A nemesság uj mozgalma.

„Nemzetes Uraimék" czímmel tárczaczikk jelentmeg az „Alkot-

mány" hirlap f. é. május 9-ikei számában, melyszerint „nemzetes ur"
csak a magyar nemes volt s mást e megszólítás soha meg nem illetett.
Ez igy volt, szép. Es ma a fiatal gentry Budapesten már kezdi divatba
hozni ezen régi jó szokást.
Továbbá mondja a tárczairó : „Ha egy nemes ur elég tintással és
elég önzetlenséggel is bir ahhoz, hogy a közügyek iráut is érdeklődjék,
azokban tevékeny részt vegyen, de amellett beéri a nemzetes nr meg-
szólítással, mindenki akaratlanul is rá fogja mondani, hogy ez valóban
méltó őseihez."
Végül ezt mondja: „A nemesi kiváltságok idejüket multák (s ez
a magyar nemesség legszebb ékessége) ; a törvény mindenkinek egy-
aránt megadja a jogot, hogy ember is, de ur is lehessen. A közjog ma
már nem ismer nemest, csak magyart."
Amit a tárczairó eddig mondott, magában foglalja az értekezés
velejét; amit még ezek után mond, szintén érdekes és tanulságos, kivált
a „komoly törekvés, szorgalmas munka és a tudás" ajánlása; de az nem
áll, mit a közjogról mondott; mert a közjog még mindig ismeri a nemest,
a magánjog pedig védi annak megmaradt jogait, mi a következőkből
kiviláglik.
Az 1848-iki törvények föntartották a nemességet és ennek szellemi
jogait. A koronás királynak most is felségjoga nemességet és ennek jelvé-
nyeit (czímert, előnevet, rangot, rangemelést stb.) adományozni, ezt
tényleg gyakorolja is, mint a hivatalos lapok tanúsítják.
A nemesek első szellemi joga a nemesi átöröklés, mely a nem-
nemesétől abban különbözik, hogy az atyának nem csak családneve
(vezetékneve), hanem előneve, czímere és rangja is örök joggal átszáll
gyermekeire és ezek törvényes utódaira. A gyermekek is bárók, grófok,
berezegek lesznek, lia az ily nemesi rangemelést az atya élvezte.
Közjogi nemesi előnyök : a kir. testőrségbe csak nemes vétetik
föl; kamarássá csak régi nemes lehet; az udvarképesség szintén a
nemesi ranggal együttjár; a nemes rangemeléssel báró, gróf, herczeg
lehet és miut mágnás a főrendiház tagjává lesz.
Magánjogi nemesi előnyök : hogy a nemesi alapítványokban csak
nemes részesülhet; hogy a nemesi, polgári és úrbéri birtok a telek-
könyvben és a perekben más-más elbírálás alá esik, stb.
Mindezen nemesi jogok ismerete díszíti a nemes ember tudását;
ezért ideje már, hogy a nemesség az ő történelmi fejlődését ismerje;
tanulja meg: mikor és mikép keletkezett az előuév, családnév, csímer,
czímeres nemesség, rangemelés, fiúsítás, hitbizomány stb.
Csakhogy ezen ismeretek 1848. óta nagyon elhanyagoltattak, még
a jogi tanszékeken sem találtak kellő méltánylást. Ezt részben hazánk
legújabb történelmi átalakulásai is okozták.
A szabadságharcz lezajlása után 1849—65-ig nem tartatott ország-
gyűlés, az alkotmányosság szünetelt. A megyei levéltárak ugyan rend-
ben tartattak, a nemes családok okiratai összegyűjtettek, de használatba
nem vétettek; nem csak jogi, de még történelmi tekintetben is pangott
a nemesi leszármazás kimutatása.
A „Századok" és a „Turul" 34 év alatt egyetlenegyszer sem
adott ki oly czikket vagy csak rövid közleményt sem, mely a most élő
nemesség érdekeinek megfelelt volna. Még a belügyminisztérium ide
vágó rendeleteit sem ismertette meg olvasóival, ámbár előfizetői majd-
nem kizárólag nemes családokból származtak. Ha már a két folyóirat
sem törődött az élő nemességei, természetesen a hírlapok még inkább
nem törődtek velük.
Csak a hivatos lap és a „Nagy-Iván" mutatta néha-néha, liogy
még van élő nemesség. Ez utóbbi folyóirat összesen hét füzetben közölte
a nemesi kinevezéseket és belügyminiszteri rendeleteket. Ez utóbbiak
közöl hármat mutatott be : Perczel minisztertől 1895. juius 27-én 52602.
sz. a. kelt rendelet a kamarási és más ősfák liitelesitéséről. Másik 1898.
szept. 23-án 68573. sz. a. a czímerigazolásokról. Harmadik Szél Kálmán
miniszterelnök-belügyminisztertől 1900. május 25-én 14521. sz. a. a
nemesi bizonyságlevelek kiadását szabályozza.
De ez idő óta (1900. május 25, —1901. május 31), tehát egy teljes
Aveu át. nem jelent meg a „Nagy-Iván"-ban se rendelet, se nemesi
kinevezés vagy kitüntetés.
Ezek elmondása és megszivlelése után az következik, hogy a
„nemzetes urak" megindult mozgalma gyakorlati eredményt mutathassou
föl. a társadalom egy nemesi egyesület alakításába menjen át, czéljait
így törekedjék elérni.
A megalakulandó nemesi egyesület tervezői kezdetben valamelyik
hírlapot (vagy többet is) választhatnának értesítéseik közzétételére ; a
megalakulás után pedig a „Nagy-Ivánt," alakithatnák át, vagy uj szak-
közlönyt indíthatnának meg az egyesület költségén ; de nem lenne
szabad a választmány és rendes tagok között oly erős válaszfalat építeni,
mint ez a létező két társulatnál történik, nehogy a klikszellem az
egyesület legszebb virágait elhervaszsza.
Az eldobott kő már belerepült a nemesség álló vizébe; a hullámok
a partokig terülnek, ostromaikkal nyílást készítenek a viz lefolyására
és a lusta tóból tiszta patak fog csörgedezni.
Csak bátorság, kitartás, tevékenység !
Hass, alkoss, gj'arapits, a haza fényre derül,
ő Felsége szaván „Bizalmam az ősi erényben"
Ősi dicsőségünk : Isten s a K i r á l y a Hazával.