DÉLNYUGAT-ÁZSIA (Közel-Keletnek is nevezik)

ELHELYEZKEDÉS:
- három földrész határán: Ázsia, Európa, Afrika
- Irán keleti határaitól a Fekete-tenger, Földközi-tenger partvidékéig terjed. Magába foglalja a Kis-Ázsiai-félsziget és az Arab
félszigetországait + Kaukázusok országait.
- 18 állam alkotja: Törökország , Ciprus (a Földközi-tenger szigetországa, tagja az EU-nak), Irak, Irán, Izrael, Szíria, Jordánia,
Libanon, Szaúd-Arábia, Kuvait, Jemen, Omán, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein
és a Kaukázuson túli országok: Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán
FELSZÍN:
Arab-félsziget ≈ Arab-ősföld
Az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai: Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei.
- Lásd a mellékelt térképet, illetve a korábban tanultak alapján.
- Kaukázus (DNY – Ázsia legmagasabb hegysége), Mezopotámia (a Közel-Kelet legnagyobb síksága, az ókorból is jól
ismert „folyamköz”), Elburz, Zagrosz-hgy., az Arab-félsziget sivatagjai,...

ÉGHAJLAT:
- Az Arab-félszigeten és Irán déli területein a trópusi sivatagi éghajlat jellemző, míg északabbra a tengerparti
területeken a mediterrán éghajlat terjedt el.
- A hegyvidékek területén a függőleges övezetesség jelenik meg → hegyvidéki éghajlat.
- DNY-Ázsia északi, tengertől távolabb eső területein a száraz szubtrópusi sztyepp éghajlat jellemző.

VÍZRAJZ:
- Délnyugat-Ázsia száraz területein nem alakultak ki állandó vízfolyások, az Arab-félszigeten és az Iráni-medence
központi régiójában az időszakos vízfolyások jellemzőek.
- A legnagyobb két folyó a Tigris, és az Eufrátesz Törökországból erednek és Szírián keresztül érik el Irakot, kialakítva
Mezopotámia termékeny alföldjét. Jelentős folyó még a térségben a Jordán.
- Az alapvetően száraz területen kevés tó alakult ki, azok is jobbára sósvizűek (Tuz-tó, Van-tó, Urmia-tó, Holt-tenger).

LAKOSSÁG:
- A lakosság nemzetiségi és vallási összetétele nagyon sokrétű → ez sok konfliktus forrása is. Az arab-félsziget nagy
részét az europid nagyrasszba tartozó arabok lakják.
- A térség legnagyobb számú nemzetiségi kisebbsége a kurdok, főleg Törökország, Irán, Irak, Szíria területén élnek,
de kisebb csoportokban Libanon, Grúzia, Örményországés Azerbajdzsán országokban is megtalálhatóak. Számuk
megközelíti az 50 millió főt, ebből kb. 25 millióan Törökországban élnek.
- Ciprus északi részét 1974-ben szállta meg Törökország, annak ellenére, hogy a lakosság nagy része ciprusi görög.
Azóta a két részre szakadt szigeten az ENSZbékefenntartó csapatai próbálják biztosítani a rendet és a nyugalmat.
Míg az Európai Unióhoz tartozó Ciprusi Köztársaság Nicosiát jelölte meg fővárosául, addig a török fennhatóság alá
tartozó Ciprus központja is Nicosia. Így a főváros épp oly szétosztott, mint maga a sziget.
 - A Kaukázus területén megközelítőleg ötven különböző nemzet és nemzetiség él, emiatt folyamatos ellentétek
vannak a térségben, melyek polgárháborúhoz vezethetnek.
- Az arab félsziget országait túlnyomórészt arabok lakják. A Perzsa-öböl országaiba rengeteg bevándorló érkezik,
főként Dél-Ázsiából munkaválallás céljából (lásd pl. a katari VB kapcsán).
- Szíria politikai helyzete 2014-től a polgárháború miatt folyamatosan bizonytalan, az ország területéről kivándorlási
hullám indult meg Európafelé.
- A térség országai folyamatosan csatároznaka területeiket is érintő,gazdasági fölényt jelentő kőolaj miatt.

Vallási megoszlás:
- Izrael lakosságának többsége zsidó (judaizmus)
- Örményország és Grúzia keresztény
- Törökország, Azerbajdzsán, az Arab-félsziget országainak nagy része iszlám vallású

TELEPÜLÉSEK:
 A legnagyobb és legjelentősebb városok a fővárosok (Jeruzsálem→3 világvallás (keresztény, zsidó és
iszlám) híveinek zarándokhelye, azonkívül:
 Törökországban Isztambul (2 világrész határán), Adana, Izmir, Antalya (idegenforgalmi központok)
 Szaúd-Arábiában Mekka, Medina (vallási központok) és Dzsidda
 Izraelben Tel Aviv-Jaffa (kereskedelmi és pénzügyi központ), Haifa (kikötőváros)
 Az Egyesült Arab Emírségekben Dubaj (idegenforgalmi és nemzetközi üzleti központ)
 Iránban Iszfahán, Tebriz, Meshed és Siráz

GAZDASÁG:
 BÁNYÁSZAT: A térség legjelentősebb nyersanyaga egyértelműen a kőolaj.
A leggazdagabb országok közé a nagy kőolajvagyonnal rendelkező, kis népességszámú országok tartoznak (pl.
Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia).
A kőolajban gazdag,népesebb országok kőolajeladásból származó bevétele nagy, de az egy főre jutó GDP értéke
közepes. Egyes országok kevesebbet fordítottak a fejlesztésre, mert sokat költöttek fegyverkezésre (pl. Irak, Irán).
A gazdag országok között találunk olyanokat is, amelyeknek kicsi az olajkészletük, azonban a kőolaj
feldolgozásából sok bevételük származik (pl. Bahrein).
Azok az országok, amelyek területén kőolajvezeték halad át, olcsóbb olajhoz és tranzitbevételhez jutnak
(Törökország, Szíria, Libanon, Jordánia).
DNY-Ázsia további nyersanyagai: földgáz (Azerbajdzsán, Irak, EAE), vasérc, rézérc, feketekőszén, krómérc
(Törökország, Irán)
MZG: N - Törökország és a Kaukázuson túli országok - citrusfélék, oliva és szőlőtermesztés
Irak – búza, gyapot (Mezopotámia), datolya
Á – Törökország és a Kaukázuson túli országok – juh, kecske, KTO – selyemhernyó
Arab-félsziget, Perzsa-öböl – teve
A Perzsa-öbölben jelentős a gyöngyhalászat is (a sekély vizekben).
IPAR: vegyipar – kőolajfinomítás és feldolgozás (Arab-félsziget, Perzsa-öböl országai, Törökország,
Izrael(gyógyszergyártás))
gépipar – Törökország, KTO (villanymozdony és a szerszámgépek gyártása), Izrael (fegyvergyártás és
elektromos repülőgépek gyártása)
textilipar - Törökország, KTO (selyem), Irán (gyapjúfeldolgozás), perzsaszőnyegek, bőráru
élelmiszeripar
SZOLGÁLTATÁSOK: Szinte a térség minden országában jelentős a turizmus, Törökországban és az Arab-félsziget
országaiban főleg a tengerparti turizmus, a vallási központokban a vallásilag motivált idegenforgalom,
luxusturizmus (EAE).