11.

TÉTEL: A SZÓFAJOK RENDSZERE

A hangokból (fonémák) és a szóelemekből (morfémák) szavak építhetők fel. A szavaknak (lexémáknak) önálló
jelentésük van, de valódi értelmüket csak a mondatban és a szövegben tudjuk megfejteni.. A szó az a nyelvi egység,
amelyből szószerkezetek, mondatok alkothatók.
A szavak jelentésük alapján két nagy osztályba sorolhatók:
a.) fogalmi jelentéssel bíró szavak – ide tartoznak az alapszófajú szavak
b.) viszonyjelentéssel bíró szavak – ide tartoznak a viszonyszók.
A szavak alaki sajátosságaik szerint vagy toldalékolhatóságuk és tőtani viselkedésük alapján szintén két csoportba
sorolhatók:
a.) toldalékolható szavak
b.) nem toldalékolható szavak.
Az alapszófajokhoz általában kapcsolhatunk toldalékokat, a viszonyszók és a mondatszók azonban egyáltalán nem vagy
csak korlátozottan toldalékolhatók.
A szavak szófaji csoportokba sorolásakor négy szempontot vesznek figyelembe:
1. A szavak szótári jelentését.
2. A szavak alaki sajátosságát: milyen toldalékok járulhatnak hozzá.
3. Mondatbeli viselkedésüket: milyen mondatrészek lehetnek, illetve milyen mondatrészekkel bővíthetők.
4. Szövegbeli szerepüket.
A magyar nyelvben megtalálható szófajokat a következő három nagy csoportba sorolhatjuk:
- alapszófajok
- viszonyszók
- mondatszók.
II. VISZONYSZÓK
- Jelentésük viszonyjelentés.
- Általában nem toldalékolhatók, kivétel: segédigék.
- Önállóan nem lehetnek mondatrészek, nem lehetnek bővítményeik.
Fajtái:
1. Névelő – főnév vagy főnévi szerkezet előtt áll
- határozott: a, az
- határozatlan: egy
2. Névutó: szerepe a rag szerepéhez hasonlít, az előtte álló névszóval alkot egy mondatrészt - alatt fölött,
mellé
3. Segédige – igeragozáskor összetett igealakban (fog, volna) és névszói-igei állítmányban jelenik meg
4. Igekötő – igéhez, igenévhez, igéből képzett főnévhez kapcsolódik, módosítja az ige jelentését
5. Kötőszó – szavakat, tagmondatokat, mondatokat kapcsol össze
6. Szóértékű módosítószó – az utánuk álló szó jelentését módosítják: csak. alig, még csupán, nem, se, vajon
- tagadószók: nem, sem
- tiltószók: ne, se
- kérdőszók: -e, vajon
- óhajtószók: bárcsak
III. MONDATSZÓK
- Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt fejezhetnek ki.
- Nem toldalékolhatók
- Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önálló tagolatlan mondatok.
Fajtái:
1. Indulatszó: ejnye, nohát
2. Mondatértékű módosítószó: bizony, talán
 I. ALAPSZÓFAJOK
1. Valódi alapszófajok 2. Névmások 3. Igenevek
- Önálló fogalmi jelentéssel - Jelentésüket csak a szövegben - Önálló fogalmi jelentéssel
bírnak. nyerik el. bírnak.
- Toldalékolhatók. - Ragozhatók, de képzőt csak - Toldalékolhatók.
- Önálló mondatrészek lehetnek, kivételes esetben vehetnek fel. - Önálló mondatrészek lehetnek,
bővítményeket vehetnek fel. - Önálló mondatrészek, de alig bővítményeket vehetnek fel.
Fajtái: bővíthetők. Fajtái:
Fajtái:
1. Ige 1. Csak főnevet helyettesítők 1. Főnévi igenév
Módjai: - személyes névmás
Képzője: -ni
- kijelentő: nincs jele - birtokos névmás
- feltételes: -na, -ne, -ná, -né 2. Melléknévi igenév
- felszólító: jele: -j - visszaható névmás
Ideje: - folyamatos: -ó, -ő
- kölcsönös névmás
- jelen: nincs jele - befejezett: -t, -tt
- múlt: -t, -tt 2. Főnevet, melléknevet és
- jövő: -ni + fog számnevet helyettesítők: - beálló: -andó, -endő
Száma: - mutató névmás 3. Határozói igenév
- egyes szám
- többes szám - kérdő névmás Képzője: -va, -ve; -ván, -vén
Személye: - vonatkozó névmás
- 1.
- 2. - határozatlan névmás
- 3. - általános névmás
Ragozása:
- alanyi 3. Határozószói névmások vagy
névmási határozószók
- tárgyas
- csak korlátozottan
toldalékolhatók
2. Főnév
a.) Tulajdonnév
- személynév
- állatnév
- földrajzi név
- intézménynév
- címek
- csillagnév
- díjak, kitüntetések neve
b.) Köznév
- egyedi név
- anyagnév
- gyűjtőnév
-
3. Melléknév
- alapfok: nincs jele
- középfok: -bb
- felsőfok: leg- + -bb
- túlzófok: legesleg- + -bb

4. Számnév
a.) Határozott
- tőszámnév
- törtszámnév
- sorszámnév
b.) Határozatlan

5. Határozószók
Csak korlátozottan toldalékolhatók.