Források

Részlet az 1918. november

Szarka László
A történeti Magyarország felbomlása:
13–14-i aradi magyar–román
tárgyalások anyagaiból

„Jászi miniszter reflektál az el-

hangzott észrevételekre. Nagy
katonai akciók, demarkációs vonalak
hálával tartozik Maniu Gyulának
azért a nyílt férfias állásfoglalá-
sért, amellyel végre tisztán és vi-
lágosan megmondotta, hogy miről
van szó, hogy tudniillik Önök a ro-
mán nép önrendelkezési jogát úgy Az 1914-ben kitört első világháború ötödik Magyarországon 1918 előtt csak a Káro-
képzelik, hogy a teljesen függet- évében a szembenálló felek – az antant lyi Mihály vezette ellenzéki Függetlenségi és
len román államot nem a magyar (Franciaország, Nagy-Britannnia) és a köz- 48-as Párt szorgalmazta az Ausztriával való
államiságon belül akarják meg- ponti hatalmak (Németország, Osztrák-­ államjogi kapcsolat lazítását és az antanthoz
valósítani. […] De én ezt a fele-
Magyar Monarchia, Törökország, Bulgá- való közeledés politikáját. Ez azonban a világ-
lősséget akkor sem vállalhatnám,
ha erre a kormánytól mandátu-
ria) – eljutottak teherviselő-képességük háború végéig nem befolyásolta a Monarchia
mot kaptam volna is. Nem tudom határára. A háború utolsó másfél esztende- külpolitikájának alakulását. A nyugati szö-
összeegyeztetni sem lelkiismere- jében Ausztria-Magyarország, s annak ifjú vetségesek ennek megfelelően Magyaror-
temmel, sem az engemet vezénylő uralkodója, az 1916 novemberében trónra szágot semmilyen értelemben sem tekintet-
általános emberi szempontokkal, került, magyar királlyá december 30-án ték önálló nemzetközi politikai tényezőnek.
sem pedig a wilsoni elvek igazi megkoronázott IV. Károly (osztrák császár- Ez azért volt sajnálatos, mert a háború évei-
értelmezésével, hogy mi Magyar- ként I. Károly) titkos diplomáciai lépése- ben különösen nagy érdekei fűződtek volna
országon élő többi nemzetek sor- ket tett annak érdekében, hogy szakítson a magyar kormánynak saját nemzeti és állami
sáról azok megkérdezése nélkül Németországgal, és különbékét kössön az érdekei megjelenítéséhez.
döntsünk. […] antanttal. Miután Franciaország nyilvános- Az antant hatalmak az 1915., illetve az
Arról nem is akarunk szólani,
ságra hozta Bécs törekvéseit, a Monarchiá- 1916. évi londoni és bukaresti titkos szerző-
hogy amint az erdélyi magyarság
kiküldöttei mondták, a románok
nak még jobban el kellett köteleznie magát désekkel az antant oldalára állították az addig
által ajánlott megoldás nemcsak Németország mellett. Az uralkodónak nem semleges Olaszországot és Romániát. Utóbbi
hogy nem állítaná helyre a ren- volt ereje ahhoz, hogy nyíltan szakítson szö- az 1916. évi bukaresti szerződésben jogot
det, hanem olyan felfordulást, vetségesével. Az antant-államok – különö- nyert egész Erdélyre, Bánságra, a partiumi és
idézne elő, amelyért a felelőssé- sen Franciaország és Nagy-Britannia – 1918 a Tiszáig terjedő kelet-magyarországi terüle-
get vállalni nincs jogunkban. Azt tavaszától már a Monarchiát is ugyanolyan tekre, amennyiben az antant oldalán hadba
még érteném, ha Maniu Gyula ellenségesen kezelték, mint Németországot, lép és nem köt különbékét. A londoni, párizsi
a magyarországi románságot a ro- felbomlasztásának gondolata megerősödött csehszlovák, délszláv emigráció sikeres politi-
mán királysággal akarná egyesíte- körükben. kai, propaganda és katonai szervezői munká-
ni. Ez még elképzelhető, bár véle-
ményem szerint a magyarországi
románságra nem kedvező megol-
dás volna. Ámde, a magyarorszá-
gi románságot Magyarországból
kiszakítva, önálló államba szer-
vezni, teljesen lehetetlen volna.

Jászi Oszkár Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének katonái az isonzói fronton

14 1. Fejezet • 1918 – 1921

val 1917 elejére szintén jelentős nemzetközi Tanács. A nemzeti forradalmak egymás után
tényezővé vált, befolyásolva a nyugati szövet- jelezték a Monarchia felbomlását. Október
ségesek háborús célpolitikájának alakulását. 28-án Prágában, 30-án Bécsben és Turócszent-
A titkos szerződések létezéséről, az emig- mártonban, 31-én Budapesten is forradalmi
ráns csehszlovák, román, délszláv bizottságok fordulattal szakítottak a Monarchiával, illetve
céljairól titkos rendőrségi és kémelhárítási a Magyar Királysággal. József főherceg október
forrásokból a Monarchia vezető politikusai, 31-én Károlyi Mihály vezetésével új kormányt
köztük Tisza István magyar miniszterelnök nevezett ki. Ugyanaznap délután Budapesten,
rendszeres és viszonylag pontos tájékozta- a Hermina úti villájában katonák meggyilkol-
tást kapott. A Monarchia nemzetiségi viszo- ták Tisza István volt miniszterelnököt.
nyainak radikális átrendezésére azonban A győztes nagyhatalmak a fegyverszüneti
még sem tettek érdemi lépéseket. Tisza pél- megállapodást mindenáron az egységes Habs-
dául rendre elutasította Erdélynek a legfelső burg Monarchiával kívánták megkötni, hogy
német hadvezetés által sürgetett autonómiá- a Monarchia újonnan létrejövő utódállamaival
ját. Ettől a lépéstől Berlinben Románia hadba szemben érvényesíteni tudják követeléseiket.
lépésének megakadályozását remélték. A balkáni, az olasz és a nyugati fron- IV. Károly
Az 1916 augusztusi erdélyi betörését ton elszenvedett súlyos vereségek hatására
követően a Monarchia német segítséggel 1918. november 3-án Páduában a Habsburg Kronológia
legyőzte Romániát. Az 1918 tavaszi buka- Monarchia aláírta a fegyverszüneti meg-
resti békeszerződésben Románia elismerte állapodást, Németország pedig november 1918. október 17. Tisza István
volt miniszterelnök a magyar or-
vereségét, de sikerült megmentenie hadsere- 11-én. A Magyarországra vonatkozó külön
szággyűlésben beismerte a világ-
gének jelentős részét. Ez a világháború végén fegyverszüneti megállapodás hiányát a Káro-
háborús vereséget.
lehetővé tette számára az antant oldalán való lyi Mihály miniszterelnök vezetésével Belg-
1918. október 14. Károlyi Mihály
újbóli hadba lépést, valamint azoknak a terü- rádba utazó magyar küldöttség 1918. novem-
vezetésével megalakult a Magyar
leteknek a megszállását, amelyekre igényt ber 11-én próbálta pótolni, amikor Franchet
Nemzeti Tanács.
tartott. Franciaország és Nagy-Britannia d’Espèrey francia tábornokkal sikerült egyez-
1918. október 18–19. Budapes-
támogatta a csehszlovák és jugoszláv politi- ségre jutni a háborút lezárásának katonai fel-
ten az országgyűlésben Alexandru
kai emigráció államalapító törekvéseit is, és tételeiről. A két nappal később aláírt belgrádi
Vaida-Voevod a magyarországi és
1918 kora őszén a csehszlovák és délszláv konvenciót azonban csak Magyarország tekin- erdélyi román nemzet nevében,
külföldi bizottságokat de facto kormányként tette érvényes dokumentumnak. Az önálló Ferdiš Juriga a felső-magyaror-
ismerte el. Az általuk megfogalmazott terü- magyar állam de facto nemzetközi elismeré- szági szlovákok nevében a nem-
leti igényeket már a világháború utolsó sza- sét jelentő fegyverszüneti egyezményt ugyanis zeti önrendelkezéshez való jog
kaszában kész tényként kezelte, ami lehetővé sem a szövetséges nagyhatalmak, sem pedig elismerését követelte.
tette a fegyverszüneti megállapodás után az érintett szomszéd államok nem fogadták el, 1918. október 23. Ifj. Andrássy
beindított csehszlovák, román és jugoszláv és ezzel Magyarország nemzetközi jogalanyi- Gyula, a Monarchia utolsó kü-
katonai akciókat, egyebek közt a felső-ma- sága továbbra is kérdéses maradt. lügyminisztere válaszjegyzékében
gyarországi szlovák és rutén régióban, Hor- A világháború végén a történeti Magyar- elfogadta az Egyesült Államok
vátország és Szlovénia északi határvidékein, ország területén semmilyen idegen katonai békefeltételeit.
valamint a délvidéki Vajdaságban. erő nem volt jelen. A balkáni front áttöré- 1918. október 28. Prágá-
1918 januárjában Woodrow Wilson ame- sével azonban mind a román, mind pedig ban kikiáltották a Csehszlovák
rikai elnök a világháború utáni rendezésére a délszláv és a csehszlovák katonai támadás Köztársaságot.
vonatkozó 14 pontos tervezetében a Monar- közvetlenül fenyegető veszéllyé vált. A jól 1918. október 30. Turócszent-
chia nemzetei számára még csupán autonómi- felfegyverzett szerb hadsereg november ele- mártonban a Szlovák Nemzeti Ta-
ákat követelt. Júniusban – a francia és a brit jén, az október 28-án kikiáltott Csehszlovákia nács nyilatkozatban csatlakozott
kormánnyal egyeztetve – az amerikai kormány első alakulatai november 8-án, a románok a Csehszlovák Köztársasághoz.
úgy döntött, hogy támogatni fogja a T. G. Masa- november 13-án léptek a Magyar Királyság 1918. október 31. József főherceg
ryk vezette cseh-szlovák, a I. Paderewski által területére. Az osztrák-magyar haderő fel- kinevezte a Nemzeti Tanács Káro-
fémjelzett lengyel államalapítási törekvéseket, bomlott, az alakuló magyar hadsereg pedig lyi Mihály vezette koalíciós kormá-
nyát. A kormányt a háborús politi-
illetve A. Trumbić, F. Supilo, N. Pašić irányí- jó ideig semmilyen átfogó ellenállást nem
kát ellenző Függetlenségi és 48-as
totta délszláv és I. Brătianu vezette nagyro- tudott kifejteni ezekkel a katonai akciókkal
Párt, a Szociáldemokrata Párt és
mán egységmozgalmakat. Ennek megfelelően szemben. A Károlyi-kormány a soknemzeti- a Radikális Párt alkotta.
június 28-án az amerikai kormány nyilatko- ségű, anarchista, bolsevista hatás alá került
1918. november 7. A Károlyi ve-
zatot adott ki, amelyben támogatták a Monar- régi katonai alakulatokat igyekezett mielőbb
zette magyar kormányküldöttség
chia valamennyi ún. elnyomott nemzetének leszerelni, s azt követően kívánt nekilátni Belgrádban megegyezett Fran-
függetlenségi törekvéseit. az új hadsereg építésének. Ez az alapvetően chet d’Espèrey francia tábor-
Tisza István már 1918. október 17-én beis- racionális, de következményeiben kataszt- nokkal a Monarchiával kötött
merte a parlamentben, hogy a központi hatal- rofális döntés lehetetlenné tette az ország fegyverszünet magyarországi
mak a háborút elveszítették. Egy héttel később, magyarlakta területein az aktív honvédelem alkalmazásról.
október 23-án megalakult a Magyar Nemzeti gyakorlatának kialakítását.

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak 15

 Egy életképtelen, torz államiság
jönne létre. Növeli a veszélyt
a határos román királyság hely-
zete, amely ma Európa legfeudá-
lisabb és legkorruptabb államala-
kulata. Ennek az országnak nem
szabad a magyar, a német és szerb
kisebbségeket kiszolgáltatni. Va-
lóban Maniu Gyula és én különbö-
zőképpen magyarázzák a népek
önrendelkezési jogát. Az én fel-
fogásom szerint ez az önrendel-
kezési jog egy magyar Svájcot je-
lentene, a Maniu felfogása szerint
pedig szűk román nacionalista
impériumot.”
A Világ 1918. november 15-i tudó-
sítását idézi Szarka László: Iratok
az 1918. novemberi aradi magyar–
román tárgyalások történetéhez.
Regio, 1994. 3. sz. 154.
Károlyi Mihály 1919. március
2-i szatmári beszéde (részlet)
„Magyarország sohasem fogja
elfelejteni, hogy a háború öt ke-
serű esztendeje után a székely
katonák nem mentek vissza
a családi tűzhelyükhöz, hanem
a háború minden nyomorúságát
átszenvedve, volt annyi lelkiere-
jük, hogy ismét sorompóba állja-
nak az egész ország ügyéért. […]
Hallja meg innen azt egész világ,
hogy nem lehet egy nemzetet le-
gázolni, nem lehet egy népből
kiirtani az önfenntartási ösztönt,
mely azt mondatja vele, hogy élni
akar. Nem lehet elpusztítani egy
olyan országot, melynek más célja
nincs, mint hogy minden polgá-
rának egyforma jogot biztosít-
son. De hallja meg és értse meg
a világ azt is, hogy ha a párizsi
békekonferencia a wilsoni elvek,
a népek önrendelkezési joga és
a megegyezési béke ellen dönte-
ne, akkor mi végszükség esetében
fegyverrel is felszabadítjuk ezt az
országot.”
Károlyi Mihály: Az ország integ-
ritásának védelméről. Beszéd
a székely katonákhoz Szatmá-
ron. 1919. március 2. In: Károlyi
Mihály: Az új Magyarországért.
Válogatott írások és beszédek
1908–1919. Vál., szerk. és jegy-
zetek: Litván György. Budapest,
1968. 293–294.
16
Az első világháború idején aktív propa-
ganda- és diplomáciai tevékenység zajlott.
Ebben a tekintetben a kelet-közép-európai
térségben kezdettől fogva az Osztrák-Ma-
gyar Monarchia területén élő nem német
és nem magyar nemzetek önrendelkezési és
államalapítási törekvései jelentették a köz-
ponti kérdését.
A nemzeti önrendelkezés elvét az 1917
novemberi oroszországi bolsevik forradalom
vezetője, V. I. Lenin is hangsúlyozta. Ennek
jegyében és a háborús vereség hatására elis-
merte Finnország, valamint a balti népek
önrendelkezési és különválási jogát. Wil-
son amerikai elnök 1918 elején még szintén
a nemzeti önrendelkezést tekintette a világ-
háború utáni kelet- és közép-európai újjáren-
dezés alapelvének. A nemzeti önrendelkezés
elvének gyakorlati végrehajtása azonban szo-
rosan összefüggött a háború után kialakult
erőviszonyokkal, a győztes nagyhatalmak és
szövetségeseik diplomáciai, gazdaságpoliti-
kai békecéljainak megvalósításával.
A nemzeti önrendelkezés elvének leg-
nagyobb problémáját az új államok túlzott
területi igényei, illetve a magyar és német
történeti jogi pozíciók összeegyeztethetetlen-
sége jelentette. Csehszlovákia például kez-
dettől fogva igényt tartott a 3 millió német
által lakott Szudéta-vidékre, amelyet meg is
szerzett. A történeti magyar államból hozzá
csatolták a szlovák többségű területeket, de
ezeken kívül – hozzávetőleg 1,2–1,6 millió
magyar által lakott – Pest, Nógrád-, Heves-,
Borsod- és Zemplén megyei területsávra is
igényt formált. Végül a párizsi béketárgya-
lásokon csak a Duna–Ipoly vonaltól északra
eső és a kárpátaljai magyar területeket sike-
rült megszereznie, ahol 1920-ban együttesen
mintegy 800–850 ezer magyar élt.
Románia is sajátságos módon értelmezte
a nemzeti önrendelkezést. A Magyarországtól
Milan Rastislav Štefánik
csehszlovák hadügyminiszter
amerikai cseh és szlovák
szervezetek képviselőivel
Washingtonban.
1919 július
maga számára követelt erdélyi, kelet-magyar-
országi területek egészén a románok éppen
csak többséget alkottak a magyarokkal, illetve
szászokkal és svábokkal szemben, de az
egész területre ennek a törékeny többségnek
a nevében igényt formáltak, hogy azt a Román
Királysággal egyesíthessék. Az államalapítási
és nemzetállami törekvésekkel szembehelye-
zett magyar föderációs, kantonizációs tervek
mögött viszont a történeti integritás fenntar-
tásának igénye munkált.
1918 novemberétől 1919 májusáig a cseh-
szlovák, román és jugoszláv hadsereg elfog-
lalta az összes olyan területet, amelyet
egy évvel később a trianoni békeszerződés
nemzetközi jogilag is ezeknek az ország-
nak juttatott. A területileg folyamatosan
szűkülő magyar állam a teljes nemzetközi
diplomáciai, katonai elszigeteltség körülmé-
nyei közt – az ellenséges katonai túlerővel
és a békekonferencián Magyarország rová-
sára hozott területi döntésekkel szemben –
rendkívül nehéz helyzetbe került. Ráadásul
a Károlyi-kormány rosszul mérte fel lehető-
ségeit, a háború utáni nemzetközi pacifiz-
mus tényleges erejét, a győztes nagyhatalmak
béketerveit és az ország egységének megőr-
zésével kapcsolatos esélyeket. A világháború
frontjairól hazatért katonák leszerelése után
eredménytelenül próbálta gyorsan megszer-
vezni az önálló magyar hadsereget. Nem volt
képes visszaszorítani és megfékezni a Kom-
munisták Magyarországi Pártja által szerve-
zett bolsevik, illetve a szélsőjobboldali erők
nacionalista szervezkedéseit sem.
A folyamatos területveszteségek miatt
nem tudta előkészíteni az általános választó-
jog alapján tervezett parlamenti választáso-
kat. Az antant-jegyzékek, a szomszédok folya-
matos előrenyomulása és a belső megosztott-
ság miatt nem sikerült érdemi katonai erőt
hadrendbe állítania, amely legalább a magyar
1. Fejezet • 1918 – 1921
Jászi Oszkár terve Magyarország kantonizációjára

1918. november 8. A csehszlovák

többségű területeken komolyabb ellenállás döntő népszavazások előkészítése volt. A fel-
hadsereg alakulatai támadást in-
kifejtésére lehetett volna képes. ső-magyarországi szlovák régióban elkezdőd- téztek Nagyszombat és Trencsén
A Károlyi Mihály, majd Berinkey Dénes tek a népszavazás előkészületei, magyar– ellen.
vezette magyar kormányok a Jászi Oszkár német–­szlovák nyelvű nyomtatványokon
1918. november 10. Ferdinánd
tárca nélküli miniszter által kialakított Nem- gyűjtötték az ország integritását támogatók román király kiadta mozgósítási
zetiségi Minisztériumot bízták meg a nem- aláírásait. A Jászi-féle elképzelések másik parancsát az Erdélyt elfoglalását
zetiségi mozgalmakkal való megállapodások központi eleme az egész Magyarország köz- megkezdő román hadseregnek.
előkészítésével. Ezek célja a nemzetiségi igazgatásában érvényesítendő „helvetizálás”, – A délszláv csapatok elfoglalták
régiókban élő magyarok önrendelkezési azaz a svájci típusú kantonok kezdeménye- Újvidéket, három nappal később
jogának biztosítása, a békekonferencia előtt zése volt. A magyar, és nem magyar nemzeti- Baját, négy nappal később pedig
belső megállapodások kialakítása, amit ségi, valamint néprajzi (pl. palóc) kantonok Pécset is.
a nagyhatalmak által támogatott államalapí- mellett nagyvárosi (pl. budapesti, debreceni, 1918. november 16. Kikiáltották
tásokkal szemben fel lehetett volna mutatni. kassai stb.) és nagytáji (pl. balatoni) kanto- a Magyar Népköztársaságot. Az I.
A „Magyarországon élő nem magyar nemze- nok kialakítása is szerepelt az egyik fennma- számú néphatározat első parag-
tek önrendelkezésének előkészítésével meg- radt tervezetben. Ehhez kapcsolódóan Felső-­ rafusa kimondta: „Magyarország
bízott” Jászi Oszkár tárca nélküli miniszter Magyarországon és a Rutén­földön a nemze- minden más országtól független
és önálló népköztársaság.”
apparátusa az antant segítéségére számító tiségi többséget magában foglaló, az etnikai
Károlyi Mihály pacifizmusának stratégiá- határokhoz igazodó járások kialakításával 1918. november 24. Az Orosz-
jára épített. Ennek jegyében szorgalmazta próbálták megteremteni a méltányos belső országból hazaérkezett Kun
Béla vezetésével megalakult
a megegyezéses béke előkészítését, a béke- nemzeti elhatárolódás lehetőségét.
a Kommunisták Magyarországi
konferencia előtt pedig olyan provizórikus 1918. december elején Budapesten Pártja.
rend létrehozásán fáradozott, amelynek a magyar népkormány széles körű autonómiát
1918. november 25. Újvidéken
ekkor már reménytelenül megkésett célja ígért a csehszlovák küldöttségének, melyet
a dél-magyarországi megyék szerb
Magyarország amerikai, illetve svájci típusú Milan Hodža vezetett. Bartha Albert hadügy- képviselői csatlakoztak Szerbi-
szövetségi állammá történő átalakítása volt. miniszter és Hodža a tárgyalások kudarca után ához, amely a december elején
Jászi és munkatársai többféle elkép- 1918. december 6-án a nyelvhatárhoz igazodó kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén
zelést dolgoztak ki. Ezek közül az egyik demarkációs vonalban egyezett meg rövid időre. Királyság része lett.
a leválasztásra kijelölt területek sorsáról Novemberben Ruténföld (Ruszka-Krajna)

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak 17

 Woodrow Wilson

A Magyarországgal szomszédos országok területi igényei

autonómiáját sikerült törvénybe iktatni (1918. igyekeztek ellehetetleníteni. 1919 januárjában

évi X. számú Néptörvény). az erdélyi magyar polgári és katonai főhatósá-
Erdélyben a svájci minta alapján román, got rövid úton felszámolták.
magyar, német és vegyes kantonok szorgalma- A Nemzetiségi Minisztérium rövid ideig
zásával, illetve Erdély magyar–román közös felkarolta az Önálló Székely Köztársaság meg-
igazgatására tett javaslatával próbált Jászi teremtését célzó mozgalmakat is, a Benedek
a november 13–14-i aradi magyar–román tár- Elek, Györffy Gyula, Jancsó Benedek és Nagy
gyalásokon mindenki számára elfogadható tár- Vilmos vezette budapestiek, és az erdélyiek
gyalási alapot kialakítani. Az Erdélyi Román (Bánffy Miklós, Bethlen István, Lóczy Lajos,
Nemzeti Tanács Iuliu Maniu vezette küldött- Teleki Pál, Ugron Gábor) vez ette másik Szé-
sége azonban mindkét elképzelést elutasította. kely Nemzeti Tanácsot. A sikertelen aradi
Ráadásul a románok igyekeztek radikálisan tárgyalások és a románok előrenyomulása
megakadályozni minden olyan mozgalmat, után a Maros vonalától nyugatra és északra
Károlyi Mihály az 1. gyalogez- amely a székelyföldi vagy az erdélyi magyarság eső területek megmentése vált az elsődle-
red katonái közt ellenállása, önrendelkezése irányába muta- ges erdélyi célkitűzéssé. Ennek megfelelően
tott volna. A Jászi-féle minisztériummal szo- a november 28-i marosvásárhelyi székely
ros kapcsolatban
álló, Apáthy István
vezette Erdélyi
Magyar Nemzeti
Tanács munká-
ját kezdettől erő-
sen korlátozták.
Kolozsvár román
megszállása után
röviddel Apáthyt
letartóztatták, az
Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács,
illetve a helyette
létrehozott Kelet-­
Apáthy István Magyarországi
Főkormánybiztos-
ság mun­káját pedig A székely hadosztály alakulatai Szatmárnémetiben

18 1. Fejezet • 1918 – 1921

 1918. december 1. Gyulafehér-
váron az erdélyi Román Nemzeti
Tanács nemzetgyűlést hívott ös�-
sze, amelyen kimondták „a ro-
mánoknak s az általuk lakott
területeknek az egyesülését
Romániával”.
1918. december 3. A győztes ha-
talmak katonai érdekeit képvise-
lő Fernand Vix alezredes a belg-
rádi fegyverszüneti egyezmény
érvénytelenségére hivatkozva
követelte Szlovákia területének
magyar katonai kiürítését.
1918. december 6. Bartha Albert
magyar hadügyminiszter ideig-
lenes csehszlovák–magyar de-
markációs megállapodást kötött
­Milan Hodžával.
1918. december 22. Az erdélyi
magyarság kolozsvári nagygyűlé-
se követelte „az egységes és cson-
kítatlan Magyarország keretén
belül” „minden itt élő nemzet szá-
mára a teljes egyenlőséget, sza-
Magyarország felbomlása 1918–1919 badságot és önkormányzatot”.
nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat már A Károlyi-kormány a belgrádi konvenció 1918. december 24. A román
a magyar állam integritásának megőrzését semmibevételét látva, Vix alezredes közve- hadsereg Neculcea tábornok pa-
rancsnoksága alatt 1918. decem-
tűzte ki fő célként. títésével a kilenc legfontosabb erdélyi város
ber 24-én, karácsony napján el-
Az önálló Bánsági Népköztársaság kiki- francia katonai megszállását kérte, hogy így
foglalta Kolozsvárt.
áltását célzó, Roth Ottó vezette temesvári próbáljon érvényt szerezni a fegyverszüneti
1919. január 28. A román ha-
szervezkedést a bánsági területekre bevo- egyezménynek.
tóságok végleg felszámolták
nuló, egymással is szembehelyezkedő román 1918. december 22-én került sor az erdé- a Kelet-Magyarországi Kormány-
és a jugoszláv hadsereg vezetése feloszlatta. lyi magyarság kolozsvári nagygyűlésére, biztosságot és kinevezték a város
A belgrádi fegyverszüneti megállapodást, amely „az egységes és csonkítatlan Magyar- román hivatalnokait.
majd a későbbi Berthelot–Apáthy-féle erdé- ország keretén belül” követelte „minden itt 1919. február 3. Vavro Šrobár
lyi demarkációs vonalat a román haderő nem élő nemzet számára a teljes egyenlőséget, teljhatalmú szlovák miniszter
tartotta tiszteletben és a román hadsereg elő- szabadságot és önkormányzatot”. Az ellen- Zsolnáról Pozsonyba helyez-
renyomulása csak a Székely Hadosztály ellen- állás nélkül előrenyomuló román hadsereg te át Szlovákia új közigazgatási
állása miatt akadt el Csucsánál pár hétre. Neculcea tábornok parancsnoksága alatt központját.
A román katonaság első, kis létszámú ala- 1918. december 24-én, karácsony napján
kulatai november 12-én lépték át Gyergyó-
tölgyesnél a magyar állam határát. A magyar
kormány kezdetben határozottan fellépett
a románok ellen. Három páncélvonatot kül-
dött Erdélybe. Károlyi levélben fordult ­Wilson
elnökhöz a benyomuló idegen csapatok ügyé-
ben. Franchet d’Espèrey tábornok Clemen-
ceau francia miniszterelnök hozzájárulása
alapján 1918. december 2-án, egy nappal
a román egyesülést kimondó gyulafehérvári
nemzetgyűlés után engedélyezte a románok-
nak a belgrádi fegyverszüneti egyezményben
a Maros folyó mentén rögzített demarkációs
vonal átlépését, amire december 18-án került
sor. A magyar hadvezetés igyekezett megerő-
síteni a belső erdélyi pozíciókat, elsősorban
Kolozsvárt, de az egész Erdély elfoglalására
parancsot kapott román hadsereggel szemben
nem tudott érdemi katonai erőt koncentrálni. A magyar Vörös Hadsereg alakulatai Léván

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak 19

 Kiáltvány a magyar intelligen-
ciához
„A régi Magyarország összeomlott.
A magyarság nem hever többé
egy régi történelmi állam Prok-
rusztész-ágyában. […] Történeti
határok ne legyenek gátjai az ön-
rendelkezésnek. Éppoly kevéssé a
nyelvhatárok: egyforma nyelvű ál-
lam több is lehet. És vitás esetben
népszavazást kívánunk: függet-
len és elfogulatlan (nemzetközi)
ellenőrzés alatt. A csehszlovák,
lengyel, erdélyi román, délszláv,
osztrák, osztrák-német és ukrán
nemzeteket, melyek a régi Oszt-
rák–Magyar Monarchia területén
élnek: önmagukkal teljesen sza-
badon rendelkezőnek tekintjük
és egyenjogúnak a magyarral.
[…] Idegen nyelvű kisebbséget
bármelyik államban bármely más
államnak korlátlanul legyen sza-
bad támogatni, szellemileg úgy,
mint anyagilag.”
Magyar értelmiségiek felhívása.
Idézi: József Farkas: Álmok és
tények. Argumentum, Budapest,
2001. 39–42.
Román csapatok Pesten
20
A Vix-misszió tagjai, jobbról a harmadik Vix al-
ezredes
foglalta el Kolozsvárt. Három nappal később
a tábornok elrendelte a városban az ostromál-
lapotot, bevezette az internálást és a gyüleke-
zési tilalmat. Hat nappal később Apáthy Ist-
ván Kolozsvárott új – Nagybánya, Kolozsvár,
Déva mellett húzódó – demarkációs vonalról
kötött megállapodást Berthelot tábornokkal,
akit a francia kormány a romániai szövet-
séges katonai erő irányításával bízták meg.
Berthelot távozása után a román katonai köz-
igazgatás felszámolta a Kelet-­Magyarországi
Főkormánybiztosságot, a magyar kormány
legfelsőbb erdélyi hatalmi szervezetét, Apát-
hyt letartóztatták. A helyébe lépő Grand-
pierre Emil főkormánybiztost január 28-án
távolították el hivatalából. Ugyanaznap kine-
vezték a város román hivatalnokait.
A Károlyi Mihály, majd a Berinkey Dénes
vezette magyar kormányon belül több minisz-
ter, így például Jászi Oszkár vagy Búza Barna,
már 1918 decemberében sürgették a paci-
fista magatartással való szakítást. A béke-
konferencia döntéseinek kivárására épülő
stratégia megbukott, hiszen az ország
területének nagyobbik részét 1918 végére
már a szomszéd hadseregek elfoglalták.
Károlyi Mihály végül a csehszlovák, a román
és a jugoszláv államnak a békekonferencia
döntéseit be sem váró katonai akcióit, az
elfoglalt erdélyi, felvidéki területeken kiala-
kult konfliktusok tömegét látva, és a január
19-én elkezdődött párizsi békekonferencia
Magyarországgal szemben tanúsított ellensé-
ges magatartását tapasztalva változtatta meg
álláspontját. Ekkor azonban már teljességgel
illuzórikussá vált a szomszédok által elfoglalt
területek megtartása, illetve a magyarországi
nem magyarok nemzeti önrendelkezésének
Magyarországon belüli megvalósítása.
A székelyföldi, erdélyi magyar ezredek
katonái elutasították fegyvereik leadását.
Belőlük és a románok által megszállt szé-
kely megyékből jelentkezőkből megalakult
a kezdetben kétezer fős Székely Hadosztály.
A hadosztály tevékenységét, együtt a többi
erdélyi magyar katonai alakulattal a kor-
mány által Erdély katonai parancsnokává
kinevezett Kratochwil Károly irányította.
A korábbi helyőrségi alakulatok, nemzetőr-
ségek és a Székely Hadosztály felfegyverzett
állománya 1918 végén együttesen megha-
ladhatta a 10–12 ezer főt. 1919 januárjában
Kratochwil vezetésével a Székely Hadosztály-
nak a Királyhágónál sikerült megállítaniuk
a román hadsereget. Végletesen megkésve
Károlyi Mihály a Székely Hadosztály katonái
előtt március 2-án Szatmárnémetiben elmon-
dott szatmári beszédében megfogalmazta az
aktív honvédelem alternatíváját.
A felvidéki magyarság – miután semmi-
lyen történeti tartományi előzménye sem volt
a régió önszerveződésének – 1918–1919 telén,
néhány helyi ellenállási kísérlet (pl. Érsek-
újvár, Balassagyarmat, Kassa, Abara) után,
jórészt passzívan szemlélte a kis létszámú,
de szervezett csehszlovák katonai erők gyors
előrenyomulását. 1919 februárjában Jóka köz-
ségben népgyűlést tartottak, ahol a csallóközi
magyarság nevében tiltakozó memorandumot
fogadtak el a vidék Csehszlovákiá­hoz való csa-
tolása ellen. Ellenezték a Csehszlovákiához
való csatlakozást a szepességi németek is,
akik önálló Szepesi Köztársaság létrehozását
tervezték. Az 1919 januárjában kialakult helyi
ellenállási akciókat könnyedén felszámolta az
olaszországi cseh és szlovák légiós alakulatok-
ból szervezett csehszlovák hadsereg a Cseh-
szlovákiának ítélt magyar területeken. Szlová-
kia teljhatalmú minisztere, Vavro Šrobár 1919.
február 3-án helyezte át székhelyét Zsolnáról
Pozsonyba, hogy ott rendezze be Szlovákia új
közigazgatási központját.
A magyar békejegyzékek közt megtalál-
ható a délszlávok által követelt bánsági és
1. Fejezet • 1918 – 1921
 bácskai területek magyar lakosságának til- ellentétben – a békekonferencia döntése 1919. március 21. Kikiáltják
takozó memoranduma, valamint az Ausztria előtt hajlandónak bizonyult lemondani a Magyar Tanácsköztársaságot.
által igényelt terület magyar lakosságának a területi integritásról. Április 30-án a cseh- 1919. április 23. A románok be-
emlékirata is, melyben elutasították a területi szlovák, a román és a jugoszláv kormányhoz vonulnak Debrecenbe.
követeléseket és követelte a vitatott területe- küldött jegyzékében elismerte a szomszédok 1919. április 25. Kratoch-
ken a népszavazás kiírását. megalapozott nemzeti és területi követelé- wil Károly feloszlatta a Székely
A Magyar Tanácsköztársaság 1919. már- seinek jogosultságát, de cserébe az ellensé- Hadosztályt.
cius 21-i kikiáltását követően a román és geskedés azonnali beszüntetését, a magyar 1919. június 13. A Clemen­
a csehszlovák hadsereg összehangolt táma- tanácsállam belügyeibe való be nem avat- ceau-jegyzék rögzíti a párizsi bé-
dást intézett Magyarország ellen. Április kozást, a szabad tranzitforgalmat és a szom- kekonferencia döntését Magyar-
23-án a románok bevonultak Debrecenbe. széd államok területén maradó nemzeti ország határairól.
A két támadó hadsereg Csapnál találkozott kisebbségek védelmét követelte. A hivatalos 1919. augusztus 4. A román had-
egymással. A magyar tanácskormány mozgó- nevén Magyarországi Szocialista Szövetséges sereg bevonul Budapestre.
sítása, a hadsereg vezetésének átszervezése Tanácsköztársaság alkotmányát 1919. június
nyomán rendeződött magyar alakulatok ápri- 23-án fogadta el az egyetlen alkalommal
lis folyamán a Tisza vonalán rendezkedtek be összehívott Szövetséges Tanácsok Országos
a románokkal szembeni védelemre. Kratoch- Gyűlése. Abban a tanácsköztársaságot a terü-
Irodalom
wil Károly, a Székely Hadosztály parancsnoka letén élő nemzetek szövetségi államaként
1919. április 25-én kiadott napiparancsával határozta meg. Mindennek a gyakorlatban
A. Sajti Enikő: Impériumvál-
– a magyar vörös hadsereg ellenséges maga- már semmilyen konkrét hatása sem lehetett. tások, revízió, kisebbségek.
tartására hivatkozva – gyakorlatilag felosz- A június 13-i Clemenceau-jegyzék a magyar Magyarok a Délvidéken
latta a hadosztályt, jóllehet a katonák egy tanácskormány tudomására hozta a pári- 1918–1947. Budapest, Nap-
része a Székely Dandár alakulataiban tovább zsi békekonferencia döntését Magyarország világ Kiadó, 2004.
harcolt. határairól, s elrendelte a magyar hadsereg Bárdi Nándor: Páll Árpád
A május 20-án indított északi ellentá- visszavonulását ezen határok mögé. Július Székely Köztársaság terve
madás sikeresen szorította vissza a cseh- 1-jén Pozsonyban aláírták a csehszlovák– 1919-ből. Magyar Kisebb-
szlovák alakulatokat: június 1. és 6. között magyar fegyverszüneti szerződést. Az északi ség, 2003. 2–3. sz. 115–119.
elfoglalták Lévát, Kassát, Selmecbányát, visszavonulást követően összeomlott a tiszai Göncz László: A muravidé-
Bártfát. A magyarországi tanácshatalom front, és a tanácsköztársaság megbukott. ki magyarság 1918–1941.
133 napja alatt Kun Béla, a tanácskor- A román hadsereg 1919. augusztus 4-én bevo- Lendva, 2001.
mány külügyi népbiztosa – Károlyiékkal nult Budapestre. K. Lengyel Zsolt: „Keleti
Svájc” és Erdély 1918/1919
(I–II.) Korunk, 2004. janu-
Tudja-e? Bartha Albert hadügyminiszter ezt követően ár-február.
megegyezett a Budapesten tárgyaló Milan Litván György: Jászi Oszkár.
„„ November 8-án Károlyi Mihály gróf veze- Hodžával, a prágai csehszlovák kormány Budapest, Osiris, 2003.
tésével Belgrádba utazott magyar küldött- kiküldöttjével a magyar–szlovák etnikai Ormos Mária: Padovától Tria-
ség részére Franchet d’Espèrey tábornok, határvonalat követő ideiglenes demarkációs nonig 1918–1920. Budapest,
az antanthatalmak keleti frontjának főpa- vonalról. Vix alezredes december 24-i újabb Kossuth Könyvkiadó, 1983.
rancsnoka 18 pontos fegyverszüneti szer- jegyzéke azonban a „Szlovákföld történeti Raffay Ernő: Erdély
ződést kínált fel, amely a Nagyszamos felső határaiként” megjelölt dunai-ipolyi határvo- 1918–1919-ben. Budapest,
folyásától Marosvásárhelyig, a Marostól délre nalon tűzte ki a demarkációs vonalat. Magvető Kiadó, 1987.
eső sávot a Tiszáig, onnan pedig a Szabadka – Romsics Ignác: Magyaror-
Baja – Pécs vonalon a Dráváig húzódó demar- „„Az erdélyi területre bevonuló román szág története a XX. század-
kációs vonalat kínálta fel. A fegyverszüneti hadsereg és a nyomában életre hívott kato- ban. Budapest, Osiris Kiadó,
egyezmény megkötését a francia kormány nai közigazgatás erőszakosan lépett fel 1993.
azonban érvénytelennek tekintette, mond- a magyar közigazgatás és értelmiség hely- Salamon Konrád: Nemzeti ön-
ván, hogy Magyarországot még nem ismerték ben maradt tagjaival szemben. A kémkedés pusztítás 1918–1920. Buda-
el önálló államként. vádjával elfogott civileket, katonákat, több pest, Korona Kiadó, 2001.
száz magyar közéleti személyt túszul ejtet- Szarka László: Keleti Svájc
„„ Vix alezredes, a budapesti antant mis�- tek, ezzel akarták sakkban tartani a magyar – illúzió vagy utópia? A Ká-
szió vezetője 1918. december 3-án a belgrádi ellenállás szervezőit. Másokat, például rolyi-kormány Nemzeti Mi-
katonai konvenció rendelkezéseit figyelmen ­Mailáth Gusztáv erdélyi katolikus püspö- nisztériumának működése.
kívül hagyó jegyzékben követelte a felső-ma- köt vagy a korabeli helyzetet emlékiratai- In: uő.: Duna-táji dilemmák.
Nemzeti kisebbségek – ki-
gyarországi megyék Duna–Ipoly–Rimaszom- ban leíró Veres Pétert, a későbbi népi írót
sebbségi politika a 20. száza-
bat–Ung torkolata és az Uzsoki hegység internáló táborba zárták. Napirenden volt di Kelet-Közép-­Európában.
vonalától északra eső részek átengedését a magyarok nyilvános megszégyenítése, fér- Budapest, 1998. 113–125.
a csehszlovák hadseregnek. Jászi Oszkár és fiak és nők megbotozása, inzultálása. 281–284.

A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak 21