Bőr: derma

Részei: felhám – epiderma

irha – dermis / cutis
bőralja / bőr alatti kötőszövet- subcutis/ hipodermis

barrier (gát) a különböző anyagokkal, külső hatásokkal szemben. Részlegesen megakadályozza a

bőrre kerülő anyagok felszívódását, s ugyanakkor a bőr víz- és elektrolittartalmának kiáramlását,
ezáltal védve a szervezet belső állandóságát.

dermatóma: az emberi test bőrfelszínének egy-egy olyan területe, ahonnan az érzőidegek

egy adott gerincvelői csigolyánál lépnek be a központi idegrendszerbe

1 Hám rétegei:
1 1 Bazális réteg = Stratum Basale, festékanyag=melanin, ami a melanocitákban A bőr színét a
felhám alsó rétegének pigmentsejtjei adják. A melanin fehérjeszintézis során a bazális réteg
sejtjei között lévő melanocitákban keletkezik (hengerhámsejtek közötti hatszög alakú festékképző
sejtek).
FESTÉKKÉPZÉS FOLYAMATA= A BŐRBEN LEJÁTSZÓDÓ BIOKÉMIAI
FOLYAMATOK EGYIKE.
A pigment keletkezése:
Kiindulási anyag 2 aminosav: tirozin és fenil-alanin (gyűrűs aminosav). Enzimatikus
oxidációval melaninná alakul. Ehhez, lúgos közeg és az oxidációt segítő réz (II) ionokra van
szükség.
Pigment szintézist szabályozza: hipofízis, mellékvese, nemi mirigyek
1 2 Tüskés réteg = Stratum Spinosum
A tüskés réteg sejtjei dezmoszómákat (sejthártya megvastagodás) is tartalmaznak, emiatt látszik
„tüskének”, amelyek a sejtek közötti anyagcsere folyamatok lebonyolításában vm. a sejtek
összetartásában játszanak szerepet.
Langerhans sejtek a tüskés rétegben, amelyek fagocitálnak (bekebeleznek). A bőr
immunvédekezésében vesznek részt.
A citokinek= jelzőmolekulák: szabályozzák a sejt működését és fokozza a bőr ellenálló képességét. A
sejtkommunikációban, az információközvetítésben játszik szerepet.

1 3 Szemcsés réteg = Stratum Granulosum

1 4 Fénylő Réteg = Stratum Lucidum
1 5 Szaruréteg = Statum Corneum

Hámban lejátszódó elszarusodási folyamat

• A bazális rétegben a szaru előanyaga a TONOFIBRILLUM
• A tüskés rétegben a szaru előanyaga a TONOFIBRILLUM
• A szemcsés rétegben a szaru előanyaga a KERATONALIN
• A fénylő réteg kéntartalmú szaru előanyaga az ELEIDIN
• A szaruréteg szaru előanyaga a KERATIN, ami kéntartalmú vázfehérje
•

Elhalt szarusejtek= corneocyta

A szaruréteg felszínén bőrfelszíni emulzió, hidrofil lipid található, ami a vegyi hatások ellen
védelmet biztosít tehát gátként – barrierként viselkedik.
A faggyú-, verejtékmirigyek váladékából, a bomló szarufehérjékből és a szemcséssejtes réteg által
termelt lipidekből álló zsírköpeny, melynek felszíne savas kémhatású (savköpeny).
A savköpeny összetétele: szaruhámok, verejték, zsír – ezek együttesen képzik a savas környezetet
5,8 pH-értéken. A vizes fázis a bőrfelszínre kerülő verejtékből jön létre. Savas kémhatású, hidrofil
anyagok alkotják Pl: vajsav, tejsav, alkálifémek kloridjai és laktátjai. A savas kémhatás
bakteriosztatikus hatású - kórokozók elleni védelem. Ez a fázis a savköpeny, vegyi hatások ellen
védi a bőrt, tehát barrierként viselkedik.
A bőrfelszíni emulziót lipoid köpenynek (zsírköpeny) nevezzük, amely a bőr védelmét adja.
Zsíros fázisát az elszarusodás során keletkező viaszszerű anyag a ceramid (szaruzsír), valamit a bőr
felszínére kerülő faggyú adja. Ceramidok: nagy molekulatömegű, viaszokhoz hasonló anyagok
(zsaruzsír), a szfingolipidek csoportjába tartozik. Hidrofil részük is van. Az elszarusodó sejtek
víztartalmú fehérjéiből (lipoproteidekből) keletkeznek a Golgi –hálózat segítségével. A bőrfelszíni
hidrofil lipid alkotórészei. Hiányuk bőrgyulladást eredményez.

A bőr víztartalma a láthatatlan vízleadás= TEWL (transephitelialis water loss) során csökken,
akkor ráncosodás következik be. E folyamat a szervezet hőszabályozásához járul hozzá.

A szaruréteg vízmegkötő faktorai:

NMF (nedvesség megkötő faktor): nedvszívó, azaz higroszkópos, vízmegtartó képessége azonban
kicsi. Aminosavakból, nátrium-, kalcium-, kálium-, magnézium- kloridokból, laktátokból,
foszfátokból, karbamidból és húgysavból áll.
SSZF (semleges szénhidrát faktor): kevésbé higroszkópos, de vízmegtartó képessége nagy.
Szőlőcukor, tejcukor és aminocukrok keveréke.
Hámban tapintás érzését a Merkel-féle sejtek.
Biofizikai folyamatok
Diffúzió: molekulák önmagukban végbemenő, keverődő mozgása, oldott anyag áramlása.
Nem kell energiabefektetés, ha a töményebb oldat felől a hígabb felé vándorolnak a molekulák.
Az alaphártyán keresztül így szállítódnak a légzési gázok és a tápanyagok az irharéteg felől.
Ozmózis: a féligáteresztő hártyán koncentráció kiegyenlítődés történik. A hígabb oldat felől
vándorolnak az oldószer molekulái a töményebb felé, ehhez plusz energia szükséges. Fontos
szerepe van a hám táplálásában

2 Irha rétegei: szemölcsös rétegből (stratum papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú
hálózatos rétegből (stratum reticulare) áll.
Papilláris rétegben szubpapilláris érhálózat, amelyet apró hajszálerek alkotnak, ez biztosítja
különböző transzportfolyamatok segítségével az anyagáramlást a hám felé.
Retikuláris réteg vérhálózat vastagabbak, mint papilláris rétegé. A vérhálózat neve kután
(cutan)
érhálózat. Ezek biztosítják a tápanyagellátását (a hámba nem érnek fel => a hámot diffúzióval
táplálják).
Az idegvégződések (receptorok): irharéteg szemölcseiben elhelyezkedő Meissner-féle
tapintótestek, a nyomás érzését a Vater-Pacini-testek veszik fel. A meleget a Ruffini-testek, míg a
hideget a Krause-bunkók segítségével érzékeljük.

Irha felépítése
Irha sejtes állományában:
REZIDENS SEJTEK: állandóan jelen vannak, a szövet újra képződéséért és védekező szöveti
reakciókért felelősek. A kötőszövet állandósult lakói. Pl irha reticuláris rétege
Mesenchyma sejtek: kocsonyás sejt közötti állományba ágyazott nyúlványos sejtek, szabálytalan
csillagalakban elágazódó nyúlványaikkal laza hálózatot képeznek
Helytülő sejtek= fibrociták, rostot és alapanyagot termel
Fibroblasztok= kötőszöveti rostképző sejtek
Időszakos vándorsejtek= hisztiocita (liposzómát tartalmaz, méregtelenít- elhalt sejteket
megemésztik)
Hízósejtek= mastociták (szövethormonokat termelnek: heparin, hisztamin, szerototnin)
regenerálódást segítik elő, a hisztamin a sejtfalak áteresztő képességét növeli
Festék hordozó sejtek= chromatofórák

TRANZIENS (vándorló, szabad) SEJTEK időlegesen vannak jelen- elhagyhatja a

kötőszöveteket, érfalon át keringésbe jut, megegyeznek a vérben található fehérvérsejtekkel.
Időleges jövevénysejtek, melyek a véráramból kilépve védő és immunológiai funkciókat látnak el a
kötőszövetben.

Granulociták: az érfalon áthaladva jutnak a kötőszövetbe, fehérvérsejtek, főként a bekebelezett

részecskék emésztésében vesznek részt. Három fajtájuk van: neutrofilek, bazofilek és eozinofilek.
A neutrofil granulociták: heveny gyulladásos folyamatokban a baktériumok elleni sejtes
védekezése a legfontosabb tagjai, eosinofil granulociták: krónikus allergiás folyamatok

résztvevői.
Makrofágok: bekebelező sejtek (a hámszövetben) gyulladásos folyamatban játszanak szerepet
Monociták: bekebelező sejtek, a vérkeringésből a szövetekbe migráló monociták makrofággá vagy
dendritikus sejtté differenciálódnak tovább. Véd a kórokozóktól, illetve az idegen anyagoktól.
Vándorsejtek (limfociták): immunrendszer központi sejtjei, állandóan vándorolnak a
szervezetben, képesek átlépni a vérfalak falán, kisméretűek, gömb alakúak, sejtmagjuk is
gömbölyű, ide tartoznak a ún. Plazmasejtek is. A kórokozók ellen az immunanyagokat
(ellenanyagokat) termel. RES-hez tartoznak. RES (Reticulo Endothelialis Systema- falósejtek,
fagociták) sejtjei megszüntetik a gyulladást kiváltó okokat.
B limfocita: ellenanyagot termel, T- limfocita: ölősejt, elpusztítja a kórokozót
GAG= glukoz-amino-glikánokat: hialuronsavat, kondroitin - és dermatán–szulfátot, és
proteoglikánokat tartalmaz.
fagocitózis= bekebelezés/sejtfalás; a sejteknek a baktériumokat és egyéb anyagokat megemésztő
képessége. Bekebelezésnek nevezzük valamilyen kórokozó immunsejtek által történő felvételét. A
bekebelezésnek kettős célja van. Az első a kórokozó antigénjeinek feldolgozása és bemutatása az
adaptív, specifikus sejteknek. A második a kórokozó elpusztítása és eltakarítása.
A makrofágok nagy sejtek, melyek a vérben monocitaként kezdik életüket, majd a szövetekben
makrofágként folytatják. Nagyrészt a nyirokcsomókban és a tüdőben, májban találhatók. Az
immunválasz felismerési szakaszában általában ők találkoznak először a kórokozóval, bekebelezik,
és antigénjeit bemutatják.
Kórokozók ellen véd:
savköpeny – savas közegben nem szaporodnak
zsírköpeny – gátolja a nedvesedést

infekció= betegség átadása; az a folyamat, amikor egy kórokozó az egyik gazdaszervezetből egy
másik szervezetbe átkerül, és ott betegséget okozva megtelepszik. A járvány alatt az infekció
veszélye miatt nem lehet látogatni a kórházakban fekvő betegeket. Az infekciót okozhatja
baktérium, gomba, élősködő vagy vírus.

3 A bőralja a réteg anyagcseréjében a szubkután érhálózat játszik szerepet. Ez kapcsolatban

van az irha érhálózatával.
Itt található a RES rendszer (a retikulo endotéliás szisztéma), mely a bőr belső védelmi rendszere,
a gyulladások kialakulásának megelőzésében van szerepe, befelé irányuló védekezés.
SMAS=Superficialis musculo-aponeuroticus systema. Bőr alatt húzódó mélyebb kötőszövetes
réteg. SMAS réteg: az izomréteg és a zsír köti össze

Haj/ hair vagy szőr/pilus

• lanugo / magzati szőrzet: méhen belüli (intrauterin) életben 3-5. hónapban jelenik meg a teljes
testfelületen; kihullik, velőtlen
• lanugo postnatalis: születés után megjelenő pihés szőrzet velőtlen. Első fejbőrt borító
haj/capillua, majd szemöldök/supercilium, végül szempilla/cilia
• terminális szőrzet: velős. (szemérem, hónalj, szakáll és bajusz/barba)

Szőrgyökér= radus pili

Szőrszál= scapus pili
Szőrhagyma= bulbus pili a szőrszál kiszélesedő része, a szőr csíratelepe
Hajszemölcs =papilla pili,
Szőrtüsző= folliculus pili
Alapsejtek=mátrix
Szőrállító izmok= musculus arrector pili

Haj keresztmetszete:
Cuticula (a külső hámréteg, kéreghártya)
Cortex (a középső hajkéreg)
Medulla (belső hajbél)

Keratin szabályos szálszerkezetet mutat. Legelemibb egysége egyetlen polipeptid lánc v. elemi
keratinszál- szabályosan rendeződnek az egyszerűtől az összetettig. 2-3 elemi
keratinszálacska=protofibrillum. 11 protofibrillum = mikrofibrillum, ezt kocsonyás anyag tölti ki,
2 középen, 9 körben alkot egymással egy nagyobb egységet-kábel-szerűen hajszállá rendeződik.
N számú mikrofibrillum =makrofibrillum

Mikrofibrillum savanyú KITT-be (mukopoliszaharid: 1 fehérje rész és cukor= glükoproteidek,

összetett fehérjék) van beágyazva, vízmegkötő képessége nagy, ha elveszti -haj rugalmatlan,
törékeny lesz. Vegyszer és hő hatására érzékeny.

Anagén fázis – növekedési szakasz

Katagén fázis – nyugalmi szakasz
Telogén fázis – elhalási szakasz

Tesztoszteron: (férfi nemi hormon) serkenti a szőr növekedését

Ösztrogénok (női hormon) csökkentik a hajvesztést.
Androgén (hím jellegű) hormonok felszaporodása bőrben kórós folyamatokat idéz elő.
A hajszíneket a melanin szerkezete határozza meg: fekete haj: csak eumelanin, Szőke haj: csak
feomelanin, Vörös haj: csak eritmelanin. Barna=melanin, Sárga=karotintál
A haj gombás betegségei:
• Trichophytia
• Mikrosporia
• Favus

Kórokozók elleni védelem:

AUTOGÉN STERILIZÁCIÓ: Kifelé irányuló védekezés
-szaruréteg- alacsony víztartalmú, patogén kórokozók kiszáradnak, elpusztulnak
-lipoid köpeny- víztaszító tulajdonságú, patogén baktériumokat és gombákat pusztítja el
-savköpeny- gátolja a baktériumok szaporodását.
ESOPHYLAXIA: Befelé irányuló védekezés
Lazarostos kötőszövet sejtjei bekebelezik a kórokozókat vagy ellenanyagot képeznek ellenük. A
kocsonyás alapállományban lévő hialuronsav is véd a kórokozók ellen.

Fokozott szőrnövekedés: magas tesztoszteron szintet, több kóros állapot is eredményezhet,

gyakran PCOS, pajzsmirigyzavarok, mellékvesekéreg enzimzavar (Chushing szindróma),
kromoszóma eltérés.

Endokrin (belső elválasztású mirigy): váladékukat a testfolyadékba, vérbe ürítik

Exokrin (külső elválasztású mirigy): váladékukat a testfelszínre vagy a test valamelyik üregébe
ürítik

Verejtékmirigy (glandula sudorifera), alakilag csöves mirigy, bőr felszínére önti szagtalan
váladékát
merokrin mirigy: kisverejték -önálló váladékot termel, amely nem keveredik a sejtek
plazmájával, sejtek alakja köb
apokrin mirigy: nagyverejték -önálló váladékot is termel, de felrepedő sejtek plazmája is
keveredik a váladékkal
Faggyúmirigy (glandula sebacea): alakilag elágazó bogyós mirigy,
váladék termelése szerint holokrin: saját váladékot nem termel, a váladékát, a faggyút a felrepedő
sejt plazmája adja
Ekkrin: a termelt váladék ürülése diffúzióval történik

Faggyúvá válás folyamata: faggyúmirigy-köbhámsejt-differenciálódás-faggyú = félfolyékony,

zsíros, egynemű anyag
Összetétele: sok glicerinészter, szabad zsírsav, koleszterin, fehérje, ásványi sók, kevés víz
Ha a fentiek összetétele eltér, több —zsíros bőr (sebborea)/ haj kevesebb --- száraz bőr/ haj.
Faggyú ürítése: szőrtüszőn keresztül, nyomás által, a megnövekedett faggyú és szőrmerevítő
izmok összehúzódása által
Feladata: bőrfelszín „zsírozása” - védelmi funkció (egyenletesen bevonja a szőrt, bőrfelszín
túlnedvesedésének megakadály.), a zsírköpeny alkotó része
véd a kórokozók ellen (enyhén savas kémhatású) = kifelé irányuló védekezés=esofilaxia
gátolja a láthatatlan vízleadást (TEWL=láthatatlan vízleadás), szemhéjszél: bőr–nyálkahártya
átmenet védelme.

Szaruképzési rendellenességek: ha a szaruképzés biokémiai folyamatában zavar áll be, vagy ha a

szarusejtek leválási sebessége jelentősen lelassul.
Csoportosításuk: hiperkeratózis, diszkeratózis, parakeratózis, tágabb értelemben akantózis
A kozmetikus csak a hiperkeratózist kezelheti!!

A bőr öregedésével járó elváltozások

Bőrszarv (Cornu cutaneum): rák előtti állapot
Öregkori keratózis (keratoma senile): a napfény károsodott/ idősebb kor gyakori, rák előtti állapot
Öregkori szemölcs (Verruca senilis): hám eredetű jóindulatú daganat, melynek felszíne egyenetlen
Bőrsorvadás (atrophia): hám és az irha elvékonyodik
Rugalmas rostok elfajulása (Elastosis cystica et comedonica)
Angiómák (érdaganatok)