HTTPSWWW - tankonyvkatalogus.hupdfAP-080808 Teljes PDF

8
R. sz.: AP-080808
ISBN 978-963-328-391-2
Matematika 8.
A sorozat kötetei:
Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné
Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva
Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné – Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva
AP-050809 Matematika 5.
AP-050810 Matematika feladatgyűjtemény 5.
CSAHÓCZI ERZSÉBET – CSATÁR KATALIN – KOVÁCS CSONGORNÉ

MORVAI ÉVA – SZÉPLAKI GYÖRGYNÉ – SZEREDI ÉVA
Matematika
8
AP-080808__Matek_8_TK__borito_2020.indd 1 2020. 01. 28. 13:05

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –
Érdemes Tankönyvíró Érdemes Tankönyvíró
Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva
Matematika 8.
tankönyv a 8. évfolyam számára
OKTATÁSI HIVATAL
AP-080808_Matematika 8_belive_1-2 oldal_2021-Orosz.indd 3 2021. 03. 08. 15:17:29

-
-
Széplaki Györgyné Szeredi Éva
Szeredi Éva
AP-080808_Matematika 8_belive_1-2 oldal_2021-Orosz.indd 4 2021. 03. 08. 15:17:30

Előszó
Előszó
(Joubert, XIX. századi filozófus)
Kedves Gyerekek!
Ezt a könyvet és a hozzá tartozó feladatgyűjteményt Nektek írtuk. Szeretnénk, ha gondolkodva hasz-
nálnátok, és magatok fedeznétek fel a matematika újabb és újabb rejtelmeit a kitűzött feladatok meg-
oldásán keresztül. Természetesen egy felfedezőnek is el kell sajátítania bizonyos ismereteket, ezeket
így jelöltük: TUDNI KELL!
A tankönyvben a következő jelölésekkel fogtok még találkozni:
Most még nem tanulhatunk meg mindent, a jövőben szóba kerülő ismeretekre utal.
Amit korábban tanultatok, és már tudnotok kellene.
Így jelöltük azokat a feladatokat, amelyeket elkészíthettek, kivághattok, modellezhettek.
A matematika történetéről is olvashattok a könyvben.

Minden tananyagot egy-egy feladatsor követ. A feladatok sorszámát megkülönböztető jellel láttuk el.
1. Az új ismeretek elsajátítását, megértését igénylő alapfeladat, ezt meg kell tudnotok oldani a
továbbhaladáshoz.
2. Az új ismeret alkalmazását, tudásotok rögzítését, elmélyítését segítő feladat.
3. Többféle ismeret és képesség alkalmazását igénylő feladat.
4. Fejtörők, versenyfeladatok azoknak, akik további érdekes feladatokat szeretnének megoldani.
Internettel támogatott feladatok.

A tankönyvben található Kiegészítő tananyagokat a matematikát magasabb óraszámban tanuló
csoportoknak írtuk.
A hozzájuk kapcsolódó feladatokat is a fentebb leírt szintekbe soroltuk, de más színnel jelöltük,
például: 25.
A fentieken kívül, ha egy-egy részfeladat nehezebb, gondolkodtatóbb a többinél, így jelöljük: 123.
Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy a „pótold” típusú feladatoknál a füzetetekbe dolgozzatok!
A tankönyvben szereplő megoldott bevezető példák segítséget nyújtanak a tananyag megértéséhez,
és a tankönyvi feladatok megoldásához is ötleteket adnak.
Ha szabadidőtökben is szívesen foglalkoztok matematikafeladatokkal, akkor figyelmetekbe ajánljuk
az alábbi kiadványokat:
Abacus Matematikai Lapok 10–14 éveseknek (a Bolyai János Matematikai Társulat és a Matemati-
kában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány folyóirata)
Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny (Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány)
Róka Sándor: (Tóth Könyvkereskedés)
Imreczené–Reiman–Urbán: (Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft.)
Eredményes tanulást kívánunk:
3
Gondolkodjunk együtt!
Példa
Győző, Piroska, Lajos és Zoli közül valaki elrontotta kisöccsük
karácsonyra kapott távirányítós autóját. Édesapjuk megpróbálta
kideríteni az igazságot. A gyerekek ezeket mondták:
Győző: Lajos volt.
Piroska: Én hozzá se nyúltam az autóhoz.
Lajos: Zoli volt.
Zoli: Lajos hazudik.
Ki rontotta el az autót, ha a négy gyerek közül egy hazudott,
a másik három pedig igazat mondott?
Megoldás
Győző és Lajos nem mondhattak egyszerre igazat, hiszen egymásnak ellentmond az állításuk. Ugyan-
ez igaz Lajos és Zoli állítására is. Ezért Lajos hazudott, a többiek igazat mondtak.
Lajos rontotta el az autót.
Feladatok
1. Julinak, Marinak, Norbinak és Ferinek is van egy-egy állatkája: egy cica, egy kutya, egy arany-
hal és egy kanári.
Mari állata szőrös, Ferié pedig négylábú. Norbi madarat tart. Juli és Mari nem tart cicát.
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz?
Ferié a kutya. Norbié a kanári. Julié az aranyhal.
Ferié a cica. Marié a kutya.
2. Egy családi nyaraláson a gyerekek ugyanazzal a bankkártyával vásárolhattak. Az ötödik na-
pon édesapjuk érdeklődött, hogy mennyi pénz van még a bankkártyán. A gyerekek ezeket a
válaszokat adták:
Andris: Még legalább 5000 Ft.
Bea: Úgy emlékszem, hogy 5000 Ft-nál kevesebb van már rajta.
Csilla: Én csak azt tudom, hogy van még rajta pénz.
Hány forint van a bankkártyán, ha csak az egyik gyerek állítása igaz?
3. Négy testvér közül az egyik édesapjuk laptopján játszott, és véletlenül ráborította az üdítőitalát
a gépre. Édesanyjuk megpróbálta kideríteni, melyik fiú tette. A gyerekek ezeket a válaszokat
adták:
András: Nem én voltam. Béla: Én sem.
Csaba: Dani borította rá. Dani: Béla volt.
Kiderült, hogy az egyikük füllentett, a többiek igazat mondtak. Ki volt a tettes?
4
4. Öt gyerek a következőt állítja egymásról:

András: A fiútestvérem focizik.
Bea: Pontosan két fiútestvérem van.
Csaba: Csak lánytestvérem van.
Dóra: A fiútestvérem szereti az informatikát.
Endre: A lánytestvérem a városi kórusban énekel.
Ki lehet Csaba testvére, ha mindenki igazat mond?
5. Egy nemzetközi futóverseny előtt öt női versenyző így nyilatkozott az újságíróknak:
Anna: Az első három között leszek.
Barbara: Én nyerek.
Cecília: Legyőzöm Annát.
Daniella: Nem tudom Barbarát legyőzni.
Edit: Cecília vagy Daniella fog nyerni.
Hogyan alakult a sorrend, ha a verseny végére egyiküknek sem lett igaza?
Európában az egyik legnépszerűbb futóverseny a párizsi
Schneider maraton. A 2015-ös évben a férfiak versenyé-
ben három kenyai és két etióp versenyző végzett az első öt
helyen. Wilson Chebet (ejtsd: Vilszon Csebet) kenyai ver-
senyző ért először célba. Tippeld meg, majd nézz utána az
interneten, hogy mennyi idő alatt futotta le a 42 195 km-
es maratoni távot!
4:05:27 3:05:27
2:05:27 1:05:27
6. Feri, Gyula, Jancsi és Karcsi meglátogatták egy barátjukat. A négy fiú családi neve valamilyen
sorrendben: Kiss, Nagy, Szabó és Molnár. Elsőnek Molnár érkezett, másodiknak Jancsi, ezután
Kiss és végül Gyula.
Mindenki hozott egy ajándékot: Molnár bűvös kockát, Feri golyóstollat, Gyula csokit, Szabó
pedig könyvet.
Mi a négy fiú teljes neve?
7. Tizenöt fős társaság ül egy kerek asztalnál, és mindenki azt állít- H

I H
ja, hogy mindkét szomszédja hazudós. Azt is tudjuk, hogy a ha- H
H
zudósok mindig hazudnak, az igazmondók mindig igazat monda- I
nak. A társaság minden tagja tudja mindkét szomszédjáról, hogy I
H
igazmondó vagy hazudós. H
Legalább hány igazmondó ül az asztal körül? H
H
I
I H
H
5
8. Seholsincs-szigeten kétféle ember él: igazmondók, akik mindig igazat mondanak, és hazu-
dósok, akik mindig hazudnak. Egy alkalommal meglátogattam ezt a szigetet. A tengerparton
álldogált két szigetlakó: Alfa és Béta. „Te igazmondó vagy?” – kérdeztem Alfát.
Alfa válaszát sajnos nem értettem az erős tengerzúgás miatt. Megkérdeztem Bétát, hogy mit
válaszolt Alfa. Ő így válaszolt: Alfa azt mondta, hogy ő hazudós.
Mi lehet Alfa, illetve Béta?
Az és kötőszót a hétköznapi szóhasználatban és a matematikában ugyanúgy használjuk. Nézzünk

erre példákat!
Éber Bence csak akkor tud elaludni, ha teljes sötétség és síri csend van a szobájában.
15-tel csak akkor oszthatók a számok, ha 3-mal és 5-tel oszthatók.

Az ilyen összetett állítások csak akkor igazak, amikor a bennük szereplő két állítás mindegyike igaz.
A vagy kötőszó sokféle értelemben használatos a magyar nyelvben. Ezek közül kettőre nézzünk
példát!
Kacér Vica vasárnap 9-kor vagy Deltás Bécivel megy evezni, vagy Sebes Gyuszival motorozik.
Ebben a mondatban a „vagy-vagy” kötőszó helyett a „legfeljebb az egyik”, illetve a „pontosan az
egyik” kifejezés írható, mivel Vica egyszerre, ugyanabban az időben nem lehet két különböző he-
lyen.
Két szám szorzata nulla, ha az egyik vagy a másik tényező nulla.
Ebben a mondatban a „vagy” kötőszó helyett a „legalább az egyik (a kettő közül)” kifejezés írha-
tó. Megállapodhatunk abban, hogy az egyszer írt, illetve mondott „vagy” kötőszót – a hétköznapi
használattól eltérően – a matematikában a „legalább az egyik (a kettő közül)” kifejezés helyett hasz-
náljuk.
Az ilyen összetett állítás csak akkor hamis, amikor a két állítás mindegyike hamis.
1. példa
Az állításokat ezekről a logikai lapokról írtuk.
Melyik állítás hamis?

A lapok lyukasak és zöldek.
A lapok nem kékek és nem sárgák.
A lapok lyukasak vagy zöldek.
A lapok lyukasak vagy nagyok.
6
Megoldás
Hamis, mert van olyan lap, amelyikre nem teljesül egyszerre mindkét tulajdonság. nagy
zöld négyzet.
Igaz, mert mindkét tulajdonság igaz a lapokra.
Igaz, mert minden lapra legalább az egyik tulajdonság igaz.
Hamis, mert van olyan lap, amelyikre egyik tulajdonság sem igaz. kicsi zöld háromszög.
2. példa
Egy osztály fele németül tanul, 90%-a angolul. 16 gyerek mindkét nyelvet tanulja. Hányan járnak
az osztályba, ha mindenki tanul legalább egy nyelvet?
Megoldás
Az osztály felének és a 90%-ának az összege 140%. Ez 40%-kal több, mint a 100%. A 40%-nyi
többlet abból adódik, hogy a mindkét nyelvet tanuló gyerekeket kétszer számoltuk. Ők 16-an vannak.
Ha az osztály tanulóinak 40%-a 16 gyerek, akkor 10%-a 4 fő, 100%-a 40 fő. 40 tanuló jár az
osztályba. Ellenőrizzünk! 20-an tanulnak németül, 36-an angolul: 20 + 36 16 = 40. Jól oldottuk
meg a feladatot!
50% németül tanul
10% 40% 50% 90% angolul tanul
40% németül és angolul

tanul
40% 16 fő
10% 4 fő
100% 40 fő
Feladatok
1. Kanada kétnyelvű ország. Az emberek 86%-a beszél an-
golul, 32%-a pedig franciául.
Az emberek hány százaléka beszéli mindkét hivatalos
nyelvet, ha legalább az egyiket minden lakos beszéli?
2. Egy osztályban 40 tanuló van. 14 tanuló kézilabdázik, 36

kosárlabdázik. Minden tanuló legalább az egyik sportágat
űzi. Az osztály hány százalékát teszik ki azok a tanulók,
akik csak kézilabdáznak?
3. Az iskolának foci- és kosárlabdacsapata van. Az egyik osztályban 7 fiú jár az iskolai foci-
meccsekre, 10 jár a kosárlabdameccsekre, 3 mind a két sportág meccseit látogatja, de 4 fiú
egyáltalán nem jár meccsekre. Hány fiú jár az osztályba?
7
4. Egy nyolcadikos osztály 35 tanulója között 20 lány van, és 12 olyan

gyerek, aki tud keringőzni. Az osztályba járó fiúk közül 7 tud kerin-
gőzni. Hány olyan lány van, aki tud keringőzni? Hány fiú nem tud
keringőzni?
5. Egy versenyen az iskola tanulóinak 20%-a indult. Az indulók két fel-
adatot kaptak.
Az elsőt a versenyzők 60%-a, a másodikat 65%-a oldotta meg. Min-
den induló legalább egy feladatot megoldott. Csak a másodikat 80-an
oldották meg. Hányan járnak az iskolába?
6. Hány olyan kétjegyű szám van, amelyben az egyik számjegy na-

gyobb, mint a másik?
7. A 40-nél nagyobb, de 60-nál kisebb számok közül hány olyan van, amelyik 3-mal vagy 4-gyel
osztható?
8. Hány olyan kétjegyű szám van, amely
osztható 3-mal és 4-gyel,
osztható 3-mal vagy 4-gyel,
nem osztható sem 3-mal, sem 4-gyel?
9. Nóra és Sári ikertestvérek, külsejük alapján nem tudják őket megkülönböztetni. Az a különös
szokásuk, hogy egyikük minden hétfőn, kedden és szerdán, a másikuk pedig minden csütör-
tökön, pénteken és szombaton hazudik, s a hét többi napján igazat mond. Egyik nap egyikük
ezt állította: Szombaton hazudok. Vasárnap hazudok. Másikuk ezt állította: Holnap hazudni
fogok. Melyik napon állították ezt?
10. Egy verseny után Pista örömmel újságolta barátainak, hogy megoldotta a feladatokat.
Az egyik feladat így szólt: Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben van 3-as számjegy?
Pista megoldása:
A 3-as számjegy lehet bármelyik helyen.
Ha az első helyen van: 3 , a másik két helyre 10–10 számjegy kerülhet, tehát ilyen szám-
ból 10 10 = 100 van.
Ha a második vagy a harmadik helyen van a 3-as számjegy: 3 vagy 3, akkor az
első helyre 0 nem kerülhet, ezért 2 9 10 = 180 ilyen szám van. Tehát az összes megoldás:
100 + 180 = 280.
Sajnos Pista erre a megoldásra nem kapott pontot.
Magyarázd meg, hol hibázott, és add meg a helyes választ!
11. Egy versenyen két feladatot kellett megoldani. Hatan voltak, akik mindkét feladatot megol-
dották, és hatan, akik az egyiket sem tudták megcsinálni. A legalább egy feladatot megoldók
75%-a oldotta meg az elsőt, 50%-a a másodikat. Hányan vettek részt a versenyen, és hányan
voltak, akik az első feladatot megoldották, de a másodikat nem?
8
1. példa
Egy kotlós alatt tyúk- és kacsatojások vannak. Ha tyúktojást akarok
kivenni a kotlós alól, akkor legkevesebb ötöt, ha kacsatojást, hatot
kell kivennem. Hány tojáson ül a kotlós?
Megoldás
Mivel legrosszabb esetben 5 tojást kell kivenni ahhoz, hogy bizto-
san legyen azok között tyúktojás, ezért kacsatojásból 4 van. Hasonló
okok miatt tyúktojásokból 5 van. A kotlós tehát 9 tojáson ül.
2. példa
Igaz-e, hogy öt, legalább kétjegyű prímszám közül kiválasztható kettő olyan, amelyek különbsége
osztható 10-zel?
Megoldás
A 10-nél nagyobb prímek utolsó jegye csak 1, 3, 7, illetve 9 lehet.
Képzeletben készítsünk négy skatulyát! Az egyikbe azokat a príme-
ket rakjuk, amelyek 1-re végződnek, a másodikba a 3 végűeket, a
harmadikba a 7-re végződőeket és a negyedikbe a 9 végűeket.
Mivel csak négy skatulya van és öt prím, így lesz legalább egy olyan
skatulya, amelyikben két prím van. E kettő különbsége 0-ra végződő
szám lesz, tehát osztható 10-zel.
Az ilyen gondolkodási módszert nevezzük skatulyaelvnek.
Feladatok
1. A 24 fős osztályunkban az a szokás, hogy a hónap elején felköszöntjük az összes olyan gyereket,
aki abban a hónapban született.
Biztosan lesz-e olyan hónap, amikor legalább 2 gyereket köszöntünk fel?
Lehet-e olyan hónap, hogy nincs kit felköszönteni?
2. Egy zacskóban 10 zselés és 10 mogyorós drazsé van, szemre egyformáknak látszanak. Legke-
vesebb hány darabot kell kivennie Áronnak, hogy biztosan legyen köztük egy mogyorós és egy
zselés is?
3. Egy borosgazda pincéjében 13 palack édes, 9 palack félédes és 5 palack száraz tokaji bor van.
A feleség, aki nem tud különbséget tenni a palackok között, legalább hányat vigyen fel a ven-
dégeknek, ha azok azt szeretnék, hogy biztosan legyen köztük
édes, három palack édes, mindegyik fajtából legalább egy palack,
az összes száraz, édes és félédes, valamelyik fajtából három palack?
9
4. Egy fedett kosárban 10 barna, 15 szürke és 20 fehér galamb van. Egyesével engedjük ki őket.
Legalább hány galambnak kell kirepülnie, hogy biztosan legyen köztük
barna vagy fehér, barna és fehér, legalább 12 egyforma színű?
5. Egy meglehetősen rendetlen műlovarnő az öltözőszekrényének
fiókjában tartja kesztyűit igen nagy összevisszaságban: 3 pár
sárgát, 3 pár kéket és 3 pár pirosat. Előadás előtt kialszik a
villany az öltözőjében. Legalább hány darab kesztyűt kell ta-
lálomra kivennie ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy pár
ugyanolyan színű, ha a jobbos és balos kesztyű nem egyforma?
6. Egy tálon meggyes, lekváros és túrós bukta illatozik. Legke-
vesebb 6-ot kell kivenni ahhoz, hogy biztosan legyen köztük
meggyes. Legkevesebb 7-et kell kivenni ahhoz, hogy biztosan legyen köztük lekváros, és 8-at,
hogy biztosan legyen köztük túrós. Hány bukta van a tálon?
7. Felírtunk a táblára hét különböző négyzetszámot. Igaz-e, hogy van közöttük két olyan, amelyik
ugyanolyan számjegyre végződik?
8. Igaz-e, hogy hét négyzetszám között mindig van kettő olyan, amelyek különbsége osztható 10-
zel?
9. Bizonyítsuk be, hogy
három egész szám között mindig van kettő, amelyek összege osztható 2-vel,
öt egész szám között mindig van három, amelyek összege osztható 3-mal,
hét egész szám között mindig van négy, amelyek összege osztható 4-gyel!
10. Legfeljebb hány számot lehet kiválasztani az 1, 2, 3, , 25 számok közül úgy, hogy semelyik
kettőnek az összege ne legyen osztható 3-mal?
1. példa
Az idei farsangon öt tánciskolás fiú a görögök nép-
táncát, a szirtakit mutatta be. A táncot hol egy sort
alkotva, hol körben összekapaszkodva járták. Az
előadás nagy sikert aratott. Az öltözőben a tánco-
sok kézfogással búcsúztak el egymástól.
Hány különböző sorrendben kerülhettek egy-
más mellé a fiúk, ha egy sort alkottak?
Hogyan változik a lehetőségek száma, ha kör-
ben táncoltak? A körtáncnál különböző esetnek
számít, ha legalább egy táncos fiúnak legalább
az egyik oldalán más táncos áll.
Hány kézfogást jelent, ha mindenki mindenkivel kezet fogott?
10
Megoldás
A táncosokat jelöljük az ábécé betűivel! Nézzük meg, mi történne, ha kevesebb táncos lenne!
Ha egy táncos van, akkor 1-féle sorrend lehetséges: 1 lehetőség.
A–B
!
Ha két táncos van, akkor 2 1-féle : 2 lehetőség.
"#
B–C
!
B–A A
$
C–B
A–C
Ha három táncos van, akkor 3 (2 1)-féle : B 6 lehetőség.
"#
C–A
A–B
C
B–A
$
Ha négy táncos van, akkor folytathatnánk a fadiagram felrajzolását, és 24 ágat kapnánk. Szorzással
felírva 4 (3 2 1) = 24 a lehetőségek száma.
Ha öt táncos van, akkor 5 (4 3 2 1) = 5 24 = 120-féle lehetőség adódik.
Ha körben táncolnak, akkor azt kell meggondolnunk, hogy melyek azok a sorrendek, amelyeket
nem lehet megkülönböztetni.
Két fiú táncol:
A B
Ha a táncosok éppen egy fél- Ebben az esetben is ugyanabban a
környit fordulnak, akkor ezt kap- sorrendben állnak. A két eset kö-
juk. zött nem teszünk különbséget.
B A
Három fiú táncol:

A C B
Ha a táncosok harmadfordulatok- E három eset között
kal fordulnak el, akkor ezeket az nem teszünk különbsé-
C B állásokat kapjuk. B A A C get.
Négy fiú táncol:

A D C B
Ha a táncosok negyedfordulatok-
D B kal mozdulnak el, akkor ezeket az C A B D A C
állásokat kapjuk.
C B A D
A négy állás között nem teszünk különbséget.
Öt fiú táncol:
A E D C B
Ha ötödfordulatokkal mozdulnak
E B D A C E B D A C
el, akkor ezeket az állásokat kap-
D C juk. C B B A A E E D
Az öt állás között nem teszünk különbséget.

Ha az öt fiú körben táncol, akkor az egy sorban táncolásnál kapott 120 lehetőségből 5-5 egymástól
nem megkülönböztethető. Ezért 120 : 5 = 24-féleképpen táncolhatnak.
11
Rövidebb megoldás
Kiválasztunk egy táncost, és megnézzük, hogy a többiek hány különböző módon állhatnak be a
körbe. Öt táncos esetén ez 4 3 2 1 = 24 lehetőség.
Mind az öt fiú 4 társával fog kezet, ez összesen 5 4 = 20 eset. Mivel A
minden kézfogásnak két résztvevője van, és a kézfogást mindkettőjüknél bele-
számítottuk, ezért a 20-at még el kell osztani 2-vel. E B
A rajzon minden összekötés egy kézfogást jelent. Arról is leolvasható, hogy
összesen 10-szer fogtak kezet a fiúk.
D C
Arra a szorzatra, amelyben 1-től -ig összeszorozzuk a természetes számokat, külön jelölést vezettek
be a matematikusok: ! (olvasd: faktoriális).
2! = 1 2, 3! = 1 2 3, 4! = 1 2 3 4, 5! = 1 2 3 4 5 stb.
Megállapodás szerint: 0! = 1, és 1! = 1.
A nagyobb számok faktoriálisát a zsebszámológép ! gombjával is meghatározhatod.
Az ábrákról leolvasható, hogy az esetek száma így alakul:
Táncosok A különböző sorrendek száma, A különböző sorrendek száma,
száma ha egymás mellett állnak ha kört alkotva állnak
2 1
2 2 1 = 2 = 2! = 1 = 1!
2
3 2 1
3 3 2 1 = 6 = 3! = 2 = 2!
3
4 3 2 1
4 4 3 2 1 = 24 = 4! = 6 = 3!
4
5 4 3 2 1
5 5 4 3 2 1 = 120 = 5! = 24 = 4!
5
..
.
( 1) ( 2) 2 1
( 1) ( 2) 2 1= ! =( 1)!
2. példa
Öt újonc közül hármat tud magával
vinni az edző a tanulócsónakkal.
Hány különböző lehetőség van erre, ha
az ülésrend számít,
az ülésrend nem számít?
Az oktató minden esetben az első he-
lyen ül.
12
Megoldás
Az első helyre még mind az öt gyereket választhatja az edző. A második helyre már csak a
megmaradó négy gyerekből válogathat, a harmadikra pedig már csak három közül. Ez összesen
5 4 3 = 60 eset.
Ha az ülésrend nem számít, akkor nem teszünk különbséget az alábbi hat eset között. ,
, , , , . (A csónakba beszálló gyerekeket az ábécé betűivel jelöljük.)
Ugyanez a helyzet, akármelyik három gyereket választja ki az edző. A 60-at el kell osztani 6-tal,
mert ugyanaz a három gyerek 6-féle sorrendben tud beülni az oktató mögé. Ha az ülésrend nem
60
számít, akkor = 10 különböző módon ülhetnek be a gyerekek a csónakba.
6
3. példa
Hány különböző útvonalon juthatunk el városból városba, ha csak felé haladhatunk?
Megoldás
városból városba 3-féle úton juthatunk el. Innen -be 2 különböző úton érkezhetünk. Ezért
-ból -be 3 2 = 6-féleképpen juthatunk el. Hasonló okoskodással határozhatjuk meg, hogy
városba 6 4 = 24-féle útvonalon juthatunk, amely 3 2 4. -ből -be 3 út vezet, ezért -ból -be
24 3 = 72-féle útvonalon juthatunk el, amely 3 2 4 3.
A feladatban az összes olyan útvonalon eljuthatunk -ból -be, mint az feladatban. Ezektől
az utaktól teljesen független útvonalakon haladunk, ha a piros úton indulunk el. -ból -be 1 út
vezet, innen -be pedig 3, ezért -ból -be 3-féle útvonalon juthatunk.
Az összes útvonalak száma így 72 + 3 = 75, amely 3 2 4 3 + 1 3.
4. példa Győr
Sportkörünk kerékpártúrája Győrből indult, és Szentend- Tatabánya
rén fejeződött be. Minden csapatunk más-más útvonalon Esztergom
jutott el a célállomásra. A térképen látható nyilak mutat- Szentendre
ják, hogy milyen irányban haladtak a csapatok.
Hány csapat vett részt a kerékpártúrán? Budapest
Megoldás Székesfehérvár
Minden pontba beírtuk, hogy oda hányféle útvonalon jut- Gy

hatunk el. T: 2
Tatabányára Győrből és Székesfehérvárról is eljuthatunk. E: 2 + 3 = 5
Budapestre Székesfehérvárról egyféle útvonalon, Tatabá- Sz: 5 + 3
nyáról az előző 2-féle útvonalon juthatunk el, ezért össze-
sen 2 + 1 = 3-féleképpen. B: 1 + 2 = 3
Szf: 1
13
Esztergomba Tatabányáról 2-féle útvonalon, Budapestről 3-féle útvonalon érkezhetünk, ezért össze-
sen 2 + 3 = 5-féleképpen.
Szentendrére Budapestről 3-féle, Esztergomból 5-féle útvonalon érkezhetünk, ezért összesen
3 + 5 = 8-féle útvonalon érkezhetünk.
Az idei kerékpártúrán 8 csapat vett részt.
Feladatok
1. A mi iskolánkban belső használatra ilyen telefonkészülékeket gyártottak.
Hány különböző legfeljebb négyjegyű telefonszám hívható, ha
a számjegyek nem ismétlődhetnek,
a számjegyek ismétlődhetnek?
2. Hányféle gyöngysor fűzhető ezekből a gyöngyökből?
Hányféle lesz a gyöngysorok száma, ha körbefuthatnak a szálon a gyöngy-

szemek?
3. Magyarországon a gépjárműveken jelenleg
6 karakter hosszúságú forgalmi rendszámok
vannak használatban. Ezek sorozatrendszám
esetén három betű, három szám felosztásban
követik egymást, fehér alapon fekete karakte-
rekkel.
Milyen autórendszámból lehet több Magyarországon?
Az olyanból, amelynek mind a három számjegye különböző, vagy az olyanból, amelynek szám-
jegyei között vannak egyenlők is?
Egyes rendszámsorozatokat cégek, intézmények megvásároltak, hogy járműveiket ezzel is meg-
különböztessék. Például a BPO-123 és a BPI-123 a BKV Zrt. autóbuszainak rendszáma. (A cég
szokása szerint I = 1; O = 0. Tehát például a BPI-809-es forgalmi rendszámú busznak az azo-
nosítója 18-09, és például a BPO-001-nek 00-01.) Milyen a Magyar Televízió Zrt. rendszáma?
4. Gyermekkorunkban azt játszottuk, hogy a „Szép az icipici női cipő, női cipő. Benne takaro-
san lépked a nő, a nő ” együgyű szövegű dalocskát énekeltük ugyanolyan magánhangzókkal.
Például csupa ú-val: „Szúp uz ucupucu núu cupú ”
A C P „szó” hiányzó magánhangzói helyére a magyar abc magánhangzóit beírva hány
különböző „szót” kapunk? Ezek közül hány lesz értelmes?
5. Ismert magyar költők híres sorait adtuk meg magánhangzók, illetve mássalhangzók nélkül. Me-
lyik esetben könnyebb kitalálni a verssorokat? (A kettős mássalhangzókat is egy -tel jelöljük.)
T LPR M G Y R, H H Z
T Z S N S T L NY R N P S G R
Ú A É I O Á , E I E A A A
É Í A A Ö E A E I I Á O
14
6. A nyári hegymászótáborban húsz fiú vett részt. A tábor végén mindenki címet cserélt a többi-
ekkel. Az állomáson mindenki kézfogással búcsúzott el a többiektől. Összesen hány címet írtak
le a fiúk? Összesen hányszor fogtak kezet?
7. Az iskolánk kosárlabdacsapatának lányai a meccsek végén pacsit adnak egymásnak. Hány játé-
kos vett részt a mi iskolánkból azon a mérkőzésen, ahol 105 pacsi csattant?
8. Egy szabályos hatszög egyik csúcsát pirosra, a többit kék színűre színeztük. A hatszög csúcsai-
ból hármat kiválasztva háromszögeket kaptunk. Melyik fajta háromszögből van több: amelyik-
nek van piros csúcsa, vagy amelyiknek nincs?
9. Az ötödikesek olyan lottóval játszottak, amelyben az 1, 2, 3, 4, 5 számokból két számra kell
tippelni.
Hány szelvényt kell ahhoz kitölteniük, hogy biztosan legyen telitalálatuk (azaz 2 találatuk)
ezen a lottón?
Hány szelvény kitöltése esetén lesz biztosan 1 találatuk?
10. Régen az autóbuszjegyeket úgy érvényesítették az utasok,
hogy egy készülékbe belehelyezték, és az néhány számot
kilyukasztott a jegyen.
Egy ilyen autóbuszjegyen hányféleképpen lehet 2 lyu-
kat lyukasztani?
Egy ilyen autóbuszjegyen 2 vagy 7 lyuk lyukasztásával lehet többféle lyukasztást elérni?
11. Hány különböző útvonalon juthatunk el városból városba, ha csak kelet felé haladhatunk?
12. Hányféleképpen olvasható le az ábráról az ODA, BUDA, illetve a BUDAPEST szó?

Csak az összekötő vonalak mentén, jobbra vagy lefelé szabad haladni.
O D A B U D A O D B U
D A U D A D A U D
A D A D A
A
B U D A P E S T B U D A
U D A P E S T U D A P
D A P E S T D A P E
A P E S T A P E S
P E S T P E S T
E S T
S T
T
15
13. Melyek azok a feladatok az alábbiak közül, amelyek mögött ugyanaz a matematikai probléma
rejlik?
Egy fogadáson hat diplomata találkozott. Mindegyik mindegyikkel kezet fogott. Hány kéz-
fogás történt?
Hat számkártyánk van: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 . Hány kétjegyű számot lehet ezekből kirakni?
Hat számkártyánk van: 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 . Hány hatjegyű számot lehet ezekből kirakni?
Elfelejtettem egy szentendrei telefonszá-
mot. Csak arra emlékszem, hogy 4-nél
kisebb számjegy nem fordult elő benne.
Hány telefonszám jöhet szóba? (A szent-
endrei telefonszámok hatjegyűek.)
Karácsonykor egy kisváros főterén hat
ugyanolyan faházikót állítottak fel. A
bölcs polgármester sorsolással döntötte el,
hogy melyik házikóban ki árulhasson. Ha-
tan pályáztak a házakra: a halas, a könyv-
árus, a bábos, a fazekas, a pecsenyesütő és
a kürtőskalácsos.
Hányféleképpen lehet a 6 faházat a hat
árus között kisorsolni?
Egy nagy fa törzséből hat nagyon vastag ág nő ki, mindegyikből hat vastag ág, ezek minde-
gyikéből hat vékony ág, ezek mindegyikéből hat görbe ág, ezek mindegyikéből hat göcsörtös
ág. Ezek mindegyikén hat szép sárga virág van. Hány virág van a fán?
14. Melyek azok a feladatok az alábbiak közül, amelyek mögött ugyanaz a matematikai probléma
rejlik?
Egy körön megjelölünk 77 pontot. Hány olyan szakasz húzható, amelynek végpontjai csak
megjelölt pontok lehetnek?
Egy szabályos 77-szögnek hány átlója van?
Összeadjuk a természetes számokat 1-től 77-ig. Mennyi az összeg?
Összeadjuk a természetes számokat 1-től 76-ig. Mennyi az összeg?
Egy szekrénysor polcaira nyolc helyen lehet vá-
lasztófalat rakni. Az egyik polcon két választó-
falat akarunk elhelyezni. Hányféle lehetőségünk
van?
Ilyen léceink vannak, mindegyikből 10 darab. Közülük a

leghosszabb lécet hányféleképpen lehet három darabból
összeragasztani?
16
1. Két rejtvényt tartalmaz ez a rajz, amelyet időszámításunk előtt

1500 évvel egy Ahmed nevű egyiptomi pap eszelt ki.
Hogyan lehet egy vonallal megrajzolni anélkül, hogy a rajz bár-
melyik kis részén kétszer haladnánk át?
Hány háromszög van az ábrán?
Te is találj ki a rajzhoz kapcsolódó feladatokat!
2. Mit nevezünk stratégiai játéknak, nyerő stratégiának?
Az ilyen típusú játékokban a játékosok megadott szabály szerint, felváltva lépnek. A kezdeti
feltételek már meghatározzák, hogy az első vagy a második játékos van nyerő helyzetben, a
véletlennek ebben nincs szerepe. Előre kidolgozható az úgynevezett nyerő stratégia, ami a
következőket jelenti:
– jól döntünk arról, hogy elsők legyünk, vagy átengedjük a kezdés jogát játékostársunknak,
– úgy tervezzük meg lépéseinket, hogy ellenfelünk bármilyen lépéssorozata esetén nyerhessünk.
Társaddal játszhatod a következő, nevű straté-
giai játékot.
Egy nyolcszor nyolcas négyzeten, például egy sakktáblán helyezze-
tek el a bal alsó sarokban egy figurát, például egy gyalogot! Ezzel
léphettek felváltva, egyszerre egy négyzettel arrébb: jobbra, vagy
fölfelé, vagy rézsútosan jobbra, fölfelé. Az nyer, aki a jobb felső
sarokba viszi a figurát. Üres karikával az első játékos húzását, tele
karikával a második játékos húzását jelöltük. Ezen a rajzon az első
START játékos kezdett, és a második játékos nyert.
Kinek van nyerő stratégiája?
3. Társaddal játszhatod a következő, nevű játékot.
Egyikőtök felír egy négyjegyű számot, a másiknak ezt kell majd kitalálnia. A négyjegyű
számban csak az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 számjegyek fordulhatnak elő, de egy számjegy legfel-
jebb csak egyszer szerepelhet.
Aki ki akarja találni a számot, szintén ilyen típusú négyjegyű számot kérdez, partnere meg-
mondja, hogy hány számot talált el, és hogy közülük hány van a saját helyén. Legyen például
a gondolt szám 3472! Legyen az első kérdés 2785! A válasz 2 0, mert két számot, a 2-t és
a 7-et eltalálta, de ebből egyik sincs a helyén. A következő tipp: 2475. Erre a válasz 3 2,
mert három számot eltalált, a 2-est, a 4-est és a 7-est, és ezek közül kettő, a 4-es és a 7-es
a helyén van. A cél: minél kevesebb találgatással kitalálni a gondolt számot.
játékokról készültek az alábbi feljegy-
zések. Próbáld meg kitalálni, hogy mi lehetett a gon- 7652 2 0 2816 2 2
dolt szám a két esetben! 8721 2 0 5817 3 2
4237 2 2 5876 2 0
4587 0 0
17
Algebrai kifejezések
Mi minden lehet egy algebrai kifejezésben?

betűk számok
műveleti jelek zárójelek
Vannak benne láthatatlan szorzásjelek is.

Két betű közé szám és betű közé szám és zárójel közé betű és zárójel közé
nem mindig írjuk ki a szorzásjelet.
Ilyenkor az egymás mellé írás szorzást jelent.
Két szám közé mindig ki kell írni a szorzásjelet, hiszen különben a 213 jelenthetne 2 13-at, 21 3-at
és 2 1 3-at is.
A nagyítóval megvizsgált kifejezésben is vannak láthatatlan szorzásjelek. Pirossal bejelöltük őket.
3 ( 2+4 )
Behelyettesítés
Az algebrai kifejezésekben mindegyik betű valamilyen számot takar.
Ha az algebrai kifejezésbe a betűk helyére behelyettesítjük a számértéküket és elvégezzük a
kijelölt műveleteket, akkor megkapjuk a kifejezés helyettesítési értékét.
1. példa
2 1
Adjuk meg a 3 ( +4 ) algebrai kifejezés helyettesítési értékét, ha = 1, = és = 0 4.
2
18
Megoldás
3 ( 2 + 4 ) helyettesítési értéke:
!" # $ " #
1 2 1
3 ( 1) + 4 ( 0 4) = ( 3) 1 6 = ( 3) (0 25 1 6) = ( 3) ( 1 35) = 4 05
2 4
Műveleti jelek a nagyító alatt

Mi csak olyan kifejezésekkel foglalkozunk, amelyeket – ha akarjuk, – fel tudjuk írni a négy alap-
művelet segítségével is.
3 3
3 2=3 vagy ( + 2)2 = ( + 2) ( + 2) vagy 3
= =3 :( )
Összeg, szorzat
Az algebrai kifejezések között lehetnek összegek vagy szorzatok.
Egy összetett műveletsort összegnek, szorzatnak vagy hatványnak nevezünk, aszerint, hogy mi
az utolsó művelet, amit el kell végeznünk.
2. példa
Válasszuk ki, hogy a következő kifejezések közül melyik összeg, melyik szorzat!
2 2
+5 3 :5
12
2 +5 3 ( 2)
5
Megoldás
2
Összeg: +5 , 2 +5 ,
3
Szorzat: 3 :5=, 3 ( 2)
5
Az 2 hatvány, amit szorzat alakban is felírhatunk: .
12
A és a sem nem összeg, sem nem szorzat.
5
Feladatok
1. Írd le a műveletsorokat úgy, hogy tedd ki pirossal a láthatatlan szorzásjeleket!
3
3( + 2 ) 4 +8 ( +5 )
4
2. Számítsd ki a kifejezések helyetesítési értékét, ha = 5! Írd fel a helyettesítési értékeket nö-
vekvő sorrendben!
12 4
6 2 2 ( 4)2
2
3 ( 35) + 27 0 5 (5 + 7 ) 3 ( 3 28)( + 5)( 5)
19
3. Számítsd ki a kifejezés helyettesítési értékét megadott értékeinél!

4 3 + 15
8 3 = 2, = = 4, =01
3 5
( 5) ( + 6) = 10, = 106
4. A változó milyen értékénél lesz a kifejezés értéke nulla?
3
5 +5 7 3 6 3 3
4
5. A következő kifejezések értékét vizsgáljuk:
(5 + 7) 2 100
I. 5 + 3( + 2) II. III.
3 5
Írj a változó helyére olyan számot, hogy a kifejezés értéke
nagyobb legyen 100-nál, kisebb legyen 0-nál, kisebb legyen 100-nál!
Becsülj bátran!
Határozd meg azoknak az egész számoknak a halmazát, amelyek esetén teljesül az vagy
a vagy a feltétel!
6. Írd fel az algebra nyelvén! A kapott kifejezésről döntsd el, hogy melyik összeg, melyik szorzat!
és összegének a 3-szorosa. háromszorosának és -nek az összege.
2
és szorzatának a hatszorosa. és különbségének a -szerese.
5
2 2
és összegének a -öd része. -öd részének és -nek a szorzata.
5 5
2
és szorzatának a -öd része.
5
háromszorosának és háromszorosának az összege.
háromszorosának és kétszeresének a szorzata.
kétszeresének és háromszorosának a szorzata.
7. Írd fel az algebra nyelvén!
Európa lakosainak számát jelöljük -vel, területét -vel! A 2015-ös adatok szerint Ázsiának
megközelítőleg ötször annyi lakosa és közel négyszer akkora területe volt, mint Európának.
Hány lakosa volt Ázsiának?
Mennyivel több lakosa volt Ázsiának,
mint Európának?
Mekkora Ázsia területe?
Mekkora Európa népsűrűsége?
Mekkora Ázsia népsűrűsége?
Melyik földrésznek nagyobb a népsűrűsége?
20
2
8. Riska tehén liter tejet ad naponta. A tej részéből tú-
5
rót csináltak, a többit eladták. Írj képletet, amely meg-
adja a következőket!
Hány liter tejet értékesítettek naponta?
Hány forint bevételük volt naponta, ha 1 liter tej
ára forint?
1
Hány kg túrót csinált a gazda, ha 1 liter tejből kg
4
túró készült?
Hány forintot kapott a gazda a túróért, ha a túró
kilója forintba került?
9. Minden kérdésre egy képlettel válaszolj! Milyen értékeket vehetnek fel a képletben szereplő
betűk?
Egyik zsebemben valahány dió van. A másikban ennek a kétszeresénél öttel több. Mennyi
dió van a két zsebemben együttvéve?
Februárban háromszor annyi ötöst kaptam, mint januárban. Márciusban feleannyit, mint ja-
nuárban és februárban összesen. Áprilisban háromszor annyit, mint márciusban. Hány ötöst
kaptam az év első négy hónapjában?
2
A téglalap egyik oldala , a másik oldala ennek a része. Mennyi a téglalap kerülete?
3
Mennyi a téglalap területe?
10. Színezd a számegyenest!
Válassz egy számot! Helyettesítsd be a 7 7 kifejezésbe! Legyen a szám helye a számegye-
nesen
, ha a helyettesítési érték pozitív!
, ha a helyettesítési érték negatív!
, ha a helyettesítési érték 0!
A számegyenesen néhány pontot megjelöltünk, néhányat ki is színeztünk. Színezd a többi pon-
tot is! ha = 2, akkor a helyettesítési érték 7 2 7 = 7, ez pozitív szám, tehát a 2
piros.
10 5 0 2 5 10
8
Milyen színű az = 9, = 1, = 2, = 8, = , = 1000?
5
11. Színezz ki egy-egy számegyenest az alábbi kifejezésekhez! Aszerint színezd a pontokat piros-
ra, kékre vagy feketére, hogy a hozzájuk tartozó helyettesítési érték pozitív, negatív vagy 0!
Annál a számnál, amelyre a kifejezésnek nincs értelme, lyukaszd ki a számegyenest (rajzolj
egy üres karikát)!
2
2 11 3 + 7 + 1 3 ( 2)( + 10) 3( 2)
5 2 2
3 3000 (500 )(500 + )
+1 + 10 +1
21
Az összegek többtagú kifejezések, amelyek egytagú kifejezésekből épülnek fel.

+ + 2 + 3 + 5 Ez egy öttagú kifejezés.
, ,2 ,3 ,5 Ezek egytagú kifejezések.
Az egytagú kifejezés egy szám vagy egy betű, vagy egy szám és betűk szorzata.
Az egytagú kifejezések számszorzói az együtthatók.

az 5 kifejezésben 5 az együttható,
az kifejezésben =1 tehát 1 az együttható,
1 1
a kifejezésben = , tehát az együttható.
3 3 3 3
Az egytagú kifejezések között vannak olyanok, amelyek tovább bonthatók egyszerűbbek összegére.
2 = + 2 szétszedhető 2 darab -ra, az azonban nem bontható tovább egyszerűbb
részekre.
3 = + + 3 -t szét lehet szedni 3 darab összegére, az -t azonban már nem lehet
egyszerűbb tagok összegére bontani.
és 2 egyneműek, ezek összeadhatók, vagyis összevonhatók.
+2 =3
és 3 egyneműek, ezek is összevonhatók.
+3 =4
és nem egyneműek, nem vonhatók össze.
Az egynemű kifejezésekben a számszorzó, vagyis az együttható különbözhet, de a változókat
tartalmazó résznek meg kell egyeznie.
Az olyan egytagú algebrai kifejezéseket, amelyek csak az együtthatójukban különböznek, egyne-
mű kifejezéseknek nevezzük. Az egynemű kifejezéseket összeadhatjuk egymással, kivonhatjuk
egymásból, röviden összevonhatjuk őket.
Példa
2 2 1 2 2 Válasszuk ki, és jelöljük egyformán az egynemű tago-
5 10 + +3 + kat, majd végezzük el a lehetséges összevonásokat!
2
Megoldás
2 2 1 2 2 2
5 2 10 2 + 12 +3 2 + 2 =5 +3 10 + + =8 95
2
Feladatok
1. Írd le az alábbi kifejezések mindegyikének együtthatóját!
1 2
2
2 5 2
2 2 2 02 4 2
5 02
3 2 3
22
2. Írd le az alábbi kifejezések mindegyikének együtthatóját! Válaszd ki az egynemű kifejezéseket!

10 2 3
25 3 4
4 4
2 5 2 2 2
2 3
2 3
3. Építs egynemű kifejezéseket!
Minden feladatban egynemű kifejezéseket adtunk meg többféle alakban. A kifejezések egy ré-
szét letakartuk egy színes folttal. Mi állhat a folt alatt?
2 2 2 2
3 , 5 , 2 , 10 , 5 , 3 7,
5
2 1 2 3 1
5 , , 3 ,
2 5
4. Végezd el a lehetséges összevonásokat! Mindegyik esetben állapítsd meg, hány tagú volt az
eredeti kifejezés, és hány tagú lett az összevonás után!
5 +3 2 5 2 + 1 11 + 3
2
2 +3 5 + 2 9 +7 18 21 9 +3
1 2 5 2 9 2 2 2 1 2
2 2
+ + +3 4
2 3 2 3 3 2
5. Az egyenlőségek közül melyik igaz a változók minden értékére?
2
3 8 = 5 5 5 =0 8 5 =3
3 2 2 2 2 2
+ = +2 =3 2 +2 2 =2
5 5
6. Pótold a hiányzó tagot!
5 + = 2 3 =5 5 + 2 =3 2
1 2 2 3 2 3
6 + =4 2 + =8 5 + + = 5
2
7. TOTÓ
és kifejezésekben egy-egy részletet letakartunk, ezért nem mindig lehet biztosan eldönteni,
hogy a két kifejezés egynemű-e vagy sem. A füzetedbe dolgozz!
Írj a totóba 1-est, ha abban a sorban és biztosan egyneműek,
2-est, ha abban a sorban és biztosan nem egyneműek,
x-et, ha abban a sorban és lehet, hogy egynemű, de nem biztos!
Tipp
1. 2
3
3
2. 5
23
2 2 2
3. 2
2 2
4. 3
5.
2
6. 2
2 3
7. 6 25
3
8. 3 2
2 2
9.
10. 3
2
11.
2 3
2
12. 5 10
2
13. 5 7
2
13 + 1.
Minden számnak sok neve van. Minden kifejezésnek sok neve van.
19 3 6+1
0 19 = = = 2 +6= + + 3 2 = 2( + 3) =
100 100
1 9 190 10
= + = = = +6=3 +6 =
10 100 1000 5
Ezek a számok mind egyenlőek, csak az Ezek a kifejezések mind azonosak, csak
alakjuk különbözik. az alakjuk különbözik.
24
Azokat az egyenleteket, amelyekben a betűk helyére bármilyen megengedett számot írva az

egyenlőség igaz marad, azonosságnak nevezzük. Nem engedhetők meg azok a számok, ame-
lyekkel az azonosságban szereplő valamelyik művelet nem végezhető el.
Az azonosságok a műveletekről szóló alapigazságok. Műveleti tulajdonságoknak is nevezhetjük

őket. A műveleteknek azokat a tulajdonságait mutatják meg, amelyek a változók értékétől függetle-
nül mindig fennállnak.
Ezeket a tulajdonságokat algebrai alakban is és szöveggel is meg lehet fogalmazni.
1. példa
Írjuk fel az algebra nyelvén a következő, szóban megfogalmazott – jól ismert – azonosságokat.
Összeadásnál a tagok felcserélhetők.
Ha az osztandót (számlálót) és az osztót (nevezőt) is ugyanazzal a 0-tól különböző számmal
szorozzuk, a hányados (tört) értéke nem változik.
Egy összeget úgy vonunk ki, hogy minden tagját kivonjuk.
Egy szorzattal úgy osztunk, hogy minden tényezőjével osztunk.
Megoldás
+ = + : =( ):( ) 0
= 0
( + )= :( )= : : 0
0
A zárójelek elhagyására vagy a zárójelek betevésére az algebrában sokszor van szükség. Sokkal
többször, mint a számok világában, hiszen a számokkal el tudjuk végezni a zárójelben levő műve-
leteket, betűkkel azonban nem mindig.
Ezért nagyon jól kell tudni, hogyan lehet egy kifejezésből zárójeleket elhagyni vagy abba új záróje-
leket betenni.
Ha a műveletsorban csupa összeadás és kivonás van, és a zárójel előtt „+” jel áll, akkor a zárójelet
elhagyhatjuk. Ha a zárójel előtt „ ” jel áll, akkor a zárójel elhagyása után a benne levő műveletek
ellenkezőjükre változnak. A „+”-ból „ ”, a „ ”-ból „+” lesz.
2. példa
Írjuk át zárójel nélküli alakba!
5 ( + 2) ( + 2) ( 3) ( + 3) +[ ( )]
25
Megoldás
5 ( + 2) = 5 2=3
( + 2) = 2
( 3) ( + 3) = 3 3= 6
+[ ( )] = + ( )= + +
Az, hogy a törtszámokat sokféle alakban fel tudjuk írni, nagyon fontos a számok világában.
5 20 21 3 9
Törtek sorba rendezésekor: = = Tizedes tört alakba írásához: = 1 125
7 28 28 4 8
1 3 19 6 25 2 40
Törtek összeadásakor: + = + = Százalékszámításnál: = = 40%
2 19 38 38 38 5 100
Az algebrában is elengedhetetlen, hogy egy törtvonalas kifejezést sokféle alakban fel tudjunk írni.
5 Ebben a kifejezésben nincsen sem összeadás, sem kivonás. Ilyenkor nagyon

6 sokféleképpen változtathatjuk a tényezők sorrendjét, bővíthetjük, és bizo-
9
nyos esetekben egyszerűsíthetjük is a kifejezést.
5 6 2 30 10 3 10 10
6=5 =5 = = = =
9 9 3 9 3 3 3 3
5 9 Ha a számlálóban van összeadás vagy kivonás, akkor a kifejezéseket sok eset-
6 ben érdemes több tag összegeként felírni.
5 9 5 9 5 3
= =
6 6 6 6 2
2 +1 Összeggé alakításnál különösen vigyáznunk kell arra, hogy a törtvonal látha-
5
3 tatlan zárójelet helyettesít.
2 +1
Amikor a törtet összegként írjuk fel, ki kell tennünk a zárójelet.
3 " #
2 +1 2 1 2 1 15 1 2 14 2 14 2
5 =5 + =5 = = =
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
2 5 Sokszor előfordul, hogy érdemes közös nevezőre hoznunk a tagokat.
+ +
2 3 6 2 5 3 4 5 7 +5
+ + = + + =
2 3 6 6 6 6 6
3. példa
Oldjuk meg az egyenletet! 4( 1) = 12 (1 )
26
Megoldás
Bontsuk fel a zárójeleket! 4( 1) = 12 (1 )
4 4 = 12 1+
Összeadjuk a számokat: 4 4 = 11 +
Mindkét oldalból kivonunk -et: 3 4 = 11
Mindkét oldalhoz hozzáadunk 4-et: 3 = 15
Mindkét oldalt osztjuk 3-mal: =5
Ellenőrzés: bal oldal: 4( 1) = 4(5 1) = 16; jobb oldal: 12 (1 5) = 12 ( 4) = 16.

Az egyenlet megoldása = 5.
4. példa
2 3
Oldjuk meg az egyenletet! 5 +2 = +7
2 2
Megoldás
2 3
Szorozzuk meg mindkét oldalt 2-vel! 2 5 +2 2 2 +2 7 =2
2
2
Végezzük el a szorzásokat! 10 + 4 (2 3) = + 14
Bontsuk fel a zárójelet! 10 + 4 2 + 3 = + 14
Vonjunk össze! 8 + 7 = + 14
Vonjunk ki -et mindkét oldalból! 8 +7 = + 14
7 + 7 = 14
Vonjunk ki 7-et mindkét oldalból! 7 + 7 7 = 14 7
7 + 7 = 14
7 7
Osszuk el mindkét oldalt 7-tel! =
7 7
=1
2 1 3 1 1
Ellenőrzés: bal oldal: 5 1 + 2 =7 = 7 5; jobb oldal: + 7 = 7 5.
2 2 2
Válasz: Az egyenlet megoldása = 1.
Feladatok
1. Melyik azonos az elsővel?
14 2
7 3 12 + 10 7 2
5 5 5
3 +2 3 2 3 2 +3+2 3 3
+2 3 + + ( + 2) +2
11 11 11 11 11 11 11 11
+2 2
+ 1 1 +1
2 2 2 2 2 2
+ 3 5 5 3 3 5 +3
+ + + 5 +
3 5 15 15 15 15 15 15 15
27
2. Válaszd ki az azonosakat!
1 2 1 11 2 5
13 4 2 3 22 14
2 26 22 44 6 11 7 10
6 4 2 1
3 4 26
2 6 3 2 44 13
3. Válaszd ki az azonosakat!
5 5 +5 1 5 +
5 5
3 3 3 3 3
5 ( + ) 30 15 +5 5
10 +
3 9 3 6 3 3
4. Írj a kifejezéssel azonosat zárójelek nélkül, és végezd el az összevonásokat!

+ (2 ) (2 ) ( + 3) 2
2
8 (2 2 + 3 ) ( 3) (2 + ) (2 )
5. Mi van a színes folt alatt?
2 4 8 2 +1
2 + = 18 + = =
3 3 3 2
6. Végezd el az összevonásokat!
2 4 3 3 2 +1 3 2 +1 4+3
+ + +
3 3 3 5 5 5 2 2 5 5
2 5 3 2 5 +1 1
+ +1 + 03 + 0 25
5 10 2 4 3 6 5
7. Végezd el az összevonásokat!
+1 2 +1 4 +6
( 1)
3 3 2
2 +3 5 3 3 3 2 +7
4 4 2 2 3 3
8. Írd fel a bevonalkázott síkidom területét többféleképpen is!
9. Oldd meg az egyenleteket!

2 + 8 = 18 2 8 = 18 2 ( + 8) = 18
2 ( 8) = 18 3 (8 2 ) = 13 2 ( 3) = 5 + 7
01 (5 2 32 ) = 6 42 9 38 (2 1 2 + 5 ) = 2
3 (0 25 + 0 5) = 1 0 1 0 12 (3 0 08 ) = 0 3 + 6
28

7
=3+ = 25 3 +1= 4
2 6 2
2 +1 2 4 2 2 3
+ = 35 + = + + = +5
2 3 3 9 9 3 5 10 2
12 ( + 1)
30 3 = 33 2 (3 + 8) = 2 + 4 ( + 4)
4
5 2 3 5
(1 3 )= 3 ( 2) = 2
3 4
3 +2 5 5 7
(1 + 2 ) = 1 (2 )=
2 5
5 +3 10 + 2 + 1
(3 )=4 ( 1) = 0
7 7
13. Oldd meg az egyenleteket, ha az alaphalmaz az egész számok halmaza!
1 1 +2
2 =2 2+ =2 3 =5
2 2 2
+2 1 +1 1
3+ =5 3 1 =0 =2
2 5 2 6
14. Oldd meg az egyenleteket, ha az alaphalmaz a természetes számok halmaza!
4 2 4 +2 4 2
+ 18 = 5 18 = 5 18 = 5
7 7 7
5 +3 2
15. Adj meg alaphalmazt úgy, hogy az = + 1 egyenletnek
4 7
ne legyen megoldása, legyen megoldása!
16. Készíts 3 3-as bűvös négyzetet úgy, hogy a következő számok mindegyikét felhasználod:
23, 29, 35, 43, 49, 55, 63, 69, 75!
A csupa azonos tényezőkből álló szorzatot röviden hatvány alakba írhatjuk.

5 5 5 5 5 5 = 56
Az 5 a hatvány alapja, ez az ismétlődő szorzótényező. A 6 a hatvány kitevője, ez a szorzó-
tényezők darabszáma. Bármely szám első hatványa megegyezik magával a számmal: 1 = .
1. példa
Gyűjtsük csoportokba az azonos alapú hatványokat! Hány csoportot kapunk?
Gyűjtsük csoportokba az azonos kitevőjű hatványokat! Hány csoportot kapunk?
59 0 13 91 101 95 63 109 65 0 19 62 103 52
29
Megoldás
alap 5 alap 9 alap 6 alap 0 1 alap 10
59 52 91 95 63 65 62 0 13 0 19 101 109 103
kitevő 3 kitevő 9 kitevő 5 kitevő 1 kitevő 2

0 13 63 103 59 109 0 19 95 65 91 101 62 52
2. példa
Számoljuk ki a 224. oldalon található hatványtáblázat segítségével: 64 512!
Megoldás
2 hatványainak táblázatában megtaláljuk mindkét szorzótényezőt.
64 = 26 512 = 29 26 29 = (2% 2&' 2() (2% 2&' 2() = (2% 2 &'2 2() = 26+9 = 215 = 32 768
6 db 9 db 15 db
A szorzat értékét a hatványtáblázatból közvetlenül kiolvashatjuk.
3. példa
5 3 8
Mutassuk meg, hogy az = összefüggés tetszőleges szám esetén teljesül!
Megoldás
3 5 5+3 8
= (% &' () (% &' () = (% &' () = =
3 db 5 db 8 db
Azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy a közös

alapot a kitevők összegére emeljük.
= +
4. példa
A hatványtáblázatból sokféle osztás eredménye is kiolvasható különösebb számolás nélkül.
Végezzük el a 2187 : 81 osztást!
Megoldás
Az osztandót és az osztót is megtaláljuk a 3 hatványtáblázatában. 2187 = 37 , 81 = 34 .
37 : 34 = (3% 3 3 &' 3 3( = 37 4 = 33
3 3 3 3() : (3% 3&'3 3() = 3% &'
7 db 4 db (7 4) db
5. példa
9 2 7
Mutassuk meg, hogy az : = összefüggés minden érték esetén igaz ( ne legyen nulla)!
Megoldás
9
: 2 = (% &' () : (% &' () = (% &' () = 9 2
= 7
9 db 2 db (9 2) db
Azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk, hogy a közös ala-

pot a kitevők különbségére emeljük.
: =
30
6. példa
Hatványtáblázat segítségével számítsuk ki a 25 55 szorzatot!
Megoldás
Gondolkodhatunk így: 25 = 32, 55 = 3125 és a
32 3125 = 100 000 szorzat a végeredmény.
Gondolkodhatunk így:
25 55 = (2% 2 &' 5 5 5() = (2 5) (2 5) (2 5) (2 5) (2 5) = 105 = 100 000
2 2 2() (5% 5 &'
% &' (
5 db 5 db 5 db
Ha hatványokkal számolunk, sokszor segít a hatványalak szorzatra való átírása. Erre láthattok néhány
példát:
7. példa
Számítsuk ki a 42 54 értékét!
Megoldás
42 54 = (2 2) (2 2) (5 5 5 5) = (2 5) (2 5) (2 5) (2 5) = 104 = 10 000
8. példa
32 53 26
Számítsuk ki a értékét!
9 4
Megoldás
32 53 26 3 3 5 5 5 2 2 2 2 2 2
=
9 4 3 3 2 2
Ez a tört egyszerűsíthető 3 3 2 2-vel.
Az egyszerűsítés után ezt kapjuk:
5 5 5 2 2 2 2 = (5 2) (5 2) (5 2) 2 = 103 2 = 2000
Ha a kifejezésben ismeretlen szorzótényezők vannak, akkor is segít, ha szétírtjuk a hatványokat
szorzatalakba.
9. példa
Írjuk egyszerűbb alakba a kifejezést!
2 33
9
( nem lehet 0.)
Megoldás
Mivel 0, egyszerűsíthetünk, így a kifejezés sokkal egyszerűbb alakjához jutunk.
2 33 3 3 3
= =3
9 3 3
31
Feladatok
1. Írd fel hatványalakban!
1 1 1 1 1
5 5 5 5 3 3 2 2
4 4 4 4 4
3 9
5 2 5 5 5 2 2 2 10 10 10 10
2 4
( 4) ( 4) ( 4)
3 3 2 2 2 2
2. Vannak-e köztük egyenlők? Gyűjtsd ki az egyenlőket!
3 " #3
3 15 1
2 2 (5 )3
3 5
1 1 1 1
( 2)2 ( 2)2 5
53 5 5 5
22 5 3
( 2)2 53
3. 28 = 2 2 2 2 2 2 2 2
Helyezz el zárójelpárokat a műveletsorban! A zárójelben levő szorzatokat írd hatvány alakba!
Például így: 28 = (2 2) (2 2 2 2 2) 2 = 22 25 21
Keress minél többféle megoldást!
4. Számítsd ki hatványtáblázat és zsebszámológép nélkül!
65 52 24 26 92
28 25 42
35 25 43
5. Zsebszámológép és hatványtáblázat nélkül állapítsd meg, melyik kisebb 1-nél!
8 23 9 32 34 33 24 34 27 3
26 92 47 63 34
6. Ilyen kártyáink vannak, mindegyikből több.
2 – ez az alap.
3 , 4 , 5 , 7 – ezek kitevőkártyák, ezeket csak kitevőként használhatod.
– szorzójelkártya.
Rakd ki a 212 -t ezekből a kártyákból úgy, hogy
csak a 2 és kártyákat használhatod, csak a 2 , 3 és kártyákat használhatod,
csak a 2 , 4 és kártyákat használhatod, pontosan egyszer használhatod a kártyát!
7. Rakd ki az 57 -t!
Megadjuk, milyen kártyákat használhatsz. Mindegyikből több van, de legalább egyet mindegyik
fajtából fel kell használnod!
5 5 2 5 3 5 2 3
32
8. Írd fel hatvány alakban!

63 6 32 37 9 35 3 5 8 3 2 4 3 100 5
63 5 100
37 : 32 5
: 3 8
: 3
: 2
5
6
46 5 2
23 53 3 3
16 4 6 6
26 5 2
9. Rakj kártyákat az üres helyekre úgy, hogy igaz legyen az állítás! A megadott kártyákból válo-
gathatsz, de a kék kártyák mindegyikéből csak egy van.
2 , 5 , 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 .
27 = 2 23 = :
(2 5)5 = (2 5)5 =
10. , , 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 , 8 kártyákból építsd meg az 3 5 -t

a lehető legkevesebb kártya felhasználásával, a lehető legtöbb kártya felhasználásával,
pontosan 4 db kártyával, pontosan 5 db kártyával!
11. Válaszd ki az egyenlőket!
220 210 2 210 210 25 25 2

218 22 2 219 210 + 210 211
12. Írd le csupa szorzással, majd írd le zárójel nélkül hatvány alakban!
(34 )2 = 34 34 = (3 3 3 3) (3 3 3 3) = 38
(253 )2 (42 )2 (72 )3 (53 )5 (24 )3
13. Ezek a kártyáink vannak, mindegyikből több. , 2 , 3 , 4 , 5 , , ( , )

Rakd ki az ( 3 )4 -t a következő feltételek esetén!
Csak ilyen kártyákat használhatsz: ,
Csak ezeket a kártyákat használhatod: , 3 ,
Csak ezeket használhatod: , 4 ,
Csak ezeket használhatod, de a pirosból csak egyet: , 5 , 2 ,
Csak ezeket használhatod, de a pirosból csak egyet: , 2 , 3 ,
14. Az alábbi értékek egy kivételével egyenlőek. Keresd meg a kakukktojást!
) *2
2 32 73
4 32 76 2 32 76 + 2 32 76
32
) * ) * ) *2
2 32 76 2 32 76 2 3 73
33
15. Írj a kifejezéssel azonosat, zárójelek nélkül!

( 2 )3 (32 )5 : 32 (5 2)3 : 22 ( 2
)3
" 5 #2 " #
1 3
( 5 )2 : 3 2
( 3 )5 : 10
: 32
15
16. Páros vagy páratlan? A betűk természetes számokat jelentenek: ps, ha páros szám, pt, ha pá-
ratlan szám. A füzetedbe dolgozz!
123 53 52 32 1011 1110 63 57 35 + 53 72 + 27 413 28
25 (53 + 37 ) (3 5)8 143 73 56 63 (5 + 3 )7 (10 )3 : 22 (2 )5 : 42 +1
17. Osztható 3-mal? Válaszolj I vagy N betűkkel! A füzetedbe dolgozz!
35 62 67 53 124 103 36 22 36 + 22 1 + 23 + 3 103 1 107 1
18. Osztható 3-mal? Válaszolj I vagy N betűkkel! A füzetedbe dolgozz!

5 107 2 33 172 1 (9 13)5 + 3 12 : 4 12 : 3
19. A betűk pozitív egész számokat jelentenek.

Csoportosítsd a kifejezéseket aszerint, hogy az adott kifejezés biztosan négyzetszám-e; lehet,
hogy négyzetszám, de nem biztosan az; lehetetlen, hogy négyzetszám legyen.
33 6 4
23 3
33 23 5
2 2
3 3
3 4
2 2
12 2 5 3
52 5
24 3
(3 2
)3 3
20. Készíts szorzáscsaládokat! Három vagy több szám szorzáscsaládot alkot, ha közülük valame-
lyik a többinek a szorzata. Például 32 , 37 , 34 és 3 szorzáscsaládot alkotnak, mert 3 32 34 = 37 .
Ezekből az azonos alapú hatványokból válogathatsz: 54 , 52 , 53 , 56 , 5, 57 , 59 .
Ezekből az azonos kitevőjű hatványokból válogathatsz:
" #5 " #5 " #5
5 5 5 5 5 1 5 1 5 1
2 , 8 , 5 , 6 , 3 , , 10 , , 4 , .
2 10 5
Ezekből a hatványokból válogathatsz: 23 , 93 , 42 , 52 , 53 , 102 , 22 , 34 , 32 , 65 ,
33 , 63 , 187 , 153 , 25 , 272 , 105 .
34
a 7. évfolyamos tankönyv 29–32. oldalain kiegészítő tananyagként, a „Számok és mű-

veletek” témakörén belül, a hatványozás tananyagban szerepel a számok normálakban való felírása.
Ott találhattok még további feladatokat is.
Írjuk fel a 10-es számrendszer helyi értékeit hatványjelöléssel!
1 1 1 1
10 000 1000 100 10 1
10 100 1000 10 000
1 1 1 1
104 103 102 101 1
101 102 103 104
A 10 kitevőinek sorozatát balról jobbra haladva az 1-es kitevő után is folytathatjuk a megkezdett
szabály szerint:
4 3 2 1 0 1 2 3 4
Így értelmezhetjük a pozitív számok 0, illetve negatív egész kitevőjű hatványait is.
1 1 1 1
100 = 1 10 1 = 10 2 = 10 3 = 10 4 =
10 100 1000 10 000
Ezzel a jelöléssel a tízes számrendszer helyiértékei így írhatók:
1 1 1 1
10 000 1000 100 10 1
10 100 1000 10 000
1 1 1 1
104 103 102 101 1
101 102 103 104
104 103 102 101 100 10 1
10 2
10 3
10 4
A hatványokat így olvassuk:

104 : 10 a negyediken 103 : 10 a harmadikon
2
10 : 10 a másodikon vagy 10 a négyzeten 101 : 10 az elsőn
0
10 : 10 a nulladikon
1 2
10 : 10 a mínusz elsőn (10 a mínusz egyediken) 10 : 10 a mínusz másodikon
10 3 : 10 a mínusz harmadikon 10 4
: 10 a mínusz negyediken
1 1
Egy számot 10 -nel szorozni nem más, mint azt a számot -del szorozni, vagyis 10-zel osztani.
10
1 1
10 == = : 10
10 10
Ez az összefüggés igaz bármely negatív egész kitevőjű hatvány esetén.
1 1
10 2 = 2
= : 100, 10 3 = = : 1000.
10 103
Ezzel az új jelöléssel minden pozitív számot felírhatunk egy 1 és 10 közé eső szám, valamint 10
valamelyik egész kitevőjű hatványának szorzataként. Ilyenkor a számot normálalakban írtuk fel.
(Az 1 normálalakja 1 100 , a 10 normálalakja 1 101 .)
A szám A szám normálalakban A szám A szám normálalakban A szám A szám normálalakban
340 = 3 4 102 34 = 3 4 100 0 34 = 3 4 10 1
35
1. példa
Írjuk fel a számokat normálalakban!
6700; 0 01; 28 000 000; 0 8; 0 000 06; 27; 0 000 003 2; 4
Megoldás
6700 = 6 7 103 0 01 = 1 10 2
28 000 000 = 2 8 107 0 8 = 8 10 1
5 6
0 000 06 = 6 10 27 = 2 7 10 0 000 003 2 = 3 2 10 4 = 4 100
2. példa
A Nap tömege 1 99 1030 kg. Ez 333 000-szerese a Föld tömegének. Mekkora a Föld tömege?
Megoldás
333 000 = 3 33 105
Nap = Föld 3 33 105
Innen a Föld tömege:
1 99 1030 kg
Föld = 0 6 1025 kg = 6 1024 kg
3 33 105
3. példa
Egy négyzet alakú földterület oldalának hossza 53 200 méter. Számítsuk ki normálalakú számok
segítségével, hány hektár a területe! (A hektár jele: ha.)
Megoldás
1 ha = 104 m2
1
1 m2 = 4 ha = 10 4
ha
10
A földterület területe:
= 53 2002 m2 , normálalakban: 53 200 = 5 32 104 .
= (5 32 104 )2 m2 = 5 32 5 32 104 104 m2 = 28 3024 108 m2
Váltsuk át hektárra!
28 3024 108
= 28 3024 108 m2 = 4
ha 28 3 104 ha = 2 8 105 ha
10
Feladatok
1. Írd fel a számokat 10 hatványok nélkül!
106 10 3
5 105 3 10 1
52 10 3
40 107 0 3 105
2. Írd a számokat normálalakba!
100
2036 53 487 000 000 000 3 287 800 000
4
1 7
0 000 000 001 3 0 000 46 0 001
10 000 10 000 000
Gyűjts olyan adatokat a természettudományok köréből, amelyben nagyon nagy vagy nagyon
kicsi számokat normálalakban adnak meg!
36
3. A Nap tömege 1 989 1030 kg. A Jupiter tömege 1 899 1027 kg. Hányszorosa a Nap tömege a
Jupiter tömegének?
Ki volt az a csillagász, fizikus, matematikus, aki először megbecsülte a Nap tömegét? Melyik
században élt?
4. Döntsd el, hogy igazak-e az állítások! A számok a táblázat 3. oszlopában normálalakban vannak
megadva. A füzetedbe dolgozz!
Állítás A szám
1. A szám nagyobb 10-nél. 102
2. A szám kisebb 1 000 000-nál. 105
3. A szám kisebb 1-nél. 100
4. A szám nagyobb 100-nál, de kisebb 10 000-nél. 104
2
5. A szám kisebb 100-nál. 10
6. A szám legalább 1000. 103
1. példa
Az 3, vagyis 3 kifejezéshez sokféle rajzot készítettünk. Mindegyik esetben állapítsuk meg, mi
a jelentése -nak és az 3 kifejezésnek!
Megoldás
Az hosszúság egy szakasz hossza, 3 egy háromszor akkora szakasz hossza.
Egy pohár térfogata . Három pohár együttes térfogata 3 .
Az és a 3 (egység) is hosszúságok, egy téglalap két oldalának a méretei. 3 a téglalap területe.
Az és az 1 (egység) hosszúságok, 3 egy téglalap területe.
2. példa
Írjuk fel többféleképpen a téglalapok területét!
2 3
37
Megoldás
A téglalapok területe szorzat alakban és összeg alakban is megadható.
= ( + 2) 3 = =( +3+ ) =
= 3+2 3= = +3 +
=3 +6
A 2. példa – képeiről azt a jól ismert azonosságot olvashattuk le, hogy összeget tagonként szo-
rozhatunk.
( + ) = +
3 Erről az ábráról azt olvashatjuk le, hogyan lehet a szorzatot összeg
alakban írni, ha a szorzó is és a szorzandó is összeg.
= ( + 3)( + 2) =
= ( + 3) + ( + 3) 2 =
= ( + 2) + 3( + 2) =
2
= +2 +3 +6
Általánosan:
A téglalap területe
szorzat alakban: ( + ) ( + )
összeg alakban: + + +
( + )( + ) = + + +
Összeget összeggel úgy is szorozhatunk, hogy az egyik tényező minden tagját megszorozzuk a
másik tényező minden tagjával, és a kapott szorzatokat összeadjuk.
Feladatok
1. Melyik kifejezés melyik rajzhoz tartozhat? Mindegyik esetben állapítsd meg, mi a jelentése az
ismeretleneknek!
2 3 2
4 , , 2 + 2, , 2 + , , , 2( + ), 12, 6 2.
2
38
2. Párosítsd össze az azonosakat!

I. 5 5 II. 5 25 III. 25 5 IV. 5 25 V. 5 VI. 5
5 (5 1) 5 (1 5 ) 5( 1) (1 5 ) 5 ( 5) ( 5)
(3 )+ 2+2=5 ( 11) + 3 = 31 + (3 + )
( 3) + 6 = 2 7 (2 5) + 8 = (3 + )
( + 3)( 5) = 0 ( 1) = 0
( + 2)( 7) = 0 (2 3)(5 )( 1) = 0
5. Töltsd ki a szorzótáblák üres mezőit!
2 2
+2 3 +2 + 2
1
3
2
2
2 2
6. Írd fel többféleképpen a téglalapok területét!

2
3
% &' (
2
7
2
(
2
7
&'
&'
%
% &' ( % &' (
7. Írd fel a síkidom területét többféleképpen! Számítsd ki a meg-

adott értékek esetén!
2 4 1 1
= , = , = , = , = 0 3.
3 3 5 2
8. A következő feladat megoldásakor először készíts rajzot a szor-
zathoz! A rajz segítségével alakítsd a szorzatot összeggé!
( + ) ( + 3) ( + 3) ( + 1) ( + + )
( + ) ( + ) ( + ) ( + ) ( + 1) ( + 1) ( + + ) ( + 3)
39
9. A 26 93 egy különleges szorzat. Ha a szorzótényezőkön belül a számjegyeket felcseréljük,

akkor a 62 39 szorzatot kapjuk, ami meglepő módon megegyezik az eredetivel.
26 93 = 62 39
Keress más ilyen szorzatokat! Próbáld meg megfejteni a „titkát” ennek a furcsa viselkedésnek!
Segíthet a „titok” megfejtésében, ha átírod a feladatot az algebra nyelvére, és a szorzatokat
összeggé alakítod!
1. példa
Építsünk a megadott téglalapokból nagyobb téglalapot! Olvassunk le azonosságokat a rajzokról!
Megoldás
+ =
=( + )
+ = ( + ) + + = ( + + )
2. példa
Készítsünk az összegek minden tagjához téglalapot úgy, hogy össze lehessen illeszteni őket egy
nagy téglalappá! Olvassuk le róla a szorzatalakot!
3+ 3 3+6 +
2
6 +2 + 12 + 8 + 20
Megoldás
1
2
3 3
3+ 3=( + ) 3 3 + 6 = ( + 2) 3 + = (1 + )
40
2
6 + 2 = 2 (3 + ) + = ( + )
3 2 5
12 + 8 + 20 = 4 (3 + 2 + 5)
A 2. példa minden feladatában összeget alakítottunk szorzattá. Ez a beszorzás műveletének a meg-

fordítása. Beszorzáskor egy összeg minden tagját megszorozzuk a zárójel mellet álló szorzóval.
( + 2) = + 2
A műveletet fordítva is végezhetjük, ha egy összeg minden tagjában találunk közös szorzótényezőt.
Ezt a tagokból kiemelhetjük egy zárójel elé. Ezt kiemelésnek nevezik.
+2 = ( +2 )
Beszorzáskor Kiemeléskor
szorzatot összeggé alakítunk. összeget szorzattá alakítunk.
3. példa
Vizsgáljuk egyszerű számpéldákon, hogyan készíthetünk összegből szorzatot! Ilyenkor beszor-
zással mindig ellenőrizhetjük, helyes-e az átalakítás.
2 9 + 4 9 + 9 = (2 + 4 + 1) 9
2 52 + 5 + 2 53 = 2 5 5 + 5 + 2 5 5 5 = (2 5 + 1 + 2 5 5) 5 = (10 + 1 + 50) 5
Betűket tartalmazó kifejezések esetén is hasonlóan járhatunk el.
Írd át az összegeket szorzat alakba!
2 +3 + 2 3 2+
Megoldás
2
2 +3 + =2 +3 + = (2 + 3 + )
2
3 + =3 +1 = (3 + 1)
Törteket egyszerűsítünk
A törtek egyszerűsítésekor a számlálót és a nevezőt ugyanazzal a 0-tól különböző számmal oszt-
juk el.
4. példa
Egyszerűsítsük a törteket a közös tényezők segítségével!
72 53 12 3 2
2 7 5 2 3 2
41
Megoldás
Ha csak szorzatok szerepelnek a törtkifejezésben, akkor a közös tényezők kiválasztása után egy-
szerűsíthetjük a törtet.
72 53 7 7 5 5 5 7 5
2
= =
2 7 5 2 7 5 5 2
Betűkifejezéseket tartalmazó törtek esetében is hasonlóan járunk el.
12 3
A törtet egyszerűsíthetjük 3-mal: a számlálóban szereplő tényezők közül csak az egyiket
3
12 3 4 3 3 12 3 3
kell elosztani 3-mal. Így: = = 4 3 = 12 vagy = 12 = 12 1 = 12 .
3 3 3 3
2
= =
2 2 2
5. példa
Egyszerűsítsük a törteket! Feltételezzük, hogy a szereplő betűk, illetve a nevezők értéke sehol sem 0.
34 + 32 5 + 3 12 + 3 12 3
32 3 3 2 6
Megoldás
Ha összegek is előfordulnak a számlálóban vagy a nevezőben, akkor egyszerűsítéskor az összeget
tagonként kell elosztani, vagy az összeget kiemeléssel szorzattá kell alakítani és utána egyszerűsíteni.
34 + 32 5 + 3
egyszerűsítése:
32
34 + 32 5 + 3 3 3 3 3 + 3 3 5 + 3 33 + 3 5 + 1
tagonkénti osztás: = =
32 3 )3 *
3
3
34 + 32 5 + 3 3 3 + 3 5 + 1 33 + 3 5 + 1
egyszerűsítés kiemelés után: = =
32 3 3 3
Betűkifejezéseket tartalmazó törtek esetében is hasonlóan járunk el.
12 + 3
tört egyszerűsíthető, mert a számlálója és a nevezője is osztható 3-mal. A számláló azért
3
osztható 3-mal, mert mindkét tag 3 többszöröse. Így:
12 + 3 4 3 3
tagonkénti osztás: = + =4 +1
3 3 3
12 + 3 3 (4 + 1)
egyszerűsítés kiemelés után: = =4 +1
3 3
12 2 4 3 4
2
= = . Itt a kiemelést alkalmaztuk.
3 6 3 ( 2) 2
42
Feladatok
1. Írd fel az egyforma színű téglalapok területének összegét! Építs belőlük nagyobb téglalapot!
Olvass le a nagy téglalapról szorzat alakot!
3 7
3
08
7 7
2. A szorzatok téglapok területét adják. A téglalapokat több részből raktuk 5 8

össze. Például az 5 (5 + 8) szorzathoz ez az ábra tartozik:
5
Készíts ábrákat a szorzatokhoz! Írd fel a téglalap területét összeg alak-
ban is!
4 (5 + 7) 2 (2 + 6) 5 (3 + 1) (2 + 5) 3
( + 1) (2 + ) 3 (3 + ) 2 ( + )
3. Készíts téglalapokat az összeg tagjaihoz úgy, hogy egy nagy téglalappá lehessen összeépíteni
őket! Olvass le szorzat alakot a nagy téglalapról!
3 +3 7 + 14 2 + 10
2
5 +3 + + 3
2 2
5 + 20 + 25 + +
43
4. Keress közös tényezőket a tagokban! Alakítsd az összeget szorzattá a közös tényező kiemelé-
sével! Dolgozz a példa szerint!
121 + 99 + 3
11 11 + 11 9 = 11 (11 + 9) + 3 = ( +3 )
48 + 60 +2
25 7 + 14 15 15 + 55
600 + 250 9 2 +8
2 2
126 + 420 +
40 28 + 35 6 + 21 60 8 +6
2
540 + 1076 + 924 2 14
2 2
2 2 7 11 3 + 2 3 23 11 + 3 7 11 41
2 2
84 + 666 + 34 33 6 +2 + 10
5. Írd fel az összeget szorzat alakban!

2
5 + 10 2 + 3 +5
2 3 5
+ + + + +

819 + 765 + 72 426 + 6060 + 174 9 + 72
6 2 18 2 + 12 2
3 21 2 12 5 2 + 15 2 2

2
6 3 3 4 8
4 3
2 +
8. Egyszerűsítsd a kifejezéseket!
5 2 +4 ( + ) 8 +4 2
10 2 3 2 4 (2 + )
+ 5 2 + 5( 1) + 2
3 +3 2 (5 5) 2 5 (1 + 2 )
9. Többet ésszel, mint erővel!
Számítsd ki a helyettesítési értékeket, legyen: = 1 42, = 3, = 10!
" #
5 2 +6 2 3 2 +4
2 + +
10 4 +2
44
10. Készíts láncot a dominókból! Illeszd egymáshoz az azonos kifejezéseket, majd olvasd össze
a dominókon lévő betűket! A megfejtés egy Petőfi versben szerepel. Mi a vers címe?
M S O
10 2
2
15 5 +3 (1 + 2 ) 8 12
2
Z R A
2 2 2 3
+ 5 7 + +4 ( + 1) +2 2 +6
Már korábban is sokat foglalkoztunk szöveges feladatok megoldásával. Láttuk, hogy nagyon sokféle
módszer van, amellyel a szöveges feladatok megoldhatók. Gyakran egyszerű következtetéssel jutot-
tunk célhoz, máskor rajz segítségével olvastuk le a megoldást, sok esetben pedig egyenletet írtunk
fel a szöveg alapján, és azt oldottuk meg.
Amikor egyenlettel oldjuk meg a feladatot, akkor valójában a szöveget fordítjuk le a matematika
nyelvére. A fordítás a matematika nyelvére nagyon fontos feladat a tudomány, a technika és a
gazdaság számos területén. Ez gyakran igen összetett egyenletek, egyenlőtlenségek felállítását és
megoldását jelenti. Az egyenlettel való megoldáskor a nagyobb gondot általában ez a fordítás jelenti,
vagyis az egyenlet felállítása.
A feladat megoldása előtt mindig érdemes megbecsülni a várható eredményt. Így a nagyobb téve-
dések elkerülhetők. Az egyenlet megoldása után a kapott értéket a szövegbe kell visszahelyettesíte-
nünk, ezzel ellenőrizzük, hogy a kapott megoldás valóban megfelel-e a feladat feltételeinek.
Olyan általános receptet, amely minden szöveges feladat megoldására alkalmazható, nem tudunk
adni. A szöveges feladatok megoldásának módszereit néhány példán mutatjuk be.
Az itt következő feladatok nagyobb része nem igazi gyakorlati probléma, inkább rejtvény, fejtörő,
fordítási gyakorlat. Segítség ahhoz is, hogy a fizika- vagy a kémiaórákon előkerülő problémákkal
könnyebben boldogulj.
1. példa
Pista kétféle ceruzából 12 darabot vett 400 Ft-ért.
A ceruzák mindegyike 17 Ft-ba vagy 45 Ft-ba ke-
rült. Hány darabot vett Pista az egyik fajta ceruzá-
ból, és hányat a másikból?
45
Megoldás egyenlettel
Ha a 17 Ft-os ceruzák száma ,
akkor a 45 Ft-os ceruzák száma 12 .
A 17 Ft-os ceruzák ára forintban 17 ,
a 45 Ft-os ceruzák ára forintban 45(12 ).
A kétféle ceruza ára összesen forintban 17 + 45(12 ).
Pista 400 Ft-ot fizetett, így 17 + 45(12 ) = 400
17 + 540 45 = 400
140 = 28
5=
Tehát Pista a 17 Ft-os ceruzából 5 darabot, a másikból pedig 7 darabot vásárolt.
Így valóban 17 5 + 45 7 = 400 Ft-ot fizetett.
Megoldás következtetéssel
Ha mind a 12 ceruza 17 forintos lett volna, akkor Pista 204 Ft-ot fizetett volna értük. A 196 Ft
többlet abból származik, hogy 45 Ft-os ceruzát is vett. Ha 1 db 17 Ft-ost kicserélünk 45 Ft-osra,
akkor 28 Ft-tal többet kell fizetni a ceruzákért.
A 196 Ft többlet 196 : 28 = 7 darab cserét jelent. Tehát 7 db 45 Ft-os és 5 db 17 Ft-os ceruzát vett
Pista, és ezekért valóban 400 Ft-ot fizetett, hiszen 45 7 + 17 5 = 315 + 85 = 400.
2. példa
Egy bélyegautomatában összesen 770 forint van 20 forintosokban és 50 forintosokban. Háromszor
annyi 20 forintos van benne, mint 50 forintos. Hány darab van az egyes érmékből az automatában?
Megoldás
Ha az 50 forintosok száma ,
akkor a 20 forintosok száma 3 .
Az 50 forintosok értéke forintban 50 ,
a 20 forintosok értéke forintban 20 3 .
Az automatában levő pénz értéke forintban 770.
Ez az egyenlet írható fel: 50 + 20 3 = 770
110 = 770
=7
Ellenőrzés
7 db 50 forintos értéke 350 Ft, 21 db 20 forintos értéke 420 Ft. Ez együtt valóban 770 Ft.
Tehát az 50 forintosok száma 7, a 20 forintosoké 21.
Mivel a 20 forintosok száma 3-szor annyi, mint az 50 forintosoké, úgy képzelhetjük, hogy min-
den 50 forintos mellé leteszünk 3 darab 20 forintost. Egy ilyen kupac értéke 110 Ft. A 770 Ft-ból
7 ilyen kupac képezhető. Mindegyikben egy darab 50 forintos van. Az 50 forintosok száma tehát 7,
a húszasoké ennek 3-szorosa, vagyis 21.
46
3. példa
Egy kétjegyű számban 3-szor annyi tízes van, mint egyes. Ha a szám jegyeit felcseréljük, 36-tal
kisebb számot kapunk. Melyik ez a kétjegyű szám?
Tegyük fel, hogy az egyesek helyén áll ,
ekkor a tízesek helyén 3 .
A kétjegyű szám 10 3 + .
A számjegyek felcserélésével kapott szám 10 + 3 .
Az eredeti szám 36-tal nagyobb 10 3 + 36 = 10 + 3
31 36 = 13
18 36 = 0
=2
Ellenőrzés
A felcseréléssel kapott szám 26, és ez valóban 36-tal kisebb az eredetinél.
Tehát a kétjegyű szám 62.
Megoldás egyenlet nélkül

A szóba jöhető lehetőségek száma nagyon kevés, az egyesek helyén csak 1, 2 vagy 3 állhat, ugyan-
is csak ezek azok a számjegyek, amelyeknek a háromszorosa is egyjegyű. (A 00-t nem tekintjük
kétjegyű számnak.)
A kétjegyű szám így vagy 13 vagy 26 vagy 39, és több lehetőség nincs. Ezek közül csak a 26 jó.
4. példa
Feri most feleannyi éves, mint édesapja volt 6 évvel ezelőtt, amikor Feri éppen harmadannyi éves
volt, mint az édesapja most. Hány éves most Feri, és hány éves az édesapja?
Megoldás
Sokszor segít, ha önkényesen adunk egy választ a kérdésre, és kipróbáljuk, hogy jó-e. Áttekinthetőbb
a feladat, ha az adatokat táblázatba foglaljuk.
Legyen Feri most például 21 éves. Legyen Feri most éves.
Ma 6 éve Ma 6 éve
Feri 21 21 6 Feri 6
Apja 21 2 + 6 21 2 Apja 2+6 2
A táblázat rubrikái között további kapcsolatot keresünk. A szöveg szerint Feri 6 évvel ezelőtt éppen
harmadannyi éves volt, mint most az apja. A kapcsolat alapján egyenletet írunk fel.
21 2 + 6
Ha Feri 21 éves lenne, a feladat állítása nem teljesülne, mert 21 6 nem egyenlő -dal.
3
Ha Feri éves, akkor a táblázatból a következő egyenletet kapjuk:
47
2+6
6=
3
Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát 3-mal: 3( 6) = 2+6
A bal oldalon azonos átalakítást végzünk: 3 18 = 2 + 6
Mindkét oldalhoz 18-at adunk: 3 = 2 + 24
Mindkét oldalból kivonunk 2 -et: = 24
Ellenőrzés
Ma 6 éve
Feri 24 18 18 valóban harmada 54-nek, megoldásunk tehát helyes.
Apja 54 48
Tehát most Feri 24 éves, édesapja pedig 54 éves.
Feladatok
2
1. Melyik az a szám, amelynek a része 3-mal több, mint 19?
3
2. Péter gondolt egy számot, hozzáadott 2 1-et, majd az összeg 5-szörösét vette. Eredményül 24 5-
et kapott. Melyik számra gondolt Péter?
3. Melyik az a szám, amelynek
1 1 1 1 1
része, része és része összesen 65, az része 2-vel kisebb az -ánál,
2 3 4 4 3
1 1 1 1
az -e 2-vel nagyobb az -ánál, az része és az része megegyezik?
4 3 4 3
7
4. Gondoltam egy számot. Megszoroztam -dal, majd hozzáadtam 1 5-et, és így az eredeti
8
számnál 4-gyel kisebb számot kaptam. Melyik számra gondoltam?
– Hány lovad van? – kérdezték a gazdát.
7
– Ha a lovaim számát megszorzod -dal, és hozzáteszel 1 5-et, akkor a lovaim számánál
8
4-gyel kevesebbet kapsz – válaszolta a gazda.
Hány lova van a gazdának?
Béla új munkahelyre ment. Amikor megkérdezték a kollégái, hogy hány éves, így válaszolt:
7
– Ha éveim számát megszorzod -dal, és az eredményhez hozzáadsz 1 5-et, akkor a korom-
8
nál 4-gyel kisebb számot kapsz.
Hány éves Béla?
5. Gondoltam két számra. Az egyik 15-tel nagyobb, mint a másik. Összegük 124. Melyik ez a
két szám?
Kelekótya Karcsi nyáron vízitúrán volt. Ezt mesélte: A túrán 15-tel több fiú volt, mint lány.
Összesen 124-en voltunk. Hány fiú és hány lány vett részt a túrán?
Egy pékségben 124 kg lisztet két részre osztottak. Egyik részből kiflit, a másikból kenyeret
sütöttek. A kenyérhez 15 kg-mal több lisztet használtak fel. Hány kilogram lisztből sütöttek
kiflit?
48
6. A borítékban két szám van elrejtve. A boríték külsején látod az össze-

güket és a különbségüket is.
Melyik ez a két szám?
Készíts te is ilyen rejtvényt a társadnak!
7. Az osztályunkban 30-an vagyunk. Kettővel több a lány, mint a fiú.
Hány fiú, hány lány jár az osztályunkba?
8. Két borítékban korongok vannak, összesen 98 darab. Ha az egyik-
ből áttennénk 7-et a másikba, ugyanannyi lenne bennük. Hány ko-
rong van a borítékokban?
Két polcon összesen 98 könyvünk van. Ha az egyik polcról 7 darabot áttennénk a másikra,
akkor a két polcon ugyanannyi lenne a könyvek száma. Hány könyv van külön-külön a két
polcon?
Hány könyv lenne külön-külön a két polcon, ha összesen 97 könyvünk volna a 98 helyett?
9. Az illatszerbolt három láda szappant kapott, összesen 414 darabot. Sárga szappan 20 darab-
bal, fehér szappan 34 darabbal volt több, mint rózsaszín. Hány darab szappan volt az egyes
fajtákból?
10. Egy 2 m 60 cm-es szövetből szoknyát és blúzt varrnak. A blúzhoz 40 cm-rel több anyag kell,
mint a szoknyához. Mennyi anyagra van szükség a blúzhoz, mennyire a szoknyához?
11. Három könyvespolcon összesen 720 könyv van. Ha a harmadik polcról 35 darabot áttennénk az
elsőre, akkor mindhárom polcon ugyanannyi könyv lenne. Hány könyv van az egyes polcokon?
12. Az osztály kirándulni ment. Tíz perc híján 3 óráig tartott a kirándulás, 50 perccel többet mentek
gyalog, mint villamossal, más járműre nem szálltak. Mennyi ideig gyalogoltak?
13. Amikor én 5 éves voltam, a bátyám 9 éves volt. Most összesen 36 évesek vagyunk. Hány éves
vagyok most?
14. Két szám összege 2, az egyik szám 1-gyel nagyobb a másiknál. Melyik ez a két szám?
15. A szörppel telt üveg 520 forintba kerül. A szörp 500 forinttal ér többet, mint az üveg. Hány
forint az üres üveg?
16. Szerkeszd meg a téglalapot, ha kerülete 23 cm, és egyik oldala 1 5 cm-rel hosszabb a másiknál!
17. Gergőnek és Zsuzsinak összesen 1370 Ft-ja van. Ha Zsuzsi kapna még 230 Ft-ot, akkor mind-
kettőnek ugyanannyi pénze lenne. Hány forintja van Gergőnek, hány forintja van Zsuzsinak?
18. Az előző feladatok között több olyan is van, amelyben két szám összegét és különbségét árulja
el a szöveg, és ezek ismeretében lehet a kérdést megválaszolni. Mintha 2 borítékban elrejtenénk
egy-egy számot, és elárulnánk az összegüket és a különbségüket is.
Keresd meg, melyek ezek a feladatok!
+
Amit nem ismerünk: amit ismerünk:
49
19. Viola és anyukája a mai napon együtt ünnepelték a születésnapjukat. Az anya éppen 31-szer
annyi idős, mint Viola. Két év múlva ugyanezen a napon az anya kora 11-szerese lesz Violáé-
nak. Viola hányadik születésnapján lesz az anya 3-szor annyi idős, mint a lánya?
20. Bence 4 éves volt, amikor Máté született. Hány éves korukban lesznek ketten együttvéve 50 éve-
sek?
21. Egy 35 éves apának 10 és 6 évesek a fiai. Hány év múlva lesz a fiúk életkora együtt
ugyanannyi, mint az apjuké, feleannyi, mint az apjuké?
22. Viola, Boglárka és Kata együtt 24 évesek. Azt is eláruljuk, hogy egyenlő időnként születtek.
Hány évesek lehetnek a gyerekek?
Találd ki, hogy a három lány közül a középső lány óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos
vagy gimnazista!
Lehet-e a legidősebb gyerek óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos vagy gimnazista?
23. A szövegek és a képletek is kétjegyű egész számokról szólnak. A kártyákon a szám számjegyei
állnak. A képletek egy-egy kétjegyű szám értékét adják meg. Az egyjegyű egész számot jelent
ezekben a képletekben. Párosítsd össze az összetartozó szövegeket és képleteket!
tízesek egyesek
A szám első jegye , a második jegye 2. 2 10 + +2
A szám első jegye , a második 2-vel több. 10 +2
A szám második jegye kétszer akkora, mint az első. 10 +2
A számban 2-vel több tízes van, mint egyes. 10 2+
A számban kétszer annyi tízes van, mint egyes. 10 ( + 2) +
A szám első jegye 2, a második jegye . 10 2 +
24. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 12. Ha a jegyeit felcseréljük, 18-cal nagyobb számot
kapunk. Melyik az eredeti szám?
25. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 10. Ha a számjegyeket felcseréljük, az új szám kétszerese
az eredeti számnál 1-gyel nagyobb lesz. Melyik ez a szám?
26. Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 9. Ha a számjegyeket felcseréljük, az új szám az eredeti
háromszorosánál 27-tel nagyobb lesz. Melyik ez a szám?
27. Egy kétjegyű szám egyik jegye kettővel kisebb, mint a másik. Ha a jegyeit felcseréljük, a két-
szeresénél 6-tal kisebb számot kapunk. Melyik az eredeti kétjegyű szám?
28. Egy kétjegyű szám egyik jegye kétszer akkora, mint a másik. Ha a számból kivonjuk a jegyei
felcserélésével keletkezett számot, 27-et kapunk. Melyik az eredeti szám?
29. Egy kétjegyű szám egyik jegye 3-szor akkora, mint a másik. Ha a jegyeket felcseréljük, az új
szám az eredeti kétszeresénél 15-tel nagyobb lesz. Melyik ez a szám?
30. Ádám születésekor édesanyja 30 éves volt. Ádám egy idő óta minden születésnapján kiszá-
molja, hogy anyukája életkora éppen hányszorosa az övének. Ha ez egész szám, akkor ezt
külön megünnepelik. Hány ilyen születésnapot ünnepelhet meg Ádám?
50
A mozgásos feladatokban a megtett út, az eltelt idő és a sebesség között keresünk kapcsolatot.
Egyenletes mozgásról olyankor beszélünk, ha egyenlő időközönként egyenlő utat tesz meg a mozgó
test. Ilyenkor a sebesség állandó, és a mozgás adatai között fennáll, hogy az eltelt idő és a sebesség
szorzata megadja a megtett utat.
=
1. példa
Veronika és Judit kerékpárral Kemencéről Szobra mentek. Veronika átlagosan 15 km-t, Judit átla-
1
gosan 12 km-t tett meg egy óra alatt. Judit órával előbb indult, így épp egyszerre értek be Szobra.
2
Hány km-t bicikliztek Kemencétől Szobig?
A jobb áttekinthetőség kedvéért az adatokat táblázatba foglaljuk. Judit menetidejét jelöljük -szel!
+ ,
km
Sebesség Idő [h] Út [km]
h
Judit 12 12
Veronika 15 05 15( 0 5)
Mindketten ugyanakkora utat tettek meg: 12 = 15( 0 5)

4 = 5( 0 5)
4 =5 25
=25
Ellenőrzés
Veronika félórával rövidebb ideig, vagyis 2 óráig kerékpározott, ezalatt (15 2 =) 30 km-t tett meg.
Tehát Judit 2 5 óra hosszat kerékpározott, ezalatt (12 2 5 =) 30 km utat tett meg. Szob és Kemence
távolsága 30 km.
Grafikus megoldás
Pirossal rajzoltuk Judit mozgásgrafikonját, feketé-

vel Veronikáét. A grafikonról leolvasható Kemen-
ce és Szob távolsága, a 30 km, és az is, hogy Vero-
nika 2 órát, Judit 2 5 órát haladt, míg Kemencéről-
Szobra ért.
51
Fél óra alatt Judit 6 km-t tett meg, tehát Veronika indulásakor Juditnak 6 km előnye volt. Mivel
óránként 3 km-rel csökken Judit előnye, ezért a 6 km előny 2 óra alatt fogy el.
Veronika tehát 2 órát kerékpározott, és ezalatt 2 15 = 30 km-t tett meg. A két helység távol-
sága 30 km.
Galileo Galilei 1628-ban javasolta, és később elvégezte a következő
kísérletet, amellyel a fény sebességét próbálta mérni:
„Két ember áll két hegycsúcson. Mindkettőnél eltakart fényű lámpa
van. Amikor az egyik ember kitakarja a lámpáját, akkor abban a pil-
lanatban, amint ezt észreveszi, a másik embernek is ki kell takarnia a
lámpáját.”
Egy harmadik ember áll az első mellett, és méri, hogy mennyi idő telik
el az első és második lámpa felvillanása között.
Ismételt kísérletek sem vezettek eredményre, csak annyit tudtak meg-
állapítani, hogy a fény legalább 10-szer gyorsabb a hangnál.
2. példa
Tegyük fel, hogy Galilei kísérletében minden tökéletesen sikerült. A két lámpás ember 2 km-re áll
egymástól, és egy harmadik az első mellett állva nagyon pontosan tudja mérni az időt.
km
Mi már tudjuk, hogy a fény sebessége jó közelítéssel 300 000 , ennek ismeretében számítsuk ki,
s
mekkora időkülönbséget kellett volna a harmadik embernek észlelnie.
Megoldás
2
Az 1. felvillanás fénye a 2. megfigyelőig 2 km-t tett meg, ehhez s idő szükséges. Ideális
300 000
esetben rögtön felvillant volna a 2. lámpa, amelynek a fénye újra megtette ugyanazt a 2 km-t a
2
megfigyelőig, ez újabb s időt vett igénybe.
300 000
4 1
Ez összesen s= s = 0 000 013 s lett volna.
300 000 75 000
Azaz körülbelül a másodperc százezred részével megegyező időtartamot kellett volna mérni, ami
természetesen lehetetlen volt.
3. példa
Feriék kirándulni mentek. 3 óra alatt jutottak fel a kilátóhoz. Lefelé gyorsabban jöttek, sebességük
km
07 -val nagyobb volt, mint fölfelé, így 2 5 óra alatt értek le.
h
Milyen messze volt Feriék indulási helyétől a kilátó, és milyen sebességgel haladtak fölfelé, illetve
lefelé menet?
Az adatokat ismét táblázatba foglaljuk. Azt a sebességet jelöljük -szel, amellyel fölfelé haladtak.
52
+ ,
km
Sebesség Idő [h] Út [km]
h
Fölfelé 3 3
Lefelé +07 25 2 5( + 0 7)
Az odafelé, illetve a visszafelé megtett utak megegyeznek egymással, ennek alapján írhatjuk fel az
egyenletet:
3 = 2 5( + 0 7)
3 =25 +25 07
05 =25 07
25 07
= =5 07
05
=35
Ellenőrzés
km
Felfelé (3 5 3 =) 10 5 km utat tettek meg. Visszafelé (3 5 + 0 7 =) 4 2 sebességgel mentek, útjuk
h
ekkor is (4 2 2 5 =) 10 5 km.
km km
Tehát felfelé 3 5 sebességgel haladtak, lefelé (3 5 + 0 7 =) 4 2 sebességgel. A kilátó 10 5 km-
h h
re volt az indulási helytől.
Feladatok
1. Az adatok egy-egy állat, illetve az ember csúcsteljesítményeiről szólnak. Futóversenyen vagy
menekülés közben mért adatokat találsz a táblázatban. Írd a füzetedbe a hiányzó adatokat!
Kerti Házi
Zsiráf csiga sertés Oroszlán Kenguru Egér Zebra Mókus
Távolság 102 km 2m 3 km 60 km 2160 m 8 km 5 km
Idő [perc] 3 45 5 10 15
+ ,
km
Sebesség 51 18 48 64
h
Óriás
Fajta Sólyom Elefánt Ember Nyúl Csirke teknős
Távolság 10 km 25 m 7 km 90 m
1
Idő 34 perc óra 2s 7 5 perc 20 perc
4
+ ,
km
Sebesség 280 13 5 0 27
h
Állítsd sorba az élőlényeket sebességük szerint!

Látsz-e összefüggést az állatok sebessége és mérete között?
2. Kati és Éva 800 méterre laknak egymástól. Kati átlagosan 45 métert, Éva 55 métert tesz meg
percenként. Hány perc múlva találkoznak, ha egyszerre indulnak el egymás felé?
53
3. Két, egymástól 14 km távolságra fekvő faluból egy időben indul el egymással szemben két
km km
gyerek, az egyik gyalog 4 5 , a másik kerékpáron 16 5 sebességgel haladt. Az indulásuk
h h
után hány perc múlva találkoztak, és ekkor mekkora távolságra voltak a két falutól?
4. Egy faluból két gyalogos ment a városba. Az egyik egy órával előbb indult, és egy órával
később érkezett a városba, mint a másik. Az első óránként 4 km-t, a másik pedig óránként
6 km-t haladt. Milyen messze van a falu a várostól?
5. Egy állomásról egymás után két óra különbséggel két vonat indul. Az első óránként 48, a má-
sodik óránként 60 km-t halad. Hány óra múlva éri utol a második vonat az elsőt?
km
6. A Sopron és Tatabánya közötti utat 72 sebességgel 20 perccel több idő alatt lehet megtenni,
h
km
mint 84 sebességgel. Milyen hosszú a két város közötti út?
h
7. Egy fél cm átmérőjű gyertya égését figyeltük. A megfigyelést akkor kezdtük, amikor egy 6 cm-
es darab volt a gyertyából. A gyertya egyenletesen, 12 perc alatt égett le.
Percenként hány milliméterrel lett rövidebb?
Készíts a füzetedben rajzot a gyertya hosszának változásáról!

Mikorra lett feleakkora a gyertya, mint a megfigyelés kezdetén (0 perckor) volt?
Mikorra lett a gyertyacsonk 2 cm-es?
1 perc alatt hány cm ég le a gyertyából?
Hány perc alatt csökken a gyertya magassága 1 cm-t?
Milyen magas volt a gyertya a megfigyelés előtt 5 perccel?
Mekkora lehetett eredetileg a gyertya, ha a megfigyelés előtt 10 perccel gyújtottuk meg?
8. Két gyertyánk van. Ha meggyújtjuk őket, egyenletes sebességgel fogynak.
1
Az egyik 15 cm hosszú és 2 óra alatt ég le.
2
A másik 25 cm hosszú és 50 perc alatt ég le.
Mikor lesznek egyenlő hosszúak, ha egyszerre gyújtjuk meg a két gyertyát?
Mikor lesznek egyenlő hosszúak, ha a hosszabb gyertyát 1 órával később gyújtjuk meg?
Mikor gyújtsuk meg a hosszabb gyertyát, ha azt akarjuk, hogy egyszerre égjenek le?
54
9. Két motorkerékpáros egy időben indult el kirándulni. Egyenlő távolságot tettek meg, és egy
időben is érkeztek haza. Az úton mindketten megpihentek. Annyit tudunk, hogy az egyik
kétszer annyi ideig volt úton, mint amennyit a másik pihent, a másik pedig háromszor annyit
volt úton, mint amennyit az első pihent. Melyik haladt gyorsabban?
1. példa
A nyári táborban paprikás krumpli készül. Katit és Ferit bízzák meg a krumpli hámozásával. Kati
egyedül 2 óra alatt, Feri egyedül 3 óra alatt készülne el a munkával. Mennyi idő alatt lesznek készen,
ha együtt dolgoznak?
Megoldás
Becslés
Biztos, hogy ketten együtt 2 óránál rö-
videbb idő alatt végeznek.
Készítsünk ábrát!
A teljes mennyiségnek
1
1 óra alatt Kati részét,
2
1
1 óra alatt Feri részét hámozza meg.
3
1 1 5
1 óra alatt együtt + = részét hámozzák meg.
2 3 6
5
1 óra alatt rész készül el.
6
Hány óra alatt készül el 1 egész rész, azaz a teljes munka?
5
1 óra rész
6 6 6
5 5
? óra 1 rész
6
?= óra = 1 óra és 12 perc
5
Ellenőrzés
6 6 1 6
Kati óra alatt = részét végzi el a munkának.
5 5 2 10
6 6 1 6
Feri óra alatt = részét végzi el a munkának.
5 5 3 15
6 6 6 3 2 5
Együtt óra alatt + = + = = 1 részét, azaz az egész munkát elvégzik.
5 10 15 5 5 5
6
Tehát összesen óra = 1 óra 12 perc kell a munka elvégzésére.
5
55
Tegyük fel, hogy ketten együtt óra alatt lesznek készen a munkával. Vegyük 1 egységnek az
elvégzendő munka mennyiségét!
Rendezzük el az adatokat táblázatban! Együtt óra alatt végzik el az egész munkát.
Kati Feri 1 1
+ =1
2 3
Hány óra alatt végez? 2 3
1 1 + =1
1 óra alatt végzett munka: 2 3
2 3 5
=1
1 1 6
óra alatt végzett munka:
2 3 5 6
=1: =
6 5
2. példa
Egy medencét több csapból is lehet tölteni. Az első csapból 5 óra alatt telik meg a medence, a má-
sodikból 7 óra alatt. Mennyi idő alatt telhet meg a medence, ha mindkét csapot egyszerre nyitjuk ki?
Megoldás
Becslés
Biztos, hogy 5 óránál rövidebb idő alatt.
1 1
Az 1. csap 1 óra alatt medencét tölt meg. A 2. csap 1 óra alatt medencét tölt meg, a két csap
5 7
1 1 5 7 12 12 35
együtt 1 óra alatt + = + = medencét tölt meg. Ez a teljes medencében 1 : = -szer
7 5 35 35 35 35 12
35
van meg. Tehát óra alatt telik meg a medence. Ez 5 perc híján 3 óra.
12
Legyen a feltöltéshez szükséges idő, ha mindkét csap nyitva van.
Az 1. csap óra alatt medencét, a 2. csap óra alatt medencét.
5 7
A két csap együtt óra alatt a teljes medencét megtölti, ezért + =1
5 7
7 + 5 = 35
12 = 35
35
Ellenőrzés =
12
35 7
Az 1. csap ötöd részét: részt tölt meg vízzel.
12 12
35 5
A 2. csap heted részét: részt tölt meg vízzel.
12 12
7 5 12
Együtt részt + részt = részt töltenek meg, ami valóban az egész medence.
12 12 12
35
Tehát a két csap együtt óra, vagyis 2 óra 55 perc alatt tölti meg a medencét.
12
56
Feladatok
1. Jancsi 3 óra alatt, Kati 6 óra alatt takarítja ki a lakást. Mennyi idő alatt végeznek a munkával,
ha együtt dolgoznak?
2. A mindenízű drazsét gyártó vállalkozás kezdetben egyetlen géppel dolgozott. A termék annyira
népszerű lett, hogy hamarosan egy második, modernebb, majd rövid idő múlva egy harmadik,
csúcsszuper gépet is beindítottak. Mindegyik gépről közlünk egy-egy adatot. Találd ki, hogy
melyik gép dolgozott először, melyik a modernebb, és melyik a csúcsszuper!
11 óra alatt 6 óra alatt 4 óra alatt

363 db-ot gyárt 168 db-ot gyárt 120 db-ot gyárt
A három gép naponta 13 óra hosszat együtt dolgozik. Egy nap alatt hány szem drazsé készül?
3. Gondos Géza, Ügyes Béla, Belevaló Józsi és Szorgos Ádám jó barátok. Ugyanakkora földet
művelnek mind a négyen. Április 12-én is kinn voltak mindannyian a határban.
1
Gondos Géza 6 órát töltött munkával a földjén, és így a föld -én végezte el a tavaszi talaj-
5
1
előkészítést. Ügyes Béla 5 órát töltött kinn, és a földje -ével végzett. Belevaló Józsi 4 óra alatt
4
1 1
földje -ével készült el, Szorgos Ádám 8 órát dolgozott és a földje -át művelte meg ezalatt.
5 3
Melyikük művelte meg 1 óra alatt a legnagyobb földterületet?
Hány óra alatt végeznek az egyes gazdák a földjükkel?
Egy földdarabot a négy ember együtt mennyi idő alatt művelne meg?
4. Két munkás üvegkancsókat fúj. Az első három óra alatt 8 kancsót készít, míg a másik 6 óra
alatt végez ugyanennyivel. Hány óra alatt készítenek el 8 kancsót ketten együtt?
5. A medencét az egyik cső 54 perc alatt, a másik 1 óra 48 perc alatt tölti meg. Mennyi idő alatt
telik meg a medence, ha mind a két cső nyitva van?
6. Egy lakás parkettázásával az egyik munkás 40 óra alatt, a másik 48 óra alatt, a harmadik 60 óra
alatt lenne készen. Hány óra alatt lesznek készen a munkával együtt?
7. Egy tartályba 3 csapon át folyhat a víz. Ha egy-egy csap van nyitva, a tartály 1 óra, 2 óra,
illetve 3 óra alatt telik meg. Mi történik, ha mindhárom csapot kinyitjuk?
8. Feri a kertjüket 8 óra alatt tudja felásni, míg a bátyja 6 óra alatt végez ugyanezzel a munkával.
Egy alkalommal ketten fogtak az ásáshoz, s két órát dolgoztak együtt, majd Feri egyedül
folytatta a munkát, és be is fejezte. Hány órát ásott Feri?
57
9. Egy tartályba egy kék, egy piros és egy zöld csapon át engedhetünk vizet.
A piros csap egyedül 3 óra alatt tölti meg a tartályt.
A piros és kék csap együtt 2 óra alatt, a három csap együttesen pedig 1 óra alatt tölti meg a
tartályt.
Külön-külön hány óra alatt töltik meg ezek a csapok a tartályt?
1. példa
Anikó a barátainak, Katinak és Csabának egy-egy ajándékot nézett ki összesen 1200 Ft-ért, de nem
volt nála ennyi pénz. A következő héten elment, hogy megvegye a kiszemelt ajándékokat. Éppen
1200 Ft-ot vitt magával.
Meglepődve látta, hogy a Katinak szánt ajándék 20%-kal drágább, a Csabáé viszont 10%-kal olcsóbb
lett.
Anikó az új árak mellett is meg tudta venni az ajándékokat. Mennyibe kerülhettek eredetileg a
kiválasztott meglepetések?
Megoldás
Kati ajándéka eredetileg Ft
Csaba ajándéka eredetileg 1200 Ft
Kati ajándékának új ára 1 2 Ft
Csaba ajándékának új ára (1200 ) 0 9 Ft
A kétféle ajándék ára összesen 1 2 + (1200 ) 0 9 Ft
Anikó pénze 1200 Ft
A vásárlás feltétele 1 2 + (1200 ) 09 1200
1 2 + 1080 0 9 1200
03 120
400
Kati ajándéka eredetileg legfeljebb 400 Ft volt, ami azt jelenti, hogy Csaba ajándéka legalább 800 Ft-
ba került.
2. példa
Az egyik barkácsáruházban egy import padlócsempe árát 20%-kal leszálították. Néhány hónap múlva
újabb 30%-os árleszállítással akciót hirdettek a csempére.
Egy kereskedő ekkor a teljes készletet felvásárolta és elraktározta. Egy év múlva ugyanazt a csempét
az eredeti áron értékesítette.
Hány %-kal drágábban árulta a kereskedő a csempét, mint ahogyan megvette?
58
Megoldás
A termék eredeti ára
20 80
Az 1. ár 20%-os árleszállítás után az eredeti ár 80%-a: =
100 100
80 70 56
A 2. ár a 30%-os árleszállítás után az előző ár 70%-a: =
100 100 100
56
A 3., végső ár a második ár százaléka:
100 100
56
A 3. ár épp az eredeti árral egyenlő: =
100 100
56
Osszuk el mindkét oldalt -val: =1
100 100
56 10 000
=1: 100 = 178 5
100 56
Ellenőrzés
Legyen az eredeti ár Ft
Az első új ár ennek 80%-a 08
A második új ár az első új ár 70%-a 08 07
Ennek 178%-a 0 8 0 7 1 78 1=
Ez azt jelenti, hogy a kereskedő 78%-kal drágábban árulta a csempét, mint ahogyan megvásárolta.
Feladatok
1. Melyik feladatban adták meg a 100%-ot, és melyikben kell azt neked kiszámítanod?
Mennyi 225-nek a 15 százaléka? Melyik számnak a 15%-a a 34 15?
Hány százaléka 125-nek a 213? Hány százaléka 52 a 130-nak?
A 13 hány százaléka a 85-nek? A 22 a 100-nak hány százaléka?
A 22-nek hány százaléka a 100? Melyik számnak a 22%-a a 100?
Az feladatok mindegyikében jelöld -szel az ismeretlent! Írj a feladatokról egy-egy egyen-
letet!
Nem kell megoldanod, elég ha megbecsülöd!
2. Csizmás Kandúr csizmát vásárol szezonvégi kiárusításban, az eredeti árnál 42%-kal olcsóbban.
Melyek azok az egyenletek, amelyek megadják, hogy mennyit kell fizetni a csizmáért?
Az eredeti ár 14 000 Ft volt.
58 42
14 000 = 14 000 =
100 100
14 000 0 42 = 14 000 : 100 42 =
14 000 14 000 0 42 = 14 000 14 000 0 58 =
59
3. Hány százalékos volt az árleszállítás, ha 680 Ft helyett 430 Ft-ért vettünk egy labdát?
Válaszd ki azt az egyenletet, amelyben a kérdésre válaszol!
680 680 = 430 680 680 = 430 680 = 430

100 100
" #
680 100 430 100
430 = 680 430 : = 680 = 430 =
100 100 100 680
4. Mennyi volt Nóra fizetése januárban, ha a februári 30%-os fizetésemelés után 169 000 Ft lett?
Válaszd ki azokat az egyenleteket, amelyek megadják Nóra januári fizetését!
130 130
169 000 = = 169 000 169 000 : 1 3 = + 0 3 = 169 000
100 100
30
+ 1 3 = 169 000 1 3 = 169 000 = 169 000
100
2
5. Háromnapos gyalogtúránk első napján az út részét, a második napon a hátralévő út felét tettük
5
meg. Az utolsó napon 15 km-t gyalogoltunk.
A teljes út hány százalékát tettük meg az első, a második, illetve a harmadik napon?
Hány kilométer volt a teljes túra útvonala?
6. A Semmiresejó Bt. háromféle terméket forgalmaz: kütyüt, ketyerét és mütyürt, 100, 200, illetve
300 petákért darabját. Gyereknap előtt minden termék árát 30%-kal felemelték.
Egy hónap múlva minden cikket kiárusítottak 40%-kal olcsóbban. Az eredeti árhoz képest áre-
melést vagy árleszállítást jelentett ez? Hány százalékost?
7. Egy árucikk árán kétszer változtattak.
Döntsd el, hogy ez végül áremelést vagy árcsökkentést eredményezett-e, és hány százalékost!
A füzetedben dolgozz!
Első árváltoztatás Második árváltoztatás Ennyi %-kal emelkedett vagy csökkent az eredeti ár
30%-os emelés 10%-os emelés
50%-os emelés 20%-os emelés
10%-os csökkentés 10%-os emelés
40%-os emelés 50%-os csökkentés
40%-os emelés 30%-os csökkentés
8. A téli vásár alkalmával egy család kétféle ingből összesen 8 darabot vásárolt. Az egyik fajtából
40%-os, a másik fajtából 28%-os volt az árkedvezmény. Az utóbbiból egy ingért 2592 Ft-ot, a
másik fajta ing darabjáért 2040 Ft-ot, összesen 19 080 Ft-ot fizettek.
Mennyit takarított meg a család azzal, hogy a téli vásárkor vette meg az ingeket?
60
1. példa
Kétféle kávéból 50 kg 3000 Ft egységárú keveréket akarunk készíteni. Az első fajta kilogrammja
2500 Ft, a második fajta 3300 Ft. Hány kilogrammot vegyünk az egyes fajtákból?
Megoldás
Becslés
A keverék egységára közelebb van a 3300 Ft-hoz, mint a 2500-hoz, ez azt jelenti, hogy a 3300 Ft-os
kávéból kell többet venni, vagyis ebből több, mint 25 kg-ot kell felhasználnunk a keverék előállítá-
sához.
Jelöljük az első fajta kávé mennyiségét -szel (kilogrammban)! Rendezzük el az adatokat táblázat-
ban!
Mennyiség [kg] Egységár [Ft/kg] Ár [Ft]
I. fajta 2500 2500
II. fajta 50 3300 3300(50 )
Keverék 50 3000 3000 50
A keverék ára megegyezik a két ár összegével: 2500 + 3300(50 ) = 3000 50

25 + 33(50 ) = 30 50
25 + 1650 33 = 1500
1650 8 = 1500
8 = 150
150
=
8
= 18 75
Ellenőrzés
Az olcsóbb kávéból 18 75 kg-ot tettünk a keverékbe, ennek értéke 18 75 2500 = 46 875 Ft.
A drágább kávéból 31 25 kg-ot tettünk a keverékbe, ennek értéke 31 25 3300 = 103 125 Ft.
Az együttes tömeg így valóban 50 kg, és az együttes ár valóban 150 000 Ft.
A 2500 Ft-os kávéból 18 75 kg-ot, a másik fajtából 31 25 kg-ot kell vennünk.
2. példa
5 kilogramm 80%-os oldathoz hány kilogramm 50%-os oldatot öntsünk, ha 60%-os oldatra van
szükségünk?
Megoldás
Becslés
A keverék töménysége az 50%-hoz van közelebb, tehát az 50%-os oldatból 5 kilogrammnál többet
kell venni.
61
-szel jelöljük az 50%-os oldat tömegét. Az adatokat ismét foglaljuk táblázatba!
Megoldás
Tömeg [kg] Töménység [tömegszázalék] Oldott anyag tömege [kg]
I. fajta 5 80 5 0 80
II. fajta 50 0 50
Keverék 5+ 60 (5 + ) 0 60
A keverékben annyi oldott anyag van, amennyi a két összetevőben együtt. Ennek alapján írhatjuk
fel az egyenletet:
5 08+ 0 5 = (5 + ) 0 6
4+05 =3+06
1=01
= 10
Ellenőrzés
5 kg 80%-os oldatban 4 kg oldott anyag van.
10 kg 50%-os oldatban 5 kg az oldott anyag.
Ha ezeket összeöntjük, 15 kg oldatot kapunk, amiben 9 kg oldott anyag van. 15 0 6 = 9, így az
oldat 60%-os.
Az 50%-os oldatból 10 kilogrammot kell vennünk.
Feladatok
1. Kétféle kávéból 240 kg-ot kevernek össze: a jobb minőségűből 2330 Ft 1 kg ára, a másik fajtából
Ft
1270 Ft. A keveréket 1800 -os áron akarják eladni. Hány kilogramm kávét használjanak fel
kg
a keverékhez az egyik, és mennyit a másik fajtából?
2. Mennyi vizet kell a 320 gramm 10%-os rézgálicoldathoz tölteni, hogy a keverék 4 5%-os le-
gyen?
3. 110 gramm 80%-os alkoholhoz 90 gramm vizet adunk. Hány százalékos alkoholt kapunk?
4. 220 gramm 12%-os cukoroldathoz 80 gramm vizet öntünk. Hány százalékos oldatot kapunk?
5. Fél kilogramm 70%-os gyümölcsszörpöt vásároltunk.
Mennyi valódi gyümölcslét tartalmaz ez?
Felhígítottuk vízzel úgy, hogy 20%-os töménységű legyen. Mennyi vizet töltöttünk hozzá?
6. Hány kilogramm vizet kell elpárologtatni ahhoz, hogy 8 kg 30% sót tartalmazó oldatból 50%-os
oldatot kapjunk?
7. 100 gramm 15%-os töménységű oldathoz 25 gramm vizet öntünk. Hány százalékos oldatot
kapunk?
8. Ugyanannak a savnak 8 liter 45%-os és 4 liter 60%-os oldatát összekeverjük, hány százalékos
oldatot kapunk?
62
1. 3 kg almát Ft-ért vásárolunk. A körte kilója 20 Ft-tal drágább, mint az almáé.

Írj képletet, ami megadja,
mennyibe kerül 10 kg alma,
mennyibe kerül 10 kg körte,
mennyit kell fizetni, ha 12 kg almát és 9 kg körtét veszünk!
6 kg körtét és valamennyi almát vásároltunk. Összesen 1200 Ft-ot fizettünk. Írj képletet, ami
megmondja azt, hogy hány kg almát vettünk!
2. Végezd el a lehetséges összevonásokat!
2 2 2 2 1 5 2
+ 55 2 +51 + + + +2
2 3 3 6
3. Ahol szükséges, bontsd fel a zárójeleket, és végezd el az összevonásokat!
2 2 2 3 +1
5(2 3 ) (8 ) 3 ( ) 2 +( ) + +
3 2 6
5 3 3 9
3( 4) (5 2 ) = 5(2 1) 27 2 + = + 3 =9
4 2 4
5. Állítsd növekedő sorrendbe az alábbi értékeket!
108
= 52 27 = 22 53 = (22 5)3 = 105 =
102
6. A nyári táborban 17 faházikó állt. Mindegyik 4 vagy 6 ágyas volt. Összesen 86 gyereket tudtak
a faházakban elhelyezni. Hány ház volt 4 ágyas, és hányban volt 6 fekvőhely?
7. Írd fel a szorzatokat összeg alakban, az összegeket pedig szorzat alakban!
2 2
3 + 21 15 + 9
2 2
2 (3 + 3 ) 6 6 + 2 (3 + 5)
8. Egy áruházban egy kiárusítás alkalmával minden ruházati cikk árát 50%-kal leszállították. Két
hét elteltével az árakat 50%-kal felemelték.
Hogyan változott a hátizsák ára, ami eredetileg 5200 Ft-ba került?
A kétszeres árváltoztatás emelést vagy csökkentést jelent az eredeti árhoz képest? Hány
százalékkal változott az eredeti ár?
9. Egy külföldi gyár Magyarországról műszereket rendelt. Ezek elkészítését az egyik gyár 4 hó-
napra, a másik 6 hónapra vállalta. A megrendelő kérésére a két gyár együttesen készítette el a
műszereket. Hány hónap múlva készültek el így a munkával?
63
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel
1. példa
Határozzuk meg a négyzetek területét! A te- 1
rületmérés egysége: 1 . A területekből 1 ti-
zedesjegy pontossággal határozzuk meg a
négyzetek oldalának hosszát!
Megoldás
A narancssárga négyzetek területei egész számok négyzetei, azaz négyzetszámok, ezért az ábráról
is le tudjuk olvasni az oldalaik hosszát:
= 22 = 4 területegység, az oldal hossza: 2 hosszúságegység.
= 32 = 9 területegység, az oldal hossza: 3 hosszúságegység.
A négyzet területét az oldalából négyzetre emeléssel tudjuk kiszámítani. A négyzet oldalát a terüle-
téből egy új művelettel, négyzetgyökvonással tudjuk meghatározni. Például ebben a feladatban azt
a számot keressük, amelyet négyzetre emelve 9-et kapunk. A keresett szám a 9 négyzetgyöke, ami
3-mal egyenlő.
A zöld négyzetek területe ugyan egész szám, de az oldalaik hossza nem az. Így méréssel vagy
becsléssel tudjuk csak megadni azokat.
Az négyzet területét meg tudjuk határozni átdarabolással: = 2.
Az oldal hossza 1 tizedesjegy pontossággal 1 4 egység,
mert 1 42 = 1 96 2.
= = = 2 területegység
A 2 egység területű négyzet oldalának a hosszát négy-
zetgyök 2-nek nevezzük, és így jelöljük: 2.
A négyzet területét is meg tudjuk határozni átdarabolással: = 5.
= 1 = = 5 területegység
Az oldal hossza 1 tizedesjegy pontossággal (tizedekre kerekítve) 2 2 egység, mert 2 22 = 4 84 5.

Az 5 egység területű négyzet oldalának hosszát négyzetgyök 5-nek nevezzük, és így jelöl-
jük: 5.
2. példa
Jelöljük meg a 2, 4, 5 és a 9 számok helyét a számegyenesen!
64
Megoldás
A 2, 4, 5, illetve 9 egység területű négyzetek segítségével jelölhetjük meg a kérdezett számok helyét
a számegyenesen, az ábrán látható módon:
1
5 9
2 4
0 1 2 0 1 4=2 0 1 5 0 1 9=3
A számegyenesről is leolvasható, hogy 2 1 4, 4 = 2, 5 2 2, 9 = 3.
3. példa
Adjuk meg a 2-t három tizedesjegy pontossággal, közelítő értékek segítségével!
Megoldás
2 14 mert 1 42 (= 1 96) 2 1 52 (= 2 25)
2 1 41 mert 1 412 (= 1 988) 2 1 422 (= 2 016) % M+ M MR C
2 1 414 mert 1 4142 (= 1 999 396) 2 1 4152 (= 2 002 225) 1

7 8 9
A két közelítő érték közül mindig azt választjuk, amelyiknek a négyzete 4 5 6
még éppen kisebb 2-nél. Ezt az eljárást folytatva egyre közelebb jutunk a
2-höz.
2
1 2 3
EE 0 . (-) +
A zsebszámológép kijelzőjén az első 11 tizedesjegyét láthatjuk. Számítógép
segítségével nagyon sok tizedesjegyét meg tudjuk határozni. =
Az a szám, amelynek négyzete 2, azaz a 2, sem nem egész szám, sem nem törtszám. A tizedes
tört alakja végtelen nem szakaszos, azaz nem racionális szám. A végtelen nem szakaszos tizedes
törteket irracionális számoknak nevezzük. Számításainkban a 2-nek mindig valamilyen közelítő
értékével dolgozunk.
Mezopotámia régi nagyságáról a XIX. század második felében megindult, és a mai napig is tar-
tó régészeti ásatások tanúskodnak. A felszínre hozott leletek között van több tízezer ékírásos
szöveget tartalmazó égetett agyagtábla. A legrégebbi táblák Kr. e. 2100 tájáról azt tanúsítják,
hogy az itt élő nép igen ügyesen számolt. Tízes számrendszeren alapuló hatvanas számrendszert
használtak, és már a helyi érték fogalmát is ismerték. A számolás megkönnyítésére szorzótáb-
lázatokat használtak. Voltak négyzet- és köb-, valamint négyzetgyöktáblázataik. Az ókorban
Babilon több, mint egy évezredig Mezopotámia tudományos köz-
pontja volt. A babiloni matematika nagy hatást gyakorolt a hindu,
a görög és a későbbi arab matematikára.
Ezen a babiloni agyagtáblán egy négyzetet látunk. A négyzet át- 30
lóján lévő felirat a 2 négyzetgyökét ábrázolja négy 60-as szám- 10
1 24 51
rendszerű számjeggyel.
35
24 51 10 25
1+ + + 1 414 212 2 42
60 602 603
Az első öt tizedesjegye megegyezik a számológép kijelzőjén lát-
ható értékkel!
65
Jelöljük -szel a négyzet területét! Az szám négyzetgyökén az egység terü-

letű négyzet oldalának hosszát értjük, ezt -szel jelöljük. Más szóval: azt a
nemnegatív számot jelenti, amelynek a négyzete .
Ez azt is jelenti, hogy = ( )2 = .
Megállapodás szerint 0 = 0.
4. példa
Határozzuk meg az alábbi számok négyzetgyökét!
1 4
0 1 16 25 1 44 0 01 4 ( 5)2 42
9 25
Megoldás
0 = 0, mert 0 0 = 02 = 0. 1 = 1, mert 1 1 = 12 = 1.
16 = 4, mert 4 4 = 42 = 16. 25 = 5, mert 5 5 = 52 = 25.
! !
" #2 " #2
1 1 1 1 1 1 4 2 2 2 2 4
= , mert = = . = , mert = = .
9 3 3 3 3 9 25 5 5 5 5 25
$ $
2
1 44 = 1 2, mert 1 2 1 2 = 1 2 = 1 44. 0 01 = 0 1, mert 0 1 0 1 = 0 12 = 0 01.
A 4-et nem értelmeztük. Hasonlóképpen semmilyen negatív számét sem.
$ $
( 5)2 = 25 = 5, mert 5 5 = 25. 42 = 16-ot nem értelmeztük.
5. példa
Oldjuk meg az egyenleteket!
2 2 2 2 2
=0 =4 36 = 0 5=0 +4=0
Megoldás
Egy megoldása van, az = 0, mert 0 0 = 0. Minden 0-tól különböző szám négyzete viszont
pozitív.
Két olyan szám van, amelynek a négyzete 4, a (+2) és a ( 2). Ezt úgy is szoktuk mondani, hogy
az egyenletnek két gyöke van: 1 = +2, 2 = 2. Több nem lehet, mert a 2-nél nagyobb pozitív
számok négyzete nagyobb, a kisebbeké kisebb 4-nél. A ( 2)-nél nagyobb negatív számok négyzete
4-nél kisebb, a ( 2)-nél kisebbeké 4-nél nagyobb.
2 2
= 36, 1 = +6, 2 = 6 = 5, 1 = 5, 2 = 5
2
= 4, nincs gyöke az egyenletnek, mert nincs olyan szám, amelynek a négyzete negatív.
A 5 is irracionális szám, nem írható fel két egész szám hányadosaként. Ennek bizonyításával
későbbi tanulmányaitok során fogtok találkozni.
A 5 tizedes tört alakja is végtelen, nem szakaszos: 5 2 236.
kör Van olyan szám, amely pontosan megadja, hogy a kör kerülete hány-
=
szorosa a kör átmerőjének. Ezt a számot -vel jelölik, értéke 3 14.
A nem írható fel két egész szám hányadosaként, tizedesjegyeiben
3 14
nincs ismetlődés, ez a szám is végtelen, nem szakaszos tizedes tört.
A is irracionális szám.
66
A racionális számok és az irracionális számok együtt alkotják a valós számok halmazát.

A példákban szereplő számok közül néhányat beírtunk az eddig megismert számhalmazokba:
Valós számok Valós számok
%
Racionális 4 2
=
számok 2 1 414 25 5
Irracionális Egész
5 2 236 25 = 5
számok számok
3 14
Természetes
4=2
számok
Feladatok
1. Sorold fel a 100-nál kisebb négyzetszámokat!
2. Melyik állítás hamis?
Ha egy természetes szám utolsó jegye 9, akkor a szám négyzete 1-re végződik.
Van olyan négyzetszám, amelynek az utolsó jegye 8.
Nincs olyan négyzetszám, amelynek az utolsó jegye 2.
Ha egy természetes szám pontosan négy nullára végződik, akkor négyzetszám.
3. Természetes számok néhány első jegyét letakartuk. Melyik lehet ezek közül négyzetszám?
3, 4, 10, 600, 21, 5 000, 0 000
Prímtényezős alakban adtuk meg a számokat. Melyik nem négyzetszám?
24 54 , 22 32 , 54 74 , 22 36 , 28 , 2 34 52 , (2 5)4 32
4. Határozd meg a négyzetek területét! A területmérés egysége: 1 .
A területükből 1 tizedesjegy pontossággal (tizedekre kerekítve) határozd meg a négyzetek
oldalainak hosszát! Használd a hátsó belső borítón található négyzettáblázatot!
Milyen szabály szerint színezhettük a négyzeteket?
Számegyenesen jelöld a négyzetek oldalainak hosszát!
1
5. Melyik az a szám vagy számok, amelyek négyzete

64 144 625 34
0 01 1 44 6 25 0 0001?
Az eredményedet számológéppel ellenőrizd!
67
6. Határozd meg a következő kifejezések értékét! Számológéppel ellenőrizz!

10 100 1000
10 000 100 000 1 000 000
Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy igazak legyenek az így kapott állítások!
Ha , akkor a szám négyzetgyöke 10-nek valamelyik hatványa.
Ha , akkor a szám négyzetgyöke nem egész szám.
7. Határozd meg a következő kifejezések értékét! Számológéppel ellenőrizz!
& '2 $
2 22 4 ( 4)2
$ & '2
42 5 5 0
Melyik kifejezés nincs értelmezve? Add meg a betűjelét!
8. Milliméterpapíron pirossal ábrá-
zoltuk az ( ) = 2 függvény
grafikonját, ugyanebben a koor- 8
dináta-rendszerben kékkel ábrá-
zoluk az ( ) = függvény
grafikonját.
Olvass a grafikonokról! A ka- 6
pott értékeket vesd össze a pad-
társad eredményeivel! 5
Zsebszámológéppel ellenőrizz!
4
2 2 2
07 , 14 , 21 ,
2
28 , ( 2 3) , ( 1 7)2 ,
2 3
( 0 6)2
$ $ $ 2
0 5, 0 9, 1 6,
$ $ $ 1
2 4, 3 2, 4 5,
$
67 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7
9. Keresd meg az egyenlőket! A8

A6
4 9 103 , 4900 : 102 , 49 102 , 0 49 102 , 49 000 : 103 A7
A5
A4
Melyiknek tudod könnyen kiszámítani a négyzetgyökét?
9 100, 16 10, 25 10 000, 64 1000, 2 25 102 ,
A2
A3
81 : 102 , 36 : 103 , 6 25 : 104 , 81 : 105 , 1 44 : 106
Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják szinte
minden országban. Az A0-s ívet az ábrán látható módon megfelezve
A0
kapjuk az A1-est, ezt felezve az A2-est stb. Mekkora az így kapott
ívek rövidebb és hosszabb oldalának aránya?
Tippelj, majd nézz utána!
A1
1:2 1:15 1: 2 D) 1 : 1 2
68
10. Számológéppel határozd meg a következő kifejezések értékét!

$ $ $ $ $
2 56 3 349 9 303 12 67 82 63
$ $ $
361 28 900 0 1050 942 5 0 0121
Melyik állítás igaz?
Egyetlen olyan racionális szám van, amelynek a négyzetgyöke önmaga.
Minden 1-nél nagyobb racionális szám négyzetgyöke kisebb a számnál.
Van olyan racionális szám, amelynek a négyzetgyöke nagyobb a számnál.
11. Mennyi a négyzet területe, ha az oldala
1 45 m, 14 5 m, 0 145 m, 0 0145 m?
12. Mennyi a négyzet oldala, ha a területe
225 cm2 , 22 5 cm2 , 2 25 cm2 , 0 225 cm2 ?
13. Mennyi a kocka felszíne, ha az éle
580 dm, 58 dm, 5 8 dm, 0 58 dm?
14. Mekkora a kocka éle, ha a felszíne
150 cm2 , 1500 cm2 , 15 000 cm2 , 1 5 cm2 ?
2 2
= 16 12 = 24 ( 2)2 = 0 ( 3)2 = 9
Milyen földrészen és milyen folyó partján épült Babilon?
Melyik ország területén fekszik napjainkban?
1. példa
Az téglalapnak mekkora része a sárga négyszög?
Megoldás
A feladat megoldására többféle lehetőség kínálkozik, ezek közül muta-
tunk meg kettőt.
1. megoldás 2. megoldás
Átdarabolással meghatározzuk a sárga parale- Az téglalap területéből kivonva a kék
logramma területét: háromszögek területét, megkapjuk a sárga pa-
ralelogramma területét:
4 + 4 + 2 = 10 =
18 8 = 10
10 5
Mindkét úton ahhoz jutottunk, hogy a sárga négyszög területe = része a téglalapénak.
18 9
69
2. példa
Ezeket a fénycsőből készült betűket utcai reklámokhoz, felira-
tokhoz használják. Melyik betűhöz használtak hosszabb csövet?
Hogyan lehet megállapítani, ha nincs se vonalzónk, se körzőnk?
Megoldás
Dobjuk el a biztosan egyenlőket, és a maradék piros törött sza-
kasz és a kék szakasz hosszát hasonlítsuk össze!
Ezek összehasonlítását kétféleképpen is megtehetjük.
Egyik lehetőség:
Az M-ből megmaradt törött szakaszt „kiegyenesítjük”, majd a
piros és a kék szakaszra egy-egy négyzetet állítunk.
Határozzuk meg a négyzetek területét! Az a szakasz lesz
hosszabb, amelyre állított négyzet területe nagyobb.
Az M betű maradékából kapott piros szakaszra állított négyzet
területe a nagyobb, ezért a piros szakasz a hosszabb.
= 20 = 18
Ezzel beláttuk, hogy az M betű elkészítéséhez használtak fel
több neoncsövet.
Másik lehetőség:
Helyezzük át a négyzethálón az M-ből megmaradt két piros sza-
kaszt az ábrán látható módon! Egy egyenlő szárú háromszöget
kapunk, amelynek szárai a piros szakaszok.
A piros törött vonal hosszabb, mint a kék szakasz.
Feladatok
E feladatok megoldásához ne használj vonalzót mérésre!
1. Mekkora a rácssokszögek területe? A területmérés egysége 1 .

(A rácssokszögek csúcsai a négyzetrács pontjai.)
1
70
2. A megadott szakaszok négyzetek oldalai. Mekkora a négyzetek területe?

A területmérés egysége 1 . Melyik négyzet oldala a legnagyobb?
3. A sárga vagy a kék négyzet oldala a hosszabb?
4. Melyik háromszög nem tükrös? 1
5. Hány fokos a jobb oldali ábrán látható rácsháromszög szöge?

6. Egy hebehurgya, de agyafúrt inasnak egy 13 5-ös deszkát kellett volna
lefűrészelnie egy drága fából. Ehelyett egy négyzet alakú deszkát vá-
gott le. Rájött a tévedésére, s a négyzet alakú deszkát az ábrán látható
módon szétfűrészelte, és a kért téglalap alakú deszkává ragasztotta össze
a rajzon látható módon.
Az asztalosmester gyakorlott szeme azonban hamar észrevette a turpisságot. Mi a hiba?
71
Pitagoraszról kevés dolgot tudunk biztosan. Valószínűleg Kr. e.

580–500 körül élt, az égei-tengeri Szamosz szigetéről származ-
hatott. Azt tartják róla, hogy elsősorban vallásalapító volt, csak
mellékesen foglalkozott matematikával. Tanai, tudományos ered-
ményei elválaszthatatlanul összekeveredtek tanítványai, a pitago-
reusok munkáival. Annyi bizonyos, hogy nem ő fedezte fel a ró-
la elnevezett tételt, de valószínű, hogy a sok bizonyítás közül az
egyik tőle származik. A görög történetírók szerint a tétel bizonyí-
tása akkora öröm volt számára, hogy 100 ökröt áldozott az iste-
neknek. Egy német költő azt írja tréfásan az egyik szonettjében,
hogy azóta félnek az „ökrök” minden új felfedezéstől. A XX. szá-
zadban sokan a Pitagorasz-tétel rajzát sugározták volna a Mars fe-
lé, azt gondolván, ha ott értelmes lények élnek, akkor ezt a tételt
mindenképpen ismerniük kell.
Tétel
Bármely derékszögű háromszög átfogójára emelt négy-
zet területe egyenlő a befogóira emelt négyzetek terü-
letének összegével.
2
Az ábra szerinti jelölésekkel ( az átfogó, és a két
befogó): 2
2
= 2+ 2
Másképpen megfogalmazva: egy háromszög derék-
szögű, a két rövidebb oldalára (befogójára) emelt 2
négyzetek területének összege egyenlő a leghosszabb
oldalára (átfogójára) emelt négyzet területével.
A Pitagorasz-tétel sokféle bizonyítása közül könyvünkben a hindu bizonyítás szerepel.

Bizonyítás
Szerkesszünk két négyzetet, amelynek oldala egyenlő az adott derékszögű háromszög és befo-
gójának összegével! Osszuk az egyik négyzetet két kisebb négyzetre, amelyek területei 2 és 2 ,
és két egybevágó és oldalú téglalapra! A téglalapokat osszuk fel négy egybevágó derékszögű
háromszögre! Ha ezeket a háromszögeket másképp helyezzük el az ( + ) oldalú négyzetben, akkor
egy oldalú négyszöget kapunk. A oldalú négyszög minden szöge 90 , mert a szögeit 180 -ra
kiegészítő szögek összege 90 , tehát négyzet, területe 2 .
72
2
a háromszögek
2
átrendezése után
ezt kapjuk
2
Az ( + ) oldalú négyzetek területét a négy háromszög területével csökkentjük.
a négy-négy
2 háromszög
elvétele után
2
ezt kapjuk
Az első négyzetből 2 + 2 marad. A második négyzetből 2 marad.

A maradék területek egyenlőek, hiszen az egyenlő területű négyzeteket egyenlő területekkel csök-
kentettük.
Így azt kapjuk, hogy 2 + 2 = 2 .
A Pitagorasz-tétel megfordítása is igaz.
A tétel megfordítása:
Ha egy háromszög , , oldalai megfelelnek a Pitagorasz-féle feltételnek: 2 = 2 + 2 , akkor a
háromszög derékszögű. A derékszög a oldallal, a háromszög legnagyobb oldalával szemközti
szög.
Az ábrán látható háromszög derékszögű, mert 52 = 32 + 42 .
Sokan azt feltételezik, hogy az ókori Egyiptomban ezt a há-

romszöget használták fel a derékszög kitűzésére úgy, hogy
egy zárt zsinórt 12 csomóval 12 egyenlő részre osztottak,
és ezt feszítették ki három cövek közé az ábrán látható mó-
don.
A régészek éppen ezeket az arányokat fedezték fel a Chefren-piramis faragott köveinek és a
baalbeki Nap-templom királyszobájának méreteiben.
73
Azokat a derékszögű háromszögeket, amelyeknek mindhárom ol-

dala valamilyen egységben mérve egész szám, pitagoraszi három-
szögeknek is szokás nevezni. Az ilyen számhármasokat pedig pita-
goraszi számhármasoknak. Az egyik pitagoraszi háromszög ol-
dalai: 3, 4 és 5 egység hosszúságúak.
Ha ezt a háromszöget 2-szeresére, 3-szorosára, 4-szeresére na-
gyítjuk, újabb számhármasokhoz jutunk:
3 6 9 12 15 18
4 8 12 16 20 24
5 10 15 20 25 30
Végtelen sok pitagoraszi számhármas van.
Ezek közül néhány: 5, 12, 13 7, 24, 25 8, 15, 17 20, 21, 29 95, 168, 193
Feladatok
1. Igaz-e, hogy bármely négyzet átdarabolható két egybevágó négy-
zetté?
2. Egy négyzet alakú halastó területét úgy szeretnék megkétszerezni,
hogy négyzet alakú maradjon, és a sarkain álló nyárfákat ne kelljen
kivágni. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
3. Igaz-e minden egyenlő szárú háromszögre, hogy az alapra emelt
négyzet területe egyenlő a két szárra emelt négyzet területeinek
összegével? Az alábbi háromszögeken vizsgálódj!
4. Az alábbi számhármasok közül válaszd ki a pitagoraszi számhármasokat!

3, 4, 5 5, 13, 14 6, 8, 10 7, 23, 25 9, 40, 41 10, 24, 26 11, 60, 62
Pitagorasz és tanítványai pitagoraszi számhármasok előállítási módját találták ki. Az alábbi áb-
rán látható felső és alsó számsor segítségével végtelen sok pitagoraszi számhármast lehet elő-
állítani. Fejtsd meg az eljárás titkát!
1 4 9 16 25 36 49 64 81 100 121 144 169 196 225
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29
74
5. Mennyi a háromszögek oldalaira rajzolt négyzetek területe?

Mely háromszögekre igaz, hogy a leghosszabb oldalukra állított négyzet területe egyenlő a má-
sik két oldalukra állított négyzetek területeinek összegével?
1. példa
A tétel alapján a derékszögű háromszög bármely két oldalából kiszámítható a harmadik.
Az átfogót számítjuk ki:

2 2 2
= + = 72 + 242 = 49 + 576 = 625
= 625 = 25
A keresett átfogó hossza 25.
2 2 2
= + = 82 + 102 = 64 + 100 = 164
$ $
= 164 = 1 64 100 = 1 64 100 1 28 10 = 12 8
A keresett átfogó hossza megközelítőleg 12 8.
75
Az egyik befogót számítjuk ki:

2 2 2
= = 102 82 = 100 64 = 36
= 36 = 6
A keresett befogó hossza 6.
2 2 2
= = 202 182 = 400 324 = 76
= 76 8 72
A keresett befogó hossza megközelítőleg 8 72.
2. példa
A 2000-ben épült Megyeri-híd teljes
hossza 1861 5 m. A híd öt híd együtte-
se. Ezek közül a Nagy-Duna-ág feletti fer-
dekábeles acélhíd látható a fotón. A fer-
dekábeleket tartó, belül üreges vasbeton
oszlopok, más szóval pilonok, 100 méter
magasak. A két leghosszabb ferdekábel
rögzítési helyének távolsága, más szóval
a pálya ezen szakaszának hossza 300 m.
Hány méter a leghosszabb, kék színnel je-
lölt ferdekábel?
Megoldás
A megoldáshoz elegendő az ábrán látható egyenlő szárú há- pilon
romszögnek a felét lerajzolni. Pitagorasz tételével tudjuk ki- ferdekábel
számítani a ferdekábel hosszát, ami az ábrán látható derékszö-
gű háromszög átfogója. Jelöljük a ferdekábel hosszát betű-
vel!
Pitagorasz tétele szerint: pálya
2
= 1002 + 1502
2
= 10 000 + 22 500 = 32 500 ferdekábel = ?
= 32 500 180 3 pilon = 100 m
A ferdekábel hossza egészekre kerekítve 180 m.

a pálya hosszának fele = 150 m
76
1. példa
A Pitagorasz-tételt térbeli problémák megoldásánál is
alkalmazhatjuk.
Egy 3 cm élű kockába kétféle háromszöget helyeztünk:
Szerkesszük meg a háromszögeket!
Méréssel és számítással is határozzuk meg a három-
szögek ismeretlen oldalait!
Megoldás
A lapátló meghatározása
Szerkesztéssel: Számítással:
A sárga színű egyenlő szárú de-
rékszögű háromszögből ki tud-
juk számítani a lapátló hosszát
Pitagorasz-tétellel.
2 2 2 2
= + =2
= 2 2
$
= 2 32 = 2 9= 18 4 24
A megszerkesztett szabályos három-

szög oldala a kocka lapátlója.
A lapátló hossza körülbelül 4 2 cm. A lapátló hossza milliméteres pontossággal 4 2 cm.
A testátó meghatározása
Szerkesztéssel: Számítással:
A kék derékszögű három-
szögből Pitagorasz tételé-
vel ki tudjuk számítani a
testátlót, ami a háromszög
átfogója.
2 2 2
= +
A megszerkesztett derékszögű há-
romszög átfogója a kocka testátlója. 2 2 2 2
=2 + =3
$
= 3 2
$
= 3 32 = 3 9 = 27 5 19
A testátló hossza körülbelül 5 2 cm. A testátló hossza milliméterre kerekítve 5 2 cm.
77
Feladatok
1. Számítsd ki az átfogók hosszúságát!
2. Becsüld meg, hogy melyik pont van legtávolabb az origó- 1

tól! Méréssel ellenőrizd!
Pitagorasz tételével határozd meg az adott pontok távolsá-
gát az origótól 1 tizedesjegy pontossággal! A rácsnégyze- 1
tek oldalhossza legyen az egység! Így is ellenőrizd a becs- 0 1
lésedet!
Add meg olyan rácspontok koordinátáit, amelyek pontosan
olyan messze vannak az origótól, mint a pont!
3. Milyen messze vannak a koordináta-rendszer kezdőpontjától
az alábbi pontok? (3; 4), ( 5; 12), ( 6; 8), (12; 5)
4. Milyen messze van a koordináta-rendszer kezdőpontjától az a pont, amelynek az egyik tengely-
től való távolsága 3, a másiktól pedig 4 hosszúságegység? Hány ilyen pont van?
5. Számítsd ki a befogók hosszúságát!
6. Milyen messze van egymástól az és a pont a derékszögű koordináta-rendszerben? A rács-

négyzetek oldalhossza legyen az egység!
(3; 6), (3; 11) (4; 9), (11; 9) (2; 1), (6; 4)
( 1; 1), (3; 2) ( 3; 2), (9; 3) ( 5; 2), (1; 4)
7. Számítsd ki a tükrös háromszögek kérdezett hosszúságait!
78
8. Napjainkban a világ különböző részein egyre meredekebb

vízicsúszdákat építenek. Ezek egyike, a „Maja templom”
csúszda, a Bahama-szigeteken található. A bátor vállal-
kozó egy átlátszó, meredek lejtésű csőben zuhan lefelé,
és egy olyan akváriumba „pottyan”, ahol cápák és ráják
úszkálnak. A csúszda azon része, amelyik beérkezik a cá-
páktól hemzsegő medencébe, egy üvegfalú cső.
Milyen hosszú egy méreteiben ehhez hasonló csúszda víz feletti része?
A rajzról leolvashatod a számításhoz szükséges méreteket. =?
17 6 cm
9 4 cm
9. Milyen magasan repül a sárkány, ha 12 m 10. Milyen hosszú a ház homlokzatán látha-
hosszú a zsineg? tó deszka, ha a tető 45 -os szöget zár be
a vízszintessel?
11. Az Andrássy úton kifeszítünk egy

2 km hosszúságú kötelet. Majd a kötél
hosszát 1 m-rel növeljük. Az út köze-
pén olyan magasra emeljük ezt a köte-
let, amennyire csak lehet. Átfér-e a ki-
feszített kötél alatt
egy egér, egy kutya,
egy ember, egy zsiráf?
Becsülj! Számolj!
1000
5m
?
2 km
79
12. Egy 15 cm sugarú körbe egy 18 cm-es húrt rajzolunk! Milyen távolságra
van ez a húr a kör középpontjától?
13. Mekkora a területe az 1 dm élű kockába helye-

zett derékszögű háromszögnek?
14. Mekkora a velencei Rialto hídhoz hasonló híd két lábának távolsága, amelynek adatait a váz-
latrajzon megadtuk?
1. Számítsd ki a kérdezett hosszúságokat!
=? 29m
=?
8 cm 19 3 m 19 3 m
=?
15 cm 21m 33 6 m
2. Számítsd ki az egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogóját, ha befogói 8 cm hosszúak!
3. Mekkora a területe annak az egyenlő szárú háromszögnek, amelynek alapja 10 cm, szárai 13 cm
hosszúak?
4. Milyen messze van az origótól a ( 2; 10) pont?
5. Egy 3 4 m hosszú létrát úgy támasztanak a falhoz, hogy a létra alja 1 6 m-re van a faltól. Milyen
magasan van a létra teteje?
80
Hozzárendelés, függvény
Leány Leány
korsóval korsóval Éjjeli őrjárat
Goya Leonardo
Éjjeli őrjárat Éjjeli őrjárat Goya
Leány
Rőzse- Rőzsehordó Rembrandt Munkácsy korsóval
Rembrandt hordó nő nő
Mona Lisa Mona Lisa Leonardo Rembrandt Mona Lisa
Leonardo
A tékozló fiú A tékozló fiú Munkácsy Ásító inas
hazatérése hazatérése
Munkácsy
Ásító inas Ásító inas
Az első megfeleltetésnél híres festőkhöz rendeltük hozzá képeik címét. Itt a ki-
indulási halmaz, az ún. alaphalmaz elemei között vannak olyanok, amelyeknek
több elemet is megfeleltettünk. Ez a hozzárendelés nem egyértelmű.
A második megfeleltetésnél a képek címeihez egyértelműen hozzárendeltük a
festők nevét.
A harmadik megfeleltetésnél a festőkhöz egyértelműen hozzárendeltük az álta-
luk festett képeket. Itt a képhalmaznak van olyan eleme, amely nem szerepel a
megfeleltetésben.
Függvénynek nevezzük az egyértelmű hozzárendelést két nem üres halmaz között, vagyis
az egyik halmaz minden eleméhez hozzárendeljük a másik halmaz pontosan egy elemét.
A kiinduló halmazt alaphalmaznak nevezzük, és általában -val jelöljük. A másik halmazt
képhalmaznak hívjuk, és -val jelöljük.
Ezek a hozzárendelések függvények. Ezek a hozzárendelések nem függvények.
81
Descartes (1596–1650, francia tudós, a nevét dékártnak olvassuk ki) volt, aki a függvényeket
megfeleltetésként értelmezte. Ettől az időtől kezdve vált fontossá ez a matematikai fogalom.
A szót először Leibniz (1646–1716) német matematikus és filozófus használta. Ő kü-
lönösen szerette a matematikai jeleket, tőle származik az egyenlő (=), a szorzás ( ), a hasonló-
ság ( ) és az egybevágóság ( = ) jelölése is. A magyar nyelvbe a függvény szót Győry Sándor
(1795–1870) vezette be. Ő 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, és jelentős
szerepe volt a magyar matematikai szaknyelv kialakításában. Tőle származnak még a kitevő, a
szorzat, az arány szavaink is.
A függvényekkel a modern matematika (a XIX. század közepétől) nagyon sokat foglalkozik.
A természeti jelenségek leírásának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált.
Feladatok
1. Melyik megfeleltetés határoz meg függvényt?
hegedű hegedű
ütős ütős
harsona harsona
vonós vonós
cselló cselló
fafúvós fafúvós
oboa oboa
rézfúvós rézfúvós
xilofon xilofon
2. Melyik foglalkozáshoz melyik tárgy tartozhat?
= fazekas; bognár; szűcs; kalmár; kádár; kovács; varga; vájár
= kocsikerék; csizma; szén; ködmön; kereskedés; hordó; ló-
patkó; korsó
Függvényt határoz-e meg ez a megfeleltetés?
3. A következő megfeleltetések közül válaszd ki a függvényeket! Emeld
ki azokat, amelyek mindkét irányban egyértelműek, azaz mindkét
irányban függvények!
= osztályotok tanulói
= osztályotok tanulói
Minden tanulóhoz a tornasorban a jobb oldali szomszédját rendeljük hozzá.
Minden tanulóhoz, ha kettesével sorakoznak, a párját rendeljük hozzá.
= 14 év feletti magyar emberek
Az emberekhez a személyazonossági igazolványukban található, betűkből és számokból álló
kifejezést rendeljük, például: AP 238435, illetve a születési dátumát, például: 1990. 02. 06.
= filmszínészek nevei
Minden filmszínészhez a nevének kezdőbetűiből képzett monogramot rendeljük.
Minden filmszínészhez annak (vagy azoknak) a filmnek (vagy filmeknek) a címét rendeljük,
amelyben (vagy amelyekben) játszott.
= racionális számokból álló számpárok
A számpárokhoz a koordináta-rendszer egy-egy pontját rendeljük.
A számpárokhoz a két szám számtani közepét rendeljük.
82
= a sík pontjai
A sík minden pontjához a tőle 1 cm-re lévő pontokat rendeljük.
A sík minden pontjához azt az 1 cm sugarú kört rendeljük, amelynek az adott pont a közép-
pontja.
4. A gyermekjóléti szolgálatnál kezelt problémák száma a kezelt probléma típusa szerint 2011-ben:
Anyagi probléma 201 272

Gyermeknevelési probléma 165 468
Beilleszkedési probléma, magatartászavar 168 542
Életviteli probléma 122 188
Családon belüli konfliktus 136 609
Fogyatékosság, retardáció 9 435
Szenvedélybetegség 16 326
A gyermekjóléti szolgálatnál 2011-ben készült adatokat ábrázolja a kördiagram. Adj meg

egy alaphalmazt, egy képhalmazt, és írd le a hozzárendelési utasítást a két halmaz elemei
között!
Függvényt határoz-e meg a megfeleltetésed? Ha igen, miért? Ha nem, akkor miért nem?
5. A 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésre jelentkezők régiók szerinti megoszlása:
fő 33 866
35 000
Jelentkezők
30 000
Felvételt nyertek
25 000
20 000 15 715
13 531
15 000 10 501 9 518
8 687
10 000
5 000 2 613
0
12 259 7 821 14 524 9 406 29 029 8 676 2 467 régió
Dél-Alföld Dél- Észak- Közép- Közép- Nyugat- Külföld
Dunántúl Alföld Dunántúl Magyar- Dunántúl
ország
Az ábrán látható oszlop-, illetve vonaldiagram alapján állapítsd meg a hozzárendelések alaphal-
mazát, képhalmazát, és írd le a hozzárendelési utasítást is!
6. Minden számhoz rendeld hozzá az ellentettjét, a reciprokát!
! "2
2 3 42 4
4 1+ 0
3 5 5 5
7. oldalú konvex sokszögekhez (3 10) rendeld hozzá
belső szögeinek összegét, külső szögeinek összegét!
83
8. Keresd a párját! A szakaszokat két végpontjukkal adtuk meg. Melyik hossz tartozik hozzájuk,
ha rácsegységben számolunk?
( 3; 2) (5; 2) ( 2; 2) ( 2; 5) (0; 1) (3; 5)
( 1; 2) (2; 7) 3 5 8 90 9 49
9. Döntsd el, hogy melyik grafikon lehet függvény grafikonja, és melyik nem!
2 2 3
1 2
1
1
2 1 0 1 2 0 1 2 2 0 1 2 3
1
2
2 3
3 3 3
2 2 2
1 1 1
3 2 0 1 2 3 3 2 10 1 2 3 3 2 10 1 2 3
1
2 2 2
3 3 3
1. példa
Ebben a példában három hozzárendelést tanulmányozunk.
A lovak számához hozzárendeljük a lábaik számát.
A négyzet oldalának hosszához hozzárendeljük a négyzet
kerületét (azonos hosszúságegységben).
A számokhoz hozzárendeljük a szám négyszeresét.
Mindegyik függvényhez értéktáblázatot készítünk, majd meg-
rajzoljuk a hozzárendelés grafikonját.
Megoldás
Lovak 0 1 2 3 4 5 1 1 1
Oldal 1 2 35 4 5 Szám 0 1 2 75 4
Lábak 0 4 8 12 16 20 2 2 2
Kerület 2 4 8 14 16 20 Négyszeres 2 0 2 4 11 16
84
10 10
9 9
8 8 5
7 7 4
6 6 3
5 5 2
4 4 1
3 3
2 2 1 01 2 3
1 1
0 1 2 3 4 5 0 1 2 3 4 5
Ha a lovak számát, a négyzet oldalának hosszát és a kiindulási számot -szel jelöljük, akkor mind-
három hozzárendelést az ( ) = 4 függvény írja le, de az alaphalmazok különbözősége miatt a
függvények és grafikonjaik is különbözőek:
= természetes számok grafikon: pontokból áll, amelyek egy origón áthaladó egyenesen vannak
= pozitív számok grafikon: félegyenes
= tetszőleges szám grafikon: egyenes
Mindhárom grafikonnál olyan ( ; ) koordinátájú pontokat ábrázoltunk, ahol = 4 volt.
Az ( ) jelölés arra utal, hogy adott értékhez mit rendel hozzá az -fel jelölt függvény. Ha
például ( ) = 4 , akkor (3) = 4 3 = 12. Kiolvasása: függvény helyettesítési értéke az = 3
helyen 12. Röviden: „f 3 egyenlő 12”.
2. példa
Rendeljük hozzá a számokhoz a kétszeresüket! 5
4
Megoldás 3
Ezt a hozzárendelést leírhatjuk a következő jelöléssel is: ( ) = 2 . 2
Elkészítjük a hozzárendelésnek megfelelő grafikont is. 1
0 1 2 3
Ha a feladatnak megfelelő pontokat koordináta-rendszerben akarjuk
ábrázolni, akkor olyan ( ; ) koordinátájú pontokat jelölünk ki a 3 2 1
1
koordináta-rendszerben, ahol az koordinátához hozzárendeljük az
2
koordinátát úgy, hogy = 2 .
3
5 ( 1; 2), (0; 0), (2; 4) pontokra igaz az = 2 össze-

4 függés, ezért ezek a pontok a grafikonon vannak.
3 Az = 2 összefüggés egy függvényt határoz meg: ( ) = 2 .
2 A (1; 4) pont a grafikon „felett” van, hiszen 4 2 1 ( 2 össze-
1 függés áll fenn).
1 2 3
Az (3; 2) pont a grafikon „alatt” van, mert 2 2 3 ( 2 össze-
3 2 1 0
1 függés teljesül).
2 Az 2 összefüggés a grafikon „felett” lévő pontok koordinátáira
igaz.
3
85
3. példa
Készítsük el az ( ) = 2 lineáris függvény grafikonját!
Adjunk meg legalább 4 olyan pontot a koordinátáival, amelyek a grafikonhoz tartoznak!
Pótoljuk az adott pontok koordinátáit úgy, hogy azok rajta legyenek az ( ) függvény grafikon-
# $ ! " # $ ! "
1 4
ján! 0; ; ;4 ;
3 5
Megoldás
Két pont meghatározásával már tudjuk ábrázolni az egyenest. 0 2
A pontok koordinátáihoz kiszámoljuk az = 2 koordinátáit. 2 2 0
A megoldást célszerű táblázatba foglalni:
2 1 1 5 A pontok:
5
2 4 3 1 3 ( 2; 4), ( 1; 3), (1; 1), (5; 3). 4
3
Ha például a ( 2; 4) pont helyett a ( 2; 5) pontot vizsgáljuk, akkor
2
az a grafikon fölött, míg a ( 2; 3) pont a grafikon alatt helyezkedik el.
1
A grafikonon levő pontok koordinátáit -szel és -nal jelölve az
=2 egyenlet jellemzi azokat. Innen ha például = 0, akkor 2 1 0 1 2 3
= 2 0 = 2, tehát (0; 2);
% &
1 1 5 1 5
ha = , akkor = 2 = , tehát ; ;
3 3 3 3 3
ha = 4, akkor 4 = 2 , innen = 2, tehát ( 2; 4);
% &
4 4 4 6 6 6 4
ha = , akkor = 2 ; 2= ; = ; = , tehát ; .
5 5 5 5 5 5 5
4. példa
Rajzoljuk föl a következő függvények grafikonjait, ha az alaphalmazba az összes eddig tanult
szám tartozik!
( )=3 ( )= 3 ( )=2 1
Megoldás
A grafikonok elkészítéséhez értéktáblázatot készítünk a ( 2) és 2 közötti egész számokra.
( )=3 ( )= 3 ( )=2 1
2 1 0 1 2 2 1 0 1 2 2 1 0 1 2
3 3 3 3 3 3 3 6 3 0 3 6 2 1 5 3 1 1 3
5 5
4 5 4
4 3
2 3 2
1 2 1
1
3 2 10 1 2 3 3 2 10 1 2 3
2 2 10 1 2 3 2
3 3
86
Tapasztalatunk szerint a függvények grafikonja az , és esetben egyenes.

Azokat a függvényeket, amelyeknek a grafikonja egyenes, lineáris függvényeknek nevezzük.
Ha a hozzárendelés ( ) = „szám” típusú, akkor az egyenes párhuzamos az tengellyel.
Ha a hozzárendelés ( ) = + típusú (ahol és számok, és 0), akkor a függvényt első-
fokú függvénynek hívjuk. Mivel a grafikonja egyenes, ezért elegendő két pontját meghatározni
az ábrázoláshoz.
Ennek alapján elkészíthető a lineáris függ-
L i n e á ri s f ü g g v é n y e k
vények halmazábrája (Venn-diagramja),
amelynek minden részébe csak egy-egy
konstans függvények
elsőfokú függvények
megfeleltetést írtunk be. egyenes arányosságok
Megállapodás: Ha az alaphalmazt ( )=2 ( )=3
külön nem adják meg, akkor
= az összes eddig tanult szám ( )=2 +1
Feladatok
1 Keresd a párját!
Az automata mosógép A gép mos. Kiszivattyúzza az elhasz-
vizet szivattyúz. nált vizet.
víz mennyisége víz mennyisége víz mennyisége
idő idő idő
2. Egy pécsi iskola egyik hatodik osztálya kirándulást tett a megtett út (km)
Mecsekben. Az első napi cél egy turistaház volt. Az osz- 12
tály hétfő reggel 9 órakor indult. A diákok hétfői haladását
mutatja a következő grafikon. 10
Összesen hány km utat tett meg az osztály hétfőn? 8
6 km-t 9 km-t 13 km-t 14 km-t 6
A hétfői túra alatt összesen hány óra pihenőt tartott az
osztály? 4
Nem tartottak pihenőt. 1 5 óra pihenőt tartottak. 2

indulástól eltelt idő (óra)
3 óra pihenőt tartottak. 4 óra pihenőt tartottak. 0
0 1 2 3 4 5 6
Lineáris függvényt határoz-e meg a grafikon?
Add meg, hogy melyik időintervallumban haladtak a leggyorsabban a gyerekek! Mekkora
volt ekkor a sebességük?
87
3. Az angol autók sebességmérő órája kétfé-

le mértékegységben mért sebességet mutat.
mérföld
Az Angliában használatos 25 meg-
óra
km
felelője 40 .
h
Add meg hozzárendelési szabállyal a két se-
besség közötti összefüggést, ha 1 mérföld
mérföld
1 6 km! Először a -ban mért sebes-
óra
km
ségnek feleltesd meg a -ban mért sebes-
h
séget, és a kapcsolatot ábrázold koordináta-
km mérföld
rendszerben! Ezután a -ban mért sebességnek feleltesd meg a -ban mért sebességet!
h óra
Ennek a függvénynek is készítsd el a grafikonját!
Nézz utána, hogy milyen hosszú a földrajzi mérföld és a tengeri mérföld!
4 Juci a vasárnapi kosárlabda-mérkőzésen 23 pontot dobott. Ezt részben az 1 pontos büntetődobás-
ból, részben a 2 pontos kosarakból gyűjtötte össze. Mennyit dobhatott az egyes kosárfajtákból?
Ha -szel jelölöd a 2 pontos kosarak számát, hogyan függ az -től a büntető kosárdobások
száma? Készíts grafikont erről a függvényről!
1
5. Számold ki az ( ) = + 2 függvény helyettesítési értékét, ha
3
1
=6 = = 261 =0
2
6. Számold ki a ( ) = 0 2 + 8 függvény helyettesítési értékét, ha
3
= 5 = = 104 =0
5
7. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a következő függvények grafikonjait!
1
( )= +2 ( )=2 +1 ( )= +2 ( )=2
2
8. Ábrázold az ( ) = 3 4 függvény grafikonját!
# $ # $ # $ # $
Határozd meg az 6; , 2; , ; 1 és ; 1 pontok hiányzó jelzőszámait
úgy, hogy a pontok
a grafikonon, a grafikon alatt, a grafikon fölött legyenek!
9. Ábrázold az ( ) = 4 3 függvény grafikonját! Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik
van a grafikonon, melyik van fölötte, és melyik alatta!
(0; 0), (0; 3), (0; 2), (1; 1), (1; 2), (2; 2), (2; 5), (100; 397)
10. Ábrázold az ( ) = 2 +4 függvény grafikonját! Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik
van a grafikonon, melyik van fölötte, és melyik alatta!
(0; 0), ( 2; 0), ( 1; 6), (1; 3), (2; 0), (5; 7), (6; 6), (100; 198)
88
(
3)( + 3)
11. Add meg az ( ) = utasítással megadott függvény értelmezési tartományát,
3
majd ábrázold a függvény grafikonját! Mely számok alkotják a függvény értékkészletét?
( 2)( 4)( 6)
12. Add meg az ( ) = utasítással megadott függvény értelmezési tartomá-
( 2)( 6)
nyát, majd ábrázold a függvény grafikonját! Mely számok alkotják a függvény értékkészletét?
1. példa
Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben a következő függvények grafikonjait!
( )=2 ( )=2 +1 ( )=2 3
Megoldás
Mindegyik függvény hozzárendelési
+1
0 2
3
szabálya lineáris függvényt határoz
=2
2 0 4
=2
meg, ezért a grafikonok egyenesek
( )
=2
( )
lesznek. Így elegendő két-két pontot 0 2
( )
meghatároznunk a grafikonokon. 2 +1 1 5
1
0 2
0 1
2 3 3 1
Észrevehetjük, hogy az egyenesek párhuzamosak. A hozzárendelé-
si utasításban az -es tag szorzótényezője mindig 2. Bárhol lépünk
egyet jobbra vízszintesen, a függvény grafikonja mindig 2-t emel- 4
kedik. Ezt a 2-es számot hívjuk a fenti lineáris függvények mere- 3
dekségének. A ( ) = 2 + 1 függvény grafikonjának egy kis részét 2
kinagyítottuk, ott szemléltetjük mindezt. Ezt már tanultuk korábban 1
az ( ) = 2 egyenes arányosság kapcsán is. 10 1 2 3 4
2. példa
Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben a következő függvények grafikonjait!
( )= +3 ( )=2 +3 ( )=3
Megoldás
Mindegyik függvény hozzárendelési szabálya lineáris függvényt határoz
meg, ezért a grafikonok egyenesek lesznek. Így elegendő két-két pontot (0; 3) ( )=3
meghatároznunk a grafikonokon.
3
+3 +
0 2 0 2 0 2 1
=2 )=
+3 3 5 2 +3 3 7 3 3 3
(
0 1
Észrevehetjük, hogy mindhárom egyenes áthalad a (0; 3) ponton, azaz
( )
az egyenesek ugyanabban a pontban metszik az koordinátatengelyt.

89
Feladatok
1. Melyik hozzárendelés melyik grafikonhoz tartozik?
( )=2 +5 ( ) = 20 3 ( )=3 +2
( )=5 ( )=5 +2 ( )=2+3
20
6 6
10
4 4
2 2
0 5 0 1 2 0 1 2
6 6 6
4 4
2 2 2
0 1 2 0 1 2 0 1 2
2. Melyik hozzárendelési szabály melyik grafikonhoz tartozik?

( )=3 1 ( )= 3 ( )=3
( )= +3 ( ) = 3( 1) ( )= 3+3
3 3 3
3 3 1 1 3
3 3

( )= 2 ( )= ( )= 2
Mit mondhatunk a három grafikonról? Melyik lesz egyenes arányosságot leíró grafikon?
1 1 1
( )= +2 ( )= 3 ( )=
2 2 2
( )=15 +3 ( )=15 2 ( )=15
90

( )= +3 ( )= +3 ( )=3
Milyen közös tulajdonsága van a három grafikonnak? Észrevettél-e még valamit?
1 1 1
( )= ( )= ( )=
6 3 2
Melyik a legmeredekebb grafikon? Van-e közös pontja a három grafikonnak? Melyik lesz egye-
nes arányosságot leíró grafikon?
8. Keress szabályt a grafikonokhoz!
5 5
4 4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
0 1 2 3 4 0 1 2 3 4 0 1 2 3 4
9. Készítsd el a lineáris függvény grafikonját, és add meg a hozzárendelési utasítást!

A függvény áthalad az (0; 2) ponton, és 1-et jobbra lépve 3-at emelkedik.
A függvény áthalad az (0; 2) ponton, és 1-et jobbra lépve 3-at süllyed.
A függvény áthalad az (2; 1) ponton, és 1-et jobbra lépve 2-t emelkedik.
A függvény áthalad az (2; 1) ponton, és 1-et jobbra lépve 2-t süllyed.
10. Gondoltam egy egyenesre. Mi lehet a hozzárendelési szabály, ha ez az egyenes áthalad a meg-
adott pontokon?
0 1 3 4 4 6 2 2
( )=? 2 1 ( )=? 1 3 ( ) = ? 11 13 ( )=? 5 3
11. Rajzold le a koordináta-rendszer hiányzó tengelyeit!

=2
1
= 2
( )
1
( )
+
)=
(
( )
4 =
2
12. Ábrázold az ( ) = (2 3) ( + 1) utasítással megadott függvény grafikonját!

2 6
13. Ábrázold az ( ) = utasítással megadott függvény grafikonját!
3
91
1. példa
Egy téglalap kerülete 12 hosszúságegység. Egyik oldalának hosszát változtatva, hogyan változik
a másik oldalának hossza, ha a téglalap kerülete továbbra is 12 hosszúságegység?
Készítsük el az ( ) = 6 lineáris függvény grafikonját!
Keressünk olyan egész számokat, amelyeknek az összege 6!
Megoldás
Jelöljük a téglalap oldalainak hosszát -szel és -nal.
A = 2( + ) összefüggés miatt 12 = 2( + ), innen = 6 , azaz a
téglalap egyik oldalának változásától függ a másik oldal hossza. Ezt a függ-
vénykapcsolatot az ( ) = 6 lineáris függvény írja le, ahol 0 6
és 0 ( ) 6.
Az egész számokat -szel és -nal jelölve: + = 6. Innen = 6 , azaz az egyik számtól függ
a másik szám, az ( ) = 6 hozzárendelési utasítás szerint. Itt csak egész szám lehet.
Mindhárom hozzárendelési utasítás azonos, ezért elég egy közös érték- 2 4
táblázatot készíteni. ( )=6 4 2
7 7 7
6 6 6
5 5 5
4 4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6
A grafikon: egy nyílt szakasz, A grafikon: egyenes, A grafikon: egy egyenesen elhelyez-
alaphalmaz: 0 6, alaphalmaz: az összes szám, kedő pontok,
képhalmaz: 0 6. képhalmaz: az összes szám. alaphalmaz: egész számok halmaza,
képhalmaz: egész számok halmaza.
Az alaphalmaz elemei alkotják a függvény értelmezési tartományát, ezt ebben a könyvben
ÉT-vel jelöljük.
Ha az alaphalmazról nem teszünk külön említést, és az számhalmaz, akkor
= az összes eddig tanult szám
Az értelmezési tartomány elemeihez hozzárendelt értékek halmazát a függvény értékkészletének
hívjuk. Ez a képhalmaz részhalmaza. Jelölése: ÉK.
Az feladatban ÉT olyan számokból áll, amelyekre 0 6,

ÉK olyan számokból áll, amelyekre 0 6.
A feladatban ÉT = az összes eddig tanult szám ,
ÉK = az összes eddig tanult szám .
A feladatban ÉT = egész számok , ÉK = egész számok .
92
2. példa
Készítsük el az ( ) = 2 +1 függvény grafikonját, ha ÉT = 3 4 . Adjuk meg a függvény
értékkészletét is!
Megoldás
7
A függvény grafikonja egy egyenes lesz, ezért elegendő két pontját meghatá-
roznunk. Célszerű az értelmezési tartomány két „végpontjában” kiszámolni a
függvény helyettesítési értékét, mert az fogja megadni az értékkészletet is.
( 3) = 2 ( 3) + 1 = 7 (4) = 2 4 + 1 = 7 1
3 0 1 3
ÉK: 7 7
7
Feladatok
1. Készítsd el az ( ) = 3 2 függvény grafikonját, és add meg a függvény értékkészletét is, ha
az értelmezési tartomány
ÉT = 2 2 ,
ÉT = természetes számok .
2. Készítsd el az ( ) = 3 + 2 függvény grafikonját, és add meg a függvény értékkészletét is,
ha az értelmezési tartomány
ÉT = 2 2 ,
ÉT = természetes számok .
3. Készítsd el az ( ) = + 2 függvény grafikonját, és add meg a függvény értékkészletét is, ha
az értelmezési tartomány
ÉT = 5 4 ,
ÉT = egész számok .
4. Keress két olyan
egész számot,
tetszőleges számot, amelyek különbsége 5.
Írd fel a számpárok között fennálló kapcsolatot leíró hozzárendelési utasítást!
Készítsd el a kapott függvény grafikonját, és add meg a függvény értékkészletét is!
5. Rajzold meg a következő három függvény grafikonját!

( )=25 +5 ÉT = 2 0 ,
( )=5 25 ÉT = 0 2 ,
( )=2 ÉT = 1 2; 1 2 .
Milyen alakzatot kaptál?
93
Az egyenletek és egyenlőtlenségek megoldására nagyon sokféle módszer van.

Eddig lebontogatással és mérlegelvvel oldottuk meg az ilyen feladatokat. Most egy másik módszert
is megismerünk.
1. példa
1 1
„Számfogócska” segítségével oldjuk meg a 2 + 3 = 3 egyenletet, illetve a 2 + 3 3
2 2
egyenlőtlenséget!
Megoldás
Az -nek értéket adunk, és kiszámoljuk az egyes kifejezések értékeit. A játékhoz jegyzőkönyvet
készítünk, és koordináta-rendszerben követjük a fogócskát.
Jegyzőkönyv: Grafikon:
1
2 +3 3
2 5 2 +3
6 15 15 0 4
3
1 1 2 1
5 13 13 3
2 2 1 2
4 11 12 1 5 4 3 2 1 11 2 3 4 5
2
2 7 9 2
3
4
0 3 6 3
5
6
2 1 3 4
7
4 5 = 5
1
3 11 A 2 +3= 3 egyenlet megoldása:
5 7 2
2 2 = 4
6 9 3 6
A grafikonról azt látjuk, hogy az egyenlet két oldalán álló kifejezéseknek egy-egy lineáris függvény
felel meg, amelyek grafikonjai éppen az = 4 értéknél metszik egymást.
A grafikonról azt is leolvashatjuk, hogy ennek az egyenletnek nem lehet több megoldása, hiszen két
1
egyenesnek legfeljebb 1 metszéspontja van. A 2 + 3 3 egyenlőtlenség megoldása 4,
2
hiszen ekkor a piros kifejezéshez tartozó helyettesítési értékek kisebbek a zöld kifejezéshez tartozó
helyettesítési értékeknél.
Ez a grafikonon úgy látszik, hogy az 4 értékekre a piros grafikon a zöld grafikon alatt van.
94
11
= 5 értéknél 7 . Ezt a feladatot algebrai úton is meg tudjuk oldani:
2
1
2 +3= 3 +3
2
1
2 +6= 2
2
4 + 12 =
3 + 12 = 0 innen = 4
2. példa
Eszti reggel 8-kor indul el biciklivel az 56 km-re levő fa-
luban élő nagymamájához. Óránként átlagosan 16 km-t
halad, míg bátyja, Zoli egy órával később indul, mond-
ván, hogy úgyis utoléri Esztit, hiszen ő 24 km-t tud órán-
ként megtenni.
Mikor éri utol Zoli a húgát, és ekkor hány km-re vannak
a nagymamájuktól?
Megoldás
A feladatot grafikusan oldjuk meg. út [km]
Eszti
Az eltelt időt Eszter indulásától mérjük órákban. Így a kislány 60 Zoli
által megtett utat az ( ) = 16 lineáris függvény írja le. Zoli
50
1 órával később indult, és szintén egyenletes sebességgel halad,
ezért az út-idő grafikon egyenes lesz. Egy óra múlva a 24-es 40
km-kőnél lesz, ezért az ő mozgását az ( ) = 24( 1) függ-
vény írja le, amelyet a zárójel felbontásával ( ) = 24 24 30
alakba írhatunk. Célszerű az időtengelyt a 8 órával indítani. 20
A grafikonról leolvasható, hogy 11 órakor éri utol Zoli Esz-
tert, és ekkor a 48-as km-kőnél vannak, azaz még 8 km-t kell 10
mindkettőjüknek megtenniük a nagymama falujáig. 0 idő [h]
8h 9h 10h 11h 12h
Feladatok
1. Olvasd le a grafikonról a feladatok megoldásait, és jelöld őket a
4
számegyenesen! A füzetedben dolgozz! Ellenőrizz behelyettesí-
3
téssel! 2
4=2 2 (Pirossal színezz!) 1
4 2 2 (Kékkel színezz!)
3 2 1 1 2 3 4
4 2 2 (Zölddel színezz!)
2. Oldd meg grafikusan a következő feladatokat!
1
3 1 +3 2 6 9 7
3
3. Oldd meg grafikusan a következő feladatokat!
+2
4 2 +4 2 + 11 2 4 4
2
95
4. Melyik lehet az a két szám, amelyek összege 4? Az egyik szám függvényében írd fel a
másik számot, és a kapott függvényt ábrázold koordináta-rendszerben!
Melyik lehet az a két szám, amelyek összege 4 és különbségük 1? A feladatot grafikusan
oldd meg!
5. Melyik az a két szám, amelyek összege 6 és különbsége 2?
6. Az agár meglátja a tőle 100 m-re levő nyulat, és

m
25 sebességgel üldözőbe veszi. A nyúl azonnal
s
menekülni kezd, de csak 15 m-t képes megtenni egy másodperc alatt.
Mennyi ideig tart az üldözés? Oldd meg a feladatot grafikusan!
7. Pista és Zoli két, egymástól 85 km-re levő faluban nyaralnak. Elhatározzák, hogy hétfőn reggel
6-kor kerékpárral elindulnak egymás felé, és útközben találkoznak. Pista óránként 14 km-t tesz
meg. Zoli elaludt, és csak fél nyolckor indult, de ő óránként 18 km-t tekert. Mikor és hol talál-
koznak, és melyik fiú tesz meg hosszabb utat a találkozásig? Oldd meg a feladatot grafikusan!
8. Lindáék családja egy DVD-kölcsönzőbe szeretne beiratkozni. Az egyik kölcsönzőben 1000 Ft
az éves tagdíj, és a kölcsönzés díja 400 Ft lemezenként, míg a másikban 2000 Ft az éves tagdíj,
de lemezenként csak 350 Ft-ot kell fizetni. Hány lemez kölcsönzé-
sekor kell azonos díjat fizetni a két klubban? Hány lemez kölcsön-
zésekor célszerűbb az első, illetve a második DVD-kölcsönzőbe be-
iratkozni?
9. Hány perc alatt szerzi meg a cápa a tőle 200 m-re levő áldozatát, a
tonhalat, ha az észreveszi a cápát, és elkezd elúszni előle? A tonhal
óránként 18 km-t, míg a cápa 36 km-t tesz meg.
km
10. Mennyi idő múlva éri utol a rendőrautó a bankrablót, ha az 100
h
sebességgel menekül, és a rendőrök a rablást követő 10. percben
km
kezdték el üldözni 120 sebességű, szirénázó rendőrautójukkal?
h
A számok abszolút értéke

A számegyenesen megjelöltünk néhány számot és azok ellentettjét is:
10 10
3 07 07 3
8 7 6 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8
Ha a számegyenest a 0 pontnál félbehajtanánk, akkor az azonos színnel jelölt pontok (azaz a szá-
mokat és azok ellentettjeit ábrázoló pontok) éppen fednék egymást.
96
Egy számnak a számegyenesen a 0 ponttól való távolságát a szám abszolút értékének nevezzük.
Pozitív szám és a 0 abszolút értéke: maga az eredeti szám. Negatív szám abszolút értéke: a szám
ellentettje (ez egy pozitív szám).
Jelölése:
+6 abszolút értéke 6, melyet így jelölünk: ' + 6' = 6
10 10 ' 10 '' 10
'
abszolút értéke , melyet így jelölünk: ' '=
3 3 ' 3' 3
0 abszolút értéke 0, melyet így jelölünk: 0 =0
Abszolútérték-függvény
1. példa
Minden számhoz rendeljük hozzá az abszolút értékét!
Megoldás
Ha a számokat -szel jelöljük, akkor a hoz- 3 2 1 0 1 2 3
zárendelés matematikai leírása: ( ) = .
( )= 3 2 1 0 1 2 3
Néhány értékkel táblázatot készítünk:
Észrevehetjük, hogy az ( ) = függvény két részre bontható:
Ha 0, akkor ( ) = . Ha 0, akkor ( ) = . Tehát:
1 1 1
1 1 0 1
Az abszolútérték-függvény nem lineáris függvény, hiszen grafikonja nem egyenes.

ÉT = az összes tanult szám , ÉK = nemnegatív számok . A grafikonnak a (0; 0) pontban törés-
pontja van.
A függvény fontos tulajdonsága:
ha 0, akkor a függvény csökkenő, azaz nagyobb értékhez kisebb függvényérték tartozik;
ha 0, akkor a függvény növekvő, azaz nagyobb értékhez nagyobb függvényérték tartozik.
Másodfokú függvény
2. példa
Minden számhoz rendeljük hozzá a négyzetét!
Megoldás
2
Ha a számokat -szel jelöljük, akkor a hozzárendelési szabály: ( ) = . Célszerű értéktáblázatot
készíteni:
3 25 2 15 1 05 0 05 1 15 2 25 3
2
( )= 9 6 25 4 2 25 1 0 25 0 0 25 1 2 25 4 6 25 9
97
Az ( ) = 2 függvény grafikonját parabolának nevez-

zük, értelmezési tartománya:
5
ÉT = az összes tanult szám .
4 Minden szám négyzete nemnegatív szám, és minden
nemnegatív szám szerepel a hozzárendelésben.
3 A másodfokú függvény értékkészlete:
ÉK = nemnegatív számok .
2
Mivel az azonos abszolút értékű számok négyzete egyen-
lő, a grafikon szimmetrikus az tengelyre. [
1
(2; 4) tükörképe ( 2; 4).]
A parabola szimmetriatengelyén levő pontját tengely-
1 2 3 pontnak nevezzük: (0; 0).
A függvény fontos tulajdonsága:
ha 0, akkor a függvény csökkenő, azaz nagyobb értékhez kisebb függvényérték tartozik;
ha 0, akkor a függvény növekvő, azaz nagyobb értékhez nagyobb függvényérték tartozik.
A híres, bár nem bizonyított történet szerint Isaac Newton [ejtsd:
ájszek nyúton] (1642–1727, angol tudós) akkor kezdett a tömeg-
vonzásról elmélkedni, amikor észrevette, hogy egy alma leesett a
fáról. Azon is elgondolkodott, hogy akkor vajon miért nem esik le
a Hold is.
Galilei olasz tudós (1600 körül) fedezte fel azt a nevezetes tényt,
hogy amennyiben az esés zavartalan, akkor minden tárgy ugyanak-
kora gyorsulással esik.
Törtfüggvény
3. példa
Egy háromtagú hegymászó expedíció összekészített élelmi-
szer-mennyisége két hétre elég. Hány napig tart ki ugyanez az
élelmiszer-mennyiség, ha más létszámú csoport indul útnak?
Megoldás
Készítsünk értéktáblázatot néhány értékre, és ábrázoljuk derékszögű koordináta-rendszerben az
összetartozó értékpárokat!
Emberek száma 1 2 3 4 5 6 7 14 21 42
Napok száma 42 21 14 10 5 84 7 6 3 2 1
98
napok száma
40 Ha az élelmiszer mennyisége adott, akkor az emberek

száma és a napok száma között fordított arányosság
35 van. A kapott pontok egy hiperbolán helyezkednek el.
30
Ha az emberek számát -szel jelöljük, akkor a napok szá-
42
mát az = egyenlettel kapjuk meg.
25
Az emberek számától függ a napok száma, amíg kitart az
42
20 élelmiszer. Ezt az ( ) = függvény írja le.
15
10
5 10 15 20 25 30 35 40 emberek száma
ÉT = 1; 2; 3; ; 41; 42 . ÉK = 1; 2; 3; ; 8 4; 10 5; ; 42 .
Az ÉT-ban csak pozitív egészek, míg az ÉK-ben törtszámok is vannak.
Feladatok
1. Keresd a párját! Melyik pont melyik függvény grafikonján van rajta?
2 ( )=2 ( )= +2
( )=
( 1; 1) (2; 4) (7; 9) ( 4; 8) ( 4; 16)

m
2. Ha egy követ 30 sebességgel felfelé hají- magasság [m]
s 50
tunk, akkor annak a mozgását az ábrán látható
út-idő grafikonnal szemléltethetjük. A moz-
gást leíró függvény: ( ) = 30 5 2 , ahol 40
az eltelt időt jelenti másodpercben mérve.
30
Mi a görbe neve?
Milyen maximális magasságot ért el a kő? 20
Mikor volt a kő 40 m magasan?
Milyen hosszú ideig volt a kő 40 m fölött? 10
Mikor esett vissza a földre? idő [s]
1 2 3 4 5 6
3. Hány kis négyzetet látsz az ábrán? Ábrázold grafikusan az
összetartozó értékeket! Lehetséges-e, hogy 256 vagy 1000 kis
négyzet legyen valamelyik ábrán?
99
4. Az ejtőernyő a repülőgépből való kiugrás után 5 másodperccel

nyílik ki. Hány métert zuhan az ugró ez idő alatt? (A megtett
út és az eltelt idő közötti összefüggést az = 5 2 képlettel lehet
számolni.)
5. A szabadon eső testek által megtett utat a Földön az = 5 2
képlettel, míg a Holdon az = 0 8 2 képlettel lehet kiszámítani.
Közös koordináta-rendszerben ábrázold a két helyen érvényes
út-idő grafikonokat! Olvasd le a grafikonokról, hogy 2, 3, 4, 5
másodperc elteltével mennyivel tesz meg hosszabb utat a Föld
felé zuhanó test! A leolvasott értékeket számolással is ellenő-
rizd!
Mennyi idő alatt ér a Földre, illetve a Holdra egy 30 m magasról leejtett kő?
6. Pogácsaszaggató-készletünk legkisebb tagjának sugara 1 cm, és
mindegyik szaggató 0 5 cm-rel nagyobb sugarú az előzőnél.
A készlet 4 darabos. Készíts értéktáblázatot arról, hogy a kü-
lönböző sugarú szaggatók mekkora alapterületű tésztát vágnak
ki! Ábrázold koordináta-rendszerben az összetartozó értékpárokat!
Milyen függvényt lehet felírni a sugár és a terület között?
Add meg a függvények értékkészletét is!
Hol csökkenőek és hol növekvőek a függvények?
( )= ( )=
Add meg a függvények értékkészletét is!
Hol csökkenőek és hol növekvőek a függvények?
( )= ( )= 2
9. Készítsd el az
3 3
( )= 0, ( )= 0
függvények grafikonjait! Milyen kapcsolat van a két grafikon között?
10. Egy téglalap területe 12 cm2 . Egyik oldalának hosszát változtatva hogyan változik a másik oldal
hossza, ha a téglalap területe változatlanul 12 cm2 ?
Készítsd el az általad felírt függvény grafikonját, és add meg a függvény értelmezési tartományát
és értékkészletét is!
11. Hol vannak a síkon azok a ( ; ) koordinátájú pontok, amelyekre igaz, hogy
1
= , = 1, = 0?
12. Mekkora a kerülete és a területe annak a háromszögnek, amelyet az ( ) = 2 függvény

grafikonja és az tengely határol?
100
13. A folyóparton sportpálya céljára téglalap alakú telket akarunk

elkeríteni 400 m hosszú kerítéssel. (A vízparti részhez nem
kell kerítés.)
Mekkorának válasszuk a téglalap oldalait, ha azt akarjuk,
hogy a sportpálya területe a lehető legnagyobb legyen?
A mindennapi életben gyakran van szükség arra, hogy sorba rendezzük a dolgokat.
Az orvosi rendelőben a betegek érkezési sorrendjüknek megfelelő sorszámot kapnak.
Egy osztály tanulóit névsor szerint írják a naplóba.
A testnevelésórán „tornasorba” kell állni.
A szótárban a szavakat az ábécé rendje szerint találjuk.
A bolygókat a Naptól való távolságuk sorrendjében szoktuk felsorolni.
A sorba rendezés lényege, hogy egy adott halmaz elemeinek rendre sorszámot adunk így:
első,
második,
harmadik
Így egy speciális függvényt határozunk meg, hiszen a pozitív egész számokhoz egyértelműen
rendeljük hozzá a vizsgált halmaz elemeit. Az így meghatározott függvényeket sorozatok-
nak nevezzük.
a bolygók Naptól való távolsága szerint a következő a sorrend:
az első bolygó: a Merkúr közepes távolság 58 millió km
a második: a Vénusz ” 108 ”
a harmadik: a Föld ” 149,6 ”
a negyedik: a Mars ” 228 ”
az ötödik: a Jupiter ” 778 ”
a hatodik: a Szaturnusz ” 1428 ”
a hetedik: az Uránusz ” 2872 ”
a nyolcadik: a Neptunusz ” 4498 ”
Sorozatoknál a sorszámnevek kiírása helyett bevezették a következő jelölést: 1 , 2 , 3 Kiol-
vasása: a sorozat első eleme, a sorozat második eleme, harmadik eleme vagy a sorozat első tagja,
második tagja, harmadik tagja
A bolygós példára alkalmazva 3 = Föld. A bolygó neve után meg tudjuk mondani, hogy
az hányadik tagja a sorozatnak. a Jupiter az ötödik elem, jelöléssel: Jupiter = 5 .
1. példa
Soroljuk fel nagyság szerint a pozitív páros számokat!
Megadjuk egy sorozat első néhány elemét: 1 = 3, 2 = 5, 3 = 7. Mi lehet a sorozat képzési
szabálya?
101
Megoldás
Pozitív páros számok halmaza = 2 4 6 8 .
A sorozatra tanult új jelölést használva:
Az első pozitív páros szám: 1 = 2 (= 2 1)
A második pozitív páros szám: 2 = 4 (= 2 2)
A harmadik pozitív páros szám: 3 = 6 (= 2 3)
Észrevehetjük, hogy az -edik pozitív páros szám: =2 .
A függvényeknél használatos jelöléssel is leírhatjuk a feladatot: a sorszámhoz
7
hozzárendeljük a megfelelő páros számot.
6 (1) = 2, (2) = 4, (3) = 6, , ( )=2 .
5 Elkészítjük a páros számok sorozatának grafikonját (a tengelyekre a sorozat
4 elemének sorszámát, illetve az elemek értékét szoktuk felírni).
3
A grafikon pontokból áll, hiszen csak pozitív egész szám lehet. A grafikon
2
1 pontjai az ( ) = 2 lineáris függvény grafikonján vannak. A sorozat eleme-
inek még egy fontos tulajdonságát ismerjük: a szomszédos elemek különbsé-
0 1 2 3 4 5
ge 2, vagyis 2 1 = 3 2 = 2.
A kérdésre többféle megoldás is adható, hiszen
lehet, hogy a páratlan prímszámok sorozatáról van szó, ekkor 4 = 11, 5 = 13, 6 = 17
lehet, hogy az egynél nagyobb páratlan számok sorozatának első három elemét adtuk meg, ekkor
4 = 9, 5 = 11, 6 = 13
lehet, hogy egy olyan sorozatot adtunk meg, melynek első eleme a 3 és minden további eleme
2-vel több az előzőnél, ekkor az előzőleg meghatározott sorozatot kapjuk csak más utasítással:
4 = 9, 5 = 11, 6 = 13
lehet, hogy 1 = 3, 2 = 5, 3 = 7, 4 = 13, 5 = 15, 6 = 17, 7 = 23, 8 = 25, 9 = 27
Tanulság:
Egy sorozat első néhány elemének ismerete nem határozza meg egyértelműen a sorozatot.
Egy sorozatot csak akkor tekintünk ismertnek, ha megadjuk annak képzési szabályát is.
2. példa
Az iskolai szavalóversenyre berendezték a tornatermet. Az első sorba
10 széket tettek, a következőbe 14-et, és minden további sorba 4-gyel töb-
bet, mint az előző sorba. Összesen 6 sor szék fért el.
Hány szék került az utolsó sorba?
Összesen hány vendég nézhette ülve az előadást?
Megoldás
Sorok száma 1 2 3 4 5 6
Székek száma 10 14 18 22 26 30
Összesen: 10 + 14 + 18 + 22 + 26 + 30 = 120
Tehát a hatodik sorban 30 szék volt, és összesen 120 ülőhely volt a tornateremben.
Lerajzoljuk a székek számának megfelelő sorozathoz tartozó grafikont:
102
székek
száma Ebben a sorozatban minden elem 4-gyel több az
( ) 1 = 10
előző elemnél, azaz a szomszédos elemek különb-
28 +4 sége 4.
2 = 14
24 Ha közvetlenül szerettük volna meghatározni a ha-
20 +4
3 = 18 todik sorba férő székek számát, így is eljárhattunk
16
+4 volna: 6 = 10 + 4 5 = 10 + 20 = 30.
12 = 22
4 Az első példában a szomszédos elemek különbsé-
8
+4 ge 2 volt, itt pedig 4. Az ilyen képzési szabállyal
4 5 = 26
előállítható sorozatok külön nevet is kaptak a ma-
0 1 2 3 4 5 6 +4 tematikában.
sorok száma 6 = 30
Számtani sorozatnak nevezzük az olyan sorozatot, amelyben a második tagtól kezdve minden
tagot úgy kapunk meg, hogy a sorozat előző tagjához egy – a sorozatra jellemző – számot hoz-
záadunk.
Megadjuk az első elemet 1 -et, és az állandó számot, -t (a latin eredetű differencia = különbség
szó kezdőbetűjéből).
2= 1+ 2 = 10 + 4 = 14
3 = 2 + = 1 + 2 3 = 14 + 4 = 10 + 2 4 = 18
4= 3+ = 1+3 4 = 18 + 4 = 10 + 3 4 = 22
.. ..
. .
Hogyan lehet ügyesen összeadni a számtani sorozat első néhány elemét?
10 + 14 + 18 + 22 + 26 + 30 Párosítva az összeadandókat 3 párt kapunk, melyek összege egy-
40 aránt 40, így
40 10 + 14 + 18 + 22 + 26 + 30 = 3 40 = 120
40
Babilóniában Kr. e. VI–III. században már ismertek eljárást a számtani sorozat elemeinek összeg-
zésére. A hinduk az V–XII. században, a kínaiak pedig a VI–IX. században jöttek rá az összegzési
képletre.
A képen a világ egyik legszebb és legjobb

állapotban megmaradt görög színháza látha-
tó. Kr. e. a III. században kezdték építeni, és
Kr. e. a II. században lett kész. A nézőterét
2 szektorra osztották fel. Az elsőben 34 sor
van, és 12 részre van felosztva, míg a felső
szektorban 22 rész található, és minden rész-
ben 21 sor van. Összesen 12 300 ember fér
el a tökéletes akusztikájú nézőtéren.
103
3. példa
Adjuk össze a számokat 1-től 40-ig!
Megoldás
Az 1 + 2 + 3 + 4 + + 40 összeg kiszámítása nem nehéz, de meglehetősen unalmas feladat.
Célszerű csoportosítással egyszerűbben elvégezhető az összeadás:
1 + 2 + 3 + 4 + + 20 + 21 + + 37 + 38 + 39 + 40
41
41
41
41
41
A második elem 1-gyel több az elsőnél, míg az utolsó előtti 1-gyel kevesebb a 40-nél.
A harmadik elem 2-vel több az elsőnél, míg hátulról a harmadik 2-vel kevesebb a 40-nél. Ezért
minden pár értéke azonos: 41.
Összesen 20 pár van, ezért az összeg: 20 41 = 820.
40
Összegként: ( 1 + 40 ) eredményre jutottunk.
2
Ha az összeadandók száma páratlan, akkor is elvégezhető hasonló módszerrel az összeadás.
1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15
16
16
16
16
16
16
16
1 + 15 2 + 14
Minden pár számtani közepe éppen a középső elem: = = =8
2 2
1 + 15
Így az összeg: 15 = 15 8 = 120.
2
Az előző példát a „matematikusok fejedelme”, Gauss (1777–1855), német matematikus, fizikus
és csillagász 6 éves korában oldotta meg.
A gyermek Gauss tanítója már korán észrevette tanítványa kivételes tehetségét. Az akkori idők
megszokott módján a tanító egyszerre több osztállyal foglalkozott. Ugyanabban a teremben
együtt volt mind a négy osztály. Míg a tanító az egyik évfolyamot irányította, addig a többi-
nek valamilyen önálló munkát adott. Egy ilyen alkalommal a kis Gauss osztálya azt a feladatot
kapta, hogy adják össze a természetes számokat 1-től 40-ig. Alig tűzte ki a tanító a feladatot,
a kis Gauss már vitte is ki a palatábláját a katedra asztalára, és szász tájszólással mutatta az
eredményt: „Da ligget es” (itt fekszik). A tanító már-már megfenyítette volna, amikor a szeme a
palatáblán megakadt a helyes eredményen (820). „Hogy kaptad meg az eredményt?” – kérdezte.
A kisfiú mint magától értetődőt felelte: 40 meg 1 az 41, 39 meg 2 az 41. Húsz ilyen pár van, tehát
az eredmény 20-szor 41, azaz 820. A tanító nem sajnálta a fáradságot. A rendkívüli gyermekről
jelentést tett elöljáróinak, és a fiú híre csakhamar eljutott a braunschweigi herceghez. A herceg
is segítőkész volt. Kezébe vette a csodagyermek neveltetését.
Így került a szegény fiúcska gimnáziumba és azután a göttingeni egyetemre.
104
4. példa
Írjuk fel a számtani sorozatok első hat elemét, és készítsük el a hozzájuk tartozó grafikonokat!
1 1
2; 0 5; 1 =3 1 = 3; = 2 1 = ; 2 =
3 4
Megoldás
A számtani sorozat differenciáját A sorozat minden eleme 3.
megkapjuk, ha bármelyik elemből ki- 5
4
vonjuk az őt megelőző elemet. 3
3
= 2 1 = 05 ( 2) = 1 5. 2 2
Az elemek: 2; 0 5; 1; 2 5; 4; 5 5. 1 1
Egy növekvő számtani sorozatot kap- 0 0 1 2 3 4 5 6
1 1 2 3 4 5 6
tunk.
2
1 1
= 3; = 2
1 = ; 2= .
1
3 4
2 = 1+ =3 2=1
= + = 1 2= 1 Így a sorozat differenciája:
3 2
1 1 1
4 = 3+ = 1 2= 3 = 2 1 = = .
= + = 3 2= 5 4 3 12
5 4
Célszerű minden törtet 12-edekben felírni.
6 = 5+ = 5 2= 7
4 3 3 1 2
A számtani sorozat csökkenő. 1 = ; 2= ; 3= 2+ = = ;
12 12 12 12 12
1 1
3 4 = ; 5 = 0; 6 = .
2
12 12
1
Csökkenő számtani sorozatot kaptunk.
1 2 3 4 5 6
0
1
2
3
3 12
4
0
5 1
12 1 2 3 4 5 6
6
7
5. példa
Ábrázoljuk grafikonon a sorozatok első öt elemét!
Melyik hozzárendeléssal adtunk meg számtani sorozatot?
2
=2 = +2 = =2
Megoldás
A hozzárendelési utasítás alapján kiszámoljuk 1 2 3 4 5 Számtani sorozat-e?
az egyes sorozatok első öt elemét: 2 4 6 8 10 igen; 1 = 2, = 2
3 4 5 6 7 igen; 1 = 3, = 1
1 4 9 16 25 nem;
2 2 2 2 2 igen; 1 = 2, = 0
105
10 10 Észrevehetjük, hogy a sorozatokat áb-

9 9 rázoló grafikonok pontokból állnak, és
8 8 az sorozat elemei az ( ) = 2 ,
7 7 a sorozat elemei a ( ) = + 2,
6 6 a sorozat elemei a ( ) = 2
5 5 lineáris függvények grafikonjain van-
4 4 nak. Ezek határoznak meg számtani so-
3 3 rozatot.
2 2
1 1
0 1 2 3 4 5 6 0 1 2 3 4 5 6
Feladatok
1. Írd fel a számtani sorozat első hat tagját, és készítsd el a hozzájuk tartozó grafikonokat, ha
első eleme 3 és a különbsége 0 5, első eleme 4 és a második eleme 1,
1 1 1
1 = és = 2, 1 = 0 7 és 2 = 1 2, 4 = és 5 = ,
2 2 4
első eleme 2 és harmadik eleme 5, tizedik eleme 5 és a különbsége 0!
2. A grafikonok alapján írd le a számtani sorozatok első hat tagját!
7
7 7 6
6 6 5
5 5 4
4 4 3
3 3 2
2 2 1 1 2 3 4 5 6
1 1 0
0 0 1
1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6
7 5
5
6 3 4
5 3
4 1 2
3 1
1
2 3 0
1 1 1 2 3 4 5 6
1
0 1 2 3 4 5 6
0 3 2
1 2 3 4 5 6
3. Ábrázold grafikonon a sorozatok első öt elemét, és add is meg azok értékeit!
( )=2 +3 ( )= +4 ( )= 2
4. Ábrázold grafikonon a sorozatok első öt elemét! Melyik hozzárendeléssel adtunk meg számtani
sorozatot?
( )=3+2 ( )=3+ 2 ( ) = 32 +
106
5. Négyórás biciklitúrán az első órában 22 km-t tettünk meg, majd minden órában 2-2 km-rel
kevesebbet. Hány km-t tekertünk az egyes órákban, és milyen hosszú volt a túra?
6. A következő sorozatok közül válaszd ki azokat, amelyek számtani sorozatot adhatnak meg, és
írd föl a kiválasztott sorozat további három elemét is!
2; 5; 8; 7; 7; 7; 19; 12; 6;
4 11 7
; ; ; 0 2; 0 22; 0 222; 5; 9; 13;
3 6 3
0 9; 0; 0 9; 1; 4; 9; 148; 183; 218;
1 1
7. Egy számtani sorozat második eleme , ötödik eleme . Mennyi a sorozat differenciája?
2 5
8. Mennyi annak a számtani sorozatnak a differenciája, amelynek első eleme 8, és első két ele-
mének számtani közepe 6?
9. Milyen sorozatot kapsz, ha a 2; 5; 8; 11; és 2; 2; 6; 10; számtani sorozatok meg-
felelő elemeit
összeadod, kivonod egymásból?
10. Melyik fiú csinált több fekvőtámaszt egy hét alatt? Pista első nap 15-öt nyomott le, és a napi
adagot mindig 3-mal növelte; Zoli pedig mindennap 20 fekvőtámaszt csinált.
11. Az erdészek a kivágott rönköket az ábrán látható módon
tárolják. Hány rönk van a rakásban, ha az 12 sorból áll?
12. Számítsd ki a természetes számok összegét 1-től 100-ig!
13. Számítsd ki a páros számok összegét 2-től 100-ig!
14. Számítsd ki azoknak a legfeljebb kétjegyű számoknak az
összegét, amelyek 3-mal osztva 1-et adnak maradékul!
15. Összesen hány téglalap van az egyes ábrákon?
16. Egy számtani sorozat második és negyedik elemének összege 34. A sorozat ötödik eleme 31.
Sorold fel a számtani sorozat első öt elemét, és add meg az összegüket is!
17. Egy számtani sorozat harmadik és első elemének különbsége ( 4). A sorozat második tagja 5.
Írd föl a sorozat első öt elemét, és add meg az összegüket is!
18. Tornabemutatón a lányok a szalaggyakorlathoz háromszög alakban álltak fel.
Az első sorban egy kislány volt, a követke-
zőben három, és minden sorban 2-vel többen
álltak, mint a megelőzőben. Összesen 15 sor-
ban voltak, majd a labdagyakorlathoz négyzet
alakban kellett felállniuk. Meg tudták ezt ol-
dani?
El tudnak-e négyzet alakba helyezkedni a lá-
nyok akkor is, ha a rajznak megfelelően álltak
fel a szalaggyakorlathoz, és továbbra is 15 sor
van?
107
19. Számítsd ki azoknak a

legfeljebb kétjegyű, legfeljebb háromjegyű
számoknak az összegét, amelyek 5-tel osztva 2-t adnak maradékul!
20. Mekkorák a háromszög szögei, ha azok számtani sorozatot alkotnak, és
a legkisebb szög 45 , a legnagyobb szög 82 ,
a legnagyobb és a legkisebb szög különbsége 120 ,
a legnagyobb és a legkisebb szög összege 120 ,
a legnagyobb és a legkisebb szög összege 100 ?
21. Képezd a pozitív egész számok 5-tel való osztási maradékát!
Hány különböző eleme van ennek a sorozatnak?
Készítsd el a sorozathoz tartozó grafikont!
Határozd meg a következő értékeket: 7 , 1526 , +5 !
22. Egy vendéglő tulajdonosának négyzet, illetve téglalap alakú asztalai vannak. Nagyobb rendez-
vényekhez az asztalokat és a székeket az ábrákon láthatóan szokta elrendezni:
vagy vagy
Az egyes elrendezéseknél hány vendéget tud leültetni 8 asztal mellé?

Az egyes elrendezéseknél hány vendéget tud leültetni 20 asztal mellé?
Keress képletet arra, hogy asztal mellé hány vendéget lehet leültetni!
A megtalált összefüggést ellenőrizd = 8-ra és = 20-ra!
23. Mutasd meg, hogy a 2001 + 2 (1 + 2 + + 2000) szám értéke négyzetszám!

24. Lehet-e
14 15
egymást követő egész szám összege prímszám?
25. Egy szultánnak 143 felesége volt. 1000 na-
pon keresztül adót szedett. Az első napon
144 aranyat, a többi napokon pedig min-
dig egy arannyal többet, mint az azt meg-
előző napon. Az így beszedett adót egyenlő-
en akarta szétosztani a feleségei között. Meg
tudta-e tenni?
26. Hány olyan négyszög van, amelynek szögei

pozitív egész számokból álló számtani soro-
zatot alkotnak?
108
27. TOTÓ
1 2 x
1. Minden emberhez hozzárendeljük a ez függvény ez nem csak a gyerekek
születési dátumát függvény esetében függvény
2. A háziállattal rendelkező családok- ez függvény ez nem csak a kutyák
hoz hozzárendeljük az állataikat függvény esetében függvény
3. Minden háziállathoz hozzárendeljük ez függvény ez nem csak a kutyák
azt a családot, aki az állatot tartja függvény esetében függvény
4. Az ( ) = 3 5 és a ( ) = 7+3 li- az első a a második a egyforma a
neáris függvények grafikonjai közül meredekebb meredekebb meredekségük
5. A lineáris függvény grafikonja minden soha csak speciális
egyenes esetben esetben
6. Minden lineáris függvény grafikonja minden soha csak speciális
metszi az tengelyt esetben esetben
1
7. Az ( ) = 2 +2 és a ( ) = +3 párhuzamosak merőlegesek derékszögtől
2
különböző
lineáris függvények grafikonjai szöget zárnak be
egymással
8. Az (9; 45) pont az ( ) = 3 + 28 grafikonján grafikonja grafikonja felett
függvény van alatt van van
9. Az = 4 + 2 képlet számtani 1 = 2, =4 1 = 6, =4 1 = 4, =2
sorozatot határoz meg, amelyre
10. Az ( ) = 5 1 lineáris függvény 51 49 nem határoz meg
által meghatározott számtani sorozat számtani sorozatot
10. eleme
11. Ha két számtani sorozat megfelelő biztosan soha nem speciális sorozatok
tagjait összeszorozzuk, akkor az új számtani lesz számtani esetén lehet
sorozat sorozat lesz sorozat számtani sorozat
12. Egy számtani sorozat legkisebb ele- nem 8 4
me 8, egy másik eleme 16. Ekkor határozható
a középső elem meg
13. Ha a számtani sorozat differenciája növekvő csak akkor bármilyen lehet a
pozitív, akkor a sorozat növekvő, ha sorozat növekedési
az első elem szempontból
is pozitív
13+1. Szerintem a válaszaim közül legalább 12 jó legalább 10 jó kevés jó, ezért
még tanulnom kell
109
1. Az oszlopdiagramon a 8. c osztály legutóbbi matematikadolgozatainak eredményét láthatod.

darabszám
17
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1 osztályzatok
0
1 2 3 4 5
Adj meg egy hozzárendelési utasítást a grafikon alapján!
Mi az általad megadott függvény értelmezési tartománya, és mi az értékkészlete?
Mennyi volt az osztály matematikadolgozat-eredményének az átlaga?
2. Készítsd el az ( ) = 2 3 lineáris függvény grafikonját!
Határozd meg a pontok hiányzó jelzőszámait úgy, hogy azok a grafikonon legyenek!
% & % &
2 1
(3; ), ( 4; ), ; , ( ; 7), ;
3 5
3. Add meg az ábrán látható grafikonokhoz tartozó lineáris
függvények hozzárendelési utasítását!
4. Készítsd el az ( ) = 0 5 + 2 függvény grafikonját, és

add meg az értékkészletét, ha az értelmezési tartomány
ÉT = 4 6 !
5. Egy számtani sorozat első eleme ( 6), a harmadik eleme 2.

1
Mennyi a sorozat differenciája?
0 1
Add meg a sorozat első hat elemét!
Ábrázold grafikonon a sorozat első hat elemét!
6. Egy öt polcból álló könyvszekrény alsó polcán 31 könyv van, míg a legfelsőn már csak egy.
Minden polcra 6-tal kevesebb könyvet tettek, mint az alatta lévőre.
Hány polcból áll a könyvszekrény?
Hány könyvet helyeztek el rajta?
110
Térgeometria
Térgeometria
„Karod erős – szived emelkedett:

Végetlen a tér, mely munkára hív,
S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd
Szünetlenül, mely visszaint és emel,
Csak azt kövesd.”
A következő képek arról tanúskodnak, hogy az egyszerű mértani

testekből kiindulva a művészi fantázia milyen csodálatos alko-
tásokra képes.
E fantasztikus építmények alkotóelemei hasábokkal, hengerekkel, gúlákkal, kúpokkal és gömbökkel

modellezhetők. Most ezeknek a mértani testeknek a tulajdonságaival ismerkedünk meg.
1. példa
Csoportmunka
Építsetek sokszöglapokból különböző mértani testeket!
Rajzoljátok le, milyen lapok határolják a megépített testet!
Rajzoljátok le a test egyik hálóját!
Állapítsátok meg, hogy hány csúcsa, lapja és éle van a testeknek!
111
Térgeometria
Megoldás
1. test 2. test 3. test
A határoló lapok
A test egyik hálója
Csúcs Lap Él Csúcs Lap Él Csúcs Lap Él

6 5 9 8 6 12 7 7 12
Összefüggés az adatok között
6+5=9+2 8 + 6 = 12 + 2 7 + 7 = 12 + 2
Euler tétele (Kiegészítő tananyag)
A táblázat utolsó sorában leírt összefüggések általában is igazak. A sokszöglapokkal határolt

egyszerű testek esetében a csúcsok és lapok számának összege 2-vel több, mint az élek száma:
+ = +2
Ezt az összefüggést Leonard Euler [ejtsd: leonárd ajler] (1707–1783) svájci matematikus fedez-
te fel.
112
Térgeometria
2. példa
Rajzoljuk meg a testek elöl-, felül- és oldalnézetét!
felül felül felül
oldal oldal oldal
elöl elöl elöl
Megoldás
elölnézet
felülnézet
oldalnézet
Feladatok
1. Rajzold le, milyen határoló lapjai vannak az ábrán látható testeknek!
Rajzold le a testek egyik hálóját!
Hány csúcsuk, lapjuk és élük van?
113
Térgeometria
2. Melyik testnek melyik a hálója? Keresd meg a párokat!
3. Milyen síklapok határolják a testeket?
4. Az alábbi ábrákon egy-egy test és annak három különböző nézete látható. Párosítsd a testeket
a nézetekkel!
felülnézet felülnézet felülnézet
oldalnézet oldalnézet oldalnézet
elölnézet elölnézet elölnézet
114
Térgeometria
A gúlát egy oldalú sokszög és darab, egy csúcsba

„összefutó” háromszög határolja. Az oldalú sokszög a gú-
la alaplapja, a háromszögek az oldallapok. Az oldallapok
oldalélekben, az alaplap és az oldallapok az alapélekben
metszik egymást. A pontnak az alaplap síkjától való tá-
volsága a gúla magassága, ami a pontból az alaplap sík-
jára bocsátott merőleges szakasz hossza.
Érdemes megjegyezni, hogy a gúlának csak lapátlója van, testátlója nincs, mivel
bármely két csúcsát összekötő szakasz mindig valamelyik lapon vagy annak határán
halad.
Ha a gúla alapja háromszög, akkor a testet négy háromszög határolja. Ezért az ilyen
gúlákat tetraédernek is nevezik. Közülük nevezetes az ábrán látható szabályos tet-
raéder, amelynek minden határolólapja szabályos háromszög.
115
Térgeometria
1. példa
Csoportmunka
Építsetek síklapokból négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúlát!
Építsetek síklapokból szabályos tetraédert!
Hány darab négyzetlapra és háromszöglapra volt szükség külön-külön az egyes testekhez?
Mérjétek meg a testek alapélének, oldalélének, lapmagasságának és testmagasságának hosszú-
ságát!
Megoldás
Az testhez 1 db négyzet és 4 db
egyenlő szárú háromszög kellett.
A testhez 4 db szabályos háromszög
kellett.
(A táblázat a építővel készült testek adatait tartalmazza.)

Alapél hossza Oldalél hossza Lapmagasság Testmagasság
Négyzet alapú gúla 6 cm 9 cm 8 5 cm 7 9 cm
Háromszög alapú gúla 6 cm 6 cm 5 2 cm 4 9 cm
2. példa
Ha egy gúlát szívószálakból, pálcikákból vagy drótból készítünk el, akkor a test
élvázát kapjuk meg.
A szabályos ötszög alapú gúla alapéleit piros drótból, az egyenlő oldalé-
leit pedig kék drótból készítettük. Hány cm piros és hány cm kék drótot
használtunk fel, ha az alapél 5 cm, az oldalél pedig 8 cm hosszú?
Milyen hosszú drót szükséges az olyan gúla megépítéséhez, amelynek min-
den éle kétszer ilyen hosszú?
Megoldás
Az alapélek összhossza: 5 5 cm = 25 cm. Az oldalélek összhossza: 5 8 cm = 40 cm.
25 cm hosszú piros drótot és 40 cm hosszú kék drótot használtunk fel.
Ha az oldalélek mindegyike kétszerese az eredetinek, akkor a piros drótból (2 5 cm) 5 = 50 cm,
a kék drótból (2 8 cm) 5 = 80 cm hosszú drót szükséges.
A nagyobb gúla élvázának összhossza kétszer akkora, mint a kisebbiké.
116
Térgeometria
Feladatok
1. Keress a környezetedben gúla alakú tárgyakat, és jellemezd őket!
2. Műanyag elemekből építettük a testeket.
Milyen síkidomok határolják a testet? Rajzold le a határolólapokat!
Hány egybevágó síkidomot használtunk az egyes testek építésénél?
3. Az alábbi gúlák minden éle 7 cm hosszú. A négyzet alapú gúla zöld drótból, a háromszög alapú
pedig kék drótból készült. Milyen hosszú drótot használtak fel az elkészítésük során?
4. Válaszd ki a testek közül a gúlákat!
5. 24 cm hosszú, vékony drótból elkészítjük egy szabályos tetraéder élvázas modelljét. Hányszor
annyi drótra lenne szükségünk, ha ennél háromszor nagyobb élhosszú szabályos tetraédert sze-
retnénk készíteni? Mennyivel hosszabb ez a drót az eredetinél?
117
Térgeometria
6. Az állítások az alábbi két gúlára vonatkoznak. Ezeket a gúlákat olyan szabályos háromszögla-
pokból építettük, amelyeknek egy oldala 6 cm hosszú. Döntsd el, melyik tulajdonság igaz az
gúlára, melyik a -re és melyik mindkettőre!
A gúla minden éle egyenlő.
A gúlát 4 db szabályos háromszög határolja.
A gúla egy lapjának kerülete 18 cm.
Sárga háromszögből ugyanannyit használtunk az építésnél, mint zöldből.
A gúla egyik oldallapjának a területe négyszer akkora, mint a másik gúláé.
A gúla egy éle 12 cm hosszú.
7. Igazak-e az állítások? Válaszaidat indokold!

A gúla oldallapjai szabályos háromszögek.
A háromszög alapú gúla minden határoló lapja háromszög.
Ha egy testet csak háromszögek határolnak, akkor az gúla.
Az egyenlő oldalélű, négyzet alapú gúlának hosszabb az oldaléle, mint a testmagassága.
Ha egy gúla alaplapja négyzet, akkor nem lehet minden éle egyenlő.
A gúláknak nincs testátlója.
8. Csoportmunka
Készítsétek el olyan gúla hálóját, amelynek minden éle egyenlő, alaplapja
szabályos háromszög, négyzet,
szabályos ötszög, szabályos hatszög!
Vizsgáljátok meg, hogy lehet-e mindegyikből gúlát készíteni!
9. Egy 10 cm élű kocka egyik lapjára olyan 10 cm magasságú, egyen- T

lő oldalélű gúlát ragasztunk, amelynek alaplapja egybevágó a kocka
lapjával. Keresd meg a csúcsból az csúcsba vezető legrövidebb m=a
utat, ha a test m
élein, belsejében, lapjain
haladhatunk! a
a
A a
118
Térgeometria
1. példa
Készítsük el egy négyzet alapú gúla egyik hálóját!
Számítsuk ki a háló területét az ábrán feltüntetett adatokkal!
Megoldás
Egy lehetséges háló:
A Pedagoguery Software: Poly Pro internetes lapon sokféle test hálóját lehet tanulmányozni.
A háló területe a négyzet és a négy háromszög területének összege:
3 35
összes = +4 =3 3+4 = 30 (cm2 )
2
2. példa
Egyenlő szárú háromszögekből készítettük az ábrán látható sokszögeket. Melyik lehet egy három-
szög alapú gúla hálója, és melyik nem?
Megoldás
A , a és az sokszögekből készíthető gúla képe.
Az és a sokszögek nem gúlahálók.
119
Térgeometria
Feladatok
1. Az ábrán látható 4 darab szabályos háromszögből készíts különböző gúlahálókat!
2. Páros munka
Készítsétek el az ábrán látható háromszögeket, majd vágjátok ki!
Milyen fajta gúla készíthető az , a és a háromszögből, ha a pirossal rajzolt szakaszok
mentén a sarkokat fölhajtogatjuk?
3. Szerkeszd meg annak a négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúlának a hálóját, amelynek alapéle
3 cm, oldallapjának magassága pedig 4 cm!
4. Egy négyzetből és négy háromszögből
sokszögeket raktunk össze. Melyikből
lehet négyzet alapú gúlát készíteni, és
melyikből nem?
5. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 12 5 cm hosszú, oldallapjának

magassága az alapél 120%-a. Két ilyen gúlát az alaplapjuknál egymáshoz ragasz-
tunk. Mennyivel változik a gúla határoló lapjainak összterülete?
6. Egy légi bemutatón négy repülőgép száll kötelékben úgy, hogy mindegyik 100 m
távolságra van a három másiktól. Milyen az a test, amelynek csúcsában szállnak
ezek a repülők?
7. Hat darab egybevágó szabályos háromszögből egy-egy oldallapjuk egymáshoz
illesztésével sokszögeket készítünk. Hány különböző sokszög létezik? Ezek kö-
zül hány olyan van, amely kettős gúla hálója? (Azokat tekintjük különböző
sokszögeknek, amelyek semmilyen mozgatással nem hozhatók fedésbe.)
8. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű tömör fából készült gúlát kékre festünk, majd az alaplap-
pal szemközti csúcsán áthaladó, az oldalmagasságokat is tartalmazó síkkal elmetsszük. Hány
festetlen lap keletkezik, ha
egy sík, két sík
mentén végezzük el a vágást? Rajzold le a festetlen lapokat!
120
Térgeometria
Egy sokszöglapokkal határolt test felszínét a határolólapok területének összege adja.

A gúla felszíne ezért:
= + , ahol az alaplap területe, pedig az oldallapok területének összege.
Ha a gúla oldalú, szabályos sokszög alapú, egyenlő oldalélű, akkor felszíne:
= + , ahol a egy oldalháromszög területét jelöli, vagy
= + , ahol az alaplap kerülete, pedig az oldalháromszög magassága.

2
A felszín mértékegységei megegyeznek a terület mértékegységeivel.
! " ! "
1 mm2 1 cm2 1 dm2 1 m2 1 ár (1 a) 1 hektár (1 ha) 1 km2
100 100 100 100 100 100
Példa
Marci édesanyja a nyári szünetben egy gúla alakú, alul Szabásminta:
zárt sátrat készít fiának, az ábrán látható szabásminta
szerint. Mennyi anyagra van szüksége, ha a megvásárolt
anyagból 15% hulladékra kell számítani?
=18m
=1m
=15m
=13m
Megoldás
A szükséges anyag mennyiségét a háló (a szabásminta) területének meghatározásával kaphatjuk meg.
A megadott hosszúságokat deciméterben fejezzük ki: = 1 8 m = 18 dm, = 1 m = 10 dm,
= 1 5 m = 15 dm, = 1 3 m = 13 dm.
Az alaplap téglalap, ennek területe = = 10 18 = 180 [dm2 ].
Az oldallapokat alkotó háromszögek közül kettő-kettő egybevágó.
Az oldalú és magasságú háromszög területe: 1 = : 2 = 10 15 : 2 = 75 [dm2 ]. Ebből
kettő van, ezek területe: 2 1 = 150 [dm2 ].
A oldalú és magasságú háromszög területe: 2 = : 2 = 18 13 : 2 = 117 [dm2 ]. Ebből is
2
kettő van, ezek területe: 2 2 = 234 [dm ].
Az oldallapok területe: = 2 1 + 2 2 = 150 + 234 = 384 [dm2 ].
A gúla hálójának teljes területe: + = 180 + 384 = 564 [dm2 ].
Ha a megvásárolt anyagmennyiség 15%-a hulladék, akkor a most kiszámolt terület a teljes anyag
85%-a. Ezért az 0 85 = 564 egyenletet kell megoldanunk. Innen 663 5 664.
2 2
Mindent figyelembe véve a sátor megvarrásához kb. 664 dm 6 64 m anyagra van szükség.
A méteráruüzletekben általában 1 4 m széles anyagokat árusítanak. Ha a sátorhoz 6 64 m2 anyagot

használunk fel, akkor 6 64 m2 : 1 4 m 4 74 m-t kellene ebből az anyagból megvásárolni, és ügyes
átdarabolással lehetne kiszabni a sátrat. A varrónők a biztonság kedvéért minden esetben fölfelé
kerekítenek. Ezért anyukának az 1 4 m szélességű sátoranyagból legalább 5 m-t kellene vennie.
121
Térgeometria
Feladatok
1. Egy háromszög alapú gúlát egybevágó háromszögek határolnak. Egy odallap területe 6 5 cm2 .
Mekkora a gúla felszíne?
2. Egy 10 cm élű kocka egyik
lapjára az ábrán látható mó-
don, kétféleképpen helye-
zünk egy 5 cm magassá-
gú, egyenlő oldalélű, négy-
zet alapú gúlát. Határozd
meg mindkét test felszínét!
3. Az ábrán látható karácsonyfadíszt két 25 cm2 alapterületű,

négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla összeillesztésével készí-
tettük. Számítsd ki, hány cm2 papírt használtunk el!
4. Párizsban a Louvre udvarában álló üvegpiramis egy négyzet ala-
pú, egyenlő oldalú gúla. A gúla alapéle 35 4 m, magassága pe-
dig 21 6 m. Mekkora az üvegfelület nagysága?
(Az üvegpiramisról a 125. oldalon találsz fotót.)
5. Fedjük be az ábrán látható téglalap alapú, egyenlő oldalé-
lű, gúla alakú tetőt palával! Hány darab palára van szük-
ségünk, ha 1 m2 területre 9 darabot tudunk lerakni, és tö-
résekre, hulladékra plusz 8%-ot számolunk?
6. Az ábrán látható hatalmas síremlékek a gízai piramisok. Közü-

lük az egyik négyzet alapú gúla alapéle 232 4 m, testmagassága
146 7 m. Mekkora a kőóriás felülete?
122
Térgeometria
1. példa
12 cm élű kockából egyik oldallapjánál kivágunk
egy 6 cm magasságú, négyzet alapú gúlát.
Hány ilyen gúlából áll ez a kocka? 12 cm
A kocka térfogatának hányadrészét foglalja el
egy ilyen gúla? 6 cm 6 cm
Mekkora egy kivágott gúla térfogata? 12 cm 12 cm
Megoldás
A kocka mind a hat lapjánál elvégezhető ez a művelet. Tehát a kocka 6 db ilyen gúlából rakható ki.
Egy gúla térfogata hatodrésze a kocka térfogatának.
12 12 12
A kivágott gúla térfogata: = = 288 cm3 .
6
2. példa
Egy kockát felvágunk három lapátlója és egy testátlója mentén, az ábrán látható módon.
Hányadrésze egy ilyen gúla térfogata a kocka térfogatának?
Megoldás
a a
a a
a
a a a
a a a
a a a
A vágások után három olyan egybevágó, négyzet alapú gúlát kapunk, amelynek alaplapja azonos a
kocka lapjával, magassága pedig egyenlő a kocka élével. Egy gúla térfogata a kocka térfogatának
harmada.
Feladatok
1. Az ábrán látható szerszámos
a
kamrát egy teherautó szállítja 6
le a vidéki telekre. A szállít-
mánynak az országúton több- a
ször kell felüljáró alatt átha-
ladni. A legalacsonyabb felül-
járó a vízszintes talajtól 4 m
magasságban halad. A teher- a
a
autó 2 4 m 4 m méretű, téglalap alakú rakodófelülete 1 2 m magasan van. Add meg annak a
kamrának a méreteit, amely a felüljáró alatt állítva vagy fektetve elfér a teherautón!
123
Térgeometria
2. Egy 10 cm élű kocka egyik lapjára illesztünk egy 5 cm magasságú,

négyzet alapú gúlát (jobb oldali ábra).
A kapott test térfogata hány százaléka a kocka térfogatának?
F
D
E
3. A hasábot a színezésnek megfelelően gúlákra vágjuk szét (bal oldali

C ábra). Csúcsainak felsorolásával add meg a kék, a rózsaszín és a piros
A gúlát!
B
4. Egy oldalélű kocka minden lapjára kifelé olyan egyenlő oldalélű gúlákat illesztünk, ame-
lyeknek magassága a kocka élének a fele.
Milyen lapjai lesznek az így kapott testnek?
Konvex vagy konkáv testet kapunk?
Hány éle, hány lapja és hány csúcsa lesz az új testnek?
A gúlákból a hasábba öntött folyadék mennyisége a testek térfogatát méri. A tapasztalat szerint a
hasáb térfogata éppen háromszorosa az ugyanolyan alapterületű és magasságú gúláénak.
+ + =
A térfogat mértékegységei a hosszúság egységeiből eredően:

1 mm3 1 cm3 1 dm3 1 m3 1 km3
1000 1000 1000 1 000 000 000
124
Térgeometria
A térfogatot űrmértékegységekkel is mérhetjük:

1 ml 1 cl 1 dl 1 l 1 hl
10 10 10 100
3
Ismert összefüggések: 1 cm = 1 ml 1 dm3 = 1 l 1 m3 = 10 hl = 1000 l
A gúla térfogata harmadrésze az ugyanakkora alapterületű és magasságú hasábnak:

= tehát = ,
3 3
ahol a gúla alapterülete, pedig a magassága.
Feladatok
1. Számítsd ki a négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla térfogatát, ha
alapéle 2 cm, magassága 3 6 cm,
alapéle 4 cm, magassága 3 6 cm,
alapéle 4 cm, magassága 1 8 cm!
2. Számítsd ki annak a háromszög alapú gúlának a térfogatát, amelynek
alapterülete: = 20 cm2 , magassága: = 15 cm,
alapterülete: = 30 cm2 , magassága: = 10 cm!
3. Párizsban a Louvre udvarán áll az ábrán látható hatal-
mas üvegpiramis. Ez egy olyan négyzet alapú, egyenlő
oldalélű gúla, amelynek alapéle = 35 4 méter, ma-
gassága = 21 6 m.
Határozd meg a piramis térfogatát!
Nézz utána az interneten, hogy az üvegpiramison hány
különböző síkidom látható!
4. Két egybevágó, négyzet alapú gúlát alapjuknál összeragasztunk. A gúlák

minden éle 10 cm. Milyen lapok határolják a testet? Mekkora a térfogata?
5. Hány cm3 az ábrán látható „házikó” térfogata, ha = = 13 mm?

6. Mennyi a tömege annak az ólomüvegből készült, négyzet alapú, gúla ala-
kú dísztárgynak, melynek alapéle 9 cm, magassága 12 6 cm, ha az üveg
kg
sűrűsége 2600 3 ?
m
125
Térgeometria
1. példa
Az ábrán látható használati tárgyak közül válasszuk ki azokat, amelyeknek alakja általunk ismert
mértani testre hasonlít, és soroljuk a megfelelő halmazba!
Megoldás
Hasáb: C-vitamin, doboz
Henger: lila színű flakon, sótartó, gyertya
Gúla: csokigolyós doboz
Kúp: a tölcsér alsó része
Gömb: labda, narancs
Az alábbi ábrákon különböző kúpokat látunk.
A kúpot egy görbe vonallal határolt síkidom, az alaplap és egy felület, a palást határolja. A palástot
azzal szemléltethetjük, hogy az alaplap határvonalán végigvezetünk egy hurkapálcikát úgy, hogy a
pálca minden helyzetében áthaladjon egy, az alaplap síkján kívüli ponton.
Az egyenes körkúpnak van for-
gástengelye, ezért ezt forgáskúp-
nak is nevezik.
A forgáskúpot úgy is elképzel-
hetjük, hogy egy egyenlő szá-
rú háromszöget szimmetriatenge-
lye körül megforgatunk.
126
Térgeometria
A kúpnak nincs éle. A pont a kúp csúcsa. A csúcsnak az alap síkjától

való távolsága a kúp magassága. A felület a kúp palástja. Az alaplap határ-
vonalának egy tetszőleges pontját a kúp csúcsával összekötő szakasz a kúp
alkotója.
A kúp csúcsán áthaladó, alaplapjára merőleges sík a kúpot egyenlő szárú há-
romszögben metszi. Ez a háromszög a kúp tengelymetszete.
2. példa
Csoportmunka
Különböző fajtájú, azonos sugarú körcikkekből kúppalástokat állítunk elő.
Bármelyik körcikkből készíthető kúppalást?
Melyik kúpnak legkisebb az alapkörsugara?
Melyik kúppalástnak legkisebb, és melyiknek legnagyobb a magassága?
Hogyan változik a kúp magassága a körcikk középponti szögének növelésével?
Megoldás
Bármilyen a körcikkből lehet kúppalástot készíteni, tehát a fenti öt különböző körcikkből is.
Az kúpnak legkisebb az alapkörsugara.
Az kúpnak legkisebb a magassága és az -nak a legnagyobb.
Ha körcikk középponti szöge nagyobb, akkor a keletkező kúp magassága kisebb.
127
Térgeometria
3. példa
Az ábrán az a kúp magasságát, az alkotóját, pedig az alapkörének sugarát
jelöli.
Az ábrán látható kúp adatainak változtatásával más-más kúpot kapunk. Az állí-
a tások ezekre a kúpokra vonatkoznak. Döntsük el, hogy hány állítás igaz és hány
m
hamis.
Ha két kúp alapkörének sugara egyenlő, akkor annak nagyobb a magassága,
r amelyiknek hosszabb az alkotója.
Ha két kúpnak egyenlő az alkotója, akkor a kisebb magasságúnak kisebb a
sugara.
Ha két kúpnak egyenlő a magassága, akkor a kisebb alapkörsugarúhoz nagyobb alkotó tartozik.
Ha két kúp közül az egyiknek feleakkora az alkotója és a magassága, mint a másiknak, akkor a
kisebb kúpnak feleakkora az alapkörsugara is.
Megoldás
Igaz. Hamis.
a a
r r
Hamis. Igaz.
a a
m m 2
m m 2
r
2
r
Az állítások igaz vagy hamis voltának eldöntésénél a kúpok tengelymetszetén megjelenő derékszögű
háromszögben a Pitagorasz-tételt alkalmaztuk.
Az állítások között két igaz és két hamis szerepelt.
Feladatok
1. Vágjunk el egy kúpot a
forgástengelyére illeszkedő síkkal,
forgástengelyére merőleges síkkal!
Rajzold le, milyen síkidomok a síkmetszetek!
128
Térgeometria
2. Mekkora egy 4 2 cm alapkör sugarú kúp magassága, ha alkotója 60 mm?

Rajzold le a kúp tengelymetszetét!
Mekkora a tengelymetszet területe?
3. Rajzold le, milyen síkbeli alakzatot kell a szimmetriatengelye körül megforgatni,
hogy a homokórát szemléltető mértani testet kapjuk!
4. Egy tömör fából készült kúp felületét kékre festjük, majd a tengelyére illeszkedő
két, egymásra merőleges síkkal négy részre vágjuk. Rajzold le a vágás után látható
festetlen lapokat!
5. A varázsló kúp alakú kalapját és a kínai kalapot
sugarú körcikkekből készítették. Melyik körcikk-
nek nagyobb a középponti szöge? Rajzold le a kör-
cikkeket!
6. Egy sátortábor közepén álló rúdra egy elemmel
működő, nagy fényű ledes lámpát akasztanak fel.
A lámpa fénykúpjának a kúp csúcsnál lévő szöge
90 . A gyerekek az esti játék után a rúd 2 5 mé-
ter sugarú környezetében elhagytak néhány ping-
ponglabdát. Milyen magasra kell akasztani a lám-
pát, hogy az a labdákat megvilágítsa? Készíts raj-
zot!
A kúp felszínének meghatározásához előállítjuk a kúp hálóját.
A háló egy körből és a kiterített palástból áll. A kiterített palást egy körcikk. A kúp felszínét ennek
a két síkidomnak a területösszege adja.
2
= kör + palást = + = + , ahol a kúp alapkörének sugara, pedig az alkotója.
129
Térgeometria
A kúp térfogatát az ugyanolyan alapkörsugarú és magasságú henger térfogatához viszonyítjuk.
+ + =
2
Tehát a kúp térfogata: = , ahol a kúp alapkörének a sugara, pedig a magassága.
3
Példa
A kettős kúp formájú homokóra magassága 12 cm, az alapkörök sugara 1 6 cm.
Hány cm3 homok fér bele úgy, hogy működtetni tudjuk?
Megoldás
A homokóra akkor indítható el, ha egyik kúp alakú tartálya éppen tele van. Egy
ilyen kúp magassága a homokóra magasságának a fele, tehát 6 cm.
A kúp térfogatának kiszámításával kapjuk meg a benne lévő homok mennyiségét.
2 1 62 6
= = 16 0849 (cm3 ) 16 1 (cm3 )
3 3
A homokórában kb. 16 cm3 térfogatú homok van.
Feladatok
1. Egy kúp alakú pezsgőspohár 9 cm magas, fedőkörének átmérője 6 6 cm. Hány deciliter pezsgő
fér bele?
2. Az ábrán látható henger alakú és kúp alakú poharakat színültig töltjük vízzel. Kevesebb vagy
több víz fér a kúp alakú poharakba, mint a henger alakúba?
Válaszodat indokold!
130
Térgeometria
3. A bugaci pásztormúzeum kúp alakú tetőszerkezetének

magassága 5 6 m, alapkörének átmérője: 13 m. Hány m3 -
es a tetőtér? Ennek a kúpnak milyen síkidom a tengely-
metszete?
4. Az ábrán látható kiszombori templom kupolája olyan kúp, amely-

nek alkotója 8 m. A kúp tengelymetszete szabályos háromszög.
Hány méter hosszú az a csatorna, amely a kupola alapját körbe-
fogja?
5. Egy 6 4 cm magas kúpot helyezünk el egy olyan négyzet alapú,
egyenlő oldalélű gúlába, amelybe éppen belefér. A gúla alaplapéle
6 cm. Hányszor nagyobb a gúla térfogata, mint a kúp térfogata?
Gömb alakú tárgyak igen gyakran

megjelennek az ember életében. Már
a csecsemőkorú gyermek is játszik a
labdával; az óvodás már azt is tud-
ja, hogy gömbnek hívják. Geometriai
tulajdonságait részletesen viszont csak
magasabb matematikai ismeretek se-
gítségével írhatjuk le.
Ötödik osztályban tanultuk, hogy a gömbfelület olyan térbeli pontok halmaza, amelyek egy adott
ponttól egyenlő távolságra vannak. Az adott pont a gömb középpontja, az adott távolság a gömb
sugara.
131
Térgeometria
A gömb középpontját a gömbfelülettel összekötő szakasz a gömb sugara. A gömbfelület két

tetszőleges pontját összekötő szakasz a gömb húrja. A gömb minden síkmetszete kör. A legna-
gyobb ilyen kör a gömb főköre, amelyet a középpontján áthaladó sík metsz ki a gömbből; ezt a
gömb tengelymetszetének is nevezik. Ennek a körnek az átmérője egyben a gömb átmérője is.
Ha egy kört valamelyik átmérőjének egyenese körül megforgatunk, a forga-

tás közben gömböt látunk. Ezért a gömb, hasonlóan a hengerhez és a kúphoz,
forgástest.
A gömb nagyon különleges test. A mindennapi életünkben, ha valami tökéletes,
akkor arra azt is szokták mondani, hogy „gömbölyű”. Valóban a „legszabályo-
sabb” test a gömb. Ilyen elnevezés persze nincs a geometriában, de szabályos
testek léteznek. A szabályos test minden határolólapja egymással egybevágó
szabályos sokszög, ezenkívül a test gömbbe írható úgy, hogy minden csúcsa
a gömb felületén van. Érdekes, hogy míg a síkidomok között végtelen sok szabályos sokszög van,
addig a szabályos testekből csak ötféle létezik. Közülük az első hárommal már megismerkedtünk.
A szabályos tetraédert 4 szabályos háromszög,
a szabályos hexaédert (a kockát) 6 négyzet,
a szabályos oktaédert 8 szabályos háromszög,
a szabályos dodekaédert 12 szabályos ötszög,
a szabályos ikozaédert 20 szabályos háromszög határolja.
tetraéder hexaéder (kocka) oktaéder dodekaéder ikozaéder
1. példa
Néhány főköre mentén színes szalagokkal díszített a gömböt látunk az
ábrán. A gömb sugara 4 cm. Milyen hosszú szalagot használtak az elké-
szítésénél?
Megoldás
A főkör sugara ugyanakkora, mint a gömb sugara. Egy főkörön haladó
szalag hossza egyenlő a főkör kerületével.
Egy piros, egy narancssárga, egy kék, egy világoskék, egy lila és egy zöld
szalag határolja a gömböt. Ez összesen hat főkör.
1 főkör kerülete: = 2 8 cm 3 14 = 25 12 cm 25 cm.
6 főkör kerülete: 6 25 cm = 150 cm.
Összesen 150 cm hosszúságú szalagot használtak fel a gömb díszítésére.
132
Térgeometria
2. példa
Egy ajándékboltban kapható az alábbi asztali dísztárgy: egy 15 cm átmérőjű,
átlátszó műanyagból készült gömbbe 1 5 cm sugarú csillogó kis gömböket he-
lyeztek el úgy, hogy a kis gömbök középpontjai a nagy gömb három, egymásra
páronként merőleges átmérőjén sorakoznak. A kis gömbök érintik egymást és
átmérőik egybeesnek a nagy gömbével. Összesen hány gömbből áll ez a dísz-
tárgy?
Megoldás
Az ábrán a dísztárgy egyik tengelymetszetét látjuk. Ebben a síkban két irány-
ban sorakozik a 9 db kis gömb képe. Erre a síkra merőleges átmérőn további
4 db gömb helyezhető el.
Így a nagy gömbbel együtt összesen 14 db gömb van a dísztárgyban.
3. példa
Páros munka
Hogyan lehet elkészíteni a focilabda modelljét
az egyik szabályos testből, az ikozaéderből?
20 db szabályos háromszögből készítsünk egy
ikozaédert!
Megoldás
(1) (2) (3)
Megjelöljük az ikozaéder minden élének harmadoló pontjait és ezeket a (2)-es ábrán látható módon
összekötjük. A csúcsokhoz közelebbi fekete szakasz mentén levágjuk az ikozaéder csúcsát. Egy
csúcsnál például a (2)-es ábrán látható zöld, ötszög alapú gúlát vágjuk le. Ha a hatszöget minden
lapon kijelöljük, és a levágást minden csúcsnál elvégezzük, akkor a (3)-as ábrán látható focilabda-
modellt kapjuk.
Ezt a testet annyi ötszög határolja, ahány csúcsa, és annyi hatszög határolja, ahány lapja van az
ikozaédernek, vagyis 12 ötszög és 20 hatszög. A focilabda tehát ezekből a sokszögekből készül.
133
Térgeometria
Feladatok
1. Léna egy labdát ajándékoz testvérének. A labdát a főkörénél
egy 85 cm hosszú szalaggal átköti úgy, hogy a masnira 20 cm
hosszú szalagot hagy. Mekkora az ajándéklabda sugara?
2. Az ábrán látható 14 cm átmérőjű gömb vázát színes műanyag
csövekből készítették. A csövek a főkörök mentén haladnak.
Milyen hosszú külön-külön egy műanyag cső? Mennyi a csövek
hossza összesen? (A gömb tetején és alján lévő összeillesztő
idomok méretét figyelmen kívül hagyjuk.)
3. 12 db marcipángolyó van a téglatest alakú dobozban. Egy golyó
átmérője 3 2 cm.
Mekkora a doboz térfogata?
4. Becsüld meg, hány 2 5 cm sugarú díszgömb fér el a 20 cm magas, henger alakú tároló dobozban,
ha egy rétegbe maximum hetet lehet elhelyezni!
Mekkora a henger alapkörének ármérője, ha a gömbök érintik egymást és a henger falát?
5. Egy alul nyitott kúpot nyitott felével felfelé tartunk. A kúpba
egy érintő gömböt helyezünk. Rajzold le az alakzat elöl-, oldal-
és felülnézetét!
6. A pingponglabdákat négyzetes hasáb alakú doboz-
ban árulják.
A doboz mérete olyan, hogy a labdák pontosan
egymás fölött éppen beleférnek. Hány labdát te-
hetünk ebbe a dobozba, ha a doboz alapja 2 8 cm
oldalú négyzet, magassága 14 cm?
A gömb felszínének meghatározásakor az okozza a nehézsé-

get, hogy míg az eddig tanult mértani testek mindegyikének
el tudtuk készíteni a síkbeli hálóját, addig a gömb esetében ez
lehetetlen. Bármilyen parányi gömbfelületet vágunk is ki pél-
dául egy játéklabdából, annak is van görbülete, így nem tudjuk
azt síkba kiteríteni, ezért a gömbnek nincs hálója.
2
A gömb felszíne: =4 , ahol a gömb sugara.
134
Térgeometria
Érdemes megfigyelni, hogy például egy 5 cm sugarú gömb felszíne egy 5 cm sugarú és 10 cm magas-
ságú hengerpalást területével egyenlő, ugyanis a gömb felszíne: = 4 52 = 100 , a hengerpalást
felszíne: hp = 2 5 10 = 100 .
Az ilyen henger tengelymetszete négyzet. Ebbe a hengerbe ez a gömb éppen „belefér”; azt mondjuk,
hogy ez a henger beírt gömbje.
A gömb térfogatának meghatározására sincsenek elemi módszerek.
Arkhimédész a gömb térfogatát úgy határozta meg, hogy ugyanolyan anyagú vékony körleme-
zekből készített egy sugarú gömböt, egy sugarú, 2 magasságú hengert és egy szintén
sugarú, 2 magasságú kúpot. Ezeket egy kétkarú mérleg segítségével megmérte, és azt találta,
hogy a kúp és a gömb tömegének összege megegyezik a henger tömegével. Felhasználva, hogy
az ugyanolyan sűrűségű testek térfogata egyenesen arányos a tömegükkel, eddig ismert testek (a
henger és a kúp) térfogatának segítségével kapta meg a gömb térfogatát. Jóval később Cavalie-
ri [ejtsd: kavalieri] (1598–1647) olasz matematikus ezeket a körlemezeket síklapvékonyságúnak
képzelve be is bizonyította Arkhimédész képleteit.
4 3
A gömb térfogata: = , ahol a gömb sugara.
3
Feladatok
1. Számítsd ki a gömb felszínét és térfogatát, ha sugara
1 2 m,
12 cm,
120 dm,
1 2 104 mm!
Van-e közöttük olyan, amelynél a felszín és a térfogat mérőszáma megegyezik?
2. Két 4 cm sugarú félgömb felszínének összege mennyivel nagyobb, mint egy 4 cm sugarú gömbé?
135
Térgeometria
3. Egy gyermeknapi, gömb alakú léggömb átmérője 24 cm.

Hány cm3 levegőt fújtak a léggömbbe?
4. Egy gömbnek tekinthető görögdinnye főkörének kerülete
60 cm, héjának vastagsága mindenütt 0 8 cm. Mekkora tér-
fogatú a dinnye ehető része?
5. A szemcseppentő egyszeri megnyomásával 3 mm átmérő-
jű, gömb alakú cseppeket tudunk képezni. Egy alkalommal
4 cseppet kell a gyógyszerből a szemünkbe csöpögtetni.
Hány milliliter gyógyszert használunk el, ha naponta ötször
kell kezelni a szemünket?
6. Egy üvegből készült gyöngysor középső gömbjének átmérője 12 mm.
A három különböző méretű, gömb alakú gyöngy sugarának aránya
3 : 2 : 1. Mekkora a gyöngysorban lévő 5 db gyöngy együttes tömege,
g
ha az üveg sűrűsége 2 2 ? (Az átfúrás miatti térfogatcsökkenést
cm3
ne vegyük figyelembe!)
7. A gyógyszeres kapszulát egy 10 mm magasságú hengerpalást és két 2 5 mm

sugarú félgömb határolja. Becsüld meg, mekkora lehet egy kapszula térfoga-
ta, mekkora lehet a felszíne! Becslésedet számolással ellenőrizd!
8. Egy 9 cm élű kockából esztergálással a lehető legnagyobb gömböt készítették el. Mekkora
a gömb felszíne és térfogata?
Egy 9 cm átmérőjű fagolyóból esztergálással a lehető legnagyobb kockát készítették el.
Mekkora a kocka felszíne és térfogata?
9. Egyetlen nagy gömb alakú cseppé alakul 8 db 1 mm átmérőjű, gömb alakú esőcsepp. Mekkora
a nagy csepp és egy kis csepp felszínének aránya?
1. Helyezd a tárgyakat a megfelelő halmazba!

Hasábok:
Hengerek:
Gúlák:
Kúpok:
Gömbök:
136
Térgeometria
2. Nevezd meg és rajzold le a testek oldallapjait!

Határozd meg a alakzat hálójának területét, ha a kocka éle 4 cm a háromszög oldallapjá-
nak magassága 3 5 cm!
3. Egy tömör fából készült, négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 7 cm, oldaléle 9 cm
hosszú. A gúlát pirosra festjük, majd kettévágjuk egy olyan sík mentén, amely az alaplapra
merőleges és annak egyik átlóján áthalad.
Milyen festetlen lapjai lesznek a kettévágott gúlának?
Mekkorák a festetlen síkidom(ok) oldalai?
4. Milyen testek alkotják az ábrán látható körtemplomot?
Rajzold le a tengelymetszetét!
Mekkora a tengelymetszet területe, ha a templom alapkö-
rének átmérője 8 m, oldalfalának magassága 6 m, a kúp
alakú tetőtér magassága 5 m?
5. Egy 6 cm átmérőjű karácsonyi gömböt az
ábrán látható módon szalaggal feldíszítünk.
A szalag, amivel a fára felakaszthatjuk,
14 cm hosszú. Összesen hány cm szalagra
van szükségünk 8 ilyen gömb feldíszítésére?
6. A keljfeljancsi fejét alkotó gömb sugara 2 5 cm. A hasát
és a fejét alkotó gömb átmérőinek aránya 11 : 5. Milyen
magas dobozban fér el álló helyzetben?
137
Statisztika, valószínűség-számítás
Statisztika
A 6. osztályban meghatároztuk a statisztikai adatok átlagát, az adatokat táblázatba rendeztük, és

grafikonon ábrázoltuk. Megismertük a pontdiagramot, a vonaldiagramot, az oszlopdiagramot és a
kördiagramot.
1. Pontdiagramon szemléltetjük a Föld öt legnagyobb barlangjának hosszát:
hossz [km]
Barlang neve Ország Hosszúság km/ben 500
Mammoth Cave System USA 563 27 400
Optimiszticsna Ukrajna 191 4 300
Jewel Cave USA 174 200
Hölloch Svájc 168 100
Lechuguilla Cave USA 143 85 MCS O JC H LC
2. Vonaldiagramon szemléltetjük egy 60 éves férfi vérnyomás-ingadozását, egy héten át mért adatok
alapján:
Felső Alsó vérnyomás [Hgmm]
140
Dátum
érték
Június 1. 112 69 100
Június 2. 116 74
Június 3. 104 76
Június 4. 108 68 50
Június 5. 117 72
Június 6. 131 80
Június 7. 120 74
jún. 1. jún. 2. jún. 3. jún. 4. jún. 5. jún. 6. jún. 7.
3. Testnevelésórán a magasugrást gyakorolják a fiúk. A 8. osztályban Aladár, Barna, Csanád, Dávid

és Elek általában átugrották a 130 cm-es magasságra tett lécet. Az új kihívás számukra az, hogy a
tanár 5 cm-rel magasabbra emelte a lécet. Mindegyik gyerek tízszer próbálkozott. Az eredményeket
táblázatba foglaltuk. Az adatokat kettős oszlopdiagramon ábrázoljuk.
Aladár Barna Csanád Dávid Elek

Átugrotta a lécet 4 5 7 0 2
Leverte a lécet 6 5 3 10 8
ugrások száma
10
8
6
4 átugrotta
2 leverte
Aladár Barna Csanád Dávid Elek
138
4. A kördiagramon a földrészek területének száza- Ausztrália és Óceánia 6%

lékos eloszlását ábrázoljuk: Amerika 28%
Afrika 20%
Ázsia 30%
Európa 7%
Antarktisz 9%
A statisztikai kutatások adatok gyűjtésére épülnek. A statisztikusok gyűjthetnek adatokat tárgyakról,

élőlényekről, hagyományokról, egészségi állapotról, étkezési szokásokról, emberi kapcsolatokról,
gondolkodásmódról stb., majd az összegyűjtött adatokat (adatsokaságokat) rendezik, táblázatba fog-
lalják, grafikusan ábrázolják, és különböző statisztikai mutatók segítségével elemzik azokat. Több
adatsokaság esetén összehasonlító elemzéseket végeznek. Kutatásaik közzétett eredményeit a mai
világban az élet minden területén használják: a tudományokban, a kultúrában, a sportvilágban, a
politikában stb.
Míg a valószínűség-számítás a XVII. század óta szerves része a matematika tudományának, addig a
statisztika, ezen belül a matematikai statisztika csak a XX. században érte el tudományos rangját.
Vannak statisztikai adatok, amelyek pontosan nyomon követhetők, mert megtalálhatók valamilyen
adatnyilvántartásban. Gyakori azonban, hogy egy nagy létszámú sokaság minden tagját nem lehet
elérni.
Ilyenkor a felmérésben megjelölt tulajdonság vizsgálata céljából a sokaságból mintát vesznek.
A sokaság:
A minta:
Az adatok gyűjtésének többféle módja van. A négy alapvető módszer:

1. Kérdőív: szakszerűen összeállított kérdések sorozata, megadott válaszlehetőségekkel.
2. Interjú: személyes beszélgetés, tematikusan felépített kérdésekkel.
3. Megfigyelés.
4. Kísérlet.
Az utóbbi kettőre mutatunk példát:
Megfigyelés
Népi hagyomány, hogy december 13-án, Luca napján egy kis tálkába búzát tesznek, abban csíráz-
tatják. A búza, ha jól gondozzák, karácsonyra felnövekszik. A növény fejlődéséből következtetnek
az eljövendő esztendő búzatermésére és a család, valamint a jószágállomány egészségére. Erede-
te visszavezethető az egyiptomi gabonacsíráztatás rítusára, amely a Kr. e. XVII. századi Ozirisz-
kultuszban játszott fontos szerepet.
139
Megfigyeltük a búza gyarapodását az ültetést követő 11 napban, naponként megmértük a növekedést,

és az adatokat a táblázatban rögzítettük:
Nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Hossz [mm] 1 5 20 60 90 100 130 150 170 180 190
A megfigyelés a statisztikai vizsgálatok egyik leghasznosabb módja. Alkalmazzák is gyakran a min-

dennapokban.
– Az autópálya egy adott pontján a gyorshajtók megfigyelése, számlálása.
– Utasszámlálás egy-egy tömegközlekedési eszközön.
– Kereskedők árurendelése a korábban megfigyelt kereslet alapján.
Kísérlet
Francis Galton [ejtsd: franszisz galton] (1822–1911) angol író és utazó volt, aki orvosi ta-
nulmányait felhasználva a születendő gyermekek nemét vizsgálta. Kutatásainak eredményét az
ún. születési táblában foglalta össze. Statisztikai megfigyelésen alapuló feljegyzései segítették
a valószínűség-számítás fejlődését is. A róla elnevezett Galton-deszkával végzett kísérletekkel
modellezni lehet azt a statisztikai törvényt, hogy egy adatsokaságban nagy valószínűséggel az
átlagos tulajdonságú elemből van a legtöbb. Az eszköz egyszerűsített változata az ábrán látható.
Az ábrán látható eszköz tetején és oldalán nyílások vannak. Bármelyik

nyíláson bedobott golyót az elágazásoknál levő ékek egyenlő valószínű-
séggel terelik a két irány valamelyikébe.
A Galton-deszka számítógépes modelljével először 50, majd 500 kísérle-
tet végeztünk úgy, hogy a golyót a fölső nyíláson dobtuk be. Lejegyeztük
az egyes folyosókba érkező golyók számát.
Az adatok alapján készítsünk oszlopdiagramot!
Folyosó 1 2 3 4 5 6 7 Összes
1 2 3 4 5 6 7 Leérkező 0 5 18 12 9 5 1 50
golyók száma 11 58 109 152 120 47 3 500
140
50 kísérlet 500 kísérlet
Ha kísérletből az esemény -szor következik be, akkor szám az esemény bekövetkezé-

sének gyakoriságát, a hányados pedig a relatív gyakoriságát jelenti.
A kísérleti eredmények alapján meghatározzuk az egyes folyosókba való megérkezés gyakoriságát

és relatív gyakoriságát.
1 2 3 4 5 6 7
gyakoriság 0 5 18 12 9 5 1
50 kísérlet 0 5 18 12 9 5 1
relatív gyakoriság
50 50 50 50 50 50 50
gyakoriság 11 58 109 152 120 47 3
500 kísérlet 11 58 109 152 120 47 3
relatív gyakoriság
500 500 500 500 500 500 500
Példa
Megkérdeztük a 8. osztályos tanulókat, hogy a maximum 50 pontos térgeometriai témazáró dolgo-
zatra ki hány pontot kapott. A huszonhárom választ a táblázat tartalmazza:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
37 50 16 41 22 37 46 43 38 49 10 29 25 24 45 26 18 12 40 50 40 27 20
Állapítsuk meg, hogy ebben a mintában
mi a statisztikai sokaság, mik az egyedek, mi az ismérv,
mi az adat, mi az adatsokaság!
Megoldás
A 8. osztályos tanulók alkotják a statisztikai sokaságot.
A közülük megkérdezett tanulók az egyedek: őket a táblázat első sorában sorszámmal jelöltük.
A vizsgált tulajdonság az ismérv: itt a dolgozat pontszáma.
Az ismérv egy-egy konkrét értéke az adat: példánkban a táblázat második sorában egy-egy szám.
Ezek összessége az adatsokaság: a táblázat második sorában szereplő számok.
141
Feladatok
1. Keress az interneten, a napilapokban, a katalógusokban statisztikai adatok alapján készült
vonal-, kör- és oszlopdiagramokat! Elemezd azokat! Állapítsd meg, hogy az általad választott
diagramokon
mi a sokaság, mik az egyedek, mi az ismérv, mik az adatok!
2. Páros munka
Készíts legalább 10 kérdésből álló kérdőívet a következő témák valamelyikéről, majd a párod
válaszoljon a kérdésekre!
zenehallgatás, olvasás, sportolás, számítógép-használat,
általad választott téma.
Adjátok meg, hogy az általatok összeállított kérdőívben,
mi a sokaság, mik az egyedek, mi az ismérv, mik az adatok!
3. Adatgyűjtés, beszámoló
A diákönkormányzat vezetőjeként a következő összejövetelen be kell számolnod arról, hogy
a mostani nyolcadikosok közül ki hogyan folytatja tanulmányait a következő tanévben, vagy ha
nem tanul tovább, mivel foglalkozik majd. Készítsd el ezt a statisztikát!
A kapott adatokat foglald táblázatba az alábbiak szerint!
Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Egyéb.
4. Egy kis falu most megnyílt vegyesboltjának vagy az üzletvezetője. Készíts olyan felmérést (kér-
dőívvel, interjúval vagy az általad választott tetszőleges módszerrel), amely alapján le tudod
adni az árurendelést!
5. Egy 36 fős nyolcadikos osztály egész évi hi- A mulasztott
ányzásának összesítését tartalmazza a táblá- napok száma 0 1 5 8 9 10 15
zat. Határozd meg a mulasztott napok relatív
A tanulók száma 2 3 7 6 4 13 1
gyakoriságát, és add meg ezeket az értékeket
százalékalakban is!
6. Válassz egyet a szabályos dobótestek közül!
Dobd fel 40-szer! Készítsd el az egyes számok
dobásának relatívgyakoriság-grafikonját!
7. Figyeld meg egy héten keresztül, hogy a nap
legforgalmasabb időszakában, negyedóra alatt
hány ember halad el az ablakotok vagy a ka-
putok előtt! Megfigyeléseid eredményét fog-
lald táblázatba!
8. Magyarázd meg, hogy a Galton- 300
deszka kísérletnél 250
miért érkeznek a golyók nagyobb 200
eséllyel a középső folyosókba,
mint a szélsőkbe, 150
milyen kapcsolat van a két ábra 100

között! 50
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 1011
142
A statisztikai adatok szemléltetésére az oszlopdiagramnak sokféle változatát használják.
1. példa
A táblázatban a 2002. évi Zrínyi Ilona-matematikaverseny országos döntőjében az első 20 helyen
végzett tanulók lakóhely szerinti megoszlását olvashatjuk évfolyamonként. Az adatok alapján ké-
szítsünk különböző oszlopdiagramokat!
Tanulók 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Budapesti 6 2 6 7 7 6
Vidéki 14 18 14 13 13 14
Megoldás
20 20 5
15 15 3. 4. 5. 6. 7. 8.
10 10 5
5 5 10
15
3. 4. 5. 6. 7. 8. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
20
A grafikonokon a téglalapok egy-egy oldalhossza egyenlő, ezért a másik oldaluk hosszának aránya
és így a területük aránya is megegyezik a táblázatban adott megfelelő értékek arányával.
Az adatsokaság jellegétől függ, hogy mikor melyik fajta oszlopdiagram alkalmas az adatok szem-
léltetésére. Ha kétféle adat tartozik egy-egy helyhez, akkor bármelyik típus használható. Ha kettőnél
több olyan adatunk van, ami ugyanahhoz a helyhez tartozik, akkor az első, illetve a második java-
solható. Ha egy helyhez sok adat tartozik, akkor az egymásra helyezett téglalapok áttekinthetetlenül
magas új téglalapot hoznak létre, ezért ilyenkor kis szélességű, egymás mellé illesztett téglalapok
alkalmasabbak az adatok ábrázolására.
2. példa
Jocó naponta 2 órát tölt kosárlabdaedzésen. Edzője mindennap feljegyzi, hogy a lejátszott
meccsek alatt a palánkra dobott labdák közül hány talált a kosárba – ezzel jellemzi Jocó he-
ti teljesítményét. Készítsük el az adatok alapján a naponkénti találatok relatív gyakoriságának
grafikonját!
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Dobások száma 12 8 16 11 9
Találatok száma 5 4 13 10 7
Az edző arra is kíváncsi, hogy milyen Jocó kosárdobásainak napok szerinti eloszlása. Ehhez a
heti összes találat egy-egy napra eső részarányát kell kiszámítani. Adjuk meg ezeket az arányokat
százalékalakban, és készítsünk az adatokból kördiagramot!
143
Megoldás
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Dobások száma 12 8 16 11 9
Találatok száma 5 4 13 10 7
5 4 13 10 7
A találatok relatív gyakorisága
12 8 16 11 9
A találatok relatív gyakorisága %-ban 42% 50% 81% 91% 78%
5 4 13 10 7
Az , , , , számok a megfigyelés adatainak naponként kiszámított relatív gyakorisági
12 8 16 11 9
sorát alkotják. A 42%, 50%, 81%, 91%, 78% arányszámok a sikeres dobások százalékos eloszlását
adják hétfőtől péntekig.
találatok rel. gyak. találatok rel. gyak.
1 100%
05 50%
H K Sz Cs P napok H K Sz Cs P napok
Láthatjuk, hogy a két grafikon majdnem azonos. A relatív gyakoriság ábrázolásakor mindegy, hogy
az arányban vagy a százalékban megadott adatokat használjuk. A grafikonról leolvashatjuk, hogy
Jocó a naponkénti értékelés szerint csütörtökön volt a legeredményesebb.
A fenti táblázat adatai szerint Jocó hétfőtől péntekig összesen 39-szer dobott kosarat.
A keresett arányok: A kördiagram:
H K Sz Cs P A kördiagram egyes részeinek
Találatok száma 5 4 13 10 7 középponti szögeit a 360 -os
teljesszögnek a találatok szá-
5 4 13 10 7
Rel. gyak. ma szerinti arányos osztásával
39 39 39 39 39
kapjuk.
Rel. gyak. %-ban 13 10 33 26 18
Ezeket az adatokat egyszerűbb formában szalagdiagram segítségével is ábrázolhatjuk. A szalagdi-

agramot úgy készítjük el, hogy felveszünk egy adott hosszúságú téglalapot, melyet 100%-nak tekin-
tünk, majd elkészítjük ennek a téglalapnak az adatokkal arányos felosztását úgy, hogy a „résztégla-
lapok” egyik oldala állandó, a másik pedig arányos a megfelelő adattal.
Így az egyes téglalapok területe arányos a megfelelő adattal. Ez a diagram hasonlít a kördiagramhoz,
hiszen azt is hasonlóan készítjük el, csak annál téglalap helyett kört osztunk fel az adatokkal arányos
területű körcikkekre.
A szalagdiagram:
H K Sz Cs P
13% 10% 33% 26% 18%
0 13 23 56 82 100 %
144
3. példa
Rendkívül szemléletes és „beszédes” az adatok ábrázolásánál alkalmazott piktogram. Ezt a formát
főleg a napilapok, folyóiratok és egyes szakkönyvek használják. Az adatok értékét ebben az esetben
a figurák vagy szimbólumok száma, illetve mérete szemlélteti.
2014-ben Magyarország élőfakészlete 369 6 millió m3 volt. Ennek százalékos eloszlását olvas-
hatjuk le a grafikonról. Adjuk meg, hogy közelítőleg hány m3 volt a fenyőfaállomány ebben az
évben!
Tölgy Bükk Akác Cser Fenyő Nyár Egyéb fák

%-os arány 23 11 14 13 15 12 12
A táblázatban az egy főre jutó zöldterület nagyságát láthatjuk a felsorolt magyar városokban.
Állapítsuk meg, hogy a diagram melyik városok adatát szemlélteti!
Magyar városok egy főre jutó zöldterülete
Sorrend Város Zöldterület (m2 fő)

1. Szolnok 118
2. Pécs 78
3. Zalaegerszeg 73
SZOLNOK
4. Győr 63
5. Nyíregyháza 51
6. Székesfehérvár 44
7. Tatabánya 43
8. Miskolc 41
9. Eger 35
10. Békéscsaba 33
11. Szeged 25
12. Kaposvár 24
13. Salgótarján 22
14. Szekszárd 21
15. Szombathely 19
16. Debrecen 18
17. Kecskemét 15
18. Veszprém 14
145
Megoldás
A fenyőállomány a teljes élőfakészlet 15%-a. 369 6 millió m3 0 15 55 millió m3 .
Szolnokon az egy főre jutó zöldterület 118 m2 .
A második diagramon kb. 1 8-szer annyi embernek jut ugyanakkora zöldterület, mint Szolnokon. Ez
azt jelenti, hogy az egy főre jutó zöldterület 118 m2 : 1 8 65 m2 . Ez Győr város adatát közelíti
meg. A harmadikon egy főre kb. 4 7-szer annyi embernek jut ugyanakkora zöldterület, mint Szol-
nokon. 118 m2 : 4 7 25 m2 . Ez Szeged. A negyediken 7 8-szer annyi embernek jut ugyanakkora
zöldterület, mint Szolnokon. 118 m2 : 7 8 15 m2 , akkor ez Kecskemét.
Keress érdekes diagramokat a KSH honlapján, az interaktív diagramok cím alatt!
Feladatok
1. Olvasd le a grafikonról, hogy az egyes megyékben hány település található!
Települések száma megyénként
települések száma
400
350
300
250
200
150
100
50
0
rgo -
Ko k -
d
zte m
Sza Szab ogy

ya
rém
Mo Gy ejér
lén
oln u n
lna
s
Sz a g y k s
la
Ab Bor ékés
reg
Bih ú -
Pes
grá
Ki ács-
grá
z-N eve
Va
ár- -
pro
E s máro
n
Za
ran
-Ze -
tm olcs
d
ar
mp
aúj s o d
sku
To
son ő r -
Be
F
szp
j
Nó
on
Ha
H
B
-So
B
o
Ba
So
Cs
Ve
Jás
Foglald táblázatba a grafikonról leolvasott adatokat!

Hány megyében van 100-nál több település?
Sorold fel azokat a megyéket, amelyekben legfeljebb 100 település van!
2. A táblázat adatai alapján készíts hármas oszlopdiagramot a tanulókról és szüleikről!
Testmagasság [cm] 1 2 3 4 5 6 7 8 9
14 éves gyermek 165 155 186 160 164 172 165 172 165
Apa 170 167 187 185 186 181 175 189 173
Anya 160 158 171 162 176 171 160 173 161
A grafikon elkészítésénél használhatod az Excel programot.

3. A háziállatok percenkénti átlagos lég- tyúk
zésszámát olvashatjuk le az oszlopdiag- macska
ramról. kutya
sertés
Foglald táblázatba a következő adato- kecske
kat: hányat lélegzik 12 másodperc alatt juh
ló
a tyúk, a sertés, a kutya, a kecske, a juh borjú percenkénti
és a szarvasmarha! szarvasmarha légzésszám
0 5 10 15 20 25 30
146
4. Olvasd le a grafikonról egész számra kerekít- Keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségének

ve, hogy évenként hány tonna veszélyes hul- változása 2004–2008 években
[kg]
ladék keletkezett! Az adatok felhasználásával
350 000
készíts táblázatot! 300 000
Hány tonna hulladék keletkezett összesen az 250 000
öt év alatt? (A táblázatod adataival számolj!) 200 000
Add meg a hulladék mennyiségének évenkénti 150 000
százalékos eloszlását ebben az öt esztendőben! 100 000
50 000
A százalékarányok segítségével készíts az 0
adatokból szalagdiagramot! 2004 2005 2006 2007 2008
5. A diákönkormányzat tanulmányi versenyt hirdetett az osztályok számára matematikából. A ver-

senyen való részvételhez minden osztálynak le kellett adnia az év végi matematikaosztályzato-
kat. Az osztály oszlopdiagramon, a osztály kördiagramon adta le az eredményeket.
A osztály eredményei B osztály eredményei (30 tanuló)

16
Elégtelen
Osztályzatok darabszáma
14 0% Elégséges
Jeles 0%
12 20%
10
8
6
4
2 Közepes
0 Jó 40%
Elégtelen Elégséges Közepes Jó Jeles
30%
Osztályzat
A diagramok alapján döntsd el, melyik igaz, illetve melyik hamis a következő állítások közül!
Mindkét osztályban közepes osztályzatot értek el a legtöbben.
Az osztályban kevesebben értek el jeles eredményt, mint a -ben.
A két osztályban ugyanannyi az osztálylétszám.
A két osztályban összesen 17 tanuló kapott elégséges osztályzatot.
6. A magyarországi a földterület művelési ágak szerinti megoszlását mutatja a szalagdiagram.

Készíts a szalagdiagramból kördiagramot!
nádas,
mezőgazdasági terület halastó
60% 25% 1% 14%

mezőgazdasági művelés
erdő alól kivont terület
147
7. A kördiagram a Föld lakosságának százalékos eloszlása

alapján készült.
Ázsia
Mérd meg az egyes részek középponti szögét!
Add meg közelítő értékekkel az egyes földrészeken
Ausztrália
élő emberek számának százalékos eloszlását! Figyelj Am
erik
arra, hogy a közelítő értékek ellenére a százalékos a
A fr
Eur
arányszámok összege 100 legyen!
ika
ópa
8. Páros munka
Az és a falut összekötő út mellé szemétégetőt szeretnének telepíteni. A szemétégető felé-
pítéséhez azonban a két falu beleegyezésére van szükség, ezért szavazást írtak ki.
Akkor építik meg a szemétégetőt, ha azt a két falu szavazóinak együttesen több mint 50%-a
támogatja. A következő diagramok mutatják a szavazás végeredményét:
A falu ! 1250 szavazó B falu ! 2800 szavazó
5%
12%
Támogatja Támogatja
40%
24% Nem támogatja Nem támogatja
64% 55%
Mindegy neki Mindegy neki
A rendelkezésedre álló adatok alapján döntsd el, hogy megépülhet-e a szemétégető vagy sem!
9. Csendesvár városának lakóit ze-

nehallgatási szokásairól kérdez-
ték a statisztikusok. A legfi-
atalabb megkérdezett 14 éves
volt. A grafikonon ábrázolt sza-
lagdiagramok a válaszok kor-
osztályonkénti százalékos ará-
nya alapján készültek.
Az alábbi állítások közül melyek
biztosan igazak, melyek lehetsé-
ges, hogy igazak, és melyek biz- ő
tosan hamisak?
A 14–17 éves korosztályban majdnem mindenki naponta hallgat zenét.
A 30–39 éves korú emberek között többen hallgatnak naponta zenét, mint a 18–29 év kö-
zöttiek.
Minden korcsoportban van olyan ember, aki soha nem hallgat zenét.
Az 50–59 éves emberek majdnem fele sohasem hallgat zenét.
A 40–49 éves emberek harmada naponta hallgat zenét.
Többen vannak azok a 60 évesnél idősebb emberek, akik sohasem hallgatnak zenét, mint
azok a legfiatalabb megkérdezett városlakók, akik naponta hallgatnak zenét.
148
10. Csoportmunka
A diagram alapján válaszoljatok a kérdésekre!

Délkelet-Ázsia területének hány százaléka szántó?
Afrika területének hány százaléka legelő?
Ausztrália területének hány százaléka erdő?
Dél-Amerikában vagy Afrikában nagyobb a legelők összterülete?
Európában a szántók vagy az erdők összterülete kisebb?
A diagram alapján a csoport minden tagja fogalmazzon meg egy-egy állítást, a többiek dönt-
sék el az állítások igaz vagy hamis voltát!
1. példa
A Krumplihámozó Kft. hét dolgozójának havi fizetése:
Ügyvezető igazgató: 2 000 000 Ft
Ügyvezetőigazgató-helyettes: 600 000 Ft
Könyvelő: 320 000 Ft
Menedzser: 250 000 Ft
Oktató: 97 000 Ft
Krumplihámozó szakmunkás: 75 000 Ft
Takarító: 43 000 Ft
Jellemezzük a hét különböző beosztású dolgozó fizetéseiből álló halmazt!
Megoldás
A cégnél dolgozó emberek átlagfizetése:
(2 000 000 + 600 000 + 320 000 + 250 000 + 97 000 + 75 000 + 43 000) Ft : 7 483 571 Ft
Az ügyvezető igazgató kiugró fizetése miatt az átlagfizetés nem jól jellemzi ezt az adatsokasá-
got, hiszen a kft. beosztottjainak fizetése átlag alatti, csak az igazgató és a helyettese keres az
átlagnál többet. Gondoljunk arra, hogy ha valaki egy hirdetésben azt olvassa, hogy ennél a cég-
149
nél milyen magas az átlagfizetés, azonnal el kíván szegődni ide, például oktatónak, aztán kiderül,
hogy nem jól döntött. Az átlag ebben az esetben félrevezet. Meg kell adni egyéb statisztikai mu-
tatót is. Ilyen például a minta terjedelme, ami a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége. Itt
2 000 000 Ft 43 000 Ft = 1 957 000 Ft. További információt ad a sokaságról a benne szereplő bé-
rek nagyság szerinti sorrendjében a középső. Jelen esetben ez 250 000 Ft. Ez alatt és e fölött is
három-három érték van.
2. példa
Egy matematikadolgozat osztályzatait foglalja össze a Ötös Négyes Hármas Kettes Egyes
táblázat. Az értékelést többféleképpen is elmondjuk. Mi-
lyen statisztikai jellemzőkre támaszkodnak az egyes sze- 3 6 10 8 2
replők?
„Az osztályzatok átlaga 3 egész. Sajnos sokan gyengén produkáltak. A 29 tanulóból csak
9-en írtak számomra elfogadható dolgozatot.”
„Nekem jól sikerült a dolim, hisz az osztályból legtöbben 3-ast írtak, és én köztük vagyok.”
„Szerintem az én dolim jó lett, mert többen írtak nálam rosszabbat, mint jobbat.”
Megoldás
– A tanárnő az adatsokaság számtani közepét, vagyis az osztályzatok átlagát adta meg a tanulóknak.
A 3-as átlag önmagában semmit nem árul el a különböző osztályzatok számáról. Mivel ő a többi
dolgozatjegyet is ismerte, beszámolója helyes volt.
– Lili a számára legkedvezőbb jellemzést választotta. Az osztályzatok között a leggyakoribb a 3-
as, és ő valóban ebben a csoportban van. Lehet, hogy anyukának a 3-as dolgozat nem jó, de Lili
statisztikailag helyesen, egy másik középértékkel: az adatok móduszával jellemezte dolgozatának
eredményét.
– Béci, Lilihez hasonlóan, magát mentegetve az adatok mediánjával magyarázta otthon 3-as osz-
tályzatát. Ha nála többen írtak rosszabbat, mint jobbat, akkor ő jó helyen áll a sorban. Béci a 29
darab osztályzatot nagyság szerint sorba állította, és ennek a sornak a középső eleme 3-as. Továbbá
az is igaz, hogy tízen írtak nála rosszabbat, és csak kilencen jobbat.
Az adatok összegének és az adatok számának a hányadosa az adatsokaság átlaga (számtani kö-
1+ 2+ +
zepe): = .
Az adatsokaságban leggyakrabban előforduló elem a sokaság módusza. Ha több ilyen van, akkor
azok mindegyike módusz. A móduszt -mel jelöljük.
Egy adatsokaság elemeit (ha ez lehetséges) nagyság szerint sorba rendezzük. Ha az páratlan
számú elemből áll, akkor a sorban a középső elem a sokaság mediánja. Ha páros számú elemből
áll, akkor a sorban a két középső elem számtani közepe a sokaság mediánja. A mediánt -mel
jelöljük. A medián a sokaságot két azonos elemszámú részre osztja.
Az adatsokaságok ismérvei mennyiségi vagy minőségi jellegűek. A mennyiségi ismérvek adatai ál-
talában számsokaságot alkotnak. Az ilyen adatsokaságnak van átlaga, módusza és mediánja. A mi-
nőséget jellemző adatok rendszerint valamilyen tulajdonságot hordoznak, például: fajta, szín, ezért
az ilyen adatsokaságnak csak módusza van, átlaga, mediánja nincs.
150
A medián a szomszédos adatok távolságát, illetve különbségét figyelmen kívül hagyja. Ezért olyan
adatok esetén is alkalmazható, ahol nem mérhető az egyes adatok közötti távolság. Ilyen például a
különböző sportversenyek eredménylistája, az egyes árucikkek minőség szerinti osztályozása vagy
az iskolában használt érdemjegyek sorozata.
3. példa
A 8. b osztályba járó 26 tanuló cipőinek méretei:
36, 36, 37, 37, 37, 37, 38, 38, 38, 38, 38, 38, 39, 39, 40, 40, 40, 41, 41, 41, 41, 41, 42, 42, 43, 43
Adjuk meg az adatok számtani közepét, móduszát és mediánját!
Megoldás
Az adatok átlaga: 39 27 Ez az átlagos lábméret.
módusza: = 38 Ez fordul elő a legtöbbször (6-szor).
mediánja: = 39 A 13. és a 14. elem is 39, és azok számtani közepe
39.
Az adatsokaságok jellemzésekor feltétlenül szükség van a középértékekre. Különösen akkor, ha
nagyszámú, esetenként több millió adat gyakran áttekinthetetlen listáját kell összehasonlítani más,
ugyanilyen méretű listával.
A középértékek meghatározásánál használhatjuk az Excel programot is.
Feladatok
1. Határozd meg az 1, 3, 3, 3, 3, 4, 7, 8, 12, 12, 15, 19, 20 adatsokaság számtani közepét, móduszát
és mediánját!
2. Egy nyolcadikos tanuló tankönyveinek oldalszámai a táblázatban olvashatók.
Számítsd ki, hogy összesen hány oldalnyi tananyagot kellene egy év alatt egy nyolcadikosnak
megtanulni! Mennyi a könyvek átlagos oldalszáma? Hogyan alakul ez az átlag abban az isko-
lában, ahol nem tanulnak nyolcadikban számítástechnikát?
Magyar Magyar Törté- Angol Mate- Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Számítás-
irodalom nyelvtan nelem matika technika
345 152 230 144 219 151 136 173 193 126 70
3. A matematikatanár megbetegedett, ezért a kijavított dolgozatokat nem tudta kiosztani. Telefo-

non lediktálta a táblázatban olvasható adatokat. A tanulóknak meg kell határozni a dolgozat
osztályzatainak átlagát, móduszát és mediánját.
Add meg ezeket a középértékeket! Számítsd ki a
Ötös Négyes Hármas Kettes Egyes különböző osztályzatok relatív gyakoriságát! Ké-
4 7 6 5 1 szítsd el a relatív gyakoriságok grafikonját!
4. Laci így számolt be egy másik osztályba járó barátjának történelemdolgozata értékeléséről.
„A 21 fős csoportból ugyanannyian írtak nálam rosszabb dolgozatot, mint ahányan jobbat.”
Lehet-e Laci dolgozata 5-ös, 4-es, 3-as, 2-es vagy 1-es?
5. Készíts olyan 10 elemből álló adatsort, amelynek
nincs számtani közepe, számtani közepe nincs, de módusza van,
számtani közepe 4, módusza 5, számtani közepe is, módusza is 6!
151
6. Készíts olyan 15 elemből álló adatsort, amelynek

átlaga, módusza és mediánja egyaránt 7, mediánja és számtani közepe egyenlő,
módusza van, de mediánja nincs, három különböző módusza van!
7. Az újkori nyári olimpiai játékokon a magyar versenyzők által megszerzett érmek számát foglalja
össze a táblázat 1896 és 1996 között, az 1920-as és az 1984-es év kihagyásával. Határozd meg
az érmek számából álló adatsokaság átlagát, móduszát és mediánját! Vajon miért több az érmek
száma a táblázat második részében?
Év Hely Érmek száma Év Hely Érmek száma

1896 Athén 5 1952 Helsinki 42
1900 Párizs 6 1956 Melbourne 26
1904 St. Louis 4 1960 Róma 21
1908 London 8 1964 Tokió 22
1912 Stockholm 8 1968 Mexikó 32
1920 Antwerpen nem vettünk részt 1972 München 35
1924 Párizs 10 1976 Montreal 22
1928 Amszterdam 10 1980 Moszkva 32
1932 Los Angeles 16 1984 Los Angeles nem vettünk részt
1936 Berlin 16 1988 Szöul 23
1948 London 28 1992 Barcelona 30
1996 Atlanta 21
8. Táborozás előtt az osztályfőnök megkéri a 26 táborozót, hogy sorolják fel, milyen ételeket
esznek szívesen. Ennek alapján állítja össze az étrendet. A begyűjtött adatokat figyelembe véve
mi lesz az ebéd a hatnapos táborozás egyes napjain, ha mindennap mást rendel az osztályfőnök?
Ételek Rántott Rakott Milánói Sajt- Rakott Pala- Csirke- Spenót Borsó- Rizses
pulyka- burgo- makaró- felfújt kel- csinta pörkölt főzelék hús
mell nya ni káposzta
Gyakoriság 10 4 8 8 2 18 12 0 6 5
9. Jenci márciusig 6 osztályzatot szerzett matematikából. Ekkor érdemjegyeinek átlaga 3 5 volt.

Év végéig még egy dolgozatot írnak. Jenci szeretne év végén 4-est kapni, aminek az a feltétele,
hogy a 7 osztályzat átlaga elérje a 3 6-et. Hányasra kell megírnia a hátralévő dolgozatot, hogy
megkapja a 4-est év végén? Pótdolgozatra és javítófelelésre nincs lehetőség.
10. Az Erős Leszel SE kosárlabda-szakosztályába járó 10 tag életkorának átlaga 28 év. Egy játékos
távozott közülük, így az ott maradt 9 játékos átlagéletkora 29 év lett. Hány éves volt, aki elment
a szakosztályból?
152
Valószínűség-számítás
Az emberiség története során a hazárdjátékok nyerési esélyének, a fogadá-

sok kimenetelének találgatása minden embert élénken foglalkoztatott (a mai
napig is foglalkoztat). A kockajátékok szenvedélyét már az ókori római biro-
dalomban is ismerték (pl. Claudius, Augustus, Nero, Caligula, Commodus,
Domitianus császárok a kockajáték rabjai voltak).
Sokáig úgy képzelték, hogy egy-egy ilyen szerencsejátékban mindent a vé-
letlenre kell bízni. Először az 1477-ben kiadott „Dante-kommentár” említi
meg a három kocka feldobása során előforduló pontösszegek matematikai
leírását.
Később, az 1600-as években de Méré lovag a következő kérdés-
sel fordult Pascalhoz, a híres matematikushoz: ha egy kockával
négyszer dobunk, annak nagyobb az esélye, hogy egyszer sem
dobunk hatost, vagy annak, hogy legalább egyszer azt dobunk?
Pascal ennek a problémának a helyes megfejtésén kívül ma-
tematikus barátjával, Fermat-val még számtalan valószínűség-
számítási tételt állított fel.
A matematikatörténet a valószínűség-számítás megszületését
Pascalnak a Francia Akadémia számára 1654-ben írt levelétől
számítja.
1. példa
Egy 10 Ft-os érmét 1000-szer feldobtunk, és feljegyeztük a táblázatban feltüntetett dobásszámok
esetén az addig előfordult fejek számát. Állapítsuk meg, hogy az addigi dobások számának hányad-
része fej, azaz adjuk meg a fejek és a dobások számának arányát!
Dobások száma ( ) 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700 800 900 1000
Fejek száma ( ) 26 44 67 94 118 139 164 191 217 241 289 340 399 450 507
! "
26 44 67 94 118 139 164 191 217 241 289 340 399 450 507
és aránya
50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700 800 900 1000
és aránya
0 52 0 44 0 447 0 47 0 472 0 463 0 469 0 478 0 482 0 482 0 482 0 486 0 499 0 5 0 507
tizedes törtben
Megoldás
Az érme feldobását a valószínűség-számításban kísérletnek nevezzük, a kísérlet kimenetele pedig
ebben az esetben kétféle lehet: fej, illetve írás. A fej dobása legyen az esemény, az írásé a
esemény. A táblázat második sorában az esemény előfordulásának gyakorisága áll, a harmadik
és a negyedik sorában kapott arányszámok pedig az esemény relatív (viszonylagos) gyakoriságát
fejezik ki. Ez a hányados – melyet megadhatunk százalékalakban is – megmutatja, hogy az addig
előfordult dobások mekkora része volt fej.
153
Hasonló módon határozhatjuk meg a eseménynek, az írások előfordulásának gyakoriságát, illetve

relatív gyakoriságát. A grafikont a kísérletek kimeneteleit tartalmazó táblázat alapján készítettük.
! "
Relatív gyakorisági grafikon
06
05
dobások száma ( )
04
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
A grafikonon megfigyelhetjük, hogy a relatív gyakoriság értéke egy bizonyos állandó körül inga-
1
dozik. A pénzérme dobásakor a két, egyenlő esélyű kimenetel miatt ez az állandó érték éppen .
2
Ilyenkor azt mondjuk, hogy
1
a fej dobásának valószínűsége , vagy
2
1
az írás dobásának valószínűsége .
2
Az a szám, amely körül egy esemény relatív gyakorisága ingadozik, az esemény valószínűsége.
Az esemény bekövetkezésének valószínűségét ( ) = (0 1) valós szám jelöli. ( betű
a latin probabilis, ’valószínű’ szó kezdőbetűje.)
2. példa
Mindannyiunk számára ismert, hogy ha egy szabályos dobókockával végzünk dobás-
sorozatot, a kísérlet kimenetele az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számok valamelyike lehet. Ezek az
események egyenlő valószínűséggel következnek be, tehát mindegyik esemény való-
1
színűsége = .
6
Végezzünk most kísérletsorozatot egy négyzet alapú egyenes hasábbal, amelynek ma-
gassága feleakkora, mint az alapéle. A dobótest hat lapjára ugyanolyan rendben vannak
a pöttyök elhelyezve, mint a szabályos dobókockán. Határozzuk meg az egyes kimene-
telek relatív gyakoriságát!
Megoldás
A négyzetes oszlop oldallapjai nem egyenlő méretűek, ezért azt sejtjük, hogy a kísérlet 1, 2, 3, 4, 5,
6 kimenetelei nem egyenlő eséllyel következnek be.
Egy kísérletsorozat eredményét táblázatba foglaltuk:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
6 1 5 4 1 6 5 1 6 1 5 1 4 6 1 6 2 6 4 6 3 6 6 6 1 3 4 1 2 1
Az egyes kimenetelek relatív gyakorisága:

Dobott szám 1 2 3 4 5 6 Sejtésünket megerősítette a kísérlet eredménye. Már
30 dobás esetén is jól látható, hogy ebben a kísérlet-
Relatív 9 2 2 4 3 10
gyakoriság ben az egyes események bekövetkezése nem egyen-
30 30 30 30 30 30 lően valószínű.
154
Egy kísérlet kimeneteleit eseményeknek nevezzük. A kísérlet során bekövetkezhető kimenetelek

halmaza az összes esemény, a megfigyelt kimenetelek halmaza pedig a kedvező esemény. Ha az
események bekövetkezése egyenlően valószínű, akkor a megfigyelt esemény valószínűségét
a ( )= (= ) hányados adja, ahol a kedvező esetek, pedig az összes eset száma.
Feladatok
1. Csoportfeladat
Dobjatok fel egy szabályos dobókockát 100-szor! A dobások eredményeit foglaljátok táblázatba,
majd egyesítsétek a csoporttagok dobási eredményeit és töltsétek ki a füzetetekben az alábbi
táblázatot!
1 2 3 4 5 6
Gyakoriság
Relatív gyakoriság
1
Eltérés az 0 17 értéktől
6
2. Egy kocka lapjait így festjük be: 1 lap sárga, 1 lap zöld, 1 lap piros, 1 lap barna és 2 lap kék.
Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy dobás után
kék, sárga, zöld színű lap lesz fölül?
3. Végezd el a következő kísérletet! Egy dobozban 3 piros és 2 kék szívószál van. Ezekből húzz
véletlenszerűen egyet, majd írd le, milyen színű a kihúzott szívószál. A húzást ismételd meg 20-
szor úgy, hogy a szívószálat a kihúzás után mindig visszateszed a dobozba! A kísérlet elvégzése
után számítsd ki
a piros húzásának gyakoriságát és relatív gyakoriságát,
a kék húzásának gyakoriságát és relatív gyakoriságát!
4. Játék 3 fős csoportoknak
A játék előtt a dobások lehetséges kimenetelei közül az alábbi hármat külön-külön cédulára
fölírjuk. Minden játékos húz egy cédulát.
I. A dobott szám prímszám.
II. A dobott szám 2-vel osztható.
III. A dobott szám 2 pozitív hatványa.
A játékosok szabályos dobókockával dobnak egyet-egyet, körbe haladva.
Az a játékos kap pontot, aki a céduláján lévő számnak megfelelőt dobott. 10 kör után nézzétek
meg az eredményeket! A játék több fordulóban lejátszható. A játék után döntsétek el, hogy
igazak-e az állítások!
Az I. és II. cédulákon szereplő kimenetelek egyenlően valószínűek.
A III. cédulán szereplő kimenetelnek nagyobb a valószínűsége, mint a II-esen lévőnek.
Mindhárom játékos számára igazságos a játék.
155
5. Egy dobozban három betűkártyát helyeztünk el, egyiken A, másikon K, harmadikon R betű
van. Egymás után kihúzzuk a kártyákat, és a kihúzás sorrendjében az asztalra tesszük. Mekkora
annak a valószínűsége, hogy értelmes szót kapunk?
6. Elhelyezünk a egy dobozban 20 számkártyát, amelyekre a pozitív egész számok vannak felírva
1–20-ig. Mekkora annak a valószínűsége, hogy az általunk kihúzott egy számkártyán
3-mal, 5-tel, 4-gyel osztható szám lesz?
7. Anyuka ebédre 20 szilvás és 10 lekváros gombócot készített. A gombócok külseje teljesen
egyforma. Béci jobban szereti a szilvás gombócot, mint a lekvárost.
Mekkora annak a valószínűsége, hogy az első gombóc, amit választ, éppen szilvás lesz?
Bécinek sikerült elsőre szivás gombócot választani. Mekkora az esélye, hogy másodszorra
lekvárosat vesz ki?
8. Egy pénzérmével, egy tetraéderrel és egy kockával végeztünk dobássorozatokat. A pénzérme
egyik oldala fej (F), a másik oldala írás (I), a tetraéder egy lapjára fej (F), három lapjára írás
(I), a kocka egy lapjára fej (F), öt lapjára pedig írás (I) van írva. Mit gondolsz, hogy a három
dobássorozat közül melyik tartozik az érméhez, melyik a tetraéderhez, és melyik a kockához?
F F I I I F F F I I F I I I I F F I I I F F F I I I I F I I
F F I I F F F I I F I I I I F F F F I F F I I F F I I I F F
F F I I I I I I F I I F F F I I I I F I F I I I I I I F I I
Mennyi az írás relatív gyakorisága az , a és a dobássorozatban?
9. Páros feladat
Végezzétek el a következő kísérletet! Tegyetek egy dobozba 5 sárga és 3 zöld golyót. Ezekből
húzzatok egymás után két golyót, és a két kihúzott golyót tegyétek vissza a dobozba! 20 húzás
eredményét jegyezzétek le, és minden húzás után számítsátok ki a felsorolt események relatív
gyakoriságát!
Sárga–sárga húzás, sárga–zöld húzás ebben a sorrendben,
sárga–zöld húzás tetszőleges sorrendben.
10. Egy kocka két lapjára 1-est, három lapjára 2-est, egy lapjára pedig 3-ast írunk.
Milyen eséllyel dobhatunk ezzel a kockával
1-est, 2-est, 2-est vagy 3-ast, nem 1-est és nem 2-est?
Hat színes lapunk van, két piros, három sárga és egy kék. A lapokat összekeverjük, és vé-
letlenszerűen húzunk közülük egyet.
Milyen eséllyel húzhatunk
piros, sárga, sárga vagy kék, nem piros és nem sárga színű lapot?
Milyen kapcsolat van az és a feladat között?
156
1. példa
Feldobunk egy olyan korongot, amelynek egyik oldala piros, másik pedig kék. A leesett korong
látható oldalát figyeljük.
Két különböző méretű piros-kék korongunk van. Ezeket egyszerre feldobjuk, majd a leesett ko-
rongok látható oldalát figyeljük.
Határozzuk meg a lehetséges kimeneteleket!
Megoldás
A kimenetel kétféle lehet:
P K
Ezek a kimenetelek elemi események.
Négyféle kimenetel lehet:
Pk Pp Kp Kk
Két korong esetén négyféle elemi esemény van.
Az összes elemi esemény alkotja az eseményteret. Ha az eseménytérben minden elemi esemény
bekövetkezése egyenlően valószínű, akkor az egyes események bekövetkezésének valószínőségét
a K/N hányadossal határozhatjuk meg. K a kedvező elemi események száma, N az összes elemi
esemény száma.
Példánkban:
1 1 1 1
(Pk) = ; (Pp) = ; (Kp) = ; (Kk) =
4 4 4 4
2. példa
Két különböző színű szabályos dobókockával dobunk. A dobott pontok összegét figyeljük.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy

két egyforma számot dobunk, a dobott két szám összege 5,
a dobott két szám összege 12, a dobott számok összege 14,
a dobott számok összege legalább 2 és legfeljebb 12?
157
Megoldás
Két kocka esetén az eseménytér elemi eseményeit ez a 6 6-os táblázat tartalmazza:
1 2 3 4 5 6
1 (1; 1) (1; 2) (1; 3) (1; 4) (1; 5) (1; 6)
2 (2; 1) (2; 2) (2; 3) (2; 4) (2; 5) (2; 6)
3 (3; 1) (3; 2) (3; 3) (3; 4) (3; 5) (3; 6)
4 (4; 1) (4; 2) (4; 3) (4; 4) (4; 5) (4; 6)
5 (5; 1) (5; 2) (5; 3) (5; 4) (5; 5) (5; 6)
6 (6; 1) (6; 2) (6; 3) (6; 4) (6; 5) (6; 6)
Az alábbi valószínűségeket a táblázatban szereplő számpárok segítségével határozzuk meg.

Az összes elemi események száma 36.
A kedvező elemi esmények A valószínűség
(1; 1) (2; 2) (3; 3) 6 1
Két egyforma számot dobunk ( )= =
(4; 4) (5; 5) (6; 6) 36 6
4 1
A dobott két szám összege 5 (1; 4) (2; 3) (3; 2) (4; 1) ( )= =
36 9
1
A dobott számok összege 12 (6; 6) ( )=
36
A dobott számok összege 14 Ilyen eset nem fordulhat elő. ( )=0
Ez bármelyik dobás során
A dobott számok összege legalább 2 bekövetkezik. Az elemi ese- 36
és legfeljebb 12 mények száma egyenlő az ( )= =1
36
összes események számával.
A eseményt lehetetlen eseménynek, az eseményt pedig biztos eseménynek nevezzük.
3. példa
Kovács apuka három gyermeke, Ákos, Dezső és Jutka közül szeretné valamelyik kettőt elküldeni
vásárolni. Mivel a gyerekek vonakodnak, apuka mind a három nevet felírja egy-egy cédulára, és
kihúz közülük két nevet. Mekkora a valószínűsége annak, hogy
két fiú,
egy fiú és egy lány,
Jutka és Ákos megy vásárolni?
Megoldás
A feladat részének egy megoldása: három gyerek között két fiú van. Ezek kiválasztásának
2
valószínűsége .
3
158
Először meghatározzuk az elemi eseményeket. A gyerekeket párba kell állítani. Itt mindegyik ese-
mény összetett, hiszen bármelyik páros kétféleképpen fordulhat elő. Az elemi események táblázata
alapján a kérdezett valószínűségek:
2 1 Ákos Dezső Jutka
(két fiú) = = .
6 3 Ákos – Á–D Á–J
4 2
(egy lány és egy fiú) = = . Dezső D–Á – D–J
6 3
2 1 Jutka J–Á J–D –
(Jutka és Ákos) = = .
6 3
Feladatok
1. Sorold fel a dobás után bekövetkező elemi eseményeket, ha
két különböző pénzérmét egyszer feldobunk,
három különböző pénzérmét egyszer feldobunk!
2. Két különböző pénzérmét egyszer feldobunk. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a dobás
után
I, I; I, F; F, F látható az érméken?
3. Egy szabályos dobókockával egyszer dobunk. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a dobott
szám
páros, páratlan, prím, 3-mal osztható, 7-tel osztható?
4. Egy szabályos dobókockával egyszer dobva mekkora annak a valószínűsége, hogy a dobott
szám
legalább 3, legfeljebb 2?
1 2 1
5. Milyen esemény valószínűsége lehet az , a , illetve az érték, ha egy szabályos dobókoc-
2 3 3
kával egyszer dobunk?
6. Az A, U, K, P betűkből véletlenszerűen négybetűs betűsorokat készítünk úgy, hogy mindegyik
betűt egyszer használjuk fel. Mekkora valószínűséggel kapunk értelmes magyar szót?
7. Két szabályos dobókockával egyszerre dobunk. Foglald táblázatba a lehetséges elemi esemé-
nyeket, majd közülük válaszd ki azokat a párokat, ahol
a dobott számok összege 3, a dobott számok összege 10,
a dobott számok összege 9!
Ezek közül melyiknek legnagyobb a valószínűsége?
8. Két szabályos dobókockával egyszerre dobunk. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a dobott
számok összege
legalább 10, legfeljebb 3,
legalább 3 és legfeljebb 10, legalább 10 és legfeljebb 3?
(Használd a 6 6-os táblázatot!)
159
9. Az ábrán látható 4 lapú, 6 lapú, 8 lapú, 12 lapú és

20 lapú szabályos testek lapjaira ráírták sorban, 1-
től kezdve a természetes számokat. Melyik testet
dobjuk fel, hogy legnagyobb legyen a valószínű-
sége
a 2-es, legfeljebb 3-as,
legalább 11-es, prímszám dobásának?
10. Karesz pénztárcájában 5 db 20 Ft-os van. Édesanyja betett a húszasok mellé néhány 10 Ft-ost
is. Hány db tízest kapott Karesz, ha ezek után a pénztárcájából találomra kiválasztott érme
0 8 valószínűséggel 10 Ft-os?
1. játék
Dönci matematikus szülei az ábrán látható diagram alapján döntik el, hogy 14. születésnapjára mi-
lyen ajándékot adnak fiuknak. A nyilakra írt utasítások alapján számítják ki az öt különböző kimene-
tel valószínűségét, majd azt az ajándékot adják Döncinek, amelyiknek legnagyobb a valószínűsége.
Melyik ajándékot kapja Dönci?
Játsszátok el a játékot többször egymás után kockadobással, és a kapott relatív gyakoriságokat
hasonlítsátok össze a számolással kapott valószínűségekkel!
Okostelefon
ee
gy osztható 2-vel
n e v
s zám ótagú nem o s
zthat
a sz ó 2 -vel
Kerékpár
b5
os legaláb
pár a sz á m
ne
több szó ve legfelje
bb 4
tagú
Kezdés Tablet
bb 2
m legfelje
pár
atla prímszá
n legaláb
b3
nem Görkorcsolya
al
p rím
o s z t h ató 3 -m
szá nem
m
osztható 3-m Egy hétvége a Balatonon
al
1. dobás 2. dobás 3. dobás
160
Megoldás
1 1 4 1 4 12
:
4 osztható 2-vel 2 O: = =
2 6 2 24 72
e 6
m nev : nem o s
z á g ú zthat
a s szóta ó 2 -vel
: 1 1 4 1 1 2 2 12 4 16
egy 2
2 K: + = + =
b 5: 2 6 2 2 6 6 72 72 72
legaláb
1 6
s : 2 a sz á m
ne
p áro több szó ve 2
tagú: legfelje
6 bb 4: 4
6 1 2 4 1 1 2 8 6 14
Kezdés T: + = + =
2 2 6 6 2 2 6 72 72 72
pá bb 2: 6
rat 1 legfelje
lan m:
: 1 prímszá 2
legaláb
2 b 3: 4
nem 6 1 1 4 1 1 2 12 6 18
p rím 2 G: + = + =
szá ó 3-mal: 6 2 2 6 2 2 6 72 72 72
m: 1
oszthat
2
nem osztható 1 1 4 12
3-mal: 4 B: =
6 2 2 6 72
1. dobás 2. dobás 3. dobás
A legvalószínűbb kimenetel a gördeszkához vezet.
Az ellenőrzés megmutatja, hogy a valószínűség-értékek összege 1, ami azt jelenti, hogy Dönci va-
lamelyik ajándékot biztosan megkapja.
Ellenőrzés:
12 16 14 18 12 72
+ + + + = =1
72 72 72 72 72 72
2. játék
Galton-deszka
A statisztikai fejezetben megismert Galton-deszkán bármelyik nyílásból (fölül vagy valamelyik ol-
dalon) indított golyókat az ékek egyenlő valószínűséggel terelik két irányba. Indítsuk a golyókat a
felső nyíláson át! Figyeljük meg a golyók lehetséges útját, és határozzuk meg az egyes folyosókba
való „megérkezés” valószínűségét!
Megoldás
A Galton-deszka rajza A golyó útja
161
1
A golyók minden elágazásnál valószínűséggel változtatnak irányt: balra ( ) vagy jobbra ( ) gu-
2
rulhatnak.
Az 1-es folyosóba: , , , irányban haladva, egyféle útvonalon érkezhetnek.
A 2-es folyosóba: , , , ; , , , ; , , , ; , , , irányokban haladva, négyféle út-
vonalon érkezhetnek.
A 3-as folyosóba: , , , ; , , , ; , , , ; , , , ; , , , ; , , , irányok-
ban haladva, hatféle útvonalon érkezhetnek.
A 4-es folyosóba: , , , ; , , , ; , , , ; , , , irányokban haladva, négyféle út-
vonalon érkezhetnek.
Az 5-ös folyosóba: , , , irányban haladva, egyféle útvonalon érkezhetnek.
A Galton-deszkán a felül bedobott golyó összesen 16-féleképpen érkezhet meg az öt folyosóba,
mivel minden elágazásnál megduplázódik a lehetőségek száma, az , , , -nél, kétféle ( )
választási lehetősége van. Ez 24 = 16 eset.
Így a keresett valószínűségek:
1 4 6 4 1
(1) = (2) = (3) = (4) = (5) =
16 16 16 16 16
Megfigyelhetjük a valószínűségek értékeinek szimmetriáját: (1) = (5), (2) = (3), valamint
1 4 6 4 1
hogy + + + + = 1.
16 16 16 16 16
Feladatok, játékok
1. Inci egér vacsorázni indul az ábrán berajzolt úton. Az el-
ágazásnál döntenie kell, hogy az öt lehetséges út közül
melyiken folytatja útját. A járatokban mindenütt egyen-
letes sajtszag kering, de csak a megjelölt helyeken ta-
lálhat sajtot. Mekkora az esélye annak, hogy Inci sajtot
vacsorázik?
2. Blanka az ebéd utáni desszertet kétszeri kockadobással választotta ki.

A dobások után az ábrán látható módon választ útvonalat. Számítsd
ki, mekkora valószínűséggel választhatja
a süteményt,
a mandarint,
a csokoládét!
162
tó
osztha SÜTEMÉNY
3-mal
3-mal
páros nem os
ztható
ám MANDARIN
prímsz
páratla
n
n e m pr
ímsz ám CSOKOLÁDÉ
1. dobás 2. dobás
3. Egy nyolcadikos osztály hétvégére bulit tervez. Mivel az összejövetel programjában nem tudnak
megegyezni, a döntést az alábbi ábra alapján hozzák meg. Ezen egy szabályos dodekaéderrel
végzett dobássorozat feltételeinek modellje látható.
A dodekaéder minden lapjára írtak egy-egy egész számot 1–12-ig. Minden dobás után a nyilakra
írt utasítások szerint haladnak tovább a programok felé, végül azt a programot fogadják el,
amelyhez a legnagyobb valószínűséggel lehet eljutni. Határozd meg, melyik ez a program!
DOBÁS
n
tla
pá
ro
ra
pá
DOBÁS DOBÁS
se s
m em
tó o s 5 -te 3 -
osztható
zth l n m a
ím tha
prím
5-tel
pr z a t ó e m l,
m l os
ne ma
3-
Videózás Teadélután Játék Diszkó
4. A 7 folyosós Galton-deszka fölső nyílását jelölje ,

a jobb oldali bemeneteleket rendre: , , , , ,
a bal oldaliakat: , , , , . Igazak-e az alábbi
állítások?
Az nyíláson bedobott golyó 3. és 5. folyosóba
érkezésének valószínűsége egyenlő.
Az nyíláson bedobott golyó 2. és 3. folyosóba
érkezésének valószínűsége egyenlő.
Az nyíláson bedobott golyó legnagyobb való-
színűséggel az 5. folyosóba érkezhet.
A 4. folyosóba mindig érkezhet golyó, bármelyik
nyílásnál is indítjuk el.
163
1. Az osztály farsangi rendezvényére a nyolcadikosok 80 db fánkot

sütöttek. A vetélkedő végén a négy csapat a kördiagramon ábrázolt
arányban ehetett a fánkokból.
Mekkorák a kördiagramban az egyes részek középponti szögei? 10%
15%
Hány darab fánkot kapott egy-egy csapat? 35%
40%
Foglald táblázatba a kapott adatokat!
Készíts oszlopdiagramot a kapott adatokkal!
2. Az iskolai kosárlabdacsapat részt vesz a régióban működő iskolák közötti bajnokságon. Az elő-
ző idényben az edző-tanár minden meccsen feljegyezte, hogy összesen hány egypontos kosarat
dobtak a játékosok. A táblázat adatai alapján válaszolj a kérdésekre!
Meccsek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kosarak 41 37 36 41 52 60 50 43
Mennyi az adatok átlaga, módusza, mediánja?
Írd fel az adatok relatív gyakorisági sorát!
3. Készíts olyan 20 elemből álló adatsokaságot, amelynek átlaga 15, módusza 14, mediánja 13!
4. 12 db cédulára felírtuk a hónapok nevét, minden cédulára egyet. Ezekből véletlenszerűen hú-
zunk egy cédulát. Melyik kimenetelnek nagyobb a valószínűsége?
a kihúzott hónap nevében szerepel r betű.
a kihúzott hónap nevében nem szerepel r betű.
5. Egy szabályos oktaéder minden lapjára ráírtuk az egész számokat 1–8-ig. Mekkora a valószí-
nűsége annak, hogy az oktaédert egyszer feldobva
4-gyel osztható számot, 6-tal osztható számot, prímszámot kapunk?
6. Két dobozban számkártyákat helyeztünk el. Az egyikben 3 darabot, ezekre 1-től 3-ig, a másik-
ban 4 darabot, ezekre 4-től 7-ig írtunk számokat. Mindkét dobozból egy-egy kártyát húzunk,
és belőlük a húzás sorrendjében egy kétjegyű számot készítünk. Írd fel az elemi eseményeket!
Állapítsd meg a következő események valószínűségét!
A számjegyek összege 8, a számjegyek összege 6,
a szám osztható 9-cel, a szám nem osztható 3-mal.
164
Geometriai transzformációk
1. példa
Adott a síkon egy irányított szakasz. Az ábrán pirossal rajzoltuk és v-vel jelöltük. Megadtunk néhány
pontot, és némelyiknek a párját is.
Mi lehet a hozzárendelés szabálya?
Amelyik pontnak nem adtuk meg a képét, annak keressük meg! Amelyiknek pedig csak a képét
adtuk meg, annak keressük meg az eredetijét!
Megoldás
Bármely pont párját megkaphatjuk úgy, hogy a ponton keresztül a megadott irányított szakasszal
párhuzamost húzunk, és arra az adott irányban a pontból kiindulva felmérjük a v hosszúságot.
Ezt a transzformációt eltolásnak nevezzük.

Az eltolás mozgatás; megadhatjuk zászlós mutatókkal is. Ilyenkor átlátszó papír segítségével állítjuk
elő az alakzat képét.
Másold át a megadott ábrát a fehér zászlójú mutatóval együtt az átlátszó papírra! Ezután emeld fel
a másolatot, majd tedd le úgy, hogy a fehér zászlójú mutató pontosan fedje a fekete zászlójút! Ha
ezután az átlátszó papírra újra átmásolod az eredeti ábrát is, akkor a másolópapíron együtt lesz az
elmozgatással kapott kép és az eredeti rajz.
Ugyanezt a mozgást többször egymás után elvégezve szép mintákat rajzolhatsz.
165
Most az új fehér zászlót teszed

rá a fekete zászlóra, és újra le-
A fehér zászlót a feketére moz- másolod az eredeti rajzot a fehér
Először lemásolod a rajzot a fe- gatod, majd újra lemásolod a zászlóval együtt. És így tovább,
hér zászlóval együtt. rajzot a fehér zászlóval együtt. ameddig akarod.
2. példa
Végezzük el az eltolást, és rajzoljuk meg az eltolást jel-
lemző irányított szakaszt is!
Megoldás
Az eltolásra kétféle meghatározást adhatunk.
1. Pontról pontra.
Adott egy v irányított szakasz. Bármely pont képét megkapjuk, ha a ponton át félegyenest
indítunk a v irányított szakasszal párhuzamosan és egyező irányban, majd a pontból kiinduló
félegyenesre felmérjük a v irányított szakasz hosszát.
2. Mozgatás
Ha két zászló olyan, hogy hosszúságuk egyenlő, rúdjaik párhuzamosak és egyirányúak, valamint a
zászlók háromszögei is ugyanarra az oldalra néznek, akkor a két zászló eltolást határoz meg. Az
eltolás egy irányított szakaszát megkaphatod, ha a fehér zászló kezdőpontját (vagy bármely más
pontját) összekötöd a párja kezdőpontjával.
Az ábrán látható irányított szakaszok párhuzamosak, egyirányúak és

egyforma hosszúak.
Ilyen szakaszt a sík bármelyik pontjából indíthatunk. Bárhol is le-
gyen az ilyen tulajdonságú irányított szakaszoknak a kezdőpontja,
mindegyikkel ugyanazt az eltolást adjuk meg. Az eltolás szempont-
jából ezek a szakaszok egyenértékűek (ekvivalensek), egyetlen vek-
tort határoznak meg.
166
A vektort irányított szakasszal adjuk meg. Két vektor egyenlő,

ha párhuzamos, egyirányú és egyenlő hosszúságú irányított sza-
kasszal adjuk meg őket.
Ez sok különböző irányított szakasz, de egyetlen vektor.
Mindegyik ugyanazt az eltolást határozza meg.
Ez két különböző irányított Ez két különböző irányított Ez két különböző irányított

szakasz és két különböző vek- szakasz és két különböző vek- szakasz és két különböző vek-
tor. tor. tor.
Ezek párhuzamosak, egyenlő Ezek párhuzamosak, egyirányú- Ezek egyenlő hosszúak, de nem
hosszúak, de nem egyirányúak. ak, de nem egyenlő hosszúak. párhuzamosak.
a
A vektort így jelöljük: , vagy , vagy a, vagy , vagy .
Eltolásról térben is beszélhetünk. A tér-

beli transzformációt, a síkbelihez ha-
sonlóan, egy vektorral adhatjuk meg.
167
A hasábok és hengerek éppen olyan testek, amelyekben az alaplap és a fedőlap egymásba eltolással
vihető át.
Feladatok
1. Egyetlen másolópapír segítségével végezd el a zászlókkal megadott eltolást! Add meg mind-
egyik esetben az eltolás vektorát! A képet a megfelelő zászlóval azonos színűre színezd!
2. Rajzolj az adott irányított sza-

kasszal egyenlő vektorokat úgy,
hogy éppen a megadott pontok-
ból induljanak ki! Hova viszi az
eltolás a sárga négyzetet?
3. Rajzolj a füzetedbe egy derékszögű há-

romszöget! Told el sorra a megadott irá-
nyított szakaszoknak megfelelően! Vá-
laszd ki azokat az irányított szakaszokat,
amelyek ugyanazt az eltolást adják meg!
168
4. A következő ábrákon a vesszős betűkkel jelölt alakzat lehet-e eltolással kapott képe a sima
betűkkel jelölt alakzatoknak? Ahol igen, ott rajzold meg az eltolás vektorát is!
5. Adottak az a, b, c, d és e vektorok.
Add meg annak a vektornak a betűje-
lét, amelyik a pontot a pontba
viszi!
Add meg annak a vektornak a betűjelét, amelyik az egyenest az egyenesbe viszi!
Írd ide annak a vektornak a betűjelét, amelyik az

hatszöget az hatszög-
be viszi!
6. Egy háromszög csúcsainak a koordinátái: (2; 3), (6; 3), (6; 7). Rajzold meg a há-
romszöget!
Told el a háromszöget úgy, hogy az csúcsa az 1 (8; 1) pontba kerüljön!
Végezd el azt az eltolást, amelynek eredményeképpen az háromszög csúcsa az
2 (14; 1) pontba kerül!
Told el az háromszöget úgy, hogy az csúcsa az 3 ( 4; 1) pontba menjen át!
Melyik eltolás vektora a leghosszabb?
169
7. Másolópapír segítségével told el a kék ábrát a megadott vektorral! Ekkor megkapod, mit ábrá-
zoltak eredetileg az itt látható széttöredezett ábrák!
8. Az alábbi vektorok közül melyek azok, amelyek ugyanazt az eltolást határozzák meg?
Az (2; 5) pontból a (6; 8) pontba mutató vektor,
a (1; 3) pontból a (7; 5) pontba mutató vektor,
az ( 3; 5) pontból az (3; 3) pontba mutató vektor,
a ( 3; 2) pontból a (1; 1) pontba mutató vektor.
9. Készíts mintát a megadott elemből csupa eltolással!
Melyik elemmel tudod hézagmentesen és egyrétegűen lefedni az egész síkot csupa eltolást vé-
gezve?
Az eltolás mozgatás, tehát egybevágósági transzformáció. Ebből következik:

– Bármely alakzat egybevágó az eltolt képével.
– Minden szakasz hossza egyenlő az eltolt képének a hosszával.
– Minden szög nagysága egyenlő az eltolt képének a nagyságával.
Az eltolás megfordítható transzformáció. Minden pontnak egyetlen képe van, és minden képpontnak
van egyetlen őse.
Egyenes, félegyenes, szakasz és szög képe

Ha az eltolást megadó vektorral párhuzamos Ha az eltolást megadó vektorral nem párhuza-
egyenest tolunk el, akkor az egyenes képe saját mos egyenest tolunk el, akkor párhuzamos lesz
maga lesz, bár egyetlen pontja sem marad a he- az egyenes a képével.
lyén.
170
Minden egyenes párhuzamos az eltolással kapott képével, vagy egy egyenesbe esik vele.
Ezt a tulajdonságot használtuk fel akkor, amikor vonalzó segít-

ségével párhuzamos egyeneseket rajzoltunk.
Az előbbi kisvonatos ábrán a kék félegyenesek képei a piros
félegyenesek lettek. Láttuk, hogy a félegyenesek irányítása nem
fordul meg.
Minden félegyenes egyállású az eltolással kapott képével.
Minden szakasz párhuzamos az eltolással kapott képével, vagy

egy egyenesbe esik vele.
Az alakzat és a képe egyező körüljárású.
Az eltolás a szögszárakat alkotó félegyeneseket egyállású félegyenesek-

be viszi át.
Szög és eltolt képe egyállású szögek.
Az olyan félegyeneseket, amelyek párhuzamosak vagy egy egyenesbe esnek: egyállású vagy fordí-
tott állású félegyeneseknek nevezzük aszerint, hogy irányításuk megegyezik vagy ellentétes egy-
mással.
egyállású félegyenesek fordított állású félegyenesek

Ha két szög szárai páronként egyállású félegyenesek, akkor egyállású szögekről beszélünk.
Az egyállású szögek egymásból eltolással keletkeznek.
A v vektor az eltolás vektora.
171
Ha két szög szárai páronként fordított állású félegyenesek, akkor fordított állású szögekről beszé-
lünk. Ezeket váltószögeknek nevezzük.
A fordított állású szögek egymásból középpontos tükrözéssel keletkeznek.
Az pont a tükör-
középpontot jelöli.
Feladatok
1. A következő ábrákon a vesszős betűkkel jelölt alakzat lehet-e eltolással kapott képe a sima
betűkkel jelölt alakzatoknak? Ahol igen, ott rajzold meg az eltolás vektorát is!
2. Egy eltolás az ábrán lejjebb lévő zöld lapocskát

egy másik zöld lapocskába vitte át.
Add meg az eltolás vektorát! Ugyanezzel az
eltolással hová került a piros lap?
Melyik lap került a kék helyére?
Hová került a piros szakasz?
Melyik a zöld pont képe?
Hová került a sárga szögtartomány?
172
3. eltolással az ábra másik három-

szögébe került. Add meg, hová kerülhetett,
és milyen eltolás vitte oda!
Az négyszög eltolással az ábra má-
sik négyszögébe került. Add meg, hová ke-
rülhetett, és milyen eltolás vitte oda!
Az szakasz eltolással az ábrán egy má-
sik szakaszba került. Hova kerülhetett, és
milyen eltolás vitte oda?
4. Az eltolás milyen tulajdonságait tudod a képeken felfedezni?
5. Keress olyan szögpárokat, amelyekben az egyik szög a másikból eltolással származtatható!

(A megadott szögek szárai egymással mind párhuzamosak.)
173
6. Párhuzamos szárú konvex szögpárokat rajzoltunk. A párhuzamos vagy egy egyenesbe eső szá-
rakat azonosan színeztük. Válaszd ki az egyenlő szögekből álló párokat, és a kiválasztottaknál
állapítsd meg, hogy milyen transzformáció viszi az egyik szöget a másikba!
7. Keress a szabályos hatszögben

egyállású szögeket,
fordított állású szögeket,
párhuzamos szárú, de nem egyenlő szögeket!
8. Az alábbi négyszögekben jelölj meg olyan szögeket (ezek lehetnek akár
belső, akár külső szögek), amelyek eltolással átvihetők egymásba!
9. Az és szögekről annyit tudunk, hogy párhuzamos szárú szögek. Az alábbi állítások erre a
két szögre vonatkoznak. Döntsd el, melyik igaz, melyik hamis!
Lehet, hogy a két szög középpontosan szimmetrikus.
Biztos, hogy egymásba eltolással átvihetők.
Az egyik szög hegyesszög, a másik pedig tompaszög.
A két szög összege 180 -nál biztosan nagyobb.
A két szög egyenlő.
A két szög egyike lehet egy paralelogramma belső szöge, a másik pedig ugyanannak a
paralelogrammának belső vagy külső szöge.
A két szög lehet ugyanannak a háromszögnek egy-egy szöge.
174
10. Igaz vagy hamis a következő állítás?

Ha két háromszög szögei páronként egyállásúak, akkor a két háromszög egybevágó.
11. A paralelogramma átellenes szögei egyenlők és párhuzamos szárúak. Átvihetők-e egymásba
eltolással?
12. Két szög szárai páronként párhuzamosak egymással, és az egyik szög 90 -kal nagyobb a má-
siknál. Milyen fajta szögek lehetnek ezek?
13. Két szög szárai páronként párhuzamosak egymással, és az egyik szög háromszor akkora, mint
a másik. Milyen fajta szögek lehetnek ezek?
1. példa
Adott egy v vektor és egy háromszög. A síkot eltoljuk az adott v vektorral. Szerkesszük meg
az háromszög képét!
Megoldás
v Q v Q C!
P C P C
v Bármely pontot a képével összekötve
irányított szakasszal párhuzamos és ugyano-
v A!
A A lyan hosszú szakaszt kapunk. Ezek a szaka-
v B!
B szok egymással is párhuzamosak és egyen-
B lőek.
Ezért , , , ,
, négyszögek paralelog-
rammák.
1. Megszerkesztjük a 2. Megszerkesztjük a 3. Megszerkesztjük a

paralelogramma hiányzó paralelogramma hiányzó paralelogramma hiányzó
csúcsát. csúcsát. csúcsát, így megkapjuk az
háromszöget.
175
2. példa
, , egy kör három pontja. a kör középpontjának eltolással kapott képe. Szerkesszük
meg az eltolás vektorát és az eltolt kört!
Megoldás
O!
A v A kör középpontja , , pontok
mindegyikétől ugyanolyan távolságra van,
B ezért rajta van és húrok felezőme-
Or rőlegesén. Mivel az eltolás egybevágóság,
C
sugara egyenlő kör sugarával.
1. Megszerkesztjük és húrok felező- 2. Az eltolás vektorát az irányított szakasz

merőlegesét. Metszéspontjuk a kör közép- adja meg. Az középponttól sugárral
pontja. kört rajzolva kapjuk kör képét.
Feladatok
1. Vegyél fel egy háromszöget! Az háromszög eltolásával az pont a szemközti
oldal felezőpontjába került. Add meg az eltolás vektorát, és szerkeszd meg a háromszög képét!
2. Vegyél fel egy szakaszt és egy pontot! Told el a szakaszt úgy, hogy
az egyik végpontja az adott pontra kerüljön;
a képét az adott pont felezze;
a képe haladjon át az adott ponton, és a pont a képszakaszt 3 : 1 arányban ossza fel!
3. Vegyél fel egy háromszöget és egy pontot! Told el úgy a háromszöget, hogy valamelyik csúcsa
az adott pontba kerüljön! Hány megoldás van?
4. Vegyél fel egy szöget és egy pontot! Told el a szöget úgy, hogy egyik szára áthaladjon a ponton,
és a csúcs képe 2 cm távolságra legyen az adott ponttól!
5. Vegyél fel egy szöget és egy pontot! Told el a szöget úgy, hogy a szögfelező áthaladjon az
adott ponton, és a csúcs képe 3 cm távolságra legyen tőle!
6. Vegyél fel egy háromszöget és egy pontot! Told el a háromszöget
úgy, hogy a magasságpontja az adott pontba kerüljön!
7. A piros egyenest az eltolás a zöld egyenesbe vitte át. Hová kerül-
hetett a piros egyenesen alvó cica az eltolás után?
176
8. Vegyél fel egy szöget és egy pontot! Szerkeszd meg a szög eltolt képét úgy, hogy az egyik
szárának egyenese ugyanaz az egyenes maradjon (önmagában mozduljon el), másik szára pedig
áthaladjon az adott ponton!
9. Adott az szakasz és az egyenes. Szerkessz legalább 10 db olyan

szakaszt, amely párhuzamos -vel, ugyanolyan hosszú, és az egyik
végpontja egyenesre esik! Milyen alakzaton helyezkednek el az így
megszerkesztett szakaszok végpontjai?
10. Adott az szakasz, valamint és egyenesek. Az csúcs

az egyenesen van. Szerkessz -vel párhuzamos és ugyan-
olyan hosszúságú szakaszt, melynek végpontjai az , illetve
az egyenesen vannak!
11. Adott egy paralelogramma két csúcsa, és , továbbá és

egyenesek. Szerkessz paralelogrammát úgy, hogy a másik
két csúcs és egyenesekre essen!
12. Vegyél fel egy szöget és 2 pontot! Told el a szöget úgy, hogy
két szára áthaladjon a két adott ponton!
A középpontos tükrözés és az eltolás síkmozgás, mivel a síkot önmagába forgatjuk el, illetve toljuk
el, ilyenkor a másolópapírt nem kell felemelni. Ezekben az esetekben a körüljárás iránya nem vál-
tozik meg. A tengelyes tükrözés térmozgás. Ahhoz, hogy az alakzatot a tükörképébe mozgassuk,
ki kell lépni a síkból – a másolópapírt át kell fordítani –, ekkor a körüljárás iránya megváltozik.
A mozgások mindegyike távolságtartó.
A távolságtartó transzformációt egybevágósági transzformációnak nevezzük.
Példa
Válasszuk ki az alábbi mozgásokból, melyik
tengelyes tükrözés – adjuk meg a tengelyt! középpontos tükrözés – adjuk meg a középpontot!
eltolás – adjuk meg a vektorát! A kimaradó mozgásoknak adjunk nevet!
177
Megoldás
Tengelyes tükrözés a . Középpontos tükrözés az .
Eltolások az , .
A mozgatás olyan, mintha egy tükörképet elcsúsztat-

nánk a tengely mentén. Ezt csúsztatva tükrözésnek nevezik,
és egy irányított szakasszal lehet megadni. Ez egy eltolás vek-
torát határozza meg, az egyenese pedig tükörtengely.
A transzformáció elforgatja az alakzatot a zászlók végpontja körül

50 -os szöggel. Ezt forgatásnak nevezzük. A pont körüli forgatást egy
középponttal és egy irányított szöggel adjuk meg.
Akkor is egybevágósági transzformációt kapunk, ha a transzformáció
során minden pont az eredeti helyén marad, vagy oda visszakerül. Ezt
néha nulla fokos forgatásnak, nulla vektorral történő eltolásnak vagy
helyben hagyásnak is nevezik.
178
Szimmetria
A természetben, a képzőművészet-
ben sok helyen, sokféle szimmetriá-
val találkozhatunk. Ezek persze ma-
tematikailag sohasem teljesen pon-
tosak.
Ez az ábra tengelyesen szim- Ez az ábra középpontosan A virág forgásszimmetrikus,

metrikus, mert van olyan szimmetrikus, mert van olyan mert van olyan pont, amely kö-
egyenes, amelyre tükrözve az pont, amelyre tükrözve az alak- rül elforgatva a kép önmagába
alakzat önmagába megy át. zat önmagába megy át. megy át.
Ez a kép eltolásszimmetrikus, mert van

olyan vektor, amellyel eltolva a síkot az áb-
ra önmagába megy át. (Az ábrát végtelen
hosszúnak kell képzelnünk.)
Ez a test síkra szimmetrikus, Ez a test középpontosan szim- A templom tornya forgásszim-

mert van a térben olyan sík, metrikus, mert van a térben metrikus, a torony tengelye
amelyre tükrözve az alakzat olyan pont, amelyre tükrözve körül elforgatva önmagába ke-
önmagába megy át. az alakzat önmagába megy át. rül.
179
Feladatok
1. Milyen transzformációt alkalmaztunk, és hova került a színes
csempe, ha 1 9 17 25
az 5 -ös 9 -esbe ment át, röviden: 5 9 5 13 21
2 18 2 10 18 26
2 19 6 14 22
3 11 19 27
5 19
7 15 23
5 23
4 12 20 28
Ellenőrizz másolópapírral!
8 16 24
2. Gondoltunk egy mozgatásra.

Eláruljuk, hogy a mozgatás az egyik kék
négyszöget egy feketébe juttatta.
Hová kerülhetett ekkor a koronás darab?
Mi lehetett a transzformáció?
Lehetett tengelyes tükrözés?
Melyik tengelyre?
Lehetett középpontos tükrözés?
Melyik középpontra?
Lehetett eltolás?
Melyik vektorral?
3. Döntsd el, hogy az alábbi állítások melyik ábrára igazak, melyikre nem! Ahol igaz, ott add meg
a tengelyt, a középpontot vagy az eltolás vektorát!
eltolt képe középpontos tükörképe

tengelyes tükörképe középpontos tükörképe
tengelyes tükörképe eltolt képe
180
4. A rajzok mindegyikéhez – ha a színezéstől eltekintünk – található olyan transzformáció, amely

az ábrát önmagába viszi át, vagyis amely szerint az ábra szimmetrikus. Mindegyik képhez ke-
resd meg, melyik ez a transzformáció!
5. Hányféle és milyen mozgatással kerül- Hányféle és milyen transzformáció vi-

het az szakasz a kék szakaszra? heti át a piros kört a kék körbe? Segít,
ha elképzeled, hogy hova került a cica!
6. Hányféle és milyen mozgatással kerülhet az négyzet a kék négyzetre? Készíts rajzo-

kat mindegyik esethez, és betűzd megfelelően a kék négyzetet! Segít a betűzésben, ha a kék
négyzetre rárajzolod a cica képét.
181
Változik a szabály, változik a kép

Megrajzoltunk egy alakzatot (a házikót), és különböző szabályok alapján a képét is.
A esetben az alakzat pontjainak képé-
hez úgy jutottunk, hogy a pontból a ten-
gelyre merőlegest bocsátottunk, és er-
re a tengellyel való metszéspontból fel-
mértük a tengely ugyanazon oldalára a
pont és a tengely távolságának a felét.
Ez tengelyes tükrözés.
A esetben az alakzat pontjainak ké-
péhez úgy jutottunk, hogy a pontot egy
megadott ponttal (a centrummal) össze-
kötöttük, és erre a félegyenesre a cent-
rumból kiindulva felmértük a pont és a
centrum távolságának a felét. (Úgy is
mondhatjuk, hogy az alakzatot a cent-
Ez középpontos tükrözés. rumból felére kicsinyítettük.)
1. példa
Figyeljük meg, hogyan változnak a távolságok és a szögek az előbbi transzformációkban!
Hasonlítsuk össze a tető hajlásszögét (sárga), a házikó magasságát (piros) és a házikó szélességét
(zöld) az eredeti alakzaton és a képén!
Megoldás
Az , , szabályok esetén a szög nem változik. Bármely megfelelő szögpárra ugyanez teljesül.
Ezek szögtartó transzformációk.
A transzformációnál a kijelölt szög megváltozott; ez nem szögtartó transzformáció.
Az és esetben a magasság és a szélesség is megegyezik a képével, és ugyanez teljesül bármely
más távolságra és a képére is. Ezek távolságtartó transzformációk, egybevágóságok.
A és a transzformációk nem távolságtartóak. A esetben azonban a távolságok mindegyike
éppen a felére csökken. Ebben az esetben a megfelelő távolságok megváltoznak, de az arányuk
(hányadosuk) egyenlő. Ez aránytartó transzformáció.
Ez a tulajdonság a esetben nem teljesül.
182
Azokat a transzformációkat, amelyekre igaz az, hogy bármely két pont esetén a képtávolság és az
eredeti távolság aránya ugyanannyi, aránytartó transzformációnak hívjuk.
Ezek a transzformációk a szögeket nem változtatják meg. A kép az eredetinek nagyított vagy kicsi-
nyített mása, hasonló az eredetihez.
Az aránytartó transzformációkat hasonlóságnak vagy hasonlósági transzformációnak nevezzük.
2. példa
Válasszuk ki a színes téglalaphoz hasonló téglalapokat! Minden kiválasztotton színezd egyformán a
megfelelő szakaszokat!
Megoldás
A színes téglalaphoz hasonló téglalapok: , , .
Az téglalap mindegyik mérete az eredetinek kétszerese, a hasonlóság aránya 2.
3
A téglalap mindegyik mérete az eredetinek másfélszerese, a hasonlóság aránya .
2
Az téglalap mindegyik mérete az eredetinek háromszorosa, a hasonlóság aránya 3.
Sokszor készülnek makettek meglévő épületekről, vagy éppen a tervezettekről. Egy szép gyűjtemény
a mórahalmi szabadtéri múzeum, amely 2015 márciusában nyílt meg. Nézz utána, milyen arányú
kicsinyítésben láthatók a Mini Hungary szabadtéri múzeumban a nevezetes épületek!
183
Feladatok
1. Egybevágó lapokból építettünk síkidomokat. 2
Add meg a hasonló alakzatok betűjelét és a hasonlóság arányát!
1
2
2. Egybevágó háromszögekből építettünk síkidomokat. Vannak-e közöttük hasonló alakzatok?

Add meg a betűjelüket és a hasonlóság arányát!
3. Egységkockákból építettünk testeket. Vannak-e köztük hasonlók?
Igazak-e az állítások?
: és hasonlóak. : -nak 3-szoros nagyítása .
: és nem hasonlóak. : -nek 3-szoros nagyítása .
: és hasonlóak. : -nak 2-szeres nagyítása .
: -nek 2-szeres nagyítása . : kicsnyítése -nek.
1
: arányú kicsinyítése -nek. : Egyik sem hasonló -hoz.
2
184
4. Rajzold meg ezt a paralelogrammát!

Készítsd el a paralelogramma képét a következő szabályok sze-
rint! Minden szabályhoz készíts új ábrát!
Válaszd ki azokat az eseteket, amelyekben a képalakzat hason-
ló az eredetihez!
! "
1 1
( ; ) (2 ; 2 ) ( ; ) ; "2
2 2
( ; ) ( + 2; ) ( ; ) ( 1; + 3) "2
( ; ) (2 + 3; 2 + 3) ( ; ) ( ; )
5. A koordináta-rendszerben egy házikó pontjait adtuk meg jelzőszámaikkal: (2; 6), (4; 6),
(4; 8), (3; 9), (2; 8). Adj meg szabályokat, amelyek a házikót a fejezet elején levő –
transzformációk szerint változtatják meg!
6. Mekkora a valóságban?
A firenzei dómról és a vámosoroszi templomról készült fotókat
látod. Az alaprajz mellett megadtuk azok léptékét is. Melyik a fi-
renzei dóm alaprajza? Miért?
Írd mindkét rajz mellé a kicsinyítés arányát!

Becsüld meg, milyen hosszú a firenzei dóm és a vá-
mosoroszi templom! Mérd meg, hogy mekkora a raj-
zon, és számítsd ki, hogy mekkora a valóságban
a dóm hossza és legnagyobb szélessége,
a templom hossza és legnagyobb szélessége!
185
Pontszerű fényforrásból (pici lámpából) induló

fénysugárral a kezünk felnagyított árnyékát látjuk
a vetítővásznon. Az aránytartó transzformációk –
a hasonlóságok – sokfélék lehetnek. Egyik fontos
fajtájuk, amikor az alakzatokat egy pontból ará-
nyosan nagyítjuk vagy kicsinyítjük.
Bizonyára mindenki látott már diavetítést. Ilyen-

kor egy kicsi, erős fényforrásból kiinduló suga-
rak kinagyítják a dián lévő képet. Minél messzebb
tesszük a diavetítőt a vetítővászontól, annál na-
gyobb képet láthatunk a vásznon. A kivetített kép
nem torzkép, hanem az eredeti kép nagyítása.
A piros házikó kétszeres nagyítása a kék ház.

A kék házat felére kicsinyítve kapjuk a pirosat.
A matrjoska babák mind hasonlóak egymáshoz. A lábosok egymás kicsinyített, illetve nagyított
másai.
186
1. Melyik vektor egyenlő a piros, melyik a kék vektorral?
2. Told el a háromszöget az előző feladatban megadott a, illetve c vektorral!
3. Egy eltolás a pontot a pontba vitte át. Rajzold meg

a négyszög eltolt képét, és add meg a kép csúcsainak
koordinátáit!
Add meg az eltolás vektorát!
0 1
4. Az szög szárait egy párhuzamos egyenespár metszi. Je-

löld kékkel a -val egyállású szöget! Jelöld feketével a
-val fordított állású szögeket! Határozd meg a ,
és az nagyságát, ha = 40 és = 25 !
5. Adott az háromszög és rajta kívül egy pont. Az pont az háromszög köré
írható köre középpontjának eltolással kapott képe. Szerkeszd meg a háromszög eltolt képét!
187
Összefoglaló fejezet
Számok
1. 6948
Írd le betűkkel!
Kerekítsd egyesekre, tízesekre, százasokra és ezresekre!
Írd le a legnagyobb helyi értéken lévő számjegy ellen-
tettjét!
Írd le a legkisebb alaki értékű számjegy reciprokát!
Melyik számnál kevesebb 1355-tel?
Melyik számnak a 12-szerese?
Osztható-e 9-cel, 18-cal, 36-tal, 72-vel?
2. Helyezd el a számoknak megfelelő betűket a számegyenesre! Olvasd ki, hogy mit kaptál!
! !
1 1 ! 2 4 !!
!
= 25% =3 + = 1 2-nek a reciproka = ! : !
4 7 ! 3 15 !
2 1 11
= 3-nak a része = ( 0 2)2 = 0 22 =
5 33 5
3. Hasonlítsd össze! Tedd ki a , vagy = jelet!
26 3
2 és 3 aránya 12-nek a része 0 75-nak a 12-szerese
39 4
" #2
3 16 14 1 7 2 2
2 : 2
7 5 5 3 6 5 5
" # " #
3 3 1 3 2 3
-nak a 20%-a -nak az része 1 reciproka
8 8 4 7 7 4
4. „Többet ésszel, mint erővel!”
13 12 1 49 7 2 7 4
3 : : 17 17
24 65 2 4 8 3 8 14
" # " #2 " #2
3 11 5 2 34 35 17 2 2
( 8) + 0 3 : 5 4
4 19 7 5 35 34 5 3 3
5. Keresd meg az egyenlőket!
24 74 ( 1)5 + 15 6 28 102 103 372 (2 7)4
" #6 " #3 " #6

2 4 + 74 0 14 0 0001 2 43 4 2
3 9 9 3
188
6. Végezd el a műveleteket! Minden eredménynek egy-egy betű felel meg. Ha jól számoltál, akkor
egy közmondás első részét kapod, amelyet bizonyára be tudsz fejezni.
( 60) ( 3) : 20 2 ( 60) ( 3) : (20 : 2) 3 4

3 4
4 5
180 felének az ellentettje " #2
2 ( 2)2
328 + 476 : 2 + 7 5
3 9 :2
3 8
( 328 + 476) : 2 3 5 " #2
+ 4 18
" # 7 4
1 4 2 " # " # 3 16
+ : 1 4 2
3 5 3 + :
3 5 3 (0 03)2
" #2 " #
2 22 7 3 1
ellentettje 4 +25
3 9 4 5 5
14 10 9 3
5 30-nak a része
3 reciproka 3 7 5 5
8
10
reciproka
17
8 13 8
= 18 = = 90 = = 74 =0 =
29 15 9
19 17 3
=1 = 12 = = 1 = 0 0009 =2
28 10 20
7. Egy tehetségkutató verseny döntőjében Szavazatok százalékos megoszlása
a nézők telefonon és az interneten is 100 17%
90 versenyző
szavazhatnak a szerintük legjobb műsor- 80
55%
számra. Az a versenyző nyeri a döntőt, 7060
versenyző
aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ábrán 50
40 83%
a telefonos és az internetes szavazatok 30 45%
20
száma és százalékos megoszlása látható. 10
0
Az ábra alapján ki nyerte a döntőt? Vá- Telefonos Internetes
laszodat számítással indokold! szavazatok: szavazatok:
57 800 8500
8. Egy autógyár egyik üzemében előre legyártott alkatrészekből szerelik össze a kész autókat.
A gyár napi 14 órát üzemel, és percenként legördül egy új kocsi a szalagról. Melyik művelet-
sorral lehet kiszámítani, hogy hány nap alatt teljesítenek egy 6000 db autóra leadott rendelést?
6000 : (60 14) 6000 : 14 60 6000 : 14 6000 : (24 14)
189
9. Írd le matematikai jelekkel, és számítsd ki

( 820) és 450 összegének az abszolút értékét,
( 820) és 450 abszolút értékeinek összegét,
5 3 4
270 részének a felét, és különbségének a reciprokát,
9 4 5
20-nak a 120%-át, 120-nak a 20%-át,
0 14%-nak a tizedes tört és a tört értékét, három és négy arányát!
10. Határozd meg , , értékét, ha
" #
11 1 2
= : + , = 3 (5 11), = a legnagyobb egyjegyű prímszám!
7 2 7
Számítsd ki a három szám átlagát!
11. Határozd meg az , és a értékét, ha
= 12 és 18 legkisebb közös többszöröse, = a legnagyobb kétjegyű négyzetszám,
= a legkisebb kétjegyű prímszám háromszorosa!
Válaszd ki az alábbiak közül az igaz állításokat!
A három szám legnagyobb közös osztója a 9.
+ 4
Az tört értéke -del kisebb az 1-nél.
27
2
11 12. Az tört reciprokra 2 5.
3
12. Egy műszaki áruház raktárában 120 darab televízió van. A készlet 15%-a 36 cm képátlójú
készülék, 48 darab 72 cm képátlójú, a többi 55 cm képátlójú.
A legkisebb képátlójú készülékből hány darab van a raktárban?
Az 55 cm képátlójú készülékből hány darab van a raktárban?
Hány százalékkal változik a teljes raktárkészlet, ha 21 készüléket eladnak?
13. Egy iskola 375 diákja és 25 tanára Alsósok Felsősök Tanárok Összesen
megkérdezésével felmérték, hogy Rántott csirke
három lehetőség közül ki melyik 78 17 220
krumplival
ételt választaná legszívesebben az Főzelék feltéttel 31 70
iskolai menzán. A felmérés ered- 65 43 2
Túrós tészta
ménye egy hiányosan kitöltött táb-
lázatban található meg.
Számold ki a táblázatból hiányzó számokat, majd döntsd el, hogy melyik állítás igaz és melyik
hamis!
A megkérdezettek több mint 20%-a választotta a főzeléket feltéttel.
Az alsósoknak megközelítőleg 37%-a a túrós tésztát kedveli a legjobban.
A főzeléket feltéttel a tanárok választották a legnagyobb arányban.
A felsősök több mint negyed része a túrós tésztát kedveli a legjobban.
190
14. Egy cég vezetése az éves jutalomalapot legeredményesebb dolgozói között akarta szétosztani.
A javaslat szerint Andrea, Béla, Csaba és Dénes kapott volna jutalmat, az egyes jutalmak aránya
az előbbi sorrendnek megfelelően 1 : 2 : 3 : 4.
Közben kiderült, hogy akinek a teljes jutalomalap ötödét szánták, súlyos hibát követett el. A ve-
zetés úgy döntött, hogy a 16 000 forintot is szétosztják a másik három dolgozó között úgy, hogy
az ő jutalmaik aránya ne változzon.
Hány forint a jutalomalap?
Név szerint ki nem kap jutalmat a négy dolgozó közül?
A kiosztott jutalmak közül mennyi volt a legkevesebb?
Mennyi volt a legnagyobb kiosztott jutalom?
15. A festéküzletben színskála alapján keverik a festékeket. Egy alkalommal 40% fehér, 25% kék
és 35% sárga festékből zöld színű festéket állítottak elő.
Hány liter kék festék szükséges 16 liter zöld festék elkészítéséhez?
Hány liter zöld festék keverhető 8 liter fehér festék felhasználásával?
Egy másik alkalommal a fehér, a kék és a sárga festéket 9 : 6 : 5 arányban keverték.
Hány százalék kék festéket tartalmaz ez a keverék?
Hány liter sárga festék van 32 liter ilyen arányú keverékben?
16. Válassz az alábbi halmaz elemei közül!

Páros szám.
5
6 Öttel osztható szám.
50 3 7
3 +3 18 103 Prímszám.
5 3
3 5 Se nem prímszám, se nem összetett szám.
25 35 51 Normálalakban felírt szám.
1 8 104
Két egymással egyenlő szám.
5 5
2 +3
210 + 316 A 18 pontosan 1000-szer van meg benne.
Osztható 33 -nal.
17. Hány darab háromjegyű számot tudsz készíteni a 0 , 2 , 3 , 9 számkártyákból?

Mennyi a valószínűsége, hogy a véletlenszerűen kirakott háromjegyű szám osztható lesz
2-vel, 4-gyel,
3-mal, 9-cel,
8-cal, 12-vel?
18. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelynek kétszerese négyzetszám, háromszorosa
pedig köbszám?
19. Adott két természetes szám: = 495, = 1275. Készítsd el és prímtényezős felbontását!
Mit kapunk eredményül, ha a számot elosztjuk és legnagyobb közös osztójával?
191
20. Az autóbusz-végállomásról a 7-es buszokat 5 percenként, a 15-ös buszokat 6 percenként, míg

a gyors járatú 173E-t csak 11 percenként indítják. Reggel 5-kor egyszerre indul a fenti három
budapesti járat. Válaszd ki a felsoroltak közül a helyes választ vagy válaszokat!
A 7-es és 15-ös buszokra vonatkozó kérdések:
Minden egész órában egyszerre indítják őket.
A nap folyamán legalább 50-szer indulnak együtt.
Pontosan 48-szor indulnak együtt.
Minden órában háromszor van közös indulásuk.
Mindhárom járatra vonatkozó kérdések:
Legközelebb 220 perc múlva indul egyszerre a három járat.
A nap folyamán kétszer indulnak egyszerre.
A nap folyamán 4-szer indulnak egyszerre.
Legközelebb 5 5 óra múlva indulnak egyszerre.
Algebra
1. Keresd a párját!
8 7 + 12 + 3 8 (7 + 12 + 3 ) 8 (7 12 ) + 3
8 7 + 12 + 3 8 7 + 12 + 3 12 (7 3 )+8
16 23 7 14 8( + 1)
2. Milyen számok kerülnek az üresen hagyott helyekre?
1
3
5
0 6 5 3 (2 ) 0
2
4 13 12
7 27
23
5
1 1 1
3. Mennyi az [ ( )] [( ) ] kifejezés értéke, ha
= , = és = ?
2 3 6
A megadott 5 válasz közül pontosan egy helyes. Válaszd ki a betűjelét!
2 1 1 1
A: B: 0 C: D: E:
3 3 3 2
192
4. Írd le algebrai kifejezésekkel a mondatokat!

Egy családban a férj 8 évvel idősebb a feleségénél. Ha a férj életkora , akkor mennyi a
feleségé, és mennyi kettőjük életkorának az összege?
Öt szomszédos egész szám közül a középső . Írd le a másik négy egészet is, és írd fel az
összegüket!
Két szám különbsége 4. A kisebbet -val jelöljük. Írd fel a nagyobb számot és a két szám
számtani közepét!
Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 14. A tízesek helyén áll. Mi áll az egyesek
helyén? Milyen értéket vehet fel a ?
5. Számold ki a következő kifejezések helyettesítési értékét!
1 1 1 2
= , = 2 esetén
2 2! 2 !
! 1 !
= 2, = 6 esetén !!!3 + !!!
2
= 5, = 2 esetén 0 5 (2 )2
Írd le csökkenő sorrendben a kiszámolt helyettesítési értékeket!
6. Az 1, 2, 3, 4, 5 számok közül melyikre kapsz az alábbi három állítás mindegyikére igaz, pon-
tosan egy hamis, pontosan két hamis vagy csak hamis választ?
1 2
egész szám + egész szám 3 negatív egész szám
7. Melyik nem ugyanakkora részét adja a -nek, mint az ? -nek a 125%-a
5 5 4 4
-nek az része :
4 4 5 5
125 1 3 100
+ 2
100 4 4 125
8. Oldd meg az alábbi egyenleteket!
2 3 1
7 9+4 =3 3 + 12 + 9 + 5= +
4 3 3 2 2
3 4
+ 8 = 12 3 7( 1) = 7 4
5
3 4 1
8 = 12 ( 6) 2( + 5) = 6( 2)
5 3
9. Oldd meg az egyenletet az egész számok halmazán!
10 ( 6) 6
=2
3 2
Oldd meg az alábbi egyenletet a racionális számok halmazán!
3 +1 5 2 11
= +
14 6 7 21
193
10. Oldd meg az alábbi egyenleteket!

3(8 4) (3 2 ) = 5(3 4) 2( + 3)
3 1 2 7 4 9 +1 3 2 1 2
=5 + =
5 3 15 4 2 4 3
11. Az alábbi négy egyenletet [ , , és ] megoldottuk a valós számok halmazán. Azt tapasz-
taltuk, hogy pontosan két egyenletnek azonos a megoldáshalmaza. Melyik ez a két egyenlet?
$ '
% &
3 5=7 3 2 2 2 ( 2) + =
2 2
1 3 +1 4 3
= +1 =
3 2
A: és B: és C: és D: és E: és
12. Oldd meg az alábbi egyenlőtlenségeket!
5 +3 4 8 8( 2) + 4 3 9
+3 +1
2 3(4 ) 2 4
4 3 5
13. Oldd meg a következő egyenlőtlenséget a negatív valós számok halmazán!
3 2(3 5) 3( + 5) 2(2 1)
Mely egész számok teszik igazzá az egyenlőtlenséget?
14. Oldd meg az alábbi egyenlőtlenséget, és megoldásod szemléltesd a számegyenesen!
+2 4 5
5 3 6
15. Az öttusaversenyek első száma a vívás. Minden versenyző mindenkivel egy mérkőzést vív, és
25 győzelem 1000 pontot ér. Ahánnyal több győzelmet ér el ennél egy versenyző, annyiszor 24
ponttal nő, ahánnyal kevesebbet, annyiszor 24 ponttal csökken az 1000 pont.
Hány mérkőzést nyert meg az a sportoló, aki 880 pontot szerzett? Úgy dolgozz, hogy számítá-
said nyomon követhetők legyenek!
16. (1707–1783) svájci matematikus feladata:

Egy apa 1600 koronát hagyott három fiára. A végrendeletében meghagyta, hogy a legidősebb
fiú jussa 200 koronával több legyen a középsőénél, a középsőé pedig 100 koronával több, mint
a legkisebbé. Számítsd ki a fiúk örökségét!
17. Az egyetemen az egyik tantárgyból akkor lehet ötöst kapni, ha a tesztek összesített eredménye
eléri a maximális pontok 85%-át. Zsófinak eddig 92 pontja van, és még egy 50 pontos teszt
megírása van hátra.
Legalább hány pontot kell elérnie Zsófinak az utolsó teszten, hogy meglegyen az ötöse, ha az
év végére megszerezhető pontok maximális száma 160? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
50 44 42 Már biztosan nem kaphat ötöst.
194
18. Tíz egymást követő páros szám összege 50.

Az összeadott számok közül melyik a legkisebb?
Az összeadott számok közül melyik a legnagyobb?
Mennyi a két említett szám számtani közepe?
19. Egy néptáncegyüttesben háromszor annyi a fiú, mint a lány. Egy előadáson közülük nyolc pár
lép fel. A fel nem lépők között ötször annyi a fiú, mint a lány. Hány fiú és hány leány tagja van
az együttesnek?
20. Egy ruha árának ötöde a kereskedő haszna. Ha meg-
emelné az árat 2000 Ft-tal, akkor már az ár harmada
lenne a haszna. Mennyi a ruha ára?
Függvények, sorozatok
1. Pisti tüdőgyulladást kapott, és kórházba került. A lázát

reggel hat órától éjfélig három óránként mérték, és az
alábbi lázlapon ábrázolták. Válaszolj a grafikon alapján
az alábbi kérdésekre:
Pistinek mekkora volt a legmagasabb láza? (A választ testhőmérséklet [ C]
egy tizedesjegy pontossággal add meg!) 39
Melyik mérési időpontokban volt legalább 38 1 C Pisti
láza? (Minden ilyen időpontot sorolj fel!) 38
Hány C volt a legkisebb eltérés két egymást követő mé-
rés között? (A választ egy tizedesjegy pontossággal add 37
meg!)
36
Melyik két egymást követő mérés között változott Pisti
láza 0 9 C-ot? a mérések ideje [óra]
35
6 9 12 15 18 21 24
2. Egy nyolcadikos osztály egynapos kirándulásáról készült a 16

km
grafikon, melynek alapján válaszolj az alábbi kérdésekre!
14
Hány órakor indultak a gyerekek?
Hány órás volt a kirándulás, és hány km-t tettek meg a 12
gyerekek? 10
Összesen hányszor tartottak pihenőt, és összesen mennyi 8
ideig pihentek?
6
Mennyi idő alatt értek vissza a kirándulás végpontjától
a kiindulási helyükre? Vajon miért értek olyan gyorsan 4
vissza? 2
óra
9 10 11 12 13 14 15 16
195
3. A 8. osztályosok két felmérőt írtak, mindkettőt 20 tanuló írta meg. Az eredményeket az alábbi
diagramok mutatják.
tanulók elégséges 10% jeles 15%
11 száma
közepes
10
9
8
7
6 jó
5 jó 20%
jeles
4
3
2 elégséges
1
0 közepes 55%
Első felmérő Második felmérő
Hány közepes volt a második felmérőben?
Az első felmérőben hány százalék volt a jó osztályzatú?
Melyik felmérőben volt több jeles?
A második felmérőben hánnyal volt több közepes osztályzat, mint jeles?
4. A következő diagramon négy isko-
la ( , , , ) nyolcadik osztá- anyanyelv országos
lyainak felvételi eredményei látha- átlag: 49%
mate-
tók matematikából és anyanyelv- matika
ből.
A diagram adatai alapján döntsd el,
melyik igaz, illetve melyik hamis a
következő állítások közül! matematika
46% országos
átlag: 46%
anyanyelv
49%
Az iskola mindkét tantárgyból az országos átlag alatt teljesített.

A iskola jobb eredményt ért el anyanyelvből, mint a iskola.
A iskola eredménye mindkét tantárgyból az országos átlag közelében volt.
A iskola mindkét tantárgyból jobb eredményt ért el, mint a többi iskola.
196
5. Az erdők fontosságával mindnyájan tisztában vagyunk. Olvass le minél több információt az

Erdészeti Igazgatóság által készített oszlopdiagramról! Válaszolj az alábbi kérdésekre is!
Erdőterület változása 1800–2008
ha
3 000 000
2 500 000
2 000 000
1 500 000
1 000 000
500 000
1800 1921 1938 1950 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2004 2008 év
Mit mondhatunk az erdőterület változásáról 1800 és 1921 között? Körülbelül hány százalé-
kos a csökkenés mértéke?
Mit mondhatunk az elmúlt 70 év vonatkozásában?
A 2008-ban készült felméréskor az erődő területe az ország területének 20,3%-a volt, ezt
27%-ra szeretnék növelni. Hány ha-os lesz a növekedés?
6. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alap- A kivándorló magyarok megoszlása fő

ján készült ez a kördiagram a 2014-ben hazánkból tevékenységük szerint (2014)
külföldre távozó 31 500 emberről.
Adj meg egy alaphalmazt és egy képhalmazt,
és írj egy hozzárendelési utasítást a két halmaz
dolgozik 84%
elemei között!
Függvényt határoz-e meg az utasításod, ha igen tanul 3%
miért, ha nem, akkor miért nem? háztartásbeli 4%
Cseréld meg a két halmaz szerepét, és válaszolj egyéb okból
úgy is a kérdésre! nem dolgozik 6%
nem tudja 3%
A kivándorolt emberek közül hányan dolgoznak?
Hányan tanulnak a kivándorlók közül?
7. Minden számhoz rendeld hozzá az ellentettjét a négyzetét!
" # " #2
1 2 1
7 0 12 2+ 3
3 5 4
197
8. A derékszögű háromszög két befogójának hosszához rendeld hozzá az átfogó hosszát! Megfor-
dítható-e ez a hozzárendelési utasítás?
= 3 cm és = 4 cm = 5 cm és = 5 cm = 2 3 m és = 3 4 cm
9. Ábrázold koordináta-rendszerben az (1; 3), (5; 2) és a (1; 2) pontokat, és kösd össze
azokat!
A pontokat tükrözd az tengelyre – pirossal rajzolj!
Az feladatban kapott pontokhoz rendeld hozzá azoknak az tengelyre tükrözött képét –
kékkel rajzolj!
Tetszőleges ( ; ) ponttal hajtsd végre a két transzformációt! Van-e helyben maradó pont
az egyes transzformációknál?
Töltsd ki a táblázatot a füzetedben! Tudsz-e mondani olyan hozzárendelési utasítást, amely
az eredeti pontokhoz a kék színűeket rendeli hozzá?
Eredeti (1; 3) (5; 2) (1; 2) ( ; )

( ; ) ( ; ) ( ; ) ( ; )
( ; ) ( ; ) ( ; ) ( ; )
10. Édesanya rakott krumplit főz ebédre. A krumpli

főzésének melyik szakaszát látod az egyes gra-
fikonokon?
Feltette a krumplit főni.
Egyenletesen forr a víz.
Vízcsap alá teszi a főtt krumplit, hogy hűljön.
Elkezdte hámozni.
11. Számold ki az adott ( ) = 1 2 3 lineáris függvény helyettesítési értékét, ha

5
= 0, = 5, = 3, = !
6
4
12. Számold ki az adott ( ) = + 2 lineáris függvény helyettesítési értékét, ha
5
2
= 0, = 10, = 2 4, =1 !
3
198
13. Keresd a párját!

4 +3 3 +4 3
4+3 2+ +2+2 4 3
6 6 6 6
5 5 5 5
4 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4
14. Ábrázold az 2 3 függvény grafikonját!

Határozd meg az (1; ), ( 4; ), (12; ), ( ; 3), ( ; 5),
( ; 101) pontok hiányzó jelzőszámait úgy, hogy a pontok
a grafikonon legyenek, a grafikon felett legyenek, a grafikon alatt legyenek!
15. Melyik a kakukktojás? Azaz az alábbi egyenesek egyenletei
közül egy nem párhuzamos a többivel, készítsd el annak a
grafikonját!
2 =0 5 = 10 + 7
3 + 18 + 6 = 0 =2 5
3 =1 5 2 4 =6 2
16. Képezd a pozitív egész számok 9-cel való osztási maradé-
kait!
Sorold fel a sorozat első 12 elemét!
Hány különböző eleme van ennek a sorozatnak?
Add meg a sorozat következő elemeit: 15 , 32 , 2015 !
17. Írd fel a számtani sorozatok első öt elemét, és készítsd el a hozzájuk tartozó grafikonokat!
7
4, 1, 2, 1 = 7, = 2 = 3 1 = 3, 2 =
3
18. Mennyi a számtani sorozat első nyolc elemének az összege, ha
első eleme ( 5) és differenciája 2,
első eleme 4 és harmadik eleme 12,
első három elemének számtani közepe 21 és a negyedik eleme 7,
az ötödik és a második elemének különbsége ( 9) és ugyanezen elemek összege ( 14)?
19. Egy számtani sorozat első eleme ( 4), a hatodik eleme pedig 26.
Mennyi a sorozat differenciája?
Hányadik eleme ennek a sorozatnak a 98?
Eleme-e a sorozatnak a 604?
199
20. Zsolti ímmel-ámmal elkezdte olvasni a kötelező olvas-

mányt. Első nap 12 oldalon rágta át magát. Mivel nagyon
érdekesnek találta, minden nap 3 oldallal növelte az elő-
ző napi adagját. Hány nap alatt olvasta el a 441 oldalas
könyvet?
21. Kati anyukája horgolt hatszögekből hatszög formájú terí-

tőt készít. A hatszögek összeállításának első két lépését
mutatja az ábra.
Kati észrevette, hogy a külső hatszögek száma mindig
6-tal több, mint az előző lépésben. A terítő a 10. lépés-
ben készült el. Összesen hány hatszögből készült a terítő? 1. lépés 2. lépés
Alakzatok
A pont, az egyenes, a sík, a tér és az illeszkedés alapfogalmak a geometriában.
Három pont vagy egy egyenesen van, vagy háromszöget alkot.
Két egyenes párhuzamos, metsző vagy kitérő lehet.
Két sík vagy párhuzamos, vagy egy egyenesben metszi egy-

mást.
A háromszög konvex alakzat. Bármely két oldalának összege nagyobb a harmadik oldalánál. Egy
háromszögben hosszabb oldallal szemben nagyobb szög van.
A háromszög egyértelműen megszerkeszthető, ha adott
– három oldala ( ) és +
– két oldala és azok közrezárt szöge ( , , ) és 0 180
– két oldala és a nem rövidebb oldallal szemközti szöge ( , )
– egy oldala és két szöge ( , , vagy , , vagy , , )
A háromszögek nevezetes vonalai és körei:
oldalfelező merőlegesek és a háromszög köré írt kör
szögfelezők és a háromszög beírt köre magasságok és magasságpont

200
súlyvonalak és súlypont középvonalak
A háromszög belső szögeinek összege 180 , külső szögeinek összege 360 .

Bármely két belső szögének összege egyenlő a harmadik csúcsnál levő külső szögével.
A négyszög lehet konvex vagy konkáv alakzat.
Bármely három oldalának összege nagyobb a ne-
gyedik oldalánál.
A konvex négyszög átlóinak pontjai a négyszö-
gön belül helyezkednek el. A konvex négyszög
belső szögeinek összege 360 , külső szögeinek
összege is 360 .
Trapéz: van két párhuzamos oldala.
Paralelogramma: szemközti oldalai párhuza-
mosak.
Téglalap: minden szöge derékszög.
Deltoid: két-két szomszédos oldala egyenlő.
Rombusz: minden oldala egyenlő.
Négyzet: szögei és oldalai egyenlők.
Az oldalú konvex sokszög belső szögei 180 -nál kisebbek.
Egy csúcsból induló átlókkal 2 háromszögre bontható.
Egy konvex sokszög belső szögeinek összege ( 2) 180 ,
külső szögeinek összege 360 .
( 3)
Egy csúcsából ( 3) átló húzható, átlóinak száma .
2
720
9
A körvonal adott ponttól adott 0 távolságra levő pontok halmaza a síkban.

A körlap adott ponttól legfeljebb távolságra levő pontok halmaza a síkban.
pont a kör középpontja, a sugara.
A körvonal és körlap részei például:
201
A hasáb két alaplapja két egybevágó sokszög, amelyek egymás-

sal párhuzamos síkban vannak, az alaplapok megfelelő oldalai is
párhuzamosak.
A hasáb oldallapjai paralelogrammák.
Lapok Csúcsok Élek
A hasáb jellemzői
száma száma száma
A háromszög alapú hasáb 5 6 9
A négyszög alapú hasáb 6 8 12
Az -szög alapú hasáb +2 2 3
Az egyenes hasáb oldallapjai téglalapok, mivel merőlegesek az alaplapokra.

A forgáshenger két alaplapja két egybevágó körlap.
Palástja görbe felület, amely síkba teríthető; kiterítve téglalap.
A gömb felületét adott ponttól adott 0 távolságra levő pontok alkotják a

térben. pont a gömb középpontja, a sugara. r
K
1. Adj meg
háromszöget alkotó ponthármasokat,
egy egyenesre illeszkedő ponthármasokat!
Végpontjaikkal megnevezve adj meg
metsző szakaszpárokat,
merőleges szakaszpárokat,
párhuzamos szakaszpárokat!
2. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az ( 2; 0), (5; 1), (10; 10), ( 4; 11),
(2; 3), ( 3; 7), (1; 4), (3; 10) pontokat! Ezek közül válogass!
Adj meg három egy egyenesre illeszkedő pontot!
Adj meg párhuzamos egyenesekre illeszkedő pontokat!
Adj meg merőleges egyenesekre illeszkedő pontokat!
Adj meg derékszögű háromszög csúcsait alkotó pontokat!
Adj meg trapézt, paralelogrammát, téglalapot!
202
3. Egy egyenes egy körhöz képest lehet külső egyenes, érin-

tő vagy szelő.
Adott egy 7 cm sugarú kör. Határozd meg, hogy a közép-
pontjától milyen távolságra lehet egy
külső egyenes, érintő egyenes, szelő egyenes!
4. Két különböző sugarú kör kölcsönös helyzete
ötféle lehet.
Add meg a 2 cm és a 3 cm sugarú kör kölcsönös helyzetét, ha középpontjaik távolsága
6 cm, 5 mm, 5 cm, 7 cm, 1 cm, 0, 4 cm!
5. Az alábbi állítások közül melyek igazak?
Ha két háromszög szögei és legrövidebb oldala egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
Ha két háromszög két oldala és a hosszabbikhoz tartozó magassága egyenlő, akkor a két
háromszög egybevágó.
Ha két háromszög egybevágó, akkor szögeik és egy oldaluk egyenlő.
Igaz-e az állítások megfordítása?
6. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis állítások-e az alábbiak!
Van olyan négyzet, ami rombusz is.
Minden körszelet konvex alakzat.
A tízoldalú konvex sokszög átlóinak száma tízszerese az egy csúcsból induló átlók számá-
nak.
7. Hány fokos szöget zár be két metsző egyenes, ha az általuk meghatározott négy szög közül
két szög összege 130 ,
három szög összege 237 ,
az egyik szög háromszor akkora, mint a másik?
8. Hány olyan különböző háromszög van, amelynek két oldala 21 cm és 27 cm, a harmadik oldala
pedig centiméterben mérve hárommal osztható egész szám?
9. Egy háromszög egyik szöge a másiknak kétszerese, a harmadik szöge a másodiknál 20 -kal
nagyobb. Hány fokosak a háromszög szögei?
10. Mekkora lehet egy háromszög legnagyobb szögének legkisebb értéke?
1
11. Egy háromszög egyik csúcsánál levő belső szöge derékszög. A másik két csúcsánál levő
3
külső szögek aránya 5 : 9.
Számítsd ki a háromszög szögeinek nagyságát!
12. Az háromszögben a csúcsnál levő külső szög háromszor akkora, mint az csúcsnál
levő belső szög. Ugyanakkor a csúcsnál levő külső szög 40 -kal nagyobb, mint a csúcsnál
levő belső szög. Mekkorák a háromszög belső szögei?
13. Egy derékszögű háromszögnek van egy 32 -os szöge.
Hány fokos szögekre bontja az átfogóhoz tartozó magasság a derékszöget?
203
14. Egy konvex négyszög két szemközti szögét az átlója 30 -os és 80 -os, illetve 60 -os és 100 -os
szögekre bontja. Határozd meg a négyszög belső és külső szögeinek nagyságát!
15. Egy konvex négyszög belső szögeinek aránya 3 : 4 : 5 : 6. Mekkorák a belső és a külső szögei?
16. Keresd meg, hogy az , , , tulajdonság mely halmazokat határozza meg!
: A négyszögnek van két párhuzamos oldala. = négyzetek
: A négyszög 2-2 szomszédos oldala egyenlő. = téglalapok
: A négyszög oldalai egyenlők. = rombuszok
: A négyszög szögei egyenlők. = deltoidok
: A négyszög szemközti oldalai egyenlők. = paralelogrammák
: A négyszög oldalai és szögei egyenlők. = trapézok
: A négyszög két-két szemközti oldala párhuzamos. = húrtrapézok
: A négyszög egyik átlója merőlegesen felezi a másik átlóját.
: A négyszögnek van a csúcsokon át nem menő szimmetriatengelye.
17. Adj meg a lehető legkevesebb számú különböző fajta négyszögekből álló halmazt a feltételek-
nek megfelelően!
Az elemek között pontosan egy négyzet van,
az elemek kétharmad része téglalap,
az elemek között van három paralelogramma.
A halmaznak legalább két eleme van,
az elemek mindegyikének van párhuzamos oldalpárja,
az elemek tengelyesen szimmetrikusak.
18. Az négyzetet az és az szakasz az ábra szerint három
részre bontja. Az szög 55 , az szakasz pedig a négyzet
csúcsnál levő szögét 2 : 7 arányban osztja.
Mekkorák lehetnek az négyszög szögei?
Igaz-e, hogy az , és pont a -től egyenlő távolságra van?
19. Egy kör középpontja , a körvonal pontjai , , .
Határozd meg az háromszög szögeit, ha az szög 120 és a szög 150 !
20. Az ábrán összekötözött csövek keresztmetszetét látjuk. Egy-egy cső sugara , kerülete .
1. 2. 3. 4. 5.
Milyen hosszú pánt szükséges a csövek átkötéséhez az egyes esetekben?

Fejezd ki az átkötéshez szükséges pánt hosszát, ha darab cső egy rétegben helyezkedik el!
204
21. A teherautó 1 1 méter magasan levő platójára 125 centiméter

átmérőjű csöveket raknak úgy, ahogyan a keresztmetszeti áb-
rán látható. Egy-egy csövet körülbelül 393 cm hosszú szalag ér
át. Határozd meg, milyen hosszú rögzítő szalag kell a csövek
átkötéséhez!
22. Egy 12 elemű halmaz csak háromszögeket és négyszögeket tar-
talmaz. Ezen sokszögeknek összesen 41 csúcsa van. Az elemek
hány százaléka háromszög?
23. Igaz-e az állítás? Válaszodat indokold!
Egy trapéz egyik szárának végpontjaiból induló belső szög-
felezők merőlegesek egymásra.
Ha egy húrtrapézba kör írható, akkor a szárának és a kö-
zépvonalának hossza egyenlő.
Ha egy paralelogramma oldalaira kifelé szabályos három-
szögeket szerkesztünk az ábra szerint, akkor a keletkező új
csúcsok is paralelogrammát határoznak meg.
24. Egy egyenes hasáb alaplapja 4 cm oldalú szabályos hatszög, magassága 7 cm.
Határozd meg a test lapjainak, éleinek és csúcsainak számát!
Ábrázold a hasáb lapjait! 1 : 2 arányú kicsinyítéssel szerkessz!
Számítsd ki a hasáb palástjának valódi méreteit!
Igaz-e, hogy ennek a testnek éppen annyi lapátlója van, mint ahány testátlója?
25. Egy négyzetes oszlop alakú csomagot az ábrán látható módon átkötöttek. Eh-
hez 210 cm szalagot használnak, amiből 10 cm kellett a csomózáshoz. A test
magassága háromszor akkora, mint az alapéle. Hány centiméter az oszlop egy
csúcsában összefutó három éle hosszának az összege?
26. Két testet valamelyik teljes lapjukkal összeragasztva egybeépítettünk. Az egyik test egy négy-
zetes oszlop. Ennek a négyzet alapú egyenes hasábnak az alaplapja 5 cm oldalú négyzet, a
magassága 4 cm. A másik test egy derészögű háromszög alapú egyenes hasáb, amelynek alap-
lapélei 3 cm, 4 cm és 5 cm, magassága 5 cm.
Rajzold le négyzethálós lapra a két test hálóját!
Színezd be a testhálókon az összeragasztott lapokat!
Nevezd meg, milyen testet kaphattunk!
27. A három hálózatból elkészítjük
a három kockát, majd egymás
tetejére rakva négyzetes oszlo-
pot állítunk össze. Az oszlop
négy oldalán felülről lefelé ol-
vasva a számokat négy darab
háromjegyű számot kapunk, majd a négy darab háromjegyű számot összeadjuk. Milyen sor-
rendben, hogyan helyezzük egymásra a három kockát úgy, hogy az előbbi összeg a lehető leg-
nagyobb legyen? Mekkora ez az összeg?
205
Geometriai transzformációk, szimmetriák

Egybevágósági transzformációk a síkban:
középpontos tükrözés R Q tengelyes tükrözés R Q

pontra: egyenesre:
P K P
P!
t Q!
P!
R!
Q! R!
eltolás vektorral (v): pont körüli elforgatás szöggel pont körül:

R Q R Q
R! Q! R!
P P
P!
"
v
C
Q!
P!
A
B
A: sokszögek
B: tengelyesen szimmetrikus
sokszögek
C: középpontosan szimmetrikus
sokszögek
Tengelyesen szimmetrikus háromszögek az egyenlő szárú háromszögek.

Az egyenlő oldalú háromszögnek három szimmetriatengelye van.
Minden középpontosan szimmetrikus négyszög paralelogramma.
A tengelyesen szimmetrikus négyszög húrtrapéz, ha a tengely oldalfelező pontokon megy át, illetve
deltoid, ha a tengely csúcspontokra illeszkedik.
206
A szabályos sokszög oldalainak hossza egyenlő és belső szögeinek nagysága is egyenlő. Konvex
alakzat, van beírható és van köré írható köre. A szabályos sokszögnek annyi szimmetriatengelye
van, ahány oldalú a sokszög.
A csúcsok száma 3 4 5 6 8
360
Középponti szögei 120 90 72 60 45
( 2) 180 K
Belső szögei 60 90 108 120 135
135! 45!
Középpontosan igen, ha páros
nem igen nem igen igen
szimmetrikus nem, ha páratlan 67,5! 67,5!
Tengelyesen
igen igen igen igen igen igen
szimmetrikus
A kör részei a középponton átmenő tengelyre szimmetrikus alakzatok.
K K K K K K K K K
A körvonal, a körlap és a körgyűrű középpontosan szimmetrikus a kör középpontjára.
1. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az ( 3; 2), (5; 4), (8; 0), (0; 6) pontokat!
Ábrázold az négyszög szimmetriatengelyeit!
Tükrözd a négyszöget az tengelyre!
Határozd meg, milyen sokszöget alkot a négyszögnek és képének a közös része!
2. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az ( 5; 4), ( 2; 1), (1; 4), ( 2; 7) pon-
tokat, majd tükrözd azokat az tengelyre!
Az eredeti négy pont és a négy tükörképpont közül adj meg olyan pontokat, amelyek szim-
metrikus sokszög csúcsai lehetnek!
3. A képen egy kaput ábrázoltunk, ahogy az utca felől látszik.
Rajzold le a kaput a kert felől nézve!
4. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az ( 5; 4), ( 2; 1),
(1; 4), ( 2; 7) pontokat!
A ( 1; 0) pontból nagyítsd kétszeresére az négyszöget!
A nagyított képet tükrözd a ( 1; 0) pontra!
Egybevágó-e a második transzformációval kapott kép az eredeti
négyszöggel?
5. Milyen magas az a fa, amelynek 32 m hosszú az árnyéka akkor, amikor
egy 1 5 m magas oszlop árnyéka 2 m?
6. Egy konvex sokszög belső szögeinek összege 1260 . Hány oldalú a sokszög?
7. Számítsd ki egy szabályos nyolcszög központi szögét, belső szögét, átlóinak számát!
207
8. Igaz vagy hamis állítások-e az alábbiak?

Ha egy paralelogramma egyik szöge derékszög, akkor az négyzet.
Van tengelyesen szimmetrikus konkáv négyszög.
Ha egy négyszögnek van szimmetriatengelye, akkor van két egyenlő szöge.
Ha két háromszög egyik oldalának hossza és szögeik páronként egyenlők, akkor a két há-
romszög egybevágó.
8. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis állítások-e az alábbiak!
A rombusz két szabályos háromszögből áll.
Minden deltoid tengelyesen szimmetrikus.
A paralelogramma átlói felezik a paralelogramma belső szögeit.
A paralelogramma átlói felezik egymást.
Van olyan paralelogramma, ami deltoid.
Van olyan deltoid, aminek az átlói egyenlő hosszúak.
A paralelogramma tengelyesen szimmetrikus.
Ha egy trapéz szárai egyenlők, akkor a trapéz húrtrapéz.
10. Egy szabályos sokszög külső és belső szögeinek összege 1260 .
Hány oldalú a sokszög?
Megrajzolható-e egy vonallal, a ceruza felemelése nélkül a sokszög összes oldala és átlója
úgy, hogy semelyik szakaszt sem rajzoljuk meg kétszer?
11. Egy szabályos nyolcszögből levágtuk a zöld színnel jelölt derékszögű há-
romszögeket, így egyenlő oldalú konkáv tizenhatszöget kaptunk.
Határozd meg azoknak a háromszögeknek a szögeit, amelyekre a szimmet-
riatengelyei bontják a tizenhatszöget!
12. Egy szabályos hatszög egyik átlója 7 cm2 területű háromszöget metsz
le a hatszögből. Hány dm2 a hatszög területe?
Egy szabályos sokszög szomszédos csúcsai , és , szimmetria-középpontja . Az
háromszögben az egyik szög 30 -kal nagyobb a másiknál. Hány oldalú a sokszög? Igaz-e,
hogy háromszor annyi átlója van, mint oldala?
13. A kör sugara 82 m. Mekkora a színessel jelölt útvonalak hossza?
14. Az derékszögű háromszög átfogója 13 cm, befogója 5 cm hosszú. Az csúcsát

tükrözzük a csúcsra, -t a -re, végül -t az -ra, a tükörképeket rendre 1 , 1 , 1 jelöli.
Számítsd ki az és az 1 1 1 háromszögek területének arányát!
Számítsd ki az háromszög kerületét és területét!
208
Mennyiségek a geometriai számításokban

A táblázatokban egy-egy átváltás és művelet áttekintése szerepel a megadott mennyiségek körében.
A hosszúság, a távolság, a kerület és az eltolás egységei
Mértékegység km m dm cm mm m
Váltószám 10 hm dkm m
20 035 km = 20 km 35 m 2 0 0 3 5
81 m + 49 dm + 7 5 mm = 8 1 0 0 0 0
= 85 907 5 mm 4 9 0 0 0
+ 7 5
8 5 9 0 7 5
A terület egységei
Mértékegység km2 m2 dm2 cm2 mm2
Váltószám 100 ha a m2
6 457 m2 = 645 7 dm2 = 6 4 5 7 0
= 64 570 cm2 =
= 6 m2 45 dm2 70 cm2
12 m2 2 306 dm2 = 1 2 0 0 0 0 0 0
= 11 97 694 m2 = 2 3 0 6 0
= 11 976 940 mm2 1 1 9 7 6 9 4 0
A térfogat és az űrmérték egységei

Mértékegység
km3 m3 dm3 cm3 mm3
Váltószám 1000
Mértékegység
hl dkl l dl cl ml
Váltószám 10
3
2 m3 = 2 75 m3 = 2750 dm3 2 7 5 0
4
47 dl = 4700 cm3 4 7 0 0
A szög és az elfordulás egységei

Mértékegység (fok) (szögperc) (szögmásodperc)
Váltószám 60 1 = 60 = 3600 1 = 60
0 9 = 54 = 3240 09 0 9 60 0 9 3600
25 404 = 423 + 24 = 423 = 7 60 + 3 25 404 = 423 60 + 24
= 7 + 3 + 24 = 7 3 24
209
1. Váltsd át a mennyiségeket a megadott mértékegységekbe!

Add meg dm-ben: 7 m; 31 m 2 dm; 85 cm; 5 km 67 m; 8763 mm!
Add meg dm2 -ben: 17 m2 ; 4600 cm2 ; 2 m2 34 dm2 ; 34 m2 2 dm2 ; 406 cm2 !
Add meg dm3 -ben: 6 m3 ; 41 l; 55 m3 55 dm3 ; 50 000 cm3 ; 27 hl; 48 dl!
" #
2
Add meg szögpercben: 54 ; 3 6 ; 43 42 ; 18 ; !
3
2. Váltsd át a mennyiségeket a megadott mértékegységekbe!
Add meg cm-ben: 630 mm; 319 dm; 2 m 7 dm 6 cm; 4 1 dm; 3 dm 9 mm!
Add meg cm2 -ben: 321 dm2 ; 67 000 mm2 ; 5 dm2 20 cm2 ; 203 dm2 9 cm2 ; 640 mm2 !
Add meg cm3 -ben: 35 dm3 ; 4 dl; 73 dm3 612 cm3 ; 40 000 ml; 28 13 dm3 ; 84 dl!
" #
3
Add meg egész mérőszámokkal (fok, perc, másodpercben): 3 7 ; 34 5 ; ; 0 03 ; 0 41 !
5
3. Döntsd el, hogy az vagy a mennyiség a nagyobb-e, és számítsd ki a különbségüket!
: 73 m : 6010 dm : 45 m2 : 450 dm2
: 357 dm3 : 37 l : 74 :7 4
4. Döntsd el, hogy az vagy a mennyiség a nagyobb-e, és számítsd ki a különbségüket!
: 46 mm : 5 cm : 540 dm2 : 54 m2
: 4 m3 : 500 l :42 : 250
5. Döntsd el, hogy az alábbi szögek melyik csoportba tartoznak! (A szögfajták: nullszög, he-
gyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög, homorúszög, teljesszög.)
= 30 5 + 3870
= két derékszögnél 103 -kal kisebb
= 7200 huszada
= egy szabályos hatszög két belső szögének összege
= egy konvex négyszög külső szögeinek összegénél a belső szögeinek összegével keve-
sebb
6. Végezd el a kijelölt műveleteket a megadott mennyiségekkel!
870 m + 37 cm 3 m2 + 2 dm2 7 cm3 + 3 l 54 +6
7. Végezd el a kijelölt műveleteket a megadott mennyiségekkel!
87 dm 16 cm 7 m2 3 dm2 9 dm3 3 dl 54 6
8. Számítsd ki a betűvel jelölt mérőszámok értékét!
28 dm + dm = 8 m 27 m2 dm2 = 7 m2
1 07 l dl = 1 l 54 = 2 24
9. Számítsd ki a betűvel jelölt mérőszámok értékét!
280 m + m = 18 km dm2 3 m2 = 7 6 m2
1 07 dm3 + cm3 = 2 dm3 52 =37
210
10. Melyik hibás?

: 280 000 m = 28 km : 24 cm2 = 2400 mm2
: 634 dm2 = 6 34 m2 : 3 m3 71 dm3 3 1 millió cm3
: 2645 = 2 645 m3 : Az , , , , mindegyike helyes.
11. Melyik nagyobb?
1
10 km 5%-a vagy 3 000 000 mm része, 3 5 104 cm vagy 3 5 km,
6
4
88 dm másfélszerese vagy 10 m -szorosa?
3
Geometriai szerkesztési feladatok

Szerkesztési feladatokban az eukleidészi szerkesztési lépéseket alkalmazzuk, alapszerkesztésnek te-
kintjük a szakaszmásolást és szögmásolást, a szakaszfelezést és szögfelezést, adott egyenesre merő-
leges állítását és adott egyenessel párhuzamos szerkesztését, valamint egy kört a kör adott pontjában
érintő egyenes megszerkesztését. Megismertük néhány távolsággal jellemezhető ponthalmaz meg-
adását:
adott alakzat adott távolságra levő két adott alakzat egyenlő távolságra levő
pontok a síkon pontok halmaza a síkon
pont kör 2 pont szakaszfelező

merőleges
egyenes két párhuzamos
egyenes 2 metsző egyenes két szögfelező
szakasz zárt vonal
2 párhuzamos középpárhu-
kör egy vagy két kör egyenes zamos
A sokszögek szerkesztése visszavezethető a háromszögek szerkesztésére.

A kör érintőjének szerkesztése az érintési ponthoz tartozó sugárra merőleges egye-
nes szerkesztését jelenti. K r
Transzformációval szerkeszthetünk, ha az alakzatok szimmetriatulajdonságait
használjuk ki.
1. Adott egy szakasz, hossza 5 cm. Szerkeszd meg azokat a pontokat, amelyek az ponthoz
közelebb vannak, mint -hez, ugyanakkor a szakasztól legfeljebb 1 5 cm-re helyezkednek el!
2. Adott egy középpontú, 4 cm sugarú körlap és a kör átmérője. Szerkeszd meg a kör-
lap azon pontjait, amelyek -tól és -től egyenlő távolságra, a -tól pedig legalább 2 cm-re
vannak!
3. Hányféle négyszög szerkeszthető két 3 cm-es és két 4 cm-es szakaszból?
Szerkessz olyan négyszöget, amelynek két 3 cm-es, két 4 cm-es oldala van, s az egyik
szöge 45 !
4. Legyen egy négyzet oldala 7 cm, oldalának felezőpontja !
Szerkeszd meg a négyzetet, majd tükrözd az egyenesre!
Számítsd ki az eredeti és a tükörképnégyzet közös részének területét!
211
5. Határozd meg, szögeik szerint milyen típusúak a háromszögek, ha oldalaik hossza 56 mm,
90 mm, 106 mm vagy 3 cm, 5 cm, 7 cm, illetve 4 4 cm, 5 5 cm, 6 8 cm! Szerkeszd meg
a hegyesszögű háromszög köré írható kört;
a tompaszögű háromszög magasságait és magasságpontját;
a derékszögű háromszög beírt körét!
6. Egy húrtrapézból a 7 cm hosszú átlója olyan háromszöget vág le, amelynek az oldalai 3 cm,
5 cm és 7 cm hosszúak. Szerkeszd meg a négyszöget!
7. Az deltoid átlói 8 cm és 4 cm hosszúak. A rövidebb átló 1 : 3 arányban osztja a hosszabb
átlót.
Szerkeszd meg a deltoidot, majd tükrözd az átlók metszéspontjára!
Milyen alakzat az eredeti deltoid és a tükörkép egyesítése, illetve milyen alakzat az eredeti
deltoid és a tükörkép közös része? Az deltoid területének hányszorosa az egyesítés,
illetve a közös rész területe?
Számítsd ki mm pontossággal az deltoid kerületét!
8. A budai várban feltárt majolikacsempék egyikének mintázatát mutatja
az ábra. Alakja szabályos nyolcszög. Számítsd ki a sokszög belső szö-
geit! Szerkeszd meg az ábrát negyedére kicsinyítve!
9. Szerkeszd meg a szabályos sokszöget, majd a színessel jelölt belső sok-
szöget! Becsüld meg, hány százaléka a színessel jelölt rész területe az
eredeti alakzat területének!
10. Egy bejárat fölé bevilágító ablakot készítenek, mely három

szakaszból és egy körívből áll. Teteje a körív, ferde olda-
lai és az alja ugyanannak a körnek az érintői, magassága 2 2m
méter. Az alakzat tengelyesen szimmetrikus.
Szerkeszd meg az ábrát, ha a teteje félkör, harmadkör-
höz tartozó ív, illetve negyedkör íve! Az ábrán 1 méter-
nek 2 cm feleljen meg!
Melyik esetben elég az ablak egy 4 5 méter széles be-
járat áthidalásához?
11. Egy színes ólomüveg ablak tervrajza hiányos. A szimmetrikus rajz
egyik felén az a két pont látható, ahol a deltoid oldalait a körhöz
forrasztják.
Szerkeszd meg a teljes ábrát, ha adott a szimmetriatengely és a két
érintési pont!
vázlatrajz tervrajz
212
Geometriai számítási feladatok

A háromszög kerülete: = + +
A háromszög területe: = = =
2 2 2
A négyszög kerülete egyenlő a négy oldalának összegével. = + + +
A négyszög területe kiszámítható téglalappá kiegészítve vagy átdarabolva, illetve két háromszög
területének összegeként is.
paralelogramma = 2( + ) deltoid = 2( + ) trapéz = + + +

( + )
paralelogramma = deltoid = 2 trapéz = 2
=
A sokszög kerülete egyenlő oldalai hosszának

összegével.
A sokszög területe kiszámítható úgy, hogy olyan

sokszögekre daraboljuk, amelyeknek területe is-
mert.
= 1+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7
= 1 + 2 + 3 + 4 + 5 vagy = 4 + 5 + 6 + 7
A kör kerülete: =2 = A kör területe: = 2

: a kör sugara : a kör sugara
: a kör átmérője 3 14
3 14
Derékszögű háromszögre érvényes a Pitagorasz-tétel: a derékszögű három- B

szög befogóinak négyzetösszege egyenlő az átfogó négyzetével. 2 2
a "b #c
2
a c
C A
b
213
Az egyenes hasáb felszíne: =2 + A hasáb térfogata: =
Ta : az alaplap területe
Ta m
m
: az alaplap kerülete
Ka
: a hasáb magassága, m
Ta
Ta az egyenes hasáb oldaléle
Ta
2 2
A forgáshenger felszíne: =2 +2 A forgáshenger térfogata: =
2
r2# : az alaplap területe
2 : az alaplap kerülete
m m : a henger magassága m
2r# r
r
: a henger sugara
2
r#
Számítási feladatokban további összefüggéseket alkalmazhatunk:

4 3
az sugarú gömb térfogata: =
3 r m
2
az sugarú gömb felszíne: =4
2 r
az sugarú, magasságú forgáskúp térfogata: =
3
1. Számítsd ki a színessel jelölt sokszög és az négyszög területének arányát!
2. A következő számhármasok szakaszok hosszát adják meg azonos egységgel mérve. Melyik
számhármas lehet hegyesszögű, derékszögű, illetve tompaszögű háromszög oldalainak mérő-
száma?
: 8 15 16 : 13 84 85 : 24 48 73 : 16 63 65
: 7 8 15 : 9 40 43 : 7 20 25 : 65 72 97
: 15 15 28 : 11 60 60 : 33 56 65 : 13 13 20
214
3. A 80 cm széles, 190 cm magas kamraajtót az alsó és felső szélétől 10 cm-re kereszt-

ben és átlósan is megerősítették. Hány méter léc kellett a Z alakú merevítéshez?
4. Milyen magas sátortető alatt fér el az ábrán látható módon egy

120 200-as szekrény, ha a födém 6 m széles?
5. Mekkora területű háromszöget alkotnak a derékszögű koordináta-rendszerben a ( 1; 1),

(7; 5), (7; 7) pontok? Hány egység a háromszög kerülete?
Mekkora az háromszög területe, ha csúcsai az ( 3; 8), (2; 4), (2; 0) pontok?
6. Egy háromszög szögeinek nagysága 30 , 45 és 105 , legrövidebb magassága 4 cm hosszú.
Számítsd ki a háromszög területét!
7. Egy derékszögű háromszög kerülete 180 cm, befogóinak aránya 12 : 5. Számítsd ki a háromszög
területét!
8. Döntsd el, hogy igazak-e az állítások!
Nincs olyan négyzet, aminek a területe 2 cm2 .
Amelyik téglalap négyzetméterben mért területének mérőszáma nagyobb, annak a méterben
mért kerülete is nagyobb.
: Ha két háromszög területe egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
9. Egy paralelogrammát az egyik átlója két derékszögű háromszögre bontja. Számítsd ki a parale-
logramma területét, ha oldalai 220 és 221 cm hosszúak!
10. Négy függvény grafikonját ábrázoltuk. Melyik függvény adja meg helyesen az parale-
logramma kerületét az oldal függvényében, ha a paralelogramma oldala 1 egységgel
hosszabb, mint az oldal hosszának kétszerese?
11. Egy rombusz kerülete 36 cm, az egyik átlója két 28 cm kerületű háromszögre bontja. Számítsd
ki a rombusz területét!
12. Számítsd ki egy 20 cm kerületű, 45 -os szögű rombusz területét és átlóinak hosszát!
215
13. Számítsd ki a húrtrapéz területét, ha

alapjai 28 cm és 13 cm, szárai 23 cm hosszúak;
három oldala 6 cm, a negyedik oldala pedig 8 cm;
alapjai 6 cm és 16 cm hosszúak, és kör írható bele;
alapjai 10 cm és 18 cm hosszúak, kerülete 38 cm!
14. Számítsd ki a trapézok kerületét és területét!
15. Az ábrán szereplő adatok segítségével számítsd ki a sokszög területét! Az adatokat méterben
mértük.
16. Számítsd ki a sokszög kerületét és területét, ha az adatok cm-ben értendők! A vázlatrajzon a

szakaszhosszak nem arányosak.
17. A „Kalózhajó” nevű szerkezet 16 m hosszú rúdon lengett a Vidám-

parkban.
Hány métert emelkedett, mialatt a rúd vége tíz méterre eltávolodott a
kiinduló helyzettől?
18. Az háromszög kerülete 102 m. Az oldal hossza az oldal
3 4
hosszának része, a oldal pedig az -nek része.
5 5
Hegyesszögű, derékszögű vagy tompaszögű-e a háromszög? Hány cm2 a háromszög területe?
216
19. A folyómederhez 7 m hosszú lánccal rögzítettek egy bóját. Mennyivel

csökkent a víz szintje, ha a bóját 4 m-rel odébb sodorta a víz, bár a rög-
zítése nem változott?
20. Egy húrtrapéz alapjainak aránya 1 : 2. Szárának hossza az alapok hosszá-
nak számtani közepével egyenlő, kerülete 4 2 m.
Mekkora a rövidebb alap? Mekkora a trapéz területe?
21. Egy deltoid átlói 24 cm és 40 cm hosszúak. A rövidebb átló a hosszabbat annak nyolcadoló-
pontjában metszi. Számítsd ki a deltoid kerületét és területét!
22. Mekkora területen találhatók azok a pontok, amelyek egy adott ponttól legfeljebb 2 cm
távolságra vannak?
Mekkora területen találhatók azok a pontok, amelyek egy adott 3 cm-es szakasztól legfeljebb
2 cm távolságra vannak?
23. A toronyóra nagymutatója 80 cm hosszú. Mekkora területet söpör
negyedóra alatt, 25 perc alatt, két és fél óra alatt?
24. A toronyóra kismutatója 65 cm hosszú. Mekkora ívet jár be a mutató végpontja
6 óra alatt, 18 óra alatt, 2 óra alatt, fél óra alatt?
25. Számítsd ki a érintőszakasz hosszát, ha a pont
265 mm-re van a 23 mm sugarú kör középpontjától!
Mekkora a kör sugara, ha a középpontjától 41 cm-re levő
pontból 9 cm-es érintőszakasz húzható a körhöz?
26. Számítsd ki a 8 cm sugarú körbe írt szabályos sokszög kerületét
és területét, ha a sokszög
négyoldalú, hatoldalú!
27. A színessel jelölt területek közül melyik a na-
gyobb?
28. Egy 7 cm sugarú körből kivágjuk a lehető legnagyobb szabályos nyolcszö-

get.
A kör területének hány százaléka a leeső körszeletek területe?
29. Milyen magasra emelkedik fel a teher, ha a másfél méter átmérőjű kerék
elfordulása
120 , 225 , 540 , 2880 ?
30. Milyen messzire láthatunk el egyenletes terepen

30 m magasságból, ha a Föld sugara körülbelül
6370 km?
217
31. Egy téglatest alakú ruhagyűjtő konténer szélessége 110 cm, mélysége 55 cm, magassága pedig
165 cm. Számítsd ki, hány köbméter ruha fér a konténerbe!
32. A „térbeli H betű” hét egybevágó, 4 cm élű kockából elkészíthető. Számítsd
ki, mekkora a test felszíne és térfogata!
33. Egy négyzetes oszlop magasságát felére csökkentve 27 cm3 térfogatú koc-
kát kapunk.
Milyen magas az oszlop?
Hány cm2 az oszlop felszíne?
Hány liter a négyzetes oszlop térfogata?
34. Öt darab egybevágó négyzetalapú egyenes hasáb al-
kotja az ábrán látható testeket. Egy-egy hasáb alapé-
le 6 cm, magassága ennek kétszerese.
Határozd meg a testek térfogatát és felszínét! A tér-
fogatot literben, a felszínt mm2 egységben add meg!
35. Mekkora a rombusz alapú egyenes hasáb felszíne, ha a rombusz
átlói 6 cm és 8 cm, a hasáb magassága 10 cm?
36. Egy egyenes hasáb alapja az ábrán látható derékszögű trapéz.
Hány liter a térfogata a 2 3 m magasságú hasábnak?
37. Hány m3 földet kell kiásni egy húrtrapéz keresztmetszetű,

egyenes árok készítésekor?
38. Egy 18 méter hosszú, 10 méter széles víztükrű medence alja egyenletesen lejt. Az egyik végén
60 centiméter mélységű, a másik végén 250 centiméter mély. A téglalap alakú, lejtős alját apró
lapokból készült mozaikminta alkotja.
Számítsd ki, hogy hány köbméter víz van a színültig töltött medencében!
Határozd meg, hogy hány négyzetméternyi mozaiklap szükséges a minta elkészítéséhez!
39. Az erdei táborban, a mosogatósá-
torban a képen látható módon rög-
zítettek egy viharlámpát. Ha azt
szeretnék, hogy a lámpa 10 cm-
rel magasabbra kerüljön, mennyi-
vel kell rövidebbre venni a 8 4 m
hosszú függesztő kötél hosszát?
Becsülj! Számolj!
05m 28 cm 2 cm
218
40. Egy téglatest egyik lapjának területe 160 cm2 , e téglalap szomszédos oldalai hosszának aránya
5 : 8. A téglatest harmadik éle a rövidebb él 60%-a.
Mekkora a téglatest felszíne?
41. Add meg egy téglatest és egy egyenes kör- 50 mm3 : a méh mézgyomra
henger méreteit úgy, hogy térfogata egyenlő 8 m3 : egy közepes olajtartály térfogata
legyen az adottakkal! 60 m3 : lakószoba
200 m3 : osztályterem
2205 m3 : a vár lakótornya Nagyvázsonyban
40 000 m3 : a tihanyi Belső-tó térfogata
240 000 m3 : az Országház fűthető része
2 km3 : a Balaton vizének térfogata
42. Egy téglatest éleinek hossza 48 cm, 36 cm és 25 cm. Drót- H G

ból elkészült a téglatest élváza, és a testátlóit is a csúcsokba
25 cm
hegesztették az ábra szerint. E F
D
Határozd meg a legrövidebb út hosszát két legtávolabbi csúcs C
között, ha 36 cm
A B
az útvonal csak éleken halad, 48 cm
az útvonal átlón is haladhat!

43. Egy téglatest élei 5 cm, 7 cm és 9 cm hosszúak.
Mekkora a területe a téglatestbe helyezett téglalapoknak?
Melyik téglalap átlója a leghosszabb? Számítsd ki az átlók hosszát!
44. Az 1 méter magas egyenes hasáb alaplapja egyenlő szárú háromszög. A háromszög alapjának
hossza 12 deciméter, az alaphoz tartozó magassága 7 deciméter. Számítsd ki, hány liter a hasáb
térfogata!
45. Mekkora a területe az 1 dm élű kockába helyezett síklapoknak?
219
46. Rendezd térfogat szerint növekvő sorrendbe a hengereket!

Rendezd felszín szerint csökkenő sorrendbe a hengereket!
47. Hány m3 víz fér egy 1 2 m átmérőjű, 6 m magas henger alakú csatornába?
Hány liter víz fér egy 12 m hosszú, 11 cm su-
garú félhenger alakú csatornába?
48. Milyen magas a 25 literes tank, ha az ábrán jelölt adatok: = 12 cm,

= 30 cm?
49. Milyen átmérőjű „gömbfát” kell venni, ha a kivágandó gerenda metszete egy
35 cm 20 cm oldalú téglalap?
50. Egy vasból készült, négyzet alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm, a magassága 20 cm. Ebből a
testből a lehető legnagyobb térfogatú hengert esztergálják.
Hány dm3 a hulladék?
kg
Hány kg a henger tömege, ha a vas sűrűsége = 7 6 ?
dm3
51. A kristályoktaéder hat darab 15 cm oldalú négyzetből készülhet.
Mekkora a test egy éle?

Mekkora a két legtávolabbi csúcsának távolsága?
Mekkora a test felszíne?
220
Tartalom
Tartalom
GONDOLKODJUNK EGYÜTT! 4
Logikai feladatok 4
Logika, halmazok 6
Skatulyaelv 9
Hányféleképpen? 10
Játékok, híres fejtörők 17
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK 18
Algebrai kifejezések nagyító alatt 18
Behelyettesítés 18
Műveleti jelek a nagyító alatt 19
Összeg, szorzat 19
Egytagú és többtagú algebrai kifejezések 22
Azonosságok 24
Összeg, különbség kivonása 25
Törtvonalas kifejezések átalakítása 26
Számoljunk hatványokkal! 29
Azonos kitevőjű hatványok szorzása, osztása (Kiegészítő tananyag) 31
10 hatványaival számolunk 35
Minden kifejezésnek sok neve van 37
Szorzatból összeg 38
Összegből szorzat – kiemelés 40
Törteket egyszerűsítünk 41
Szöveges feladatok megoldása egyenlettel vagy anélkül 45
Mozgásos feladatok 51
Munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 55
Százalékszámítással kapcsolatos feladatok 58
Keveréses feladatok 61
Tudáspróba 63
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL 64
A négyzetgyök fogalma 64
Hosszúság és terület meghatározása rácson 69
Pitagorasz-tétel 72
A Pitagorasz-tétel bizonyítása (Kiegészítő tananyag) 72
Pitagoraszi háromszögek és számhármasok 74
A Pitagorasz-tétel alkalmazása 75
A kocka testátlójának meghatározása (Kiegészítő tananyag) 77
221
Tartalom
Tudáspróba 80
HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY 81
Hozzárendelések, függvények 81
Lineáris függvény 84
A lineáris függvény grafikonjának jellemző tulajdonságai 89
A függvény értelmezési tartománya, értékkészlete 92
Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása 94
A függvény fontos tulajdonsága, néhány nemlineáris függvény 96
Abszolútérték-függvény 97
Másodfokú függvény 97
Törtfüggvény 98
A számtani sorozat 101
Tudáspróba 110
TÉRGEOMETRIA 111
A gúla 115
A gúla hálója 119
A gúla felszíne (Kiegészítő tananyag) 121
Hasábok és gúlák 123
A gúla térfogata (Kiegészítő tananyag) 124
A kúp 126
A kúp felszíne és térfogata (Kiegészítő tananyag) 129
A gömb 131
A gömb felszíne és térfogata (Kiegészítő tananyag) 134
Tudáspróba 136
STATISZTIKA 138
Alapfogalmak,elnevezések 138
Diagramok 143
Középértékek 149
VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS 153
A relatív gyakoriság és a valószínűség 153
Elemi és összetett események (Kiegészítő tananyag) 157
Valószínűségi játékok (Kiegészítő tananyag) 160
Tudáspróba 164
GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK 165
Eltolás 165
Vektorok 166
Az eltolás tulajdonságai 170
Egyenes, félegyenes, szakasz és szög képe 170
222
Tartalom
Párhuzamos szárú szögek 171

Az eltolt kép szerkesztése 175
Egybevágósági transzformációk összefoglalása 177
Szimmetria 179
Nem egybevágósági transzformációk 182
Változik a szabály, változik a kép 182
A középpontos hasonlóság képekben 186
Tudáspróba 187
ÖSSZEFOGLALÓ FEJEZET 188
Középiskolába készülünk 188
Számok 188
Algebra 192
Függvények, sorozatok 195
Alakzatok 200
Geometriai transzformációk, szimmetriák 206
Mennyiségek a geometriai számításokban 209
Geometriai szerkesztési feladatok 211
Geometriai számtási feladatok 213
MELLÉKLET 224
223
A 2, 3, , 9 első 13 hatványa
2 3 4 5 6 7 8 9
1 2 3 4 5 6 7 8 9
2 4 9 16 25 36 49 64 81
3 8 27 64 125 216 343 512 729
4 16 81 256 625 1 296 2 401 4 096 6 561
5 32 243 1 024 3 125 7 776 16 807 32 768 59 049
6 64 729 4 096 15 625 46 656 117 649 262 144 531 441
7 128 2 187 16 384 78 125 279 936 823 543 2 097 152 4 782 969
8 256 6 561 65 536 390 625 1 679 616 5 764 801 16 777 216 43 046 721
9 512 19 683 262 144 1 953 125 10 077 696 40 353 607 134 217 728 387 420 489
10 1024 59 049 1 048 576 9 765 625 60 466 176 282 475 249 1 073 741 824 3 486 784 401
11 2048 177 147 4 194 304 48 828 125 362 797 056 1 977 326 743 8 589 934 592 31 381 059 609
12 4096 531 441 16 777 216 244 140 625 2 176 782 336 13 841 287 201 68 719 476 736 282 429 536 481
13 8192 1 594 323 67 108 864 1 220 703 125 13 060 694 016 96 889 010 407 549 755 813 888 2 541 865 828 329

HTTPSWWW - tankonyvkatalogus.hupdfAP-080808 Teljes PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

HTTPSWWW - tankonyvkatalogus.hupdfAP-080808 Teljes PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

8

CSAHÓCZI ERZSÉBET – CSATÁR KATALIN – KOVÁCS CSONGORNÉ

AP-080808__Matek_8_TK__borito_2020.indd 1 2020. 01. 28. 13:05

Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva

AP-080808_Matematika 8_belive_1-2 oldal_2021-Orosz.indd 3 2021. 03. 08. 15:17:29

Széplaki Györgyné Szeredi Éva

AP-080808_Matematika 8_belive_1-2 oldal_2021-Orosz.indd 4 2021. 03. 08. 15:17:30

A matematika történetéről is olvashattok a könyvben.

3. Többféle ismeret és képesség alkalmazását igénylő feladat.

4. Fejtörők, versenyfeladatok azoknak, akik további érdekes feladatokat szeretnének megoldani.

Internettel támogatott feladatok.

4. Öt gyerek a következőt állítja egymásról:

7. Tizenöt fős társaság ül egy kerek asztalnál, és mindenki azt állít- H

Az és kötőszót a hétköznapi szóhasználatban és a matematikában ugyanúgy használjuk. Nézzünk

15-tel csak akkor oszthatók a számok, ha 3-mal és 5-tel oszthatók.

Melyik állítás hamis?

50% németül tanul

10% 40% 50% 90% angolul tanul

40% németül és angolul

2. Egy osztályban 40 tanuló van. 14 tanuló kézilabdázik, 36

4. Egy nyolcadikos osztály 35 tanulója között 20 lány van, és 12 olyan

6. Hány olyan kétjegyű szám van, amelyben az egyik számjegy na-

Három fiú táncol:

Négy fiú táncol:

Az öt állás között nem teszünk különbséget.

Minden pontba beírtuk, hogy oda hányféle útvonalon jut- Gy

Hányféle lesz a gyöngysorok száma, ha körbefuthatnak a szálon a gyöngy-

12. Hányféleképpen olvasható le az ábráról az ODA, BUDA, illetve a BUDAPEST szó?

Ilyen léceink vannak, mindegyikből 10 darab. Közülük a

1. Két rejtvényt tartalmaz ez a rajz, amelyet időszámításunk előtt

Mi minden lehet egy algebrai kifejezésben?

műveleti jelek zárójelek

Vannak benne láthatatlan szorzásjelek is.

Műveleti jelek a nagyító alatt

3. Számítsd ki a kifejezés helyettesítési értékét megadott értékeinél!

Az összegek többtagú kifejezések, amelyek egytagú kifejezésekből épülnek fel.

Az egytagú kifejezések számszorzói az együtthatók.

2. Írd le az alábbi kifejezések mindegyikének együtthatóját! Válaszd ki az egynemű kifejezéseket!

Azokat az egyenleteket, amelyekben a betűk helyére bármilyen megengedett számot írva az

Az azonosságok a műveletekről szóló alapigazságok. Műveleti tulajdonságoknak is nevezhetjük

5 Ebben a kifejezésben nincsen sem összeadás, sem kivonás. Ilyenkor nagyon

Ellenőrzés: bal oldal: 4( 1) = 4(5 1) = 16; jobb oldal: 12 (1 5) = 12 ( 4) = 16.

4. Írj a kifejezéssel azonosat zárójelek nélkül, és végezd el az összevonásokat!

9. Oldd meg az egyenleteket!

11. Oldd meg az egyenleteket!

A csupa azonos tényezőkből álló szorzatot röviden hatvány alakba írhatjuk.

kitevő 3 kitevő 9 kitevő 5 kitevő 1 kitevő 2

Azonos alapú hatványokat úgy is szorozhatunk, hogy a közös

Azonos alapú hatványokat úgy is oszthatunk, hogy a közös ala-

8. Írd fel hatvány alakban!

10. , , 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 7 , 8 kártyákból építsd meg az 3 5 -t

220 210 2 210 210 25 25 2

13. Ezek a kártyáink vannak, mindegyikből több. , 2 , 3 , 4 , 5 , , ( , )

15. Írj a kifejezéssel azonosat, zárójelek nélkül!

123 53 52 32 1011 1110 63 57 35 + 53 72 + 27 413 28

25 (53 + 37 ) (3 5)8 143 73 56 63 (5 + 3 )7 (10 )3 : 22 (2 )5 : 42 +1

17. Osztható 3-mal? Válaszolj I vagy N betűkkel! A füzetedbe dolgozz!

35 62 67 53 124 103 36 22 36 + 22 1 + 23 + 3 103 1 107 1

18. Osztható 3-mal? Válaszolj I vagy N betűkkel! A füzetedbe dolgozz!

19. A betűk pozitív egész számokat jelentenek.

a 7. évfolyamos tankönyv 29–32. oldalain kiegészítő tananyagként, a „Számok és mű-

A hatványokat így olvassuk:

2. Párosítsd össze az azonosakat!