Anton Pavlovics Csehov

Pályakép

 Anton Pavlovics Csehov ( 1860-1904)

 Taganrogban született, paraszti családban.
 Orvosnak tanult.
 19. Századi orosz irodalomban alkotott.
 Novellákat írt főleg.

Novellák pl.: A Csinovnyik halála (1883.) , A 6-os számú kórterem (1892), Jonics (1898) , A
kutyás hölgy (1899), Bánat (1885), Fájdalom (1886), menyasszony (1903)

A pufók meg a nyurga (1883), Kaméleon (1884), Prisibejev altiszt (1885)

2 szakaszra oszthatjuk munkásságát.

1. 1880.as évek - novellák ( jellemkomikum és helyzetkomikum ötvözése)

Témák: élet sivársága, egyhangúság, céltalan ember bánata

2. 1890- 1900as évek - Drámák (hangulatdrámák pl. Elmosódottság, sejtelmes

feszültség, elharapottság)
1. Drámája: Ivanov 1887.

Cím dátum műfaj

sirály 1896. művészdráma
A Csinovnyik halála 1883. novella
A 6-os számú kórterem 1892. Elbeszélés/ kisregény
Jonics 1898.
A Kutyás hölgy 1899.
Bánat 1885.
Fájdalom 1886.
Menyasszony 1903.
A pufók meg a nyurga 1883.
Kaméleon 1884.
Prisibejev altiszt 1885.

Szahalin- Sziget fegyenctelepet tanulmányozta.

Szahalin c. útirajza 1894.

1899.- tüdőbetegség

--> nagy darabjai: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert

 Groteszk téren Gogol utódja.

 Poétikus realizmus terén Turgenyev utódja.
  1. alkotása: Levél tudós barátomhoz c. karcolat 1880.

Novella: rövid elbeszélés a kisepika műfajai közé tartozik.

Olyan, tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság teljes ábrázolására,
rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott.

Szerkezete: behatárolt, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény fordul elő
benne, és meglepően, csattanószerűen zárul. Fontos eleme a fordulat, a cselekmény
menetében, elbeszélésmódjában bekövetkezett hirtelen változás, ami a cselekmény
látszólagos logikáját megtöri, a novella tempóját felgyorsítja, és a végkifejlet közeledtét
jelzi.

Korstílus: Realizmus

A szó eredeti értelme valósághűség. Célja a jelenségek minél valósághűbb bemutatása. A

XIX. század második felének meghatározó stílusa Jellemzői:

 a tipikust ragadja meg (a romantika az egyénit), átlagembert ábrázolja

 erős társadalomkritika jellemzi
 objektív, hiteles társadalmi keresztmetszetet ad (minden réteget bemutat)
 meseszövés területén mértéktartás jellemzi
 szenvtelen, eszménytelen, adatgyűjtésen, megfigyelésen alapul
 az író mindentudó és a háttérben marad

Epika: A szó jelentése elbeszélő. Eseményeket elmondó cselekményes műnem.

Jellemzői:

 a külvilág áll az események középpontjában

 cselekvés közben mutatja be a szereplőket
 eseményt mond el
 meghatározott térben és időben történik
 nyomon követhető a szereplők jellemfejlődése
 az elbeszélő mondja el a cselekménysort
 az epikus közlés alapformái az elbeszélés, a leírás és a dialógus
 előadásmódja szinte kizárólag múlt idejű

Felosztása:

nagyepikai műfajok: az életet a maga teljességében akarja bemutatni. Eposz, regény,

útleírás, életrajz
kisepikai műfajok: célja nem az élet teljességének ábrázolása, hanem 1-1 ember életének
jellemző fordulatát mutatja be. Sűrítettebb, tömörebb. Mese, monda, novella, anekdota,
karcolat stb.

Szerkezet:

Előkészítés (expozíció)
Bonyodalom
Kibontakozás
Tetőpont
Megoldás

Művek

Sirály (1896)

Műnem: Dráma

Műfaj: Tragikomikus művészdráma

Alapgondolat: A romantikában a közfelfogás - a művészek kiválasztott emberek

,különlegesek --> sikeres önmegvalósítás

A hétköznapi emberek - szürke, egyhangú élet

Művésznek joga van a boldog élethez. --> ezt kérdőjelezi meg Csehov

Kezdő Művészfigurák ( Nyina, Trepljov) szembeállítása rutinos művészekkel (Arkagyina,

Trigorin).

Típus: középpontos dráma és kétszintes dráma

 A középpontos drámában minden cselekmény, szereplő, viszony egy adott

szereplőhöz kapcsolódik, minden "körülötte forog".
 Pl.: Bánk bán és a Hamlet.

 Lehetőségek és vágyak, látszat és valóság, jó élet és rossz élet kettőssége.

Korstílus: naturalista, impresszionista, szimbolista

Téma: emberi élet kilátástalansága, széthullott remények / életcélok, üresség.

Hangulat: boldogtalanság, minden szereplő boldogtalan.

Boldogtalanság forrása:

 Viszonzatlan szerelem
 Életben kisiklott emberek

Cím: A darab fő jelképét nevezi meg, Nyina szereplőt jelenti (átvitten).

Helyszín: Szorin vidéki birtok, udvarház és tó környéke. -> elszigetelt a nemesektől.

Idő: 19. Század vége --> 1873.

Időtartam: 1.3 felvonás --> kb 1 hét

3. és 4. felvonás között 2 év. - folytonosság megszakad

Cselekmény: kevés cselekmény, színfalak mögött nem a színpadon.

A szereplők életére a társalgásokból jövünk rá.

Konfliktus:

A szereplőknek nincs egymás elleni céljaik - nincsenes látványos drámai összecsapások.

Szerkezet

 Alaphelyzet:

Szorin vidéki birtokára jön pihenni Arkagyina, Trigorinnal (szerető) . A birtokon él

Trepljov (A. Fia)

Mindenki másba szerelmes – komédiai helyzet

 Expozíció:
1. Felvonás--> Trepljov bemutatja darabját a birtokon

A monológot Nyina mondja ( szerelme). - nem arat sikert. Megsértődik.

Konfliktus/ kibontakozás:

2. Trepljov azt érzi, hogy Nyina eltávolodik tőle. Lelő egy sirályt, a lány lába elé
teszi. -- önmagát is így öli meg.
Nyinát elbűvöli Trigon --> Arkagyina <--> Nyina szerelmi vetélytárs

Tetőpont

3. Felvonás: Trepljov öngyilkos kísérlet. Szópárbaj anyjával. 2 nemzedék képviselője

egymással szembe. --> összeroppan --> szerelmi fájdalom

Arkagyina el akar menni Trigorinnal -- érdeklődik a fiatal lány iránt.

Magához láncolja szerelmi vallomással, de Nyinával Moszkvai találkozót beszél.

Nyina elszökik.

Késleltetés:

3. És 4. felvonás - mélyül a tragédia

Megoldás:

4. felvonás - Szorin betegsége miatt mindenki a birtokon.

Nyina és Trepljov a tónál találkoznak.

Nyina bevallja,hogy őt szereti még mindig. - elbúcsúzik ezzel múltjától, emlékeitől.

Trepljov megöli magát. - nem a mű tragédiája.

A társaságot nem hatja meg a dörrenés. - mintha mi sem történt volna.

Motívumok:

Sirály: önmegvalósítás, tragikus női életsors (Nyina).

Sirály jelkép szereplőknek:

Nyina : önfeledt boldogság, fiatalkori álmok --> őt szimbolizálja az állat

Trepljov és Nyina új művészete jelképe.

Halott sirály: szerelmi kudarc

Trepljov: lelőtt egy sirályt-> később öngyilkos

Kifejezőeszközök

 Előreutalás: Mása és Medvegyenko párbeszéde 1. felvonás elején.

 Visszautalás: 3. felvonás. 4.felvonás vége ( Nyina és Trepljon beszélgetése)
 Párhuzamos monológok: nem foglalkoznak egymással, gyakran maguknak
beszélnek. - kommunikációképtelenség

Fölösleges emberek, nem lehet igazi kapcsolat köztük -> mindenki másba szerelmes.

Jellemzések:

Arkagyina: híres színész, Szorin húga, ingerlékeny, hiú, népszerűség kedvelő, irigy

Ellentmondásos viselkedés: fél a haláltól, öregségtől.

Trepljov: Arkagyina fia, bizonytalan, fölösleges, anyja árnyékában van.

Nyina: színésznő akar lenni, vagyona nincs, fiatal, nem szereti Treplojt.

Trigorin: önkritika, kiégett, cinikus, Arkagyina szeretője, nem boldog

Szorin: idős, szerelmes Nyinába, író akart lenni

Dorn: orvos, szeretője a jószágigazgató feleségének, nem akar elköteleződni.

Medvegyenko: tanár, szerelmes Másába, szegény

Mása: A jószágigazgató lánya, Trepljovot szereti, boldogtalan, lenézi Me.-t.

Polina: A jószágigazgató felesége, Dorn szeretője, nem akar bújkálni, féltékeny

Samrajev: Jószágigazgató

Az egyén felelős a saját életének alakításáért - személyiségtől függ.

Párhuzamok: híres <---> hétköznapi/ az életét jól és rosszul élő ember közötti különbség

 Trigorin – Szorin
 Arkagyina – Polina
 Trepljov – Mása
 Nyina - Dorn
Magyar fordítások: 1950- Háy Gyula

1973 – Makai Imre

A Csinovnyik halála

Korai novella – 1883.

Szerző álnéven - Antosa Csehonte

Műfaj: novella

Korstílus: realizmus

Téma: kishivatalnokról szól, aki meghal egy tüsszentés miatt. Kisember nyomorúsága,
társadalmi hierarchia.

Hangnem: felháborodás nélkül ír. --> Groteszk és tragikomikus

Hangulat: líraiak, erős hangulatiság

Cím: utal a befejezésre.

Helyszín: A színház, Csinovnyik lakása, Brizzsalov fogadószoba

Időtartam: 2-3 nap

Szerkezet

Alaphelyzet: A kishivatalnok színházba megy – boldog

Bonyodalom: tüsszentenie kell, véletlen letüsszenti Brizzsalov-ot(tábornoki rang).

Kibontakozás: bocsánatot kér, magyarázkodik, Brizzsalov ingerült.

Felesége azt tanácsolta menjen el a hivatalába bocsánatot kérni. - nem beszél vele.

Azt hiszi haragszik rá- mégegyszer bocsánatot kér.

Levelet ír akar írni, de inkább elmegy személyesen - nem tudja magába lezárni.

Megoldás: elmegy megint az irodába - mérgesen elzavarja.

Megoldás: Kishivatalnok a szívére veszi- összeomlik.

Végigdől a díványon és meghal – tragikomikus csattanó a vége.

Eszközök

 Túlzás: ,, gyönyörködött és a földi boldogság csúcspontján érezte magát.”

Sokszoros bocsánatkérés, túl súlyos büntetés egy ilyen apróságért.

 Szóismétlés(irónia eszköze) : ,,kiváló” , ,,tüsszent”

Előadásmód

Nem mindentudó elbeszélő

Nincs írói beavatkozás, nem ad tanácsot, nem magyaráz

Szereplők sokat beszélnek, narrátor keveset.

Jellemzők

Cservjakov: főszereplő, beszélő név - féreg, nem él szűkösen( mint a Gogol A köpönyeg c.
műben), alázatos, szolgaságra nevelt, irracionális bűntudat, szolgalelkű

Mű jelentőssége: pontos kép, hogy milyen szolgalelkűek, kiszolgáltatottak voltak a

kishivatalnokok.
Az európai dráma és színház a XIX. század második felében II. – Csehov | zanza.tv

Csehov - A sirály 1. felvonás / hangoskönyv (youtube.com)

Csehov - A sirály 2. felvonás / hangoskönyv (youtube.com)

Csehov - A sirály 3. felvonás / hangoskönyv - YouTube

Csehov - A sirály 4. felvonás / hangoskönyv (youtube.com)

Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis

Anton Pavlovics Csehov: Sirály (iif.hu)

Szöveggyűjtemény: