12.

A MUNKA

Aki dolgozik, arról azt szoktuk mondani, hogy munkát végez. Munkát végez a kőműves, ha
felépíti a házat, az orvos, ha meggyógyítja a beteget, a szerelő, ha kicseréli az elromlott
alkatrészt, a tanár, ha megtartja a fizika órát. A hétköznapi életben rendkívül sokoldalúan
használjuk a munkavégzés fogalmát. A természettudomány világában a munkavégzés sokkal
szűkebb kategória, jól körülírt meghatározással.

Fizikaórán munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására az erő irányába
elmozdul. A munka, mint fizikai mennyiség úgy adható meg, hogy az erő nagyságát
megszorozzuk az erő irányában megtett út hosszúságával.
A munka jele: W.
Mivel az erő nagyságát F-fel, az erő irányába megtett utat pedig s-sel jelöljük, akkor a munka
definíciója

𝑊 = 𝐹𝑠.

A munkavégzés kiszámításának meghatározása azt a gyakorlati életből vett tapasztalatot

hordozza magában, hogy nagyobb erőkifejtéssel és hosszabb úton több munkát végzünk, mint
kisebb erővel és rövidebb úton. Senki sem kételkedik abban, hogy két bőröndöt a negyedik
emeletre felvinni több munkát igényel, mint egy bőrönddel az első emeletre felsétálni.
Ugyanakkor a definíció tartalmaz olyan elemeket is, amelyek ellentmondani látszanak a
gyakorlatnak. Akkor is elfáradhatunk, ha csak tartjuk a kezünkben a két bőröndöt és nem
megyünk fel az emeletre, vagy vízszintes terepen elsétálunk velük a legközelebbi szállodáig.
Fizikai szempontból egyik esetben sem történik munkavégzés. Az első esetben a bőrönd nem
mozdul el, a második esetben pedig nincs erő irányú elmozdulás, hiszen az általunk kifejtett
erő függőleges, a bőrönd elmozdulása pedig vízszintes. Fontos megjegyeznünk, a fizikában
egy erő csak akkor végez munkát egy testen, ha az erő hatására a test elmozdul, és az
elmozdulás nem merőleges az erőre.

A munka SI mértékegységét James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére joule-nak

nevezünk. A munka mértékegységének rövidítése: J.
A joule egységet megkapjuk, ha az erő és az elmozdulás SI-egységeit összeszorozzuk.

1 N ∙ 1 m = 1 joule = 1 J
1 J a munkavégzés akkor, ha 1 N erő egy testet az erő irányában 1 m távolságra mozgat.
Hosszú idő alatt az elvégzett munka elég nagy lehet, ezért használatosak még a joule egység
többszörösei kJ, MJ is.

1 kJ = 1000 J 1 MJ = 1000 kJ

Az egyes speciális erőhatások munkavégzéseit az erők alapján szoktuk elnevezni szoktuk

elnevezni.
Emelési munkáról beszélünk, ha egy testet a gravitációs erővel szemben valamilyen
magasságba emelünk fel egyenletesen.
Egy test felgyorsításakor végzett munkát gyorsítási munkának nevezzük.
A súrlódási erő ellenében végzett munkát súrlódási munkának nevezzük.
Amikor valamilyen rugalmas testet deformálunk, rugalmas munkavégzésről beszélünk.

Feladatok:

1. Történik-e munkavégzés a fizika szempontjából a következő esetekben?

- megtanulod otthon a fizika leckét
- felteszed a fizika tankönyvet a polcra
- véletlenül kiesik a kezedből egy pohár, és a padlóra zuhan
- az édesanya egyenletes sebességgel tolja a babakocsit
- az édesanya a karjában tartja a kisgyermekét

2. A talaj nyomóereje mindig merőleges a talaj felületére. Végez-e munkát a nyomóerő,

ha egy testet a talajon mozgatunk?

3. Végezd el a következő mértékegység-átváltásokat!

23,5 kJ = J 62 400 J = MJ
7,02 MJ = kJ 0,0121 MJ = J
5703 J = kJ 13 210 kJ = MJ

4. Egy ló átlagosan 520 N elmozdulásirányú erővel húzza el a lovaskocsit a 8 km

távolságban lévő szomszéd faluba. Mekkora munkát végzett a ló? Add meg a ló
munkavégzését MJ egységben is!
5. Mekkora erőt kell kifejtenünk ahhoz, hogy 67,2 kJ munka árán egy testet 1200 m
távolságra tudjunk elvinni?

6. Egy autó motorja 380 MJ munkát végez, miközben 1,8 kN húzóerőt fejt ki. Mekkora
távolságot fut be eközben az autó?

7. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! Az erő iránya minden esetben azonos a

mozgásiránnyal.

Erő Út Munka

35 N 5140 J

55 m 341 kJ

2,8 kN 4,5 km

8. A hordár tömege háromszorosa egy bőrönd tömegének. Mikor végez a felvonó több
munkát: ha a hordár egy bőrönddel az első emeltről a negyedik emeltre utazik, vagy ha két
bőrönddel az első emeletről a harmadik emeletre megy?