Bánk bán

Katona József
Katona József Bánk bán című alkotása dráma. A dráma ötvözi a líra és az
epika alapvető tulajdonságait, hiszen van cselekménye, szereplői, a történet a
monológokból, párbeszédekből épül fel. A dráma alapvetően párbeszédeken
épül, és többnyire színházi előadásra szánt alkotás. Az akció és dikció, a beszéd
egysége válik a dráma cselekményévé. Középpontban az idegen hatalom, a vele
való szembefordulás és annak következményei állnak. A mű a költői fantázia és a
történelmi tények ötvözete. Témája, az Árpádkori történelem véres eseménye
1213-ban II. Endre magyar király idegen nemzetiségű feleségét összeesküvők
meggyilkolták. Tehát a történet valós alapokon nyugszik. A Bánk bán
középpontos és konfliktusos dráma. A dráma fő konfliktusa egyrészt Gertrudis és
Bánk bán között jön létre, másrészt Bánk lelkén belül is. Gertrudis, II.Endre király
távollétében a hatalmat gyakorolja, és királyné helyett királynőként viselkedik.
Bánkot országjáró körútra küldi, és ő hazaérve a fellázadt alattvalókat kel
megnyugtatnia. A saját konfliktusa tehát az ország belső rendjén, békéjén,
közéleti életén és a magánéleti énje, férj, apa személye között jön létre. Bánk
felelős családjával szemben, és e mellett felelős állampolgár is. A dráma
középpontos dráma is, hiszen egy elvont fogalom áll a középpontjában,I. Endre
király, aki passzív szereplő. Csupán az 5. felvonásban jelenik meg, addig csak
személyéről tesznek említéseket. Ő igazságos, bölcs király, a Bánkkal szembeni
ítéletét is így hozza meg. A szereplők viszonyrendszere jól kibontott, a
középpontos dráma alapját is képezik. Gertrudis, II.Endre felesége visszaél a
királynéi helyzetével a király távollétében. Saját nemzetének, a merániaiaknak
kedvez, velük szemben elfogultan viselkedik. Ottó, Gertrudis öccse, is szintén
visszaél a pozíciójával, elcsábít egy férjezett asszonyt. Peturék fellázadnak a
hatalommal szemben, hiszen a saját országukban elnyomottnak,
kiszolgáltatottnak érzik magukat. Tiborc, akit jó viszony fűz Bánk bánhoz,
szegénységben él családjával együtt, de becstelen dolgokhoz nem folyamodik.
Melinda, Bánk bán felesége, a kiszolgáltatott nő szerepét tölti be, naivsága miatt
és annak köszönhetően, hogy szerelmi bájitalt kap, elcsábul. Bánk bán számára a
hatalom, pozíció teherré válik. Az ő feladat az ország belső rendjének kézben
tartása, és e mellett a családi életének az ápolása is. Ez viszont számára teherré
válik, mindkettőnek nem tud megfelelni. A királyné meggyilkolásával tehát az
ország helyzetét kedvezően befolyásolta, de ezzel saját sorsát tönkretette. A
történelmi szerepelők mellett II.Endre, Gertrudis királyné, Ottó, Bánk bán,
Peturék, Melinda, Solom mester stb., megjelennek beiktatott szereplők például:
Tiborc,Biberach,Izidóra. A beiktatott szereplők szükségességét a különböző
társadalmi rétegek bemutatása adja: jobbágyok, bizalmasok, cselszövők. A
dráma átmenetet képez a klasszicista és romantikus dráma között. Romantikus
vonások közé tartozik, hogy hiányzik a hármas egység, hely, idő cselekmény
tömörítve van, a cselekmény legfőbb helyszíne a palota, a cselekmény ideje
éjszaka. Bánk bán alakja a romantika emberképét tükrözi: érzékeny, vívódó
hősként van bemutatva.

A dráma szerkezete: 5 felvonásból áll, prológussal indít. Az első felvonás, az

alapszituáció ismertetése ,a király távollétében Gertrudis királyné gyakorolja a
hatalmat. Gertrudis öccse, Ottó el akarja csábítani Bánk fiatal és szép feleségét
Melindát. A második felvonásban, politikai összeesküvés készülődik, Bánk
nyugtatja a lázadókat. A harmadik felvonásban Melinda Bánk bocsánatáért
könyörög, Tiborccal találkozik, rájön, hogy felesége ártatlan, ezért feleségét
Tiborcra bízza. Ottó orvul leszúrja Biberachot,aki megtagadta a további
segítségét. A negyedik felvonásban a dráma a tetőpontjához ér,Bánk
felelősségre vonja Gertrudist az ország ügyeivel szemben. Megátkozza Merániát,
mire Gertrudis rátámad, és Bánk bán leszúrja a királynét. Az utolsó, ötödik
felvonásban a király hazatér. Értesülve a történtekről, nem ítélkezhet Bánk felett,
hiszen ő az ősi Bor nemzetség tagja. Majd Tiborc érkezik meg, Melinda
holttestével, akit Ottó emberei meggyilkoltak. Bánk lelkileg összeroppan,
megsemmisül. A cím értelmezése két részből tevődik össze, Bánk bán:
személynév és méltóságnév. Bánk alakja összetett, magánemberként felelős
családjáért, közéleti személyként pedig az ország belső harmóniájáért. Alakja
pozitív hősként van szemléltetve, nem ért egyet a lázadók csoportjával, végig az
ország érdekeit nézi, felelős állampolgár. A dráma nyelvezetében, a szereplők
egyéniségüknek megfelelően szólalnak meg. Bánk bán beszéde választékos, Ottó
gyávaságát tétova szavak jellemzik. Biberach indulatszavakat használ, míg Tiborc
beszédét népnyelvi szavak jellemzik. Eltérés a történelmi hitelességtől: Peturék
köréből valaki gyilkolhatta meg Gertrudist, nem biztos, hogy Bánk bán tette.
Nincsenek bizonyított tények, azzal kapcsolatban, hogy Gertrudis és környezete
visszaélt az ország lakosságával, vagy a magyar nemességgel szemben.