ÉRINTŐ ÉS DERIVÁLT

Jegyzet Kalkulus 1 Fizikusoknak kurzushoz

Pusztai Béla Gábor

SZTE TTIK Bolyai Intézet, Analı́zis Tanszék

Aradi vértanúk tere 1, H-6720 Szeged

2021. október 21.

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 1/7

Célunk az, hogy egy adott f függvény esetén határozzuk meg a függvény
grafikonjának valamely (x0 , f (x0 )) pontján átmenő érintő meredekségét.

Legyen h egy nullától különböző kicsi” valós szám. Világos, hogy az (x0 , f (x0 ))
”
és az (x0 + h, f (x0 + h)) pontokon átmenő szelő meredeksége

f (x0 + h) − f (x0 )
.
h
Az a várakozásunk, hogy ha h egyre közelebb kerül 0-hoz, akkor a szelő
meredeksége egyre közelebb kerül az érintő meredekségéhez.
Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 2/7
Definı́ció. (Érintő és derivált)
(a) Az y = f (x) egyenletű görbe grafikonján az (x0 , f (x0 )) ponton átmenő érintő
meredeksége
f (x0 + h) − f (x0 )
m = lim ,
h→0 h
feltéve, hogy létezik a határérték.
(b) Az f függvény differenciálható az értelmezési tartománynak valamely x0
belső pontjánál, ha létezik a

f (x0 + h) − f (x0 )
lim
h→0 h
határérték. Ezen határértékre az f 0 (x0 ) jelölést alkalmazzuk, és ezt nevezzük
az f függvény deriváltjának vagy differenciálhányadosának az x0 pontnál.

Megjegyzés. Látjuk, hogy az f függvény grafikonjának (x0 , f (x0 )) pontjához

akkor és csak akkor húzható érintő, ha a függvény differenciálható x0 -nál. Az
érintő meredeksége pedig pontosan a x0 pontbeli derivált; azaz m = f 0 (x0 ).

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 3/7

1. Feladat. Határozzuk meg az y = x 2 + 1 egyenletű parabola P = (2, 5)
pontján átmenő érintőjének meredekségét. Ezt felhasználva ı́rjuk fel az érintő
egyenes egyenletét is.
Megoldás. Világos, hogy feladatunkban az

f (x) = x 2 + 1 (x ∈ R)

formulával definiált másodfokú polinom grafikonjáról van szó. Mivel

f (2) = 22 + 1 = 5,

ezért evidens, hogy a P = (2, 5) pont valóban az f függvény grafikonján

helyezkedik el.
Egy tetszőleges h ∈ R \ {0} elemet véve, a függvénygrafikon P = (2, 5) és
(2 + h, f (2 + h)) pontjain átmenő szelő meredeksége


f (2 + h) − f (2) (2 + h)2 + 1 − 5 4 + 4h + h2 + 1 − 5
= =
h h h
4h + h2
= = 4 + h.
h

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 4/7

Látjuk, hogy a szelők meredekségnek létezik határértéke, amit h → 0. Ez azt
jelenti, hogy a függvénygrafikon P pontján keresztül húzható érintő; az érintő
meredeksége pedig

f (2 + h) − f (2)
m = lim = lim (4 + h) = 4.
h→0 h h→0

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az f függvény differenciálható az x0 = 2

pontnál és f 0 (2) = 4.
Végezetül ı́rjuk fel a függvénygrafikon P = (2, 5) pontján átmenő érintőjének
egyenletét. Mivel az érintő egyenes meredeksége m = 4, ı́gy az érintő egyenes
egyenlete
y − 5 = 4 · (x − 2),
amiből rendezéssel
y = 4x − 3
adódik. Tehát a függvénygrafikon P = (2, 5) pontján átmenő érintő egyenlete:

y = 4x − 3.

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 5/7

Tétel. (Differenciálhatóság és folytonosság kapcsolata)
Ha az f függvény differenciálható az értelmezési tartományának valamely x0 belső
pontjánál, akkor ott folytonos is.

Bizonyı́tás.
Tegyük fel, hogy f differenciálható az értelmezési tartományának valamely x0 belső
pontjánál. Ekkor az x0 közelébe eső tetszőleges x 6= x0 pont esetén ı́rhatjuk, hogy

f (x) − f (x0 )
f (x) − f (x0 ) = · (x − x0 ) → f 0 (x0 ) · 0 = 0 (x → x0 ),
x − x0
melynek következtében

f (x) → f (x0 ) (x → x0 ).

Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy f folytonos x0 -nál.

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 6/7

A féloldali határértékek fogalmát felhasználva könnyen bevezethető a féloldali
deriváltak fogalma is:

Definı́ció. (Féloldali deriváltak)

(a) Legyen az f függvény értelmezve egy (a, x0 ] alakú intervallum felett
(a, x0 ∈ R, a < x0 ). Ekkor az f függvény x0 -beli baloldali deriváltja alatt az

f (x0 + h) − f (x0 )
f−0 (x0 ) = lim−
h→0 h
baloldali határértéket értjük, feltéve, hogy létezik.
(b) Legyen az f függvény értelmezve egy [x0 , b) alakú intervallum felett
(x0 , b ∈ R, x0 < b). Ekkor az f függvény x0 -beli jobboldali deriváltja alatt
az
f (x0 + h) − f (x0 )
f+0 (x0 ) = lim+
h→0 h
jobboldali határértéket értjük, feltéve, hogy létezik.

Megjegyzés. Noha a féloldali deriváltak is időnként hasznosnak bizonyulnak,

kurzusunkon elsősorban a deriváltakat fogjuk tanulmányozni.

Pusztai Béla Gábor Érintő és derivált 7/7