Professional Documents
Culture Documents
5.tétel Komplex
5.tétel Komplex
5.tétel Komplex
Objektív tesztek
Idődimenzió Választípus
Képesség tesztek „Speed” tesztek Verbális tesztek
Teljesítménytesztek Performációs
„Power” tesztek
tesztek
1
KOMPLEX 5.
2, Az intelligencia fogalma
2
KOMPLEX 5.
3
KOMPLEX 5.
Terman 1916-ban publikálta a Binet-teszt amerikai adaptációját, melyen több eredeti tételt
módosított valamint néhánnyal ki is egészítette azt, ez a változat Stanford-Binet Intelligencia néven
jelent meg.
///Kiegészítő rész: BUDAPESTI BINET
A Budapesti Binet-teszt 3-14 éves korú gyermekek esetén méri az általános intelligenciát. A
teszt próbái alapján intelligenciakort számolhatunk, az intelligenciakor és az életkor hányadosának
100-zal szorzott értéke az IQ mértékét adja meg, a fejlődési előny vagy hátrány számolható. A teszt
szerkesztése transzszekcionális, keresztmetszeti, azaz a gyermek vizsgálata során a teljesítményéről
több funkció alapján kapunk átfogó képet. A teszt jelentősen verbális túlsúlyú, a kezdeti próbái
inkább cselekvésesek, a későbbiek inkább absztrakt gondolkodást kívánnak meg, illetve egyes
pszichés funkciókhoz nem azonos számú próbákat rendelt az eredeti verzióban Binet. A Budapesti
Binet-tesztet kétszemélyes helyzetben pszichológus veszi fel. A tesztet a vizsgált gyermek
életkoránál egy évvel alacsonyabb próbaszinten kezdjük, majd ezután egészen addig haladunk
életkorban lefelé, amíg minden próbát helyesen megold, illetve addig haladunk felfelé, amíg adott
életkorhoz tartozó egyetlen próbát sem old meg helyesen. A Budapesti Binet-tesztben az
intelligenciakor kiszámításához 3 és 10 éves kor között minden életkorhoz 6 próbát rendeltek,
minden próba értéke 2 hónap az intelligenciakor kiszámításában, majd 11-12 és 13-14 éves korban
már 8 próba tartozik ezekhez az életkorokhoz, minden próba értéke 3 hónap. Ezeknek az összegét
adjuk hozzá az alapul vett értelmi korhoz, azaz ahhoz az életkorhoz, ahol minden próbát helyesen
megoldott a vizsgálati személy, így megkapjuk az intelligenciakort, mely alapján az IQ számolható.
A Budapesti Binet-teszt óvodáskorú gyermekek esetében a Snijders-Oomen intelligenciavizsgálat
IQ értékével (r=0,67), illetve a Goodenough-féle rajzkvócienssel (r=0,53) összefüggést mutat. A
teszt alkalmazásakor szükséges figyelembe venni a teszt enyhe felülmérését, illetve azt, hogy
hátrányos helyzetű, más nyelvi kultúrához tartozó, illetve nyelvi vagy beszédbeli akadályozottság
esetén a teszt verbális túlsúlya miatt inkább a nonverbális eljárások alkalmazása indokolt.///
Számítási példa:
4
KOMPLEX 5.
Idővel az Amerikai Egysült Államok vált az intelligenciamérés középpontjává, még pedig azért,
mert az I. világháborús katonai sorozások idején tömeges méretű tesztélési eljárást alakítottak ki.
Ezt a kormányzati felkérést Robert Mearns YERKES és munkatársai teljesítették. Két csoportosan
felvehető tesztet hoztak létre Army Alpha és Army Beta néven. Az Alpha-változat egy verbális
intelligencia teszt volt, a Beta-változat pedig egy nonverbális. A Beta-változatot azzal vették fel,
akinek nem sikerült az Alpha-változat vagy írástudatlan volt, vagy nem tudott angolul. Az Army-
tesztek kiegészülve a Stanford-Binet-teszttel alkották a katonai sorozások felmérésének alapját.
Ezek a teszt eredmények összehasonlíthatatlanul nagyobb mintát jelentettek, mint amit eddig
korábban az intelligencia mérésével kapcsolatban elértek. Boring és Yerkes felfigyeltek az Army-
tesztek kiértékelése során a nagyon alacsony (10-13 év) mentális életkorra. Megállapították, hogy
az Army-tesztek készítése során nem vették figyelembe, hogy a teszt valójában nem a veleszületett
intelligenciát mérte, hanem az iskolázottság szintjét és az amerikai kultúra ismeretét. Továbbá a
tömeges, csoportos tesztelési helyzet és a szigorúan korlátozott idő szorongáskeltő hatása
alapvetően rontotta a teljesítmény színvonalát. Azonban az USA-ban ezt nagyon sok ideig nem
ismerték fel, és mivel a bevándorlók teljesítménye volt a legrossznak ítélt a fent említett tesztek
alapján (hiszen ők nem tudtak angolul, nem ismerték az amerikai kultúrát stb.) így egyre nagyobb
félelmet keltettek a bevándorlási hullámok, ennek a hibás következtetésnek az eredményeképp
vezették be Amerikában a 1924-ben a bevándorlási és fajvédő törvényeket.
A II. világháborút követően a katonaság mellett az iskolákban, munkaerő-kiválasztásban,
egészségügyben is prioritássá vált az intelligencia mérése, mely szükségessé tette a korábbi
tapasztalatok felhasználásával az új igényekhez igazodva egy új teszt kidolgozását.
Ennek értelmében hozta létre David WECHSLER 3 korosztály számára kidolgozott
intelligenciamérő tesztjét. Wechsler definíciója szerint „az intelligencia az egyéneknek az az
5
KOMPLEX 5.
A Wechsler-féle tesztek:
WPPSI-III (Wechsler Preschool an Primary Scale Of Intelligence)
- 2 év 6 hónapos kortól 7 év 3 hónapos korig alkalmazható
- nem igényel olvasás vagy írást
WISC-IV. (Wechsler Intelligence Scale for Children)
- 7 éves kortól 14 éves korig alkalmazható
WAIS-III. (Wechsler Adult Intelligence Scale)
- 18 éves kortól alkalmazható
Wechsler mérőeszközeinek felvételéhez általános szabályok kapcsolódnak ilyen a kezdés, a
visszafordulás, a megszakítás és a pontozás. A vizsgálati idő lerövidítésére, a gyermek vagy a
felnőtt fáradásának kiküszöbölése érdekében a különböző feladatok életkori és nehézségi szinteknek
megfelelően indíthatók.
A mérőeszköz újabb változatai nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a vizsgálati személy
maradéktalanul megértse a feladatot, így ha a korspecifikus kezdési pont valami oknál fogva nem
alkalmas a vizsgálati személy beléptetésére (mert nem tudta a bemelegít feladatokat megoldani),
akkor a visszafordulás szabályát kell alkalmazni, vagyis olyan szintre kell visszamenni, amin
megérti a feladatmegoldás logikáját. Ezt a szabályt gyakran értelmi fogyatékosoknál, vagy olyan
személyek esetében kell alkalmazni, akik nem járatosak a feladatmegoldások terén. A
megszakításra vonatkozó szabályok jelzik annak a kritériumát, aminek fennállásakor egy feladat
felvétele abbahagyható. Ennek elsődleges célja, hogy a vizsgálati idő csökkenjen, és ne frusztrálja
túlságosan a rossz megoldásokkal a vizsgálati személyt. Általában 2-3 rossz megoldás után
hagyható abba egy alteszt. A feladatok pontozása jó megoldásonként és a nehézségtől függően 1
vagy 2 pontot kap. Több feladat esetében az időmérés is szükséges, a kapott pontszámok annak
6
KOMPLEX 5.
megfelel en adhatók, hogy mennyi idő alatt oldotta meg a személy a feladatot. A mérőeszköz újabb
változatai már nemcsak verbális és performációs mutatókat különböztetnek meg, hanem a
faktoranalitikus elemzések eredményei alapján általában verbális, perceptuális,
feldolgozásisebesség- és munkamemória-indexeket különböztetnek meg. Ezek alkotják az
összesített IQ-pontszámot. Fontos megjegyezni, hogy a 4 index páronként is összevethető, ami
kiváló lehet lehetőséget teremt a vizsgálati személy gyengeségeinek és erősségeinek becslésére.
Mindezek mellett ezek az összevetések a mérés megbízhatóságát és a differenciáldiagnózist is
segíthetik. Ez a fajta megközelítés az egyéni eredmények egymással történ összehasonlításán
alapul, ami egy másfajta megközelítést jelent, mint amikor a normákhoz hasonlítjuk az elért
teljesítményt.
WPPSI-III.:
4 éves kor alatt:
4 alapfaladat:
Verbális intelligencia 2
altesztje:
szókincs
általános ismeretek
→ időbeli korlátozás nélkül
kerülnek felvételre
Performációs intelligencia 2
altesztje:
mozaikpróba
képrendezés
→ ezek nonverbális tesztek
→ a téri és fluidintelligencia mérését szolgálják
1 kiegészítő vizsgálat:
kép megnevezés próba
→ abban az esetben vehető fel, amikor valamelyik alap alteszt kevésbé alkalmas a gyermek
képességeinek felmérésére.
Járulékos index:
feldolgozási sebesség
általános nyelvi készségek indexe
7
KOMPLEX 5.
→ WPPI-III-nál számítható:
- az
- alteszteken elért pontszám, - az IQ összpontszám,
- a verbális és performációs IQ- - a feldolgozási sebesség index,
pontszámok, - nyelvi készségek index.
WISC-IV:
8
KOMPLEX 5.
9
KOMPLEX 5.
IQ összepontszám
RAVEN
A Raven-féle Progresszív Mátrixok első változatát több mint 60 éve dolgozták ki. A nem
verbális mérőeszköz első változatát az 1938-as Stanadard Progresszív Mártixok (SPM: Standard
Progressive Matrices) jelentette, amit a mérőeszköz színes változata 1947-ben a Színes Progresszív
Mátrixok (CPM: Coloured Progressive Matrices) követett. A Színes Progresszív Mátrixokat
gyermekek, idősek és értelmileg sérült személyek felmérésére dolgozták ki. A magasabb
intellektuális képességek mérésére a mérőeszköz nehezített változatát dolgozták ki: Advanced
Progresszív Mátrixok (APM). A későbbiekben a mérőeszközök különböző változatait (SPM, CPM,
APM) többször is átdolgozták.
A progresszív mátrixokat a mérőeszköz kidolgozója, John Raven „a megfigyelőképesség és a
világos gondolkodás tesztjeként” írta le. A mérőeszköz elnevezésében szereplő mátrixok szó a
feladatok jellegére utal, mivel a gondolkodási képesség és az okfejtés különböző mátrixok
törvényszerűségeinek felismerésével történik. A progresszív szó pedig arra utal, hogy a feladatok
egyre nehezedő sorrendben következnek, elősegítve ezzel a problémák megoldásához szükséges
rávezetést és tréninget. A progresszív mátrixok mellett érdemes megemlítenünk a Raven-féle
Szókincsteszteket is, amelyek a verbális megértés és kifejezés megbízható mérőeszközei.
A szókincsteszteknek három változata ismeretes:
1. a Crichton Szókincsteszt (CVS: Crichton Vocabulary Scale), melyet általában a Színes
Progresszív Mátrixokkal (CPM) használnak;
2. a Mill Hill Szókincsteszt (MHV: Mill Hill Vocabulary Scale), melyet a leggyakrabban a
Standard Progrsszív Mátrixokkal alkalmaznak;
3. a Mill Hill Szókincsteszt Időskori Változata (MHV Senior Form), melyet leginkább a
Nehezített Progresszív Mátrixokkal szoktak alkalmazni.
10
KOMPLEX 5.
A hatékony mérés biztosítása érdekében pl. a kitöltése ne legyen túl hosszú és fárasztó a mérő
eszköz különböző változataiból választhatunk.
11
KOMPLEX 5.
- általában már 6 éves kortól felvehető , és a nemzetközi tapasztalatok alapján 12 éves korig
kiválóan alkalmazható
12
KOMPLEX 5.
13
KOMPLEX 5.
▪ az állatok
4, Az intelligencia megközelítései
● Spearman → szerint az általános intelligencia, azaz a g-faktor felelős minden területen elért
teljesítményért, azaz aki az egyik teszten jó eredményt ér el, az egy másik teszten is magasabb
teljesítményt nyújt. Emellett azonban feltételezett egy speciális, s-faktort is, amely azokért az
14
KOMPLEX 5.
eltérésekért felel, amit nem tudunk a g-faktorral magyarázni, ezek azonban az adott tesztre
jellemző sajátosságok.
képességeknek nevezett, vagyis nem egy általános intelligencia létezik, hanem egymástól
független képességek.
15