8.

Tétel
Mutassa be az írott nyelvhasználat zavarai (dyslexia, dysgraphia) komplex
vizsgálatának diagnosztikus protokollját! Emelje ki a gyógypedagógus
kompetenciakörébe tartozó vizsgálóeljárásokat!
TANULÁSI ZAVAROK
 A specifikus tanulási zavarok körébe soroljuk a diszlexiát (olvasászavar) és diszgráfiát
(írászavar) és a diszkalkuliát (aritmetikai zavar) is.
 SNI: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral küzd (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavarral) – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az
iskolai teljesítmények vagy a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-
szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása
miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai
megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek.
 Tanulási zavar  az intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb
tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos
kognitív pszichológiai tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik
az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását.
 Az írott nyelvhasználat zavarai közé tartoznak  a diszlexia és diszgráfia.
Meghatározás és klasszifikáció:
 Az olvasásnak, írásnak igen nagy a jelentősége kultúránkban, így nagy hátrányban vannak
azok, akik nem tudják az olvasást-írást eszköz szinten elsajátítani.
 Diszlexiát komplex, multifaktoriális, neurokognitív fejlődési zavarként értelmezzük
 Napjainkra számos diszlexia-, diszgráfia-definíció született, melyek közös pontja az
intellektus alapján indokolatlannak tűnő olvasási és/vagy írási nehézség, mely nem függ
össze sem fizikai, sem pszichikai, illetve oktatási hátránnyal.
 A fejlődési diszlexia (F 81.0) Csépe Valéria megfogalmazásában:
o „ A fejlődési diszlexia az olvasásban részt vevő agyi hálózatnak olyan atipikus
működési eltéréseire visszavezethető olvasástanulási, olvasásfejlődési zavar, amelyben
az olvasás meghatározó kognitív feltételei közül egy vagy több nem, vagy csak
részben teljesül.”
o Fejlődési diszlexia legtöbbször helyesírási zavarokkal együtt jelentkezik, önmagában a
helyesírási zavar (diszortográfia) előfordul ugyan, de ritkán. Az írás kivitelezésének a
zavara (diszgráfia) gyakran olvasási zavar nélkül jelenik meg.
 A fejlődési diszlexia típusai Csépe Valéria osztályozásában:
o Felszíni diszlexia: az olvasás direkt útja sérül, az olvasás szemantikai útja fejletlen, az
olvasás nem automatizálódik, vizuális úton való felismerés nincs, fonológiai alapú
olvasás jellemző  betű-hang megfeleltetés nem érintett, bármilye szöveget,
értelmetlen szavakat is ki tud olvasni, de csak betűzve, fejlesztése egyszerűbb
 o Fonológiai diszlexia: fonéma-graféma megfeleltetés nehézsége,
o Mély diszlexia: az egyén a fonológiai olvasás legalacsonyabb szintjét sem éri el  a
fonológiai modul nem megfelelő (betű hang megfeleltetés), csak a képszerűen
megragadó szavakat tudja tudja kiolvasni, speciális segítséget igényel
 Diszlexia Meixner Ildikó megközelítésében:
o A diszlexia egy „viszonyfogalom”: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos
elvárások , az olvasás és írás tanítására szánt idő, a gyakorlás mennyisége, valamint az
eredmények között.
 DSM-IV alapján felállított kritériumok: az olvasási teljesítmény, az olvasás pontossága
lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, intelligenciája, vagy kor szerinti
képzettsége alapján elvárhatónál
 az olvasástanulás kezdetén problémát jelent a:
o a beszédhang-betű szabály megtanulása
o a hangzásban közeli beszédhangok elkülönítése
o vizuális megjelenésükben hasonló betűk megkülönböztetése
o hangok és betűk egymásnak való megfeleltetése
o szavak hangokra, betűkre bontása
o szótagok szavak összeolvasása
o a szavak jó ütemű kiolvasása
o a szóforma automatizálódásának hiánya
o nagyobb szövegegységek párhuzamos feldolgozásának korlátozottsága
o olvasás gördülékenysége több éves olvasási gyakorlat alatt sem javul jelentősen 
szövegértési problémák
 a fejlődési diszlexia három altípusa – rendellenességek szerint
o diszfonetikus diszlexia: sérül a fonetikai nyelvi feldolgozás
o diszeidetikus diszlexia: látási, figyelmi zavarok
o diszfoneidetikus: előző két zavar sajátosságait egyaránt mutatja
DIAGNOSZTIKAI PROTOKOLL
 A diagnosztikus munka során a vizsgáló eljárásoknak mindig illeszkedniük kell:
o az adott gyermek aktuális problémájához,
o az adott klinikai kérdéshez,
o az esetnek megfelelő vizsgálati metodikát kell kiválasztani,
o megfelelő tárgyi és személyi feltétel,
o időfaktor figyelembevétele

 Az írott nyelvhasználat zavarai vizsgálatának személyi feltétele továbbá megfelelő

végzettségű szakemberekből álló team-munkacsoport:
o logopédia szakos gyógypedagógus vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus,
o gyógypedagógus-pszichológus vagy pszichológus neuropszichológus,
o klinikai szakpszichológus vagy tanácsadó szakpszichológus szakképzettséggel,
o továbbá gyermekneurológus szakorvos.
 A diagnosztikus folyamat lépcsőzetes felépítésű, a kizárásos kritériumok mérlegelése
minden szinten döntő fontosságú.
 A fejlődési diszlexia, diszgráfia diagnózisát egyfelől kizárásos alapon, másfelől
meghatározott kritériumok megléte alapján állítjuk fel.
 A fogalmat nem lehet mindaddig alkalmazni, míg a protokoll valamennyi szintjén az
iskolai teljesítmény gyengeségének egyéb ismert okait ki nem zártuk (kizárásos
kritériumok), s ezzel egyidejűleg a specifikus tanulási zavar diagnosztikus kritériumainak
megléte felől meg nem győződtünk (diagnosztikus kritériumok).
 A fejlődési diszlexia és diszgráfia protokollja hasonló szemléletet követ.
AZ OLVASÁSI ZAVAR VIZSGÁLATÁNAK LÉPCSŐI

1. lépcső:
 A sokoldalú, széles skálájú információk gyűjtésével érdemes a probléma feltárását
elkezdeni.
 A genetikai, családi prediszpozíciók, valamint a fejlődési mérföldkövek feltárásakor a
„vészjelek” megismerése alapvető.
 Diagnosztikus kritériumok, az alábbi viselkedéses jelzőtünetek „vészjelek”:
o az egyik vagy mindkét szülőnél és/vagy a testvéreknél feltárt fejlődési diszlexia,
diszgráfia,
o késői beszédindulás,
o szókincs gyarapodásának vontatottsága,
o artikulációs nehézségek,
o érzelmek, gondolatok verbalizációjának nehézkessége,
o bébinyelv perzisztens használata,
o a nyelvi játékok (pl. rímkeresés, kezdőhang-leválasztás) elutasítása,
o a betűk, számok, színek, formák, hét napjainak nehézkes megtanulása,
o iránykövetés gyengesége,
o élmények, ismert történetek, mesék elmondásának problémája,
o az első 1,5 évben gyakori középfülgyulladás következtében fellépő fluktuáló vezetéses
halláscsökkenés, ami a beszédhangok instabil reprezentációját okozhatja.
 Kizárásos kritériumok:
o nem megfelelő oktatási módszerek alkalmazása,
o tanár-diák illeszkedési problémák,
o tanár-, intézményváltások,
o alacsony tanulási motiváció,
o elégséges nyelvi tapasztalatok hiánya, nyelvi hátrány,
o kétnyelvű környezet,
o időfaktor (pl. gyakorlás hiánya, kevés idő az új ismeret rögzüléséhez),
o szociokulturális hátrány, művelődési esélyegyenlőtlenség.

 A gyógypedagógus kompetenciájába eső vizsgálóeljárásai:

o Információgyűjtés, problémaelemzés
 A tankötelezettség teljesítésének alsó szakasza esetén:
  Gyógypedagógiai-pszichológiai anamnézis
 Szülői kérdőívek
 A tankötelezettség teljesítésének felső szakasza, középfokú tanulmányok esetén:
 Strukturált interjú
 Önkitöltős kérdőívek
 Szülői kérdőívek
 Diszlexiaspecifikus önkitöltős kérdőívek

2. lépcső:
 Azon gyerekeknél, akiknél nem tapasztaltunk semmilyen kizáró tényezőt, ugyanakkor
megfeleltek az 1. szint diagnosztikus kritériumainak, a 2. szinten az iskolai készségek
(’akademic skills’) vizsgálatát ajánljuk.
 Diagnosztikus kritérium:
o olvasás pontossága, fluenciája 1,5 szórással az átlag alatt legyen.
o Ennek megállapításához azonban döntő fontosságú lenne formális, bemért
normaértékeken alapuló olvasás-, írásvizsgáló eljárások kifejlesztése, melyek
használatával eldönthető, hogy valóban az iskolai teljesítmények normatív
gyengeségéről van-e szó.
 Kizárásos kritériumok:
o az olvasási teljesítmény 1,5 szórással az átlag körül,
o gyengén olvasás.
 A gyógypedagógus kompetenciájába eső vizsgálóeljárásai:
o Iskolai készségek, kultúrtechnikák (akademic skills) vizsgálata
 A tankötelezettség teljesítésének alsó szakasza:
 Szóazonosítás vizsgálatához használt eljárások:  szóolvasás időre és
időkorlát nékül
 Meixner olvasólapok
 3DM-H
 OV Valódi szavak olvasása (Lőrik)
 Kognitív Profil Teszt Szóolvasás feladat
 Szódekódolás (pontosság, sebesség, fluencia) vizsgálata:  álszavak olvasás
időre és időkorlát nélkül
 3DM-H
 LOV Álszavak, megfordított szavak, betűáthelyezéses szavak olvasása
 Összefüggő szöveg (pontosság, sebesség, fluencia):  hangos és néma
szövegolvasés
 Meixner olvasólapok
 Szó-, mondat-, illetve szövegértés, (pontosság, sebesség, értés)  szóolvasás-,
megértés, mondatmegértés, hosszabb, rövidebb történetek megértése
 Szó? Nem szó?
 LOV Olvasásmegértés alteszt
 Meixner olvasólapok
 Másolás (pontosság, sebesség) vizsgálatához:  betűk, szavak, álszavak
másolása
 LOV Álszavak, szabálytalan és szabályos szavak másolása
  Diktálás (pontosság, sebesség):  szavak, álszavak írása diktálás után időre,
illetve időkorlát nékül
 LOV Álszavak, szabályos, szabálytalan szavak írása
 3DM-H
 Kognitív Profil Teszt Helyesírási teszt

o A tankötelezettség teljesítésének felső szakasza, középfokú tanulmányok:

 A vizsgálat lépései az alsó szakasz lépésivel megegyezőek.
3. lépcső
 Az átfogó intellektuális képesség vizsgálata mellett azon kognitív folyamatok vizsgálata
történik, melyek közvetlen kapcsolatban állnak az írott nyelv használatával.
 Diagnosztikus kritériumok  meghatározott kognitív funkciók normatív gyengesége a
következő területeken:
o fonológiai feldolgozás
o gyors megnevezés
o verbális/vizuális munkamemória;
o a verbális megértés és a perceptuális következtetés 85 fölötti tartományba esik
o normál intelligencianívó mellett szórt képességstruktúra, diagnosztikus értékű
intraindividuális különbségek
 Kizárásos kritériumok:
o mentális retardáció, átfogó fejlődési késés,
o általános nyelvi késés, gyengeség,
o szenzoros deficitek.
 A gyógypedagógus kompetenciájába eső vizsgálóeljárásai  Kognitív, neurokognitív
funkciók feltárása
o A tankötelezettség teljesítésének alsó szakasza
 Fonológiai tudatosság:  szavak szegmentálása különböző egységekre, a
szegmentumok manipulálása
 Iskolába lépő gyermekek nyelvi tudatosságának vizsgálata. Hangtani
tudatosság (Lőrik, Májercsik)
 FTT Fonológiai Tudatosság Teszt
 3DM-H
 KPT szóvég teszt
 Fonémadiszkrimináció:  beszédhangok megkülönböztetése
 Oppozíciós szópárok megkülönböztetése
 GMP17 Beszédhangok megkülönböztetése
 DIFER Beszédhanghallás teszt
 KPT Hangdiszkrimináció
o A tankötelezettség teljesítésének felső szakasza, középfokú tanulmányok
 Fonológiai tudatosság:
 FTT Fonológiai Tudatosság Teszt bizonyos alpróbái pl. rímkeresés
 morfológiai tudatosság  nyelvtani szerkezetekről való tudás
4. lépcső:
 Egy mélyebb elemzés keretében empirikus vagy logikai kapcsolatok azonosítása történik
a megfelelő kognitív terület gyengesége és az olvasási, írási teljesítmény gyengesége
 között. A specifikus olvasási zavar megerősítése akkor lehetséges, ha a gyengeségek jól
körülírtan, specifikus területeken jelentkeznek, s ezen körülírt zavarok szoros összefüggést
mutatnak az olvasás, írás területeken tapasztalt gyengeségekkel.
 Diagnosztikus kritériumok a diszlexia megerősítéséhez:
o mind az iskolai készségek, mind bizonyos kognitív funkciók deficitje egyaránt
tapasztalható, s ezen normatív gyengeségek szoros összefüggést mutatnak egymással;
o a specifikus diszfunkciókon túl más területeken normál működés tapasztalható
o előző szintek kritériumainak ismételt mérlegelése
 Kizárásos kritérium:
o átfogó fejlődési késés.
5. lépcső:
 A differenciáldiagnosztikai kérdések elvezetnek a komorbid zavarok feltérképezése felé.
 Komorbid zavarok lehetnek:
o SLI (specifikus nyelvfejlődési zavar)
o ADHD (figyelemzavar és hiperaktivitás)
o diszkalkulia.
 Utolsó lépésként fontos a megfelelő ellátásra, fejlesztésre, adekvát osztálytermi
instrukcióra, otthoni gyakorlásra vonatkozó javaslattétel, a szülők informálása az
eredményekről s ajánlásokról.
 A 4. és 5. lépcső gyógypedagógus kompetenciájába eső vizsgálóeljárásai:
o Összefüggések elemzése, emocionális faktorok vizsgálata, komorbid zavarok feltárása
 A tankötelezettség teljesítésének alsó szakasza
 RTM, LTM, gátlás:  komplex emlékezeti feladatok, interferencia, gátlás,
tanulási hatékonyság
 Meixner szótanulás próba
 3DM-H
 KPT Állatok és tárgyak, Képek és színek
 Woodcock-Johnson NK- Asszociatív tanulás próba
 Átfogó vizsgálati eljárások:
 3DM-H Az olvasás és helyesírás kognitív elemzése
 érzelmi faktorok vizsgálata
 A tankötelezettség teljesítésének felső szakasza, középfokú tanulmányok (itt nincs
nyelvi teszt)
DISZGRÁFIA (F 81.1)
Meghatározás és klasszifikáció:
 A diszgráfia olyan írászavar, amely az írás grafomotoros jellemzőinek, valamint a
fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában, illetve a kettő együttes előfordulásában nyilvánul
meg.
 az írás grafomotoros jellemzőinek zavar
 diszortográfia: helyesírás zavara, leginkább a diszgráfiával együtt jelenik meg
 alaki diszgráfia:
 írás technikai része okoz gondot
 az írás tempója lassú vagy kapkodó
  az írás nehezen vagy teljesen olvashatatlan
 íráskép rendezetlen, szabálytalan
 tartalmi diszgráfia
 íráskép elfogadható, a helyesírás nagyon gyenge
 Diszgráfia általános jellemzői:
o összerendezetlen íráskép
o mozgástervezés nehézségei
o nem megfelelő vonalvezetés
o görcsös ceruzafogás
o lassú írástempó
o vizuális észlelés gyengesége
o vizuális hasonlóság alapján tévesztések
o vizuális memória zavarai
o egybe és különírás problémái
o hosszú-rövid jelölésének hibái
Általános jellemzők: (Csenge anyagából)
– Összerendezetlen íráskép
– Görcsös ceruza fogás
– Mozgástervezés nehézségei
– Nem megfelelő vonalvezetés
– Lassú írástempó
– Vizuálisészlelés gyengesége
– Téri orientáció zavarai
– Vizuális memória zavarai
– Vizuális hasonlóság alapján történő tévesztések
– Akusztikus hibák
– Betoldások, kihagyások
–Egybe-külön írás problémái
– Hosszú-rövid jelölésének hibái
– Írásjelek elhagyása
– Elválasztási hibák
 Diszgráfia típusai:
o Felszíni diszgráfia: fonéma-graféma egyeztetésének zavara, nincs
szabályalkalmazkodás
o Fonológiai diszgráfia: fonológiai elemzés zavarai, nincs szabályalkalmazkodás,
fonológiailag nem logikus hibázás, ismert szavakban kevesebb a hiba
 A diszgráfia egyéb típusai:
o a helyesírás specifikus zavara (szép írás, rossz helyesírás)
o az íráskép specifikus zavara (csúnya íráskép, normál helyesírás)
 differenciáldiagnózis:
fejlődési koordinációs zavar
ADHD
diszpraxia
átfogó értelmi fejlődési elmaradás
átfogó nyelvi fejlődési elmaradás
szenzoros deficit
 Tünetek, elsődleges jellegzetességek:
– Általános teljesítménycsökkenés: lassú olvasás, írás, tartós hibázás, gyakori újrakezdés
– A hibázás módja, típusa: ezeket jellemzően gyakrabban követik el, mint az átlagos vagy jól
olvasók, betűkre, szótagokra, szavakra is vonatkoznak.
– Elízió (Kihagyás): A célszóban nem szereplő egy, vagy több betű realizált (elolvasott, leírt)
szóban nem jelenik meg
– Szubsztitúció (Helyettesítés): A célszóban lévő betű(k) helyén más hang(ok) vannak.
-Addíció (Betoldás): A célszóban nem szereplő hang, betű jelenik meg.
– Permutáció: A betű sorrend felcserélése a célzó betűit más helyen halljuk, látjuk
– Időbeli jellegzetességek: teljesítmény ingadozás, vagyis a különböző időpontokban mért
teljesítmény nagyon eltérő lehet

Diszgráfia zavarának diagnosztikus kritériumrendszere:

 Az írásbeli kifejezőkészség zavarának diagnózisa hasonló folyamatot követ, mint az
olvasási zavar vizsgálata, ugyanakkor még nemzetközi viszonylatban is a vizsgálati
eszközök kevésbé kidolgozottak, mint diszlexia esetében, s nagyon gyakran az íráskészség
funkcionális mérése felértékelődik ezen a területen.
 A diszgráfia meghatározásában két tényező fonódik össze. Egyrészt az írásmozgások
kivitelezésének (kézírás zavara), másrészt a helyesírási szabályok alkalmazásának
(diszortográfia) zavara. A két folyamat zavara izoláltan, de együttesen is előfordul,
mindazáltal érdemes a két jelenséget külön kezelnünk.
 A fejlődési diszortográfia esetén az evidenciaalapú (füllel/hallásra írható) helyesírás is
zavart szenved. Emellett a legegyszerűbb nyelvtani szabályok alkalmazása is nehézkessé
válik.
 Diszortográfia legmarkánsabban a szavak és mondatok diktálásakor jelenik meg.
Vizsgálatára alsó tagozatos korban a Lőrik-féle Helyesírás-vizsgálat (LHV) ajánlott.
 A helyesírás vizsgálata minden gyógypedagógus feladata, de annak nyelvi elemzése és
hátterének vizsgálata logopédus kompetenciája.

1. lépcső
Diagnosztikus kritériumok Kizárásos kritériumok
Viselkedéses jelzőtünetek, vészjelek: • Nem megfelelő oktatási
módszerek alkalmazása
• A szülők egyikénél vagy
mindkettőjüknél, illetve a testvéreknél • Tanár-diák illeszkedési
feltárt fejlődési diszlexia, diszgráfia problémák
• Késői beszédindulás • Elégtelen instrukció
• A nyelvfejlődés, a szókincs, a • Tanár-, intézményváltások,
nyelvtan gyarapodásának
• Alacsony tanulási motiváció
vontatottsága
• Elégséges nyelvi tapasztalatok
• Artikulációs nehézségek
hiánya, nyelvi hátrány
• Érzelmek, gondolatok
• Kétnyelvű környezet
verbalizációjának nehézkessége,
• Időfaktor (pl. gyakorlás
• Bébinyelv perzisztens
hiánya, kevés idő az új ismeret
használata
rögzüléséhez)
• A nyelvi játékok (pl.
• Szociokulturális hátrány,
rímkeresés, kezdő hang leválasztás)
hospitalizáció
elutasítása
• Hiányzó eszközök és alkalmak
• Iránykövetés, téri orientáció
a rajzoláshoz (asztal, füzet, tábla,
gyengesége
ceruza stb.)
• Élmények, ismert történetek,
mesék elmondásának problémája
• Az első 1,5 évben gyakori
otitis media
• Motoros ügyetlenség
• Étkezési önkiszolgálási
feladatoknál esetlen kézhasználat
• Gyenge finommotoros
koordináció
• Bizonytalan, elhúzódó
kézdominancia-fejlődés
• Rajzolás, ceruzafogás
elutasítása
• Kontrollfunkciók gyengesége
2. lépcső

• Írás (betű, szó, álszó, mondat, • Az életkorhoz,

illetve szöveg) pontossága, fluenciája
1,5 szórással az átlag alatt legyen.
• Szabályalkalmazás tipikus
hibái
• Íráskép, kivitelezés típusos
gyengesége
osztályfokhoz és
intellektushoz képest nincs
jelentős gyengeség az írott
nyelv két területén
• Szorongás, iskolafóbia
• Gyakorlatlanság

• Időfaktor

Meghatározott kognitív deficitek normatív • Mentális retardáció,

gyengesége a következő területeken. átfogó fejlődési késés
Az íráskészség zavara esetén: • Általános nyelvi
késés, gyengeség
• Receptív és expresszív
ortográfiai kódolás gyengesége • Szenzoros deficitek
• Finommotoros funkciók
gyengesége, különösen a gyors
szekvenciális ujjmozgás
kivitelezésének nehézkessége
• Motoros tervezés, illetve
váltás, monitorozás gyengesége
• Vizuospaciális képességek
gyengesége
• Munkamemória gyengesége A
helyesírás zavara esetén a következő
funkcióterületek gyengesége:
• Receptív és expresszív
ortográfiai kódolás
• Munkamemória
• Fonológiai, morfológiai
kódolás
• Gyors automatikus
megnevezés és váltás és
Verbális megértés (VmI) vagy a perceptuális
következtetés (PkI) 85 fölötti tartományba
esik.
 Normál intelligencianívó mellett szórt
képességstruktúra, diagnosztikus
értékű intraindividuális különbségek,
pl. gyenge feldolgozási sebesség
index és/vagy munkamemória

3. lépcső

Diagnosztikus kritériumok az írás, helyesírás  Átfogó fejlődési késés

specifikus zavarának megerősítéséhez:
 SLI (specific language
• Mind az iskolai impairment)
készségek
 (specifikus nyelvi zavar)
(akademic skills), mind bizonyos kognitív
funkciók deficitje egyaránt tapasztalható, s  ADHD
ezen normatív gyengeségek szoros  Diszpraxia
összefüggést mutatnak egymással.
• A specifikus diszfunkciókon
túl más területeken normál működés
tapasztalható!
• Előző szintek kritériumainak
ismételt mérlegelése

GYÓGYPEDAGÓGUS KOMPETENCIAKÖRÉBE TARTOZÓ VIZSGÁLÓELJÁRÁSOK

LOV - Lőrik féle Olvasási képesség vizsgálata
 A diszlexia gyakoriságára vonatkozó statisztikai adatok között jelentős eltérések vannak, a
gyengén olvasók és a diszlexiások között húzódó „határ” megállapítása nehéz.
 Ezért nagyon fontos megtudnunk, hogyan olvasnak a gyengén olvasó gyermekek, milyen
hibákat követnek el az olvasás folyamatában, s ezeket a hibázásokat elemezve talán
közelebb kerülhetünk a probléma megoldásához, vagyis a közöttük található diszlexiás
gyermekek olvasásának megismeréséhez.
 Olvasási sebesség
o Az egyes feladatokra fordított olvasási időnél (amely nagy vonalakban jellemzi az
olvasást) többet mond számunkra az olvasás sebessége, mert az olvasási idők nem
veszik figyelembe az elolvasandó feladatok terjedelmét.
o Az olvasási idő azt mutatja meg, hogy egy-egy feladat elolvasására mennyi időt
fordítunk.
 o Az olvasási sebesség (vagy tempó) viszont azt jelzi, hogy hány betűt, szótagot vagy
szót olvas el a gyermek adott időegység alatt, vagyis az elolvasott elemek számát.
 Vizsgálat menete:
o A gyermeknek a következőket mondjuk: „Kérlek, olvasd el pontosan ezeket!”, közben
a sorokra mutatunk.
o Egy ceruzát meg egy papírt, amelyre egy virágot és tőle távolabb egy labdát
rajzoltunk, az olvasólap mellé helyezünk, és azt mondjuk: „Erre majd szükséged lesz.”
o Az olvasásról hangfelvételt készítünk, hogy a gyermek hibás válaszainak
lejegyzésével ne szakítsuk meg az olvasást (hiszen ezzel az olvasási időt növelnénk).
A helyesen olvasott egységeket olvasás közben kipipálhatjuk a jegyzőkönyvön.
o Stopperórával megmérjük az egyes feladatokra fordított teljes olvasási időt (az
egységek olvasási és a közöttük lévő szünetek idejét).
o Az olvasásvizsgálat után a hangfelvételről leírjuk a hibásan olvasottakat, majd
elemezzük a hibákat, végül kitöltjük az összesítő lapot.
 Útmutató ESPA-elemzéshez:
o E = elízió (kihagyás): az elolvasandó betű kihagyása, nem olvasása, pl. bukfencezik 
buøfencekiz,
o S = szubsztitúció (helyettesítés): az elolvasandó betű helyett másik hangot hallunk, pl.
bukfencekiz  bukfencsekiz,
o P = permutáció (betűsorrendcsere): az elolvasandó betűk helyének megváltozása, pl.
bukfencekiz  bukfencezik,
o A = addíció (betoldás): az elolvasandó betűk közé más hang beiktatása, pl.
bukfencekiz  bukefencekiz.
 Vizsgálja: olvasás: betűk, álszavak, megfordítót szavak, betű áthelyezéses szavak, valódi
szavak, térbeli viszonyok megértése, cselekvésmegértés elvégzése, igazságtartalom
megértése.
 Méri az olvasási időt, hibásan olvasott betűk szavak számát.
Szó? Nem szó? (Lőrik, 2015)
 Logopédiai szempontból az óvodai nevelésben részt vevő 5. életévét betöltött gyermek
kötelező alapvizsgálata, szűrése (olvasás, írás elsajátításához szükséges képességek
vizsgálata) zajlik, illetve ennek eredménye alapján további pedagógiai, pszichológiai,
orvosi vizsgálat kezdeményezése történik.
 A logopédus ez alapján állapítja meg a logopédiai diagnózist, terápiás javaslatot tesz a
logopédiai fejlesztésre, illetve szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményez,
amelyeket a szakszolgálat más szakemberei (pl. gyógypedagógus, pszichológus), illetve
az egészségügyi ellátórendszer szakemberei (pl. audiológus, pszichiáter szakorvos)
végeznek. A tevékenység keretében a logopédus együttműködik a szülővel és számára
tájékoztatást ad.
 A logopédus feladata az óvoda tájékoztatása a szűrés eredményeiről.
 Az eljárás alkalmas az 5-6 éves gyermekek beszéd- és nyelvi elmaradásának és az írott
nyelvi zavarok kockázatának kimutatására.
 A logopédiai szűrőeljárás feladatai tíz területen tárják fel a gyermek teljesítményét:
o artikuláció,
o álszóismétlés,
 o mondatismétlés,
o szóemlékezet,
o figurasor másolása,
o álszavak hallási megkülönböztetése,
o fonológiai tudatosság,
o nyelvtani morfémák használata,
o gyors megnevezés,
o formaegyeztetés.
 Részletes, átfogó képet ad a kiejtésről, a nyelvi produkcióról és megértésről, az olvasásra-
írásra előkészültségről, megalapozva a további vizsgálatokat és az ezekre épülő logopédiai
terápiát. A szűrés egyéni helyzetben történik. Általában 20 perc alatt elvégezhető. A
szűrőeljárás alkalmazása logopédusi szakértelmet igényel.
Jordanisz-féle Fonológiai Tudatosság Teszt (2009)
 Célja az egyes fonológiai és fonéma szintű területek működésének feltérképezése  a
fonológiai tudatosság működését mennyire befolyásolják az észlelés és feldolgozás
szakaszának kognitív funkciói.
 10 feladatcsoportból áll. Minden feladatcsoport 10 db egyre nehezedő feladatból áll.
1. Rímfelismerés, rímkategorizálás
2. Rímképzés
3. Szótagokból szóalkotás
4. Szótagolás
5. Szótagelhagyás
6. Beszédhang-izolálás
7. Hangszintézis
8. Szegmentálás
9. Hosszú beszédhang megnevezése
10. Beszédhang-manipuláció.
3DM-H:
 Elsősorban alsó tagozatos tanulók olvasási és helyesírási teljesítményének kognitív
elemzésére szolgáló teszt, amelynek fő célja a fejlődési diszlexia komplex képesség- és
készségprofil alapján történő differenciáldiagnózisa.
 Altesztek:
1. Olvasás
 Gyakori szavak, ritka szavak és álszavak megnevezési teljesítményét méri.
 Az alteszt legfontosabb eredmény-mutatói az olvasási fluencia (az időegységre
jutó helyesen elolvasott szavak száma) és az álszóolvasási pontosság.
2. Helyesírás
 Alapelve az, hogy a szavakat auditorosan eredeti formájukban, vizuálisan viszont
hiányosan mutatjuk be.
 A tanuló feladata a vizuálisan megadott mássalhangzók közül azt kiválasztani,
amelyet a hiányzó helyre beillesztve a kimondott szó helyesen leírt formáját kapja.
3. Fonématudatosság
 Olyan fonématörlési feladattal mérjük, amelyben egyszótagú, változó
komplexitású álszavak megadott hangjait kell elhagyni.
4. Betű-hang megfeleltetés
 A betű-hang megfeleltetés mérése 2 altesztet tartalmaz:
 egy azonosítási
 és egy megkülönböztetési altesztet.
5. Gyors automatikus megnevezés
 Betűlistákat (f, k, r, s, t), számokat (1, 4, 5, 6, 8) vagy vonalas ábrákat (hal, szék,
körte, olló, kutya) kell megnevezni.
6. Nyelvi emlékezet
 2 altesztet is tartalmaz a rövid távú nyelvi emlékezet mérésére
 Beszédhang-terjedelem
 és a Szótagterjedelem altesztet.
7. Téri-vizuális emlékezet
 2 altesztet is tartalmaz a téri-vizuális emlékezet mérésére:
 a Vizuális szekvencia
 és a Corsi-kockák altesztet.
8. Választásos reakcióidő
 A választásos reakcióidő alteszt a tanuló vizuomotoros koordinációját méri, tehát
egyrészt ráhangoló, másrészt kontroll szerepe van a gombnyomásos altesztek előtt.