Professional Documents
Culture Documents
A Pedagógiai Kommunikáció Sajátosságai A Pedagógiai Kommunikáció Dialógus Természete
A Pedagógiai Kommunikáció Sajátosságai A Pedagógiai Kommunikáció Dialógus Természete
1
Jól szólni dísz, derék dolog,
Weöres Sándor
A beszédről:
2
beszéd olykor magyartalan, olykor érthetetlen vagy téves. Nehéz tehát azt a középutat
megtalálni, ami nem szürkíti ugyan a kifejezést, de tökéletesen érthető, úgy tartja be a
szabályokat, hogy az szinte észrevehetetlen, s az apró szabálytalanságok nem gátolják,
hanem szolgálják a kifejezést. (Egy röviden ejtett ugy!" mást fejez ki, mint egy, úgy", és
mást az, hogy „eegen", mint az, hogy „igen" - de aki mindig röviden ejti az „úgy szót,
és rendszeresen eegen"-t mond, az nem tud élni a szabálytalanság kifejezést gazdagító
eszközével.) Csak az lehet szabálytalan, aki szabályos: ismernünk kell a szabályokat.
Mindaz, ami a szavak tartalmán túli kifejezés területére tartozik (hang, tempó, a
beszédet kísérő mimika, gesztus, a lény beszéddel párhuzamos megnyilatkozásai), a
metakommunikáció témakörébe vág, és gyakran lényegesebb, mint a pallérozott
szövegejtés. Aki beszélni tanul, nagyon vigyázzon, hogy miközben fejleszti a
szövegmondását, ne károsítsa a metakommunikációját, azaz engedje az ösztönös
megnyilatkozásokat is érvényesülni, s ne hagyja, hogy a tudatos munka megölje az
ihletet. Ezért szenteljünk sok időt beszédkészségünk fejlesztésére, az oly fontos és
később gyümölcsözően beépülő mechanikus gyakorolgatásra, de amikor művészetünket
gyakoroljuk, már nem szabad a formai elemekre fordítanunk a figyelem legerősebb
sugarát, mert a tartalmi elemek sínylik meg.
3
Kommunikációs nevelés az óvodában:
4
beszédképesség, szókincs és szövegszerkesztési tapasztalatok, valamint a normaismeret
határozza meg.
A pedagógiai célzatosság:
Intézményesültség:
Tervezettség:
Interperszonalitás:
5
Az írott-íratlan egyezmények alapján jönnek létre a kapcsolat különböző típusai.
A kommunikációs szimmetria Thomas Gordon látásmódja szerint kiemelten
fontos a kölcsönös nyitottság, átláthatóság, értékelés tudatában, a felek
egyéniségének és kreativitásának tiszteletben tartásával.
Óvodapedagógusi kommunikáció:
Óvodai beszédfejlesztés:
Nyelvtörők, mondókák:
A gyermek beszédfejlődésére nagy hatással van a nyelvi környezete is. Herman Alice
szerint az anyák otthona "odúvá válik, ahol el kell bújni, s nem lesz belőle fészek,
melyből ki lehet repülni."
6
Az ilyen odúban élő gyermek fejét lehajtva, görbén tartja magát, halkan és lassan
beszél. Ez a helyzet autokratikus nevelést idéz elő, amely megbénítja az emotiv,
kognitív és fatikus beszédfunkciókat. A gyermek nem meri kifejezni érzelmeit
semmilyen módon. A gyermek nem kérdez, nem mer felszólítani, rengeteg kudarc éri,
amely tovább gátolja beszédfejlődését.
A referenciális nyelvi funkciók nem fejlődnek ki, pedig nagyon fontos lenne a későbbi
iskolás életben.
A gyermek sokszor "elfelejt" köszönni, amiért az anya elmarasztalja. "Ilyen nagy gyerek
és még köszönni sem tud." A beszédgátlás ennek következtében tovább erősödik. Ilyen
esetekben nagy szükség lenne a családgondozásra.
"A beszéd a szocializációs fejlődésben fontos szerepet tölt be, általa alakul ki a társaihoz
és a felnőttekhez való viszony. A metakommunikáció segíti az óvónőt az erősen
motivált beszédhelyzetek létrehozásában, a gyermek és az óvónő a gyermek egyéni
kapcsolatában. Ehhez azonban előzetesen szükség van adottságainak megismerésére.
Ismerni kell a lemaradás okait, jelen esetben a társadalmi környezet hiányából, az anya
befelé fordulásából pszichológiai következtetéseket kell levonnunk. Többek között,
hogy nem volt modell a gyermek előtt, pedig a beszédet elsődlegesen utánzás útján
sajátítja el."