Professional Documents
Culture Documents
Mérési Jegyzőkönyv
Mérési Jegyzőkönyv
Mérési Jegyzőkönyv
Villamosenergia átalakítók 1.
Mérés tárgya : Egyfázisú transzformátor vizsgálata, háromfázisú transzformátor
: kapcsolási csoportjának meghatározása voltmérővel,
: háromfázisú transzformátor kapcsolási jelének meghatározása
Mérést végezték :
Mérőcsoport : IVB465MN-LA-02, B csoport
Mérés időpontja : 2024.02.26 13:15-14:15
Mérés helyszíne : Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar MIK-B0024
Mérésvezető neve : Dr. Kvasznicza Zoltán
Jegyzőkönyv készítője : Forján Dominik
Felhasznált mérőeszközök
Sorszá Mérőeszköz megnevezése Típus Gyártó Sorozatszám
m
1. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 99365
2. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 99406
3. Analóg voltmérő HLV-2 Ganz 06547
4.
A transzformátor áttételének mérése
Erőátviteli transzformátorok áttételének pontos ismerete különösen a párhuzamos üzem
szempontjából fontos. Mint ismeretes, párhuzamosan csak azonos feszültségáttételű
transzformátorok kapcsolhatók. Az áttételek néhány tized százalékos eltérése már jelentős
kiegyenlítő áramot okozhat, amely üresjárásban is folyik és melegíti a tekercseléseket. A
szabványok ezért szigorúan előírják, hogy a transzformátor áttétele mennyivel térhet el au
adattáblán szereplő, illetve a rendelésben előirt értéktől. A megengedett eltérés általában
kisebb, mint 0,5%, viszont ezt a pontosságot csak úgy tudjuk elérni, ha a mérési módszert
kellő meggondolással választjuk ki. Az MSZ 9230 szerint egyfázisú transzformátor áttételén
a nagyfeszültségű és kisfeszültségű tekercselés menetszámának viszonyát értjük. Több fázis
esetén ezt az értéket meg kell szorozni a kapcsolásnak megfelelő számmal. Háromfázisú
transzformátorok áttétele csak a tekercsek azonos kapcsolása – tehát Dd vagy Yy kapcsolás
– esetén egyenlő az egy oszlopon lévő kisebb és nagyobb feszültségű tekercselés
menetszámának viszonyával.
A következőkben tárgyalt áttételmérő módszerek legtöbbje a transzformátorok üresjárási
kapocsfeszültségeinek viszonyát méri. A kapocsfeszültségek az üresjárási áram, valamint a
műszerek által felvett áram által okozott feszültségesések miatt különböznek a főfluxus által
indukált feszültségektől. A gyakorlatban a műszerek által okozott mérési hibát kell
figyelembe vennünk. Bizonyítható, hogy a mért áttétel az üresjárási áram által okozott
feszültségesés miatt mindig nagyobb a pontos áttételén. Minimális hibát akkor kapunk, ha
az áttételt a névleges feszültség 30-50%-ánál mérjük. Gyakorlatilag kiküszöbölhető az
üresjárási áram által okozott hiba akkor, ha a nagyobb feszültségű és kisebb feszültségű
oldalról külön-külön mérünk áttételt. Első esetben az üresjárási áram által okozott
feszültségesés következtében nagyobbat, a második esetben kisebb áttételt mérünk a
helyesnél. A két áttétel mértani középértéke egyenlő jó közelítéssel a pontos áttétellel, ha
mindkét esetben azonos telítésnél, vagyis azonos menetfeszültségnél mérünk. Megemlítjük,
hogy transzformátor szórási reaktanciájának ismeretében lehetőség van arra, hogy a
fentiekben említett optimális mérőfeszültségnél kisebb feszültséggel mért áttételt
számítással helyesbítsük, s ezáltal megszüntessük az üresjárási áram által okozott hibát.
A primer és szekunder feszültségek közvetlen mérésével az áttétel
Kapcsolási vázlat
U 1 120 V
a= = =4 ,07
U 2 29 , 5 V
U 1 110
a n= = =4 ,07
U 2 27
(
a=a n 1±
ΔU
U2x ) (
=4 , 07 1−
61
29 ,5 )
=−4 , 35