11.

tétel
A reformkor Magyarországon
1830/40-es éveket szokás reformkornak nevezni, és ez az idő alatt tartott országgyűléseket
pedig reformkori országgyűléseknek. A történelmi hagyományok alapján azonban már 1825-
ös országgyűlést is ide soroljuk. Ott ugyan reformokra nem került sor, de ekkor lépett először
a nyilvánosság elé a fiatal Széchenyi István gróf: felajánlotta Birtokai egyéni jövedelmét egy
magyar nyelvművelő intézet felállítására. Ez lett a MTA. Széchenyi ettől kezdve politikai vezető
szerepet játszott haláláig.

A 30-as évek Széchenyi vezetése:

Egy gazdasági-politikai munkában (1830 – Hitel) kifejtette nézeteit a magyar gazdaság
problémájáról. Két másik kisebb röpiratban részletezte még: Világ, Stádium.

Nézetei:
A nemesség legnagyobb gondja az elavult gazdálkodás és hogy nincs pénze a modernizálásra.
A nemességnek banki kölcsönökre, hitelekre vannak szüksége. Nem kaptak az ősiség törvény
értelmében (1351 Nagy Lajos). Ezért a bankok fedezet hiányában nem adnak hitelt.

Széchenyi programja:
Eltörölni az ősiség törvényét, megteremteni a polgári földtulajdont. Be akarta vezetni a
közteherviselést és eltörölni a nemesi adómentességet. Elavultnak tartotta a jobbágyi
robotmunkát, helyette a hatékonyabb bérmunka bevezetését javasolta.

Gyakorlati tevékenysége:
A bérmunkán kívül fejlesztette és támogatta az intenzív gazdálkodást. Pl.: lótenyésztésnél az
értékes versenylovakra helyezni a hangsúlyt. Kezdeményezte a balatoni gőzhajózás
elindítását. Nagy folyók szabályozására volt szükség. Dunán a vaskapu szorosnál
felrobbantották a mederben levő sziklákat. Megépítették a csepeli kikötőt. Az óbudai
hajógyárat is. A Tiszát Vásárhelyi Pál egyenesítette ki. Megépítette a Pesti hengermalmot.
Megépítette a Duna első állandó hídját a Lánchídat.

Az 1830-as évek országgyűlése és eseményei:

1831-ben Magyarországon kolera járvány söpört végig. Rengeteg halálos áldozatot szedett,
különösen É-Magyarországon Megpróbálták a kutak fertőtlenítésével útját állni a ragálynak.
Bizmut pórt szórtak a kutakba. Sokan bizmut mérgezést kaptak. Emiatt felkelés tört ki.
1832-36 Országgyűlés:
Ez az első igazi reformországgyűlés. Két párta szakadt az országgyűlés: a konzernatívok, akik
mindent változatlanul akartak hagyni, és a reformellenzék, akik Széchenyi programját
követték. A legfontosabb tárgyalt reformkérdés a jobbágyság helyzete volt. Az országgyűlés
elfogadta az önkéntes örökváltságról szóló törvényt: A jobbágy a földesurával szabadon
megegyezhet egy összegben, amelynek lefizetésével megvásárolja a jobbágy telkét. Az
uralkodó azonban nem írta alá, visszadobta újratárgyalásra, a második szavazáson már
elbukott a törvényjavaslat.

1839-40 országgyűlésen fogadják el, azonban nem jelentett megoldást a jobbágykérdésre. A

jobbágyság egy százaléka élt a lehetőséggel. Nem volt pénzük földvásárlásra.

1832-36 országgyűlés azonban fordulatot jelentett a reformkorban. A karzaton jelenlevő

fiatal ügyvéd Kossuth Lajos végigjegyzetelte a vitákat, majd társaival lemásolták és
magánlevélként szétküldték az országban, országgyűlési tudósítások címmel. Az országgyűlés
végeztével fennmaradt a reformerek csoportja és folytatódott a nyílt politizálás. A bécsi udvar
(Metternich kancellár) veszélyesnek ítélte és a vezér egyéniségeket letartoztatta. (Lovassy
László, Wesselényi Miklós) Kossuth a perről írta a törvényhatósági tudósításokat. Így
Kossuthot is letartoztatták.

Kossuth és a 40-es évek:

A börtönből kikerülve a Pesti Hírlap szerkesztősége kapja meg. Így a cenzúra révén korlátozni
tudják tevékenységét. Vezércikk hozzá kapcsolódik. Az újságban fejtette ki programját. Ez az
érdekegyesítés. A nemesek és jobbágyok érdekeit kell egyesíteni. Kötelező örökváltság kell:
minden jobbágy kapja meg a jobbágytelkét. A földesurak állami kárpótlása mellett. Polgári
földtulajdonviszonyok alakulnának ki.

 Be kell vezetni a közteherviselést.

 Népképviseleti országgyűlés (A választójog kiterjesztését jelenti a nem nemesi
rétegekre is).
 Ipar fejlesztése. Létrejött a védegylet, tagjai hat éven át csak magyar iparcikket
vásárolnak.

Az 1844-es országgyűlés:
döntése alapján a magyar lett az államnyelv a latin helyett.

Az utolsó rendi országgyűlés az 1847/48-as

Elfogadják az Úri szék eltörlését és az ősiség törvényének eltörlését.