Földrajz

MINISTERUL EDUCAȚIEI
Diana-Alexandra Popovici
Ștefania Omrani
Violeta Dascălu
Földrajz
Tankönyv az 5. osztály számára 5
Acest manual școlar este proprietatea Ministerului Educației.
Acest proiect de manual școlar este realizat în conformitate cu Programa școlară
aprobată prin Ordinul ministrului educației și cercetării nr. 3393/28.02.2017.
116.111 – numărul de telefon de asistență pentru copii

MINISTERUL EDUCAȚIEI
Diana-Alexandra Popovici
Ștefania Omrani
Violeta Dascălu
Földrajz
Tankönyv az 5. osztály számára 5
A tankönyvet a Tanügyminisztérium 4065/16.06.2022 számú miniszteri rendelete engedélyezte.
A tankönyvet a tanulók ingyenesen kapják, úgy nyomtatott, mint digitális formában, és négy évig átadható a 2022–2023-as
tanévtől kezdődően.
Tanfelügyelőség ........................................................................................................................................................................................................................................
Iskola/Kollégium/Líceum .......................................................................................................................................................................................................................
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
A tankönyv állapota*
Év Tanuló neve Osztály Tanév
átvételkor leadáskor
1
2
3
4
* A tankönyv állapotát minősítő jelzők: új, jó, gondozott, gondozatlan, rossz

• A tanárnak ellenőriznie kell a fenti táblázat adatainak helyességét.
• A tanulók nem tehetnek jeleket a tankönyvbe.
Földrajz. Tankönyv az V. osztály számára

Diana-Alexandra Popovici, Ștefania Omrani, Violeta Dascălu
Referenți științifici: Prof. univ. dr. Iuliana Armaș, Facultatea de Geografie, Universitatea din București
Prof. gr. didactic I Mariana Dinu, Școala Gimnazială „Petre Ghelmez”, București
Traducere în limba maghiară: Becsek Eva, Karda Adam, Makfalvi Zsuzsa
Copyright © 2022 Grup Media Litera

Toate drepturile rezervate
Editura Litera Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României

tel.: 0374 82 66 35; 021 319 63 90; 031 425 16 19
e-mail: contact@litera.ro
www.litera.ro
Editor: Vidrașcu și fiii

Redactor: Mihaela Spurcaciu
Corector: Szőcs Katalin
Credite foto: Dreamstime, Shutterstock
Copertă: Vlad Panfilov
Tehnoredactare și prepress: Pontlab
TARTALOMJEGYZÉK
A tankönyv szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 IV. FEJEZET

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A LEVEGŐBUROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Viselkedésmegfigyelő-lap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.2; 3.3; 4.2; 4.3.
Általános és sajátos kompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1. A légkör általános jellemzői és szerepe . . . . . . . . . . . . 46
2. Meteorológiai elemek és jelenségek . . . . . . . . . . . . . . 48
I. FEJEZET 3. Az időjárás és az éghajlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
A FÖLD – A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA . . . . . . . . 7 4. A Föld éghajlati övezetei. Az éghajlat hatása
Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2.
a földrajzi burkokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Gyakorlati alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
1. A világegyetem és a naprendszer – Általános jellemzők 8
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
2. A Föld – a Naprendszer egyik bolygója
(alakja és méretei) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 V. FEJEZET
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A VÍZBUROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.2; 3.3; 4.2; 4.3.

II. FEJEZET 1. Általános jellemzők és szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
A FÖLD – EGY MOZGÁSBAN LEVŐ BOLYGÓ . . . . . . . . . . . 15 2. A világtenger – összetevők
és földrajzi fekvés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2; 4.3.
3. Szárazföldi vizek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
1. A földgömb és a térkép. 4. Gleccserek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Földrajzi koordináták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Gyakorlati alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
2. A Föld mozgásai és következményei . . . . . . . . . . . . . . 20 Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
3. Tájékozódás a térben
(Természeti elemek, klasszikus
és modern eszközök) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 VI. FEJEZET
Gyakorlati alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 ÉLŐBUROK (BIOSZFÉRA) ÉS TALAJOK . . . . . . . . . . . . . . . 75
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Specifikus kompetenciák: 1.1;1.2; 2.3; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2; 4.3.
1. Általános jellemzői és szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
2. A növényzet és az állatvilág – földrajzi elterjedés . . 79
III. FEJEZET
3. A talaj - az élet forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
A KŐZETBUROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Gyakorlati alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.2; 4.1; 4.2; 4.3. Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
1. Általános tulajdonságok és jelentőség . . . . . . . . . . . . 28
2. A Föld belső szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 VII. FEJEZET
3. A domborzat: kontinensek és óceáni medencék. A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE . . . . . . . 89
Domborzati nagyformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
4. A vulkánok és a földrengések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Specifikus kompetenciák: 1.1;1.2; 3.1; 3.2; 3.3; 4.3.
Gyakorlati alkalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A Föld természetes tájainak sokfélesége . . . . . . . . . . 90
Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Év végi felmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Földrajzi fogalmak szójegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
3
A TANKÖNYV SZERKEZETE
NYOMTATOTT VÁLTOZAT A FEJEZETET BEMUTATÓ OLDAL
A földrajz tankönyv az 5. osztály számára IV. FEJEZET

tematikus fejezetekre oszlik, melyek a programba A fejezet A LEVEGŐBUROK
sorszáma A fejezet
foglalt tartalmakat tárgyalják. A vonzó formában
bemutatott leckék olyan tevékenységeket címe
1.Általános jellemzői és fontossága
tartalmaznak, melyek a tantárgy által kínált Leckék

2.Meteorológiai
Meteorológiai elemek és jelenségek
3.Időjárás és éghajlat
sajátos képességek kialakulásához vezetnek. 4.A Föld éghajlati övezetei.

Az éghajlat hatása a földrajzi burkokra
A tartalmak szervezése lehetővé teszi, hogy

• Gyakorlati alkalmazások
• Értékelés
kapcsolatokat hozzanak létre a többi tantárggyal.

Szem- Ebben a fejezetben
megérted:
Tartalom
léltető • a levegőburoknak és elemeinek fontosságát;
• a meteorológiai elemek és jelenségek
képek kapcsolatát;
• az időjárás és az éghajlat közti különbséget;
tanulni fogsz
• a légkör jellemzőiről;
• meteorológiai elemekről és jelenségekről
• az éghajlati övezetek elhelyezkedéséről és
jellemzőiről
Sajátos
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.2; 3.3; 4.2; 4.3.
képességek
45
szubdukció* – a *-gal jelölt szavak a tankönyv végén

található fogalomtárban meg vannak magyarázva.
A LECKÉK (TARTALMAK)
Emlékezz! – olyan, már elsajátított fogalmak,
A lecke címe és sorszáma melyek az aktuális leckéhez szükségesek
A fejezet Figyeld meg
VI. FEJEZET ÉLŐBUROK BIOSZFÉRA ÉS TALAJOK A KŐZETBUROK III. FEJEZET
sorszáma és címe – közvetlen
1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS SZEREPE A földrengések 8 fok
Epicentrum
vagy közvetett
9 fok
A földrengések hirtelen bekövetkező, rövid ideig tartó mozgások. Ki- 10 fok
Alcím Általános jellemzői alakulásuk legfontosabb oka a kéreglemezek mozgása. Bár úgy a repedés-
völgyek, mint a szubdukciós területeken is bekövetkezhetnek, az utóbbi
Földünkön az élet megközelítőleg 3,5 milliárd éve jelent meg
az óceánok vizében, és napjainkig számos átalakulási folyamaton ment
keresztül, aminek következtében egyes növény- és álltafajok eltűntek,
Emlékezz! területeken erősebbek és gyakoribbak.
A két kéreglemez ütközési pontja a földrengésfészek vagy hipocentrum. megfigyelések,
melyek egyes
• Mit nevezünk élőburoknak? Innen a földrengéshullámok a földkérgen keresztül terjednek. Azt a pontot,
Tartalmi rész míg mások megjelentek. A Föld az egyetlen égitest a naprendszerben,

amely élőburokkal rendelkezik.
• Milyen élettereket ismersz?
• Melyek a Föld éghajlati öveze-
ahol kijutnak a felszínre, epicentrumnak nevezzük (7. ábra).
Erősségüket (nagyságukat) fokban mérjük különböző földrengéss- Hipocentrum
földrajzi elem
A növények és az állatok a Föld teljes területén elterjedtek: a szá- tei? kálán. A legismertebb a Richter-skála, amely 9 fokig mér. A földrengéses 7. ábra. A földrengés hipocentruma és epicentruma
razföldi vizekben, az óceánokban (11 km mélységig), a barlangokban, területeket állandóan megfigyelik. Azt
a légkörben (15 km magasságig) vagy a földkéregben (baktériumok a mérőműszert, amelynek segítségével
Figyeld meg!
Kísérlet – olyan kísér- 2-3 km mélységben).
A növényzet és az állatvilág elterjedését befolyásoló tényezők

követik a földrengéseket, szeizmográf-
nak nevezzük (8. ábra).
Országunkban is történnek földren-
Dobj egy követ egy nyugodt
vízfelszínű tóba! Figyeld meg,
vagy jelenség
letek elvégzése, melyek A biogeográfiai sokféleség a különböző övezetek sajátos feltételeinek eredményeképpen alakult ki. A bio-
geográfiai övezeteket a következő tényezők határozzák meg:
gések. A leggyakoribbak Vráncsa terüle-
tén, ahol több kissebb kéreglemez van,
és szubdukció zajlik. Véleményed sze-
hogy kis körkörös hullámok
keletkeznek (9. ábra), amelyek megértését
lehetővé teszik egyes
a) domborzat – a tengerszint feletti magasság befolyásolja a különböző növényzeti típusokat a domborza- a bedobási helytől távolodva
ti formák függvényében: hegység (a hegylábi térségben vagy a hegy csúcsán), dombság, fennsík vagy alföld.
A domborzati formák égtáji kitettsége is befolyásolja egyes fajok jelenlétét. Így például az északi kitettségű
rint melyek a földrengések hatásai? fokozatosan növekszenek. Ha-
sonlóan terjednek a földren- szolgálják
földrajzi elemek vagy je-
lejtőket (árnyékosabb és hűvösebb) többnyire a tűlevelű erdők kedvelik (1. ábra), a szélnek kitett térségekben géshullámok a földkéregben,
a fák megdőlnek vagy ágaik letöredeznek. és képesek ennek felszínét
b) fény – befolyásolja a fák magasságát vagy egyes állatok bundájának színét. A fényhez való alkalmaz- megemelni.
lenségek megfigyelését
kodás függvényében vannak nappali és éjszakai állatok. Így például ahhoz, hogy éjszaka vadászni tudjon, 8. ábra. A szeizmográf
a bagoly szemei alkalmazkodtak a sötétséghez, a vakond szemei csökevényesek, mert az élettere felszín alatt
van. A nagy mélységű óceáni vizekben a halak alkalmazkodtak a sötétséghez, a látási funkciójuk vagy csöke- Szemléltető
és megértését.
vényesedett, vagy teljesen hiányzik. Alkalmazd!
Kísérlet • Mi történik, ha egy földrengés nagy mélységekben keletkezik? És ha kis

mélységekben keletkezik?
kép
• Ültess néhány magot két pohárba,
majd egyiket helyezd egy napfényes 9. ábra. Hullámok a vízben
Multimédiás tanulási helyre, a másikat meg egy sötét helyre!
Portfólió – részle-
Figyeld meg, hogyan fejlődnek a növé- Többet szeretnék tudni Portfólió
nyek! Jegyezd le egy lapra a látottakat!
tevékenység Ezt a kísérletet megismételheted ott-

hon vagy az iskolád különböző térsé-
Bár a Richter-skála 9 fokos beosztása elegendőnek tekinthető,
mégis Dél-Amerika délnyugati részén 1960-ban 9,5 fokos földrengést
Az Országos Földfizikai Kutatá-
tesebb kidolgozást
si Intézet követi a földrengések ala-
geiben.
észleltek, amely körülbelül 10 percig tartott. Epicentruma Valdivia vá- kulását Románia területén. Csat-
1. ábra. A tűlevelű erdők a hűvös és nedves hegyoldalakat kedvelik.
ros mellett volt. A házak 40%-a megsemmisült, és körülbelül 20 000 lakozz honlapukra (http://www.
Alkalmazd!
Alkalmazd! – olyan igénylő feladatok,

ember maradt menedék nélkül. infp.ro/), és kövesd egy hónapig a
1. Nevezz meg más állatokat is, Romániában a legnagyobb földrengést 1802-ben észlelték, erős- Vráncsa területén bekövetkezett
amelyek alkalmazkodtak az eltérő sége a Richter-skálán 7,9 volt. 10 percig tartott, és Bukarestben min- földrengéseket. Jegyezd fel azokat,
feladatok, melyek a melyeket egy

fényviszonyokhoz! den ház kéménye összedőlt. Más érintett városok: Jászvásár, Szucsáva,
melyek erőssége meghaladja a Ri-
Brassó, Konsatntinápoly (ma Isztanbul), Kiev, Kisjenő és Moszkva.
2. Határozd meg a mellékelt ábrákon chter skálán a 3-as fokot, írd mellé
a bekövetkezés időpontját, fokoza-
programba foglalt
(2. és 3. ábrák) látható állatok nap-
fényhez való alkalmazkodását. 2. ábra. Bagoly 3. ábra. Mexikói tetra (Barlangi vakhal) tát és kipattanási mélységüket!
személyes
76
képességek kialaku-
41
portfólióba kell
lását szolgálják gyűjteni
4
A LECKÉK (TARTALMAK)
II. FEJEZET A FÖLD  EGY MOZGÁSBAN LEVŐ BOLYGÓ II. FEJEZET A FÖLD  EGY MOZGÁSBAN LEVŐ BOLYGÓ
Többet szeretnék tudni!
A FÖLDGÖMB ÉS A TÉRKÉP. FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁK
– kiegészítő tartalom,
A Föld bármely pontján lennél, legalább 4 műhold hatótávjában
vagy. Ezek állandó jeleket közvetítenek. Ha meg akarod határozni a
Multimédiás tanulási A földgömb

helyzetedet, az eszközöd (ami lehet GPS készülék vagy egyszerűen egy
azoknak, akik többet

telefon) érzékelni fogja a műholdak jelét, és kiszámítja annak a pontnak
a helyét, ahol tartózkodsz. Mindez nagyon gyorsan, szinte egy pillanat
tevékenységek
A földgömb a Föld leghűbb kicsinyített ábrázolása (visszaadja formáját alatt történik.
és a tengely ferdeségét is). Felszínén a kontinenseket és domborzati A tájékozódáshoz nem elég csak egy GPS készülék, mely fogja és
formáikat vagy az országokat, a nagyvárosokat, a szélességi és a hosszúsági
köröket ábrázolják.
A domborzati formákat ábrázoló földgömböket természeti, az
értelmezi a műholdjeleket, szükséged van egy térképre is. Ezeket a
térképeket digitálisan tárolják a GPS-szel rendelkező eszközök (7. ábra).
Így, amikor meg akarod határozni a helyzetedet, az a készülékeden egy
szeretnének megtudni a
országokat ábrázolókat politikai földgömböknek nevezik (1. ábra). térképpontként fog megjelenni.
Ma már vannak olyan eszközök, sőt telefonos alkalmazások is, tárgyalt földrajzi elemekről
Fontos – hasz- A térkép 7. ábra. GPS-es navigációs eszköz
melyek a globális helymeghatározó rendszeren alapulva meg tudják
mutatni az általad megtett utat egy adott pillanatban, akár a haladási
sebességeddel együtt. és fogalmakról.
nos kiegészítő 1. ábra. Politikai földgömb A térkép a földfelszín síkbeli, kicsinyített, egyezményes és torzított
ábrázolása. A térképek a következő elemeket tartalmazzák (3. ábra): Többet akarok tudni
Fontos! a) A cím – mely általában a térkép felső részén található.
információk, me-
A pilóták, az óceánjárók vagy a tengeralattjárók kapitányai nem tudnak úgy tájékozódni, hogy megné-
Tudtad? – a lecke
b) A méretarány – az az arány, mely megmutatja, hányszorosan
• Ha egy térkép méretará- zik, mi van körülöttük. Ők a fedélzeti berendezéseket használják, elsősorban a globális helymeghatározás-
kicsinyítették le a földfelszínt ahhoz, hogy ráférjen a térképre.
nya 1:100 000, az azt je- ra. Megfigyelhetik, ahogy a fedélzeti programok azonnal átszámolják a szállítási útvonalat a tartózkodási
A méretarány lehet numerikus (méretarány) vagy grafikus (lépték)
lenti, hogy a földfelszínt helyük fölött elhaladó műholdak jelei alapján.
lyek segítenek tartalmához kötődő

(2. ábra).
százezerszeresére kicsi-
c) A jelmagyarázat
nyítették le.
A térképen használt összes egyezményes jelet és színt feltüntetik,
1 cm a térképen =
megérteni érdekességek.
és megmagyarázzák a jelmagyarázatban. Egyezményes jelek és színek – a
100 000 cm a valóságban, természet minden elemét egy jel ábrázolja a térképen. Tudtad, hogy …? Játsszunk!
vagy 1 cm a térképen =
• Mivel minden elektronikus eszköz
1 000 m a valóságban = CÍM Dolgozzatok párban!
a fogalmakat.
elemmel működik, ami lemerülhet,
1 km a valóságban.
ha kirándulni mész, vigyél magaddal Felfedezők és Megmentők
MÉRET- nyomtatott térképet.
Európa fizikai Egyezzetek meg, ki melyik szerepet vállalja!
Játsszunk! –
térképe
ARÁNY
• Soha ne maradj le a téged kísérő Képzeljétek el, hogy jachtúton vagytok a Fekete-tengeren. Bár a két
a. felnőttektől, és ne térj le a jelzésről! jacht egyszerre indul ugyanarról a helyről, egyik (a Felfedező) nagyon
eltávolodik a másiktól.
játékos tevékenység
• Ha eltévedsz, állj meg, próbálj kapcso-
Térkép
Egyszer csak a Felfedező jachtja elromlik, és SOS jelet küld a másik-
latba lépni egy felnőttel (vagy osztály-
nak, de nem tudják pontosan, hol vannak. A Felfedező talál a kabinban
társsal), és próbáld minél pontosabban
egy iskolai földrajzi atlaszt, amelyben van egy térkép a Fekete-tengerről.
a földrajzi koordináták
leírni azt a helyet, ahol tartózkodsz. Ha
Ennek a térképnek a segítségével meghatározza a koordinátáit, és rádi-
nem tudsz senkivel kapcsolatba lépni,
ón közvetíti a Megmentőnek.
idézd fel pontosan azt az utat, amin
b. 1 : 250
haladtál, és térj vissza arra a helyre, A Megmentő veszi a Felfedező SOS jelzését, lejegyzi a rádión közvetí-
jelentőségének megér-
ahol utoljára együtt voltál a csapattal! tett koordinátákat, és a keresésére indul, ugyanannak a térképnek a se-
1 : 10 000 JEL- gítségével, amelyik az ő fedélzetén is megvan. Találkoztatok?
Semmiképp ne ess pánikba!
Grafikon
MAGYARÁZAT Most cseréljetek szerepet!
1 : 500 000
tésére.
• Az erdőkben vagy nagyon elszigetelt Melyik volt nehezebb, a Felfedező vagy a Megmentő szerepe?
helyeken a GPS nem működik jól.
2. ábra. A térkép méretaránya: a. grafikus;
b. numerikus 3. ábra. A földrajzi térkép – a térkép elemei
16 24
GYAKORLATOKAT ÉS ÉRTÉKELŐLAPOT TARTALMAZÓ OLDALAK

A FÖLD  A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA I. FEJEZET I. FEJEZET A FÖLD  A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA
Gyakorlatok – ALKALMAZÁS - KÉPZELETBELI UTAZÁS A VILÁGŰRBEN

1 Másold le a füzetedbe a következő szórejtvényt, majd töltsd ki a minta szerint! A függőleges A – B sorban I
ÉRTÉKELÉS
Írd le a füzetbe a helyes válasznak megfelelő kombinációt, a minta alapján: 1–a.
a fejezetre jellemző annak az égitestcsoportnak a nevét kapod meg, melybe a Föld is tartozik.
1. A Naprendszer központi csillaga.

1. A mi bolygónk ebbe a galaxisba tartozik:
a. Tejút; b. Androméda; c. Triangulum; d. Nagy Magellán-felhő.
sajátos képességek
2. Csillagászati jelenség, melyben egy égitest árnyéka 2. A forró csillagok színe:
1 N A P
2 eltakar egy másik égitestet. a. sárga; b. vörös; c. kék; d. fehér.
3 3. A Naprendszer legtávolabbi csillaga. 3. A Naprendszer legnagyobb bolygója:
kialakulását és a helyi 4
5
6
4. Más égitestek felszínére hulló testek.
5. Az összes létező égitest gyűjtőneve. II
a. Szaturnusz; b. Jupiter; c. Neptunusz;
Írd le a füzetbe a helyes választ (I – igaz, H – hamis), a minta alapján: 1–I.
d. Uránusz.
környezet megismeré-
7 6. A Naptól számított második bolygó. 1. A nap egy csillag. I/H
8 7. A Napredszer egyetlen olyan égiteste, melyen van élet. 2. A Hold a Föld mesterséges holdja. I/H
3. A sarki sugár rövidebb, mint az egyenlítői sugár. I/H
9 8. Kisebb, a Nap körül keringő égitestek, melyek fejből és
III Másold le a következő kijelentéseket a füzetbe, majd egészítsd ki őket a helyes információval, a
sét szolgáló feladatok

10 csóvából állnak.
minta alapján: 1–gömb alakú.
Feladatok
11
9. Műhold vég nélkül(!)
1. A Föld alakja … .
10. Napszak amikor látod a csillagokat. 2. A Naphoz legközelebb levő bolygó … .
11. A Naprendszer legnagyobb bolygója. 3. Az aszteroidaöv a Mars és a … között helyezkedik el.
IV Írd le a füzetbe a kérdésekre adott helyes válaszokat!
2 Azonosítsd a következő versrészletben szereplő földrajzi fogalmakat a minta szerint! Beszéld meg
1. Mi a neve annak az útnak, melyen a bolygók a Nap körül mozognak?
osztálytársaiddal az azonosított fogalmak jelentését!
2. Nevezd meg a legtöbb gyűrűvel rendelkező bolygót!
3. Írd le a Nap szerepét a Naprendszerben!
A csillagig, mely fellebeg, A csillag tán már rég halott 4. Írj érveket a következő kijelentésre: A Föld bolygó egyedi.
Oly hosszú út az égen, A kéklő végtelenben, V Fogalmazz meg egy-egy kijelentést a következő fogalmak felhasználásával: Világegyetem, csillag,
Hogy ezredévek kellenek, de fénye még csak most ragyog bolygó, üstökös, sarkok (pólusok)!
Míg fénye földet érjen. Ismét a földi szemben.
VI Társítsd az A oszlopban szereplő fogalmakat a B oszlopban szereplő meghatározásokkal, a minta
Részlet Mihai Eminescu A csillagig című verséből.
Szemlér Ferenc fordítása szerint: a–4.
Feladatok
Minden válasz csak egyszer használható.
3 Mit gondolsz, mi történne, ha a Föld közelebb 4 Képzeld el, hogy két barátoddal a Tejútrendszer
Önértékelő lap
kerülne a Naphoz? Hát, ha eltávolodna? egy szomszédos galaxisába utazol! Hazatérés A oszlop B oszlop
után készíts egy rövid leírást az útról! Milyen ÖNÉRTÉKELÉS
égitesteket láttál? a Galaxis 1 Fejből és csóvából álló égitest.
Feladat Pontszám
2 Egy bolygó körül keringő égitest. I 3 × 4 p = 12 p
b Nap
II 3 × 5 p = 15 p
c Bolygó 3
Közepes méretű sárga csillag, mely fényt és hőt sugároz III 3 × 4 p = 12 p
a körülötte keringő égitestek felé.
IV 4 × 4 p = 16 p
d Hold 4
Milliárdnyi csillagból, gázakból és porból álló V 5 × 3 p = 15 p
tömörülés.
VI 5 × 4 p = 20 p
A Nap körül keringő égitest, mely a Naptól kap fényt
e Üstökös 5 Hivatalból: 10 pont
és hőt.
Maximális pontszám: 100 pont
13 14
DIGITÁLIS VÁLTOZAT Statikus MITT A digitális tankönyv használati utasításai

A Segítség gomb megnyitja a digitális tankönyv használati utasításait.
A digitális változat teljes egészé- Rajzokat, fényképeket, A Tartalom gomb megnyitja a digitális tankönyv tartalomjegyzékét,
ben tartalmazza a nyomtatott változat jeleket, kiegészítő és elérhetővé teszi a tartalmakat/lecéket.
anyagát. Kiegészítésként tartalmaz információt tartalmaz. A gombok lehetővé teszi a végighaladást a tankönyvön és
még interaktív feladatokat, oktató já- Animált MITT egyes oldalak megnyitását.
tékokat, animációkat, filmeket és szi- Statikus tevékenységek – megnyitja a statikus tevékenységeket,
mulációkat. Mindezek többlet kognitív melyeken a navigációs gombok segítségével lehet végighaladni.
Animációkat vagy filmeket Animált tevékenységek – olyan elemekre utal, melyek a lap alján
értéket biztosítanak.
tartalmaz. találhatók. Ezek a Lejátszás ( ) gombbal aktiválhatók.
A tankönyv oldalait desktopon,
laptopon, táblagépen, telefonon lehet Interaktív MITT Interaktív tevékenységek – a lap alján található elemekre utal,
megnézni kiváló navigációs körülmé- melyek lehetnek: Társítsd, Jelöld be, Írd be a billentyűzettel, Válaszd
ki típusúak. Az érvényesítő gombok: Visszaállítás (a feladatot vissza-
nyek között. A digitális navigáció le- Kettős vagy többszörös választásos, állítja az eredeti állapotába) és Ellenőrzés (ellenőrzi a feladat megol-
hetővé teszi, hogy miután a tankönyv társítandó, kiegészítendő, rendszerező dását). A felhasználó háromszor próbálkozhat a válasszal, ezután a
végére értünk, visszatérjünk előbbi és más feladatokat tartalmaz. helyes megoldás automatikusan megjelenik a képernyőn.
tanulási tevékenységekhez. 5
Kedves tanulónk!
Az 5. osztályos földrajztankönyv bevezetés a földrajz tudományába. A tankönyv tartalma a 4. osztályban földrajzból
elsajátított fogalmakra épül, de ezeket elmélyíti, és új, érdekes ismeretekkel bővíti ki.
Az I. fejezet egy rövid utazással kezdődik a Világűrben, a Naprendszertől saját bolygónkig – a Földig és kísérőjéig,
a Holdig. A II. fejezet – a Föld, egy mozgásban levő bolygó, a földfelszín ábrázolására, a Föld mozgásaira, a térbeli
tájékozódásra és a modern tájékozódási eszközökre vonatkozó egyszerű fogalmakat tartalmaz.
A következő fejezetek röviden minden földrajzi burkot bemutatnak. A III. fejezetben a kőzetburokról, a Föld belső
szerkezetéről, a kéreglemezek mozgásáról, a domborzat nagyformáiról tanulhattok. A IV. fejezetből az időjárási
elemekről és jelenségekről, az időjárásról és éghajlatról, de az éghajlati övezetekről is ismereteket szerezhettek.
Az V. fejezet a vízburoké, a Világóceánról, a szárazföldi vizekről és gleccserekről szól, a VI. az élőburoké és a talajoké,
az élőlényeket és a világ növényzeti öveit mutatja be. A VII. fejezet összesíti az előző fejezetekben bemutatott és
elsajátított fogalmakat, melyek a földrajzi környezetre és a természetes tájtípusokra vonatkoznak, ahol már az ember
is szóba kerül, az emberi tevékenységek és hatásuk a környezetre és a tájra.
A tudományos fogalmakat szemléletesen, képekkel ábrázolva tartalmazza, a tanulókat különböző alkalmazásokkal,
beszélgetésekkel és a személyi portfóliójukban található projektekkel bevonja az oktatási folyamatba. A tanulókat arra
biztatja, hogy közvetlenül vagy közvetve figyeljék meg a földrajzi jelenségeket, hogy egyénileg fedezzenek fel egyes
jelenségeket, hogy kísérletezzenek, kiránduljanak közvetlen környezetükben, és javasoljanak megoldást környezetük
egyes gondjaira.
Minden fejezet végén értékeld saját tevékenységedet, a következő Egyéni értékelőlap kitöltésével a füzetedben.
Gyűjtsd össze minden fejezet értékelőlapját, és figyeld meg, mi változott!
Viselkedés Soha Néha Gyakran Mindig

Érdekelt a tanulás.
Követtem a tanár utasításait.
Egyénileg dolgoztam.
Kértem segítséget, ha szükséges volt.
Ha tévedtem, érdekelt, hogyan javítsam ki.
Befejeztem a tevékenységeket.
Kinyilvánítottam a véleményemet.
Együttműködtem a többiekkel a csoportos
tevékenységekben.
ÁLTALÁNOS ÉS SAJÁTOS KOMPETENCIÁK, A 3393/28.02.2017-ES TANÜGYMINISZTERI RENDELETTEL JÓVÁHAGYOTT V. OSZÁLYOS ISKOLAI FÖLDRAJZPROGRAM ALAPJÁN
1. Sajátos szaknyelv és eszköztár használata a földrajzi valóság bemutatására.
1.1. Földrajzi szakkifejezések használata különböző helyzetekben.
1.2. Közvetlenül vagy közvetve megfigyelt földrajzi jelenségek vagy folyamatok leírása.
2. A földrajzi valóság térbeli és időbeli vonatkozásainak leképezése térképészeti ábrázolásokra.
2.1. Tájékozódási technikák használata térképen vagy a valóságban.
2.2. A méretarány összekapcsolása a földrajzi valósággal.
2.3. Az egyszerű grafikus és térképészeti ábrázolások olvasása.
3. Különböző tantárgyak ismeretanyagának felhasználása a földrajzi tér megismerése során.
3.1. Földrajzi elemek, jelenségek és folyamatok leírása matematikai, tudományos és technológiai fogalmak használatával.
3.2. A földrajzi valóság, a tudomány és technológia közötti kapcsolatok teremtése.
3.3. A földrajzi valóság természetes szokszínűségének leírása más tantárgyakból elsajátított ismeretek segítségével.
4. A mindennapi életben alkalmazható munkafolyamatok kidolgozása az egész életen át tartó tanulás szellemében.
4.1. Egyszerű vizsgálati módszerek használata.
4.2. Földrajzi elemek rendezése adott szempont szerint.
4.3. A megszerzett ismeretek és képességek használata új és valóságos élethelyzetekben.
6
I. FEJEZET
A FÖLD – A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA
1.A világegyetem és a Naprendszer

– általános jellemzők
2. A Föld – a Naprendszer egyik
bolygója (forma és méretek)
• Gyakorlat
• Értékelés
Ebben a fejezetben:
meg fogod érteni
• a Világegyetem összetettségét;
• az űrkutatás jelentőségét;
• a Föld alakjának következményeit;
tanulni fogsz
• a Naprendszert alkotó égitestekről;
• a Földről és természetes holdjáról, a Holdról.
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2.
7
I. FEJEZET A FÖLD  A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA
1. A VILÁGEGYETEM ÉS A NAPRENDSZER –
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
A Világegyetem
A Világegyetem a csillagok, más égitestek és a közöttük levő tér összessége. Feltételezzük, hogy
a Világegyetem térben és időben végtelen. A Világegyetem egyes elemeit a Földről meg lehet figyelni, szabad
szemmel vagy műszerekkel (teleszkóppal). Ezek alkotják a Megfigyelhető Világegyetemet.
Többet szeretnék tudni

A megfigyelhető Világegyetem gömb alakú,
közepén a mi bolygónkkal. Több mint kétbillió
galaxist tartalmaz.
Megközelítőleg 9 milliárd
év elteltével: kialakult A Naprendszeren kívül a távolság mérésére a
a Naprendszer és a Föld
parszeket használjuk. Egy parszek 3,26 fényév,
azaz 31 trillió kilométer.
Megközelítőleg 300 millió év elteltével: A Naprendszerhez legközelebb levő csillag a
megkezdődött a csillagok és galaxisok kialakulása.
Az U
Proxima Centauri, mely 1,3 parszek (4,2 fényév)

niver
zum
távolságra van a Naptól.

tágu
Megközelítőleg 380 000 év elteltével:

lása
az elektronok és atommagok atomokká egyesültek.

és le
hűlé
Az idők során több elképzelés létezett a

se
Pár másodperccel az Ősrobbanás után: megkezdődött Világegyetem koráról és kialakulásáról. Legismertebb

az elemi részecskék kialakulása.
a Big Bang (Ősrobbanás) elmélete (1. ábra). Eszerint
a Világegyetem megközelítőleg 14 milliárd évvel
Megközelítőleg 13,8 milliárd évvel ezelőtt: ezelőtt született. Addig csak egy pont létezett. Ez
Ősrobbanás a pont robbant szét és szabadította ki az energiát,
anyagot, a teret és az időt. Jelenleg arra utaló
1. ábra Az Ősrobbanás elmélete megfigyelések vannak, hogy a Világegyetem tágul,
azaz egyre növekszik.
A Világegyetem felépítése
A Világegyetemet elsősorban csillagok alkotják. A csillagok saját fénnyel és nagyon magas hőmérséklettel
rendelkező égitestek. Azokat a helyeket, ahol sok milliárd csillag, köztük por és gázok tömörülnek, galaxisoknak
(csillaghalmazoknak) nevezzük. A mi bolygónk a Tejút nevű galaxisban található (2. ábra, a-b).
2a. ábra. A Tejút galaxis felülről nézve spirál alakú. 2b. ábra. A tejút galaxis oldalról nézve középen kidomborodó korong alakú.
8
A FÖLD  A VILÁGEGYETEM EGYIK BOLYGÓJA I. FEJEZET

A csillagok állandó fejlődésben vannak. Molekulafelhőkből, azaz
mozgásban levő gáz- és porfelhőkből alakulnak ki először a protocsil-
lagok (csillagkezdemények), majd a tulajdonképpeni csillagok.
A csillagok többfélék: a legforróbbak (kék csillagok), közepes hő-
mérsékletűek (fehér vagy sárga csillagok) és alacsonyabb hőmérsék-
letűek (vörös csillagok). Méretük szerint lehetnek törpék (barnák és
vörösek), közepesek, óriások, szuperóriások és hiperóriások.
Életük során a csillagok kitágulnak, vörös óriásokká alakulnak, majd
3. ábra. Csillagköd
amikor energiájuk csökken, fehér törpévé, majd fekete törpévé válnak
(már nem világítanak). Néha a nagyon nagy csillagokban robbanás
történik – szupernóva, ezt követően csillagköddé válnak (3. ábra).
Ha egy csillag magjában levő részecskék összepréselődnek neu-
troncsillagok alakulnak ki. Ezek nagyon kicsi, sűrű és gyorsan forgó
csillagok. Azokat a neutroncsillagokat, melyek a Föld felé sugárzás-
nyalábot bocsátanak ki, pulzároknak nevezik. Egy csillag felrobbanása
után a megmaradt mag nagyon kicsire tömörülhet össze, mely nagy
erővel mindent maga fele húz. Ezt nevezzük fekete lyuknak (4. ábra).
Ha a fekete lyuk körül egy nagyon fényes energiafelhő van, akkor
kvazárnak nevezzük.
4. ábra. Anyag és fény egy fekete lyukban
A Naprendszer Emlékezz!
A Naprendszert a Nap (központi csillag), a körülötte keringő bolygók, ezek
• Mik a bolygók? Hát a Naprend-
természetes holdjai, aszteroidák, üstökösök és meteorok alkotják (5. ábra).
szer?
A bolygók saját fény nélküli égitestek, melyeket a Nap világít meg és
melegít. • Melyek a Naprendszer
A természetes holdak kisebb égitestek, melyek a bolygók körül bolygói?
keringenek. Nem minden bolygónak vannak holdjai.
z
r us
p ite ur
n
sz
Ju at sz nu
z Sz án
u u
úr us ld rs Ur pt
p rk Vé
n Fö Ma Ne
Na Me
5. ábra. A Naprendszer
9
Az aszteroidák a bolygóknál kisebb, hatalmas kőtömbökre hasonlító

égitestek, melyek saját pályán keringenek a Nap körül. A Mars és a Jupiter
között nagyon sok aszteroida található, ezek alkotják az úgynevezett
aszteroidaövet (6. ábra).
Az üstökösök is kisebb égitestek. A Nap körül keringenek, fejből és
csóvából állnak. A fej jégből és porból van, a csóva gázakból. A csóva
a Nappal ellentétes irányban áll és fényes, mert visszaveri a napfényt
(7. ábra).
A meteorok az aszteroidákról vagy üstökösökről levált darabok, melyek
más égitestek felszínére hullnak. Amikor belépnek a Föld légkörébe,
a súrlódás miatt kigyúlnak, ezért nevezik őket „hullócsillagok”-nak is.
(8. ábra).
6. ábra. Aszteroidák
Tudtad?
• Egy galaxis közepén nincsen
éjszaka. Az égen annyi csillag van,
hogy állandó a világosság.
• Galaxisunkban annyi csillag van, 7. ábra. Üstökös 8. ábra. Meteoriteső
hogy ha egy perc alatt 100-at
számolnál meg, akkor 200 évig Többet szeretnék tudni
kéne számolnod. A Perseverance marsjárót (rover) (9. ábra) 2020 júliusában indí-
• A NASA 2016 és 2017 között hét tották a Marsra azzal a céllal, hogy az élet nyomait kutassa, és hogy
földméretű exobolygót fedezett marsi kőzetmintákat hozzon vissza a Földre.
fel egyetlen naprendszerben: a
Trappist-1-ben, ami 40 fényévnyi
távolságban található a Naptól.
Portfólió
Keress információkat az inter-
neten a Marson levő Olympusz-
hegyről, a Naprendszerben is- 9. ábra. A Perseverance marsjáró a bolygó felszínén.
mert legnagyobb vulkánról! Ké-
szíts egy értékelő lapot a port- Alkalmazd!
fóliódba, melyben leírod ennek
a vulkánnak 3-4 jellemzőjét (ki- 1. Azonosítsd a kakukktojást a következő felsorolásban: Neptunusz,
alakulása, méretei, formája, a Szaturnusz, Vénusz, Mars, Hold, Jupiter, Föld, Merkúr, Uránusz!
vulkán típusa stb.)! Mutasd be a 2. Nézz utána az interneten, majd rendezd az előbbi feladatban felsorolt
többieknek a gyűjtött adatokat! bolygókat méret szerinti sorrendbe!
10
2. A FÖLD – A NAPRENDSZER EGYIK BOLYGÓJA

(ALAKJA ÉS MÉRETEI)
A Föld nevű bolygó
A Föld (Terra) megközelítőleg 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Gömb alakú, de a pólusoknál lapított,
az Egyenlítőnél kidomborodó. Nem mindig tudták, hogy a Föld milyen alakú. Régen azt is gondolták, hogy
a Föld korong alakú, de a gömb alak bizonyítékai mára már biztosak.

A Föld gömb alakját a középkorban bizonyí-
tották, amikor Fernando Magellan körbeutazta Napsugarak HIDEG ÉGÖV
a Földet.
Spanyolországból indult nyugat felé, és kelet-
Napsugarak MÉRSÉKELT ÉGÖV
ről érkezett vissza.
Mivel a Föld gömb alakú, a napsugarak, melyek Napsugarak FORRÓ ÉGÖV

bolygónk felszínére érkeznek, az Egyenlítőtől távo-
lodva egyre nagyobb területet kell felmelegítsenek.
MÉRSÉKELT ÉGÖV
Így alakultak ki a hőmérsékleti övek (égövek) (1. ábra).
HIDEG ÉGÖV
Alkalmazd!
1. Ha a Földnek négyzet vagy téglalap alakja
volna, milyenek lennének a hőmérsékleti övek? 1. ábra. A Föld hőmérsékleti övei
Léteznének egyáltalán?
2. Beszéld meg osztálytársaiddal, és gyűjtsétek össze Emlékezz!
együtt azokat az érveket, melyek a Föld gömb
alakját bizonyítják! • Melyik a Föld természetes holdja?
A Hold, a Föld természetes holdja

A Hold a Föld egyetlen természetes holdja
(2. ábra). 384 400 km távolságra található. Sugara
1737 km és megközelítőleg 27 nap alatt kerüli meg
a Földet.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Hold kevéssel
a Föld után alakult ki, úgy, hogy a Föld egy Mars
méretű égitesttel ütközött.
A Hold legláthatóbb hatása a Földre az árapály*
jelensége: a Hold maga felé húzza az óceánok vizét.
2. ábra. A Föld és a Hold. Űrfelvétel
11
Attól függően, hogy a Hold hogyan helyezkedik el a Naphoz és a

Földhöz viszonyítva, a Földről nézve a Holdnak nagyobb vagy kisebb része
fényes. Az egymást követő látványokat holdfázisoknak nevezzük: újhold,
holdsarló, első negyed, konvex hold, telihold, konkáv hold, harmadik
1 2 3
negyed, holdsarló (3. ábra).
Amikor a Hold, a Föld és a Nap egy vonalban állnak, különleges
csillagászati jelenség következik be. Ilyenkor a Föld árnyéka eltakarja a
4 5 6 Holdat. Ezt a jelenséget nevezzük holdfogyatkozásnak, és csak teliholdkor
következhet be.
7 8 9
Alkalmazd!
3. ábra. A holdfázisok
• Figyeld meg alaposan a 3. ábrát! Melyik szám jelöli a következő
holdfázisokat: újhold, telihold, holdsarló?

Amikor a Hold a Nap és a Föld között van, a hatalmas távolság
miatt, a Földről úgy látszik, hogy a Hold eltakarja a Napot. Ezt a je-
lenséget nevezzük napfogyatkozásnak (4. ábra).
4. ábra. A napfogyatkozás szakaszai
Portfólió
A Föld méretei
Lépj be az “Amiral Vasile
A Föld bolygó felszíne megközelítőleg 510 millió négyzetkilométer.
Urseanu” csillagvizsgáló honlap-
Alakja miatt kerülete az Egyenlítőn a legnagyobb (40 076 km), és egyenlítői
jára, és nézd meg, hogyan ala-
sugara (6378 km) kicsit nagyobb, mint a sarki sugár (6357 km).
kulnak ki a holdfázisok. Kövesd
a Holdat egy hónapon keresztül
minden este, és jegyezd fel egy
portfóliólapra a napi állapotát! Északi-sark
Tudtad? Sarki
• A Hold egymilliószor szárazabb, fény
mint a Góbi-sivatag. Egye
nlít
• Időnként a telihold vagy az újhold fény ői
A Föld
olyankor következik be, amikor Egy
enl központja
a Hold a legközelebb van ítő
a Földhöz. Ilyenkor beszélünk
Szuperholdról, azaz a Hold nagyon
nagynak látszik. A legutóbbi ilyen
esemény 2016 novemberében volt,
a következő 2034-ben lesz.
Déli-sark
5. ábra. Az Egyenlítő, a Sarkok és a Föld sugarai
12
ALKALMAZÁS - KÉPZELETBELI UTAZÁS A VILÁGŰRBEN

1 Másold le a füzetedbe a következő szórejtvényt, majd töltsd ki a minta szerint! A függőleges A – B sorban
annak az égitestcsoportnak a nevét kapod meg, melybe a Föld is tartozik.
1. A Naprendszer központi csillaga.

2. Csillagászati jelenség, melyben egy égitest árnyéka
1 N A P
2 eltakar egy másik égitestet.
3 3. A Naprendszer legtávolabbi csillaga.
4 4. Más égitestek felszínére hulló testek.
5
5. Az összes létező égitest gyűjtőneve.
6
7 6. A Naptól számított második bolygó.
8 7. A Napredszer egyetlen olyan égiteste, melyen van élet.
9 8. Kisebb, a Nap körül keringő égitestek, melyek fejből és
10 csóvából állnak.
11
9. Műhold vég nélkül(!)
10. Napszak amikor látod a csillagokat.
11. A Naprendszer legnagyobb bolygója.
2 Azonosítsd a következő versrészletben szereplő földrajzi fogalmakat a minta szerint! Beszéld meg
osztálytársaiddal az azonosított fogalmak jelentését!
A csillagig, mely fellebeg, A csillag tán már rég halott

Oly hosszú út az égen, A kéklő végtelenben,
Hogy ezredévek kellenek, de fénye még csak most ragyog
Míg fénye földet érjen. Ismét a földi szemben.
Részlet Mihai Eminescu A csillagig című verséből.
Szemlér Ferenc fordítása
3 Mit gondolsz, mi történne, ha a Föld közelebb 4 Képzeld el, hogy két barátoddal a Tejútrendszer
kerülne a Naphoz? Hát, ha eltávolodna? egy szomszédos galaxisába utazol! Hazatérés
után készíts egy rövid leírást az útról! Milyen
égitesteket láttál?
13
ÉRTÉKELÉS
I Írd le a füzetbe a helyes válasznak megfelelő kombinációt, a minta alapján: 1–a.
1. A mi bolygónk ebbe a galaxisba tartozik:
a. Tejút; b. Androméda; c. Triangulum; d. Nagy Magellán-felhő.
2. A forró csillagok színe:
a. sárga; b. vörös; c. kék; d. fehér.
3. A Naprendszer legnagyobb bolygója:
a. Szaturnusz; b. Jupiter; c. Neptunusz; d. Uránusz.
II Írd le a füzetbe a helyes választ (I – igaz, H – hamis), a minta alapján: 1–I.
1. A nap egy csillag. I/H
2. A Hold a Föld mesterséges holdja. I/H
3. A sarki sugár rövidebb, mint az egyenlítői sugár. I/H
III Másold le a következő kijelentéseket a füzetbe, majd egészítsd ki őket a helyes információkkal,
a minta alapján: 1–gömb alakú.
1. A Föld alakja … .
2. A Naphoz legközelebb levő bolygó … .
3. Az aszteroidaöv a Mars és a … között helyezkedik el.
IV Írd le a füzetbe a kérdésekre adott helyes válaszokat!
1. Mi a neve annak az útnak, melyen a bolygók a Nap körül mozognak?
2. Nevezd meg a legtöbb gyűrűvel rendelkező bolygót!
3. Írd le a Nap szerepét a Naprendszerben!
4. Írj érveket a következő kijelentésre: A Föld bolygó egyedi.
V Fogalmazz meg egy-egy kijelentést a következő fogalmak felhasználásával: Világegyetem, csillag,
bolygó, üstökös, sarkok (pólusok)!
VI Társítsd az A oszlopban szereplő fogalmakat a B oszlopban szereplő meghatározásokkal, a minta
szerint: a–4.
Minden válasz csak egyszer használható.
A oszlop B oszlop
1 Fejből és csóvából álló égitest.

ÖNÉRTÉKELÉS
a Galaxis
Feladat Pontszám
2 Egy bolygó körül keringő égitest. I 3 × 4 p = 12 p
b Nap
II 3 × 5 p = 15 p
c Bolygó 3
Közepes méretű sárga csillag, mely fényt és hőt sugároz III 3 × 4 p = 12 p
a körülötte keringő égitestek felé.
IV 4 × 4 p = 16 p
d Hold 4
Milliárdnyi csillagból, gázakból és porból álló V 5 × 3 p = 15 p
tömörülés.
VI 5 × 4 p = 20 p
A Nap körül keringő égitest, mely a Naptól kap fényt
e Üstökös 5 Hivatalból: 10 pont
és hőt.
Maximális pontszám: 100 pont
14
II. FEJEZET
A FÖLD – EGY MOZGÁSBAN
LEVŐ BOLYGÓ
1.A földgömb és a térkép.

Földrajzi koordináták
2. A Föld mozgásai és a mozgások
következményei
3.A térbeli tájékozódás (természeti
elemek, klasszikus és modern
eszközök)
• Gyakorlatok
• Értékelés
Ebben a fejezetben:
meg fogod érteni
• a földrajzi koordináták jelentőségét;
• a Föld mozgásainak következményeit;
• a térbeli és terepi tájékozódás jelentőségét;
tanulni fogsz
• a tájékozódásról a földgömbön;
• a Föld forgó és keringő mozgásáról, valamint a
mozgások következményeiről.
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2; 4.3.
15
II. FEJEZET A FÖLD  EGY MOZGÁSBAN LEVŐ BOLYGÓ
1. A FÖLDGÖMB ÉS A TÉRKÉP. FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁK

A földgömb
A földgömb a Föld leghűbb kicsinyített ábrázolása (visszaadja formáját
és a tengely ferdeségét is). Felszínén a kontinenseket és domborzati
formáikat vagy az országokat, a nagyvárosokat, a szélességi és a hosszúsági
köröket ábrázolják.
A domborzati formákat ábrázoló földgömböket természeti, az
országokat ábrázolókat politikai földgömböknek nevezik (1. ábra).
A térkép
1. ábra. Politikai földgömb A térkép a földfelszín síkbeli, kicsinyített, egyezményes és torzított
ábrázolása. A térképek a következő elemeket tartalmazzák (3. ábra):
Fontos! a) A cím – mely általában a térkép felső részén található.
b) A méretarány – az az arány, mely megmutatja, hányszorosan
• Ha egy térkép méretará- kicsinyítették le a földfelszínt ahhoz, hogy ráférjen a térképre.
nya 1:100 000, az azt je- A méretarány lehet numerikus (méretarány) vagy grafikus (lépték)
lenti, hogy a földfelszínt (2. ábra).
százezerszeresére kicsi-
c) A jelmagyarázat
nyítették le.
A térképen használt összes egyezményes jelet és színt feltüntetik,
1 cm a térképen = és megmagyarázzák a jelmagyarázatban. Egyezményes jelek és színek – a
100 000 cm a valóságban, természet minden elemét egy jel ábrázolja a térképen.
vagy 1 cm a térképen =
1 000 m a valóságban = CÍM
1 km a valóságban.
MÉRET- Európa fizikai
térképe
ARÁNY
a.
b. 1 : 250
1 : 10 000 JEL-
MAGYARÁZAT
1 : 500 000
2. ábra. A térkép méretaránya: a. grafikus;

b. numerikus 3. ábra. A földrajzi térkép – a térkép elemei
16
A FÖLD  EGY MOZGÁSBAN LEVŐ BOLYGÓ II. FEJEZET
Többet akarok tudni

A numerikus méretarány grafikus méretaránnyá való átalakításakor a következő lépéseket kell követni:
1. A méretarány alapján kiszámítjuk, hogy a térkép 1 centimétere mekkora távolságnak felel meg a
valóságban.
2. Húzunk egy 1 cm hosszú szakaszt, melynek kezdőpontjára a 0-t, a végpontjára pedig azt a számot
írjuk, melyet az 1. pontnál elvégzett számítás eredményeként kaptunk.
3. Folytatólagosan húzunk még egy 1 cm hosszú szakaszt, ennek végére a megfelelő számot írjuk (az
1. pont eredményének kétszeresét).
4. A grafikus méretarány végére felírjuk a mértékegységet.
Alkalmazd! É U K R A J N A Jelmagyarázat
M
Tisza város
O
ÁG
NY K
L D rut
országhatár
Sz
Szatmárnémeti
e
SZ
K E
re
D Suceava
O
t
Nagybánya L E hegy
1. Számítsd ki a mellékelt térkép alapján, hogy mek-
VA
R
T MOLDVAI-
O
hátság
G
HÁTSÁG
AR
Zilah
SÁ
KÖ
I
kora a légvonalban mért távolság: alföld
-
GY
Beszterce
íK
Nagyvárad Karácsonkő Jászvásár
ZT
I-S
folyó
MA
Kolozsvár
a. Bukarest és Jászvásár között, b. Konstanca és Te-
Á
G
ro
Gyergyószentmiklós
AT
ÁR
SÁ
Ma
R
UG
Marosvásárhely
MB
K
Bákó
SAS
P
mesvár között, c. Kolozsvár és Nagybánya között.
NY
O
Csíkszereda
-DO
Á
ÁT
ERDÉLYI-MEDENCE
AT I
A
ÁG
Olt
R P
ros
K
2. Ha egy térkép méretaránya 1 : 25 000, hány mé- Gyulafehérvár
N
O
UG
Ma Nagyszeben
Sepsiszentgyörgy
J
K Á
NY
O
Hunyad Fogaras
A
ternek felel meg a térkép 1 centimétere a valóság-
Temesvár
I -
R
T O K Brassó
R P Á
K
Resicabánya K Á
AT
I -
U
Á
ban? Hát akkor, ha a méretarány 1 : 500 000, illetve
L
G
S Z É P
R
U
E L Á D
D
Ő K
Y
N L
1 : 1 000 000? DOBRUDZSAI-
Olt
Szörényvár Ö
R
E
GÉTA-HÁTSÁG F HÁTSÁG
B L BUKAREST
3. A földrajzi atlasz segítségével válaszold meg a kér- I A

R O M Á
N
-
A
Konstanca
Fekete-
tenger
déseket: Duna
a. Melyik hegyek magasabbak: a Kárpátok vagy B U L

G Á R I A
az Alpok, a Sziklás-hegység vagy a Himalája?

b. Melyik kontinens felszíne a legalacsonyabb? Emlékezz!
c. Melyik óceán mélyebb: az Atlanti-óceán vagy
• Milyen színekkel ábrázoljuk a térképeken a dom-
az Indiai-óceán?
borzatot? Hát a vizeket, illetve a növényzetet?
d. Hol található a Csendes-óceán legnagyobb
mélysége? Hát az Atlanti-óceáné? Portfólió
e. Keresd meg Bukarestet a világtérképen, Európa
térképén és Románia térképén! Mit veszel észre? Írj egy maximum egyoldalas fogalmazást földrajzi
fogalmak felhasználásával, melyben két hasonlóságot
és három különbséget fogalmazol meg a földgömb és
a térkép között.
Tedd a fogalmazást a portfóliódba!
A domborzat (felszín) magasságát olyan vona-
lakkal (görbékkel) jelölik, melyek ugyanolyan magas
pontokat kötnek össze. Ezek a szintvonalak (4. ábra).
A szintvonalak közti területet a magasságuknak meg-
felelően színezik ki. Ezeket a színeket a térkép jelma-
gyarázatába foglalt magasságértékek magyarázzák.
Ehhez hasonlóan, az óceánoknál és tengereknél
az azonos mélységeket vékony kék vonalak kötik ösz-
sze, a köztük levő területet pedig a kék árnyalataival
színezik ki – világosabb a kis mélységeknél, sötétebb
a nagyobbaknál. Ezeket a színeket a fizikai térképe-
ken a mélységértékeknél tüntetik fel, a magasságér- 4. ábra. Szintvonalak
tékek folytatásában.
17
Emlékezz! A földrajzi koordináták

• Melyek a világtájak (égtájak)? A Föld középpontján egy képzeletbeli vonal halad át: a Föld tengelye.
E körül a tengely körül forog a Föld. A tengely helyzete ferde. A tengely a
Figyeld meg! Föld felszínét a sarkpontoknál (pólusoknál) szeli át – az Északi- és a Déli-
sarkon. Mivel a valóságban a Sarkok nem láthatók, képzeletbeli pontokról
Figyeld meg a földrajzi beszélünk.
atlaszban, melyik féltekén: az A legfontosabb képzeletbeli kör az Egyenlítő. Ez egy vízszintes kör, mely
északin vagy a délin van több a Föld legkidomborodóbb részén fut körbe, és két egyenlő részre osztja a
szárazföld? Hát a keleti és a Földet, melyeket féltekének nevezünk (északi félteke és deli félteke) – 6. ábra.
nyugati félgömb közül? Minden, az Egyenlítővel párhuzamos képzeletbeli vonalat szélességi
körnek hívunk – 7. ábra. Ezeket 0o-tól (az Egyenlítő) 90o-ig (a Sarkok)
számozzuk.
A tájékozódáshoz a szélességi körök mellett a hosszúsági köröket
(délköröket, meridiánokat) is használjuk. Ezek képzeletbeli félkörök, melyek
a két sarkpontot kötik össze. Mivel nincsen egyetlen, a többitől különböző
hosszúsági kör sem, mint ahogy az Egyelítő különbözik a többi szélességi
körtől, megegyeztek, hogy számozásukat a London Greenwich nevű
negyedén áthaladó hosszúsági körtől kezdjük (0o hosszúság).

5. ábra. Greenwichi kép.
Az a hely, ahol a kezdő délkör található.
Az 1884-ben tartott Hosszúsági kör konferencián egyeztek meg ab-
ban, hogy a kezdő délkör (0o), a greenwich-i hosszúsági kör legyen (5.
Fontos!
ábra). Azelőtt minden ország saját kezdő délkört használt, ami a nem-
• A kör olyan mértani zetközi hajózásban komoly gondokat okozott.
forma, melyet fokokra (°)
osztunk fel. Minden kör
360°. A fokot percekre Alkalmazd!
oszthatjuk fel (’). Egy fok
60 perc, azaz 1 = 60’. • Elemezd a 7. ábrát, és nevezz meg más, fonos szélességi köröket! Add
meg a számukat is!
66°33’
Északi sarkkör
23°30’
Ráktérítő
ÉSZAKI FÉLTEKE 0°
0° NYUGATI
FÉLGÖMB KELETI Egyenlítő
FÉLGÖMB
23°30’
DÉLI FÉLTEKE Baktérítő
Déli sarkkör
66°33’
6. ábra. A féltekék 7. ábra. A nevezetes szélességi körök.
18
A földrajzi koordináták a fokokban, percekben és másodpercekben mért távolságot jelentik a Föld egy
pontja és az Egyenlítő, illetve a greenwichi délkör között..
A földrajzi szélesség a fokokban mért távolság az Egyenlítő és egy adott pont között. Lehet északi vagy
déli, attól függően, hogy a pont melyik féltekén helyezkedik el.
A földrajzi hosszúság a fokokban mért távolság a Kezdő délkör és egy adott pont között, ami lehet keleti
vagy nyugati.
Amikor leolvassuk a koordinátákat, először a szélességet, majd a hosszúságot olvassuk le (8. ábra).
É É
Északi
félgömb
Greenwich-i délkör
ör
ör
Greenwich-i délkör
i délk
i délk
wich-
Nyugati Keleti Egyenlítő
wich-
félgömb félgömb
Green
Egy
Green
Egy
enlít enlít
ő ő
Déli
félgömb
D D
8. ábra. A földrajzi koordináták - szélesség és hosszúság
Alkalmazd!
1. A földrajzi atlasz segítségével sorold fel azokat az országokat, melyeken áthalad az Egyenlítő, illetve a
greenwichi délkör!
2. Melyik féltekén helyezkedik el országunk?
3. A Google Maps vagy az OpenStreetMap alkalmazások segítségével állapítsátok meg szülővárosotok
központjának földrajzi koordinátáit!
4. Írd le a füzetbe a következő pontok földrajzi koordinátáit!
50° 40° 30° 20° 10° 0° 10° 20° 30° 40° 50°
40°
A
30°
20°
B C
10°
0°
10° D
20°
E
30°
40°
19
2. A FÖLD MOZGÁSAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A forgó mozgás
Még ha úgy is érezzük, hogy a Föld helyben áll, és a Nap mozog körülötte keletről nyugatra, ez csak egy
látszólagos mozgás. Valójában a Föld forog saját tengelye körül nyugatról keletre, így egyik vagy másik oldala
fordul a Nap felé (1. ábra).
A forgó mozgás következményei:

Emlékezz!
• a Föld kidomdomborodása az Egyenlítőnél és
lapultsága a Sarkoknál. • Mi a forgó mozgás?
• a nappalok és éjszakák váltakozása
• Mennyi idő alatt végez egy teljes forgást a Föld?
A 24 órából, amennyi a Földnek egy teljes
fordulathoz kell, a Föld felszíne 12 órán át meg van
világítva (nappal) és 12 órán keresztül sötétben van
D
(éjszaka).
• Az óra változása
A Föld gömb alakja miatt különböző a felszín
megvilágítása, ezért alakították ki az időzónákat.
Éjszaka Nappal A Nap

Figyeld meg! fénye
A mosógép dobjában a mosás elején a ruhák a

teljes dobot kitöltik. A csavarás (centrifugálás) után
összenyomódva fel vannak tapadva a dob oldalára.
Ehhez hasonlóan a forgás miatt a Földet alkotó
anyagok is hajlamosak az Egyenlítő köré „gyűlni”.
1. ábra. A forgó mozgás – a nappalok és az éjszakák kialakulása
Alkalmazd!
Az órát a kezdő időzónától* kezdjük számolni,
attól, amelyikben a 0o délkör (hosszúsági kör) • Ha a Földön 360 hosszúsági fok van és egy napban
található. Ettől kezdve kelet fele minden időzónában 24 óra, akkor hány hosszúsági fok jut egy órára?
hozzáadunk egy órát, nyugat felé pedig kivonunk.

A 13. időzónában, a 180o hosszúsági kör mentén
húzódik a Dátumválasztó vonal. Ez nem egy egye-
nes, hanem tört vonal, hogy minden olyan sziget,
mely ugyanahhoz az országhoz tartozik, ugyanabba
az időzónába kerüljön. Amikor a kezdő időzónában
elmúlt dél, és kelet felé haladva átlépjük ezt a vona-
lat, akkor ott már elmúlt éjfél, azaz már a következő
nap van. Ez a vonal nagyon fontos a hajózás és a légi
közlekedés szempontjából. A Dátumválasztó vonal
20
Alkalmazd!
1. A Föld forgó mozgását és a mellékelt táblázatba VÁROS ÓRA VÁROS ÓRA

foglalt települések elhelyezkedését figyelembe Los Angeles 15:00 Róma
véve, a 2. ábra segítségével számítsátok ki az időt a Buenos Aires 19:00 Moszkva
jobb oldali oszlopban szereplő településeken! Kairó 12:00 Melbourne
Madrid 10:30 Tokyo
Moszkva
Róma
Madrid
Los Angeles Tokyo
Kairó
Melbourne
Buenos Aires
2. ábra. Az időzónák térképe

2. Tudva azt, hogy Bukarest Madridtól keletre helyezkedik el, a harmadik időzónában, számítsd ki, hány óra van
Madridban (ami a második időzónában van) akkor, amikor Bukarestben az idő 12:30!
A keringő mozgás
Emlékezz!
Többet akarok tudni • Mi a keringő mozgás? Meny-
A 6 óra többlet miatt, ami a 365 nap fölött megmarad, 4 évente nyi idő szükséges ahhoz,
hozzáadnak egy napot februárhoz. Azt az esztendőt, melyben február hogy a Föld egy teljes kört
29 napos, szökőévnek nevezzük, amely 366 napos, nem 365, mint egy írjon le a Nap körül? Mi ennek
átlagos év. a mozgásnak a legfontosabb
következménye?
A forgó mozgás mellett a Föld keringő mozgást is végez: pályáján megkerüli a Napot.
21
A keringő mozgás legfontosabb következményei, a tengely ferdeségének hatásával együtt,

az évszakok kialakulása, a nappalok és éjszakák időtartamának egyenlőtlensége (3. ábra).
március 21. Emlékezz!

a tavasz kezdete
• Melyik a négy évszak? Mi jellemzi az egyes
évszakokat?
• Hány évszak van az egyes égövekben*?
június 22. december 22.
a nyár kezdete a tél kezdete
Figyeld meg!
Nézd meg figyelmesen a 3. ábrát! Hogyan
szeptember 23. változik a sarki és az egyenlítői területek megvi-
az ősz kezdete
lágítása a keringés 4 jellegzetes időpontjában?
3. ábra. A keringő mozgás és következményei az északi féltekén
A keringés során, a Föld tengelyének ferdesége miatt, négy jellegzetes (idő)pont írható le:
• március 21. (a tavaszi nap-éj egyenlőség)
Ebben a pillanatban a Föld úgy helyezkedik el, hogy a napsugarak az Egyenlítőre esnek merőlegesen, ezért
a nappalok és az éjszakák hossza egyenlő. Ettől a naptól kezdve egyre hosszabbak a nappalok.
• június 22. (nyári napforduló)
Ekkor a napsugarak a Ráktérítőre merőlegesek, így az északi félteke melegebb. Az északi féltekén nyár van,
a délin pedig tél. Ez után a nap után rövidülnek a nappalok.
• szeptember 23. (őszi nap-éj egyenlőség)
A napsugarak ismét az Egyelítőre esnek merőlegesen, a nappalok és az éjszakák hossza egyenlő. A nappalok
hossza tovább csökken.
• december 22. (téli napforduló)
Ekkor a napsugarak a Baktérítőre esnek merőlegesen, a déli féltekére jut több meleg, az északira kevesebb.
A déli féltekén van nyár, az északin pedig tél. Ettől a naptól kezdődően hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek
az éjszakák.
Alkalmazd! Többet akarok tudni
1. Beszéld meg az osztálytársaiddal, mi történne, ha a Négy évszak csak a közepes földrajzi

Föld tengelye egyenes lenne. Hogyan történne a forgó szélességeken alakul ki (a mérsékelt égöve-
és a keringő mozgás? Milyen következménye lenne? ken). Kis földrajzi szélességen (az Egyenlítő
2. Elemezd a 2. ábrát, és állapítsd meg, hogy hány időzóna vidékén) csak egyetlen évszak van: a nyár,
van Ausztráliában, Brazíliában, Oroszországban és Kí- a magas földrajzi szélességeken (a sarkvidé-
nában! Mit gondolsz, miért más a helyzet Kínában, mint keken) pedig két évszak – nyár és tél, me-
a többi országban? lyek 6 hónapig tartanak.
22
3. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN
(TERMÉSZETI ELEMEK, KLASSZIKUS ÉS MODERN ESZKÖZÖK)
A térbeli tájékozódás az embereknek a legrégibb időktől kezdve igen fontos volt. Már az ókorban szükségét
érezték új területek felkutatásának a szárazföldön, de még inkább a tengereken, ezért mindig szükség volt
támpontokra és tájékozódási eszközökre.
Alkalmazd!
V
1. Mi az iránytű (1. ábra)?
2. Az alábbi képek segítségével (2., 3., 4. és 5. ábra) mondjatok más mód-
szereket, melyek az északi irány meghatározására szolgálnak a termé-
szetben. 1. ábra. Iránytű
Kis Göncöl
Sarkcsillag
Nagy Göncöl
2. ábra. A Sarkcsillag 3. ábra. Moha a fa törzsén 4. ábra. Az ortodox templomok szentélye
Alkalmazd!
• Rajzolj egy térképvázlatot, mely a nagyszüleidhez vagy egy más tele-

pülésen élő barátodhoz vezető utat ábrázolja úgy, hogy tájékozódásra
az iskola és az otthonod közelében levő mohos fatörzseket és a temp-
lomok szentélyeit használod! Tedd a térképvázlatot a földrajz-portfó-
liódba! 5. ábra. Mobiltelefon
Napjainkban körülvesznek az olyan eszközök, melyek segítenek a tá-

jékozódásban. A leghasználtabb eszköz a GPS. Neve az angol nyelvből
származik, és Globális Helymeghatározó Rendszer-t jelent. Ezeket a rend-
szereket katonai használatra fejlesztették ki, de idővel egyre gyakrabban
használták a hétköznapi életben is (például arra, hogy megtaláljanak
egy utcát). A Globális Helymeghatározó Rendszer részei:
– 24 műhold (6. ábra), melyek a felszíntől számítva 20 000 km maga-
san keringenek, és naponta kétszer kerülik meg a Földet;
– antennák és irányítóközpontok a Föld felszínén.
6. ábra. GPS műholdak a Föld körül
23
A Föld bármely pontján lennél, legalább 4 műhold hatótávjában

vagy. Ezek állandó jeleket közvetítenek. Ha meg akarod határozni a
helyzetedet, az eszközöd (ami lehet GPS készülék vagy egyszerűen egy
telefon) érzékelni fogja a műholdak jelét, és kiszámítja annak a pontnak
a helyét, ahol tartózkodsz. Mindez nagyon gyorsan, szinte egy pillanat
alatt történik.
A tájékozódáshoz nem elég csak egy GPS készülék, mely fogja és
értelmezi a műholdjeleket, szükséged van egy térképre is. Ezeket a
térképeket digitálisan tárolják a GPS-szel rendelkező eszközök (7. ábra).
Így, amikor meg akarod határozni a helyzetedet, az a készülékeden egy
térképpontként fog megjelenni.
Ma már vannak olyan eszközök, sőt telefonos alkalmazások is,
melyek a globális helymeghatározó rendszeren alapulva meg tudják
7. ábra. GPS-es navigációs eszköz mutatni az általad megtett utat egy adott pillanatban, akár a haladási
sebességeddel együtt.

A pilóták, az óceánjárók vagy a tengeralattjárók kapitányai nem tudnak úgy tájékozódni, hogy megné-
zik, mi van körülöttük. Ők a fedélzeti berendezéseket használják, elsősorban a globális helymeghatározás-
ra. Megfigyelhetik, ahogy a fedélzeti programok azonnal átszámolják a szállítási útvonalat a tartózkodási
helyük fölött elhaladó műholdak jelei alapján.
Tudtad, hogy …? Játsszunk!

• Mivel minden elektronikus eszköz
elemmel működik, ami lemerülhet, Dolgozzatok párban!
ha kirándulni mész, vigyél magaddal Felfedezők és Megmentők
nyomtatott térképet.
Egyezzetek meg, ki melyik szerepet vállalja!
• Soha ne maradj le a téged kísérő Képzeljétek el, hogy jachtúton vagytok a Fekete-tengeren. Bár a két
felnőttektől, és ne térj le a jelzésről! jacht egyszerre indul ugyanarról a helyről, egyik (a Felfedező) nagyon
eltávolodik a másiktól.
• Ha eltévedsz, állj meg, próbálj kapcso-
Egyszer csak a Felfedező jachtja elromlik, és SOS jelet küld a másik-
latba lépni egy felnőttel (vagy osztály-
nak, de nem tudják pontosan, hol vannak. A Felfedező talál a kabinban
társsal), és próbáld minél pontosabban
egy iskolai földrajzi atlaszt, amelyben van egy térkép a Fekete-tengerről.
leírni azt a helyet, ahol tartózkodsz. Ha
Ennek a térképnek a segítségével meghatározza a koordinátáit, és rádi-
nem tudsz senkivel kapcsolatba lépni,
ón közvetíti a Megmentőnek.
idézd fel pontosan azt az utat, amin
haladtál, és térj vissza arra a helyre, A Megmentő veszi a Felfedező SOS jelzését, lejegyzi a rádión közvetí-
ahol utoljára együtt voltál a csapattal! tett koordinátákat, és a keresésére indul, ugyanannak a térképnek a se-
Semmiképp ne ess pánikba! gítségével, amelyik az ő fedélzetén is megvan. Találkoztatok?
Most cseréljetek szerepet!
• Az erdőkben vagy nagyon elszigetelt Melyik volt nehezebb, a Felfedező vagy a Megmentő szerepe?
helyeken a GPS nem működik jól.
24
GYAKORLATOK
• Az idő mérése (nap, hét, hónap, évszak, év, naptár)
• Közvetlen (helyi) környezet – tájékozódás, mérés és ábrázolás
• Egyszerű grafikus és térképi ábrázolások
1 Milyen hosszúak a nappalok a nyári vakáció ide- 5 Válassz egyet, az osztálytársaiddal közösen, az
jén? Hát karácsony környékén? Milyen hosszú alábbi tevékenységek közül:
most? Mi lehet az oka? a. Egy GPS eszköz segítségével készítsétek el az
2 Ha egy ember 1910. február 29-én született, és iskola alaprajzát egy A4-es kockás lapra! Tün-
80 évet élt, számítsd ki, hányszor ünnepelhette tessétek fel az udvart és az iskola épületeit!
meg a születésnapját! b. Egy mérőszalag segítségével készítsétek el
az osztályterem alaprajzát egy A4-es kockás
3 Éjszaka vagy nappal van a Déli-sarkon, ha a
lapra!
dátum az Északi-sarkon:
Az alaprajz elkészítésénél ne felejtsétek el feltün-
a. január 28.? c. augusztus 20.?
tetni a térkép elemeit!
b. június 30.? d. október 18.?
A feladat megoldásához használhatod a 22. oldal 6 Városod vagy a lakónegyeded térképének segít-
3. ábráját. ségével rajzold le azt az útvonalat, melyen:
4 Az időzónák térképe és a következő adatok alap- a. otthonról az iskolába érsz,
ján oldd meg a feladatokat: b. otthonról egy parkba érsz,
c. otthonról egy barátod lakásához érsz.
I. Számítsd ki az órát, és, ha szükséges, a napot a
következő esetekben! Használj különböző színeket a három útvonalhoz,
II. Érvelj, hogy alkalmas-e az idő telefonálásra! és ne feledd a jelmagyarázatot!
a. Jancsika Jászvásáron lakik, és fel akarja hívni 7 Az előbbi feladatnál használt térképen állapítsd
a nagytatáját, aki Londonban él. Romániában meg (egy GPS eszköz segítségével) az otthonod,
18:00 óra van. az iskola, a park és a barátod házának koordiná-
b. Zsófia Torontóban él, és most született meg táit!
első gyereke (szombaton, 2:00 órakor). Sze-
retné felhívni édesanyját, aki New Delhiben, 8 Alkossatok két csapatot! Válasszatok egy vezetőt,
Indiában van kiránduláson, hogy elmondja és legyen nálatok egy-egy GPS készülék (telefon)!
neki a jó hírt. Az első csapat rejtsen el valamit (a kincset) az isko-
c. Sami, egy Sydney-ben tanuló japán diáklány lában vagy az iskola udvarán, és készítsen, az esz-
szeretné felhívni Tokióban lakó szüleit vasár- köz segítségével, egy térképet (méretarányosat)
nap este 20:00-kor. a kincshez vezető útról! A térképet adja át a máso-
d. Jose az együttesével Madagaszkáron turnézik. dik csapatnak, amelyiknek a kapott térkép jeleit
Nem elég a pénze a repülőjegyre, fel szeretné követve meg kell találnia az elrejtett tárgyat!
hívni édesapját otthon Chilében, hogy adja
kölcsön a hiányzó pénzt. Madagaszkáron hétfő Ezt követően cseréljetek szerepet, a második csa-
reggel 10:00 óra van. pat rejtsen el valamit, rajzolja meg a térképet, és
e. Mária Bukarestben lakik, és hétfőn 11:00 óra- az első csapat keresse meg a kincset!
kor megtudta, hogy előléptették a munkahe- a. Beszéljétek meg, mi volt nehéz a feladatban!
lyén. Fel akarja hívni barátnőjét, Claire-t, aki b. Melyik feladat volt nehezebb, megrajzolni
New Yorkban lakik, hogy megossza vele a hírt. a térképet vagy követni a kincshez vezető utat?
25
ÉRTÉKELÉS
I Írd le a füzetbe a helyes válasz betűjelét, az 1–a modell szerint!
1. A Föld kicsinyített, gömb alakú ábrázolásának a neve:
a. földgömb; b. planiszféra (síkgömb); c. térkép; d. makett.
2. A térkép egy centiméterének a valóságban megfelelő távolságot mutatja a:
a. szín; b. méretarány; c. jelmagyarázat; d. cím.
3. Ezek segítségével mérjük a földrajzi hosszúságot:
a. féltekék; b. délkörök; c. szélességi körök; d. Egyenlítő.
II A mellékelt térképen a földrajzi koordináták láthatók.
1. Jelöld be ceruzával a
következő pontokat, és írd
melléjük a betűjelüket:
a. 30° déli szélesség és 90° keleti
hosszúság;
b. 60° északi szélesség és 135°
keleti hosszúság;
c. 10° déli szélesség és 45°
nyugati hosszúság;
d. 45° északi szélesség és 155°
nyugati hosszúság;
e. 5° déli szélesség és 15° keleti
hosszúság.
2. Számítsd ki az időkülönbséget
az előző pontnál ábrázolt a és c pontok között.
III Írd le a füzetbe a helyes kijelentéseket! (I – igaz, H – hamis).
A hamis kijelenéseket kijavítva írd le!
1. A Föld keletről nyugat felé forog. I / H
2. A Föld tengelye egyenes. I / H
3. A földrajzi szélesség megmutatja, melyik szélességi körön helyezkedik el egy város, hajó vagy
repülő. I / H
IV Egészítsd ki a következő kijelentéseket a helyes információval: ÖNÉRTÉKELÉS
1. A déli féltekén az őszi nap-éj egyenlőség dátuma … . Feladat Pontszám
2. Egy időzóna kiterjedése, hosszúsági fokokban mérve … . I 3 × 5 p = 15 p
3. A térképen használt egyezményes jelek és színek II 6 × 3 p = 18 p
magyarázatát megtaláljuk a(z) … . III 3 × 5 p = 15 p
IV 3 × 4 p = 12 p
V Rajzold meg a következő méretarányú térképek grafikus
V 3 × 5 p = 15 p
léptékét:
VI 3 × 5 p = 15 p
1. 1: 1 000 000; 2. 1: 25 000 000; 3. 1: 50 000.
Hivatalból: 10 pont
VI Írj egy rövid, maximum fél oldalas földrajzi szöveget a Maximális pontszám: 100 pont
térképek jelentőségéről! Mutass be legalább három érvet!
26
III. FEJEZET
A KŐZETBUROK
1.Általános tulajdonságok és
jelentőség
2.A Föld belső szerkezete
3.A domborzat: kontinensek és
óceáni medencék. A domborzat
nagyformái
4.Vulkánok és földrengések
• Gyakorlatok
• Értékelés
Ebben a fejezetben:
meg fogod érteni
• a földkéreg jelentőségét;
• bolygónk belső dinamikáját;
• a domborzat változatosságát;
tanulni fogsz
• a Föld belső szerkezetéről;
• a domborzat kialakulásáról;
• a földrengésekről és a vulkánokról.
27
III. FEJEZET A KŐZETBUROK
1. ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGOK ÉS JELENTŐSÉG

A földrajzi burkok
Bolygónk külső részén a természet elemei egymáshoz szorosan kapcsolódó rétegeket vagy földrajzi
burkokat (geoszférákat) alkotnak (1. ábra). Minden burok egy bizonyos elemből áll.
• A litoszféra (kőzetburok) bolygónk szilárd,
kőzetekből álló rétege. atmoszféra
• Az atmoszféra (légkör, légburok, levegőburok) antroposzféra
a Föld levegőből álló rétege.
• A hidroszféra (vízburok) bolygónk vízből álló
bioszféra
rétege, ami egyaránt tartalmazza az óceánok és
tengerek vizét, a kontinensek vizeit, a gleccsereket
hidroszféra
és jégtakarókat és a légkörben található vizet.
• A bioszféra (élőburok) a bolygó élő burka,
pedoszféra
melyet az élőlények: növények és állatok összessége ső
litoszféra kül
alkot.
• A pedoszféra (talajok) a Föld termőtalajból álló
rétege, amely betakarja a kőzetburkot, és fenntartja lső
az élővilágot. be
• Az antroposzféra az emberekből (a Föld
lakosságából) áll, valamint a településekből és az
emberi tevékenységekből.
A Föld belsejében, ha kétfelé tudnánk vágni,
láthatnánk, hogy további, belső rétegek is vannak. 1. ábra. A Föld rétegei
Ezek alkotják a Föld belső szerkezetét.
Általános tulajdonságok és jelentőség

A litoszférában különféle felszíni formák alakulnak ki. A legkiterjedtebb, planetáris formáknak nevezett
felszíni (domborzati) formák a kontinensek és az óceáni medencék. Ezek a Föld belsejében lejátszódó
folyamatok következtében alakulnak ki.
A kontinensek és óceáni medencék felszínén domborzati nagyformák találhatók. A domborzati
nagyformákat a külső erők alakítják, azaz a többi geoszféra elemei, melyek a felszínre hatnak. Mivel az óceáni
medencéket víz borítja, a domborzati nagyformákat itt kevéssbé befolyásolják a külső erők. A kontinensek
nagyformái ellenben sokkal kitettebbek, ezért a kontinensek domborzata változatosabb, mint az óceáni
medencéké.
Geoszférák szerint a külső erők a következők:
Geoszféra Külső erő A külső erők hatása a domborzatra három folya-
Atmoszféra csapadék
matból áll: erózió, szállítás és felhalmozás. Az erózió
hőmérséklet az anyagok elhordását jelenti (a domborzati forma
szél anyagának szemcséit vagy darabjait).
Hidroszféra folyóvizek A szállítás az erodált anyag mozgatását feltételezi,
felszín alatti vizek a felhalmozás pedig az anyagok lerakását. Nem min-
gleccserek den külső erő végzi el az összes folyamatot. Egyesek
hullámzás csak egyet vagy kettőt.
Bioszféra élőlények
28
A KŐZETBUROK III. FEJEZET
Alkalmazd!
1. Az alábbi képek alapján azonosítsd a felszínalakító Külső erő Erózió Szállítás Felhalmozás
folyamatot, és töltsd ki a füzetben a mellékelt
Folyóvíz D
táblázatot a megfelelő betűvel!
Szél
A. Homokvihar a Halál völgyében B. Babele (Vénasszonyok) C. Az Okavango-delta
D. A Colorado folyó E. A Parvati folyó F. A Szahara-sivatag
2. Figyeld meg a mellékelt képet, és kom-

mentáld a következő kijelentést: a kő-
zetburok a többi geoszféra alapja.
3. A kőzetburkon kívül milyen más ge-
oszférát tudsz azonosítani a képen?
4. A mellékelt kép alapján azonosítsd a
geoszférák közötti kapcsolatokat!
5. A földrajzi burkok folytonosak és kon-
centrikusak. Kivétel az élőburok, amely
nem folytonos. Magyarázd meg, miért
nem folytonos az élőburok, míg a töb-
bi burok az!
29
2. A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

Bolygónkra tekintve azt gondolhatnánk, hogy teljes egészében szilárd, de belsejében több, változatos
tulajdonságú réteg van (1. ábra).
A Föld belsejében legmélyebben (2900 és 6370 km között) található a földmag. Ez a legvastagabb réteg. Itt
az anyag nagyon nehéz, és a hőmérséklet 3000 și 10 000°C között változik. A Föld középpontjában található
a belső (szilárd) mag, melyet a külső (folyékony) mag vesz körül.
A külső mag körül, 70 és 2900 km között található
egy másik réteg – a földköpeny. A mag közelében
szilárd, de a külső része viszkózus, hőmérséklete földkéreg
1000°C. Ezt a viszkózus anyagot nevezzük magmá-
földköpeny
nak. Ha a magma a felszínre kerül, leginkább vulkán-
kitörések által, akkor lávának nevezzük. külső mag
Kívül, a felszín közelében található a földkéreg. belső mag
Anyaga szilárd. Bár teljes egészében befedi a Földet,
több darabból áll. Helyenként különböző mélységű
törések vannak, melyeket törésvonalaknak nevezünk.
A törésvonalak a földkérget kéreglemezekre* (tektoni- A
kus lemezekre) tagolják. A kéreglemezek és értelem-
szerűen a földkéreg is, úszik a magma felszínén.
A földkéreg nem egyenletes vastagságú a teljes belső mag
felszínen, vékonyabb (5–10 km) az óceánok alatt külső mag
(óceáni kéreg) és vastagabb (20–80 km) a kontinen- földköpeny
sek alatt (kontinentális/szárazföldi kéreg). A földké- földkéreg
reg alkotja a litoszférát (kőzetburkot).
A földkéreg ásványokból (2. ábra) és kőzetekből
áll. A földkéregben megközelítőleg 3000 féle ásvány
található. Egyesek egyetlen vegyi elemből állnak B
(mint például a gyémánt vagy a grafit, melyek szén-
ből vannak), mások több vegyi elemből (mint a pirit, 1. ábra. A Föld belső szerkezete
a hematit, a türkiz és mások – 3. ábra). Az ásványok
nagyon változatosak.
A kőzetek egy vagy több ásványból állnak.
2. ábra. Ásványok
Figyeld meg!
• Kérj meg egy felnőttet, hogy főzzön meg egy tojást
és vágja ketté, anélkül, hogy meghámozná. Figyeld
meg a fél tojást és az 1. ábrát! Milyen hasonlóságokat
veszel észre?
• Hány réteget tudsz azonosítani a tojásnál? 3. ábra. Ásványgyűjtemény
30

Attól függően, hogy milyen vegyi elemből vagy
elemekből állnak az ásványok, színük nagyon sokféle
lehet – fehér, fekete, vörös, rózsaszín, lila, zöld és más,
egyesek puhák (talk/zsírkő), mások kemények (sma-
ragd, gyémánt). Egyesek átlátszóak (kvarc), mások opak grafit ceruzabél
ásványok, azaz átlátszatlanok (grafit), egyesek csillo-
góak, mások nem, egyesek nagyon értékesek (drágák
– arany, ezüst, platina, gyémánt, féldrágák – jade, onix,
türkiz), másoknak kisebb az értéke (só, kvarc, kén).
Függetlenül az ásványok tulajdonságaitól, általá-
ban bányákból termelik ki őket, és ipari nyersanyag- foszfor gyufa
ként használják. Íme néhány példa ásványokból előál-
lított termékekre:
A kőzetek ásványokból állnak, és kialakulásuk mód-
ja szerint 3 csoportba (típusba) oszthatók: magmás,
üledékes és átalakult (metamorf ). kvarc óra
Magmás kőzetek azok, amelyek a magma vagy
láva kihűlése és megszilárdulása során jönnek létre. A
legismertebb magmás kőzetek a gránit és a bazalt.
Az üledékes kőzetek vagy más kőzetek aprózódá-
sával keletkeztek (a víz, a szél a hőmérséklet hatása
nyomán) – homok, kavics, vagy más kőzetek összece- kén festékek
menteződésével – homokkő és konglomerátum, vagy
növényi (kőszén) és állati maradványok felhalmozódásával és átalakulásával.
Az átalakult (metamorf ) kőzetek olyanok, amelyek a földköpeny közelébe kerültek, és megolvadtak,
majd amikor megint a felszínre kerültek, kihűlés után átalakultak. Ezek a legkeményebb kőzetek. A legis-
mertebb metamorf kőzet a márvány.
A kőzeteket az építőanyagipar használja nyersanyagként. Egyeseket konkrétan az építkezéseken hasz-
nálnak (homok, kavics), másokat burkolatként vagy díszítőkőként (bazalt, márvány).
Alkalmazd!
• Írd le a füzetbe, a képek és a leírás felhasználásával, melyik kőzettípusba tartoznak az alábbi kőzetek, a
minta szerint: A – vulkáni kőzet.
konglomerátum agyag mészkő

gránit bazalt obszidián gneis pala agyagpala
B Ahogy a kőzetek évezredek alatt réte-
A A földfelszín alatt található olvadt C Ha az előbbi két típus kőzetei hatal-
genként lerakódnak, a víz és a felső rétegek
kőzetek alkotják a magmát. Amikor ez meghűl mas nyomásnak és hőnek vannak kitéve,
nagy nyomása összetömöríti az alul levő
és megszilárdul, a felszínen vagy ennek akkor ásványi összetételük megváltozik,
anyagokat. Így alakulnak ki ennek
közelében ilyen típusú kőzetek keletkeznek. és ebbe a kőzettípusba soroljuk őket.
a kőzettípusnak a kőzetei.
31
Olvasmány
Olvasd el a következő szöveget, majd írd le a füzetbe a kérdésekre adott válaszaidat!
Ez az iroda igazi múzeum volt. Az ásványok birodalmának tagjai itt felcímkézve, csoportokba helyezve a legna-
gyobb rendben sorakoztak. (…)
Milyen jól ismertem az ásványok tudományának ezeket az ékköveit! Ha volt egy kis szabadidőm, ahelyett, hogy a
korombéli fiúkkal töltöttem volna, inkább leporoltam a számtalan grafit-, antracit-, feketeszén-, lignit- és tőzegmintát.
A bitumenek, gyanták és szerves sók is ugyanúgy védve voltak. Mindig vigyáztam, hogy egy szem por se legyen rajtuk.
Ugyanígy gondoskodtam a fémekről is, a vastól az aranyig, melyeknek relatív értéke eltűnt a tudományos minták
egyenlőségében. Ez a sok kő elég lett volna a Königstrassén levő ház újraépítéséhez, talán még egy szobával többhöz,
ahol olyan jól éreztem volna magam!
Jules Verne: Utazás a Föld középpontja felé
• Melyek a szövegben említett ásványok és kőzetek?
• Mire használták az említett ásványokat és kőzeteket?
Tudtad?
• A litoszféra kifejezés a görög nyelvből származik – a lithos azt
jelenti, hogy „kő”.
• A grafit (a ceruzabél) és a gyémánt ugyanabból a vegyi
elemből van – szénből. Mivel különböző nyomáson és
hőmérsékleten alakultak ki, keménységük is különbözik.
• A Babele (Vénasszonyok) (4. ábra) és a Sfinx (5. ábra) a Bucsecs-
hegységben konglomerátumból van. Mivel a konglomerátum
olyan kőzet, melyben puha és kemény részek váltakoznak, 4. ábra. A Babele – Bucsecs-hegység
a szél és az eső a puhább részeket eltávolítja, a keményebbek
megmaradnak, és különös formákat alkotnak.
• A Föld legrégibb kőzeteit Kanadában találták, 4,2 milliárd
évesek.
• A földköpeny a Föld belsejének legvastagabb rétege, a bolygó
tömegének 84%-át teszi ki.
• A Föld felszínének legnagyobb részét üledékes kőzetek
borítják (megközelítőleg 75%).
5. ábra. A Sfinx – Bucsecs-hegység
Alkalmazd!
• Másold be a füzetbe a táblázatot! Tedd sorrendbe a rétegeket a középpontból kiindulva a felszín felé, majd
írj melléjük egy-egy jellemzőt!
1 Külső földmag
2 Földkéreg
3 Belső földmag
4 Földköpeny
32
3. A DOMBORZAT: KONTINENSEK ÉS ÓCEÁNI MEDENCÉK.

DOMBORZATI NAGYFORMÁK
Kontinensek és óceáni medencék
A földkéreg felszíne nem egyenletes, kiemelkedések és bemélyedések találhatók rajta. Ezek a
szabálytalanságok alkotják a domborzatot. Kiterjedés és kialakulási mód alapján a domborzatot a következő
csoportokba sorolhatjuk:
• kontinensek és óceáni medencék (1. ábra);
• a kontinensek és az óceáni medencék nagy domborzati formái;
• domborzati kisformák (a szárazföldi nagy domborzati formák területén).
A kontinensek (földrészek) a szárazföld legkiterjedtebb területei, ugyanakkor a földkéreg legvastagabb
részei, amelyeket óceánok és tengerek vesznek körül. A Földön megtalálunk kisebb szárazföldi területeket is,
amelyeket víz vesz körül, ezeket szigeteknek nevezzük.
Az óceáni medencék nagy kiterjedésű bemélyedések a földkéregben, amelyekben hatalmas mennyiségű víz
gyűlt össze.
Alkalmazd!
Figyeld meg a Föld kontinenseit és óceánjait ábrázoló térképet, majd válaszolj a követelményekre!
1. Nevezd meg a hét földrészt (kontinenst)! Helyezd csökkenő sorrendbe kiterjedésük alapján! Melyik fél-
tekéken találhatók?
2. Nevezd meg a négy féltekén elhelyezkedő földrészt!
3. Nevezd meg a 4 óceánt! Melyik földrészek között találhatók?
Jeges-tenger
Ázsia
Észak-
Amerika Európa
Atlanti-
óceán
Afrika Csendes-
Csendes- óceán
óceán Dél-
Amerika Indiai-
óceán Ausztrália
Atlanti-
óceán
Antarktisz
1. ábra. Kontinensek és óceáni medencék
33
A kontinensek nagy domborzati Emlékezz!
formái • Melyek a földrészek domborzati formái?
A hegyek a kontinensek legmagasabb domborza- hegycsúcs

ti formái (általában ezer méter fölötti magassággal).
Kialakulási mód szerint keletkezhetnek gyűrődéssel
hegygerinc
vagy vulkánkitörés következtében (2. ábra). A gyűrő-
dés során keletkezett hegyeket két kéreglemez ütkö-
hegyoldal
zése következtében felgyűrődött anyag alakítja ki. völgy
medence
Miután kiemelkedett, elkezdődik a hegyek letaro-
lása. Így több ezer év alatt alacsonyabbak és szabdal-
tabbak lesznek. Ezért a fiatal hegyek, amelyek nem-
rég keletkeztek, nagyon magasak, és hegyláncok
formájában találjuk meg őket, az öreg hegyek pedig
jóval alacsonyabbak és elszigetelt hegyekként van- hegyláb
nak jelen.
Ugyanakkor a hegyek keletkezhetnek vulkánkitö-
rések következtében is. 2. ábra. A hegy és alkotó észei
Alkalmazd!
1. Az atlasz segítségével azonosítsd a Föld legnagyobb hegyvonulatait, és nevezd meg, melyik földrészen
(kontinensen) találhatók! Állapítsd meg magasságukat is!
2. Az atlasz segítségével azonosítsd a Romániában található vulkánokat! Nevezd meg, hogy ezek elszigetelt
hegyek vagy egy vulkanikus lánc részei!
3. Felhasználva a természetföldrajzi világtérképet, azonosítsd a következő vulkanikus hegyeket: Fudzsi,
St. Helens, Vezúv, Pinatubo, Etna, Cotopaxi, Pelée, Camerun, Popocatepetl!
4. A 2. ábra alapján azonosítsd a hegy részeit, határozd meg, hogy mit jelentenek az egyes elemek!
Beszéld meg! Portfólió

• Osztálytársaiddal közösen állapítsátok meg Tanároddal vagy szüleiddel nézd meg a youtube-on
a hegyek jelentőségét! Vannak emberi telepü- a TOP 10 Cei mai înalți munți din lume dokumentum-
lések (városok, falvak) a hegyekben? filmet! Készíts egy rangsort a filmben említett hegyek
magassága szerint!
A fennsíkok (3. ábra) olyan domborzati formák,
amelyek magassága pár száz métertől több ezer mé-
ter magasságig húzódik.
A fennsíkoknak nincs csúcsuk, viszonylag sima terüle-
tek, a szomszédos területektől meredek lejtők választják el.
Kialakulhatnak régi hegyek letarolódása következté-
ben (Cseh-fennsík, Észak-Dobrudzsai-fennsík, Dél-Kínai
fennsík, Brazil-fennsík) vagy a tengerek és tavak alján le-
rakódott vastag üledékrétegek felhalmozódásával, ame-
lyek több ezer év alatt válnak szárazulatokká (Tibeti-fenn-
sík, Erdélyi-fennsík, Angolai-fennsík, Colorado-fennsík). 3 ábra. Fennsík
34
Beszéld meg! Alkalmazd!

• Osztálytársaiddal közösen állapítsd meg a fenn- 1. Az atlasz segítségével azonosítsd a legkiter-
síkok jelentőségét! jedtebb fennsíkokat, és nevezd meg a földrészt,
• Mi az oka a fennsíkok alacsony lakosságának? ahol található!
Állapítsatok meg két okot erre vonatkozóan! 2. Melyek Románia fennsíki területei? Azonosítsd
őket a térképen!
A dombok (4. ábra) olyan domborzati formák,
amelyek magassága 300 és 1000 méter között válto-
zik. Hasonlítanak a hegyekhez, de lejtőik kevésbé me-
redekek, a gerincek lekerekítettek és a magasságuk is
kisebb. A hegyek és a dombok területén is találunk
medencéket.
Keletkezhetnek:
• a földkéreg gyűrődése során, akárcsak a he-
gyek, de magasságuk jóval kisebb (Szubkár-
pátok v. Előkárpátok);
• a fennsíkok folyók általi felszabdalásával (a völ-
gyek jelenléte elkülöníti a dombokat);
• a folyók és a szél által szállított anyagok lerakó-
dása következtében a magasabb területeken 4. ábra. Dombok
(hegyek vagy fennsíkok területén)
• Osztálytársaiddal közösen figyeljétek meg a 3. • A 4. ábra segítségével azonosítsd a domb részeit!
és 4. számú ábrákat, és állapítsatok meg két kü- Írj példákat dombokra!
lönbséget a domb és a fennsík között!
Az alföldek (5. ábra) a kontinensek legalacso-

nyabban elhelyezkedő domborzati formái. Felszínük
lapos, hiányoznak a lejtők (ha jelen vannak, nagyon
rövidek) és a völgyek kis mélységűek. Magasságuk
300 méterig húzódik.
Kialakulhatnak magasabb domborzati formák (he-
gyek, fennsíkok) letarolódása, a folyók által szállított
anyagok lerakódása következtében a hegyek lábánál
és a tengerek, tavak visszahúzódása következtében.
5. ábra Alföld

• Osztálytársaiddal közösen állapítsd meg az al- 1. Az atlaszod segítségével azonosítsd a legnagyobb
földek jelentőségét! kiterjedésű alföldeket, és nevezd meg, melyik
• Melyik domborzati forma területén találjuk a leg- földrészen (kontinensen) találhatók!
több kőzettani erőforrást? És a talajok esetében? 2. Emlékezz vissza, melyek voltak Románia alföldi
területei. Azonosítsd őket a térképen!
35
Az óceáni medencék domborzati formái

Az óceánok területén a tengerszint alatt eltérő domborzati fomákat ta- Emlékezz!
lálunk, mint a földrészeken (kontinenseken). Az itt található domborzati
formák a következők: kontinentális talapzat, kontinentális lejtő, mélytengeri • Mi az óceáni kéreg?
alföld, óceáni árok és óceáni hátság – 6. ábra.
A kontinentális talapzat a kontinensek meghosszabítása a tengerszint alatt, mélysége 200 m-ig húzódik,
enyhén lejtő víz alatti síkság, enyhe lejtőkkel. Jelentősége van az emberi tevékenységekben, mert innen ter-
melik ki a kőolajat, halászati terület és turisztikai tevékenységek is zajlanak itt.
Kontinentális lejtő – kapcsolatot teremt a kontinentális talapzat és az óceánfenék között, mélysége eléri a
3000 m-t. Nagyon meredek (szakadékos).
Mélytengeri síkság (az óceánfenék) kinézete egy hatalmas síksághoz hasonlít (mélysége 3000–6000 m.)
A magma megszilárdulása során keletkezik a riftek peremén.
Mélytengeri árkok – nagyon mély területek, kinézetük hosszanti árkokra hasonlít, a szubdukciós jelensé-
gek lezajlási helyei, ahol az óceáni kéreg benyomul a szárazföldi kéreg alá.
Óceáni hátságok az óceánok alján húzódó hegyek. A rift területeken jelennek meg a magma megszilár-
dulása során. Néha a magasabb részei kiemelkednek a vízszint fölé, vulkanikus szigetek formájában (például
Izland szigete).
Kontinens
Kontinentális Óceáni síkság Óceáni
talapzat hátság
Kontinentális
lejtő
6. ábra. Az óceáni medencék domborzata
Tudtad? Alkalmazd!
• A Mariana-árok ma is mélyül. Ha 1960-ban 1. A természetföldrajzi világtérképen azonosítsd a mélytengeri ár-
mélysége 10 911 m volt, ma 11 022 m. kokat! Milyen mélységű az óceán ezeken a területeken? Miért?
• Az első ember, aki felfedezéseket tett a Mariana- 2. A természetföldrajzi világtérképen keresd meg az óceáni
árokban egy kis tengeralattjáró segítségével, a hátságokat! Melyik óceánban találhatók? Milyen mélységű
felfedező és rendező James Cameron volt. 2012- az óceán ezeken a területeken? Miért?
ben 10 900 m mélységig jutott le a Challenger 3. Melyik óceánban található a legtöbb sziget?
Deep pontig. Üledékeket és kis tengeri állatokat 4. Alkoss maximum egyoldalas földrajzi szöveget, amelyben
gyűjtött tanulmányozás céljából, és adatokat mért bemutatod azt a domborzati formát, ahol lakóhelyed ta-
a tengervíz hőmérsékletére, sótartalmára a gázak lálható! A bemutatásban térj ki legalább két domborzati
és folyadékok nyomására vonatkozóan a Mariana- jellemzőre: kialakulási mód, tengerszint fölötti magasság,
árokban. a domborzat alkotóelemei, kinézete!
36
Az óceáni medencék és a kontinensek közötti Beszéld meg!

átmenetet a tengerpart teremti meg – 7. ábra. Ez
gyakran nem egyenletes, hanem tagolt. Kialakulá- • Beszélgess osztálytársaiddal a tengerszorosok
sa a tengervíz és a szárazföld közötti kölcsönhatás jelentőségéről.
eredménye.
A szigetek olyan szárazulatok, amelyeket min-
den oldalról víz határol. Több sziget csoportosulása
szigetcsoportot alkot.
A félszigetek olyan szárazulatok, amelyeket há-
rom oldalról víz határol.
A fok az a szárazulat, amely a legjobban benyo-
mul a tenger vagy óceán területére. Ezek a szárazu-
latok szélső pontjai.
Az öböl az a terület, ahol a víz benyomul a szá-
razföldre.
A tengerszorosok keskeny vízzel borított terü-
7. ábra. A tengerpart formái
letek, amelyek kapcsolatot teremtenek két óceán
vagy egy óceán és egy tenger között.
A földnyelvek keskeny száraz területek, amelyek kapcsolatot teremtenek két nagyobb száraz terület kö-
zött, akár két földrész között.
Mikor a tengerpart egy hegyvidéki, vagy fennsíki területen található, magas part, mikor alföldi területen,
akkor alacsony part jön létre. A magas partok közül a legismertebbek a szirtfalak, az alacsony partok esetében
az alacsony, homokos partok. Az alacsony partok esetében is a tengerek és óceánok vize alakítja a partot és a
tengerbe ömlő folyók torkolatát. Így jönnek létre a delták és a tölcsértorkolatok.
Deltatorkolat keletkezik a nyugodt, alacsony árapállyal rendelkező tengerek partvidékén, a magasabb te-
rületekről letarolt és a folyó által ideszállított üledék lerakódásával. A deltatorkolatok területén a folyó több
ágra szakad, és a deltatorkolat leginkább egy legyezőhöz hasonlít.
A tölcsértorkolat zaklatott, nagy árapállyal rendelkező tengerpartokon jön létre. Alakja tölcsérhez hason-
lít, benne az óceánok és a folyók vize összekapcsolódik.
Alkalmazd! Tudtad?
1. A természetföldrajzi világtérképen azonosítsd a • A legmagasabb hegycsúcs az Everest. Magassága 8848 m,
legnagyobb szigeteket, megnevezve, melyik szi- más mérések szerint 8872 m.
getcsoport részei! • A legmagasabb fennsík a Tibeti-fennsík. 4500 m magasságon
2. Használva a természetföldrajzi világtérképet, ne- helyezkedik el, és a világ tetejének is nevezik.
vezz meg 3 félszigetet minden földrész területéről! • A legmagasabban elhelyezkedő település La Rinconada.
3. Használva a természetföldrajzi világtérképet, ne- Peruban található, az Andok-hegységben több mint 5000 m
vezz meg 2 öblöt minden óceán területéről! magasságban.
4. Nevezz meg és helyezd el a térképen 2 fokot és 2 • A legmagasabban elhelyezkedő főváros Bolívia fővárosa, La
tengerszorost minden földrész területéről! Paz. Az Andok-hegységben található, 3640 m magasságban.
5. Nevezd meg azt a földszorost, amely összeköti Af- • A legnagyobb félsziget a Földön az Arab-félsziget. Ázsia dél-
rikát Ázsiával, és azt, amely összekapcsolja Észak- nyugati részén található, Afrikától a Vörös-tenger választja el.
és Dél-Amerikát!
37
4. A VULKÁNOK ÉS A FÖLDRENGÉSEK
A kéreglemezek és ezek mozgása Emlékezz!
A földkéreg alatt, a földköpeny felső rétegében a hőmérséklet és a
• Mi a kéreglemez?
nyomás különbözik az alsóbb rétegek hőmérséklet- és nyomásviszonyaitól.
E különbségek hatására a magma körkörös irányban mozog a földkéreg • Miből áll a földköpeny?
alatt, és kialakulnak a magmaáramlatok.
Az áramlatok következtében a földkérget alkotó kéreglemezek a magmán lebegve, évente pár centimétert
mozognak. Néha az áramlatok következtében a magma a felszínre jut. A magma magas hőmérsékletének
hatására a földkéreg kezd megolvadni és töredezni. Végül a magma a Föld felszínére jut. Ezeket a területeket,
ahol a kéreglemezek megrepednek, és a felszínre jutó magma eltolja a kéreglemezeket, repedésvölgyeknek
nevezzük (1. ábra). A repedésvölgyek területén a magma megszilárdulásával új kéreg képződik . A valóságban
a repedésvölgyek területén nagyon sok vulkán keletkezik, és gyakoriak a vulkánkitörések. A repedésvölgyek
évmilliókig működnek, mialatt egy új tengerfenék képződik.
A repedésvölgyekben, a magma mozgásának következtében elmozduló kéreglemezek más kéreglemezek
felé mozognak, és szubdukciós (alábukási) területeket hoznak létre (2. ábra). Itt a kéreglemezek egymás fele
mozognak és összeütköznek. Az ütközés alatt a nehezebb kéreglemez benyomul a könnyebb kéreglemez
alá, amely a magmába jutva elolvad. Azon a területen, ahol a nehezebb lemez bejut a magmába, egy mély
hosszanti árok keletkezik, amelynek neve óceáni árok. Az óceáni árkok a Föld legmélyebb területei.
1. ábra. Repedésvölgy 2. ábra. Szubdukciós terület
Figyeld meg!
Figyeld meg, mi történik a levesben levő apró kockákra vágott zöldségekkel, ha
odatesszük főni! Mikor a víz forrásban van, ezek a folyadék felszínére emelkednek,
majd lesüllyednek az edény aljára, és ismét felemelkednek (3. ábra).
Mivel a tűz alulról fölfele melegíti a folyadékot, az edény alján levő folyadék
melegebb lesz, mint a felső réteg. A meleg folyadék könnyebb, mint a hideg, ezért
felemelkedik, ahol egy még melegebb folyadék veszi át a helyét, mindaddig, amíg
forrni nem kezd. Ebben a mozgásban a folyadék magával viszi az apró kockára
vágott zöldségeket, amelyeket körözni látunk az edényben.
Hasonlóképpen zajlik a folyamat a magmában. A földmaghoz közeli magma
melegebb, és az edényben melegedő vízhez hasonló mozgást végez. 3. ábra. Konvekciós áramlásgyűrűk
38
A felszínen maradó kéreglemez széle az ütközés Beszéld meg!

következtében meggyűrődik, megrepedezik és fel-
emelkedik. Ezeken a repedéseken keresztül a mag-
ma feltör, és vulkánok keletkeznek. Ugyanakkor, a • Mit gondolsz, mi történne, ha nem lenne
kéreglemezek ütközésének pillanatában nagyon szubdukció?
erős földrengések keletkeznek.
Alkalmazd!
• Elemezd az alábbi térképet, és válaszolj a kérdésekre!
Eurázsiai-lemez
Juan-de Fuca- Észak-Amerikai
lemez lemez
Fülöp-szigeteki-
Arab- lemez
Placa lemez
Afrikai-lemez
Kókusz-lemez Caraibilor
Indiai-
Csendes-óceáni- Dél-Amerikai- lemez
lemez Placa Nazca lemez Ausztrál-
Húsvét-szigeteki-lemez lemez
Juan-Fernandez-
lemez
Skóciai-lemez
Jelmagyarázat
0 2500 5000 km
a kéreglemez határa repedésvölgy
mozgási irány szubdukció Antarktiszi-lemez
4.ábra. A kéreglemezek mozgása
1. Melyik kéreglemezek között zajlik szubdukció? Írj két példát rá!

2. Melyik kéreglemezek között van repedésvölgy? Írj két példát rá!
3. A repedésvölgyek vagy a szubdukciós területek vannak túlsúlyban a Földön?
4. Mit gondolsz, pár ezer év múlva mi fog történni a Csendes-óceánnal? És az Atlanti-óceánnal?
5. Másold be a füzetedbe az alábbi táblázatot, és egészítsd ki kéreglemezek neveivel a megadott példa alapján!
Kontinentális lemezek Óceáni lemezek

Eurázsiai-lemez Csendes-óceáni-lemez
39
A vulkánok Hamufelhő
A repedésvölgyekben és a szubdukciós területeken,
a kéreglemezek összetöredeznek, a peremeken repe- Kráter
dések keletkeznek, amelyeken keresztül a külső kö-
penyből a magma a felszínre tör. A magma összegyűl, Láva
és magmatömzsöket alkot, amelyek a vulkánok mag- Főkürtő Mellékkürtő
makamrái, tartályai. A vulkán kúp alakú képződmény,
amelynek alkotórészeit az 5. ábra mutatja.
Vulkáni kúp Láva és
A legtöbb vulkán a Földön a Csendes-óceán pe- hamurétegek
remén jött létre, és létrehozta a Csendes-óceáni tűz-
gyűrű területét. Itt nagyon sok a szubdukciós terület.
Szintén szubdukciós területen alakultak ki Dél-Euró- Földkéreg
Magmakamra
pa vulkánjai is. Találunk vulkánokat az Atlanti-óceán
középső területén és Kelet-Afrikában, itt két repedés- Magma
völgy található (6. ábra).
Beszélhetünk működő vagy kialudt vulkánokról. 5. ábra. A vulkán részei
A működő vulkánok esetében vannak vulkanikus tevékenységek és hosszab vagy rövidebb időközökben kitöré-
seket mutatnak, míg a kialudt vulkánok esetében már nincs magmautánpótlás és nincs vulkánkitörés sem.
Alkalmazd!
1. Az 5. ábra alapján sorold fel a vulkán részeit, és mutasd be a jellemzőit!

2. Az atlasz és a falitérkép segítségével azonosítsd minden földrész legismertebb vulkánjait! Említsd meg, hogy
szubdukciós területen vagy repedésvölgyben található!
3. Véleményed szerint melyek egy vulkánkitörés következményei?
Ráktérítő
Egyenlítő
Baktérítő
Vulkánok
Földrengések
0 2500 5000 7500 km
6. ábra. A vulkánok és földrengések elterjedése a Földön
40
A földrengések 8 fok
9 fok Epicentrum
A földrengések hirtelen bekövetkező, rövid ideig tartó mozgások. Ki- 10 fok
alakulásuk legfontosabb oka a kéreglemezek mozgása. Bár úgy a repedés-
völgyek, mint a szubdukciós területeken is bekövetkezhetnek, az utóbbi
területeken erősebbek és gyakoribbak.
A két kéreglemez ütközési pontja a földrengésfészek vagy hipocentrum.
Innen a földrengéshullámok a földkérgen keresztül terjednek. Azt a pontot,
ahol kijutnak a felszínre, epicentrumnak nevezzük (7. ábra).
Hipocentrum
Erősségüket (nagyságukat) fokban mérjük különböző földrengéss-
kálán. A legismertebb a Richter-skála, amely 9 fokig mér. A földrengéses 7. ábra. A földrengés hipocentruma és epicentruma
területeket állandóan megfigyelik. Azt
a mérőműszert, amelynek segítségével
Figyeld meg!
követik a földrengéseket, szeizmográf-
nak nevezzük (8. ábra). Dobj egy követ egy nyugodt
Országunkban is történnek földren- vízfelszínű tóba! Figyeld meg,
gések. A leggyakoribbak Vráncsa terüle- hogy kis körkörös hullámok
tén, ahol több kissebb kéreglemez van, keletkeznek (9. ábra), amelyek
és szubdukció zajlik. Véleményed sze- a bedobási helytől távolodva
rint melyek a földrengések hatásai? fokozatosan növekszenek. Ha-
sonlóan terjednek a földren-
géshullámok a földkéregben,
és képesek ennek felszínét
megemelni.
8. ábra. A szeizmográf
Alkalmazd!
• Mi történik, ha egy földrengés nagy mélységekben keletkezik? És ha kis

mélységekben keletkezik?
9. ábra. Hullámok a vízben
Többet szeretnék tudni Portfólió

Bár a Richter-skála 9 fokos beosztása elegendőnek tekinthető, Az Országos Földfizikai Kutatá-
mégis Dél-Amerika délnyugati részén 1960-ban 9,5 fokos földrengést si Intézet követi a földrengések ala-
észleltek, amely körülbelül 10 percig tartott. Epicentruma Valdivia vá- kulását Románia területén. Csat-
ros mellett volt. A házak 40%-a megsemmisült, és körülbelül 20 000 lakozz honlapukra (http://www.
ember maradt menedék nélkül. infp.ro/), és kövesd egy hónapig a
Romániában a legnagyobb földrengést 1802-ben észlelték, erős- Vráncsa területén bekövetkezett
sége a Richter-skálán 7,9 volt. 10 percig tartott, és Bukarestben min- földrengéseket. Jegyezd fel azokat,
den ház kéménye összedőlt. Más érintett városok: Jászvásár, Szucsáva,
melyek erőssége meghaladja a Ri-
Brassó, Konsatntinápoly (ma Isztanbul), Kiev, Kisjenő és Moszkva.
chter skálán a 3-as fokot, írd mellé
a bekövetkezés időpontját, fokoza-
tát és kipattanási mélységüket!
41
GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK
• A helyi környezet domborzata
• Óvintézkedések és viselkedési szabályok a helyi környezetben bekövetkező
folyamatok és jelenségek esetén (omlások, földcsuszamlások, földrengések stb.)
1 Választható feladatok:
I. A Google Maps vagy az OpenStreetMap alkalmazást használva figyeld meg településed térképét, és vála-
szolj a követelményekre:
a. Azonosítsd a domborzati nagyformákat, és ezek neveit!
b. Azonosítsd a nagy domborzati formák alkotóelemeit!
c. Jellemezd a domborzatot, figyelembe véve: magasságát, a völgyek számát, a lejtők hosszúságát!
II. Tégy egy rövid sétát földrajztanároddal és osztálytársaiddal településed környékén! Írd le egy lapra
a következő információkat:
a. A településed környékén található nagy domborzati formákat.
b. Azonosítsd a nagy domborzati formák alkotóelemeit!
c. Jellemezd a domborzatot, figyelembe véve: magasságát, a völgyek számát, a lejtők kitettségét és
hosszúságát, a medencéket, a gerincek kinézetét!
d. Ha létezik, említs meg: barlangokat, különleges alakzatú sziklákat, földcsuszamlásokat, omlásokat!
e. A lakosság számára mi a jelentőségük a domborzati formáknak? (Vannak altalajkincsek? Mit
termesztenek? A domborzat megkönnyíti vagy nehezíti a településre való eljutást?)
Csatold a kitöltött lapot a portfóliódhoz!
2 A következő esetekben magyarázd a szereplők viselkedését! Helyesen cselekedtek? Ha nem, mit kellett
volna tenniük? Mit kell tenniük, hogy helyrehozzák a hibáikat?
I. János és Andrea a tömbházuk előtt játszanak. A szüleik dolgoznak, így egyedül vannak. 12 órakor egyik
osztálytársuk értesíti őket, hogy 16 órakor településükön egy nagyon erős földrengés lesz. János fél
bemenni a lakásba, és a tömbház előtt marad. Andrea nem hisz osztálytársának, bemegy a lakásba, de
felkészül, ha mégis földrengés lesz, beáll az ajtótok alá.
II. Pál és Gyula nagyon jó barátok, és osztálytársak voltak. Mindketten egy telket akarnak vásárolni házépítés
céljából. Találnak egy lejtős területet, amely egy fennsíkon helyezkedik el. Mivel a területen nagyon sok fa
volt, és nem tudta felépíteni a házat, Pál kivágja a fákat, és egy kétszintes nagy házat épít. Gyula inkább
kissebb házat épít, és csak pár fát vág ki. A kivágott fák helyett, az udvarban más fákat ültet. Két év múlva
Pál észreveszi, hogy házának falán és telkén is több repedés keletkezett. Megnézi barátja házát és telkét és
nem lát repedéseket rajta. Nem tudja megmagyarázni a repedések keletkezését, de méginkább nem tudja,
hogy állíthatja meg ezek kialakulását.
42
III. Mátyás egy település polgármestere. A település közelében, 20 km távolságra gazdag altalajkincsekre
lelnek. Mátyás szeretné minél hamarabb kitermelni az altalajkincseket, de ehhez egy utat kell építeni. Az út
csak két helyen építhető. Az első lehetőség egy 20 km hosszú út építése, amely egy meredek helyen halad
át, amelyet kevés fa borít. A második lehetőség egy 40 km hosszú út építése, amely sima terepen haladna
át. Mivel a második lehetőség többe kerül, a polgármester az első lehetőséget választja. Az út egy év alatt
felépül, de 6 hónappal az átadás után egy 5 m-es szakasz beomlik.
3 Társítsd az A oszlopban található okokat a B oszlopban felsorolt folyamatokhoz és a C oszlopban

megjelenített védekezési lehetőségekhez! Az A oszlopban található ok több folyamathoz is társítható a
B oszlopban.
A B C
a. Erdősítés
b. Építkezések betiltása olyan terüle-
1. A kéreglemezek mozgása teken, ahol felszín alatti kiter-
melés zajlik
2. Rövid idő alatt lehulló
bőséges eső I. Földrengések c. A lejtős területek mozgásának
hálóval történő megfékezése,
3. Bányaomlások körkörös utak mentén
II. Omlások d. A lejtőn megjelenő repedések
4. Vulkánkitörések
követése
5. Barlangomlások
e. A régi, leromlott épületek meg-
III. Földcsuszamlások
6. A növényzet eltávolítása erősítése
f. A földrengések követése
7. Erőteljes rezgések
g. Új, nehéz épületek építésének
betiltása
4 Magyarázd az alábbi fényképeken megjelenő jelenségeket! Nevezd meg a jelenséget, kiváltó okait és
gazdasági hatásait! Javasolj védelmi intézkedéseket, hogy a jövőben ne következzenek be ilyen jelenségek!
A B C
43
ÉRTÉKELÉS
I Másold be a füzetedbe az alábbi állításokat, majd egészítsd ki a mellékelt példa szerint: 1–óceáni
árkok.
1. A Föld legmélyebb területei az ... .
2. A gyűrődéses hegyláncok a … keletkeznek.
3. Azt a legyezőszerű torkolattípust, amely a
folyó több ágra szakadása következtében 0 1000 2000 km
keletkezik … nevezzük.
4. A 300 és 1000 m magasság között húzódó 1 3 7
lekerekített lejtőkkel rendelkező dombor-
zati formát … nevezzük.
5. A legmagasabban elhelyezkedő fennsík a
Földön a ... .
2
II A mellékelt Európa természetföldrajzi
térképe alapján válaszolj a
követelményekre: 6
4 5 8
a. A szigeteket jelölő számok … .
b. A félszigeteket jelölő számok: … . 9
c. Az öblöket jelölő számok: … .
d. A szigetcsoportokat jelölő számok: … .
e. Az Európát Afrikától elválasztó tengerszorost jelölő szám: ... .
III Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a követelményekre!
,,Izlandban egyáltalán nincs üledékes talaj, a sziget kizárólag vulkáni tufából áll, vagyis lazán
kötött kőzettörmelékek és sziklák halmazából. A vulkánok létrejötte előtt trapp masszívumból
állott, amit a középpont felől ható erők nyomása lassan a víz színe fölé emelt. A belső tüzek
akkor még nem törtek ki. De később keresztben a szigeten, délnyugat–északnyugati irányban,
széles repedés támadt, és ezen keresztül lassanként kinyomult a vulkáni láva. Ez a jelenség akkor
csendesen folyt le, mivel a nyílás roppant nagy volt. A megolvadt anyagok, amelyeket kivetett a
gyomrából, vastag rétegekben vagy hullámos tömegekben, csendesen terültek el…
A szétterülő anyagnak köszönhető, hogy a sziget vastagsága jelentősen nőtt, és ezzel nőtt
az ellenállóereje is… Így keletkezett a vulkán a földkéreg felemelkedéséből, és a kráter a vulkán
csúcsán hirtelen támadt lyukból.” (Jules Verne – Utazás a Föld középpontja felé)
1. Milyen sziget Izland? Hogy keletkezett?
2. A vulkán részei közül melyiket említi a szöveg? ÖNÉRTÉKELÉS
IV Az alábbi fogalmak közül válaszd ki azokat, amelyek a Föld Feladat Pontszám
belső rétegeit jelölik! Helyezd ezeket sorrendbe kívülről be- I 5 × 4 p = 20 p
fele haladva: atmoszféra, külső mag, magma, hidroszféra, li- II 5 × 3 p = 15 p
toszféra,belső mag, pedoszféra, ásványok, földköpeny. III 2 × 10 p = 20 p
IV 4 × 5 p = 20 p
V Írj egy legtöbb fél oldalas földrajzi szöveget, amelyben
V 15 p
megmagyarázod a vulkánok és földrengések jelenlétét Ázsia
déli és keleti részén! Hivatalból: 10 pont
Elérhető pontszám: 100 pont
44
IV. FEJEZET
A LEVEGŐBUROK
1.Általános jellemzői és fontossága

2.Meteorológiai
Meteorológiai elemek és jelenségek
3.Időjárás és éghajlat
4.A Föld éghajlati övezetei.
• Értékelés
Ebben a fejezetben
megérted:
• a levegőburoknak és elemeinek fontosságát;
• a meteorológiai elemek és jelenségek
kapcsolatát;
• az időjárás és az éghajlat közti különbséget;
tanulni fogsz
• a légkör jellemzőiről;
• meteorológiai elemekről és jelenségekről
• az éghajlati övezetek elhelyezkedéséről és
jellemzőiről
45
IV. FEJEZET A LEVEGŐBUROK
1. A légkör általános jellemzői és szerepe

A Földet egy láthatatlan levegőburok veszi körül, amelynek neve atmoszféra vagy levegőburok (neve
a görög páraburokból származik), és a gravitációs erő hatására marad a Föld körül.
Elengedhetetlen az élet számára. Biztosítja a légzéshez szükséges oxigént, védelmet biztosít az életre káros
sugarak ellen, megakadályozza a teljes hőveszteséget az éjszaka során és a nappali túlzott felmelegedést.
Beszéld meg! Északi-sark
• Meglátásod szerint, hogy nézne ki a Föld, ha

elveszítené a légkörét?
• Az ózon egy olyan gáz, amely megvédi a boly-
gót a Napból érkező káros sugaraktól, és nagy Egyenlítő
mennyiségben káros lehet az élő szerveze-
tekre.
Mit gondolsz, mi történne, ha eltűnne az ózon-
réteg?
Déli-sark
A levegőburok alakja
A levegőburok mint egy hatalmas gáztakaró 1. ábra. A légkör alakja
veszi körül a Földet. Alakja hasonlít a Föld alakjához.
A gravitációs erő és az összetétele következtében az
Egyenlítőnél kidomborodó és a sarkoknál lapított.
(1. ábra)
Alkalmazd!
• Vizsgáld meg a mellékelt grafikont (2. ábra), és je-

gyezd le füzetedbe a levegőburkot alkotó gázokat,
mennyiségük szerinti csökkenő sorrendben. 2. ábra. A légkör összetétele

A levegőburok színe. A levegőburok színtelen. Ennek ellenére derült idő esetén, az égboltot kéknek
látjuk (3. ábra). A színt az határozza meg, hogy a légkör hogyan fogadja és terjeszti a napsugarakat.
Ugyanakkor más tényezők is befolyásolják a levegőburok színét, mint pl. a magasság, földrajzi szélesség, a
légköri szennyeződések.
A levegőburok sűrűsége. A levegőburok nagy része a földfelszín közelében tömörül. 29 km magasságig
a levegőburok 97%-a tömörül.
A levegőburok színét befolyásoló tényező Szín
magas páratartalom szürke
alacsony páratartalom kék
por, füst, mérgező gázak piros, sárga vagy lila
3. ábra. A levegőburok színe
46
A LEVEGŐBUROK IV. FEJEZET
A levegőburok szerkezete. Függőlegesen a le- Exoszféra

Peste
Műhold
vegőburok több rétegből áll, ezek: troposzféra, szt-

ratoszféra, mezoszféra, termoszféra és exoszféra (4.
ábra). Termoszféra
Űrhajó
Sarki fény
Alkalmazd! Mezoszféra
Meteoritok
1. A mellékelt kép alapján azonosítsd az atmoszféra Rádiószonda

Sztratoszféra
rétegeinek főbb tulajdonságait! Írd le a füzetedbe! Repülő
Felhők
2. Padtársaddal közösen nevezd meg azokat a réte- Troposzféra

Everest-csúcs
geket, amelyek fontosak az emberi tevékenységek A légkör rétegei Hőmérséklet Szállítás és légköri jelenségek
és az élet szempontjából!
4. ábra. A levegőburok szerkezete

A sarki fény, a napszél és a levegőburok gázrészecskéinek ütközése során keletkezik (5. ábra). Csak
a sarkok közelében figyelhető meg, mert a Föld mágneses mezője a sarkok felé téríti a napszelet (6. ábra).
A Föld mágneses mezője

Napszél
5. ábra. A napszél és a Föld mágneses mezője 6. ábra. Sarki fény – Troms, Norvégia
Alkalmazd!
1. Figyeld meg a 7. ábrát, és magyarázd a következő

állítást: „a társadalom technológiai fejlődése hoz-
zájárult a légkör szennyeződéséhez is". Érvelj a kép
megfigyelése alapján!
2. Melyek a levegő szennyeződésének okai? Melyek
a hatásai? Településeden milyen ipari létesítmé-
nyek lehetnek légköri szennyezőforrások?
7. ábra. Szennyezett levegő Kínában
Portfólió
Készíts egy legfeljebb 15 soros földrajzi szöveget, amelyben kifejezed véleményed a légkör fontosságáról bolygónk
számára. Csatold a lapot a portfóliódhoz!
47
2. Meteorológiai elemek és jelenségek

A bolygót és az emberi tevékenységeket befolyásoló legfontosabb meteorológiai elemek
a következők: hőmérséklet, csapadék és a szelek.
Emlékezz! Alkalmazd!
• Melyek a Föld alakjának következményei? • Olvasd le a hőmérsékletet a hőmérőről
• Melyek a hőmérsékleti övezetek? Celsius- és Fahrenheit-fokban! Jegyezd
le a füzetedbe!
A hőmérséklet 1. ábra. Hőmérő
A levegő hőmérséklete a levegő melegedésének vagy hűlésének állapota egy adott időpontban, és a
napsugárzás határozza meg*. A hőmérsékletet Celsius-fokban (°C) vagy Fahrenheit fokban (°F) fejezzük ki.
Hőmérővel mérjük (1. ábra).
A levegő hőmérséklete nem egyforma a Föld felszínén (2. ábra). Változását több tényező befolyásolja,
a legfontosabbakat az alábbi táblázatban találhatod.
Tényező Hőmérséklet-változás
Tengely körüli forgás Nappalról éjszakára, sőt ugyanazon a napon belül is (a nappal melegebb, mint az éjszaka)
Nap körüli keringés Évszakonként (nyáron magasabb a hőmérséklet, mint télen, függetlenül a terület
elhelyezkedésétől)
A Föld alakja Az Egyenlítőtől a sarkok felé csökken, ahogy a napsugarak beesési szöge a Föld felszínéhez képest
csökken, és csökken a felmelegítési képessége is
A földrészek és óceánok elhelyezkedése A szárazföld és a víz eltérő felmelegedésével befolyásolja a hőmérsékletet
A domborzat A magasság növekedésével a hőmérséklet csökken, 1000 m-ként körülbelül 6°C-t.
Más tényezők, amelyek befolyásolják a hőmérsékletet: felhők, növényzet, óceáni áramlatok, szelek.

• Képzeld el, hogy nyár van, a tengerparton vagy. 1. Mondj példákat a mindennapi életből, amelyekkel
12 óra van. Milyen a homok? És a víz? És milyen magyarázod ezen tényezők hatását a levegő hő-
lenne 20,00 órakor? Mi melegszik fel hamarabb, mérsékletére!
a homok vagy a víz? 2. Egy 6500 m magas hegy lábánál a levegő hőmér-
• Hogyan befolyásolják a szelek a levegő séklete 25°C.
hőmérsékletének változását a Földön? És a ten- Számítsd ki a levegő hőmérsékletét a hegycsú-
geráramlatok? cson, feltételezve, hogy a hegyláb 1000 m-en van!

Romániában a legmagasabb hőmérséklet 44,5°C (Ion Sion mérőállomás, Brăila megye, 1951-ben),
a legalacsonyabb pedig -38,5°C volt (Bodfalu, Brassó megye, 1942-ben).
48
A legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékleti értékek közti különbséget termikus amplitúdónak nevezzük.
Északi-sarkkör
Ráktérítő
Egyenlítő
Baktérítő
2. ábra. A hőmérsékletek változása a Földön
Alkalmazd!
1. Számítsd ki a hőmérsékleti amplitúdót a következő esetekben:

a. éjszaka 2°C és nappal 17°C; b. januárban 0°C és júliusban 25°C.
2. Az iskolai atlaszban azonosítsd Ázsia területéről a Tajmir- és az Indiai (Hindusztáni) félszigetet! Húzz egy
képzeletbeli vonalat a két félsziget között! Használva a 2. ábrát, jegyezd le a füzetedbe a képzeletbeli vonal
mentén mért hőmérsékleteket!
A csapadék
A földfelszínre érkező, a felhőkből hulló, szilárd vagy folyékony halmazállapotú vízrészecskék összességét csa-
padéknak nevezzük. Halmazállapot szerint a csapadékot három csoportba tagoljuk: folyékony, szilárd és vegyes.
Alkalmazd!
• Az alábbi képek alapján csoportosítsd a csapadékfajtákat a következő csoportokba: folyékony, szilárd és

vegyes! Jegyezd le a képek betűjelét a füzetedbe!
A B C D E F G
Beszéld meg!
• Mutasd be a fenti képeken található csapadékfajtákat! Melyik csapadékfajtának vannak kedvezőtlen hatásai?
Hogyan befolyásolja az ónos eső a közlekedést? Milyen hatása van a jégesőnek a termesztett növényekre?
49

A levegőburokban porszemek és vízrészecskék találhatók felhők formájában.
A porszemek feljutnak a felhőkbe, és a vízpára a porszemek köré csapódik le. Mikor a vízcsepp már túl
nehéz ahhoz, hogy a légkörben maradjon, a Föld felé hull.
A rövid ideig tartó, hirtelen kezdődő és véget érő, nagy intenzitású, gyakran viharral kísért esőket zivatarnak
nevezzük. A heves esőket és hosszú ideig tartó esőket torenciális esőknek nevezzük.
A földrajzi szélesség (csökken az Egyenlítőtől a sarkok felé), a magasság (nő a magassággal) és az évszak
függvényében a csapadék mennyisége eltérő értékeket mutat a Földön (3. ábra). Az általános csapadékeloszlást
az alábbi táblázat mutatja.
Éghajlati öv Csapadékfajta Mennyiségek

Forró öv esők nagy mennyiség az egyenlítői övben, kis mennyiség a trópusi övben
Mérsékelt öv minden csapadékfajta megtalálható nagy mennyiség a földrészek nyugati partján, csökken a mennyiség a földrészek belseje felé
Hideg öv hó kis mennyiségű csapadék
Északi-sarkkör
Ráktérítő
Egyenlítő
Baktérítő
3. ábra A csapadék eloszlása a Földön
Beszéld meg!
• Magyarázd az állítást: a szélsőséges mennyiségű csapadék ( túl sok vagy túl kevés) a természetben az egyensúly
felbomlásához vezet.
• Hogyan befolyásolja a világgazdaságot és az emberek egészségét a szélsőséges mennyiségű csapadék?
50
A légkör mozgásai Többet akarok tudni

A szél a levegő vízszintes mozgása, amely a magas
• Azt a súlyt, amellyel a levegőburok a földké-
légnyomású területről az alacsony légnyomású terület
regre nehezedik, légnyomásnak nevezzük.
felé halad. A szél legfontosabb jellemzői: irány, sebesség
A légnyomás a hőmérséklettől függ. A meleg
(méter/secundumban fejezik ki) és az időtartam. Ezen
levegő könnyebb, ezért a nyomása kisebb,
jellemzőket figyelembe véve a szeleket három nagy
míg a hideg levegő nehezebb, ezért a nyo-
csoportba soroljuk: állandó, időszakos és helyi szelek.
mása nagyobb.
Az állandó szelek egész évben fújnak ugyanolyan
Az alacsony légnyomású légtömegeket cik-
sebességgel és ugyanabból az irányból (4. ábra).
lonoknak, a magas légnyomású légtömege-
ket anticiklonoknak nevezzük. A légtömegek
Alkalmazd! a magas nyomású területekről az alacsony
légnyomású területek felé mozognak.
1. Nézd meg figyelmesen az alábbi ábrát, és írd le az ál- A légnyomást barométerrel mérjük (5. ábra)
landó szeleket! Milyen földrajzi szélességi fokok között és higanymilliméterben fejezzük ki (Hgmm).
fújnak ezek. A nyomás normális, amikor a barométer
2. Az állandó szelek közül melyik van jelen Románia terü- 760 Hgmm-t mutat.
letén is?
sarki szelek
nyugati szelek
passzátszelek
egyenlítői szélcsend
passzátszelek
5. ábra. Barométer
nyugati szelek • Az egyenlítői szélcsend nem szél. Ez a le-
sarki szelek vegő függőleges feláramlása az Egyenlítő
környékén.
4. ábra Állandó szelek
Az időszakos szelek olyan szelek, amelyeket

a szárazföld és a víz nem egyforma felmelegedése okoz,
vagy nyáron és télen a két félteke eltérő felmelegedése
idézi elő. Az időszakos szelek változtatják irányukat.
A legismertebbek: a monszun (6. ábra), a tengerparti
szelek és a hegy-völgyi szelek.
6. ábra. A nyári monszun következménye – India, 2009.
51
A monszun szelet az óceán és a szárazföld eltérő Alkalmazd!

felmelegedése hozza létre. Ázsia déli és délkeleti
részén van jelen (7. ábra). 1. Az alábbi képek alapján azonosítsd a nyári és a
A tengerparti szelet a szárazföld és a víz egy nap téli monszun irányát. Mi a jellemzője a nyári mon-
szunnak? És a téli monszunnak?
alatti eltérő felmelegedése okozza (8. ábra). Nappalról
2. Magyarázd meg, miért mozognak hideg légtöme-
éjszakára változtatja irányát.
gek reggel a lejtőn fölfele, és miért éjszaka fordított
A hegy-völgyi szél a hegycsúcs és a völgy között a jelenség?
létrejövő eltérő légnyomáskülönbség hatására alakul
3. Mi a különbség a tengerparti szél és a hegy-völgyi
ki. A hidegebb, magasabb légnyomású légtömegek szél között?
reggel a hegyoldalon felfele haladnak, ahol
a melegebb légtömeg alacsonyabb nyomású. Éjszaka
a jelenség fordított irányban zajlik.
A helyi szelek nevüket arról a jellegzetességükről INDIA
INDIA
kapták, hogy csak bizonyos területen vannak jelen.
A Földön számos helyi szél van. Országunkban a
legismertebbek a crivăț és a főn szél.
A szélsőséges meteorológiai jelenségek közé
Egyenlítő Egyenlítő
tartoznak: trópusi ciklonok, tornádók, szárazság,
jégeső, torenciális eső stb. a. b.
7. ábra. A monszun szél a) nyáron b) télen
Figyeld meg! Portfólió

• Figyeld meg az alábbi képeket! Melyik irányból fúj Az egész világ figyelmét felkeltették a bolygónkat
a szél nappal? És éjszaka? Magyarázd ezen szelek érintő éghajlatváltozások. Az utóbbi évtizedben szá-
kialakulását! mos szélsőséges éghajlati jelenséget észlelhettünk.
Alkoss egy földrajzi szöveget, amelynek témáját az
alábbi szélsőséges éghajlati jelenségek közül válaszd
ki: viharok, tornádók, hóviharok, hőhullámok/hideg
hullámok!
Említsd meg, hogyan keletkeznek, hol éreztetik ha-
tásukat, és melyek lehetnek a hatásaik! Csatold a szö-
veget a földrajzi portfóliódhoz!
a. b.
8. ábra. Tengerparti szél a. nappal b. éjszaka
Alkalmazd!
• Kapcsolódj rá a meteoalarm.eu. honlapra! Ez egy olyan portál, amely a szélsőséges éghajlati jelenségeket mu-
tatja 30 európai ország területén. Válassz ki egy országot, és kövesd egy hónapon át, kialakulnak-e ilyen szél-
sőséges meteorológiai jelenségek? Készíts egy jelentést, amelyben leírod a jelenség típusát, a meghirdetett
riasztási szintet és a szükséges óvintézkedéseket.
52
3. Az időjárás és az éghajlat
Beszéld meg!
• Milyen volt az időjárás a tegnap reggel? És
délután?
• Milyen helyzetekben használod a következő
kifejezést: változó, mint az időjárás?
Az időjárás ismerete nagyon fontos az emberek

1. ábra. Meteorológiai radar
életében és az emberi tevékenységekben.
Az időjárás a légkör pillanatnyi állapota egy Alkalmazd!
területen. Meghatározó elemei: hőmérséklet,
csapadék és a szelek. Az időjárást befolyásolja 1. Nevezz meg három olyan emberi tevékenységet,
a légtömegek tulajdonsága és ezek mozgása. amely szoros kapcsolatban áll az időjárással!
A légtömegek a levegőburok nagy területei, 2. Az alábbi kép segítségével alkoss 5-7 mondatból
amelyek bizonyos hőmérsékleti, páratartalmi és álló rövid földrajzi szöveget, amelyben elmagya-
légnyomású jellemzőkkel rendelkeznek. Mikor két rázod az éghajlat és az eletromos energiaipar
eltérő jellemzőjű légtömeg találkozik, az időjárás kapcsolatát!
megváltozik.
A meteorológiai előrejelzések elkészítésénél
nagyon fontos a légtömegek mozgási
irányának ismerete. A szakembereket, akik az
előrejelzési térképek elkészítésével foglalkoznak,
meteorológusoknak nevezzük. Munkájukban
a meteorológiai műholdak és a meteorológiai
állomások adatait használják (1, 2. ábra).
Az időjárástól eltérően az éghajlat a meteorológiai
elemek átlagértékét mutatja egy területen, sokéves
időtartamra vonatkozóan. Míg az időjárás egyik
pillanatról a másikra változik, az éghajlat hosszú 2. ábra. Meteorológiai állomás
ideig megőrzi jellegzetességeit.
Beszéld meg!
• Hallottál már esőhozó táncról? Sorolj fel olyan
területeket, ahol gyakorolják ezt a táncot!
• Írd le, hogyan befolyásolja az ember az éghaj-
latot! Nevezz meg három olyan tevékenységet
a településedről, amelyek megváltoztatják az
éghajlatot!
3. ábra. Elektromos energia előállítása napelemek és szélturbinák segítségével
53
4. A Föld éghajlati övezetei.

Az éghajlat befolyásol minden földburkot. Ugyanabban az időben átalakítja és létrehozza a domborzatot,
befolyásolja és befolyásolva van az óceánok és tengerek által, és alapvető tényező az élőlények földi
elterjedésében. Az éghajlati tényezők meghatározzák a növényzeti övezeteket és a talajtípusokat.
Nem utolsósorban, az éghajlat az emberi létezést is meghatározza. Már a legrégebbi időktől az éghajlat
befolyásolta a nagy civilizációk kialakulását és eltűnését, a népesség elterjedését és egészségi állapotát,
az emberi településeket és a gazdasági tevékenységeket.
Beszéld meg!
• Osztálytársaiddal közösen magyarázzátok meg, hogyan befolyásolja az éghajlat az előbbi paragrafusban
említett elemeket!
A Föld éghajlati övezetei Emlékezz!

Az éghajlati övezetek a Föld Nap körüli keringésének és
• A hőmérséklet és a csapadék eloszlása
a Föld alakjának eredményeképpen jöttek létre. A bolygó
a Földön.
felszínén három éghajlati öv jött létre: forró öv, mérsékelt öv és
hideg öv. Egy övben több éghajlati területet is találunk (1. ábra). • Melyek az állandó és az időszakos sze-
lek? Hol éreztetik hatásukat?
Északi-sarkkör
Jelmagyarázat
Ráktérítő
Egyenlítő
t
Baktérítő
Déli-sarkkör
1. ábra Éghajlati térkép
54
A. A forró övezet a 0° és a 30° északi és déli szélességi területek között található. A következő éghajlattípusok
tartoznak ide:
a) Az Egyenlítői éghajlat 0° és 5°északi és déli földrajzi szélességek között található. Az Amazonasz
medencéjében (Dél-Amerika), a Kongó folyó medencéjében (Afrika) és Ázsia dél-keleti partvidékén található
szigeteken van ilyen éghajlat. Az egyenlítői éghajlaton egy évszak van (nyár). Az évi átlaghőmérséklet nagyon
magas, meghaladja a 25°C-t. Jellemző az egyenlítői szélcsend és bőséges csapadék (3000–4000 mm/év).
A magas hőmérséklet és a bőséges csapadék következtében az egyenlítői területen nagyon nagy a
nedvességtartalom és gyakori a köd (2. ábra).
b) átmeneti-szubekvatoriális éghajlat az 5°és 12° északi és déli földrajzi szélességek között alakul ki. Dél-
Amerikában (az Amazonasz-medence északi részén és Brazília déli részén), Közép-Amerikában, Afrikában
(az Egyenlítőtől északra és a földrész közép-déli részén). Az évi átlaghőmérsékletek magasak (20°C fölöttiek),
a csapadék eloszlása következtében két évszak van: egy esős nyár (az egyenlítői szélcsend jellemző) és egy száraz
tél, a passzátszelek idején (3, 4. ábra).
2. ábra. Köd az egyenlítői esőerdőben 3. ábra. Szavannai táj a száraz évszakban 4. ábra. Szavannai táj a nedves évszakban
c) trópusi éghajlat: két változattal: nedves-trópusi (monszun) és száraz-trópusi (sivatagi) éghajlat.
• nedves-trópusi (monszun) éghajlat található Dél- és Kelet-Ázsia területén, de jelen van Dél-Amerika
északkeleti részén is. A hőmérsékletek egész évben magasak (az átlaghőmérséklet 20°C fölötti). Két évszak
jellemző, amelyet a monszun alakít ki: egy esős (a nyári monszun idején) és egy száraz (a téli monszun idején).
• a száraz-trópusi (sivatagi) éghajlat a térítők mentén alakul ki. Megtalálható a következő sivatagok
területén: Szahara és Kalahári (Afrikában), Thar (India északnyugati részén), Rub-al Khali (az Arab-félszigeten),
Sonora (Észak-Amerikában). A hőmérsékletek nappal magasak (> 45°C) és éjszaka alacsonyak (0°C).
A csapadékmennyiség alacsony, és csapadék ritkán hull. Fújnak a passzátszelek (meleg és száraz szelek), és
gyakoriak a homokviharok (5. ábra).
B. Mérsékelt öv a 30° és a 60° északi és déli földrajzi szélességek között húzódik. A következő éghajlat-
típusok tartoznak ide:
a) szubtrópusi (mediterrán) éghajlat a 30° és a 60°-os északi és déli földrajzi szélességek között húzódik.
Megtalálható: Európa déli részén, Afrika északi és déli részén, Ausztrália déli részén, Észak-Amerika délkeleti
részén. Két évszak jellemző: nyár – forró és száraz (fúj a Passzát-szél), és a tél – enyhe és esős (fújnak a nyugati-
szelek. Tél idején ritka a havazás.
Alkalmazd!
1. Milyen értékeket mutat a száraz trópusi éghajlaton a napi hőmérsék-

leti amplitúdó? Miért jellemzőek ezek a nagy hőmérsékleti különbsé-
gek a nappal és az éjszaka között?
2. Keresd meg a térképen a szövegben említett sivatagokat!
5. ábra Sivatagi táj

55
b) mérsékelt óceáni éghajlat 40° és 60° északi és déli földrajzi szélességek között jellemző. Európa és Amerika
nyugati részén. Mind a négy évszak megtalálható (tavasz, nyár, ősz, tél). A nyarak hűvösek, a telek enyhék.
A csapadékmennyiség bőséges (az évi átlagcsapadék nagyobb, mint 1000 mm/év), és egész évben hull. Fújnak
a nyugati szelek, és az óceán közelsége miatt főként a hideg évszakban gyakori a köd (6. ábra).
c) mérsékelt szárazföldi (kontinentális) éghajlat szintén a 40° és 60° északi és déli földrajzi szélességek
között jellemző, de a kontinensek belsejében is. Jellemzői: forró száraz nyarak, és nagyon hideg telek. A
csapadékmennyiség csökken a kontinensek belseje felé (nyugat–kelet irányban). A szelek szabálytalan
jellegűek, vagy helyi szelek vannak jelen (pl. a crivăț).
Az óceánoktól távol, a földrészek középső területein vagy olyan területeken, amelyeket magas hegyek
vesznek körül, az éghajlat nagyon szélsőséges. Itt a hőmérsékletek a nyár folyamán nagyon magasak és télen
nagyon alacsonyak. A csapadékmennyiség egész évben kevés, télen hó formájában hull, ezért a táj száraz.
Ezen területek éghajlatát szélsőségesen száraz mérsékelt éghajlatnak nevezzük.
Alkalmazd!
1. Keresd meg a térképen azokat a területeket, amelyeken mérsékelt

szárazföldi éghajlatot találunk!
2. Mit gondolsz, miért alacsonyabb a hőmérsékleti amplitúdó értéke
a nyár és a tél között a mérsékelt óceáni éghajlatú területeken?
3. Milyen a tél országunkban? És a nyár?
6. ábra Köd London felett

C. Hideg öv a 60° és a 90° északi és déli szélesség között húzódik.
Két éghajlattípus tartozik ide:
a) szubpoláris (sarkköri) éghajlat, amely a 60° és a 66° északi és déli szélességek között húzódik. Két évszak
jellemző: rövid, hűvös nyarak (2-3 hónap évente) és hosszú, hideg telek. A csapadékmennyiség alacsony, és hó
formájában hull. Télen a sarki szelek, nyáron a nyugati szél fúj. Ez az éghajlat megtalálható Ázsia északi részén,
Európa és Észak-Amerika északi részén.
b) sarki éghajlat a 66° és 90° északi és déli földrajzi szélességek között alakul ki (a sarkokon). Egyetlen
évszak van, a tél. A hőmérsékletek rendkívül alacsonyak, a csapadék kevés, és hó formájában hull. Fújnak a
sarki szelek (nagyon erőteljesek). Antarktiszon (8. ábra) és Grönlandon találunk ilyen éghajlatot.
A magas hegyvidéki éghajlat (hegyvidéki/alpesi) a magas hegyvidékek területén jön létre (magasabb,
mint 2000 m). Jellemzője az éghajlati emeletek függőleges elhelyezkedése, amelyet a hőmérséklet
magasságbeli csökkenése idéz elő. Ugyanakkor a magasság növekedésével nő a csapadékmennyiség értéke,
és a szelek is erőteljesebbekké válnak. A magasabb területeken a nyarak rövidek és hűvösek, míg a telek
hosszúak és hidegek. Fújnak a hegy-völgyi szelek.
Alkalmazd!
• Figyeld meg a sarkköri éghajlat
elterjedését az északi és a déli
féltekén! Milyen különbségeket
fedeztél fel? Mit gondolsz, me-
lyek ezeknek a különbségeknek
az okai?
Emlékezz!
7. ábra. Nyár Kanada északi részén 8. ábra. Antarktiszi táj
• Hány fokkal csökken 1000 m-en-
ként a hőmérséklet?
56
GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK
• Az időjárás, az éghajlat és az emberi tevékenység a helyi környezetben
• Riasztási lehetőségek, viselkedési szabályok és védekezési lehetőségek a helyi környezetben
történő szélsőséges meteorológiai jelenségek (jégeső, ónos eső, viharok, szárazság, hóviharok
tornádók stb.) bekövetkezése esetén
1 Ma te vagy a szolgálatos meteorológus. Készíts 4A földrajzi atlaszod segítségével jellemezd

jelentést az időjárás alakulásáról (reggel, délben a településed területére jellemző éghajlatot,
és este)! Mutasd be osztálytársaidnak! megállapítva:
2 Egy meteorológiai állomáson a következő a. azt a domborzati formát, ahol a településed

hőmérsékleti értékeket mérték: található;
b. az évi középhőmérsékletet;
Hónap Havi középhőmérsékletek (°C)
c. az évi csapadékmennyiséget;
JANUÁR –5
d. a jellemző szeleket.
FEBRUÁR –2
MÁRCIUS +3
5 Elemezd az alábbi grafikont, és válaszolj az alábbi
követelményekre:
ÁPRILIS +8
a. Nevezd meg azt a hónapot amikor a leg-
MÁJUS +14 nagyobb csapadékmennyiséget mérték és
JÚNIUS + 20
ennek értékét (mm/év)!
JÚLIUS + 23 b. Nevezd meg azt a hónapot amikor a legkeve-

sebb csapadékmennyiséget mérték és ennek
AUGUSZTUS + 25 értékét (mm/év)!
SZEPTEMBER + 16 c. Számítsd ki a legmagasabb csapadékmennyi-
OKTÓBER + 10
ség és a legalacsonyabb csapadékmennyiség
közti különbséget (mm/év)!
NOVEMBER +7
d. Mennyi a csapadék értéke novemberben?
DECEMBER –1
e. Nevezd meg azt a hónapot, amikor a mért
a. Számítsd ki minden évszak középhőmér- csapadék értéke 20 mm.
sékletét!
b. Számítsd ki az évi középhőmérsékletet!
c. Számítsd ki az évszakos (szezonális)

amplitúdót!
3 Hogyan készül a télre településed vezetősége?

Véleményed szerint min kellene változtatni?
J F M Á M J J A Sz O N D Hónapok
57
6 Találd meg az alábbi aritmogriffban a következő fogalmakat: vihar, jégeső, ónos eső, időjárás, szárazság,
tornádó, éghajlat!
T B I D Ő J Á R Á S J L
J R L P N T O R N Á D Ó
É V Ó S Z Á R A Z S Á G
G I N Z G O M T A T L O
E C O V I H A R N A T D
S Z S S H Q K I I R P Y
Ő W E D M Y D S C J K S
N O S G Q Z R O U B L U
A T Ő C É G H A J L A T
Z M P S J H R Z A R L T
7 Nevezz meg egypár általad is észlelt szélsőséges meteorológiai jelenséget a településeden! Nevezd meg,
melyik évszakban következtek be!
8 Olvasd el az alábbi állításokat, amelyek hasznosak bizonyos szélsőséges időjárási jelenségek bekövetkezésekor!
• Vihar idején zárd be az ablakokat, az ajtót, és maradj az épületben! A vihar megszűnése után várj még egy
kicsit, mert bármikor visszatérhet!
• Ha a vihar szabadtéren kapott, ne szaladj, keress menedéket egy szűk helyen, feküdj le a földre, és takard el a
fejed! Óvakodj a magasfeszültségű oszlopoktól és a fémes tárgyaktól!
• Nagyon magas hőmérsékletű időszakokban kerüld a napon tartózkodást! Használj védekezési eszközöket:
napszemüveg, kalap, világos színű vékony ruha, napernyő stb. Igyál sok folyadékot!
• Hóvihar esetén csak akkor indulj útnak, ha nagyon fontos! Érdeklődj az utak állapotáról, használd a főutakat,
és öltözz vastagon!
• Ónos eső előfordulásakor ajánlott aprókat lépni. Fontos, hogy előrehajolj, mint a korcsolyázáskor, hogy
súlypontodat az első lábadon tartsd. Próbáld kezeid szabadon tartani, hogy megtartsd egyensúlyodat.
Olvass más szélsőséges meteorológiai jelenségekről, és beszéld meg osztálytársaiddal, hogyan kell
viselkednetek ezek bekövetkezése esetén!
9 Az előző feladatok alkalmával történt megbeszélések alapján válassz ki egy szélsőséges jelenséget,
és készíts egy plakátot, amelyen feltünteted a jelenség kialakulási okait és hatásait, és néhány javaslatot
a negatív hatásainak leküzdésére! Osztálytársaiddal közösen készítsetek egy kiállítást a munkáitokból!
58
ÉRTÉKELÉS
I Másold le az alábbi táblázatot a füzetedbe! Állapítsd meg, hogy igazak vagy hamisak az állítások,
X-szel jelölve a megfelelő oszlopban! Tedd helyessé a hamis állításokat!
I H
A légkör 78%-át oxigén alkotja.
A földi gravitáció tartja a légkört a Föld közelében.
Légkör nélkül a többi burok sem létezne.
A troposzféra 80 km magasságig húzódik.
A rakéták a sztratoszféra határáig tudnak repülni.
A légkör felső rétegében hidrogént és héliumot találunk.
II Határozd meg a képeken látható csapadékfajtákat, és jegyezd le a füzetedbe!
a. b. c.
III Olvasd el figyelmesen az alábbi verset, majd válaszolj a követelményekre!

Crivățul din miazănoapte vâjâie prin vijelie,
Spulberând zăpada-n ceruri de pe deal, de pe câmpie.
Valuri albe trec în zare, se așază-n lung troian,
Ca nisipurile dese din pustiul african.
Viscolul frământă lumea!... Lupii suri ies după pradă,

Alergând, urlând în urmă-i prin potopul de zăpadă.
Turmele tremură; corbii zbor vârtej, răpiți de vânt,
Și răchițile se-ndoaie lovindu-se de pământ.
Részlet Vasile Alecsandri Vihar című verséből
a. Határozd meg a versben említett szél nevét!

b. Melyik szélcsoportba sorolhatod a versben említett szelet (állandó, időszakos vagy helyi)?
c. Melyek a versben említett szél hatásai? Hogyan viselkednek az élőlények és a természet a szél
hatására?
59
IV Másold át a füzetedbe a mondatokat, majd egészítsd ki a minta alapján!

a – sarki fény
a. A termoszférában megjelenő fényjelenségek neve ... .
b. Antarktisz éghajlata ... .
c. A légnyomás mérésére használt eszköz neve ... .
d. Az egyenlítői szélcsend jellemző a …… éghajlat területén.
e. A légkörben a legnagyobb mennyiségben a … gáz található.
V Melyik a légköri rétegek helyes sorrendje? Válaszd ki a helyes variánst!
a. Sztratoszféra, Mezoszféra, Troposzféra, Termoszféra, Exoszféra;
b. Sztratoszféra, Troposzféra, Mezoszféra, Termoszféra, Exoszféra;
c. Troposzféra, Sztratoszféra, Mezoszféra, Termoszféra, Exoszféra;
d. Troposzféra, Mezoszféra, Termoszféra, Sztratoszféra, Exoszféra.
VI Nevezd meg az alábbi térkép alapján:
a. a térképen A, B, C és D betűkkel jelölt
A
éghajlattípusokat!
b. Jellemezd a térképen a D betűvel jelölt C
éghajlatot!
c. Nevezz meg hasonlóságokat és különb- D
ségeket a térképen a B és C betűkkel
jelölt éghajlattípusok között! B
VII Elemezd az alábbi grafikont, majd egé-

szítsd ki a füzetedbe az alábbi állításokat!
1. A legmagasabb hőmérsékletet …
hónapban mérték, és ennek értéke… .
2. A legalacsonyabb hőmérséklet … és … hónapban mérték.
3. A hőmérsékleti amplitúdó értéke … .
4. 17°C a … hónapban mérték.
5. A novemberben mért hőmérséklet értéke … .
ÖNÉRTÉKELÉS
Gyakorlat Pontszám
I 6 × 2 p = 12 p
Hőmérséklet (°C)
II 3 × 4 p = 12 p
III 3×3p= 9p
IV 5 × 3 p = 15 p
V 6p
Hónapok VI 3 × 6 p = 18 p
VII 5 × 2 p = 10 p
VIII 8p
VIII Írj rövid földrajzi szöveget, amelyben használod a következő
fogalmakat: szennyezés, levegőburok, egészség, lépések, ózon, Összesen: 100 pont
éghajlati változások!
60
V. FEJEZET
A VÍZBUROK
1.Általános jellemzői és szerepe

2.AA Világtenger – összetevők és szerepe.
A tengervíz mozgásai
3.Szárazföldi vizek
4. Gleccserek
• Értékelés
Ebben a fejezetben
megérted
• a vízburok fontosságát;
• a vízburok változatos összetevőit;
• a víz gazdaságos hasznosításának fontosságát;
tanulni fogsz
• a Világtengerről és összetevőiről;
• a szárazföldi vizekről és a gleccserekről.
61
V. FEJEZET A VÍZBUROK
1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS SZEREPE

A hidroszférában vagy vízburokban a víz mindhárom halmazállapotban megtalálható. Folyékony
halmazállapotban a tengerek, óceánok vize, a folyóvizek, az állóvizek és a felszín alatti vizek; szilárd
halmazállapoban jég és gleccserek formájában és gázhalmazállapotban vízpára formájában a légkörben.
A vízburok összetevői: az óceánok és tengerek Emlékezz!
(a Világtengert alkotják), a folyóvizek (patakok,
folyók, folyamok), állóvizek (tavak, mocsarak, lápok), • Hogy nevezzük a Föld vízburkát?
felszín alatti vizek, gleccserek, jégtakarók és a • Milyen halmazállapotokban található meg a víz
légkörben található víz. a természetben? Az alábbi ábra (1.ábra) segíthet.
A Világtenger a vízburok 97%-át foglalja magába,
míg a szárazföldi vizek (felszíni vizek, melyeket Gáz
folyóvizek és állóvizek alkotnak, és felszín alatti vizek)
körülbelül 3%-ot.
A víz tiszta állapotban színtelen, szagtalan és íz
nélküli folyadék. A természetben nem találunk tiszta
Kris zublim
tály ác
S
állapotú vizet, mert tartalmaz gázokat, ásványi és
oso ió
Kic olgás
s
ódá
dás
szerves anyagokat, amelyek megváltoztatják színét,
sap
Pár
ízét és szagát.
A víz természetbeni körforgása az az út, amelyet Szilárd

Fagyás
a víz a természetben megtesz, a Föld más burkaiban Folyékony Olvadás
és mindhárom halmazállapoton keresztülhalad.
1. ábra. A víz halmazállapotai
Alkalmazd!
1. Elemezd az alábbi képet (2. ábra), és magyarázd el a víz körforgását a természetben! Milyen lenne a Föld, ha
nem létezne ez a körforgás?
2. Milyen földburkokon halad keresztül a víz a körforgás során? Milyen halmazállapotokban található a víz a
különböző burkokban?
2. ábra. A víz körforgása a természetben
62
A VÍZBUROK V. FEJEZET
Beszéld meg! Tudtad, hogy …?

A vízburok jelentősége Csökkentheted a vízfogyasztást:
• Tudnak az emberek víz nélkül élni? Hát a nö- • ha elzárod a vízcsapot fogmosás közben (ha folyni hagyod
vények és az állatok? Emlékezz, mit tanultál az a vizet, akár 6 l víz is elfolyhat percenként);
éghajlattípusok leckénél. A csapadék eloszlása
• rövid zuhanyozással (egy zuhanyozás alatt 6–45 l is elfolyhat
egyenletes a Földön? Mit gondolsz, hogyan be-
percenként; mikor szappanozod magad, zárd el a vizet;
folyásolja az éghajlat a víz eloszlását a földré-
szeken? • ha összegyűjtöd az esővizet, és ezzel öntözöd növényeidet.
A vízburok az élet bölcsője (itt jelent meg a

Földön), és az a burok, amely nélkül az élet lehetetlen
lenne. A víz:
• egy élettér: sok növény és állat a tengerekben,
óceánokban vagy a folyóvizekben él;
• a domborzat alakító tényezője;
• egy éghajlatalakító tényező;
• egy fontos erőforrás az ember számára.
Az ember számára fontos a vízburok, mert:
• élelemforrás (a tengerek és óceánok vizei
a bolygó legnagyobb erőforrástartalékai);
• szállítási út: folyami vagy tengeri hajózásra;
• energiaforrás: hullámok, árapály, folyóvizek,
termálvizek;
• egészségforrás: személyi higiénia, ételek
elkészítése, gyógykezelés;
• települések és az ipar vízellátása: lakossági víz-
ellátás, az ércek mosása, nukleáris erőművek
Portfólió
hűtése stb;
• mezőgazdaságban: öntözésre, állatok ellátására;
• ipari erőforrás: a tengerek és óceánok Alkalmazd családoddal a Tudtad …? címszó alatti
vizében oldott állapotban található ércek, tanácsokat, és készíts naplót a következő három hó-
a kontinentális talapzatból kitermelt kőolaj, napban a vízfogyasztásotok alakulásáról, ha figye-
ásványvizek stb. lemben tartjátok ezeket a tanácsokat!
Fontos!
• Az emberek a vizet kimeríthetetlen erőforrásnak tartják, de nem kell felelőtlenül használnunk.

Az utóbbi évtizedben megfigyelhető az édesvíztartalékok csökkenése, főként a felelőtlen felhasználás
miatt. A társadalom fejlődése és a víz felelőtlen használata a víz minőségének romlásához és szennye-
ződéséhez vezetett. Ugyanakkor a víztartalékok nem egyenlően oszlanak el a Földön, így nem minden
lakos élvezheti ezt az erőforrást.
Alkalmazd!
• Melyik féltekén tömörül az óceánok vizének nagy része?
63
2. A VILÁGTENGER –
ÖSSZETEVŐK ÉS FÖLDRAJZI FEKVÉS
A Világtenger Emlékezz!
Az óceánok nagy kiterjedésű vízzel borított • Mit nevezünk óceáni medencéknek? Melyek azok a
területek, amelyek két vagy több földrész nagy felszínformák, amelyek itt találhatók?
között helyezkednek el. A Földön négy óceánt • Mit nevezünk világtengernek? A Föld felszínének
különböztetünk meg: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, hányad részét borítja?
Indiai-óceán és Jeges (Arktikus)-tenger (1. ábra).
Jeges-tenger hideg tengeráramlatok
Jeges-tenger meleg tengeráramlatok
Atlanti-óceán
Csendes-óceán
Egyenlítő
Csendes-óceán Atlanti-óceán Indiai-óceán
1. ábra A világtenger térképe
A Csendes-óceán bolygónk legnagyobb és legrégebbi óceánja, felszínének területe meghaladja

a 180 millió km2-t. Kiterjedése meghaladja az összes földrész területét együttesen, de ennek ellenére területe
folyamatosan csökken. Itt találjuk a bolygó legtöbb szigetét és legnagyobb mélységét. A legnagyobb
mélységet a Mariana-árokban éri el, amelynek értéke 11 022 m.
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb kiterjedésű és legmélyebb vizű óceánja, a Csendes-óceán
után. Felszínének területe meghaladja a 90 millió km2 értéket, és a legnagyobb mélységet a Puerto Rico-
árokban éri el, amelynek értéke 8380 m. Az óceán medrének középvonalán találjuk a bolygó leghosszabb
tengervíz alatti vulkanikus hegyláncát (Közép-atlanti-hátság), amely észak-dél irányba haladva egy „S“ betű
formájában szeli át az óceán medrét.
Az Indiai-óceán a Föld harmadik legnagyobb kiterjedésű óceánja. Felszínének területe meghaladja
a 75 millió km2 értéket, és a legnagyobb mélységet a Diamantina-árokban éri el, amelynek értéke 8047 m.
A Jeges-tenger a bolygó legkisebb kiterjedésű óceánja, felszínének területe meghaladja a 14 millió km2
értéket. Az Északi-sark körül helyezkedik el körszerű alakzatban. Széles kijárata van az Atlanti-óceánra, a
Csendes-óceántól pedig a Bering-szoros választja el. Az év legnagyobb részében, felszínének több mint felét
néhány méter vastagságú jégtakaró borítja.
64
A tengerek az óceánoknál kisebb kiterjedésű és sekélyebb sós vizek, amelyek közvetett (más tengerek
által) vagy közvetlen kapcsolataban állnak az óceánokkal. Földrajzi fekvésük alapján a tengereket
a következőképpen osztályozhatjuk:
– peremtengerek – a földrészek peremén helyezkednek el, és széles kijáratuk van az óceánok vizére;
– földközi tengerek – két vagy három földrészt választanak el;
– beltengerek – a földrészek belsejében helyezkednek és közvetett úton van kijáratuk az óceánra.
Alkalmazd!
1. Felhasználva a földrajzi atlaszt és az 1. ábrát, írj egy-egy példát a füzetbe minden tengertípusra!
2. A földrajzi atlasz segítségével társítsd össze az A oszlopban felsorolt tengertípust, a B oszlopban felsorolt
tengerrel és a C oszlopban felsorolt földrésszel! A válaszokat írd le a füzetbe!
A B C
A. peremtenger 1. Vörös-tenger a. Amerika
B. földközi tenger 2. Dél-kínai-tenger b. Európa
C. beltenger 3. Márvány-tenger c. Ázsia
4. Ross-tenger d. Antarktisz
5. Karib-tenger e. Ausztrália
6. Fekete-tenger
7. Korall-tenger
8. Ohotszki-tenger
9. Beaufort-tenger
10. Balti-tenger
A tengervíz mozgásai
A tengerek és óceánok vizének folyamatos mozgását a következő tényezők idézik elő: szél, földrengés,
a Nap és Hold tömegvonzása, a hőmérséklet- és a sótartalom-különbségei, illetve a tenger- és óceánfenék
eltérő mélysége.
Az óceáni víztömegek mozgását az eltérő sótartalom és a víz hőmérsékletének változásai idézik elő. Minél
nagyobb a víz sótartalma, a víztömegek annál nehezebbek, ezért a tengerfenék irányába haladnak, így helyüket
átveszik más/kevésbé nagy sótartalmú, könnyebb víztömegek. A tengervíz mozgásai a következők:
• a hullámok az óceánok és tengerek felszíni vizének hullámzó mozgásai (2. és 3. ábrák). A leggyako-
ribbak a szelek által előidézett hullámok, amelyek viharok esetén elérhetik a 15-16 m magasságot is.
A szeizmikus árhullámokat a tengeralatti földrengések és vulkánkitörések okozzák. Ezek a hullámok
ritkábban fordulnak elő, de annál veszélyesebbek, gyakori a 20-30 métert is elérő magasságuk és a
300-700 km/h sebességgel való terjedésük miatt; ezeket a hullámokat cunaminak is nevezik.
2. ábra. Hullámok 3. ábra. Hullámmorajlás: a körpályán mozgó vízrészecskék

a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik és tajtékozva fut ki a partra.
65
• A tengerjárás (árapály) a Hold tömegvonzá-

Föld
sának köszönhetően alakul ki, és két szakaszát
különítjük el: dagály (mikor a tengervíz elönti
Hold
a szárazföldet) és apály (mikor a tengervíz visz-
szahúzódik) (4.ábra). A legnagyobb apály és a Hold
dagály közötti szintkülönbségek az óceánok tömegvonzása
tengerparti térségében észlelhetők. A legna-
gyobb dagálymagasságokat az Atlanti-óceán
partvidékén, a Fundy-öbölben (19,6 m) és a
La Rance-öbölben (15 m) mérték. A nagy erős- maximális dagálymagasság maximális dagálymagasság
ségű tengerjárások alakítják ki a folyamok ten-
geri torkolatánál a tölcsértorkolatot, kedvező 4. ábra A tengerjárás kialakulása
feltételeket biztosítva a kikötők létesítéséhez.
• A tengeráramlatok a tengervíz tartósan vízszintes vagy függőleges irányba haladó mozgásai. A tengerá-
ramlatokat osztályozhatjuk irányuk alapján (egyenes vonalú és körkörös áramlatok) vagy hőmérsékletük
alapján (meleg és hideg áramlatok – 1. ábra). A tengeráramlatok közvetlenül befolyásolják a partvidékek
éghajlatát, amelyek mentén haladnak, megemelve a hőmérsékletet, ezáltal megteremtődik az egész év-
ben tartó tengeri szállítás lehetősége, vagy hozzájárulnak a part menti sivatagok kialakulásához.
A Mont-Saint-Michel (Franciaország)
egy szikla a La Manche-csatornában,
amelyre egy erődített kolostor-temp-
lomot építettek. Érdekessége, hogy se
nem sziget, se nem félsziget – a sziklát
a szárazfölddel egy keskeny földsáv köti
össze, amelyet dagálykor ellep a víz, és
apálykor újra szárazzá válik.

• Az éghajlati változások következtében az utób- 1. A földrajzi atlasz és az 1. ábra segítségével, írj két-
bi száz évben, bolygónk átlagos középhőmér- két példát meleg és hideg tengeráramlatokra,
séklete körülbelül 0,8°C-szat növekedett. Ez úgy az északi, mint a déli féltekéről! Mit gondolsz
a hőmérsékletemelkedés a glaciális jégtaka- a kialakulásukról?
ró nagymértékű olvadásához és a világtenger 2. Milyen hatásaik vannak a parti övezetekre nézve?
szintjének megemelkedéséhez (0,32 cm/év) 3. Egy nap leforgása alatt hányszor alakul ki
vezetett. Beszéld meg az osztálytársaiddal, a tengerjárás?
hogy milyen következményei lehetnek ennek
a ténynek, tudva azt, hogy a bolygó népessé- Portfólió
gének 44%-a a partvidéken él és hogy a világ Felhasználva a világháló és a különböző enciklopédiák
országainak 25%-a szigetország. ismeretanyagát, készítsd el egy tetszőlegesen választott óce-
• Évente 22 millió tonna hulladék kerül az óce- án bemutatóját a követekező szempontok alapján: földrajzi
ánok vizébe. A műanyag lebomlási ideje fekvés, fontosabb földrajzi koordináták, amelyek áthalad-
az óceán vizében 450 év. Mit gondolsz, mi fog nak rajta, fontosabb tengerek, a partvonal tagoltsága és a
történni, ha ez a folyamat tovább tart? Mi lehet hozzá kapcsolódó fontosabb felszínformák, az óceáni me-
a megoldás? dence domborzata, érdekességek. Mutasd be a munkádat
az osztálytársaidnak, és csatold be a portfóliós mappádba!
66
3. SZÁRAZFÖLDI VIZEK
A felszín alatti vizek és a források Emlékezz!
A felszín alatti vizek (1. ábra): a csapadékból, folyókból • Melyek a szárazföldi vizek?
és tavakból származó víz beszivárog a földkéregbe, és az
ott felhalmozódott vízmennyiséget felszín alatti vizeknek Kísérlet
nevezzük. Azokat a kőzeteket, amelyeken a víz beszivárog,
vízáteresztő kőzeteknek nevezzük. A beszivárgás • Egy nagy és átlátszó műanyag pohárba tegyél egy
történhet egyszerű átfolyással a kőzetek között, homok- maréknyi kavicsot, majd homokot és agyagot, aztán
és kavicsrétegek esetében vagy a víz átszivárgásával a
újra homokot és végül kavicsot. Tölts vizet a pohárba,
kőzetek repedésein és pórusain keresztül a mészkőrétegek
esetében. Azokat a kőzeteket, amelyek nem engedik és figyeld meg, mi történik a vízzel, amikor áthalad a
a víz beszivárgását, vízzáró kőzeteknek nevezzük. rétegeken! Miután az agyag telítődik vízzel, mi törté-
A legelterjedtebb vízzáró kőzet az agyag, amely vízzel nik az alsóbb rétegekben? Tovább szivárog a víz?
telítődve megnöveli térfogatát, és nem engedi át a vizet.
A földfelszín alatt, a vízzáró rétegek fölött, a
vízáteresztő rétegben halmozódik fel a beszivárgott
víz, és itt alakulnak a víztartalmú rétegek. A vízáteresztő
rétegek szűrőként viselkednek, megszűrve az átengedett
vizet a szennyező anyagoktól, ezért a víz megtisztul és
ihatóvá válik. A víztároló rétegeket két típusba soroljuk:
freatikus vizek (talajvizek, felszínhez közeli vizek) és
rétegvizek (mélységi vizek).
Azt a pontot, ahol a felszín alatti víz a felszínre Talaj
tör, forrásnak nevezzük. Egyes esetekben, amikor
Agyag víz
a víztároló rétegek nagy mélységben találhatók,
vagy amikor vulkanikus övezetekben húzódnak, a Homok és kavics
víz felmelegszik, és hévforrások valamint gejzírek Agyag víz
alakulnak ki. Más esetekben, amikor a víztartalmú Vízzel telítődött agyag
rétegekben feloldódnak a különböző ásványi anyagok, víz
ásványvízforrások keletkeznek, amelyek gyógyászati
kezelésekben hasznosíthatók (ásványvizek fogyasztása Vízzáró kőzetek
vagy gyógyfürdős kezelés).
1. ábra. A felszín alatti vizek és a források
Alkalmazd!
• Párosítsd össze az alábbi elemeket az 1. ábrán látható számokkal!

a. forrás b. vízáteresztő kőzetek c. vízzáró kőzetek d. talajvíz e. rétegvíz f. kút

A felszín alatti vizek feloldják az egyes kőzeteket (mészkő, kősó,
gipsz), amelynek eredményeképpen a felszín alatt üregek kelet-
keznek. Az ilyen üreget barlangnak nevezzük (2. ábra). Az üregeket
gyakran alagutak (felszín alatti járatok) kötik össze, amelyekben fel-
szín alatti vízfolyásokat találhatunk. A víz által feloldott és elszállított
mészkő lerakódásával alakulnak ki a függőcseppkövek (sztalaktitok),
állócseppkövek (sztalagmitok), cseppkődrapériák, cseppkőkupolák stb. 2. ábra. Barlang
67
Folyóvizek
A folyóvizek a földfelszín magasabb területeiről, az alacsonyabb területek felé tartó vízfolyások.
A csapadékból, a hóolvadásból és a forrásokból eredő víz a lejtőkön folyva kisebb vízfolyásokká alakul. Ezeket
patakoknak nevezzük. A patakok a hegyvidéki övezetben a leggyakoribbak. Több patak összefolyásából
alakul ki a folyó. Általában a folyók folyamokba torkollnak/ömlenek. A folyamok a legnagyobb vízfolyások
(a vízmeder szélessége és hosszúsága tekintetében), tengerekbe és óceánokba ömlenek.
Azt a területet, amelyről egy folyóvíz a mellékvizeit összegyűjti, vízgyűjtő területnek nevezzük. A vízgyűjtő
területeket a vízválasztó vonal (vagy a legnagyobb magasságok vonala) választja el egymástól. Minden
vízgyűjtő területnek van egy, forrástól torkolatig tartó vízfolyása, valamint a folyóvízbe ömlő mellékvizek.
Azt a pontot, ahol egy mellékvíz beömlik egy folyóba összefolyásnak nevezzük (3. ábra).
A folyóvíz által bevágódás és erózió során kialakított felszínformát folyóvölgynek nevezzük. Ennek
keresztmetszete egy „V” betűhöz hasonlít.
Emlékezz! Alkalmazd!
• Mit nevezünk tölcsér- és del- • Figyeld meg az alábbi 3. ábrát, és határozd meg a folyó torkolatának
tatorkolatnak? Hogyan ala- típusát!
kulnak ki?
Forrás
Forrás Mellékvizek
Összefolyás
Folyókanyarulat (meander)
Torkolat
Felső szakasz Középső szakasz Alsó szakasz
3. ábra. A folyó útvonala
68
Egy folyó útvonalán a következő szakaszokat különítjük el:

– felső szakasz – a folyó hegyvidéki szakasza, itt találjuk a folyó forrását (forrásait). A folyó sebes folyású, erős
a romboló hatása (eróziója), ezért a folyó völgye keskeny és mély. Itt alakulnak ki leggyakrabban a vízesések,
szorosok, kanyonok és szurdokvölgyek.
– középszakasz – jellemző a fennsíkok és magasabb dombvidékek térségére. A folyó völgye elkezd
szélesedni, sebessége csökken, és elkezdi lerakni a felső szakaszról elszállított hordalékot (5. ábra).
– alsó szakasz – jellemző az alföldek és alacsony dombvidékek térségére. A folyóvölgy nagyon széles, a folyó
nagyon lelassul és kanyargóssá válik (kialakulnak a folyókanyarulatok – 6. ábra), lerakja az elszállított hordalékot
(homokpadok, zátonyok, homokos partok).
4. ábra. Felső szakasz 5. ábra. Középszakasz 6. ábra. Alsó szakasz

Időnként az éghajlati tényezőknek és egyes emberi beavatkozásoknak köszönhetően a folyóvizek
szélsőséges jelenségeket idézhetnek elő. Ilyen szélsőséges jelenségek az árvizek. Kialakulásuk okai közé
soroljuk: a nagy mennyiségű csapadékot, a hirtelen hóolvadást, a duzzasztó- és védőgátak elszakadását.
Alkalmazd!
• Elemezd az alábbi térképet (7. ábra), és készíts egy táblázatot minden földrész legnagyobb folyamait
belefoglalva! Hová ömlenek bele és milyen torkolattal ezek a folyamok?
a
Lén
Jeny
Ob
iszej
Yukon
Volg
a
Nagy-tavak Dun
a Kaszpi-tenger Tigri
Mis s
siss Huang He
Eu
ipp
frá
i
tes
Jangce
us
z
Gang
Ind
esz
Nílus
Nig
er
Amaz gó Viktória-
onas Kon tó
á
y
Paran
rra
Mu
7. ábra. A Föld legnagyobb folyamai
69
Állóvizek
A földkéreg szárazföldi medencéit/mélyedéseit kitöltő vizeket állóvizeknek nevezzük. Méretük és egyéb
tulajdonságaik (áttetszőség, növényzet jelenléte) alapján lehetnek: tavak, mocsarak és lápok. A tavak vizét
a felszín alatti vizek, valamint a csapadékból, illetve a hó és gleccserek olvadásából származó vizek táplálják.
Keletkezésük alapján a tavak lehetnek: természetes és mesterséges (az ember alkotta) eredetű tavak. A Föl-
dön való elterjedésük alapján a természetes eredetű tavak nagy változatosságot mutatnak az eltérő keletke-
zési helyük szerint (hegyvidéki, dombvidéki és alföldi tavak), egyesek édesvizű tavak, mások sós vizű tavak.
A legfontosabb természetes eredetű tavak a következők:
• Glaciális eredetű tavak – egyesek az egykoron (20 000–30 000 éve)
északi féltekét borító jégtakaró elolvadásából származnak (Nagy-tavak, La-
doga-tó, Onyega-tó, Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó), mások a hegy-
vidéki gleccserek koptató munkája/eróziója és olvadása során alakultak ki
(Garda-tó, Comói-tó, Bâlea-tó, Zănoaga-tó) – 8. ábra.
• Tektonikus eredetű tavak – a hasadékvölgyek/tektonikus árkok öve-
zetében alakultak ki (Tanganyika-tó, Malawi-tó, Kineret-tó, Holt-tenger, Baj-
kál-tó, Balaton) vagy egykori tengerek maradványai (Aral-tó, Kaszpi-tenger).
• Vulkanikus eredetű tavak – az alvó vulkánok krátereiben keletkeztek 8. ábra. Glaciális tó
(Szent Anna-tó, Kráter-tó) – 9. ábra.
• Folyóvizek munkája folytán létrejött tavak – amikor egy folyó a lerakott
hordalékával elzárja egy mellékvize torkolatát, folyami limánok keletkeznek
(Snagov-tó); deltai-tavak (Dranov-tó, Gorgova-tó) stb.
• Tengervíz munkája folytán létrejött tavak – amikor egy tengeri öblöt egy
tengeri turzás vagy zátony választ le a tengertől, annak ellenére, hogy az öböl-
nek van kijárata a tengerre, lagúnák keletkeznek (Razim-Sinoe-tó); amikor egy
tengerbe ömlő folyó torkolatát, a tenger által lerakott hordalék elzárja, tengeri
limánok keletkeznek (Tașaul-tó).
• Természetes torlasztavak – egy földcsuszamlás során lezúduló törme- 9. ábra. Vulkanikus tó
lék eltorlaszolja egy folyó medrét (Gyilkos-tó).
A mesterséges tavakat az emberi tevékenység hozta létre (10. ábra). A legtöbb mesterséges tavat a villa-
mos energia termelése céljából létesítették (Vidraru-tó, Nasszer-tó, Bratszki-tó), míg másokat a települések és
az ipar vízellátására, illetve öntözés, halászat és üdülés céljából.
A sekély vizű tavakban folyamatosan elszaporodnak a vízinövények és idővel mocsarak keletkeznek
(11. ábra). Amikor a növényzet annyira elsűrűsödik, hogy majdnem teljesen beborítja a mocsár felszínét, és
a nyílt vízfelületek már csak apró foltokká zsugorodnak (tószemek), lápok keletkeznek (12. ábra).
10. ábra. Mesterséges tó 11. ábra. Mocsár 12. ábra. Láp
Alkalmazd!
• A tanárod segítségével készítsetek egy listát a településetek vagy a megyétek tavairól, majd osztáyozzátok
őket típusaik szerint!
70
4. GLECCSEREK
A hideg övezetben, az egész évben tartó alacsony hőmérsékleteknek kö-
szönhetően, a csapadék csak hó formájában hull. Ezt a térséget az állandó hó
birodalmának tartják, mivel itt a lehulló hómennyiség soha nem olvad el. Ilyen
térségek a sarki övezetek és a magas hegységek.
A gleccserek kialakulása egy lassú folyamat, amely az állandó hó felhalmo-
zódásából és átalakulásból jön létre. Napközben a napsugarak melegítő hatá-
sára, a felszínen levő hó megolvad, a keletkezett víz beszivárog a mélyebben
fekvő hórétegekbe, és megfagy. Kezdetben egy szemcsés jégréteg keletkezik,
amely a felette levő hó nyomása alatt, egy üveges szerkezetű, átlátszó jégréteg-
gé alakul át.
Bolygónkon a gleccsereket a földrajzi fekvésük és a kiterjedésük alapján két
nagy típusba soroljuk: szárazföldi jégtakarók és hegyvidéki gleccserek. 1. ábra. Sarki jégtakaró (Antarktisz)
A szárazföldi jégtakarók vagy sarki jégtakarók hatalmas területeket borí-
tanak be, és nagyon vastag jégpáncélból állnak. A jégtakaró anyaga több ezer
év alatt halmozódott fel. A legnagyobb kiterjedésű szárazföldi jégtakarók az
Antarktiszon (vastagsága eléri a 4000 métert) és Grönlandon (több mint 1000
m vasatagságú) alakultak ki. Kisebb méretű sarki jégtakarót Izlandon is találunk.
A sarki jégtakarók a központi rész irányából a peremvidék (partvidék) irá-
nyába haladnak. Mivel a peremvidék jégvastagsága kisebb, az erős hullámzás
romboló hatása következtében letöredeznek, és így jönnek létre az úszó jéghe-
gyek (icebergek – 2. ábra). A jéghegyek kiúsznak a nyílt óceánra, ahol melegebb
vizekhez érve fokozatosan elolvadnak.
A sarki jégtakarók körül, ahol az óceánok és tengerek vize még fagyott álla-
potban van, találjuk a sarki jégmezőt (vastagsága elérheti a 4 métert), amely a
szárazföldi jégtakaróhoz hasonlóan, az erős hullámzások következtében össze- 2. ábra. Úszó jéghegy (iceberg)
töredezik, és így alakulnak ki a jégtáblák és jégtorlaszok.
A hegyvidéki gleccserek (3. ábra), az állandó hóhatár feletti térség magas
hegyvidéki övezetében alakulnak ki. A gleccser kialakulási helye a kárfülkének
(cirkuszvölgynek) nevezett medencék, ahol a hó évről évre felhalmozódik és
jéggé alakul. Amikor a felgyűlt jég meghaladja a kárfülke méretét, lassan elkezd
csúszni a lejtő irányába, kialakítva a gleccsernyelvet. A gleccser lassú csúszó
mozgása folytán, folyamatosan koptatja (erodálja) a felszínt, amelynek követ-
keztében egy sajátos felszínformatípus keletkezik, amelyet glaciális domborzat-
nak nevezünk. A glaciális domborzat legmarkánsabb felszínformája a gleccser-
völgy (medrének keresztmetszete egy „U” betűhöz hasonlít). 3. ábra. Fedcsenko-gleccser
A globális éghajlati változásoknak köszönhetően, az utóbbi évtizedekben az
állandó hóhatár egyre magasabb területekre emelkedik, valamint a sarki jégta-
karók is folyamatosan vékonyodnak, területük csökkenő tendenciát mutat.
Emlékezz!
• Miért veszélyesek az úszó
Alkalmazd!
jéghegyek a hajózásra néz-
1. Nevezd meg a Föld gleccserekkel borított hegységeit, felhasználva a ve? Ismersz ehhez fűződő
földrajzi atlaszodat! balesetet?
2. Mit gondolsz, mi történne ha a Föld összes hegyvidéki gleccsere elol-
vadna? Beszéld meg!
3. Hogyan befolyásolják a hegyvidéki gleccserek a környékük légköri hő-
mérsékletét? • Miért fontosak a gleccse-
4. Használva a világhálót, keress képeket az Alpokban található Mer de rek? Mutass be két érvet!
Glace gleccserről, és állapítsd meg, hogyan változott a gleccser mérete
az utóbbi 50 évben.
71
ALKALMAZÁS
• A helyi földrajzi környezet vízkészlete; az iható vízkészlet
• Vízvédelem
• Figyelmeztető eljárások, viselkedési szabályok és óvintézkedések a helyi földrajzi környeze-
tünkben bekövetkező szélsőséges jelenségek esetében (árvíz, kiöntés, áradás, jégtorlasz stb.)
1 Választható feladat: 3 Felhasználva a földrajzi atlaszodat, nevezd meg
I. A Google Maps vagy OpenStreetMap applikációk azokat a földrészeket, amelyek jelentős iható
segítségével vizsgáld meg a tepelülésed térké- vízkészlettel rendelkeznek, illetve azokat is, ame-
pét, majd válszolj a következő követelményekre: lyek szegényes készletűek. Arányosan oszlik el az
iható vízkészlet a bolygón? Milyen következme-
a. Nevezd meg a településeden áthaladó vagy
nyei vannak ennek az eloszlásnak?
a településed környékén levő vízfolyásokat!
b. Állapítsd meg, hogy a településed a rajta 4 Melyek a településedet ellátó ivóvízforrások?
áthaladó vízfolyás melyik szakaszán (felső,
5 Az osztálytársaiddal együtt állapítsátok meg, hogy
közép- vagy alsó szakasz) fekszik!
melyek azok az emberi tevékenységek, amelyek
c. Írd le a legközelebbi vízfolyás útvonalát!
befolyásolják a vízkészletet (térjetek ki a tengerek
d. Nevezd meg a környék tavait, és osztályozd
és óceánok vizére, a folyóvizek, az állóvizek és a fel-
szín alatti vizekre is)! Javasoljatok vízvédelmi intéz-
II. A településed környékén egy rövid kedéseket! Vannak gondok a településedet ellátó
gyalogtúrán veszel részt a földrajztanároddal vízkészletekkel? Ha igen, akkor milyen vízvédelmi
és az osztálytársaiddal együttesen. A terepi intézkedéseket hoztak az illetékes hatóságok?
megfigyelések alapján, válaszolj a következő 6 Az előbbi beszélegetés alapján, készíts egy posz-
követelményekre: tert Vízvédelem címmel, és az osztálytársaiddal
a. Írd le a településed környékén megfigyelt közösen szervezzetek egy kiállítást ezzel a témá-
legfontosabb vízfolyást! val az iskolában!
b. Állapítsd meg, hogy a településed a rajta
7 Beszéld meg az osztálytársaiddal, hogy milyen
áthaladó vízfolyás melyik szakaszán (felső,
következményei lehetnek az árvizeknek az em-
közép- vagy alsó szakasz) fekszik!
berekre, a településekre és gazdasági tevékeny-
c. Írd le a megfigyelt vízfolyások útvonalát!
ségekre nézve! Előfordult/előfordultak már a te
d. Nevezd meg a környék tavait, és osztályozd
településeden árvíz/árvizek?
e. Állapítsd meg az azonosított tavak 8 Beszéld meg az osztálytársaiddal, és határozza-
hasznosítását! tok meg egy erre vonatkozó szabályrendszert
f. Említsd meg, ha találtál kutakat! A talajvíz (árvizek esetén)! Csoportosítsátok a leírt maga-
közel a felszínhez vagy nagyobb mélységben tartásformát/szabályt az alábbi kategóriák sze-
jelenik meg? rint: az eseményt megelőző, az esemény közbeni
g. Találtál forrásokat a településed környékén? és az esemény utáni szabályok!
Csatold a kitöltött lapot a saját portfóliódba! 9 Beszéld meg az osztálytársaiddal, hogy az előbb
felsorolt óvintézkedések milyen mértékben járul-
2 Hogyan hasznosítják az iható/tiszta vizet? nak hozzá az árvizek számának és a keletkezett
Beszéld meg az osztálytársaiddal! károk csökkentéséhez! Hoztak ilyen óvintézkedé-
seket a te településed hatóságai?
72
ÉRTÉKELÉS
I Írd le a füzetbe a helyes választ, a következő minta alapján: 1 – c.
1. Az állóvizekhez soroljuk:
a. tavak, lápok, folyók; b. lápok, tengerek, mocsarak;
c. tavak, mocsarak, lápok; d. óceánok, folyamok, lápok.
2. A dél-amerikai földrészhez tartozó hegyvidéki gleccsereket találunk a következő hegységekben:
a. Andok; b. Sziklás-hegység;
c. Atlasz-hegység; d. Pireneusok.
3. A tengerparti övezetekben a földrengések okozhatnak:
a. cunamikat; b. tengerjárást (árapályt);
c. tengeri áramlatokat; d. homokos partok létrejöttét.
4. A világtenger magában foglalja:
a. a bolygó összes tavait; b. a bolygó összes tengerét és óceánját;
c. a bolygó teljes felszín alatti vízkészletét; d. a bolygó összes folyamát.
5. Így nevezzük az óceán felszínének befagyott részét:
a. gleccser; b. sarki jégmező, jégtáblák;
c. sarki jégtakaró; d. úszó jéghegy (iceberg).
II Egészítsd ki a helyes válaszokkal az alábbi kijelentéseket:

1. Az aszályos térségekben a növénytermesztés nem valósítható meg … nélkül.
2. Így nevezzük azt a pontot, ahol egy folyó kezdetét veszi … .
3. Így nevezzük azt a szigetet, amelyet majdnem teljes terjedelmében jég borít be… .
4. Így nevezzük a jégmezőről leszakadt darabokat, amelyek úsznak az óceán felszínén … .
5. Így nevezzük a kutakat tápláló víztartalmú rétegeket … .
III Magyarázd meg, hogy miért az Amazonas folyamnak van a legnagyobb vízhozama a világon!
IV Elemezd a grafikont, és egészítsd ki a helyes válaszokkal az alábbi kijelentéseket!
1. A legnagyobb vízhozamú
hónap neve … .
2. A hónap neve, amikor a
vízhozam meghaladja az
5000 m3/s értéket … .
3. A júniusi vízhozam értéke … .
4. A legnagyobb vízhozam-
értékek a/az … évszakban, míg
a legkisebb vízhozamértékek
a/az … évszakban észlelhetők.
Hónapok
73
V Elemezd az alábbi térképet, és válaszolj az alábbi követelményekre!
4
8
3
12
b 7
1 a
9 10
6 11
c
2
1. Nevezd meg azt az óceánt, amely csak az északi féltekén helyezkedik el!
2. Nevezd meg a legmelegebb vizű óceánt!
3. Nevezd meg a térképen az 1-től 12-ig tartó számokkal jelölt folyamokat!
4. Nevezd meg a térképen az a-tól c-ig tartó betűkkel jelölt tavakat!
5. Nevezz meg a térképen az 1-től 12-ig tartó számokkal jelölt folyamok közül kettőt, amelyeknek
tölcsértorkolatuk, és egyet, amelyeknek deltatorkolatuk van!
VI Alkoss egy rövid földrajzi szöveget, felhasználva a következő fogalmakat: hullám, világtenger,
tengerjárás, öböl, peremtengerek.
VII Párosítsd össze az A oszlop kifejezéseit a B oszlop meghatározásaival az alábbi minta alapján!
A oszlop B oszlop
ÖNÉRTÉKELÉS
a iceberg 1 átengedi a vizet;
Feladat Pontszám
a szárazföldi jégtakaróból származó kiterjedt jégré- I 5 × 3 p = 15 p
b mocsár 2
teg, amely a tengerek és óceánok feszínét borítja; II 5 × 2 p = 10 p
III 5p
c jégmező 3 egy nagy jégtömeg, amely a nyílt vízen lebeg;
IV 5 × 2 p = 10 p
az a terület, ahonnan egy folyóvíz a mellékvizeit V 20 × 1 p = 20 p
d áteresztő 4
összegyűjti; VI 5×1p=5p
vízgyűjtő sekély vizű tó, ahol kedvező feltételek adottak a VII 5 × 3 p = 15 p
e 5
terület vízinövények elszaporodásához. VIII 10 × 1 p = 10 p
VIII Nevezz meg öt tótípust, és mondjál egy-egy példát Maximális pontszám: 100 pont
mindegyikre!
74
VI. FEJEZET
ÉLŐBUROK (BIOSZFÉRA) ÉS TALAJOK
1.Általános jellemzői és szerepe

2.A növényzet és az állatvilág –
földrajzi elterjedés
3.A talaj – az élet forrása
• Értékelés
Ebben a fejezetben:
meg fogod érteni
• az élőburok fontosságát és egyediségét;
• a talajtakaró szerepét.
meg fogod tanulni
• a növényzet, az állatvilág és a talajok
elterjedését a bolygónkon;
• a növény- és állatvilág védelmét, illetve
a talaj megőrzését.
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2; 4.3.
75
VI. FEJEZET ÉLŐBUROK BIOSZFÉRA ÉS TALAJOK
1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS SZEREPE

Általános jellemzői
Földünkön az élet megközelítőleg 3,5 milliárd éve jelent meg
Emlékezz!
az óceánok vizében, és napjainkig számos átalakulási folyamaton ment
keresztül, aminek következtében egyes növény- és álltafajok eltűntek, • Mit nevezünk élőburoknak?
míg mások megjelentek. A Föld az egyetlen égitest a Naprendszerben, • Milyen élettereket ismersz?
amely élőburokkal rendelkezik. • Melyek a Föld éghajlati öveze-
A növények és az állatok a Föld teljes területén elterjedtek: a szá- tei?
razföldi vizekben, az óceánokban (11 km mélységig), a barlangokban,
a légkörben (15 km magasságig) vagy a földkéregben (baktériumok
2-3 km mélységben).
A növényzet és az állatvilág elterjedését befolyásoló tényezők

A biogeográfiai sokféleség a különböző övezetek sajátos feltételeinek eredményeképpen alakult ki. A bio-
geográfiai övezeteket a következő tényezők határozzák meg:
a) domborzat – a tengerszint feletti magasság befolyásolja a különböző növényzeti típusokat a domborza-
ti formák függvényében: hegység (a hegylábi térségben vagy a hegy csúcsán), dombság, fennsík vagy alföld.
A domborzati formák égtáji kitettsége is befolyásolja egyes fajok jelenlétét. Így például az északi kitettségű
lejtőket (árnyékosabb és hűvösebb) többnyire a tűlevelű erdők kedvelik (1. ábra), a szélnek kitett térségekben
a fák megdőlnek vagy ágaik letöredeznek.
b) fény – befolyásolja a fák magasságát vagy egyes állatok bundájának színét. A fényhez való alkalmaz-
kodás függvényében vannak nappali és éjszakai állatok. Így például ahhoz, hogy éjszaka vadászni tudjon,
a bagoly szemei alkalmazkodtak a sötétséghez, a vakond szemei csökevényesek, mert az élettere felszín alatt
van. A nagy mélységű óceáni vizekben a halak alkalmazkodtak a sötétséghez, a látási funkciójuk vagy csöke-
vényesedett, vagy teljesen hiányzik.
Kísérlet
• Ültess néhány magot két pohárba,
majd egyiket helyezd egy napfényes
helyre, a másikat meg egy sötét helyre!
Figyeld meg, hogyan fejlődnek a növé-
nyek! Jegyezd le egy lapra a látottakat!
Ezt a kísérletet megismételheted ott-
hon vagy az iskolád különböző térsé-
geiben.
1. ábra. A tűlevelű erdők a hűvös és nedves hegyoldalakat kedvelik.
Alkalmazd!
1. Nevezz meg más állatokat is,

amelyek alkalmazkodtak az eltérő
fényviszonyokhoz!
2. Határozd meg a mellékelt ábrákon
(2. és 3. ábrák) látható állatok nap-
fényhez való alkalmazkodását. 2. ábra. Bagoly 3. ábra. Mexikói tetra (Barlangi vakhal)
76
ÉLŐBUROK BIOSZFÉRA ÉS TALAJOK VI. FEJEZET
c) hőmérséklet – meghatározza a növények vagy fák növekedését és fejlődését, valamint az állatvilág

változatosságát. A növények esetében a hőmérséklet befolyásolja a gázcserét, a párologtatást, a magok
kicsírázását és a növekedést, így például a mérsékelt övezetben, télen a lombhullató fák elhullatják leveleiket.
A hőmérséklet befolyásolja az állatok viselkedését (télen a medve hibernál, a vándormadarak melegebb
övezetekbe vándorolnak a hideg évszak elől), a bőr vastagságát és a szőrzet sűrűségét (a test megfelelő
hőháztartása végett).
d) víz – a száraz övezetkeben a víz hiánya vagy csekély mennyisége alakította ki egyes fajok esetében
a szárazságtűrő képességet, amelynek során azért, hogy minél kevesebb legyen a párolgási vízveszteség, egyes
növények a levelek helyett tüskéket és szukkulens törzseket fejlesztettek ki (kaktuszok – 4. ábra), mások vékony
viaszréteggel borítják be leveleiket (olajfa – 5. ábra, oleander), vagy apró szőrzetet növesztenek a levélen (6. ábra
– zsálya), míg az egypúpú teve (7. ábra) sokáig bírja ivás nélkül. Ezzel ellentétben a csapadékosabb övezetekben
(mérsékelt óceáni, egyenlítői) nagy kiterjedésű erdős területeket és sokféle emlős- és madárfajt találunk.
4. ábra. Kaktusz 5. ábra. Olajfalevelek 6. ábra. Zsálya 7. ábra. Egypúpú tevék

a sivatagban
e) szél – a magok elszállításával befolyásolja Portfólió
a növények és a fák elterjedését. Az erősen szeles tér-
ségekben (magas hegyvidék, sarkköri övezet) a nö- Fedezd fel, hogy a lakóhelyed térségében milyen
vényzet vízszintes irányban terjeszkedik, bokrok és növények vagy fák szaporodnak a szél szállító te-
cserjések formájában a stabilitásuk megőrzése céljá- vékenysége következtében! Készíts egy listát ezekről, és
ból. Az állatoknál a széljárás a madarak repülésében csatold a saját portfóliódba!
játszik fontos szerepet.
f) talaj – a benne található tápanyagok táplálékot bíztosítanak a növényeknek; támaszt nyújtanak
a növények számára (itt fejlődik ki a gyökérzet – 8. ábra), és menedéket nyújtanak egyes állatoknak (vakond –
9. ábra,, földigiliszta stb.).
8. ábra. A talajt átszövő gyökérzet 9. ábra. A vakondtúrásból felbukkanó vakond
77
g) ember – jelenlétével és tevékenységével egyes

fajok kiszorítását vagy akár eltűnését is okozhatja.
A termékeny talajokkal rendelkező alföldek termé-
szetes növénytakaróját (fűfélék és cserjék) teljesen
átalakította, a növénytermesztés számára. Ez a fo-
lyamat egyes állatfajok eltűnését okozta (például
a túzok a Román-alföldön), a természetes élőhelyük
megszűnésével egyetemben. A nagy erdőirtások (er-
dőirtások – 10. ábra) az állatok más övezetekbe való
elvándorlását idézték elő, mert megszűnt a mene-
dék- és táplálékforrásuk. 10. ábra. Erdőirtás
Tudtad, hogy …? Alkalmazd!

• Hazánk legelső nemzeti parkja a Retyezát Nemzeti Park 1. Nevezz meg más emberi beavatkozásokat, ame-
(1935-ben alapították). lyek károsítják a természetet, és fejtsd ki ezek kö-
• Románia legnagyobb méretű védett területe a Duna-delta – vetkezményeit!
amely a Világörökség része. 2. Milyen védekezési intézkedéseket hozott az embe-
riség/társadalom az idők során, hogy korlátozzák a
• A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állata.
mesterséges természetkárosító tevékenységeket?
Mérete akkora, mint egy macska, tojásokat rak le, teste
3. Vizsgáld meg, hogy a lakóhelyed térségében vagy
hasonlít a hódhoz, lábai és csőre olyan, mint a kacsának.
övezetében az emberi tevékenységek veszélyt jelen-
tenek-e a növényekre vagy állatokra vonatkozóan!
Az élőburok szerepe
Az élőburok a földi élet fenntartója azáltal, hogy a nagy kiterjedésű erdős területek (amazonasi esőerdők
vagy tajga) oxigént termelnek.
Ugyanakkor fontos nyersanyagforrást biztosít egyes országok gazdasága számára. Így például, a faanyagot
a bútor- (11. ábra) és az építőiparban hasznosítják. A gyümölcsök frissen fogyaszthatók, vagy feldolgozásra
kerülnek az élelmiszeriparban. Egyes növényfajokat a szépség- vagy gyógyszeriparban hasznosítanak. Az állati
eredetű termékek egyrészt élelemforrást biztosítanak, másrészt a bőr-, szőrme- és cipőipar hasznosítja.
A növények és az állatok fontos talajképző tényezők, jelentős szerepük van a termékeny humusz kialalaku-
lásában. A talaj ugyanakkor élőhelyet biztosít számukra.
11. ábra. A fa megmunkálása 12. ábra. A bőr feldolgozása
Beszéld meg!
• Mit gondolsz, miért fontos a növények és az állatok védelme? Mutass be két érvet, ami alátámasztja ezt!
• Írj egy, legtöbb fél oldal terjedelmű földrajzos jellegű szöveget az erdők jelentőségéről!
78
2. A NÖVÉNYZET ÉS AZ ÁLLATVILÁG – FÖLDRAJZI ELTERJEDÉS

A növényzet és az állatvilág elterjedését elsősorban az éghajlati Emlékezz!
övezetek határozzák meg.
Minden éghajlattípusnak megfelel egy biogeográfiai (életföldrajzi) • Melyek a különböző
övezet. A növényzet és az állatvilág elterjedésének vizsgálatát éghajlattípusok jellemzői?
a biogeográfiai övezetekbe való besorolás jelenti. A biogeográfiai övezetek
többnyire az éghajlati övek által befolyásolt, szélességi körök mentén haladó sávok, ahol az éghajlati tényezőkhöz
alkalmazkodott növényeket és állatokat találjuk. A biogeográfiai övezetek természtes módon alakultak ki – nem
tartoznak ide a termesztett növények és a fás ültetvények, az állatok a vadonban élnek – 1. ábra.
Jeges-tenger Jeges-tenger
Atlanti-óceán
Csendes-óceán
Egyenlítő
Indiai-óceán
Csendes-óceán
Sarki jégsivatag Vegyes- és lombhullató erdők Szavanna

Tundra Egyenlítői esőerdők Trópusi sivatagok
Tajga (tűlevelű erdők) Sztyepp Mediterrán növényzet
Magas hegyvidéki növényzet
1. ábra. A Föld növényzeti övezetei

A. A forró övezet
Ide tartoznak a következő növényzeti övezetek:
a) Az egyenlítői esőerdők (2. ábra) az Egyenlítő és az 5°-os
északi és déli szélességi körök között terjednek el.
A bőséges csapadéknak és az egész éven át tartó magas
hőmérsékleti értékeknek köszönhetően itt egy nagyon sűrű
és emeletes (többszintű) erdő fejlődött ki, amelynek fajgaz-
dagsága meghaladja a 40 000 értéket. Ilyenek például a:
trópusi nemesfák (ébenfa, paliszanderfa, mahagónifa), gyü-
mölcsfák (pálmafélék: banánfa, kókuszpálma, brazil szőlőfa,
mangófa), kakaófa (3. ábra), kaucsukfa, kúszó- és kapaszkodó
2. ábra. Egyenlítői esőerdő
növények (liánok, orchideák), harasztok.
79
Állatai közül megemlítjük a: madarakat (papagájok, tu-

kánok, kolibrik), majmokat, hüllőket, krokodilokat, boák és
pitonokat, rovarokat (cecelégy, óriáspókok, szúnyogok).
Az amazonasi esőerdőt selvas-nak nevezik, amely főképpen
az állatvilága (leopárd, lajhár, anakonda) révén különbözik
az afrikai és az ázsiai földrészek esőerdeitől.
b) A szavannák sajátossága a nedves és a száraz évszakok
váltakozása. A szavanna a magas fűfélék övezete, a fák kö-
zül megemlítjük a/az: eukaliptuszfát, majomkenyérfát (bao-
bab – 4. ábra), akáciát és pálmaféléket. A száraz évszakban
a növényzet kiszárad, emiatt a növényevő állatok (zsiráf,
3. ábra. Kakaófa
zebra, gazella, antilop, elefánt) és velük együtt a ragadozók
(oroszlán, gepárd, párduc, hiéna) a nedvesebb térségek felé
vándorolnak az élelemforrás elérése céljából. Vándorlási út-
vonaluk néha folyókon halad át, ahol krokodilok vadásznak
az átgázoló csordákra.
A szavanna több földrészen is elterjedt, így megtaláljuk
Afrikában az egyenlítői esőerdők szomszédságában északi
és déli irányban, Dél-Amerikában (Guyanai-hegyvidék, Bra-
zil-felföld) és Indiában (Dekkán-fennsík).
A folyók árterülete mentén húzódnak a galériaerdők. A faj-
tafélék tekintetében hasonlítanak az egyenlítői társaikhoz, de
az aszályos évszakban majdnem teljesen lehullatják lombko-
ronájukat. Földrajzi elterjedésük megegyezik a szavannákéval. 4. ábra. Majomkenyérfa (Baobab)
c) A monszunerdők hasonlítanak a galériaerdőkre, de
nem annyira sűrűek, egyes fajták a száraz évszakban lehul-
latják leveleiket (mahagónifa, tikfa, szantálfa). Állatai közül
megemlítjük a/az: indiai elefántot, indiai orrszarvút, bengáli
tigrist, antilopot, majmokat, hüllőket (jellegzetes a kobra), ro-
varokat és madarakat.
A legnagyobb kiterjedésű monszunerdők Dél- és Dél-Ke-
let-Ázsiában honosak.
d) A trópusi sivatagok a térítők mentén alakultak ki mind-
két féltekén. A szélsőségesen magas nappali hőmérsékleti
értékek (50°C) és a nagyon csekély csapadékmennyiség kö-
vetkezményeként a fajgazdagsága szegényes: kaktuszok és 5. ábra. Oázis a Szaharában
pálmafélék, apró növényzet, dromedár vagy egypúpú teve (Afrika és Ausztrália), sakál, skorpió.
A legnagyobb trópusi sivatagok Afrikában (Szahara – 5. ábra), és az Arab-félszigeten találhatók.
Alkalmazd!
1. Azonosítsd az egyenlítői esőerdők és a szavannák elterjedési területét a világ fizikai-földrajzi térképén!

2. Követve a térképet, keresd meg a trópusi sivatagokat!
3. Sorold fel, észak-dél irányban haladva, Ausztrália növényzeti övezeteit, és mondj egy-egy jellegzetességet
mindegyikre, felhasználva a tankönyv 79. oldalán található térképet!
80
B. A mérsékelt övezet
Legfontosabb jellemzője a négy évszak megjelenése.
a) A mediterrán növényzet a szubtrópusi (mediterrán)
éghajlati övezetben alakult ki. A fáknak és cserjéknek rövid
és fényes levélzetük van, ilyenek például az olajfa (olíva),
a narancsfa, a leander, a paratölgy, az aleppói fenyő, a libano-
ni cédrus vagy az illatos fűfélék stb. Jellegzetesek a sűrű cser-
jés bozótok, amelyeket maquis-nak (Franciaország) – 6. ábra,
garriga-nak (Spanyolország) és frigana-nak (Görögország)
neveznek. Más elnevezések: chapparal (Kalifornia), matorral
(Chile), scrub (Ausztrália), caatingas (Brazília).
Az állatvilágából megemlítjük a: teknősbékát, szarvasvi-
perát, rovarokat, berber makákót, kaméleont és sakált. 6. ábra. A makkia-maquis
Beszéld meg!
• Magyarázd meg, hogy miért fejlesztettek fényes levél-
zetet a növények ebben az övezetben!
b) A lombhullató erdők
Közös tulajdonságuk, hogy lombjukat a hideg évszakban
elhullatják, de földrészenként nagy eltéréseket mutatnak. Eu-
rópában és az ázsiai földrész nyugati részén találjuk az olyan
fajokat, mint a bükk, gyertyán, hárs és tölgy (7. ábra). Kínában
megtaláljuk a tölgyerdőket, a magnóliát és a pálmaféléket is.
Észak-Amerikában jellegzetesek a nyír, a cukorjuhar, a tölgy 7. ábra. Lombhullató erdő
és a gyertyán.
Állatvilága változatos: az európai földrészen a madarak,
vadmacska, nyest, görény, sün, mókus, őz és vaddisznó; az
ázsiai földrészen a himalájai medve, a szikaszarvas és a man-
darinkacsa; míg az észak-amerikai földrészen a fekete medve
(baribál) és az erdei mormota jellegzetesek.
Lombhullató erdőket Nyugat- és Közép-Európában,
Észak-Amerikában, Ázsiában és helyenként Dél-Amerikában,
Ausztráliában és Új-Zélandon találunk.
c) A sztyepp (8. ábra) övezet füves (bölényfű, tarackbúza,
árvalányhaj, fehér üröm) és cserjés (csipkebogyó, kökény) nö-
vényzetből áll. Észak-Amerikában prérinek, míg Dél-Ameriká-
ban pampáknak nevezik. Állatvilágára jellemzők a rágcsálók 8. ábra. A mongol sztyepp
(mezei nyúl, ürge), madarak, Észak-Amerikában pedig megta-
láljuk a bölényt és prérifarkast.
A sztyeppet megtaláljuk az észak-amerikai, európai, ázsiai Alkalmazd!
és dél-amerikai földrészeken egyaránt. 1. Keresd meg a térképen a mediterrán
d) A mérsékelt égövi sivatagok az ázsiai és az észak-ame- növényzet elterjedési területeit!
rikai földrészek belső területein alakultak ki. Növényzete és ál-
latvilága szegényes, kevés faj alkalmazkodott a helyi környe- 2. Keresd meg a térképen a mérsékelt égövi
zeti viszonyokhoz: a kétpúpú teve (baktrián) és a szakszaul sivatagok elterjedési területeit!
(olyan fa, amely levelek helyett tüskéket növeszt).
81
e) A tűlevelű erdők (vagy tajga) az északi féltekén helyez-

kednek el. Növényzetét olyan fafélék alkotják, mint a lucfenyő,
az erdeifenyő, a jegenyefenyő, a tuja (amelyek nem hullatják
el lombjukat, ez alól kivételt képez a vörösfenyő). Állatvilága
gazdag, itt megemlítjük a madarakat (harkály, cinege) és az
emlősöket (barna medve, vörös róka, őz, coboly, szarvas, fekete
medve, kanadai jávorszarvas). Nagy kiterjedésű tűlevelű erdő-
ket az észak-amerikai, illetve az európai és az ázsiai földrészek
északi részén találunk (9. ábra).
Beszéld meg!
• Beszéljetek az osztálytársaiddal a tűlevelű erdők
fajtáiról! Miért jöttek létre a tű alakú levelek? 9. ábra. A szibériai tajga
C. A hideg övezet
A 60°-os északi és déli szélességi köröktől a sarkok irányá-
ba húzódó térségben alakult ki a hideg övezet. A hőmérsék-
leti értékek alacsonyak, a poláris övezetben egyetlen évszak
(tél), míg a szubpoláris övezetben két évszak alakult ki.
a) A tundra apró termetű növényekből (mohák, zuzmók,
kis termetű cserjék és fák) áll, amelyek gyorsan kifejlődnek a
rövid nyári (2-3 hónap/év) évszak alatt. Itt él a jávorszarvas,
a rénszarvas, a sarki farkas, a sarki róka és számos madárfaj,
10. ábra. A tundra
amelyek a hideg évszakban délre vándorolnak.
A tundra elterjedési területe az észak-amerikai, az európai
és az ázsiai földrészek északi térsége, valamint az Izland-szi-
get és a dél-amerikai földrész déli része.
Beszéld meg!
• Figyeld meg a tundra földrajzi elterjedését a két féltekén!
Melyek lehetnek a kiváltó okai ezeknek az eltéréseknek?
b) A sarki jégsivatagok a sarki övezetben alakultak ki. Ez

az övezet az örök tél birodalma, ezért csak néhány növényfaj
11. ábra. Pingvinek 12. ábra. Jegesmedvék
tud itt megélni (mohák, zuzmók és algák). Itt élnek a ping-
vinek (Antarktisz) – 11. ábra, a jegesmedvék (Jeges-tenger)
– 12. ábra, a rozmárok és a fókák. A hideg vizekben él a kék
bálna és az ámbráscet.
c) A magas hegyvidéki növényzet, függőleges irányú,
többszintű, emeletekből áll. Lentről felfele haladva találjuk
a lombhullató erdők, a vegyes erdők, a tűlevelű erdők és végül
az alpesi legelők (2000 m felett) emeleteit. Az alpesi emelet
élővilágára jellemző az alacsony növényzet (havasi törpefe-
nyő, borókafenyő, vörös áfonya) és különféle állatok (a zerge –
13. ábra, Európában; mormota, sas, illteve a jak Tibetben –
14. ábra). 13. ábra. Zerge 14. ábra. Jak
82
Olvasmány
Olvasd el figyelemesen az alábbi szöveget, és válaszolj a szöveg végén leírt követelményekre!
A Földközi-tenger térsége az emberi civilizáció egyik legrégebbi bölcsője, ennek következtében ez a térség
hosszú idők óta az emberi beavatkozások színtere volt. Területét hajdanán mediterrán erdőségek borították
(magyaltölgy, paratölgy – a. ábra, vad olajfa, aleppói fenyő és libanoni cédrus – b. ábra), amelyeket az idők folya-
mán, majdnem teljesen kiirtottak. Az erdőirtásoknak több oka is volt, ilyenek például az új mezőgazdasági terü-
letek és települések létesítése vagy a faanyag különböző hasznosítása (építőanyag, tüzelőanyag stb.). Napjaink-
ban már az erdővel borított területek csak kis foltokban és elszigetelten lelhetők fel, főként az Atlasz-hegységben.
A folyamatos emberi beavatkozás miatt a mediterrán erdők nem tudtak megújulni, ezért helyüket átvette egy
másodlagos cserjés bozótokból és fűfélékből (maquis, garriga, frigana stb.) álló növénytakaró.
• Keresd meg a térképen a Földközi-tenger medencéjét!

• Nevezz meg három fafélét az egykori mediterrán erdőségekből!
• Sorold fel az erdők kiirtásának három okát!
• Keresd meg a térképen az Atlasz-hegységet!
a. ábra. Paratölgy erdő b. ábra. Libanoni cédrus
Alkalmazd! Portfólió
• A földrajzi atlaszod és a Google Earth vagy Google Az alábbi minta alapján készíts egy összesítő táblá-
Maps applikációk segítségével keresd meg Stockholm zatot a biogeográfiai övezetekről! Csatold a táblázatot
és Athén városokat az európai földrészen! Húzz egy a saját portfóliódba!
képzeletbeli vonalat, amely összeköti ezt a két várost!
Sorold fel a biogeográfiai övezeteket, amelyeken ez a Sorszám Biogeográfiai övezet Növényzet Állatvilág
vonal áthalad, és mutass be mindegyikre két-két jel-
lemzőt! Végezd el ugyanezt a feladatot a dél-amerikai
földrész Quito és Buenos Aires városaira vonatkozóan!
83
3. A TALAJ - AZ ÉLET FORRÁSA

A talaj a földkéreg felszínén kialakuló, puha és laza szerkezetű,
legfiatalabb réteg. Több, egymást követő rétegből (szintekből) áll,
amelyek a kőzetek és a szerves anyagok átalakulása következté-
ben jöttek létre, a fizikai, vegyi és biológiai folyamatok hatására.
A talajszintek függőleges metszetét talajszelvénynek (1. ábra) ne- A szint
Szerves anyag
vezzük. A talajszintek vastagságát és tulajdonságait meghatározó té-
Kőzet
nyezők: az anyakőzet (az a kőzet, amelynek felszínén a talaj kialakul) B szint
és az éghajlati viszonyok. Ennek függvényében minden talajnak más a
talajszelvénye. A Föld felszínén a talaj vastagsága nagy eltéréseket mu- C szint
tat, a sarkköri és a hegyvidéki övezetek néhány centiméter vastagságá-
tól, egészen a mérsékelt égövi 2 méter vastagságot is elérő talajokig.
Emlékezz!
1. ábra. Talajszelvény
• Hogy nevezik a Föld felszínét borító talajtakarót?
A talaj alkotóelemei
A talajt alkotó elemek a következők: szerves anyagok (az élőlények bomlása során keletkezik), szervetlen
anyagok (a kőzetek és ásványok aprózódása és mállása során keletkezik), víz (csapadékból és talajvízből
származik) és levegő (kémiai összetétele hasonlít a légköréhez).
A talaj felszínén nagy mennyiségű szerves anyag halmozódik fel, amelynek mennyisége csökken az
alsóbb szintek irányába. A talajtakaró alatt találjuk az anyakőzetet, amelyen a talaj képződik. Az anyakőzet
részecskéinek a száma ennek a fordítottja, vagyis csökken a felszín irányába.
A szilárd anyagot a kőzetek és ásványok aprózódása és mállása folytán keletkezett törmelékek alkotják. A
szerves anyag alkotóelemei közé soroljuk a következőket: elhalt élőlények maradványai (gyökerek, szerves
bomlástermékek, mikroorganizmusok maradványai stb.), amelyek a lebomlás különböző fázisaiban vannak; a
talajban élő szervezetek, a mikroflóra (baktériumok, gombák és algák) és a talajlakó állatok (rovarok, giliszták,
puhatestűek, parányi gerinctelenek). Ők vesznek részt a szerves anyagok humusszá való átalakításában. Minél
nagyobb egy talaj humusztartalma, annál termékenyebb az illető talaj.
A talaj kialakulása
A talaj kialakulása néhány ezer évtől eltarthat több százezer évig. Kialakulásában fontos szerepet töltenek be
a talajképző tényezők (elősegítik a talajképződést). Ezek a kövekezők: kőzetek, domborzat, hőmérséklet, szelek,
talajvízréteg szintje, növény- és állatvilág, idő és emberi tevékenység.
Alkalmazd!
1. Elemezve a 2. ábrát, írd le a

talajképződés folyamatát!
2. ábra. A talajképződés szakaszai
84
2. Az alábbi ábra alapján magyarázd meg, hogy a növényzet típusa és az idő múlása hogyan befolyásolja a
talaj vastagságát!
3. ábra. A növényzet és az idő szerepe a talajképződésben.
A talajok földrajzi elterjedése

A Földön nagyon sokféle talajtípus létezik. Az éghajlat, a növényzet és az állatvillág földrajzi szélesség
szerinti elrendeződése befolyásolta a talajok övezetes elterjedését:
a) az egyenlítői esőerdők talajai – vörös színű és gyenge termékenységű talajok (a bőséges csapadék és
a talajban élő baktériumok erőteljes tevékenysége folytán a humusztartalom szegényes). Az egyenlítői esőer-
dők, a galériaerdők és a monszunerdők legelterjedtebb talajtípusa a laterites talajok.
b) a szavanna talajai – vöröses színű és jó termékenységű talajok, azonban mezőgazdasági hasznosítás
során gyorsan leromlanak/lepusztulnak.
c) a sivatagos övezetek talajai – színük szürke, általában sós és csekély vastagságú talajok. Csak ott alakul-
nak ki, ahol van növényzet is (oázisok).
d) a mediterrán övezetek talajai – vöröses színű és jó termékenységű talajok. A legelterjedtebb talajtípust
terra rossa-nak (vörös föld) nevezik.
e) a lombhullató erdők talajai – közepes termékenységű talajok. A lombhullató erdők legelterjedtebb
típusa a luviszolok (agyagbemosódásos talajok).
f) a tűlevelű erdők talajai – a csekély humusztartalom következtében savas és gyenge termékenységű ta-
lajok; a hideg miatt a bomlási folyamatok lassan mennek végbe. A legelterjedtebb típus a podzolok (szpodikus
talajok).
g) a sztyepp övezet talajai – sötét színű és jó termékenységű talajok, ami a növényzet lebomlása során
felhalmozódott vastag humuszrétegnek köszönhető. A legelterjedtebb típus a cserniszolok (mollikus talajok).
h) a tundra talajai – a hideg és a csekély növényzet miatt humuszban szegény, gyenge termékenységű
talajok.
A magashegységi övezetben találjuk a hegyvidéki talajokat. Elterjedésük, az éghjalati emeletek sajátos té-
nyezői szerint rendeződtek el. A talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrás. Az emberiség történetében
nagyon fontos szerepet töltött be a különböző civilizációk kialakulásában.
Alkalmazd!
1. Beszéld meg az osztálytársaiddal a talajnak

az emberek életében betöltött szerepét!
2. Hogyan károsítja az emberi tevékenység
a talajt? Milyen hatása van ennek az egészségi
állapotunkra?
3. Milyen intézkedéseket hozhatunk, hogy
megvédjük és csökkentsük a talaj szennyezését? 4. ábra. Öntözéses növénytermesztés
85
GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A NÖVÉNYZET ÉS AZ ÁLLATVILÁG VÉDELME. A TALAJOK MEGŐRZÉSE

1 Olvasd el az alábbi szöveget, amely az élőburok (bioszféra) védelméről szól.
Sok ország rájött arra, hogy a bolygó egyes térségein, ahol Emlékezz!
az emberi tevékenységek károsíthatják a természetet, szükség
van a növényeket, állatokat és talajokat védő törvények és • Mi a természeti rezervátum?
normák bevezetésére. Számukra tudatosult a természetes
elemek felbecsülhetetlen értéke és a környezetükben betöltött fontos szerepe. Így a törvényes keret
megteremtése révén, létrejöttek a védett területek (természetvédelmi területek, nemzeti parkok, bioszféra-
rezervátumok stb.).
Az A.E.Á. volt az első ország a Földön, ahol egy egyedi természeti területet, törvények által védett területté
nyilvánítottak. Így alakult meg 1872-ben a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Romániában
11 nemzeti park, 9 természetvédelmi park, 3 bioszféra-rezervátum és egyéb sajátos rezervátumok (erdei,
botanikai, álltavilági stb.) vannak. Azokban a térségekben, ahol nem lehet védett területet létrehozni, de
vannak veszélyeztetett fajok, ezek gyűjtését (növények) vagy vadászatát/halászatát (állatok) törvények tiltják.
Hazánkban a törvény által védett növények közé soroljuk a következőket: havasi gyopár, királykői szegfű,
kisasszony papucsa, kereklevelű harmatfű (rovarevő növény), balkán bazsarózsa, mocsári kockásliliom stb.
A védett állatok közül megemlítjük: zerge, hiúz, bölény, gödény, siketfajd, túzok, mór teknős stb.
Havasi gyopár Királykői szegfű Kereklevelű harmatfű Mocsári kockásliliom
Hiúz Siketfajd Bölény Mór teknős
Már a múlt század közepétől kezdődően, egyes tudósok figyelmét felkeltette az egyes fajok eltűnésének
kérdése és a környezet károsodása. Így jöttek létre a környezetvédelmi szervezetek. A legismeretebb ilyen
szervezet a Temészetvédelmi Világalap (WWF – World Wildlife Fund), amely már 1961 óta tevékenykedik a
bolygó egyes egyedi természetes területeinek a megőrzésében. 2006 óta Romániában is jelen van.
Romániában számos civil szervezet létezik, amely a környezet védelmét tűzte ki céljának (főképpen az er-
dőirtások ellen tiltakoznak). A növények, az állatvilág és talajok védelmével (törvények és nemzeti progra-
mok által) foglalkozó intézmény a Környezet, a Vizek és az Erdők Minisztériuma (Ministerul Mediului, Apelor
și Pădurilor). Hazánkban a védett területek kezelését és igazgatását a Természetvédelmi Területek Országos
Szervezete nevű intézmény látja el.
86
Lépj rá a világháló http://ananp.gov.ro/ariile-naturale-protejate-ale-romaniei honlapjára, és válaszolj a

következő követelményekre:
1. Milyen természetvédelmi kategóriák vannak Romániában?

2. Melyek az országos szintű természetvédelmi típusok ?
3. Miből áll Románia természetvédelmi területeinek országos hálózata?
4. Mondj két-két példát Nemzeti Parkokra és Természetvédelmi Parkokra vonatkozóan, és keresd meg
ezeket a térképen!
2 Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és válaszolj a követelményekre!

Dél-Afrika Köztársaságban 21 nemzeti parkot
tartanak számon, amelyeknek területe több százezer
hektáros természetes előhelyet biztosít a vadvilág szá-
mára. A Kruger Nemzeti Park a világon az egyik leg-
elismertebb szafari célutazások színhelye. A turisták
előbb tanfolyamon vesznek részt. Johannesburgba
vagy Fokvárosba való érkezésük után, néhány órás
vagy akár többnapi képzésben részesülnek. Minden
turistának a vadonba való kalandozása előtt, számos
szabályt és viselkedési normát kell ismernie. A szafari
utazások során nem szabad kiszállni a járművekből,
nem szabad mozogni vagy beszélni, ha egy vadállat Elefántok a Kruger Nemzeti Parkban
közeledik a terepjáró felé. Tiszteletben kell tartani a vadont és az érvényes szabályokat, mert egyetlen elhibá-
zott gesztus vagy cselekvés az egész csoport életét vagy testi épségét veszélybe sodorhatja. Amikor elefánt/ele-
fántcsorda közeledik, a jármű megáll. Egy országnyi méretű óriási park. [...] A park területén 147 állatfajt, több
mint 500 madárfajt és közel 2000 növényfajt tartanak számon. A Kruger Nemzeti Park területe megegyezik Wales
területével. (Olvass utána: adevarul.ro/news/societate/karoo-kruger-doua-rezervatii-ecologice-africa-sud-1_
50ac010b7c42d5a66383c875/index.html)
a. Melyik országban található a Kruger Nemzeti Park? Keresd meg a térképen!

b. Melyik országokkal/térségekkel hasonlítható össze kiterjedés szempontjából a Kruger Nemzeti Park?
Keresd meg ezeket a térképen!
c. A földrajzi atlaszod segítségével állapítsd meg, hogy melyik éghajlati és növényzeti övezetbe tartozik
a park területe! Írd le a park térségének az éghajlatát! Említs meg legalább két-két példát a park
növényzetére és állatvilágára vonatkozóan!
d. Melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani a parkot látogató turistákanak?
3A földrajztanároddal az osztályban vagy akár otthon a szüleiddel közösen, Márna

nézzétek meg a Youtube csatornán a Top 10 kihalással veszélyeztett csodálatos
állatok dokumentumfilmet!
4 Alkossatok párokat, majd készítsetek kártyákat a védett állatfajokról a Duna- Latin neve: Barbus
delta bioszféra-rezervátumából! Minden elkészített kártyának a következő Átlagos hosszúsága: 30-60 cm
Átlagos súlya: 4-6 kg
adatokat kell tartalmaznia: faj neve, magassága/hosszúsága, súlya, sebessége, Sebessége: 1,5 m/s
Várható élettartam: maximum 20 év
várható élettartama, vándorlási útvonala. Mutassátok be a kártyák adatait az Vándorlási útvonal: a folyó
osztályban! felső szakaszától az alsó szakasz
irányába
87
ÉRTÉKELÉS
I Írd le a füzetbe a helyes választ, a következő minta alapján: 1–d.
1. A tűlevelű erdők egy sajátos faféléje a/az:
a. eukaliptuszfa; b. majomkenyérfa (baobab); c. ébenfa; d. jegenyefenyő.
2. Így nevezzük azt a növényzeti övezetet, amely alacsony fűfélékből áll:
a. szavanna; b. tundra; c. sztyepp; d. sivatag.
3. A talaj termékenységét biztosítja a/az: a. víz; b. humusz; c. levegő; d. mikroorganizmusok.
4. Ebben az éghajlati övezetben élnek a vízilovak:
a. mérsékelt; b. monszun; c. szubpoláris; d. szubekvatoriális/szavanna.
5. Kihalással veszélyeztett állatfaj a/az: a. farkas; b. koala; c. gazella; d. vaddisznó.
II Elemezd az alábbi térképet, és írd le a füzetbe a talajtípusokat (a, b) és a növényzeti övezeteket (1–3)!
Jeges-tenger Jeges-tenger
b
2
3 a
Atlanti-óceán
Csendes-óceán
1
Egyenlítő
Indiai-óceán
Csendes-óceán
III Másold le a füzetbe az alábbi mondatokat, majd egészítsd ki a helyes válaszokkal!

1. A sztyepp övezet sajátos talajtípusának neve a/az … .
2. A trópusi sivatagokban, a vízforrások környékén megjelenő
növényzettel borított térséget … nevezzük.
ÖNÉRTÉKELÉS
3. A földfelszínt borító talajréteget … nevezzük.
Feladat Pontszám
4. Románia legnagyobb nemzeti parkjának neve a/az … Park.
I 5 × 4 p = 20 p
5. A nyári évszakban, a talaj víztartalmának hiányát pótló
II 5 × 6 p = 30 p
legfontosabb emberi intézkedés a/az … .
III 5 × 4 p = 20 p
IV Írj két hasonlóságot és egy különbséget az egyenlítői esőerdők IV 3 × 4 p = 12 p
és a galériaerdők között! A hasonlóságok és a különbségek V 2×4p=8p
vonatkozhatnak a következő tényezők bármelyikére: földrajzi
elterjedés, magasság, fafajok és állatvilág. Hivatalból: 10 pont
Legnagyobb pontszám: 100 pont
V Alkoss két pozitív üzenetet a környezet védelméről!
88
VII. FEJEZET
A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK
SOKFÉLESÉGE
• A Föld természetes tájainak

sokfélesége
• Értékelés
Ebben a fejezetben:
meg fogod érteni
• a környezet és a természetes tájak
összetettségét
• az emberi beavatkozások szerepét a
természtes tájakra vonatkozóan;
meg fogod tanulni
• a természetes tájakat;
• az embernek a környezetre gyakorolt
hatását, minden földrajzi táj esetében.
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 3.1; 3.2; 3.3; 4.3.
89
VII. FEJEZET A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE
A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE

A földrajzi burok összetevői (geoszférák) nem egymástól elszi- Emlékezz!
getelt gömbhéjak, egymással egy összetett kapcsolatrendszert
alkotnak. Ezek alkotják együttesen a földrajzi környezetet. • Sorold fel a geoszférákat!
• Milyen kapcsolatok vannak közöttük?
A földrajzi környezet
A földrajzi környezet elemeinek összessége szabad szemmel nem

látható, mint ahogy a geoszférák és a közöttük végbemenő kapcso- Emlékezz!
latok sem figyelhetők meg közvetlenül. Ellenben ami szabad szem-
mel jól felismerhető és megfigyelhető, az a földrajzi táj. A földrajzi • Melyek a Föld biogeográfiai övezetei?
táj látható arculata a geoszférák elemei és jelenségei között lezajló • Milyen tulajdonságaik vannak?
kapcsolatok eredményeképpen alakult ki. Egy földrajzi táj leglátvá-
nyosabb eleme a növényzet (mint a bioszféra eleme), aminek követ-
keztében a természetes tájak központi elemei a biogeográfiai övezet.
Forró övezet
Az egyenlítői esőerdők tája, az Egyenlítő két oldalán terjed el.
Egyetlen évszak, egész évben tartó magas hőmérsékleti értékek,
bőséges csapadék és egyenlítői szélcsend jellemzi. Kiemelt szerepe
van a széles skálán mozgó fajgazdagságnak, úgy növényzet, mint
állatvilág tekintetében. Jellegzetes talaja a laterites talajok, amelyek
tápanyagokban szegényesek. A folyók általában bővizűek, vízhoza- 1. ábra. Rizstermesztés Délkelet-Ázsiában.
muk magas. Az emberi beavatkozás leglátványosabb eleme az er-
dőirtás, amelyet fakitermelés és növénytermesztés (kávé-, kakaó- és vanília-ültetvények) céljából végeznek.
A monszunerdők tájai Dél- és Délkelet-Ázsiában, illetve Ausztrália északi részén terjednek el, a nedves-trópu-
si (monszun) éghajlat térségében. Növényzete kissé gyérebb az egyenlítői esőerdőkénél. Az emberi beavatkozás
megnyilvánulása hasonlóképpen, mint az egyenlítői esőerdők esetében, erdőirtások révén valósul meg. A fafel-
dolgozás és a növénytermesztő területek létesítése (1. ábra – rizstermesztés) mellett, itt a faanyagot tűzifaként is
hasznosítják.
A szavannai táj a dél-amerikai, az afrikai és az ausztráliai földrészeken, az 5 és 25°-os északi és déli szélességi
körök között terjednek el. Szubekvatoriális éghajlatuk van, két évszakkal. Növényzete közt megtaláljuk az akáciát,
a majomkenyérfát, a magas fűféléket, állatvilágából megemlítjük a növényevőket. A talaj kevésbé termékeny,
humusztartalma alacsony. A folyók vízhozama az évszakok függvényében változik, az esős évszakban bővizűek,
a száraz évszakban vízhozamuk alacsony. Az erőteljes emberi beavatkozások miatt a szavannák helyét átveszik a
növénytermesztő területek, amelyek a talaj gyors leromlását eredményezik.
90
A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE VII. FEJEZET
A trópusi sivatagi táj jellemző az afrikai és az ausztráliai föld-

részek, valamint az Arab-félsziget belső területeinek trópusi tér-
ségeire. Az éghajlat száraz trópusi, növényzete szegényes, főként
szárazságtűrő fajokból áll. A talaj nagyon vékony, humusztartal-
ma nagyon szegényes.
Az oázisokban (2. ábra), ahol a talajvíz közel van a felszínhez,
gazdagabb a növényzet és az állatvilág, a talaj pedig terméke-
nyebb. Ezekben a térségekben általában hiányoznak a felszíni
vizek. 2. ábra. Oázis a Szaharában.
Az emberi bevatakozás mértéke elenyésző a többi tájhoz ké-
pest. Az oázisokban datolyát és fügét termesztenek. A sivatagok- Beszéld meg!
ban jelentős a kőolaj- és a földgázkitermelés (Perzsa-öböl térsé-
ge). A sivatagok szomszédságában található tájakat (szavanna, • Dubai az Egyesült Arab Emírségek
sztyepp) az elsivatagosodás veszélyezteti. legnagyobb városa, amely a száraz
trópusi övezetben fekszik. Annak
ellenére, hogy általában az aszályos
Mérsékelt övezet térségek lakosságát a mélyszegény-
ség sújtja, Dubai lakossága rendkí-
A mediterrán tájat (szubtrópusi) a 25 és 45°-os északi és déli
vüli gazdagságban és fényűzésben
szélességi körök között találjuk, elterjedési területe a Földközi-ten-
él. Vitassátok meg az osztályban ezt
ger medencéje, Kalifornia, Chile középső térsége, Afrika déli része
az ellentétet, valamint ennek okát.
és Délnyugat-Ausztrália (3. ábra). Éghajlata mediterrán, két év-
szakkal, forró és száraz nyarakkal, illetve enyhe és esős telekkel.
A viszonylag szegényes csapadékmennyiségnek köszönhetően,
az itteni növényzet alkalmazkodott a szárazsághoz. Télen az esős
évszakban a folyók vízhozama magas. A térséget valaha mediter-
rán erdők borították (magyaltölgy, paratölgy, olajfa, aleppói fenyő,
libanoni cédrus stb.), ezeket az idők folyamán majdnem teljesen
kiirtották. Napjainkban erdőkkel borított területeket csak a nehe-
zen elérhető térségekben találunk, mint például az Atlasz-hegység
és a Kaukázus. A mediterrán erdők helyét egy tüskés cserjékből és
fűfélékből álló növényzet vette át. Nyáron az aszály következtében
gyakoriak a természetes tüzek. A mediterrán táj arculatára rányom-
ta bélyegét egy másik jelentős emberi beavatkozás is, a Földkö-
zi-tenger medencéjének erőteljes idegenforgalma. 3. ábra. A mediterrán táj
A lombhullató erdők táját megtaláljuk Észak-Amerikában,
Európában és Ázsiában egyaránt, főként a mérsékelt-óceáni ég-
hajlati térségben, ahol elenyésző az évi hőingadozás és magas a
csapadék. A növényzetet a lombhullató erdők alkotják (tölgy és
bükk – Európában; magnólia és bársonyfa – Ázsiában; geszte-
nye- és juharfa – Észak-Amerikában; déli bükk – a déli féltekén),
termékeny erdei talajokkal. Tavasszal a hóolvadás következtében
a folyók megduzzadnak, télen vízhozamuk alacsony. A legjelen-
tősebb emberi beavatkozás a fakitermelés. A letarolt lejtőkön
gyakoriak a földcsuszamlások, ahol a csapadékból származó fel-
színi vizek jelentős mértékben hozzájárulnak a talaj eróziójához
(4. ábra). 4. ábra. A talaj eróziója (Ukrajna)
91
VII. FEJEZET A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE
A sztyeppei táj az A.E.Á, Argentína és Ázsia központi térségében,

illetve Európa keleti részén jelenik meg (5. ábra). A sztyeppi tájra a
mérsékelt-szárazföldi éghajlat jellemző. Szárazságtűrő növényzete
alacsony fűfélékből és cserjékből áll. Itt találjuk bolygónk legtermé-
kenyebb talajait. A folyók tavasszal (hóolvadáskor), nyár elején és
ősszel (jelentősebb mennyiségű csapadék) bővizűek, majd nyáron
(csekély csapadékmennyiség, főként záporesők formájában) és té-
len (a folyók befagynak) vízhozamuk csökken. A termékeny talajok-
nak köszönhetően, a természtes növénytakaró helyét nagyrészt át-
vette a növénytermesztés és ezen belül a gabaonafélék termesztése.
5. ábra. A sztyeppei táj
A mérsékelt égövi sivatagok táját a nagy kiterjedésű földrészek
belső területein találjuk (Észak- és Dél-Amerika, Ázsia), ahol a domborzati viszonyok (főként a magasabb hegylán-
cok) megakadályozzák a csapadékot szállító légtömegek behatolását. Rendkívül száraz térségek, szegényes nö-
vényzete és állatvilága alkalmazkodott az aszályos éghajlati feltételekhez. Ezekben a térségekben a felszíni vizek
előfordulása nagyon csekély. A mostoha környezeti körülmények miatt, az emberi beavatkozás jelentéktelen.
A tűlevelű erdők tájának elterjedési területe az észak-amerikai, európai és ázsiai földrészek északi része, amely-
nek kialakulásában a hűvös-mérsékelt éghajlati viszonyok kedvező feltételeket biztosítanak. Növényzetét olyan fa-
félék alkotják, mint a duglászfenyő, simafenyő és lucfenyő (Észak-Amerika), lucfenyő, jegenyefenyő és erdeifenyő
(Európa és Ázsia), vörösfenyő (Szibéria). Állatvilága közül megemlítjük az értékes szőrméjű prémes fajokat (herme-
lin, coboly, nyest) és más fajokat (szarvas, róka, medve stb.). Talajtakaróját főként a savanyú és terméketlen talajok
alkotják. A folyókat az olvadékvizek és a csapadék táplálja, télen pedig befagynak. Az emberi beavatkozás legszá-
mottevőbb tevékenysége a fakitermelés és egyes esetekben az altalajkincsek kitermelése vagy bányászata (kőszén,
kőolaj, vasérc).
Hideg övezet Beszéld meg!

A tundrai táj elterjedési területe Észak-Amerika, Európa és Ázsia
északi része, ahol a szubpoláris éghajlati viszonyok az uralkodók. • Milyen következményei lehetnek
A növényzet alkalmazkodott az alacsony hőmérsékleti értékekhez és az emberi tevékenységeknek a
az erős szelekhez. Az év nagy részében a talaj fagyott állapotban van, a tundrai tájra vonatkozóan?
télen befagyott folyók pedig akadályt képeznek a folyami szállításban. • Vitassátok meg a sarki jégtakaró
A kedvezőtlen körülményeknek köszönhetően az emberi beavatkozás elolvadásának következményeit!
mértéke elenyésző, a legfontosabb emberi tevékenységek a halászat,
vadászat és rénszarvastenyésztés.
A sarki jégsivatagok tája a sarkok térségére jellemző, ahol rendkívül hideg és fagyos éghajlati viszonyok van-
nak. Az éjszakák és a nappalok egyaránt hat hónapig tartanak, és az egész tájat hó- és jégtakaró borítja. Növényzete
rendkívül szegényes (mohák és zuzmók), állatvilága pingvinekből (Déli-sark), fókákból, jegesmedvékből, sarki nyú-
lakból (Északi-sark) áll. Itt nincsenek állandó települések.
Az alpesi (hegyvidéki) táj a magas hegyvidékre jellemző, legfontosabb jellemvonása az éghajlat, növényzet,
állatvilág és talajok emeletes (lépcsőzetes) elrendeződése.
Alkalmazd!
1. Magyarázd meg, hogy miért erőteljesebb az em-

beri beavatkozás mértéke a lombhullató erdei táj-
ban, mint a száraz-trópusi sivatagi táj esetében!
2. Ismerd fel a mellékelt képeken látható tájakat.
Írd le a tájak tulajdonságait, beleértve a föld-
rajzi elhelyezkedést, a természetföldrajzi jel- A B
lemzőket és az emberi tevékenység hatását!
92
A FÖLD TERMÉSZETES TÁJAINAK SOKFÉLESÉGE VII. FEJEZET
ÉRTÉKELÉS
PROJEKT
Feladat
Készíts egy posztert, amelyen mutass be egy általad tetszés szerint választott természetes táj-
típust! A poszter elkészítéséhez az alábbi szerkezetet használd:
1. Földrajzi fekvés; 2. Éghajlat; 3. Növényzet; 4. Állatvilág; 5. Talajok;
6. Emberi beavatkozás; 7. Javasolt intézkedések az emberi beavatkozások által előidézett
következmények megfékezésére.
Elkészítési idő Bemutatás
három hét 3 perc
A poszter elkészítésének lépései
1. hét – Előkészítés
• válaszd ki a bemutatás alanyát!
• készítsd el a bemutatás tervét!
• olvass utána és gyűjts össze minél nagyobb forrásanyagot (enciklopédiák, világháló, folyóiratok stb.)!
• a meglévő forrásanyagból válogasd ki a fontosabbakat és készítsd el a megfelelő grafikus részeket
(térképek, ábrák, diagramok, vázlatok)!
2. hét – Elkészítés és ellenőrzés
• készítsd el a posztert; bizonyosodj meg, hogy az szövegrészek és a grafikus ábrázolások egyen-
súlyban vannak!
• minden felhasznált könyvészet (térkép, ábra stb.) után tüntesd fel annak forrását!
• a poszter végén írd le a felhasznált könyvészetet!
• ellenőrizd a helyesírást, külalakot, ékezeteket!
3. hét – Befejezés és bemutatás
• mutasd be a posztert az osztályban!
• tartsd szem előtt, hogy a bemutatód beleférjen 3 percbe!
• készülj fel, hogy a bemutatás után válaszolni tudjál a témával kapcsolatosan feltett kérdésekre!
Javaslatok a bemutatóhoz
• beszélj érthetően (használj egyszerű és helyes szavakat; a nyelvezet tudományosan is helyes és
megfelelő legyen)!
• magyarázd el a bemutató grafikus elemeit (térképek, vázlatok, ábrák, diagramok)!
• a bemutatás során használd fel a poszterre írt anyagot, de használj kiegészítő adatokat is!
• készülj fel, hogy az osztálytársaid esetleges kérdései esetén megbizonyosodjanak a téma különböző
pontjairól!
• tartsd be az időkeretet!
Önértékelés
A bemutató végén töltsd ki az alábbi táblázatot a megfelelő mezőbe pipálva, hogy megbizonyosodj
a következő képességeidről:
A F J
Készítettem egy posztert, amely tartalmazza a választott téma adatait.
A bemutatóban megfelelő térképeket, ábrákat és vázlatokat használtam fel.
A bemutatóm tiszta és érthető volt mindenki számára.
Válaszoltam az osztálytársaim / tanárom által feltett kérdésekre.
Sikerült betartanom a bemutatásra szabott időkeretet.
93
ÉV VÉGI FELMÉRÉS
I Elemezd az alábbi térképet, és válaszolj a következő követelményekre!
I III IV
II D
A
VI
VII
A. Írd le a füzetbe az alábbi kijelentéseket kiegészítő helyes válaszokat:

1.
A térképen a II. számmal jelölt földrész neve … .
2.
A térképen az Urál-hegység által elválasztott kontinenseket a/az … és a/az … számok jelölik.
3.
A Föld legmagasabb hegysége a térképen a/az … számmal jelölt földrészen helyezkedik el.
4.
A térképen az Indiai-óceánt a/az … betű jelöli.
5.
A térképen a II. és az V. számokkal jelölt földrészeket a/az …-óceán választja el.
6.
A térképen a Szahara-sivatag a/az … számmal jelölt földrészen helyezkedik el.
7.
A térképen a/az … betűvel jelölt óceán peremén alkulnak ki a leggyakoribb és legnagyobb erősségű
földrengések.
8. A térképen a/az … számmal jelölt földrészen él a kenguru.
9. A Föld legrégebbi óceánját a térképen a/az … betű jelöli.
10. A térképen a Nagy-tavak vidéke a/az … számmal jelölt földrészen helyezekedik el.
B. Írd le a füzetbe a válaszokat a következő követelményekre:
1. A térképen a III. számmal jelölt földrészre vonatkozóan nevezz meg: két szigetet, három félszigetet,
három peremtengert, két tengerszorost és egy szigetcsoportot!
2. A térképen a IV. számmal jelölt földrészre vonatkozóan nevezz meg két tűzhányót (vulkánt)!
3. Nevezz meg egy földközi tengert, amely a térképen az I. és II. számokkal jelölt földrészek között
helyezkedik el!
94
4. Jellemezd a térképen a VII. számmal jelölt földrész éghajlatát a következő szempontok alapján: éghajlat
típusa, évszakok, hőmérséklet, csapadék és szelek!
5. Nevezz meg két növényzettípust a térképen a II. számmal jelölt földrészre vonatkozóan. Tetszés szerint
jellemezd az egyik növényzettípust a következő szempontok alapján: a növények és állatok egy
alkalmazkodási formája az éghajlati viszonyokhoz, két jellegzetes növény és állat, két másik térséget a
bolygó területén, ahol megtaláljuk ezt a növényzettípust!
6. Nevezz meg két talajtípust, a térképen a IV. számmal jelölt földrészre vonatkozóan.
II Írd le a füzetbe a helyes válasz betűjelét, a következő minta alapján: 1–b.

1. Egy állandó jégtakaróval borított sziget neve:
a. Új-Zéland; b. Grönland; c. Új-Guinea; d. Madagaszkár.
2. A Föld legmélyebb óceánjának neve a/az:
a. Jeges-tenger; b. Atlanti-óceán; c. Indiai-óceán; d. Csendes-óceán.
3. Ebben a térségben találjuk a Földünk legcsapadékosabb területét:
a. Délkelet-Ázsia; b. Közép-Amerika központi térsége; c. Afrika központi térsége; d. Ausztrália.
4. Ennek köszönhető az éghajlati övezetek kialakulása:
a. keringő mozgás; b. a Föld alakja; c. forgó mozgás; d. a Föld méretei.
5. A Naptól legnagyobb távolságra eső bolygó neve a/az:
a. Mars; b. Uránusz; c. Föld; d. Neptunusz.
III Adva van egy 1:200000 méretarányú térkép. Ha tudjuk, hogy a térképen két város közötti távolság
10 cm, számítsd ki a valós távolságot kilométerben!
IV Alkoss egy 2-3 mondatból álló rövid földrajzi szöveget, felhasználva a következő fogalmakat:
földrészek, óceánok, szárazföldi vizek, gleccserek, tektonikus tavak.
V Elemezd az alábbi képet, és nevezd meg a természetes táj nevét! Alkoss egy legtöbb fél oldal
terjedelmű rövid földrajzi szöveget, amelyben mutasd be az emberi beavatkozás hatását a tájra
nézve! Javasolj egy óvintézkedést a káros következmények megfékezése szempontjából!
ÖNÉRTÉKELÉS
Feladat Pontszám
IA 10 × 2 p = 20 p
IB 6 × 5 p = 30 p
II 5 × 3 p = 15 p
III 5p
IV 5p
V 15 p
Legnagyobb pontszám: 100 pont
95
FÖLDRAJZI FOGALMAK SZÓJEGYZÉKE
Alábukási (szubdukciós) övezet – az óceáni kéreglemez- Nemzeti park – nagy kiterjedésű, törvény által védett te-
nek a szárazföldi kéreglemez alá való merülése/buká- rület, amelynek elsődleges célja a természetes környe-
sa; ebben az övezetben a kéreg anyaga folyamatosan zet megőrzése, és ahol tilos a bányászat, a fakitermelés
fogy (beolvad az asztenoszféra képlékeny anyagába).
és a vadászat.
Antropogén – emberi tevékenység által alkotott/előállí-
tott Ökoszisztéma – minden élő szervezetet magában foglaló
Aprózódás – a kőzetek aprózódásának folyamata, amely a természetes terület, ahol az élőlények és a környezetük
magas hőingadozás (éjszakai és nappali; téli és nyári), között állandó anyag- és energiacsere megy végbe.
valamint a fagyás és olvadás hatására következik be. Övezet – földrajzi szélesség és hosszúság szerint kiterje-
Aszályos – csapadékhiányos, száraz. dő nagy terület.
Beszivárgás – az olvadásból és a csapadékból származó
Övezetesség – a természeti viszonyok (éghajlati, növény-
vizeknek a talajban vagy a kőzetek repedésein való
áthaladása. zeti és állatvilági), földrajzi szélesség szerinti elrende-
Bioszféra-rezervátum – nagy kiterjedésű és számtalan ződése.
ökoszisztémát magában foglaló védett terület, amely- Repedésvölgy (rift) – a földkéreg egy olyan repedése,
nek elsődleges célja az élővilág megőrzése és termé- ahol a köpenyből származó magma a felszínre tör,
szetes fenntartása. amelynek következtében új kéreg képződik.
Elterjedési terület – a földfelszín egy része; térség.
Szerves anyag – a talaj összetett anyagainak elegye,
Elvándorlás – a madarak vagy más állatok egyik térség-
ből egy másikba való tömeges elvándorlása/helyvál- amely az elhalt növényi és állati eredetű maradványok-
toztatása. nak a baktériumok általi lebomlása során keletkezik.
Erdőirtás – a fás növényzet eltávolítása (kivágás vagy fel- Szurdok/hegyszoros – nagyon meredek lejtőkkel közre-
perzselés által), a terület más gazdasági hasznosítása zárt keskeny völgyszakasz; általában akkor alakul ki,
(növénytermesztés, legeltetés vagy építkezés) céljából.
amikor egy folyóvíz kemény kőzetekből álló hegyvidé-
Élőhely – egy olyan térség, ahol a környezeti viszonyok
elősegítik egyes növény- és állattársulások fejlődését. ken halad át.
Haltenyésztés – mezőgazdasági ágazat, amely a halak Tengerjárás/árapály – az óceán- vagy tengervíz szintjé-
természetes és mesterséges vizekben való tenyészté- nek időszakos emelkedése (dagály) vagy csökkenése
sével és hasznosításával foglalkozik. (apály), amely a Holdnak a világtenger vizére gyakorolt
Hasadék – meredek lejtőkkel közrezárt mészkőben kiala- gravitációs vonzása következtében alakul ki.
kult völgy.
Természetvédelmi terület – törvény által védett terület,
Hordalék – a folyóvizek által szállított és lerakott anyag/
üledék; összetétele: homok, kavics és iszap. amelynek célja egyes ökoszisztémák, növény- vagy ál-
Humusz – a talajban található szerves anyagok elegye, latfajok, földrajzi elemek stb. megőrzése, kutatási vagy
amely a növényi és állati erdetű anyagok lebomlásával tájképi jelentőségű szempontok szerint; egyesek láto-
jön létre; a talajnak barnás színt kölcsönöz. gatása szigorúan tilos a nagyközönség számára.
Időzóna – a Földnek egy olyan sávja/zónája, ahol mindig Védett terület – bizonyos növény- és állatfajok védelmé-
ugyanazt az órát írjuk; minden időzóna 15° hosszúság-
re berendezkedett szárazföldi vagy tengeri térség.
nak felel meg.
Iható – ivásra alkalmas, amely egészségi szempontból Védőgát – az árvizek sújtotta területeken kialakított, ki-
biztonságosan fogyasztható. sebb falakkal övezett mesterséges létesítmény; épül-
Kanyon – kemény kőzetekben kialakult völgy, kétoldalt hetnek földből, kavicsból vagy betonból, és szerepük a
függőlegeshez közeli falakkal közrezárva. települések és az úthálózat védelme.
Kéreglemez/tektonikus lemez – a különféle kőzetekből Vízesés – a vízfolyás függőleges irányú esése, a mederfe-
álló földkéreg egy darabja; a kéreglemezeket az óceáni
néken hirtelen bekövetkező szintkülönbség-változás
hátságokban húzódó repedésvölgyek (riftek) és az alá-
bukási (szubdukciós) övezetek választják el egymástól. következtében.
Napsugárzás – a Nap által kibocsájtott energia, amely a Vízhozam – egy folyó egységnyi idő alatt szállított víz-
Földön hő és fény formájában nyilvánul meg. mennyisége (m³ /s).
96
A tankönyv nyomtatott és digitális
változatban készült. A digitális változat
tartalma hasonló a nyomtatottéhoz.
Hozzáadott tartalma egy sor interaktív
tanulási multimédiás tevékenység
(interaktív feladatok, edukációs játékok,
animációk, filmek, szimulációk).
Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.
Seneca
ISBN 978-606-33-9728-8

Földrajz

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Földrajz

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MINISTERUL EDUCAȚIEI

116.111 – numărul de telefon de asistență pentru copii

* A tankönyv állapotát minősítő jelzők: új, jó, gondozott, gondozatlan, rossz

Földrajz. Tankönyv az V. osztály számára

Traducere în limba maghiară: Becsek Eva, Karda Adam, Makfalvi Zsuzsa

Copyright © 2022 Grup Media Litera

Editura Litera Descrierea CIP a Bibliotecii Naționale a României

Editor: Vidrașcu și fiii

A tankönyv szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 IV. FEJEZET

Specifikus kompetenciák: 1.1; 1.2; 2.3; 3.2; 3.3; 4.2; 4.3.

NYOMTATOTT VÁLTOZAT A FEJEZETET BEMUTATÓ OLDAL

A földrajz tankönyv az 5. osztály számára IV. FEJEZET

tartalmaznak, melyek a tantárgy által kínált Leckék

sajátos képességek kialakulásához vezetnek. 4.A Föld éghajlati övezetei.

A tartalmak szervezése lehetővé teszi, hogy

kapcsolatokat hozzanak létre a többi tantárggyal.

szubdukció* – a *-gal jelölt szavak a tankönyv végén

Tartalmi rész míg mások megjelentek. A Föld az egyetlen égitest a naprendszerben,

A növényzet és az állatvilág elterjedését befolyásoló tényezők

Kísérlet • Mi történik, ha egy földrengés nagy mélységekben keletkezik? És ha kis

Multimédiás tanulási helyre, a másikat meg egy sötét helyre!

tevékenység Ezt a kísérletet megismételheted ott-

Alkalmazd! – olyan igénylő feladatok,

feladatok, melyek a melyeket egy

Multimédiás tanulási A földgömb

azoknak, akik többet

lyek segítenek tartalmához kötődő

GYAKORLATOKAT ÉS ÉRTÉKELŐLAPOT TARTALMAZÓ OLDALAK

Gyakorlatok – ALKALMAZÁS - KÉPZELETBELI UTAZÁS A VILÁGŰRBEN

1. A Naprendszer központi csillaga.

sét szolgáló feladatok

DIGITÁLIS VÁLTOZAT Statikus MITT A digitális tankönyv használati utasításai

Viselkedés Soha Néha Gyakran Mindig

1.A világegyetem és a Naprendszer

Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 3.1; 3.2; 4.1; 4.2.

Többet szeretnék tudni

Proxima Centauri, mely 1,3 parszek (4,2 fényév)

távolságra van a Naptól.

Megközelítőleg 380 000 év elteltével:

az elektronok és atommagok atomokká egyesültek.

Az idők során több elképzelés létezett a

Pár másodperccel az Ősrobbanás után: megkezdődött Világegyetem koráról és kialakulásáról. Legismertebb

Többet szeretnék tudni

Az aszteroidák a bolygóknál kisebb, hatalmas kőtömbökre hasonlító

2. A FÖLD – A NAPRENDSZER EGYIK BOLYGÓJA

Többet szeretnék tudni

Mivel a Föld gömb alakú, a napsugarak, melyek Napsugarak FORRÓ ÉGÖV

A Hold, a Föld természetes holdja

2. ábra. A Föld és a Hold. Űrfelvétel

Attól függően, hogy a Hold hogyan helyezkedik el a Naphoz és a

Többet szeretnék tudni

5. ábra. Az Egyenlítő, a Sarkok és a Föld sugarai

ALKALMAZÁS - KÉPZELETBELI UTAZÁS A VILÁGŰRBEN

1. A Naprendszer központi csillaga.

A csillagig, mely fellebeg, A csillag tán már rég halott

1 Fejből és csóvából álló égitest.

1.A földgömb és a térkép.

1. A FÖLDGÖMB ÉS A TÉRKÉP. FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁK

2. ábra. A térkép méretaránya: a. grafikus;

Többet akarok tudni

3. A földrajzi atlasz segítségével válaszold meg a kér- I A

a. Melyik hegyek magasabbak: a Kárpátok vagy B U L

az Alpok, a Sziklás-hegység vagy a Himalája?

Emlékezz! A földrajzi koordináták