A kéregállomány a középső csíralemez származéka: mezodermális eredetű.

A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú, lelapult szerv.

4-5 gramm egy felnőtt Felszínük enyhén dudoros

A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt (cortex) és belső velőállományt (medulla).

A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok borítja be. okból kötőszövetes sövények (septa fibrosa) nyúlnak
a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak. A tok szerepe a szerv állományának
egybentartása, védelme.

1. mellékvesekéreg (cortex) állománya szövettanilag három, a felszínnel párhuzamos rétegre

osztható. Ezek kívülrol befele Zona glomerulosa gomolyagos. Vékony réteg, közvetlenül a
kötőszövetes tok alatt. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok
veszik körül.
2. Zona fasciculata köteges. A sokszögű sejtek a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A
gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok.
3. Zona reticularis hálózatos. Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak.

Termelt hormonok: adrenalin, noradrenalin

Az adrenalin vagy epinefrin a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter

Az adrenalin a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására.

A noradrenalin hormon hatása az adrenalinéhoz hasonló, ugyanúgy vészhelyzetben, stresszhelyzetben

termelődik és a szimpatikus idegrendszerre hat. Azonban csak a szív koszorúereit tágítja, az összes többi
eret szűkíti. Gyorsítja a szívműködést, emeli a vérnyomást, az agyat az élénk készenlét és figyelem
állapotába juttatja