Alnémet nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alnémet (saját nevén Plattdüütsch, németül Niederdeutsch
vagy Plattdeutsch) a germán nyelvek közé tartozik, Alnémet
legközelebbi rokonai a holland és a német. Két nagy Plattdüütsch
nyelvjárása van: a nyugati csoport (az Elbától nyugatra – az
Beszélik Németország,
egykori NSZK területén) és a keleti csoport (az Elbától
Dánia,
keletre – az egykori NDK és Lengyelország területén).
Lengyelország,
A nyelvet Észak-Németországban (Mecklenburg-Elő- szorványosan más
Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, országok
Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Bréma,
Hamburg), valamint elszórtan Lengyelországban, Dániában, Terület Európa
az egykori Szovjetunió területén, Szlovákiában, az Amerikai Beszélők száma megérti 5 millió fő
Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában,
Nyelvcsalád Indoeurópai
Ausztráliában és Dél-Amerikában beszélik. Az alnémetből
nyelvcsalád
került ki a ma már hivatalosan önálló nyelvként elismert
luxemburgi nyelv és a még dialektusnak tartott erdélyi szász, Germán nyelvek
utóbbi azonban jelentősen eltér a sztenderd némettől és frank- Nyugati germán
trieri dialektusokhoz, illetve a luxemburgihoz áll legközelebb. nyelvek
Ugyancsak az alnémet nyelv közeli rokona a holland nyelv, Déli csoport
ami i. sz. 600 körül önállósult az alnémet nyelvjárásokból és
sokan tulajdonképpen az egyetlen önálló irodalommal Alnémet nyelv
rendelkező alnémet „nyelvjárásnak” tartják. Írásrendszer Latin írás

Hivatalos állapot

Tartalomjegyzék Hivatalos –

Nyelvkódok
Története
Változatai ISO 639-1 –

Az ábécé ISO 639-2 nds

Kiejtés
Magánhangzók
Kettőshangzók
Mássalhangzók
Hangsúly
Helyesírás
Nyelvtan
Névelők Az alnémet nyelv elterjedése
Főnév Németország északi részén és a
Melléknév szomszédos országokban
Névmások A Wikimédia Commons tartalmaz
 Ige Plattdüütsch témájú
Példaszöveg médiaállományokat.

Jegyzetek
Források
További információk

Története

Változatai
Északi alsószász (Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Dél-Dánia)
Vesztfáliai (Észak-Rajna-Vesztfália északi része)
Osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Szász-Anhalt)
Kelet-elbai (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt
königsbergi területek)

Az ábécé
A betűk: A, Ä, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, Q, R, S, (ß), T, U, Ü, V, W, X, Y, Z

A betűk nevei: aa, ä, bee, cee, dee, ee, ef, gee, haa, ie, jot, kaa, el, em, en, oo, öö, pee, kuu, er, es,
(scharfe), tee, uu, üü, vau, wee, ex, ypsilon, cet

A c és y csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben fordul elő.

Kiejtés

Magánhangzók

Az magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat. Hangsúlyos helyzetben nyílt

szótagban, valamint a kettőzött betűvel írt (aa, ää, ee, oo, öö, uu, üü; ie) hangok hosszúak, egyébként
rövidek:

a, aa: röviden a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]; hosszan magyar á [a:]: Mann
[man], Schaden ['ʃa:dən], Kaal [ka:l]
ä, ää: röviden magyar e [ɛ]; hosszan magyar é [e:]: Bäcker ['bɛkəʁ], Bäre ['be:rə], Bäär
[be:ʁ]
e, ee: röviden zárt, kissé é-szerű e [e]; hosszan magyar é [e:]; hangsúlytalan szótagban egy
semleges, ö-szerű hang (schwa) [ə]: letzt [leʦt], leren ['le:rən], Eekboom ['e:kbo:m], leven
['le:vən]
i, ie: röviden magyar i [i]; hosszan magyar í [i:]: Kind [kint], bliven ['bli:vən], Kiel [ki:l]
o, oo: röviden magyar o [o]; hosszan magyar ó [o:]: Kopp [kop], frogen ['fʁo:gən], Boom
[bo:m]
ö, öö: röviden magyar ö [ø]; hosszan magyar ő [ø:]: döch [døx]; mögen ['mø:gən], Döör
[dø:ʁ]
 u, uu: röviden magyar u [u]; hosszan magyar ú [u:]: bunnen ['bunən], Fru [fru:], Uul [u:l]
ü, üü: röviden magyar ü [y], hosszan magyar ű [y:]: nütt [nyt], Düne ['dy:nə], Füür [fy:ʁ]
y: magánhangzó előtt magyar j [j], máskor magyar i [i]: Yard [jaʁt], Ybbs [ips]

Az ä, ö, ü betűket nevekben ae, oe, ue helyettesítheti: Schroeder ['ʃrø:dəʁ], Jaeger ['je:gəʁ], Guenter
['gyntəʁ].

Kettőshangzók
au: hasonlít az autó au-jára, de több benne az á [au]: Aust [aust]
ay, ei, ey: rövid áe kapcsolat, hasonlít a száj szó végére [ae]: Cayman ['kaeman], eisch
[aeʃ], Ceylon ['ʦaelon]
eu: nyílt oi kapcsolat [ɔø]: Heu [hɔø]
oi, oy: zárt oi kapcsolat [oi]: moi [moi], Oybin ['oibin]

Az ay, ey, oy betűkapcsolatok csak idegen nevekben vagy szavakban találhatóak.

Mássalhangzók

A f, h, j, k, l, m, p, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([f], [h], [j], [k], [l], [m], [p], [t]). Példák: för
[føʁ], hart [haʁt], ji [ji:], Döker ['dø:kəʁ], hollen ['holən], mik [mik], Greep [gʁe:p], harten ['haʁtən].

A többi mássalhangzó kiejtése:

b: általában magyar b [b], szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt magyar p [p]: Broot
[bro:t], Job [jop], Ybbs [ips]
c: ä, e, i, ö, ü, y előtt magyar c [ʦ], egyébként magyar k [k]: Celle ['ʦelə], Coburg ['ko:buʁx]
ch: ä, e, i, ö, ü, y előtt mint a j a kapj szóban [ç], egyébként mint az Ahmed h-ja [x]: China
['çi:na], Bach [bax]
ck: magyar k [k]: Fack [fak]
d: általában magyar d [d], szó végén, zöngétlen mássalhangzó előtt magyar t [t]: doot [do:t],
Dood [do:t]
g: szó végén ä, e, i, ö, ü, y után mint a j a kapj szóban [ç]; máskor szó végén mint az Ahmed
h-ja [x], egyébként magyar g [g]: ossig ['osiç], Burg [buʁx], Gaddern ['gadəʁn]
n: c, k, q, x előtt mint a leng n-je [ŋ], egyébként magyar n [n]: Bänk [bɛŋk], nee [ne:]
ng: mint a leng n-je [ŋ]: lang [laŋ]
qu: magyar k és félhangzós u kapcsolata [kw]: quick [kwik],
r: szó elején és magánhangzók között magyar r [r], egyébként lágynyelvcsappal képzett
réshang (mint a francia r) [ʁ]: Bäre ['bɛ:rə], Brööd [bʁø:t]
s: magánhangzó előtt szó elején; magánhangzó után szó végén; két magánhangzó között
magyar z [z], egyébkény magyar sz [s]: Sünn [zyn], Hüüs [hy:z], lesen ['le:zən], leest [le:st],
Steen [ste:n]
sch: magyar s [ʃ]: Wisch [viʃ]
ß: magyar sz [s]: Oß [os]
tsch: magyar cs [ʧ]: Quitsch [kwiʧ]
tz, z: magyar c [ʦ]: letzt [leʦt], Zippel ['ʦipəl]
v: szó elején magyar f [f], máskor magyar v [v]: vör [føʁ], geven ['ge:vən]
 w: magyar v [v]: Wief [vi:f]
x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat [ks]/[gz]: nix [niks], Examen [eg'za:mən]

A kettős mássalhangzókat nem ejtjük duplán.

A w csak a szó elején állhat, ezzel szemben ß nem állhat szókezdetben.

A ck, tz elválasztása k-k, z-z: Bäk-ker, wiz-zen.

Hangsúly

A hangsúly a tőszótagon van, az idegen szavak megtarthatják eredeti hangsúlyukat. A mozaikszók

hangsúlya mindig az utolsó tagon van.

Helyesírás

Sohasem választjuk el a következő betűkapcsolatokat: aa, ae, au, ay, ää, ch, ee, ei, eu, ie, oe, oi, oo, öö,
sch, tsch, ue, uu, üü.

A főneveket német szokás szerint nagy kezdőbetűvel írjuk.

Nyelvtan

Névelők

Határozott névelők hímnemben der, nőnemben die, semlegesnemben das. Határozatlan névelő az ein.

Főnév

A főnevek többes száma többféle képzésű lehet:

-(e)n: Barg – Bargen (hegy); Gadder – Gaddern (rács); tőhangzóváltozással: Spitt –

Speten (nyárs); szó végi mássalhangzó változásával: Tiet – Tiden (idő)
-er: általában tőhangzóváltozással, vagy a szó végi mássalhangzó változásával: Dook –
Dööker (kendő), Lief – Liver (élet), Land – Länner (föld)
-s: Balken – Balkens (gerenda)
változás nélkül: Aal – Aal (angolna)
tőhangzóváltozással: Aas – Öös (dög), Foot – Fööt (láb)
szó végi mássalhangzó változással: Deef – Deev (tolvaj)

Az eseteket már nem különbözteti meg a nyelv, egyedül a birtokos eset -s jele használatos: Navers Soot (a
szomszéd kútja).

Melléknév

A nyelv még megkülönbözteti a nemeket a ragozás során, de itt is az egyszerűsödés felé tart a változás: en
lüttjet Kind (egy kis gyerek), de kranke Bost (a beteg kebel).
Névmások

Személyes névmások: ik, du, he(i) – se(i) – et; wi, ji, se - Se.

Ige

Az ige megkülönbözteti az erős és gyenge ragozást.

Erős ragozás osztályai:

gripen – greep – grepen – grepen (megfog)

beden – bood – boden – baden (ajánl, utasít)
binnen – bunn – bunnen – bunnen (köt)
nemen – neem – nemen – namen (vesz)
lesen – lees – lesen – leest (olvas)
fragen – froog – frogen – fraagt (kérdez)

Gyenge igék egy osztályt alkotnak:

setten – sett (rak, helyez, ültet); wennen – wendt (fordít)

Az óhajtó mód csak második személyben képződik a tőből, más esetekben körülírással fejezik ki (főként a
keem (jön) vagy a doon (tesz) igék segítségével): wat se sik inbill'n ded (mit be nem képzelne magának).

A létige (sein/wesen) ragozása:

Jelen idő: ik bün, du büst, he(i)/se(i)/et is; wi sünd, ji sünd, se sünd (vagyok, vagy, …).
Múlt idő: ik was/weer, du weerst, he(i)/se(i)/et was/weer; wi weren, ji weren, se weren
(voltam, voltál, …).
Óhajtó mód: wees!/si! – weest!/siet! (légy! – legyetek!; csak ez a két alak létezik!)

Segédigék múlt ideje:

döög – döch (alkalmas)

dörf/dröff – dörv/dröff (szabad)
kann – kunn (tud (képes))
mag – much (bír)
mutt – müß (kell)
schall – schull (kell)
weet – wüß (tud (megtanult))

Példaszöveg
All Minschen sünd frie un gliek an Würd un Rechten up de Welt kamen. Se hebbt de Gaav vun
Verstand un Geweten un schüllt sick as Bröers in de Mööt kamen.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és
lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Jegyzetek

Források
Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Budapest: Gondolat Kiadó. 1986. ISBN 963-281-540-8

További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Alnémet nyelv témájú kategóriát.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alnémet_nyelv&oldid=24419265”

A lap utolsó módosítása: 2021. november 26., 14:55

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.