ARANYCSAPAT

Tagok:

 Grosics Gyula – kapus

 Buzánszky Jenő – jobbhátvéd
 Lóránt Gyula – középhátvéd
 Lantos Mihály – balhátvéd
 Bozsik József – jobbfedezet
 Zakariás József – balfedezet
 Budai II. László – jobbszélső
 Kocsis Sándor – jobbösszekötő
 Hidegkuti Nándor – hátravont középcsatár
 Puskás Ferenc – balösszekötő
 Czibor Zoltán – balszélső

Győzelmek:

1. Aranyérem az 1952. évi helsinki olimpián (A döntőben 2:0 Jugoszlávia ellen.)

2. Aranyérem az 1948-1953-as Európa-kupában (Ötcsapatos sorozat,
körmérkőzéses rendszerben).
3. Anglia – Magyarország 3:6, London (1953) (A sportág kitalálói azelőtt
sohasem vesztettek a Wembley-ben a kontinensről jött csapat ellen.)
4. Ezüstérem az 1954-es svájci világbajnokságon (A döntőben 2:3,
az NSZK ellen.)

FELADATGYŰJTEMÉNY:

182.

a) magántulajdon megszűntetése
b) kommunista párt
c) 1949 után
d) mindenki függjön az államtól
e) szinte minden állami kézre került
f) kommunistákét
g) nem

183.

a) 5., 6., 10., 40.

b) 13., 31., 42., 44.
c) 11.

187.

a) tiszti kar, gyáros, hivatalnokok

b) reakciósok: kommunista ellenesek, progresszívek: kommunistákat támogatók
c) ellenség befolyásának csökkentése
d) igen, magántulajdon újra osztása
e) osztályi alapon
188.

a) szociáldemokraták, kulákok, cionisták, parasztok, diákok, katonatisztek

b) nem voltak kommunisták
c) 1400
d) börtönbüntetés, fenyegetések
e) ???
f) barakkok, kőfejtők, ÁVH
g) nem voltak szabadok, akik ott tartózkodtak

189.

a) összeesküvés a demokraták ellen

b) kollektivizálás, földosztás
c) tanúk vallomásai, beismerővallomás
d) kínzás, erőszak
e) kommunisták közötti hatalmi harc
f) árulónak tekintették
g) támogatták a kivégzését
h) nem hiteles propaganda
i) hatalmi ellenségekkel leszámolni, megfélemlítés

Bős-nagymarosi vízlépcső:
A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az
árvízvédelem és területfejlesztés volt. A létesítmény tervezett főbb egységei:
a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó
üzemvízcsatorna közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső.
A bősi erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben
kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar
kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar
oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az csehszlovák féllel.
A csehszlovák oldalon ezt követően 1992 októberében a bősi erőmű csatornájába terelték a
Duna vizének 83%-át és azóta is jogtalanul használja. Az ügyben a két ország a
hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely végül 1997-ben mindkét felet elmarasztalta, és
kötelezte őket a helyzet államközi szerződésekkel való rendezésére, ez azonban azóta sem
történt meg. Ezzel a Nemzetközi Bíróság által a fennállása óta vizsgált 151 eset közül a bős-
nagymarosi a leghosszabb ideje rendezetlenül maradt ügy.

Farkas Bertalan élete:

Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. ) az első magyar űrhajós, űrkutató és
vadászpilóta. Az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni.
A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, Ukrajna Aranycsillagának birtokosa, az
Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács
kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb
kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő,
a KFKI által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi
kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki
Magyarországnak és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.
moszkvai olimpia:
Az 1980. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXII. nyári olimpiai játékok egy több
sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1980. július 19. és augusztus
3. között rendeztek meg a szovjetunióbeli Moszkvában. 23 sportág 203 versenyszámában
folyt a vetélkedés 5179 sportoló részvételével. A moszkvai olimpiát a Szovjetunió
afganisztáni bevonulása miatt (1979. december 26.) a nyugati államok és
sportolóik bojkottálták. Az amerikai kormány nyomására az USOC (Egyesült Államok
Olimpiai Bizottsága) és más országok olimpiai bizottságai is a részvétel ellen döntöttek. Több
nyugati ország sportolói olimpiai közös csapatban indultak a versenyeken. Csupán 81 nemzet
sportolói vettek részt, és 65 ország maradt távol a csonka olimpiától.