Fogalmak

felvilágosodás: Szellemi mozgalom és kultúrtörténeti korszak a XVII. század

végén – XIX. század elején. (Politikailag a feudalizmus megdöntését, a polgári
réteg felemelkedését célozta, melyet a tudás terjesztése, a vallási előítéletek-
babonák ledöntése, a tudomány fejlődése támasztott alá. Angliából indult ki,
központja Franciaország volt, majd lényegébe egész Európában elterjedt.)
Enciklopédia: 1751 és 1772 között 28 kötetben megjelenő, tudományos és
technikai ismereteket összefoglaló kézikönyv. 1780-ig további 5 pótkötet és két
képkötet egészítette ki. A több mint 60 000 szócikket száznál is többen írták,
maga Diderot 1200 szócikk szerzője.
deizmus: hisznek ugyan Istenben mint személyesen létező valóságban, és
feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt Isten teremtette,
de tagadják, hogy Isten ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a
teremtés művébe.
merkantilizmus: A XVI-XVIII. századra jellemző gazdaságpolitika. Az ország
gazdagsága a kereskedelemből származik, ezért védővámokkal korlátozták a
behozatalt, támogatták a kivitelt.
hatalmi ágak megosztása: A három hatalmi ág a törvényhozás, a végrehajtás és
az igazságszolgáltatás szétválasztása
népfelség elve (népszuverenitás): Népszuverenitás; a jogok forrása a nép. A
népnek joga van az államra ruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére,
Locke és Montesquieu szerint képviseleti rendszer révén, Rousseau szerint
közvetlen néphatalom révén.
szabad verseny: Az állami beavatkozástól mentes gazdasági verseny gyakorlata
és elmélete, melyet Adam Smith írt le először. Munkaérték-elmélete későbbi
ideológiák alapjává vált.
alkotmány: Valamilyen állam alaptörvénye vagy alaptörvényeinek összessége,
mely magában foglalja az illető állam társadalmi felépítésének, az állami
szervek működésének rendjét, az állampolgárok jogait és kötelességeit.
alkotmányos monarchia: Olyan monarchia, amelyben a tényleges hatalom
nagy része – a hadsereg, a pénzügyek, a kormány feletti ellenőrzés – a
parlament kezében van. „A király uralkodik, de nem kormányoz”. Ez az
államforma először Angliában jött létre 1689-ben.
elnök: Törvényhozási, kormányzati, közigazgatási vagy bírósági szerv, testület
vezető tisztviselője.
miniszterelnök: A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az
adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány
(kabinet, minisztertanács) vezetője.
felelős kormány: A parlamentáris monarchiában a választott
törvényhozásnak felelős kormányzat gyakorolja a hatalmat. A végrehajtó
hatalmat a király nevében a független felelős kormány gyakorolja. Az uralkodó
az államot kifejező elsődlegesen vagy kizárólag szimbolikus, reprezentatív
jogkörökkel rendelkezik.
dicsőséges forradalom: Vérontás nélkül lezajlott királycsere Angliában.
Jognyilatkozat: A dicsőséges forradalmat (1688–89) követően az angol
parlament adta ki 1689-ben. Biztosította a polgári szabadságjogokat, lefektette
az alkotmányos monarchia alapelveit.
cenzus: A választójog valamilyen feltételhez kötése.
általános választójog: a választójog kiterjesztését jelenti minden felnőttre,
rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet
nélkül.
farmergazdálkodás: Amerikában az északi gyarmatokra volt jellemző. Önálló
szabad mezőgazdasági vállalkozás, ahol a családtagok és bérmunkások
dolgoznak. A helyi gyarmatok közötti kereskedelmet támogatják.
ültetvényes gazdálkodás: Amerikában a déli gyarmatokra volt jellemző.
Hasonlóak az európai nagybirtokokhoz, egy ember tulajdonában állnak.
Rabszolgák dolgoznak rajta. Monokultúrás gazdálkodás. A szabad
kereskedelemet támogatják.
monokultúra: Egy termény adott helyen hosszabb ideig tartó
termesztése.
Kongresszus: törvényhozó testület
Képviselőház: kongresszus alsóháza, lakosság számarányának megfelelően
választották, vétózhatja a szenátust
Szenátus: a kongresszus felsőháza, minden állam két küldöttet delegálhatott,
vétózhatja a képviselőházat
forradalom: A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan
(ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen
és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Emberi és polgári jogok nyilatkozata: (1789.aug.26) az emberi jogokat és
polgári szabadságjogokat írja le
 jogegyenlőség
 népszuverenitás
 képviseleti rendszer
 vallásszabadság
 szólásszabadság
girondiak: mérsékelt köztársaságpárti párt a francia forradalom idején, amely a
gazdagabb polgárságot képviselte; a Gironde folyó melletti tartomány egyik
pártja
diktatúra: Valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen
kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel
szentesített korlátlan hatalma.
jakobinusok: Politikai csoport, párt a nagy francia polgári forradalom idején,
amely a kispolgárok és a városi szegények érdekeit képviselte.
terror: Erőszakos, kíméletlen módszerek, eljárások alkalmazása,
hatalmaskodás. Célja a megfélemlítés.
Code Civil: francia Polgár Törvénykönyv amit Napoleon alkotott. Első polgári
törvénykönyv
katonai puccs: A hatalom megszerzéséért irányuló tevékenység, többnyire
erőszakosan, katonai erőt alkalmazva. Az irányító hatalmat egy szűk ragadja
meg törvénytelenül, de a többség akaratának mellőzésével.

Évszámok
1689 Jognyilatkozat
1776 Függetlenségi nyilatkozat
1789 francia forradalom
1804–1814/1815 Napóleon császársága
1815 waterlooi csata

Személyek
Nikolausz Kopernikusz: csillagász, heliocentrikus világkép
Isaac Newton: fizikus, tömegvonzás törvénye
Charles Louis Montesquieu:
 A Törvények szelleméről
o hatalmi ágak megosztásának elméletéről vált ismertté
o állampolgároknak beleszólást kell adni a döntéshozásban a
képviselők útján
o vagyoni cenzus a szavazati joghoz
Jean-Jacques Rousseau:
 nem választja szét a hatalmi ágakat
 nincs szükség kölcsönös ellenőrzésre
 irányítást kis közösségekben kell végrehajtani
 mindenki elfogja a többség akaratát=közjó
 nincs szükség képviseletre, mert a nép hatalma közvetlenül érvényesül
 minden társadalmi probléma alapja a magántulajdon kialakulása
 őskort idealizálja
o nincsen vagyoni és társadalmi különbség
 civilizáció tönkre tette az embert
o „vissza a természethez”=ki kell vonulni a társadalomból
Adam Smith: Adam Smith skót klasszikus közgazdász és filozófus. Általában őt
tartják a modern közgazdaság-tudomány atyjának.
Oliver Cromwell: Oliver Cromwell angol hadvezér és államférfi. Jelentős
szerepet vállalt Anglia köztársasággá formálásában. Később diktatórikus
államvezető lordprotector-ként.
Orániai Vilmos: angol uralkodó aki a dicsőséges forradalom során került a
trónra meghívással
George Washington: Amerika első elnöke, alapítóatya
Maximilien Robespierre: francia ügyvéd, politikus, forradalmár, a jakobinus
diktatúra vezéralakja.
Bonaparte Napóleon: Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér,
politikus, az Első Francia Köztársaság konzulja 1799 és 1804 között, majd a
Francia Birodalom császára I. Napóleon néven először 1804 és 1814, majd száz
nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.