7.

tétel

Modernség és újszerűség Ady költészetében – az Új versek kötet néhány verse

alapján

A korszakról:
o Ady Endre a XX. század eleji magyar költészet megújítója (1906 Új versek című
kötetével)
o Lírája újszerűségével kezdetben nagyon megosztó évek telnek el, amíg megértik és
elfogadják költészetét.
o a magyar szimbolizmus megteremtője
o A szimbolizmus a XIX. század 2. felében kialakuló főként a lírában érvényesülő
stílusirányzat, szimbólumokat használ, vagyis olyan költői képeket, amelyeknek átvitt
többletjelentése van.

Élete
• 1877. Érmindszenten született
• Elszegényedett nemesi családból származik
• Debrecen és Budapest: jogi karon tanult
• Debrecenben újságíró: Debreceni Hírlapban publikál (1899 versek)
• Nagyváradon: (magyar kultúra és szellemi élet központja)
o sikeres újságíró lesz (a polgári radikalizmust képviselte)
o Egy kis séta című cikke miatt beperelik, büntetése börtön
o pezsgő szellemi élet, hosszú éjszakák és kocsmázás (® szifilisz)
o
Ady, az újságíró
o a Nyugat első nemzedékének tagja
o Nyugat: a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak
szerkesztője volt, hanem szimbóluma is
o 1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és
esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik
szerkesztője is.
o 1908-ban Nagyváradon, a Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt.

Költészete:
• Múzsái:
o Léda (Diósy Ödönné Brüll Adél), férjes asszony, nagy műveltségű, 10 évig
tartó kapcsolat, ő hívta meg Adyt Párizsba ® szembesült magyarország
visszamaradottságával
o Csinszka (Boncza Berta), több mint két évig leveleznek, összeházasodnak
• költészetére hatással voltak a francia szimbolista költők: Baudelaire, Verlaine,
Rimbaud
• versei témájában és formájában is újat hozott
o tájversek: nem hazafias
o szerelmi költemények: új nőideál, +erotika
o ars poetica-versek: tisztában van a saját szerepével, küldetése van
 o magyarság-versek: nem hazafias
o istenes versek: nem vallásosak
o halál-versek
o háborúellenes költemények: humanista álláspont
o pénz-versek: új téma

• a lírai önszemlélete is új volt: magyarságtudata, a nemzetért érzett felelősségből

fakadó nemzetostorozó indulata, a meg nem alkuvás és dac ® mégis-morál
• a prófétai magatartás, a vátesz-szerep vállalása is jellemző Adyra
• a dekadens életérzés (halálvágy, halálhangulat, elmúlás) is jelen van költészetében

2. Új versek című kötete (1906)

• a magyar szimbolista líra első jelentős alkotása
• a kötet címei 3 szóból állnak ® tudatos szerkesztés
• szerkezete:
o előhang: Góg és Magóg fia vagyok én…
o 4 (tematikailag különböző) versciklus
§ Léda asszony zsoltárai (Héja-nász az avaron)
§ A magyar Ugaron (A magyar Ugaron, A Tisza-parton)
§ A daloló Párizs (A Szajna partján)
§ Szűz ormok vándora (Harc a Nagyúrral)
o záróvers: Új vizeken járok

Góg és Magóg fia vagyok én…

• A Párizsból hazaérkező költő lírai önvallomása, költői szándékainak összegzése
® ars poetica
• kulcsszava a többször ismétlődő „új” ® Ady állásfoglalását mutatja a modern, a
szimbolista költészet mellett, de nem jelenti a nemzeti hagyományok tagadását
• vállalja a magyarság nemzeti múltját: Verecke a honfoglaló magyarokra utal, tehát a
múltra, míg Dévény Magyarország nyugati „kapuja”, vagyis az újat, a fejlődést és a
jövőt szimbolizálja
• a magyarság pusztulásra ítélt, fejlődéstől elzárt nép ® költő feladata: a magyarság új
élettel, új kultúrával való megváltása, kiszabadítása az elzártságból ® küldetése van,
amelyet akkor is teljesítenie kell, ha sorsa ezért szenvedés, mártírhalál lesz „legyek az
új, az énekes Vazul”
• szenvedések ellenére vállalja feladatát; meg nem alkuvó, büszke, dacos magatartását
„mégis-morál”-nak nevezzük ® A vers szervezőelve az ellentét
• a szenvedések nem tudják meggátolni a költőt vállalt küldetése végrehajtásában:
„mégis győztes, mégis új és magyar”

I.Léda asszony zsoltárai versciklus:

• Léda-szerelem jellemzése:
o nagy szenvedély, erős érzelmek, érzéki erotika (újszerű ez is a magyar
költészetben)
o lázadás (mindketten nyíltan vállalták ezt a házasságtörő, mások szemében
erkölcstelen kapcsolatot)
o boldogságigény (mindketten sokat vártak ettől a szerelemtől)
 o kezdetben boldog állapot hamar diszharmonikussá változik ® állandó
konfliktusok, veszekedések
o ellentmondásos kapcsolat: öröm és kín, boldogság és gyötrelem
o nem a boldogság, hanem a soha be nem teljesülés érzése hatja át a verseket ®
halálhangulat

Héja-nász az avaron:
• a diszharmonikus szerelem fő motívumai: nem boldogságot, hanem nyugtalanságot,
fájdalmat és hiábavalóságot sugallnak a szimbólumok
• ragadozó héjapár ® a szerelmesek szimbóluma
• újszerű a Léda-versekben a testiség megjelenése
• a szerelmi extázissal összefonódó halálélmény: „Egymás húsába beletépünk, S
lehullunk az őszi avaron.”
• a hanghatások kellemetlenek, bántóak: vijjogás, csattogás
• Szervezőelve az ellentét: az évszaktoposzban: nyár ® pozitív, ősz ® elmúlás, halál

II.A magyar Ugaron versciklus:

• egyszerre jelenik meg: a szeretet érzése és a kemény bírálat nemzete elmaradottsága
és cselekvésképtelensége miatt

A magyar Ugaron:
• Téma: társadalomkritika, elmaradott viszonyok
• nem hagyományos tájleíró vers, nem konkrét tájat mutat be, hanem egy
szimbólumokkal kifejezett látomást
• szervezőelve: feszültséget teremtő ellentétek: elvadult táj ↔ szűzi föld
dudva, gaz ↔ virág
• a szél kacagása is a gúnyt jelzi: ezen a földön nincs remény a változásra

A Tisza-parton:
• Ellentétes szerkezet, idő-és értékszembesítő
• Szimmetrikus versszerkezet
• Gangesz: távoli, egzotikus, ismeretlen
• ,,A szívem egy nagy harangvirág" metafora
• ,,durva kezek" szinekdoché: rész-egészen alapuló költőikép (emberi dolgokra)
• ,,álom-bakók" álmodni se szabad

III.A daloló Párizs versciklus:

• ez követi A magyar Ugaron versciklust → erős, feszültséget teremtő ellentét a két
ciklus között: a sivár, művészetellenes, elmaradott magyar társadalom és a szépséggel
teli, a művészek hazáját jelentő, fejlett világváros, Párizs
• Párizs tehát ellentéte mindannak, ami idehaza várta
• idealizált képek

A Szajna partján:
• a költemény ellentétét a Szajna-part (szépség, a kultúra világa) és a Duna-part
(durvaság, a műveletlenség, a közönségesség helyszíne) adja
• ott: „rákacag Páris”; „szebb vagyok, nemesebb, hősebb”
• itt: „röhejes mámorba kerget”; „céda lányhoz hajt durva öröm”
 • Léda arca is felsejlik ebben a boldog világban: „S úgy csókolom meg az életet, Mint
orkideát a Léda haján.”

IV.Szűz ormok vándora versciklus:

• Ady ki merte mondani, hogy az élet egyik meghatározó eleme, amely az emberek
cselekedeteit meghatározza: a pénz, az arany ® a kapitalista világ kritikája
• megjelenik a pénzmotívum nagy verse, a Harc a Nagyúrral

Harc a Nagyúrral
• létharc vers
• a költő mitizálja a pénz hatalmát, a modern világ egyik alapelemévé teszi meg
• az élet a pénzért való küzdelemről szól → az élet szépségei után vágyódó ember
csatázik a „disznófejű Nagyúr” képében megjelenő szörnnyel ® a disznófejű
Nagyúr allegorizált alak (a pénzt szimbolizálja)
• igazi élet-halál harc, szörnnyé vált hatalom (a pénz) el akarja pusztítani az embert:
„megöl, ha hagyom.”
• több strófán keresztül hangzik el a lírai én drámai monológja: a szenvedő, vágyódó
ember érvel az aranyért → a teljes élethez szükség van pénzre
• a könyörgés nem talál meghallgatásra → ezért:
o vad összecsapás következik, amely örökké tart, a reménytelen és kilátástalan
helyzet ellenére is
o a reménytelen küzdelem vállalásában és a harc fel nem adásában benne van az
Adyra jellemző „mégis-morál”

Új vizeken járok
• a ciklus záróverse
• gondolatiságában kapcsolható a kötet előhangjához: a magyar kultúra megújításának
eltökélt szándéka és vállalása
• hajótoposz ® hajó = az élet szimbóluma
• érzi életének nagyszerűségét, önmaga kivételes képességét és küldetését: az „új”
szolgálatába állítja költészetét, és így lesz ő „a Holnap hőse”
• a vers kulcsszava: új

3. BEFEJEZÉS:

• stílusára a XIX. század második felében Franciaországban létrejött szimbolista

stílusirányzat jellemző:
o szimbólumokkal (jelkép) fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát
o a művek történése fiktív térben és időben játszódik (látomásos tájak)
o + szecessziós stílus, (gömbölyded formák, virágmotívumok, élénk színek)

• szemléletben és formában is újat hozott úgy, hogy közben a magyar irodalmi

hagyományokhoz is kötődött
• vállalta a költő prófétai küldetését, szembefordult a maradisággal, a műveletlenséggel,
szót emelt a háború pusztításaival szemben, és a kudarcokon felülemelkedő, soha meg
nem alkuvó magatartást hirdette életével és költészetével