Az eposzi kellékek:

 Expozíció (bevezetés)

 Invokáció (segélykérés)
o Az eposz kezdősora.
o Benne az elbeszélő a múzsát szólítja meg, hogy vállalkozásához elnyerje a
támogatását.
o Az alkotás szépsége, sikere a múzsa jóindulatától függ – mivel a költő
tevékenysége isteni adomány.
o Pl.: „Férfiuról szólj nékem, Múzsa…” (Odüsszeia, I.)

 Propozíció (témamegjelölés)
o A segélykéréshez kapcsolódó eposzi kellék
o A történetmondó előrevetíti a témát, tájékoztatja a hallgatóságot a tartalomról.
o Megjelöli, hogy mihez kéri a segítséget a múzsától
o Pl.: „Férfiúról (…) ki sokfele bolygott, s hosszan hányódott, földúlván
Szentfalu Tróját”

 In medias res (a dolgok közepébe vágó kezdés)

o A történések sűrűjébe (közepébe) érkezünk, mindenféle felvezetés nélkül
o A hősi eposzokat sosem adták elő egyben, elejétől a végéig – az énekmondó a
hallgatóság által kért részeket mondja el
o A megértéshez kell a hallgatóság közös mitológia ismerete, tudása
o Pl.: Az Iliász a trójai háború tizedik évének 52 napját meséli el, az előzmények
és Trója elestét nem.

 Enumeráció (katalógus, seregszemle)

o A küzdő felek felsorolása meghatározott szempontok szerint (pl. hajók, görög
hősök, istenek katalógusa szerint)
o Célja a hadsereg erejének bizonyítása, illetve dokumentálás, rögzítés
o Az archaikus korban irodalom és történetírás még nem váltak el egymástól – a
szerző és közönsége egyaránt megtörtént, hiteles történetként fogadta el az
ábrázoltakat.

 Epithenon ornans (állandó jelző, költői- vagy megkülönböztető jelző)

o Az állandó jelzők olyan szószerkezetek, amelyben a jelző és a jelzett szó
kapcsolata állandósul.. Használatuk megkönnyíti a megjegyzést és az előadást.
o Pl. fényes / gyorslábú / isteni hős Akhilleusz, hókarú Héra, hókarú Nauszika

 Toposz (közhely, közismert motívum)

o Közismert, közkedvelt, közkinccsé lett, különböző korokban feltűnő költői
kép, motívum. Kortól és műtől függetlenül nagyjából hasonló jelentést hív elő.
 o Toposz lehet egy-egy nyelvi fordulat, cselekmény- vagy szerkezetelem
o Ismétlődő, variálódó jelenetek, szerkezeti sémák
o Pl. vendéglátás, párbaj, áldozatbemutatás, harcra készülés, áldozatsiratás

 Deus ex machina (csodás elem, isteni beavatkozás)

o Az eposzokban az emberi világ történéseivel párhuzamosan az isteni világ
eseményei is zajlanak. Az emberi világ eseményeit isteni döntések irányítják,
isteni közreműködések segítik vagy akadályozzák.
o Pl. Az Iliászban az istenek maguk is részt vesznek (sőt, megsérülnek!) a
harcban – az Odüsszeiában az istenek beavatkozása lényegesen kisebb
mértékű)

 Epikus hasonlat
o Az eposz egyik legjellemzőbb poétikai eszköze
o Részletező, aprólékosan kidolgozott, nagy terjedelmű hasonlat – amely akár
önálló történetté is terebélyesedhet.
o Színessé, mozgalmassá, érdekessé teszi a tartalmat.

 Retardáció (késleltetés)
o Az eposz egyik jellegzetes eszköze, szerepe a feszültségkeltés
o Általában a cselekményt döntően befolyásoló esemény híre késve jut el a
leginkább érintett személyhez
o Pl. Patroklosz halála (Iliász XVI. ének) – Akhilleusz tudomást szerez róla
(XVIII.) – visszatér a harcba (XIX.) – megküzd Hektórral (XXII.)

 Anticipáció (előreutalás)
o Később bekövetkező fontos eseményre való utalás a cselekmény egy korábbi
pontjáról – például jóslatokkal
o Pl. jóslat Akhilleusz haláláról, Trója bukásáról