76.

A tápanyagforgalom integrált endokrin

szabályozása. Stressz és általános adaptációs
szindróma.
77. Táplálkozás: A táplálékfelvétel szabályozása.

Domoki Ferenc
Március 6, 2024
Az anyagcsere integrált hormonális
szabályozása a következő
helyzetekben:

 Emésztés és felszívódás
 Posztabszorptív fázis, táplálékfelvétel
rövid megszakítása
 Éhezés
 Fizikai munka, sporttevékenység
 Elhízás
 Stressz – általános adaptációs
szindróma
 A makronutriensek közül a glükóz
homeosztatikus szabályozása a
legkifejezettebb!
 Normál tartomány: 2h táplálkozás
Éhgyomri
után
 magas: főleg hosszabb távú
káros következmények,
sejtdiszfunkciók
 Nagyon magas (veseküszöb
felett): glükozuria,
ozmotikus diurézis,
kiszáradás
 Nagyon alacsony: KIR
funkciózvar, halál!
 Komplex
szabályozómechanizmusok
illesztik a
glükózkoncentrációt egyes
élethelyzetekhez
A vércukorszint stabilitását biztosító folyamatok dinamikusak!
A normoglikémiát biztosító homeosztatikus
szabályzás támadáspontjai
1. Abszorptív fázisban (hiperglikémia ellen):
a) táplálkozás befejezése (jóllakottság)
b) tápanyagfelszívódás lassítása
c) sejtek glükózfelvételének serkentése
d) máj glükózfelszabadításának gátlása
2. Posztabszorptív / éhezés fázisában (hipoglikémia ellen)
a) táplálékfelvétel serkentése (éhség)
b) máj glükózfelszabadításának serkentése
c) A nem glükóz-dependens sejtek glükózfelvételének gátlása
egyidejűleg alternatív energiaforrások biztosításával
d) A KIR energiametabolizmus részleges fedezése
ketontestekkel (csak éhezéskor)
Rövidítések a következő
ábrákhoz
 AAs: aminosavak, FFAs: szabad zsírsavak, PLs:
foszfolipidek, FC: szabad koleszterin, CE:
koleszterinészterek, VtA – A-vitamin és más
zsíroldékony vitaminok, CM: chylomicron, CR:
chylomicron maradvány, VLDL: very light density
lipoprotein, KBs: ketontestek
 CNS: központi idegrendszer, SK muscle: vázizom,
RBC- vörösvérsejt, hepatocyte – májsejt, adipocyte -
zsírsejt
…Felszívódási fázis, a tápanyagraktárak
(fel) töltése
Megjegyzések az előző ábrához
 A felszívódó glükóz és aminosavak legmagasabb
koncentrációban a májsejtek rendelkezésére állnak, míg a zsírok
a zsírsejtek számára
 Kvalitatívan minden sejt részt vesz a tápanyagok intracelluláris
makromolekulák formájában történő tárolásában (anabolizmus,
főleg fehérjék kevésbé glikogén), de kvantitatívan a máj, a
vázizomzat és a zsírszövet játsszák a főszerepet
 A fő tárolási forma a zsírszövetben a trigliceridek, az izomzatban
fehérjék és glikogén, a májban glikogén
 A tárolható mennyiség feletti glükóz és aminosav a májban
lipidekké alakul (de novo lipogenesis) hozzáadódva a felvett
„remnant” lipidekhez – de ezek ebben a fázisban nem
szabadulhatnak fel a májból. Súlyos túltáplálás zsírmájat
(steatosis hepatis) okoz
„Foie gras” = zsíros máj (liba)
A tápanyagok felszabadítása a raktárakból az
éhezés fázisában
Megjegyzések az előző ábrához
 CSAK a májsejtek képesek a vérbe glükózmolekulát transzportálni (a
glükóz-6-foszfatáz egyedi kifejeződése miatt). Glükózforrások: glikogén,
izom/vvt által termelt tejsav (Cori ciklus), glükoneogenetikus
aminosavak (főleg a vázizom proteolízise biztosítja)
 A zsírok a zsírszövetből szabad zsírsavak, a májból VLDL formájában
szabadulnak fel és a legtöbb szövet számára a fő energiaforrást adják
ebben a fázisban.
 Néhány aminosav és főleg szabad zsírsavakból CSAK a MÁJban
ketontestek szintetizálódnak, amelyeket a legtöbb szövet
energiaforrásként felhasznál.
 A hosszú távú éhezés során a KIR képessé válik, hogy
energiaigényének kb. felét ketontestekből fedezze. Ez a mechanizmus
kritikus fontosságú az izomzat vesztés sebességének lassításában
(fenntartva az esélyét a táplálékszerzésnek)
Éhezés fázisai. Nota bene:
lipolysis – zsírraktárak vesztése,
gluconeogenesis – izomfehérjék vesztése
 Normál táplálkozás
alatt a
normoglikémia
fenntartását az
inzulin, a glükagon,
HSL: hormone sensitive lipase
és a katekolaminok
vezénylik
 Glükagon- és a β-
adrenerg receptorok
egyaránt a cAMP – PKA
– enzim foszforiláció
 inzulin – Akt – enzim
defoszforiláció
 Sejtszinten antagonisták
 Inzulin és glükagon
fontos hatást fejtenek ki
egyes gének
kifejeződésére!
 Fontos koncepció:
Insulin/glucagon arány!
 Pld1

I - insulin
G - glucagon

Pld2
Példa 1: a glikogenezist enzim defoszforiláció, a
glikogenolízist enzim foszforiláció serkenti!
Példa 2: a glikolízist enzim
defoszforiláció/foszforiláció ÉS génkifejeződés
szabályozza
Az inzulin fő funkciója:
TÁROLÁS
 Az abszorptív fázisban a felszívódó
tápanyagok tárolása és a tárolt
tápanyagok felszabadulásának gátlása
 A posztabszorptív fázisban a szövetek
inzulinérzékeny mechanizmusainak
fenntartása (éhezés megszakadása
esetén fontos), zsírlebontás és
ketontestszintézis korlátozása!
A glükagon fő funkciója: a
hipoglikémia kivédése
 A posztabszorptív fázisban, éhezés és
stressz során a glükózraktárak
mobilizációja, ketontestek képzése (és
az alap inzulin-szekréció fenntartása)
 Az abszorptív fázisban, ha a táplálék
főleg fehérje (húsevők), a fokozódó
inzulinszekréció vércukorra gyakorolt
hatásának ellensúlyozása
Az éhezéshez való alkalmazkodás
további feltétele: kortizol
 A kortizol jelenléte szükséges a
glükoneogenezis és a lipolízis enzimjeinek az
alap kifejeződéséért (permisszív hatás)
 Ugyancsak szükséges a glükagon gén
kifejeződéséhez és a mellékvesevelő
adrenalinszintéziséhez (következő ábra).
 Az éhezés önmagában NEM emeli a
kortizolszintet, de az éhezés (cukorbevitel
hiánya!) túlélése lehetetlen kortizolhiányban.
 A fiziológiás adrenalinszintézis
fenntartása.

!!!!

A magas kortizolszint nélkülözhetetlen a feniletanolamin-N-metil transzferáz expresszióhoz

Az éhezéshez való alkalmazkodás további
hormonja: Növekedési hormon (?)!

 NINCS növekedési hatás katabolikus

(alacsony inzulin/glükagon arány
esetén)!
 Hipoglikémia, ghrelin (az üres gyomor
termeli) fokozza a növekedési hormon
felszabadulást
 Serkenti a lipolízist, és
inzulinrezisztenciát okoz
 Kék serkentés, piros gátlás
Az anyagcsere Inzulin/glükagon hányados által szabályozott
folyamatai
jóllakott éhező

Anabolic Metabolic process Catabolic

high I:G low I:G
+ Glikogén szintézis (máj és izom) -
- Glikogenolízis + Epi
- Glukoneogenesis + Epi
+ Zsírsav és triglicerid szintézis -
(máj és zsírszövet)
+ Izomfehérje szintézis -
GH
Epi
- Lipolízis + GH
- Szabad zsírsav oxidáció +
- Ketontest szintézis +
- Izom proteolízis + Epi

Direkt és permisszív kortizolhatások IGF1

Munkavégzés: katabolikus
változások az izomban
Munkavégzés: GLUT4 transzlokáció
INZULIN nélkül az izomban!
Megjegyzések az előző 2
ábrához
 A munkavégzés az izom ATP felhasznásának nagymértékű
fokozódásához vezet, melynek újratermeléséhez az izom
bármilyen energiaforrást (FFA, ketontest, glükóz) felhasznál!
 Vészhelyzet (szimpatoadrenális aktiváció) az izomban is
glikogenolízishez és glikolízishez vezet. A nem működő, vagy
anaerob körülmények között működő izomban TEJSAV képződik,
amely a májban tud csak újra glükózzá alakulni (Cori ciklus)
 Az alacsony sejt energiastátusz jelzőmolekulája az AMP, melynek
szenzora az AMP kináz (AMPK) – utóbbi aktivitása az inzulinnal
megegyező hatást tudja létrehozni a GLUT4 transzporter
transzlokációjával, csökkentve a vércukorszint kontrolhoz
szükséges inzulin mennyiségét!
 (újabb) rövidítések: FATP: zsírsavtranszporter, CPTI és CPTII :
karnitin-palmitoil transzferáz 1 és 2, PDH piroszőlősav
dehidrogenáz
Obezitás – energiabevétel és leadás
(átmeneti) aránytalansága
 Alapanyagcsere
(T4/T3)
 Fizikai aktivitás
(életstílus)
 Energia
(táplálék)
felvétel
(Hipotalamikus
integráció)
A tápláltság felmérése: testtömegindex (body
mass index)
BMI = testtömeg (kg)/testmagasság (m)²

sovány Normális túlsúlyos elhízott Súlyosan

súlyú elhízott
 A „lean body mass” ill. a
testzsír arány meghatározása
 Bőrredő mérés
 Bioelektromos
impedancia analízis
(BIA) – zsír magas, -
lean alacsony
impedancia
 Dual energy X-ray
absorptiometry
(DEXA)
 A testzsír megoszlása: zsigeri vs. szubkután?
derék/csípő kerület aránya ha >0.95 (férfi) or
>0.85 (nő) – kockázatnövekedés

„android” „gynecoid”

„alma” „körte”
Túl magas energiabevitel a máj elzsírosodásához vezet
annak diszfunkcióját és abnormális vér lipidprofilt hozva
létre, a zsigeri zsírszövet termékei a portális keringésen
keresztül DIREKT hatnak a májra – nagyobb rizikó
Adipokinek – zsírszöveti
hormonok „jófiúk”
 Leptin (SC > IA) – raktározott zsír
mennyiségét követi termelése, cél:
hypothalamus, hatás: táplálékfelvétel
csökkentése, energiafelhasználás
stimulációja, pubertás „engedélyezése”
 Adiponectin (SC > IA) – zsírtartalom
csökkenése serkenti, fokozza az izom
zsírsavoxidációját, javítja az
inzulinérzékenységet
 Adipokinek –„rossz fiúk”
 TNF-alpha (IA > SC) – fokozott
zsírtárolás hatására termelődik, máj,
izom, zsírszövetben gyulladáskeltő,
inzulinrezisztenciát kiváltó hatású
 IL-6 (IA > SC) – főleg a zsírszövet
rezidens makrofágjai termelik más
citokinek hatására, hatás mint a TNFalfa

SC – szubkután, IA – intraabdominális zsigeri

 A táplálékfelvétel
szabályozása
 NPY neuropeptid Y; AgRP Agouti-related
protein; CART cocaine amphetamine
regulated transcript, MSH: melanocyte
stimulating hormone
 Az inzulin és a leptin a két fő
jóllakottságot előidéző
hormon
 Az NPY/ AgRP neuronok
serkentik, a POMC/CART
neuronok gátolják a
táplálékfelvételt
 AgRP az MC4 (melanocortin)
receptor endogén
antagonistája!
 A táplálékfelvétel
szabályozása 2
 PYY peptide Tyr-Tyr;

 A leptin/inzulin szignált a
hipotalamusz integrálja más
jelzőkkel:
 Üres gyomor – ghrelin
fokozza az éhségérzetet
 Gyomor feszülése, CCK –
vagus afferensek ingerlése,
PYY , nutriensek direkt
módon a hipotalamuszon
hatva teltségérzetet okoznak
 Ezek a hipotalamikus
szenzorok a felvétel mellett
az energialeadás
(hőtermelés) szabályozására
is hatnak
Stressz, Stresszválasz,
Általános adaptációs szindróma
(GAS) General adaptation syndrome

A stresszválasz (GAS) magában foglalja a

különféle biológiai, pszichoszociális, vagy
környezeti ártalmakkal szemben kialakuló
adaptív reakciókat. A HPA tengely aktivációja
nélkülözhetetlen, de nem kizárólagos szerepet
játszik a stresszválasz kialakulásában.
Hans (János) Selye (1907-82)
 1936 – stressz
 Adrenalektomizált
állatok nem élik túl
azokat az ártalmakat,
amelyeket az épek igen.
 Funkció: a túlélés
elősegítése
 Az inzultusok mindig
aktiválják a HPA-t –
ezeket az ingereket
stressznek nevezte el.
 Hogyan?
Stresszorok: a hipotalamikus
CRH/AVP felszabadulás aktivátorai
 Trauma, égés
 hideg, meleg
 Hipoxia, Hiperoxia,
 Fertőzések, lázas állapot
 Toxinok
 munkavégzés
 Szociális stress: pszichózisok, anxietás
Általános adaptációs
szindróma (GAS) fázisai
 1. Riasztás: – „üss vagy fuss”
(akut ~ Cannon vészreakció)
 2. Ellenállás: „patológiás
homeosztázis” alakul ki, a
vitális paraméterek
rendeződnek, de a szervezet
erőforrásai depletálódnak
 3. Kimerülés: kimerülő
erőforrások, maradandó
szervkárosodás kialakulása,
immundiszfunkció, végül halál
Selye (1975): Eustressz és
disztressz (a jó és a rossz)
 Eustress: Fiziológiás terhelések, amelyek a
teljesen megszűnnek a GAS (rendszerint első
fázisa) során. Ezek a stresszorok segítik a
szervezet hosszútávú adaptációját. Például:
testedzés
 Distress: stresszorok, melyeket az adaptációs
válasz nem képes megszüntetni. Végsősoron
krónikus betegségek kialakulásában
nyilvánulhatnak meg, mint pl. Metabolikus X
szindróma, obezitás, esszenciális hipertenzió,
alvászavarok, diszfória stb.
 A teljes GAS
Stresszorok

Kéreg, limbikus rendszer

formatio reticularis

NA CRH CRH  Szimpatikus

neuronok neuronok neuronok  neuronok

A CRH és a NA
gerincvelő
itt
NEUROTRANSZMITTEREK

Kéreg Velő mellékvese

kortizol adrenalin

Arousal Táplálkozás Növekedés

magatartási és szex és szaporodás
aktiváció
agresszivitás Energia
mobilizáció
és redisztribúció
kardiovaszkuláris
válaszkészség
fokoz
gátol Gyulladásos és Zsigeri
immunválaszok funkciók
Hogyan lehet túlélni a
stresszt?

 Azon életfunkciók energiafelhasználásának

csökkentése, ameyek nem esszenciálisak a
túléléshez (növekedés és fejlődés,
reprodukció, nem életfontos szervek
táplálása)
 Az életfontos szervek táplálásának biztosítása
 A gyulladásos- és immunfunkciók
aktiválódásának a korlátozása, hogy azok ne
károsítsák a szervezetet
 Viselkedési adaptáció
 Kortizol gátolja a GH és
az IGF-1 szekrécióját és
növekedési hatásait
 CRH gátolja a GnRHt, a
kortizol az LH-t, ill.
gonadotropin
rezisztenciát alakít ki,
gátolja a szex
szteroidok hatását az
oszteoblasztokra
 CRH és a kortizol
gátolja a TSH-t és a
perifériás T4-T3
átalakulást
 Kortizol inzulin-
rezisztanciát hoz létre,
katabolizmus
serkentése
Szuprafiziológiás (stressz) kortizol szintek
intermedier anyagcserére kifejtett hatásai

 Direkt módon fokozza a máj glikogén szintézist

 Fokozza a szénhidrát-étvágyat (KIR)
 Csökkenti a szövetek glükózfelvételét, ill. az inzulin
hatékonyságát – inzulin rezisztancia alakul ki
 A zsírsejtek inzulin rezisztanciája miatt fokozódik a
lipolízis, csökken a lipogenezis, ketontestek szintézise
nő
 gátolja a vázizomzatban a protein szintézist, a
bőrben, csontban, hegszövetben a kollagén
szintézist etc.
Az emelkedett kortizolszint
anyagcserehatásai függnek a
tápláltsági státusztól
 HA a stresszt éhezés kíséri (alacsony
inzulin/glükagon arány) akkor főleg
előnyös – az életfontos szervek
energiaellátásának biztosítása
 HA a stressz egy egyébként jól táplált
egyént ér (magas inzulin/glükagon
arány), akkor a fokozódó étvágy, az
inzulinrezisztencia és a zsírszövet
felszaporodása elhízást és diabetest
okoz (Cushing syndrome)
 Holdvilágarc
Bölénypúp
Centrális elhízás
Csökkent izom-
Cushing szindróma
tömeg (végtagok)

Oszteoporózis
Vékony bőr, szaka-
dásokkal: striae
distensae, vérzések

Hipertenzió

Diabetes mellitus

Gyakran bakteriális
vagy gombás
fertőzések, a bőr
léziói nem
gyulladtak, de nem
is gyógyulnak

Androgének: hirzutizmus, acne