Tankönyvfejezet

Polgári nevelés VII-VIII osztály

2. A romániai politikai rendszer

Modern államok és alkotmányok

● Az államról szóló elméletek

● A modern kor alkotmányai

Románia alkotmánya
● Az alkotmányosság rövid története

● Politikai változások 1989 óta. A román alkotmány kidolgozása

● Az alkotmány szerkezete

● Alkotmányos értékek és elvek

Demokratikus intézmények és gyakorlatok

● A demokratikus állam és a hatalmi ágak szétválasztásának elve
● A román állam hatóságai (a) jogalkotási hatáskör (b) a végrehajtó hatalom (c)
igazságszolgáltatási hatáskör (d) Románia elnöke
 2

Modern államok és alkotmányok

Az államról szóló elméletek

❖ Bevezető kérdések:
1. Beszéljék meg kisebb csoportokba osztva, majd osztályszinten az alábbi
kifejezések jelentését! -állam, kormányzás, politikai hatalom, külkapcsolatok,
alaptörvény, charta
2. Mondják el véleményüket, hogy mit gondolnak arról, miért kell a társadalmi
csoportok számára egy egységes törvény?
3. Önök szerint mi történhet abban az esetben, ha társadalmunkban a szabályok
nem egyértelműek, nem tisztán követhetőek, és a társadalom nem minden tagja
számára elérhető?
4. Határozzák meg, az önök szerinti legfontosabb értékeket társadalmunkban.

Bevezető az államok születésébe

Amint a világ keletkezése is az ismeretlenség homályába vész, úgy azt sem
tudjuk pontosan megmondani, hogy a politikai gondolkodás története mikor
kezdődött.Hisz a görög civilizáció már csaknem fél évezredes múltra tekinthetett
vissza, amikor a polisszal, vagyis a város állammal kapcsolatos kérdések
viszonylag rendszeres tárgyalása megkezdődött. E kérdések vizsgálatát
valószínűleg az egymástól jelentős mértékben független poliszok
intézményeinek sokfélesége és gyakori változása ösztönözte. A szó szorosabb
értelmében vett politikai bölcselet – melyet az eszmény és a valóság viszonyát
 3

előtérbe állítva tekintünk itt át röviden – a görög kultúra egészéből táplálkozó

előzményeket felhasználva, Athénban született, és hosszú ideig az athéni
kultúrával állt kapcsolatban.

Az újkori európai fejlődés viszonyai között kialakult modern államtudományok

ezzel szemben – helyesen vagy helytelenül – e két nézőpont bizonyos fokú
elválasztására törekednek. Az ideális állam milyenségéhez számos filozófus is
hozzájárult, melyeknek nézőpontjaik elengedhetetlenek. Történelmünk
legfontosabb és legmeghatározóbb szemléletei pedig a következők:

● ARISZTOTELÉSZ

Arisztotelész politikai gondolkodásának központi kérdése az államformák

– vagy ahogy ő nevezte: az „alkotmányok” – összehasonlítása,
rendszerezése és igazolhatóságának vizsgálata. Államformatana
évszázadokon át meghatározta az államok tipológiáját. Az alkotmány
Arisztotelésznél a városállam rendje, tekintettel a különböző hivatalokra és
elsősorban a hatalmat gyakorlókra. Ez határozza meg tehát, hogy ki és
hogyan részesedhet a vezető hivatalokból, vagyis a hatalomból, s ha
részesedik belőle, hogyan kell kormányoznia. E kérdéseket a legtöbb
államban törvények szabályozzák, de az emberek olykor eltérnek azoktól:
ezért a megszokás és a gyakorlat folytán a kormányzat a gyakorlatban
másféle is lehet, mint a „törvény szerinti alkotmány.

● PLATÓN

Platón elképzelése szerint csak az ideák bírnak valódi léttel, minden földi dolog
csupán csak ezeknek a képmása. A filozófus szerint az ideák nemcsak szubjektív
fogalmak, hanem objektív adottságok is, melyek a gondolatvilágunktól teljesen
függetlenek. Például abból, hogy egy alma, egy körte és egy barack egymástól
különböző alakja ellenére mindezeket mint gyümölcsöket ismerjük, arra
következtet, hogy létezik a „gyümölcs” közös ősképe, amely minden
gyümölcsben közös és azok lényegi formáját is meghatározza. Így csak a
gyümölcs ideája az, ami a legkülönbözőbb szervezetekből gyümölcsöket csinál.

● ROUSSEAU
 4

A legitim kormányzatot Rousseau is az azt létrehozók megegyezésére alapozta, a

társadalmi szerződés hátterében azonban nála egy evolúciós jellegű
történelem-koncepció és civilizáció-felfogás áll. Ezt részletesen főleg korai
írásaiban – így a tudományokról és a művészetekről, valamint az emberek közötti
egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól szóló Értekezéseiben (1750, 1755) –
fejtette ki, de az ezzel kapcsolatos elgondolásai áthatották egész életművét, s így
érett államelméleti művét, a Társadalmi szerződésről avagy a politikai jog elvei
(1762) című írását is. Az emberi civilizáció fejlődéséről alkotott elképzelése
következtében a társadalmi szerződés gondolatának Rousseau
történelemfilozófiai értelmezést adott.

● MONTESQUIEU

A felvilágosodás képviselői köréből a modern politikai

gondolkodásra, Rousseau mellett, Charles-Louis de
Secondat Montesquieu (1689-1755) gyakorolta a
legnagyobb hatást. A törvények szelleméről című
művében újszerű gondolkodásmódot és
politikafilozófiai szempontból új kategóriákat vezetett
be. Montesquieu-t elsősorban nem a hatalom eredete,
hanem annak természete érdekelte.

Nevéhez
köthető a hatalom megosztásának elve, ami a demokrácia és napjaink
jogrendszerének alapja. Vizsgálódásának középpontjában a kormányzat
 5

mibenléte állt, amelyet a társadalmi környezet és a fizikai – természeti

közeg keretei között tárgyalt.

A modern kor alkotmánya

Alkotmány alatt általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és
célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a
jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy alaptörvényben megjelenő
összességét értjük. Létrejöhet a társadalmi csoportok, különböző térségek,
nemzeti közösségek érdekszövetsége alapján, vagy a központi hatalom által.
Megnevezése a világban legelterjedtebb kartális alkotmányokhoz kapcsolható,
de átvitt értelemben, visszavetített fogalomként használatos a korábbi történeti
alkotmányokra is. Alkotmány, alkotmánytörvény, alaptörvény, konstitúció vagy
charta néven jelenik meg.

Az alkotmány a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, a többi jogszabály, jogi

norma fölé rendelt alaptörvény, ezért nem lehet egyetlen más részletező és
kiegészítő szabály rendelkezése ellentétes azzal. Mint belső jogforrás, a
társadalmi csoportok illetve a központi hatalom hatáskörébe tartozik a
megalkotása, mint külső jogforrás, törvényi formában jelenik meg, legmagasabb
szintű és egyedi megnevezésű törvényként.

Az alaptörvény feladata a fő szabályok, alapelvek és alapértékek meghatározása,

a többi jogforrást pedig a részletes szabályozás jellemzi. Az alkotmányjogi
szabályokat tartalmazó külön törvényeket organikus-, alkotmány törvényeknek
(sarkalatos törvényeknek) nevezzük. Ide sorolható a parlament működésének
szabályai, állampolgárság, választójogi rendszer szabályozása, önkormányzati
rendszer szabályozása, bírósági rendszer szabályozása.

Napjaink alkotmányai a demokráciára épülnek. A demokratikus alkotmányt

többé-kevésbé a nép vívja ki. A polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja
ezen érdekek érvényesülését segíteni.

❖ Ismétlő gyakorlatok:
1. Készítsen fogalomtérképet melyben a tanult filozófusokhoz a
hozzájuk kapcsolható elméleteket társítja.
2. Írja le véleményét 5 sorban, hogy a tanult elméletek közül, ön
melyikkel ért leginkább egyet, melyik tűnik ön számára a
leghelyesebbnek!
 6

3. Állapítsa meg a tanultak alapján a következő kijelentések

igazságtartalmát!
A hatalommegosztás elve Platónhoz köthető.
Az alkotmány a legkevésbé fontos jogforrás.
Az alkotmány szinonimái: charta, alaptörvény.
A demokratikus alkotmány lényege, hogy általában a
nép vívja ki a hatalmat.

Románia alkotmánya
❖ Bevezető kérdések:
1. Beszéljék meg osztályszinten, hogy önök szerint melyek lehetnek az alapvető
emberi jogok!
2. Mikor alkothatták meg a napjainkban érvényben lévő alkotmányt?
3. Beszéljék meg kettes csoportokat alkotva az alábbi kifejezéseket: örökletes
alkotmányos monarchia, két kamarás Parlament, kommunizmus, emberi
és polgári jogok, Alkotmányos monarchia, államformák!
 7

Az alkotmányosság rövid története

1866 – Román Alkotmány július 13

Kifejezte a függetlenségi szándékot, illetve hivatalosan kinyilvánította az ország nevét:

Románia. Nem említi meg a török fennhatóságot és a nagyhatalmak garanciáját
(ellenőrzését) sem.

Az új államforma: örökletes alkotmányos monarchia.

Tartalom: hatalom megosztásának az elve, emberi és polgári jogok, a magánbirtok

szent és sérthetetlen.

Hatalom Megosztásának az elve:

Az uralkodó jogköre: (végrehajtó hatalom):

- Abszolút vétójog

- Összehívja, feloszlatja, elhalasztja a Parlamenti ülésszakot (Parlamentet)

- Bármilyen törvényt kezdeményezhetett, amelyet jóváhagyott

- Kinevezte, visszavonta a minisztereket

- A hadsereg vezetője

- Amnesztia jogával rendelkezett, megkegyelmezhetett, hadüzenet,

békeszerződések, konvenciókat köthetett meg

- Pénzverési joggal rendelkezett

 8

- Akkor volt „ereje” döntéseinek, ha egy miniszter aláírta azokat

Törvényhozó testület: Parlament – két kamarás :

- megvitatta és elfogadta a költségvetést

- eltörölte, módosította, megszavazta a törvényeket

- kormány fellebbezési joggal rendelkezett

Bírói hatalom: törvényszékek, Legfelsőbb Bíróság

Emberi és polgári jogok:

- lelkiismereti, sajtó, gyülekezési szabadság

- törvény előtti egyenlőség

- politikai jogok szabad gyakorlása

- egyéni szabadság

- politikai menedékjog

Az alkotmány érvénybe tartotta a cenzusos szavazati rendszert – kollégiumok (II

Szenátus, IV Képviselők Háza)

I. Kol. – 300 arany feletti jövedelem – egyenes közvetlen

II. Kol. 100-300 arany – egyenes közvetlen

III. Kol. Legalább 80 arany fizetése – egyenes, közvetlen

IV. Kol. Bármilyen kis adó - közvetett

Az alkotmány az 1830 belga alkotmány szerkezetét követte, illetve a románok többi

alkotmánytervezete alapján jött létre. (Szervezeti Szabályzat, Cuza alkotmány
tervezete). 1923 volt érvényben kisebb módosításokkal 1879(függetlenség miatt),
1884(királyság miatt),1917(föld- és választási törvény miatt). Hozzájárult az ország
modernizálásához, illetve a modern román állam megerősödéséhez.

1923 Alkotmány – március 28, liberális kormányzat idején

 9

Az egyesülés alkotmányának is nevezték. Az 1866 alkotmány 138 cikkelyéből 76 vett

át.

Tartalma: a szuverén Románia független, egységes, oszthatatlan,

hatalommegosztásának elve, emberi és polgári jogok.

Államforma: Alkotmányos monarchia

Végrehajtó hatalom: uralkodó, jogköre majdnem ugyan az mint 1866-ban, nincs már
pénzverési joga.

Törvényhozó hatalom: Parlament, ugyanaz a jogkör mint 1866-ban

Bírói hatalom: ugyanaz mint 1866-ban

Emberi és polgári jogok: egyetemes szavazati jog, törvény előtti egyenlőség,

lelkiismereti, sajtó, gyülekezési, oktatási szabadság, a tulajdon szent és sérthetetlen, de
az egyéni érdeket a közösségi érdek alá volt rendelve.

Szavazati joggal rendelkeztek azok akik betöltötték a 21 évet. Az 1923 alkotmány

értelmében az állam szerepe megnőtt, de előnyben részesítette a demokratikus
intézmények fejlődését.

II Károly és Antonescu uralma, alkotmánnyal illetve nélküle

1938 Alkotmány, Istrate Micescu (híres jogtudós) dolgozta ki II Károly kérésére. A

politikai pártok kritikájára és a korporációs rendszerre épült.

Jellemzői:

● az államfő új helye, szerepe: igazából ő

kormányzott, végrehajtó hatalom volt a domináns
● a két kamarás Parlament ezen hatalom
törvényes „melléklete” volt (nem számított)
● megszűntek a politikai pártok, helyüket átvették
a nem egységes nemzetpártok, pl: Nemzeti Újjászületési Front
vagy Nemzet Pártja, amelyeket a király vezetett
● a Parlament elvesztette ellenőrzési jogát

Népszavazás által fogadták el.1938-40 időszakában

megváltozott a hatalmi ágak közötti viszony, megszűnt a
 10

kölcsönös ellenőrzési jog, és csorbultak az emberi és polgári jogok.

Az Antonescu rendszer még egy lépést tett tovább (az Alkotmányt illetően). A Miniszter
Tanács elnöke volt a teljes hatalom birtokosa, így ő lett az állam vezetője. (ez
Antonescu, a Miniszter Tanács vezetője). A királynak (Mihály) dekoratív szerepe volt,
Antonescu árnyékában tevékenykedett. Antonescu a törvényhozó és végrehajtó hatalom
birtokosa volt, ugyanakkor szerződéseket, egyezményeket, békeszerződéseket
köthetett, hadat üzenhetett.

Az Antonescu rendszer jellemzői:

● zsidók megkülönböztetése (zsidótörvények már II Károly idejében

megjelentek )
● a teljes politikai tevékenységet felfüggesztette (politikai pártok,
parlament)
● törvényerejű rendeletekkel kormányzott
● személyi kultusz kialakítása (II. Károlynál is jelen volt)

Az egységes párt, és politikai mobilitás hiánya miatt az Antonescu rendszer nem

totalitárius, hanem inkább fasiszta, korporatista önkényrendszer.

Kommunista alkotmányok:

● 1948 – régi rendszert követő alkotmány, az első kommunista

● 1952 – a párt nomenklatúra átvette az állam feletti ellenőrzést
● 1965 – új vezetője lett a pártnak (Ceausescu)

Az 1936 szovjet alkotmány volt az alapja

A három alkotmány majdnem egyforma, a változtatások azt mutatják, hogyan nőtt meg
a párt szerepe a társadalom ellenőrzése végett.

Nemzeti szuverenitás illetve a képviseleti rendszert illető szövegek hiányoznak az

alkotmányokból. Helyüket átvette a nép hatalma kifejezés, ez alatt érti:” csakis a városi,
vidéki munkásember, munkásosztály és munkás paraszt, értelmiségi és más típusú
munkásréteg nemzetiségtől függetlenül.”

Egy párt létezett és ezt emelték fel vezető állásba. (Román Munkás Párt 1948-1965,
Román Kommunista Párt 1965-1989).
 11

Az alkotmány az államot meghatározó feladatokkal ruházta fel: szocialista tulajdon

létrehozása a termelőgépek ellenőrzése segítségével, gazdaság tervszerű kiépítése (1
és 5 éves terv), az új politikai rendszer összes ellenfeleinek a félreállítása (a törvények
betartása által).

Az emberi és polgári jogok megjelennek az alkotmányban, de úgy, hogy azok ne sértsék

meg a munkásosztály jogkörét. A valóságban az alkotmányok törvényesítették a
totalitarizmust.

Politikai változások 1989 óta. A román alkotmány

kidolgozása
Demokratikus alkotmány -1991

Az 1991 alkotmányt referendum (népszavazás) által fogadták el. Az új alkotmány a

kommunista rendszerből átvette az államformát: köztársaság.

Új intézmények jelentek meg: Alkotmánybíróság, Nép ügyvédje. Az Egyesült Nemzetek

Szervezetének okmányait (emberi és polgári jogok, társadalmi, gazdasági jogok)
átvették és először jelent meg egy román alkotmányban.

Megjelent a hatalom megosztásának az elve

Törvényhozó: kétkamarás Parlament (Szenátus, Képviselők Háza)

Végrehajtó: Elnök, kormány

Bírói: helyi törvényszékek, Legfelső Bíróság, Alkotmánybíróság.

Bevezette a kormány felelősség vállalását, és széleskörű szabadságjogokat tartalmaz.

(Ami ma is érvényben van)

A 1991 alkotmányt 2003 ban változtatták meg, az van ma érvényben.

Az alkotmány szerkezete
● ROMÁNIA ALKOTMÁNYA
● I. cím: Általános elvek
● 1. szakasz – A román állam
● II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek
● I. fejezet: Közös rendelkezések
● II. fejezet: Az alapvető jogok és szabadságok
● III. fejezet: Az alapvető kötelezettségek
● IV. fejezet: A Nép Ügyvédje
 12

● III. cím: A közhatóságok

● I. fejezet: A Parlament
● 1. cikk: Szervezet és működés 2. cikk: A képviselők és szenátorok jogállása
● 3. cikk: A törvényhozás
● II. fejezet: Románia Elnöke
● III. fejezet: A Kormány
● IV. fejezet: A parlament viszonya a kormánnyal
● V. fejezet: A közigazgatás
● 1. cikk: A központi szakközigazgatás
● 2. cikk: A helyi közigazgatás
● VI. fejezet: A bírói hatóság
● 1. cikk: A bírói hatóságok 2. cikk: Az Ügyészség
● 3. cikk: A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa
● IV. cím: A gazdaság és a közpénzügyek
● V. cím: Az Alkotmánybíróság
● VI. cím: Az euroatlanti integráció
● VII. cím: Az alkotmánymódosítás
● VIII. cím: Záró és átmeneti rendelkezések

Alkotmányos értékek és elvek

Az alkotmány értéktartalma talán leginkább látható, érzékelhető, azaz legnyilvánvalóbb

módon az alapjogok területén mutatkoznak meg. Már az alkotmányos

alapelvek keretében találunk olyan rendelkezéseket, amelyek az alapjogok kiemelt

értéktartalmára utal.

Általában az emberi jogok és szabadságok

alkotmányos, s mint ilyen legfőbb értékeknek számítanak. Következésképpen az

alkotmányba foglalt alapjogi katalógus a maga egészében alkotmányos értéknek

minősül, közvetlenül éppen az alaptörvény által.

 13

Az alapjogok egyetemlegessége, mely egyben oszthatatlanságát is jelenti, két

irányba hat. Egyrészt arra utal, hogy az állam, az alkotmány által elismert valamennyi

alapvető emberi jog megilleti a személyeket, az állampolgárokat. Az alapjogok

egyetemlegességének az elemzéséhez, a román alkotmány,

ahogyan a legtöbb ország alkotmánya, különösen azok, amelyek elfogadták

és csatlakoztak a két említett Egyezségokmányhoz, ennek a morális értéktartalomnak

megfelelően fogalmazzák meg és értelmezik az alapjogok egyetemlegességének elvét.

Ezeket a társadalmi folyamatokat a jognak is tükröznie kell, ezért

jelennek meg az olyan jogi fogalmak és konstrukciók, mint az esélyegyenlőség, a

pozitív diszkrimináció vagy a különbözőséghez való jog. Mindezek a jogegyenlőség

fogalmának alakulásából, fejlődéséből keletkeztek annak érdekében, hogy az

egyébként óhatatlanul létező különbözőségeket, egyenlőtlenségeket vagy éppen

hátrányokat a jog eszközével a lehető legnagyobb

mértékig kiküszöböljék. Ezáltal

pedig egy valósabb és minőségileg magasabb szintű

jogegyenlőség jön létre.

A diszkrimináció tilalmának alkotmányos

megfogalmazása önmagában is
 14

jelentős értéktartalommal bír, kiemelt fontossága pedig abban is megnyilvánul,

hogy a diszkrimináció tilalmának kritériumait az alkotmányos alapelvek fogalmazzák

meg. Az alkotmány 4. cikke kimondja, hogy embereket nem lehet faj,

nemzetiség, etnikai származás, nyelv, vallás, nem, vélemény, politikai hovatartozás,

vagyon vagy társadalmi származás alapján hátrányosan megkülönböztetni.

Az esélyegyenlőség fogalmának bevezetése a román alaptörvénybe, mely annak

2003-as módosítása során történt meg, igencsak szűkre szabottan sikerült,

amennyiben ez csak a férfiak és nők közötti hivatali és köztisztségek betöltésére

szorítkozott, miközben az esélyegyenlőségnek jóval szélesebb körű alkalmazási

területe lehet és egyébként van is.

Legfontosabb értékek:

1. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK KIEMELÉSE

2. A NEMZETÁLLAMI LÉT ALAPJAI, TÖRTÉNETI SZEMLÉLET
3. .AZ ÁLLAMPOLGÁROKKAL VALÓ KAPCSOLAT,
4. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
5. AZ ÁLLAM ALAPÉRTÉKEI
6. ÁLLAMSZERVEZETI KÉRDÉSEK
7. A JOGRENDSZER SZABÁLYOZÁSA
8. ALAPJOGOK
9. NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTOK BEEMELÉSE
10. AZ ÁLLAM BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZEMPONTOK HANGSÚLYOSABB
MEGJELENÍTÉSE

❖ Ismétlő gyakorlatok:
1. Soroljanak fel, a tanultak alapján 2 különbséget és 2 hasonlóságot az
1866-os és az 1923-as alkotmány között!
2. A tanultak alapján emeljenek ki 3 újítását a demokratikus
alkotmánynak!
 15

3. Soroljanak fel 3 alapvető alkotmányos értéket, majd adjanak saját

példákat, arra hogy az hogyan nyilvánulhat meg a társadalomban, a
tanultak alapján!
4. Rendezzék időrendi sorrendben az alábbi eseményeket: A
demokratikus alkotmány létrejötte, Antonescu hatalomra kerülése,
Ceausescu bukása, A jogtudós által kidolgozott alkotmány, 1923-as
alkotmány.

Demokratikus intézmények és gyakorlatok

❖ Bevezető kérdések:
1. Hogyan nevezzük azt az elvet amely alapján az előző fejezetekben tanult
hatalmak eloszlanak?
2. Ki Románia elnöke, és önök szerint mi az ő feladata?
3. Önök hogyan cselekednének, ha Románia elnökei lehetnének egy hétre?
4. Beszéljék meg osztályszinten, hogy önök szerint, hogyan jönnek létre a
törvények!

A demokratikus állam és a hatalmi ágak szétválasztásának

elve
A hatalommegosztás a demokratikus alkotmányos államban alkotmányjogi értelemben
valójában nem az államhatalom megosztását jelenti, hanem csak az államhatalom
gyakorlásának a megosztását. Az alkotmányos államban az államhatalom a politikai
uralom jogilag rendezett formájaként csak az alkotmány által jogilag konstituált,
racionalizált és szervezett hatalom lehet, vagyis az alkotmány alapozza meg, alakítja ki
és korlátozza az államhatalmat, amelyet konkrétan nevesített szervek által gyakorolt
 16

feladat- és hatáskörök meghatározásával végez el. Ennek következtében az

államhatalom legális – jogilag szervezett – politikai hatalommá válik. A
demokráciákban a hatalom egyetlen legitim forrása és hordozója mindig a nép, amely
következésképpen csak a hatalom gyakorlását ruházza át az alkotmányos képviseleti
szervekre (→demokrácia).Az államhatalom egységes, mert a nép uralmában
gyökerezik, kiindulópontja a nép, de gyakorlása szükségszerűen megosztott, mivel e
hatalom megjelenési formái különbözőek, ami döntően az állami célokra és feladatokra
vezethető vissza. A társadalmi együttélés belső rendjének és egységének fenntartása, a
közösségi lét belső békéjének, biztonságának, stabilitásának, tartósságának és
integrációjának garantálása, valamint külső védelmének ellátása ugyanis meghatározott
állami célok követését és sajátos állami feladatok elvégzését feltételezi. Ezek sikeres
teljesítése érdekében az államnak meg kell határoznia az együttélés rendjének
szabályait és garantálnia kell a betartásukat: jogi rendet és jogi békét szükséges
létrehoznia és fenntartania, a konfliktusokat a jogi szabályozás alapján kell elrendeznie
és eldöntenie, a jogot óvnia és érvényesítenie kell.

A hatalommegosztás alkotmányjogi értelemben az államhatalom funkcióinak

egymástól való elválasztását, különböző és önálló állami szervekre és megjelenítő
tisztségviselőikre történő szétosztását, az ezek közötti kölcsönös ellenőrzést és
 17

egyensúlyban tartást jelenti a hatalommal való visszaélés elkerülése érdekében. E

meghatározást részletezve az alábbi sajátosságok állapíthatók meg.

ROMÁNIÁBAN A HATALOMMEGOSZTÁS :
 18

A román állam hatóságai

a) Jogalkotás
 19

b) Végrehajtás
A végrehajtó hatalom (az államfő és a kormány)

Végrehajtó hatalom: hatalmi és igazgatási eszközökkel való rendelkezés meghatározott

politika megvalsóítása érdekben.

Régi monarchiák: törvényhozói és végrehajtói funkció egybeesése.

Modern demokráciák: törvényhozó és végrehajtó szerepkörök elválása.

DE: a kormány alaposan belefolyik a törvényhozásba (sokféle teendő és funkció

ellátása).
20
 21

c) Igazságszolgáltatás

Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?

1. A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását jelenti,

hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek
az egyes ügyekben.

2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó

ügyeket törvény állapítja meg.

3. Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az

igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok mindenkire
egyformán vonatkoznak.

4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a demokratikus

működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás azt jelenti, hogy a
bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.

5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus működésnek

egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől eltekintve - azt jelenti,
hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
 22

6. Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt megillető

alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza..

7. Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg

a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.

8. A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a

büntetőeljárások kapcsán beszélünk.

9. A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal élni

(vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer) bírósági vagy
hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen jogát
megsértették.

10. A tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra
tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő keretében,
tisztességes eljárás keretében bírálja el.

d) Románia elnöke
 23

2014. augusztus 11-én a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt

összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség bejelentette, hogy
Johannist indítja jelöltként a 2014. évi romániai elnökválasztáson. A választást
sokak nagy meglepetésére megnyerte, így a külföldön élő román állampolgárok
szavazásának rossz megszervezése miatt elégedetlenkedő tízezres tüntetések
örömünneppé alakultak át.

2014. december 2-án hivatalosan is lemondott Nagyszeben polgármesteri

tisztségéről, hogy átvehesse elnöki hivatalát december végén. 2014. december
21-én tette le államfői esküjét.

❖ Ismétlő gyakorlatok:
1. A tanultak alapján soroljanak fel 3-3 különbséget a
végrehajtói, a jogalkotói és igazságszolgáltatási
hatalmak között!
2. A tanultak alapján mutassák be egy törvény
létrejöttének lépéseit!
3. A tanult elvek alapján helyesnek tartják- e azt, hogy
néhány ember kivételt képezzen az emberölés tilalma
alól? Válaszukat fejtsék ki!
4. Határozzák meg az alábbi kijelentések
igazságtartalmát!
Klaus Iohannis államfői szerepe megegyezik a brit
királyéval
Az igazságszolgáltatás alapelvéhez tartozik , a szabad
anyanyelvhasználat
A Romániai Hivatalos Közlönybe kell publikáni a
törvényeket
A törvények létrehozásához semmilyen tervezet nem
szükséges
Nem szükséges a demokratikus rendszerekbe a hatalom
megoszlása