A/1.

tétel: A kommunikációs folyamat tényezői, célja és funkciói

A KOMMUNIKÁCIÓ szó jelentése KÖZLÉSFOLYAMAT. FOLYAMAT tehát, melynek

iránya, eszközei vannak. E folyamat során INFORMÁCIÓT adunk és kapunk, vagyis
cserélünk. Az információcserének több módja lehet, attól függően, hogy milyen
JELRENDSZERT használunk a folyamat során.
Ezek tükrében tehát így definiálhatjuk a kommunikáció fogalmát:

Bármely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása az emberi érintkezésben

információ átadása céljából.

Milyen tényezői vannak ennek a folyamatnak?

A kommunikációs folyamat hattényezős modellje

BESZÉDHELYZET ZAJ
ÜZENET
FELADÓ CSATORNA BEFOGADÓ
KÖZÖS KÓD

A feladó a kommunikáció kezdeményezője, aki közölni szándékozik valamit. Közlendőjét

egy jelrendszer, azaz kódsegítségével érzékszervekkel felfogható formába önti, azaz üzenetté
formálja. Az üzenet egy fizikai közvetítő közegen, vagyis csatornán halad át, mely a
kapcsolatot biztosítja a két fél között. Ez a közeg lehet például levegő, telefonkábel vagy
papír. A befogadó az, akinek a feladó átadja az üzenetét. Ha a címzett válaszol, akkor
felcserélődnek a szerepek. A befogadónak a megértéshez dekódolnia, vagyis értelmeznie kell
a küldött jeleket. Ehhez ismernie kell azt a jelrendszert, mellyel az üzenetet kódolták, és
megfelelő háttértudással, a feladóval közös előismeretekkel kell rendelkeznie az őket
körülvevő valóságról. A közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben történik, melyen az
üzenetváltás fizikai körülményeit (helyét, idejét, a kommunikáció alatt zajló cselekvéseket)
értjük. A zaj a kommunikációs folyamatot zavaró tényező.
Például: nyelvtanórán a tanár egy új fogalmat magyaráz a diákoknak. A beszédhelyzet maga a
nyelvtanóra. A feladó a tanár, a befogadók a diákok. A kód jelen esetben a magyar nyelv, a
csatorna pedig a levegő. Az üzenet az a nyelvtanról szóló tartalom, amelyet a tanár meg
kíván tanítani.

A kommunikáció funkciói:
1.)A tájékoztatás a beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek átadása. (Esik.)
2.) Az érzelemkifejezés során a feladó érzelmeiről, hangulatáról beszél. (Utálom, hogy már
megint esik.)
3.) A felhívás esetén cselekvésre szólítjuk fel beszédpartnerünket. (Csukd be az ablakot, hisz
bevág az eső!)
4.) A kapcsolatfenntartás a kommunikáló felek közötti kapcsolat létrehozását (Szia!, Hogy
vagy?), fenntartását (Ugye?, Figyelsz?), végül befejezését biztosítja.
5.) Az értelmezés célja a használt jelrendszer jeleinek értelmezése, és annak ellenőrzése,
hogy egy jel alatt mindkét fél ugyanazt érti. (Az „esik” alatt azt érted, hogy az eső esik?)
6.) Poétikai funkció: a gyönyörködtetés, az esztétikai hatás elérése. (Az én szemem sűrű
felhő, onnat ver engem az eső…)