A görög hitvilág

Politeizmus: több istenhit

A görög vallás északról, kre. 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög

törzsek vallásainak összegyűléséből keletkezett.

Kr.e. 1600 után került előtérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a vallás

a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi.

Szent könyv ennél a vallásnál nem volt , a hellenizmusig olyan könyvei sem
volta amik a a hitvilágot/mitológiát ismertették volna. Ezért a vallást irodalmi
alkotásokból ismerték meg. Ezeknek írói: Homérosz, Hésziodosz és Héredotosz.
Rajtuk kívül még korabeli úgynevezett lineáris b írással írt táblákról
ismerhették meg a vallást. A mítoszok nem képeznek lezárt világot,
ahogyan a görög vallásnak sincsenek egyértelműen meghatározott
tanai. A mítoszok az idővel alakultak, változtak.

Színház:

Az ókori görög színház három főbb részből állt: orkhésztra, theatron,

szkéné. A felépítés érdekessége, hogy ezek a részek különböző
korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus
korban nyerte el. Ezek a létesítmények a nép szórakoztatására,
művelésére voltak.

Jóshelyek: Az ókori Görögország két legjelentősebb jósdája Zeuszé és

Apollóné volt. Zeusz jósdája Dódónában, Apollóné Delphoiban állt. A
két jóshely jóslási módszere technikailag különbözött csak, és
természetesen Dódoónában Zeusztól, Delphoiban Apollóntól vártak
választ a kérdésre.

Olümposz: A görög mitológia szerint itt, az Olümposz legtetején van az

istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a
görög pantheon isteneinek – a tizenkét olümposzi istennek – a
kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott.

Építészet: A görög építészet jellegzetessége az egész épületet

körülvevő oszlopsor és lépcsősor. A bejárat felőli oldalon az oszlopok és
tető közötti háromszög alakú falrészt timpanonnak nevezzük. Ezt
gyakran domborművekkel díszítették. Az oszlopok tető alatti részét is
gazdagon díszítették faragványokkal.

+ oszloptípusok
  Ion

 Dór

 Korinthoszi

Ezek méretben és díszítettségben tértek el.

Pánhellén ünnepek:

A pánhellén játékok az antik Görögország négy nagy

sportfesztiváljának összefoglaló neve:
 olümpiai játékok – a legismertebb, legfontosabb,
négyévente Élisz mellett, Zeusz tiszteletére
 püthói játékok –
négyévente Delphoi mellett, Apollón tiszteletére
 nemeai játékok – kétévente Nemea mellett,
szintén Zeusz tiszteletére
 iszthmoszi játékok –
kétévente, Korinthosz mellett, Poszeidón tiszteletére

Istenek: Zeusz, Héra, Poszeidón, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité, Pallasz

Athéné, Apollón és Artemisz mindig az első a tizenkét isten között. Héraklész, Hébé,
Héliosz, Hesztia, Démétér, Dionüszosz, Hadész és Perszephoné csak időszakosan volt az
„olümposzi tizenkettő” része.

Zeusz-időjárás, menydörgés istene és az istenek vezetője

Héra-Zeusz felesége, házasság és hűség istennője
Poszeidón-vizek isten ,3. legtiszteltebb isten
Héphaisztosz- kovácsmesterség istene
Aphrodité- szépség és szerelem istennője
Pallasz Athéné-bölcsesség, műveltség és az erő istennője
Apollón- az íjászat , jövendölés istene
Artemisz- a vadászat istennője
Hesztia- otthon, család istennője
Árész-háború és vérrontás istene
Demetér- a föld termékenységének istennője
Hermész-útmutatás, jóslás, utazás istennője