Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

6.G.40.021/2006/26. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság felperesi jogi képviselő neve

ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe szám alatti) által képviselt
felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek, -
alperesi jogi képviselő neve ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe
szám alatti) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti
székhelyű) alperes ellen vállalkozási díj megfizetése iránti
perében meghozta a következő

ítéletet:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek

tizenöt napos határidőben 23.785.379.- (Huszonhárommillió-
hétszáznyolcvanötezer-háromszázhetvenkilenc) forintot,
valamint 281.500.- forint tőkeösszeg után 2005. július 25. napjától
2005. november 3. napjáig járó 7% kamatát,
3.804.579.- forint tőkeösszeg után 2005. július 25. napjától 2005.
december 31. napjáig terjedő időre 7% kamatát és
2006. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 6% kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek

tizenöt napos határidőben 1.600.000.- (Egymillió-hatszázezer)
forint részperköltséget, ezt meghaladóan a költségeiket a felek
maguk viselik.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a

Debreceni Ítélőtáblához intézett, de a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatásul közli a megyei bíróság a felekkel, hogy a másodfokú

bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül
bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre,
perköltségviselésre vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés a
teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezés csak az ítélet
indokolása ellen irányul, a felek ezt kérték vagy megítélése
szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
 Indokolás:

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okirati

bizonyítékok, a bíróság 1 bírósági ügyszám 1, bírósági ügyszám 2
szám alatti ügyének iratai, szakértő 1 igazságügyi szakértő
szakértői véleménye alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2004. november 19. napján ajánlatot intézett az

alpereshez a kikötő 1 terménylerakó kikötő keleti-nyugati síktároló
szerkezetének kivitelezési munkálataira bruttó 34,5 MFt + Áfa
összegben. Az alperes a felperes ajánlatára véleményeltéréssel élt
akként, hogy a keleti síktároló tájékoztató jellegű összege nettó
12.960.347.- forint, a nyugati síktároló kivitelezési munkáinak az
ellenértéke nettó összegben 14.776.266.- forint. Egyben
véleményeltérésében javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a
tervezett mennyiségek alapján a munka összegszerűségét, tömegét
határozzák meg és a munkaelszámolásának alapja a kölcsönösen
kialkudott és a szerződésben megfogalmazott egységárak legyenek a
mindenkori elszámolás - legyen szó akár részteljesítésről vagy
végelszámolásról -, részletes felmérés alapján az egységárak
alapján felszorozva képezze az elszámolásnak az alapját, melyet a
teljesítésigazolás alapján a felperes jogosult leszámlázni.
Véleményeltérésében ajánlatot tett arra vonatkozóan is, hogy az
ajánlatban szereplő méretre vágás összege 35.- Ft/kg egységáron
kerüljön elszámolásra utólagosan a felperes által bejelentett
mennyiség alapján.

Továbbmenően az alperes véleményeltérésében felajánlotta, hogy a

betont és a zsaluzatot biztosítja akként, hogy a keleti síktároló
építésének időszakában tizennyolc napra, a nyugati síktároló
építési időszakában huszonhárom napra, s amennyiben ezt túllépi,
kivétel az időjárás miatti akadályoztatást, úgy jogosult lesz 350.-
Ft/m2 + Áfa összeget elszámolni a felperes vonatkozásában,
meghibásodás és szállítói kifogás esetén az összeget további 10%-
kal megemelt értéken áthárítja a felperes részére.

A fenti véleményeltérés alapján a felperes 2004. november 22.

napján azt elfogadta, a fel- és levonulás költségét és az alapanyag
leszállítás költségei tekintetében azzal, hogy ezt utólagosan
ténykérdésként kezelik. Vagy teljesíti a felperes és elszámolhatja
vagy nem.

A szerződés szerinti munkálatokat a felperes elvégezte, ennek

bruttó ellenértéke 34.670.766.- forint volt, ugyanakkor elvégezte a
felmerülő többletmunkálatokat is 7.712.250.- forint összegben.
Elvégzésre kerültek részben a felperes által megrendelt, műszaki
szükségességből felmerült pótmunkák is, melynek összértéke
20.076.609.- forintot tett ki, vagyis a felperes által elvégzett
munkálatok ellenértéke 62.459.625.- forint. A felperes az alperes
irányába összesen 42.478.825.- forint összegben állított ki
számlát, melyből az alperes 38.674.246.- forintot egyenlített ki. A
leszámlázott összegből nem egyenlítette ki a 2005. július 24.
napján esedékessé vált 2.789.836.- forint összegű számláját,
illetőleg az ugyanezen napon esedékessé vált 1.576.843.- forint
összegű számlájával átutalással 2005. november 3-án, illetőleg
2005. november 7. napján egyaránt 281.500-281.500.- forintot
egyenlített ki. Tartozása a felperesnek így 3.804.579.- forint.

Felperes a végső formában fenntartott eseti kérelmében

26.145.570.-, valamint ezen összeg után 2005. július 1. napjától
2005. december 31. napjáig 7%, 2006. január 1-től a fizetés napjáig
járó 6% kamatának a megtérítésére kérte kötelezni az alperest
hivatkozván arra, hogy az előzetes bizonyítási eljárás során eljárt
szakértő 1 szakértői véleményében meghatározott, s a kikötő 1
terménylerakó keleti-nyugati síktároló épületeire vonatkozó
vállalkozási díjából a fenti összeget az alperes nem egyenlített
ki, így a szakértő által megállapított és a ki nem fizetett
ellenértékének különbözetére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a felperesi kereseti kérelemnek a jogalapját nem

vitatta, bruttó 6.377.185.- forinton túlmenően a felperesi kereseti
kérelemnek az elutasítását kérte egyrészt hivatkozván arra, hogy a
felperes bruttó 42.478.825.- forint összegű számlát állított ki a
vonatkozásában, melyből 38.674.246.- forint bruttó összeget
kiegyenlített, így az ebből eredő követelése 3.804.579.- forint,
viszont az alperes a felperes részére rendeltetésszerű használatra
alkalmas zsalurendszert bocsátott, a visszaadáskor azt a
zsalurendszer tulajdonosa kijavította, elvégezte és az alperesre
számlázta, továbbá vitatta a méretre vágás, aknakeret, élvédők,
villámvédelem, szerelvények elhelyezése, felületképzés során
felmerült ellenértéket is, annak tényét a felperesnek kellett
állványozást végezni, s hivatkozott arra, hogy a felperes a
megállapított határidőhöz képest (2005. április 25.) 2005. június
22. napjára teljesített. Így álláspontja szerint a szerződés
szerinti végteljesítés alapján bruttó 4.594.185.- forint, míg az
általa megrendelt többlet és pótmunkák alapján a 2.345.100.- forint
összegű, összesen 6.939.285.- forint összegű munka ellenérték
illetné meg, amelyből már kifizetett és számlaszám 1 számú számla
alapján 562.100.- forintot kiegyenlített.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során a megyei bíróság az

alábbiak szerint találta részben megalapozottnak a felperes
kereseti kérelmét:

A megyei bíróság a becsatolt okirati bizonyítékok, így a 9. sorszám

alatti felperesi ajánlatból, annak mellékleteiből, a két
síktárolóra kivetített táblázatból, az alperes véleményeltéréséből
és a felperes elfogadásából megállapította, hogy 2004. november 22.
napján a peres felek között atipikus szerződés, építéssel, vegyes
vállalkozási szerződés jött létre figyelembe véve a Ptk.213.§ (1)
bekezdésében foglaltak is, megállapítható, hogy a szerződés szerint
nettó összegben a felek a munkálatok ellenértékét tájékoztató
jellegűen határozták meg összesen 27.736.613.- forint összegben, és
a felek szándéka szerint a munkát, összegszerűségét, tömegét
meghatározták az ajánlatban és a munkálatok ellenértékének,
elszámolásának alapja egyrészt a kölcsönösen kialakított
egységárak, melyet a felperes által elkészített táblázatok
tartalmazzák, másrészt a részletes felmérés, s a részletes felmérés
alapján a korábban elfogadott táblázatba foglalt egységárak alapján
kerül felszorzásra, s majd a teljesítésigazolás alapján lesz
jogosult a felperes az ellenértéket kifizetni.

Megállapítható az is, hogy a felek megállapodtak abban, hogy a

zsaluzatot és a betont biztosítja az alperes a véleményeltérésben
foglalt tizennyolc, illetve huszonhárom napra, és ha ezt túllépik,
akkor 350.- Ft/m2 + Áfa árral számolnak el, meghibásodás vagy
szállítói kifogás esetén a követelt összeg 10%-kal növelt összegét
áthárítja az alperesre és azt a végszámlából levonhatja.

Megállapítható volt az is, hogy a méretre vágás vonatkozásában 35.-

Ft/kg egységárat fogadnak el utólag és a vállalkozó által
bejelentett mennyiség alapján számolnak el a felek.

Továbbá a felek megállapodása arra is kitért, hogy a fel- és

leszállítás, felvonulás, anyagszállítás költségeit azt külön fogják
elszámolni. Tekintettel arra, hogy a felek között a felperest
megillető vállalkozói díj összege vonatkozásában vita merült fel,
így a felperes kérésére a bíróság 1 előzetes bizonyítást
foganatosított annak meghatározására és az eljárásban szakértő 1
igazságügyi szakértő járt el, és ezen szakértői véleményét jelen
eljárás keretében 21/Sz/1. sorszám alatt kiegészítette, illetőleg
szóban is nyilatkozott. Tekintettel arra, hogy az eljárt szakértő
véleménye a Pp.182.§ (3) bekezdésében foglalt hiányosságoktól
mentes volt, különös tekintettel a kiegészítő szakértői véleményre
és arra, hogy a bíróság felhívására a kiegészítő szakértői
véleményben foglaltakra sem a felperes, sem az alperes érdemi
nyilatkozatot nem terjesztett elő, nem kifogásolta a szakértőnek a
megállapítását, így a bíróság azt ítélkezésének alapjául elfogadta.
A szakértő mind az alap, mind a kiegészítő szakértői véleményében
kifejtette, hogy a felek között tekintettel arra, hogy az eredeti
tervdokumentációhoz méretkimutatás nem készült, így a felek a
szerződés létrehozásakor ennek megfelelően jártak el, majd a
megállapodásuk alapján is az eredeti szerződésben eltérő
munkáltatok végeztek el. A felperes megállapította, hogy
többletmunkálatokat végzett, illetőleg az építkezési naplóban
megrendelt pótmunkák elvégzésére is sor került, illetőleg a
felperes elvégezte a műszaki szükségességből felmerülő pótmunkáknak
az ellenértékét. S a szakértő így a felek által meghatározott
egységárakon a helyszíni szemle során tett felmérés után határozta
meg a felperest megillető díjazásnak a mértékét. Ahogy a megyei
bíróság fent kifejtette, erre vonatkozóan a kiegészítő szakértő
vélemény benyújtását követően a felek már érdemi észrevétellel nem
éltek, így a bíróság ezért a kiegészítő szakértői vélemény
megállapításait fogadta el ítélkezésének alapjául, ebből
megállapítható, hogy a felperes által elvégzett és költségvetés
szerinti munkálatok összegében benne van a többletmunkának az
értéke is 42.383.016.- forint, s ebből a többletmunka ellenértéke
7.712.250.- forint, ugyanakkor a megrendelt, illetőleg a műszaki
szükségességből felmerült pótmunkák összessége bruttó 20.076.609.-
forintot tett ki. Tehát ebből követően a bíróság álláspontja
szerint a felperest 62.459.625.- forint illette meg.

A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes az eljárás során

azon hivatkozását, miszerint a felperes által elvégzett pótmunkák
ellenértéke a (17. sorszám alatti előkészítő irat), illetőleg a
többletmunkáknak az ellenértéke az általa meghatározott összegben
fogadható el és semmivel nem igazolta a Pp.164.§ (1) bekezdésében
foglalt bizonyítási kötelezettség őt terhelte. Nem igazolta tovább
annak tényét sem, hogy a méretre vágás, illetőleg az aknakeret,
élvédők vonatkozásában az általa hivatkozott mennyiségek alapján
kívántak a felek elszámolni, s nem a táblázatban foglalt kg-ot
vették alapul a méretre vágásoknak, élvédők vágása tekintetében, de
ugyanez vonatozik a villámvédelem, szerelvények elhelyezése,
felületképzés vonatkozásában kifejtettekre, illetőleg a zsaluzás, a
kötbér, az egyéb a 17. sorszám alatti előkészítő iratában foglaltak
tekintetében sem. Hiszen a megyei bíróság álláspontja szerint az
alperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa hivatkozott
műszaki tartalomnak megfelelően, azon egységárak alapján jött létre
a szerződés, amire ő az előkészítő iratában hivatkozik, s ebből
következően a perben eljárt szakértőnek a munkálatok ellenértékre
vonatkozó megállapítása helytelen.

A felek között abban nem volt vita, hogy az alperes a felperes felé
összesen 38.674.246.- forintot egyenlített ki. Abban sem volt vita,
hogy összesen 42.478.825.- forint vonatkozásában állított ki
számlát. Így a bíróság a különbözetként jelentkező összeg
megfizetésére kötelezte az alperest, amely 4.366.379.- forintot
tett ki, viszont figyelembe kellett venni, hogy 2005. november 3-án
és 2005. november 7. napján két egyenlő részletben összesen
562.100.- forintot fizetett ki átutalás formájában a felperes. Ezen
összeg kifizetése ugyan a számlában foglalt 2005. július 24. napi
határidőt követően került sor, viszont a tőkeösszegből levonandóvá
vált, így a felperes felé fennálló alperesi tartozás ezen
leszámlázott összegek vonatkozásában 3.804.579.- forintot tettek
ki.

Ugyanakkor a szakértő által megállapítottan a felperest megillető

összvállalkozói díj 62.459.625.- forint, ebből levonandó a
kifizetett 38.674.246.- forint, így az alperest terhelő fizetési
kötelezettség 23.785.379.- forint. A Ptk. 389.§, illetőleg 402.§-a
értelmében. Viszont megállapítható, hogy a fenti összegből az
alperes felé 3.804.579.- forint került leszámlázásra és a fizetési
határidő a számlákban foglaltak 2005. július 24. napja volt, tehát
2005. július 25. napjától esett késedelembe az alperes.
Megállapítható volt, hogy a két ízben átutalással teljesített
281.5500.- forint is késedelmesen került kiegyenlítésre, hiszen az
erre vonatkozó számla esedékessége is 2005. július 24. napján volt,
tehát így a november 3-ai és 7-ei teljesítéssel az alperes
késedelembe esett.

Erre tekintettel a bíróság a felperesi kereseti kérelmen nem túl

terjeszkedve állapította meg a kereseti kérelemben foglaltaknak
megfelelően az alperes kamatfizetési kötelezettségét a Ptk.301/A.§
(2) bekezdése alapján, míg a felperesnek egyrészt a vállalkozási
díj ezt meghaladó részében a kereseti kérelmét elutasította
tekintettel arra, hogy azt az igazságügyi szakértő véleménye és
annak kiegészítése nem támasztotta alá és elutasította a fentieken
túlmenően a kamatfizetési kereseti kérelmét is figyelemmel arra,
hogy a felperesnek a megállapodás alapjáni számlát kellett volna
kiállítani, ezzel késedelembe esett, így a Ptk.302.§ b) pontja
alapján a jogosulti késedelem kizárta a kötelezett késedelmét a
Ptk.303.§ (3) bekezdése, vagyis a számla kiállításának elmaradása
miatt az alperest kamatfizetési kötelezettség nem terheli. E
vonatkozásban a bíróság az említett jogszabályhelyek alapján a
felperes kereseti kérelmét elutasította.

A perben túlnyomó részben az alperes pervesztes lett, ezért a

bíróság a Pp.78.§ (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes által
lerótt eljárási illeték, az előzetes bizonyítási eljárás során
felmerülő szakértő, illetőleg jelen eljárás során felmerült
szakértő részköltség, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
3.§-ában foglalt mértékű részügyvédi munkadíj megtérítésére.

Miskolc, 2006. évi október 10. napján

dr. Kiss István sk.

megyei bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő