1.

tétel
Gyógypedagógiai pszichológia és pszichodiagnosztika

A gyógypedagógiai pszichológia fogalma, helye a pszichológiai tudományok rendszerében

Gyógypedagógiai pszichológiai diszciplínák, speciális szakpszichológiák
A gyógypedagógiai pszichológia tárgya, története. A gyógypedagógiai pszichológia területei
A pszichológus, orvos és gyógypedagógus együttműködése

A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA FOGALMA, HELYE A PSZICHOLÓGIAI

TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN
A diagnosztika szó eredetileg a görög nyelvből származik, jelentése az állapot, a „betegség” felismerésének,
meghatározásának ismeretrendszere, mely elsősorban az orvostudományból származik. A diagnosztika
pedagógiai megközelítése szerint a diagnosztizáló mérés segítségével van mód a fejlesztés megtervezésére.
A diagnosztika a gyógypedagógiához szorosan kapcsolódó terület, hiszen „a gyógypedagógiai nevelés
folyamatát a fogyatékos (sérült, akadályozott, fejlődésükben zavart) gyermekek, fiatalok, illetve nemegyszer
a felnőttek esetében ugyanis a speciális szükségletek felismerése és diagnosztizálása indítja el” (Gereben,
2004, 87. o.).
 A gyógypedagógiai pszichológia két tudományt foglal magába  gyógypedagógia és pszichológia
(forrástudományok).
 Határtudomány  pszichológia, a pedagógia, a szociológia és az orvostudomány területét foglalja
magába.
 A tágabb értelemben vett gyógypedagógia egyik ága, a fogyatékosok és környezetük speciális
pszichológiai tudománya.
 Gyógypedagógia célja  gyógyító nevelés.
 A gyógypedagógiai lélektan célja  a gyógyító nevelés elősegítése, lehetségessé tétele.
 Gyógypedagógiai pszichológia megmutatja, hogy milyen a fogyatékos személy.
A pszichodiagnosztika az orvosi diagnosztikával szemben nem csak a probléma, vagy deficit megállapítását
szolgálja, hanem célja lehet például a tehetség meghatározása, a munka-, pálya, vezetői alkalmasság
vizsgálata, illetve átfogó személyiségvizsgálat is. Azaz a pszichodiagnosztika a pszichikus képességek és
funkciók, a személyiség dimenzióinak feltárását teszi lehetővé diagnosztikai eszközök (kvantitatív,
kvalitatív és leró jellegű eljárások) segítségével (Gereben, 2004).
Tehát ellentétben az orvosi diagnosztikával a pszichodiagnosztika nem csak bajmegállapítást szolgál. Célja
lehet: tehetség-kimutatás, munka-, pálya-, vezetői alkalmasság vizsgálata, átfogó személyiségvizsgálat is. A
pszichológia tudományának 19. századi önállósulása, a filozófiáról történő leválása után a
természettudományos ismeretek és módszerek beemelése az elméleti és gyakorlati pszichológiai munkába
hozza előtérbe a mérés iránti igényt.
A lelki jelenségek mérése azt az értelmezési dilemmát vetette fel, hogy mivel maguk a szubjektumban
lezajló folyamatok sem a megfigyelés, sem a mérés számára nem hozzáférhetőek, releváns viselkedéses
megnyilvánulásaikat kell a vizsgálat tárgyává tenni. „A mentális folyamatokra és a lelki állapotra a
közvetlenül megfigyelhető jellemzőkön keresztül tudunk következtetéseket levonni” (Rózsa, Nagybányai-
Nagy és Oláh, 2006.23.).

1
Mindez felveti a teljesítmények és a mögöttes képességek viszonyának figyelembevételét a pszichológiai
vizsgálatokban. Az első intelligenciatesztek készítői közül a francia Alfred Binet is jól látta ezt a problémát.
A gyermeki intelligenciát vizsgáló tesztjében igyekezett az intelligenciának „velünk született” komponensét
megkülönböztetni a szerzett intelligenciától és a tanult ismeretektől is.
 A gyógypedagógiai pszichológia egy komplex tudomány:
o Elméleti alapjai (kutatások)
 szociálpszichológia
 személyiséglélektan
 általános lélektan
 fejlődéslélektan tézisei
o Gyakorlati (eredmények alkalmazása)
 nevelés-és oktatáslélektan (óvoda, iskolapszichológia)
 munkapszichológia
 klinikai pszichológia (gyerek, felnőtt terápiák)
 pszichodiagnosztika
 A gyógypedagógiai pszichológia azt vizsgálja, hogy a sérült állapot  milyen hatást gyakorol a pszichés
jelenségekre.
 Célja  a sérültek segítése pszichológiai módszerekkel (pl.:a társadalomba való beilleszkedésben.)
 A gyógypedagógiai pszichológia célja  korán felismerni és alaposan megismerni a fogyatékosok
különleges lelki sajátosságait. Elősegíteni a korrekciót, rehabilitációt. Kidolgozni és alkalmazni a
speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát. Ezáltal megkönnyíteni a fogyatékosoknak a
családba, az iskolába, a munkába és társadalomba való beilleszkedését.
 Pálhegyi Ferenc értelmezése alapján (1987) a gyógypedagógiai pszichológia
o valóságtartománya  valamennyi pszichés jelenség, amely a gyógypedagógiai tevékenység
területén keletkezik,
o belső tagolódása  leképezi a pszichológia belső tagolódását: az alkalmazott pszichológia
valamennyi (fejlődés, - személyiség, - a pedagógiai, -a kognitív, -vagy a szociálpszichológiai)
területén,
o tárgya  annak a hatásnak a tanulmányozása, amelyet a sérült állapot gyakorol a pszichés
jelenségekre.
GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI DISZCIPLÍNÁK, SPECIÁLIS SZAKPSZICHOLÓGIÁK
(Gordosné 1995 kör ábra)
Gyógypedagógiai pszichológiai diszciplínák:
1. Gyógypedagógiai gondolkodáspszichológia
2. Gyógypedagógiai személyiségpszichológia
3. Gyógypedagógiai munkapszichológia
4. Gyógypedagógiai fejlődésdiagnosztika
5. Gyógypedagógiai szociálpszichológia
6. Gyógypedagógiai nevelés- és oktatáspszichológia
7. Gyógypedagógiai tesztpszichológia
8. Gyógypedagógiai pszichoterápia
9. Gyógypedagógiai érzékeléspszichológia
Speciális szakpszichológiák:
1. Értelmi fogyatékosok (Intellektuális képességzavar) pszichológiája
2. Hallás fogyatékosok pszichológiája
3. Látás fogyatékosok pszichológiája
2
4. Testi-és mozgásfogyatékosok pszichológiája
5. Beszédfogyatékosok pszichológiája
A diagnosztikai munkában, azaz a képességek megítélésének folyamatában két modellt különíthetünk el:
 az orvosi modellt és
 a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai modellt.
Az orvosi modell elsősorban deficitorientált, azaz a középpontban az áll, hogy az egyént (a fogyatékos,
sérült, akadályozott személyt) betegnek tekinti, a probléma, az eltérő fejlődés okait az egyénben véli
felfedezni, továbbá a tüneteket, a problémát a megfelelő beavatkozás segítségével gyógyíthatónak,
megszüntethetőnek, enyhíthetőnek gondolja. A hangsúly elsősorban a biológiai tényezőkön van a
modellben, és kevésbé veszi figyelembe a szociokulturális tényezőket, a környezeti hatásokat, amelyek
szintén előidézői lehetnek az eltérő fejlődésmenetnek, továbbá az orvosi tényezők nem minden esetben
képesek magyarázni az eltérő fejlődés jellemzőit.
A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai modell nem deficitorientált, hanem elsősorban a humanisztikus
emberképen alapszik. Mindez azt jelenti, hogy az egyént nem betegnek, hanem pszichológiai, biológiai és
szociális egységnek tekinti, és a probléma megismerését az egyén pszichológiai profiljának megismerésén
keresztül tartja lehetségesnek.
A modell komplex jellege abban keresendő, hogy a teljes klinikai kép feltárása több szempontú
megközelítés alapján történik, mégpedig a következő szempontok alapján:
 pedagógiai szempont: a személy óvodai, iskolai teljesítményének, tudásszintjének, taníthatóságának,
a tantárgyi teljesítményének, óvodai, iskolai nevelésének, oktatásának feltételeit tárja fel,
 pszichológiai szempont: az egyén intelligenciáját, beszéd-, mozgás- és rajzképességét, kognitív
funkcióit, magatartását, személyiségét, illetve az életkorához viszonyított fejlettségi szintjét méri fel,
 kóroki szempont: a lehetséges biológiai és környezeti feltételeit, kapcsolatukat, az egyén egészségi
állapotát, testi-fizikai fejlettségét vizsgálja,
 szociális szempont: az életmódot, a fejlődés feltételeit, a kapcsolatokat, a környezetre és az egyén
személyére gyakorolt hatását tárja fel.
Illyés Gyuláné azt a fontos szempontot is hangsúlyozta, hogy a fogyatékosszemélyeket nem csak az
épekhez, hanem saját csoportjuk átlagos teljesítményeihez is szükséges hasonlítani. Az adekvát vizsgáló
módszerek mellett a tudományos alapossággal kidolgozott fejlesztő eszközök fontosságát is kiemelik a
kutatók.

A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, TÖRTÉNETE. A GYÓGYPEDAGÓGIAI

PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI
A gyógypedagógiai pszichológia tárgya Annak a hatásnak a tanulmányozása, amelyet a fogyatékosság
gyakorol a pszichés jelenségekre:
- a fogyatékos személy pszichés alkalmazkodására és pszichés fejlődésére
- a környezetében végbemenő pszichés folyamatokra
- egy része spontán alakul ki és változik (társ-i attitűdök, család érzelmi és viselkedéses reakciói)
- más részük tudatosan szervezett- szakemberek által végzett vagy irányított- fejlesztő-
korrigáló-gyógyító tevékenység

3
A diagnosztikus folyamatban többféle megközelítésmód létezik, melyek a probléma jellegétől függően,
illetve a vizsgáló szakemberek vagy mások által feltett kérdésektől, a szakmai felkészültségtől, továbbá a
körülményektől függően alkalmazható.
A diagnosztikus munka alapfeltétele, hogy olyan zavartalan körülmények között vizsgáljuk az egyént,
amelyben a képességei maximumát nyújthatja, és megismerhessük, hogy mely képességterületei segítik
vagy hátráltatják a társadalmi beilleszkedését (Gereben, 2004).

Az ábrán található egyes diagnosztikus megközelítési módok részletesen:

1. Státusdiagnosztika
 Az aktuális állapot megismerése, feltárása, megfogalmazása egy adott időszakban
 Lehetőség a fejlettségi szint komplex megítélésére egy bizonyos életkorban (pszichológus, orvos,
logopédus, fejlesztőpedagógus számára)
 Részképesség, részteljesítmény (pl. beszéd-, mozgásállapot, olvasásteljesítmény, testi fejlettség)
aktuális fejlettségi színvonalának megismerése
 Az adott életkorhoz, problémához illeszkedő diagnosztikus módszerek megválasztása, az
eredmények kiértékelése és fejlesztési javaslatok megfogalmazása
 A kontrollvizsgálat, nyomon követés alkalmával viszonyítási alapként szolgál
 Alapvetően leíró jellegű
2. Folyamatdiagnosztika
 A fejlődés és állapot változásának nyomon követése
 Kontrollvizsgálatok alkalmával valósul meg, az előző vizsgálat óta bekövetkezett változásokról ad
visszajelzést
 Összehasonlító jellegű

4
  A képességrendszer egészének, vagy egy részképesség, részteljesítmény változásának folyamatát
mutatja be
 Nyomon követhető a globális mutatók (IQ, RQ, FQ, stb.) változása, a képességstruktúra alakulása
(pl. emlékezet) vagy a teljesítményváltozás (pl. olvasásteljesítmény)
3. Differenciáldiagnosztika
 Egyének és csoportok közötti, a teljesítmények, a képességek és tulajdonságok közötti különbségek
kifejezése (pl. „ép és sérült”)
 Egyes fogyatékossági kategóriák (pl. érzékszervi, beszédfogyatékos), pszichés fejlődési zavarok
meghatározása (pl. autizmus, diszlexia)
 Az egyes kategórián belüli, tünetek alapján történő állapotleírás
 Az intézményrendszerbe történő elhelyezés
 BNO használata (Betegségek Nemzetközi Osztályozása), adott kategóriához tartozás kifejezése,
orvosi modell hatása
 Szelekció irányába hat, de szerepe a diagnosztikus folyamatban nem kerülhető meg
4. Fejlesztési diagnosztika
 Napjainkban meghatározó jelentőségű, de történeti gyökerei is vannak
 Pedagógiai orientációjú, középpontjában a személy egyedisége, teljessége áll
 Célja az egyéni szükségletek megismerése
 A hiányosságok és képességelőnyök feltárása
 Változtatás, fejlesztés irányainak, területeinek meghatározása
 Nemcsak a gyermekre, hanem a környezetre is vonatkozik a megismerés
 Szoros kapcsolatban áll a fejlesztő munkával, egyéni szükségleteken alapuló fejlesztési terv
kialakítása, fejlesztőprogramok alkalmazása
5. Pedagógiai diagnosztika
 Alapvető funkciója a pedagógiai értékelés
 A teljesítmény vagy a személyiség valamely tanult tulajdonságának, fejlettségi szintjének megítélése
 Célja a tanulók minősítése, a pedagógiai folyamat tervezése
 Eszköze a diagnosztizáló mérés, például az iskolaérettség, tudásszint a különböző tantárgyi
tesztekben, tanulók csoportba sorolása
 Objektív vizsgálóeljárások alkalmazásával (Prefer, Difer, Meixner-féle olvasólapok, stb.) végzi az
értékelést
6. Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika
 A pszichikus funkciók, a személyiség megismerése, feltérképezése különféle (leró, kvalitatív és
kvantitatív) módszerek alkalmazásával
 Komplex gyógypedagógiai-pszichológiai diagnózis kialakításának feltétele
 Standardizált, pszichológiai elméleti háttérrel rendelkező teszteljárások alkalmazása
5
  Lehetőség a képességek sokoldalú megismerésére
 Legfontosabb területei: intelligencia, beszéd, észlelés és mozgás, emlékezet és figyelem, szociális
érettség, személyiségvizsgálat, korai életkorban alkalmazott eljárások

A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE

A gyógypedagógiai pszichológia tudományos ismeretrendszere Magyarországon erősen kötődik a
ranschburgi örökséghez. Kiteljesedése a hetvenes és nyolcvanas évekre tehető.
1899. Ranschburg Pál – pszichológiai laboratóriuma – lelki jelenségek vizsgálata
o ép és kóros jelenségek vizsgálata
o fogyatékos és nem fogyatékos személyek összehasonlító elemzése
o érzékelés,-figyelem-, és emlékezetvizsgálatokhoz korszerű módszereket és eszközöket tervezett
1902-ben Budapesten Ranschburg Pál vezetésével Gyógypedagógiai Psychológiai Laboratórium létesült,
amely a gyógypedagógiai pszichológiai kutatások nemzetközileg elismert tudományos műhelyévé vált.
Elindította azt a folyamatot, amely a későbbi Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium, az ún.
„Szondi Laboratórium, ill. jogutód intézményeinek tudományos elméletalkotó és gyakorlati
tevékenységében folytatódott.
Ranschburg maga, valamint kortársai és követői azt vallották, hogy minden gyógypedagógusnak birtokolnia
kell azt a komplex tudásanyagot, amely a fogyatékosság pszichés jelenségeit tartalmazza.  Ezt a felfogást
erősítette Szondi Lipót 1931-ben.
Írásában a következőket emelte ki  a gyógypedagógia nem az elcsökevényesedett képességeket korrigáló
pedagógia, hanem sokkal inkább egy egységes pedagógiai, orvosi, jogi-szociális és vallásietikai eszközökkel
dolgozó tudományág a fogyatékos teljes személyiségének gyógyítására.
Szondi egységes, a fogyatékosságot interdiszciplinárisan megközelítő tudományágról beszél. A teljes
személyiség és az átvitt értelemben használt gyógyítás, a gyógyító nevelés szerepének hangsúlyozása,
megegyezik azzal a felfogással, amely a fogyatékosság, az akadályozottság kérdését a bio,- pszicho,-
szociális tényezők kölcsönhatásában szemléli. Ez a modell alkotja a gyógypedagógia és a gyógypedagógiai
pszichológia közös szemléleti bázisát
A gyógypedagógiai pszichológia Magyarországon szorosan együtt fejlődött a gyógypedagógiával.
1968-ban jött létre Illyésné, Jankovichné, Lányiné és Illyés Sándor széles tapasztalati bázison nyugvó
munkássága nyomán „Gyógypedagógiai pszichológia” címmel az a munka, amely a gyógypedagógia és a
pszichológia területén, Magyarországon elsőként és sajnos mindezideig egyedüli módon rendszerbe foglalva
tárgyalja a fogyatékossággal összefüggő pszichés jelenségeket, hazai és nemzetközi kutatási eredményeket,
továbbá körvonalazza az egyes alcsoportokat jellemző specifikus sajátosságokat.
A gyógypedagógiai pszichológiát elhelyezi a gyógypedagógiatudomány és a társtudományok rendszerében.
Meghatározza munkaterületét, célját, feladatait, mód szereit, és – a Ranschburg-i felfogás szellemében –
komplex tudásanyagot közvetít a gyógypedagógiai tevékenység folytatásához. A terminológia, a
szaktudományok változásai, az újabb nézetek, ismeretek megjelenése, a megújítási törekvések
szükségessége ellenére szemlélete ma is időtállónak tekinthető.

6
A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIATERÜLETEI
Gyógypedagógiai fejlődéslélektan
o vizsgálja a fejlődés ütemében történő elakadásokat, lemaradásokat – és azt, hogy ezek mennyire
maradandóak
o elve  megismerni a kóros folyamatokat és következtetni a normális fejlődésre
o kutatási témái:
 biológiai és társadalmi tényezők szerepe a fejlődésben
 milyen következményekkel jár az elsődleges organikus sérülés – hogyan lehet megelőzni a
következményeket
 szülői reakciómódok hatása a fejlődésre
 megzavart anya-gyermek kapcsolat  ez hogyan befolyásolja későbbi interperszonális
kapcsolatait.
Fogyatékosok általános pszichológiája:
o kutatja, hogy az elsődleges sérülés:
 milyen elváltozásokat okoz a személyiségfejlődésben
 milyen hatása van a kognitív folyamatokra
 Pl.: modern neuropszichológia kutatások eredményei.
Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan
o a sérültek nevelésének és oktatásának pszichológiai megalapozása a cél
o két területe van:
 neveléslélektan:
 foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel
 korai gondozással, neveléssel
 iskolai nevelési feladatokkal (jutalmazás, büntetés, motiváció)
 felnőttek szexuális nevelésével
 időskori fejlesztés lehetőségeivel
 oktatáslélektan:
 a speciális oktatáshoz nyújt pszichológiai segítséget
 tantárgypszichológiák kidolgozása
 egyes tantárgyak fejlesztési lehetőségei
Gyógypedagógiai munkalélektan:
o a munka egészségtanával és patológiájával foglalkozik
o munkahelyi ártalmak és alkalmazkodás kérdéseivel.
Gyógypedagógiai szociálpszichológia
o a társadalom és egyén oldaláról is vizsgálódik
o előítéletek leküzdése
o gátló körülmények feltárása, mely gátolja a beilleszkedést
o társadalmi magatartás pozitív átformálása
o akadályozott helyzet és másság megértése
o társadalmi attitűdök a fogyatékossággal szemben
o előítéletek, attitűdök pl.: a feltűnőséggel párhuzamosan romlik a fogyatékosok megítélése

7
Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika
o tartalmazza a gyógypedagógiai pszichológiai megismerés módszereit és eljárásait
o komplex vizsgálatok, az egyén holisztikus megközelítése
o általános és speciális módszereket is tartalmaz
o bármely populációnál egy-egy fogyatékossági területre alkalmazható adaptált tesztek
 anamnézis - IQ:
 megfigyelés - Snejders Omen
 környezettanulmány

A PSZICHOLÓGUS, ORVOS ÉS GYÓGYPEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai diagnózis feltételezi egy diagnosztizáló team, a pszichológus,
gyógypedagógus és orvos szakemberek együttműködését. Szükség esetén természetesen további
szakemberek bevonása is megtörténhet a diagnosztikus munkába. Mind etikai, mind pedig szakmai
szempontból szükséges tisztázni az egyes szakemberek mozgásterét, jogosultságait a diagnosztikus
munkában.
A diagnosztikai tevékenységben, a komplex vizsgálati folyamatban csak megfelelő kompetenciával
rendelkező szakember közreműködhet, mindez egyrészt azt jelenti, hogy a szakember rendelkezik a
követelményeknek megfelelő szakképesítéssel.
Másrészt az értékelési folyamatban szükséges a szaktudás gyakorlati alkalmazásában szerzett jártasság:
(1) az eljárások kiválasztásában,
(2) az eljárások alkalmazásában,
(3) az eredmények megfelelő értékelésében,
(4) egyéb, a vizsgálat szempontjából fontos információk hatékony integrálásában,
(5) a gyermek személyiségfejlődésének megértésében,
(6) a közoktatási/köznevelési, egészségügyi és gyermekvédelmi ágazat intézményeiben való kiigazodásban.

Összefoglaló táblázat
A komplex vizsgálatban részt vevő szakemberek kompetenciaköre a 15/2013 EMMI rendelet 3. sz.
melléklete alapján.

SZAKEMBEREK
Kompetenciakörö GYÓGYPEDAGÓGUS PSZICHOLÓGUS ORVOS
k a beilleszkedési, Felveszi és értelmezi az A vizsgálat során A gyógypedagógus
tanulási, anamnézist*2 nevelési gyűjtött adatok vagy pszichológus
magatartási szempontból pszichológiai által felvett anamnézis
nehézség, vagy a szempontú értelmezése áttekintése és
sajátos nevelési kiegészítése az orvosi
8
igény
megállapítása
vagy kizárása
során
Vizsgálja a gyermek,
tanuló/fiatal:
- teljesítményét
annak tükrében, hogy a
gyermeket/tanulót/ifjút
milyen pedagógiai
kedvező/kedvezőtlen
hatások érték,
- társuló
fogyatékosságainak
meglétét,
- a különleges
bánásmód keretében
történő ellátásának
szükségességét
gyógypedagógiai
vizsgálati eszközökkel
(mozgás, rajz, beszéd,
általános tájékozottság,
szociális érettség stb.),
- számára kedvező
fejlesztési/nevelési-
oktatási/terápiás színtér,
intézmény lehetőségét,
majd arra javaslatot tesz
Vizsgálja és megítéli:
- a kompenzáció,
korrekció, felzárkóztatás
lehetőségeit, a fejlesztési,
nevelési-oktatási, terápiás
esélyeket,
- a taníthatóság, a
gyakorlékonyság
mértékét, a
segítségnyújtás típusát, és
felhasználásának mértékét
szempontból
szükséges
(kóreredetre, a
gyermek biológiai-
környezeti fejlődési
feltételeire utaló)
információkkal,
- A korábban
bekért/hozott orvosi
vizsgálati
dokumentumok (pl. a
gyermekkel
kapcsolatos kórházi
zárójelentések)
tanulmányozása
A pszichológus a - az „alap” (a gyermek
gyermek, tanuló, fiatal általános egészségi
megítélésekor arra státuszával
törekszik, hogy kapcsolatos)
optimális feltételek vizsgálatok, illetve az
(kellő motiváció, „alap” neurológiai-
bizalmi légkör, tárgyi pszichiátriai státusz
körülmények) mellett leírásához szükséges
derítse ki a vizsgálatok elvégzése,
teljesítménybeli
maximumot és
minimumot, valamint - diagnózis felállítása,
azt, hogy az aktuális az orvosi státusz,
teljesítmények vélemény leírása (a
hátterében milyen BNO, FNO, DSM-IV.
képességek, figyelembevétele),
személyiségjegyek,
illetve milyen - további vizsgálatot,
teljesítményt szakorvosi vizsgálatot
befolyásoló egyéb javasol/kér
körülmények állnak
fenn.
- a pszichológiai - orvosi szempontú
vizsgálat, kognitív, tanácsot ad, illetve
projektív és más orvosi terápiás
pszichológiai tesztek eljárásokat javasol,
alkalmazásával, - a közvetlen
hozzátartozóknak a
gyermekkel
- a vizsgálati kapcsolatos további
eredmények minőségi teendőkről
értékelése, tájékoztatást nyújt
9

Biztosítja a
kapcsolattartást a
különleges bánásmód
keretében történő ellátást
szervező, irányító, ellátó
intézményekkel,
szakemberekkel.
Részt vesz a végső
vélemény
10
- a teljesítményprofilok
értelmezése,
- a teljesítmények
mögött álló pszichés
mechanizmusok
megismerése,
- a teszteredmények
összehasonlítása: a
különbözőségek és
azonosságok
értelmezése
A pszichológus további Az orvosi
kompetenciái: összefüggések
- javaslattétel tekintetében konzultál
pszichoterápiás a
kezelésre, gyógypedagógusokkal-
családterápiára, pszichológusokkal a
szakértői vélemény
kialakításáról
- a pedagógus és a
gyermeki interakciók
optimális
kialakításának
kezdeményezése,
segítése,
- segítségnyújtás a
gyermekkel, tanulóval
kapcsolatban lévő
pedagógusok számára
az állapot pontos
megértésében, a
megfelelő attitűd
kialakításában,
- támogatás a gyermek
családi, iskolai
szocializációs
beilleszkedésének,
partnerkapcsolatainak
rendezésében
A végső vélemény A szakértői
megalkotásában, a véleményhez megírja,
 megalkotásában, a szakértői vélemény illetve abban ellenőrzi
szakértői vélemény megírásában való az orvosi vizsgálatok
megírásában, amelyet részvétel, amit tartalmát
aláírással hitelesít. aláírásával hitelesít.

Etikai alapelvek a diagnosztikus munkában

A komplex vizsgálatok elvégzésének, eljárásainak szabályozása egyrészt a jogszabályokból ered, mely
részletesen ismerteti a szakértői bizottsági tevékenység feladatait, az eljárásrendet, a szakemberek
kompetenciakörét, illetve a szakértői véleményre vonatkozó megállapításokat. A vizsgálatokra vonatkozó
etikai kérdésekben azonban ilyen egységes elv nem található. A komplex vizsgálatban részt vevő
szakemberek szakmai etikai kódexeinek ajánlása lehet az irányadó az etikai kérdésekben. Így a
pszichológusok esetében a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe, a SZEK (MPT, 2004), a
gyógypedagógusok esetében a Gyógypedagógusok Etikai Kódexe (MAGYE, 2011), logopédusok esetében a
Logopédusok Etikai Kódexe (MLSZSZ, 2010), illetve az orvosok esetében a Magyar Orvosi Kamara Etikai
Kódexe (MOK, 2012). Az egyes etikai kódexek, a komplex vizsgálatokra vonatkozó közös elemeit Nagyné
Réz Ilona és Mészáros Andrea (2012) foglalják össze. A segítő szakmákban alkalmazandó egyetemes
erkölcsi elvek minden, általunk említett etikai kódexben szerepelnek, „melyek közül a legfontosabbak:
 az emberi méltóság tisztelete,
 elkötelezettség és felelősség,
 feddhetetlenség,
 a „nem ártani, hanem segíteni” elve,
 a legjobb szaktudás szerinti eljárások alkalmazása,
 a kompetenciahatárok betartása,
 a titoktartási kötelezettség,
 a korrekt tájékoztatás,
 a kliens védelme

*2
anamnézis: az anamnézis, más néven kórelőzmény eredetileg orvosi fogalom, ugyanakkor a pszichológia
és a gyógypedagógiai pszichológia is alkalmazza. A diagnosztikus munkában, a differenciáldiagnosztikában
nagy jelentőségű a vizsgált személy élettörténetére vonatkozó adatok felvétele, hiszen a diagnózis
felállításához és a prognózis kialakításához feltétlenül szükséges adatokat tartalmaz.

11
Az előbbi csoportosítás a vizsgálat egészének folyamatára vonatkozik, míg a diagnosztikus munka egyes
szakaszaira vonatkozó elveket a következő ábra alapján foglalhatjuk össze Rae (2001, idézi Nagyné és
Mészáros, 2012) alapján:

Források:

 Gyógypedagógai Pszichodiagnosztika Jegyzet – SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet -

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Gyogypedagogiai%20pszichodiagnosztika/index.html
 Pszichodiagnosztika órai jegyzet – Demeter Gáborné alapján
 Lányiné Engelmáyer Ágnes - Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika -
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_3_33-52.pdf
 Gereben Ferencné - A gyógypedagógiai pszichológia szerepe a gyógypedagógia tudományos elméletének fejlődésében -
http://www.eltereader.hu/media/2004/06/gyosze_2004_2.pdf

12