Nyuszi Peti Kalandjai Irány A Vízpart

Nyu-szi Pe-ti ka-lan-dok
I-rány a víz-part!
Egy for-ró nyá-ri na-pon Nyu-szi Pe-ti na-gyon u-nat-ko-zott. Is-mer-te már
az er-dő min-den ze-gét-zu-gát, az ott é-lő lé-nye-ket, így új iz-gal-mak-ra
vá-gyott. Már so-kat hal-lott a Nagy - fo-lyó-ról, és min-den vá-gya az volt,
hogy meg-is-mer-je az ott é-lő ál-la-to-kat és nö-vé-nye-ket.
Vé-gül úgy dön-tött, be-le-vág a

nagy ka-land-ba, hogy fel-fe-dez-ze
a kör-nyé-ket és él-vez-ze a nya-rat.
Be-pa-kolt a há-ti-zsák-já-ba és
el-in-dult a ka-land-ra vá-gyó kis
nyu-szi.
Út-köz-ben ta-lál-ko-zott egy hód-dal, a-ki ép-pen a gát-ját é-pít-get-te.
Nyu-szi Pe-ti és Hó-di – mert így hív-ták a kis hó-dot – ha-mar ba-rá-tok
let-tek.
A hód meg-mu-tat-ta Pe-ti-nek a
fo-lyó men-ti nö-vé-nye-ket,
ál-la-to-kat, va-la-mint a víz a-lat-ti
vi-lá-got. Be-mu-tat-ta ne-ki a ba-
rá-ta-it: a vid-rá-kat, csi-gá-kat,
ha-la-kat és ka-csá-kat. Pe-ti meg-
le-pő-dött, hogy mi-lyen sok-fé-le
ál-lat él a víz-ben, a-mik-ről ed-dig
fo-gal-ma sem volt.
Hó-di meg-mu-tat-ta ne-ki, ho-gyan
kell úsz-ni, fá-ra mász-ni, ha-lat
fog-ni, és ho-gyan kell el-rej-tőz-ni
a ra-ga-do-zók e-lől. Nyu-szi Pe-ti
na-gyon él-vez-te az i-dőt, a-mit a
kis hód-dal töl-tött, és úgy é-rez-te,
so-kat ta-nult tő-le.
Egy al-ka-lom-mal, a-mi-kor a két ba-rát a par-ton sé-tált, Hó-di meg-lát-ta,

hogy egy kis ma-dár-fi-ó-ka be-le-e-sett a víz-be. A fi-ó-ka na-gyon ré-mült
volt, hi-szen nem tu-dott úsz-ni, és nem tud-ta, ho-gyan jus-son ki a part-ra.
Hó-di o-da-sza-ladt, gyor-san be-le-ug-rott a víz-be és úsz-ni kez-dett a
kis-ma-dár fe-lé. Köz-ben Pe-ti a par-ton ta-lált egy hosz-szú á-gat, a-mely-
nek az e-gyik vé-gét a víz-be dob-ta, a má-sik vé-gé-nél pe-dig meg-fog-ta.
Hó-di ó-va-to-san fel-e-mel-te a

ma-dár-fi-ó-kát, rá-tet-te a fa-ág-ra
és el-kez-dett úsz-ni ve-le a part
fe-lé. A-mi-kor ki-ért a part-ra,
le-tet-te a fi-ó-kát a fű-re.
Köz-ben ma-dár-ma-ma is o-da-ért, és na-gyon há-lás volt Hó-di-nak és
Nyu-szi Pe-ti-nek a se-gít-sé-gért. A két ba-rát tud-ta, hogy va-la-mi i-ga-zán
kü-lön-le-ge-set tet-tek, hogy si-ke-rült meg-men-te-ni-ük a kis ma-dár-fi-ó-ka
é-le-tét.
Bol-do-gan és e-lé-ge-det-ten sé-tál-tak

to-vább, ú-jabb ka-lan-do-kat ke-res-ve.
Pe-ti és Hó-di sok i-dőt töl-tött e-gyütt
e-zen a nyá-ron, sok új dol-got fe-dez-tek
fel a má-sik vi-lá-gá-ban. Meg-ta-nul-ták,
hogy bár-meny-nyi-re is kü-lön-böz-nek,
le-het-nek jó ba-rá-tok.
Így ját-szot-tak e-gyütt e-gé-szen ad-dig, a-míg az i-dő-já-rás meg nem
vál-to-zott, és be nem kö-szön-tött az ősz. Hó-di és Pe-ti tud-ta, hogy
el-ér-ke-zett az i-dő, hogy bú-csút mond-ja-nak egy-más-nak. Meg-fo-
gad-ták, hogy jö-vő-re új-ra ta-lál-koz-nak, és még több i-dőt töl-te-nek
majd e-gyütt.
Ha egy-szer úgy dön-tesz, hogy a

fo-lyó-part-ra mész nya-ral-ni,
ke-resd meg Hó-dit! Ha meg-ké-red,
ta-lán ne-ked is meg-mu-tat-ja majd
a ví-zi vi-lá-got.
Nyuszi Peti kalandok
Irány a vízpart!
Egy forró nyári napon Nyuszi Peti nagyon unatkozott. Ismerte már az erdő
minden zegét-zugát, az ott élő lényeket, így új izgalmakra vágyott.
Már sokat hallott a Nagy – folyóról, és minden vágya az volt, hogy megis-
merje az ott élő állatokat és növényeket.
Végül úgy döntött, belevág a

nagy kalandba, hogy felfedezze a
környéket és élvezze a nyarat.
Bepakolt a hátizsákjába, és
elindult a kalandra vágyó kis
nyuszi.
Útközben találkozott egy hóddal, aki éppen a gátját építgette. Nyuszi Peti
és Hódi – mert így hívták a kis hódot – hamar barátok lettek.
A hód megmutatta Petinek a

folyó menti növényeket, állato-
kat, valamint a víz alatti világot.
Bemutatta neki a bará-tait: a
vidrákat, csigákat, halakat és
kacsákat. Peti meglepődött,
hogy milyen sokféle állat él a
vízben, amikről eddig fogalma
sem volt.
Hódi megmutatta neki, hogyan kell
úszni, fára mászni, halat fogni, és
hogyan kell elrejtőzni a ragadozók
elől. Nyuszi Peti nagyon élvezte az
időt, amit a kis hóddal töltött, és
úgy érezte, sokat tanult tőle.
Egy alkalommal, amikor a két barát a parton sétált, Hódi meglátta, hogy
egy kis madárfióka beleesett a vízbe. A fióka nagyon rémült volt, hiszen
nem tudott úszni, és nem tudta, hogyan jusson ki a partra.
Hódi odaszaladt, gyorsan beleugrott a vízbe és úszni kezdett a kismadár
felé. Közben Peti a parton talált egy hosszú ágat, amelynek az egyik végét
a vízbe dobta, a másik végénél pedig megfogta.
Hódi óvatosan felemelte a ma-

dárfiókát, rátette a faágra és
elkezdett úszni vele a part felé.
Amikor kiért a partra, letette a
fiókát a fűre.
Közben madármama is odaért, és nagyon hálás volt Hódinak és Nyuszi
Petinek a segítségért. A két barát tudta, hogy valami igazán különlegeset
tettek, hogy sikerült megmenteniük a kis madárfióka életét.
Boldogan és elégedetten sétáltak

tovább, újabb kalandokat keresve.
Peti és Hódi sok időt töltött
együtt ezen a nyáron, sok új dolgot
fedeztek fel a másik világában.
Megtanulták, hogy bármennyire is
különböznek, lehetnek jó barátok.
Így játszottak együtt egészen addig, amíg az időjárás meg nem változott,
és be nem köszöntött az ősz. Hódi és Peti tudta, hogy elérkezett az idő,
hogy búcsút mondjanak egymásnak. Megfogadták, hogy jövőre újra talál-
koznak, és még több időt töltenek majd együtt.
Ha egyszer úgy döntesz, hogy a

folyópartra mész nyaralni, keresd
meg Hódit! Ha megkéred, talán
neked is megmutatja majd a vízi
világot.
I-gaz, vagy ha-mis? Vá-la-szolj a kér-dé-sek-re a kép és a me-se a-lap-ján!
1. Egy nyá-ri na-pon Pe-ti u-nat-ko-zott.
2. Pe-ti új iz-gal-mak-ra vá-gyott.
3. Már so-kat hal-lott az Ó-ri-ás – fo-lyó-ról.
4. Meg a-kar-ta is-mer-ni ott é-lő ál-la-to-kat.
5. Már is-mer-te az ál-la-to-kat, nö-vé-nye-ket.
6. Úgy dön-tött, fel-fe-de-zi a kör-nyé-ket.
7. Be-pa-kolt a bő-rönd-jé-be.
8. Pe-ti az aj-tó e-lőtt áll. 9. Még-sem in-dul el a kis nyu-szi.
10. Pi-ros, sár-ga és fe-hér vi-rá-gok nyíl-nak. 11. Pe-ti egy fe-nyő-fa mel-lett áll.
12. A nyu-szi kék in-get és nad-rá-got vi-sel. 13. A pi-ros há-ti-zsák ott van mel-let-te.
Vá-la-szolj a kér-dé-sek-re a kép és a me-se a-lap-ján! Húzd a-lá a he-lyes vá-laszt, vagy vá-la-szo-kat!
1. Mi-lyen év-szak-ban kez-dő-dik a tör-té-net?

ta-vasz-szal, nyá-ron, ősz-szel, té-len
2. Me-lyik fo-lyó-ról hal-lott már so-kat?

a Nagy fo-lyó-ról, Kis fo-lyó-ról, Ó-ri-ás fo-lyó-ról
3. Mit a-kart meg-is-mer-ni a fo-lyó-nál?

az ál-la-to-kat, a nö-vé-nye-ket, min-dent, sem-mit
4. Ho-gyan dön-tött vé-gül a ka-land-ról?

nem in-dult el, el-in-dult, át-tet-te ősz-re
5. Mi-lyen szí-nű vi-rá-gok van-nak a ké-pen? 6. Mit vitt ma-gá-val a nyu-szi?

pi-ros, sár-ga, fe-hér, ró-zsa-szín bő-rön-döt, szaty-rot, há-ti-zsá-kot, ba-tyut
7. Mi-lyen szí-nű a há-ti-zsák? 8. Hol van a ké-pen Pe-ti?

pi-ros, sár-ga, zöld, kék a fa mel-lett, a fa mö-gött, a fa e-lőtt
E-gé-szítsd ki a mon-da-to-kat a me-se a-lap-ján!
Egy nyá-ri na-pon Nyu-szi

Pe-ti na-gyon .
Is-mer-te már az min-den
ze-gét-zu-gát, az ott é-lő lé-nye-ket, így
új vá-gyott.
Már hal-lott a Nagy - fo-lyó-
ról, és min-den az volt,
hogy az ott é-lő
ál-la-to-kat és nö-vé-nye-ket.
Vé-gül úgy , be-le-vág a nagy ka-land-ba, hogy fel-fe-dez-ze a
és él-vez-ze a nya-rat. a há-ti-zsák-já-
ba, és el-in-dult a ka-land-ra vá-gyó kis nyu-szi.
Igaz, vagy hamis? Válaszolj a kérdésekre a kép és a mese alapján!
1. Egy nyári napon Peti unatkozott.
2. Peti új izgalmakra vágyott.
3. Már sokat hallott az Óriás - folyóról.
4. Meg akarta ismerni ott élő állatokat.
5. Már ismerte az állatokat, növényeket.
6. Úgy döntött, felfedezi a környéket.
7. Bepakolt a bőröndjébe.
8. Peti az ajtó előtt áll. 9. Mégsem indul el a kis nyuszi.
10. Piros, sárga és fehér virágok nyílnak. 11. Peti egy fenyőfa mellett áll.
12. A nyuszi kék inget és nadrágot visel. 13. A piros hátizsák ott van mellette.
Válaszolj a kérdésekre a kép és a mese alapján! Húzd alá a helyes választ, vagy válaszokat!
1. Milyen évszakban kezdődik a történet?

tavasszal, nyáron, ősszel, télen
2. Melyik folyóról hallott már sokat?

a Nagy - folyóról, Kis - folyóról, Óriás - folyóról
3. Mit akart megismerni a folyónál?

az állatokat, a növényeket, mindent, semmit
4. Hogyan döntött végül a kalandról?

nem indult el, elindult, áttette őszre
5. Milyen színű virágok vannak a képen? 6. Mit vitt magával a nyuszi?

piros, sárga, fehér, rózsaszín bőröndöt, szatyrot, hátizsákot, batyut
7. Milyen színű a hátizsák? 8. Hol van a képen Peti?

piros, sárga, zöld, kék a fa mellett, a fa mögött, a fa előtt
Egészítsd ki a mondatokat a mese alapján!
Egy nyári napon Nyuszi

Peti nagyon .
Ismerte már az minden
zegét-zugát, az ott élő lényeket, így új
vágyott. Már
hallott a Nagy - folyóról, és
minden az volt, hogy
az ott élő álla-
tokat és növényeket.
Végül úgy , belevág a nagy kalandba, hogy felfedezze a
és élvezze a nyarat. a hátizsák-
jába, és elindult a kalandra vágyó kis nyuszi.
Egy nyá-ri na-pon Nyu-szi

Pe-ti na-gyon .
Is-mer-te már az min-den
ze-gét-zu-gát, az ott é-lő lé-nye-ket, így
új vá-gyott.
Már hal-lott a Nagy - fo-lyó-
ról, és min-den az volt,
hogy az ott é-lő
ál-la-to-kat és nö-vé-nye-ket.
Vé-gül úgy , be-le-vág a nagy ka-land-ba, hogy fel-fe-dez-ze a
és él-vez-ze a nya-rat. a há-ti-zsák-já-
ba, és el-in-dult a ka-land-ra vá-gyó kis nyu-szi.
Alkoss mondatokat a kódok segítségével! Írd le! Figyelj a mondatkezdő nagybetűre!
A B C D 1. B1 D2 A3 C5.
1 akarta Nyuszi Peti állatokat a
2. D5 A1 C2 D1 B4 A2 C1
2 élő vágyó ismerni új
B3 D3.
3 izgalmakra és elindult növényeket
bepakolt kalandra nyuszi 3. A4 D1 B5 B3 C3 D1 C4
4 Nagy-folyónál
5 kis hátizsákjába vágyott meg B2 A5 D4.

A B C D 1. B1 D2 A3 C5.
1 akarta Nyuszi Peti állatokat a
2. D5 A1 C2 D1 B4 A2 C1
2 élő vágyó ismerni új
B3 D3.
3 izgalmakra és elindult növényeket
bepakolt kalandra nyuszi 3. A4 D1 B5 B3 C3 D1 C4
4 Nagy-folyónál
5 kis hátizsákjába vágyott meg B2 A5 D4.

1. Pe-ti út-köz-ben ta-lál-ko-zott egy ku-tyá-val.
2. Pe-ti út-köz-ben ta-lál-ko-zott egy hód-dal.
3. A hód a gát-ját é-pí-tet-te.
4. Pe-ti és Hó-di ba-rá-tok let-tek.
5. Hó-di meg-mu-tat-ta Pe-ti-nek a ta-vat.
6. Hó-di ba-rá-ta-i a vid-rák, csi-gák és ha-lak.
7. Ví-zi nö-vé-nye-ket is meg-is-mert Pe-ti.
8. Ka-csák, tyú-kok, li-bák van-nak a ké-pen. 9. Pe-ti is-mer-te a víz-ben é-lő ál-la-to-kat.
10. Egy vad-ka-csa ú-szik a ví-zen. 11. A ha-lak egy i-rány-ba úsz-nak.
12. A hód-vár-ban nin-cse-nek hó-dok. 13. Gyé-kény és nád van a ké-pen.

1. Ki-vel ta-lál-ko-zott út-köz-ben Pe-ti?

ka-csá-val, hód-dal, őz-zel, vid-rá-val
2. Hogy hív-ták a kis hó-dot?

Ho-hód, Hé-di, Hó-di, Ha-di
3. Mit mu-ta-tott meg a hód Pe-ti-nek?

a nö-vé-nye-ket, a víz a-lat-ti vi-lá-got, az ál-la-to-kat
4. Kik vol-tak a kis hód ba-rá-ta-i?

a vid-rák, csi-gák, ha-lak, ka-csák, li-bák
5. Mi-lyen ál-la-tok van-nak a ké-pen? 6. Min le-pő-dött meg Pe-ti?

hó-dok, ka-csák, tyú-kok, vid-rák, ha-lak a sok-fé-le ví-zi ál-la-ton, a hó-don, a nö-vé-nye-ken
7. Mi-lyen nö-vény lát-ha-tó a víz-ben? 8. Hány ál-lat van a ké-pen?

sás, nád, gyé-kény, fűz-fa 10, 11, 12, 13
Út-köz-ben egy
hód-dal, a-ki ép-pen a
é-pít-get-te. Nyu-szi Pe-ti és
- mert így hív-ták a kis hó-dot - ha-mar
let-tek. A hód meg-
mu-tat-ta Pe-ti-nek a men-ti
nö-vé-nye-ket, ál-la-to-kat, va-la-mint a
a-lat-ti vi-lá-got.
Be-mu-tat-ta ne-ki a : a vid-rá-kat, csi-gá-kat, ha-la-kat

és . Pe-ti meg-le-pő-dött, hogy mi-lyen
ál-lat él a , a-mik-ről ed-dig fo-gal-ma sem volt.
1. Peti útközben találkozott egy kutyával.
2. Peti útközben találkozott egy hóddal.
3. A hód a gátját építette.
4. Peti és Hódi barátok lettek.
5. Hódi megmutatta Petinek a tavat.
6. Hódi barátai a vidrák, csigák és halak.
7. Vízi növényeket is megismert Peti.
8. Kacsák, tyúkok, libák vannak a képen. 9. Peti ismerte a vízben élő állatokat.
10. Egy vadkacsa úszik a vízen. 11. A halak egy irányba úsznak.
12. A hódvárban nincsenek hódok. 13. Gyékény és nád van a képen.

1. Kivel találkozott útközben Peti?

kacsával, hóddal, őzzel, vidrával
2. Hogy hívták a kis hódot?

Hohód, Hédi, Hódi, Hadi
3. Mit mutatott meg a hód Petinek?

a növényeket, a víz alatti világot, az állatokat
4. Kik voltak a kis hód barátai?

a vidrák, csigák, halak, kacsák, libák
5. Milyen állatok vannak a képen? 6. Min lepődött meg Peti?

hódok, kacsák, tyúkok, vidrák, halak a sokféle vízi állaton, a hódon, a növényeken
7. Milyen növény látható a vízben? 8. Hány állat van a képen?

sás, nád, gyékény, fűzfa 10, 11, 12, 13
Útközben egy
hóddal, aki éppen a
építgette. Nyuszi Peti és
- mert így hívták a kis hódot - hamar
lettek. A hód meg-
mutatta Petinek a
menti növényeket, állatokat, valamint
a alatti világot.
Bemutatta neki a : a vidrákat, csigákat, halakat és

. Peti meglepődött, hogy milyen állat
él a , amikről eddig fogalma sem volt.
Út-köz-ben egy
hód-dal, a-ki ép-pen a
é-pít-get-te. Nyu-szi Pe-ti és
- mert így hív-ták a kis hó-dot - ha-mar
let-tek. A hód meg-
mu-tat-ta Pe-ti-nek a men-ti
nö-vé-nye-ket, ál-la-to-kat, va-la-mint a
a-lat-ti vi-lá-got.
Be-mu-tat-ta ne-ki a : a vid-rá-kat, csi-gá-kat, ha-la-kat

és . Pe-ti meg-le-pő-dött, hogy mi-lyen
ál-lat él a , a-mik-ről ed-dig fo-gal-ma sem volt.
A B C D
1 a Petinek lettek találkozott 1. C4 A2 D1 B5 A3.
2 útközben és hód víz
2. C4 B2 D3 A5 C1.
3 hóddal világot alatti Hódi
3. A1 C2 D5 B1 A1 B4 D4 C5,
4 növényeket folyó Peti menti
barátok egy állatokat A4 B2 A1 D2 C3 B3.
5 megmutatta
A B C D
1 a Petinek lettek találkozott 1. C4 A2 D1 B5 A3.
2 útközben és hód víz
2. C4 B2 D3 A5 C1.
3 hóddal világot alatti Hódi
3. A1 C2 D5 B1 A1 B4 D4 C5,
4 növényeket folyó Peti menti
barátok egy állatokat A4 B2 A1 D2 C3 B3.
5 megmutatta
1. Hó-di meg-mu-tat-ta, ho-gyan kell úsz-ni.
2. Pe-ti meg-mu-tat-ta, ho-gyan kell el-rej-tőz-ni.
3. A ra-ga-do-zók e-lől kel-lett el-rej-tőz-ni.
4. Pe-ti él-vez-te a Hó-di-val töl-tött i-dőt.
5. Pe-ti és Hó-di so-kat ta-nult egy-más-tól.
6. Egy kis-madár be-le-e-sett a víz-be.
7. Pe-ti lát-ta meg a víz-ben a fi-ó-kát.
8. Nyu-szi Pe-ti Hó-di-val bú-jócs-ká-zik. 9. A kis-ma-dár na-gyon meg-ré-mült.
10. A víz-ben ta-vi-ró-zsák nyíl-tak. 11. A ma-dár-ka na-gyon jól ú-szott.
12. Egy ka-csa a víz-ben úsz-kál. 13. Hó-di egy ki-dőlt fán áll.
1. Hó-di meg-mu-tat-ta Pe-ti-nek, ho-gyan kell…

úsz-ni, há-zat é-pí-te-ni, fá-ra mász-ni, ha-lat fo-gni.
2. Kik e-lől kell el-rej-tőz-ni?

a ma-da-rak, a ra-ga-do-zók, a hó-dok e-lől
3. Hogy é-rez-te ma-gát Pe-ti Hó-di-val?

él-vez-te a ve-le töl-tött i-dőt, un-ta ma-gát, jól
4. Mi-ért volt jó Hó-di-val len-ni?

vic-ces volt, o-kos volt, so-kat ta-nult tő-le Pe-ti
5. Mit lát-tak egy-szer sé-ta köz-ben? 6. Mi-ért volt a ma-dár-ka ré-mült?

egy vid-rát, ró-kát, ma-dár-fi-ó-kát, gó-lyát félt a ró-ká-tól, nem tu-dott úsz-ni, el-té-vedt
7. Mi-lyen vi-rág lát-ha-tó a víz-ben? 8. Hány fel-hő van a ké-pen?

ró-zsa, hó-vi-rág, ta-vi-ró-zsa, i-bo-lya 0, 1, 2, 3
meg-mu-tat-ta ne-ki, ho-

gyan kell , fá-ra mász-ni,
fog-ni, és ho-gyan kell
el-rej-tőz-ni a
e-lől. Nyu-szi Pe-ti
él-vez-te az i-dőt, a-mit a kis hód-dal
töl-tött, és úgy é-rez-te,
ta-nult tő-le.
Egy al-ka-lom-mal, a-mi-kor a két ba-rát a sé-tált, Hó-di
meg-lát-ta, hogy egy kis be-le-e-sett a víz-be.
A fi-ó-ka na-gyon volt, hi-szen nem tu-dott úsz-ni, és nem
tud-ta, ho-gyan a part-ra.
1. Hódi megmutatta, hogyan kell úszni.
2. Peti megmutatta, hogyan kell elrejtőzni.
3. A ragadozók elől kellett elrejtőzni.
4. Peti élvezte a Hódival töltött időt.
5. Peti és Hódi sokat tanult egymástól.
6. Egy kismadár beleesett a vízbe.
7. Peti látta meg a vízben a fiókát.
8. Nyuszi Peti Hódival bújócskázik. 9. A kismadár nagyon megrémült.
10. A vízben tavirózsák nyíltak. 11. A madárka nagyon jól úszott.
12. Egy kacsa a vízben úszkál. 13. Hódi egy kidőlt fán áll.
1. Hódi megmutatta Petinek, hogyan kell…

úszni, házat építeni, fára mászni, halat fogni.
2. Kik elől kell elrejtőzni?

a madarak, a ragadozók, a hódok elől
3. Hogy érezte magát Peti Hódival?

élvezte a vele töltött időt, unta magát, jól
4. Miért volt jó Hódival lenni?

vicces volt, okos volt, sokat tanult tőle Peti
5. Mit láttak egyszer séta közben? 6. Miért volt a madárka rémült?

egy vidrát, rókát, madárfiókát, gólyát félt a rókától, nem tudott úszni, eltévedt
7. Milyen virág látható a vízben? 8. Hány felhő van a képen?

rózsa, hóvirág, tavirózsa, ibolya 0, 1, 2, 3
megmutatta neki, hogyan

kell , fára mászni,
fogni, és hogyan kell
elrejtőzni a
elől. Nyuszi Peti
élvezte az időt, amit a kis hóddal
töltött, és úgy érezte,
tanult tőle.
Egy alkalommal, amikor a két barát a sétált, Hódi meg-
látta, hogy egy kis beleesett a vízbe. A fióka
nagyon volt, hiszen nem tudott úszni, és nem tudta,
hogyan a partra.
meg-mu-tat-ta ne-ki, ho-

gyan kell , fá-ra mász-ni,
fog-ni, és ho-gyan kell
el-rej-tőz-ni a
e-lől. Nyu-szi Pe-ti
él-vez-te az i-dőt, a-mit a kis hód-dal
töl-tött, és úgy é-rez-te,
ta-nult tő-le.
Egy al-ka-lom-mal, a-mi-kor a két ba-rát a sé-tált, Hó-di
meg-lát-ta, hogy egy kis be-le-e-sett a víz-be.
A fi-ó-ka na-gyon volt, hi-szen nem tu-dott úsz-ni, és nem
tud-ta, ho-gyan a part-ra.
A B C D
1 tanult egy meglátta beleesett 1. D2 B4 A1 C3.
2 tudott a megrémült Peti
2. A5 B2 D4 B3 A3 C1, D5
3 Hódi sétálva Hóditól nem
B1 C5 D1 B2 A4.
4 vízbe sokat úszni parton
egyszer mert fióka hogy 3. B2 C5 C2, B5 D3 A2 C4.
5
A B C D
1 tanult egy meglátta beleesett 1. D2 B4 A1 C3.
2 tudott a megrémült Peti
2. A5 B2 D4 B3 A3 C1, D5
3 Hódi sétálva Hóditól nem
B1 C5 D1 B2 A4.
4 vízbe sokat úszni parton
egyszer mert fióka hogy 3. B2 C5 C2, B5 D3 A2 C4.
5
1. Hó-di be-le-ug-rott a víz-be.
2. Úsz-ni kez-dett a kis-ma-dár fe-lé.
3. Pe-ti a par-ton ta-lált egy pe-ca-bo-tot.
4. Pe-ti a par-ton ta-lált egy hosz-szú á-gat.
5. Pe-ti az ág-ból tu-tajt ké-szí-tett.
6. Az á-gat a víz-be dob-ta, Hódinak.
7. Hó-di a fa-ág-ra tet-te a fi-ó-kát.
8. El-kez-dett úsz-ni ve-le a kö-vek fe-lé. 9. Si-ke-rült a part-ra vin-ni a ma-dár-kát.
10. Hó-di és a Pe-ti a par-ton áll-nak. 11. Ü-res a ma-dár-fé-szek.
12. A fi-ó-ka egy kö-vön ül. 13. So-kan áll-nak a fo-lyó-par-ton.

1. Mit csi-nált Hó-di, a-mi-kor meg-lát-ta a fi-ó-kát?

o-da-sza-ladt, be-le-ug-rott a víz-be, úsz-ni kez-dett
2. Mit csi-nált e-köz-ben Pe-ti?

sem-mit, fa-á-gat vett a ke-zé-be, be-ug-rott a víz-be
3. Mi-hez kel-lett a fa-ág?

tűz-ra-kás-hoz, Hó-di-nak se-gí-tett ve-le, tu-tajt é-pí-tett
4. Mit csi-nált Hó-di a fi-ó-ká-val?

fel-e-mel-te, rá-tet-te a fa-ág-ra, meg-ta-ní-tot-ta úsz-ni
5. Ho-vá tet-te a fi-ó-kát a par-ton Hó-di? 6. Mit fog a ké-pen Pe-ti a ke-zé-ben?
a fé-szek-be, a fű-re, egy pad-ra, egy kő-re pe-ca-bo-tot, kif-lit, fa-á-gat, tu-tajt
7. Kik van-nak a víz-ben? 8. Hol van ma-dár-ma-ma?

a fi-ó-ka, a hód, ma-dár-ma-ma, Pe-ti a fé-szek-ben, a par-ton, a fé-szek mel-lett az á-gon
Hó-di , gyor-san
be-le-ug-rott a és úsz-ni
kez-dett a kis-ma-dár fe-lé. Köz-ben
Pe-ti a par-ton egy hosz-
szú á-gat, a-mely-nek az e-gyik vé-gét a
víz-be , a má-sik vé-gé-nél
pe-dig .
Hó-di ó-va-to-san a ma-dár-fi-ó-kát, a

fa-ág-ra és úsz-ni ve-le a fe-lé. A-mi-kor
ki-ért a part-ra, le-tet-te a a fű-re.
1. Hódi beleugrott a vízbe.
2. Úszni kezdett a kismadár felé.
3. Peti a parton talált egy pecabotot.
4. Peti a parton talált egy hosszú ágat.
5. Peti az ágból tutajt készített.
6. Az ágat a vízbe dobta, Hódinak.
7. Hódi a faágra tette a fiókát.
8. Elkezdett úszni vele a kövek felé. 9. Sikerült a partra vinni a madárkát.
10. Hódi és a Peti a parton állnak. 11. Üres a madárfészek.
12. A fióka egy kövön ül. 13. Sokan állnak a folyóparton.

1. Mit csinált Hódi, amikor meglátta a fiókát a vízben?

odaszaladt, beleugrott a vízbe, úszni kezdett
2. Mit csinált eközben Peti?

semmit, faágat vett a kezébe, beugrott a vízbe
3. Mihez kellett a faág?

tűzrakáshoz, Hódinak segített vele, tutajt épített
4. Mit csinált Hódi a fiókával?

felemelte, rátette a faágra, megtanította úszni
5. Hová tette a fiókát a parton Hódi? 6. Mit fog a képen Peti a kezében?
a fészekbe, a fűre, egy padra, egy kőre pecabotot, kiflit, faágat, tutajt
7. Kik vannak a vízben? 8. Hol van madármama?

a fióka, a hód, madármama, Peti a fészekben, a parton, a fészek mellett az ágon
Hódi , gyorsan
beleugrott a és úszni
kezdett a kismadár felé. Közben Peti a
parton egy hosszú ágat,
amelynek az egyik végét a vízbe
, a másik végénél pedig
.
Hódi óvatosan a madárfiókát, a faágra

és úszni vele a felé. Amikor kiért a partra,
letette a a fű-re.
Hó-di , gyor-san
be-le-ug-rott a és úsz-ni
kez-dett a kis-ma-dár fe-lé. Köz-ben
Pe-ti a par-ton egy hosz-
szú á-gat, a-mely-nek az e-gyik vé-gét a
víz-be , a má-sik vé-gé-nél
pe-dig .
Hó-di ó-va-to-san a ma-dár-fi-ó-kát, a

fa-ág-ra és úsz-ni ve-le a fe-lé. A-mi-kor
ki-ért a part-ra, le-tet-te a a fű-re.
A B C D
1 kis ágat a hosszú 1. B2 A4 C1 D5 D2 B5 C3.
2 Peti Hódi vele és
2. A2 C4 D1 B1 C5 C1 D3.
3 partra tette kezdett kezébe
3. B2 C1 A5 B3 C1 A1 D4,
4 beleugrott kiúszott egy madárkát
faágra úszni vett vízbe D2 B4 C2 C1 A3.
5
A B C D
1 kis ágat a hosszú 1. B2 A4 C1 D5 D2 B5 C3.
2 Peti Hódi vele és
2. A2 C4 D1 B1 C5 C1 D3.
3 partra tette kezdett kezébe
3. B2 C1 A5 B3 C1 A1 D4,
4 beleugrott kiúszott egy madárkát
faágra úszni vett vízbe D2 B4 C2 C1 A3.
5
1. Ma-dár-ma-ma na-gyon há-lás volt.
2. Ma-dár-ma-ma mér-ges volt Hó-di-ra.
3. Pe-ti-ék meg-men-tet-ték a fi-ó-ka é-le-tét.
4. Szo-mo-rú-an sé-tál-tak to-vább.
5. Bol-do-gan fut-ká-roz-tak a ré-ten.
6. Pe-ti és Hó-di sok i-dőt töl-tött e-gyütt.
7. Sok új dol-got fe-dez-tek fel egy-más vi-lá-gá-ban.
8. Pe-ti és Hó-di jó ba-rá-tok let-tek. 9. Hó-di ösz-sze-ba-rát-ko-zott a ma-dár-ral.
10. Sok kis ál-lat áll-ja kö-rül a fi-ó-kát. 11. Pe-ti, Hó-di és a fi-ó-ka van a ké-pen.
12. Hó-di egy fa-da-ra-bot rág-csál a ké-pen. 13. A kö-vek kö-zött gom-ba nőtt.
1. Ki volt há-lás Hó-di-nak a se-gít-sé-gért?

Pe-ti, ma-dár-ma-ma, ba-goly, hód-ma-ma
2. Kit men-tett meg Hó-di és Pe-ti?

sen-kit, ma-dár-ma-mát, a ma-dár-fi-ó-kát
3. Ho-gyan sé-tál-tak to-vább?

vi-dá-man, bol-do-gan, csend-ben, e-lé-ge-det-ten
4. Meny-nyi i-dőt töl-tött e-gyütt a két ba-rát?

sok i-dőt, ke-vés i-dőt, 3 na-pot, 1 he-tet
5. Kik van-nak a ké-pen? 6. Mit csi-nál Pe-ti a ké-pen?

Pe-ti, Hó-di, ma-dár-ma-ma, kis-ma-dár e-szik, ol-vas, sza-lad, sír
7. Mit nem látsz a ké-pen? 8. Mi-lyen nö-vény van a ké-pen?

gom-bá-kat, víz-e-sést, kö-ve-ket, fá-kat gom-ba, ta-vi-ró-zsa, gyé-kény, al-ma-fa
Köz-ben ma-dár-ma-ma is o-da-ért,

és na-gyon volt Hó-di-nak
és Nyu-szi Pe-ti-nek a se-gít-sé-gért.
A két tud-ta, hogy va-la-mi
i-ga-zán kü-lön-le-ge-set ,
hogy si-ke-rült meg-men-te-ni-ük a kis
ma-dár-fi-ó-ka .
és e-lé-ge-det-ten
sé-tál-tak to-vább, ú-jabb ke-res-ve.
Pe-ti és Hó-di i-dőt töl-tött e-gyütt e-zen a , sok
új dol-got a má-sik vi-lá-gá-ban. Meg-ta-nul-ták, hogy
bár-meny-nyi-re is kü-lön-böz-nek, jó ba-rá-tok.
1. Madármama nagyon hálás volt.
2. Madármama mérges volt Hódira.
3. Petiék megmentették a fióka életét.
4. Szomorúan sétáltak tovább.
5. Boldogan futkároztak a réten.
6. Peti és Hódi sok időt töltött együtt.
7. Sok új dolgot fedeztek fel egymás világában.
8. Peti és Hódi jó barátok lettek. 9. Hódi összebarátkozott a madárral.
10. Sok kis állat állja körül a fiókát. 11. Peti, Hódi és a fióka van a képen.
12. Hódi egy fadarabot rágcsál a képen. 13. A kövek között gomba nőtt.
1. Ki volt hálás Hódinak a segítségért?

Peti, madármama, bagoly, hódmama
2. Kit mentett meg Hódi és Peti?

senkit, madármamát, a madárfiókát
3. Hogyan sétáltak tovább?

vidáman, boldogan, csendben, elégedetten
4. Mennyi időt töltött együtt a két barát?

sok időt, kevés időt, 3 napot, 1 hetet
5. Kik vannak a képen? 6. Mit csinál Peti a képen?

Peti, Hódi, madármama, kismadár eszik, olvas, szalad, sír
7. Mit nem látsz a képen? 8. Milyen növény van a képen?

gombákat, vízesést, köveket, fákat gomba, tavirózsa, gyékény, almafa
Közben madármama is oda-ért, és na-

gyon volt Hódinak és
Nyuszi Petinek a segítségért. A két
tudta, hogy valami igazán
különlegeset , hogy sike-
rült megmenteniük a kis madárfióka
.
és elégedetten
sétáltak tovább, újabb keresve.
Peti és Hódi időt töltött együtt ezen a , sok új
dolgot a másik világában. Megtanulták, hogy bármeny-
nyire is különböznek, jó barátok.
Köz-ben ma-dár-ma-ma is o-da-ért,

és na-gyon volt Hó-di-nak
és Nyu-szi Pe-ti-nek a se-gít-sé-gért.
A két tud-ta, hogy va-la-mi
i-ga-zán kü-lön-le-ge-set ,
hogy si-ke-rült meg-men-te-ni-ük a kis
ma-dár-fi-ó-ka .
és e-lé-ge-det-ten
sé-tál-tak to-vább, ú-jabb ke-res-ve.
Pe-ti és Hó-di i-dőt töl-tött e-gyütt e-zen a , sok
új dol-got a má-sik vi-lá-gá-ban. Meg-ta-nul-ták, hogy
bár-meny-nyi-re is kü-lön-böz-nek, jó ba-rá-tok.
A B C D
1 segítségért fióka hálás különleges 1. B2 D4 C1 A5 D3 A1.
2 boldogan madármama kalandokat tovább
2. D3 C4 A3 D1 B5 C3.
3 barát új tett a
3. D5 D3 B1 C5.
4 keresve sétáltak két nagyon
volt dolgot életét 4. A2 B4 D2, B3 C2 A4.
5 megmentette
A B C D
1 segítségért fióka hálás különleges 1. B2 D4 C1 A5 D3 A1.
2 boldogan madármama kalandokat tovább
2. D3 C4 A3 D1 B5 C3.
3 barát új tett a
3. D5 D3 B1 C5.
4 keresve sétáltak két nagyon
volt dolgot életét 4. A2 B4 D2, B3 C2 A4.
5 megmentette
1. A két ba-rát e-gész nyá-ron e-gyütt volt.
2. Be-kö-szön-tött a tél.
3. Pe-ti és Hó-di el-bú-csú-zott egy-más-tól.
4. Nem a-kar-nak töb-bé ta-lál-koz-ni.
5. Meg-fo-gad-ták, hogy jö-vő-re ta-lál-koz-nak.
6. Még több i-dőt töl-te-nek majd e-gyütt.
7. A fo-lyó-par-ton kell majd Hó-dit ke-res-ni.
8. Vad-ka-csák száll-nak az égen. 9. A ré-ten kell majd Hó-dit ke-res-ni.
10. Fel-hők gyü-le-kez-nek az é-gen. 11. E-rős szél fúl.
12. A par-ton áll Hó-di, Pe-ti és a kis-ma-dár. 13. Nin-cse-nek ta-vi-ró-zsák a víz-ben.
1. Med-dig ját-szott e-gyütt a két ba-rát?

nyár vé-gé-ig, az ő-szi szü-ne-tig, ka-rá-cso-nyig
2. Me-lyik év-szak kö-szön-tött be?

a ta-vasz, a nyár, az ősz, a tél
3. Kik bú-csúz-tak el egy-más-tól?

Hó-di, ma-dár-ma-ma, Pe-ti, Vid-ra Vi-li
4. Mit fo-gad-tak meg?

fel-hív-ják egy-mást, le-ve-let ír-nak, majd ta-lál-koz-nak
5. Mi van a vid-ra szá-já-ban? 6. Meny-nyi i-dőt töl-te-nek majd ak-kor e-gyütt?

kis-ma-dár, to-jás, hal, fa-da-rab töb-bet, ke-ve-seb-bet, u-gyan-any-nyit
7. Mit nem látsz a ké-pen? 8. Hol kell Hó-dit ke-res-ni?

vid-rát, hó-dot, nyu-szit, si-rályt az er-dő-ben, a ré-ten, a fo-lyó-par-ton, a vá-ros-ban
Így e-gyütt e-gé-

szen , a-míg az i-dő-já-rás
meg nem , és be nem
kö-szön-tött az . Hó-di és Pe-ti
tud-ta, hogy el-ér-ke-zett az ,
hogy bú-csút mond-ja-nak egy-más-nak.
, hogy jö-vő-re
ú-jra ta-lál-koz-nak, és még
i-dőt töl-te-nek majd e-gyütt.
Ha egy-szer úgy , hogy a fo-lyó-part-ra mész nya-ral-ni,

ke-resd meg ! Ha meg-ké-red, ta-lán ne-ked is meg-mu-tat-ja
majd a vi-lá-got.
1. A két barát egész nyáron együtt volt.
2. Beköszöntött a tél.
3. Peti és Hódi elbúcsúzott egymástól.
4. Nem akarnak többé találkozni.
5. Megfogadták, hogy jövőre találkoznak.
6. Még több időt töltenek majd együtt.
7. A folyóparton kell majd Hódit keresni.
8. Vadkacsák szállnak az égen. 9. A réten kell majd Hódit keresni.
10. Felhők gyülekeznek az égen. 11. Erős szél fúl.
12. A parton áll Hódi, Peti és a kismadár. 13. Nincsenek tavirózsák a vízben.
1. Meddig játszott együtt a két barát?

nyár végéig, az őszi szünetig, karácsonyig
2. Melyik évszak köszöntött be?

a tavasz, a nyár, az ősz, a tél
3. Kik búcsúztak el egymástól?

Hódi, madármama, Peti, Vidra Vili
4. Mit fogadtak meg?

felhívják egymást, levelet írnak, majd találkoznak
5. Mi van a vidra szájában? 6. Mennyi időt töltenek majd akkor együtt?

kismadár, tojás, hal, fadarab többet, kevesebbet, ugyanannyit
7. Mit nem látsz a képen? 8. Hol kell Hódit keresni?

vidrát, hódot, nyuszit, sirályt az erdőben, a réten, a folyóparton, a városban
Így együtt egészen

, , amíg az időjárás meg
nem , és be nem kö-
szöntött az . Hódi és Peti tudta,
hogy elérkezett az , hogy bú-
csút mondjanak egymásnak.
, hogy jövőre
újra találkoznak, és még
időt töltenek majd együtt.
Ha egyszer úgy , hogy a folyópartra mész nyaralni,

keresd meg ! Ha megkéred, talán neked is megmutatja
majd a világot.
Így e-gyütt e-gé-

szen , a-míg az i-dő-já-rás
meg nem , és be nem
kö-szön-tött az . Hó-di és Pe-ti
tud-ta, hogy el-ér-ke-zett az ,
hogy bú-csút mond-ja-nak egy-más-nak.
, hogy jö-vő-re
ú-jra ta-lál-koz-nak, és még
i-dőt töl-te-nek majd e-gyütt.
Ha egy-szer úgy , hogy a fo-lyó-part-ra mész nya-ral-ni,

ke-resd meg ! Ha meg-ké-red, ta-lán ne-ked is meg-mu-tat-ja
majd a vi-lá-got.
A B C D
1 beköszöntött jársz és jövőre 1. A1 C3 D5.
2 találkoznak Peti ha elbúcsúztak
2. A5 C1 B2 D2 B5.
3 hogy újra az arra
3. C4, A3 D1 B3 A2.
4 meg egyszer megfogadták keresd
Hódi egymástól őket ősz 4. C2 B4 D3 B1, D4 A4 C5!
5
A B C D
1 beköszöntött jársz és jövőre 1. A1 C3 D5.
2 találkoznak Peti ha elbúcsúztak
2. A5 C1 B2 D2 B5.
3 hogy újra az arra
3. C4, A3 D1 B2 A2.
4 meg egyszer megfogadták keresd
Hódi egymástól őket ősz 4. C2 B4 D3 B1, D4 A4 C5!
5
Köszönöm a letöltést! Remélem örömöt leltek majd benne a használata során!
Honlapomon számos ötletet találhatsz nemcsak ehhez a témához, hanem minden
egyéb alsós tananyaghoz: http://sucika67.hu/
Facebook oldalam: Sucika Játékos tanulás és kreativitás oldala
Ha pedig a csoporthoz szeretnél csatlakozni, ezt keresd:

Sucika „Játékos tanulás és kreativitás” csoportja
A munkám során felhasznált képek forrása:

https://freepik.com
Copyright ©2023 sucika67.hu

©Játékos tanulás és kreativitás. Minden jog fenntartva.
Ha még szeretnél gyakorolni a gyermekeddel, tanítványoddal, ajánlom figyelmedbe az alábbi
termékeimet: (Kattints a képekre!)
Copyright ©2023 sucika67.hu, ©Játékos tanulás és kreativitás.

Minden jog fenntartva.
Copyright ©2023 sucika67.hu, ©2023 Játékos tanulás és kreativitás.
Copyright ©2023 sucika67.hu, ©2023 Játékos tanulás és kreativitás.

Nyuszi Peti Kalandjai Irány A Vízpart

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Nyuszi Peti Kalandjai Irány A Vízpart

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nyuszi Peti Kalandjai Irány A Vízpart

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nyu-szi Pe-ti ka-lan-dok

Vé-gül úgy dön-tött, be-le-vág a

Egy al-ka-lom-mal, a-mi-kor a két ba-rát a par-ton sé-tált, Hó-di meg-lát-ta,

Hó-di ó-va-to-san fel-e-mel-te a

Bol-do-gan és e-lé-ge-det-ten sé-tál-tak

Ha egy-szer úgy dön-tesz, hogy a

Végül úgy döntött, belevág a

A hód megmutatta Petinek a

Hódi óvatosan felemelte a ma-

Boldogan és elégedetten sétáltak

Ha egyszer úgy döntesz, hogy a

1. Egy nyá-ri na-pon Pe-ti u-nat-ko-zott.

2. Pe-ti új iz-gal-mak-ra vá-gyott.

3. Már so-kat hal-lott az Ó-ri-ás – fo-lyó-ról.

4. Meg a-kar-ta is-mer-ni ott é-lő ál-la-to-kat.

5. Már is-mer-te az ál-la-to-kat, nö-vé-nye-ket.

6. Úgy dön-tött, fel-fe-de-zi a kör-nyé-ket.

8. Pe-ti az aj-tó e-lőtt áll. 9. Még-sem in-dul el a kis nyu-szi.

1. Mi-lyen év-szak-ban kez-dő-dik a tör-té-net?

2. Me-lyik fo-lyó-ról hal-lott már so-kat?

3. Mit a-kart meg-is-mer-ni a fo-lyó-nál?

4. Ho-gyan dön-tött vé-gül a ka-land-ról?

5. Mi-lyen szí-nű vi-rá-gok van-nak a ké-pen? 6. Mit vitt ma-gá-val a nyu-szi?

7. Mi-lyen szí-nű a há-ti-zsák? 8. Hol van a ké-pen Pe-ti?

Egy nyá-ri na-pon Nyu-szi

1. Egy nyári napon Peti unatkozott.

2. Peti új izgalmakra vágyott.

3. Már sokat hallott az Óriás - folyóról.

4. Meg akarta ismerni ott élő állatokat.

5. Már ismerte az állatokat, növényeket.

6. Úgy döntött, felfedezi a környéket.

8. Peti az ajtó előtt áll. 9. Mégsem indul el a kis nyuszi.

1. Milyen évszakban kezdődik a történet?

2. Melyik folyóról hallott már sokat?

3. Mit akart megismerni a folyónál?

4. Hogyan döntött végül a kalandról?

5. Milyen színű virágok vannak a képen? 6. Mit vitt magával a nyuszi?

7. Milyen színű a hátizsák? 8. Hol van a képen Peti?

Egy nyári napon Nyuszi

Egy nyá-ri na-pon Nyu-szi

5 kis hátizsákjába vágyott meg B2 A5 D4.

5 kis hátizsákjába vágyott meg B2 A5 D4.

1. Pe-ti út-köz-ben ta-lál-ko-zott egy ku-tyá-val.

2. Pe-ti út-köz-ben ta-lál-ko-zott egy hód-dal.

3. A hód a gát-ját é-pí-tet-te.

4. Pe-ti és Hó-di ba-rá-tok let-tek.

5. Hó-di meg-mu-tat-ta Pe-ti-nek a ta-vat.

6. Hó-di ba-rá-ta-i a vid-rák, csi-gák és ha-lak.

7. Ví-zi nö-vé-nye-ket is meg-is-mert Pe-ti.

12. A hód-vár-ban nin-cse-nek hó-dok. 13. Gyé-kény és nád van a ké-pen.

1. Ki-vel ta-lál-ko-zott út-köz-ben Pe-ti?

2. Hogy hív-ták a kis hó-dot?

3. Mit mu-ta-tott meg a hód Pe-ti-nek?

4. Kik vol-tak a kis hód ba-rá-ta-i?

5. Mi-lyen ál-la-tok van-nak a ké-pen? 6. Min le-pő-dött meg Pe-ti?

7. Mi-lyen nö-vény lát-ha-tó a víz-ben? 8. Hány ál-lat van a ké-pen?

Be-mu-tat-ta ne-ki a : a vid-rá-kat, csi-gá-kat, ha-la-kat

1. Peti útközben találkozott egy kutyával.