14.

KITERJEDT TESTEK, A FORGATÓNYOMATÉK

Eddig olyan testekkel foglalkoztunk, amelyek kiterjedése a feladatban szereplő egyéb

hosszúságadatokhoz képest elhanyagolható volt. Az ilyen testeket pontszerű testeknek
neveztük. Vannak azonban olyan testek, amelyeknél ezt a megközelítést nem használhatjuk.
Azokat a testeket, amelyek méretei nem hanyagolhatók el a jelenség során kiterjedt
testeknek nevezzük. Szigorúan véve a környezetünkben lévő nagyobb méretű
(makroszkopikus) testek kiterjedt testként viselkednek, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen
feltétellel tudnak egyensúlyban maradni vagy kis mértékben elmozdulni.
A kiterjedt testeket két nagy csoportra osztjuk annak függvényében, hogy a rájuk ható erő
okoz-e rajtuk alakváltozást vagy sem. Abban az ideális esetben, ha a vizsgált jelenség
folyamán a test alakváltozásától eltekinthetünk, merev testről beszélünk. Merev testként
viselkedik például nem túl nagy erők hatására egy fapálca vagy egy vasgolyó. Azokat a
testeket, amelyeknél az erő hatására alakváltozás lép fel, deformálható testeknek nevezzük.
Deformálható testek a folyadékok és a gázok, de természetesen kellően nagy erő hatására
minden szilárd test is számottevő deformációt szenvedhet. Korábban láttuk, hogy ugyanaz a
test lehet pontszerű és lehet kiterjedt is a körülményektől függően. Ugyanígy például egy
szivacs merev testként viselkedik, ha a tenyeremre rakom, és óvatosan mozgatom, de ha a
táblát törlöm vele, akkor már mindenképpen deformálható testként kell kezelni.
Mi először a merev testek tulajdonságaival foglalkozunk, a deformálható testekre egy későbbi
időpontban kerül majd sor.
Ha egy nyugvó, pontszerű testre erő hat, akkor a test az erő irányába megváltoztatja a
mozgásállapotát, mert nincs egyensúlyban. Ha ugyanezt az erőt egy kiterjedt, merev testre
fejtjük ki, akkor ez a test szintén mozgásba jön, de nagyon gyakran más változást is
tapasztalhatunk. Ha egy hosszú pálca hossztengelyére merőlegesen erőt fejtünk ki, akkor attól
függően, hogy ez az erőhatás hol éri a pálcát, a pálca a haladó mozgáson kívül forgásba is
jöhet.

Ha a pálcára a B pontban hatunk, akkor pálca csak előre halad, forogni nem fog. Ha az erőt az
A vagy a C pontban fejtjük ki, akkor a pálca előre halad, de közben forgásba is jön, ráadásul a
két esetben a forgásirány ellentétes lesz. Látszik, hogy a kiterjedt testek esetében a haladó
mozgás mellett a forgó mozgás lehetőségét is figyelembe kell vennünk.
Mindennapi tapasztalat, hogy egy csavart villáskulccsal könnyebb becsavarni, mint puszta
kézzel, a kerékpárt pedig annál könnyebb kormányozni, egymástól minél távolabb fogjuk meg
a kormányt a két kezünkkel. Az erő forgató hatását a következő fotón látható, a középpontján
átmenő tengely körül forgatható korong segítségével tudjuk tanulmányozni.

A forgó koronggal elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy az erő forgató hatása annál
nagyobb, minél nagyobb az erő nagysága és minél távolabb van a hatásvonala a
forgástengelytől. A forgató hatás mértékét nem befolyásolja a támadáspont helyzete abból a
szempontból, hogy ugyanazon a hatásvonalon lévő azonos nagyságú és irányú erők ugyanazt
a forgató hatást okozzák függetlenül a támadáspont helyének megválasztásától.

Az erő forgató hatásának a jellemzésére két új fizikai mennyiséget vezetünk be. Az erő
hatásvonalának a forgástengelytől mért távolságát az erő karjának, röviden erőkarnak
nevezzük. (A rajzokon a forgástengelynek a rajz síkjával való metszéspontját mindig O-val
szoktuk jelölni, és ez jelképezi a forgástengelyt. Egy pontnak egy egyenestől való távolsága
pedig a pontból az egyenesre bocsátott merőleges szakasz hosszával egyezik meg.)
Az erőkar jele: k.
SI mértékegysége: m.
Az erő nagyságának az erőkarral vett szorzatát forgatónyomatéknak hívjuk.
A forgatónyomaték jele: M.
𝑀 = 𝐹𝑘
SI mértékegysége: Nm.
A forgatónyomaték mértékegységének nincs külön elnevezése. A továbbiakban figyeljünk
arra, hogy ne keverjük össze a tömeg m jelét a forgatónyomaték M jelölésével.
A definícióból következik, hogyha egy erő hatásvonala keresztülmegy a forgástengelyen,
akkor annak a forgatónyomatéka nulla. Tehát egy erő nem feltétlenül hoz létre forgást.

Egy szabadon mozgó test (labda, repülőgép) tetszőleges irányba elfordulhat. Tengellyel
rögzített merev test esetén viszont csak kétféle forgásirány jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy a
forgatónyomaték valójában vektortípusú mennyiség, de számunkra az iránya a két lehetséges
forgásirány jelölésével történik. Megállapodás szerint + forgásiránynak az óramutató járásával
ellentétes irányt tekintjük, míg - a forgásirány, ha a forgás az erő hatására a forgás az
óramutató járásának irányába megy végbe.

Ha egy kiterjedt testre egyetlen olyan erő hat, amelynek van forgatónyomatéka, akkor a test
biztosan elfordul, tehát nem lehet egyensúlyban.
Ha a kiterjedt testre egyszerre több erő fejt ki forgató hatást, akkor meg kell vizsgálni, hogy a
pozitív irányú forgatónyomatékok összege milyen viszonyban van a negatív irányú
forgatónyomatékok összegével.
Egy tengellyel rögzített, kiterjedt test csak akkor van egyensúlyban, ha a pozitív irányú
forgatónyomatékok összege éppen megegyezik a negatív irányú forgatónyomatékok
összegével.

𝑀+ = 𝑀−

Amennyiben ez nem teljesül, akkor a test olyan irányba fordul el, amelyik forgatónyomaték
nagysága a nagyobb.
 𝑀+ < 𝑀−

Feladatok:

1. Mekkora forgatónyomatékot fejtünk ki egy bicikli pedálján, amikor 45 N erővel 30 cm

erőkaron körbeforgatjuk?

2. Mekkora erő szükséges ahhoz, hogy egy villáskulccsal 15 Nm forgatónyomatékot

hozzunk létre 30 cm-es erőkaron?

3. Ha az előző feladatban a villáskulccsal a csavar fejét egyenletes forgatjuk, akkor a

csavar fejénél fellépő súrlódási erő forgatónyomatéka is 15 Nm. Mekkora nagyságú ez a
súrlódási erő, ha a csavar fejénél az erőkar 1,2 cm?

4. Középpontjában tengelyezett korongra három erő hat. A 12 N nagyságú erő pozitív

irányban 25 cm erőkaron, a 6 N nagyságú erő negatív irányban 30 cm erőkaron, a 15 N
nagyságú erő szintén negatív irányban 12 cm erőkaron forgat. Egyensúlyban van-e a korong?
Ha nincs, akkor melyik irányba fordul el?

5. Jóska súlya 360 N, Petié 480 N. Hová üljön a mérleghintán Peti, ha a Jóska a
tengelytől 2 m távolságban foglal helyet?

6. Kati súlya 450 N, Éváé 540 N, míg Bea 420 N súlyú. A mérleghinta karja mindkét
oldalon 2,5-2,5 m. Éva a mérleghinta a forgástengelytől 0,8 m, Bea 1,5 m távolságban ül.
Ültesd le Katit úgy, hogy a három lány mérleghintázni tudjon, ha
a, Bea ül Évával azonos oldalon,
b, Kati ül Évával azonos oldalon,
c, Bea és Kati ül azonos oldalon.

7*. Hogyan változik az előző feladat megoldása akkor, ha csak Éva 0,8 m-es távolsága
adott, Bea és Kati helyét szabadon változtathatjuk?

8. Az alábbi rajzon látható eszköz mindkét oldalán

egymástól 2 cm távolságban találhatók azok a lyukak,
amelyekbe akasztott kampók segítségével 2 N súlyú
nehezékeket tudunk az eszközre erősíteni. A bal oldali
részen már el is helyeztünk 6 ilyen nehezéket. Állapítsd
meg, hogy a jobb oldali részen 4 ugyanolyan súlyú
nehezék elhelyezésével hogyan lehet egyensúlyt
előállítani! A megoldást úgy add meg, hogy a rajzon A, B,
C és D-vel jelölt lyukakba akasztott kampókra hány
nehezéket kell felfüggeszteni! A megoldás során mind a
négy nehezéket fel kell használni! Add meg a feladat
összes megoldását a megfelelő indoklásokkal együtt!