Házi Feladat 09.

29
(A VI. Fejezet anyagából)

Questioning the Media 5.:

Az XXI. századra az emberek döntő többségének a főként valamely médium segítségével

tájékozódik és ennek egyik legfontosabb felülete még mindig a televízió. Bár ezen médium
jelentősége visszaesett a XX. századhoz képest, de vidéken és az idősebb korosztályban meg
midig meghatározó szerepe van az emberek informálódásában. Ennek több oka is van.
Először is, hogy még mindig ez a legtöbbek számára hozzáférhető információszerzési
lehetőség, eszköz. A televízió lefedettsége (a rádió mellett) messze a legnagyobb az
országban, illetve a legtöbb háztartás rendelkezik valamilyen készülékkel. Másodszor pedig a
múlt század hagyatéka ként továbbra is él az a kép az emberek fejében, hogy a televízió az
úgymond leghitelesebb tartalmat sugárzó információs csatorna. Ezen jelenség miértjeibe jelen
írásban inkább nem mennék bele, de talán ebben a kontextusban erre nincs is szükség. És
végül, de nem utolsó sorban rengeteg helyen ma is ez az egyetlen (megint csak kivéve a
rádiót) hozzáférhető médium.
Tehát az egyértelmű, hogy a TV egy fontos platform. De, hogyan is lehet azt hasznosítani a
társadalom javára? Nos, véleményem szerint ennek is -mint oly’ sok minden másnak is- a
kulcsa az egyenlősítés. Értem ezalatt azt, hogy mivel a TV a legszélesebb körben
hozzáférhető eszköz ezért célszerű volna olyan módon hasznosítani, hogy a társadalmi
osztályok, régiók és identitások közötti információbéli egyenlőtlenséget kompenzálja.
Ugyanis a televízió -bár nem kizárólag- az alsóbb társadalmi osztályok tájékozódását
határozza meg a leginkább, akiknek nincs lehetősége máshonnan információt gyűjteni. Tehát
teszem azt a Borsodbótán élő, a Diósgyőri acélművekbe minden nap 90 percet ingázó 55 éves
Ilonkának egyszerűen nincsen meg a lehetősége a szélesebb merítésü tájékozódásra. Ugyanis
Borsodbótán (Jelen példával véletlen sem akarom kritizálni Gulyás János úr polgármesteri
tevékenyégét, a helyzet nem az ő hanem a régiós egyenlőtlenségek hibája) nincsen megfelelő
internetlefedettség, nem jár a településre a HVG vagy a Magyar Hang és még az M1 is csak jó
esetben elérhető. És ne feledjük azt a tényt, hogy jelen prédánk főszereplője az információnak
sincs a birtokában, hogy létezik olyan, hogy Telex vagy 444. Szóval a hasonló helyzetben
élőknek kiemelten fontos lenne, hogy a TV kompenzálni tudja ezt a hátrányosságot.
Ugyanis -szerintem- az információhoz való hozzáférés osztályhelyzettől függetlenül minden
embernek alanyi joga.
Review Questions 17.:

Nos az itt felvetülő kérdésre lehet egy meglehetősen egyszerű piaci szemszögből vizsgált
választ is adni, de -engedelmükkel- én ezen álláspont mellet kifejtenék mégy egy másikat,
amely sokkal inkább szakmai és vagy szociális megközelítést helyez előtérbe.
Talán akkor kezdjünk a piaci megközelítéssel. Nyilvánvalólag a tudatipar
kommodifikációjának jelen fokán az áruértékként kezelt média jelen vizsgát helyezetben
maga is kéntelen piaci elemként viselkedni ezért szükséges a termék múltbeli eredményeinek
vizsgálata ahhoz, hogy a jövőben még profitábilisabb lehessen. Leegyszerűsítve: Ha egy adott
műsort szerettek és fogyasztottak az emberek a múltba akkor annak sikereit tanulmányozva és
a levont konzekvenciákat a modern korra integrálva még nagyobb nézettséget és ezáltal
nagyobb profitot lehet realizálni. Ez volna a kérdés piaci megközelítés az én értelmezésemben
így hát -amennyiben megengedik- erre nem is vesztegetném tovább az időt.
Számomra enné érdekeseb aspektusa a kérdésnek a benne rejlő tudatipari/szociológiai
megközelítés. Ugyanis az könnyen belátható, hogy a nézői igények legalább olyan mértékben
alakulnak a fogyasztott televíziós programok függvényében, mint ahogyan a piac
alkalmazkodik a nézői igényekhez. Ebből adódik egy olyan lehetőség, amely egyben
kötelesség is. Mégpedig az, hogyha a televíziózás már letűnt korszakaiból ránk maradt
tartalmakat és azok nézettségi adatait összevetjük az ezen tartalmakat különböző osztály és
élethelyzetben, életkorban és régiókban fogyasztók gondolkodásának, identitásának
változásával, nos akkor következhetünk ezen tartalmak befolyására az aktuálisan vizsgált
fogyasztói csoportra.
Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen egy generáció vagy társadalmi osztály gondolkodását
számtalan fajsúlyos tényező befolyásolja és a televízió ezen elemeknek inkább eszköze-
lenyomata mintsem alakítója, de mégis a hatása elvitathatatlan. És ez rejti magában a
felelősséget. H tudjuk, hogy mi, hogyan, kiket és miért befolyásol akkor mit teszünk? Mit
helyes tennünk? Lehetne itt még oldalakon át értekezni állami szabályozásokról vagy épp
azok hiányáról, a deregulációról és a piaci osztályozásról, de én inkább nyitva hagynám a
kérdést, hiszen ez mégsem egy Mércén megjelentetett tanulmány, hanem egy bevkom házi.