
Helyszín: …………………………………… Év: …………
B) „És amikor a magyarok egy bizonyos folyóhoz érkeztek, amelyet Sajónak hívnak […] megálltak, tábort
ütöttek. […] És mivel a víz nagy volt és mocsaras, nem volt hihető, hogy a hídon kívül bárki átkelhessen.
[…] A magyarok pedig […] azt szerették volna, hogy vereséget szenvedjen a király, és azután ők
kedvesebbek legyenek neki, mert azt hitték, hogy ez a csapás csak részleges.” (Részlet Rogerius mester
Siralmas énekéből)
„Akkor […] felment egy dombra [a kán], gondosan megszemlélte a magyar hadsereg egész
elhelyezkedését, és visszatérve övéihez, így szólt: »Örvendezzünk társaim, mert bár nagy annak a népnek
a száma, mégsem menekülnek ki kezeink közül, mert rövidlátó tanács kormányozza őket.«” (Tamás,
spalatói érsek)
Helyszín: ……………...……………………… Év: ..…………
C) „Nem sok idő elteltével a magyarok közössége Lélt és Bulcsút Németországba küldte. […] Éjjel-nappal
zaklatták támadásaikkal a várost. Mivel váratlan rohamokkal elfoglalni nem bírták, s magukat eltökélve a
külvárosból elvonulni nem akartak, Ulrich püspök és a polgárok követeket küldtek a császárhoz, sürgetve,
hogy siessen a város segítségére, mert az ostromló magyarok, bár sokan vannak, nem őrzik eléggé magukat,
ezért nagyon könnyen le lehet őket győzni.” (Részlet Kézai Simon krónikájából)
Helyszín: ………………….………………….. Év: ……..……
D) „A magas várfalakról szerteszét a körüli réteken, síkokon számlálhatatlannak látszott az ellenséges
sátrak orma. […] Maga a császár vezérelt számos hajót, ezekkel megszállta a vár alatt folyó Duna és Száva
vizét, hogy vízi úton senki sem vihetett segítséget a várba. […] Magyarországbeli keresztet viselő számos
népek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus nevéért.” (Részlet Thuróczy
János krónikájából)
Helyszín: …………………...…………………. Év: …...………
b) Nevezze meg, ki a B) forrásban aláhúzással jelölt király, és adja meg, mikor kezdődött uralkodása!
Név: ……………………………………..……. Uralkodásának kezdete: ……..……
5 pont

E341R-6. A feladat a középkori magyar történelemmel kapcsolatos. [E-20-okt] Oldja meg a
Nándorfehérvár 1456-os ostromához kapcsolódó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Midőn a tisztelendő [Kapisztrán János] atya János úrtól megtudta, hogy a török végső rohamra készül,
[…] a Száva folyóhoz ment, s annak innenső oldalán a meder mellett megállva tolmács által hatalmas
hangon a következő szavakat intézte a folyó túlsó partján táborozó törökhöz: »Ti gonosz ellenségei Krisztus
Urunknak! Mondjátok meg a ti legnagyobb kutyátoknak [a szultánnak], hogy […] hagyja békével a várat,
mert ha ezt nem teszi, az Úr keze rövid idő alatt eléri.«” (Kapisztrán János titkárának levele, 15. század)
B) „Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra,
hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze. […] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz
a […] zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja
megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.”
(Antonio Bonfini történetíró, 15. század)
C) „A törökök császára, Mohamed [Mehmed], támadással fenyegette Magyarországot, és hírlett, hogy
először Nándorfehérvárát akarja megvívni. […] Midőn ezek a híresztelések László királyhoz értek, a fiatal
fejedelem mélységesen megfélemlett; nem kevésbé zavarodott meg a harcias német lelkületű Ulrik gróf,
aki tanácsaival irányította a királyt.” (Thuróczi János történetíró, 15. század)
D) „A gróf úr […] utat-módot keresett tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók hátáról az ellenséges
hajókat, hogy fegyveres segítséget vihessen a szorongatott várnak. […] Végre hosszú, fáradságos harc után
győztek a magyarok; keményen törtek a törökökre, s heves lángra lobbantották vaslánccal összekötözött
hajóikat.” (Thuróczi)
E) „A törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát. […] A hadi gépeket végre a
várnak a síkságra néző oldalán állították fel. Némelyekkel a vaskos várfalakat törték, mások pedig a
magasba, a levegőbe hajigáltak óriási nagy köveket.” (Thuróczi)
a) Rendelje a forrásrészletekben leírt eseményeket a térképvázlaton sorszámokkal jelölt
helyszínekhez! Írja a forrásrészletek betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet
írjon! Egy forrásrészlet kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
1.
A
helyszín A
sorszáma forrásrészlet
a betűjele
térképen
2.
1.
4. 2.
3.
3.
4.
b) Nevezze meg azt a történelmi személyt, akire az A) és D) betűjelű forrás aláhúzott kifejezései
utalnak! Keresztnevet is írjon! (1 pont)
……………………………………………………….
c) Magyarázza meg, hogy mi adta Nándorfehérvár stratégiai jelentőségét! (1 pont)
……………………………………………….……………………………………… 4 pont

E341S-1. A feladat Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatos. (hosszú) [E-16-máj-1] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével Hunyadi János törökellenes harcait! Válaszában térjen ki arra
is, miért és hogyan válhatott Hunyadi a törökellenes küzdelmek vezetőjévé! Használja a középiskolai
történelmi atlaszt!
„Másnap, miközben dühöng a fagy, és a szükséges dolgok egyre jobban fogynak, a király megint a
visszavonulás gyorsításáról tanácskozik a vezérekkel és a légióparancsnokokkal, hogy még mielőtt az éhség
kipusztítja a hadsereget, e terméketlen és rideg vidékről gazdagabb tájra érjenek. Már Corvinus [Hunyadi
János] is belátta, hogy a szükség előtt meg kell hajolni […]. Mások másképp gondolkoztak, főleg a despota
[a szerb fejedelem] korholta vezértársait, hogy, miután elfogták a vezért és szinte teljesen szétverték az
ellenséget, kiengedik a kezükbe kaparintott győzelmet, nem fejezik be azt a hadjáratot, amelynek végéhez
közel járnak, gyávaságból és tunyaságból meghátrálnak a levert ellenség elől; […]. Ugyanezt hajtogatta a
pápai legátus [küldött] is.” (Bonfini leírása Hunyadi János 1443–44-es hadjáratáról)
„[A szerb fejedelem] gyorsfutárok útján tájékoztatta Murádot [a török szultánt] a magyarok megérkezéséről
és hadaik számáról, sőt útvonalukról is naponta tudósította őt […]. A súlyos háborúra felkészült Corvinus
pedig erejéhez képest igyekezett az úton, sűrű levélváltással sürgette az albánok fejedelmét, Szkander béget,
akivel a török ellen nemrégiben szövetséget kötött, hogy jöjjön, mert ő már közeledik az ellenséghez;
tudniillik abban a tervben állapodott meg vele, hogy ő a magyarokkal […] együttesen intéz támadást a
törökök ellen, hogy szemből és hátulról megszorítva könnyen legyőzzék őket. Ez hasznos is lett volna, ha
Szkander bég, ami barbár nyelven Sándor urat jelent, a csatában időben megjelenik.” (Bonfini leírása
Hunyadi János 1448-as hadjáratáról)

E341S-2. A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-21-okt] (hosszú) Mutassa be a
források és ismeretei segítségével Hunyadi János törökellenes harcainak legfontosabb eseményeit
1443-tól a haláláig! Térjen ki a harcok eltérő jellegére az időszak elején és végén, ismertesse az
erőviszonyok változását is! Csak a had- és diplomáciatörténetről írjon, a belpolitikai eseményekről ne!
Használja a középiskolai történelem atlaszt!
„Ezért Ulászló király uralkodásának harmadik évében nagy költséggel jeles vitézi sereget gyűjtött, vele
tartott János vajda úr is és az ország sok főura, valamint Rácország despotája, azaz királya, György is. […]
A vajda úr ezekkel áthaladt Rácországon, azaz Szerbián, egész Bulgárországon, melyet hosszú idő óta a
török császár tartott hatalmában […]. Ami élőlény elébük került, ember vagy barom, foglyul esett, vagy
elesett; a törökök városait, táborait és lakóhelyeit elfoglalták, nyomban lerontották, lángok martalékává
tették. Ezek közt volt a fürdőiről híres város, a népes és gazdag Szófia. Ezt is elfoglalták, kirabolták és
elhamvasztották. […] Eközben sokezernyi ellenség jött szembe a vajda úrral, a török császár küldte rá
ezeket. Ilyen módon a vajda úr öt ízben vívott kemény csatát a nála mindig nagyobb számú ellenséggel, s
mindenkor győzelmet aratott.” (Részlet Thuróczy János krónikájából, 1488)
„E sok dicső diadal és sok híres
győzedelem eredménye az lett, hogy a
török császár, Amurat [Murád],
rémületében követeket küldött a királyhoz
és a vajda úrhoz, állhatatosan a békességért
fáradozott. Ulászló király tehát nagyjai
számára Szeged városában ünnepélyes
országgyűlést tartott. Az ország minden
tájáról özönlöttek oda a nemesek; a császár
részéről is eljött két török vajda, hogy
megkössék a megállapodásszerű
békességet. Meg is kötötték a szerződéstől
számított tíz esztendőre és a király
elbocsátotta az anatóliai pasát. A török
császár pedig visszaadta Szendrőt és a többi
rácországi várat György despotának.”
A várnai csata térképvázlata (Részlet Thuróczy János krónikájából,
1488)
„Október közepére járt az idő, amikor a magyar tábor, áthaladva Rácország földjén, elérkezett Bulgáriának
földjéhez, mely a török császáré volt; az ellenséget várva, Merula mezején, melyet magyar nyelven
Rigómezőnek hívnak, megállapodott. […] A kormányzó úr pedig gyorslábú lován a csata nagy
zűrzavarából messze távozott a harc mezejétől; minden katonája elhagyta, védőfegyvereit letette, úttalan
utakon bolyongott: […] találkozott valami ráccal. […] A kormányzó úr felszólította a rácot, vezesse el
Nándorfehérvárba; illő jutalmat is ígért neki. Ez nyomban ráállott: de nem a kívánt helyre vezette, amint
megígérte, hanem Szendrő várába. Mikor György despota megértette, hogy a kormányzó úr a vár falai közt
van, megfeledkezett arról: ennek az embernek virtusa és műve volt, hogy bajos száműzetéséből újra
visszakerült országa birtokába; hálátlanság vétkébe esett, és nem szívesen látott vendégként fogadta.
Ugyanis fogságra vetette.” (Részlet Thuróczy János krónikájából, 1488)

3.4.2. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája
(középszint)
E342R-1. A feladat Magyarország XV. századi történelmére vonatkozik. [E-08-máj-1] Válaszoljon a

forrás és ismeretei alapján a következő kérdésekre!
„[…] Miklós őrkanonok, szószólónk, hazatérve jelentette ugyan a pápa legjobb indulatát irányunkban, de
egy mentegetődző levelet hozott, hogy tudniillik az itáliai háborúk miatt jelenleg nem tud segíteni a
kereszténység ügyén. Azt akarjuk tehát, hogy ne legyetek tovább Őszentségének terhére, hanem egyéb
ügyeket elintézve térjetek mielőbb haza. Azt az egy, igen fontos dolgot azonban hazatértekkor fejtsétek ki,
hogy manapság veszedelmes az egész kereszténység ügye iránt tanúsított hanyagság, s ezt úgy fejtsétek ki,
hogy a pápa s a többiek megértsék, mi következhetik ebből, s ha – amit nem kívánunk – valami baj történik,
azt ne róhassák fel Magyarország királyának, akin egyáltalán nem múlott a kereszténység megvédése, sőt
a mohamedi babona kiirtása. Mi ezentúl szükségképpen azt tesszük, ami helyzetünk szempontjából kevéssé
tűnik veszélyesnek.” (A magyar uralkodó levele a pápai udvarba küldött követének, 1462)
a) Nevezze meg a levél íróját! (1 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
b) Milyen kéréssel küldte a király a követet a pápához? (0,5 pont)
………………………………………………………………………..………………………………………
c) Miért rendelte haza? (1 pont)
...………………………………………………………………………………...……………………………
d) Melyik államra utal az aláhúzott szövegrész? (0,5 pont)
…………………………..…………………………………………………………...……………………….
e) A feladat a levél utolsó mondatához kapcsolódik. Hogyan változtatta meg külpolitikáját az
uralkodó az 1460-as évek közepétől? (1 pont)
……………………………………………………………….……………………………………………….
4 pont

E342R-2. A feladat a Hunyadiak korához kapcsolódik. [E-09-máj-1] Válaszoljon a forrásokhoz
kapcsolódó kérdésekre!
1) „Sok okát beszélik, miért kezdtek összeesküvésbe a király legrégibb atyai barátai. Hiszen olyan
tekintélyben és hivatalokban volt részük, hogy igazán nem lehetett tőlük ingadozást, árulást várni. Az érsek
állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő.” (Bonfini)
a) Nevezze meg az első forrásban aláhúzott részekhez köthető személyt! (1 pont)
Személy: …………………………………………..
2) „Híre jött, hogy Szendrőn nagy török sereg gyülekezik. [...] Mátyás a Délvidék határát nyomban
megerősíti, [...] futárokkal figyelmezteti Báthory Istvánt, az erdélyi tartomány helytartóját, meg a temesi
főispánt, ama vidék kapitányát. [...] A törökök Kenyérmező nevű faluhoz értek.” (Bonfini)
b) Nevezze meg a második forrásban aláhúzott részekhez köthető személyt! (1 pont)
Személy: …………………………………………..
3) „Bár [...] már 1440-ben, csecsemőként megkoronázták, a trónt csak [...] a főúri pártharcok elcsitulásakor,
tizenkét éves korában foglalhatta el. [Hunyadi János] halálakor [...] joggal érezte, hogy hatalmas ellenféltől
szabadult meg. [...] A két Hunyadi fiút és híveiket Budára rendelte. [...] A halálos ítéletet egyedül Hunyadi
Lászlón hajtatta végre.” (Kisfaludy Katalin történész)
c) Nevezze meg, kiről szól a harmadik forrásrészlet! (1 pont)
Személy: ………………………...………………..
d) Hol és melyik évben vesztette életét a harmadik forrásban említett Hunyadi János? (Elemenként
0,5 pont.)
Helyszín: …………………………………………
Év: ……………………………………………….
4 pont

E342R-3. A feladat a XIV–XV. századi magyar jobbágyság helyzetével kapcsolatos. [E-14-okt] Oldja
meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
1. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy
gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött,
illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás
megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(Károly Róbert dekrétuma)
2. „Ezen kívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban
élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól […] ezek minden terményének és borának
kilenced részét fogjuk beszedni, […] és a […] bárók […] hasonlóképpen hajtsák be.” (Nagy Lajos
törvényeiből)
3. „Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán
belül csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét
egy portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének,
értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma)
4. „[A kalocsai érsek] nyíltan elítélte a dikának nevezett […] adót, amelyet a sokféle terhes háborúság miatt
a király évente háromszor-négyszer kivetett […].” (Antonio Bonfini)
a) Nevezze meg (a forrásokban nem szereplő szakkifejezéssel) azokat az adókat, amelyekre az 1.,
valamint a 4. sorszámmal jelölt forrás vonatkozik! (Elemenként 0,5 pont.)
1. …………………………………………………..
4. …………………………………………………..
b) Hány dénár adó folyt be egy olyan jobbágytelek után, amelyen három család osztozott, az 1., illetve
a 3. sorszámmal jelölt rendelkezés értelmében? (Elemenként 0,5 pont.)
1. …………… 3. ……………
c) Mi volt a társadalomtörténeti jelentősége a jobbágyok szempontjából a 2. sorszámmal jelölt
forrásban szereplő intézkedésnek? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
d) Melyik évben került sor a 2. forrásban szereplő rendelkezés kiadására? (1 pont)
…………….
4 pont

E342R-4. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájához kapcsolódik. [E-08-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei alapján!
„Tekintetes és általunk őszintén kedvelt nagyságos hívünk […] megértettük jóakaratodat és kiváló
lelkületedet a mi […] szent koronánk szolgálata iránt, [most], miután már nagyobbrészt visszaszerezted
javaidat és örökségeidet, amelyeket mint a legsajátabbat a török császárnak zsarnokságából és
kegyetlenségéből elvesztettél, és hogy magadat szolgálatunkra […] igen készségesnek és késznek ajánlod,
[…] ezt mi tőled kegyes lélekkel elfogadjuk.” (Mátyás, István moldvai vajdának, 1485)
a) Említsen egy okot, hogy miért fogadta el Mátyás a vajda ajánlatát! (0,5 pont)
……………………………………………………………….……………………………………………….
b) Írja be a térképvázlat megfelelő téglalapjaiba Moldva (A) és Havasalföld (B) betűjelét!
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján!

„Legfenségesebb király urunk parancsára hírül adjuk nektek, hogy legfenségesebb urunk a bécsiekkel
folytatott különböző tárgyalások után és miután megadta magát a város […] bevonult a városba.” (Részlet
Márton budai lelkész leveléből, 1485)
c) Mi volt Mátyás hosszabb távú célja a város elfoglalásával? (0,5 pont)
……………………………………………………………………………………………………………….
d) Mettől meddig uralkodott Mátyás? (1 pont.)
……………………………………
3 pont

E342R-5. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájára vonatkozik. [E-09-máj-2] Válaszoljon a
kérdésekre ismeretei segítségével!
Magyarország a XV. században

a) Írja a pontozott vonalra a szomszédos országok (A, B, C) nevét! (Elemenként 0,5 pont.)
b) Válassza ki a betűjel beírásával, Magyarország melyik országgal való kapcsolatát jellemezte!
- a perszonálunió: ………………………………………...……………………………………...…………..
- a támadó háború: …………………………………………………..……………….…………….….…….
- a védekezés: ………………………………………………………………………………………..……….
c) Fogalmazza meg, mi volt Mátyás külpolitikai koncepciójának a végső célja! (1 pont)
………………………………………………………………………………...……………………………...
………………………………………………………………………………...……………………………...
4 pont

E342R-6. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. [E-13-máj-2] A forrásrészletek olyan
uralkodókra vonatkoznak, akikkel Mátyás háborút vívott. Írja a forrásrészletek sorszámát a
megfelelő uralkodó neve mellé! A forrásrészletekben szereplő „Pannónia” földrajzi név Magyarországot
jelenti. (Elemenként 0,5 pont.)
1. „Azt hitte, hogy Pannónia elfoglalása után a keresztény közösség többi tartományát egykettőre uralma
alá vetheti.”
2. „Nem feledte a mérhetetlenül súlyos vereséget […], amelyet múltkorjában Görögfejérvárnál Corvinus
Jánostól szenvedett.”
3. „Ahogy [Újlaki] Miklóssal meg a többi párthívével megegyezett, Pannónia megszerzésének reményében
megparancsolja kapitányának, hogy ötezer emberrel rontson rá Felső-Pannóniára. Ez a parancs szerint
először Szombathely környékét támadja meg.”
4. „Megparancsolta [hadvezérének], hogy rontson át a Száván Pannóniába, és tűzzelvassal pusztítson
mindent. A Száva apadásakor először a szerémi vidéket rohanja le.”
5. „Megtudta, hogy a hamis hitben való megátalkodottsága miatt Pál pápa [az uralkodói] méltóságból
kiebrudalta őt, és sejtette, hogy mihamar háború indul ellene, [ezért] […] erős, jól felszerelt hadsereget
állított, és remélte, hogy magát, hitét és rangját fegyverrel megvédi.”
6. „A koronát, amely 24 éven át a […] hatalmában volt, felszalagozva, páratlan pompával és ünnepélyes
vidámsággal Sopronba viszik, mintha az égből szállt volna alá.”
7. „A sereg közepén vasas lovasokkal körülvéve elvonult, és a közelben megpillantotta [Mátyás] királyt:
Hát így bánsz velem, fiam? – szólt. Ellenségként üldözöd szülődet, és az igaz hit ürügyével ki akarsz túrni
az országomból?”
8.„Keleti hadjáratra készültében, miután szárazföldön és tengeren kiemelkedő tetteket hajtott végre, […]
mindenki meglepetésére mérgezés gyanújával a táborban elhalálozik.” (Bonfini: A magyar történelem
tizedei)
III. (Habsburg) Frigyes, Podjebrád György, II. Mohamed,

német-római császár cseh király török szultán
Forrásrészletek
sorszáma
4 pont

E342R-7. A feladat Hunyadi Mátyáshoz és a reneszánszhoz kapcsolódik. [E-13-máj-1] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
a) „[…] a régi királyok magas hegyi várát s az alatta fekvő palotát úgy
megnagyobbította, kertekkel, vadaskertekkel, halastavakkal úgy
ékesítette, hogy ennek az építkezésnek pompája még a többiét is
felülmúlni látszott. A berendezés fényűző, az ebédlők tágasak, a
folyosók stukkóval díszítettek és az ablakok pompásak. Függőkertek
voltak itt és vörösmárvány medencével, bronz ülőhellyel díszes
szökőkutak.” (Antonio Bonfini: Mátyás király)
Hol találhatók Mátyás azon palotájának romjai, ahol egykor a
képen rekonstruált kút állt, és amelyről a szöveges forrás szól?
………………………………..…
b) „[…] ahol Zsigmond nagyszerű építkezésein kívül semmi megtekintésre méltó nem volt, kezdte
kiépíteni, különösen a belső palotát. A Dunára néző részen kápolnát emelt víziorgonával és márványból és
ezüstből készült kettős keresztelőkúttal. […] Sőt a Duna túlsó partján, a pesti mezőségen, egy mérföldnyire
a határban majorság volt. Ez is csodálatos és nem kevésbé kellemetes.” (Antonio Bonfini: Mátyás király)
Hol állt Mátyásnak ez a másik palotája? …….…………………….……
c) „Nemcsak történelmi jelenség, hanem szellemi magatartás is, mely szerint az embert a műveltség teszi
emberségessé. Ennek a műveltségnek eszményképét […] a görög-római antik műveltségben véli
megtalálni. Ez indokolja az antik kultúra újjászületését, a reneszánszt.” (Magyar Katolikus Lexikon)
Melyik fogalmat határozza meg a lexikon-szócikk?
………………………………………
d) A képen látható dombormű a budai Várban található. Ez az alkotás
a Bautzen városában látható dombormű másolata. Mátyás az apósával
vívott háborúja során hódította meg az ezt a várost is magában foglaló,
textiliparáról híres tartományt, melyre a középkor során Cseh- és
Lengyelország is igényt tartott.
Mi a tartomány neve? …………………..……………
e) „Alázattal kérjük ezért szentségedet, méltóztassák az imént
bemutatott […] püspököt Váradról áthelyezni, és az esztergomi
főegyházmegye érseki tisztébe kegyesen kinevezni.” (Mátyás levele
II. Pál pápának)
Ki a szövegben említett püspök? …………………………………..
f) „Felette könyvesházat épített, dúsan rakva latin és görög könyvekkel, a könyvek kiállítása is pazar.”
(Antonio Bonfini: Mátyás király)
Hogy hívják a forrásban említett kódexeket (illetve ősnyomtatványokat)?
…………………….…………..

g) Melyik itáliai várost tekintjük a reneszánsz szülőhelyének? A képen a
város egyik jelképének tekinthető épület látható.
………………………………….
h) „Ebben az évben, mely ezernégyszáz fölött a nyolcvanötödik volt,
birodalmának nagy kárával a császár elveszítette […] fővárosát. A csillagok
megkérdezése és jóslata után ez év elejétől kezdte tehát ostromolni a király […],
mert tudta, hogy a csillagok most Frigyesnek kedvezőtlenek. Minden
igyekezetét ennélfogva arra irányította, hogy a pannonnak még eddig soha meg
nem hódolt igen virágzó és dúsgazdag várost erővel vagy kiéheztetéssel
meghódoltassa.” (Antonio Bonfini: Mátyás király)
Melyik város ostromáról van szó? …………………………………………
4 pont

E342R-8. A feladat a középkori magyar uralkodók külpolitikájával kapcsolatos. [E-23-máj-2] Oldja
meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Római királyi tisztéből folyóan, […] [amikor] […] [az egyház által eretnekké nyilvánított] husziták
seregei […] szülőföldjét dúlták és a felekezetükön kívül állókat tűzzel-vassal kegyetlenül irtották, […]
nemegyszer hívta fegyverre ellenük a magyar meg német hadi népének fegyveres erejét; nem irgalmazott
öröksége földjének, népének, és a cseh királyságban nagy dúlásokat tett.” (Thuróczi János krónikája)
B) „Az anyaszentegyház sürgetésére és Frigyes római császár kérésére hétesztendős háborút folytatott
Morva- és Csehországban a huszita eretnekek ellen. Mindenkor győzelmet aratott, hatalma alá hajtotta az
egész morva őrgrófságot, teljes Sziléziát és Lausitzot [a Cseh Királyság keleti tartományait]. E földek
birtokában méltóvá lett arra, hogy Csehország királyává válasszák.” (Thuróczi János krónikája)
a) Nevezze meg azokat a magyar királyokat, akikről a források szólnak! (Elemenként 0,5 pont.)
- A) betűjelű forrás: ……………………………………
- B) betűjelű forrás: ……………………………………
b) A Német-római Birodalom uralkodóinak mely feladatára utal mindkét forrás? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
c) Fogalmazzon meg a megadott szempontok szerint a források alapján egy-egy érvet, amelyek
alátámasztják a következő állítást! (Elemenként 1 pont.)
A forrásokhoz köthető mindkét magyar király viselte a cseh királyi címet is, de az A) forrásban szereplő
uralkodó joga a cseh trónhoz kevésbé volt megkérdőjelezhető.
1. A királyi cím megszerzésének módja:
………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………..
2. Az ország területének birtoklása:
………………………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E342S-1. A feladat Mátyás király uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) [E-05-máj-1] Mutassa be a
források és ismeretei alapján Mátyás reneszánsz udvarát! Válaszában elemezze, hogy Mátyás
neveltetése és házassága mennyiben járult hozzá a reneszánsz szokások meghonosodásához!
„Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték; tanították egyházés államjogra, művészetekre,
orvostudományra és természetesen latinra. Szorgalmas és tehetséges diák volt, különösen a történelmet, a
nagy hadvezérek dicső tetteit olvasta mohó érdeklődéssel. Galeotto Marzio jegyezte föl róla: [...]
gyermekkorában annyi odaadással hallgatta [...] a hősökről szóló megemlékezéseket, hogy elfeledkezett
ételről-italról, s reggeltől estig, étlen-szomjan semmi másra nem gondolt, csak az ő hatalmas
kardcsapásaikra, bősz küzdelmükre. Közben a győztes dicsőségén fölgyulladva, kezét-lábát
vívómozdulatokkal jártatta, mint aki abban a hitben van, hogy ő maga is ott van és vitézkedik.” (Kisfaludy
Katalin: Matthias Rex)
„A megérkező királyné az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg.
Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen
berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű
bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított
időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat iktatott be;
megkedveltette az itáliai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt
addig ismeretlen művészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, faés
kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel. Majd az istentisztelet fényét emelte; a királyi kápolna
számára Galliából és Germániából szerződtetett énekeseket. Sőt Itáliából még konyhaés
gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették
a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások.
Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva
szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták.” (Bonfini művéből)
„[...] egy török követet az udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a palotába vezettek, hogy
megbízatását előadja, [...] s körülnézve megpillantotta ezt a pompázatos, ragyogó helyet és az udvari
méltóságoknak részben a lenti, részben a király tartózkodási helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő
mérhetetlen tömegét, amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek és nem kis részben
(a mi szokásunk szerint) ezüstözött övekkel és kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve, hirtelen
akkora csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását [...].” (Oláh Miklós
Hungária című művéből)

E342S-2. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (rövid) [E-15-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a reneszánsz kultúra megjelenését Mátyás udvarában! Válaszában
világítson rá, hogyan függött ez össze a király hatalmi érdekeivel!
„Mesélik, hogy történt egyszer egy nevetni való és emlékezetes
eset ezen a helyen. Miközben egy török követet a királyi
udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a palotába
vezettek, hogy követi megbízatását előadja, és az a kapuban,
honnan egyenesen erre a függőudvarra lehet látni, kissé megállt s
körülnézve megpillantotta ezt a pompázatos, ragyogó helyet és az
udvari méltóságoknak részben a lenti, részben a király tartózkodási
helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő mérhetetlen tömegét,
amint selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek és
nem kis részben (a mi szokásunk szerint) ezüstözött övekkel és
kardokkal meg aranyláncokkal voltak ékesítve, hirtelen akkora
csodálat és bámulat döbbentette meg, hogy elfelejtette egész követi
megbízatását, s míg a lépcsőkön a király színe elé feljutott, annak
tekintete miatt, mely nagy s mintegy vérrel befutott szemeivel
rémületet keltett a ránézőben, a benne már azelőtt fogant félelem
mind jobban és jobban elhatalmasodott rajta, olyannyira, hogy
hosszú hallgatás után csak ennyit tudott kinyögni: a császár
üdvözöl, a császár üdvözöl.” (Oláh Miklós: Hungária)

E342S-3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (rövid) [E-16-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével, miként jelent meg a reneszánsz kultúra Mátyás udvarában!
Válaszában világítson rá, hogyan függött össze a kérdés Mátyás hatalmi törekvéseivel!
„Régi elkopott mondás, hogy a fegyverek zajában hallgatnak a múzsák. Mi azonban, bár úgyszólván
folytonosan háborúkba vagyunk bonyolítva, kevés maradék időnket mégis a tudományoknak szenteljük,
nem gyönyörűség és enyhülés nélkül. […] Silius Italicus [ókori római szónok és költő] művét, amelyet
buzgólkodásod gyümölcseként Rómában nemrégiben nyomtak ki igen ízlésesen, ezekben a napokban már
gyakran forgattuk, mert Silius már kora ifjúságunkban is tetszett nekünk.” (Mátyás levele Julius Pomponius
Laetus, itáliai humanista tudósnak, 1471)
„A megérkező királyné az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg.
Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen
berendezte, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű
bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított
időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat iktatott be;
megkedveltette az itáliai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt
addig ismeretlen művészeteket.” (Antonio Bonfini, 1491–1492)

E342S-4. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (hosszú) [E-18-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével Mátyás uralkodói jövedelmeit és azt, hogy milyen célokra fordította
ezeket!
„Nemkülönben a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] csak egy [család]
lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket […], mindkettőjük [értsd: ketten együtt]
fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd hárman, akkor is egy és egy fél
porta szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább.” (Mátyás 1467. évi dekrétuma)
Magyarország déli határvidéke

Mátyás államszervezete

E342S-5. A feladat a középkori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (hosszú) [E-14-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodói jövedelmek alakulását I. (Szent) István,
Károly Róbert és Hunyadi Mátyás uralkodása idején! Válaszában világítson rá a jövedelmek
összetételében mutatkozó alapvető különbségekre!
„Akarjuk azt is, hogy valamint másoknak adtunk hatalmat az ő javaikat bírniuk, úgy a mi javaink is,
vitézeink, szolgáink, és valamelyek a mi királyi méltóságunkhoz tartozandók, épségben maradjanak.
És senki valamit azokból el ne ragadjon vagy sikkasszon, se valaki az elől mondottakban a maga számára
kedvezést keresni ne merészeljen. […]
Ha ki az ispánok közül a király részét elsikkasztja, adja meg a mit sikkasztott és a kétszeresével bűnhődjék.”
(Szent István törvényeiből)
„Kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok, vagy a nemesek
bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják
le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor […] a földjükön talált arany-, ezüstbányákból
származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel
örökre.” (Károly Róbert oklevele, 1327)
„Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy
gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött,
illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember [család], […] a kirovás
megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(Károly Róbert dekrétuma, 1342)
Az uralkodói jövedelmek és a népesség változása
Magyarországon a XIV-XV. században (becsült adatok)
Jövedelem Népesség
Időszak
(forint/év) (millió fő)
Luxemburgi Zsigmond korában 200 000 2,5–3,5
Hunyadi Mátyás korában 500 000–750 000 3,5–4,5

E342S-6. A feladat a középkori magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) [E-11-máj-2] Hasonlítsa
össze a források és ismeretei alapján Károly Róbert és Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájának
jellegzetességeit! Válaszában térjen ki a gazdaságpolitikát befolyásoló hasonló és eltérő tényezőkre!
Az Anjou uralkodók jövedelmei

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban
egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek
forgalomba és beváltásra.” (Károly Róbert rendeletéből, 1325)
„Mátyásnak trónra lépése után sem elég hatalma, sem ideje nem volt a viszonyok rendbetételére. Már ekkor
megkezdődött azonban a tervezett reformok kidolgozása. […] Megtiltotta a külföldi só forgalomba
hozatalát, elrendelte a vámszedés szabályozását, értékálló pénz verését és forgalomba hozatalát, az
eladományozott királyi jövedelmek felülvizsgálatát. […] Minden jövedelmi forrást a kincstartó alá
rendeltek, aki […] kezébe vette az adószedés irányítását. […] A kamara hasznát átkeresztelték a királyi
kincstár adójára, és az új névvel a régi mentességek is érvényüket vesztették. […] A jó minőségű pénz
jótékonyan hatott a kereskedelemre, így többet jövedelmeztek a külkereskedelmi vámok is, amelyeket
harmincad helyett immár koronavám néven hajtottak be.” (Pálosfalvi Tamás, történész)

E342S-7. Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a magyar királyi jövedelmek alakulását a
középkorban! [E-11-okt] Válaszában térjen ki a jövedelmek forrására, illetve a változások gazdasági
és társadalmi okaira!
A magyar királyi jövedelmek hozzávetőleges szerkezete a középkorban

„Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon
rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz
tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon, vagy el ne vegyen, sem
pedig valaki az említett dolgokból magának valamiféle előnyt szerezni ne merészeljen.” (I. István
„Jóllehet országunk régi szokása kívánja meg, hogy mind az egyháznak, mind országunk bármely nemese
birtokainak, amelyek területén aranyvagy ezüstbányát találnak, méltányos csere révén a király kezéhez kell
jutniuk, mégis megfontolva lélekben, hogy a birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből az ország
kincstára a földek mélyén elrejtve marad, mert nem akarják feltárni, kegyesen elrendeljük, hogy ha bárki
birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, amennyiben nem tagadják meg a feltárásukat, akkor
ugyanők örökre élvezzék földjeik birtoklását, sőt a talált bányákból származó királyi jövedelmek
harmadrészét is kapják meg örökre.” (Károly Róbert oklevele)
„Nemkülönben fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken csak egy család lakik,
az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket, mindkettőjük [ti. ketten együtt] fizessen egy és
egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint
fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább, bármi módon legyen is megosztva köztük a föld.
Az pedig, akinek egymagának van két vagy több teleknyi földje, fizessen két vagy több portának
megfelelően.” (Mátyás dekrétuma, 1467)

E342S-8. A feladat Hunyadi Mátyás belpolitikájával kapcsolatos. (rövid) [E-06-feb] Mutassa be a
források és ismeretei alapján, milyen társadalmi és gazdaságpolitikai okokra vezethető vissza az
1471. évi Vitéz János vezette összeesküvés!
„Sok okát beszélik, miért kezdtek összeesküvésbe a király legrégibb atyai barátai. Hiszen olyan
tekintélyben és hivatalokban volt részük, hogy igazán nem lehetett tőlük ingadozást, árulást várni. Az érsek
[Vitéz János, esztergomi érsek] állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő. A király ugyanis már a
maga lábán állt; azelőtt ki volt szolgáltatva a főemberek tanácsának; most lerázta ezt, nem mások után,
hanem saját esze és akarata szerint járt, s ha szólni mertek, lehurrogta őket. […] Ezek tekintélyük alapos
csorbulását látták ebben. Ehhez járult a szokatlanul kivetett rendkívüli adó, az úgynevezett dika, amelyet
többnyire nem portánként, hanem fejenként róttak ki. És ámbár az igen nagy szolgáltatásokat a folytonos
háború tette szükségessé, a szokatlan adót mindenki nehezményezte. Sőt, Mátyás még a püspöki
jövedelmeket is bitorolni kezdte.” (Bonfini nyomán)
„A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte, amely
folyamatosan működött. Ez lényeges előnyt jelentett a nádor vagy az országbíró időszakosan ülésező és az
ügyek intézését húzó-halasztó törvényszékhez képest. Ennek az intézménynek a vezetői és hivatalnokai
többnyire a köznemesi és polgári, időnként pedig a jobbágyi sorból emelkedtek föl. Művelt, szakmájukat
kiválóan ismerő emberek voltak, akik hivatalukat s ebből származó jövedelmeiket megélhetésük fő
forrásának tekintették.” (Tankönyvi szöveg)
A társadalom Mátyás korában
Egyháziak Világiak
Bárók
Prelátusok (nádor, országbíró, tárnokmester, vajda, szlavón bán stb.)
(érsekek, püspökök) Középés kisnemesség
(18 000 egytelkes, 7000 birtokos nemesi család)
Módos kereskedők
Polgárság a szabad királyi
Alsópapság Kézművesek
városokban
Plebejusok
Jobbágyság
Mátyás bevételei

E342S-9. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (rövid) [E-14-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével Mátyás nyugati háborúit, és azok külpolitikai hátterét! Használja a
Hunyadi Mátyás nyugati hódításai

„A király […] felolvastatta [az országgyűlésen] Pál pápa és a császár leveleit, amelyek arra biztatták és
kérték őt, hogy a cseh háború pápai és császári felhatalmazással már előbb rá bízott főségét vállalja el
szívesen, és meghatározott fizetséget meg támogatást ígértek. […] A levelek felolvasása után így szólalt
meg a trónusról: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a háborút el kellene utasítania – szólt –, az közülünk egyedül
Mátyás lehetne, akit sem a méltányosság, sem a tisztesség nem biztat arra, hogy fegyvert emeljen apósára,
életének megmentőjére, akit mindig kegyes apjának tekintett. Ha azonban meggondolom magamban, mi a
kötelessége az államférfinak és leginkább a fejedelemnek, a közérdeket a magamé elé kell helyeznem. […]
a cseh eretnekség, mely oly sokrétű és sokféle, hogy folyton ellentmondó nézetek között ingadozik,
olyannyira terjedni kezdett, hogy nemcsak Csehországot fertőzte meg, hanem már-már egész
Morvaországot és Szilézia tekintélyes darabját is. Ez a dögvész már határainkat támadja, és mint épp most
hallottam, a harctéri érintkezés folytán behatolt egyesek elméjébe. […] kínálkozhat-e tisztességesebb és
dicsteljesebb háború annál, amely nemcsak mindnyájunk testi szabadságáért, hanem minden lélek
üdvösségéért is folyik?” (Antonio Bonfini)

E342S-10. A feladat Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódik. (hosszú) [E-19-máj-1] Mutassa be a források
és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás külpolitikájának, illetve dinasztikus politikájának
célkitűzéseit, eszközeit és eredményeit!
„Elhatároztatott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás
király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák mi [...] vagy fiunk [...] vagy, ha többet
hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának kiválasztott, Magyarország ama
királyságának élére állíttatnak, vagy állíttatik. [...]” (Hunyadi Mátyás és III. Frigyes bécsújhelyi
egyezménye, 1463)
A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határvidéke Mátyás uralkodásának idején

„A király […] felolvastatta [az országgyűlésen] Pál pápa és a császár leveleit, amelyek arra biztatták és
kérték őt, hogy a cseh háború […] főségét [értsd: vezetését] vállalja el szívesen, és meghatározott fizetséget
meg támogatást ígértek. Könyörögtek neki, hogy mint ezelőtt a törököktől, úgy most az eretnekek pestisétől
oltalmazza meg a keresztény közösséget és az igaz hitet. A levelek felolvasása után így szólalt meg a
trónusról: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a háborút el kellene utasítania – szólt –, az közülünk egyedül [én]
lehetnék, akit sem a méltányosság, sem a tisztesség nem biztat arra, hogy fegyvert emeljen apósára, életének
megmentőjére, akit mindig kegyes apjának tekintett. Ha azonban meggondolom magamban, mi a
kötelessége az államférfinak és leginkább a fejedelemnek, a közérdeket a magamé elé kell helyeznem.”
(Antonio Bonfini humanista történetíró, 1497)
„Az esküvőre pedig, amelyet az idei télen [1476] szándékoztak megtartani, nemcsak az ország valamennyi
előkelőségét hívta meg, hanem a környékbeli tartományurakat és fejedelmeket is; a vendégfogadást és a
látványosságokat szertelen költséggel és bőséggel készítette föl. Megszállottan törekedett arra, hogy a
palota bútorzata, a meghökkentő teríték, a gazdagság fitogtatása felülmúlja a perzsa fényűzést és a
szükségeset.” (Antonio Bonfini humanista történetíró, 1497)

E342S-11. A feladat a XV. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) [E-13-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes
küzdelmeit és stratégiáját! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Ulászló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy Murád császár és tábora reszket a félelemtől,
a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr [Hunyadi János] és a
többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A
gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapataival együtt:
elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta a már legyőzött és levert ellenséget, amely már egyáltalán
nem reménykedett a győzelemben.” (Thuróczy János leírása a várnai csatáról)
A nándorfehérvári csata vázlata

„Megválasztatásod hírére szívünket oly vígság és megelégedés szállotta meg, hogy soká haboztunk, mily
szavakkal fejezzük ki méltó módon érzelmeinket, melyeknek tolmácsolására a nyelv elégtelen. […] Mert a
mi örömünk annál inkább felülmúlja a másokét, mennél fájdalmasabbak voltak aggodalmaink fullánkjai,
és mennél inkább bíztunk Istenben, hogy lelkünk titkos sejtelmét valósítani fogja. […] Fenséged
felmagasztaltatásában imádságaink és könnyeink gyümölcsét látjuk. Fenséged személyében pedig Istennek
emberét ismerjük föl, akit nemcsak Magyarországnak, hanem az egész keresztény világnak küldött […].”
(III. Calixtus pápa levele Hunyadi Mátyásnak)
„Mátyás tehát látva, hogy a töröktől csak a Száva választja el, úgy határozott, hogy a szent koronához méltó
tettet hajt végre. Kipuhatolta a jajcaiak lelkületét, akik a török igáját nehezen viselték, hatalmas sereggel
haladéktalanul átkelt a Száván, és elment Jajcához, mely a Szávától négynapi járóföldre fekszik. […] [A
várat] éjjel-nappal kezdte ostromolni. Minden módszerrel és leleményességgel, erővel, ígérettel,
cselfogással szakadatlanul támadja. Végre a várkapitány, a harámbég, találkozót kér a királytól; engedélyt
kap, hogy felkeresse. […] Végül is létrejött a megállapodás a vár átadásáról.” (Bonfini: A magyar
történelem tizedei)

E342S-12. A feladat a XIV-XV. századi magyar történelemre vonatkozik. (hosszú) [E-07-okt] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom viszonyának
alakulását 1387 és 1490 között! Használja a történelmi atlaszt is!
„Ezenfelül felségünk [...] elhatározta és megállapította, hogy az országszerte hirdetett közönséges hadjárat
alkalmával az egyes bárók, [...] és [...] nemesek maguk személyesen megjelenvén, az ország mindenik
közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak ki katonákat: tudniillik minden
harminchárom jobbágy után [...] egy tegzes lovast, száz után pedig hármat, és így következetesen akárhány
jobbágyuk van, mindenik további száz után három-három tegzes lovast, akiknek tudniillik legalábbis íjaik,
tegzeik, kardjaik és csákányaik vannak, s akik a harcra képesek és alkalmasak.” (Zsigmond 1435. évi első
dekrétumából)
A Délvidék és a végvárvonal Zsigmond idejében

„A janicsárok száma, akiket a császár állandóan az udvarában tart, tízvagy tizenkétezer. Ezek a legjobb
emberei, akiket minden fegyver forgatására kioktatnak és begyakorolnak: puskára, íjra, szablyára, dárdára
stb. [...] Állandóan a császár körül tartózkodnak, egymást váltják [...]. A császár úgy rendelte, hogy ezeket
nem vonhatja felelősségre semmiféle elöljáró, csak a janicsáragának nevezett tisztjeik. Keresztény
országokban, keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez. [...] Senki sem szegülhet velük
szembe, sem szóval, sem tettel.” (Hans Dernschwam törökországi útinaplójából)
„Elég volt látni annyi igába hajtott férfit, meggyalázott nőt, fejekkel telerakott szekeret, bilincsbe vert rabok
gyalázatos elárverezését, vallásunknak ezt az évente ismétlődő megcsúfolását. Ellenségeink, kik annyiszor
támadtak ránk, sohasem fogják abbahagyni támadásaikat, ha le nem verjük őket. Velük nincs, nem lehet
tartós béke.” (Hunyadi János)

Szpáhi katona
„Magyarország nagy ország, sok ereje van és sok férfija, de a törökök kiűzésére s Európa visszaszerzésére
nagyobb hatalomra van szükség, [mert] a török hetvenezer ember veszteségét sem érzi meg, ha ázsiai
seregeit át tudja hozni Európába.” (Hunyadi János levele a pápának)
„Az 1470-es évek végére, a következő évtized elejére már mintegy harmincezer fős nehézlovas,
könnyűlovas és gyalogos zsoldosból álló sereggel számolhatunk, amely a hadsereg belső, állandó magját
képezte. Mellettük hivatásos rétegnek kell tekintenünk a tüzérséget, a dunai hajóhad legénységét és a
várakat őrző katonaságot is. A főpapi-főúri bandériumok szerepe jelentősen csökken.” (Zarnóczki Attila
hadtörténész)

E342S-13. A feladat a XV. század második felének történelmével kapcsolatos (komplex –
összehasonlító). [E-17-máj-2] Vesse össze a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás államát
a korabeli Oszmán Birodalommal! Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
• kiterjedés, hatalmi helyzet
• az uralkodói hatalom
• hadsereg
• hivatalnokszervezet
• uralkodói bevételek
Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság kiterjedése a XV. század második felében

„Az arisztokratákkal általában oly módon SZULTÁ N
politizált, hogy kihasználta a mágnási csoportok
közötti érdekellentéteket. Nem is tehetett
másképp, hiszen pl. 1458-ban a várak 44,7%-a
(161), 1490-ben pedig 41,5%-a (150) a mágnások
kezében volt. Ezzel szemben a király, ill. családja
1458-ban csupán az erősségek és a hozzájuk Birtoktípusok az Oszmán Birodalomban
tartozó uradalmak 10%-a (36), míg 1490-ben
18,6%-a (67) felett rendelkezett. […] Mátyás
híveit gazdagon megjutalmazta, a mágnások közé
emelte.” (Draskóczy István, történész)
Török katonák
„[…] A katonaság nálunk három rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek
minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a
könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után
és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi […]. Vannak ezeken kívül puskások,
kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal bánni, de sem nem oly serények, sem nem oly használhatóak a
lövöldözésre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az összecsapás elején […], nem különben a
várak ostromára és védelemre legjobbak.” (Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd nápolyi királynak,
1481)

E342S-14. Az alábbi feladat a magyar haderő X–XV. századi átalakulásával kapcsolatos. (hosszú)
[E-05-máj-2] Mutassa be ismeretei és a források segítségével a magyar hadszervezet főbb változásait,
és tárja fel, hogy az egyes változások miként függnek össze a királyi hatalom társadalmi, gazdasági
alapjaival!
„[…] vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol
a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. A szétszóródó harci
alakulatokban lelik kedvüket.” (Bölcs Leo: Taktika)
„[…] a kíséret széttelepített része a királyi várispánságokba került. A várispánsági népek egyik csoportja
kiemelt helyzetű harcos volt, neve korábban miles, később várjobbágy.” (Részlet a Magyarország
hadtörténete című műből, 1984)
„Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan (a királyi szerviensek) egyetemlegesen
menni tartozzanak.” (Az Aranybulla VII. cikkelye, 1222)
„Ősi jogszokások szabják meg, hogy valamely báró vagy község mennyi lovast állítson ki a király
szolgálatára, ha hadba megy.” (Matteo Villani, firenzei krónikás, Nagy Lajos kortársa)
„[…] minden országlakó birtokos nemesünk minden 20 jobbágy után egy íjászt legyen köteles harcos
módjára felszerelni, és e pogányok elleni háború alatt legyen köteles magával vinni a hadba.” (Zsigmond
1397. évi dekrétumából)
„Mátyás az 1470-es évek végére mintegy harmincezer fős nehézlovas, könnyűlovas és gyalogos zsoldosból
és királyi bandériumokból álló sereggel rendelkezett.” (Zsarnóczki Attila Mátyás király katonái című műve
nyomán)
„Nálunk a katonaság három fegyvernemre oszlik: ezek elejét e vértesek alkotják, akik minden negyedév
után 15 aranyat kérnek. A második fegyvernem a könnyűlovasság, akiket huszároknak hívunk: ezek
negyedévenként egy ló után tíz aranyat kérnek. Az egész gyalogságot, a puskásokat is, vértesek és
pajzsosok veszik körül, éppúgy mintha azok bástya mögött állnának.” (Mátyás levele Veronai Gábor
püspökhöz, 1481)

E342S-15. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) [E-22-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével Mátyás kormányzati és pénzügyi reformjait, valamint azok
hatásait!
A királyi tanács és a rendi országgyűlés Mátyás uralkodása idején

„Magyarország főpapjainak és főurainak nagy része […] összeesküdött Mátyás ellen. Elhatározták, hogy
behozzák Kázmér lengyel király második fiát, királlyá kiáltják ki, s csapatai segítségével elűzik Corvinust
[Mátyást]. Az összeesküvés oly heves és széles körű volt, hogy Magyarország túlsó felén Matusnai Gábor
kalocsai érseken, Országh Mihály nádorispánon meg néhány főúron kívül nem volt senki, aki hű maradt a
királyhoz, s nem a lengyellel tartott.” (Bonfini, Mátyás udvari történetírója)
„A fizetés portánként [jobbágytelkenként] legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken vagy ülésen –
hozzáértve azt a földet, amely ehhez a telekhez tartozik – egy portán belül csak egy [család] lakik, az
fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, [kettőjük
összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd: hárman, akkor is egy
és egy fél porta szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább, bármi módon legyen is
megosztva köztük a föld.” (Mátyás 1467. évi dekrétumából)
„Mátyás pénzreformja több mint ötven évre állandóvá tette a pénzértékviszonyokat, stabilizálta az
aranyforint–ezüstdénár árfolyamot. […] A pénzreform […] jótékony hatást gyakorolt a korabeli magyar
gazdaságra. 1470 után […] élesen elváltak egymástól az importtal [behozatallal] és az exporttal [kivitellel]
foglalkozó tőkéscsoportok: míg az előbbiek külföldiek voltak, az utóbbiak belföldiek, akik a magyar
állatkivitel révén jelentős vagyonokhoz jutottak, és kialakult a jellegzetesen magyar mezővárosi polgárság.”
(Gyöngyössy Márton régész, 2016)

E342S-15. A feladat Magyarország középkori gazdaságával kapcsolatos. (komplex – korszakokon
átívelő) [E-23-máj-2] Mutassa be a források és ismeretei segítségével a királyi bevételek alakulását
Magyarországon 1000–1490 között! Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
• az uralkodói jövedelmek a 11. században,
• a királyi jövedelmek változása a 13. században,
• új királyi jövedelmek I. Károly idején,
• az uralkodói jövedelmek változása Hunyadi Mátyás idején!
A királyi jövedelmek Szent István korában

„A királyi felség bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás
legjobb mértéke a mértéktelenség.”
„Bizonyos főembereink tanácsára megváltoztatván földünk [az ország] állapotát, amelyet a régiek
érintetlenül meghagytak, a várakat, a vármegyéket, a földeket és az egész bővelkedő Magyarország többi
jövedelmeit örökölhető örökbirtokként báróinknak és vitézeinknek szétosztottuk.” (Részletek II. András
okleveleiből)
A legfontosabb királyi monopóliumokból származó bevételek

mértékének változása a 11–13. században
„Jóllehet országunk régi és most is szilárdan megtartott szokása kívánja meg, hogy […] országunk bármely
nemese […] birtokainak, amelyek területén aranyvagy ezüstbányát találnak, valamely méltányos csere
révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis […] a földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből […]
az ország Isten által emberi használatra és nyereségre rendelt nagy kincstára a földek mélyén elrejtve marad,
mert nem akarják feltárni.” (I. Károly oklevele, 1327)
„Nemkülönben: a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] egy portán belül
csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy
portán belül, [kettőjük összesen] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd:
hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek.” (Hunyadi Mátyás dekrétuma, 1467)

Függelék
Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése
E-3F-1. A feladat az Árpád-kori építészethez kapcsolódik. [E-07-máj-2] Párosítsa össze a képeket a

leírásokkal! Egy leíráshoz nem tartozik kép. (Elemenként 1 pont.)
1. 2. 3. 4.
a) Feldebrő XI. századi öthajós, centrális elrendezésű templomának altemploma a magyarországi

falfestészet legelső – máig fennmaradt – emlékeit rejti. Egyes feltételezések szerint az altemplomból nyíló
sírkamrába Aba Sámuel királyt temették.
b) Az esztergomi királyi vár középkori kápolnáját a XII. század végén építették. Jellegzetes építészeti
megoldása a bejárat fölött elhelyezett rózsaablak.
c) A XIII. századi nemzetségi monostorok egyike a zsámbéki. A háromhajós templom kapuja fölött
rózsaablak nyílik, melyet toronypár fog közre. A templom építészeti megoldásai a román és a gótikus stílus
sajátos keveredéséről tesznek tanúbizonyságot.
d) A tatárjárást követő évtizedekben épült a visegrádi alsóvárhoz tartozó 34 méter magas lakótorony.
Zömök falai 3,6 méter vastagok, a negyedik szinten ma is láthatók a kora gótikus ikerablakok.
e) Az ösküi templom kerek hajójával és patkóíves szentélyével a román kori rotundák legegyszerűbb típusát
képviseli.
1. 2.

3. 4.

E-3F-2. A feladat a magyar kultúrához kapcsolódik. [E-11-máj-1] Azonosítsa a képeken látható
magyar kulturális emlékeket! Írja a képek alá a helyes megoldást! Minden képpárhoz megadtuk a
rajtuk látható emlékek nevét. (Soronként 1 pont.)
Károly Róbert
aranyforintja
Az Aranybulla
pecsétje
a) 1. …………………………….. 2. ….…………………..……….
A jáki templom
A kolozsvári
Szt. Mihály-
templom
b) 1. ……………………………….. 2. ………………………………..
A Szent Korona
görög
koronarésze
Az ún. Bocskai
korona
c) 1. ….……………………………….. 2. ………………………...…………
A kalocsai
királyfej
Szt. László
király hermája
(ereklyetartója)
d) 1. ……….………………………… 2. ……………………………………
4 pont

E3. A Középkori Magyar Állam Megteremtése És Virágkora - 2.3.2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

E3. A Középkori Magyar Állam Megteremtése És Virágkora - 2.3.2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

3.

A középkori magyar állam

1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

3.1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

E311R-1. A feladat a magyar nép őstörténetével kapcsolatos. [E-06-okt] A források és ismeretei

2 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

3 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Az uráli nyelvek rokonsági ábrája

A honfoglalás kori magyar társadalom szerkezete

4 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

5 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Helyszín meghatározása Sorszám

6 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

7 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

8 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A finnugor nyelvek „családfája”

9 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A Kárpát-medence a honfoglalás előtti évtizedekben

10 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

11 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

E312R-1. A feladat a kalandozó magyarokra vonatkozik. [E-05-máj-1] Oldja meg a feladatokat a

12 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A magyarok bejövetele a Képes krónika miniatúráján, 14. század

13 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

b) Karikázza be a D) forrással kapcsolatos egyetlen helyes állítás sorszámát! (0,5 pont)

14 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Magyar harcosok és felszerelésük (rekonstrukció)

15 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

16 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

17 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

18 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Jurta Tarsolylemez Visszacsapó íj

Előkelő férfiak öltözéke

19 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

20 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

3.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége

21 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

22 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

23 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

24 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Közigazgatás és államszervezet Szent István korában

25 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

26 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

27 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

28 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

29 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

30 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

31 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

A Magyar Királyság egyházszervezete a XI. században

32 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

33 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

E322R-1. A feladat a középkori Magyar Királysággal kapcsolatos. [E-06-máj-2] Oldja meg a

Állítások Igaz Hamis

34 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

35 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

36 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

37 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

38 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

39 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Szent István és Szent László gótikus szobra

40 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023

Belső népességmozgások Magyarországon a XI. században

41 © Perger Gábor (szerkesztő), 2023