Bevezetés a

Biokémiába
Labor ZH 7.hét
1. alanin és fenil-alanin
2. valin és izo-leucin
3. glicin és prolin
4. glutaminsav és glutamin
5. aszparaginsav és aszparagin
6. triptofán és hisztidin
7. tirozin és treonin
8. szerin és cisztein
9. lizin és arginin
10. leucin és metionin
11. Mit jelent a relatív konfiguráció? (ld. a 2.
heti munkafüzetet)
12. Mit jelent az aminosavak izoelektromos
pontja?

(Kép csak segítség)

13. Írjon két reakcióegyenletet az alanin
amfotériájának szemléltetésére!
14. Rajzoljon fel egy peptidkötést! Jellemezze a
peptidkötés szerkezetét: az atomok
elhelyezkedést és az elektronok eloszlását! Mi a
következménye ennek az elektroneloszlásnak?

15. Írja fel a glicil-alanin szerkezeti képletét,

jelölje meg az amid kötést, az N- és C-terminális
aminosavat!
16. Mit jelent egy fehérje elsődleges és
másodlagos szerkezete?

17. Mit jelent a motívum fogalma egy

fehérjében?
A másodlagos szerkezet egyes elemeiből létrejövő felismerhető mintázatot
motívumnak nevezzük.

18. Mit jelent a domén fogalma egy fehérjében?

Azokat a polipeptid részleteket, amelyek a fehérje egészétől függetlenül önállóan
is stabil alakzatokat alkotnak és hozzájuk biológiai funkció rendelhető,
doméneknek nevezzük

19. Mely kölcsönhatások felelősek egy fehérje

harmadlagos szerkezetének kialakulásáért?
Adjon mindegyikre példaként egy-egy konkrét
aminosavpárt!
Diszperziós kölcsönhatás: Alanin, Fenilalanin
Dipól-dipól kölcsönhatás: Metionin, Lizin,
Hidrogén kötés: Szerin, Treonin
Ionkötés: Glutaminsav, Lizin,
Diszulfid-híd: Cisztein és Cisztein,

20. Mit jelent a fehérje alegységének fogalma?

A negyedleges szerkezettel rendelkező fehérjék legalább két polipeptidláncból
állnak, ezekben 1-1 polipeptid egységet nevezünk alegységnek.
21. Mit jelent az, hogy egy fehérje-oldat
eukolloid?
A fehérjék saját mérete a kolloidális mérettartományba (1-1000 nm) esik, vizes
oldatuk tehát valódi kolloid vagyis eukolloid.

22. Mit jelent a fehérjék denaturációja? Írjon

példát denaturálásra!
Minden olyan változást, amely után a fehérje nem képes betölteni biológiai
funkcióját, denaturációnak nevezünk.
pl. a fehérjék (reverzíbilis vagy irreverzíbilis) kicsapása, valamint erős lúgok vagy
ultraibolya sugárzás alkalmazása.

23. Mit tartalmaz a Betacid por? Mi az orvosi

alkalmazása? (ld. Orvosi kémiai gyakorlatok 55.
o)
Betain-hidrokloridot és pepszint tartalmaz, savpótlóként alkalmazzák.

24. Mi a hemodialízis és hogyan működik? (ld.

Orvosi kémiai gyakorlatok 118. o)
A hemodialízis a vér dialízissel való tisztítása, felszaporodott, kis molekulájú
anyagcsere végtermékek mesterséges eltávolítása.

A beteg vérét egy dializáló membránként funkcionáló celofántömlőn vezetik át,

amely csak a víz és kis molekulák számára permeábilis, a kolloid részecskék
számára már nem. A celofántömlő dializáló folyadékba merül melyet
cirkuláltatnak. Ez amellet hogy izotóniás tartalmazza azokat az anyagokat
megfelelő koncentrációban, amelyekre a betegnek szüksége van, így ugyanannyi
áramlik ki belőlük, mint amennyi bejut. A dializáló folyadék azonban nem
tartalmazza a vérből eltávolítandó anyagokat, így ezek a membránon keresztül
csak a vérből kifelé áramlanak. A kolloidális méretű fehérjék, sejtes elemek,
lipidek pedig nem diffundálódnak át a dializáló membránon.