A háborús bűn általánosságban olyan magánszemélyt vagy katonát jelent, aki megsérti a nemzetközi jogszabályokat, amik az egyes országok viselkedésére irányulnak fegyveres konfliktus esetén. Nem csak a vezetők, hanem azok a tisztségviselők is elítélhetőek, akik nem tettek semmit a bűntettek elkövetése ellen, annak ellenére, hogy tisztában voltak a felettesük szándékával1. A háborús bűnösség vizsgálata és büntetése komoly kérdés, és történelmi háttere is van. Történelmi háttere A háborús bűncselekmények már a 19. század végén is ismertek voltak, azonban az 1899-es és 1907-es nemzetközi konferenciák során, a hágai egyezményben lettek jogilag meghatározva. Rögzített normák megszegése nem minden esetben meríti ki a háborús bűntett fogalmát, a nemzetközi humanitárius jog és büntetőjog is tartalmaz listákat arról, pontosan mi számít büntetendő cselekménynek. Háborús bűntettek A genfi egyezmény szerint a háborús bűntetteket négy csoportra osztják: háborús bűntettek, emberiség elleni bűntettek, népirtás és az agresszió bűntette. Kicsit részletesebben is érdemes róluk beszélni, a genfi egyezményben foglalt listában többek között az alábbi tételek találhatóak: szándékos emberölés; kínzás vagy biológiai kísérletek; súlyos, szándékos 1. ábra 1864-ben elfogadott első genfi egyezmény egészségkárosítás vagy súlyos sérülés okozása; települések szándékos lerombolása; a hadifoglyok és más személyek kényszerítése, hogy az ellenfél oldalán harcoljanak ; túszejtés; szándékos támadások indítása a civil lakosság és nem katonai építmény ellen; a békefenntartók; humanitárius tevékenységet végző személyek; épületek, egységek, járművek elleni támadás, olyan támadás indítása, mely civilek halálához vezet, vagy hosszan tartó és súlyos károkat okoz a természetben; nem katonai célpontnak számító települések, épületek támadása és bombázása; vegyi, biológiai fegyverek használata; túlzott mértékű támadás; más ország területének megszállása, elfoglalása, bombázás; fegyverek használata egy másik ország területén; a csoport tagjainak megölése súlyos fizikai vagy mentális bántalmazás; kivégzés; deportálás; szexuális erőszak háború idején. Híres esetek és példák Adolf Eichmann a nácik által végrehajtott európai zsidók fajirtásának középpontjában állt a második világháború ideje alatt. Közvetlenül őt lehetett felelőssé tenni több mint kétmillió zsidó elszállításáért Auschwitz-Birkenauba és más haláltáborokba. Eichmann a „végső megoldás” részeként irányította és szervezte meg az európai 2. ábra Adolf Eichmann izraeli perén zsidóság kifosztását, deportálását és kiirtását. 1961- ben ítélte el Eichmannt 15 vádpont alapján, beleértve a zsidó nép elleni bűncselekményeket, az emberiség elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket. Ratko Mladić boszniai szerb katonatiszt volt, akit a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőseként tartanak számon. Mladić vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muzulmán közösség kiirtása volt. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta. 2001-ben letartóztatták és a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt felelt tetteiért. 2017-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték háborús bűncselekményekért és népirtásért. Charles Taylor, a libériai volt elnök, súlyos bűncselekményekkel vádolt személy. Taylor a Liberia korábbi elnökeként fegyvereket, pénzügyi és erkölcsi támogatást nyújtott a Forradalmi Egyesült Frontnak (RUF) és az Armed Forces Revolutionary Councilnak (AFRC) Sierra Leone lázadó erőinek. 3. ábra Charles Taylor
Célja az ország destabilizálása és a Sierra Leone természeti erőforrásaihoz (főként
gyémántokhoz) való hozzáférés megszerzése volt. A katonai akciók során civileket öltek meg, vertek meg, terrorizáltak, megerőszakoltak és elraboltak. Gyermekeket is elraboltak és bevonva részt vettek a katonai akciókban. 2013. szeptember 26-án a Sierra Leone Speciális Bíróság Appeals Chamber megerősítette, hogy Charles Taylor segített és tervezett számos bűncselekményt, amelyeket az RUF és az AFRC Sierra Leone polgárháborúja során követtek el. Charles Taylor ötven év börtönbüntetést kapott. Slobodan Milošević, a szerb és jugoszláv államfő, számos vádpontban állt bíróság elé, beleértve a népirtást, emberiség ellen elkövetett bűntetteket, etnikai tisztogatást és más háborús bűncselekményeket. Miloševićet a horvátországi háború során etnikai tisztogatásért vádolták. A boszniai háború idején Miloševićet népirtással vádolták meg. Koszovói háború során Miloševićet a koszovói albánok elleni terror és erőszakhadjáratért vádolták. Ítélet végül nem született. Források https://www.bien.hu/haborus-bun-fogalma/ (2024.03.16.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Genfi_egyezm%C3%A9nyek#/media/F %C3%A1jl:Original_Geneva_Conventions.jpg (2024.03.16.) https://moly.hu/konyvek/david-cesarani-eichmann-elete-es-bunei (2024.03.17.) 2.abra--https://edition.cnn.com/2021/10/14/opinions/adolf-eichmann-trial-anniversary- honig/index.html (2024.03.17.) https://hu.euronews.com/2022/09/10/korhazba-vittek-ratko-mladic-tabornokot- hagaban-allapota-sulyos (2024.03.17.) https://www.internationalcrimesdatabase.org/Case/1107 (2024.03.17.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Slobodan_Milo%C5%A1evi%C4%87 (2024.03.17.)