ACTA NOVA MVSEI NATIONALIS HVNGARTCI.

M AG YAR NEMZETI M U Z E U M
R OMA I

FELIRATOS EMLÉKE La
De s j a r d i n s Ernő

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIR. MINISZTER MEGHAGYÁSÁBÓL

MAGYARÍTOTTA, BŐVÍTETTE ÉS KÜLÖN PÓTLÉKKAL KIEGÉSZÍTETTE

Dr. Rómer fló ris .

AZ ALBERTOTYPIAI TÁBLÁK BESZÉDES SÁNDORTÓL VALÓK.

LXI. TÁBLÁVAL ÉS EGY TÉRKÉPPEL.

\ B y i A l M i S 'I T X . M l)£í.(fl.x \]| l.

NYOMATOTT A* M A G T Á R K I R Á L Y I EGYETEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.

KAPHATÓ BUDAPESTEN:
‘A MAGYAR NEMZETI MUZEl’M IRODÁJÁBAN, ÉS A MAGY. KIR. EGYETEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.
ACTA NOVA MVSEI NATIONALIS HVNGARICI.

TOMVS I.

I N S C R I P T I O NE S

MONVMENTORVM
ROM A NORVM

EIVSDEM MVSEI NATIONALIS

IN BVDAPEST.

Budapestini.
EX T Y P O G R A P H IA R E G IA E V N IV E R S IT A T IS H V N G A R IC A E .

MDCCCLXXIII.
A C T A N O V A MVSEI NATIONALIS HVNGARICI.

MAGYAR NEMZETI MUZEUM

RÓMAI

FELIRATOS EMLÉKEI.
De s j a r d i n s E r n ő

FRANCZIA SZÖVEGÉT

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIR. M INISZTER MEGHAGYÁSÁBÓL

MAGYARÍTOTTA, BŐVÍTETTE ÉS KÜLÖN PÓTLÉKKAL KIEGÉSZÍTETTE

D r. Romer Fl óri s.

AZ A L B E RTOTY PIAI TÁBL ÁK BESZÉDES SÁNDORTÓL VALÓK.

LXI. TÁBLÁVAL ÉS EGY TÉRKÉPPEL.

B u d a p e s t e n , m dccclxxiií.

n y o m a t o t t a m a g y a r k i r á l y i e g y e t e m i k ö n y v n y o m d á b a n .

KAPHATÓ BUDAPESTEN:
A MAGYAR NEMZETI MEZEIM IRODÁJÁBAN, ÉS A MAGY. KIR. EGYETEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.
 E L Ő S Z Ó .

Egy félszázadnál több múlt el 1818-tól fogva, m ely évben az A cta Litteraria 'M usei
Nationalis H ungarici elsó' kötete napvilágot látott. E nagy elterjedésnek örvendő munka szer­
kesztője brassai Miller Ferdinánd nemzeti intézetünk történetét kezdetétől, t. i. 1802-tól
1 8 1 2 -ig elég érdekesen tárgyalván a többi értekezések közt, n agy súlyt látszott fektetni
római régiségeink m ár akkor ^nevezetes gyűjteményére, midőn Hcdiczky Antal régiségtári őr
leirása nyomán a „Sexagen a Inscriptionum, quae ex Monumentis romanis in H orto M usei

nationalis H ungarici publice expositis, transsumtae suntk‘, czimű értekezését közlötte; Haliczky

pedig a „N um us Anecdotus Crispi Caesaris“ -féle ismertetésen kivfíl, az „Equeias M usei Xat.
H ungarici u-t kiadta. — E m unkákról már elmondták a szakférfiak nem épen kedvező Ítéle­

teiket; de m inthogy ezek a régészeti téren a M uzeum irodalmi tevékenységének egyedüli

nyomai, korukban m ég igy is némi feltűnést okoztak és mai nap leltári adataik miatt reánk
nézve is nagy becsesei birnak.
A z említett, munkának második kötetét, m ely 18 2 0 -ban nyomtatás alá készen állott, s
melyre a muzeum nagylelkű pártolója Kubinyi Péter a költséget már utalványozta volt, mai

napon is mint kéziratot őrzik az intézet könyvtárában; ebben folytatásképen a muzeum története
1817-ig fordul elő, a felirásos kövekből pedig m ég a 61-ik szám 7 8-ig, azaz 18 darab van leírva.
Haliczky m ég a „Consignatio variorum mimorum m em orialium u-ot közlötte 1824-ben,
1 8 2 5 -ben pedig Miller igazgató a Cimeliotheca Musei nationalis Hungarici, sive catalogus
historico-criticus antiquitatum, raritatum et pretiosorum etc. czimű munkában, képét adá a

római írásos és egyéb kőemlékeken kivűl a múzeumi régiségekn ek; de azóta, talán a szükséges

pénzalap hiánya miatt, csak egyes értekezések jelentek m eg a múzeumi kőrégiségekről m agán

költségen, v a g y az akadémiának füzetei és egyéb iratai közt.

Jelen munkának tárgyára szorítkozva a „Sexagen a Inscriptionum ex monumentis in

horto musei nationalis publice expositisu m ár fennközlött cziméből láthatjuk, h ogy a teije-
delm esb római kőemlékek kezdetben a múzeumi kertben szétszórva állottak; midőn azonban

a mai múzeumi épület elkészült, és a kertnek csúfolt pusztaság m aga is rendbe hozatott, a

kőemlékek n agy részét a homlokzati főlépcső alatti területen halmozták fel, és használhatat­
lanná lettek a lomtárnak igen jelemzően elkeresztelt helyiségekben, a melyekben mindenféle
műkedvelő társulatok padjai, állványai, lámpái, korlátái a n agy o bb helyet elfoglalták.

A lom tárba való helyeztetésük azonban ekkor is csak ideiglenesnek tartatott, mivel a

római köveknek szánt árkádoknak a kertben való felépittetését, mint kedvencz eszméjét, az

igazgatóság m ég m indig a lehetségek közé számította.

□

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ -
 -------------------------------------------------------------------------------------- -
------ TI ------

E rendezetlen és hozzáférhetetlen állapotban találta M ommsen első ittléte alkalmával a

muzeum ezen nevezetes gyűjteményét, és B. Eötvös József akadémiai elnök előtt ezen állapot­

ról igen méltán, bár nem a leghizelgőbben nyilatkozott.

V é g re 1862-ben ő Felsége a király országos bizottságot nevezett ki, melynek kötelmévé
tétetett kimerítő jelentést adni a múzeumi gyűjtemények állapotáról és a nyújtandó segély­

zésről, melylyel az intézetet emelni és jo bban használhatóvá tenni lehetne. Nekem akkor mint
ezen országos bizottság jegyzőjének, főtörekvésem az volt, hogy a I V . jegyzőkönyv egyik pont­

jában határoztassék: miszerint az eddig hasznavehetetlenül a raktárban felhalmozott kőemlékek

czélszerű felállittatása a nm. m. kir. helytartótanácsnál sürgettessék. — E czélra az országos

bizottság 1864-ben 1500 frtot ajánlott, és az elrendezést ideiglenesen E rd y János kivitte az

elég szűkre kimért helyen, m ig a nagy helyiség nagyobb és alkalmasb része m ég akkor a nem
is múzeumhoz tartozó lom számára elrekesztve maradt.
V é g re 1869-ben kineveztetvén múzeumi őrnek, elkövettem mindent, hogy az egész, a
főlépcső alatti helyiség az Írásos emlékek helyesb felállithatása tekintetéből kiürittessék, a mi
m eg is történvén, a kőemlékek tárában a mai, bár most sem egészen rendszeres, aránylag nagy
összeget igénylő, felállíttatás eszközöltetett.

N e m fog feltűnni a szakember előtt, hogy ily tekintélyes készletnek a tudományos világ­
gal való közlése szivemen feküdt. Hozzá is fogtam a kőtár kincseinek jo b b kiadatása elő­
munkálatihoz, és az általam a tárlatba jutott, és elszórva lapjainkban közlött feliratok újonnan

való közrebocsátásához. Azonban a mindennapi hivatalos elfoglaltság, a muzeum érem - és

régiségtári szervezése, főleg a kellő segély személyzet hiánya ismét más teendőre késztetett,

és igy egyelőre a kőtári emlékeknek újabb kiadatásától elestem.

Ekkor történt, hogy Desjardins Ernő párisi tanár úr első nyilvános felolvasása után ezen
tárlatunkat meglátogatván, annak nevezetes voltát felismervén, kinyilatkoztatá: miszerint hazá­
jában az előadások szünetelése, és M agyarországban való hosszasb tartózkodása alatt az összes
írásos római kőemlékeket lerajzolni és a franczia tudományos szöveget hozzá Írni kész, ha t. i.
a m agyar királyi vallás és közoktatási minisztérium e munkához a költséget utalványozni
méltóztatnék.
Ily módon egy olyan munka létrehozása terveztetett, mely alkalmas lenne ezen gyűjte­
ményünket, az egész tudományos világnak élvezhetővé tenni, s egyszersmind a szóval lehetet­

lenül eléggé találó leírást a készítendő hű rajzok által pótolni.

A múzeumi igazgatóság ajánlására a nm. m. kir. közoktatási minisztérium által elfogad­

tatott Desjardins tanár terve, ki a munkához azonnal hozzá is fogott, és itteni tartózkodásának

ideje alatt mint beható tanulmányai eredményét, m ég egy külön felolvasásban a muzeum e ritka,

s eddig nem eléggé méltányolt kincseit a főváros m űveltebb közönségének figyelm ébe ajánlotta.
Előttünk állván a bécsi közkiállitás, ezen monumentális munkával egyik czélja volt a nm.

minisztériumnak oly disznyomtatványt készíttetni, mely amint egyrészt az egyetem i nyom da

a mai kor kívánalmainak megfelelő állapotát feltüntetni, ú gy másrészt egy hazai fény- és
kőnyomdászati intézetnek alkalmat kívánt nyújtani, hogy a szükséges képtáblák a nyomdai
m unkával vetélkedjenek.
D r. Hegedűs Lajos Candid ministeri tanácsos úr m eleg pártolása alá vette e diszkiadvány
ügyét, s ezen, hazai müiparunkat legjobb világban feltüntető munka kivitelével a m agyar

kir. egyetemi nyomdát, és Beszédes Sándor esztergomi fényképészt bízta meg. Köztük az első

V.
' ----------------- ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------ ----------------------- V

mindent elkövetett, h ogy díszre, Ízlésre és correctségre nézve az ivek akármely birodalmi

intézet m üveivel sorompóba állhassanak, m ig Beszédes úr Münchenbe utazott, hogy m agát az

A lb e rt után elnevezett fénynyom dai fogásokban még inkább begyakorolhassa és e szakban is

a legjobbat teremthesse.
í g y készült el a Magyarországban ünnepelt nyomddszi működés négyszázados jubilaeuma
évében a remek franczia m unka e czim a la t t : A cta Musei Nationalis Hungariei. Monuments
épigraphiques du Musée National Hongrois, dessinés et expliqués pár Ernest Desjardins, publiés
par ordre de M. le ministre des Cultes et de l’instruction publique roy. de Hongrie, et pár les

soins de D óm Róm er Flóris. — B uda-Pest. 1873.

Azonban, hogy ezen díszes és fölötte érdekes közleményt a hazai olvasó közönség is egész

terjedelmében élvezhesse, a fennevezett m. kir. minisztérium e munkának m agyar nyelven való

kiadásával engem méltóztatott megbízni.

A m agyar szöveghez Desjardins úr munkáját vettem ugyan alapul; m inthogy azonban
több helyen ismételt vizsgálgatás, m agukon a köveken tett tanulmányozások és többszöri ja v í­
tások után némi kiilömbséget vettem észre, azon helveken magam olvasását követtem, mint
v a g y m agában a két munkában előforduló felírások összehasonlításából azonnal ki fog tűnni,

v a g y mint azt több helyen a jegyzetekben ú gy is érintettem.

T ovábbá szándékom leven olvasó körünk élvezetére a muzeum kőrégiségek-tárának
történetét röviden összefoglalni, minden megközelíthető kutforrást felhasználtam, melyek

nyomán a lelhelyeket, a fölfedezési v a g y ajándékozási időt és egyéb körülményeket pótoltam

v a g y helyreigazítottam.

Legn agy o bb segítségemre volt a felírások kétes olvasásában, és az irodalom kiegészí­

tésében, a franczia szövegnek megjelenése után kijött „Corpus inscriptionum Latinarum“ I I I -ik
kötetének I-ső és I l-ik része, melyben Mommsen berlini tanár úr, hazánk feliratira nézve, az
alapos ítészét gyakorlata mellett, nemcsak bámulatos tájékozottságot, körülnézést és teljes­
séget mutatott fel, hanem számos forrást is megnevezett, melyeket eddig hazánkban senki sem
ismert, senki sem használt.
M ás a nm. minisztérium által reám bízott, és el nem odázható teendők miatt, nem
voltam képes a pótlékokat is előbb a m agyar szöveg után illeszteni, mint mikor a franczia
m unka m ár a sajtó alól kikerült. Innen kérem magyaráztatni azt is, hogy a tabulae ceratae
szövegén és a teljesebbeknek másolatain kiviil, számos más kőemléket, tégla- és edény-felírást

vettem fel a pótlékba, melyekre Desjardins úr ittléte alatt vagy nem akadt, vagy a melyeket

nem tartott elég érdekesnek, h ogy azokat munkájába bevezesse.

Ehhez járu l m ég azon n agy számú írásos emlék is, melyekkel utolsó időben részint az

ajándékozók előzékenységéből, részint az osztály felszólítása következtében tárlatunk oly örven­

detes módon gyarapodott.

A múzeumi kőemléktár tudományos élvezetéhez, mintegy kalauzul szükségesnek tar­
tottam egy lelet-térképet a mai vizsgálatok eredményeihez képest szerkeszteni, az ide vágó

irodalmat összeállítani, végre a nélkülözhetlen, tárgymutatókat készíteni, hogy az olvasó

könnyű m unkával mindent találhasson, mi tudvágyának kielégítésével további kutatásokra

ösztönözze, a nagyon tanulságos összehasonlítást elősegítse, szóval mindazon könnyebbitéssel
lepje meg, melyeket a határidő sürgős volta, és aránylagos rövidsége mellett nehány ivre

össze lehetett szorítani.

n*

^ ______________________________________________ ______________ ,
 ------. VIII ------

Háladatlannak tűnném fel, ha ezen nehéz vállalatban nyert bölcs tanácsokért D r. Hegedűs

Lajos Candid miniszteri tanácsos és Torma Károly képviselő és tekintélyes római epigraphicus
uraknak, a munka előleges átolvasásánál és javításánál tett nagy szolgálatokért D r. Hampel
József és Ortvai Tivadar tiszttársimnak e helyen a legőszintébb köszönetét nem nyilvánítanám.
A d n á a jó ég, hogy a mint ezen munka a m. n. muzeum újra föléledt tevékenységéről
tanúskodik, ú gy ezt nem sokára a másik, semmivel sem kevesebbé érdekes, sok tekintetben
nagyon sajátságos kiadvány, mely a római pannoniai faragványokat és szobrászati müveket
foglalandaná, követhesse; adná hazánk jó géniusza, hogy a magas ministerium valóban nemes,
buzdító szándéka szerteszét a hazában megfelelő részvéttel találkozzék, a szakférfiak által kellő­
leg pártoltassék. — Legyen ezen uj Phoenix ne csak kalauza, hanem nélkülözhetlen kísérője is
mindazoknak, kik az óvilág nagy nemzetének hazánk területén való működéséről és viszo­
nyairól biztos adatokat keresnek; legyen tárháza, és segédkönyve minden tanodának, melyben
a latin nyelvet gyakorolják és a római történetet előadják; legyen e tekintetben uj korszakra
való ösztönző, hogy amint a nyom da feltalálásának csakhamar való használásával Europa első

rangú népei közé léptünk, ú gy a rómaiaknak Pannóniában viselt dolgaik felvilágosításában is

élénk, ha nem vezérlő, legalább buzgón gyűjtő, kutató és nem m indig csak utánimádó, hanem
néha előmozdító szerepet is vihessünk.
Budapesten, az üdvösség 1873-ik évében, az első nyomdai mű hazánkban való megjele­
nésének négy százados évfordulóján.

R ómer F lóris.

V.
 B E V E
A magyar nemzeti muzeum felirásos római köveinek saját­
ságos érdekességét emeli az, hogy azon emlékek majd mind
ugyanegy vidékről, legnagyobb részt a mi fővárosunk környéké­
ről valók. — Itten a leihelyek ugyanegy volta a történelmi egy­
séggel összeesik, és épen ez az, mi nemzeti intézetünk ebbeli
régiségei összeségének kiváló, és Európa más nagyobb múzeu­
maiban is alig feltalálható előnyét képezi.
Senki sem tagadhatja, hogy a felirásos emlékek sokkal
többet segítenek a római világ politikai, vallási, katonai, pénz­
ügyi és polgárzati viszonyai kellő felfogásában, mint maguk
a remek írók müvei, főleg midőn a fővárostól messzeeső tar­
tományokról és azoknak beléletéről szó vagyon.
Tudjuk mennyire segítették elő egyes tartományoknak
történeti ismeretét azon felirási gyűjtemények, Corpus Inscri-
ptionum-ok, melyek újabb időben roppant szorgalommal, nagy
költséggel és lehetséges teljességgel nemcsak egyes, terjedt
római területek, de kisebb tartományi részekről, és földirati
tájakról, kiadattak.
Hasonlót kezdeményezni Pannóniára nézve szándéka volt
Desjardins urnák, midőn hazánk legteljesebb gyűjteményét, a
n. múzeumi feliratos köveket, mint egy egészet nemcsak leírás­
ban, hanem általa készített találó rajzokban is az olvasó közön­
ség elé terjeszté, kikerülvén lehetőleg hű másolataiban mind azt,
mi az emlékek fő érdekét, a felírásokat zavarhatná, de más részt
ismét felhasználván mind azt, mi a pannoniai emlékek sajátságát
képezi, úgymint a többi római faragmányok diszesitéseitől elütő
lombozatokat, keretrészeket, férfi és nő öltözeteket, fegyverzetet,
stb.; mik bár remekeknek nem tekinthetők, saját játszi alakjuk,
esetlenségük és eredetiségük miatt élénk figyelmünkre méltók.
És épen ez az, mit szóval leim i nem lehet; mit, hogy érdekes­
ségét el ne veszítse, csak a képnek lehet kellőleg visszaadni; ez
az miért választó szerző inkább ezen czéljainak megfelelő saját
rajzait, sem mint a roncsolt, éktelen mélyedések által a felis-
merhetetlenségig eltorzított felületüknek hű fényképi előállít­
tatásait.
Tekintvén a sorrendet, melyben a tárgyak egymásután kö­
vetkeznek :
1-ső helyen állnak a vallási emlékek, és pedig az istenségek­
nek elfogadott rangja szerint; továbbá a papi testületek, a
mennyiben hivataluk nem tisztviselői jellegű.
2. Következnek a császárokat illető emlékek.
3. A földiratra vonatkozó kövek; u. m. a mérföldmutatók, vala­
mint azok is, melyek velünk megismertetik a római tartományo­
kat, nemzetségeket; vidékeket, községeket, falvakat és telepeket.
4. A császárság nagy tisztviselőiről szóló emlékek; t. i. a
consulokról, tanácsosokról, lovagokról; a tartomány kormány­
zatáról, a pénzügyi hivatalokról, főleg pedig a katonai szerke­
zetről, minthogy a tartományokban, mint Pannóniában, mely
a császári consularis tartományokhoz számíttatott, evvel a pol­
gári hatósági kör összeesik; azért ide tartoznak a légiók, a
csapatok, a lovasság szárnyai, az ezen seregeket vezényelte
E T E S.
parancsnokoknak, egész sorozatával, tehát a legati legionis, a
vices agentes legati, a procuratores, a praefecti legionis, a tribuni
legionis, a centuriók, az optiók; az altisztek és katonák, kik
bizonyos kivételes szolgálatokat tettek, u. m. a decuriók, corni­
cularii, beneficiarii stb. végre a hadastyánok és közvitézek. —
Ide számíttatnak a becsületbeli bocsátványok, vagy katonai ok­
mányok is.
5. A községi tisztviselőket említő kövek, p. az ordo, vagy a
decurio-k tanácsa, a területek vagy telepek, melyek a terület
alosztályaihoz tartoztak.
6. Az egyes, egyszerű lakókat illető felírások, t. i. a pol­
gároké, az idegeneké, valamint a szabadosok- és raboké.
7. Az iparosok gyüldéit, polgári testületeket stb. illetők.
* 8. Az üveg szekrényekben őrzött kisebb tárgyak : bronzban,
aranyban, ólomban, égetett agyagban, stb. melyek az előbbiek
közé nem sorozhatok és a viaszos falapok.
9. Görög és etrusk felírások és hamisítványok.
Ha valamely emlék tárgyánál fogva két vagy három osz­
tályhoz is számítható lenne, p. o. ugyanazon felírásban egy legá­
tusról és egy községi tisztviselőről lenne említés, akkor a felírás
a magasabb osztálynál fordul elő, úgy mint az idézett esetben a
4-ikben; az 5-ikben pedig egyszerű hivatkozás történik az előbbi
részletesb leírásra.
A szöveg végén még három táblázat is alkalmaztatik :
1. A tárgynak általános mutatója, a munkának fejezetekre
és osztályokra való felosztásával.
2. Az emlékek részletező mutatója, az előforduló számok
szerint, és a táblákra való utasítással.
3. A nevek és tárgyak betüszerinti mutatója.
Minden egyes közölt emlékekre nézve előfordhl : 1. az emlék
hű fényképben; — 2. a méretek; — 3. anyaga ; — 4. leihelye; —
5. régészeti leírása és magyarázata, művészi észrevételek, és
fentartásáról való megjegyzések ; az Írásmódra és a betűk alak­
jára vonatkozó kitérések; — 6. a felírás és annak olvasása; —
7. az emlék irodalma, vagyis a róla közlött értekezések és mun­
kálatok ; — végre 8. a jegyzetek és történelmi vagy nyelvészi
magyarázatok, mennyiben a felírás tartalmára vonatkoznak.
Ha talán azon kérdés támadna, vájjon mi haszna annak,
hogy a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium a m. n. mú­
zeumnak feliratos köveit ily díszes kiadványban a világ elé bo­
csátja ; ki fogja ezen száraz munkát forgatni, és mit fog belőle a
magyar olvasó közönség tanulhatni ?
Szívesen tennők fel az ilyesféle kérdéseknek lehetetlenségét;
de hogy még azon szükkeblüeknek, rövidlátásuaknak is megnyug­
tathassuk lelkiismereteit, röviden ezt válaszoljuk :
Föl nem tehetjük miveit emberről, hogy azon földnek, melyen
él, régibb története iránt egészen egykedvű lehessen, főleg most,
midőn az embertani egyletek, még a történet határán túl is
meglepő foglalásokat tesznek. Föl nem tehetjük miveit magyar
in
 emberről, hogy mind azt, mit mindennap kiásnak, fölfedeznek,
gyűjtenek stb.; ha a honfoglalás keretén kivül esnék is, és nem
specifice magyar, egészen ignorálni akarhassa. — Ha ez igy
van, szemeinket a tények előtt hiában fogjuk behunni, ha az
európai mozgalomban tényleg részt akarunk venni, a római
világhóditásnak saját hazánk területén való fölötte érdekes szá­
zadjait tanulmányozni és az itten letelepedett honatyák bár
nem közvetlen, de az itten talált népekre közvetve hatott, már
hanyatló műveltségét bár csak hozzávetőleg is meghatározni;
vájjon meg fogunk-e elégedni azon nagyon is sovány adatokkal,
melyekkel a büszke római irók e távoleső tartományokról meg­
emlékeznek ? vagy fogunk-e keresni más kútfőket is, melyekből
biztos adatokat hazánk egy nagy részének hajdanáról merít­
hetünk ?
Biztos kútfőket említek, t i. a valódi feliratos köveket,
melyek hazánknak, mesékkel telt régibb történetét az Ítészét
világosságánál ezen gyomtól tisztítják, és ha mindjárt szükebb,
de annál szilárdabb alapot nyújtanak.
Itt tehát a kérdést meg kell fordítani, és nem azt kérdezni:
mit tanulhatunk ezen, némely részben töredékes kőemlékekből ?
— hanem inkább arra felelni, mit tudnánk hazánk őstörténeté­
ből ezen római feliratos műemlékek nélkül ?
Azon számos emlék, mely jelenleg a m. n. múzeumban fel
van állítva, és melynek érdekességét az emeli leginkább, hogy
legnagyobb részben hazánkból, sőt a fővárosnak közelségéből
valók, ugyanannyi kétségtelen lapja a rómaiak történetének, és
pedig, mi épen a mai világot leginkább érdekelheti, nemcsak a
foglalásnak, lenyügözésnek, és folytonos öldöklésnek történetét
tanítják ezen műemlékek, hanem inkább a már szervezett tar­
tomány beléletét, vallási, polgári, katonai rendszerét; a pan­
noniak valamint a szomszéd barbároknak a birodalomba való
lassankinti beolvasztását az ó-világ minden, még a legtávolabb
eső földrészből is ide került lakók emlékét.
Vallási szempontból feltűnnek a számos fogadmányi kövek,
melyek nemcsak az ős római isteneknek állíttattak; mert számos
példánya van itten azon isteneknek is, kiket a mezőgazdaság
és bortermelés védnökei gyanánt tiszteltek; és hogy a légiók
tarka népei is föltüntessenek, nem hiányzanak a távol eső
egyptomiak emlékei, a syrusok és perzsák nemzeti isteneik sem.
Megismerkedünk emlékeinkből a vallást, mint a polgári szer­
kezetet is részben igazgató papokkal, főleg a barbárokat az ős
római állam vallásához hóditó papi testületekkel.
És hogy a területet is ismerjük, melyről a hódítók ide gyüle­
keztek, vagy ide parancsoltalak, számos országnak, vidéknek,
városnak nevét olvassuk; találjuk a váraknak és váracsoknak
neveit, sőt azon közlekedési utak irányát is, melyek a foglalást
biztosították. — A kereskedelmi viszonyokról tanúskodik némely
kőnemek, melyek csak Italiában előfordulnak, és oly remek mü­
vek is, melyek csak híresebb római mestereknek tulajdoníthatók.
Személyi ügyekre térvén át, majdnem minden császártól,
kiket a birodalom a foglalás tartama alatt uralt, vagy kik talán
személyesen is ezen tartományban időztek, bírunk emlékeket.
Ezek után felsorolhatjuk a köztársaság polgári és katonai
tisztviselőit és tisztjeit.
Az elsők közt előfordulnak az állam legfőbb hivatalnokai
minden árnyéklatban, a római tanácsos, lovag, a császár tar­
tományi képviselője, vagy küldöttétől kezdve, a különféle köz-
igazgatási vagy pénzügyi hivatalnokokig. Megismerkedünk az
érdekes szervezésű társulatokkal, a magánosok, szabadosok, és
a rabok viszonyaival, a viaszlapokon egészen olvasható magán­
V.
szerződésekkel. — A téglákon, mécseseken és samii edényeken,
valamint a rézbélyegeken fenmaradt nevek, szerfölött érdekes
adalékokul szolgálnak a müipar történetéhez és annak hazánk
területén való meghonosításához.
A római hatalom főtámasza, a példásan szervezett hadsereg
számtalanszor emlittetík. E téren nemcsak az egyes vezéreket,
parancsnokokat, tiszteket, és az ezek által emelt dunai erősí­
téseket, többféle hadjáratot ismerünk meg, hanem a szép számú
katonai elbocsátványok elég anyagot nyújtanak arra, hogy a
Pannóniában szállásolt hadtestek kiterjedését, alsóbb osztályait,
a katonák legkülönfélébb nemzetekből való eredetét, kitüntetési
és szolgálati idejüket meghatározhassuk; szóval oly eleven, igaz
és meglepő képet alkalmazhassunk, melynél teljesebbet, érdeke­
sebbet talán mai állapotainkról sem tudnánk rajzolni.
A mit eddig említettünk, ezt egyedül az Írott betűkből
tanultuk, mely betűk már magukban véve a különféle korszak­
ban való vésetésüket, vagy más és más ügyességű emberektől
való eredetüket egész nyíltsággal hirdetik, nem is említvén a
szóllami és írásbeli hibákat, vagy hiányokat.
De ezekhez járul egy más, reánk nézve nem csekély fon­
tosságú mozzanat, t. i. az emlékköveken látható faragványok,
melyek nemcsak az emlékek idomára, elrendezésére, a kere­
tek diszitvényeire, vagy a jelképek eredetiségére nézve a művé­
szet teljes hanyatlásáról, vagy talán hadseregbeli katonáktól
való eredetükről tanúskodnak; hanem megbízható alapul szol­
gálnak arra, hogy a tiszta római lakosságot különféle férfi és
női, polgári és katonai ruházatán felismerjük, és a benszülött
barbárok öltözködési módjáról biztos tudomást szerezzünk.
Mind ezen emlékek, durvaságuknál, kezdetlegességük-, és
keresetlen természetiességüknél fogva többét beszélnek nekünk
és hivebben tolmácsolják az élet kevesebbé feltűnő mozzanatait,
mint a legjobb, de elfogult leiró azt képes tenni, ha csakugyan
eszébe jutna ilyesmit az utókor számára följegyezni.
Az itten mintegy vázolva elmondottakat számos példánynyal
bebizonyíthatnék, ha attól nem kellene tartanunk, hogy ez által
a szives olvasót a legnagyobb élvezettől, az önfigyelés, az ön­
tanulás örömeitől megfosztjuk, és saját titkos feltalálási vágya
elébe mintegy hívatlanul vágunk.
A mellékelt térképre nézve rövideden megjegyezzük, hogy
annak összeállításához alapul azon térképet vettük, melyet
Mommsennek gyakran idézendő munkájának in. kötete, n-dik
részéhez csatolva találtunk. Azonban e lapon szerző a szokott
és egyáltalán elfogadott alsó- és felső pannoniai határokon
kivül egyebet nem igtatott be, mint a felirásos kövek lelhelyeit,
meg nem különböztetvén az eredetieket azoktól, hová az em­
lékek csak későbben elvitettek. A biztos római elnevezések az
á lló nagy betűs irás által vannak különböztetve, d ű lő k k e l
a kétesek. — A mi térképünkön leginkább csak a pannoniai
leihelyek vannak fölvéve, melyek a mai Magyarországon feksze­
nek, tekintettel azokra is, honnan a múzeumba Írásos emlékek
kerültek; a többiekből csak a nevezetesebbek, melyek a tájé­
kozáshoz szükségesek fordulnak elő.
A képzelt utakat úgy hagytuk, mint azokat bejegyezve
találtuk, bevárván azon boldogabb időszakot, midőn saját vizs­
gálatunk nyomán lehetséges leend ezen vonalokat biztosabban
i meghatározni.
A tetrarchia alatti a négy Pannóniára való, második felosz­
tást Spruner Atlaszából vettük át, minthogy ez az újabb vizsgá­
latoknak megfelelőnek látszott.
 Továbbá felhasználtuk a Dr. Kenner Fridrik-féle : Noricum
und Pannonia; Wien, 1870. munkájához csatolt térképet is,
minthogy ez kiválólag a római erőditési rendszerre nézve van
előállitva, és nemcsak a mások által utánzólag elfogadott duna-
parti útvonalat tárgyalja, hanem a mediterraneus helyeket is
iparkodik kitűzni, és utakkal összekötni. Bár meg kell vallanunk,
hogy a kijelelt római telepek rendesen nem esnek a czirkalmazás
és képzelt útirányok következtében épen oda, a hol a rómaiak
emlékei valóban találtatnak, mindazonáltal jobbnak hiányában
ezeket is kijeleltem, és az utakat berajzoltam, hogy igy az ural­
kodó határozatlanságot még inkább kitüntessem.
Végül bár nem sokat, de mégis némely bizonyos leihelyeket
jeleltem ki, főleg azokat, melyek a Duna balpartját nagyobb
mértékben feltüntető vonal mellett fekszenek, remélvén, hogy
nem messze van ezen időszak, midőn egyik régi óhajom be fog
teljesedni, és a magyarországi Pannóniának térképe magyar
szakférfiak által teendő vizsgálatok eredményeképen fog elké­
szülhetni. Csak akkor fogunk teljes megelégedéssel a müveit
világ előtt megjelenhetni. Jelenleg az elnéző olvasót kérem,
hogy ezen térképet csak ideiglenes segédeszköznek szíveskedjék
tekinteni.
Hogy ezen alkalommal módot nyújtsunk arra, miszerint
azok, kik némi fáradozással maguk is akarnak e téren vizsgála­
tokat tenni, a jelen kiadásban használt, vagy reá vonatkozó
kútfőkkel megismerkedhessenek, azon számos idézett munkák
és kéziratok rövid áttekintetét nyújtjuk, őszintén megvallva,
hogy a régiebbeknek egy részét Mommsen-nek többször idé­
zendő munkájából, mivel ott igen jellemzőleg vannak előadva,
változatlanul átvettük.
Ambrosianns, Codex C. 61. inf. f. 128. habet Budensia epigrammata
duo, quae redeunt in Pighianis. L. Mommsen, Corpus Inscriptionum Lati­
narum. Berolini, 1873. III. kötet i. rész, 413. 1. VI. szám.
Antiquus, dicitur collegisse epigrammata in Hungária et Transil-
vania imperante Rege Mathia Córvino. t 1490. — Nomine ignotus est.
Syllogen eius servant corpora Miciiíelis F errarixi, et B enedicti R amberti
. . . Sylloge diligenter facta, lapides Hungaricos ipse descripsit . . •
Lapides sunt plerumque Budenses; reliqui pertinent ad Szent-Endre,
Komom, Tatam, Raab, Tétény, Soklos (Siklós), Solmár. — Mommsen, i. m.
p. 413. I.
Appianus, (1534.) Inscriptiones sacrosanctae vetustatis; quae habet
pannonica proponit codex Monacensis n. 394. I ohanxis Choleri. — Sane
optandum est, ut aliquando huiusce corporis, cuius nos non tenemus
nisi reliquias, exemplum existat plenum et incorruptum. Confectum est
opinor et ipsum imperante Matthia Corvino. — Inter Pannonicas, quas
haec sylloge habet, scilicet Pentelensem unam, Budensesque; insunt
etiam Dacicae. Mommsen, i. m. III. 43. III.
Bituicz Lajos, a szombathelyi kiásott régiségekről. Tudományos
Gyűjtemény (1821.) VIII. 3. — U. o. Észrevételek a Szombathelyen kiásott
római régiségekről. (1824.) I. 75. — A Szombathelyen felásott és főméltó­
ságú herczeg Batthtánti FClöp úr által a n. múzeumnak ajándékozott
római régiségekről. U. o. (1829.) III. 3.
lton fi ni us Antonius, t (1494.) Rerum Hungaricarum Decades, Basileae
1543. és Mommsen, i. m. 413. 1. III.
Cattaneo (Caietano), Equejade monumento antico di Bronzo dei
museo nazionale Ungherese. Milano, 1819. 128. 1. tab. IV.
Eckliel Josephus. Ex huius collectaneis ad Pannoniam inferiorem
pertinent tituli a Migazzio collecti Vaciae ; item Budenses pauci descripti
anno 1769. a Mitterpachero et Mackó, aliique pauci suis locis relati.
Collectaneorum fasciculi novem, iam in unum volumen compacti ser­
vantur hodie in museo nummario caesareo, Vindobonae. Mommsen,
i. m. III. 413. VIII. és 480. XIV.
Érdy (Luczenbacher) János, Verebi sírkövek. 3 képpel. Tudomány
Tár. 1837. Értek. 1. 59. — A Szent-Geüért hegynek déli oldalában 1847-ben
talált két sirkő. — Magyar Akadem. Értesítő, 1847. IV. 86. — Az ó-bndai
Kis8-Czell. Magyar Akadémiai Értesítő, XI. 1851. 21. — Sziszeki sirkő.
Magyar- és Erdélyország képekben. III. 1854. 126. — De tabulis ceratis
in Transilvania repertis. Pesten. 1856. — Erdélyben talált viaszos lapok
és magyar őstörténeti vizsgálatok. — Pest. 1859. — Tétényi római sirok.
Arch. köziem. IV. 1864. 11. — A Pannonia és Dacia téréin ekkorig talált
becsületi bocsátványok. Magyar Akadémiai Évkönyv, IX. 3.
Ficker Henrik. Aquincum und seine Überreste. Ofner Schulpro-
gramm. 1857.
\.
Haas Mihály, Baranya, földirati, statistikai és történeti tekintetben.
Pécsett. 1845. 8° 350.1. — Baranyának római, magyar, török régiségeiről.
— Magyar orvosok és természetvizsgálók munkái. VI. (1846) 216. —
Gedenkbuch dér kön. freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen. 1582. 8°
199. 1. 2. tábla, kőmetszetü czimlappal.
Haeufler I. V., Budapest, historisch topographische Skizzen von
Ofen und Pest und dérén Umgebungen. Pest. 1854. 12®. — Erről Momm­
sen : Liber levis, nec doctis viris destinatus, peritis satisfacere non
potuit. A kövek felírásait és magyarázatait Érdy kézirataiból közlötte.
Haliezky Antal, Equeias Sirmiensis, de qua disseruit Antonius
Haliczky, in Museo Nationali Cancellista (1812. 195. szám. Ms. Latin.
Quarto p. 29.) — Beschreibung dér Alterthümer, Eunststücke und Pre-
tiosen im Hungarischen National Museum. 4° Ms. föl. 65. (A régiségtári
könyvtárban. II. c. 13.) Hermine főherczegasszonynak, a nádor nejének
1815-ben ajánlva. — Equeias musei nationalis Hungarici elucubrata ab
Antonio Haliczky custode. Budae (1818.) — A pesti Dunaparton a régi
római Aquincum átellenében felállított hidvárról. (H. A.) Tud. Gyújt.
1820. III. 9. — Szombathelyi római régiségek. U. o. 1823. XI. 3. — Disser­
tatio de Antiquitatibus Romanis Sabariae effossis, e collectione Antonii
quondam Petrédy in ven tae.............Ms. a múzeumi régiségtárban, de
nincsen befejezve, föl. 16. levél. — Kívülről : Catalogus Collectionis
Sabariae donante Principe a Batthyán. — Némely római emlékkövek­
ről, képpel. Tud. Gyűjt. (1824.) III. 3. IV. 3.
Hampel József, Aquincum történetének vázlata, kútfőkből; Arch.
köziem. V III. (1810-71.) 159.
Holéczy Mihály, Bregetiumi és Bároczházi régiségek. Tud. Gyűjt.
1829. IV. 122.
Horváth Alexii monumenta romana in comitatu Castriferrei col­
lecta et delineata (1818.) A megye küldte a nádornak 1818. Őrzi a m. n.
muzeum kézirattára.
Horváth István, Flavius Vespasianus római császár diplomájáról,
mely 1832-ben Sikátoron, Veszprém vármegyében találtatott. Tudom.
Gyűjt. 1833. I. 41. — Urgeschichte dér Slaven, oder flber die Slavinen.
Aus dem Ungarischen. Pesth, 1844.
Hőké Lajos felszólítása Vaszari Kolos tanárhoz a CARISTRIB fel­
iratú téglák ügyében. Sürgöny. 1865. 81. számában.
Jakossich Josephns, Budensis provinciae S. Joannis Capistrani, cuius
opera Katancsich plura antiquitatis monumenta, plurimos accepit titulos.
Maga egykét levelen kivül semmit sem adott ki. Iratait a budai szent
ferencziek őrzik. Mommsen i. m. III. 414. XIII.
Jankó János, Tud. Gyűjt. (1822.) I. 68. a pécsi felírásokat közli
Koller után.
JankoTicli Miklós úr jeles gyűjteményében található két emlék meg­
fejtéséről tudósítás Francziaországból. T. Gyűjt. (1818.) X. 115. — Tudós
vélekedései Horvát Á dám urnák Jankovich Miklós két ismeretlen régi­
ségei iránt. U. o. II. 123. — Ugyanaz. Fejér Györgytől u. o. (1817.) XI. 3.
— A Duna partján találtatott római kőirások. Tud. Gyűjt. (1834.) II. 97.
Janssen I. f. oudheidkundige Reizberigten uit Deutschland, Hongarye,
Bohémén en Zwitzerland. Amheimii. (1862.)
Jerney János. Észrevételek az Erdélyben találtatott fakönyvekre
1 rajzzal. Tud. Tár. (1842.) Értek. XII. 93. - Közlemények az Erdélyben
találtatott' fakönyvekről u. a. u. o. (1843.) Ért. XIV. 95.)
Justinianus Franciscus. Mutinae apud Valeasonii haeredes repentur
fasciculus sex foliorum, formae octavae, manuscriptus saec. XV. et in­
scriptus s ic : Antiqua Romanorum epigrammata reperta per Magnificum
militem dominum Franciscum Justinianum oratorem venetum ad regem
Hungáriáé. Continet epigrammata Tétényiensia duo, Budensia tredecim,
Stuhlwei88enburgensem unum, Belgradiensia tria, quorum non pauca
Justinianus solus nobis servavit, non sine cura, aliqua excepta etiam
versuum divisione observata. Mommsen, i. m. III. i. 413. IV.
(K . P . ?) Az ó-budai határon újonnan fölfedeztetett római régiségek.
Sas, 1831. I. 130.
Katancsich Péter-ről ezt mondja Mommsen többször idézett mun­
kájában : „in universum officio functus est diligenter et perite ; quaeque
ipse vidit, ut Eszekiana, et in itineribus excepta, iis tuto uti licebit. —
In geographia quod dedit lapidum scriptorum corpus, id summam dili­
gentiam auctoris prodit, eumque magnarum syllogarum usum, quem in
auctore provinciali alio non facile reperias; eo quoque nomine laudan­
dus est, quod quae collegit, non solita incuria profudit, sed digessit
et auctores adscripsit perpetuo, ut breviter ita accurate. Mommsen,
i. m. 414. XIV. — Istri Adcolarum geographia vetus Budae 4" I. (1826.)
572. 1. — II. (1827.) 508. 1. — Schedae eius apud Franciscanos Budae.
Kiss F erencz; Ó-Budán lelt római szabályozó pénzmérték. Hason­
mással. Tud. Tár. (1829.) Értek. V. 197. - Dekalitron Dikaionról. Tud.
Tár. (1839.) 197. — Schedáit említi Mommsen, i. m. III. 415. XVI. de
azoknak holléte nem ismertetik. — Collectio pretiosorum, sphragistica
et Antiquitatum aerearum föl. Ms. (A múzeumi régiségtárban.)
Kenner Fridrik. Archív öster. Geschichtsquellen, 24. 11860.) 346.
Kölesy Vincze, újonnan felásott római emlékkő. Pécsett, 1 képpel.
Tud. Gyűjt. 1820. I. 54.
K níler Josephns, prolegomena in hist. episcopatus Quinqueecclesien-
sis. Posonii. (1804.) A kövek felírásait Schönwisner magyarázta.
Kresznerics Ferencz, Katancsich-nak küldte schedáit, 1. Mommsen
4180. sz. ; hol lappangnak ? - L. Tud. Gyújt. (1832.) V III. 19.
Ili*
J
 Kubinyi Aug. v. Szexarder Alterthümer. (1857.) Pest. — Szexárdi
régiségek. Pest. (1857.) 4» 31. lap. I - I Y . tábla.
Ifj.. Kubinyi Ferencz, Arehaeol. köziem. II. (1861.)., margitszigeti
felirásokat ad ki.
Linczbaner Franeisens X avér., conspectus Thermarum Budensium.
Budae 1832. 8°. Felírásai olvasásában nem lehet bízni, mert a hiva­
talos jelentésből másolta.
Lnczenbacher, 1. Érdy.
Makó, tőle egyes felirásokat közöl Eckhel, 1. Mommsen i. m. 7. 118.
413. 1. VIII. és 3579. sz.
Marini Gaetanus kapta a váczi kövek felírásait Praty Györgytől,
és Migazzi bibornoktól; kézirata (cod. Vat. 9127. föl. 89— 93.) 1. Momm­
sen i. m. de Pannonicis, p. 481. XV. és 596. XIII.
M arsigli Aloys. Ferdinand. Danubius Pannonico-Mysicús, folio. Hagae
Com. et Amstelodam. 1726.
Massmami Joann. F é rd .; Libellus aurarius, sive tabulae ceratae
. . in fodina auraria apud Abrudbányam nuper repertae. (1841.) Lipcse
4° 153. 11. 4 kőnyomatu táblával.
Mathes Joh. Xepom. Veteris arcis Strigoniensis descriptio. Stri-
gonii, 1827.
Mezerzius, vagy de Megeriche, kolosi főespetes, erről Mommsen
ezt iija : sylloge sua absoluta a. 1516; dacicis interposuit Pannonicas :
Rabenses 4 ; Budenses 2 ; Stuhlweissenburgensem, Quinqueecclesiensem.
1. Mommsen i. m. III. L 413. II.
Migazzi Christophorus in aula episcopali Vaciensi lapides scriptos
circiter 20 collegit ex agro Aquincensi........ et titulos descriptos misit
Marinio. Mommsen i. m. 414. XII.
M iller Jaeobus Ferdinandus, Monumenta Antiquitatis romanae in
oppido Sz. Endre anno 1808. effossa. (Ms. Mus. Nat. XV. 385.). — Disser­
tatio de ara Buda-örsiensi Mythrae sacrata . . . a Jac. Ferdinando Miller.
(Ms. Musei Nationalis in 4° 22; a hol Kisfaludy Károlynak 1818-ban
készült rajza van, Römmeré pedig 1822-ből való.) — Acta literaria
musei nationalis hungarici. Tomus I. Budae, Typis R. Universitatis
Hungaricae. 1818. — Ebben Sexagena Inscriptionum, quae ex monu­
mentis Romanis in horto Musei Nat. Hung. publice expositis, tran­
sumtae sunt per Antonium Haliczky, Interprete Jac. Ferdinando Miller
de Brassó. — Supplementum Inscriptionum 61—78. számig. L. Kéziratok
21. Q. Latin. — Cimeliotheca musei nationalis hungarici, sive Catalogus
historico— criticus antiquitatum, raritatum et pretiosorum, cum biblio­
theca antiquaria et numaria eiusdem instituti. Budae 1825. 255. 1. 4°.
Milies Jeremiás et Pocoeklus. (1752.) plures ediderunt inscriptiones
ex Pannonia inferiore. Ms. servatur hodie Londini in museo Britanico,
cuius volumen V III. (cod. ms. n. 15711. 15772.) complectitur Hungarica.
■eiamsen i. m. ÜL 413. VII. •
Moesy Elek. Papensis, collegit inscriptiones in bibi. Academiae Hun­
garicae servatas inter a 1812— 1818. Plerasque sumsit ex Weszprémii editis.
Németh Sándor. Észrevételek az ó-budai határban található és lát­
ható római régiségek iránt. Tudom. Gyűjt. 1823. VI. 3.
Páur iTán. Ms. és Pester Zeitung 11. oct. (1851.) Q. FRENDVLLVS
felirásu kőről. — Egy lap archaeologiai tárczámból. Uj Magy. Mus.
1851—52.' I. 481. — Ismét egy lap archaeologiai tárczámból. Uj Magy.
Mus. 1854. I. 328. — Még egy lap archaeologiai tárczámból. Archaeolo­
giai tárczámból. 1855. I. 218. — Egy dunabalparti római erőd a pesti
határban. Magy. Akad. Ért. 1857. IV. 232. — Jelentés a régi Aquincum
helyén tett Lopresti-féle ásásokról, említve Magy. Akad. Ért. 1858. I. 67.
— Legújabb archaeologiai mozgalmak a hazában, és a hazán kívül.
(I. Kunhalmok. II. Aquincum és maradványai.) Búd. Szemle II. 1858. 275.
— Huszonöt kiadatlan Pannóniái latin felirat. Arch. közi. I. 1859. 117.
— Zwei römische Ziegeldenkmaler aus Steinamanger in Ungam. 8° 11.1.
3 kőnyomatu táblával. ( Sitzungsberichte der ph. hist. Classe der k. k.
Akad. der Wiss. XIV. Bd. 133. L)
Peck Ágoston Endre, Analecta Lapidum Romano, Pannonico, Daci­
corum, Andreae Augustini Peck, de CC(lericis) RR(egularibus) Scholarum
Piarum, Colocae, Claudiopoli, Mediae (Medgyes), Veszprimii et Pestini,
Eloquentiae Professoris, Hungari Levensis. Kézirat in folio 48. lap.
(szüL 1744. t 1821.) — Erdélyi és magyarországi köveket irt le, azoknak
hiányos leírásait javította, és ki akarta adni, miután az ismertekhez
több újabbat hozzácsatolt. Kéziratát Csapiár Benedek barátom kegyesrendi
áldozár engedte át használatul.
Petrédy Antal. Elenchus Antiquitatum Romanarum Sabariae effos­
sarum et in Collectione Antonii quondam Petrédy existentium. (Muzeumi
levéltár. 1829. 14. d. a folio).
Pintér Antal, ó-budai segédlelkész, közölt felirásokat Haliczkyval. 1.
Mommsen i. m. 3529. sz. a.
Pocoeke, Rick. és Miiles Jeremiás 1. Miiles.
Rómer Flóris. A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat; Győr,
(1860.) Lesencze-Tomaji római feliratos kő. Arch. köziem. II. 1861. —
Pannóniái újabb kiadatlan római feliratok. Arch. köziem, n i. 1863. 151.
II. közlés. IV. 1864. 47. stb. — Archaeologiai Értesítő I—VI. köteteiben
számos, a római felírásokra vonatkozó, czikk.
Salagins Stephaniis; De statu eccl. Pannonicae Quinqueeccl. 4°. —
Dissertatio super inscriptione columnae milliariae ad Budam repertae.
Quinqueecclesis. 1780. 8®.
Seliömvisner Stephaniis professor Budensis haec edidit ad antiqui-
j tates Romanas Hungáriáé pertinentia : De ruderibus laconici caldariique
Romani ct nonnullis aliis monumentis in solo Budensi partim hoc pri­
mum anno (1778.) repertis, partim nondum vulgatis. Budae fol. pp. 234.
I — In romanorum iter per Pannoniae ripam a Tauruno in Gallias con-
[ mentarius geographicus occasione repertarum columellarum concinnatus
p. I. pp. 151. pars II. p. 318. Budae 1780. 1781. 8°. — Ode in laudem
balnei Sarisapiensis Quadriburgium dicti, Budae 1783. 4° fol. 4 non
numeratis. — Antiquitatum et historiae Sabariensis libri IX. Pestini
1781. 4° pp. 384. — Auctor est non indoctus et optime fidei, sed in
titulis legendis parum exercitatus. Eiusdevi auspiciis colligi coepti tituli
i Budae in academia, mox ibidem perierunt. Mommsen i. m. III. 414. X.
— Abhandlungen über einige römische Meilensáulen, welche hei dem
I Dorfe Promontorium entdecket worden. Stefan Schönwisner. Ungr. Maga-
! zin. 1783. m. 60.
Seidl Jókaiin Gábriel. Üher den Dolichenus-Cult. Wien. 1854. —
j Nachtriigliches über den Dolichenus-Cult. Wien. 1854. 8° 31. 1. (Jahr-
j gang, 1854. d. Sitzber. der ph. hist. Cl. der k. Akademie der Wiss.
J XHI. Bd. 233. 1.)
Sestini Dominicus. Viaggio curioso scientifico, antiquario per la
! Valachia, Transilvania e Ungheria fino a Vienna Florentiae (1815.) 8®
j pp. 357. Ezen utat Sestini 1780-ban tette, és a Schönwisner által ki-
I adottakat újra közli, bár a köveknek nagy részét maga is látta. Momm-
! sen i. m. III. 414. XI.
Szabados, közli a titeli felírást Katancsichchal. I. A. G. V. 219. 1*
XII. sz.
Szvorényi József, székes-fejérvári felírások. Uj Magy. Muzeum (1850.)
II. 405. 1.
Varsányi János nemcsak sok felirásos követ fedezett fel, és magya­
rázott Ó-Buda és Szombathely tájain, hanem kézirataiban számos igen
I pontos rajza is foglaltatik, melyekből sokat Mommsen, mint Érdy kül-
| deményét használt.
Vaszari Kolos. Válasz Hőke Lajos urnák. Sürgöny. 1865. 81. szám.
Weszprémi Stephaniis, medicinae Doctor Debreczinensis in „Suc-
j cincta medicorum Hungáriáé et Transiivaniae biographia“ non paucos
proposuit titulos Romanos earumque maxime partium, quas praeterea
parum cognitas habemus. — Acceptos refert plerosque eorum amicis.
— In his non pauca inveniuntur aut interpolata aut conficta, mixta cum
genuinis plerumque male exceptis, ut utrumque genus difficile separes.
Ex falsis quaedam videntur extitisse in aere ficta; certe n. 206.*(ahamisak
közt), vidisse se apud Kazzayum testatur Schönwisnerus. Mommsen i. h
Wenzel Gusztáv, Wiener Jahrbücher der Literatur. CXI. köt. (1845.)
104. 1. ismerteti a verespataki fakönyveket. 1. Mommsen i. m. 925. 1.
A folyóiratokban előforduló egyes felírások kútfejei minden egyes
számmal úgyis fölemlittetvén, azoknak ide igtatását nem tartottuk
szükségesnek.
Végre álljanak itt azon rövidítések, melyek e munkában gyakran
előfordulnak :
Arch. Értés.; Archaeologiai Értesítő; a m. tud. Akadémia Arehaeol.
bizottságának közlönye. (1869.) I—VII. kötet.
Arehaeol. köziem.; Archaeologiai közlemények, a hazai műemlékek
ismeretének előmozdítására. Pesten (1859.) I— IV. kötet.
Jahrbuch der kk. CC.; Jahrbuch dér kais. königl. Central-Commis-
sion zűr Erforschung und Erhaltung dér Baudenkmale in Wien.
Katancsicb I. A. G. V.; Istri Adcolarum Geographia Vetus. Budae,
1826— 27.
K. és V. M. és EO. k. — K ibixvi F erexcz és V ahot Imre, Magy ar­
es Erdélyország képekben (1854.) I— IV. kötet.
M iller Jakab Ferdinánd, A. M. N. H.; Acta Musei Nationalis Hun­
garici. I. Budae 1818.
M iller Snppl. Inscript. (Miller, Supplementum Inscriptionum Musei
Nationalis 1821-ből. Kézirat a m. n. muzeum könyvtárában (21. Q. Lat.)
Mitth. der kk. CC.; Mittheilungen dér kais. kön. Central-Commis-
sion zűr Erforschung und Erhaltung dér Baudenkmale in Wien.
Mommsen Theodorus, Corpus Inscriptionum Latinarum. Berolini,
III-ik kötet. (1873.)
Orelli-Henzen, I. L. S. A. C .; Inscriptionum Latinarum Selectarum
Amplissima Collectio. Turici (1856.) III. kötet.
Schmidl Adolf. Österreichische Blátter für Literatur und Kunst,
Geschichte etc. Bécs (1844— 1848).
Schönwisner Stephanus, I. R. I. P. P. R , In Romanorum Iter per
Pannoniae Ripam. Commentarius Geographicus. Budae 4° (1780.) II. köt.
— u. a. A. etH . S.; Antiquitatum et Historiae Sabariensis Libri IX. Pestini.
(1791.) — u. a. D. R. L. De ruderibus Laconici Caldariique Romani.
Budae (1778.)
Seidel G. J. Archív österreichischer Geschichtsquellen-ben. BeitrSge
zu einer Chronik der archaeologischen Funde in der österr. Monarchie.
II. kötet (1849 . . . ).
 "\

A TARTALOM ÁLTALÁNOS MUTATÓJA,

A FEJEZETEK ÉS CZIKKEK FELOSZTÁSA SZERINT.

V. F ejezet .
VALLÁSI EMLÉKEK. A R Ó M A I A K KÖ ZS ÉG E.
I. Rész. (RESPVBLICA ROMANORVM.)
. Lap.
ISTENEK ÉS ISTENNŐK. 1. §. A tanácsosok (Senatores ; a lovagok (Fquites) . . 69
Lap. 2. §. Római tisztviselők (Consules, A E d ile s )..................69— 70
1. §. Az Isteneket egyáltalában illető emlékek . . . 3 3. §. Legati Augusti pro praetore provinciarum . . . 71
2. §. Iupiter ................................................................... 4— 11 4. §. Agentes vices praesidis..................................... u. o.
3. §. Iupiter D ó lic h e n u s .............................................11— 14 5. §. A légiók legátu sai................................................. 71— 72
4. §. Iupiter más m e llé k n e v e i....................................14— 15 6. §. Firt perfectissimi, protectores A u g u s t i.................. 72
5. §. Iupiter és Iuno, Diana, M in e r v a ...................... 15— 16 7. §. D u c e s .................................................................. n. o.
6. §. Neptunus .......................................................... 16 8. §. V iri spectabiles...................................................... 73
7. §. M in e r v a ............................................................... 17 9. §. Procuratorok és pénzügyi tisztviselők ..................73— 74
8. §. Mithras, Sói invictus, Deusi n v i c t u s ................... 17— 19
9. §. Más keleti istenségek : Detis Arimanius, Baal,
Dea S y r i a .......................................................... 19— 20 VI. F ejezet .
10. §. M a r s ................................................................... u. o.
11. §. Apollo Daphnaeus................................................. u. o. A H A D Ü G Y.
12. §. Liber Pater (.Bacchus) és Libera ( Proserpina) . . 20—22 1. §. A főbb tisztek : Legati, praefecti, tribuni, prae­
13. §. V e n u s................................................................... 22 positi n u m e r o r u m ............................................. 77
14. §. V olcanus.................................................................. 22—23 2. §. Alsóbb rangú tisztek : Centuriones, optiones, de­
15. §. Aesculapius és H y g i a ........................................ 23 curiones .............................................................. 78— 81
16. §. Hercules ...................................................................23—24 3. §. Altisztek és külön szolgálatokra használt katonák 82—87
17. §. N e m e s is .............................................................. 24 4. §. Katonák : hadastyánok, lovasok, gyalogok . . 87—97
18. §. F o r t u n a .............................................................. 24— 25 5. §. H a d te s te k ......................................... 97— 99
19. §. Silranus Domesticus és Silvanus Silvestris . . . 25— 29 6. §. Katonai okm ányok............................... 100— 108
20. §. Alsóbb rangú is te n s é g e k ........................................29—32

V II. F ejezet .
II. F ejezet .
R É S M V N I C I PALIS.
VALLÁSI EMLÉKEK. A VÁROSOK SZERVEZETE.
n. Rész.
PAPO K (SACERDOTES). V III. F ejezet .
1. §. Tartományi papok ............................................. 35— 36 TÁRSULATOK, MŰVÉSZEK,
2. §. Községi p a p o k ...................................................... 36—38

E G Y S Z E R Ű M A G Á N O S O K E M L É K E I .
RÓMAI polgárok. szabadosok, barbárok, rabszolgák.
III. F ejezet .

FÖLDRAJZI EMLÉKEK. 1. §. Társulatok; co lle g ia .................................................115— 116

2. §. Szabad magánosok; in g e n u i...................................116—120
1. §. Természettani f ö l d r a j z ........................................ 41 3. §. Szabadosok emlékei; l i b e r t i ............................... 120— 122
2. §. V ilá g r é s z e k .......................................................... u. o. 4. §. Idegenekre vagy barbárokra vonatkozó emlékek 122— 126
3. §. Tartományok ( Provinciáé) ...................................41— 43 5. §. R ab szolg ák ............................................ 120
4. §. Területek (Begiones) ........................................... 43 6. §. Névtelen emlékek, töredékek...................................127— 128
5. §. Népek ( P o p u l i ) ........................................................43-4 4
6. §. Római nemzetségek (Tribus) . . 44
7. §. Városok (Coloniae, m u n icip ia )..................................44—49 IX . F ejezet.
8. §. Fáink, várak (V ici, c a s te U a ).............................. 49
9. §. Római utak, m érföldm utatók..................................49— 58 szekrényekben álló ékszerek,
ÉS EGYÉB TÁRGYAK.
1. §. Arany é k s z e r ...................................................... 131
IV. F ejezet . 2. §. Bronz, ólom és ezüst emlékek, pecsétek, stb. . . 131— 135
3. §. Feliratos agyag t á r g y a k ....................................135 144
A CSÁSZÁROK.
Hamis f e l í r á s o k ................................................. 145 —146
A császárok időszerínti rendben....................................61—66 Etruriai felírá so k ................................................. 146

IV

V-
 XIV —

P Ó T L É K .

I. F ejezet . ü l . F ejezet .

KÖEMLÉKEK. AGYAG NEMŰ EK.

1. §. Vallási e m l é k e k ................................................. 147— 153
I. Tálcza alakú mézes lepén y-m in ták.................. . 165— 166
2. §. Földleirati e m lé k e k ............................................. 153— 155
II. Karczolt téglatöredékek.................................... 166
3. §. Az uralkodókat illető e m lé k e k ........................... 155— 156
III. Bélyeges t é g lá k ................................................. . 166— 171
4. §. Katonai e m lé k e k ................................................. 156- 159
IV. Mécsesek b é ly e g e i............................................. . 171— 174
5. §. Magánosokra vonatkozó e m lé k e k ...................... 160— 162
V. Samii edények b é ly e g e i.................................... . 174— 176

II. F ejezet .

FÉM- ÉS ÜVEGTÁRGYAK. TV. F ejezet .

A. Fémtárgyak : gyűrűk, és m elltflk; bronz lapocska, TABELLAE CERATAE.

súly, p ecsétek.......................................................... 163— 165
B. Ü veg-edények.......................................................... 165 Erdélyben talált viaszos la p o k ............................... . 177— 182
 E ls ő fe je z e t.

VALLÁSI EMLÉKEK.
ELSŐ RÉSZ

D I I E T I ) E A E.

ISTENEK ÉS ISTENNŐK.
 AZ ISTENEKET EGYÁLTALÁN ILLETŐ EMLÉKEK.

1. S z ám . I. T á b la . castellarius alatt, ha létezett, a vizvezetés gondnokát is érthetnők.

Bizonyos, hogy a kövön KAST előtt még annyi hely maradt,
Fogadináiiyi oltár a ( D I I ) MAIORES SANCTI istenek tiszteletére; miszerint oda a PR-t, ha rövidítve is R alakban lehetett volna
emelte a I l i i . Flavia melléknevii legio egyik tábori főtisztje. kivésni ; de mivel egyáltalán az első betűk belébb és egymás
alatt állanak, és a sorok végei felé rövidítések, és kisebb betűk
M é r e t e k . Magas : 0,67. Mezőny: mag. 0,28: szél. 0,81. Betűk:
mag. 0,03. i alkalmaztatnak, a PR egyedül hanyagságból maradhatott volna
el KAST előtt.
A n y a g . *)
L e l h e ly . * * ) Találták 1800-ban Ó-Budán. (COLONIA
AE LIA SEPTIMIA AQVINCVM.)
2. Szám. I. Tábla.
É s z r e v é t e le k . A párkányzat szijtagján betűk nyomai
tűnnek fel, bár azokat kivenni épen nem lehet, mi annál különö­ Fogadniányi oltár az Istenek, Istennők, a hely nemtője és valószí­
sebb, mert a felírás maga igen éles vésetű. Vájjon mi lehetett e
nűleg egy császárnak tiszteletére, (kinek azonban neve későbben
felírás ? — ez nem is sejdithetö. Mivel a felírás így is bir érte­
kivésetett); emelte M. AVRELIVS VALENTINIANVS.
lemmel, a homloktagra pótlék gyanánt alkalmazott DIIS-t vagy
NVMINIBVS-t függőben hagyjuk. ( L. Orelli-Henzen : Inscriptio­ M é re t e it . Egészben, mag. 1.35. A tönkön mag. 0.65: sz. 0.40.
num Latinarum Selectarum Amplissima Collectio, DI. 5713.) A mezőny : mag. 0,51; sz. 0,375.
L e l h e ly . Kikotorta a vidra a hajógyári sziget hídja szom­
F e lír á s : Olvasás : szédjában. Mint Srhröll lovag főfelügyelő ajándékát behozattam
l - M A I O R I B V S ' MAIORIBYS
a múzeumba 1868. november 4-én.

2. S A N C T I S L NÁE SANCTIS Lucius NAE É s z r e v é t e le k . Ezen emlék a törzs keskeny volta miatt
aránytalanul magasnak tűnik fel, mi még inkább a talapzat-
3. V I V S C M P A N v S v iv s c am panvs
és a párkányzatról áll. A felírásból négy egész sor készakarva
4. K A S T L E G I t t I F L (praefectus) KASTrorum LEGionis IIII.
ki van vésve, úgy, hogy az ottan állott császár vagy császárok
5. P R O S A L V E SW I PRO SALVTE SVA ET FLav,ae
neveit még közelítőleg sem lehet meghatározni. E gy régibb irás
6. S V O R A M ‘ V ' S ’ L ' M . SYORYM Votum Solvit Libens Merito. nyomai mindenütt észlelhetők; a 8-dik sorban a LÉG G-jében a
pont és az S-nek csak ez lehet oka.
I r o d a lo m . M iller , Acta Musei Nationalis ; 223. 1. és
M ommsex Corp. Inscr. Lat. III. i. 3468. ki szintén KAST alatt F e lír á s : O lv a s á s :
praefectus lastrensist akar értetni.
i- R I I S D E A B V S Q dus deabvsQuc
J e g y z e t e k . Valószínű, hogy a véső az 5-ik sor elején a
PRAEF(eetus) szót kihagyta, mely nélkül maga KASTRÍorum)
2. G E N I O Q V E L OC I genioqve loci
3. / / / / / / / / / / / /////////'
vagy KASTR(ensis) helyes értelemmel nem bir. Igaz, hogy velatu
castrenses is fordulnak elő, de ezen olvasás oly ritka, miszerint 4-/ / / / / / / V II i ' / Iliit
eddig csak egy példányban találjuk. (Novum Columbarium de la
Vigna Codiui, Via S. Sehastiano, Rómában). íg y okoskodik
Desjardins úr. — Miller : Acta Musei Nationalis fenebb idé­
7. M • AVR • VALENTI m. AVReiius v a l e n t i
zett helyén e követ ismertetvén, KAST alatt Kastellarius-t,
3- NIANVS V C LEG S NIANVS Vir Clarissimus LEGatus
mintegy várda-gonduokot sejdit és véleményét avval okadatolja,
hogy tíeivert Monum. Dacica 96-ik lapján ezen név : CASTEL- 9- A V G • P L • P • R • AVGusti Praeses Loco Publico Posuit (?)

LARIVS, egy felíráson előfordul. De Mommsen Corp. Inscr.
Latin. III. I. 92. alatt ezen felírást a hamisak közé sorozza:
különben castellum a vizvezetésnek egy részét is teszi, és igv
*) Minthogy a kőemlékek majdnem egyátalábnn mészkőből készül­
tek, mely az ó-budai, aquincumi emlékeknél a lis-czeVi, vagy környékbeli,
az ó-szőnyiekre nézve pedig az almási bányákból vétetett, az anyagot
csak akkor fogjuk külön emliteni, ha az másféle kőnemből vagy fémből
való.
*♦) Valahányszor biztos adatok hiánya miatt a Idhdy kétes, azt meg
sem említjük.
I r o d a l o m . Mommsex C. I. L. III. i. 3418. ki a 9-ik sorban
P l PR-rt olvasott.
J e g y z e t e k . Magán az emléken világosan ez áll az utolsó
sorban : C AVG • PR • P R, az az a PL. ha mindjárt igy kellene
olvasni, két külön szónak alig tartható. Egyébiránt V -C -től
kezdve a 8. sorban, PR-ig, az alatta lappangó más irás miatt,
kétes az olvasás; azonban végének PRoPRaetore lesz az igazi
értelme.

V.
 4

3. Szám. I. Tábla. Iro d a lo m . Páur I ván M. Akad. Értesítő. 1857. 232.

Fogadmányi oltár töredéke, melyet a visszatérő Isteneknek SVETRIYS M ommsen , C. I. L. HI. i. 3429. A 4. sor végén ECT-et
olvas.
SABIXTS alsó-pannoniai LEGATVS AVGVSTI PRO PRAETORE
emelt. J e g y z e t e k . Ezen Suetrius Sabinus, legatus Pannoniae infe­
rioris a m. n. múzeumnak egy másik emlékén is (1. 33. sz.) fordul
M é r e t e k . Mag. 0,82. Mezőny:mag. 0,24; szél. 0,61. Betűk :m. 0,06.
elő. Eme másik emlék felírásából ismerjük az itten felhozott
L ie lh e ly . A pesti sánczokból, Contra-Aquincum teréről,
D ii reduces patrii egyikét, t. i. Jupiter Accion-1, kit evvel
kttldé be 1848-ban november 8-án Klauzál őrnagy a múzeumba.
Suetrius tisztelni kívánt. Ezen Istenségnek nevét igen elmésen
É s z r e v é t e le k . A párkányzatnak simára való lefaragta-
alkalmazó Renier León úr Festus Avienus egyik idézete nyo­
tása eléggé tanúskodik arról, hogy ezen fogadmányi kő valami
mán, melyben az Accion név a mai genevai tónak tulajdonit-
épületben volt használva. A felírásnak csak négy első sorát bírjuk.
tatik. Érdekes, hogy e szerint Suetrius Sabinus-nak hazáját is
F e lír á s : O lv a s á s : megállapítva látjuk.
1. D I S- R E D VCIBVS Dbs r e d v c ib v s A negyedik sor végén az ET - CC, állítólag ETCETERA olva­
2. PATRI I S P ATRIIS sást kissé kétesnek tartom, mivel a betűket inkább ET-CC-nek
SVETRIVS" S AfeN ""S s v e t r iv s s a b in v s vagyis ET-CO-nak vélem olvasandóknak, s igy, csakhogy COS-ra
4. LEGiVGPRPRTCC LEGatusAVGustiPRoPRaetoreETCC. kiegészítve, áll a múzeumi jegyzőkönyvben is.

2. §•

IVPITERRE V O N A T K O Z Ó EMLÉKEK.

4. Szám. I. Tábla. bibornok kertjébe; a n. múzeumba hozatott ‘1857-ben deczem-

ber 1-én.
lupiternek és az összes Istenek és Istennők tiszteletére emelt fogad-
É s z r e v é t e le k . Az oltárka, jobb oldali ormának letörésén
mányi kő. Készíttették G. ATILIYS POLIANVS és POLIO
kívül, ép. — A betűk nem annyira a késő kort, mint az ügyetlen
aquincumi tisztviselők.
vésőt árulják el. — A kitetteken kívül, a leveles pontok nem
M é r e t e k . Mag. 0,85. Mezőny: mag. 0,48; szél. 0,61. Betűk: léteznek ; T ARSINIVS szónál pont nem látszik.
mag. 0,05.
F e lír á s : O lv a s á s :
L e ll ie ly . Utoljára K rail P ál pesti polgárnak kertjében volt
1855. aug. 7-dikeig; valószínűleg ó-budai emlék. 1*1 * O M 6 lövi Optimo Maximo
a. T AR SINIVS Titus ARSINIVS
F e lír á s : O lv a s á s :
3. S I T A -V E TE SITA VETEranus
1. I cí O & M é lövi Optimo Maximo
t. L E G ‘ II ‘ A D LEGionis Secundae ADiutricis
2. D I S D E AB\S Q DIiS DEABVSQve
s- V •S ‘ L • M Votum Solvit Libens Merito.
3. O M N I B \ 5 G A I OMNIBVS GAIus
I r o d a l o m . M arini kéziratában, melyet Pray- tói és M igaz-
*• ATI L - P O L I A N Vs ATILius POLIANYS
zitól kapott. — E ckhei . kézirat, IX. füzet a bécsi csász. érem­
DEC i t D I L I C T DECnrio jEDILICius ET
tárban, 1.10. és 7. 40. — Kiadta S chöxwisner (I. R. i. p. P. r. II.
PO L IO AVG C O POLIO AVGu8talÍ8 COloniae 255. 1. V II. sz. a. Adpend.); — S estini ( Viaggio, 2651.); — K atan -
i. A Q ' V ' S • L ' M AQuinci Votum Solverunt Libentes csich (I. a. g. v. I. 423 1. ccclx . sz . a.). — É rdy rajzban küldte
Merito.
MoMMSEN-nek, kinél C. I. L. III. i. 3435. számnál előfordul.
I r o d a l o m . Közié az Archaeol. közlemények I. köt. 224. lap­
ján P áur I ván. — M ommsen C. I. L. ü l. i. 3456.; ki véli, hogy
Folio mint atya, szabadosi minősége miatt, Polianus fia után áll.
6. Szám. I. Tábla.
Jegyzetek. Feltűnő GAI (Gaius)-nak efféle rövidítése,
mely igy sehol nem fordul elő. A két férfi közt, kik közösen IVPITER-nek M. IVVENALIS Beneüciarius Procuratoris Augusti-től
ezen emléket készíttették, egyik az aquincumi coloniának tizedese szentelt fogadmányi kő.
és régi építészeti felügyelője, a másik pedig a hatosok, Seviri Au­
M é r e t e k . Egészben, m. 0,68; sz. 0,40. Mezőny: m. 0,80; sz. 0,27.
gustales, testületének egyik tagja volt. Betűk: m. 0,4.
I . e lh e ly . Találták 1841. Ó-Budán. Kiss Fcrencz ajándéka.
É s z r e v é t e le k . Az oltárka igen rongált állapotú; irás-
5. Szám. I. Tábla. lapján, mely többszörös tagozatú kerettől van körülfoglalva, sok
az egyenetlenség, miért is nehéz a szöveg megfejtése. Két oldalán
IVPITER-nek T. ARSINIVS SITA liadastyán által emelt
az előlapéhoz hasonló négyszögü mélyedésekben balra patera,
fogadmányi kő.
jobbra praefericulum látható. A porhanyó kő föszszel volt be­
M é r e t e k . Egészben, m. 0,70; sz. 0,82. Mezőnyben, m. 0,82; húzva és vörösre festve. A 4-ik és 5-ik sor- betűi, főleg az
sz. 0,82. — Betűk, közép magassága : 0,04. újabban történt vakarások miatt, inkább gyaníthatok, mint
I .e lh e ly . Valószínűleg O-Budáról került Váczra, Migazzi kivehetők.
 5

F e lír As : O lv a s á s : | F elírAs : O lv a s á s :

1. <* I //// M Ioyí [Optimo] Maximo 1. I • O • M lövi Optimo Maximo

2. M ////////1VS M[areus Anrel]IYS ? 2- F L A V I V S FLAVIVS

3. I V V E N A L i S IVVENALIS, 3. D E C M V S DECiMVS

4. B PR OC # G BEneficiarius PROCuratoris AVGusti, l V • S • L • L •M • Votum Solvit Libens Laetus Merito.

5-VSLA Votum Solvit Libens Animo.

I r o d a l o m . Kiadtam az Archaeologiai közlemények IV. kötete
50. lapján; a DECbMVS-ban az állítólagos kicsi I a kövön nin­
csen, és igy DECius MVS-nak is, olvasható; valamint Renier
I r o d a l o m . Kiadta É rd Y Írásbeli jegyzetei nyomán H áufler
Inscr. R. de l’Algérie 3756. számában szintén DECMVS említtetik.
(Buda-Pest czimü munkája 36. lapján, II. sz. a.) ig y :IO V I OP •
M i MCD • VLPIVS |IVVENALIS j B •PROC •AVG j V- S •L • M .; e's
u. a. S chmidl őst. Blatt. 1846. 380. — M ommsen C. I. L. III. i.
3442.
9. Szám. I. Tábla.
J e g y z e t . Beneficiariiisok voltak a közönséges szolgálattól
fölmentett katonák, kik valamelyik főbb tiszt mellé valának ren- | Fogadmányi kő-töredék, melyet IVPITER-nek ZEN'O emeltetett.
delve. Lásd alább a 13. számú követ.
m é r e t e k . Egészben, m. 0,23; sz. 0,15. Mezőny: m. 0,9; sz. 0,15.
Betűk: 1. sorban 0,2; a többi 0,3.
A n y a g . Feketés mészkő.

7. Szám. I. Tábla. L e ih e ly . Találták november 9-én 1868. az ó-budai szeszgyár

területén, honnan december 19-én behozattam.
IVPITERnek TI. CLAVDIYS VALENS beneficiarius által É s z r e v é t e le k . E kicsided kőnek alsó része hiányzik, miért
elkészíttetett fogadmányi kő. is csak a párkányzatot és a felírásnak mintegy harmadát teszi.
A 3-ik sorban a Z betű meg van fordítva. A 4-ikben csak a három
J lé r e t e k . Egészben, m. 0,65; közép szél. 0,26. Mezőny, m. 0,37; betű felső vége látható.
sz. 0,26. — Betűk : m. 0,025.
L e i h e ly . Ó-Budán, a hajógyári felső szigeten 1841. év F e lír á s : O lv a sá s:
september havában találták. Kiss Ferencz ajándéka. 1. I O M lövi Optimo Maximo
É s z r e v é t e le k . Ezen kis emlék, a talapzatán ejtett sérülésen 2. A V R AVRelius
kívül, egészen é p ; de alakja szabálytalanná válik az áltál, hogy
3. XEN O ZENO
talapzata párkányánál keskenyebb, és hogy oldalai a függély-
4. p TV RIV, vagy PLV, vagy DIV ?
töl egészen eltérnek. Hasonlólag az irás betűi gyarlók, és igen
változók, az utolsó soré pedig*, szokás ellen, a felsőbbeknél na­
I r o d a l o m . K özlö ttem az Arch. Értesítő I. köt. 66. lapján.
gyobbak. A régi irás nyomai látszanak. — M ommsen i. m. ü l . 2. 6455. sz. a., de a 4 -ik sor nélkül.

F e lí r á s : O lv a s á s :

1. I'O M lövi Optimo Maximo

10. Szám. I. Tábla.
2. TI CL V A L E ’ S Tiberius CLaudius VALENS

s. £ BEneficiarius IVPITER tiszteletére emelt fogadmányi k ő ; ezt HADRIAN VS császár

4. VOTVM VOTVM üdvéért Aquincum városának tiz utczája (?) felajánlotta.

s. S• L M Solvit Libens Merito.

méretek. Mag. 1.08; a talap szél. 0,50. Törzse vagy mezőnye:
m. 0,57; sz. 0,50. Betűk : 2—5 sorban : 0,05.
I r o d a l o m . Közlötte É r d i jegyzetei nyomán H áufler
L e i h e ly . Ó-Buda; állott a kis-czelli zárdában. Schönw.
(Buda-Fest 36.1. IV . sz. a.), és u. a. S chmidl őst. Bl. 1846. 380.;
É s z r e v é t e le k . Az emlék, bár egész, mégis igen sérült,
M ommsen, i. h. 3439.
és nehéz olvasásu; mert az alsó betűk igen szenvedtek az idő­
től, s'öt egy régibb felírás nyomai is láthatók az 5-ik sorban, és
alább is.

8. Szám. I. Tábla. F e lír á s :

Fogadmányi kő, melyet I\PITER-nek FLA1 B S DECIMVS emelt.

1. I i O é M «5 lövi Optimo Maximo
2. O B í S A L V T OB SALVTEm
méretek. Egészben, m. 0,92; szél. 0,33. Mezőnyben, m. 0,33; s. H A D R I N I HADRIANI
szél. 0,40. 4. A V G ^ V & X AVGusti Vici X(decem)
L e ll ie ly . Ó-Buda, Schwanfelder malmában; birtokosa
5. p V i P O PVblice POsuerunt.
a múzeumnak ajándékozta november 4-én 1868-ban.
É s z r e v é t e le k . A párkányzat eleje díszítményének leg­ I r o d a l o m . Kiadta Schönwisner de rúd. lacon. 178. 1. —
nagyobb részétől meg van fosztva. A z iráslapon több nagyobb K atancsich (I. A. G. V., I. köt. 366. 1. XVIII. sz. a .); itt hiányos
természetes mélyedés mutatkozik, melyek az emlék elromlása a 2. sorban : OB SALVE, a 3-ban : HADRIAN. — A 493-dik
előtt valószínűleg valami kőragaszszal ki voltak töltve. lapon 126-dik évre Kr. u. helyezi.
2
f
Sestini, Viaggio-jában 195. 1.; és utána hibásan Okelli 815.
sz. a.; mert itt : OB SÁL VT • H AD R IA:N I AVGVR áll.
M iller, Acta musei nat. 221. 1. — Magyarázatait, melyek
hamis pontozáson alapszanak, el nem fogadhatjuk, mert sem a
„ VICTORIS decies Publica Vota Posuerunt Omnes, * sem a „Vota
X. Posuit Veteranus Provincialis O ptio' nem helyes. Azonban
kevesebbé erőltetettnek látszik, ha igy érteménvezzük: Vota X-en-
nalia PVbliee POsita. K atancsich I. A. G. V. I, p. 366. n. X VIII
has. a 492. 1. — Mommsen i. m. 3431. sz. a. : Vici X-met
fogadja el.
É rdy is így olvassa a 4. és 5. s o r t: Augusti Victoris decies
publica vota posuerunt omnes; vel vota X-ennalia publice posita.
J e g y z e t e k . E felírásnak érdekét emelik ezen szavak :
V(ici) decem, melyekből tanuljuk, hogy Aquincumnak legalább
tiz utczája vagy városrésze (bourgade-ja) volt. (íg y okoskodik
véleményünk ellen Desjardins ur.)
11. Szám. II. Tábla.
IVPITER-nek fogadmányi követ emelnek T. AELIVS CELSVS, neje
és Ma, MARCVS AYRELIVS és L YCIYS VERVS császárok üdve-,
visszatérte- és győzelméért.
M é r e t e k . Egészben, m. 1,50; szél. 0,64. Mezőny : m. 1“ ; szél.
0,52. Bettik : 1 sor : 0,12; 2-dik : 0,07; 3— 4 sorban : 0,06; a kővet­
kezőkben : 0,05.
I ie lh e ly . Budán, a nádor alsó kertje körül találtatott
1816-ban a Duna partján. Miller A. M. N. 222. 8. azt kérdezi,
vájjon nem-e azon kövekből való, melyeket V l-ik Károly császár
a Bánátból Bécsbe szándékozott vitetni, de ottan elsülyedtek ?
— Ezeknek, Ariostitól eredő leírását bírván, e kérdésre határo­
zott nemmel felelhetünk.
É s z r e v é t e le k . Kétségtelenül a n. muzeum legügyesebben
készült felirásos emléke. Oldalain jobbra Minerva, balra Mars
hátul Pluto ? Mommsen szerint Ceres, melyről az eredeti szöveg
említést nem tesz, alakjai domborodnak k i ; s ámbár nem lehet
raindenképen tökéletes rajzuaknak elismerni, mégis a többiek­
től eltérve, az egész kivitel gyakorlott szobrászt vagy épen mű­
vészt sejtet velünk.
F e lír á s : O lv a s á s :
1 .1 O M lövi Optimo Maximo
2- P R O • S A L V ' E PRO SALVTE
s. E T R E D I T V E T - ET RED1TV ET
a V I C T O R I A IJVP VICTORIA IMPeratorum
s. D V O R \M • Ar G DVORVM AVGufitorum
e. T A E L - C E L S V S - Titus AELius CELSVS
7. C V M P E T O i i ACVM • PETRONIA
s. R E S P E C T A ■ Gí Í vg RESPECTA CONIVGe
*. 'ETjE.CELSfoo FILO ET Tito AELio CELSINO FILiO
10. E A L- VG D E D I G E KALendis AVGustis DEDIcave-
n. M A C R I N O E T MACRINO ET runt
i2. C E L S O - C O S CELSO COnSulibus
is. V L M Votum Libenter Merito.
I r o d a l o m . Közlötte M iller A. M. N. 222. 1.
M ommsen, i. m. 3432. sz. a.
J e g y z e t e k . Érdekessé teszi ezen emléket a nap, melyen
felajánltatott, t. i. Augustus hó kalendája, azaz elseje, M. POM-
PEIVS MACRINVS és T. IYVENTIVS CELSVS consulatusa alatt,
V.
vagyis 164-ben Kr. sz. után. íg y az említett császárok nem
mások, mint Marcus Aurelius és Lucius Verus. Az érintett had­
járatot Armeniában L. Verus maga vezényletté a parthok ellen
a feliratit megelőző évben, t. i. 163-ban; visszajött 166-ban.—
M. Aurelius neve azért egyesittetett L. Verus-éval mert azon
hiedelem terjedt el, hogy maga is csatlakozni fog vejéhez és
Lucillát hozzá keletre kisémi; azonban leányát csak Brun-
dusiumig kisérte és Rómába tért vissza.
A 9-ik sorban FIb áll, nem F lb ; a 10-ikben pedig DEDIGI
nem DEDIC • I.
Millernél a 8-ik sorban RESILOTA áll RESPECTA h. — és
X, M, V L M (solventes) h. — A z e helyen állni szokott S-nek
semmi nyoma, ezen eset azonban alább a 16-dik, valamint a
19-ik szám-nál is fordul elő, miért is a fennebbi módon olvasom.
12. Szám. II. Tábla.
IY P IT E R tiszteletére AYRELIVS FIRM INVS hadastyán által emelt
fogadmányi kő.
M é r e t e k . Egészben, mag. 1,20; szél. 0,45. M ezőny: mag. 0,45:
szél. 0,31. B etű k : mag. 0,05.
I .e llie ly . ? ; Jankovicli Miklós hagyatéka (1. a m. n. Muzeum
1846-iki jegyzőkönyve 6-ik számát).
É s z r e v é t e le k . E kő felső bal- és alsó jobb részén meg van
sértve; a felírás ép. Oldalain a praeferietdum és a patera kidom­
borodnak.
F e lír á s : O lv a s á s :
!• I 0 _ M lövi Optimo Maximo
2- AV R E L I V S AVRELIVS
a- F I R M I N V S FIRMINVS
VETERANvS VETERANVS
5- S • V • L- Solvit Votum Libens
8- M • tó Merito.
I r o d a l o m . Mommsen, i. m. 3669.
J e g y z e t e k . A veteranus, kiről szó van, alkalmasint a Legio
II. Adiutrixhoz tartozott; egyébiránt ennek meghatározására
az emlék lelhelyét kellene pontosan ismernünk.
Feltűnő, hogy Schönwisner a 6. sz. alatt, és az itt is elő­
forduló levél helyett mely pontul szolgál, lángoló szivet értelmez,
és azt a halott iránti kegyelettel összekapcsolja. (1 .1. R. I. P. P.
R „ U. 262, 273.11.)
13. Szám. II. Tábla.
IY P IT E R tiszteletére M. V LP IV S VRSINVS, egy PROCVRATOR
AYGVSTI benefleiarinsn által emelt fogadmányi kő.
M é r e t o k . Egészben, mag. 1,06. M ezőny: mag. 0,46; sz. 0.44.
B etű k: mag. 0,04.
L e lh e ly . Találtatott 1841-ben Ó-Budán, december havá­
ban a fílatoriánál. Kiss Ferencz ajándéka.
É s z r e v é t e le k . Ez emlék jó l van fentartva; a mélyedések
a kőben természetesek; oldalain a [traefericidum és a patera
láthatók. írása határozott, csinos.
 7

F e lír á s : O lv a s á s : F e lír á s : O lv a s á s :

1. I O ti M lövi Optimo Maximo 1- I O M lövi Optimo Maximo

2. M * V L P I V S Marcus VLPIYS 2. M A V R E L Marcus AVRELius
3. V R S I N V S VRSENVS 3- P O M P E IV S POMPEIVS
4- ® PR OC & AVG BEneficiarius PROCuratoris AVGusti 4- DEC • COL AQ DECurio COLoniae AQuinci
5. V i S L & M <í Votum Solvit Libens Merito. 5- V • S • L • L • M Votum Solvit Libens Laetus Merito.

I r o d a l o m . Megvan Kiss F erencz jegyzeteiben. — É rdy I r o d a l o m . M illes cod. 15772. 7. lev. — P ocock, 122. 6 .—
jegyz. nyom. H a u f ie r , B.-P., 35.1., L sz. a.— M ommsen, i. m. 3454. E ckhel 1 , 6, és 7, 36. — M arini Pray ms. — Közié Schönwisner In

J e g y z e t e k . A Beneficiarius-okra nézve 1. fölebb a 6-ik Bőm. Iter........II. 195. 1. S estjni Viaggio 244.1. K ataxcsich Istri
szám alatti jegyzetet; az itten emlitett katona szinten a tar­ Adc. G. V . ; I. köt. 404. lapján némi eltérésekkel.
tomány PROCVRATORa, az a z : a császári adók beszedésére Magyar- és Erdélyország képekben, Pest 1853.1, 73. 1. É r d y
küldött főtiszt oldalán szolgált. Különben a ténykedés minőségé­ kiadta rajzzal.
nek a PROCVRATOR mellett nyilván ki kellene tétetnie. (Lásd a
19. számot.)
16. Szám. II. Tábla.

14. Szám. II. Tábla. IY P IT E R tiszteletére YA LER IYS YICTOR, a procurator benefi-
ciariusa által emelt fogadmányi kő.
IV P IT E R tiszteletére L. AEM ILIVS OPTATYS, a Il-ik LEGIO
A D IY T R IX tribiug'a által emelt fogadmányi kő. M é r e t e k . Mag. 0,72. Mezőny : mag. 0,28: szél. 0.31. Betűk :
mag. 0,05.

b é r e t e k . Magas : 0,75. Mezőny : mag. 0,28; szél. 0,26. B etűk:
mag. 0,045.
L e lh e ly . Ó-Buda? — Yáczról, a püspök kertjéből 1857-ben
hozatott a m. n. múzeumba.
é s z r e v é t e l. Majdnem ép állapotban levő emlék; Írása
könnyen olvasható.
L e lh e ly . Ó-Buda; Kiss Fcrenez ajándéka.
é s z r e v é t e le k . A kő faragmányai meglehetős épségüek.
a felirásos lapon több természetes mélyedés van, de ezek az olva­
sást nem nehezítik. Az utolsó sorban V előtt egy A nyomai
vannak.
F e lír á s : O lv a s á s :

F e lír á s : O lv a s á s :
i- I • O • M lövi Optimo Maximo
1- I O M lövi Optimo Maximo 2. ML VICTOR VALerius VICTOR
2. L -JÉ M I t v s Lucius AEMILIVS sic 3. -B PROC BEneficiarius PROCuratoris
3- O P T A T \ S ÖPTATVS 4. A V • L • M Vovit Libens Merito.
t-TRIB^M IL TRIBunus MILitum
«■ L É G ■ II • A D LEGionis Il(secundae) ADiutricis I r o d a l o m . Kiss ira taib ól,és saját leírása nyom án M ommsen
i. m. 3448.
«• V • S • L • M Votum Solvit Libens Merito.
J e g y z e t . A beneficiariu s- és procuratorra nézve tett ész­
I r o d a l o m . MARixi-nál Pray és Migazzi kézirataiban. — revételeket 1. a 6 -ik és 13-ik sz. a.
E c k h e i . i. h. 1, 11; és 7,41. — É rdy rajzban adta MoMMSEN-nek, 1.
i. m. 3434. — Közié S chönw isner (I. R. I. P. P. R . ; II. köt.
247. 1. az Adpendixben).
S estini ( Viaggio, 256. 1.). 17. Szám. II. Tábla.
K atancsich , I. A. G. V . ; I. 420. 1.; az első sor kihagyásával.
IY P IT E R tiszteletére Y IB IY S AYGYSTALIS, procuratori beneíi-
J e g y z e t . A tribunus militum vagy tribunm legionis egy
ciarius által emelt fogadmányi kő.
cohorsnak parancsnoka volt; s igy egy legio-ban 10 tribunus
volt alkalmazva.
M é r e t e k . Mag. 0,70. Mezőny : mag. 0,32; szél. 0,30. Betűk
mag. 0,05.
L e lh e ly . Ó-Buda (A . M. N. 217. 1.).
15. Szám. III. T áb la. é s z r e v é t e l. Durva párkánya mindkét oldalon leütve; ta­
lapzatán is sérülés észlelhető. Felirásos lapja ép és tiszta.
IY P IT E R tiszteletére M. AYR. POMPEIYS, aquincumi tizedes által
emelt fogadmányi kő. F e lír á s : O lv a s á s :

M é r e t e k . Mag. 0,93. Mezőny: mag. 0,32; szél. 0,35. Betűk: 1. I • O • M lövi Optimo Meximo
1. sorban 0,43, a 3-ban 0,35. 2. V I BI \ S AV VIBIVS A V
é e l h e l y . Valószínűleg Ó-Buda; állt Széchenyi grófné kert­ 3- G V S T A L I S GVSTALIS
jében, M illes; innen Váczra került a püspök kertjébe; behozatott 4- D P R O A V G Beneficiarius PROcuratoris AVGusti
1857-ben dec. 1-én a m. n. múzeumba.
s. V • S • L • L • M Votum Solvit Libens Laetus Merito.
é s z r e v é t e le k . Az emlék csak felső részében és az irás
2 — 3 sora közt balra kissé sérült. Itt is a praefenculum a jobb, I r o d a l o m . Közölve M iije r által. (A. M. N. 217. 1. 3 sz. a.).
a patera a bal oldalon áll. — M ommsen, i. m. 3449.
2*

V*
 J e g y z e t . Itten Augustalis Vibiusnak nevét, nem hivatalát J e g y z e t . A beneficiarius- és procuratorra való észrevételt
jelenti. A PRO rövidités a 4. sorban PROC(urator) helyett szo­ lásd a 6. 7. 13. és 16. számokban.
katlan, a pont utána hiányzik.

20. Szám. III. Tábla.

18. Szám. II. Tábla.
IV PITER-nek F L A YIYS A T T IC I AXYS, LEGIO I. ADIutrixbeli
IVPITER-nek ORATIVS PROCVLVS a COHORS M IL L IA R IA MAVRO- katona emel fogadmányi követ.
RYM-ba tartozó l o v a g által emelt fogadmányi kő.
M é r e t e k . Mag. 0,84. Mezőny : mag. 0,38; szél. 0,45. Betűk :
M é r e t e k . Mag. 0,82. M ezőny: mag. 0,37; szél. 0,23. Betűk: mag. 0,065.
mag. 0,04. Anyag. Balaton vidéki, Werfner-homokkőnek nevezett,
L e lh e ly . Ó-Buda. vörös kő.
É s z r e v é t e le k . Az emlék ép, iratos tábláján egy-két termé­ I . e lh e ly . Lesencze-Tomajon (Szala megye) találták 1802-ben
szetes mélyedés van, de ezek az olvasást nem zavarják. Kresznerics szerint; gr. Deym Ferencz küldeménye 1861. october
30-án.
F e lír á s : O lv a s á s :
É s z r e v é t e l. Ezen oltárka nemcsak anyaga, de elrendezése
1. I O M lövi Optimo Maximo miatt is felötlő. A párkányzat a pillértörzsből 0 ,08' m-nyire rúg
2. <CR AT I V S hORATIYS ki. A talapzat két lépcsőt tüntet fel, melyek középeit befelé hú­
zódnak. Az emlék oldalain kidomborodnak jobbra egy tegezféle
3- P R O C v L^S PROCVLVS
szerszám, melyet némelyek parazonium-nuk tartottak; a bal
a EQ * C O H EQues COHortÍ8
oldalon egy delfinen álló sasnak esetlen alakja látható. A kövön
s. (x) • M V R Milliariae MAVRorum a hal feje a bal, farka pedig a jobbik láb alatt tisztán látható.
e. V • S • L • M Votum Solvit Libens Merito. A tegez szalagjai is e kövön tisztábban, és oldalt lelógva ki­
vehetők. E rajz épen nem pontos.
I r o d a l o m . Miller e követ az Acta mus. nat., 226. lapján
igy adja: TÓM ' « ORATIVS PROCVLVS ! EQ. COH X. MYR , mit F e lír á s : O lv a s á s :
É rdy a kövek leírásában, mely kéziratban fenvan, MlLLEK-rel:
X-a MVR(sensis)-nek olvas. — M ommsen, i. m. 3444. sz. 1. O M lövi Optimo Maximo.

J e g y z e t . A kövön az 1-ső sorban ' áll ORATIVS előtt; 2. FL A VI V S FLAVIVS

az 5-ikben pedig nem MMR. hanem M.V R ; mi minden esetre 3. A T T I C I A ATTIC IA
helyesebb. — A maurok ezen ezeres csapatáról 1. Katancsich, AN V S •M I NVS MI
I. A .G .Y .I. sz. 542. 1.; Schönwisner (I. R. I. P. P. R., ü , 261. 1.)
s. LES LÉG • 1 LES LEGionis Primae
és az Arch. Értés. V II. 174. 1. A battai, szerbül kliszáknak neve­
zett erődítményben vagyis, a hajdani római castrumban, ez évben
9. A)-V S L- M ADiutricis, Votum Solvit Libens Merito.

szintén e Cohorst illető emléket találtak; (1. a pótlékban).

19. Szám. III. Tábla.
IYPlTER -nek M. Y L P IY S CARYS, procuratori beneficiarius emeli
ezen fogadási követ.
M é r e t e k . Mag. 0,76. Mezőny : mag. 0,36; szél. 0,31. Betűk :
mag. 0,055.
L e lh e ly . Ó-Buda, találták novemberben 1841. Kiss Ferencz
ajándéka.
É s z r e v é t e le k . A felirat lapján előforduló kisebb sérü­
léseken kívül e csinoska emlék majd egészen é p ; talapzatának
csak egy része hiányzik a jobb oldalon.
Az ajánlási minta-szólamból, V •S • L ■M az S itt is elmaradt.
(Hasonlítsd a 11. és 16-ik számokat).
F e lír á s t O lv a s á s »
I r o d a l o m . Közié K atancsich (I. A. G. V . ; I. r. 430.1.).
V eszp ré m i : Biogr. medicorum IV . köt. 460. 1. Kazzay-tól, sok
hibával; — Tud. Gyűjt. 1832.VIH. 19. K resznerics jegyzeteiből;
és R ómer F lóris (Arch. köziem. H. köt. 174. 1.). — M ommsen,
i. m. 4129.
21. Szám. Dl. Tábla.
IV PITER-uek T IB . DEXTER az exploratorok (tábori kémek)
századosa által emelt fogadmányi kő.
M é r e t e k . Mag. 0,79. Mezőny : mag. 0,43; szél. 0,45. Betűk :
mag. 0,06.
L e lh e ly . Titel.
É s z r e v é t e le k . Az emlék felső töredéke hibából a 105-ik
számú oszlop alatt fekszik; a felírás lapja tisztás, összefonások
nincsenek.

1. I • O • iM • lövi Optimo Maximo F e lír á s : O lv a s á s :

2- M VLP CA MArcus VLPius CA

1. I O M * lövi Optimo Maximo.
3. R/S D PRC RVS BEneficiarius PROCuratoris
2. T I B - D E XT E R TIBerius DEXTER
a V • L • M sic V ovit Libens Merito.
3. 7 • E X P L O R A centurio EXPLORA

Iro d a lo m . Kiadta H á ufl e r ( Österr. BI. 1846. 380. 1.); a TORV.M TORVM
u. a. B .-P . S kizzen 3, 36. — M ommsen, i. m. 3451. s. V- S- L- M* Votum Solvit Libens Merito.
 I r o d a l o m . Közié S chönwisner (I. R. I. P. P. R. II. 284. 1.) F e lír á s : O lv a s á s :

és M ille r (A. M. N. 229. 1.) mind a kettő a 2-dik isorban TI- 1. n o m lövi Optimo Maximo
Berius helyett: FIBulust olvasván. K atancsich, i. m. II. 258. —
2. N Ő N I NON1VS
Tud. Gyűjt. 1832. Y I. 24. M indszenthy . — M ommsen, i. m. 3254.
J e g y z e t . A z exjiloratorok (éclaireurek) szárnyait felhozza
3- V E R V * YERVS

Orelli-Henzen 5877 és 5878. sz. a. — Mi ezen emléket figyel­ i- B E N E BENEficiarius

münkbe ajánlja, az, hogy Titelböl származik, mely a Duna és 5. V O N E I VOtum N E IL?
Tisza összefolyásánál támadt földmagaslaton fekszik, a hajdan e- ö L M M Solvit Libens Maxime Merito.
szabadságukat folyvást élvező Jazygek területén, a római biro­
É bdy, kéziratban fenmaradt római kövek leírásában, igy adja
dalom természetes határain kívül, sem Daciához, sem Pannó­
ezen oltárkát :
niához nem tartozván és annak mintegy előőrséül szolgálván.
I o M Olvasván: lövi Optimo Maximo
N O N I juNONI
22. Szám. ül. Tábla. V É R V S VERVS

IYPITER -nek L. S EPTIM IYS LISTER , az ITYRAE-iek I. szárnyából!

B E N E BENEficiarius

hadastyána által emelt fogadinányi kő. V O M S VOtuM Solvit

S M M Sancte MeMoriae (?) — T orma barátommal
M é r e t e k . Mag. 0,54. Mezőny: mag. 0,36; szél. 0,27. Betűk: ebben állapodtunk m eg: 5. sor, YOtum Nuncupavit ET 6. Solvit stb.
m. 0,035. — Meglehet, hogy más szerencsésb olvasást talál.
L ielltely. Buda; 1780. a viziváros egyik kutjábólkihúzatott;
I r o d a l o m . H áufler : Buda-Pest, 36. 1. Y. sz. a. és S chmidl
S chönwisnek a várban látta.
őst. Bl. 1846. 384. — M ommsen , i. m. 3443. K i a két utolsó sort
É s z r e v é t e le k . A csinos oltárka csak ittott kissé sérült.
így adja: VONLII ÖLMAO, melynek olvasásáról ezt mondja:
Felírása összefonásokkal nem bir és könnyen olvasható; betűi
literis pravis; videtur lapicida errasse, cum scribere vellet:
aránylag szélesek, esetlen alakúak. BENEficiarius L • H •AD Y O T V • S • L •M •
F e lír á s : O lv a s á s :

1- I O M lövi Optimo Maximo

24. Szám. III. Tábla.
j- I T s T p t i m í Lucius SEPTIMI
3. V S * L I S T E YS • LISTE IYPITER -n ek és a nemtönek két II-d ik legiobeli katona által
4. R • V E • A L I R • VEteranus ALae Primae ajánlt fogadmányi kő.

s. E T V R E O ETVREO
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,67. Mezőny: mag. 0,27; szél 0,25.
«.RVM'EX-I C RVM • EX Immuni Consularis Betűk: mag. 0,025.
.
7 v • S • L M. Votum Solvit Libens Merito. L e ll ie ly . Mommsen O-Budainak mondja.
É s z r e v é t e le k . E kis emlék felírása három különböző téren
I r o d a l o m . Közié S chönwisner (I. R .I. P. P. R., II. 224. 1. van alkalmazva; t. i. a párkányzaton, a rendes lapon, és a ta­
Adpend.) lapzaton. Fentartása majd sértetlen, az irás egészen olvasható;
S estini , Viaggio 252. 1. az összefonások a szokottak. A szükebb párkányon a „LOCI“
K atancsich , ki látta 1778-ban; kéziratban, és (I .A .G . V . ; I. szónak semmi nyoma.
408. 1.)
F e lír á s :
M h ,ler , (A. M. N .) 229.1. — M ommsen, i. m. 3446.
J e g y z e t e k . Etureorum, Ituraeorum helyett használatik. 1. I O M T G E N I O lövi Optimo Maximo ET GENIO
Az Itureusók három csapatját ismeijük. (L. Orelli-Henzen, 5050., 2. SE P T COGI SEPTimius COGI
5051., 5052., 5443. és 4007. számait) U. o. 5443. sz. a. Alá
s. T A T V S • C • A TATVS, Custos Armorum
I. Augusta Ituraeorum Sagittariorum emlittetik. Hasonlítsd Nőt.
4. T • SEPT • CÁR ET SEPTimius CAR
Dign. (Böcking, I. 69. 1. II. kötet 72.)
A 6-ik sorban Schönwisner ex Iconiensibus-t olvas; mit s. VS • M i t ■LÉG VS, MILITes LEGionis

M iller (A . »». 229. 1.) szintén követett, valamint a LISTER e. ii a d p f s ev - n. ADiutrix Piae Fidelis SEVerianae
nevet Listra, Lystra lycaoniai város nevétől származtatott. E rdy 7. V - S •L *M • Votum Solvunt Libentes Merito
kéziratában a 6-ik sorban IC (talán IConio ?) áll. — Azonban s. POMPEI AN POMPEIANo
M ommsen is így olvassa: EX I(MMVne) C(onsularis). -
o. T PELIGNIANo E T PELIGNIANO
io. COS • COnSulibus.

23. Szám. III. Tábla. I r o d a l o m . M ill e r A. M. N. 270.1.-— M ommsen i. m. 3457.

IYPITER-nek NONIYS YERYS-tól ajánlt köemlék.
M é r e t e k . Magas : 0,68. Mezőny : mag. 0,34; szél. 0,24. Betűk :
mag. 0,05.
L e lh e ly . Ó-Budán 184%. a filatoria körül ásatott k i; Kiss
Ferencz ajándéka.
É s z r e v é t e l. Csinos ép oltárka; iráslapja kevéssé sérült;
a düledező egyenetlen, kettőzött, betűk gyakorlatlan vésőt
J e g y z e t . A felajánló fivérek éltek Alexander Severus ide­
jében, 231-ben Kr. sz. után, mint ezt a rendes Consulok: CLAV-
DIVS POMPEIANVS, és T. PLAV. PELIGNIANVS előforduló
nevei bizonyítják. — A fegyver-gondnokok, Custodes armorum,
kik mint őrök a fegyvertáraknál alkalmazva voltak, előfordulnak
a katonai ügyekről szóló czikkben, jelesen a 147-ik és 149-ik
számoknál. Desjardins GENIO [LOCTJ-t, Mommsen GENIO [CEN-
TVRIAE]-t akar itt értetni.

árulnak el.
a
r

10 —

25. Szám. ül. Tábla. F e lír á s :

1. I O M
IVPITER-nek ELAGABALYS üdvéért fogadmányi követ emel 2. L•S EP VE RÁN V S
L. SEPTIMIVS CONSTAJÍTINVS katona tiszt (OPTIO).
3. V ET - L E G • II •A D P F■
M é r e t e k . Magas. 0,80. Mezőny : mag. 0,39; szél. 0,25. B etű k :
4. //R O • V O T O • SV III
mag. 0,08. s. // E P T O • I N E X
Leihely. O-Buda a hajógyárnál; beküldte Schröll lovag, « • / / E D I T I O N E
főfelügyelő, 1865. Qct. 24-én. 7. P A R T H I C A
É s z r e v é t e le k . Elagabal császár nevei az irás folya­ 8. //P ANTONINO T o ADVE....
mából kétszer annyira ki van vésve, hogy ANTONINVS-ból egy
9- COS
betűt sem lehet a 10-dik sorban olvasni.
O lv a s á s : 1. lövi Optimo Maximo
F e lír á s : ^ O lv a s á s : 2. Lucius SEPtimius VERANVS
3. VETeranus LEGionis II. ADiutricis Piae Fidelis
1. I / / /M lövi [Optimo] Maximo
4. pRO VOTO SVs
2. PRO SALVI D N- PRO SALVTE Domini Nostri s. cEPTO IN EX
6. pEDITIONE
s. M • N K h AN / // Marci AV R E LIi (ANtoni
v. PARTHICA
4. //IPi I FEl ICISA^ o ni) P II FELICIS AVGuati
8. imPeratore ANTONINO ET Oclatinio ADVEnto
5. L SE T C O N S t Lucius SEPTimius CONST 9- COnSulibus.
6. A N' XW S O T i_o ANTINAK, OPTIO
I r o d a l o m . Közlötte K atancsich ( I . a. g. v. I. 424. 1.
7.' S P E I • L E G • II SPEI LEGionis I I »
CCCLXYII. sz. több hibával, a 8-ik sorban PAN ION IO,.. P ANTONIO
s .A D I'F -A N 'o N ADIutricis Piae Fidelis ANTO N I •COS helyett. — Arch. közi. II. 302. szintén hibásan hozza.
3. INIANiE V S L m INIANiE, Votum Solvit Libens Merito M ommsen i. m. 3 3 4 4 . ; ki .. IP A N T O N IN O E OE A-t olvas.
10. / / / / / / / / / / / / (Imperatore Antonino J e g y zet. Ezen I. Consulatus is Elagabal császárra s igy
ii. A)\£N"0 • C O S - et) ADVENTO COnSulibus.
a 218-dik évre vonatkozik, 1. 25. sz. — Ámbár nem szokatlan,
hogy valamely császár consulatusának említése alkalmával a
I r o d a l o m . Kiadtam az Arch. közlemények V I. köt. 100. másik tiszttárs neve elhallgattassék, még is példa nélküli eset,
lapján, de ott a 8. sorban PF helyett PT áll. hogy a consularis működés első éve I. számmal jeleltessék. íg y
M ommsen i. m. 3445. Desjardins úr, ki a 8. sorban /7PANT0NIN0I COS-t olvas. —
Azonban az I-nek a név utáni alkalmazása épen nem kétség­
J egy z e te k . E felirás 218-ik évből való, melyben M. AV-
telen, mint Desjardins úr véli, hanem az E a kövön világosan
RELIVS ANTONINVS (Elagabalus) és C • OCLATINTVS ADVEN-
kivehető, és a vége így olvasandó : ET O ADVLNiO COS.
TVS voltak Róma consulai. De csak is az utolsó volt rendes
A parthok elleni hadjárat, mely itten felhozatik, Caracalla
consul, és foglalta méltóságát január 1-én Macrinus császárral;
alatt 215-től 217-ig tartott.
miután azonban ezt az év folytán megölték, junius 8-án Elaga­
balus nemcsak a consuli czimet vette fel mint uj császár, hanem
Macrinus nevét a consulok lajstromából kitöröltetvén, magáét
helyébe Íratta, ezen hallatlan erőszak által magát rendes con- 27. Szám. IV. Tábla.
sullá tétette, és működését előre keleteltette. (L. Dio Cassius IVPITER-nek SERVIVS QVINTIANVS és AVRELIVS GENTELIS-töl a
LXXIX. 8.) Hasonlítsd a 76. szám jegyzékét. GERMANIA-beli hadjárat alatt fogadott emlék.
Az Optio-k tisztek valának, kik rangjukra nézve közvetlenül
a centuriokat, századosokat követték. OPTIO SPEI azt jelenti, M é r e t e k .Mag. 0,88.Mezőny:mag.0,35; szél. 0,20.Betűk: mag.0,35.
hogy SEPTIMIVS már egy legközelebbi előléptetésre volt ki­ k e l h e ly . Budakesz. Találtam Fruh Márton 160. sz. háza
szemelve; mert kik a törvényes időt kiszolgálván a felsőbbi előtt, hol, az írással lefelé fordítva, lóczául szolgált. A múzeumba
fokozatra igényt tarthattak, ezt spes processus kifejezéssel kijelen­ került 1865. november 14-én.
tették. Lásd Léon Renier: Mélanges d’epigr. 239. 1. és Mommsen É s z r e v é t e le k . Az emlék ittott sérült. Párkányából egy rész
Theod. Inscript. regni Neapol. 6816. sz. a. . . . OPTIO . . . RE(sta- hiányzik; az irás egész, de betűi, Írásmódja, rövidítései nagyon
bant) HVIC DIES L I VT FIERET CENTYRIO. barbárok.
F e lír á s : O lv a s á s :

1. n m o m i [lö vi] Optimo [Maximo]

2. V O V E R W VOVERVNT
26. Szám. m. Tábla. 3. I N E S P E D I « IN ESPEDI
4. TIOISE • GER TIONE GER
IVPITER-nek L. SEPTIMIVS VERASVS liadnstyán 21S-ban Kr. n.
s. MI C A SEPsi ManICA SEPtimius
fogadmányi követ emel.
« • QV I N ’ IA Q VIN TIA
7.WS-'E-AR- NVS ET AVRelius
M é r e t e k . Egészben, mag. l ” . Mezőny: mag. 0,46; szél. 0,41:
Betűk: mag. 0,05: 1. sorban 0,04, utolsóban, 0,025.
»• G E N1I L I S GENTILIS

L e lh e ly . Székesfejérvár ( Katancsich nyomán); Jankovich V *S L M Votum Solvunt Libentes Merito.

örökösei küldték a múzeumnak 1860. febr. 8-án. I r o d a i ó m . Kiadtam Archaeol. köziem., TV. köt. 59. lapján
É s z r e v é t e le k . A díszes párkányzat jobbik fele le van törve, XXVII, sz. a. — M ommsen i. m. 3047.
a felirásos lapnak éle jobbról kicsorbult, azonban az irás olvasá­ J e g y z e t . Melyik germaniai expeditiót kelljen itten érteni?
sának nehezítése nélkül; a talapzat majdnem egészen hiányzik. — E kérdés megfejtését a kutatások folytatásától váijnk.

V.
/"
3. §.
IVPITER DOLICHENVS.
2SA és 28B Számok. V-ik és Yl-ik Tábla.
IYPITER DOLICHENVS emléke.
M é r e t e k . Mindegyik oldal magassága tesz 0,36; a kisebb, alap­
oldal hossza 0,27; a háromszög egyenlő oldalai 0.39 hosszúak.
A n y a g . Ezüstözött bronz, kidomborítva és pontozva.
L e l h e l y . 1815-ben september 18-án találtatott a Bottyán-
sánczban, Kömlőd mellett, Tolna megyében, melyet Kenner
(Noric. u. Pann. Wien, 1870. 25 1. hasonlitsd a 106. 107. 11.)
és másik is LVSSVNIVM-nial ugyanazonositanak; onnan Kóssa-
Magyari Samu birtokába került, ki azt a múzeumnak aján­
dékozta.
L e í r á s . Az eredeti emlék kétség kivid három háromszögű
fémtáblából állt, melyek egyike elveszett. A kissé durva alakok,
és diszitmények, valamint a kivitelben való túlságos félénkség
és ügyetlenség ezen müvet egy késői korba, talán a III-ik század
végére vagy a lV-diknek elejére utalják.
A Jupiter Dolirhenus-féle keleten divó tiszteletre vonatkozó
emlékek közt a legtekintélyesb helyet foglaló ezen mü való­
színűleg egy fogadásnak köszöni eredetét.
A. Ezen lapon az istenség hagyományos alakjában van fel­két oldalt a légiók jelvényei fölött a győzelmes sasok fordulnak
tüntetve. Mint Mithras rendesen a bikán térdelve állittatik elő.
úgy Jupitert itten azon állva látjuk. Ruházata áll mellvértből,
ágyékát és czombjait, valamint felkarait tollazatos pikkelyek és
foszladékok födik. Hátra fésült, elől csimbókba szedett haján
kerekded süveg ül, lábain a bokán felül érő topányok láthatók,
melyek szárait foszladékok ékesítik. A z izmos alak baljában a
villámok nyalábját tartja, mig jobbjával a hatalmas kalapácsot
vagy talán inkább a kétélű szekerczét (bipennis-t) forgatja. A tö­
mör alakú bika hevederrel van övedzve, és egy alacsony, díszített
talapzaton áll, melyen két sorban, kettős pontozott vonalokkal
ezen felírás olvasható :
1. IOVI • DVLCHENO • P • AEL
2. LVCILIVS - 7 • COH ■ I A P E ‘1
A háromszög felső részében az első osztályzatban díszít­
ményül egy lombozat-féle van alkalmazva, melynek vonalai
pontozottak.
A második térségben két mellképet látunk; jobbra a nap van
előállítva, sugarakkal feje körül és nőileg rendezett hajzattal és
ruhával; balra a férfias Lunus, vagy him Diana ábrázoltatok;
fodros hajú feje fölött a félhold emelkedik, úgy mint Mithras a
bikának leszúrása alkalmával rendesen a nappalnak és az éjjel­
nek jeleitől van körülvéve.
A főosztályban Jupiter jobb oldalánál gyöngyös párkányon
szárnyas, egészen öltözött nemtő áll, és jobb kezében koszorút,
baljában pálmaágat tart. miért is, bár nem áll golyón, VTCTORIA-
nak hijjuk, Jupiternek bal kezében tartott villáma fölött pedig
egy 8 ágú csillag tűnik fel.
A nemtő oldalán legalul jobbra, a bika tekeredett farka alatt,
Herculesnek erőteljes alakja fölemeli a görcsös furkót; balra
Minerva mellképe áll, vértezve, sisakosán, jobbjában lándzsával
fegyverkezve, szigony formára egy háromszeg áll ki, hacsak itt
szalagot vagy szijt nem kell feltételeznünk? Ezen istenség fölött
egy égő kis oltár van alkalmazva.
V.
B. Ezen tábla, az alaphoz egyenkőzüen húzott gyöngyös
szalagok által, 5 különféle teriméjü és alakú térre van felosztva.
A legfelső háromszögben hasonló lombozatos díszítményt szem­
lélünk, mint a mely ugyanezen helyen A-nál látható. — A
második tért a legio vagy Jupiter sássá tölti ki, mely a 20-ik
számú kövön előfordulóhoz hasonlít. A következőben a női napot
és férfi holdat látjuk az A táblán már leirt alakokban. A ter-
jedelmesb negyedik osztály közepén van a hármas lángu oltár,
mely fölött kacskaringós szalagról egy nagy szőlőfürt, vagy talán
fordított fenyőtoboz Jógg. Jobbra az oltártól a vastag nyakú
bikán, melynek (helykimélésből) farka hátsó lába mögül kika­
nyarodik, Jupiter Dolirhenus áll, jobbjával ismét a kalapácsot
emeli, mig baljával a villámcsomót tartja; különben ezen alak
mint A táblán öltözött és vértezett, csakhogy itten még a köpeny
lebbentyüje is látható. Balra az oltártól Juno kecskén áll. A
kezeiben tartott mellékleteket nem lehet tisztán kivenni.
A legalsó osztályban középeit a már ismert rajzu Jupiter
tűnik fel katonai sátor alatt; hasonlólag mint fenebb van ru­
házva, vértezve, lábain a lekonyult szegélyű cothumust és a bő
redőjü braccát láfjuk. Jobbját hasta pura-ra támasztja, balját a
villámokkal lángoló oltár fölé tartja. A z oszlopos sátoron kívül
egymás felé.
A szögleteket kettős alakok foglalják e l , melyek jobbika
két egymást háttal érő tulok, részben egy nyolcz ágú csillagot
vagy nyolcz küllöjü kereket tüntető paizs által van födve, mig a
bal oldalon e helyen kettős szétfutó kos hasonlólag van elő­
állítva. E paizsok valószínűleg a felírásban említett hadtestnek
jelvényét jelentik, mint az ilyenek, régi rajzok nyomán, a Bö-
ckingtől kiadott Notitia dignitatum-ban láthatók.
A jobb oldali, térdig látható alak jobbjában koszorút emel,
baljában villámcsomót vagy a sátor függönyét (?) tartja; a bal
oldalon megfelelő hasonlólag öltözött és vértezett alak baljában
pálmaágakat emel, mig jobbjában a nyolcz küllőjü kerekkel
díszített paizsot mutalja. Már ezen jelvény után alig lehet kétség,
hogy ez a katonai testület czimere. melyhez P. AEL. LVCILIVS
tartozott; mert nemcsak épen ezen hanyatló kornak felel meg.
de emlékeztet „azon jelre is, melyet Septimius Colonus Attusonins
összvérhajtó sirlapján láttunk. (L. 177. sz.) — Ezekből követ­
kezni látszik, hogy ezen két emlék, t. i. Jupiter Doltchenusé, és az
összrérhajtóé, melyek az alsó pannoniai északi területen talál­
tattak, hol egyszersmind a cohors I. Alpinorum Peditata tartóz­
kodott, az említett cohors katonai jelvényével ismertet meg annál
inkább, mert a szemünk előtt fekvő emléket ugyanazon segéd­
csapat századosa készíttette, és a legalsó osztályban, hol a sátor
mellett a két jelvény fel van állítva, hét hét kisebbedé kerék
emelkedik, mindegyikükön pedig az említett paizson előforduló
rajzhoz hasonló küllős alak diszlik.“ (íg y Desjardins.) — Attu-
sonius emlékén az ostort látom és kereket, nem pedig a cohorsi
jelvényt. íg y a két fennebb leirt alakot Desjardins áldozóknak
tartja, kik e helyen fogadmányaiknak eleget tesznek, holott a
táblán csak egy név fordul elő. R.
A z alsó keret közt foglalt alakok mind egy közönséges talap­
zatra helyezvék, mely hosszúkás táblára nyúlván, két sorban
pontozott felírást tartalmaz, melyből azonban semmit sem sike­
rült kibetüzhetni.
3*
 12
A z A . la p o n f o g l a l t f e l í r á s e z :
1. IOVI DVLCHENO P. AEL
2. LVCILIVS 7 COH • I • JL ■PED;
O lv a s á s a p e d i g :
IO VI DVLCHENO, P. AEL(iu8)
LVCILIVS, centurio COH(ortis) I. AL(pinorum) PEB(itatie).
I r o d a l o m . Közié M ill e r ( Cimel. m. n., 133. 1.) az írást
így olvasván: . . . 7 COH• I •A • P •F • S • és, föltevén, hogy itten
a végén még V állott, melyből azt hozá k i: . . . . Cohortis Primae
Adiutricis Piae Felicis solvit votum. Corona muroiist is emlit
M il i .e e , azonban ennek nyomát a lemezeken nem találtam.
H orvát I stván. A Sriavinokröl, azaz a kérkedőkről irt müvé­
ben, az írást ekkép hozza: . .. COH •I • A • PEO; olvasása pedig
a 214. lapon e z : . . . . COH •I •A •PECI, az az : Cohortis I. Alae
Phineorum ?
K ollár J ános: Staroitalia Slavjanska, 1853 34.1. 43. sz. a.
Seidl G. J . : Ueber (len Dolichenus-Cidt. Wien, 1854. 35 és
kk. 11.; in . tábla 1. 2. alak. — A 2. sorban C O H -I-A , PED-et
olvas a fenebbi helyes olvasás helyett. — M ommsen i. m. 3316
és 3317; ki a 2. sorban COHortis I. ALPinorum EQuitatae-t lát.
J e g y z e t e k . Mind azt, a mi a Jupiter Doliehenus tiszteleté­
ről szól, az emlékek, melyek ezen istenségre vonatkoznak, ösz-
szeállitása, és annak kimutatása, mennyire hasonló ez Mithrassal,
melynek tisztelete terjesztését eszközlék azon római katonák,
kik keleten megfordultak, és az iránta való buzgóságot nemcsak
ott szerezték, hanem a dunai tartományokban is DEYS INVICTVS
név alatt meghonosították, két fölötte érdekes munkában össze-
sité Seidl; az elsőnek czimét fölebb közöltük, ezt követte a másik,
mint az előbbinek kiegészítése : Nachtrögliches iiber den Doliche-
nus-Cult, czim alatt.
Jupiter ezen melléknevének írásmódja igen változó, mert
majd: Doliehenius, Dólychenus, Doloehenus, Dolicenus, DoUgenu..
Dulrenm, Dolcenus (1. a m. n. muzeum 30. sz. emlékét), Dulchenus,
mint a szóban levőn, iratik.— E melléknév földirati, és származik
bizonyosan ama syriai várostól, melyről byzanczi Stephanos igv
emlékezik : JoXixgvg. ’EOvixbv dofo/aiog Zeng. Oi Í x i / ojqÍ oi
J o\ix>]Voi Ityovrat. Ptolemeus JoX iyg -i hoz fel Commagene-ben,
Syriában (V. XV. 10); az Itinerarium okban egyformán említik:
1.) Antoninus Itinerariumja: PoíicAa, X ezer passusra Sicos Basi-
lisses-tői és X ezerre Zeugma-tói (184. és 189. l.Wesseling kiadá­
sában); XX. m. Gcrbedisso-tói (191. 1.); XXV. m. Hanunea-tól
(94. 1.). — 2.) Peutinger tábláján : Dolica X X V III. m. Chanunia-
tól és XXVin. m.-re egy nagy névtelen építménytől áll (1. a X -ik
szelvényt A. 2. Desjardins kiadványában). — Végre 3.) Hiero­
cles : Jo X ix g-t hoz fel Aapóoara és Ztvyua közt.(Wessel. 713,1.)
A mai földleirók ezen várost egyhangúlag Dóink városa terü­
letére helyezik, mely az aleppoi tartományban fekszik (1. Rei-
chard, Asia V. tábl.; Abnlfeda, Sestini, Katancsich, Orb. antiq.
ex tab. Peut. II. r. 316. 1.). A többin kivül még megtekintendő
K arl R itter (Geogr. Asien. V II. I. rész 1052. 1.).
A bécsi császári éremtár bir Marcus Aurelius és Commodus
császárok idejéből tartományi érmeket, melyek hátlapjain : J O A I -
K A I Q N olvasható. (L. Seidl emlit. munkáját 9. 1. 6. sz. a.)
Theodoretus, cyrrhusi püspök, mely város DoHche-hez közel
feküdt, emezt püspöki székváros minőségében említi, (Hist. Eccl.
V. 4.) és a niceai gyülekezeten valóban elő is fordul : Archelaus
»episcOj>us Doliehenus provinciae Syriae Coeles.«
A többi idézetek közt, melyeket Seidl a régi írókból össze- j
állított, 8 melyek a kelet ezen részén elteijedt isteni tiszteletek­
ről tanúskodnak, egy különöset kell felhoznunk, ez Lucianus-ban
Dea Syria-ról vagy Derceto-ról á l l ; ezen istenséget Hierapolis-
ban (Bambig) Doliche-hez közel fekvő városban imádták, és
róla a görög iró ezt mondja : a templomban látni Juno szobrát
és egy istenét, kiben, bár más névvel bir, Jupitert kell felismer­
nünk. Junot úgy ábrázolták, a mint oroszlánok által vitetik;
Jupiter pedig bikákon ül, ódé ravQotoi écpé&rcu (De Syria Dea,
31.). Azonban e tekintetben Hieropolis *) és Antiochia2) érmei
azok, melyeket e czélból kell leginkább tanulmányoznunk. —
Heliopolis-baií (Baalbeck) a napot Jupiter neve alatt imádták
Antoninus templomában; innen van azon szoros összeköttetés,
mely Jupiter Doliehenus és Helios, a nap Istene, közt létezik, s
könnyen magára Mithrasra is át volt vihető. — Ezen tárgyra
nézve még a következő felírásokat ismerjük : I • 0 • M jDVLCENO •
HELIOPOLI TANO-SACRV|F E C I-IN AVRELI SECVstb.— In
basi lapidea Budae in Suburbano. Schönw. I. R. I. P. P. R., II.
221. stb. továbbá :
I. 0. M. H. COL. H E L; azaz:
I(ovi) O(ptimo) M(aximo) H(eliopolitano) Col(onia) Hel(iopolitanorum);
I. 0. M. D.jET. L 0. M. H, etc. azaz:
I(ovi) O(ptimo) M(aximo) D(olicheno) et I(ovi) O(ptimo) M(aximo)
H(eliopolitano); — Ljubljana, Laibach, P. K andler, Esplorazioni di
Antich. nella cittá ed agro Tergest., 1842. 6. sz. 4. 1.).
L 0. M. D.|H. azaz:
I(ovi) O(ptimo) M(aximo) D(olicheno) H(eliopolitano), T hirlwei.,
Horsley, Brit. Bont., p. 232. LXXIII. Továbbá : Schönwisner
(L R. I. P. P. R. II. 221.) budai, Katancsich (I. A. G. V. 131. 1.
ccccxxxv. sz. a.) szlankameni kövön; és Jabornegg-Altenfels :
Kaemtens Röm. Alterthümer, 298. sz. VIII. táblán közlött igen
különös felíráson kivül az olvasót még e helyen a Horvát István
fenemlitett munkájában előforduló és ezen istenségre vonatkozó
felírásokra is figyelmeztetjük.
Nem egykedvű dolog, az előttünk álló emlék magyarázatánál
felhozni azon heliopoli érmeket is, melyek hátlapjain katonai
jelvények előjönnek (1. Seidl i. h. 13. 1.); azonban legnagyobb
jelentőségüeknek látszanak a tarsi ( ciliciai) Zevg Tapoíog-ra
vonatkozó érmek, melyek hátlapukon talapzatot mutatnak és
azon gúlát, mely a m. n. muzeum emlékével egészen megegyez,
ezen gúla lapján valamely alak áll egy négylábú fölött, tetejét
pedig kiterjesztett szárnyú sas diszesiti. 8)
') Eckuel (Doctr. Num. III. 262— 263.11.) : sunt a Traiano usque ad
Philippos 0 E A C - C T P IA C - IEPOTIO - IEP0T10AEITSIN, intra lauream,
qui typus usque ad Caracallam fere unicus. Inde ab hoc plerumque Dea
Syria insidens leoni, dicta ab indigenis Astargatis, a graecis Derceto, ut
refert Plinius (H. N. V. XIX (xxxin) i), et de qua Lucianus libro singu­
lari. Sub huius Astargatis simulacro fuisse leones docet Macrobius, eamque
fuisse similis naturae cum Magna matre Phrygum (Saturn. I. 23.). Sane et
Apuleius Deae Syriae eundem comitatum, eadem attributa addidit, quae
scriptores alii, et monumenta M atri magnae addidere. (Metam. V III.) et
mox infra IX. eam Matris Deorum Sororem appellat. Sed propius ad hos
numos Lucianus leone vectam dixit. B E O l • C TPIAC ■IEPOIJOAITSLK,
sacellum intra, quod signum militare; hinc lupiter inde luno, ambo cum
modio in capite, dextra hastam tenentes, Me sedens inter duos tauros, haec
inter duos leones, inferne leo gradiens, in numo Alexandri Severi.(Neumann,
Num. pop. P. II. 74.1.; cf. Seidl, id. műnk. VI. tábla 6. ábra.)
s) Eckhel (Doctr. num. III. 296.1J A T T - K M - A A N T JIN E IN O C •
CEU • caput Caracallae laur ; 1)7 AHM APX ■ EX ■ T IIA TO C • TO • A, sacel­
lum, intra quod signum militare, numine hinc et inde adsidente, quorum
uni adstat leo, alteri taurus, infra aquila expansis alis, /R.
*) Seidl (i. m. 1. sz. 15.1.) : TAPXEJIK, basis, cui imposita pyramis,
huic insculpta figura quadrupedi insistens, manu elata; supra pyramidem
aquila expansis alis. Hasonlítsd Eckhel (Doctr. num. III. 71.1.) : M IIT P O -
IIO A E J IX TAP2ESIN, figura capite tutulato, dextera elata, sinistra bipen­
nem et pateram, insistens quadrupedi ignoto; hasonlítsd Seidl (id. m. VI.
Táblán 7. 8. és leginkább a 10-ik alakot, hol az érmen látható állat két
fővel bir, egyik oldalról t. i. oroszlánnak, a másikon bikának fejével.
r

Cariában, Ldbrandán, Mylasa közelében előjön Zevg otqútioq O lv a s á s :

M afigávSiog, Aa^QavSevg, MafiQavSyvóg, melyet Herodotus említ
!• lövi Optimo Maximo Dolicheno
(V. 119), valamint Strabon (XIY. 25.) Plinius (H. N. XXXn.VII.
a. AVLus. IVSTIANVS. DECurio. ET • VLPius
(II.) 1.) stb. Ezen Istent Mausolus király pénzein kettős szeker-
czével fegyverezve állítják elő. Es ez oka annak, hogy lemezein­ 3. SILV m iA NVS DVPlarius ALaEP • XNO ?

ken Jupiter jobbjában, kalapács helyett, ilyen szekerczét vagy is pr O SE

bipennis-1, említettem. *)
Syriában Jupiter tiszteletére a kos a bikával egyesül. Az
érmeken ezen istenség gyakran egy állat fölött áll, mely bika is
kos is egyszerre; ugyanott Juno jön elő Dianával szarvason,
ámbár ez utóbbi bikán is találtatik.2)
Mindezekből következik, hogy ezen tisztelet bölcsőjét Syriá­
ban kell keresni, hol Jupiter Dolichenus tiszteletének központja
is feltalálható. Ezt a légiók keletről áthozták és átültették Pan­
nóniába is. Nyugaton annak legrégiebb emléke Antonius Pius
korából való, legkésőbbi pedig Licinius idejéből származik.
(Fölemlitendőnek tartom azt, hogy Horváth István mun­
kájában a rajzolt emléken egy szárnyas Victoria is látható,
melyet hibából ezen emlékről eltávolítottak, de legújabban
helyére ismét visszatétetett. R.)
I r o d a l o m . K atancsich , J ankovich jegyzetei nyomán 2. A.
A. IVSTIANVS-t . . . . 2-ban DVINEP, XN-t olvas, 66-ik lapon
pedig Aurelius Iustinianus Decuriot VLP, Silvinianus DVLCN
Didceni pontifex-et ex Voto PRO SE említ. Ugyanazt közié hiányos
rajzzal S eidl ( Nachtrágliches iiber den Dolichenus-Cult. 29. 1.
H. tábl., 2. ábra). — M ommsen i. m. 3232. A 2. sorban AVR •
IVSTIANVS-t, a 2-ban ALE PANOniorumot olvas.
J f g j s í r t . Ezen vallásról 1. a 28-ik számban idézett Seidl-
féle munkákat. A két ájtatos, kik ex voto ezen bikát készíttették,
egyike decurio, vagy is egy turma, vagy is 32 lovas katona
parancsnoka, másika duplarius, az az : katona, avagy altiszt,
kinek kettős zsold és élelmezés járt. — A 3. sor utolsó betűi
érthetetlenek, hacsak a fenebbi módon Mommsen-nel nem
olvassuk.

29. Szám. IV. Tábla.

Egy bika kis szobra, Iupiter Dolichennsnak ajánlva E X VOTO egy 30. Szám. IV. Tábla.
Decnrio és egy Dnplarins által.
IY P IT E R DOLIt'HENYS-nak az egész tartomány papságától
M é r e t e k . Magass. 0,37; szél. 0,22. Talapzat: mag. 0,05; szél. ajánlott fogadmányi kő.
0,225. Betűk: mag. 0,01.
A n y a g . Fehér márvány. M é r e t e k . Mag. 0,77. Mezőny : mag. 0,29; szél. 0,38. Betűk :
0,045.
L e lh e ly . Katancsich I. A. G. V., 415. 1., cccv. sz. a. Szlan-
kament említi leihelyül, honnan Jankovich Miklós gyűjteményébe Iie lh e ly . Katancsich szerint Sár-Pentele, Fejér megyében.
került volna, 1852-ben örököseitől szerzé meg a muzeum. Érdy A múzeumnak ajándékozta 1810-ben farádi Vörös Ferencz, mint
hibásan O-Budára teszi. Velenczén találtat.

É s z r e v é t e le k . A bika, nyakánál két darabra van törve, É s z r e v é t e le k . Az emlék meglehetős karban van, irás-
hátán Jupiter lábainak nyomait lereszelték. Figyelemre méltó, lapja alsó bal szélét kivéve, ép.
hogy mindazon bikáknál, melyek Jupiter Dolichenus tiszteleté­
vel összeköttetésben vannak, az állat jellege és alakja a művé­ F e lír á s : O lv a s á s :

szek bizonyos egyezkedésén látszik alapulni. íg y a nyak ren­

1. I O I I I lövi Optimo [Maximo]
desen a szokottnál hosszabb, a szarvak fejlődő félben vannak,
a lábak túlságosan erősek. — A felírásnál az L betű majd 2. D O L C PRO DOLiCheno PRO

/L-hoz, majd a latin L-hez hasonlít. Az A betű keresztvonala a. SAL DD • N N SALute Dominorum Nostrorum

hiányzik. NGG • TÓT • PR AYGustorum TOTius PRovinciae

ír á s a z o s z lo p o n : 5. SACERDOTE SACERDOTEs.

1. I • O • M •D I r o d a l o m . Kiadta K ata ncs ic h (I. A. G. V . ; I. 373. 1.) SA­

A ta la p z a to n : a.AvATVSTIANVSDECETVLP
3. SILVINIANVS DVP ALEP-XNO
O S E
’) Seidl (i. m. 17. 1. 3. jegyz.) Jupiter Labradaeus gradiens, dextra bi­
pennem ; sinistra pallio involuta, hastam ; in area corona.
s) Seidl (i. h. 17. 1. VI. tábla 13. ábra).
CERDOTES az 5. sorban egészen ki van írv a ; talán még akkor
a kő egészen ép volt. — Ofner und Pester Zeitung 1810. 657.1. ?
— M tt.tkr A. M. N. 224. és kézirat a m. n. m. XVIII. 486. §. XHI.
— Utána O b e l l i -H enzen 5623. — C attaneo kézirat. — Wiener
Sitzungs-Berichte XIII. (1854) 259.1. — M ommsen i. m. 3343.
J e g y z e t . Jupiter Dólichenusról a 28. 29. számoknál bő­
vebben értekeztünk.
r

- u

4. §.

Í V P I T E R . MÁS MELLÉKNEVEI .

31. Szám. IV. Tábla. TARI-ra változtatott át, mi czélból az első betű I megállhatott
ugyan, a közepén álló O keretébe az S jutott, mig az M első
IY P IT E R AMMON, és a katonai LAR-ek tiszteletére emelt kő vonását T-re, a kajsza 3-dik vonást pedig az A első vonására
M. CAECILIYS R YFIX YS M ARIAXYS, a IY-dik Flavia legio felhasználta, mely elrendezés által az ajánlás első része kissé
szélesprémii parancsnoka által. zavarttá lett. Jupiter Salutarisnak állíttatott Orelli I. 1260. sz.
köve is.
l l é r e t e k . Mag. 0,72. Mezőny : mag. 0,43; szél. 0,30. Betűk :
mag. 0,04. F e lír á s : O lv a sá s:
L .e lh e ly . Katancsich Ó-Budát említi; Miller szerint ugyan­
ott 1780-ban ásták ki. 1. I O M SÁL •V MR I lövi Optimo Maximo SALVTARI

É s z r e v é t e le k . A kő meglehetős jó karban van; irás- 2. Ti - G E N I O DÓM V BT•GENH) •DOMYS

lapján kevés a sérülés. 3- E I V S L S E R E N I ^ S EIYS • Lucius SERENIVS

4. B A S S V S 9 L E G T I BAS3VS • Centurio LEGionis II

Felir& H : O lv a s á s :
5. A D I G R A V I S S I M ADIutrici8, GRAVISSIMA

1. H M M O N I HAMMONI c. I N F I R M I T A T I sic IN F IRM ITATI(e)

2. I • O • M • ET LiR lövi Optimo Maximo ET LARibus 7- L I B E R A T V S LIBERATVS

3. M I L - C E l k s Q MILitaribus CETERISQVE V •S •L • M • Votum Solvit Libens Merito.

a DIS DliS
I r o d a l o m . Leírtam. — M ommsen i. m. III. n. 6456.
5. M CAEC • RVLN'S Marcus CAECilius RVFINYS
e. M A R I A N V S MARIANVS
«e 7. T R ' LAT • LÉG I V E TRibunus LA-Ticlavius LÉG. IYFla-
s. V *S •L•M Votum Solvit Libens Merito.
33. Szám. IV. Tábla.
I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. M. N. 219.1.). — K atancsich
Töredéke a IY P IT E R ACCIOX-nak SYETRIYS SABIXYS alsó paiuio-
(I. A. G. V. I. rész, 420. 1,) a 7. sorban LÉG I I V , LÉG • IV • F ■
uiai tartomány beli LEGATYS AYGYSTI PRO PRAETORE-töl
helyett, mely olvasás helyes voltát a jegyzékben maga is két­
szentelt fogadmányi kőnek.
ségbe vonja.
HENZEN-nél (Supplem. Orellihez 5631. sz. a.) RVFVS, RVFI-
Y lé re t e k . Egészben : mag. 0,88; szél. 0,55. Mezőny : mag. 0,25 :
NVS, LÉG • H •P • (Parthicae) LÉG • IV • F • helyett áll. — M omm­ szél. 0,55.
sen i. m. 3463. L e lh e ly . Mommsen a 3. szám nyomán Contra-Aquincum
J e g y z e t e k . Figyelemre méltó, hogy AMMON helyett HAM­ területén találtnak gondolja.
MON iratik; és hogy itt ezen előnév, mely magával Jupiter É s z r e v é t e le k . Hogy ezen, valamikor díszes emléknek,
névvel egyptomiasan véve ugyanegy, a másik sorban álló I • O • M
hajdan építkezésre kellett használtatnia, tanúsítja a kiálló tago­
elébe tétetik. zatoknak az iráslapig való lefaragtatása, ennek felső részén
pedig a jobbik oldalon vájt négyszögletű lyuk mutatja, hogy
valamely vaskapocsnak alkalmazására volt szánva.

32. Szám. IV. Tábla. F e lír á s : O lv a s á s :

IY P IT E R SALYTARIS-nak és saját háza GENIVS-ának L. SERENVS

1. IOVI •AC C IO N I • IO YI ACCIONI
BASSYS százados által emelt fogad mányi kő.
2. / TRIo • SVETRiVs paTRIO SVETRIVS

M léretek. Egészben, m. 0,98; sz. 0,87. Párkány: m. 0,045; sz.
0,47. Mezőny: m. 0.5O; sz. 0,37. Betűk: m. 0,085.
L e lh e ly . Találtatott 1870-ben april 3-án a 67-ik számúval
együtt az ó-budai szeszgyár területén. Behozattam a n. mú­
zeumba ápril 14-én.
É s z r e v é t e le k . Az egyszerű és csinos ízlésű kő, felül a
jobb oldalon való kis serülésen kívül, igen jó l van fentartva. A
felírás első sora a párkányzat szalagjára van alkalmazva, hová
a faragó először ezt véste : I • O •M ; vagy talán az egyelőre már
igy készitett követ vette Bassus, melyet azonban saját kívánal­
mára a kövön érintett fogadalmi szándéka szerint T O •M •SALV-
s. U h N V S L E G - SABI1NVS LEGatus
[Auglusti) pr(o) pr(aetore)].
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 3428.
J e g y z é k e k . Az utolsó sorok pótlása bizonyos; mert
ezen legátust, Suetrius Sábmust, ismerjük más emlékekből is,
jelesen egyből, melyet 3-ik sz. a. a múzeumi kőtárban őriznek.
Ezen emléket emelte „o hazai Isteneknek, kik visszajövetetét esz-
közlék.“ DIIS PATRIIS REDVCIBVS. A fenebbi felírás fölfedezi
előttünk a legatus hazáját is, mert a IYPITER ACCIO mellék­
neve arról tanúskodik, hogy a leinani, vagy genevei tó vidékéről

V.
 15

való volt, melyet hajdanta ACCIO név alatt is ismertek, mint
ezen Renier L. által felhozott versből :
„Vastam in paludem, quam vetus mos Graeciae
Vocitavit Accion“
Festus Avienus, Orae Maritimae 675. v.
tanuljuk; minthogy ezen elnevezéshez a felírás még ezt is
„PATRIO“ az a z: hazai, hozzáteszi.
Ajánljuk e helyen a római archaeologiai intézet Ephe­
meris Epigraphica 1872-iki évi Il-ik füzetében megjelent Vll.
czikkét: DE TITVLIS C. OCTAVTE SABINI, melyhez az aquinoi
j felírásban kiegészítésül C. OCTAVIO (APPIANO SVETRIO) SA­
BINO hozzájárul, és a több‘i számos hivatal közt, az alsó pan­
noniam .kívül a legatus Augusti pro praetore provinciae Raetiae
. is emlittetik.

5. §.

IVPITER és IVNO, MINERVA és DIANA.

34. Szám. IV. Tábla. I r o d a l o m . Kiadta M a r ix i (F rat. Árvái., 160. 1.) Migazzi
után. — E ckhel 1 ,5 ; 7, 35;
IVPITER-nek és IVXO-nak AVR. V IXD EX «luplarius által emelt
K atancsich (I.A .G .V ., I. 452. 1.) az 5. sorban EV TYHES-t
fogadmányi kő.
EV TYCES helyett Írván. S chönwisner és SESTDii-nél e felírás
hiányzik. — M ommsen i. m. 3459.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,87; sz. 0,45. M ezőn y: m. 0,27;
sz. 0,45. Betűk. J e g y z e t . Az emléken EV|TYC ES úgy van írva, hogy a
L e ih e ly . Ó-Budán, 1868-ban áprilban, az AQVINCVM nevű hézagba a hiányzó H betűt könnyen lehetett volna igtatni.
téglagyár területén találták a 132-ik számú sirládával.
É s z r e v é t e le k . A z oltárka, a nélkül, hogy ez által a felírás
olvashatlanná lett volna, két darabra tört; azon kívül a párkány-
zat és a talap diszitmény-tagozati egészen lefaragtalak, az - 36. Szám. IV. Tábla.
ajánlás I* O - M kezdőkkel együtt.

F e lír á s : O lv a s á s : Párkánytöredék IY P IT E R , IVXO és MIXERT A templomkájáról.

[lö vi Optimo Maximo]

M é r e t e k . Mag. 0,24: szél. 2,30. Betűk : mag. 0.06.
1. ET I V N O N I ET IVNONI
L e i h e ly . Ó-Szőny, BREGETIO.
2. AVR • V IN B X AVRelius VINDEX
É s z r e v é t e le k . Ezen párkánytábla két felé van tö rve; az
3. DVPL ÉG II K> DVPLarius LEGionis II ADiutricis
Írásból csak egy sor, és a második betűsor felső részei láthatók.
4. V S L L M. Votum Solvit Libens Laetus Merito.

F e lir f t s :
I r o d a l o m . Kiadtam ( Arch. közi., V II. köt. 192. 1.) ; a 2. sor­
ban olvasásom helyes, az X helyett B á ll; 3-ban DVPLLEG áll
i- IOVEM IVNONEM MINERVAM
DVPLEG helyett. — M ommsen i. m. 3458. 2 ............................
J e g y z e t . Duplariusra nézve 1. fenebb a 29. és 146. számot.
O lv a s á s :

i. IOVEM, IVNONEM, MINERVAM

35. Szám. IV. Tábla. *. . . . V . . I S . E . . E . . P E I ( ? ) P E S T E V

IVPITER-nek és IVXO királynénak G. T IT IV S EVTTCES által vagy ..V..I. F .F ..R F .I . R .F . S T . F . V .

ajánlott fogadmányi kő.

I r o d a l o m . Kiadta M ili .er (A. M. N. 217.1.2. sz.). — M omm­
M é r e t e k . Magas. 1,12. Mezőny: mag. 0.44; szél. 0 ,«. Betűk: sen i. m. 4290. alatt a 2. sort nem közli.
mag. 0,05.
L e ih e ly . Váczról, Migazzi bibornok gyűjteményéből, elho­
zatott 1857-ben.
É s z r e v é t e le k . Ú gy látszik, hogy ezen eléggé ép, és csinos 37. Szám. IV. Tábla.
tagozatú kő, melynek iráslapja egészen tiszta, betűi szabályosak,
a III-dik századba tartozik. Osszefont betűk nem fordulnak elő.
IV PITER-nek és DIAXA-nak szentelt fogadmányi kő, G. IY L .
F e lír á s : O lv a s á s : ARTEMO tribunus által ajánlva.

1. I O M lövi Optimo Maximo

M é r e t e k . Mag. 0,75. Mezőny : mag. 0.47; szél. 0,42. Betűk :
2. I V N O N I • R IVNO NI R mag. 0,055.
3- EGI NAE G T EGINAE Gaius T L e ih e ly . Váczról, a bibornok kertjéből a m. n. múzeumba
*. I T I V S • E V ITIVS EV került 1857-ben december 1-én.
». T Y C E S TY C E S É s z r e v é t e le k . Ezen emlék felül alul minden díszítmé­
e. V • S • L * M Votum Solvit Libens Merito. nyétől meg van fosztva. A z iráslap ép, alig sérült.
4*

V.
 - 16 -

F e lír á s : O lv a s á s : O r e l l i - H enzen 1458. sz. a.

K atancsich (I. A. G. Y . I. 420.1. cccxxxvm. sz. a.). — É rdy
i. I O M-ET lövi Optimo Maximo ET rajzban küldte el MosiMSEN-nek; i. m. 3455.
2. D I A N A E P A T R- DIANAE PATRiae J e g y z e t e k . Orelli és mások is PATR-t patrona-vA ma­
3. SA C R• SACRum. gyarázzák, mert a tisztnek neve Artemo lévén, ez rokon Diana
4. GTVL ARTEMO TRfe Gaius IVLius ARTEMO, TRIBunus Artemis nevével. Desjardins DIANA] PATR(IAE)-vel adja vissza,
mondván : úgy látszik, mintha ezen istennöhez különös tiszte­
5. MIL* LÉG II AD MILitum LEGionis II. ADiutricis
lettel viseltetnék nemcsak a fogadást tevőnek családja, hanem
«. V •S •L•M Votum Solvit Libens Merito.
valószínűleg annak szülőföldje is. A DIANAE PATRLE magya­
rázat mellett harczolni látszik az is, hogy bírunk DIIS PATRIIS
I r o d a l o m . Megvan MARiNi-nál Pray és Migazzi után. — j feliratú követ 3-ik sz. alatt, és Orelli III. 7246. sz. a. Végre
E ckhel 1, 14 ; 7, 33. — Kiadta Schönwisner (I. R. I. P. P. R . ; II. í Mommsen Dianae Patrensi-1, az az Laphriae-1 olvas, és hason-
245.1. A d p .); j litásul idézett munkája a 498. és 499. számait ajánlja, melyek-
S estdíi V ia g g io 254.1., és utána j hez azonban még az 510. számot is lehet csatolni.

M -

NEPTVNVSRA V O N A T K OZ Ó EMLÉKEK.

38. Szám. VII. Tábla. | [GEMINIVS-t említ Borghesi is oeuvr. épigr. I. 66. 1.]
Végre, a két katonai elbocsátvány a pesti nemzeti múzeum­
C. IV L IY S GEMINVS CAPELLIANVS-nak NEPTVNVS-hoz szóló ban, melyeket Arneth, Zw ölf römische Militar-Diplome czimü
fogadmányi kÖTe. munkájában kiadott, XXV. tábla XI. és XII. sz. a. szintén bizo­
nyítják, hogy C. IVL. GÉM. CAPELLIANVS Antoninus Pius
Y lé re t e k . Egészben, magasság l m,34; szélesség az alapnál;
IV-dik consulatusa után mint : legatus Augusti pro praetore
1,31; a deréknál: 0,93. M ezőny: m. 0,59; sz. 0,67. Oldalak: m. 0,92;
sz. az alapnál 1,15; a deréknól, 0,5, mezőnyeik; m. 0,46; sz. 0,58.
Pannonia In ferior-t 145 — és 161-dik évek közt kormányzá.
A betű k : m. 0,10 : vastagságuk: 0,007. (L. H enzen : Annali deli’ Instituto di corrisp. archeol. 1855. 26.1.
L e ih e ly . Ó-Buda, majdnem 2°-nyi (?) mélységben a Duná­ és Borghesi: Oeuvres compl. V III. köt. 467. és kk. 11.)
nál, 1816-ban.
É s z r e v é t e le k . Ezen emléknek párkányzata hiányzik, de
a felírásból csak az első sornak fele van letörve. •39. Szám. VII. Tábla.
F e lír á s : O lv a s á s : XEPTVNVS-nak (?) SER VILIVS ATRIO CILIONES (?) és két nö (?)
által ajánlott kő.
1. N E P T V N O NEPTVNO

2. c * I V L I V S Caius IV LIV S M é r e t e k . Egészben, mag. 0,56; szél. 0,21. Mezőny: mag. 0,26.
szél. 0,21. Betűk: mag. 0,3.
3. G E M I N V S GEMINVS
L e i h e ly . A Dunából Ó-Budán a hajógyári szigetnek hídja
4. C A P E L Í ANTS CAPELLIANVS
fölött kikotorták 1868-ban.
s. LÉG £A V G R * R LEGatus A V Gusti PRo PRaetore. É s z r e v é t e le k . Ezen, különben ép kő, századok óta a víz­
ben fekvén, annyira megfosztatott betűi élességétől, miszerint
I r o d a l o m . Kiadta M iller ( Acta mus. nat., a 216-ik lapon);
olvasása igen sok bajjal jár. Desjardins ur páratlan béketürés-
de magyarázata fen nem tartható.
sel iparkodott a következő olvasást felállítani, de azt mégis soron-
Továbbá: L abus (Ara antica scoperta in Hainburgo, Milano
lrint kérdőjelekkel kiadni.
1820.) 31. L
O relli - H enzen (HL köt. 5666. sz.) — M ommsen i. m. 3486. F e lír á s : O lv a s á s :
J e g y z e t . Lásd C. Iulius Geminus Capellianusról az eszéki 1. ////PTVNO (Ne)PTVNO
felírás K atancsich (Istri adcolarum geographia vet.) I. 404. 1.
2. SER/ ATR'O SERVilius ATRIO
n. cccxxxm.
s. c 11 o re S CILIONES
C. IV L . G E M IN V S
C A P E L L IA N V S • LÉG . A VG.
4. E ^ L I V N O ET AELia IVNO

PR. PR. M V R S E N S IB • D. D.; Mommsen i. m. 3282.

s. NIA ET M l N IA ET AELia
e. HE ODORA tHEODORA
Egy másik, G rüter által kiadott budai felírás (XIX. 1. 4. sz.)
7. V S L M Votum Solverunt Libentes Merito.
Apianus és Lazius után, és KATANCSiCH-nál (I. A. G. V .) I. 413.
1. cclxxxv . így szól: I r o d a l o m . Kiadtam ezen kétes felírást (Arch. köziem.,
D IIS VH. kötet. 193. 1. 1045. sz. a.), hol a csonkított betűk az olvasás
C O N S E R V A T O R IB V S nehézségeiről eléggé tanúskodnak. Közlésem nyomán hozta
G E M IN IV S (sic) C A P E L M ommsen i, m. 3507. sz. a., és Additamenta 1041. 1. XIX. sz. a.

L I Á N VS — Mainap a régi Írás nyomai daczára a követ igy olvasom : FOR-

LÉG . AV G . P R . PR. SÓD
TVIE CoN SERATRiCi ET BONE D EAE IVNo NI A3LIA T
T IT IV S . HEG1RA i V S L M. Olvasásom pontos, erről kezeskedem. R.
 17

7- §•

M I N E R V A.

40. Szám. VII. Tábla. F e lír á s : O lv a s á s :

i. M I N E R V E MINERVaE
MINERVA tiszteletére FL. SILVANVS százados által emelt
fogadinányi kő. a- S A N C T E FL- SANCTaE FLavius
3. S I L V A N V S SILVANVS
M é r e t o k . Egészben : mag. 0,58; szél. 0,27. Mezőny : mag. 0,25; *• 7 ' L E G • XIIII Centurio LEGionis X IIII
szél. 0,27. Betűk : mag. 0,03.
s. GEM V S L A- GEMinae, Votum Solvit Libente Animo .
L e lh e ly . Ó-Szőny, (BREGETIO) .Pannonia” területén; be­
küldte a cs. kir. szabadalmazott gőzhajózási társulat 1860. május I r o d a l o m . Hibákkal kiadva az Arch. közleménvekben,
25-én. 1861. (n. köt. 304. 1. a múzeumi jegyzőkönyv 394. száma
É s z r e v é t e le k . A z oltárka egész; a felírás vörös betűi nyomán). Kiadtam a Bakonyban, (1860) 30. 1. — M ommsen
inkább ügyetlen vésőre, mint igen késői és hanyatló korra i. m. 4299.
utalnak. Régibb irás nyomai észrevehetők. MINERVA előfordul a 36. sz. alatt is IYPITER-rel és IVNO-val.

8. §.

MITHRAS, SOL INVICTVS, DEVS INVICTVS.

41. Szám. VII. Tábla. nevekkel is lehet némi viszonyban (1. Ptolem. és P on tin g tábláit).
A 4. és 5. sorban előforduló magyarázaton szók, ha barbar
M ITHRAS tiszteletére emelt oltár.
nevek lennének, szintén figyelemre méltók.
M é r e t e k . Egészben : mag. 0,57. Mezőny: mag. 0.19; szél. 0,21.
Betűk szabálytalanok, 0,04, 0,034, és 0,025 közt változók'
L e lh e ly . Ó-Buda, a plébánia kertjéből áthoztam a m. n.
42. Szám. VII. Tábla.
múzeumba, mint Brunner János esperes ajándékát, 1868. no­
vember 4-én. M ITHRAS tiszteletére C. IY L IV S CASTLYVS, alsó pannonjai Lega­

É s z r e v é t e le k . A kis oltár nagyon aránytalan talapzattal tas által emelt fogadmányi kő.

b ir; az emlék jó l van fentartva, az irás lapján látható mélyedés M é re te k . Mag. 1,22. Mezőny: mag. 0,45; szél. 0,50. Betűk :
vasretesztől származik, melylyel a kertilak ajtaját nyitva tárták. mag. 0,065.
A rendetlen durva betűk, mint p. az L, a hanyatlási kornak I< e lk e ly . Ó-Buda, Lesch Mátyás, a szt.-endrei utczában
tanúi. A Deo szóban a két függélyes össze nem kötött vonal fekvő 150. számú háza, hol mészgödör-ásáskor más kettővel talál­
nem két I-t. hanem E -t jelent, mely a folyó írásmódból maradt ták; mártius 28-án 1855-ben a múzeumba jutott.
fenn a régies emlékszerü írásokban. A lig lehet kételkedni, hogy É s z r e v é t e le k . Díszes, majdnem egészen ép emlék. Fel­
ezen irás alatt egy régiebb felírás állott. írása szabályos, jó kort eláruló vörös színű betűkkel. Összefonás-
nak csak a 4. sorban van helye.
F e lír á s : O lv a s á s :
F e lír á s t O lv a s á s :
1. INVICTO INVICTO
i- D E O T N V I C T O deo in v ic t o *•
2. DIIVO DEVO
2. M I T H R A E C- MITHRAE CaiuB
3. V S K M Votum Solvit Libens Merito
3. I V L • C A S T I IVLius CASTI
4. PRO CO PRO CO
*• N V S L E G Í V G g NVS, LEGatus A V Gustorum [duorum]
s. M COTB Mio COTB
PR ' PR PRo PRaetore.

I r o d a l o m . Leírta P áur. — Kiadtam (Arch. köziem., III.
köt. 153. 1.) hol DIIVO helyett csak DIVO áll. — M ommsen
i. m. 3476. a hol a 4. és 5. sort igy olvassa : PRO COMmuni
COTidie Bono. A COT olvasást Huebner ajánlja. L. u. o. a 3475.
számot, és ugyanazt alább a pótlék kövei között.
J e g y z e t . A Deo helyett álló DEVO az alig hallható V-vel
a sanscrit DEVA-ra emlékeztet, és a daciai dava végzetü hely­
I r o d a l o m . Kiadta S eidl (Archív österr. Geschichtsquellen.
1856-ban, 293. 1.) — H aas M ihály Mitth. dér Central Comm.
Wien. 1856. 64.— A rneth Sitzungsberichte d. k. A. d. W . XL.
(1862) 343. 1. fametszvénynyel. — M ommsen i. m. 3480.
J e g y z e t . 0. IVL. CASTINVS-róI nem tudjuk, mikor volt
Alsó-Pannoniának parancsnoka.
 18

43. Szám. VII. Tábla. B.

1. S O L • S O C • SOLi SOCio [Mithrae]
MITHRAS-nak T I. HATERIVS SATVRNINVS alsó-pannoniai Legátus
2. M iVR F R O N Marcus AVRelius FRON
családja M ié é r t emelt oltár.
s. T I N I A N V S TINIA NVS

M é r e t e k . Mag. 0,88. Mezőny: mag. 0,41; szél. ugyanannyi. a-M -AVR-FR ET Marcus AVRelius FR(o)
B etűk: 0,035. s. N T o - M I L L E G NTO MILites LEGionis
L e i h e ly . Az ó-budai hajógyár szigete mellett kikotorták 6- II ■£ >■ F R A T I E S II ADiutricÍ8 FRATRES
1847-ben december 9-én; mint József főherczeg küldeménye 7. " E M P L - C o N S T TEMPLum CONSTituerunt
került a m. n. múzeumba. Mommsen szerint a sziget keleti
8. A FT 0 N I N O• ANTONINO
részén 1844-ben ásták ki.
9. 11 1 1 Cos IIH COnSule.
É s z r e v é t e le k . A z emlék nagyon egyszerű tagozatú, kevéssé
sérült, a felírás sok összefonással tarkított, de azért egészen elol­ I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. m. n. I. 225. és 226. 1.)
vasható. Ugyanaz: Dissertatio de ara Buda-Örsiensi, muz. könyvtár MS.
22. Q. lat., a 44., 45., 46. számokról szól, és rajzokkal is szolgál.
F e lír á s : O lv a s á s :
— K oppén (W iener Jahrbücher, X X IV . köt. Adp. 6. 1.);

i- DEO'K'VICTO- DEO INVICTO utána O relli - H enzen 1921. és 1922. sz. a.— M ommsen, i. m.
3383., 3384.; ki a 213. vagy 222-dik évet felhozza.
2. PRO SALVT FMLle- PRO SALVTE FAMILIAE
J e g y z e t . Borghesi a fasti consulares-t foglaló, kiadatlan
3. TIHATk-SATVltf NI Tiberii HÁTÉR Ii SATVRN INI
kéziratában ezen emlékeket 213-ik évre helyezi, melyben t. i.
4. LEG AG G PR- PR- LÉG. AVGustor. [duorum] PRo PRae-
Caracalla negyedszer volt Consul, mig D. Caelius Batbinus má­
5- ARPOCR AS-PATR- ARPOCRAS PATER tore
sodszor viselte e díszes hivatalt. Ezen év csak maga felelhet meg
e. POSVI T- POSVIT. e kőnek, mert Heliogabalus, szintén Antoninus név alatt ismeretes
ugyan, és 222-ben volt 4-szer Consul; de mivel épen Alexander
I r o d a l o m . É rdy jegyzetei nyomán kiadja Buda-Pest-jében Severws-sal viselte Coesar-képen ezen tisztséget, alig hihető, hogy
H á u f ie r 30. 1.; és u. a. S chmidl őst. Bl. 1846. 380. 1. — M omm ­ valamely emléken, mely a consularis évet mint nyilvános adatot
sen i. m. 3479. felhozza, ezen körülményt fel nem említették volna; mig ellen­
J egy zet. TL HATERIVS SATVRNINVS Alsó-Pannoniában ben az egyszerű magánzók neveinek elhagyásával, e helyen
legátus volt a Il-ik század közepe táján. L. Mommsen i. m. 3479. gyakran találkozunk. Különben hasonl. Orelli I. 344. 1922. 5.
A páter szó Mithras, vagy is a Deus Invictus papjainak adatott Fratres aligha itt nem annyira rokonokat, mint inkább tiszti tár­
tiszteletből (1. a Il-ik fejezetben Sacerdotes 2. §.). sakat jelent. L. a 49-dik számot.

46. Szám. VIII. Tábla.

44. és 45. Szám. VII. Tábla.
MITHRAS-nak AVRELIVS IVSTVS praefectus! könyv vivő által emelt
M ITHRAS tiszteletére 213. évben M. AVREL1VS FRO NTIM ANVS és
fogadmányi kő.
M. AVR. FRONTO fivérek által szentelt két fogadmányl kő.
M é r e t e k . M. 0,60; Mezőny: m. 0,24; sz. 0,16. Betűk: 0,035.
M é re te k . A. Mag. 0,85. Mezőny : mag. 0,39; szél. 0,30. L e i h e ly . Ó-Szőny, Bregetio; a ,Pannónián1 ásta ki Szer
B. „ 0,64. „ „ 0,39; „ 0,30. József, és ajándékozta a múzeumnak 1865. nov. 22-én.
L e lh e ly . Mind a két kissé rongált oltárka Mithras jelképé­ É s z r e v é t e le k . E kicsided emlék talapzatán igen sérült;
vel találtatott júniusban 1817. Buda-Őrsön egy Mithraeum a felírás olvasása némely betűkre nézve kétes, főleg az össze-
kövei közt. fonottak a 4. sorban alig határozhatók.
É s z r e v é t e le k . Tekintetbe véve a két emlékkőnek alsó F e lír á s :
tagozatainak megegyező voltát, és az összevágó méreteket, vala­
mint a felírásnak egyenlő jellegét, állíthatjuk, hogy B kőnek 1- SOLI SOLI

párkányzata alkalmasint A-éval egy kéztől eredt, s azért ha­ 2. I NVI CT INVICTo
sonló volt. Mindenesetre A .követ csinosságra és arányaira nézve 3. q • m ' I V Quintus, AVRelius IV
szebbjeink közé számítjuk. a N 'S ■L NiVS Librarius
5. PR F V PRaefecti Fecit Votum
F e lír á s : O lv a s á s :
A. «■ S • L ■ M ? Solvit Libens Merito.

í . D I N V - M - Deo INVicto Mithrae, I r o d a l o m . Közlöttem némi eltéréssel (Arch. köziem. VI.

2. M • A V R • F R Marcus AVRelius FR köt. 157. 1.); úgy látszik. Desjardins úr olvasása sem ment a
hiányoktól. — M ommsen, i. m. 4301. IVli At « BF PR P -V-et
3. o IT I N I A N O NTINIAN
olvas, de ezen maga is kételkedik.
4. V S • M AVR• VS et Marcus AVRelius
J e g y z e t . A könyvvivők, librarii, mint a legiobeli praefe-
s. F Ro ITo • M 1 L • FRONTO MILites
ctusok tiszteiről többször van említés a m. n. muzeum kövein;
fi. LEG II AJ PRoS- LEGionis II ADiutricis, PRo Salute minthogy ezen kő Bregetium-bó\, a LEGIO I. ADIVtrix szék­
7. SW I SVoRVM SVA ET SVORVM helyéről való, nem lehet kétkedni, hogy az oltárt a nevezett
«. ÜMP CoNSTiTv TEMplum CoNSTITVerunt. legio egyik tisztviselője rakatta.

V.
 19

9. §.

MÁS KELETI ISTENSÉGEK.

BAAL, DEA SYRIA, ADONIVS, DEVS ARIMANIVS.

47. Szám. Vm. Tábla. J e g y z e t e k . Az Adonius-féle alak Adonis helyett Lactan-

tiusban is található. — Az eredetileg félszegül szerkesztett fel­
TEM PLOM -FELÍRÁS BA ALTIS , D IA D IVIN A, DEA S T R IA
írást talán igy kell helyreigazítani : A doni, Septimius Silvanus
nevekkel.
et Septimius Marcianus [aram voverunt]. Septimia Marcella, pro
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,52; szél. 0,92; vastags. 0,12. Betűk: filiis, ex voto suscepto, posuit.
1-ső sorban m. 0,13; 2-ban 0,11; 3-ban 0,095; 4-ben 0,05.
L e ll ie ly . Ó-budai határban, a Schwanfelder-féle malom
területén; e hely tavával és erdejével alkalmas lehetett Yenus
49. Szám. VII. Tábla.
tiszteletére, és e területen már más emlékek is találtattak. Beho­
zatott, mint Schwanfelder úr ajándéka november 4-én 1868. DEVS ARIM AXIYS-boz intézett fogadmányi kő.
É s z r e v é t e le k . Nem lehet kétség, hogy ezen ajánló tábla
templomon volt alkalmazva. A z irás hanyatló korra mutat. A M é r e t e k . Mag. 0,26. Mezőny : 0,88; széles : 0,45. Betűk:
felírásból hiányzik valami, de ez alig lehetett több egy sornál, mag. 0,065.
miről a tábla szélein látható fülek tanúskodnak. L e l h e l y . Ó-Buda, Lesek Mátyásnak, a sz.-endrei utczában
fekvő, 150. sz. háza, honnan 1855-ben márt. 28-án más kettő­
F e lí r á s : O lv a s á s :
vel a múzeumba került.
i. B A L T I é DI AE BAaLTIdi DIAE
É s z r e v é t e le k . Ezen kőnek talapzata hiányzik, párkány­
a- D I V I N A E * ET DIVIN AE ET zatának tagozatát lefaragták, hogy valami épületbe berak­
3- DIA SV RIA Et DIAe SYRIAE ható legyen. Betűi rendesek, összefonás nélküliek.
4. TEMPLVMes FECITí & TEMPLVM FECIT FLavius....
F elirás : O lvasás:
J e g y z e t e k . E kelfeti Istenségeknek ezek nevei: Balti Baal-
i. D E O A R i M a DEO ARIM A
tidi helyett; DIA DIVINA, Dia Istennő, kit S»'áo»ban és a gallok-
nál Voconces-hen tiszteltek, és Dea Suriae, Dea Syriae helyett,
2- N I O • L I B E L NIO LEBEL

azaz Syria Istennője. Lásd erről jegyzetemet az Arch. Értesítőben s. L A •L E O LA LEO

V. kötet. 333. 1.; és Orelli-Henzen III. 167. 5861— 1561. sz. a. 4. F R A T R I B V s FRATRIBVS
— M ommsex. i. m. 1961. s. V O T o • D I C VOTO DICavit.

I r o d a l o m . Kiadta S eidl (Archív für österr. Geschichts-

quellen. 1856. 294. L ) — Mitth. der C. C. 1856. 64. — A bneth.
48. Szám. VII. Tábla.
W. S.-B. 40. 1862. 343. — F ickek, Aquincum 17. — Mommsen. i.
ADOMS-nak SEPTIM IVS SILYANYS, és S EPTIM IYS MARCIAXYS m. 3415.
fiai üdvéért S E P T IM IA MARCELLA által emelt oltár. J e g y z e t e k . Feltűnő, hogy a fogadmányos csak Libella
nevet visel; leo névvel bírtak azok, kik Mithras tiszteleténél
M é r e t e k . Egészben, m. 0,91; szél. 0,30. Mezőny, mag. 0,88;
bizonyos osztályhoz tartoztak. Mithras, mint Deus Arimanius
szél. 0,80. Betűk : 1-ső sorban 0,4, a többi 0,85, a 7. sorban 0,25.
alkalmasint egy Istenség volt a rómaiak előtt, miért is ennek
L e lh e ly . Ó-Buda, a Schwanfelder-malom területén, gon­
papjait szintén, mint Mithras-éit patres czimmel illették; például:
doskodásom által került a n. múzeumba november 4-én 1868.
É s z r e v é t e le k . E csinos emlék diszitménveit teszik a pár- D • A R IM A N I O
kányzat és az orom izlésteljes kivitele, bár a két oldalt álló gyer- A G R E S T IV S V C-
kőczék, t. i. a jobbra álló a praefericulummal és csészével, a balra D EFEN SO R
álló az ajándékokkal tetézett tállal, a domborvésés hanyatlásá­ M A G IS T E R E T
nak tanúi. PATER P ATRVM
V O T I C D.
F e lír á s : O lv a s á s :

i. A D O N I O ADONIO (Visconti. Mus. Pio-Clem. U. 25.1.)— A Mithras tiszteletével

pedig a beavatottak számára a leo név járt. Mint :
1.SEP MA R C E L - SEPtimia MARCEL
a- LA ET SEP SIL L A ET SEPtimius SIL IN V I C T O
PROSEDENTE
4. V A N V S ET- V AN V S ET
S E V IO F A C V N D O
5. S E P M A R C I A SEPtimius MARCIA
VM BRI
e. NVS PRO FILIS NVS PRO FILIiS
R V F IN V S ET
7. EX V O T O PO EX VOTO PO E M IL I A N V S
8- S V I T • SVIT. LEONES.
5*

V*
 r

Henzen, suppi. Orellihez, 5846. sz. — Hasonl. 6042b, hol a F e lír á s : O lv a s á s :

cultores dei solis invicti Mithrae egész sorozata olvasható. — A

i- M A RT T S AC RV M m ar ti sacrvm
múzeumi emléken érintett fratres nem lehetnek mások, mint a
többi leo-k, kikért Libella e fogadmányi követ emelte. — Budán, 2. T CLA MA R T I N V S Titus CLAudius m a r t i n v s
a Biringer-féle kertben, nagy Rókusuteza 331. sz. a. egy másik 3. AQVILIFER LEGTI T ) AQVILIFER LEGionis II. ADiutricis.
kő áll ezen felírással : DEO ARIMANI(o) (1. Katancsich I. A.
G .Y.; I. 432. 1.) — Hasonlítsd alább a 11-ik fejezetet: A papok­ I r o d a l o m . Kiadtam az Archaeologiai Értesítőben 1869.
ról, SACERDOTES. I. köt. 236. 1. — M ommsen, i. m. III. 2. 6457.
J e g y z e t e k . A nemzetségi név Claudius szabályellenesen
van rövidítve ; mert rendesen CL. vagy CLAVD. alakban fordul
elő ; ellenben maga a nemzetség CLA. rövidítéssel ismertetik.
Aquilifer, a sasvivő, különbözik a Vexillarius és a Signifertöl,
10. §.
ezek t. i. egyes csapatok jelvényeit vivék, mig a légiónak csak
egy sássá s igy csak egy sasvivője volt.

M A R S .

50. Szám. VIII. Tábla.

APOLLO DAPHNAEVS.
Egy fogadmányi szobrocskának talapzata; MARS-nak T. CLA. MAE-
TDÍVS Il- ik legio Adiutrixbeli Aquilifer-töl ajánlva.
Lásd a 131. számot, melyből alkalmasint csak az alsó rész
M é r e t e k . Mag. 0,14; szél. 0,29. B e tű k : mag. 0,025. maradt meg, bár valaha egész vala; létezik egy másik egészen
hasonló feliratú O-Szőnyön Dózsa Jánosnál.
A n y a g . Fehér márvány.
APOLLIN
A e l h e l y . Ó-budai AQVTNCVM nevű téglagyár területén,
D A P H N jE O
ajándékozva a m. n. múzeumnak Leyenthai mérnök által. Beho­
SACR Y
zattam 1869. máj. 2-án.
C N C V R 1VS
É s z r e v é te le k . A szobornak csak lábujjai látszanak; a L Y CA 0
felírás ép. 7 L E G • A D. L. M ohhsen, i. m. 4285.

12. §.

UBER PATER (b a c c h v s ) és LIBERA (p r o s e r p i n a ).

51. Szám. vm. Tábla. F e lír á s : O lv a s á s :

x. L I B E R O PATRI LIBERO P A T R I
BACCHYS-nak az Ala I. Thracam egyik tizedese által szentelt
fogadmányi kő.
a. / . . G . . V . I . .
3. W L . . . . T
M é r e t e k . Egészben, m. 1,02; szél. 0,48. Mezőny : mag. 0,86; 4. EX DEC ALAE I EX DECurione ALAE I
szél. 0,48. Betűk : mag. 0,045. »• TI R A C V M THRACVM
L e l h e l y . Ó-Buda, Thaler Pá l magyar utczai, 660-ik 6- P O S V I T POSVIT
számú háza, honnan 1868. nov. 4-én a múzeumba hozattam.
Lecsiszolásának oka az, hogy az udvarra nyíló konyhaajtó előtt I r o d a l o m . Kiadtam az Arch. köziem. V II. köt. 193. 1.
feküdt. 1045. sz. a. — M ommsen, i. m. 3465.

É s z r e v é t e l e k . Minden ékítménytől való megfosztása JPK J í d e k . Az ala I. Thracum-ra nézve, mely ezen tájon
eléggé mutatja, hogy régen valami építménynél volt hasz­ feküdt, nemcsak Budán van több emlék, hanem a Süttön talált
nálva. A fenn említett okból a betűk a 2. és 3. sorban alig mérföldjelzők egyike is általa emeltetett. Különben lásd erről
láthatók. Orelli-Henzen 5442. 2223. 5439. és 5905. számait is.

V.
 21

F e lí r á s : O lv a s á s :
52. Szám. VIII. Tábla.
1. L I B •T • L I B LIBero E T LIBerae

LIBER AVGVSTYS-nak C. CLODIVS SATVRNIJiVS primipilus 2. -AVG- AVGustis

által emelt fogadniányi kő. 3- M ■ N R • L A Marcus AVRelius LA

4. T I O A R A TIO, ARAm,
M é r e t e i t . Egészben, mag. 0,83. Mezőny : mag. 0,78; szél. 0,30. s- V O T \M • P o S VOTVM POSuit
Betűk : mag. 0,05. e. P R o S A. V T PRO SALVTE

I.e l h e ly . Ó-Buda, befalaztatott 1816-ban, Németh Sándor, 7- M ■ N R • I o V I Marci AVR elii IOVI
korona uradalmi igazgató és buzgó régiségbarát által az ottani s. NI • F R • LÉ G NI, FRumentarii LEGionis
uradalmi épület falaiba, behozatott a m. n. múzeumba 1858-ban. 9. II JD I • ST I P • II ADiutricis STIPendiorum

É s z r e v é t e le k . A fölfelé fölötte kinyújtott emléknek

io. Vilii- vim.
párkánya hiányzik ugyan, de a felírás egészen épen van
I r o d a l o m . Kiadtam Arch. közlemények III. köt. 156. lap­
fentartva.
ján. A 8-ik sorban ER áll FR helyett. — M ommsen, i. m. 3466.,
szintén FRumentariust olvas.
F e lí r á s : O lv a s á s : J egy zet. Frumentarius-óktíak. hitták azon katonákat, kik
bár szabadságolt állományban valának, rendes élelmezésben még­
i- L I B E R O LIBERÓ is részesültek. M ommsen az ARA(domo), vagy ARAbrigensis olva­
sást el nem fogadja.
2. A V G AVGusto

3. C • CLODI VS Caius CLODIVS

4- s a t v r b ít s SATVRXINVS

5. p p 54. Szám. Vm. Tábla.

Primi Pilus

e. L E G •f i • AD I LEGionÍ8 II. Adlutrici8 LIBER (BACCHVS)-nak és LIBE R (PROSERPINA)-nak Demophilus

által K r. n. 202-ben szentelt oltárka.
7. P • F Piae Fidelis.

M é r e t e k . Mag. 0,61. M ezőn y: mag. 0,30: szél. 0,36. B etű k :

I r o d a l o m . H aliczky , Tud. Gyűjt. 1824. IV. 3 .— M ommsen, mag. 0,035. >

*i. m. 3464. — É rdy jegyzeteiből kiadta H aufler , Buda-Pest. k e l h e ly . Ó-Szőny, BREGETIO ,Pannónia1 területén. 1865.
30. 1. I. sz. a. novb. 20-án került a múzeumba, mint Sós Gergely ajándéka.
É s z r e v é t e le k . E csinoska és ép fentartásu emlék szor­
J e g y z e t e k . Primipilus a legio első századának száza­
galmas vésete daczára már hanyatló kort árul el. Oldalain egész
dosa, centurio-ja. — .Tudva van, hogy az uralkodó istensége az
domborműben két alakot tüntet fel, jobbra Proserpinát praeferi-
Olymp akármelyik Istenével egyesíthetett, innen van, hogy hiva­
culummal és thyrsussal, lábainál balra a párduez ü l; bal oldalon
talosan ezen társítás következő szavakban: AVGustus, AVG usta,
Bacchust látjuk, szintén rendes mellékleteivel a praefericulum-
AVGusti, AXGustae oly gyakran található az Istenek nevei után.
mal és thyrsussal; a párduez jobbra ül lábánál. A IH -ik század
Mindenek fölött pedig a LARES-Istenek után jönnek leggyak­
kezdetén használt szép betűkkel bir. melyek gyakran össze-
rabban a császárok nevei elő. íg y Desjardins úr.“ — Vájjon nem
fonottak.
helyesebb-e, ha az Augustus-t magasztossal, mint melléknévvel,
visszaadjuk ? F c lir á t : O lvasA t:

i. L I BÉR ÉT LIB- LIBERo ET LIBerae

2- K G G P R O S A AVGustis., PRO SALute
t M ' A V R ’ í R B Marci AVRelii TEREXtii
53. Szám. VIII. Tábla. 4. VET L I AD K R VETerani Legionis I ADiutricis AVRelius
5. D E M O P H I L A S ü EMOPHILVS vagy DEMOPHILAS ?

BACCHYS-nak és PROSERPINA-nak M. A VB. L AT IO által
M. AVREL1VS IOVINVS üdvéért emelt oltárka.
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,55; szél. 0,23. Mezőnyben a törzs­
nél, mag. 0,26; szél. 0,23. A párkánynál, elől mag. 0,03; szél. 0,33.
A talapzatnál, elől mag. 0,10; szél. 0.33. Betűk : 0,28 és 0,25 közt
változnak.
L e lh e ly . Találtam O-Budán, mezőutcza 621. sz. á t v é ­
tetett Nebenführertől, a ház tulajdonosától, 1868-ban novem­
ber 4-én.
É s z r e v é t e le k . Ezen ép, egyszerű, szorgalmasan vésett,
linóm szemcséjű kövön három felirási tér vagyon, t. i. a pár­
kány tagján, a törzsön és a talapzat területén. Az egészen ép
felírásban sok összefonással találkozunk.
6. L IB ERT' V ' S ‘ L’M" LIBERTUS. Votum Solvit Libens M erito:
7. I M P P ’ D D N ' S EVsicIMPeratoribus Dominis Nostris SEVeris
8. <S> sic (C)OnSulibus.
I r o d a l o m . Kiadtam az Arch. köziem. V I. köt. 156. 1. A
lámpafénynél másolt felírásban hiba maradt, mely a nyomtatás
által háromra szaporodott.— M ommsen, i. m. 4297.
J e g y z e t e k . Kisded emlékünk jele azon ragaszkodásnak,
melylyel a szabados Aurelius Demophilus régi ura M. AVR. TE-
REXTIYS I. ADI. LEgiobeli hadastyán iránt viseltetett.
Az év, melyben ez történt, csak a 202-diki lehet, melyben egye­
dül, Septimius Severus idősb fiával, ki némely emléken és érmeken
M. AYR. SEYERYS ANTOXINVS-nak neveztetik, a consulságot
vitte 0- Orelli-Henzen, 829., 5506., 6787. számokat).
6
 22

13. §. továbbá F erussac (Bullet, des Se. 1827. I. 239. 1.) és utána
Orelli-H enzen 5779. sz.) — A 3. sorban á ll: VEN •VICT, VENE
VICTR h.; 5. sorban COL SAV-VI, COL-SAV-VIL h .; a 6-ban
V E N V S. KAL-SEPTIMS, K A L -SEPTIMI h .; a 7. NI. ANI h. és a végén
D D ki van hagyva.— M ommsen, i. m. 4152.
J e g y z e t e k . Valamely colonia Kalendariwn-a, lajstroma
volt hitelezettségeinek. Daphnus-ntxk tiszte volt Sábaria-n ezen
55. Szám. VIII. Tábla. lajstromot kezelni, és határozott időponton a tőkéket vagy azok
százalékait beszedni. E pénzkezelő, mint minden alárendelt tiszt­
VEJíVS V iC T R IX AYGYSTA-nak EBYRYS által emelt oltárka.
viselő, rab volt, mert ezt sikkasztás esetében kérdésre vonhat­
ták, mely eset az ingenui-vel nem volt gyakorolható. A servus
M é r e t e k . Egészben, m. 0,65 ; sz. 0,35. Mezőny : m. 0,40:
szó sehol sem fordul e felírásban elő, de azért oda kell érteni,
sz. 0,39. Betűk : m. 0,04.
valahányszor a személynek vagy dolognak, melylyel foglalkozni
I.e llie ly . Szombathely (COLONIA SAVARIA). P etkéhy mú­
köteles volt a rabszolga, genitivusban neve mellé tétetik. így
zeumából való. 1829. márczius 24-én Batthyányi Fülöp herczeg
Daphnus Savariae nem jelenthet mást : mint „Daphnus Sabana
ajándékozta a múzeumnak.
ra b s z o lg á ja igy „Daphnus P. Aelii Sabiniani“ csak ezt jelent­
É s z r e v é t e le k . A párkányzatán sérült oltárkának talap­
heti „Daphnus P. Aél. Sabinianus rabszolgája11.
zata egészen hiányzik. A tiszta vörös betüjű, összefonás nélküli A kalendárium, mely kizárólag Daphnus-ra bízva, Septimia­
felírásból csak az utolsó D nem egész. num melléknévvel van meghatározva, kétségen kívül, mert e
O lv a s á s :
lajstrom azokat foglalta magában, kik a nevezett coloniában
F e lír á s :
Septimius nevű magánzónak tartoztak. íg y volt Comoban Kalen-
i.V E N E k VENERI darium Caecilianum, vagy Plinianum, azaz összeirása mind azon
a. V I C T Á V « YICTrici AVGustae összegeknek, melyeket nevezett városnak ifjabb Plinius kamatra
s. S AC' SACrum kölcsönzött.
Genius candidatorum alatt értenünk kell a nemtőt, kinek
4. E B V R V S EBVRVS
védelme alatt álltak mind azok, kik valami polgári hivatalra
s. EX I VSSV D EX IVSSV Dedicat?
igényt tartottak. Azért igen természetes, hogy Daphnus ezen
nemtőnek oltárt emel, hogy magának Sabariában, előre bizto­
I r o d a l o m . B itnicz, Tud. Gyűjt. 1829. III. 9. M ommsen,
sítsa a leendő tisztviselők, kiktől hivataloskodása alatt függend,
i. m. 4167.
J e g y z e t e k . Eburus MouMSEN-nél, i. m. 5033. és 6010. sz. kegyeit.
A Sacerdos, ki ezen oltárkát fölszentelé, más nem lehet, mint
alatt, itt edényen : EBVRVS PEC • bélyeggel fordul elő.
Piamen Augusti; mert SACerdos után az istenség neve nem em-
littetvén, más nem jöhet tekintetbe, mint a császár vagy Róma
városának papja, mi különben egyenlő értelmű.

56. Szám. VIII. Tábla.

A CAXDIDATVSOK iienitőjének, és a VEXVS VICTRIX-nek ajánlva
a COLOXIA S AYA RIA egyik adószedő tisztjétől.
H . §.
M é r e t e k . Mag. 0,84. Mezőny: mag. 0.44; szél. 0,29. Betűk.
I .e llie ly . Szombathely, a Petrédy-féle gyűjteményből Bat­ V O L C A N V S .
thyányi Fülöp herczeg ajándéka.
É s z r e v é t e le k . A párkányzat szarvait egyedül egyes rep-
kény levelek diszitik; köztük csinos rózsa foglal helyet. A felső
tagozat a jobbik, a talapzat a bal szélén belül van sértve. Az egészen
57. Szám. VIII. Tábla.
olvasható, vörös betüjű felírásban az 5-ik sorban felötlő DAPVÍ-
NVS szóban a szokatlan H, mely egy fordított N-hez hasonlít. YOLCANYS AVGYSTYS-nak Coltors II. Alpiiioriiin-tól szentelt oltár.

F e lir& s : O lv a s á s : M é r e t e k . Maga* : 0,97. Mezőny : mag. 0.49: szél. 0.62. Betűk :

mag. 0.06.
.. G E N I O GENIO
A nyag. Sötét szűrke kő, sok fekete csillám jegeczczel
2. C A N D I D A T CANDIDATorum

s. V E NE V I C T VENEri VICTrici
I.e llie ly . Bogdány. 1817-ben. a koronái uradalom ajándéka.
4. D A P M N V S DAPHNVS
ÉM/.re vét e le k . Az emlék hajdan fehérre volt mázolva, és
5. C O L S A V Vt COLoniae SAVariae VILicns betűi vörös festékkel kiemelve; különben kezdetleges és durva
«. K A L SEPTIMI KALendarii SEPTIMI díszítésén, azon különczködés fordul elő, hogy a talapzat lépcsö-
7. NI S A C P AEL [A ]N I SACerdote Publio AELio zete be van szegve; az oldalt látható dombormüveknek, mint a
csészéknek, késnek, áldozatnak, továbbá, a praefericulumnak eset­
». S A B I N I A N O D D SABINIANO Dat, Dedicat.
len faragása, azt a hanyatló művészet korába helyezik. Bár az
I r o d a l o m . Kiadta H a lic z k y A n ta i . Tud. Gyűjt. 1821. XI- emlék sötétnek tűnik fel, a kő még sem fekete, mint azt a törésen
dik kötetében. — B itn itz L ajos az 1824-iki Tud. Gyűjt. I. köteté­ észrevenni. Az utolsó sorban PRAEF után még betünyomok
ben. 81. 1. igen sikerült megjegyzésekkel, és valamint a Candida vannak. A 2-dik sorban COH •Ill-t akartak olvasni, azonban ezt
tus úgy a Kalendárium Septimianum helyes magyarázatával; másnak mint COH • Il-nak venni nem lehet.

V.
r "\

F e lír á s : O lv a s á s : w isner i. h. 250. 1. agens Causariorummal oldják fel a CC-et az

a z : a rokkantak ügyvivője, mivel itt az egészség isteneinek állit-
'• V O L C A N O AVG VOLCANO AVGusto
tatik az oltár. — Hogy Probus és Modestus consulságának a
2-SACR C 0 H ■II «5 SACRum COHors II.
228-ik év felel meg, már fölebb említettük.
i-ALP E/////CVIP ALPinorum E(quitata) CYI P
RAEEST A PLAV RAEEST Aulus P LAV
s-T IV S F A B BAS TIVS, FABia tribu BAS
s. S I A N V S • RoMA SIANVS ROMA
16. §.
í. PRAEF / PRAEFeotus...............

I r o d a l o m . M il l e r , A . M. N. 231. — M ommsen, i. m. 3646. H E R C V L E S .

J e g y z e t . A pannoniai emlékeken cohortes Alpinorum gyak­
ran olvastatnak, és hogy csak a muzeumbelieket említsük, 1. a
61-ik számot és a Res militaris alattiakat. A Il-ik Cohorsra nézve
59. Szám. IX. Tábla.
azonban e kő az egyedüli példány, mely itt előjön.
HERCVLES AVGVSTVS tiszteletére emelt oltár ALEXANDER SEVE-
RVS és IV L IA MAMMAEA üdvéért és visszatéréséért.

M léretek. Mag. 1.22. M ezőny: mag. 0.41: szél. 0.33. Betűk: 0,02.
L e lh e ly . O-Buda. elhozatott Váczról. Migazzi bibornok
l ő . §.
gyűjteményéből.
É s z r e v é t e le k . E műemléken feltűnő, hogy nemcsak a
AESCVLAPIVS És HYGIA. nevek kivésettek, hanem hogy készakarva törések is követtettek el
rajta. Az egésznek díszítése, és a disz elrendezése is némi Ízlés­
ről tanúskodik, az alakokon azonban, melyek az oldalt alkal­
mazott fülkékben egész domborban kiemelkednek, észrevenni,
58. Szám. VIII. Tábla. hogy kezeik túlságosan hosszúak, tartásuk ügyetlen. Jobb olda­
lon Bacchus áll, a balon Hercules, mindegyik szokott mellék­
AESCVLAPIVS- és HYGIA-nak AVR. ARTEMIDORVS Benelleiarius leteivel, és rombolt arczczal. A betűk, a kort ve vén tekintetbe,
228-ban K r. n. oltárt szentel. igen jól vannak vésve.

J l é r e t e k . Mag. 0,88. Mezőny : mag. 0.50: szél. 0.29. Betűk : F e lír á s :

mag. 0,04.
1. H ER C V L 1 A y G S
L e l h e l y . Elhozatott Migazzi bibornok gyűjteményéből, 2. O B S A L V T E M • T •R E
Váczról 1857-ben december 1-én.
3. D I T V M D • N ■I M P • s-
É s z r e v é t e l e k . A kő csak tetején sérült. Iráslapja ép.
betűi közt többen összefonvák.
4. A L E X A N D R I P •F •A V G
5. T *I V L I M • M A M /E iE
F e lír á s : O lv a s á s : 6. A V G V S T i ' M ATII S
x. E S C V L A P I aESCYLAPIo 7. A V G ' N T ' C A S T U K \M
8. G i V L G A R I N V S PRF
a. T H Y G I JE ET HYGIAE

s. A V G • N R AVGustis AVRelius
9. L E G II D P • !F S E
*• M T M b CRr S ARTEMIDORVS
10. M E X
s. B F LE G L E G BeneFiciarius LEGati LEGionis
11. T R E C / R I 0
e. II • A- P - F - S - II. ADiutricis Piae Fidelis Severianae
12. V • S • L M
7. A G E N S GC AGENS ducenarium ?
13. M A X I M 0 T X R N
s. V • S • L • M • Votum Solvit Libens Merito
C O S

9. M O D E S T O MODESTO O lv a s á s :
10. T • P R O B O ET PROBO 1. HERCYLI AVGusti Sacrum
íi. C O S COnSulibus. 2. 0B SALVTEM ET RK
3. DITVM Domini Nostri IMPeratoris
I r o d a l o m . Marini kézirat. E ckhel kézirat. 1, 12. 7, 31. 4. ALEXANDRI Pii Felicis AVGusti
Kiadta Schönwisneb (I. R. P. P. R. ; II. 248. 1.), minthogy ». ET IV LLE MAMAEAE
ACsculapio egészben megjelenik, akkor még a párkány egész «. AVGVSTAE MATRIS
lehetett. A 11-dik sorban csak COS áll COSS h. 7. AVG VSTl Nostri ET CASTRORVM
S estini , Viaggio 259. 1. s. Gaius IVLius CARINVS PRaEFectus
K atakcsich . I. A. G.V., I. 411.1. Schönwisner nyomán. 9. LEGionis II ADiutricis Piae Fidelis SE-
Obelij-H knzen, 3182. sz. a. 10. veriandi, EX
K. és V., M. és EO. képekben I. 73. rajzokkal. 11. TREC(ena) RIO
J e g y z é k e k . Artemidorus egyszerre a Legio II. Adiutrix IX Votum Solvit Libens M erito;
Legatus-ának henefiriariusa és agens ducenarium volt azaz 200 ia. MAXIMO ET [PlATERNo
embert vezénylő századosnak tisztjét teljesítette. S estini és Schön ­ COnSulibus
6*

V.
 I

I r o d a l o m . L. M arini kézirat. — E ckhel 1, 1. 7, 42, 45.— O lv a s á s :

Kiadta Schönwisner (I. R. I. P. P. R . ; II. 153. 1. Adp,) 3. sorban i. DEAE NEMESI AYGuatae
IMP • SE, IMP • S h. — 4-ben A . . . . P -F-AVG, ALEXANDRI P • а. PRO SALVTE
F • AVG • h. 5-ben ET IVLIAE . . . A ........ ET IVLIAE MA- 3. AVRELIAE AVDE
MAEAE h. 8-ban GI CANINIVS PRAEF, G. IVL. GARINYS • 4. NTIAE FILIA)
PRE h.; 9-ik sorban L . . . I I .......... LÉG • II AD P F SE h.; 5. SVÁÉ ET PRO SVA
10-ben ....E X , V . . .E EX h. 11-ben ....R IS , T R E C ...A R IO б. INCOLVMitate AVRELius
h. 13-ban MAXIMO E T ...... N . . ., MAXIMO ET PATERN h. 7. AVDENTIVS Curator Rei Publicae
olvasván. 8. AQVIncensium ET SACERdos PRO
S estdíi Viaggio 222.1. 9. VINCIae, LIBENTI ANI
K atancsich Schönwisner után (I.A . G. V .; I. 374. 1.) ugyan­ 10. MO SVSCEPTA
azon hiányokkal. — M ommsen i. m. 3427., ki CANINVS-t olvas. n. (vöt) A CONPLEVIT

J e g y z e t e k . Emeltetett ezen kő 233-ban, midőn Alexan­

I r o d a l o m . Közlötte K atancsich (I. A. G. V.; I. 403. L
der Severus a perzsák elleni háborúból visszatért ; C. IVL.
ccxxi. sz. a.) következő eltérésekkel: 8-ban AQVINC-SACR-PRO-
GARINVS vagy GARINIYS, ki e követ emelte, a Il-ik LEGIO
AQVI ET SACER PRO |VINCI h. 11-ben COMPLEVIT, CONPLE-
ADiutrix praefectusa volt. A légii) melléknevei : PIA FIDELIS
j VTT h.
SEVERIANA kezdői világosan kivehetők. A fogadmányozó magát
M ille r A. M. N. 218. — M ommsen i. m. 3485., ki szintén
még mint EX TRECENARIO mutatja be, mi annyit jelent, hogy
j NEMESI AVG, olvas.
régi százados, ki 300 embernek parancsnoka volt.
J e g y z e t e k . A ritkaságok közé tartozik Desjardins úr szerint
I NEMESIS-nek SALVTARIS mellékneve. — AVR. AVDENTIVS, ki
az oltárt készítette, Pannóniában előkelő személy volt; ő Aquin-
j cum CVRATOR-a és igy e városra nézve vidéki volt, kötelessége
lévén a pénzügyet rendbe hozni, mi a curator reipttblicae szavak­
17. §.
kal, melyeket rövidítve látunk az emléken, ki van fejezve; leg­
alább az epigraphica szabályai szerint C •R •P-et nem szabad
N E M E S I S . másképen magyarázni. — Egyszersmind Sacerdos provinciae is
I volt, azaz megbízva, hogy az alsó-pannoniai tartományban a
legmagasabb papi teendőt, t. i. Róma és Augustus számára ren­
delt vallási hivatalt e tartományban végezze. (Hasonlítsd a 30.
és 87-ik számú emlékeket.)
60. Szám. IX. Tábla.

Fogadmányi oltár NEMESIS AYGVSTA tiszteletére emelve, A Y R .

AYDEN’ TIV S tartományi pap által saját és leánya üdvéért.
18. §.
M é r e t e k . Mag. 1". Mezőny : mag. 0,48; szél. 0,48. Betűk :
mag. 0,03. « F O R T V N A.
L e l h e l y . Ó-Buda, Katancsich szerint.
É s z r e v é t e l e k . Bár kivitele költséges, mégis barbárnak
mutatkozik ezen emlék, valamint betűi, főleg az L-ek alakjára, 61. Szám. X. Tábla.
úgy a díszítmények rósz Ízlése miatt. Három oldalán dombor-
müvekkel túl van halmozva. A rajz a homlokzatot és az oldalo- FORTVNA SALYTAR IS-t illető fogadmányi k ő ; emelte COHORS
kat híven adja. Az alakokat, mivel sérültek, nehéz meghatározni, I. Alpinorum EQ YITATA.
mégis a jobb oldalon állót talán Bacchusnak, a balon lévőt
Minervának lehetne tartani. A sértett talapzat legalsó során még M é r e t e k . E gészben: mag. 0,70. M ezőn y: mag. 0,39; szél. 0,40.
Betű k : mag. 0,045.
betűk nyomai kivehetők, melyek valószínűleg a consularis adatot
foglalták. I .e l h e ly . Köm!ód (Tolna m.). Jankóvieh az országút mel­
letti fogadó falában látta; K oller Högyészen Apponyi g ró f
F e lirfts t
| kastélyában.
É s z r e v é t e l e k . Az emlék teteje hiányzik, az iráslapon át
1 D E A E * N E M E S \_*_ AV G
egy elágazó törés húzódik. A betűk alakja a III-ik századot sej­
2 P R O S A L V T Eé teti; kár, hogy a consularis adat annyira határozatlan, hogy
3. A V R E L I A E ^ A V D E magát az évet épen nem lehet kiszámítani.
4. N T I A E r f F I L I A E
F e lir ft»: O It m í i i
5. S V A E^ET ^ P R O í S V A
U N C O L V M a V R E L i -F O R T V N A E fo rtvnae

7. A V D E N T I V S * C t f R ^ P a - S A L V T A R I salvtari

8. A Q V I ^ I ^ S A C E R é P R O 3- C ° H I A E E Q P COHorsI.ALPinorumEQuitataPublius
»■ V I N C K L I B E N T K A N I 4- C L D «5 S E V E R V S CLODius SEVERVS
lo- M Q é S V S C E P T A é 5- P R A E F D V o B V S PRAEFectus DVOBVS

n. U n h ! A C O N P L E V I T 6- A V G G ' D D ‘ N N COS AVgustis Dominis Nostris COnSulibus.

V.
 25

I r o d a l o m . J akossich jegyzetei VIII. kötet, honnan kiadta 63. Szám. X. Tábla.

K atancsich (I. A. G. V., I. 429.1. cccxi. sz. a.) úgy, hogy alig
lehet reá ismerni. — 3. sorban áll : COH I ALPE e h elyett: A hely n em ijének és FORTYNA CONSERYATRIX-nek M. SYPERI-
COH ALP EQ P ; 4. sorban POSV, e helyett CLOD. SEVERVS;
NVS, I . LÉG. AD IYTR IX -beli praefectus által CLAYDIYS GOTHICYS
a 6 sor ki van hagyva. — R oller Prol. 53. — A. M. N. 228. —
császár üdvéért 269-ik évben emelt fogadmányi kő.
M ommsen i. m. 3315.
J e g y z e t . Pannóniában a Cohortes Alpinorum-ra. vonatkozó
emlékek gyakoriak; magában a múzeumban is van több, mely M é r e t e k . Mag. 0.90. Mezőny : mag. 0,41; szél. 0,34. Betűk:
ezen I. Cohorsra vonatkozik. 0,035.

1
L ielh ely . O-Szőny.,Pannónia területén. S zálát J ózsef aján­
déka. A múzeumba került 1865. november 22-én.

62. Szám. X Tábla. É s z r e v é t e le k . A talapzatán sértett oltárka valamint betűi

alakja, úgy a határozottan kipuhatolható évszámra nézve is ké­
FORTYNA REDVX-uak, P. COSIMVS FÉ L IX , alsó-pannoniai Legátus sőbbi korszakba tartozik.
által emelt fogadmányi kő.

F e lír á s : O lv a s á s :
M é re t e k . Mag. 1.45. M ezőny: mag. 0,80; szél. 0,43. Betűk:
mag. a második sorban 0,07.
1. /// E N I O L O C I gENIO LOCI
L e lh e ly . Ó-Buda, AQVINCVM. L esch M átyás , szt.-eudrei
utczában fekvő 150. számú házában, mészgödröt ásván találták
2. ET- FO R TV NA E ET FORTVNAE
1855. február 18. és 20-dika közt; a múzeumba került ugyanazon 3. CONSERVATRI CONSERVATRI
év márczius 28-án. 4. Cl P R O S A L V T E Cl PRO SALVTE
É s z r e v é t e le k . A párkányzatnak és talapzatnak a hom­ 5. D N CLAVDI NG Dóm. Nostri [Marcii CLAVDIi AVGusti
lokon és jobb oldalon való teljes lefaragása mutatja, hogy ezen
kő valamely építménynél volt felhasználva. Az iráslap ép, a
6. AVR SV P E RI N V S AVRelius SVPERINVS

vörösre festett betűk ügyetlen vésőt árulnak el. 7. PR^FLEGIzDI- PRAEFectus LEGionis I. ADIutricis

8. A- V- L EX V O T O ' Agens Vices Legati EX VOTO

F e lír á s : O lv a s á s :
9. P O S V I T D N M POSVIT Domino Nostro Marco
i. F O R T V N A E FORTVNAE
10. C L A V D I O -NGlIli CLAVDIO AVGusto (et)
a. R E D V C I REDVCI
3- P V B L I V S PVBLIVS
11. PATERNO/ in PATERNO (consulibus).

*. C O S I N I V S COSINIVS
I r o d a l o m . Kiadtam az Archaeol. közlemények V I. köt.
3. F EL I X VC- FELIX Vir Clarissimus
156. 1. de az 5. sorban DN GETAE AVG áll, DN CLAVDI
e. L E G •AV G G LEGatus AVGustorum [duorum] AVG h .; 6. sorban S SVPERINVS, M • (vagy AVR) ? — a kö­
7. PR-PR- PRo PRaetore. vön az M-nek semmi nyoma — SVPERINVS helyett; 7-ben VET
helyébe PRaEF(ectus)t kell olvasni. 9. sorban POSVIT, SOLVIT
I r o d a l o m . Kiadta H aas M ihály , Mitth. d. k. k. CC. 1856.
helyett nálam helyes. — M ommsen i. m. 4289.
64. — S eidl (Archív f. k. österr. Geschichtsquellen, 1859.
294. L). — A rneth W . Sitz.-Ber. 40. (1862) 343. fametsz vény­ J egyzetek . Az emléket emelő praefectus, azaz : az I.
nyel. — M ommsen i. m. 3421. LEGIO ADIutrix-beli lovasságnak parancsnoka, ki ideiglenesen
J e g y z e t e k . Ezen felírás által egy eddig ismeretlen alsó- a legatus tisztjét teljesítette, vagyis az egész légiót vezényletté.
pannoniai legatus tűnik fel, ki két császár korában működött, (Hasonlítsd erre nézve a 82. sz.) A z év, melyen H. Claudius
kiket az adat általánossága miatt meg nem határozhatunk. gothicus, Patemussal a consuli méltóságot viselte, a 269-ik
Felötlő, hogy minden szokás ellenére, PVBLIVS előnév egészen év volt Kr. u. — A 9. sorban Mommsen szerint Huebner M
ki van írva. helyett I-Invicto-t olvas.

19. §.

SILVANVS DOMESTICVS És SILVANVS SILVESTRIS.

64. Szám. X. Tábla. Az L a 3-ik századból való. — Jobbra praefericulum áll, balra
kis áldozati balta.
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,40; szél. a talapzatnál 0,18; a
F e lír á s : 1. S I k O lv a s á s : SIL
törzsön 0,82. Mezőny : mag. 0,14; szél. 0,12. Betűk : mag. 0,03.
2. V A VA
A n y a g . Feketés mészkő.
». N O NO.
l> e lh e ly . Ó-Szőny, honnan a muzeum számára szereztem.
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 3671.
É s z r e v é t e le k . A kicsided emlék felső baloldalán sérült;
a párkányzat faragása a betűk barbar alakjával ellentétben van.

J
 26

F e lír á s : O lv a s á s :
65. Szám. X. Tábla.
SILVANVS DOMESTICYS tiszteletére SEPT. LONGINVS, II. Adintrix- 1. S I L \A N SILVANO
féle Legiobeli Írnok, által emelt fogadmányi kő. 2. D O M E S DOMEStico
3. / / A E L t C l I AELia CLI
M é r e t e k . Egészben m. 0,73; szél. 0,24. Mezőny : m. 0,34; sz.
0,24. Betűk : m. 0,035; utolsó sorban 0,025. 4- T A M T R TA MATER
L e lh e ly . Rákos-Palota (Pest m.) a pap földjén. Ajándé­ s. V S L M Votum Solvit Libens Merito.
kozta 1868. május 30-án B. Graffenried-Burgenstein Manó.
I r o d a l o m . M ommsen i . m. 3672.
É s z r e v é t e le k . Ezen kis oltárnak jobb felső és bal alsó
szöglete csorba, a felírás a lapnak ledörzsölése miatt, szintén J e g y z e t e k . Minthogy itten AELIA CLITA mint MATER
nehéz olvasású. Egyébiránt a betűk a hanyatló korszakba tar­ emeli az oltárkát, valószínű, hogy hasonnevű fia AELIVS CLITYS
toznak. helyett tölté be a fogadmányt, kinek nevét külön kitenni fölösleg
lett voln a; vagy azt kell gondolnunk, hogy ezen emlék egy fül­
F e lír á s : O lv a s á s :
kében állott egy másikkal, melyet Aelius Clitus készíttetett.
S I L V A N O SILVANO
2. D O M E S DOMEStico
s. S A C R V M SACRVM 68. Szám. X. Tábla.
S E P T L Ó N SEPTimius LÓN
SILYANYS DOMESTICYS-nak L. SERANYS SEROTIXYS,
G I N V S C O GINVS CO
aquincumi decurio által fogadott kő.
R íÍ C v L - L E o RNICVLarius LEGionis
i. II ADI P F SEV: II. ADIutricis Piae Fidelis SEVE M é r e t e k . Egészben, mag. 0,50; szél. 0,19. Mezőnyben : mag.
0,19; szél. 0,19. Betűk : 1-sö sorban 0,25. a többi 0,25 és 0,3 közt.
R Rianae.
L c lh e ly . 1855-ban találta Varsányi János az ó-budai, a
I r o d a l o m . Kiadtam (az Arch. köziem. V II. 196. 1.) hol a Krempel-malom táján fekvő plébánia-réten, a hol egy hypocaus-
4. sorban SEP/////C ON, SEPT LÓN. az 5-ben GIN////, GI­ tumot is ásott ki september 17-én.
NVS CO; 6-ban CRNICVL, RNICVL helyett áll, és F-nél a vá­ É s z r e v é t e le k . A kő ketté van törve, azonkívül felül és a
lasztó pont el van hagyatva. — M ommsen i. m. 3496. és Addit. talapzaton is meg van sértve; de a felírást azért egészen el le­
1041. XIX.
het olvasni.
J e g y z e t . Comicularius-ról 1. a 145.146. 147-iki számokat.
F e lír á s * O lv a s á s :

i-S I L V A N o D o Si l v a n o d o
66. Szám. X. Tábla. 2. M E S T I G • S Á G MESTICo SACrum
SILYANYS DOMESTICVS-nak AYR. ACVTIANVS által 3. L S ERANS F ROT s i c Lucius SERANVS SEROT
felajánlott fogadmányi kő. 4- fcVS IIIIIIVIR'ADIL sic INVS Sevir AeDILis
5. DEC CO L AQ DECurio COLoniae AQuinci
M é r e t e k . Egészben, m. 0,39; szél. 0,145. Mezőny : mag. 0,14 :
szél. 0,145. Betűk : 1. sor 0,3, a többi 0,25. 6. V S L M Votum Solvit Libens Merito.
L e i h e ly . Találtatott 1869-ben Ó-Budán, a dunai téglavető
I r o d a l o m . Kiadta P aúr I ván (Arch. köziem. I. köt. 222.1.)
társulat telkén ; behozattam julius 6-án.
hol híven, mint a kövön látható, SFROT áll SEROT; ADIL,
É s z r e v é t e le k . E csinos emlék egészen ép.
AEDIL helyett. — M ommsen, ki i. m. 3497. a 4. sorban szintén
F e lír á s : O lv a s á s : ADIL DEC-t adlectus decurio-nak, decurioi jelvényekkel meg­
tiszteltet, akar értetni.
1. S I L V A N O D SILVANO Domestico
J egy zet. Érdekes ezen felírás azért, mivel egy aquincumi
2. A V R E L I ' S AVRELIVS
tisztviselőnek egész cursus honorum-ját foglalja. Ugyanis L. SE­
s. A C V T I N ' AC V TIA NV RANVS SEROTINVS. ki decurio volt, lett később aedilis, és
4- S S azonkívül Sevir Augustalis. — Figyelemre méltó a sevir-i czimnek
s. E X V Ö T EX VOTO. helye, nem mivel azt SEROTINVS az aedilitas után nyerte el
(itten t. i. a rend meg van fordítva), de mivel ezen tisztség mint
I r o d a l o m . Közlöttem az Archaeol. Értesítő I. köt. 256. 1. vallási jött tekintetbe, és igy a többi czimnek élén állván mint
M ommsen i. m. 6458. papság, a többi fokozaton kívül esik. — Ha Mommsen olvasása
áll, természetesen eme magyarázat veszti érdekességét.

67. Szám. X. Tábla.

SILYANYS DOMESTICYS-nak AELIA CLITA által ajánlt
fogadmányi kő.
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,40; szól. 0,15. Mezőny : mag. 0,17:
szél. 0.15. Betűk : I. sorban 0,3, a többiben 0,2 és 0,8 közt szabály
talanul változnak.
É s z r e v é t e le k . A párkányzat alatt ostáblaféle diszitmény
van alkalmazva, az irás tétovázó jellegű, az iráslap csak kissé
sérült, a betűk mind olvashatók.
69. Szám. XI. Tábla.
SILYANYS DOMESTICYS-nak VALERIYS CALBOFORVS által
emelt oltárka.
M é r e t e k . Egészben, ra. 0,62; szél. 0,19. Mezőny : mag. 0,19 :
szél. 0,19. Betűk m. 1-ső sorban 0,3, a többi 0,2 és 0,28 közt változnak.
L e l h e l y . Ó-Buda; a csigahegy körüli földeken találta Lurs
József, kinek ó-budai 64. számú főntczai háza falából kivétettem
1868. augusztus 3-án ; behozattam november 4-én.
 27

É s z r e v é t e le k . Ép karban való kis emlék. Rózsákkal van I r o d a l o m . Kiadta H áufler (Skizzen 3. 31.)
tetején díszítve, és igen csinos párkányzattal bir. Kiss (Magy. akad. Értesítő 1856. 93. 1.) — M ommsen i. m.
3502 ; a 2. sorban IN PEDatura, a 4-dikben Licinius-t olvas.
F e lír á s : O lv a s á s :
J e g y z e t . Principales alatt az altisztek értendők; in pedi­
tibus annyi, mint a Iulius Alexander centuriája-beli gyalogok,
1. SILUNO SILVANO
kik kétség kívül a Legio II. Adiutrixnek egy osztályát tevék. Nem
2. D O NE S Ti DOMESTIco
lehetne-e ezt jobban Principálissal stb. feloldani? szokatlan
3. VAL CAL VALerius CAL szórend, de talán jobb értelmet ad.
4. BOFORt BOFORVS
5. V S L M Votum Solvit Libens Merito.

72. Szám. XI. Tábla.

70. Szám. X. Tábla.
SILYAXVS SILYESTER-nek SEPTIMIYS FIRMANYS, a császár
SILYAXVS DOMESTICVS-nak AYR. PHYLARGVS által CANDIDATYS-a által saját iidTeért emelt kő.
emelt oltárka.
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,58; szél. 0,23. Mezőnyben : mag.
M é re te k . Mag. 0,49. Mezőny : mag. 0,15; szél. 0,18. Betűk :
0,25 ; szél. 0.23. Betűk mag. 0,03.
mag. 0,02.
L e lh e ly . Az ó-budai igazgatóság előszobájában 1816-ban
L e lh e ly . Ó-Budáról, hol az uradalmi igazgatósági épület be volt falazva. Mint hivatalos küldemény 1858-ban került a
kapuja alatt 1816-ban be volt falazva, behozatott 1858-ban. múzeumba.
É s z r e v é t e le k . A kő majdnem é p ; betűi és latinsága bar­ É s z r e v é t e le k . E kő két Ízben volt használva, mint a régi
bár kort vallanak. betűknek helyenkénti feltűnése tanúsítja; a vörös vonalok mu­
tatják, hogy a másik, egyedül értelemmel biró felírás olvasásánál,
F e lir A s : O lv a s á s :
csak a fekete vonalú betűket kell számba venni. A kő maga
ép állapotban van.
1. S_I L D O M SILvano DOMestico

2. AV R ' F YY AVRelius P Y Y
F e lír á s : O lv a s á s :
3. L A R G V S LARGVS

4. P O R S E i POR SE 1. 1LSIIA5S/ sILvano SILVEStri

s. E T S V I S ET SVIS 2. SE PT • FI R SEPTimius FIR

e. V • S • L • M • Votum Solvit Libens Merito. s. M A N V S MANVS

t C A N D I ...... CANDIdatus
I r o d a l o m . É rdy nyomán kiadta H áuflek : Buda-Pest 31.1. s. 7 D •N E Domini Nostri
IV . sz. a. — Kiss F erencz Magy. Akad. Értés. 1856. 93. — e. iPRO S SWE PRO Salute SVA
M ommsen i. m. 3493. 7. V • S • L • M Votum Solvit Libens Merito.
J e g y z e t . Por, pro helyett és Fyylargus Philargus. vagy
Phylargus helyett alkalmasint a véső hibájából származott. I r o d a l o m . Kiadta É rdy jegyzetei e's magyarázata nyomán :
H áufler (Skizzen, 3. 31.)
Kiss (Magyar Akad. Értesítő, 1856. 93. 1.) — M ommsen i. m.
3503.
71. Szám. XI. Tábla.
J e g y z e t e k . Bár a császárt, kinek candidatusa volt F ir­
SILYAXVS SILYESTER-nek IVL. ALEXANDER-nek gyalog százada manus. nem bírjuk meghatározni, mégis Septimius Severus után
altisztjei által emelt kis fogadmányi kő. valónak kell lennie, mivel a DOMINVS NOSTER-féle szólásmód
későbben támadott.
M é r e t e k . Egészben: mag. 0,70; szél. 0,29. Mezőny: mag. 0,29:
szél. n. a. Betűk: 1. sorban. 0,45, 2-ikban 0,4, 5-ikben 0,3.

L e lh e ly . Ó-Buda; be volt falazva az ó-budai jószág-igaz­

73. Szám. XI. Tábla.
gatóság előszobájában. Hivatalos küldemény 1858-ból.
É s z r e v é t e le k . A különben ép kő, a harmadik sor alatt SILVAXVS-nak ACCIYS MAXIMVS, aquincumi decurio által
egész szélességében, ketté van törve ; de azért a felírás baj nélkül szentelt kő.
olvasható.

O lv a s á s :
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,61; szél. 0,19. Mezőny : mag. 0.24:
F e lír á s :
szél. 0.19. Betűk : 1. sorban 0,2, a többiben 0,3.
1. S I L • S I L V • SILVano SILVestri I< elh ely . Váczról, Migazzi bibornok gyűjteményéből be­
2. P R • P Eb PRincipale8 IN PEDItibus hozatott a m. n. múzeumba 1857-ben.
8. 7 I V L A L E X Centuriae IV Lii ALEXandri. É s z r e v é t e le k . A kő talapzatán sérült, különben ép é>
4. L • C A rsí) Dv Lucius CANDIDVs olvasható. Az első sorban a párkányzaton Sí • L • SIL, Silvanus
ö. D D Dat Dedicat. Silvestris-re látszik mutatni.
7*

V.
 28

F e lir& s : O lvasás: lap ép, a betűk, szabályosak; a választó pontok helyeit, mint
már többször, levélkék foglalják el.
1- S I L • S I SILvano Silvestri
2. ACCI MXI ACCIus MAXI F e lir á s : O lv a s á s :
«e s. MVS • DIC MVS DICnrio
‘• C O L ' A Q COLoniae AQ
i- S I L V A N SIlVANo

s- V I Q Q •V Vinci QuinQuennalis Votum

a. S I L V E S T R I SILVESTRI

e. S L M Solvit Libens Merito.

3- SACReS SACRum

TI<*IVL<*MAS Tiberius IVLius MAS

I r o d a l o m . Megvan M a e in i kéziratában.— Kiadta S chön- s. CVLVS P RN CVLVS PRINceps
w isn e r (I. R. I. P. P. R . ; 196.1.) ugyanott az 1. sor elmaradt; 2-ban
e. LÉG II A D R LEGionis II ADIutricis
ACC áll ACCI h., hasonlókig hibásan jön elő a II. részben 196. 1.
7. PFV o5S LeSMf* Piae Fidelis, Votum Solvit Libens Merito.
III. szám Adpend.) — Sestin i , viaggio 245.
K a tancsic h (I. A. G . Y . ; I. 404. 1. CCXXIX. sz. a.) a hol Sí •I
I r o d a l o m . F aűr , Magy. Akad. Érd. 1857. 232. II. Tábla,
áll az 1. sorban SEL SIL h. 2-ban ACC, ACCI h. 4-ben AQ • V,
7. alak.— M ommsen, i. m. 3501.
AQ h; az 5. pedig egészen elmaradt.— M ommsen, i. m. 3492., ki
a 4. és 5. sort igy olvassa: AQ VIQQuensium. J e g y z e t e k . Princeps azt jelenti, hogy Tib. Iidius Mas­
J e g y z e t , Quinquennales-ék voltak azon duumvir-ek, kik a culus a legio II. Adiutrix első cohorsának harmadik századában
coloniákban minden öt évben, a szokott összeirásnál, mint tiszt­ (centuriájában) centurio volt.
viselők működtek.

76. Szám. XI. Tábla.

74. Szám. XI. Tábla.
SILVANVS SILVESTER-nek T. AELIVS CAPITO által 218-ban

SILVANVS SILVESTER-nek T. CAIVS XAGNIO által ajánlott oltárka. emelt fogadmányi kő.

M é r e t e k . Mag. 0,30; szél. 0,25. Betűk: 0,3. M é r e t e k . Egészben: mag. 1,18; a talapzat szélessége: 0,44;
L e ih e ly . Vért-Sz.-György, Alcsuth m ellett; József nádor a köb magassága 0,22; a fülke mag. 0,53; a párkány mag. 0,08. Betűk :
hagyatékával került a múzeumba 1847-ben. mag. 0,025.
É s z r e v é t e le k . Ezen oltárkából csak az irásmezőny maradt L e ih e ly . Ó-Budán. A koronai-uradalom házának kapuja
fe n n ; a betűk a 3-dik századból valók és főleg az M, A, 9 alakjai alatt be volt falazva 1816-ban; elhozták a múzeumba 1858-ban.
által feltűnők.
É s z r e v é t e le k . Az eddig leirt oltárok közt ezen csinos, és
F e lír á s : O lv a s á s : meglehetősen ép mű feltűnik az által, hogy, a rendesen a 'fe l­
írásnak szánt lap helyett itten mély fülkében egész domborlatu
i.SILVANO SILVANO isteni alakot találunk. Silvanus Silvesternek arcza sérült, de
2. SI LVESTRI SILVESTRI szarvai, kecskelábai, vad kinézésű teste, jobbjában tartott Pan
3. T •C AAA 9 N i Titus Caius MAGNI sípja, és a görbe pásztorbot elégséges arra, hogy ezen alakban a
t O EX VOTO O EX VOTO középkori ördögnek előmintáját feltaláljuk.

s. S • L • M Solvit Libens Merito.

F e lir& s : O lv a s á s :

I r o d a l o m . H á ufl e r , S chmidl , őst. Bl. 1846., 382. ettől

1. SILVANO SILVESTRO SILVANO SILVESTRO
H enze n , 5758. — LABUS-nak Mon. Bresc. 75. 1. adta I stván fő -
herczeg 1842.— M ommsen, i. m. 3369. 2. T AELCAPITO V S L M Titus AELÍU8 CAPITO Votum
Álló Silvanus. Solvit Libens Merito
J e g y z e t . Az ajánlónak nemzetségi neve a római előnév
Gaius, mely itten hibából rövidítve fordul e lő ; a vezeték név 3. IMP A IT A V G T T E T IMPeratore ANTonino AVGusto
Magnio-nis, mely nominativusban áll. Secundum ET
4. A D V E N T O COS ADVENTO COnSulibus.

I r o d a l o m . E rd y jegyzetei nyomán, de alig felismerhetőleg,

75. Szám. XI. Tábla.
S ilVA N V S SILVESTER-nek T IB. IVLIVS MASCVLVS, a II. LEGIO
ADITTRIX PRINCEPS-e által ajánlott fogadmáiiji kő.
M é r e t e k . Mag. 0,80. Mezőny: mag. 0,21; szél. 0,38. Betűk:
mag. 0,04.
L e ih e ly . A contra-aquincunii, pesti sánczokból beküldé
1848. november 28-án Klauzál őrnagy a múzeumba.
É s z r e v é t e le k . Ismét egy kő, mely, mint két oldalról le­
faragott tagozatai mutatják, építményi anyagul szolgált. Az irás-
közié H á ü f l e k . Buda-Pest. 32. 1. V II. sz. a. — M ommsen, i. m.
3499.
J e g y z e t e k . Adventus 218-ban volt consul Macrinus csá­
szárral, ki még azon év folytában megöletvén, Elagabalus maga
nevét az előbbi uralkodóé helyébe tétette a fasti coítsulares-be,
ámbár Macrinus már a Senatus által egy Consul su/fectus által
volt helyettesítve. Ezen erőszakos helyettesítés e nemben példát­
lan volt. Igaz, hogy a II, az évre nézve a 219-ik évet teszi aján­
latossá, mivel azonban itten Adventus neve szerepel, e számot
inkább a véső hibájául kell felrónunk és MoMMSEN-nel a 218-ik
évet fenntartanunk. (Hasonlítsd a 25-ik szám jegyzékét).
r ■;............. <

---- 29 —

20. §.

ALSÓBB RANGÚ ISTENSÉGEK.

77. Szám. X I. T áb la. dát elfoglalták, a budai várban létezett a kalocsai érsek házában,
melyben több ily becses emlék be volt falazva, jelenleg pedig
P A X istennő tiszteletére AV ITV S által emelt Kalocsán az érseki palotában őriztetik, és igy hangzik (KáTáN-
CSICH I. A. G. V., I. 403. L CCXXHI. sz. a.)
fogadmányi kő.
D M
M é r e t e k . Egészben, m. 1“ ; sz. 0,41. M ezőny: m. 0,58; sz. 0,41. C R IT O N IV S
Betűk : 1. sorban 0,065; 2. és 3-ban 0,05. D A N V V IV S
A V G •C O L •AQ
É s z r e v é t e le k . Ezen oltár homlokzata nagyon el van ron­
V IV O S IB I F.
csolva; de azért az írást meg lehet fejteni. Feltűnő, hogy a
párkányzaton, a talapon, valamint a betűk mélyedéseiben a vörös Ezen követ Schönwisner is említi Comm. Geogr. II. részében
szint még meg lehet különböztetni. 200.1. V. szám alatt.— 1864-ben ezen felírást, mely egy kősimak
előlapja, és még oldalain a halál nemtőit mutalja, magam igy
F e lír á s : olvastam :
D *M
i. P A C I - C R E T O N IV S
2. D E A E - D A N V V IV S
3- A V I T V S - A V G C O L AQ
V I V V S S IB I F E C iT .
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3670.
M ommsen , i. m. 3591. a 2. sort C RETONIVS-nak olvassa.

78. Szám. X I. T áb la.

79. Szám. X II . T áb la.
I)ANVBIYS-nak L. IA T R IY S CALLmCVS által szentelt
fogadmányi oltár. A mezei istenek, D II CAMPESTRES tiszteletére emelt fogadmányi
kő töredéke.
M é r e t e k . Egészben mag. 0,76; szél. 0,40. Mezőny : mag. 0,47;
szél. 0,40. Betűk : mag. 0,05. M é r e t e k . Egészben, m. 0,56; szél. 0,41. M ezőn y : m. 0,35; sz.
0,41. Betűk: m. 0,05.
I .e lh e ly . Találták 1856-ban a cs. k. szab. gőzhaj ó-társulat
É s z r e v é t e le k . A kő minden oldalról sérült. A betűk a
szigetén; a múzeumnak ajándékozta Pdlegrini ur julius 5-én.
3-dik század elejéről valók.
É s z r e v é t e le k . A felül és alul törött emléknek írásos
lapján csak egy mélyedés van, de írása, mivel a vízben sokáig F elírá s : Olvasás:
hevert alig, alsó részén pedig épen nem olvasható. Osszefonott 1- / / A M P E S T R cAMPESTR
1-ső sorban D A N (W )IO , 2-ban D E FLYE N (TI); 3-ban az első
2. I B VS IBVS
betűnek valószínűleg L-nek kellene lennie, melynek vízszintes
3- A E L - V A L E S ET aelíu s VALEnS e t
vonala a vízben elenyészett.
*• P O N í SA B I N PONTIus SABIN
t 'r lir á s : Olvasás : 5. /S • T R • S / (u)S TRibunus S "

1. D A N W I O DANVVIO I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3667.

2. D EFLVENi DEFLVENTI J e g y z e t . Oreixi-H enzen 1355,2101,2102 és 5942. számok­
3. IiATRIVS CA iia t r iv s ca ban ezen DII CAMPESTRES-re vonatkozó felírásokat közölnek.
Lásd Grutert is, LXXXVTI, 6 sz. a. egy a Dunához közel talált
i. LIN I C V S V LINICVS Votum
felírásban.
5 . .......... V C .............................................

I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3416., ki e felírást a 43-ik

számi! követ vevén sinormértékül, igy olvassa : D AN N W IO ]DE-
FLVENTi T I ATeRIVS CA1| LINICVS V S.
J e g y z e t e k . Nálunk még csak egy eset van, melyben a
Duna folyó mint istenség emlittetik ; a szó defluenti jelenti, hogy
e kő a végett szenteltetett a hatalmas Istennek, hogy áradásait
ezen esedezc's következtében korlátozza. Danubius helyett a
Danuvius-fé\e írásmód nem csak itten fordul elő, hanem azon
emléken is, mely Lazius szerint hajdan, mielőtt a törökök Bu-
80. Szám. XQ. Tábla.
NYMPHAE PERENNES tiszteletére M. YA L. KARYS, aquincumi
D YVM YIR által emelt fogadmányi kő.
M é r e t e k . Mag. 0,59. Mezőny: mag. 0,235: szél. 0,195. Betűk:
mag. 0,02.
L e lh e ly . Találtatott Pátyon, Buda közelében, a helység
mai nap is használt, egyedüli forrása mellett. A múzeumba került
8
 ---- 30 -

kérésemre a reform, papi lakból, hol a folyosón be volt falazva. 82. Szám. XII. Tábla,
Behozták a múzeumba 1865. aug. 24-én.
É s z r e v é t e l. Az emlék egy-két kisebb mélyedést kivéve ép GALLIEXVS császár XEMTŐ-jének fogadmányi követ szentel
és igen egyszerű. Összefonvák 1. sorban N(YM )PH IS; 2-ban PE- egy al-praeses és egy al-legatus, 267. K r. n.
REN(NI)B(VS).
Méretek. Mag. 1“ ,24. Mezőny : mag. 0,57; szél. 0,41. Betűk :
F e lír á s : O lv a s á s : mag. 0,08.

lielliely. Kiásták Ó-Budán, 1805-ben.

1. N m P H I s NYMPHIS
É s z r e v é t e le k . A z emlék készítése korát tekintve bizonyos
2. P E R E I S Í í B S PERENNIBVS
csinossággal van kiállítva. Kevéssé van sértve; a 2. sorban GAL-
3- M • V A L - Marcus VALerius
LIENVS nevét kivésték.
4. K A R V S * KARVS,
s. D E C C O L - AQ DECurio, COLoniae AQuinci F e lír á s :
e- II V I R Duumvir
7. V • S - L M Votum Solvit Libens Merito.
1 G E N I O
2- I M P P • L* C A L L I E N 1•
I r o d a l o m . Kiadtam az Arch. köziem. IV. kötet. 107. 1. 3. I N V I C T I A V G -
1866-ban. — M ommsen i. m. 3382. *■ C L E M E N T I V S -
J e g y z e t . Mai nap semmit sem tudnak a pátyi forrás s. S I L V I V S V E - A V P - ET
gyógyerejéről; meglehet, hogy KARVS inkább a PERENNITAS- 6- V A L - M A R C E L L I N V S
ért hálálkodik, mely viz-szegény vidéken szintén nagy jótétemény. 7- P R A E F L E G P R O T
s- A V G N A V L MVNICIPES
9- E X P R O V I N C I A
io. R A E T I A S L L M-
81. Szám. Xm. Tábla. 11-P A T E R N O ET
12- A R C H E S I L A O " Cos
A császár jólétéért a BACOREFEXSIS-uteza saját Isteneiuek
készíttetett fogadmányi kő.
O lv a s á s :

1. GENIO
M é r e t e k . Egészben m. 1,13; szél. 0,45. Mezőny : m. 0,56; sz.
2. IMPeratoris (Publii Licinii Gallieni)
0,45. Betűk : az első sorban 0,06.
s. IN V IC TI AVGusti
É s z r e v é t e le k . Ezen oltár felül, alul és a jobb oldalon 4. CLEMENTIVS
sérült; mindazonáltal az irás hézagait könnyű kitölteni. Egye­ 6. SILVIVS V ir Egregius Agens Vices Praesidis ET
dül a 6-ik sor végén nehéz az olvasás. 6. VALerius MARCELLINVS
7. PRAEFectus LEGionis, PROTector
F e lír á s : O lv a s á s : 8. AVGusti Nostri Agens Vices Legati, MVNICIPES
9. EX PROVINCIA
1- P R O S A L V T E PRO SALVTE
10. R AE TIA Solverunt Laeti Libentes Merito.
* AVG AVGusti 11. PATERNO ET
s- I C A N I S B A (v ) ICANIS BA ia. ARCHESILAO COnSulibus.
4- C O R E F E N S I COREFENSI
s- B V S BVS I r o d a l o m . Kiadta M il l e r (A. M. N. 220. 1.) több hamis
e- P R I S C O P CoL PRISCO Patrono COLoniae olvasással. A követ Alexander Severusnak tulajdonította. —
M ommsen, i. m. 4285.
7- D D DeDicante.
J e g y z e t e k . A két utolsó sorban előforduló consulok t. i.
I r o d a l o m . M ommsen , i. m. 3673., olvasása ez: VICANIS Paternus és Archesilaus nevei könnyítik a császár nevének,
BAjSORETENSI BVS. melynek semmi nyoma sem maradt fenn, kitalálását; ez t. i.
J e g y z e t . A császár, kinek jólétéért ezen oltárka emel­ P. Licinius Gallienus. — A két fogadmánvozó befolyásos tiszt­
tetett, előttünk ismeretlen; de becses helyirati adat az, hogy ségeket viselt; mind a kettő a lovagi rendhez tartozott; az első
ez által a vicus Bacorefensis-se], mely Aquincumhoz ? tartozott, alsó-pannoniai procuratori minőségében kétségen kívül betöltötte
megismerkedünk. az alelnöki hivatalt, viselte a tartományi parancsnok, vagyis a
A felírás értelményezése ez : A császár üdvéért, a bacorefeni legátus augusti pro praetore helyét, annak halála, vagy távolléte
utcza istenei tiszteletére, Priscus, a colonia patronusa, készíttette. következtében; a másik, miután egy legio praefectusa, azaz :
azon legiobeli lovasságnak parancsnoka v o lt; (hasonlítsd a 63.

G E N I V S L O C I. számot) később mint a császár protectora, azaz a testőrségnek

tisztje, és a császár személyéhez szolgálattételre rendeltetve, a
1. 2. szám. DIIS DEABVSQ ] GENIOQ LOCI stb. legatnsi tisztet az említett légiónál teljesítette. — A felírásból
1. 24. szám; ( I) OM. ET. GENIO I stb. azt is tudjuk, hogy mind a ketten Raetia-ból valók, és igy hon­
1. 63. szám: GENIO LO CI! ET FORTVNAE CONSERVATRI CT stb. fitársak valának.
 31

83. Szám. Xni. Tábla. 85. Szám. Xni. Tábla.

IYLIYS ÁELIYS altiszt által a század GENIVS-a tiszteletére emelt ALBANYS LONGINVS százada GEXÍYS-ának L. BARMVS YITAL1S
által szentelt oltár.
fogadinányi kő.

M é r e t e k . Mag. 0,64. Mezőny: m ag: 0,33; szél. 0,22. B etűk:

M é r e t e k . Egészben: mag. 0,58; szél. 0,24. Mezőny: m. 0,82; mag. 0,025.
sz. 0,24. Betűk: m. 0,04.
L e l h e l ) . Petronell, honnan Kiss Ferencs hozta és a mú­
L e ih e ly . Ó-Buda, 1857-ben az ottani adószedő hivatalban
zeumnak átengedte.
volt befalazva.
É s z r e v é t e le k . Ezen kis emlék az irás alatt, a talapzathoz É s z r e v é t e le k . A több helyen rongált oltárka két oldalán
közel, ketté van törve; különben nincsen hiánya. praefericulum és fogantyú nélküli patera vésettek be. Egészen
meszelt; betűi vörösek.
F e lír á s : O lv a s á s :
F e lír á s : O lv a s á s :
1. G E N I O - 7 - GENIO Centuriae
2. I V L* A E L I A.
i. G E N I O GENIO
IVLius AELIA
*• 7 A L B A fi Centuriae ALBANIi
s- N V S T E S S E R NYS TESSERarius
»• L O N G I N LONGINi
*■ P OSVI T POSYIT.
t- L • B A R M V S Lucius BARMVS

I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3422. 5- V I T A L I S VITALIS

J e g y z e t. Tmerartttó-nak hittak azon altisztet, ki a fő­ 5. D D DeDicat.

tiszttől kiadott napi parancsot, tessera-1, az illetőkkel közlötte.
-— L. a 147— ik számot, a hol szintén egy tesserarius fordul elő. I r o d a l o m . Kiss jegyzetei közt. — M ommsen, i. m. 4400.,
hol a 4. sorban BARBIYS-t olvas.

84. Szám. xm. Tábla. 86. Szám. Xm. Tábla.

Egy század nemtőjének SEP1IMVS CONSTANS signifer által emelt
A kereskedés és az üzérek nemtöjének PRIMITIVYS, ki az öröködési
fogadmányi kő.
huszad szedője, és nyolcz közvetett adó bérlőjének rabja,
M é re t e k . Egészben: mag. 0,43; szél. 0.26. Mezőny: mag. 0,27 : emel oltárt.
*zél. 0.26. Betűk : mag. 0,035.
M é r e t e k . Mag. 0,95. Mezőny : magas 0,59: szél. 0,47. |Betűk :
lie l h e l y . Ó-Szőny, a múzeumnak ajándékozta a csász.
mag. 0,05.
kir. Duna-gőzhajózási társulat 1860-ban máj. 25-én.
É s z r e v é t e le k . Még néhány év előtt ezen kőnek utolsó L e lh e ly . Ó-Szőny, BREGETIYM.
felirási sota is m egvolt; különben az emlék tetején és jobb oldalt É s z r e v é t e le k . Az emlék felül alul sérült; de az iráslap
is kissé sérült. Feltűnő, hogy a véső, midőn a 4. sorban a T betűt ép, és egészen olvasható. A szokatlan felírás csak az utolsó sorra
véste, ott a követ kitöré, miért is ennek pótlásául a 3. sorban nézve hagy fel némi kételyt; mert ámbár a VTL és XX közt lát­
álló P-vel felül a T húzását összefonta. szanak betűk nyomai, azok sem kivésve nem voltak, sem az
értelményezésre nem szükségesek.
F e lír á s :
F e lír á s : O lv a s á s :
»• G E N I O GENIO
2. C E N T V R CENTVR 1. GENI O COM GENIO COM

3. I A E L • S E T IAE Lucius SEPTimius 2. MERCI ET NE MERCIi ET NE

4. T • C O N S CONS a. GOTIANTIW l GOTIANTIVM

s. T A N S TANS 4. P R I M I T I V S PRIM ITIvVS

c. S I G N I F SIGNIF 5. IVLI PROCLI rVLIi PROCLI

(votum solvit libens merito)
I r o d a l o m . Kiadva a múzeumi jegyzőkönyv alapján az
Archaeol. közlemények II. köt. 304. 1. 467. sz. a. több hibával, és
az 5-ik sor kihagyásával. — R ómer Bakony (1860.) 30. 1. —
M ommsen , i. m. 4287. ki a 3. 4. sorban a SET f - e t újabb vésés­
nek tartja.
J e g y z e t e k . A századok nemtőinek szentelt oltárkák a
dunai vidékeken nem épen ritkák. A lelhely szerint a centuria,
mely geniusának e kő emeltetett, valószínűleg a üregetium-b&n
huzamosan tartózkodott I. Legio Adiutrixnek kiegészítő része
volt.
fi. COND VIII SER CONDuctorig V ili SERvus
t. VIL XX VILÍCU8 XXmae [hereditatium].
I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. M. N. 227. 1. 14. sz. a.)
egészen eltérő magyarázással, és utána
H enzen (Suppl. au Rec. d’Orelli, 5780. sz. a.) 5. sorban
IV LI • PROC • L • I • IX ), IV LI • PROCLI L — M ommsen, i. m. 4288.
J e g y z e t e k . E követ emelte a kereskedés és üzérkedők
geniusának Primitivus, Iulius ProrJus-nak. a VHI közvetett adó
bérlőjének rabszolgája, ki ismét maga a XX-dik (hoereditotium)
azaz : az öröködési húszadnak szedője volt. — Afrikában négy
közvetett adónem volt, erről vannak okmányok is ; de az itten
említett VIII közvetett dunamenti vagy illyricumi adóról semmi
8*

V.
 32
felvilágosítást nem bírunk. A közvetve a népségre rótt adók a
római birodalomban távol sem voltak egyenlők, sőt a vámok ár­
szabásai is nagyon változtak. íg y Afrikában az adók oly szabály
szerint szedettek be, melyeket Renier űr (Inscript. d’Algérie, 4111.
sz. a.) k özöl; Galliában minden kereskedelmi czikktől értékének
40-dik részét kellett bevételi adóul fizetni, honnan ezen adó a
quadragesima Galliarum nevet nyerte. Tadva van, hogy Marcus
Aurelius korában a publicum portorii, azaz a vámadó a duna-
menti tartományokban, mind a két Pannóniában és Moesiában,
valamint Daciában is a római nagy tőzsérek által lett kibérelve.
(L. Capiton felírását, kiadva Annali deli’ Instituto di corrispon-
denza archeol. Rómában, 1868-ban, 3 és kk. 11.) — Azonban azt
nem tudjuk, vájjon e bizonyos árjegyzék, vagy egy határozott
díjszabás szerint kellett-e ezen vámadót fizetni ? A Duna képez­
vén Aquincumnál és Bregetiumnál a birodalom határát, bizo­
nyosan a vámterületnek is tévé határát. Ez ugyan magában véve
még nem határozott tétel, mert p. o. a rajnai légiók a quadra­
V.
gesima Galliarum határon kívül estek, mely határ Aventicumnál,
Avenche Svajczban, és Mediomatrici-nél (Metz, 1. Desjardins ki­
adását a Peutinger-féle Tábláit, 69. 1. 3. oszlop) volt, úgy
hogy a germaniai katonák szabad bevitellel bírhattak,; bár úgy
látszik, hogy ugyanezen kiváltság nem kedvezett a pannoni ka­
tonáknak is ; mert a felírás, mely Commodus császár idejéből
való, és a nemzeti muzeum kövei közt 112. sz. a. elő fog for­
dulni, bizonyítja, hogy a Duna mentiben a csempészet ellen szoros
felvigyázat volt szervezve.
A nyolcz közvetett adónak, mely Pannóniában divatban volt,
hármát ismerjük, t. i. a publicum portorii-1, a vám ot; a vigesima
haereditatium-ot, azaz : az öröködésnek 20-adát; és a vigesima
libertatis-t, vagyis a rabok értékének huszadát a felszabadítás
alkalmával.
A Candidatusok Nemtőjéről.
L. az 56. szám ot: GENIO |CANDIDAT VENE VICTR | stb.
 M á s o d ik fe je z e t

VALLÁSI E ML É K E K .
M áso dik R ész.

PONTIFICES, SACERDOTES.
FŐPAPOK ÉS PAPOK.
 l.§ .
PONTIFEX
F Ő P A P .
Ámbár ezen legmagasabb papi hivatalt, melynek fölemlitése
néhanéha az évszámok meghatározását elősegíti, Pannóniában
senki sem viselte, mivel székhelye Rómában v o lt; annak megemlí­
tését már azért sem szabad mellőznünk, mivel épen legérdekesb
emlékeinken t. i. a mérföldmutatók majdnem mindegyikén,
melyeken az egész császári czim olvasható, fordul elő. Talál­
kozunk azzal ama kövükön is, melyek a császárok üdvéért emel­
tettek és azoknak minden tisztét magukban foglalják. — Hogy
a Pontifex Maximus czim csak efféle császári emlékeken olvas­
ható, igen természetes, mivel Rómán kívül és az uralkodón kivtil
rendesen e czimet senki sem viselhette. De a Pontifex M aior-nak
vagy Pontifex Minor-nak, a Collegium Pontifieum-uak sincsen
Pannóniában nyoma; miért is a franczia munkában ezen czikk
egészen kihagyatott.
A papi rendszer egyéb számos fokozata is hiányzik felirásos
SACERDOTES
T AR T OM ÁN Y I PAPOK.
Azon tusa után, melylyel Róma valamely tartományt lenyű­
gözött, és annak kibékitése után, a tanács és a császárok a
legyőzöttek közt a lassankinti hasonítás munkáját szervezték;
oly hasonítást t. i., mely nélkül az egész foglalás meddő, sőt
veszélyes is lett volna. H ogy ezen nagyszerű czél eléressék,
és a világot politikailag egyesítse, Róma a nemzetiségeket
megsemmisíteni, vagy legalább semlegesíteni és a régi haza
helyébe saját municipalitását észrevétlenül, mintegy áldás­
képen feltolni törekedett. Az állam (civitas) volt minden, és
kellett is, hogy mindenné legyen; a változékony határon a
tartományok, melyeket minduntalan más és más tisztviselők
kormányoztak, nem voltak egyebek, mint ugyanannyi katonai
állomások, melyek a roppant birodalomnak helyesen szervezett
határőrségekül szolgáltak, nemcsak a külellenségekkel, hanem az
alávetett népekkel szemben is. (L. Mommsen : Die Rerhtsfrage
zicisrhen Caesar und dem Senaf, Breslau 1857.)
Az egész politikai élet minden érdekeivel, szoros és féltékeny
hazafiságával a civitas eszméjében volt összpontosítva. Miért is
ottan kicsiben az alkotmányt találjuk és pedig nem magának
az örökké való császári Rómának tükörképét, hanem a köztár­
sasági Rómáét, curiájával, vagy is a népes gyűléseket szabad
választási joggal, senatusával. hivatalaival stb. (1. Estudios sobre
V,
MAXI MVS.
! köveinken épen azon okból, mivel ezek közül nagyon sok a
főváros sajátlagos viszonyaihoz volt kötve, és hivatása az ottan
őrzött szentségek körüli teendőkre szorítkozott, még inkább
pedig azon főokból, melyet a 2-ik §. felhoz, t. i. a tartományok­
nak vallásilag, és politikailag egészen máskénti szervezése miatt,
melynél fogva a férfi- és nő-papok különféle rendjei és fokozatai
szükségtelenekké váltak, minthogy az állam — vagy helyesebben
a császárok czéljait sokkal egyszerűbb eszközökkel is lehetett, a
kellő erővel — és kitartással elérni.
Hogy a Potitifex Maximus előfordultát ne kelljen egyen-
kint felhoznunk, egyáltalán Macrinus, Antoninus (Elagabalus),
Alexander Severus, Maximinus, Philippus , Traianus Decius,
stb. császároknak a ü l. fejezetben, a fenebbi rendben, közlött
mérföldmutatóira, valamint a IY -ik fejezet 112., 115., 117., 118.,
119—ik számaira utalunk.
PROVINCIAE.
los dós bronces encontrados en Malaga . . . 1851. Por el doctor
Don Manuel Rodriguez de Berlanga. Malaga. 1853).
A vallás tekintélyes szerepet játszott a legyőzött fajoknál
ezen hasonítási munkálatban, és ezen az utón kevesebbé meg­
gondolatlan erőszakoskodás által érték el az uralkodó rómaiak
czéljaikat, mint a legyőzött tartományok valódi és épen alkalmi
érdekeinek kiszámított felkarolása által. E status-bölcsesség­
gel észrevétlenül halomra dönték azon gátonyokat, melyeket a
vallások különfélesége feltomyosíthatott volna; miért is minden
cultusnak befogadása által nemcsak a vallási egyesség lett m eg-.
alapítva, hanem ugyanez tévé le a politikai egyenlőség alapját is.
A nemzeti istenségeket vagy azonították a római Pantheon alak­
jaival, vagy azokhoz egyszerűen számították; és a vallások,
melyeknek jellege, jelképei és tantételei észrevehetően különböz­
tek a birodalom vallásaitól, kétségkívül biztos menhelyre akadtak
ugyanazon Pantheonban, Róma és Augustus pártolása és véd-
számyai alatt. Innen van, hogy az Augustus magasztos név össze­
kapcsoltatott, a görög és keleti istenekkel és főkép a nyugat
isteneivel; innen van, hogy a lares tisztelete a császárok védelme
alatt az egész birodalomra lett kiteijesztve, sőt Augustus isten­
ségével ugyanazonositva. E gy szóval, mind a helyi istenek, melyek
a római Pantheonból kiszorultak, Róma és Augustus általános
9*

templomába befogadtattak. — Ezen vallási közönbösségnek, vagy
inkább általánosításnak köszönhető, hogy a római birodalomnak
akármelyik területén, nemcsak azon tartományok és egyes nép­
fajoknak külön isteneivel megismerkedhetünk, hanem ott találjuk
a légiók által mindenfelé elteijesztett általános római isteneket,
sőt még a legtávolabb vidékeken, p. o. a keleten tisztelt, de
romaias czim alatt bemutatott isteneket, és azoknak sajátságos
tiszteletét és vallási gyakorlatait is, mi azon kornak felismerésére
nem csekély és épen nem megvetendő anyagot nyújt.
íg y volt ez az első keresztény századig, melyben egyszerre
teljesen uj vallást látunk támadni, t. i. egy isteni tisztelet nemét,
mely minden egyes államban a helyhez volt kötve, bírván a
tartomány kitünöbbjeitől választott papokkal, kiket Sacerdotes
Urbis Romae et Augusti hittak vagy egyszerűen Flamines név
alatt is jönek elő, értetődvén Augusti, valahányszor az istenség
neve nincsen kitéve. Utóbb minden tartományban központosítot­
ták ezen uj tiszteletet, mely egyszersmind nemzeti és római, hely­
beli és hivatalos is volt, midőn a tartományi fővárosban nagy­
tekintélyű képviseleti papságot, Roma és Augustus temploma
körül csoportosítottak. íg y például Tarraco-ban úgy mint Lug­
dunum (Zyow)-ban a papok képeztek vallási teendőjükön kívül
politikai testületet is, mely a tartomány vagy tartományok
nemzeti érdekeit előmozdítva, egyszersmind a birodalom egy­
ségére törekedett, fel lévén hatalmazva, vizsgálni és ellenőrizni
a kormányzónak, legatus Augusti pro praetore, a császári tarto­
mányokban való ténykedését épen úgy, valamint a proconsul-ét
a tanácsbeli tartományokban.
Nem állíthatjuk biztonsággal, hogy a Sacerdotes Urbis Romae
et Augusti, vagy Sacerdotes Romae, vagy Sacerdotes provinciae,
vagy végre a Flamines provinciae — különféle elnevezések,
melyek azonban ugyanazon állást jelzék az egész birodalom­
ban — birták-e itt is azt a politikai befolyást mint Lugdunum-
ban (melyre nézve többféle felirásos emlék, és első sorban a hír­
neves thorignyi márványlap nyújt fölvilágositást); de emlékeink
felírásaiból tanuljuk, hogy legalább Pannóniában Róma isten­
ségének volt hivatalos tisztelete, hierarchiailag osztályozott pap­
sággal, melynek két fokát ismerjük, t. i. Sacerdotes provinciae vagy
SACERDOTES
KÖZSÉGI PAPOK.
F L A M IN E S A V G V S T I, S A C E R D O T E S .
(L . a 87. számot.) Az idézett kősiron ezt olvassuk: T. AELius
VERINVS DECurio COLoniae AQuinci, FLAMEM, (Flamen h.)
DVuMVTRalis stb. íg y tehát a Flamen hivatalai, a cursus honoruni
keretébe foglalva, a coloniai hivatalnokoskodás papi állását is
jelelik meg, vagy is az egyedtilit, melyet ezen szó alatt lehet
érteni, ez nem más mint Augustus és Róma istenségeinek szol­
gálata. Már föntebb volt említve, hogy valahányszor a papi mél­
tóság mellett az istenség neve nincsen kitéve, azt úgy kell olvas­
nunk, mint ha FLAMEN AVGVSTI lenne kivésve.
(L . a 56. számot.) Ezen emléken P. JEL • SABINLANus e m lí­
tetik, ki azt felajánlja, és kit egyszerűen SACerdosnak czimez a
felírás, a nélkül, hogy az istenséget megnevezné. Itt is Augusti
vagy Urbis Romae a föntebbiek nyomán értendő.
V.
36
Sacerdotes Urbis Romae, az egész tartomány számára; és a F la ­
mines vagy Sacerdotes Augusti czimü papokat minden egyes
városi község részére. (Erről 1. Marquardt: De Provinciarum
Romanarum Conciliis et Sacerdotibus; lásd l’Ephem. épigr.
Berlin, 1872 p. 200 és kk. 11.)
A 60. számban. A NEMESIS SALVTARIS-nak szentelt emlé­
ken, melyet egy atya, leányainak üdvéért felajánlott, olvassuk:
hogy a fogadmányozó, Aurelius Audentius SACER(dos) PROV1N-
CI(ae) volt, mit nem lehet másképen, mint a magyarázott módon
értelmezni. Épen úgy Galliában, T. Sennius Solemnis, Roma és
Augustus papja a három galliai tartomány (t. i. Belgica, Aquita­
nica és Lugdunensis) részéről, mielőtt a tartományi vallásbeli
hivataloskodásnak ezen legmagasabb fokozatára emelkedett volna,
a maga megyéjében, t. i. a Fid«casses-nél a polgári tisztvise-
lőségeknek egész sorozatán ment át; miért is a megyének egyik
kitűnősége volt, úgymint Roma és Augustus többi papja is, kiket
a sok felírásból ismerünk. Következőleg Aurelius Audentius is a
pannoniai előkelők közé kell, hogy tartozott légyen, mert olyan
tisztséget bíztak reá, mely a magasabb fokú kitüntetést, a Curator
reipublicae Aquínci méltóságát feltételezi, azaz kit megbízónak
avval, hogy az aquincumi coloniának pénzügyét rendbe hozza.
Hasonlólag T. Aelius Verinus (1. a 87. számot) volt decurio, és
mielőtt Sacerdos Urbis Romae-vé lett volna, a duumviri és Flamen
Augusti tisztségeket viselte. Ezen személyeket tehát a tartomá­
nyokban elsőknek kell tekintenünk, valamint a papi méltóságot
is, melyre emeltettek, melynek teendőit és kötelességeit kellett
Pannonia egyik fővárosában, Sirmium-bavL (Mitrovitz) végezniök,
de a legmagasabb is volt, melyre egyáltalán valaki a vidéken
juthatott. Ezen észrevételek valóságáról meggyőz bennünket a
következő emlék is, melyet a 87. szám alatt alább bemutatunk.
S A C E R D O T E S T O T IV S P R O V IN C IA E .
(L. a 30. számot.) A felírásban, mely ezen, IVPITER-nek szen­
telt emléken a két császár üdvéért esdekel, olvassuk : TO T-PR”- SA-
C ERDŐT///, mit máskép, mint a fenebb kitett értelemben olvasni
nem lehet, mi által előbocsátott okoskodásunk teljesen igazoltatik.
MVNICIPALES.
P A T E R (MITHRAS papja ).
(L. a 43. számot.) A felírás eme oltáron, melyet DEVS IN-
VTCTVS-nak egy pannonitű legatus üdvéért szentelt ARPOCRAS
PATER, e szó eléggé jellemzi, hogy a nevezett egyén Mithras
papja volt.
F R A T R E S -L E O N E S
( arimanivs istenre vonatkozik).
(L . a 49. számot.) A LEÓ és FRATRIBVS, e kövön említett
czimek, ugyanazok, melyeket a Mithras-féle társaságba felavatot­
tak használtak. Emlékünk szövegéből azon következtetést von­
hatjuk, hogy ezen két istenség közt, mely keletről átültetvén,
romanizáltatott, nagy hasonlatosságnak kellett lennie, miután
a papság különféle fokozatai ugyanazon kifejezésekkel jellegez-
tettek, melyek a római pantheon isteneinél épen nem ismeretesek.

Különben ezen ARIMANIVS-féle emlékek is annyira ritkák, hogy
Mommsen teljes munkájában, mely Asia, Görögország és Illyri­
cum latin felírásait foglalja, e névvel csak a 49. sz. alatti két
ó-budai kő fordul elő.
S E V IR I AVG VSTALES.
A LARES tiszteletének felélesztése és kiterjesztése Augustus
által világpolitikájának valószínűleg legtermékenyebb eszméje
volt. Erre vonatkozólag egyik legtekintélyesebb búvárunk igy ir:
Scholiastae Horatii ad Satyr. 2., 3., 281. lapján, Porphyrio
ezt mondja: Ab Augusto LARES, id est, dii domestici in compitis
positi sunt, et LIBERTINIS sacerdotes dati, qui AVGVSTALES
sunt appellati; Aero p edig: Iusserat enim Augustus in compitis
deos Penates constitui, ut studiosius colerentur. Erant autem
LIBERTINI sacerdotes, qui AVGVSTALES dicuntur. Erat videli­
cet haec quoque ex subtilioribus artibus una, quibus Augustus ad
tyrannidem suam stabiliendam usus est; hoc sane instituto etiam
libertinos sibi devinciebat.— Minime ergo mirandum, cur liberti­
nos potissimum Augustalitate ista functos videamus. Sed paullatim
factum est, ut ex his ipsis Augustalibus libertinis locupletioribus
puta, in municipiis praesertim, nasceretur Ordo, inter amplissi­
mum Decurionum ordinem, sceleratamque plebem intermedius. —
Nomen erat cupide a stultis ambitum; res ipsa, per se spectata,
nullius fere momenti intra certa sacrificia atque epulas et conven­
tus videtur constituisse. (O relli H. 197.) Ezek által az Augustales
keletkezte és működési köre Rómában és vidékén jellemeztetik. De
sokkal nagyobb horderejének látszott ezen intézkedésnek lennie a
tartományokra nézve; mert tudva van, hogy ugyanazon császár
a nyugati és északi tartományoknak végleges és határozott ren­
dezést adott. Ezen kívül, ama tartományokban léteztek nemzeti
vallások, melyek tisztelete tárgyait nem lehetett a római isten­
ségek pantheonjába bevinni. Ilyenek voltak a germán vallások
és a gallok istenei, valamint azok, kiket a dunai országok
imádtak.
Azon kevés tudósítás vagy. emlék, melyeket ezekről bírunk,
egészen más felfogást, egészen más gondolatmenetet tárnak
fel előttünk, mintsem hogy azokat a költőileg szép, eszményien
elbájoló, művészileg remek alakokkal, és ezekhez kötött vallási
mesékkel lehetett volna azonosítani. A mint a zordon észak örö­
kös fagyaival, szürke egével, rengeteg, nedves erdeivel a délnek
enyhe legével, tiszta kék egével, bájos ligeteivel meg nem egyez­
tethető, úgy a vadságukban nagyszerű mondákat a valhalláról
és annak nyers bajnokairól a déli, költői Olympossal, és annak
szerelmes népeivel nem lehetett kicserélni, vagy megizleltetni.
Mindazon isteneket tehát, kiknek eredeti, nemzeti külseje
nem engedé meg, hogy egyszerűen a római és görög minták
szerint átidomittassanak, mint LARES-isteneket imádták, azaz
mint a tartományok, pagi, vici, városok stb. védisteneit. Ezen
politikát oly általános és teljes eredmény követte, hogy a LARES
AVGVSTI terjedése a druidismusnak hanyatlását és megszűnését
eszközlé. Minden helyi és tartományi isteneket egymásután
LARES istenekké változtattak át, a nélkül, hogy eredeti isteneik
akár saját részletes jellegeiket, akár neveiket elvesztették volna,
csak hogy azok mellé az Augustus nevet is ragasztották. íg y Gal­
liában nincsen tartományi isten, kinek neve mellé az Augusti
vagy Augitstae melléknév csatolva ne találtatnék.
íg y származott nyugaton, de keleten is azon számtalan isten­
név, vagy, a római istenekhez csatolt melléknév, melyeknek
értelmét, mióta azon népek nyelvei eltűntek, hiában magyaráz-
gatták, bár azon római máz, és a románizált végtagok eléggé
tanúsítják azt, hogy mind ezek, mintegy átmenetül szolgáltak
a mindent elnyelő római államvallásra, és biztos ürügyül, hogy
a római nyelvet tanulók a barbár hangzatu elnevezéseket minél
elébb maguk is iparkodjanak elfelejteni.
37
R enier L eó tanár érdeme, mint Desjardins úr állítja, hogy
az Augustales-TŐl annyiszor felvetett kérdéssel végre tisztába
jöttünk (1. Cours du College de Francé, le^on du 14. mai 1872).
Renier ur azoknak valódi jellegét alapította meg, és tudomá­
nyosan magyarázá azok intézetének keletkeztet, megmutatván
azt is, hogy Afrikában és Görögországban sehol sem találjuk a
SEVIRI AVGVSTALES-t, hanem csak ottan, hol a benszülöttek
eredeti isteneit, a rómaiak isteneivel lehetetlen volt megegyez­
tetni. Mi okból a nevezett papok sajátságos jellegét igy hatá­
rozó m eg: „SEVIRI AVGVSTALES a LARES isteneknek, az álla-
dalom védőinek papjai voltak." E papok, valamint Rómában
a Magistri Larium, saját városnegyedük felügyelésével is meg
voltak bízva; miért is ezen SEVIRI AVGVSTALES vallási teen­
dőjükön kívül a római birodalom községeiben polgári tisztvise­
lők is voltak; tisztjeikhez tartozott a nyilvános békét fen tartani,
közbejárulni a pórnép közt kisebb ellenkezésekben, minthogy
ezeknek nagy része a tartományokban a római polgárok jogai­
val nem bírtak, hanem a felszabadultak osztályához tartoztak.
Ezen tisztek egyszersmind különféle iparosok testületéiben
is működtek, mint a collegia fabrum, centonariorum, vinariorum,
utriculariorum stb., ezéheiben, és azok belső és külső ügyeiben
mintegy békítő és szervező tanácsot képeztek. (íg y Desjardins űr.
E kérdés behatóbb tanulmányozása és tisztába való hozása végett
1. Marquardt,Bbm. Staats-Verwaltung.Leipzig, 1873.1. köt. 512.1.)
A n. muzeum több emlékén az AVGVSTALES tiszte olvas­
ható ; és pedig vagy egyszerűen e névvel, vagy a körüliró Seviri
melléklettel.
A vallási ténykedések, melyek állásukkal jártak, az alsóbb
osztályokkal szemben azon fokozatot és tekintélyt adták meg
nekik, a melyekkel az állam magasabb osztályai előtt a Flamines
és SACERDOTES bírtak. Az iparos testületek, melyek közé keve­
redve fordulnak elő, kötelességünkké teszik, azon emlékeket,
melyekben a SEVIRI emlittetnek, felhozni azon fejezetben, mely
a községek rendezéséről és szervezéséről értekezik. — Különben
1. a 190. sz. a. ANTonius FILOQVTRIVS emlékét, ki AVGustalis
COLoniae AQVinci v olt; — 1. a 157. sz. a. Publius AELius IVSTus
és AE LIA VERINA kősiiját, melyet emeltek P. AELius PROVIN­
CIALIS hadastyán öregatyjuk és P. AELius PROVINCIÁLIS
atyjuk, SEVir COLoniae AQuinci, számára; — 1. a 193. számot,
i hol a kősiron C. DIGNIVS• SECVNDIANVS AVGustalis Muni­
cipii BRIGetii emlittetik.
87. Szám. XIII. Tábla.
V L P IA AXTOXILLA kőkoporsója.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,80; sz. 2,40. Mezőny : m. 0,40; sz.
1,35. Betűk : m. 0,055.
L e lh e ly . Találtatott 1814. évben Bicskén, Fejérmegyében.
É s z r e v é t e le k . A 2. sorban FILIA, FILLE helyett á ll;
a 3. sorban FLAMEM DVMVIR fordul elő : FLAMEN D W M VIR
helyett; az 5-ben pedig OVAE helyett QVAE-nek kellene
állania. Az iráslap két oldalán szárnyas gyerekek állanak.
F e lir á s :
D i- VLPiAE ANToNILLAE • QVoN * VLPI M
a. CANDIDIANI 7 • FiLIA T AEL- VERIWS
3. D E C - G L A Q F L A M E M D V M V I R síc
4. a l i s s a c e r d o s v r b i s r o m a e
5. C O N í V G i P i E N T i S S i M A E OVAEsi c
e. V I X I T * A N N I S- X X "»-
10
J
 38
O lvasás:
Diis i. VLPIAE ANTONILLAE, QVONdam V LPIi Manibus
2. CANDIDIANI Centurionis FILIAe, Titus AELius VERINVS,
3. DECurio CoLoniae AQuinci, FLAMEN DVuMVIR-
4. ALIS, SACERDOS VRBIS ROMAE,
s. CONTVGI PIENTISSIMAE, QVAE
«. V IX IT ANNIS XXim.
I r o d a l o m é s m a g y a r á z a t o k . Kiadva A. M. N. 233. 1.
XX. szám alatt M illertől; az 5. sorban CONIVG áll CONIVGI
heiyett; QVAE ki van egészítve.
Kiadva O k e l l i - H enzen 5964. sz. a .; de a 2. sorban V ki van
hagyva, a 3-ikban FLAMEN-t állított vissza FLAMEM helyébe,
mint az 5. sorban a QVAE-t. — M ommsen, i. m. 3368.
Ezen érdekes emléken tanulmányozhaljuk egy aquincumi
előkelő tisztviselőnek úgynevezett cursus lionorum-át vagyis
tisztségeinek folyamát. Itt fordul elő a vallási fokozatok diszesb-
bike a Sacerdos Urbis Romae, melyre T. Aelius Verinus emel­
kedett, miután az önkormányzati tisztségek körén átment;
ugyanis kezdetnél a colonia decurio-jává, majd flamen-né lett,
azaz a felség flatnene, (minthogy mindig, midőn ezen czim maga
fordul elő, a császár felségét, istenségét, flamen Augusti-1 kell
értenünk). Következik a duumviratus és végre a Sacerdos Urbis
Romae, mi bizonyosan nem egyéb, mint a Sacerdos provinciae,
azaz Róma és Augustus-nak papja, kinek hivatalos tiszteletére
alsó Pannonia tartományában rendeltetett. Ezen vallási fo g ­
lalatosságot ismerjük a nemzeti muzeum egy másik felírásából,
t. i. Aurelius Audentius-éhől is (1. 209. sz.). — Flamen Augusti
a császár hivatalos tisztel tetősét jelenti, mint az az államban
gyakoroltatott.
 H a r m a d ik F e je z e t.

FÖLDRAJ ZI EMLÉKEK.

in*

V_
 TERMÉSZETTANI
D A N V B IV S , D U N A F O LYÓ .
Lásd a 78-ik számot. Oltárka, mely a lefolyó Duna istensége tiszteletére emeltetett.
2- §•
VILÁGRÉSZEK.
A F R I C A .
Ezen világrész mellékesen két múzeumi emléken tordul
elő : u. m. a 154-ik szám alatt P. SITTIus MVSTIOLus sir-
ládáján. SITTIYS PAPIRIA nemzetséghez tartozott, szülőhelye
volt THEVESTE EX AFRICA.
A 159-ik szám alatt pedig előfordul : M. GRANIus DATus
sírkövén. Nevezett hadastyán, ki'a II. LEGio ADiutrixben szolgált,
DOMO AFRICA, SVFETVLA-ra való volt.
3- §•
TARTOMÁNYOK.
P A N N O N IA .
Ezen tartományt időszámításunk 8. évében, teljes elfoglalása
után, Tiberius szervezte, miután a pannonok harmadik lázadását
is elnyomta. Borghesi szerint (Annali deli’ Instituto, stb. 1845.
320. 1.). Pannonia rendszeresítése korunk tizedik évére esik.
Mint tartomány a császári consularisok közé számíttatott,
azaz a császár nevében egy Legatus Augusti pro praetore kor­
mányozta, ki rendesen consuli ranggal bírván, a katonai kor­
mányzatban a légiók Legátusai, a pénzügyi dolgokban egy pro­
curator Augusti által támogatatott.
Pannonia alávetése és a birodalomba való bekebleze'se alkal­
mával, Augustus végrendeletében, mely az ancyrai emlékben fen-
maradt (V. tábla, 44. és kk. sorokban ezt olvassuk : PANNONIO-
RVM • GENTES.......... DEVICTAS • PER • TI(berium Nero)NEM •
............ IMPERIO • POPVLI • ROMANI • SVBIECI • PROTVLIQVE •
FINES - EL(lyrici ad lstri) FLVMDsIS•RIPAM. (1. Caesaris Augusti
Index Rerum a se gestarum sive Monumentum Ancyrarum. Re­
stituit Franzius, Commentario perpetuo instruxit Zumptius,
FÖLDRAJZ.
Berolini 1845. 8S. 1. — Th. Mommsen Res Gestae Divi Augusti.
Ex Monumentis Ancyrano et Apolloniensi. 86. 1.)
Borghesi számításaiban még tovább ment, és közelítőleg
meghatározta az időt, mikor Pannonia Superior- és Inferior-ra
felosztatott. (L. Mommsen Inscr. Regni Neapolitani 4931. szám.)
Ezen idő 103. és 105. évek közé esik, mikor Trajanus a daciai
háborúkkal foglalkozott.
A két tartományra való felosztás valószínűleg 103— 105-ik
évtől a 292-ben létre jött tetrarchiáig tarthatott. A veronai
jegyzék, mely 297-ben készült, valóban mind a két tartománynak
újonnan való ketté szakításáról tanúskodik. (L. Mommsen, Ver-
zeichniss dér römischen Provinzen, Abhandl. dér kön. Akademie
dér Wissenschaften zu Berlin, 1836. 510. 1.)
P A N N O N IA
10. évtől Kr. u. 103— 105.
103 vagy 105-292-ig.
Pannonia superior, Pannonia inferior.
292-től 408-ig.
Pannonia
Superior Savia Valeria
Pannonia
Inferior
Ezen felosztások előjönnek mindazon emlékeken, melyek 292.
és 408. közé vagyis a Notitia Dignitatum szakába esnek. Miért
is találhatók Rufus sorozatában, a 8. fejezetben; igy Polemius
Silviuséban is. (L. Mommsen id. munkáját, és C. I. L. DI. i.
415. és 482. 11.)
Provincia Pannonia előfordul 3 katonai elbocsátványi táblán
is, melyek az első felosztást, azaz a 103-105-ik évet megelőzik.
íg y az első okmány (183— 183-bi* szám), mely Vespasianus
kormánya alatt Kr. u. 74-ik év május 21-én kelt, kiállíttatott
egyik GREGALIs számára; ez VETVRIus TEVTOMI Filius PAN-
NONia (domo) volt.
A másik okmány (184— 184-bu szám) Domitianus alatt Kr. u.
85-ik év september 5-éröl van keltezve. A hadi testek előszám-
lálása után az első tábla külső, valamint belső lapja 15. sorában
ezt olvassuk : ET •SVNT •IN • PANNONIA- SVB • L • FVNISVLANO •
VETTONIANO . . . .
A harmadik okirat (185— 185-“ ’ szám alatt) Trajanus idejé­
ből, a Kr. utáni 98-ik év február 20-áról való. Ebben is, a had­
testek felszámlálása után, az első tábla külső lapjának 9-ik, és
11

ugyanazon tábla belső lapja 8-ik sorában ez áll : ET • SYNT •
IN •PANNONIA - SVB • CN • PINARIO • AEMILIO • CICATRICVLA-
POMPEIO • LONGINO.
P A N N O N IA IN F E R IO R .
E nevű tartomány Pannonia ketté szakítása után 103— 105-
ben, mely Trajanus alatt történt, mint fenebb mondtuk, a tetrar­
chia behozataláig 292-ben, azon határokkal, melyeket Ptolemaeus
(II. 14.) részére kijelölt, a 2-dik század első fele körül merül fel.
Határai voltak : észak felé és keletnek a Duna; a Rába and rijg
tov Nagapüvog, Agaftüvog helyett, és egy vonal, mely felső
Pannóniától elválasztó nyugatnak; végre délnek Dalmatia. Igaz,
hogy ezen tartomány nyíltan a 5-ik és 6-ik számú okiratokban
nincsen felemlítve, azonban e hézagot biztosan betölthetjük.
íg y például : Az 5-ik okmány 187. sz. a. Antoninus Pius
korából való és 145— 161 évek közé sorozható. Belső lapjának
11— 13-ik soráig ezt találjuk :
..............................I. ALP1N E T
[sunt in Pannonia inferiore s]VB GEMINIO CAPELLIA
[no] stb.
A 6-ik okmányból, mely az előbbeninek kivonata, bizonyosan
tudjuk, hogy GEMINIVS CAPELLIANVS alsó-pannoniai Legatus
volt. Tehát e második töredéket is hasonlólag kiegészítjük. Lásd
a Y l-ik okirat (188. szám) első küllapja 7— 8. sorában :
..................... S V N T IN PANNonia
[Inferiore sub Gemino CajPELLIANO LEG(ato)
és az első lap belső részében olvashatjuk ugyanazon legatus
neve végét is, mely egyébiránt más emlékekből is, p. o. a 38.
szám alattiból is ismeretes.
Továbbá a téglabélyegek közt olyanok is fordulnak elő,
melyek, mint a 261. szám alatti : EXERcitus PANnoniae IN-
Ferioris, már kétely nélkül olvashatók; de mindezeknél többet
nyom az osztrava-marti (erdélyi) felírás, melyben ez fordul elő :
PRAEP • VEXILL • AVXILIAR • PANN • INFER . . . . (1. Archív des
Yereins für siebenb. Landeskunde. Neue Folge. XI. I. 99.1.).
J e g y z e t . (A fenebb említett alsó-pannoniai határt sok­
szor idézett munkájának IH. n. kötetéhez csatolt térképen
Mommsen nyugat felé úgy húzza, hogy az Visegrád és Maróth
közt kezdődvén, Bicskének, Fejérvámak irányulván, a Balaton
keleti csúcsát Sió-Foknál érin ti; innen majdnem függélyesen
Attalától kissé nyugatra Bolentinm (Miholjac g a m i) táján a
Dráván átmenvén, Posega felé tart, majd Orlajava folyócska tor­
kolatánál a Száván is átmenve,óírf /mes-töl (Boroja Glina mellett)
kissé keletre a dalmatiai határt éri.) R.
P R O V IN C IA V A L E R IA .
Diocletianus leányának, Galerius császár nejének, Valériának
nevéről neveztetett el azon tartományrész, melyet a Tetrarchia
szakában (292-ben) alsó Pannóniából kiszakítottak. A z uj tar­
tomány határai ezek : északra és keletre a Duna, nyugatra azon
vonal, mely Pannonia Superior-tól elválasztotta; délre az uj
Pannonia inferior, mely közt az alsó Dráva tévé az uj határt.
Ezt tanuljuk azon katonai állomások felsorolásából, melyek a
Notitia Dignitatum-ban mind a két határos tartományban fekvők
emlittetnek, hol például Mursa (a mai Eszék) és Teutiborgiuni
a Dráva bal partján fekszenek. (L. Böcking, II. 92. 1.)
Valeria tartomány neve nem épen ritkán fordul elő a római
téglabélyegeken a nemzeti múzeumban. íg y például:
1. a 262. és 263-ik számokat : FRIGERIDVS • Vir Perfectissi­egészen bírjuk. A 4-ik sor mutatja az egész kő szélességét, mert
mus DVX Armaturarum Provinciae VALeriae.
V*
42
J e g y z e t . (Ezen tartomány t. i. a Provincia Valeria tehát
a fenebb leirt Pannonia inferior-t foglalja magában kivéve annak
azon részét, mely Bolentium Miholjac garni-tól Vrbate, vagyis
Sterbac felé húzott határ, és a Dráva, Duna és Száva közt feküdt
és az uj Pannonia inferior-t tette. — Azonban Mommsen Ver-
zeichniss dér römischen Provinzen aufgesetzt um 297. Berlin,
1863. munkájához csatolt térképen a nevezett tartományok igy
vannak berajzolva, hogy : Valeria Esztergomtól Sió-fokon át a
Dunával egyenközüen a D ráváig; Pannonia inferior a Morvától
a Fertőnek nyugati partja irányában a Murának a Drávába való
om lásáig; Pannonia superior nyugatra Noricummal határos
lévén a Dunától a Dráváig teljed ; a Dráva és Száva közti régibb
felső- és alsó Pannonia pedig a dalmatiai határvonalig Pannonia
Savensis-t teszi.) R.
D A C IA .
E terjedelmes tartományt alakiták a rómaiak 106-ban a dá­
koknak Trajanus által történt legyőzetése után kezeikbe került
fölterületekből. Határai voltak : nyugatra a Tisza (Tibiscus)
folyó, elválasztván Daciát a Jazyges Metanastae országától
(1. Ptolem. IH. 8.), melynek népei a Duna és alsó Tisza közti
hosszúkás övön függetlenségükben maradtak ; délre a Duna.
keletre a Pontus Euxinus hullámai védték; az északi határt egy
változó vonal képezte, ez a Kárpát hegyeket, melyek mai nap
Közép-Kárpátoknak neveztetnek, Porolissus alatt szelte.
Tudva levő dolog, hogy ezen dunántúli tartományt Aurelianus
idejében (270-től 275-ig) a rómaiak elhagyták, és hogy ezen csá­
szár az ottan letelepült rómaiakat a folyón túl, a déli részekbe
átvivé, (1. Vopiscus Aurelianus, 39.) és ottan uj tartományokul
a Dacia ripensis-t és a Dacia Mediterranea-t, a régi Moesia su­
perior rovására, szervezte. Eme két uj dunáninneni tartomány
valóban elő is fordul Rufus lajstromában, melyben Dacia nevét
kétszer olvassuk. — Mommsen állítja, hogy a Dacia Mediterranea
nem más, mint Dardania, melyről a veronai lajstrom (297),
Polemius Silvius, a Notitia Dignitatum, és Hierocles megemlé­
kezik. (Verzeichniss dér römischen Provinzen, a berlini Akadémia
értekezései közt. 1862. 508— 509.11.) — Torma Károly az Erdélyi
Muzeum-Egylet Évkönyvei n-ik kötetében igen alaposan mu­
talja Henzen nyomán, hogy Dacia három részből állott : t. i.
APVLensis, AVRaria és MALvensis-ből. — (Egyébiránt lásd
Dacia földirati viszonyait Mommsen i. m. HI. i. 160. 1.) R.
A régi dunántúli Daciát (106-tól 270—275-ig) kell bizonyosan
értenünk azon katonai okmány töredékén, melyet VII. sz. a.
közlünk, s mely 157-ik év december 13-án kelt Antoninus Pius
kormánya alatt. E bronztáblán olvassuk Statius Priscus, legatus
pro praetore nevét ezen tartományban, ezen időszakaszban. A mi
tehát a felíráson hiányzik, igy kell pótolni :
[et sunt in Dacia] SVB STATIO PRISCO.
(L. alul a VII-ik okmányt 189-ik sz. alatt (első lap bel&l), a 12. sorban.
Egyébiránt előjön DACIA más emléken is, melyet itt közlünk.
88. Szám. XII. Tábla.
Sirirati töredék egy II. Legio Adiutrix-beli katonától, ki a regio
Bassianesis-ból való volt.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,45 ; szél. 0,60. Mezőny: mag. 0.40:
szél. 0,50. B etűk: mag. 0,045.
I . e l h e l y . Duna-Pentele; Fejér megyében.
É s z r e v é t e le k . E töredék, mivel felső és alsó része hiány­
zik, csak csorba felírást nyújt; azonban öt sorát majdnem
az írásból egy betű sem veszett el.
 43

F e lír á s : O lv a sá s: P R O V IN C IA R A E T IA .
L. a 198. szám 2-dik sorát: NATIONE • RAETus
IN_Q D 'A R M A T .... . .. IN QuonDam, ARMATura és a 82. sz. 8-dik— 10-dik sorait:
*• LEG TT A) S T iP X V I O LEGionis IL ADiutricis STI- ...........MVNICIPES
Pendiorum XYI, Or- EX P R O V I N C I A
R A E T I A .............
a. I V N D V S E X R E G I O IYNDVS EX REGIO­
*■ NE • B A S S I A ^ S I • D E S í NE BASSIANESI, DESI-

5. D E R A T V S ' I J S D A C I A Q \ . DERATVS IN DACIA Q . . .

4. §.
«• Q V I V I X I T ANM- X X X I I QVI V IX IT ANNos XXXII
7. S E P T M A X I.... SEPTimius MAXImus . . . .
TERÜLETEK, ( r e g io n e s .)
I r o d a l o m . Kiadta Miller (A. M. N. 247. 1. 34. sz. a.) úgy,
hogy reá nem lehet ismerni. — M ommsen, i. m. 3336.
P E L A G O N IA .
J e g y z e t e k . Az itten említett katona a Bassianesi régió­ Macedonia északi területe.
ban született, és DACIA-ban halt meg. Dada neve után egy Q
L. a* 138-ik sz. 2. sorát:
áll, mely után a többi betű sajnálkozásunkra, hiányzik. Hogy
P • AEL • P F • MAECIA
Bassianesis Bassianá-tó\ jön alig tagadható; de azt is tudjuk, MESTRIVS PELAgonius, stb.
hogy Pannóniában két ugyanazon nevű hely létezett.
1- ször. Bassiana alsó-pannoniai város, Baooiáva (Ptolem. R E G IO B A S S IA N E S IS .
II. XIV. 8. 1.); Bassianis civitas (Itiner. Anton.), X V III mérföld- (Alsó-Pannoniának Duna, Dráva és Száva közti területe.)
nyire Sirmium várostól, a mai Mitrovitztól, és XXX mérföldnyire L. a 88-dik számnak 3— 4. sorait:
Taurunum-classis-tó\, a mai Zimonytól (1. Wesseling, 563. 1.). ...........EX REGIO
Ha atava (Hierocl. Wesseling 657. 1.) civitas Bassianis (Iter NE B A S S I A N E S I ...........
Hierosolym. XIX mérföldnyire Sirmium és XXXI-nyire Singidu-
num (Belgrád, azaz Nándor-Fejérvártól) 1. Wesseling, 563. 1.
A Peutingerféle Táblán Bassianis Sirmiumtól X VIII mérföldre és 5. §.
csak XVII-re találtatik Taurunum-tól beírva (uj franczia kiadás.
Segmt. V. C. I). — A Notitia Dignitatum-ban olvasható: Sub dispo­
sitione viri illustr. com. sacr. largit[ionum] procurator gynaecii NÉPEK, ( p o p v l i .)
Bassianensis Pannoniae secundae, translati Salonis. (Böcking.
II. 48.1.; végre a ravennai névtelen (Ravennatis Anonymi Cos­
mographia ediderunt Pinder et Parthey Berolini, 1860.) szinte (A katonai testületek foldirati nevei.)

Bassianis-t említi). (IV. 19.). — M ommsen, i. m. 417-ik lapon. Aquitani. Lásd az I. okmányt, 183— 183“ * sz. 1-ső küllapon a 9. és 11.
A zt hisszük, hogy Bassianis Petrovcze városa, melynek terü­ sorban, — és az 1-ső bellap 9. 10. és 11. sorában.
letén igen sok római érem- és emlékkő találtatik. — Ezt állítja Alpini, 1. a 139-ik emlék 2. sorát; a 57-dik 3-ik sorát; a 61-dik emlék
3-ik; a 28-diknak 2-ik sorát, és az okmányok közt a ü-dikon, t. i. a
Kenner (Noricum und Pannonia, 1870. 116. 1. és térképén);
184— 184“ * számában (1-ső küllapján a 11-dik, és az 1-ső beliapjának
Mannert Dobrinu-1 (Dobrincze helyett) említ (III. 675. h );
11. sorában; továbbá az V-ik okmányt (1-ső bellap 11. sorát.)
Reichard (Ital. sup. tab. X.) a Dobrincze melletti romokra he­
Aravaci, Arraci, Eravisci, pannoniai népek, (1. Plin. Hist. Nat. III. 28.
lyezi ; D’Anville (Mem. de la littérature 408.1. Mem. sur les vil- (25.); továbbá a 168. és 263. számú emlékeket; — a katonai okmá­
les de Taurunum et de Singidunum) Sabáezczal ugyanazonositja. nyok II-dikát; 184— 184bu sz. 1-ső küllap 8-dik és 1-ső bellap 8. sorát;
Ezek után a regio Bassianesis nem lesz más, mint azon föld­ az V-dik okmány, 187. sz., 1-ső bellap 8. sorát.
terület, mely az alsó Száva bal partján és a Duna közt, vagyis Astures vagy Asturi vagy Astores, spanyol nép; 1. a 125-dik emlék 7.
sorát : COH • I • ASTO R....... és a kát. okm. V-ikét, 187. sz. 1-ső bel­
Taurunum és Sirmium közt, foglaltatik.
lap 8. sorát.
2- szor. A másik pannoniai Bassiana Aquincum és Duna-
BataTi, észak-galliai n ép ; 1. a III. kát. okmányt, 185— 185“ * sz. (1-ső
Pentele közelében feküdt, mely utóbbi helység határában más küllap, 7. és 9. sor, és 1-ső bellap 6. és 7. sor); a VI-dik okm. 188. sz.
számos római emlékekkel, a kérdéses követ is találták; de azon­ (1-ső küllap 6. sor).
kívül, hogy ezen hely Saőanó-tól függött és felső Pannóniában Bessi, thraciai nép, 1. a IV-dik kát. okm. 186— 186“ * sz. (1-ső küllap,
feküdt, nem volt más, mint posta állomás a Sabaria-Brigetio-i 11. sor és 1-ső bellapon 11. sor).
vonalon, X V III mérföldnyire az elsőtől, XXXIII mérföldnyire Bituriges, aquitaniai Gallia népei; 1. az I. kát. okm. 183— 183bu sz.
Mursella-tól, a másiknak, azaz Ó-Szőnynek irányában (1. Itiner. (1-ső küllap 10. sor, 1-ső bellap 10. sorban).

Anton. Wessel. 262. 1.). Schönwisner (Antiqu. et liistor. Sabar.
40. 1.) Csepreg-re helyezte; és igy nincsen okunk, miért adott
volna ezen hely egy regio-nak nevet.
A rutátura ugyan az a mi/es-sel (1. Borghesi, ceuvres, TV. köt.
187. 1.): C • IV L • MARIN VS •ARA •ARMATVRA • LÉG • XIH • G •
G E R M A N IA .
L. 1. katonai okmány 183— 183“ * sz. a. Vespasianus uralkodása alatt,
Kr. u. 74-dik év máj. 24-én (1-ső lap belsejének 13. és 14. sorában):
SVNT • IN • GER M ANIA • SVB • CN • PINARIO • COR­
NELIO CLEMENTE;
és hasonlítsd az l-ső bellapot a 13— 14. sorban.
Breuci, alsó pannoniai nép, a Száva partjain; L a II-dik kát. okm.
184— 184“ * sz. (1-ső küllap 14— 15. sor, és 1-ső bellap 14. sor), továbbá
a tégla bélyegeket 274. 275. 276. sz. alatt.
Britanni, L a II. kát. okm. 184— 184“ * sz. (1-ső küllap 10 sor, és 1-ső
bellap 10. sor) : (cohors) I<«> BRITANNICA (tX) . . .
Brittones, II. kát. okm. 184— 184bi* sz. (1-ső küllap 10. 11. sor; és 1-ső
b|)lap 10. sor).
Cannenafates, az alsó Rhenus völgyében lakó nép; 1. I. katonai okm.
183— 183bl* sz. alatt, (l-ső küllap, 6. sor, és 1-ső bellap 6. sor).
Callaeci Lucenses, II. katonai okm. 184— 184“ * sz. GALLAECI Lucen­
ses helyett. (1. alább.)
Commageni, észak syriai n ép ; 1. IV-ik kát. okm. 186— 186“ * sz. (1-ső
küllap 9. sor, és l-sö bellap 9. sor, és a VII. okm. 189-dik sz. (l-ső
bellap 8. sor).
II*

K.
 44
Cyrenaica, egy Cohors mellékneve; 1. az I. katon. okm. 183— 183“ * sz. a.
(l-ső kailap 10. sor, és 1-ső bellap 10. sor.) (Cohors) I I (,) AVGVSTA
CYRENAICA; — és a IY. okmányban 186-186“ * sz. a. (l-ső kül-
lap 10. sor, és l-ső bellap 10. sor.) (Cohors) I » LVSITANORVM •
CYRENAICA.
Dacica, egy Cohors mellékneve ; 1. a V II. katon. okm. 189-ik sz. a. (l-ső
bellap 10. sor. (Cohors I*) GALLORum DACICa.
Dalmatae; 1. I. okm. 183— 183“ * sz. a. (l-ső küllap 12-13. sorban,
és l-ső bellap 12— 13. sor.)
Dardani, felső Moesia déli népei; 1. a IV. okm. 186— 186“ * sz. a. (l-sö
küllap 8. sor, és l-ső bellap 8. sor).
Erarisci, 1. felebb Aracisci.
Etnrei, 1. Iturei.
Gallaeci, Spanyolország észak-nyugati részét lakó népség. L. a II. okm.
184— 184“ * számot, (l-ső küllap 12— 13. sora, és l-ső bellap 12— 13.
sora); — az V. okm. 187. számában pedig (l-ső bellap 8. és 10. sora).
(1. Callaeci.)
G a lli; lásd az I. kát. okm. 183— 183“ * sz. a. (l-ső küllap 11., és l-ső
bellap 11. sorát; a II. okmányt 184— 184“ * számot (l-ső küllap 14.
sorát, és l-ső bellap 13. és 14. sorát); az V. okm. 187. sz. a.
(l-ső küllap 7. és 8-ik, és l-ső bellap 7. és 8. sorát).
Hemeseni, Hemesa, vagy jobban Emesa syriai várostői elnevezett cohors ;
1. a 117-ik emlék talapzatának 8. sorát : C O H - I* (X ) HEMesenorum
GORDI AN A.
Hispani; 1. az I. számú okmányt 183— 183“ * sz. a. (l-ső küllap 12. sor,
és l-ső bellap 12. sor.); — a II. sz., 184—184“ * sz. a. (l-ső küllap
13. sor, és l-ső bellap 12— 13. sor,) és a Vü-iket 189. sz. a. (l-ső
bellap 6. sorban.
Histrici, Istria lakói. MILITES HISTRICI. 129. számú emléken.
Ituraei, dél-syriai népek; 1. a 22-ik számú emléket; a 4— 6. sorban ez
á ll: VETeranus ALae 1“ ETVREORum. — A III-ik katon. okm.
185— 185“ * sz. a. (l-ső küllap 6. és 8. sorban, és az l-ső bellap 5.
és 7. sorában.)
Lncenses, gallaeciai nép, Spanyolországban; 1. a. H. kát okm. 184— 184“ *
sz. (l-ső küllap 13— 14. sor, és l-ső bellap 13. sor); IV. okmány
186— 186“ * sz. (l-sö küllap 10. sor, és l-ső bellap 10. sor); V. okm.
187. sz. (l-ső küllap 9. sor), (hasonl. Callaeci és Gallaeci.)
l.nsitani, spanyol nép; 1. II. okm. 184— 184“ * sz. (l-ső küllap 11— 12.
sor); — III. okm. 185— 185“ * sz. (l-ső küllap 8. sor, és l-ső bellap
6— 7. sor); - IV. okm. 186— 186“ * sz. (l-ső küllap 9— 10. sor, és l-ső
bellap 9— 10. sor); — V. okm. 188. sz. (l-ső bellap 9. sor); VI. okm.
188. sz. (l-ső küllap, 3—4. sor).
Manri, afrikai nép; 1. az emlékek 167-n 1. 2. sort, és a 18-ik szám
5-dik sorát.
Montani, havasi nép; 1. II. okm. 184— 184“ * sz. (l-ső küllap, 9. sor,
és l-sö bellap 9. sor); - III. okm. 185— 185“ * sz. (l-ső küllap 6— 7.
sor, és l-ső bellap 5—6. sor.)
\nriei, Noricum, egyik dunai tartománynak és területnek népe; 1. a
167-iki emléket, 4. sor : COHortis Noricorum; — és II. okm. 184— 184“ *
(l-ső küllap 9. és 10. sor, és l-ső bellap 9. sor).
Picentiana, egy lovas szárny mellékneve, melyet Picenses, daciai nép­
től vett; (Amm. Marcell. XVII. k. 13. fej.) vagy Picentes, Picenum,
itáliai nép, vagy Picentini, campaniai nép. — L. I. okm. 183— 183“ *
sz. (l-ső küllap 7. sor, és l-ső bellap 7. sor).
Praeti, Raetia lakói; (lásd felebb Raetia tartományt); 1. I. okmányt
183— 183“ * sz. (l-ső küllap 13. és l-ső bellap 13. sort); — II. okm.
184— 184“ * sz. (l-ső küllap 15. sor, és l-sö bellap 15. sor).
Thraces; 1. az emlékek közt a 146. sz. 3. s o r: ALaE, I<“ >Thracum
Veteranorum; — 51. sz. 4— 5. sor : DECurio ALAE • I • THRACVM ;
a 103. számú mérfoldmutatit 2. sor : PER ALAM III*** TRACum stb ;
— 166. számú 2—3. sort; EQues COHortis I " THRACnm; és az
okmányok közt, I. 183-183“ * sz. (l-ső küllap 8. sor, és l-ső bellap
8. sor). - II. 184-184“ * sz. (l-ső küllap 14. sor, és l-ső bellap 14. s or):
— V. 187. sz. (l-ső bellap 9. sor); — VI. (l-ső küllap 5. 6. sor); -
V II. 189. sz. (l-ső bellap 9. sor.)
Veragri, a görög és pennini havasok népe; 1. V. okm. 187. sz. (l-ső
bellap 6. sor).
Vindelici; 1. a 173. sz. emléket, 2. sor: cohortis I. VINDELicorum; és
I. okm. 184— 183“ * sz. (l-ső küllap 12. sor, és l-ső bellap 12. s or);
— VII. okmány 189. sz. (l-ső beUap 7. sor).
6. §.
RÓMAI NEMZETSÉGEK, ( t r i b v s .)
MELYEK NEVEI A MUZEUM EMLÉKEIN ELŐFORDULNAK.
Claudia, í. a 155. sz. 1. sorát ; C •VALerio C •FILio CLAVDIa tribu
SECVNDO • AEMona NAto, stb; tehát Emona a Claudia nemzetségbe
volt beírva. (Hasonl. Grotefend Imp. Rom. tributim descript. 166. 1.)
Clnstnmina, 1. I. okm. 183— 183“ * sz. (2-ik küllap 1. sor) : L • CAN-
N V T I • LVCVLLI • CLV • TV D E R ; tehát Tuder Clnstuinina tribus-ba
volt beírva. (Hasonl. Grotefend Imp. Rom. trib. divis. 166. 1.)
Fabia, 1. a 57. sz. emlék 1— 5. sorát. — I. okm. 183— 183“ * (2-ik kül­
lap 4. sor).
Maecia, 1. 139. sz. 1. sor.
Palatina, 1. I. okm. 183— 183“ * sz. (2-ik küllap 5. sor).
Papiria, 1. 154. sz. 1. sor.
Pollia, 1. 180. sz. 1. sor.
Quirina, 1. 169. sz. 1. sor : T ■F • BONIO QViRIna (tribu) ANDAV-
TO NIA stb; tehát Andautonia, felső-pannoniai város, mely később
Pannonia Savia-ba esett, a Quirina nemzetséghez volt beírva. —
L. tovább az I. okm. 183— 183“ * sz. (2-ik küllap 1. sor); — és a 92. sz.
1. sorát: Tito FLivio, T iti FILio QVIRiNa (tribu)
SEVERO GOGAENO ANnorum
LV III, DECurioni COLONiae SIR-
Mii stb; s igy Sirmium a Quirina nemzetséghez volt beírva.
Stellatina, 1. a 144. sz. 2-ik sorát : P • TAR VTE NIO STELlatina (tribu)
PRO CVLO TAYRINIO , stb; s igy Angusta Taurinorum a Stellatina
nemzetséghez volt beírva. (Hasonl. Grotefend Imp. Román, tributim
divisum 172. L) - L. a ÜL okmányt is, 185— 185“ * sz. (l-ső küllap
23. sor, és 2-ik bellap 23. sor).
J e g y z e t . (A római nemzetségek azért emlittetnek ezen
fejezetben, mivel nemcsak minden polgárnak kellett valamelyik
tribusba beíratnia, hanem a birodalom teijedtével a coloniák és
municipiumok polgárai, kik teljes állami jogot és Rómában a
szavazatképességet nyerték, szükségképen egyetemesen valami
nemzetséghez csatoltattak. A köztársaság alatt még arra is volt
tekintet, nehogy ugvanegy tartománynak városai mind egy
tribusba kerüljenek, és igy túlsúlyra vergődhessenek. íg y van az,
hogy a nemzetségek gyakran a birodalom távolfekvő városok
neveivel fölemlittetnek.) R.
7. §•
V Á R O S O K .
(COLONIAE, M V N I C I P I A.)
89. Szám. XIV. Tábla.
Pénzes szekrénykének boritéka, melyen a római birodalomnak a
tetrarchia megalapítása után létező főbb pénzverő városok,
t. i. ROMA, CONNTAXTIXOPOLIS, CARTHAGO,
NICOMEDIA és SISCIA előfordulnak.
M é r e t e k . Az egész fémtáblának magassága 0,18, szélessége
0,28; a felső tábla mag. 0,082, az alsóé az ökörszem diszszel 0,098 ;
a betűk 0.002-nyiek.
A n y a g ;. Aranyozott bronzlap, domborodó alakokkal; ez egy
tölgyfa-, Mommsen szerint cedmsfa-deszkácskára van alkalmazva.
I . e l h e l y . Találták Pécsett, 1842-ben a gyógyszerész föld­
jén. Vétetett 1852-ben Jankovich régiségeivel.
É s z r e v é t e l e k . Ezen dombormű, mely a 330-iki év után
készült, mivel rajta Constantinopolis mint város ábrázoltatik, oly
 45
nehézkes kivitelű, mint a milyennel egyáltalán ezen hanyatló
korszak müvei bimak. A lapnak rósz fentartása miatt, csak azon
öt város jelképeit lehet kivenni, melyek az alsó sorozat osztá­
lyait foglalják magukban. Az egészet mintegy hódolatot lehet
tekinteni, mely Róma, mint a birodalom fővárosa, érdekében ké­
szült. Ezen város, mely a közép helyen két lépcsőzetü trónon
ül, felfegyverkezve lándzsával, dombormivü paizszsal, melyen a
szoptató farkas alatt a két gyermek látható, sisakos fővel és
felöltönyben állittatik e lő ; mig a többiek fegyverzetlenül, ha­
jadon fővel, két oldalt a világ fővárosa felé fordulva, neki koszo­
rúkat nyújtanak. A jobb oldalon (czimertanilag véve) CAR­
THAGO és CONSTANTINOPOLIS, balra NICOMEDIA és SISCIA
állanak, e felírásokkal :
CÁRT HAGO, CONSTA NTINOPO, RO M [A], NICO MED]A, SIS CIA
LIS.
Ámbár nehéz a felső sor alakjait megkülönböztetni, azt még
is látjuk, hogy itten három külön kép létezett. Mind a háromban,
mennyire a töredékes állapot a vizsgálatot megengedi, fekvő
alakokat szemlélünk; a bal oldalon csak azt veszszük ki, hogy a
jobbra néző alak bal kaijára támaszkodva, bal kezében botot
tart. E fölött egy díszes lemez jön elő, melyen egy fekvő orosz­
lán legyintésre felemelt farka közt szőlőfürt lógg, s mögötte
egy más oroszlán ötkarélyu levél felé halad. A fekvő oroszlán
hátsó része ismételve teszi a másik lemezkét, és mind a kettő,
alkalmasint már hajdanta, de lehet, hogy a találás után is, ügyet­
lenül foltnak alkalmaztatott. — A középső keret közt egy jobbra
tekintő alak hever, melynek bő redözetü ruhája gyöngyös disz­
szel bir, azaz a redőzet, ennél mint a következő alaknál is
gyöngysorokat mutat. Az alak ölében egy nagy madár, hattyú (?)
ül, ennek bal szárnyát és farkát tisztán kilehet venni. Talán Léda
meséjével van ezen ábra összefüggésben ? Legalább némileg erre
látszik vonatkozni, hogy a fő alak alatt egy meztelen ifjú hasal,
ki bal felé néz, és ezen irányban kinyújtott jobb kezében villám­
csomagot tart. Ezen alak alatt kafhpós pásztorbot hever. A bal ol­
dalon egy fa teszi a határt, a mint a jobb oldal felé szintén egy
vastag fatörzs választja el az előállitásokat. A jobb oldalon álló.
legjobban és legteljesebben fentartott 3-dik képen a majd egé­
szen mezítelen Venus terül e l ; bő redözetü és gyöngyös diszszel
elárasztott felöltönye csak jobb lábát födi e l; jobbjával a feléje
repülő Ámort öleli, baljában gyöngyfüzért tart, lábainál kampós
bot hever. Mommsen ezen alakot Bacchusnak tartja. A négyszög
fenmaradó térségén jobbról egy meztelen, feje fölött fátyolt tartó,
alak áll, mig egy másik, szintén meztelen alak a bal alsó szög­
leten bal kaijára támaszkodva hever.
A felső sort az alsótól ökörszem-dísz választja el, mig a
három felső képet egy közös gyöngysor-keret övedzi, addig az
alsó öt város jelvényei egyenkint külön gyöngykerettel bírnak. A
fenebb említett kereten kívül van még egy, több szeg-lyukkal
bíró 29 cent. hosszú, és 5 cent. széles bronz lemez, melynek két,
gyöngysorokkal egymástól elválasztott, szalagján a szőlő felé
haladó, valamint egy centaurus-t támadó két-két oroszlán ismé­
telve fordul elő. — A fa, melyre a domború bronz lemez fel van
húzva, még a régi.
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3969. S/scia-nál, cum primariis
urbibus imperii adiuncta videatur studio magis quam iure. —
Zeitschrift für Alterthumswissenschaft 1839. 336. állítják, hogy
Jankovieh találta. — B ock pedig adja Wiener Sitzgs-Berichte
1858., 57.1. a hol színes táblát is mellékel.
J e g y z e te k . Ezen becses müdarab, valószínűleg egyike
azon öt oldal- és födél borítékoknak, melyek egy pénzszekrény
díszítésére szolgáltak, és talán épen elül volt alkalmazve. Az öt
város, melyeknek nevei az alsó osztályok mindegyikén az
alakok fölött olvashatók, épen jelzik az öt nagyobb pénzverdét,
melyek a tetrarchia behozatala után a római birodalomban
léteztek. Tudjuk, hogy ezen fő-pénzverdei városok száma 18
volt, u. ni. : Róma, Constantinopolis, Nicomedia, Siscia, Car­
thago, továbbá : Antiochia, Thessalonice, Alexandria, Treveri,
Lugdunum, Arelate és Londinum stb. Valószínű, hogy a többi
városnak alakja és neve a három fenmaradt oldallapon volt elő­
adva. — Ha csak a birodalom nagyobb városait akarták volna
feltüntetni, a nélkül, hogy épen a pénzverdéi tulajdont kellett
volna hangsúlyozni, akkor, hogy csak Pannóniát említsük, nem
Siscia, hanem Sirmium lett volna előtérbe helyezendő. íg y Des-
jardins úr. — (Minthogy azonban Sabatier, Production de l’or,
de l’argent et du cuivre chez les anciens et Hotels monetaires
czimü munkájában, St.-Petersbourg 1850, a 108-ik lapon á lló:
Tableau géne'ral des hőtels monétaires 17-ik szám alatt épen
Sirmium városában az első érmek 317— 323-ig Licinius Junior,
az utolspk 364— 375-ig I. Valentinianus alatt verettek, a fenebbi
állítás Sirmiumra nézve el nem fogadható.) R.
Az előbbiek magyarázatához Longpérier Adrián adalékul
még ezt is küldötte : „E pénzszekrény készülte 330-ik uj év
napja közé teendő, mely évben t. i. Constantin császár Byzancz-
nak saját nevét adta, és azon korszak közé, melyben Róma és
Constantinopolis egyenlőkké tétettek, minek azonban lapunkon
még semmi nyoma. Ezen utóbbi időszakot jelzettnek tartom
azon, Constantinápolyban vert, arany érmen, melyet H. Constan­
tin császárnak a keletet és nyugatot egyesitő évében, t. i. 350-ben
közre bocsátott. — Itten Constantinopolis és Róma egymás
mellett ülnek, mig a budapesti muzeum lemezén Constantino­
polis ajánlja Rómának koszorúját, mint azt teszi a többi város is.
— 330-tól 350-ig, azaz 20 évnek lefolyása alatt lehetett még
házi szereket készíteni pogány jelvényekkel.* (L. hasonló bú­
torokra és dombor-bronzlemezekkel díszített szekrényekre nézve,
itj. Longpérier Henri mémoire-ját a Revue Archéol. de Paris.
1868. Septembre. Pag. 171. pl. XX.)
RÓM A.
Róma városa, melynek rajzát az előbbi emlék adja, még előjön a
57-ik sz. 7. sorában; és az I. katonai okmányban ; 1. 183— 183bu szám
(2-ik küllap, 4. sor).
C AR TH AG O .
A 89-ik számú emléken kívül még olvasható az I. okmányban,
183— 183w* szám (2-ik küllap, 3. sor).
AEM ONA vagy EM ONA.
Félső-Pannonia városa, Noricum és lUyricum határain, (a mai Laibach,
Ljubljana).
L. a 155-ik szám 2. sorát, a hol ezt olvassuk :
C. VALerio, C. FJLLio CLAVDIa (tribu)
SECVNDO AEMona NAto stb.
igy tehát a Claudia nemzetséghez volt számítva. (L. Grotefend, Imp. Rom.
tributim descriptum. 166. 1.)
A G R I P P I N ( enses ) T R A N S A L P I N I .
Colonia Agrippina vagy Agrippinensium, másképen Claudia ara,
vagy Claudia ara Agrippinensium, vagy Claudia Augusta Agrippinen­
sium; Agrippina, Nero anyja, Claudius neje által lett alapítva, Kr. u.
50-ik évben, ott hol oppidum Ubiorum vagy ara Ubiorum állott. (Tacitus
Ann. XII. 27 ; u. o. I. 39. 57 ; u. o. IV. 20.); ez Germania Inferior fővárosa
volt. — Emlittetik 180. sz. a. a 8— 9. sorban, és ez egyedül azon egy hely,
mely a lakóknak ezen melléknevet: TRA NSALPINI, adja :
CIVES AGRIPPINenses
TRANSALPINI.
12
 46

A L E X A N D R IA . A B R E G E T IO - i vag y B R I G E T IO - i M Y N I C I P I V M .

Egyptomnak e jeles városát említi a 213-ik emlék 2—3. sora: Ezen municipium (a mai Ó-Szőny helyén), mely a Pannonia Inferiorba
tartozott, hibából Ptolemaeus által (II. 14.) Pannonia Superiorban emlit­
C • IYLins EVRITVS, tetik, midőn ugyanazon helyen a két említett tartomány határául a
DOMO ALEXAN Rába folyót tűzi ki : ano rov Aqafibtyo;, Naqttfioivo;. — Bregetiónak
DRIA, stb. Ö-Szőnynyel való ugyanazonositása kételyt nem szenved, és hogy a
Rába az Arabonával egy, szintén el van fogadva; de Ó-Szőny a Rába
folyónak a Dunával való egyesítésén alul fekszik, s igy Bregetio Alsó-
A N D A V T O N IA . Pannoniában fekszik. Egyébiránt ez minden szövegben igy emlittetik ;
Felső-Pannonia városa, később saciai, a Száva jobb partján, Siscia hogy föl ne hozzuk azt, melyet mint hivatalost, kétségen fölöttinek kell
fölött; megfelel a mai §őitaijevo-nak; emlittetik a 166-ik emléken, tartanunk, t. i. a Notitia Dignitatum-han ezt olvassuk: sub dispositione
viri spectabilis, ducis Provinciae Valeriae ripensis (tudjuk pedig, hogy
az 1—2. sorban:
AVRELius VENDEX, AND ezen Valeria 292-ben Pannonia Inferior északi részéből kiszakittatott)
............ praefectus Legionis Primae Adiutricis, Cohortis Quintae partis
AVTONIA, stb.
Superioris, Bregetione. (Böcking, II. 96. 1.) Erről 1. Schönwisner (I. R.
és a 163. szám 2. sorában : I. P. P. R. I. 111. 1.)
Ezen város neve a múzeumi emlékeken 3-szor fordul elő, t. i . :
T • Flavio BONIO QViRIna (tribu)
AN D AV TO NIA stb.; A 193. sz. 13. sorában :
AVGustalis Municipii BRIGetionis.
tehát e város a Quirina nemzetségbe volt beírva.
A 191. sz. 3. sorában:

C O L O N I A A E L I A S E P T I M I A A Q V IN C V M . DECurio
M VNicipii BRIGetionis.
Ezen város a Duna jobb partján Ó-Buda fölött feküdt, szemközt
Végre a 103. számú mérföldmutatón.
Uj-Pesttel, Alsó-Pannonia tartományában, és 292. óta Kr. sz. u. Panno­
nia-Foíerídban. Neve sok emléken fordul elő. A nélkül, hogy itt meg­
állj unk és polgári szervezését, minthogy ez úgy is alább fog tárgyal­ C O L O N IA B R I G E T IO .
tatni, tovább fejtegessük, e helyen az emlékekre csak egyszerűen
hivatkozunk. Előfordul a 192-ik sz. emlék 11. sorában ; és mivel ezen emlék
Ó-Szőnyről került a múzeumba, nem lehet kétség, hogy itten a DE­
A 87. számú emléken, a 3. sorban olvassuk: Curio COLoniae BRIGetionis, ezen városról szól, mely különben M YN I­
DECurio COLoniae AQuinci, FLAMEM (sic?) DVuMVIR- CIPIVM gyanánt emlittetvén, ezen egy esetben COLONIA-nak neveztetik.

ALIS stb.
CAESAREA.
A 140-iknak 4-ik sorában :
DECurio COLoniae AQuinci. Minden közelebbi meghatározás nélkül előfordul a VII-ik katonai
okmányon Caesarea városa, mely név 6 különböző helyre alkalmazható.
A 120-ik 9—10. sorában :
DD V V COL - - DVVmviri COLoniae CYRRHVS vag y C Y R R H E S T IS ,
AQ AQuinci.
ily nevű váróst, vagy tartományt említ a III. okm. 185— I85w* (első
A 68-ik sz. 5. sor : küllapon, a 26-ik sorban, és l-ső bellap a 26. sorban).
I iiih VTR, AEDILÍ8? CYRRH . . . . alakban.
DECurio COLoniae AQuinci. (Cyrrhestica Syria északi részét te tte ; ebben Cyrrhus (Corus) Aleppo-
A 73-ik sz. 4. sorában : tól 9. geogr. mérföldnyire van. Majorszky Enchiridion Ant. Geographiae.
Budae 1831. 322. 1.) R.
DIC, — DECurio helyett,
COLoniae AQ- EM ESA.
Vlnci QuinQuennalis ?
Syriai város, 1. fenebb Hemeseni (u. e. fejezet 5. §-ában.)
A 190-ik sz. 3—4. sorában:
AVGustalis COLoniae
EM ONA.
AQVinci.
L. AEMONA alatt.
A 15-ik sz. 4. sorában:
DECurio COLoniae AQuinci.
A 4. sz. 6— 7. sorában :
C O L O N IA E Q V E S T R IS .* )
DECurio AEDILICius ET
POLLIO, AVGustalis CO[l(oniae)] 90. Szám. XV. Tábla.
AQuinci.
A 60. sz. 7—8. sor : AVRELIVS MI\ERVINYS-nak bátyja AVR. CRISPVS EQVESTRIS
COLONIA DECVRIO-ja, által készíttetett sirláda.
Curator Rei Publicae
AQVinci.
H e r e ie k . Egészben, m. 1,26; szél. 2,37. A koporsó, m. 0,83:
A 80. sz. 5. sor : sz. 2.37. Födél, m. 0,043; sz. 2,60. — Betűk, az oldalt állók, 0,8; a
DECurio COLoniae AQuinci többiek 0,5.
n VIR. L e i h e ly . Találták 1832-ben Ó-Budán, Flessemek, a Frank
A 171. sz. 2. sorában : Lénárt-fé\e, a fehér kőkereszt fölött fekvő, szőlőjében.

DECurioni COLoniae AQuinci.

•) Minthogy az itten és a következő számban említett coloniák nevei
Végre a 98. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 104. 105. 107. csak kétes olvasáson alapszanak, azok elfogadásával sietni czélszerüt-
108-dik számú mérföldmutatókon. lennek tartom. Rómer.
 Észrevételek. A jó karban levő kőkoporsón természetes C O L • PR • AD PLA ....
lyukak tűnnek fel nagyobb számmal, azonban a felírás egész
tere ezektől menten maradt, s így baj nélkül elolvasható. M i a 91. Szám. m Tábla.
felírás jellegét illeti, ennek betűi egyenetlenek, és inkább a véső
ügyetlenségét árulják el, mint a kor hanyatlását. Ámbár a sir- Valerius császár szobrának talapzata, emelte 254-ben egy ismeretlen
irás csak egy eltemettetett személyre vonatkozik, a fölfedezés Colonia Decurioi rendje. Ezen Colonia Titel területén állhatott.
alkalmával mégis három váz feküdt benne, három illatüvegcse,
három pénzecske, egy bronz mécses és egy tallémyi nagyságú M é r e t e k . Mag. 1,45; szél. 0,66. Mezőny : m. 0,65; szél. 0,45.
ólomlemez. (L. értekezésemet a Buda környékén felásott római Betűk : mag. 0,06— 0,07.
sírokról, hol Goldinger János jelentése van közölve; Archaeol. l< e lh e ly . Titel, a Tisza és Duna összefolyásánál.
köziem. IV. 119. 1.)
É s z r e v é t e le k . Nehéz olvasásu felírás, főleg a 6-ik sor
A 4. sorban GRISPVS áll CRISPVS h .; EQVAES, EQVES-
alig megfejthető. Az O-k többnyire a betűk homor vonásaihoz
(tris) h.; AVN CVLVS, AVVNCVLVS h.
félhold alakban ragasztvák. Érdekes a 6. sorban a COLonia utáni
betű, melyet P-nek kell tartani; lehetne itten a P-et T-vel össze-
F e lir ft s :
fonottnak nézni, mivel felső vízmentes vonása balra van
nyújtva,* de ez más helyen is igy jön elő e felírásban. A leg­
i. IN MEMORIA AVRELI MINERVINI AD
közelebbi betű R. utána AD fonottan, továbbá PL is alkal­
n 2. VLESCENTIS NEPOTIS AETATE INTE ^ masint ADE, végre V egy O nyomaival; miből Desjardins ezen
s. GR A QVI VIXIT ANN XVIII E C AVRE 1V olvasást alapítja meg :
COL • PR • A D • P LA • DEVO-; — COL PRaetoriae AD PLA-
« e 4. L GRISPVS DEC COL EQVAES EQ R AVN
nitiem DEVO ha pedig a P-vel összefont T-t tartanók fen. akkor
s. CVLVS ezen betűk mellett még az E-nek vonása is gyanítható, miből
ezen olvasás kijönne :
O lv a s á s : COL • PETR •AD PLA •DEVO, bár mind a két feltevés még
nagyon ingadozó.
Diis Manibus
i. IN MEMORIA A V R E LIi MINERVINI AD F e lír á s :
a. VLESCENTIS NEPOTIS AETATE IN TE
s. GRA, QVI V IX IT ANNos X V III, Faciendum Curavit AVRE 1- I M* • C A E S • P t C
*. Lius CRISPVS DECurio COLoniae EQVAEStris Eques Romanus 2- W . E R I A N P F
5. CVLVS. AVuN
3. A V G P M T R i B
I r o d a l o m . Mommsen i. m. 3684. azt mondja : literis pes­
4. P Ó T I I I GS P P
simis. — A 3. sorban ezt olvassa : A N N -X V II- FEC a 4-ben 5- P R O C S Ó R D
COL EQV-AES EQ R . . . . az az : EQVAES EQuo Publico; mert o. C L P R A) E D v o
a pontot az EQV után és az R \ húzását a véletlennek tulaj­ 7. T V S N V M I N I
donítja. — Felemlítendő, hogy Mommsen ugyanezen követ s. E O R V M
3589-ik szám alatt is felhozza a szerint, mint azt Goldinger
a sorok meg nem tartásával másolta, de Additamenta 1041. 1- O lv a s á s :
XIX. sz. alatt javította. R.
1. IMPeratori CAESari Publio LICinio
Jegyzet. Figyelemre méltó a régies alak adulescens-ben.
2. VALERIANO Pio Felici
Aetate integra azt jelenti, hogy a halott épen 18 éves volt. Az
s. AVGusto, Pontifici Maximo TRIBunicia
emléket készíttető idegen földii vala, és decurioi tisztben állott
4. POTestate III, COnSuli, Patri Patriae
Colonia Julia Equestris Noviodunum-bsn, (mai nap Nyon a genfi
5. PROCOnSuli, ORDO
tó partján). Nincsen példa reá, hogy Equaestris igy Íratnék;
e. COLoniae PETRae AD PLAnitiem DEVO
miért ezt a véső tudatlanságának kell tulajdonítanunk. Desj. 7. TVS NVMINI
(Bár M ommsen. i. m. 3684. sz. a. ezen olvasást: E QVAES-tor s. EORVM.
a kövön nem találta .non est in lapide“ , talán még is inkább
ajánlható, mint az cquaes eq(uo), (p)ublico olvasás, mely egy hibán I r o d a l o m . Közlötte S chönwisner (I. R. I. P. P. R. n . 227.
és egy feltevésen, hogy a kövön R helyett P áll, alapszik. — R.) 1. adp.) a 6. sorban: IPRA-D-t tesz a fenebbi olvasások helyett.
— K atancsich I. A. G. V. 219. 1. Szabados után k ö zli; M iller
H IS P E L L V M . A. M. N. 267. 1. adja; M indszenthy Tud. Gyűjt. 1832. VI. 23. és
O relli - H enzen 5283. a., végre M ommsen i. m. 3255. sz. a. hozza
Colonia Iulia Hispellnm, mely későbben Flavia Constans-nak is
hivatott, Umbriában feküdt, a mai Spello. — Előjön a VII-dik okmány
fel, PRAP vagy PRAD olvasással, és a sornak ilyes forma k i­
189. sz. 2-dik beliapjának 22-ik sorában. egészítésével : CL PRA DEJ; holott a kövön ez látszik : CL PR
LAODICEA. A) P/II///). Ha COLonia helyett COLlegiumot tennénk, talán
könynyebben lehetne e rejténvt feloldani.
Vájjon a nagy phrygiai, vagy a syriai Laodicea-t kell-e itten ér­
teni? meghatározni nem lehet. Egy keresztény felírásban 207. sz. 3. J e g y z e t . Valerianus császár tribuni hatalma 252-ben kez­
sorában ezt olvassuk : dődik, miért is a IH-ik 254-re esik. — Gallienus atyjától az im­
CTVis GRAECus EX REGione LADICeae peratori állásra 153-ban vétetett fel, ennek nevének is kellene
(az O-nak kihagyása a hanyatló korszakban senkinek sem fog feltűnni, tehát még az emléken előjönnie; azonban valószínű, hogy Gal­
mert ilyen hibák gyakran fordulnak elő.) lienus neve valami közelében álló szobrának talapzatára volt
vésve, vagy hogy a fenebbi ..NVMINI EORVM“ , mely mást mint
12*

V.
 48 -

Gallienust és apját nem is illethet, azért alkalmaztatott, hogy a 92. Szám. XII. Tábla.
másik császár nevének kihagyását pótolva jóvá tegye.
Érdekessé válik ezen felírás a 6-ik sorban nehezen kibetüz- T. Flavius GOGAENVS sirmiumi decurio, Quaestor és Duumvir
hető Colonia neve miatt. Minthogy az emlék Titel-böl való, a hol kökoporsó lapja.
számos egyéb római kőemléket, téglát stb. találnak, továbbá
M ó r o t o k . Egészben: m. 0,81; szél. 1,02. M ezőny: mag. 0,67;
mivel e helyen a császárság alatt egy katonai állomás létezett,
szél. 0,78. Betűk a két első sorban 0,06, a többiben 0,05.
lehetett itt az érintett felírás nyomán, egy római colonia is.
I . o l h o l y . Szuszék Cucci, az illoki uradalomban, 1820-ban
Megjegyzendő, hogy e nevezetes pont a római birodalom
küldte ajándékul Odescalchi Incze herczeg.
politikai határain kívül, mivel a határfolyó bal partján feküdt;
és hogy Daciának legnyugatibb határai Aurelianus idejéig, ki e É s z r e v é t e l e k . A szorgalmasan férészelt oldalok, és az
tartományt elhagyá, a Tisza bal partját soha át nem lépték. egész tábla kerete után ítélve, nem lehet kétség, hogy ezen fel­
Titel épen a két folyó által képzett nyelven fekszik, a sziklás írás egy sarcophag homlokát diszesitette. A betűk jellege emlé­
fensik, melyen a mai város elterül, mindenkor nagy előnyü kato­ keztet a harmadik század kezdetén dívott szebb Írásra.
nai védhelynek tekintetett, és még mainap is annak tartják;
F e lír á s :
miért is a rómaiak azt, bár határukon kívül feküdt, el nem
hanyagolhatták. Nevezett fensik észak-nyugatról dél-keletnek i. D M-
4 mérfoldnyi hosszú, 2 mérföldnyi szélesség mellett, vagyis 2- T - F L T F t - Q V k N SE
28 kilométret 14-re számit. Ez az egyedüli magaslat mely e
3. V E R O - G O G jE N O ' N
tájon, t. i. a Duna folyó bal partján Yácztól kezdve Fehértem­
plomig a lapályból kiemelkedik.
*• •LV 111 • D E C • C 0_L O N s k
A titeli kis fensiknak oly annyira felötlő fekvése úgy látszott, s. M Q V i E S T O I I V k o -
mintha a természettől arra lett volna rendelve, miszerint a lapá- 6. P R i E F E C T O - F A B R W l
lyos és posványos jazygek tartománya felé a Dunán túl fekvő 7. H - S E -
gazdag és nagyon benépesített regio Bassianensis érdekében, 8- F L - S E V E k N A - H A - P A t
melyen Titel-től számítva mintegy 40 mértföldnyi területen a
9. P I E N T I S S I M O P O S V f
hatalmas Sirmium (Mitrovitz), Singidunum (Nándor-Fehérvár)
és Taurunum (Zimony) feküdtek, előőrsül, katonai őrszemül O lv a s á s :
szolgáljon. 1. Diis Manibus.
Nem fog tehát feltűnni, hogy itten egy római coloniát alapí­ % Tito FLavio T iti FILio QVIRiN(a tribu) SE
tottak, bár ezen nevezetes telepitvények eddig, felírásunkon kívül, 3. VERŐ • GOGAENO ANnorum
sehol neve elő nem fordult. Valóban bajos, hogy épen ezen érde­ t. L V in , DECurioni COLONiae SIR
kes név kétes olvasásu; úgy látszik, mintha a név maga inkább
5. Mii, QVAESTOri II • VIRO
csak vázolva, mint kifaragva lenne. «. PRAFECTO FABRVM
Schönwisner o lva sá sa: C O L O N IA IP R A , lehetetlen. E tudós
7. Hic Situs Est.
régész az L-et, m ely a CO Loniához tartozik, I-nek nézte. — M om m - s. FLavia SEVERINA F ILIA Patri
sen olvasása: CO L -P R A P v a g y C O L -P R A D DEVO — sem e lé­
<J. PIENTISSIMO • POSVIT.
g ít ki, m ert az (A D ) után k étségtelenü l (P L ) jö n elő, m ig a
fenebbi k ét olvasás az íráshoz legközelebb áll és elfogadható Iro d a lo m . M iller Supplementum Inscriptionum 1821.
értelm et nyújt, t. i. Colonia Praetoria ad planitiem, m elynél m ég kézirat.
ajánlatosb a : colonia Petra ad planitiem ; ez m inden esetre róm ai J egy zet. A felírás rövidítései a szokottaktól némileg eltér­
származású, és a város föld irási fekvésének legjo bb an fe le l meg. nek, i g y : QVIRN, Q VIR ; COLON, COL; QVAESTO, Q helyett áll.
(E kőnek bal oldalán ezen irás fo g la lta tik : E X P0SITUs| Egyébiránt ez nemcsak a sirmiumi colonia, mint Pannonia-Infe­
D IE 22 IU N Ii A N O 1780 'P E R D Ó M • COLO N E L L V M DE S TA rior fővárosa polgári szerkezetével ismertet meg bennünket,
N IS L A V L E VICH . R .) hanem egyátalán fogalmat nyújt az egész tiszti fokozatról, mint­
hogy T. FLAVIVS GOGAENVS az aedilitia-t kivéve, a polgári
R A V R IC A .
liivatalok egész sorozatán átment, mig a praefectus fabrum tisztet
A Colonia Augusta Rauracorum, máskép Raurica (mai napon Augst. elérte, mire a provincia legatus pro praetore-je által neveztetett ki.
Bázel közelében, Helvetiában), a Raurakok főhelye, előjön a IV-ik ok­
mányban, 186— 186“ * (1-sö küllap 26., és a 2-ik kflllap 27-ik sorában).
SVFETVLA vagy SVFFETVLA.

C O L O N IA C L A V D IA S A V A R IA vagy S A B A R IA . Byzacenei város, a régi afrikai proconsularis tartományban feküdt;

emlékezete fenmaradt a 159-ik szám 5—6. sorában:
Ezen hírneves coloniáról (vasmegyei Szombathely) Pannonia-Supe-
DOMO
riorban fekvő városról, sző van :
AFRICA • SVFE
Az 56-ik sz. 5. sorában :
COLoniae SA Vari ensis, TLA. — Az emléken az V-nak a 5-ik sorban semmi nyoma.

és a 288. és 288-ik sz. a. téglán :

T Á V R í N I A.
L-SAVaRENSIS • ION.
A nép neve alkalmazva Augusta Taurinorum (Turin) városára, nem
ritka. így azt értenünk kell a 141-ik számú felírásban:
C O L O N IA F L A V IA S I R M IV M .
P • TAR VTE
Kezdetben egész Pannóniának, majd Alsó-Pannoniának fővárosa, NIO • STELlatina (tribu) PRO
Colonia SIR M IATIVM ; mainap Mitrovitz, a Száva bal pariján fekszik
CVLO TAVRINIS.
előjön a 139. sz. 3. sorában; a 158. sz. 3. sor, és a következő számban!
Tudjuk ebből, hogy Augusta Taurinorum városa a Stellatina tribusba
volt beírva.
r

THEVESTE.
E római colonia a régi afrikai proconsuli tartományban volt; ké­
sőbb a déli Numidiához számították. Emlékezete fenmaradt a 154-ik
számú sarcophag 1— 2. soraiban :
Publio SITTIO, Publii Filio P A P IR IA (tribu) TEVE
STE (sic) EX AFRICA, MVSTIOLO stb.
Azt tanuljuk e felírásból, hogy Thevestét a Papiria tribushoz szá­
mították. E város, midőn a sirirás készült, még az afrikai proconsularis
tartományban feküdt, azaz, hogy Numidia, melyhez e város tulajdon-
képen számittatik, még akkor az afrikai provinciának csak egy kerülete
volt, melyet egy, az afrikai proconsultól katonailag független, legatus
Augusti kormányzott. — Numidia külön tartományképen csak a Il-ik
században szerveztetett.
TYDER.
Colonia Fida Tuder, mai nap Todi, Etruria és Umbria határán, a
Tiber bal pariján fekszik, és az utóbbihoz csatoltatik. Előfordul:
Az I-ső katonai okmányban, 183— 183bu sz. (2-ik küllap, 2. sor) :
L. CA NNV TI LVCVLLI, CLVstumina (tribu) TVD ER tis;
tehát e város a Clustumina tribushoz volt beírva, (hasonl. Grotefend :
Imp. Rom. tributim descript. 166. 1.)
V IC E N T IA .
Velenczei város Vicenza, - mely különben Vicetia-nak és VINCEN-
TIA-nak is íratott. Olvassuk a 145. sz. 3-ik sorában :
VICETENVS.
8. §•
FALUK, V Á R O S O K , stb.
9. §.
R Ó M A I UTAK.
MÉRFÖLD-MUTATÓK.
Több év óta foglalkozom a római utak kijelölésével, és a
mennyire a még fenmaradt nyomokból az irányt ki lehetett
jelelni, azt főleg az aquincumi vonalokon meg is határoztam.
Ezen tanulmányok eredményét külön munkába szándékom fog­
lalni, és csak azután, ha ezen utak nem képzelményes, a tér­
képeken önkénynyel húzott vonalok által, hanem azoknak va­
lódi maradványaik szerint lesznek kimutatva, a városok és egyéb
állomások pontjai és nevei határozottan ki fognak jelöltethetni.
M ig ezen, még több kutatást igénybe vevő munka napvilágot
láthat, e helyütt csak azon 20 mérföldmutatóról szólunk, melyek
a muzeurn gyűjteményében eddigelé felállitvák, és említjük amaz
öt utvonalt, melyek Aquincum-tói sugarakképen elágaznak. —
Kalauzul veszszük a két Itinerariumot, valamint Antoninus és
Peutinger tábláit, hogy a meglevő emlékeket azon utak külön­
böző pontjaira helyezzük, a hová leihelyeik szerint tartoznak.
Antoninus Itinerariumja, mely e tartományra nézve sokkal
teljesebb mint Peutinger táblája, öt különféle utat jelel ki, mig
az utóbbi ezek közül Aquincum-tól csak két irányról tesz bi­
zonyságot.
A két útvonal, melyről mind a két fenlevő okmány szól, ez :
1- ör. Aquincum-tól (Ó-Budától) Taurunum-ig, vagy is Zi-
monyig, követvén a Duna jobb partján annak folyását.
2- or. Aquincum-tól Bregetio (O-Szőny) felé, vagyis ugyan­
azon a parton a folyással ellenkező irányban.
Mind a két útleírást összehasonlítva, az állomásokat mind a
két irányban közöljük.

DECEM V IC L I. A qn in ctiin-T an riiu iim i nívó n ál.

A 10. sz. emléken látjuk a Vici X (Decem vici) a város területén, Antoninus Itinerariumja
Peutinger táblája.
melyen e követ találták. — Ez akkor áll, ha a szerző olvasása helyes. (Wessel., 242—245. 11.)
Acinquo, lég II Adiut. Agninto fcfc
V IC V S B A C O R E F E N S IS .
Campona in medio
A bacorefensis falu vagy utcza istenei emlitvék a 81-dik számú Matrica XXIII
emléken.
Q V A D R 1 - B V R G IV M .
Vetus salina in medio Uctiifallo rtttt
Intercisa XXVI
Falu vagy város, mely j. Pannonis Inferior azon részében feküdt,
melyet 292. után, a tetrarchia megalapításával, Pannonia Valériához
Annamatia in medio Annamatia ffu

számítottak.
Lussunio xxmi Pnfiene r»
Lásd a 264 és 265-ik tégla-felirást. Ripa alta xvm Altaripa r
Egyébiránt QVADRIB vagy megfordítva RVBIRDAVQ-ról, 1. Schön- Alisca ad latus
wisner I. R. i. p. P. r. II. 240. 1., és Katancsich I. a. g. v. I. 351. Ad Statuas in medio
433. 473. 476 és 547. 11. Lugione xxvim Pugione rru
V IN C E N T IA . Altino in medio
Pannonia inferior egyik faluja vagy városa, a 292-ik év után a Antianis XXV Antiana FU
tetrarchia Voíeria-ba esett. Ad novas et Aureo monte Bonatianis FU
L. a tégla-felirások 287-ik számát; e téglák Contra-Aquincum és Mursa XXIIII Ab labores Fitt
Esztergom városában találtattak, és AITN 3 0 N IV alakban is jönnek elő.
Teutiburgio XVI íittobnrgo Fttt
Coraaco XVI Comato £ £ rot
BVRGL
Cucci XVI £ urcio Fttt
Ezen név a Il-ik század végétől fogva, e helyett CasteUa, használ­
tatott; 1. a 112-ik számot.
Bononia XVI iRilatis rot
Cusi XVI ínfűm rot
F IG V L IN A E C A V E N S IA N A E . Aciminci XXXIII Acnnnnt Fl
Vájjon földirati név-e ez, vagy a téglavető tulajdonosáé? ki fogja Ritti in medio Hittio out
meghatározni ? Bnrgcnis Fttt
L. a tégla feliratok közt a 268-ik számot. Tauruno XXXVI iaurano £ £ F
318 265
THERM AE M A IO R E S (c o l o n ia e a q v i n c i ).

E nagyobb fürdőnek, mely a Il-ik Legio Adiutrixhoz tartozott, A különbségek e két útleírásban, valamint a távolságra, úgy
nyoma fenmaradt a 181-ik számban. az állomások neveire nézve oly szembeötlők, miszerint lehetetlen
azokat mind a leírók tunyaságának és hűtlenségének tulajdoní-
13

J
 tani. Bizonyos, hogy ezen eltéréseknek legalább részben oka az,
hogy a két ntleiró közt egyik sem követte mindenben ugyanazon
vonalt, mint a másik; mi már abból is látszik, mivel Peutinger
táblája Mursa-1 (Eszéket), mint nagy várost egészen mellőzi, és
annak helyét több kevesebbé jelentékeny állomással pótolja.
A. — Aquincumtól Taurunumig vezető útvonal.
A Duna jobb partján Taurunum felé Marsán vagy ennek
határán keresztül vezető utón a következő mérföldmutatókkal
találkozunk :

I I . A q n in c n in tó l B r e g e tiu iu ig v i v ő ú tv o n a l. 93. Szám. XV. Tábla.

A Duna folyása ellenében.
(Macrinus idejéből) 217-ből való mérföldmutató, mely etető válu
gyanánt szolgált. I I ezer lépésnyire Aquincumtól.*)
Acinquo, lég. II. Adiut. Aquinco frfr
M é re t e k . M. 1,75; átmérő : 0,44; betűk : m. 0,06.
Ad Lacum Felicis in medio Busóimmá rtt
Crumero xx vi (öarUfllucn rttt I .e lh e ly . 1868-ban Buda-Ujlakon, a zöldfautczában fekvő
Azao in medio Ccjmnist rttt 202-ik sz. ház külső falához támasztva találtam. Eredetije után
Bregetione lég. I. Adiut xvm Brigontio ££ kérdezősködvén, semmi bizonyosat nem tudhattam meg, azonban
44 43 valószínűnek mondák, hogy a régiebb házbirtokos, mint szőlős­
gazda a vörösvári ut mellett levő szőlőjében találta, és házához
Itt igaz ugyan, hogy a távolságok különbsége csak 1 mért- behozta. A múzeumba vitettem 1868. novb. 4-én.
földet teszen, de annál nagyobb az állomások neveiben a kü­
É s z r e v é t e le k . Az alól kissé kiugró kerek talapzat, mely
lönbség ; miért is nem vagyunk biztosak, vájjon ugyanazon
hajdan magasabb, és a földbe leásva volt, többnyire köb idomúvá
útról van-e szó a két külön okmányban.
vált, és megcsonkult, maga az oszlop Írásos felülete pedig váluvá
Magában Antoninus Itineriiunában még három más ut-
van átváltoztatva, mig az ellenkező oldalon laposra faragták,
vonalt találunk följegyezve, melyek Aquincumtól elágaznak.
hogy a földön könnyebben megálljon. A z iráslapon nyomai tűn­
III. l ' t A q u in c u m tó l S a lv a m a u N io ig v a g y C r u u ie ru m ig nek fel egy régibb Írásnak, mely a közlendőtől különbözik.
iq n a e c a s tra c o n s titu ta su n t) XLII. Az öt első sort már a régi korban lefaragták, miért is bajos
Acinquo
az eltűnt betűknek vonásait felismerni, és a két említett írásba
Ulciscia Castra VTIII beosztani.
Cirpi mansio X II Itt adjuk a felírás kiegészítését, megjegyezvén, hogy az alá­
Ad Herculem Castra XII húzott betűk kivésettek és alig láthatók, miért is legnagyobb
Salva Mansio VIH I
részüket vissza kellett állítani.
(Wessel., 262. L) 42

Ezen ut a Duna partján ment fölfelé Sz.-Endrének, Mommsen A f e li r ó * k ö v e t k e z ő :

szerint Ulcisia castra, hol a budai görög püspök szőllője a római I M P •C A E S - M - O P E L LIVS SEVERVS
várban fekszik; Bogdán, és Pilis-Maróth egy-egy római castrum M A CRIXVS-P-AVG V S T V S C O S PRO
maradványával; Visegrád- és Esztergomnak, mely város táján C S ■T R I B V X I C I A P O T E S T A T E E T
ü
a Csév-O-Szőny felé vezető vonallal találkozott Gardellaca vagy M- O P E L L I V S D I A D V M E N I A N V S
Crumerum nevű állomásnál. N O B I L I S S I M V S C A E S ■V I A S E T P
O N_ T E S V E T V S T A T E C 0 R R V P T
IV . A q u in c u tn -S a b a r ia í ú t v o n a l. CLXVIHL
R E ST I TVER V X T C V R A A G E N
Acinquo
T E FLAVIO AELIA NO L E G A T O
Flori ana XXX
A V G- P R - P R - • AB AQ
Osonibus X XVI
Caesariana XXVIII M P - 1 11 ( ?)
Mogentianis XXX
Mestrianis XXV O lv a s á s :
Sabaria - XXX
(Wessel., 263. 1.) 16í> i. IMPerator C[aesar marcus OpelJLIVS SEYERVS
a. MA[crinus pius aug]VSTVS COnSul, PRO
V. A q u in c u m tó l S o p ia n a e (P é c s f e lé ). CXXXV.
s. COnfsul tribunicJIA POTESTATE, ET
Acinquo 4. Marcus 0[pellius DiaJDVMENIANVS
Iasulonibus XXV e. NO[bilissimus] CAESar, VIAS ET P
Gorsio sive Hercule XXV
e. ON[tes vetustJATE CORRVPTAS
Valle Cariniana XXX
Ponte Sociorum XXX 7. RE[stituerunt] CYRA AGEN
Sopianas XXV 8. TE [Flavio Aelia]NO LEGATO
(Wessel., 264. 1.) 135 ». AVfgusti pro praetore] AB AQuinco
io. [millia passum I] I ?
Ide csatolhatjuk még a 6-iknak azon ágat, mely az aquincum-
sabariai útvonalban Floriananál Bregetio felé elhajolván, Aquin­ Iro d a lo m . Kiadtam az Arch. közlemények VII. kötete
cumot Bregetióval még egy harmadik irányban is összeköti, t. i . : 184.1. — M ommsen i. m. ID . n. 6467.
Acinquo
Floriana XXX *) Ezen szóm, valamint az ut iránya is, önkénytesen van föltételezve,
Bregetione V III miután ezen oszlop csak az említett Nepp-féle ház előtt találtatott,
(L. alább IV. Wessel., 265. L ) 38 de ottan eredetileg ki nem ásatott. A 2000 lépés sok azon távolságra
nézve, melyre a nevezett ház az aquincumi 1. kőtől esik; valamint
Ha itten a számokban nincsen tévedés, ezen útvonal a leg­ nyílt kérdés az is, vájjon a római ut keresztül ment-e valamikor a zöldfa-
rövidebb Aquincum és Bregetio között. ntezán ?

V.
 51

J e g j aiPtek. Renier León urnák föntebbi kiegészítését (ta­
lán a lépések számát kivéve) kétségbe vonni nem lehet. Minthogy
Maerinusnak, és a császárságra emelt fiának Diadumenianusnak
emléke eltöröltetett, e neveket Elagabalus kormánya alatt itt is
kivésve találjuk. Macrinus csak egy évig uralkodott, mi által a
kő kora t. i. a 217-ik év meg van határozva. A császár legátu­
sára nézve sem lehet semmi kétség, ez bizonyosan Flavius
Aelianus, kinek nevét különben is, mint Pannonia Inferior
legátusáét ezen korban találjuk. (L. Gruter 169. 1. 7. sz. a., és
Katancsich. I. A. G. Y . ; I. 381-dik 1.) Ugyanezen tisztviselő nevé­
nek kell valószínűleg kiegészíteni a 106-dik és 107-dik számú
mérföldmutatókat is.
94. Szám. XVI. Tábla.
228-ik évből való inérföldiuutató, Maximinus és Maximus császárok
idejéből. (A nevek kivésvék.) I I I ezer lépésnyire
Aqnincnmtól.
oly kényelmesen hozzájuk még nem férhettem, mint Desjar­
dins tír, ki a nemzeti múzeumban az általam rendezett kőemlékek
tárában a köveket mosatta, keféltette, felírásaikat lepacskolva
Párisba vitte, és kényelme szerint gyakrabban vizsgálhatta; mig
én ugyanazon köveket mindjárt eredeti helyzetükben, mielőtt
még a múzeumba kerültek volna, másoltam és kiadtam. —
M ommsen , i. m. 3708.; ki a 4. sorban az inViCTVS olvasást
ajánlja, mely bár Maximiusnál ritkábban, de még is előfordul.
J e g y z e t e li. Bár az uralkodók neveit a kalapácsolás által
szándékolt megsemmisítés miatt a 2., 3., 8. és 15-ik sorokban
csak nehezen lehet felismerni, a kiegészítés mégis bizonyosnak
tartható; mivel csak Maximinus és fia Maximus azon császárok,
kiknek emlékezete a római tanács egyik rendelete által eltöröl­
tetett, és kiknek a még fenmaradt czimzések és tulajdonok oda
ítélhetők. Maximinusnak V-ik Impériuma a 6-ik sorban 238-ik
évre esik, és azért lehetséges a tribunicia potestas III-szori visz-
szafordűltának kiegészítése is. (Hasonl. Orelli-Henzen, 5524. sz.)

M ié p e te k . Mag. 2,26; átmérő : 0,54. Betűk : mag. 0,06. 95. Szám. XVII. Tábla.
L e lk e l y . A régi hajóhid végénél, a budai oldalon találta
Három különféle kornak betűit feltüntető mérföldoszlop. Az I-ső kor
báró Graffenried-Burgenstein Manó tír, kinek gondja által és
ismeretlen; a II-ik Maximinusé; a III-ik Diocletianusé.
költségén a m. n. múzeumba került 1866. november 15-én.
V I. ezer passnsra Aqnincnmtól.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék, mely Desjardins tír állítása
szerint eredeti helyén a Duna partjánál állott, D l ezer lépés­ M é r e t e k . Mag. 1,65; átmérő: 0,40; a betűk közép magassága:
nyi távolságban állt Aquincumtól. (Ezen állítást összehasonlítva 0,055.
a 93-dik sz. alatt koczkáztatottal, látni fogjuk, hogy a zöldfa- L e lk e l y . Buda és Promontor közt, majd nem a Nádorlcert
utczától a hajóhidig nem számíthatunk csak 1000 lépést, ha irányában. Minthogy e kő Aquincumtól VI. ezer passusra szol­
amaz 2000-nyire feküdt Aquincumtól.) gált, O-Budától való távolságának a Duna hosszában dél felé
A két kőtöredék a hídnál két oldalt állva, a hajók megerősíté­ 8 kil. és 886 méternyinek kell lennie. Ezen követ még más
sére szolgált, mint a kötelek nyomai vagyis mély barázdái eléggé mérföldmutatókkal együtt (1. Mommsen, 3710. és 3712.), melyek
tanúsítják. A lánczhid kiépittetése után ezen két műemlék min­ szintén a homokgödörben felforditva találtattak, eredeti lei­
den piszok lerakó és egyéb csunyitás alkalmas helveül vétetvén, helyén magam láttam és a múzeumba hozattam.
támadtak a tetemes hiányok és egész sorok eltűnései. Azon
É s z r e v é t e le k . A rósz karban levő emlék durván volt
nagy lyuk, mely felső részében látható, eredetileg megvolt a
vésve; a kő maga pedig tele van likacsokkal és barázdákkal.
kövön, és a felírást nem csorbította; de három sor a kezdeten
A legrégibb írásból alig maradt fenn néhány betű t. i . : D N N
a császárok neveivel, szántszándékkal még az ókorban tétetett
. . . O ............. CON . . V ; — melyek kékkel vannak a rajzon
olvashatlanná.
feltüntetve; a felírás 235 előtti, bár közelebbről meg nem hatá­
O lv a s á s : rozható ; a másik, fekete betűkkel írva Maximinus és fia Maximus
F e lír á s :
korából való; a legutolsó, vörös betűkkel irt, Diocletianus Augus­
1. I P CXS ImPeratoribus CAESaribus tusi, Constantius Chlorust és Galerius M aximianus Caesarokat
em líti; ezen utolsónak betűi barbar jellegűek.
2. /OVERO [Caio IuliO VERO]
3. MA X / /i I [MAXimino pio]
A. — M ax im in us császár fe lír á s a |236- 2S§).
4. F' V C T O AVG F[elici in]VICTO AVGusto,
5. PO/ , /M jK TR IB PO[ntifici] MAXimo TRIBuniciae F e lí r á s : O lv a s á s :

6. PO IM PVC O S PO(testatis iii] IMPeratoriV. COnSuli,

i. I M P C A E S G A O IMPeratoribos CAESaribus GAIO
7. P OS P P ET P[roc]OnSuli, Patri Patriae, ET 2.1 V L VER O IVLio VERŐ
8. / / / / / / / / / / / / / / / / / / [Caio Iulio Vero Maximo] 3. M A X I MMAXIMINO
I N O
9. NOBILISSIMO GES NOBILISSIMO CASari 4. I N V I C T O P F INVICTO, Pio Felici
10. PRIN/ T VI S PRINcipi iuvenTVTIS, 5. AVG PON T I F PONTIFIci
AVGusto, I
11. AVGV AVGV[sti nostri filio, germa] e. MAXIM TRIB POTES MAXIMo, TRIBuniciae POTEStatis
12. NICIS DA CISSARM NICIS DAciCIS SARMa 7. P P C O S P R O Patri Patriae COnSuli PRO
13. TICISM IMIS// T1CIS MaxIMIS 8.//OS T G I V L [c]OnSuli [e]T Gaio IVLio
14. LÉG II JDt i l i l l l l LEGio II. ADiutrix [Pia Fidelis] 9. V E R Ő M A X I M o VERO MAXIMO
15. l l l l i m i l l i l l H I I [Maximiniana]
10. N O B I L I S S I M O NOBILISSIMO
16. AB / y Q i\P III. AB AQuinco Millia Passum III.
ii. C A E S CAESari

I r o d a l o m . Kiadtam az Archaeol. köziem. IV. 368. 1. több n. A B A Q AB AQuinco

hézaggal; mert akkor e kövekhez eredeti ronda körületük miatt. is. M» VI. Millia Passuum VL
13*

V.
 52

B . — D io cle tia n u s fe lír á s a . 97. Szám. XVII. Tábla.

F e lír á s : O lv a s á s :
230. évről való, Alexander Severus kormánya alatti mérföldoszlop.
1 P it s imPeratoribus cAESaribus X X X I I I I ezer passus Aquincumtól.

2. D D N N DOMINIS NOSTRIS Méretek. Mag. 1,65; átm. 0,50. Betűk mag. az 1. és 8. sorban
3. G AVR VALERIO DIO// Gaio AVRelio VALERIO DIO- 0,13;' a 2— 7 -ig : 0,63.
o a //// cletianO Augusto, et lielliely. Találtatott 1807-ben' Puszta-Iváncson, Fejér me­
*• CO NS TA N Ti o/ / // / // [Flavio Valerio! CONSTAN­ gyében. Egy másikkal (1. 98. sz.) Pázmándy Károly főbíró
TIO, [ ] et Baracskáról, a hol kastélyában állott, beküldte a múzeumba
5- G A L E R I O V A L E R I O GALERIO VALERIO
1815-ben.
e. M A X I M I A N O M AXIMIANO Észrevételek. Ezen feltűnően jó karban levő oszlop nem
BI L I SSIM I S [no]BILISSIMIS volt rongálva, bár rajta is Severus Alexander neve olvasható. A
8- S A R I B V S [cae]SARIBVS betűk ezen korszak legszebbjei közé tartoznak; minthogy a
kőlap a rajzon majd az egész felírást visszaadja, a nem látható
Irodalom. Kiadtam az Archaeol. köziem. V I. köt. 169.1.— i betűk a jobb oldalon ki vannak írva.
M ommsen, i. m. 3711. F e lír á s : O lv a s á s :
Jegyzetek. A z első felírás 236-ik előtti nem lehet, mert
1- I M P C A E S IMPerator CAESar
ezen év előtt Maximinus nem volt consul. — A másik 292 és
2. M •A V RELSEVERVS Marcus AVRELius SEVERVS
305 közé helyzendő; közelebbről az évet meghatározni nem
sikerült. Feltűnő, hogy mig Diocletianus mellett a két Caesar: 3 -A L E X A N D E R P I V S FE A l e x a n d e r p iv s f e
Constantius Chlorus és Galerius Maximinus emlittetnek, a másik *■ LI X •A V G • P O NT I F M A LIX AVGustus PONTIFex MA
Augustus : M. Aurelius Valerius Maximianus egészen kihagyatott. 5. XI M' S TRI B P O T E S T A S XIMVS,TRIBunic.POTESTAS sic
e- Vi l i i C O S III P A T E R P A vrai, cOnSui ni, p a t e r pa

7. TRIAvRESTITvi T A B A Q t r l e r e s t it v it a b AQuinco

96. Szám. XVIII. Tábla. X X X IIII. Millia Passuum XXXHI.

Irodalom. Közié K ulcsár I stván . (Hazai Tudósítások 1808.

Philippus császár kormánya alatt (24ő. évből) való mérföldoszlop.
43-ik számában.)
V III . ezer passusra Aquincumtól. M iller (A. M. N., I. 250. 1.) — M ommsen, i. m. 3721.
J ^ g y z ^ t * Severus Alexander a tribuni hatalommal IX-edszer
Méretek. Mag. 1,68; átmérő: 0,47. Betűk mag. 0,065. 230-ban volt felruházva; a harmadszori consulatust egy évvel
Lelliely. Katancsich nyomán Promontor, mely valóban előbb nyerte el.
11 kil. 848 méternyire van Ó-Budától.— 11 kil. = : V III. ezer
római passussal. Találták 1781-ben és a pécsi püspöki könyvtár­
nak volt szánva. — 1816-ban a szőlőhegyből hozatott el a m. n. 98. Szám. XIX. Tábla.
múzeumba.
Maximinus kormánya alatt, 238-ban készült mérföldoszlop. X X X I I I I
Észrevételek. A betűk vörösre vannak festve; azon rész, ezer passusra Aquincumtól.
mely be volt ásva, jobb karban van.
M é r e t e k . Mag. 1,85; átmérő 0,40. Betűk mag. 0,05.
F e lír á s : O lv a s á s : k e l h e l y . Szintén Pnszta-Iváncs, hol 1807-ben kiásták.
Baracskáról került a múzeumba.
1. 1 M P C M S IMPeratori CAESari
Észrevételek. Sajátságos, hogy ezen oszlopon nemcsak
2. M • IVLIO P H ILIP PO Marco IV LIO PHILIPPO a két császár neve, hanem még czimeiknek egy része is meg van
3. P • F • A V G PONTIFIC/// Pio Felici AVGusto PONTIFICi j semmisítve; azonban a helyettesítés könnyű. A kőnek dombo-
t M A X I M O T R I B MAXIMO, TRIBuniciae rodása mögé eső betűk, a rajzon mellette jobbra láthatók.

s. P O T E S T A T I S C O S POTESTATIS, COnSuli, F e lír á s :

e. P P P R O G S E T Patri Patriae, PROCOnSuli ET
1.1 m > n u n n u n u
7. M A R C I A E O T A G LIA E MARCIAE OTACILIAE
a- u u n e r //////// n o
s. S E V E R E • S A N C T i S S L V E SEVERaE, SANCTISSIMaE,
3- P F A V G G E R M Á N / / / / /
9. AVG C O N IV G AVG-N AVGustae, CONIVGI AVGusti
Nostri, MAX SÁR MA Ilii U H U
10. AB AQ-AP V..., AB AQuinco Millia Passuum 5- D A C I C O M A X T R I B P Ó T
e I MP V COS P P P R O C O S
Irodalom. Kiadta Sch önw is ner (TJng. M ag.IH. 1783.75.1.
7- /////////////////////////////
és Antiqu. et hist. Sabar. 120. 1. némi eltéréssel.) K atancsic h , I. A. 8- / E R M A N MAX SARMAT
G .V . 376. »• // A X D A C I C O M /////
M iller (Act. Mus. Nat. I. 257-ik. 1.), kiktől átvette i». // i i i i i i i i u i i i i i i i i i t i u
O relli - H enzen 5532. szám. — M ommsen , i. m. 3717. n. iiium m i a v g n
Jegyzet. Minthogy Philippus császár 245-ben volt elő­ 12. P o N T I F M A X
ször consul, e kő is ugyanazon évre teendő. is. A B A Q M>
i*. XXXIIII
 53

O lv a s á s s F e lír á s :

1- IMPferatori CAESari] i- i ap <t c m s

2. [gaio iulio vero Maximino] 2. C< * I VL< * VERO M A X I M I N O

3. Pio Felici AVGusto GERMANico « • P I O ííF E L í I N V I C T O í A V G í

4- MAXimo SARMAtico maximo i P O N f ^ M A X á T R I B í P O T í
5. DACICO MAXimo TRIBunicia POTestate 5. 111 es12VP cs V<* COS i P R O C O S *
6. IMPeratori V. COnSuli, Patri Patriae PROCOnSnli 6. pí*pe5"EasOIVLií VERO<*MAXIMO
7. [et caio iulio Vero Maximo] 7. N O B I L I S S I M O ^ C A E S í
»• [g]ERMANico MAXimo SARMATico s. P R I N C I P K I V V E I T V Í S
9. [m]AXimo DACICO Maximo 9. A V G í N ^ F I L I O í G E R M A ^
10. [nobilissimo Caesari] w-CIS^DACICIS^SARMA
11. [filio] AVGnsti Nostri u. T I C I S í M A X I M I S
12. PONTIFici MAXimo 12. (o H * I * T * G
13. AB AQuinco Millia Passuum 13. M A X I M I N I A N A
14. XXXIIII. * i*. M <* A Q * JVP
LV.
Iro d a lo m . Közié K ulcsár I stván (Hazai Tudósítások. O lv a s á s :
1808. 43-ik sz.)
1. IMPeratori CAESari
MnxER (A. M. N. I. 251.1.) — M ommsen i. m. 3722. sz. a.
2. Caio IV Lio VERO MAXIMINO,
3. PIO FELici INVICTO AVGusto,
J e g j z e te k . Ezen emlék Maximinus császárnak V -ik Im­
4. PONTIfici MAXimo TRIBunicia POTestate
peratori kikiáltása után, tehát 237. vagy 238-ban kormányzatá­
*• III. IMPeratori V. COnSuli, PROCOnSuli
nak utolsó évében emeltetett. A tribuni hatalom évszáma nincsen
e. Patri Patriae ; ET Caio IVLio VERO MAXIMO
kiírva. Figyelemre méltó, hogy az atyát illető Pontifex Maximus
t. NOBILISSIMO CAESari
czim, a véső által kihagyatván, fia czimei után lett pótlólag ki­
s. PRINCIPI IV V E N T V TIS
vésve. Ezen eset még akkor is kételyeket fog támasztani, ha
9. AVGnsti Nostri FILIO GERMANI
meggondoljuk, hogy rendesen, és mint a czim maga mutatja, ezt
10. CIS, DACICIS, SARMA
egyszerre csak egy személy viselhette, és teendőjét is csak egy
n . TICIS MAXIMIS
végezhette. Mindazonáltal bizonyos, hogy Lucius Verus Marcus
12. COHors I. Thracum Germanica
Aureliussal egy időben használta, (Orelli-Henzen 872-ik sz.
is. M AXIM INIAN A
5483-ik és 1584-ik sz.); — továbbá, hogy Commodus is egy­
14. AB AQuinco Millia Passuum
szerre viselte atyjával. (Inscript. de Banasa in Mauretania Tin-
LV.
gitana, és Desjardins czikke : Rév. arch. de Paris, nouvelle série
tome XXTV. 360— 367. 1.) — Nem valószínű, hogy Maximus, J egy ze tek . Lásd a 94-ik és a98-ik számú mérfoldmutatók
Maximinus fia kedvéért ezen kivételt ismételte voln a; azonban, jegyzékeit. A Cohorsra nézve az ismeretesek közt csak a Coh. I.
bár megfejtetlen, a tény ezen emlék által még is be van bizo­ Thracum Civium Romanorum, és Coh. I. Tungrorum talán Ger­
nyítva, miszerint még az atya e czimmel nem bir, fia azt még manica ? vagy ha két császár nevét lehetett használni Gordiana,
ugyanazon felírásban is használja. (mert II. Tungrorum Gordiana létezik) közül választhatnánk;
(A római földleírás barátainak kedves dolgot vélek tenni, ha de miután a cohors THRACVM, bár rendesen THR-rel jön elő,
ezen sorozatba két mérföldmutatót beigtatok, melyet múlt év­ alsó Pannóniában állomásozott, ezen olvasást tartom helyesnek:
ben a baracsi pusztán levő castellumban, a dunapart fölötti COHors L Thracum Germanica [Civium Romanorum].
meredek dombon, Apostaggal szemközt kiástak. A puszta-iván- A másik mérföldoszlop, C. Messius Quintus Trajanus csá­
csaiak X XXIIII MP-sal jelelvék ; egy, az adonyi városházban szár idejéből, 249-ik évből való.
állón, melynek lelhelye azonban nem határozott MP XXXVI-ot R. kő m é r e t e i. Egészben mag. 2,66; a talapzat m. 0,85, az
olvastam; a duna-penteleiek ( Intercisa) egyikén MP XLV, a oszlopé 1,81; átmérő 0,47.
másikon, mely a régi castellumban, a mai szőlőkben találtatott,
L e l h e ly . A baracsi pusztán (fejér m.) fekvő római castel­
délre a falutól, MP X LV II fordul e lő ; mig a baracsiakon MP
lumban, sok épületkő és egyéb római tárgyakkal együtt.
LV olvasható.)
É s z r e v é t e le k . Ezen oszlop egészen fehérre van meszelve,
a betűk halvány vörösek.
A. kő Maximinus és Maximus császárok idejéből, 238-ból való.
F e lír á s : O lv a s á s s
M é r e t e k . Egészben mag. 2,43; átmérő : 0,5; a talapzat mag.
1. I M» C A E S IMPeratori CAESari
0,49, az oszlop tőé 1,94; az első sor betűi 0,io centim.; a többié
2. G MESSIO QVINTo Gaio MESSIO QVINTO
0,05; az utolsó előtti 0,08, az utolsóé 0,085.
a. T R A I A N O DECIO TRAIANO DECIO,
L e l h e ly . A baracsi pusztán álló castellumban, Derecskéi 4. P F IN VIC TO AVG Pio Felici INVICTO AVGusto,
Lajos ur szőllőjében. Leírtam 1872. aug. 20-án. s. P O N T M AX TRIB PONTifici MAXimo, TRIBunicia

É s z r e v é t e le k . Az oszlop egészen ép, bár a kő sok ter­

e. PÓT P P COS PRO POTestate, Patri Patriae COnSuli PRO

mészetes likacsot és repedést mutat. Fehérre van meszelve, a 7- C O S A B A Q M P COnSuli, AB AQuinco Millia Passuum
betűk élénk vörösek, legújabban, mint hallom feketére festeték. LV. LV.
14
 54

J e g y z e t e k . Hasonlítsd a 104. számot. — Egyébiránt e F e lír á s : O lv a s á s .

lelbelyen még egy harmadik oszlopot is találtak, de ennek fel-

1. IM P C jES- IMPeratori CAESari
irásos része még eddig nem került elő.
2. i / / / n /i Iliin [Gaio Iulio]
E római ut a váracson át vezetett, mig a mai a domb alatt
3. /'/ / / / / / / / / / / / / [Verő]
vonul el. E tájon igen sok emléket, és az uj ut csinálásánál egy
római temetőt is találtak. R. 4- / / / / / / / / / / / / / / [MAXimlNO
5. /// i I / / / / O P F INVICTJO Pio Felici
6. AVG- AVGusto
7. P A P P • P • AB Pontifici Maximo, Patri J

99. Szám. XVI. Tábla. 8. AQ' M' P AQuinco Millia Passum

Severus Alexander kormánya idejéből, (230-ik éTböl való) mérföld-
mutató. — L X X II I ezer passusra Aqnineumtól.
M é r e t e k . Mag. 1,52; átmérő : 0,40; betűk : 0,055.
l i e lh e ly . Paks-nál a Duna medrében találták; Koller szerint
innen Hőgyészre vitték, honnan végre több év múlva, t. i.
1816-ban mint gró f Apponyi Antal ajándéka a m. n. múzeumba
került.
É s z r e v é t e le k . A rajzon az egész, különben is olvasható
felírás foglaltatik.
F e lir& s : O lv a s á s :
VII VIII.
I r o d a l o m . Közlötte Miller (A. M. N. I. 260.) — Ugyanaz
ott találását 1810-re teszi. — L. Miller Opera X V III. köt. 488.
5. szám. — L. Cattaneo kézirat.— M ommsen, i. m. 3741.
J e g y z e t e k . Ezen emléknek kelte 235-re esik azért, mivel
Maximinus 236-ban consul is volt, miről e kövön semmi említés
nincsen. A 7. sorban az M*-ben még egy P és egy fölesleg húzás
látszik.
E helyen sem Miller olvasását i. h. 261. M P Lm, az az 53,
sem Desjardins ur IHI-ét el nem lehet fogadni, hanem M P V II.
millia passuum octo, minthogy ez a szent-endrei szőlőhegynek
bizonyosan legjobban megfelel, s mint az a következő számból is
kitűnik. — Hasonl. a 102-ik számot.

1. IMPCAES IMPerator CAESar

2. MAVREL- Marcus AVRELius
101. Szám. XIX. Tábla.
3. SEVERVS SEVERVS
4. ALEXANDER ALEXANDER
Szintén Maximinus kormánya alatt 23S-ik évben emelt mérföld-
5. P F A V G V S T Pius Felix AVGVSTus
mutató Yin ezer passusra Aquincumtól.
6. P O N T MAX PONTifex MAXimus
7. TRIB'POT TRIBunicia POTestate M é r e t e k . Mag. 2,so; átmérő : 0,47; betűk : mag. 0,07 és 0,05.
8. Vilii COS III P p V ID I COnSul III Pater Patriae l ie l h e l y . Szent-Endre, mely V III ezer passusra fekszik
9. RESTI TVI T- RESTITVIT Ó-Budától észak felé. Pajor Gáspár háza mögött 5 más kővel
10. AB-AQ-MP ' LXXIII AB AQuinco MilliaPassuum LXXIII. együtt 1808-ban találták.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék két darabra van törve; fel-
I r o d a l o m . Kiadta K oller (Proleg. in Hist. Épp. Quinq. irásos lapja több törés már a vésés előtt létezett lyuk által van
1804. 53. 1.) sértve, a császárok nevei pedig a vakarás miatt épen nem olvas­
M ill e r (A. M. N. I. 253. 1.) — M ommsen, i. m. 3731. hatók ; de azért mégis helyre állíthatók. Mindezen hiányok
mellett is ezen oszlop egész, magasságra és kerületére nézve.
J e g y z e t e k . A XI. tribunicia potestas meghatározza ezen
kő keltét, minthogy e tisztet Severus Alexander a 230-ife évben
F e lir á s : O lv a s á s :
viselte.

1. I iW C A E S IMPeratori CAESari
2. /// ///// V /////// / [Gaio i m it o ] [Verő]

B. Aquincumtól Bregetiora vezető útvonal. 3. M Ilii t /NVICT Mfaximo iJNVICT

4. O P F A V G ^ G E R M O Pio Felici AVGusto GERManieo

100. Szám. XVI. Tábla. s. M A X D A C I C O M MAXimo DACICO M

•• AX S A /////// M A X AXimo SARmatico MAXimo

Maxiiniuus kormánya alatt, 235-ik évben emelt mérföldmutató. 7. PON /AX TRIB// PONtifici mAXimo TRIBunicia
YII1 ezer passusra Aquincumtól.
s. PÓT V COS PRo POTestate iii imperatori V, COn-
Suli PROfconsuli]
M é r e t e k . Mag. 1,56; átmérő : 0,45; betűk közép magassága : 9- T IMPER C IVLIO ET IMPERatori Gaio IVLIO
0,075.
io. M I I I //G E R M MAXimo, GERManieo
L e lh e ly . Találtatott 1808-ban Sz.-Endrén, a város fölötti n. M AX DACICO MAX MAXimo, DACICO MAXimo
domb alján fekvő egyik szőlőben; Pajor Gáspár ajándéka.
i*. S ARM MAX / I l i i SARMatico MAXimo, [NOBIL]
É w z re v é te le k . Ezen emléken négy sor ki van vakarva, 1 CAES P F ISSIMO CAESari, Pio Felici
de azért az olvasás mégis lehetséges. A rajzon az egész felírás A V G A B A Q M> AVGusto, AB AQuinco Millia
kivehető; de az újabb betűk alatt, főleg a 7-dik sorban, egy Passuum
régibb felírásnak nyoma kivehető. VIII VIII.

V.
 55

I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. M. N. I. 262. 1.) L. Opera 103. Szám. XVI. Tábla.
M iller kézirat. XV. 385., 395. és X V III. 487. L — Cattaneo
kézir. — M ommsen, i. m. 3740.; a 3. sorban Maximino-t olvas M érföldoszlop töredék, mely Bregetiótól X ezer passnsra utal.

Maximo Invicto helyett; a 8. sorban és kk. POT pp. COS PRO

M é r e t e k . Mag. 1,30. átm. 0,58.
ET IMPER c iulio uero maXimo GERM... — a 13. 14. sorokban
L e lh e ly . M il l e r nyomán Ó-Szőny, BRIGETIO. (?) a Duna
a P F AVG későbbi toldaléknak tartja.
parton.
J e g y z e t e k . Az előbbivel ugyanazon egy helyen találtatott,
É s z r e v é t e le k . Hiányzik a kő felső része, úgy hogy a fel­
a miért ottan is a V III ezer passust kell elfogadni.
írásnak csak egy csekély részét bírjuk. A betűk alakja azon
Minthogy e kő az ötödszöri imperatori üdvözletét tartal­
emlékekétől, melyek a múzeumban őriztetnek, egészen kü­
mazza, csak 237— 238-ik évben készülhetett; miért is a tribuni
lönbözik.
hatalom évét Il-re vagy HI-ra kell kiegészíteni.
F e lír á s : O lv a s á s :

[vias et pontes vetustate con]

102. Szám. XVn. Tábla.
' • LABS LAB[Sas resti]
Maximinus császár kormánya alatt 286—238-ik érig készült mérföld- 2.T V I T P E R •A-M I I I T Y IT PER ALAM m
mutató. V III ezer passnsra Aqnincumtól. T H R A C GoRD THRACum GORDia
a. N M NAM
M é r e t e k . Mag. 1,60; átmérő : 0.44; betűk : m. 0,06.
A B RI G A BRIGetione
I ie lh e ly . Sz.-Endre; hol öt más hasonló kővel Pajor Gás­
pár házában találták.
5- M> X Millia Passuum X

É s z r e v é t e le k . A szám, mely az emléken V I I alakban I r o d a l o m . Kiadta M iller , (A . M. X . I. 249. 1.) de igen

előjön, a görög hatost = V foglalja, mi nem más, mint a leg­
régibb ABC-ből mint Episoma a görögben fenmaradt, és a VT-tot
jelentő San. Zell, Handbuch dér röm. Epigraphik, §. 18. (1- a 100.
számot is.) Másutt ezt olvassuk : A görög számok közt E = 5
után következik g (stigma), mely 6-ot jelent. Ezen je l a legrégibb
időben az F-ből, vagyis digamnta-ból származott, mely a latin
Abc-ében az E után áll. (L. Curtius Grammatik. 10-ik kiadás 4.
és 81. lapokon.)— Ezen oszlop is két egymásután bevésett írásnak
nyomaival bir, ámbár az egyikből csak némely betűk észlelhetők,
melyek a táblán vörös színnel jelennek meg, itten pedig pon­
tozva adatnak. A z egészben meglevő felírás Maximinus és fiának
Maximusnak neveire volt felállítva, de ezek a tanács rendeletéből
hiányosan. — M ommsen , i. m. 4625.
J e g y z e t e k . A Thrakok III-ik csapata Brigetio és Aquin­
cum közt több kövön, jelesen a sütfői hídnál találtakon fordul
elő. A kövön GoRD világosan kivehető és igy nem szükséges,
hogy a 2. sort ALA I II TRACum Civium Romanorum DeciaXAM-
nak olvassuk.
104. Szám. X V m . Tábla.
Trajanus Decius császár idejéből fenmaradt két íuérföldoszlop-töre-
dék, mely 250-évben készülvén az Aquincnin-Bregetiói utón I I I ezer

ki lettek vésve. Mindamellett még is a vakarás alatt egyes betűk passusra á llt Aqnincumtól.

kivehetők, melyekből a császárok neveit helyre lehet állítani.

M é r e t e k . A, töredék mag. 1,83; átm. a talapzatnál 0.55; felül
0.50; a betűk mag. az 1. sorban 7 : 0,11; a kővetkezőkben : 0,05 és 0.06.
F e lír á s : O lv a s á s :
— B, töredéken: mag. 0,60; átm. 0,45; betűk 0,08; tehát az A-nak
nem kiegészítő része.
CVS
I ie lh e ly . Az Ó-Buda-Vörösvári úttól baira a Kranavett hegy
I. I M> • C JE S IMPeratori CAESari
alatti kutnál, azaz 5 kilométernyire Ó-Budától. Ezen útvonal
* [C I V L I O [Gai Iulio
vezetett Aquincumtól GardeUacát (Táthot) átszegvén. Lepavistán
s. V E R O Vero (Süttőn) keresztül. Asaumba Almásra, végre Ó-Szőnyre, Brege-
♦ M A X I M I N O ] Maximino] tioba, Gardellacatól kezdve a Duna partján fölfelé haladva. Be­
s. I N V P •F •A V INVicto Pio Felici AV hozattak e töredékek 1865. május 20-án.
« G P O N T M A Gusto, PONTifici MA É s z r e v é t e le k . Ezen emlékből csak egy sor hiányzik. Hogy
pedig már előbb is használva volt, látható abból, mivel főképen
7- X T R f e ‘P P P Ximo TRIBuniciae Potestatis, Patri
Patriae a 8-ik sorban az előbbi irás betűi még jól kivehetők.
s. C O S P R O C O S ET COnSnli PRoCOnSuli ET
9- I ME [ C ^ S G I V L I MPEratori [caesari Gaio Iulio F e lí r á s :

io. V E R o M A X I M O Vero Maximo A.) 1. I M P C í S

« N O B I L I S S I M O ] nobilissimo] а. C MESSIO QVIFTO T R a U A N O ]
»• C A II P s F A V G CAESARI Filio AVGusti s- D E C I O P F I N V I C T O A V G
18- ABAQ MMII AB AQuinco Millia Passuum «III, 4. P O N M F I C I M A X I M O T R tIB V ]
(idest V III.)
5. N IC I.E P O T E S T A T I S B[IS COS]
I r o d a l o m . Kiadta M ill e r (A. M. N. I. 261.1.) és Opera
б. B I S F E S I G N A T O T E R ET
M iller XV. 385., 395. és X V III. köt. 488.1. - M ommsen, i. m.
3739. több eltéréssel.
7. Q F E R E N N I O ■ E T R V S C O
J e g y z e t . Ezen emlék 236-ik év januar 1-seje után való. s. Mi S E E S T I O D E C I O N O tB I]
mert az az egyedüli év, melyben Maximinus consuli hivatalt 9. LISSIM O C jESARI COS EESIGtN]
viselt. így a kő 236 és 238 között készült. 10. T G VALENTI H O S T I L I A N O N
n .......... S S I M O
14»
 56

B.) 12................................................................................... C. — Különféle vagy kétes lelhelyü mérföldoszlop.

is. A E L I A N O C V L E G A V G
105. Szám. XVIII. Tábla.
i*- P R • P R
is. A Q M P SEVERVS ALEXANDER kormánya alatt 280-ban emelt mérföld-
mutató töredéke. — Y I I I ezer passnsra Aqnineumtél.
is. 111.

M é re t e it . M. 1” ; átm. 0,38. Betűk mag. 0,065.

O lv a s á s :
I<e llie ly . Budán, az Ujutczában fekvő Kielmayer György
A.) 1. IMPeratori CAíSari
féle ház előtt volt az írással lefelé beásva. Megszereztem a
2. Caio MESSIO QVINTO TRAI[ANO muzeum számára 1870-ben jan. 30-án.
3. DECIO, Pio Felici, INVICTO AVGusto Eredetileg alkalmasint Promontoriumon vagy Szent-Endrén
*. PONTIFICI MAXIMO TR[IB V v o lt; hol a többi V I II ezer passus-beliekkel ugyanazon helyen
s. NICI.E POTESTATIS BIS, COnSnli, állhatott és ismét ledöntetett. Vannak hazánkban helyek, hol
3— 4 ilyen oszlop egymás mellett hever; p. o. a nádorkert szem­
«. BIS DESIGNATO TER, ET
közti homokgödörben, a süttői hídnál, a baracsi várban, stb.
7. Quinto HERENNIO ETRVSCO
É s z r e v é t e le k . A betűk a 3-ik század első felét jelzik.
8. MESSIO DECIO NO[BI
». LISSIMO OESARI, COnSuli DESIGNato
F e lí r á s : O lv a s á s :
io. ET Gaio V ALE N T I HOSTILIANO [Mea
ii- sio QuinfTo nobil]ISSIMO [CAesariJ i. / / / / / / E X M A X [Pontifex mJAXimus
sic 2. T R I B N I C I A E TRIBuNICLE
B.) 12............................[curam agente]
3. P O T E S T//T I S POTESTaTIS
is. . . AELLANO Clarissimo Viro LEGato AVGusti
4. V I I I I C O S V ilii, COnSuI
u. PRo PRaetore
5. I I I * P P R E S T I T V IH Pater Patriae, RESTIT V it
is. Ab AQuinco Millia Passuum
e. A B A Q • M I L AB AQuinco MILlia
16. III.
P. V III. Passuum Vni.

I r o d a l o m . Az A . töredéket kiadtam az Archaeol. köziem.

J e g y z e t e k . Eme követ egyedül Severus Alexander idejében
V. kötete 70. 1. — B. töredéket pedig u. o. a 69. lapon. A hibák,
emelhették, mert csak ő nála felel meg a III-ik consularis évnek
főleg a kő jobb oldalán álló végső szavak és szótagok kihagyásai
a IX-ik tribunicia potestas. Minthogy ezen császárnak több kövét
onnan eredtek, hogy a roppant nehézségű követ a sáros leihelyen,
bírjuk ugyanezen útvonalról, a hézag pótlása könnyen eszközöl­
a kutnál nem bírtam magam hengeriteni. Természetes, hogy a
hető, mint következik.
tisztított és felállított kőről hibátlanul másolni könnyebb volt.
— M ommsen i. m. 3746 és 3747. sz. a. [ I M P •C A E 8
M A V R E L IVS
J e g y z e t e k . Az A ) emlék 8. sorában eredetileg, talán
HOSTL . . . állott, miből a hiba elkerülése végett, MESSIO DE- j S E V E R V S
CIO NO lett, és a régibb betűk nyomai is fenmaradtak. Külön­ A L E X A X D E R
ben az oszlop 250. évből v a ló ; azaz : Trajanus Decius császár 1 P ■ F ■ A V G
második tribuni hatalmától fogva, mely a 2-ik consuli évével, mely­ P O X T M~\ A X
ben társa volt VTCIVS MAXIMVS GRATVS, összeesik. Idősb fia (J.
T R I B V N I C I A E
Herennius Etruscus, ki 250-ben kijelelt consulnak mondatik,
P O T E S T AT IS
következő évben apja társaságában valódi consullá lett. Nevét
anyjától Etruscillatól vette. Az Augustus-i czimet csak 251-ik V I I I I • C O S

évben kezdte használni. Hostilianus, Trajanus Decius 2-ik fia, III -PP RÉS TI T V
nem volt consul, és csak a „Nobilissimus Caesar és Princeps A B ■A Q • M I L
Iuventutis“ czimekkel élt. (Hasonl. Cohen, Méd. imp. IV. 261. 1. P VIII
19— 22. számig és 262. 1. 23. sz.)
A B alatt felhozott Legatus vagy M. Pontius Laelianus
Larcius Sabinus volt, ki M. Antoninus alatt Pannonia inferior-
ban e tisztet viselte, vagy Flavius Aelianus. L. Mommsen i. h„
106. Szám. XX. Tábla.
és Orelli-Henzen 3186, és 3524. sz. a.
A ) kőnek érdekét emeli az, hogy rajta mind Trajanus Decius- Macrinus idejéből, 217-ik évben emelt mérföldoszlop. X X X I I I ezer
uak, mind két fiának, a mi különben ritka, minden neve teljesen
passnsra .....................
előfordul. — A B ) darab kisebb átmérőjű, és az A)-nak épen
nem kiegészítője. M é r e t e k . Mag. 1,85; átmérő : 0,47; betűk : mag. 0,07.
Az útvonal, mely Vörösvárnak, Csévnek, Táthnak tartott, és
I .e lh e ly . Titelen a várban állott, honnan a fegyvertár ajtaja
itten a dunai vonalt elérve Ó-Szőny felé ment, elkerülte a sz.-
elé került, végre 1815-ben a múzeumba szállították.
endre-visegrád-esztergomi könyököt és igy sokkal rövidebb is
volt. A két ut átmetszeni pontja Táth vala, melyet GardellacáVal É s z r e v é t e le k . A régi időben történt véséseknek nyomai
azonosítanak. feltűnnek; különben is oly rósz állapotban van e kő, hogy csak
itt-ott lehet még a felírást olvasni.

V.
 F e lír á s : 7. / ET PONTES [VE [vias] ET PONTES VE-
1. IM P C A E S 8. STATE CoRRVPTAS [tu]STATE CORRVPTAS
2. SEVERVS /
9. ' CVRA AGENTE [restituerunt] CVRAm AGENTE
10. / 7 / / / / / n
3. CRI NV S PI VS A V G C O S P R O C t n j t f í u //////////////
4. T R I B * P O T E S T ET 11. ! ! / ! U //////////// //////////////
5. / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / u /7 / 12. A B AQ [ab] AQuinco
6. CAES VIAS ET PONTES VETVSTATE 13. MPXLII [millia passuum X ] LH.
7. C O W V Í P T A S REST///. ////
8. / / / / / / / / / / / / / / / / / / / •/ / / / / / / / / / / / / I r o d a l o m . Kiadta M il l e r (A. M. N . I. 258. 1.) és Mind-
szenthy, Tudom. Gyűjt. 1832. VI. 21. 1. — M ommsen i. m. 3725.
O A V G
J e g y z e t . Feltűnő, hogy ezen kövön a lépések ezerei,
M P XXtXI I I .
ha helyesen olvasvák, inkább Pentele és a baracsi puszta közel­
ségére mutatnak, mint Titelre, hová talán az előbbi helyek
vidékéről vitettek.
1. IMPerator CAESar
2. [Marcus Opellius] SEVERVS [Ma]
s. CRINVS PIVS AVGustus COnSul PROConsul 108. Szám. XIX. Tábla.
4. TRIBunicia POTESTate ET [Marcus Opellius]
s. [Diadumenianus nobilissimus] A és B töredékei Maximinus császár idejéből való, 2Ső-ben emelt
e. CAESar VIAS ET PONTES VE TVSTATE mérföldmutatónak. XCVII ezer passusra Aquincumtól.
7. CONRVPTAS REST[ituerunt, curam]
s. [a g e n te ....................... M é r e t e k . A töredék mag. 0,65; átmérő : 0,52; — B töredék
mag. 1,10; átmérő : 0,54; betűk közép mag. 0,065.
9. [legat]0 AVGfusti PRo PRaetore]
10. [ab . . . . ] Millia Passuum XX[X1II.] A n y a g . Fekete kő.
L e lh e ly . Ismeretlen; de Szegszárd táján keresendő.
I r o d a l o m . Kiadta M ill e r (A. M. N. I. 259. 1.) és M ind­ É s z r e v é t e le k . A két darab egyesítése után könnyű a
szentiül, Tudom. Gyűjt. 1832. V I. ffizet. 22. 1. hasonlót közlött. hiány pótlása. A felső darabon régibb irás nyomai tűnnek fel,
— M ommsen i. m. 3724. a táblákon ezek vörös színnel föltüntetvék, mi itten kipontozzuk.
J e g y z e t e k . Mivel itten Macrinus és Diadumenianus elő­ Némelyek az újabb felírásban felhasználvák, ezeket aláhúztuk.
fordulnak, az emlék 217-dik évre helyezendő. A 3. sorban a III-
nak nincsen helye. E fejedelmek emléke haláluk után eltöröl­ F e lír á s :
tetett, neveik pedig minden nyilvános emlékből kivésettek. (A N?
titeli kövek valószinfileg Pannóniából hozattak át, és igy addig, c o s?
mig Titelnek római eredete ki- nem lesz mutatva, csak másod lei­
T? I A C [A E S?
helynek kell azt tekintenünk. A kövek átszállítása a csukásoknak
könnyű volt olyan időben, mikor a római emlékek kapósak való­
G - I V L \ ERVS [ M A] X I M bí [ V S
nak. L. Mommsen i. m. 420.1. Acumnicumnál.) R. P F A V G ' ' P O I T M T R I B PoT
MP I m i - C oS PROCoS P P ET
V E R V S M A X I M V S
N O B f L C/ES F I L I O A V i i N
107. Szám. XVn. Tábla.
D A C I G I • G t i /J / ' /
Macrinus kormánya alatt 217-ben felállított mérföldmutató.. . X L II M A X I M Io iil
ezer passusra Aquincumtól. AB A Q xW XCVII

M é r e t e k . Mag. 1.89; átmérő : 0,50; betűk : mag. 0,06. O lv a s á s :

I . e lh e ly (utolsó). Titel, a várban, utóbb a fegyvertárnál, 1. IMPerator Caesar
2. Gaius IVLius VERVS MAXIMINVS
honnan 1815-ben a múzeumba felhozták. Hogy az előbbivel egy
s. P íub Félix AVGustus PONTifex Maximus TRIBuniciae POTestatis
helyen nem állhatott, már a passusok számából feltűnik.
4. [bis] IMPerator Ilii COnSul, PROCOnSul Pater Patriae ET
É s z r e v é t e le k . A feledésnek szánt sorok annyira kivés-
5. [Gaius Iulius] VERVS MAXIMVS
vék, hogy a betűknek semmi nyoma nem maradt. A zt kell még
6. NOBILissimus CAESar FILIO (sic) AVGusti Nostri
említenünk, hogy az elsőbb helyen álló császár nevei között az
t. DACICIs GER[manicis Sarmaticis]
egy SEVERVS, mintegy készakarva meghagyatott.
s. M A X I M I s ........................................
9. AB AQuinco Millia Passuum XCVII.

AE S [Imperator c]dvSar I r o d a l o m . M ommsen i. m. 3732. ki a 7. sorban SARMA-

SEVERVS [Marcus Opellius] SEVERVS
Tici-t olvas (a kövön nem láttam ); a 9. sorban MAXIMIS-t lát.

P I V S AV G [Macrinus] PIVS AVGustus

1 C O S TRIB PÓT [consul pro] COnSul, TRIBunicia
POTestate
[et marcus opellius Diadumenianus]
LISSIMVS CAES [nobi]LISSIMVS CAESar
J e g y z e t e k . Maximinus ötödször űdvözöltetett mint im­
perator, midőn a tribuni hatalommal harmadszor felruháztatott.
(L. Orelli-Henzen. 5045,5523,5524. sz.) A 3-dik tribuni hivatal
237-re esik.

/
 58

109. Szám. XX. Tábla. Az említett Cohors : a Prima Quingenaria equitata, azaz : az
első lovassági cohors, melyben 500 ember volt beosztva, mint­
Mérföldmutató-törcdék, Elagabalus kormánya idejéből, a 218-ik hogy a D = 5G0-at jelent.
érből.

b é r e t e k . Mag. 1,15; átmérő : 0.45; betűk mag. az 1. sorban:

O42, a 2-ban 0,095, 3-ikban 0,078, 4— 7-ben 0,05, a következőkben : 110. Szám. XX. Tábla.
0,045 — 0,04.
Philippus császár idejéből való mérfüldmutató-töredék.
A n y a g . Fekete kő.
É s z r e v é t e l e k . A felírás hiányos, sok helyen már régibb M é r e t e k . Mag. 0,94; átm. 0,52; betűk mag. a 2-ik sorban 0,15;
időben kivakarták a betűket, de úgy, hogy még egyeseket fel a 3-ik és következőben: 0,10.
lehet ismerni. A távolság mutatója, a mille passus, nincs meg. I .e llie ly . Találtatott a budai várban, a pénzügyministerium
Felül két helyen mély barázdák vannak, melyek vagy hajó- vagy építészeti udvarában; áthozattam dec. 19-én 18G8.
kutnál használt kötelektől erednek. É s z r e v é t e le k . A rajzon feltűnő betűkön kívül egyéb irás
nem látható.
F e lír á s : O lv a s á s :
I ’e lir á s : O lv a s á s :
1 I iW CA ES IMPeratori CAESari
1. I MP IMPerator
2. D 1 V I A N T OD IVI ANTO
2. A E S cAESar
s. NINI MAGNI Pii FILIO N IN I MAGNI P II FILIO
3. /////H I L I P - [Marcus Iulius P]HILIPPus
*• DIVI SEVERI NEPOrm D IVI SEVERI NEPOTI
*• VI CTVS [pius felix in]VICTVS [Augustus]
5. M A V R E L /////// /Marco AVRELio [Antonino]
s. M AX [pontifex] MAXimus.
fi- PIO FEL AVG P O N T Pio FELici A VGusto PONTifici
7. M AX IM O TRfe-POTE MAXIMO TRIBnniciae POTEat.
J e g y z e t . Minthogy a császári kormány idejét közelebb­
8. COS PAT Rí PAT R COnSuli, P A T R I PATRIae
ről határozó adat nem fordul elő, a kő korát 244— 249-re kell
9. P R O C O S C (H I PROCOnSuli COHors I .........
tennünk.
10. í) E Q A N T O / Quingenaria EQuitata [ANTO-
niniana
11. C V R A A G E / / E / P CVRAm AGEntE P ?
12. P v , / i n , . >/// //// P V .................................... 111. Szám. XVIII. Tábla.

Maximiuus császár (236—238) idejéből való mérfoldoszlop.

I r o d a l o m . M ommsen i. m. 3675. sz. a., ki a 7. sorban
M é r e t e k . Mag. 1,49; átm. 0,45; betűk mag. 0,065.
PÓT után iin-t, a 10. sorban AL-et vél látni, és azért Alexander
É s z r e v é t e le k . Az emlék az idő foga által sokat szenve­
olvasást aján l; ezt azonban u. o. Addit. 1041. 1. XIX. sz. alatt
dett, és minthogy a vörösesre festett betűk alig felismerhetők, azt
Antoninia-ra változtatja, mert Alexander alatt a Cohorsnak Seve­
kell gyanítanunk, hogy sokáig a viz alatt hevert; a felírás végét
ri ana neve lett volna. A 12. sorban PC TA |n| lenne.
lehetetlen kibetüzni.
J e g j z e te k . Az irás eltüntetése oly lelkiismeretesen vite­
tett végbe, hogy a kivésett betűknek nyomai sem látszanak. F e lír á s : O lv a s á s :
Látni, hogy az olvasható nevek épen úgy illenek Marcus Aure­
1. I M P C A ES IMPerator CAEsar
lius Antoninus (Elagabalus)ra, mint Marcus Aurelius Antoninus
Severus Alexanderre, minthogy mindketten magukat Antoninus 3. G I V L V E R V S q Gaius IVLius VERVS
Magnus Pius (Caracalla) fogadott fiának, és Severus (Septimius s. M A X I //M I N V S MAXIMINVS
Severus) unokáinak vallják. Hozzá járul, hogy a tanács határozata 4. P • F AVG G Pius Felix AVGustu8 Gfermanicus]
következtében úgy az egyiknek, mint a másiknak személyes 5. M A X I M TRIB MAXLMus TRIBunicia
nevei kitöröltetni rendeltettek; de a mi a kétséget emeli az,
«. P O T ES T AT E COS POTESTATE COnSul
hogy mind az 5-ik, úgy a 10-ik sorban végbe vitt kivésés elején
7. P R O C O S / / E T PROCOnSul, ET
egy-egy A nyoma tűnik fel, mely valamint Antoninusnak ugv
Alexandernek is tulajdonítható lenne; azonban a 10-ik sorban 8. C IVL /MAXIMO sic Gaius IVLius [verus maximus]
álló Cohors melléknevében az A után egy betűnek maradván 9. NOBIL CAES FILIO NOBILissimus CAESar FILIO
fen a helye, utána némileg TO olvasható, miért is AnTOnianae-t 10. AVG N AB A Q í >
AVG[ugti] Nostri AB AQuinco
kell olvasnunk, és a követ Elagabalusnak tulajdonítanunk. ». MP XC V I I Millia Passuum XCII.
Még arra is kell figyelnünk, hogy e tartományban Alexander
Severus mérföldoszlopain egyáltalán SEVERVS ALEXANDER I r o d a l o m . Mommsen i. m. 3742. sz. a. Ezen igen elmosó­
jön elő, nem pedig megfordítva. Felállittatott tehát emlékünk dott felírást igy közli : Imp CAes c IVLio uero;MAXIMINO P P
Elagabalus kormányának első évében; minthogy a consulatust AVgus MAXImo TRIB |POTESt p p cOS |PROCos ET ! C IVLio
semmi szám nem követi, itten csak az elsőről lehet szó, melyet MAxiMO NOB caes flLIO A V G ......... AB A Q .........
Macrinus halála után a 218-ik év második felében, Oclatinius Ad - J e g y z e t . Maximinus csak a 236-ik évben kezdvén consu­
renttmal viselt. 2-dik consulatusát Elagabalus 219-ik év január latusát. a követ 236 és 238 közé kell helyeznünk. (A Millia
1-én O. Tineius sacerdossal kezdte, s igy az előbbi év biztosan Passuum nyomán e kő talán a 108-dik számú után sorozandó,
elfogadandó. és Szegszárd tájára teendő.) R.
 N e g y e d ik F e je z e t.

A CSÁSZÁROK.

V.
r

A CSÁSZÁROK,

VESPASIANVS. MARCVS AVRELIVS és LVCIVS VERVS.

IM PERATOR CAESAR VESPASIANVS AVGVSTVS. IMPERATOR CAESAR M. AVRELIVS AN TONINVS AVGVSTVS =
IMPERATOR CAESAR L. AVRELIVS VERVS AVGVSTVS.
(69-7 9.)
(1 6 1 -1 8 0 = 1 6 1 — 169.)
Lásd katonai okm. I. 183— 183bi* szám, mely e császár kormánya
alatt, a 74-ik év máj. 21-én kiállíttatott. L. fogadmányi kő, 11. sz., melynek 164. évről szóló felírása a két
császárt emliti, a nélkül, hogy neveik kitétetnének.

DOMITIANVS.
COM M ODVS.
IM PERATOR CAESAR DOM ITIANVS AVGVSTVS.
IMPERATOR CAESAR COMMODVS AVGVSTVS.
(81— 96.)
(180— 192.)
Lásd a II-ik okm. 184— 184bu számot, e császár kormánya alatt a
85-ik év sept. 5-én lett kiállítva.
112. Szám. XXI. Tábla.

184-ik évről való kő, Commodus császár idejében gyakorlott

csempészetről tanúskodó emlék.
TRAIANVS.
H é r e t e k . Mag. 0,74; széL l m. B etű k : 0,045.
IMPERATOR CAESAR NERVA TRALANVS AVGVSTVS.
I „el h e ly . Batta melletti Kliszák nevű erődben ; Schönwis-
(98-117.) nbr szerint Matricá-n, a Duna jobb pariján, Érden alól, Fejér
megyében. E követ É kdy 1847. május 3-án találta; újabban is
római építményt és a COH (X) Maurorum emlékét ásták fel e
helyen.
HADRIANVS. É s z r e v é t e l e k . A felírás betűi tapasztalatlan kéztől szár­
maznak, melyek e mesterségben való járatlanságról, nem pedig
IMPERATOR CAESAR TRAIANVS HADRIANVS AVGVSTVS. ezen korszaknak, (midőn t. i. Commodus kormányzási idejéről
van szó), rósz ízléséről tanúskodnak. A végén csak egy fél és
(117-138.)
egy egész sor hiányzik, nem mintha hely nem lett voln a;
L. 10-ik számú oltárka Jupiter tiszteletére : OB SALVTEm H A­ hanem mivel a betűk egészen eltűntek, nem annyira a kivésés,
DRIANI AVGusti. mint a víznek vagy időjárásnak hosszan tartott behatása által.

A fe lír t a e z :

A N T O N IN V S . l I M P c*a e s // / // /// // // // // //
2. T O N IN V S AVG PIVS SÁR I I I /
IM PERATOR CAESAR T. AELIVS HADRIANVS ANTO NINVS
AVGVSTVS PIVS.
s. BRIT PONT MAX TRIB PÓT X I /
4. COS In P P RIPAM OMNEM BV /
(138— 161.)
s. A SOLO EXTRVCTIS ITEM PRAES
Lásd az V. V I. és VII-ik katonai okmányokat, 187, 188, és 189-iki 6. DIS PER LOCA OPPORTVNA AD
sz. a.; ezek nevezett császártól adattak, az 7. C L A N D E ST IN O S - L A T R V N C V L O
1- ső 145— 161-ik év k ö z t; a
8- RVM T R A N S IT V S • O P P O S IT IS
2- dik n. a. u. a.
3- dik 157-ik december 13-án. s. M V N I V IT • P E R Q M (?) ///////
10. L 11/ 1/ 1 S T N (?)/////////////
16
 62

A z o lvas& s p e d ig e p ót lá s s á l : telére; M iller: A. M. N. 230.1. KÖmlődre teszi Tolna megyében.

i. IMPerator CAESar [Marcus Aurelius Commodus An-] Azonban az Opera J. Férd. M iller-féle kéziratban X VIH . kötet,
-• TONINVS AVGustus PIVS SAR[maticus Germanicus] 486. lapon Fövényről valónak mondja: .inventum in possessione
3. BRITanicus PONTifex Maximus TRIBunicia POT[estate X. I[mperator Fővény Comitatus Albensis* és farádi Vörös Ferencz ajándéka-
4. COnSul III[I1 Pater Patriae RIPAM OMNEM BV[rgis] ' 111 képen mutatja be.
s. A SOLO EXTRVCTIS ITEM PRAESi- É s z r e v é t e le it . Valamely templomról szól e felírás, talán
«. Diis PER LOCA OPPORTVNA, AD Diana templomáról. A betűk alakja, és a szerkezet a nevezett
7. CLANDESTINOS LATRVNCVLO császárok idejéről tanúskodnak.
s. RVM TRANSITVS OPPOSITIS, F e lir& s :
9. M VNIVIT, PER Quintum [M . . . Perennem] 1. ///// // / 1 O R E S L
10. L [egatum Augu]ST[i PRO Praetore]
*.//// E V E R V S •E T M
I r o d a l o m . Kiadta É r d y J ános (M. akadem. Értesítő. 1847. 3. // /V S T I T E M P L V D
IX . 286. egy kőrajzzal). É rdy e követ Caracallának tulajdonítja 4. / / / A T E • C OL A P /
és 211— 212-ik évre teszi. s. T CV R
H e nze n (Bullett. deli. Inst. di corrisp. archaeol. Roma. 1848.
O lv a s á s s
34. 1.) többféle változattal;
és ismételve u. a. az ORELLi-hez való pótlékban 5487. sz. a. — i. [Impera]TORES Lucius
a. Sept. S]EVERVS ET Marcus [Aurelius]
M ommsen, i. m. 3385.; a 3. és 4. sorban ezt olvassa TRIB PÓT
3. [Antoninus Aug]VSTI TEMPLVm D[ianae?
X. IMP VII, COS lm ; és azért a követ 185-re teszi; a 10. sor
közepén pedig: 0 B M -et olvas ; magam a pacskolat nyomán 4...........vetust]ATE CONLAP[sum a solo

más betűket hoztam ki, melyek értelme előttem nem világos. a. [restituerun]t C V R [a n te ................

J e g y z e t e k . Ezen érdekes emlékről értekezett Renier Léon I r o d a l o m . Közié Katancsich (1. A. G .V .I. 372. 1. LI. sz. a.)
úr a franczia collége-ben epigraphiai tanfolyama alatt (1872. — Hasonl. Itinerarium; ugyanannak kéziratát, 1796-ik évből.
január 25-én) tartott leczkéjében. A tudós tanár bebizonyította, C attaneo , kéziratban. — M ill e r , i. h. igen hiányosan közli.
hogy az emléken előforduló császár csak Commodus lehetett. — M ommsen, i. m.3342., hol a 3345-ik számból a 3. sorban Divi
A visszaállított szöveg tőle vagyon; ezen pótlás és a kövön Marci-t olvas. 5. sorban T-SVP áll e helyen Mommsennél.
tisztán látható TRIB PÓT X nyomán lehetséges a felírás évét is.
t. i. a 185-ik évet meghatározni. (Henzen, ki csak igen gyarló
másolattal birt ezen X helyett VHIÍ-et tesz, mely a 184-ik évnek
CARACALLA.
felel m eg .)— Elfogadván a 185-ik évet, Renier bebizonyította
Borghesi még kiadatlan schedái után, hogy a kivakart név és IM PERATOR CAESAR M. AVRELIVS ANTONINVS AVGVSTVS.
czim, mely a 9-ik sorban a PER után következik, csak az akkori (211—217.)
valódi legatus Pannoniae-Inferioris-t, kit Herodianusból (I. 9.)
ismerünk, Perennis-t illethette, kinek apja Praefectus Praetorii 114. Szám. XXI. Tábla.
hivatalban állott. — A rendelkezésünkre álló emlékeken ezen CARACALLA üdvéért emelt fogadminyi kö.
Legátusnak egyedül vezetéknevét ismeijük, nemzetségi és elö-
M é re t e it . Egészben, mag. 0,45; széles 0,88. Mezőny: mag. 0,20 :
neve mindenütt hiányzik. íg y tehát a múzeumi felírásból mégis
szél. 0,38. Betűk: 0,035.
egyet tanulunk, t. i. előnevét, mely Q-vel kezdődvén Quintus-sal
E «elh ely . O-Buda.
feloldandó, és gentiliciiunának M kezdőjét.
É s z r e v é t e le it . A felírás hiányos, mivel a kőnek alsó része
Több emléken szó van a Duna mentiben épült váracsokról,
elveszett; igy letört az istenség neve is, melyhez ezen fogad-
de itten Burgi és PRAESEDIA-ról van említés, azaz felvigyázó
mányi kő volt intézve, bár úgy látszik, hogy itten szobor
állomásokról. Ezeknek czélja nem volt, mint Henzen i. h. állító,
állíttatván az oltárkára, az isten neve fölöslegessé vált, mert a
a barbárok átcsapásait visszatorolni, hanem inkább a csempészés­
fenmaradt tagozaton a betűknek semmi nyoma.
nek meggátlása. A z illyricumi, pannoniak daciai és moesiai
vámvonal (1. Capiton felírását Desjardinsnak Henzenhez irt leve­ F e lir & s :

lében : Annali deli’ Instituto 1868. 3 és kk. 11.) szorosan követte ; / / / / / / / / / / / / / / / / / / // y

a Duna folyását, az elsőkre nézve Titelig, honnan Daciára nézve t P R O S A l J Í C A E S
a Tisza vette át tisztét. A csempészek ellen tett intézkedésnek
a. M A R S E V E R I
nyoma van AscKbach értekezésében a császárok kivakart neveiről
s-ATTONINI PII-
.Uiber römische Kaiser-Inschriften. * stb. Wien, 1857. 30. 1.
(Separatabdruck.) « F E L •N G • P A 1 M X

OlvHwAnt
SEPTIMIVS SEVERVS és C AR AC AL L A. L PRO SALute IMPeratoris CAESaris
IMPERATOR CAESAR L. SEPTIMIVS SEVERVS AVGVSTVS. x Marci AVRelii SEVERI
IMPERATOR CAESAR M. AVRELIVS ANTONINVS AVGVSTVS. s. ANTONINI PH
(198— 211.) 4. Felicis AVGusti PAR'rbici MAXimi

113. Szám. XXI. Tábla.
M é r e t e i t . Mag. 0,34; szél. 0,«7; betűk: a két első sorban O.oes.
a többiben: 0,055.
I < e lh e ly . Cattaneo kézirata szerint Puszta-Fövényről való
(Fejér m.), hol római erődítmény állott; Katancsich. Sár-Pen-
I r o d n l o m . Kiadta M il l e r (A. M . N . 272. 1. 54. sz. a.). —
M ommsen , i. m. 3519.
J e g y z e te k . A nevezett császár Caracalla; hasonlítani lehet
a 45-ik számnál előforduló consulsági adatot.

V*
 63

B . F e lírá s a : O lv a s á s :
MACRINVS és DIADVMENIANVS.
IMPERATOR CAESAR M. OPELLIYS MACRINVS AVG VSTVS; és 1- [I V L I A E IVLIAE

M. OPELLIVS DIADVMENIANVS, NOBILISSIMVS CAESAR. 2. M A M_ E A E] MAMAEAE

(217—218.) 3. A V G • M A T R I AVGustae, MATRI

*• d n i n v i c t i - Domini Nostri INVICTI
L. ezen császárok czimeit a 93. és 106. 107-dik száma mérföld-
mutatókon. 5. I M P - S E V E R I - IMPeratoris SEVERI
e- A L E X A N D R I ALEXANDRI
ELAGABALVS. 7. p F AVG V STI P ii Felicis AVGVSTI

IMPERATOR CAESAR M. ANTONINVS AVGVSTVS. s. T C A S T R O R M ET CASTRORVM

(218— 222.) 9. C O H -H I-N-SS-S COHors I. milliaria N • S • S Severiana
10. D E V O T A NV DEVOTA NV
L. a 109-iki mérföldmutatót, és a 25-ik és 76-iki emlékeket.
« M I N I EOR/M M INI EORVM.

I r o d a l o m . Kiadta M illek (A. M. N.. I. 272. és 274. 11.).

ALEXANDER SEVERVS.
Opera eiusdem X V. 385.. 395. és X V III. kötet 489. és kk. 1.
IMPERATOR CAESAR M. AVRELIVS SEVERVS ALEXANDER C attaneo kézirat. — M ommsen i. m. 3638 et 3639. Ez a kő évét
AVGVSTVS. 320-ra teszi. A 9. sorban VUII-et olvasván, a cohors nevét pedig
(222-235.) nem határozza.
J e g y i e t e k . A császárnak hiányzó nevét vissza lehet
állítani, a vésés alatt még kivehető TREBuniciae Potestatis X IIII
IVLIA MAMM jEA, AZ ELŐBBINEK ANTJA. és a consuli méltóság 113-szori viselése nyomán. — Ezen császár
IV L IA MAMM.EA. csak Alexander Severus lehetett, ki t i. Elagabalus által a tribuni
hatalommal 221-ben felruháztatván, halála évében, azaz 235-ben
L. az 59-iki fogadmányi követ, a 97. 99. 105-iki mérföldmntatókat
és a két következő emléket.
volt X nil-szer tribunus, III-szor pedig és utólszor consul volt
229-ben. Az emléket emelő cohors neve N • S • S • által van kife­
jezve, mit magyarázni nehéz ; Miller A. kőnél Nobilissimo Supra
115. és 116. Szám. XXI. Tábla. Scripto Sacravit-tel iparkodik oldani, és ebben Valerii Probi Gram­
matici de literis antiquis irt munkáját követi ; a B. emléknél az
Egy ezeres cohors által Alexander Severus és anyja Inlia Mám-
N -et kihagyván az S S S-et igy olvassa: Suis Sumtibus Soh'it.
maea tiszteletére emelt A és B emlékek. Mind az egyik, mind a másik magyarázat semmi valószínűséggel
A két emlék, mely ugyanazon időben, ugyanazon katonai nem bir. H ogy a harmadik S Severianát tesz, elhihető. A többit
testület által a két császári személynek emeltetett, melyeknek talán igy lehetne megfejteni: COH • I * ( X ) Numeri Syrorum
alakjai, méretei és díszítményei'hasonlók, itt együttesen előadatik. Sagittariorum (1. Orelli 6522); vagy Numeri Singularium Seve-
riana. — Alexander Severus és családja nevének kivésését a két
M éretek. emléken, valamint egyáltalán, Maximinus császár rendelte el.
A. B.
Mag. 0,70; szél. 0,68; mezőny: Mag. 1,98; szél. 0,68; mezőny;
mag. 0.58: szél. 0,46; betűk: 0.05. mag. 0,94; szél. 0.45; betűk; 0,05.

L elh et}’. A. Sz.-Endrén 1808-ban a földből lön kiásva. MAXIMINVS és fia MAXIMVS.
B. Ugyanonnan való. Találták Pajor Gáspár háza IMPERATOR CAESAR C. IVLIVS VERVS MAXIMINVS AVGVSTVS
mögött egy helyen 6 más emlékkővel. és C. IVLIVS VERVS MAXIMVS NOBILISSIMVS CAESAR.
(235-238.)
Észrevételek. Bár az A. emlékkőnek felső része elveszett,
mi által az első 5 sor hiányzik, azért mégis helyreállítva az Lásd a 94.. 95., 98., 100., 101., 102., 108. és 111-ik számú mér­
olvasással együtt közöljük; megemlítvén, hogy a császárnak és földmutatókat. _____________
anyjának nevei, valamint az elsőnek kormányzási ideje is ki
vannak vésve.
G O R D I A N V S III.
A. F e lír á s * : O lv a s á s :
IMPERATOR CAESAR M. ANTONIVS GORDIANVS PIVS FELIX
AVGVSTVS.
i. [I M P C A ES [IMPeratori CAESari
(238—244.)
2. M A V R E L Marco AVRELio

« . S E V E R O SEVERO
117. Szám. XX. Tábla.
l A L E X A N D ALEXAND

5. R O P F I N V] RO Pio Felici IN Victo] A* első Hemesa-beliek ezeres cohorsa által III. Gordianus tiszteletére
«. A V G P O N T AVGusto PONTifici emelt szobrának talapzata. 240-ik érből.
7. M A X T R I B MAXimo TRIBuniciae
M é r e t e k . Egészben, mag. 1.27; széL 0,72: mezőny: mag. 0.95
s. P 0 T S T A T I S POTESTATIS szél. 0,50; betűk : mag. 0.055.
9. x n i r c o s ni p p X IIII COnSuli III, Patri Patriae, L e i h e l y . Duna-Fentele, Intercisa; beküldte márczius 26-án
10. COH • I' .t N SS S- COHors I. milliaria N • S • S Severiana 1851-ben Horváth Pál fejérmegyei szolgabiró.
É s z r e v é te le k . Ezen jó l fentartott emlék H l-ik Gor­
n. D E V O T A N V DEVOTA NV
MINI e i v s .
dianus idejére nézve igen jó modorban van készítve.
is. M I N I E I V S
16*

V -
/- "\

64

Felírás: O lv a s á s : 8. M • I V L • P H I /O
i . I MP CAES-M- IMPeratori CAESari Marco 9. N O B I L I S / / M O C i S ET
2. A T T G O R D I A No. ANTonio GORDIANO 10. / / A R C I JE O T A C I L I A
3. P F-INVICTO A'G Pio Felici INVICTO AVGusto h. SEVERE SANCTI SSI MA
*■ P O N T I F M A X ’ PONTIFici MAXimo i2. CONI VGI A V G N MATRI
s. T R I B P O T I i r TRIBuniciae POTestatis III. is. CASTRORVM T EXERCITVS
e. P A T R T P A T R IA E PAT R I PATRIAE h. L E G • II • A D I P F •
7. C O S P R O C O S COnSuli PROCOnSuli is. P H I L I P P I N A EEVOTA
8. C O H I ( x ) - H E M COHors I. milliaria HEMesenorum ifi.N V M I l i i A I E S T A ///////
9. G O R D I A N A - GORDIANA
10. S A G IT T EQ C R- SAGITTariorum EQuitata Civinm O lv a s á s i:
n. N V M I N I * E I V S NV M INI EIVS Romanorum
1. IMPeratori CAESari
i2. D E V O T I S S I M A - DEVOTISSIMA. 2. Marco IVLio PHILIPPO
s. Pio Felici INVICTO AVGusto
I r o d a l o m . É rd y Uj magyar muzeum. 1851. IV. 252.1.—
4. PONTifici MAXIMO
Kiadta K n a b i . nyomán S e id l (Archív, f. K. Östr. Geschichts-
s. PARTHICO MAXIMO
quellen, 1854. 123. 1.) Közlötte
«. TRIBunicia POTESTATate COnSuli
O r e i .l i - H enzen 7414. sz. a a., az előbbi nyomán. — Végre
7. Patri Patriae PROCOnSuli ET
M ommsen összehasonlította i. m. 3331. sz. a.
8. Marco IVLio PHilppIO
J e g y z e t e k . Az emlék, minthogy Gordianus 238-ban elő­ 9. NOBILISsiMO CAESari ET
ször nyerte a tribuni hatalmat, 240-ből való. — A cohors M illiaria 10. [M jARciAE OTACILIAE
Hemesemrum más emlékeken is fordul elő, u. m. a többi közt n. SEVERAE SANCTISSIMAE
Orelli-Henzennél 6927-ik sz. alatt is. Egyébiránt a Nőt. Dignit. 12. CONIVGI AVG. Nostri M ATRI
ed. Böcking, II. i. 95. 1. [10] a. „Equites Sagittarii Intercisae' is. CASTRORVM ET EXERCITVS
említ, kik cohorsunkkal alkalmasint ugyanazok. 14. LEGio II ADIutrix Pia Fidelis
is. PH ILIPPIN A DEVOTA
1«. NVMini mAIESTAtique eorum.

PHILIPPVS ARABS, f ia PHILIPPVS,

ÉS NEJE J e g y z e t . A 16. sorban DVCEA.. N V ... pr. helyett Desjar-
dinsnél, a fenebbi olvasás teendő, mely által bebizonyul, hogy
OT A C IL IA SEVERA. a kő nem mérföldjelző.
IMPERATOR CAESAR M. IVLIVS PH ILIPPVS AVGVSTVS senior;
IMPERATOR CAESAR M. IV LIV S PH ILIPPVS AVGVSTVS iunior:
és MARCIA OTACILIA SEVERA.
T R AIA NV S DECIVS
(244-249.)
ÉS FIAI
Lásd a 96 és 110. számú mérföldoszlopokat, és a következő számot:
HERENNIVS ETRVSCVS és HOSTILIANVS.

118. Szám. XXI. Tábla. IMPERATOR CAESAR C. MESSIVS QVINTVS TRA IANVS DECIVS
AVGVSTVS; Q. HERENNIVS ETRVSCVS MESSIVS DECIVS CAESAR ;
A fennebb említett uralkodóknak a Il- ik Adiutrix Philippina legio és C. VALENS HOSTILIANVS CAESAR.
HÓDOLATI OSZLOPOT emel.
(249— 251.)

M é r e t e k . Mag. 1,42; átm. 0 ,46 ; betűk : mag. 0,05. Lásd a 104-ik számú mérföldmutatót.
L e ih e ly . Utoljára Ó-Budán tűnt fel, ajándékozta 1870.
május 31-én Hirsch Manó ó-budai rabbi.
É s z r e v é t e le k . A z alsó résznek hiánya miatt a fővezér
VALERIANVS.
(DVX)-nak csak kezdőit ismerj ük. Bár az emlék alakja ugyanaz
a mérföldjelzökkel, még sem lehet annak bebizonyítani; hanem IMPERATOR CAESAR P. LICINIVS VALERIANVS AVGVSTVS.
inkább úgy látszik, mintha Philippusnak és családjának tisz­ (253-260.)
teletére emelt oszlop lenne. A betűk vörösre festvék.
Lásd a titeli talapzatot a 91. szám alatt.
F e lír á s i

1. I M P C A E S
2. M I V L P H I L I P P O GALLIENVS.
s. P F I N V I C T O AVG
IM PERATOR CAESAR P. LICINIVS GALLIENVS AVGVSTVS.
4. P O N T - M A X I M O -
(260—268.)
s. PARTHICO -MAXI MO
e. T R I B • POTEST COS Lásd a 82-dik számot.
7. P P P R O C O S ET

V.
 65

CLAVDIVS II (G O TH icvs). ketten ugv, hogy a kövek ugyanazonságára reá nem lehet is­
merni. — Schönwisner az 1781-ben kiadott munkájában közöl
IMPERATOR CAESAR M. AVRELIVS CLAVDIVS.
saját kézirata nyomán egy követ, melyet előtte való évben egy
(268—270.) budai (ó-budai) szőlős gazda házában kiástak, és Buda külváro­
sában tartottak; ezen felírás a múzeum kőfelirásával egészen
119. Szám. XXL Tábla. egy, csak hogy sorai máskép vannak beosztva, a mi különben
Schönwisnemél és másoknál is többször előfordul.
II-dik CLAVDIVS GOTHICVS császárnak tiszteletére 270-beu a II-(lik
M iller említi, hogy a muzeum kövéhez, mely a budai korona-
A D IV T R IX melléknév it LEGIO által emelt emlékkő.
jószág-kormányzó házánál sokáig őriztetett, egészen hasonló
felírás Schönwisnemél is előfordul, csakhogy a sorok másképen
M é re te k . Egészben : m. 1,39; sz. 0,77. Mezőny : m. 1,11; sz.
0,45. Betűk : 0,048. vannak beosztva, és hogy rajta a CONSTANS szó hiányzik, miért
is a Buda külvárosinak, azaz Schönwisnerfélének az ó-budainál
l . e l l . e l ' V . Találtatott O-Budán, egy szőlőgazda házában
azaz a muzeum kövénél régibbnek kell lennie. — Ha valaki ezt
1780-ban, innen a koronái jószágigazgató lakásába, végre a
olvassa, és magát a követ összehasonlítja a Schönwisner-féle fel­
múzeumba vándorolt.
írással, legnagyobb zavarba jövend Miller pontatlansága miatt.
É s z r e v é t e l e k . Bár ezen emlék jobb oldalán tetemes sé­
A múzeumi kövön előfordul a CONSTANS szó, mint Schönwis­
rülés van, mégis a hiányt az Írásban, más hasonló emlékek fel­
ner másolatán; ezt Miller hanyagságból elfelejtette, és e miatt
írásai nyomán könnyen lehet pótolni. A különböző nagyságú,
ezen kőnek régibb volta, és egy másik kőnek léte mellett harczol.
ideoda düledező betűk jellege a III-ik század második feléről
De ki fog ezen csodálkozni, ha u. o. a 266. lapon olvassa, hogy
tanúskodik. Megjegyzendő, hogy két helyen az irás teljessége
Schönwisner egy kőlapot irt le, melyet 1799-ben Budán találtak;
tekintetéből a keret horonyos része kivésetett.
midőn ezt Schönwisner már 1781-ben kinyomatta.
Valószínű tehát, hogy a kőemlék, melyet Schönwisner O-Bu-
F e lír á s : O lv a s á s :
dán (Budae in suburbano) szabadban leirt, később sok egyéb műem­
1. I M p •C A E S M • IMPeratori CAESari Marco lékkel az ó-budai Praefecturalis házba került, s onnan a mú­
2. AVREL • CL/VDIO zeumba, hol azokat Haliczky, akkor régiségtári őr. Miller igazgató
AVRELio CLAVDIO
számára másolta, de a CONSTANS szó kifelejtésével. Innen szár­
3. G E R M A N I C O ' GERMANICO
mazhatott Miller tévedése, hogy kövünkön a CONSTANS szó
4. P ' F ' I N V I C T O ' Pio Pelici INVICTO nem létezik, mert az eredetit a másolattal össze nem hasonlította;
5. AVG PO N T I MAX AVGusto PONTIfici MAXimo innen van azon tévedés is, hogy két egyenlő feliratú, de külön­
6. T R I B POTEST TRIBunicia POTESTate böző követ találtak a budai határban, holott Schönwisner nem
7. III C O S Tabula-1 hanem Lapis-1 említ idézett munkájában, miért a kőnek
PRO' III. COnSuli PRO
ugyanazonsága még inkább elfogadható.
8. C O S P P L E G I I - COnSuli Patri Patriae LEGio II.
Ezeket azért közlöm, nehogy más is Miller tévedése miatt
9. I VP PVI F ' [a]DIutrix Sextum Pia, Sextum Fidelis idejét ezen ellenmondás egyeztetésével veszteni kénytelenittessék.
10. N ST A N S [cojNSTANS Egyébiránt lásd erről Mommsen idézett számát is.) R.
11. vjL A V D I A N A' CLAV D IANA
12. N V M I N I ' M A N V M IN l MA
13. I E S T A T I Q V E ' IESTATIQVE
DIOCLETIANVS.
14. E I V S' EIVS
IMPERATOR CAESAR C. AVRELIVS VALERIYS DIOCLETIANVS.
15. D IC A T I SS I MA- DICATISSIMA.
(284—305.)

I r o d a l o m . Nem csoda, hogy ezen emlék a szakirodalom­

ban figyelmet gerjesztett, miért is kiadta S ch önw is ner (I. R. I.
P. P. R. II. 186. 1. XV m . sz. a. Adp.), de mint Desjardins
C O N S T A N T I V S CHLORVS, caesar.
mondja, a sorok beosztására való tekintet nélkül, és Ant. Sab.
123. — FLAVIVS VALÉRIVS CONSTANTINVS NOBILISSIMVS CAESAR.

E ckhki. (D octr. num. V IL 405. 1.) az előbbi u tá n ; (292-305.)

K atancsic h (I. A. G-. y . I. 378. 1. LXXXIIL sz. a.) Schön­
wisner nyomán;
S estini (Yiaggio 237.1.) S chönw isner hiányos beosztásával;
és M il l e r (A . M. N . 265. 1.)
GALERIVS, caesar.

Végre O r e l li - H e nze n , 1024. és 4985. sz. a. csekély eltérések­ GALERIVS VALÉR IVS MAXIMIANVS NOBILISSIMVS CAESAR.
kel. — M ommsen i. m. 3521. (292—305.)
Ezen emlék Claudius Gothicus kormánya
3-ik évéből vagyis Kr. után a 270-ik évből való. — E császár Lásd a 95-ik számú mérföldoszlopot.

uralkodása alatt a „THERMAE MAIORES" kezdetű emlék is

emeltetett Aquincumban, 1. a 181-ik számot; valamint a 63-ik
számú fogadmányi kő, mely CLAVDIVS kormányáról megemlé­ GALERIVS AVGVSTVS.
kezik.
IMPERATOR CAESAR GALERIVS VALERIYS M AXIMIANVS
(E l nem kerülhetjük azt, hogy Millernek idézett helyére,
AVGVSTVS.
tudniillik az A. M. N. 266-ik lapjára vissza ne térjünk; mert
vagy két különböző, de hasonló követ kell elfogadnunk, vagy (305—311.)
csak ugyanegy követ másolt Schönwisner is, 5 is, de mind a
 Öt)

F e lí r á s : O lv a sá s :
MAXIMINVS DAZA.
MAXIMINVS DAZA, NOBILISSIMVS CAESAR. 1. PRO S A L V T E D D PRO SALVTE Dominorum

(305— 308.) 2. NN Nostrorum

3. M A X I M I A N O MAXIMIANO
4. IO V D IN VIC IOVIO INVICto
120. Szám. XXI. Tábla. 5. AVG ET M A X I M I N O AVGusto ET MAXIMINO
6. N CAES Nobilissimo? CAESare
Galerium Maximianus és Maximinus Daza császárok üdvéért az
7. IVLIV S V A L E R IA N V IVLIVS VALERIANV
aquincumi Colonia D VYM YIR.ei által emelt
8. S-ET AVREL ■ M AXIM S ET AVRELIVS MAXIM
fogadinányi kő.
9. IV S DDV V COLA IVS DnumViri COLoniae A ?

M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,92; szél. 0,25; a mezőnyben a
mag. 0,30; szél. 0,25; a betűk nagyon egyenetlenek.
L e ih e ly . O-Budán, az adószedői hivatalban látta Mommsen
még 1857-ben.
É s z r e v é t e le k . A kisded oltár valami épületbe volt alkal­
mazva, miről tanúskodik az, hogy előlapja kiálló tagozatai, és
köztük az is, melyen az istenség neve állott, melynek e kő szen­
telve volt, le vannak faragva. A z esetlen betűk gyakorlatlan
kezet árulnak el. A 4-ik sorban a 4-dik betű sem D, sem O,
hanem az I-nek az O-val való egyesítése.
AQ AQuinci.
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 3522.
Jegy zetek. Az érintett császárok Galerius Maximinus
Augustus, Diocletianus fogadott fia, kinek melléknevét, IOVIVS-t
is átvevé; (1. Eckhel, Doctr. num. VIII. 36. 1., valamint Mommsen
jegyzetét ezen számnál) és másik fogadott fia Maximinus Daza,
Caesar. — Mommsen a kétes 9. sort igy olvassa : DD NN COL
AQ; mit decuriones-sel kíván magyaráztatni. Vájjon a 9-ik sorban
lehet-e az A -t a végén Aelia-nak olvasni ? nálam jártasabbak
határozzák meg.
 Ö tö d ik F e je z e t

RESPVBLICA ROMANORVM.
A RÓMAI AK KÖZSÉGE.

A TANÁCS. - A LOVAGOK.-A C O N S U L O K.

T IS Z T V IS E L Ő K . M É L TÓ S Á G O K . M A G A S H IV A T A L N O K O K .

V.
TANÁCSOSOK, SENATOROK. (viri clarissimi). LOVAGOK, eqvites (viri egregii).
121. Szám. XX. Tábla. 122. Szám. XXI. Tábla.

SEPTIM IVS ARCHELAVS tanácsbeli sirtáblája. Egy EQVES ROKANVS-t illető emléktöredék.

M é r e t e k . Egészben, m. 0,56; sz. 0,84. Mezőny : m. 0,33; sz. M é r e t e k . Egészben, mag. 0,31; szél. 0,40; m ezőny : mag. 0,16 ;
0,54. Betűk : m. 0,08— 0,06.
szél. 0,50; betűk : mag. 0,07.
IiC lh e ly . Ó-Budán találták a filatoria mellett 184#/i-ben,
F e lir & s :
ajándékozta a múzeumnak Kiss Ferencz.
É s z r e v é t e le k . E díszes, repkény lombozatból álló kerettel 1. I l l l i l N 0 E Q ROM T H U
ellátott sírkő alsó része el lévén törve, a felírásból csak az első 2. / u n i i C E I . / / V P / n n n
két sort bírjuk.

Felir& s i O lv a sá s :
O lv a s á s :
D M Diis Manibus i. /////NO EQuiti ROMano T ///
1- L SEPT ARCH Lucius SEPTimius ARCH *. /"/ CÉL VP vagy

2- EL N S• C•V •/ / ELAVS, Clarissimus Vir. CEI VD vagy

„ VR . . . .

I r o d a l o m . Kiadta Sestixi (Viaggio, 290. 1.); és É rdy je gy ­

zeteiből H áufler Schmidl őst. Bl. 1846. 380, és (Buda-Pest; I r o d a l o m . M ojimsen i. m. 3686., a hol a 2. sorban i 'v w - t
Pest 1854. 37.1. VL sz. a.) — M ommsen i. m. 3605, ki a 2-ik olvas.
sort így olvassa : QVK Av . Lásd szintén a 82-iki szám 5-ik sorában, a :

A „C • V -“ -re nézve lásd a 62-iki és 104-iki számokat. Vir Egregius-t.

RÓMAI MAGISTRATUS. TISZTVISELŐK. - CONSULOK, AEDILES.

A. — CONSULOK. 157-ik év december 1:3-án : Q. Canusius Praenestinus,

C. Lusius Sparsus.
74-ik év májú8 21-én : Q. Petilius Cerialis Caesius Rufus II. és (Lásd VII. okm. 189. sz., l-ső küllap, 7. sor.)
T. Clodius Eprius Marcellus II.
164-ik évben : M. Pompeius MACRINus,
(Lásd I. katon. okm. 183— 18.3bu sz. — Első küllap, 23— 24. sorban,
P. Iuventius CELSus.
és 2-ik bellap, 23— 24. sorban.)
(Lásd a 11-ik számú oltárt, 11— 12. sor.)
85-ik év september 5-én : D. Aburius Bassus,
Q. Iulius Balbus.
(Lásd II. okm. 184— 184bu sz.; l-ső küllap, 25. sorban, és 2-ik bellap,
25. sorban.)
98-ik év febr. 20-án : Imp. Caes. Traianus Augustus Germanicus II.
Sextus Iulius Frontinus II.
123. Szám. XX. Tábla.
(Lásd III. okm. 185— 185«* s z.; l-sö küllap, 20— 21. sor, és 2-ik bellap,
20—21. sor.) Fogadmánji kő töredéke (197-ik évből).
105-ik év máj. 1:3-án : C. Iulius Bassus,
Cn. Afranius Dexter. M é r e t e k . Egészben, mag. 0,52; szél. 0,50; mezőny:mag. 0,16:
(Lásd IV. okm. 186— 186«*, l-ső küllap, 22. sor ; és 2-ik bellap,
szél. 0,50.
23. sor.)
145. és 161-ik év közt ; Q. Pomponius Musa, L e lh e ly . <)-Buda, Elias ülés háztulajdonos (föutcza 107.sz.),
L. Cassius Iuvenalis. ajándéka. Behozták december 19-én 1868.
(Lásd V. okm. 187. sz., első küllap, 84. sor, és VI. okm. 188. sz.,
É s z r e v é t e le k . Az emléknek csak 3 utolsó sora maradt fen.
l-ső küllap, 16— 17. sor.)
18
r

F e lír á s : B. — A E D I L E S ROMAE.

124. Szám. XL. Tábla.

x. II A D I V T V S L M
2. L A T E R A N O T RV F I Bronzlap egy a köztársaság idejében kelt felírással. (A z eredetitől
vett lenyomat).
3. N O C O S
M é r e t e i t . Magasság 0,082; széles 0,172.
O lv a s á s :
A n y a g . Bronz.
...........................[legionis] É s z r e v é t e l e i t . MoMMSEN-tdl a berlini .Corpus Inscriptio­
1. II. ADIVTricis Votum Solvit Libens Merito num latinarumban* I. kötet 66. 1.. 187. sz. a. ezt olvassuk:
j. LATERANO ET RVFI « Tabula ahenea olim parieti affixa clavis (quattuor enim in
s. NO COnSulibns. extremis angulis posita cava non puncta sunt, sed foramina),
quae ubi reperta sit, non traditur. Innotuit primum Romae ex mu­
I r o d a l o m . Kiadta Katancsich (I. A. G. V. I. 410. 1. seo Antonii Sabatini Vignolius. Ibidem primum, deinde in museo
CCLXVm. sz. a .); és én (Archaeol. Értesítő I. 60. 1.) — (D esjak- Alexandri Albani extitisse narrat Lanzius; Veronae apud Musel-
dins úr a nyomtatási hibákat itt is nekem rója f e l ; holott, ha lium (a quo titulum accepit descriptum Muratorius) Tommasellius
fáradságot vesz magának az olvasást és a consulatus idézését in compendio operis Maffeiani p. 134; contra ibidem in museo
is megpillantani, meggyőződhetett volna, hogy mind a két Consul publico n. 473 tabellam extare auctores sunt Maffeius (Mus.
nevét helyesen olvastam, ha mindjárt a 88-ik lapra, a hol a javí­ Verőn.) et TommaseUius in elencho. Hodie ibi desideratur furto
tás áll, nem is volt tekintettel.) R. — M ommsen i. m. 3508. ablata; contra, exempla duo extant : alterum, Pestini, in Museo
J e g y z e t . Az emlék 197-ből származik, mely évben Septi­ publico, certo falsum, alterum Monachi in antiquario, fortasse
mius Severus alatt rendes consulok valának: genuinum, idque ipsum credo, quod fuit olim Veronae. Ritschl
Priscae latinitatis monumenta epigraphica, tab. U. B et p. 3) ad
T. Sextius Lateranus, és
aes Monacense. — Edidit Vignolius (Col. Anton., Rom., 1705.,
L. Cuspius Rufinus. p. 339) aere expressam; Muratorius (XXII. 8), cui misit Iohannes
Franciscus Musellius, archipresbyter cath. Veronensis; Lanzius (II.
275), inde, Orellius(n. 1433), ex schedis ab Serassio sibi exhibitis;
201- ik évben. - L. Annius FABIANus (FADIANO, sic) Massmannus (Lib. aur., p. 40), exemplo Monacensi buxo expresso.
M. Nonius Arnus MVCLANus. Citat damnatque Maffei (Mus.Veron., p. CLXXV, 471), immerito,
(Lásd a 194. ez.) credo; certe, quamquam exemplum Veronense falsum esse potuit,
202- ik évben. — IM PP • DD • N • SEV ad archetypum genuinum id factum esse nemo sanus dubitavit.»
COS
F e lí r á s : 1. M MI NDI OS L FI
id est:
2. PCONDETIOSVAF I
— Imp. Caes. L. Septimius Severus Pius Pertinax Aug. III.
Imp. Caes. M. Aurelius Antoninus Aug. 3. AIDILES VICESMA'PARTI
(Lásd a 54. sz.) 4. A P O L O N E S • DEDERI
213-ik évben. — Imp. Caes. M. Aurelius Antoninus Aug. IIII. (Caracalla). O lv a sá s : i. Marcos MINDIOS, Lacii Filios
D. Caelius Balbinus II. 2. Publi os CONDETIOS, VAlerii Filios

(L. a 45. követ.) s. AIDILES, VICESiMAm P A R T Ini

4. APOLONi DEDERE.
218-ik évben. — Imp. Caes. M. Aurei. Antoninus Augustus (Elagabalus)
. . . Oclatinius Adventus. I r o d a l o m . Lásd fennebb az észrevételeket. Ugyanezt kiadta
(L. a 25. 26. és 76. számokat.) az idézett forrás nyomán Fabretti Ariodante (Corpus inscript.
Italicarum antiquioris aevi, ccxxxviii. 1. 261. sz. a.) — (Említen­
223-ik évben. — L. Marius MAXimus Perpetuus Aurelianus II
dőnek tartjuk, hogy M assmann idézett munkájában, 39.1. 7. je g y ­
L. Roscius Paculus Papirius AELIANVS.
zetben ezt ú ja : .Depromsimus huius literae (L ) figuram ex
(L. a 147. sz.)
egregio illius laminae exemplo, quod Stephanus E ndlicheb, vir
228-ik évben. — . . . . Modestus II; singulari industria et eximia plurimarum disciplinarum notitia
. . . Probus. insignis, catalogi sui Codd. Manuscriptorum Bibliothecae Vindo-
(L. a 58. sz.) bonensis parti priori nuperrime editae adjiciendum curavit. “ —
Evvel nagy tudományu toldimnek tartoztam.) R.
231-ik évben. — . . Ti. Claudius POMPEIANus,
J e g y z e t e k . A tábla Magyarország emlékeivel semmiféle
T. Flavius PELIGNIANus.
összeköttetésben nincsen ; valószínű, hogy ez ugyanarról az
(L. a 24. sz.)
eredetiről le van öntve, melytől a müncheni tábla származik,
267- ik évben. — ... Patemus. vagy hogy ennek másolata. Az eredeti valószínűleg elveszett; a
........ Archesilaus. másolat érdekességét egyedül nagy régisége teszi. Ha egyedül a
(L. a 82. sz.) hetük alakját és a helyesírást veszszük tekintetbe, ezen emlék
legalább oly régi, mint L. Scipio Barbatus sirládája; az az egy
268- ik évben. — ... PATERNus II,
bizonyos, hogy a puni háborúk előtti időkből való. — H ogy a
........ MARIN lANus.
i'icesima pars, mely Apollonnak felajánltatik, „ex manibiis" való.
(L. a 181. sz.)
melyed Hercules Victor-t illették, kétséget sem szenved. (L. tituli
269- ik évben. — Imp. Caes. M. Aurelius CLAVDIus Aug. Mummiani, az idézett Corp. Inscript. Latinarum. I. 149. és kk.
........ Patemus. 11.) — Itten bizonyosan a római aedilesről van szó; az eredeti
(L. a 63. sz.) Rómában létezett és találtatott is.

V.
 71

3. §.

LEGATI AVGVSTI PRO PRAETORE PROVINCIARVM.

A császári tartományokat mint tudjuk, a császárok nevében V. okmány, 187. sz. a .; bellap, 12. sor; és VI. okm. 188. sz. l-ső
megbízottak kormányozták, kik „Legati Augusti pro praetore(í küllap, 8. sor.
L. a 38-ik szám alatt közlött Neptunus oltárát is.
czimmel éltek, azaz „bírói hatalommal felruházott császári helyet-
Suetrins Sabinus.
tesek“ valának. Azon császári tartományokban, a melyekben
L. a 3-dik és 33-dik számú emlékeket.
csak egy legio táborozott, vagy még kevesebb egy légiónál, a ...................A elian u s...............
legátusok régi vagyis kiszolgált praetorok voltak; ellenben ott, L. a 106-ik mérföldoszlopot.
a hol több katonaság feküdt egy légiónál, oda consuli rangú C. Iulius Castinus. L. a 42-ik számot.
legátusok küldettek. Pannonia 105-ig császári tartomány volt, Ti. Haterius Saturninus. L. a 43-ik számot.
azon időszak után Pannonia Inferior vette fel a császári con­ P. Cosinlus Felix. L. a 62-ik számot.
sularis tartomány czimét.
LEG ATI AVG VSTI PR. PR. PROV. GERMANIAE.
LEG ATI AVG VSTI PR. PRAET. PROV. PANNONIAE. Cn. Pinarius Cornelius Clemens : 74-ik év máj. 21-én.
L. Funisulanus Vettonianus : 85-dik év september 5-én. I. kát. okm. 183— 183bto sz., l-ső küllap, 14. sor, és l-sö bellap,
Lásd II. kát. okm. 184— 184bl*, első küllap, 16. sor, és l-ső bellap, 14. sor.)
15. és 16. sor.
LEGATI AVG VSTI PR. PR. PROV. MOESIAE INFERIORIS.
Cn. Pinarius Aemilius Cicatricula Pompeius Longinus : 98-ik év,
febr. 20-án. A. Caecilius Fanstiniis : 105-ik év máj. 13-án.
Lásd III. okm. 185— 185bi* sz., l-ső küllap, 9— 11. sor, és l-ső bellap, IV. okm. 186— 186 h** sz., l-ső küllap, l —2. sor, és l-ső bellap, 12. sor.
8— 10. sorban.
LEG ATI AVGVSTI PR. PR. PROV. DACIAE.
LE G ATI A VG. PR. PR. PROV. PANNO N IAE INFER. Statius Priscus : 157. év december 13-án.
C. Iulius Geminus Capellianus : 145. és 161. közt. VII. okm. 189. sz. l-ső bellap, 12. sor.

4. ».

AGENTES VICES PRAESIDIS.

L. a 82. számot.

5. §.

L E G A T I L E G I O N I S I I ae A D I V T R I C I S .

Felir&s:
125. Szám. XXI. Tábla.
n i. M A V R T I T V S Q V I V I X M
M. AVRELIVS T ITV S és családjának síremléke. U a. A N L * T C O N I V G E I V S 1V1
3 - A V R ' M AI ///E Q V E•V I X
M é r e t e k . Egészben, mag. 2.45; szél. 0,91. Mezőny: mag. 0.87:
szél. 0,57. A betűk közép mag. 0,03.
t A N • L' I T E M • F I L I C R V M
5. E CR V M • M • M EL/////////
L e lla e ly . O-Buda. A szeszgyári részvény-társulat ajándéka.
1869. febr. 9-én. 6. t i t i n o q v i m i l i t
7. I N C C H I A S T O R QVI V I X
É s z r e v é t e le k . Áll ezen emlék ormozatból és három négy-
8. N * •I T M •m S VI E Q V I
szögű osztályból. A felsőben öt személy domboralakja tűnik f e l:
9 VIX N X X I I M AR V I E N T I
az apáé, az anyáé — és három fiúé; a középső téren a szokott
halotti áldomások állíttatnak elő háromlábú asztalon, két oldalt
10. QVI V I X N XI I P O S T I T L
egyegy alakkal; a legalsó téren van a felírás, melynek szabály­ 11. P AI E ^ ' S V I S • M ■M CLEM
talan jellege, és barbar müvezete, a nyelvtani hibákkal telt ia- E N S S LEG • VI • F E R R AT / /
szöveggel nagyon is m egegyez; a dombormflvek durvasága még is. QVI EST PROB IN LÉG II AD
ezen, a birodalom főhelyétől oly távol eső vidéken is nagyon felötlő. u. A CCRNEL P L O T I N O L ÉG
18»

V.

O lv a s& s :
Düs i. Marcus AVRelius TITV S QVI Y lX it Manibus.
2. ANnos LXX, E T CONIVGi EIVS
s. AYReliae MATErnaE, QVI (sic) V IX it
4. ANnos L, ITEM FILIORVM
5. EORVM : Marco AVRelio Tito
«. TITIAN O QVI M ILITavit
t. IN COHorte II ASTORum, QVI V IX it
s. ANnos XXX ; item AVRelio SVRaE, QVI
9. V IX it ANnos XII. POSuit TITuLum
10. PARENTibus SVIS Marcus AVRelius CLEM
11. ENS. Signifer LEGionis VI. FERRATae,
12. QVI EST PRObatus IN LEGione II ADiutrice
is. A CORNELIO PLOTIANO, LEGato.
VIRí PERFECTISSIMI
A CSÁSZÁRI TESTŐRÖK FŐBB TISZTJEI.
126. Szám. XXI. Tábla.
FLA V IV S D ALM ATIVS slrtáblája.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,62; szél. 1". Mezőny: m. 0,52; szél.
0. 94. Betűk, az első sorban nagyobbak 0,07— 0,os; a többiekben igen
változnak.
L e lh e ly . S zom b ath ely; Colonia Sabaria, honnan V arsányi
János a S z.-M á rton nevű k ülvárosból hozta.
É s z r e v é t e le k . E zen kőlap, m elynek szélei k eretet képez­
nek. k ét felé van törve, m iért is néhány betűn kívü l az l- s ő sor
végén m ég hián yzik a 6. és 7. sorok kezdete is. A betűket vevén
tekintetbe, e tábla igen h an yatló korszakba ta r to z ik ; de a versek
értelm ét is nehéz tisztán kiven ni, m ert ezek, b ár valam ely régib b
felírá sb ól ide átvétettek, a véső által majd érthetetlenekké lettek.
F e lir& s :
1. FL D A L M A T IV S V P EX PRO
a. QVI VIXIT N XL- ET AVR IVLIA C ONPD LG-
3. QVI VIXIT AN XXXV IDEOQVE HVNC TI-
TVLVM
4. SCRIPSERVNT QVISQVIS HEPOST ME D M
LARIS HVIVS
s- ET ORTI VICINAS MIHI CARE ROSAS MIHI
LILIA PO>£
D V
Lásd a tégláirá«ok közt a 262. 263-ikat, a
72
J i‘g j *e t e k . A római Titus elönév itten vezetéknév gyanánt
szerepel.
Az asturi cohorsokból ötöt ismerünk, és ezen hadcsoport
másutt is emlittetik a nélkül, hogy számukat idéznék. (L. Orelli-
Henzen 4963.) — A z asturok, spanyol népek; az I. Cohorst em­
líti Katancsich (I. A. G.V., I. 315.1. LXXIV. sz. a .); a II. Cohors-t.
u. o. 470. 1.; egy Alá ASTVRVM-ot pedig 136.1.; 4. sz. a. — Itt
Astorum, Asturum helyett áll.
Probatus in legione azt jelen ti: beállt a hadi szolgálatba ilyen
korban, vagy ilyen vezér alatt, vagy azt is : befogadtatott a légió­
hoz, anélkül, hogy még tettleg bekebleztetett volna.
A 58-ik sz. a. előfordul egy LEGATVS LEGionis II. ADiutricis,
kinek neve nincsen kitéve.
6. §.
PROTECTORES AVGVSTI.
«• DEDASQ • VIRIDIS DABIT ORTVLVS ISÁ
BEATAM
7- VOLVSSIVS ET SABATIA LIB POSVERVNT
O lv a s á s :
1. FLavius DALMATIVS, V ir Perfectissimus EX PROtectore [August]I
2. QVI V IX IT ANNos XL. ET AVRelia IV L IA CONPar DuLCissima
s. QVI (sic) V IX IT ANnos XXXV. IDEOQVE HVNC T ITV LV M
4. SCRIPSERVNT: QVISQVIS HEris POST ME DoMinus LARIS HVIVS
s. ET O R T I; VICINAS MIHI CARPE ROSAS, MIHI LILIA PONE
«. canDEDASQue VIRIDIS, DABIT ORTVLVS ISTA, BEATVM
7...........VOLVSSIVS ET SABATIA LIBerti POSVERVNT.
I r o d a l o m . Kiadta P áub I ván (Arch. közi. I. 226.1. XXII.
sz. a.). A CONP utáni betű nem lehet, mint közlő hiszi, L, mert
ezek mind lefelé huzvák, hanem D, mely után egykét betű
hiányzik a törés miatt, de ezeket P áub nem pótolja. — Ugyan
I ő a 3-ik sorban XXXVI. DEOQVE-t, az 5-ikben CARE-t olvas
CAR(PE) helyett; az utolsóban VOLVSSIVS áll egyes S helyében.
— ORTVS, ORTVLVS H nélkül épen nem ritka. — M ommsen, i.
m. 4185. sz. a. a kétes helyeket is olvassa: 2. AVR •IV L IA CONPar
DVLCissima . . . . 3. QVISQVIS HEris (eris helyett) POST ME
DoMinus L A R IS .........6. caNDEDaSQue.
J e g y z e t e k . Protectores Augusti a III-ik század kezdetétől
fogva neveztettek a császári testőrség magasabb rangú tisztjei.
Egy másik Protector Augusti a 82-ik szám alatt jön elő.
7. §•
C E S.
hol: DVX Armaturae Provinciae VALERiae olvasható.
 73

8. §•

V I R I S P E C T A B I L E S .

127. Szám. XXII. Tábla. F e lí r á s : O lv a s á s :

1. M • V L P I V S • Marcus VLPIYS
SABINA sírköve. 2. S A B I N V S V S SABINYS, Vir Spectabilis
3. E T C L P V S I N N A ET CLaudia PYSINNA
M é r e t e k . Magass. 1,45; széless. 0,60. Mezőny : magass. 0,50; i- P A R E N T E S - FIL- PARENTES FILiae
széless. 0,45. s. S A B I N A E - A N N - SABINAE, ANNoruni
I. e l h e ly . Promontor, honnan 1816-ban a e. X I I I I
múzeumba H S E X IIII Hic Sita Est
hozták. D M Diis Manibus.

É s z r e v é t e le k . Bár ezen emléknek modora, díszítményei I r o d a l o m . Kiadta M il l e r (A. M. N . ; I. 247.1.). — M omm-

és egész jellege az újabb idők szüleményét látszik elárulni, még sen , i. m. 3407.

is valódinak tűnik fel. A fiatal hajadon jobbjában almát, baljában A D • M ajánlás a felírás végén aligha valahol
madárkát tart. párját leli. — Miller a V • §-t, V ir Sacemek olvassa.

9. g.

P ROC VRA T O RO K ÉS PÉNZÜGYI TISZTVISELŐK.

A Procuratorok római lovagok voltak, ldk különféle ügyekkel korszakban ajtó- vagy ablak-félfát képezhettek. A kőlapnak majd
foglalkoztak. Azok, kik a tartományokban a pénzügyi dolgokkal, egyenes vonalban történt két egyenlő részre való repesztése által
az adók behajtásával stb. megbizattak, akadályozás esetében a az irás közepén néhány betű eltűnt, hanem mindnyáját könnyű
kormányzót, azaz a legatus-t is helyettesítették. ProcurcUoroknak pótolni. — Az emléknek középső tere — a legfelsőbb, mely a ha­
nevezték azokat is, kik az uralkodók saját magán birtokaira fel­ lottak alakjait foglalta, hiányzik — a szokott halotti áldozaton
ügyeltek. Voltak továbbá procuratorok, kik a mellékes adókat, kívül, két oldalon a szokásos pueri phosphori-t is tünteti elő,
mint p. o. a vigesima hereditatium-féléket beszedték, stb. végre a a keretnek megfelelő sziik fülkékben. A keret két oldalon rep-
procuratorokat különféle hivatalokra vagy katonai kiküldetésekre kényágakkal van diszesitve; a legtöbb választó pont helyeit levél­
is lehetett felhasználni. kék pótolják.
A múzeumi emlékek közt három Procurator Augusti nevez­
F e lír á s : O lv a s á s :
tetik meg, mi annyit tesz, hogy ezek a legatus Augusti pro prae­
tore provinciae közvetlen meghagyásából a tartomány pénzügyi D M Diis Manibus
dolgait végezték. 1. T « T O R i G E M T iti TOR[i]GEM

2- E L L I N QVON* E LLIA N [i] QYON

P R O C V R A T O R E S A V G V S T I.
3. D A xM * OC F A B R DAM [prjOCuratorisFABRicae
Lásd a 6. 13. és 17. számokat. T TORI
4. L E G fi A LEGionis II. A[diut.] ET TORI
Más kettő egyszerűen, azaz hivataluk részletezése nélkül PROCY-
RATOR-nak hivatik. s. A E • G E N E* MA AE GE[mi]NaE, MA
Lásd a 16. és 19. számokat. e. T RI * E I V N REL<* TR I E IV[s] AYRELia

7. S E R E N O N I T SERENfa c] ONIux ET

s. T O R I A i\E LLIN A TORIA [GejMELLINA

P R O C V R A T O R F A B R IC A E L E G IO N IS . 9. FIL FERE VIVI FEC FILia HEREfdes] VTYI FEC

10. E R * T * N / !N / / ERunt Testamento A Y / N

ez más vésetű betű.
128. Szám. XXII. Tábla.
Ir o d a lo m . Legelőször a jobb oldali felét kiadta P átr
T. TORIVS GEMELLIAXVS PROCVRATOR FABRICAE, és anyjának
I ván (Arch. köziem. I. 223. 1. XV. sz. a.), nem egészen pontosan,
TORIA GEMIXA-nak síremléke.
mert a 3. sorban DAM • I áll DAM h .; a két utolsó sor egészen

M é re te k . Egészben, mag. 1,25; sz. 0,95. Mezőny : m. 0,82;

hiányzik.
sz. 0,64. Betűk : m. 0,055.
Mindkét felét kiadta ifj. K c b in y i F erencz (Arch. köziem, n.
Leihely. Valószínűleg Ó-Buda. Utoljára a Margit sziget­ 16. 1.), és pedig a 2. sorban VON QVON; a 3-ban DAM
nek egyik kolostorába be volt falazva, és hátsó szélei a góth C FABR. DAM . . . . OC FABR h. ; a 6. sorban T R I után a
19
 74
pont ki van hagyva ; 10-ben ER • F •AN áll, ER • T • AN (vagy
A V ) . . I helyett. — A z emlékkőnek rajzát u. o. a képatlasz m .
tábláján 29. sz. a. lehet látn i; a 2. sorban az EL utáni választó
pont nem létezik; a 11-ben I, mely a felírást befejezi, elmaradt.
— M ommsen, i. m. 3566. sz. a., ki a 3. sorban dOCtoris FABRum,
a 10. PROtectori AVgusti Nostri-t olvas.
J e g y z e t e k . E felírás nagy fontosságú T. Torius Gemel-
lianus foglalkozása miatt, mely, bár a 3. sorban foglaltatik, de
épen a hasadás elvitte azon két betűt — mert többnek nincs is
helye — mely az OC-nak és az utána álló rövidített FABR-nek
értelmét megállapíthatná.
(8)OC(ii) FABR(um) nem létezik; (d)OC(toris) FABR(um) azaz:
a katonai munkások tanítója, még eddig sehol sem fordult elő ;
a campi doctor-1 pedig csak azon értelemben találták, hogy oly
tisztek, kik Rómában az equites singulares-1 oktatták. Renier
Léon ur ajánlja ezen olvasást : [pr]OC[uratoris] FABR(icae). —
Tudjuk, hogy minden légióban volt egy fegyvertár. Erre nézve
olvassuk Vegetiusban : „habet praeterea legio fabros tignarios,
structores, carpentarios, ferrarios, etc....... habebant etiam fa­
bricas scutarias, loricarias, arcuarias etc.“ Epitome rei milit. II.
11. cf. Amm. Marcell. . . . „praepositum fabricae oblato thorace
polito faberrime etc.“ XXIX. 3. 4. — A Notitia Dignitatum azon
nagyszámú fabricae közt, melyeket említ, idézi kiválólag az
aquincumit is „ Acincensis scutaria11 (Böcking II. 43. 1.) — Végre
Gruter (283. 1. IV. sz. a.) és Orélli-Henzen (6751. sz. a.) adják a
következő felírást: PROPVGNATORI • ROMA N I IMPERII •FVN-
DATOri QVIETIS •PVBLICAE D |FL • CONSTANTINO1MAXIMO •
VTCTORi SEMPER • AVG • DIVI • CLAVDI • NEPOTI • DIVI CON­
STANTI- FILIO SERTORIVS • SILANVS V • P • PRAEPOSITVS
FABRICAE • DEVOTVS j N • M • Q • E.
íg y tehát ezen czim procurator fabricae úgy fog e helyen
először feltűnni, mint eddig a praepositus fabricae is csak a most
idézett helyen először előjött.
COND VCTÖRÉS. (A z adók bérlői.)
Conductores V III, vagyis a mellesleg VlII-dos adók bérlői; — a
XX hereditatium bérlői, stb.
L. a 86-dik számot.
 Hatodik Fejezet. .

RES MI L I T AR I S .
H A D Ü G Y.

TI SZTEK. KATONÁK.

K ATO NAI OKM ÁNYOK.

19*
 FŐBB
LEGATI. PRAEFECTI. - TRIBVNI. -
LEGATI.
A Legati legionis czimü tiszteket, kik mint nevük is mutatja,
egy legio parancsnokai voltak és fokozatuk szerint régi praeto-
rokból választattak, a császárság magasabb rangú tisztjei közt,
már az előbbi fejezet 5. §-ában előszámláltuk.
P R A E F E C T I.
Praefecti legionis nevet kapják a légiói lovasság parancs­
nokai, valamint a praefecti alae, és praefecti cohortis hasonló
nevű segéd-csapatok élén álltak; végre praefecti castrenses czim
alá azok számíttatnak, kikre a hadsereg vagy a tábornak rend­
őrsége volt bízva.
Praefecti legionis. Lásd a 46. 59. 63. 181. számokat.
Praefecti cohortis. Lásd a 57. 61. számokat.
Agentes vices legati. Lásd a 63. 82. számokat.
[Praefectus] ( ? ) kastrensis. Lásd az 1. számot.
P R A E P O S I T I N V M E R I E T B IA R C H I.
129. Szám. LI. Tábla.
FLA V IYS IOYTXVS EX-PRAEPOSITVS házát Illető kőlap.
m é r e t e k . Mag. 0,56; szél. 0,84. Betűk : 0,062.
A n y a g . Égetett agyagnak látszik, de verhenyes homokkő.
A e l h e l y . Göböljárás Fejér megyében; találták 1845-ben.
Haufler szerint i. m. 77. 1. az alcsúthi kastélyban őriztetett.
A m. n. múzeumnak, mint József nádor hagyományát, átadták
1847.jan. 13-án.
é s z r e v é t e l e k . A kőlap öt darabra van törve, de a felirás
tetemes sérülése nélkül. A betűk a IV. század végére utalnak.
Felir&s:
i. F L I O V I N V S EX P P
iMILITVM HI STRI 6RVM
s . ET FL P A V L V S B I A R C V S
4. PATER ET FILIVS DOM VM
5. A F V N D A M E N T I S
«. I V S S E R V N T FABRICARI
TISZTEK.
PRAEPOSITI. - NVMERI.
O lv a s á s :
1. FLavius IOVTNVS EX-PraePosito
2. MELITVM HISTRICORVM
3. ET FLavius PAVLVS BIARChVS
4. PATER E T FILIVS DOMVM
5. A FV ND AMENTIS
«. IVSSERVNT FABRICARI.
I r o d a l o m . Kiadta Seidl (Chronik d. Arch. I. 25. 1.) és
Schmidl őst. Bl. 1846. 147. 381. — Ebből Kandler Istr. 1849.
224. — M ommsen i. m. 3370. — Orelli -H enzen i. m. 6734.
sz. a.). H áufleb, i. m. 77. 1. — N eigebauer Dacien czinjű mun­
kájában, 1851. utolsó lapon azt állítja, hogy Temesvárott talál­
tatott légyen.
J e g y z e t e k . A császárság virágzó korában praepositus-n&k
hítták azon tisztet, ki ideiglenes parancsnokságot viselt; p. o.
a praepositus vexiVationis-t, azaz, ki egy vexillatio élén á llt ;
későbben a numeri parancsnokai kapták a praepositus nevet •
a numeri pedig a régi cohorsokhoz hasonlítottak. A biarchus
az agentes in rebus közt a harmadik fokozaton állt. Köteles­
ségéhez tartozott a sereget élelemmel ellátni, azaz katonai élel­
mezési tisztséget viselt. Ezen tisztekről 1. Cod. Just. Hl. xn. 20.;
hasonl. H. 20 §. de off. pr. pr. Air. I. 27, és Godefroy-t, sur
le cod. Theod. V L 27. 17. — A milites Histrici ritkán jönek e lő ;
azonban a classes Histricae a Notitia Dignitatum Lnperii-ben
emlittetnek.
T R I B V N I L E G IO N I S vel M IL I T V M .
A tribünök a legio egyik cohorsát vezénylették:
Tribuni laticlavii (a senatorok fiaiból lettek). L. 31. sz.
Tribuni: 1. 14. 37; — és a tégla feliratokon a 283. 284. és 285-ik
számokat.
P R A E F E C TI FABRVM .
Ezen tartományi tisztségről, mely mintegy átmenetül szolgált a
polgári hivatalok és a magasb rangú tisztségek közt, egyedül egy em­
léket bírunk. A nevezett tisztek a tartomány kormányzóitól kiszemel­
tettek főnökökül és felügyelőkül a munkások fölött, azok közt, kik
már egyéb polgári hivatalokban szolgáltak. L. a 92-ik számot.
 78

2. §.

ALSÓBB RANGÚ TISZTEK.

CENTVRI ONES. - OPTIONES. - DECVRIONES.

C E N T Y R IO N E S . — S Z Á Z A D O S A K . 131. Szám. XXII. Tábla.

130. Szám. XXII. Tábla.
Q. XYMITORIVS F É L IX , I. LEGIO AD IYTR IX -beli CEXTYRIO
SIRLÁRÁJA.
M é r e t o k . Együttesen a láda mag. 0,81; szél. 2,30; mélység :
1,14. Födele mag. a homlokzatnál : 0,25; mezőnyben mag. 0,52; szél.
1.08; betűk mag. 0,05.
IiO lh e ly é t nem ismerjük; de 1813-ban József nádor fel­
szólítására september 15-én Kámánházy László váczi püspök
a m. n. múzeumnak ajándékozta. (L. nádori levéltár, 1813. 2551.
sz. a., hol rajza is látható.)
É s z r e v é t e le k . A sirláda, kivéve az előlapon átvonuló
törést, elég jól van fentartva, és a jobb kivitelűek közé tartozik.
A betűk a 2-dik század végére, vagy a 3-dik elejére teendők.
A felírás jobb és bal oldalán díszítményül a legionarius paizsa
van alkalmazva.
LYCAO, I. LEGIO ADIVTRIX-beli CEXTYRIO nevével bíró
fogadmányi kőtöredék.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,33; szél. 0,22. Mezőnyben : mag.
0,13; szél. 0,22. Betűk : 0,05 és 0,08 között.
lie l h e l y . Ó-Szőny. E követ a m. n. múzeumnak 1814.
junius 15-én küldte Ghyczy Ferencz komárom-megyei alispán.
(L. a nádori levéltárt 1814. 1168.) Az ajándékozó gf. Zichy
János volt.
É s z r e v é t e le k . Létezik még egy másik, egészen hasonló
kő. Ennek szövege nyomán a jelen töredéknek három első sora
ki van egészítve.
F e lí r á s : O lva sá s és kiegészítés :
[APOLLINi
DAPHNAEO

F e lí r á s : SARCRVm]
1. C N C V R I V S CNeius CVRIVS
D M
2. L Y C A O LYCAO
i. M E M O R I A E * Q V O N D A M* 3. ? LÉG I • AD Centurio LEGionis I. ADiutricis.
a. Q NVMITORI FELICIS-V LEG f Ab
I r o d a l o m . M iller A. M. N. 271. M ommsen i. m. 4286.
3. P-F VIXIT-ANNIS LX S TIP XL-
Hasonlítsd a 4285-ki számot, és jelen munka 11-ik §-át.
*• A E L I A • S A B I N A - C O N I V G I J e g y z e t e k . Az egész oltárka szövegét adtam Archaeol.
5. P I E N T I S S I M O F C köziem. V I. köt. 186. lapján. — A két emlék közti különbség
az : hogy ottan a 2. és 3. sor össze van húzva, a centurio jele
O lv a s á s : pedig kihagyva, ig y : LYCAO LÉG I AD. — (Hogy miért kelljen
a szőnyi egész emléknek szintén épen APOLLINI DAPHNAEO
Diis Manibus
szenteltnek lennie, mint a szerző azt e helyen visszaállítja, és
1. M E M O R IA E QVONDAM
miért nem állíthatott volna CN • CVRIVS LYCAO fogadmányi
2. Quinti NVM ITORIi FELICIS Centurionis LEGionis I. ADIutricis kővet mielőtt 9 = a centurioi rangba lépett ? — be nem látom.) R.
3. Piae Fidelis, V IX IT ANNIS LX, STIPendiorum XL.
4. AE LIA SABINA CONIVGI
s. PIENTISSIMO Faciendum Curavit.

132. Szám. XXVn. Tábla.

I r o d a l o m . Marini kéziratában Pray és Migazzitól. —
E ckhei. 1, 3. 7, 44. 8, 35. Kiadta Schönwisner (I. R. I. P. P. R.
II. 262. 1. Xin. sz. Adpend.) némi pontatlansággal;
K atancsich (I. A. G. V., I. 419. 1. cccxxix. sz.) hasonló
hiánynyal.
Miller (A. M. N. 235. 1.) azon gyermekes magyarázattal,
hogy a repkény leveleket, melyek választási pontokul alkalmaz­
tattak, sziveknek tekinti, és carissimi szóval visszaadja. — Egyéb­
iránt ez nem Miller eredeti tévedése; erről többet lehet Schön-
wisner i. m. 274. és 275. lapján olvasni, bár maga ezen magya­
rázatnak semmi valószínűséget nem akar tulajdonítani.
Sestini (Viaggio, 274. 1.) és utána Orelli-H enzen 3550. sz. a.
is adják. — M ommsen i. m. 3557.
YETYRIA, FORTYXATYS százados nőiének kökoporsója.
M é r e t e k . Egészben, mag. 1,10; szél. 2,32. Koporsó, mag. 0,68 :
szél. 2,82. Födele, mag. tetejeig 0,87; hossza 2.44. Mezőny, mag. 0,46 :
szél. 1.46. Betűk, 0,04.
I.e llic ly . O-Buda, Aquincum nevű I. részvény téglagyár te­
rületén, találtatott april 5-én 1868. Felemeltetése alkalmával I.
Ferencz József királyunk Ő Felsége, Andrássy, Eötvös és Fesz-
tetics ministerek jelen voltak. A múzeumba került april 11-én.
ÉNzrevételek. A koporsó igen jól van fentartva. födelét
a kiásás alkalmával ketté törték, meglehet azonban, hogy kirablás
végett már elébb csorbittatott. Betűi a Il-ik század szépségével
bírnak.
 79

F e lir& g : I r o d a l o m . Megvan Marini kéziratában. — E ckhel, 1.,

1. HIC •SITA • SVM MATRONA *GENVS •NOMEN'
2. Q V E ' V E T V R I A ' FORT VN A Í ' CON* VX ' DE
PATREVETV
3. RIO • N AT A T E R N O \ £ N O S M I S E R A T '
NVPTABISOCTO
i. PER ANNOS'VNICVBAVbJlVGAQVAEPOST*
s. SEX ' P A R T V S 'V N O ' S V P E R S T IT E OBU'
e. T ' IVLIVS ' FORTVNATVS' ? •LÉG T Í ' A D ' P •F •
7. C O t f V G I T N C O M P A R A B I L I E T I NSIGNI'
IN SE PIETATE
2. 7., 43. — Kiadta Schönwisner (1. R. L P. P. R. II. 258. 1.
X. sz. Adp.) a választó pontok többszöri kihagyásával. — Sestini
(Viaggio, 290. 1.)
K atancsich (I. A. G. V., H 420. 1. cccxlv. sz .) ;
M iller (A. M. N. 234. L 21. sz.). — Orelu -H enzen 6792. —
M ommsen, i. m. 3543.
J e g y z e t e k . Ámbár a légiónak, mely itten mintegy kivé­
telesen LÉGION- nak van kiírva, neve és száma nem euilittetik,
aligha mást mint a ü-dikat szabad értenünk, ha t. i. a kösir
Ó-Budáról való, mint föltételeztetik, de ha a bibornok Ó-Szőny-
rol hozatta ? mint állittatik, hogy onnan is gyarapította gyűj­
teményét, akkor e helyen a I* ADIutrixet is lehetne értenünk. —
A LÉG • I I • ADiutrix a közlőktől származik; a kövön nincsen.

O lv a s á s :

i. HIC SITA SVM MATRONA GENVS NOMEN-

а. QVE VETVRIA, FO R TV N ATI CONIVX, DE PATRE VETV- 134. Szám. XXH. Tábla.
s. RIO, N A T A TERNOVENOS MISERA ET N V P T A BIS OCTO
s. PER ANNOS, VNICVBA, V INIVG A, QVAE POST MAXIMVS Centurio sirtáblájának töredéke.
*. SEX PARTVS VNO SVPERSTITE OBII.
M é r e t e k . Együttesen mag. 0,60 ; szél. 0,55. Mezőny : mag.
б. Titus rVLTVS FORTVNATVS Centurio LEGionis II. ADiutricis
0. 60; széL 0,43. Betűk mag. 0,05— 0.04.
Piae Fidelis
7. CONIVGI INCOMPARABILI ET INSIGNI IN SE PIETATE. A e llie ly . Székesfejérvár ?
É s z r e v é t e le k . A tábla három darabra van törve, és azért
I r o d a l o m . Kiadtam Arch. közi. V IL 192. lapon. A ponto­ a 1-ső sornak nagy része, és az 5. 6. 7. sornak végei hiányzanak.
zás itt-ott elmaradt.— Mommsen, i. m. 3572. A 2-dik sorban y jel kívántatik; a 8-dikban ITELFS áll, TELES
J e g y z e t . Az első öt sor a verselés nemét árulja el, de ez helyett. E tábla granitszinűre volt festve, talán Székesfe j érvár­
igen kezdetleges és hibás. Veturia, — kinek csak egy félje volt, ról vagy Szombathelyről való, mert onnan is kapott a muzeum
unicuba, quae uni tantum succubuit; és csak egyszer ment férjhez, granitozott köveket.
unijuga: semel tantum matrimonium in iit; — 11 éves korában
ment férjhez, és 16 évig élt házasságában; hat gyermeke közt F e lí r á s : O lv a sá s s
csak egy élte túl anyját.
1. H í M A X I ........... MAXI

2-MO LÉG II PA MO [centurioni] LEGionis H PA

3. R ' sic T I V L E G ' V T F RTHicae, Centurioni LEGionis V I F-
133. Saám. XXIII. Tábla.
4- E R R V LE G 'X IIII' ERRatae, Centurioni LEGionis X IIII
AVRELIA BOXOSA-nak VAL. VALEBIA5VS százados által 5- G ' M ' G V A Geminae Martiae Gaius VA[lerius Eu]
készíttetett kösirja.
6 -I T L F S L I B E T ' [th ]L[e]S (?) LIBertns ET [he
M é re te k . Egészben, mag. 0,66; sz. 2,06. Mezőny : m. 0 ,«; 7. R P A T R O N O P l Res PATRONO Ple
sz. 1,08. Betűk : 0,09—0,05. s -IT IS S IM O F A C IE ntissimo facie
L e lh e ly . Váezról 1813-ban a Migazzi-féle gyűjteményből 9- N D V M C V ndvm cv
került Kamánházy László püspök ajándéka gyanánt a m. n. mú­
io. R A V I T r a v it .
zeumba. (L. nádori levéltár 1813. 2551. sz. hol a rajz is látható.)
— Vájjon e kő Ó-Budáról került-e Váczra? még kérdés alatt áll. I r o d a l o m . Felső hátsó felét M ommsen adja. i. m. 3643.
É s z r e v é t e le k . A sirláda elég ép, a felíráson alig van sz. a .; a többi 3694. alatt van leírva.
hiba; csak az egyszerű, de acroteriumokkal ellátott födélnek bal­ J e g y z e t . Eutheles mint szabadosok és rabok neve gyakrab­
fele hiányzik. — A keret szabályos, tagozatos, két oldalról ban találtatik. Desj. — M ommsen, i. h. IFLFS-t olvasott helyesen.
tekervényes diszitménvnyel b ir ; az oldalokon álló halál-nemtők
hiányzanak.
F e lir & s :
135. Szám. XXII. Tábla.
D M
1. A V R ' B O N OS A E' C ON I V GI PIENHS AVRELIA HERXILLA által férjének, MAXIMIXVS eenturionak,
2. SIMAE ' QVAE VIX •A N N I S XXX V készíttetett keresztény sirirás.
s. V A L ' V A L E R I A N V S V L É G I O N
M é r e t e k . Egészben, mag. 0.46; szél. 0.65. Mezőny, mag. 0,88:
*• B E N E ' M E R E N T I • P O S V I T szél 0.56.
O lv a s á s : A n y a g . Homokkő.

Diis Manibus L e lh e ly . Mommsen szerint Szombathelyen találták.

i. AVReliae BONOSAE CONIVGI PIENTIS É s z r e v é t e le k . A sirtábla két darabra van ugyan törve, de
a. SIMAE, QVAE V IX it ANNIS XXXV, azért az írást egészen el lehet olvasni. A barbar alakú betűk a
»■ VALeriu* V ALERIANVS Centurio LÉGION is rV-ik század jellegét viselik. MAXIMIMO (s ic ? ) a 4. sorban a
«- BENE MERENTI POSVIT. véső hibájából eredt.
20*

V.
 80

F e lír á s : O lv a sá s s Diis Manibus

1. A N N IA IVLIANE, AN N I C
1. P M A X IM N E V I V A S 2. ALLIMACHI Prim iPili FILIA, VI-
a. I N D E O A V R E L I A 3. X IT ANNOS XXV, AVRELI
3. H E R N IL L A C O N I V X 4. VS PHILIPPVS Centurio CONIVGI S
s. VAE PIENTISSIM AE FECI
sic 4- F E C I T M A X I M I M o
e. T MEMORIAm.
5. C E N T V R I O N I CARO SVO
6. B E N E M E R I T O V I R G I J e g y z e t e k . Primipilusnak a legio első századának főtiszt­
7. N I O SVO MESTA POSV jét hittak. Ámbár itten a legio neve nincsen említve, mivel a lap
8. V I X I T X L V Ó-Budán találtatott, ezen időben, melyet az irás tanúsít, csak a
I T A X
Il-ik Legio Adiutrix-et lehet értenünk.
O lv a s »* : A Centuriones primipili-ről 1. még az 52. számot.

1. Publi (?) MAXIMiNE VIVAS

2. IN DEO AVRELIA C E N T V R IO N E S C O H O R T IS .
3. H ERNILLA CONIVX
Lásd a Iupiter Dolichenus-féle emléket 28. sz. a.; és a 21. számot.
i. FECIT MAXIMINO
5. CENTVRIONI CARO SVO D V C E N A R I I És T R E C E N A R I I .
#. BENE MERITO VIRGI
Lásd a 58. és 59-ik számokat.
7. NIO SVO MESTA POSV
s. IT ANnos V IX IT XLV.
P R IN C I P E S .

I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 4190., ki az első sorban P-et 137. Szám. XXin. Tábla.

l á t ; a 8-ikban IT - e t E T h elyett A N N /7/XIT X L V I.
J e g y z e t e k . A .vivas in Deo*-féle formula tanúsítja a ha­
lottnak kereszténységét. — Virginius, Virginia kifejezés az olyan
házasokat illeti, kik csak egyszer kötöttek házassági frigyet.
POSVET, POSVIT helyett, feltűnő, valamint a Centurio kiírása is.
Centuriones legionis előjönnek még a 32. 46. 87. számok alatt.
C E N T V R IO N E S P R IM IP IL I.
M. COCCEIVS MOESICVS és M. COCCEIVS FLORVS, PRIXCEPS-nek
sirtáblája.
H é r e t e k . Egészben, m. l m; sz. 1,17. Mezőny : m. 0,83; szél.
0,91. Betűk ; 0,08— 0,05.
L e ll ie ly . Valószínűleg Ó-Buda, honnan Váczra került
Migazzi bibornok gyűjteményébe; lehet azonban, hogy ezen
emlékek némelyike Sz.-Endréről, vagy Bogdánról való. Beho­
zatott a múzeumba 1857-ben december 1-én.
É s z r e v é t e le k . A táblának csak keretje és iráslapjának
bal oldala sérült; a két hiányzó betűt könnyű pótolni.

136. Szám. XXVII. Tábla. F e lí r á s : O lv a s á s :

i - M - C O C C E I V S * Marcus COCCEIVS
AX.MA IVLIA XA E, ANXIVS CALLIMACHVS primipilus leánya,
3. M O E S IC V S " A N X V MOESICVS ANnorum XV
kőkoporsójának előlapja.
s. H •S •E Hic Situs Est.

M é r e t e k . Egészben, mag. 0,9O; szél. 2,35. Mezőny, mag. 0,67; 4* M ‘ C O C C E I V S -M A Marcus COCCEIVS MA-
szél. 1,18. Betűk, mag. 0,07. s. V . V M A R I F -F L O R V S cVMARI Filius FLORVS
L e ih e ly . Ó-Buda, az I. téglagyár .Aquincum’ területén «. R IN C E P S C O C C E IA pRINCEPS, COCCEIA
1868-ban 1. 26-ik jegyzőkönyv 149. Behozattam 1869-ben febr. 7. O X I D V B N A ■ Q V I N T I OXIDVBNA, Q VINTI
9-én. s. O N I S • F • C O N I V X FIf eO ONIS Filia, C O N IV X ; FILIO
É s z r e v é t e le k . Ezen lap is azért faragtatott le valamely 9. E T S I B I V I V I P ET SIBI V IV I Posuerunt.
kőkoporsóból, hogy vagy később siroldalnak, vagy valamelyik
építményhez használtassák. A csinos, összefont betűk által nem I r o d a l o m . Marixi kéziratában Pray- és Migazzitól. Kiadta
tarkázott irás Antoninus idejéből való lehet. A tisztán dolgozott Schönwisneb (I. R. I. P. P. R. II. Adpend. 255. 1. VÜI. sz. a .);
keret oldalai hullámzatosak, és öbleikben golyó-diszszel bimak. azonban a 2. sorban AN XV, a 7-ben az OXIDVBNA névben az
A tábla a szállítás alatt tört három részre, melyek repedései azon­ O maradt e l ;
ban az olvasást épen nem gátolják. S estoíi (Viaggio 266. 1.)
K atancsich (I. A. G. V . ; I. 406. 1. CCXLIV. sz. a.)— É rpy
F e lír á s t rajza és saját vizsgálata nyomán, M ommsen, i. m. 3546.

D M J e g y z e t e k . Feltűnnek az idegen hangzatu nevek : MA-

CVMARVS és OXIDVBNA; az elsőhöz hasonlít az 1816-ban
i. A N N I A I V L I A N E ANNI C
Promontoron talált : MATOMARVS feliratú kő, mely a 224. sz. a.
a. A L L I M A C H I P P FILIA VI fordul elő.
s. X I T - A N N O S - X X V AVRELI Princeps itt Centurio primus princeps helyett áll, és ez a
4. VS PHI LI PPVS- V CONI VGI S legio harmadik századát vezényletté.
s. VAE • P I E N T I S S I M A E FECI A princi/>es érdekében 1. még a 75. számot.

«. T M E M Ó R I A -
 81 -

O P T IO N E S . — H A D N A G Y O K . 139. Szám. XXII. Tábla.

13S. Szám. XXIV. Tábla. A COHORS I. ALPIXORVM , SIRMIVM-ban született egyik OPTIO-
jáuak sirtábla-töredéke.
P . AELIVS MESTRIVS OPTIO sírkőre.
M é r e t e k . Mag. 0,67; szél. 0,88. Betűk: mag. 0,06.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,75; szél. 1,02. Mezőny : mag.
0,64; szél. 0,63. Betűk : mag. 0,06. L e lh e ly . Duna-Pentele, Fejér megyében; Székesfejérvár-
L e lh e ly . Ó-budai határ. 1814-ben vette meg a múzeumi ról farádi Vörös Ferencz házából került a múzeumba; de M iller ,
Opera MS. mondja: effossus in Fővény. Cattaneo szerint Velen-
igazgatóság.
czén találták.
É s z r e v é t e le k . Műemlékünk nagyon érdekes azért, mivel
É s z r e v é t e le k . A felső részétől megfosztott emlék való­
az oszlopzaton nyugvó körív alatt, egy fülkében azon személyt
tünteti fel egész alakban, katonai ruházatában, és állása meg­ színűleg csak az első sor hiányával van, melyen az eltemetett optio
nevének kellett állania.
különböztető jeleivel, ki e kő alatt el volt temetve. A felírásból
tudjuk, hogy MESTRIVS optio, azaz legiobeli alsóbb rangú tiszt F e lí r á s :
volt, ki a centurio alatt állván, talán a mai hadnagyokhoz ha­
sonlítható ; kár, hogy épen a fej le van törve. A tiszt tunicája
a katonai öv által összetartatik, egyenes rövid kardját, a parazo-
i. S I R M O P T I O
niumot, a jobb oldalon viseli. Köpenye a vállán nyugszik, és melle 2- C o H - T ' l P - E Q - 7 ' M
előtt lecsüngvén, széles zigzeggel díszített peremét mutat; to- 3. X I M I ' A N X L V I <*
pányai bokán felül szegélyesek, jobbjában a hosszú vezénylő a STI P- XXVI H S E 0
pálczát, baljában melle előtt táblát, talán a katona-lajstromot 5. T I T V L V M P FL R V F I
tartja. A felírás kerete két oldalt a szokott repkény-lombozattal
«• N V S E Q B V C • C o H •E
van diszesítve. — Van még egy más, felírás nélküli kövünk,
melyen hasonló katona tisztet látunk ábrázolva.
7. I V S D E H E X T T
sic
F e lí r á s : O lv a s á s :

D M ...................... [Domo]
i-P A E L P F - M A E C I A 1. SIRMio OPTIO
2. COHortis I. ALPinorum EQuitatae centuria MA
a - M E S T R I V S j_P E L A
a. XIMI ANnorum XLVI,
3. O P T LEG II A D -
*. STIPendiorum XXVI, Hic Situs Est,
J ATTÉI DEXTRI- 5. T ITV L V M Publius FLavius RVFI
3. A N • X X X V I 11 I • S T Í ’ «. NVS, EQues BVCcinator COHortis E
6. X V I I I I - H - S - E O P f 7. IVSDEm, Heres EX Testamento Fecit.
7- ON e s l e g e iv s d
I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. M. N. 241. 1. 28. sz. a.)
igen hiányosan. L. Opera Jac. Férd. Miller (M S. X V III. 487.).
O lv a s á s :
Megvan K atancsich kéziratában 1796-ből; és I. A. G. V . ;
Diis Manibus I. 405. 1.
1. Publius AELÍU8 Publii Filius MAECIA (tribu) Mommsen C. I. L. H l. i. 3352.
2. MESTRIVS PELAgonia, J e g y z e t e k . Ezen Cohors I. Alpinorum equitata-1 felemlítő
3. OPTio LEGionis II. ADiutricis
egyéb pannoniai emlékeink is vannak. Egyáltalán négy Cohors
t. Centuriae AT T E Ii DEXTRI Alpinorum ismeretes; az elsőt illetőleg 1. H enze n (Suppl. au rec.
s. ANnorum XXX V IIII, STIPendiorum d’Orelli, 5407., 5428., 5442. és 6857*-ik számokat). — Tudva van,
«. X VIIU, Hic Situs Est. OPTI hogy a segítő cohorsokban a szolgálat a XX. évben kezdődött, ezt
7. ONES LEGionis EIVSDEm emlékünk is bebizonyítja — Buccinator a kürt fúvója volt, mint­
hogy buccina kürtöt jelent, mint tuba trombitát; miért is a tubi-
I r o d a l o m . Kiadta M iller (A. M. N. 242. 1. 29. sz. a.) cen-t trombitással kell fordítanunk. Az első, kit emlékünk felhoz,
M ommsen C. I. L . HI. I. 3530. — Első sorban M.EC1A áll. gyalogos volt, mivel egy cohors tagjaképen tüntetik f e l ; a másik
J e g y z e t e k . Mestrius optio Pelagonia-ból v a ló ; e város lovas. Az equitata cohorsok t. i. kevertek valának gyalog és lovas
valószínűleg Heraclaea Pelagoniae, HoáxXtia Ihbayiova, Mace­ katonákból.
dóniában. (Strab. VII. könvv, ATI. fej. 6. §.) Hasonl. Hierocl. Optio spei a 25-ik sz. a. van felhozva.
641. 1.; onnan tanuljuk, hogy e város lakói, csakugyan a mae-
ciai tribusba voltak beírva. (Grotefend, Imp. rom. tributim divis. D E C V R IO N E S . — T IZ E D E S E K .
138. 1.) — Forbiger e várost a mai Bitoglia vagy Bitolia helyére Lovassági alsóbb rangú tisztek. (L. a 29. és 51. számokat.)
teszi. (Handbuch III. 1059. 1.) - Meglehet, hogy a felírásból
semmi sem hiányzik; legalább igy is, a mint van, teljes érte­
K A T O N A I F E LÜ G YE LŐ K , IN TE N D Á N S O K. — BIARCHI
lemmel bir. Kellermann hagyománya közt 101 alatt M •AELIVS
M •F • MECia MESTRIAXVS PELAgonia jön elő. 1. Mommsen i. h. L. a 29-ik számot.

21
 3- §.

ALTISZTEK ÉS KÜLÖN SZOLGÁLATOKRA HASZNÁLT KATONÁK.

P R IN C I P A L E S . gyanánt használták; későbben pedig az udvar egyik szögletébe
L. a 71. számot. beásva szemétgyűjtőül szolgált; miért is a nedvesség által sokat
szenvedett; és midőn leírtam, alig olvashatóvá lett. — Két ol­
L IB R A R II C ONSVLARES. dalt a kiálló domborműves részek alkalmasint azért faragtattak
, L E G A T I. ki, hogy a koporsó házi eszköznek kényelmesben használható
, P R A E F E C T I. legyen; innen van, hogy e helyeken csak durva, egyenetlen
felületeket látunk.
140. Szám. X X m . Tábla. F e lírá s :

VALERIVS YERYS consuli könyvvezető sírköve, melyet YALERIYS i. M E M O R I A E jQ T M - A V R E L I

IYLIAXYS, aquincumi decurio, emelt. a. M E L L I T I L I B R A R I LEG L E G
s. II A D I V I X- A N N X V I I I S T I P -
M é r e t e k . Egészben, m. 1,50; sz. 1,29; vastag 0,15. Mezőny:
m. 0,70; sz. 0,92. Betűk: m. 0,06. 4. IIirM 'AVR MARTIALISAST
I < e lh e ly . O-Buda. A gázcsövek lerakása alkalmával aug. s. EX • SIG^F • LÉG S S - FILIO D VC I
16-án 1871. a főutczában, a 724. sz. ház előtt találták. S//MO F C
É s z r e v é t e l e k . E síremlék rósz fentartasu és ketté van
O lv a s á s :
hasítva. Homlokzata egy síriratot, és a fölötte álló, de töre­
dezett dombormüvet foglalja; ez a halottat fej nélkül mutatja. i. MEMORIAE obiti Marci AVRELIi

Ruházatán, a bal vállról, szőrmés szegély nyúlik le öléhez. s. M ELLITI LIBRARIi LEGati LEGionis

A z iráslapon két lyuk miatt a betűk is roncsoltak. Ezek 3. II. ADIutricis, V lX it ANNos X V III STIPendiorum

alakjai hanyatló korszakról tanúskodnak. 4. ü li. Marcus AVRelius M ARTIALIS VETeranus

5. EX SIGNIFer LEGionis Supra Scriptae FELIO DVLCI
F e lí r á s : SsiMO Faciendum Curavit.
M
I r o d a l o m . Kiadta Seidl (A. Ö. G. Q. IX. 1842. 156. 1.)
i. E T • .\E M O R I E V Ti R I
W oi.farth hiányos másolata nyomán : 3. sorban H, II helyett.
a. QVONDAMMILLEG- A két szám, t. i. XVIII. és Un. biztosak.
3. LI BRARI • COS VA /IVLI Kiadtam én is Arch. köziem. Hl. köt. 1862. 155—156. 11.
4. A N V S DEC COL AQ FI LI Itt ott a pontok, 3. sorban 11fölött a vonal, 5-ben DVLCi hiány­
o. O •C A R I S S I M O zanak ; 5. sorban FECIT helyett csak FC-tet olvastam; (de azt ma
is így olvasom). — M ommsen C. I. L. IH. i. 3538. ki 1. sorban
O lvasás:
0, az utolsóban SIMO•FC-et olvas.
[Diis] Manibus (M iért nem lehetne az 1. sorban a Q-t QVONDAM-nak olvasni,
l. ET MEMORlaE V[alerii] VERI holott e QVONDAM igen gyakran alkalmaztatik a felírásokban,
a QVONDAM MILitis LEGionis, nem tudom.
s. LIBRARIi COnSularis, VrA[L]erius IV L I Lásd a 87-ik, 88-ik, 130-ik, 140-ik és 142-ik számokat.) R.
4. ANYS-DECurio COLoniae AQuinci, FILI Jegyzetek. A librarius legati, katona-titkár vagy a légiót
». O CARISSIMO. vezénylő legatus könyvvivője. — Signifer, altiszt, ki a század
tulajdon jelvényét, a signum-ot vitte; ennek hason értelmű társa
J e g y z e t . A legio neve és száma nincs em lítve; miért is
a vexillarius.
bizonyosnak tarthatjuk, hogy a halott a II. ADIutrix hadtesthez
A librarii praefecti-kről 1. még a 46-ik számot.
tartozott. — Librarius considaris titkári könyvvivője volt vala­
melyik consuli tisztviselőnek, milyenek például a pannoniai legá­
tusok valának.
C O R N IC V L A R II CO NSVLARES.
ÉS
141. Szám. XXIII. Tábla. C O R N IC V L A R II P R A E F E C T I.
M. AYRELIYS MELLITVS, LIBRARIYS LEGATI LEGionis II. ADIV-
142. Szám. XXIV. Tábla.
TRICIS kőkoporsója, melyet neki M. AYR. MARTIALIS
EX-SIG5IFER csináltatott. L. CASSIYS PYDEXS, ADIYTOR OFFICII ( ORMCVLARIORYM C0>-
SVLARIS számira L. CASSIYS REGVLIANVS EX-BEXEFICIARIO
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,80; szél. 2,24; mélys. 1,0?. Me­
zőny : m. 0,55; szél. 0,85. Betűk : m. 0,05; vast. 0,0085. COJÍSYLARIS által készíttetett kőkoporsója.
I . e l h e l y . Valószínűleg O-Buda, honnan a budavári jezsui­
M é r e t e k . Egészben: mag. 1,18 ; sz. 2 .20 ; mélys. l.ao. Koporsó:
ták székháza, a mai pénzügyi minisztérium udvarába került; külső m. 0,88; szél. 2.22. Födele : m. 0,95; hossza 2.50; mélys. 1,82.
végre a m. n. múzeumba áthozattam dec. 19-én 1868-ban. Mezőny : m. 0,52; sz. 1,08. Betűk : 0,05.
É » z r e % é t e l e k . E koporsó igen el van rongálva, mert L e l h e l y . Valószínűleg Ó-Buda ; de onnan Migazzi bibor-
hajdan, mint a homloka allján látható két lyuk mutatja, kútválu nok Váczra vitette, honnan végre 1813-ban Kámánházy László

V»
püspök ajándékából a m. n. múzeumba került. (1. Nádori levél­ É s z r e v é t e le k . Eme sirkötöredék az Írásnak körülbelül
tár 1813. 2551. sz. a., hol rajza is látható.) első felét adja; a betűk után Ítélve a Hl-ik század kezdetére
É s z r e v é t e le k . Ezen koporsó is válunak használtatott, helyezhetjük.
mint a homlokán látható két lyuk bizonyítja. Egy harmadik
F e lí r á s : O lv a s á s :
szabálytalan lyuk a 2-dik sorban, LÉG szó után a I I A betűket
rontotta el. Az iráslap oldalain szövétneket és koszorút tartó M •A V R ■ M A//// Marcus AVRelius MAJximius Vete]

nemtők állanak. R A N • SCO// R A N [V ]S COfhortis]

F e lír á s :
TE EXCORNVC ••/. TE, EX CORNVC[lario praefecti') si]
i-LCASSIOPVDENTIQVOND BI ET AELIAE V BI ET AELIAE V . . . . [coni]
2. MIL LEG / / VD • ADIVTORI OFFICI s. V G I • P I E N 11 S sic VGI PIENTlS[simae]
3. C O R N I C V L A R I O R V M C O S g FTAELIAE MAXI1 ET AELIAE MAXI[millae filiae]
4- STIP • XIII • QVI * VIXIT • ANN • XXXII
I r o d a l o m . S chöxwisxer de rúd. laeon. 166. lapon a követ
5- L CASSIVS R E G V L I A N V S - V E T egésznek vette, és annak következtében értelem nélküli olvasást
g. LEGTPAD EX B F •COS •PATRINFE nyújtott.
sic 7. LICISIMVS - FILIO PIISSIMO F C M ommsen C. I. L. III. i. 3536.
O lvasás: J e g y z e t e k . Az utolsó sorban említett személy nem lehe­
1. Lucio CASSIO PVD ENTI QVONDam tett más, mint a fenebbiek leánya, ki anyja gentiliciumát. atyjá­
2. M ILiti LEGionis [II. AjDiutricis, ADIVTORI OFFICIi nak pedig vezetéknevét, cognomen, nyerte.
s. C O R N I C V L A R I O R V M COnSularis,
4. STIPendiorum XIII, QVI V IX IT ANNos XXXII,
s. Lucius CASSIVS REGVLIANVS VETeranus 144. Szám. XXIII. Tábla.
6. LEGionis II. ADiutricis, EX-BeneFiciario COnSularis, PATER INFE-
P. TARRVTENIVS PROCVLVS, a II. Legio Adiutrixbeli EVOCATYS-
T. LICISsIMVS FILIO PIISSIMO Faciendum Curavit.
nak sírköve.
Iro d a lo m . E ckhei . kéziratában 1, 2. 7, 43. — Kiadta
S chöxwisner (I. R. I. P. P. R., II. 257. 1. IX. sz. a. Adpend.) M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,22; széL 0,72. Mezőnyben: mag.
0,84; szél. 0,50. B e tű i az 1. sorban 0,07, a következőkben: 0,05.
hol a választó pontok részben hiányzanak; a 7. sorban INFE-
Ire lh e ly . 0-Buda. Mielőtt e követ a n. múzeumba 1858-ban
LICISIMVS helyében, ezen szó két S-sel van közölve, valamint
a LÉG • II • ADiutrix kiegészítve. october 29-én szállították, az ó-budai korona-jószág igazgatói ház
lépcső falába volt befalazva; mert 1816-ben Németh Sándor igaz­
S estini (V. P. L. V. etc.) 268. 1., és utána
gató, midőn e házat építette, annak pitvarát, lépcsőit, hivatal­
O relli - H enzen 6792. sz. a ugyanazon hibával közli, mint
SCHÖNWISNER. szobáit mind Aquincum területén talált kövekkel ékesítette.
Hasonlólag M iller A. M. N. 234. 1., és É s z r e v é t e le k . A D M. melynek hibázni nem szabad, fel
K atancsich (I. A. G. V., I. 414. 1. CCXCII. sz. a.) ugyanazt
nem lelhető, minek valószínűleg az emlék felső részének romlott
adják hibásan, sőt az utolsó BE-t olvas a 6. sorban B F helyett. volta az oka.
Lásd MARlNl-nál P ray kéziratát is. F e lír á s : O lv a s á s :
M ommsen C. I. L. DI. i. 3543. [Diis Manibus]
J e g y z e t e k . Cornicularius *) a praetori vagy legatusi tör­
1. P •T A R R VT Publio TARRVTE
vényszék irnok-segédje v o lt; itten értetik a legatus Augusti pro
2. NIO STL PRO NIO STELlatina tribu, PRO
praetore provinciae Pannoniae inferioris, consularis tekintélyű
személynek katona-féle másod írnoka. — A Beneficiarius, altiszti
3. CVLO T A V R l t f s CVLO TAYRINIS,

rangban volt egyik főtiszt mellé vezényelve, és ezen minőségben i E V O C A T O LÉG EVOCATO LEGionis

egyéb szolgálattól szabad vala. Állásuk változott azoknak rangjá­ s. II AD STIP XLVI II. ADiutricis STIPendiorum X LV I
hoz képest, kik mellé paranesoltattak. Legalább légiói tribunnak, e. AN LXVI I H S E- ANnorum LX VII Hic Situs Est
vagy légiói praefectusnak kellett annak lennie, kihez beneficia- 7. C CORNELI VS Caius CORNELIVS
riusok rendeltettek.
8. FELIX CORNI FELIX CORNI

1 9. C V L A R PRAEF CVLARius PRAEFecti

10. L E G E I V S D E M LEGionis EIVSDEM
143. Szám. XXV. Tábla.
11. H EX-T F C ÉTIM Heres, EX Testamento Fac. Cur. ET IM
AVRELIYS M A [X M V S ] VETERAXYS, EX-CORXICVLARIO 12. MV>ES T DISC3V MVNES ET DISCENTes.
sirkő-töredéke.
I r o d a l o m . Háüfler Buda-Pest. 32. 1. igen eltérőleg adja
M é r e t e k . Mag. 0,67; szél. 0,65. Betűk : 0,065. É rdy jegyzetei nyomán.
IiO lh e ly . O-Buda. 1778-ban a kastély udvarában hevert; M ommsen C. I. L. III. i. 3565. 12. sorban DISC(ENT).
1816-ban az ó-budai igazgató-ház lépcsőjénél be volt falazva; J e g y z e t e k . 1J. Tarrutenius turini születésű v o lt . Taurinis *
1858-ban a többi ott befalazott kövekkel együtt a m. n. mú­ «Augusta Taurinorum * ; mely város lakói valóban a stellatinai
zeumba került. tribusba be voltak Írva. (L. Grotefend, Imp. Rom. tributim deser.
36. 1.) E gy czillyi kövön szintén C CORN FÉLIX emlittetik.
*) így neveztetett azon helyről, melyen ült a félkörü törvényszéki
Mommsen C. I. L. III. u. 5228.
emelvénynek végén, cornu. ( Cornicularius a szó szorosabb értelmében
azon katonát is jelenti, ki parancsnokától corniculumot, vagy valami Evocatusok a szolgálatra visszahítt katonák voltak.
szarv alakú díszítményt kapott kitüntetésül, mely, mint gyanítják, a CorniCMÍunMS-okról 1. a 142. és 143. számokat.
sisakon hordozható v o lt L. Rich 111. Wörterbuch dér röm. Alterthümer
az idézett szónál.) R.
21*
 84

Immunes-nek nevezték a szabadosokat, tisztség nélkülieket, lenül van vésve, fontosságot nyer a hű részletek tekintetéből;
a személyes szolgálattól fölmentetteket; itt olyanokról van szó, mert a nevezett duplariust látjuk a mint jobbjával két ló zabláját
kik a cornicularius alá voltak rendezve. Discens, a cornicularius tartja, balja pedig egy csomag felé van kiterjesztve, melyet nagy
segédje vagy tanulója volt. (L. Léon Renier, Inscript. de l’Algérie kévének is lehetne tartani, mint élelmi anyagot; de egy más
63. sz., discentes librarii-ra, nézve; és 701. sz. a discens equitum- emlékünkön a duplarius baljában két lándzsát tart, melyeken
ra nézve.) mint itt is, a katona paizsa lógg.
(A katonai szolgálat tanulására vonatkozó felirások épen nem
ritkák. A schola speculatorum (Katancsich I. A. G. V., 1. 548. 1.); O lv a s á s s
a scholae magistri (u. a., II. 343. 1.); az exercitatores (I. 344.);
doctores (u. a., II. 404.) és doctor sagittariorum, Orelli 3497; D / Diis [Manibus]
doctor cohortis, nunc campi doctor Coh. I. 1790. és Coh. V II. 1. AE L • V IC T O R N í O AELio VICTORINO
3495. stb. bizonyosan szervezeti összeköttetésben vannak a dis- 2. A N N XXX STIP XIII ANNorum XXX STIPendiorum XIII
cewtes-ekkel, kikre végre Orelliből a sok közül csak a . . YERNA
a. D V P L /LE I T V- DVPLario ALaE I ThracumVeteranae
CVM| DISCENTIBVS. I. 263. 1. 1204 ; FEC IT... PRAECEPTOR
E T J E I - LIC IN I A ET AELio LICINIA
DISCENTI • B • M • u. a. 325. 1. 4682. s z.; . . VNA CYM DIS -
CENTIBVS EIV S B • M • P • u. a. 4684; — SATVRNINVS CVM s. N O - A N XII- f L i S NO ANNorum X II FILUS

DISCENTES u. a. III. 6973. számokat idézzük.) R. «•PIEl yELFLAVI PIE[ntÍ8simÍ8] AELia FLAVI

7. N A I N F E L I C N A INFELICissima
s. M A T ET SIBI MATer ET SIBI
A R M O R VM C Y S T O D E S . — F E G Y V E R -Ö R Ö K . V P Viva Posuit.

145. Szám. XXIII. Tábla. I r o d a l o m . M ommsen C. I. L. III. i. 3677; ki a 3. sorban

ITV, Ituraeorumot olvas.
Q. FREXDVLLVS RVFVS, Cnstos Armorumnak sírköve.
• J e g y z e t e k . A duplicariusok vagy duplariusok a katonák

M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,06; szél. 0,78. M ezőn y: mag. 0,63; közt kettős zsoldot és élelmet kaptak, mit a dombormüven elő­
szél. 0,60. Betűk: mag. 1. és 2. sorban 0,075; 3. sorban, 0,065 ; 4. sor­ állított két ló is akar jelenteni.
ban 0,05; 5— 6. sorban 0,O45. L. a. duplariusok-ról a 34. és 92-ik számokat.
L e lh e ly . Ó-Budán 1851. september 26-án találták a Kune-
walder-féle téglakemencze építésekor, az újlaki sorompó m ellett;
a múzeumba került october 27-én mint Kunewalder Jakab külde­
ménye.
T E S S E R A R I I . — H A D S Z Ó V IV Ö K .
É s z r e v é t e le k . A kő likacsos és egyenetlen volta miatt
nehezen olvasható; mindazonáltal a következő helyes olvasásról
jó t állunk. 147. Szám. XXII. Tábla.

F e lír á s : O lv a s á s :
C. IV L IV S MACER SIGXIFER, L. SEPTIM IVS V IT A L IS , TESSERA­
1. Q F R E N D V L L Quintus FRENDVLL R IIS és L. SEPTIM IVS IAXVA RIVS CVSTOS ARMORVM-nak

2. V S R V F V S VS RVFVS fogadmányi köve. (223 évben K r. n.)

s. V I C E T I N V S V I X VICETINVS V IX it
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,51; szél. a törzsnél 0,38; a talap­
4. A N N X X X X I I X ANNos X XXXVIII
nál 0.47. Mezőny : mag. 0,25; szél. 0,33. B etű k : m. 0,03.
s. MILITAVIT A N N XXIII M IL IT A V IT ANNos X XIII
L e ih e ly . <>-budai temető; találtatott 1870-ben, megvettem
«• A R M O R V M CVST ARMORVM CVSTos.
a sírásótól.
I r o d a l o m . Kiadta P áur I ván (Pester Zeit. 1861. october É s z r e v é t e le k . A párkányzat, valamint a pillérkének felső
11-én 237. sz. a.) — és S eidl (Archív Österr. Geschichtsquellen, része le van törve, mindazonáltal a felírás, kivéve az istenségnek,
xra. 117.) melynek ajánlva volt, nevét, egész. A fogadó vezetéknevének
M ommsen C. I. L. III. i. 3549. utolsó betűi is hiányzanak, de azért visszaállíthatok. A betűk
J e g y z e t e k . A halott vicenzai születésű v o lt; Vicetia olasz­ maguk is a harmadik század eleje jellegéről tanúskodnak. Mint­
honi városból.— Vannak még más emlékek is, melyek az ARMO­ hogy az 1. sorban a hely szükebb, mintsem hogy MAG(nus) elférne,
RVM CVSTODES-t felhozzák, mint a 24., 150. és 235. számuak. inkább a MAC®, olvasás ajánlható.

F e lir á s :
D V P L A R II. — PÓ TLÉKO SAK.
1. G ' I V L MAC
146. Szám. XXVn. Tábla. 2. S I G N I F E R
3. L ■ S E P • V I T A I S
.KLIVS VIC'TORIX VS-nak, ki D V PLAR IV S volt a thrákl I. lovas
szárnyban, és JCL. LICIMAXVS-nak síremléke.
4. T E S S E R ^ I V S
». L S E P I NV/ RI VS
M é r e t e k . Egészben, m. l,ao; sz. 0,87. Mezőny : m. 0,50; sz. e. C A R M O R
0.48. Betűk : m. 0,o»5.
É s z r e v é t e le k . Ezen, felső részében csonkított emlék ér­ 7. MAX- ET- jE L I A N o-COS
dekessé válik az alul látható dombormű által, mely, bár íigyet- 8. V • S L M *

v.
 O lv a s á s : F e lír á s :

X- Gaius IVLius MACer iD P E R P E T V E ’ SECVU M

2. SIGNIFER 2. T A Í LV C E S E R N S jBS ío
:t. Lucius SEPtimius VITALIS « e q V v i x i t - n n i s ^ i i i *
x. TESSERARIVS AE S E S • V I I • C JE S E R N •
5. Lucius SEPtimius IANVARIVS
5- PAVIN'SSTRATOR'
fi- Custos ARMORum
e- 6S F R A T U - P I E t f i S S I Mo
7. MAXimo ET AELIANO COnSulibus
7. F C
s. Votum Solverunt Libentes Merito.
O lv a sA s :
J e g y z e t e k . Itten a kő emelésének éve, 223 Kr. u. meg­
x. Diis PERPETVaE SECVRI Manibus
határozható, a mennyiben t. i. a rendes consulok ezen évben:
2. TATI LVcio CaESERNio SABINO,
L. Marius Maximus Perpetuus Aurelianus (tertium), és
s. 9 QVI VIXIT ANNIS XXXVIII
L. Roscius Paculus Aelianus, voltak.
x. MEnSES VII; CAESERNius
Signifer, azon altiszt, ki a század (centuria) signum-át, jelvé­
s. PAVLINVS STRATOR
nyét vitte.
« COnSularis, FRATRI PIENTISSIMO
Tesserarius, parancsnoki jelszóvivő.
* 7. Faciendum Curavit.
Custos armorum alatt értjük azt, ki a legio fegyverkészletét
őrizte. — Itten valószínűleg a legio II. Adiutrixnek egyik tiszt­ I r o d a l o m . Kijött a múzeumi jegyzőkönyv nyomán az
jé t kell értenünk. Archaeol. közlemények II. kötetében 304.1.1861. több hiánynyal.
A tesserarii a 83-ik sz. emléken is olvastatnak. M ommsen C. I. L. III. i. 3654.
A strator consularis altiszt volt, ki a tarto­
B E N E F IC IA R II. mány Legátusa mellett lovászmesteri hivatalt viselt. A Caesernius
L. a 7. és 23. számokat. név a hírnevesek közé tartozik. S estini , Viaggio 281. szőnyi
követ hoz fel, melyen SEPT • CAESERNVS DVPL. és CAESERN •
B E N E F IC IA R II P R O C V R A T O R IS . SABINIANVS SIGnifer LÉG • I • ADI • emlittetnek Ezekről 1.
Mommsen i. h. 4324. sz.
L. a 6., 13., 16., 17. és 19. számokat.

T V B I C IN E S . — T R O M B IT Á S O K .

S TR ATO R E S C O NSVLARES. — C O N SV LI
149. Szám. XJQV. Tábla.
LO VÁSZM ESTEREK.
YALERIYS MAXIMIAXYS, a IV. FLAVIA Legio CVSTOS ARMORVM-
148. Szám. XXV. Tábla. ának AVRELIVS FRONTO trombitás által emelt sirkö.

M é r e t e k . Mag. 1,27; szél. 0,69. Mezőny : mag. 0,93; széL 0,39.

L. CAESEBNIYS SABIXVS-nak CAESERNIVS PAYLINYS, STRATOR
Betűk : mag. 0,05.
CONSVLARIS által emelt síremlék. L e i h e ly . Ó-Buda, a gázcsövek lerakása alkalmával. A mú­
zeumba hozatott 1871. augusztus havában.
T ié re t e k . Együttesen, mag. 2,08; szél. 0,08. M ezőny: mag.
F e lí r á s : O lv a s á s :
0,44; szél. 0,64. Betűk: mag. 0,045.
L e ih e ly . Esztergom; a kórház-hegyen találták 1854-ben D M Diis Manibus
május 7-én Rám János szőllőjében. Beküldte 1860-ban, május i C •V A L M A X I Caio VALerio MAXI
19-én az esztergomi főkáptalan. a. M I A N 0 vR M MIANO ARMorum
É s z r e v é t e le k . Á kőlap felső részét ügyetlen kéztől szár­
3- CVS LÉG ISI* FL CVStodi LEGionis IUI. FLaviae
mazó dombormű ékesíti. Két oszlop közt a fülke homlokzattal
*• S T I P I X V 1 X STIPendiorum IX, VIXit
végződik, mely fésünyféle kagylót képző mennyezeten nyug­
szik. A z alak feje egész-domborműves, a kezek és vállak eléggé
s. A N N I S X X X ANNIS XXX.

kidomborodnak, hanem a test többi része a kő lapjával összefoly. i AVR'FRON’O AVRelius FRONTO

Azon a helyen, hol rendesen egy másik osztályban az áldozati 7. T V B I C E///7 TVBICEn
ajándékok mellett két gyerek szokott állni, itt középett egy s. L E G E 1 V S D E LEGionis EIVSDEin
durván faragott gyermek emelkedik ki egy áldozó-asztalka mellett, s. HERES EIVS HERES EIVS,
kezében almát vagy inkább sugaras ékitményű süteményt tart­
io. P O S V I T POSVIT.
ván. — K i legyen e fiú ? a felírásból ki nem vehető. A kövön
és a betűkön is a vörös szin egyáltalán látható. J e g y z e t e k . A muzeum egyéb emlékeiből még más legio-
(A véső némely betűkkel nemcsak a keretbe jött ki, hanem beli custodes armontm-maá ismerkedünk meg. E helyen a (Juarta
azon tűi is ment a 2. és 3. sorban. így a jobb oldalon a kereten Flavia-rol van szó, mely Pannonia északi részén soha sem
egy 0 is tűnik fel, mely fravúr-t jelent, és a megholtak pevei tartózkodott, hanem inkább déli Pannóniában és Dáciában. —
mellé tétetik, 1. Z ell .Anleitung zűr Kenntniss dér römischen A tubicen és buccinator közti különbséget 1. a 139-ik szám
Inschriften, II. 189.* Rendesen a kereten kívül jobbra, mint jegyzékét.
Mommsen-nél C. I. Lat. I. 226. 1. 1042. sz. alatt és u. o. Fasti A Q V I L I F E R I . — S A S V IV Ó K .
minores XI. 473. 1. ötször jön elő; u. o. pedig a 476. lapon balra L. a. 50. számot.
a szöveg közt 3-szor látható. Hasonl. alább a 171. sz. 2. sort.) R.

V.
 S I G N I F E R I . — J E L V IV Ö K .
150. Szám. XXV. Tábla.
AVRELIVS ANTONINVS, a 2-dik Legio Adiutrix zászlótartójának
kőkoporsója.
M é r e t e k . Egészben, m. 1,15; sz. 2,20. A födél : m. 0,41; sz.
2,28. A koporsó : m. 0,75; sz. 2.20. Mezőny : m. 0,55. Betűk : m. 0,05.
L e i h e l y . Ó-Buda, találtatott jan. 24. 1832-ben két csont­
vázzal.
É s z r e v é t e l e k . Ezen emlék, födelét kivéve, mely ketté
van törve, ép; a lapok azonban természetes, az idő vas foga
által még inkább szélesbített mélyedésekkel tarkázottak. A z ol­
vasás ezen okból kissé nehezítve van. — A szabados neve accu-
kitűnik, mivel a nádori levéltárban 1814. 1168. sz. alatt őrzött
irat szerint ezen kő a III. számnál azok közt fordul elő, melyek
Ó-Szőnyről jun. 15-én 1814-ben behozattak, és Haliczky által
leíratva, Millertől átvétettek jun. 18-án 1814 ; holott A. M. N.
243. 1. 1815-ből valónak állittatik. A kő szőnyi eredete mellett
még a I. Legiobeli IMMVNIS is némileg tanúskodik.) R.
É s z r e v é t e l e k . A két acroterium díszítménye a kövön ki
nem vehető, az orom mezőnyét levéldisz foglalja el. A szülők
és kis leányuk elég durva vésetű domboralakjai az emlék felső
fülkéjében láthatók.
F e lír á s s O lva sá s :
D M Diis Manibus
1- AL ' M * S S 1O R I ISE AELiae MESSIORINE

sativban van ablativ helyett. A betüjegyek a harmadik század 2. Q V I X W II M Quae V IX it ANNos II. Menses
második felének jellegével bírnak. 3. I l i i • DI ES X V un. DIES XV
IM M
F e lí r á s :
4. A L ■IVESSIVS ■ L E G ’ a e l . m e s s iv s im muuís l é g .
D M
sic 5. T-A D E T V R T A C I T A I. ADiutr. ET AV R eliaTACITA
i- AVR A T T O N I N O Si G LEG i r A D
6. FILIE PIENTISSIiVE FILIaE PIENTISSIMaE
2. STiP XVIII Q Vi X AV XLVSEPTi MA
7. P O S V E R V N T POSVERVNT.
3. L\° A C o N i V X ' I A\RELiA-AbFotf A
a F i L i A CVRAÍ E A V R A T O I r o d a l o m . Kiadta M il l e r (A. M. N. 243. 1. 30. sz. a.) —
* .\ E N E X M L i B E R T y M E o R y M M ommsen Corp. Inscr. Latin. HL i. 3531. M L az 1. és 4. sorban
MESSIVS u. o. eltérések.
F •C
J e g y z e t e k . A kő és rajz szerint MESSIORINaE-t kell
O lv a s á s : olvasni. — Az immunis-ok a beneficiari«tó-okon felül egy ranggal
Diis Manibus. állottak, és a közönséges szolgálattól fel voltak mentve.
1. AVRelio ANTONINO SIGnifero LEGionis II. ADiutricis IMMVNES-ről 1. még a 22. számot.

2. STIPendiorum X V III, Qui V IX it ANNos XLV SEPTIMIA

s. LV P A CONIVX ET AVRELIA ANTO NIA
*. FILIA CVRANTE AVRelimn A[rislTO B E N E F IC IA R II CO NSVLARES.
s. MENETEM LIBERTA M EORVM.
Faciendum Curavit.
152. Szám. XXIV. Tábla.
I r o d a l o m . Kiadta É rdy jegyzeteiből H áufleb (Buda-
OCTAVIA REYOCCA számára M. YLPIYS NATALIS, ex Beneficiarius
Pest. 37. 1.) — L inzbauer thermae Budenses p. 7. a nádorhoz
Consularis, férje és Mai által készíttetett sirládahomlokzat.
való jelentésből.
Kiss F erencz is leírta. M é re te k . Egészben, m. 0,68; sz. 1,85. Mezőny : m. 0,38; sz.
M ommsen C. I. L. III. í. 3534. I, 40: Betűk : m. 0.05.
J e g y z e t e k . 4—5. sorban Aristomenes (AoKJrouhtiq) ismert L e ih e ly . Találtatott O-Budán, a kis-czelli Holczpach-féle
név itt szabálytalanul van hajtogatva, mire azonban másutt téglavetőn, az I. számú kemencze helyén. Gondoskodásom által
is fordulnak elő példányok a latinizált görög nevekben. Az accu- a múzeumba került 1868. junius 6-án.
sativ Aristomenetem libertum, Aristomenete liberto helyett alkal­ É s z r e v é t e le k . Ezen lap, mely egy kőkoporsó homlokát
masint onnan eredt, hogy a kő vésőnek a szokott alak per képezte, valami építményre volt később használva, mert minden
Aurelium Aristomenetem forgott eszében curante Aur. Aristo- kiálló domborodása. mely a felírás keretét képezte, le van fa­
menete helyett; de a CVRANTE és Faciendum Curavit is eléggé ragva. Az irás jó korból való, és csak egy nagyon csekély lyuk
tanúskodik a felírás szerzője vagy inkább a véső gondatlan­ által van disztelenitve.
ságáról. F e lír á s :
Signiferi előjönnek még a 40, 84, 125, 141. és 147. számokban.
1 OCTAVI AE ’RE V O C C A E C O N I VG I
a. SANCTISSIMAE Q* VIXIT ANN XXV
IM M V N E S . - SZABADOSOK. s- M VLP NATALIS VET EX B F COS ET
4- M A R C T V L P T O C T A V I A N V S ET
151. Szám. XXIV. Tábla. 5- S A B I N I A N V S FI LI P I I S S I M I
AELIA MESSIORIXA-nak AELIYS XESSIYS, I. LEGIO ADIYTRIX- O lv a s á s .
beli IXXVXB által emelt síremléke. i. OCTAVIAE REVOCCAE, CONIVGI
J. SANCTISSIMAE, Quae V IX IT ANNos XXV.
M é r e t e k . Egészben, mag. 1,52; szél. 0,54. Mezőnyben: mag.
s. Marcus VLPius NATALIS, VETemnus EX BeneFiciario COnSularis, ET
0,42; szél. 0,37. Betűk : mag. 0,03.
L e ih e ly . t'j-Szőny; Miller szerint pedig találtatott volna 4 MARCI V LPIi, OCTAVIANAS ET

1815-ben Buda-Ujlakon, apud Civem in Suburbio, quod novam i. SABINIANVS, FILII PIISSIMl.

Civitatem vocant. — (M ily hamis különben ezen adat. abból is

 87

B V C C IN A T Ö R É S . — K Ü R T Ö S E K . Felírás : O lv a s á s :
L. a. 139. számot. D _________ M _ Diis Manibus

i. C • C A M» A Caio CAMPA
C A N D ID A T I. — K IJ E L E L T E K .
a- í í A N O • F R • NIANO FRumentario
L. a. 72. számot.
3- L E G 1 A D V LEGionis I. ADIY tricis
4- V I X •A N O V IX it ANnOs

F R V M E N T A R II. — É LE LM E Z Ő K . 5. * 111 - S T * X V • XXXIII STipendia meruit XV.

e- A E L C A P I T o AE LIA CAPITO

153. Szám. XXV. Tábla. ’ L I N A C O N I L IN A CONIugi

8. P I E N T I S M PIENTISsimo Memoriam
C. CAMPAHIANYS, I. Legiobeli FRYMEXTARlVS-nak F E C IT FECIT.
halotti emléke.
I r o « la lo i ii . M ommsen Corp. Inscript. Latin. VO L. H I. I.
M é re t e k . Együttesen, mag. 0,90; szél. a talapzaton és pár­ 4462. Kiss jegyzetei nyomán.
kányon : 0,50; a tövön : 0,89. A mezőny : m. 0.46; szél. 0.28. Betűk : J e g y z e t e k . Ismét egy példány arra, hogy a légiókban való
az 5 első sorban 0,045, a kk. 0,04. szolgálatot a XVDI-dik évben kezdték meg. Mommsen 8. sor
L e ih e ly . Petronell, Carnuntum; Kiss Fereneztől, kinek PIENTISM-hez sic-et tesz.
birtokába jutott, a m. n. múzeumba került, bár a legio miatt Más FRVMENTARIYS előfordul az 53. sz. alatt is.
inkább szőnyinek látszik. Mommsen.
G R E G A L IS , — K Ö Z V I T É Z .
É s z r e v é t e le k . A felírás keretének csak jobb oldala van L. I. kát. okm. 183— 183w* sz. első küllap, 27. sor, és 2-dik bel-
megsértve ; a betűk a IIT. század elejére utalnak ; vörösre festvék. lap, 27. sor.

T §•

M I L I T E S , KATONÁK.

VETERANI. - EQVITES.— PEDITES. - HADASTYÁNOK. - LOVASOK. - GYALOGOK.

VETERANI L E G IO N I S I I* ' A D I V T R I C IS .
154. Szám. XXVI. Tábla.
P. SITTIYS MYSTIOLVS Il-lk LEGIO ADIYTRIX-bell hadastyán
kökoporsója.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,89: sz. 2,29; mélység 1,15. Mezőny
m. 0,58; sz. 1,05. Betűk : m. 0,045; vastag : 0,004.
L e ih e ly . Az ó-budai I-sö AQVINCVM nevű részvényes
téglagyár területén, a hegy alatt; kiásatott 1869. jan. 28-án,
egy kőfalból rakott cryptából, 1. 26. Jegyk. 180. 1.
É s z r e v é t e le k . A koporsó meglehetős ép állapotban van.
a felírás mellett két oldalon való fülkében szövétneket és ko­
szorút tartó halotti nemtők állanak. Az 1. sorban SÍT és TIO
közt a pont a kőfaragó hibájából került oda; 3. sorban a 4 X
össze van kötve; 4. sorban (E T ): az 5-dik végén néhány betűt
nem vésett ki a kőfaragó; a 6-ban DORETVM helyett DORE-
TVS használtatik.
F e lí r á s :
D M
1. P S I T T I O P F P A P I R I A T E V E
2. S T E E X A F R I C A M V S T I O L O
3. VET LEG Il ADI QVÍ V I X I T A N
4- P SITT D O N A T V S MV S T I OL V S T
s. F A V S T I N A HER PER SI TI
e. D OR E T V S P A T R E M F E C E R V I T
O lv a s á s :
Diis Manibus
1. Publio SITT IO, Publii Filio PAPIRIA [tribu], domo TEVE
2. STE EX AFRICA MVSTIOLO,
3. VETerano LEGionis II. ADIutricis, QVI V IX IT ANnos LXXXX,
4. Publii S IT T ii: DONATYS, MVSTIOLVS ET
s. FAVSTINA, HERedes, per SITtlum [Theo]
:
«. DORETVm PATREM FECERVNT.
J e g y z e t e k . „Heredes per Sittium Theodoretwn patrem“
azaz : „atyjuk, Theodoretus, gazdájának örökösei*', mint „heres
per eum dominum" (Gaius, Instit. lib. II. §. 188. cf. §. 245.)
Nem is kell említenünk, hogy DORETVS helyébe, melyet név
gyanánt nem lehet elfogadni, a. fent használt Theodoretuson
kívül Isidoretus-t. Apollodoretus-t stb. lehet helyettesíteni.
A thevestei polgárok a P a tria nevű nemzetségbe (tribus)
voltak beírva. (L. Renier L „ Inscript. rom. de l’Algérie. 1094.
1372, 3106. és 4259. sz. a.)
Mivel az 5. sor végén a bevésett betűknek semmi nyoma nem
látható, azt kell föltennünk, hogy a betűvéső a szöveget magát
nem értette, és azért készakarva hagyta ezen hézagot, hogy azt
későbben kitöltse. P. Sittius Mustiolusnak, ki igen nagy vénség-
ben halt meg. örökösei, miután maguk apjukat, ki a halottnak
bizonyosan fia volt, elveszték, alkalmasint kénytelenek valának
Afrikába visszatérni, és igy öregapjuk emlékének bevégzésére
nem ügyelhettek. Vésési hibának kell az 5. sorban a SITI olva­
sást tartanunk, melynek helyébe, a fenebbi irás nyomán : SITT •
THEO-t kell pótolnunk.
22*

V.
 r ■\

155. Szám. XXV. Tábla. virág-diszszel bír, az acroterium-féle szögletek emberfejekkel

ékeskednek. A felső képhelyen három alak domborodik ki reczés
C. YALER IYS SECYXDYS liadastyáunak a FABRORVM és CEXTO- állvány fö lö tt; jobbra asszony, balra egy férfi áll, közepett egy
XARIORV.H COLLEGIYMaik által emelt síremléke. madarat tartó alakot látunk. A szélső baloldalon álló férfi te­
kercset tart, a nő pedig köpenye szélét fogja. Mind a három arcz
M é re te k . Egészben, m. 0,85 ; szél. 0,85. Mezőny : m. 0,50;
hiányzik. Két díszes repkénykeret közt van a közép képnek
szél. 0,62. Betűk : m. 0,05.
fülkéje, melynek közepén a három lábú asztal áll a szokott
L e ih e ly . Valószínűleg Ó-Buda, a honnan Váczra vitetett.
adományokkal, jobbra a fülkének egy külön részletében női
Behozták a múzeumba 1857-ben december 1-én.
alakot látunk, a bal oldalon álló férfi pedig valami áldozat-félét
É s z r e v é t e le k . A felírás egészen meg van, bár az emlék­
mutat fel jobbjában. A középső képhelyet az irástáblától hul­
tábla maga két oldalról sérült; az iráslapnak rósz karban való
lámos disz választja el.
léte az olvasást nehezíti.
F e lir & s : O lva sá ss
F e lí r á s : O lv a s á s ;

1- C - V A L C F I L C L A D I CaioVALer. Caii FILioCLAVDIa tribu D M Diis Manibus

2. S E C V N D_0 •JE M 0 N SECVNDO, AEMOna Nato i- AVR A V L V P O R I AVRelio AVLVPORI,

2. VET LÉG II AD VETerano LEGionis II. ADiutricis
3. V T L E G T I A D I N L X VETeranoLEG.il. ADIutr.ANnor.LX,
8. A V R V I IN T T AVRelius V I " H U !
*■ H S E C O L L F A B R Hic Situs Est. COLLegia FABRum
5- T C 3V T O • P O S ET CENTOnariorum POSuerunt.
I r o d a l o m . M ommsen C. Inscr. Lat. i. m. 4369.
I r o d a l o m . Találtatik M a rin iu s kéziratában Praytól. —
J e g y z e t . (Említésre méltónak tartjuk, hogy egy Győrött
Közölte S ch önw is ner (I. R. I. P. P. R. II. 259. 1. XI. sz. a.)
talált, és Vels Lénárt által Laztus-nak ajándékozott táblán, mely
a 2. sorban AEM • N elmaradt; 3-ban csak VE áll, és ADI • P,
Aurelius Dorisonnak szenteltetett, ennek egyik fia Aurelius
A D I• A N • L t helyett; 4-ben F • SE, H -S -E h .; 5-ben (ET) a
Aulupor jön elő.) R.
többi ki van pontozva.
K atancsic h (I. A. G. V., I. 422. 1. CCCLV. sz. a.) átvette
Schönwisnertől ugyanazon hibákkal és hézagokkal.
SESTiNi-ben (V ia g g io 271. 1.) fordu l elő.
157. Szám. XXVIII. Tábla.
M ommsen Corp. Inscript. Latin. ü l. I. 3569. kivel É r d y a
rajzot közlötte. P. AELIVS IYSTVS és AE LIA VERIXA kisdedek számára P. AE LIYS
J e g y z e t e k . C. Val. Secundus Aemonából ( Colonia Itüia PRO VIX CIALIS, I I . LEGIO AD IVTR IX -beli iiadastyáu, és fla,
Aemona vagy Emona, ma Laibach)-ból, felső pannoniai város­ AQYIXCVM-t SEVIR által készíttetett kőkoporsó.
ból való v o lt; és mint ezen város többi lakója a CLAVDIA nem­
zetségbe íratta be magát. (1. Oreüi-Henzen 4962. Grotefend lm]', M é re te it. Egészben, mag. 0,70; szél. 2,18. M ezőn y: mag. 0,45;
rom. tributim deseript. 129. 130. 11.) szél. 1,40. B e tű k : mag. 0,05.
Úgy látszik, hogy az AEMONA féle Írásmód inkább ajánlható L e ih e ly . O-Buda, mert aquincumi tisztviselő köve. Külön­
mint EMONA, mely bár igen sok emléken használtatik, és az Itim - ben Migazzi bibornok gyűjteményéből való, de 1813-ban Kámán-
rariumokbau is így fordul elő, mégis utánzásul inkább Pliniust házi László váczi püspök József nádor felszólítására a m. n.
hozzuk fel, ki Aemona-t ir (Hl. xxv (xxvrn)). A leydeni (Vossi- múzeumnak ajándékozta. (L. Nádori levéltár 1813, 2551. szám­
anus-féle) kéziratban tett javítások közt Haemona-1 olvasunk. nál, hol rajza is található.)
(L. erről Katancsich I. A. G. V., I. 481.1.) — íg y Desjardins. — )
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék, melynek azonban födele hiány­
Ennek ellenében Mommsen i. m. az N előtti pontot kétségtelen­
zik, kevéssé sérült, mert a közepén támadt repedés miatt, felírását
nek tartja, így olvasván a 2-dik sor végét: ACM •N, miért is a
egészen el lehet olvasni. A z oldalokon álló domborművű géniu­
fenebbi olvasást elhagyja, már azért is, mert Aemona szokatla­
szok a halotti fáklyákat oltják el, és durván kinagyolt fülkéikből
nabb Emona-, vagy Hemona-nál. — A kő szorgalmas vizsgálata
kidomborodva, a feliratos közép laptól egy-egy pálmafa által el
után jE M oN tűnik fel, miért is helyesb AEMONá az AEMOna Nato
vannak választva; a fák csak vázolvák, tetejükön egy-egy madár
helyett; a 3. sorban pedig az év határozottan LX, nem pedig Lv.
ül, mely a géniusz felé fordul és együttesen a fával a kő mélye­
A két társulat, mely az emléket készítette, a kovácsok vagy
déséből van kivésve.
ársok és a pokróczkészitúk czéhe v o lt; ez utóbbiak a katonák és
Az 1. sorban a P, a meghalt gyermek elöntve kétszer jön elő
a pómép számára állították ki a vastag gyapjúszöveteket.
a véső vigyázatlanságából; a 3-dikban AVOS áll A W S helyett;
hogy a két egyenlő alakú, de külön hangzatu betűket egymás
mellett elkerüljék. A D M Diis Manibus valószínűleg a födél
156. Szám. XXVIII. Tábla. oldalára volt vésve.

F e lír Z n i
AVRELIYS AYLVPO R Il-dik LEGIO AD IYTR IX -beli hadastyán
síremléke.
i P P A E L i V S T O ' ANNT1I ET AELIAE VERIN^E-
M é r e t e k . Egészben, m. 1,85; sz. 1,02. Mezőny : m. 0,24; sz. a. A N N O R V1I P AEL PROV INCIALIS V E T -
0,70. Betűk : D • M m. 0.95; a többi 0,055.
s. L E G -fÍA D I A V O S - E T P A E L PRO V IN C I
L e ih e ly . Találtatott 1869-ben az ó-budai, Aquincum nevű,
első részvényes téglagyár területén. Behozattam febr. 9-én. l AL I S SEV C O L AQ ET A E L I A C O N C O R
É s z r e v é t e le k . E költséges, de azért barbar ízlésű emlék 5. D IA PAR EN TES FI LI S DVL C I S S I M
felül-alul meg van sértve, miért felírása is hiányos. A z ormozut «• I S FE E R V N T

v.
r

Olvas&s: É s z r e v é t e le k . A gazdagon ékesitett sirémlék tárgyalja a

1. Puero ? Publio AELio IVSTO, ANNorum III. ET AELIAE VERINAE
2. ANNorum VII, Publius AELius PROVINCIALIS VETeranus
3. LEGionis II. ADIutricis AVOS, ET Publius AELius PRÖVINCI
4. ALIS, SEVir COLoniae AQuinci, ET AELIA CONCOR
5. DIA PARENTES FILIiS DVLCISSIM
«. IS FEcERVNT.
I r o d a l o m . Előjön M arin iu s kéziratában.— Kiadta S chön-
w isn er (I. P. I. P. P. R. — II. 198. L IV . sz. Adp.) — 6. sorban :
I S . . . . ERVNT, IS FECERVNT, h.
M ill e r (A. M. N., 236. 1. 24. sz.) — A 3. sorban: AVVS,
A VO S h.
K atancsic h (I. A. G. V. — I. 403. 1. ccxxiv. sz. a.) — A 6.
so rb a n : L • POSVERVNT, IS • F E [C ]E R V N T h.
S estini (Y iaggio 247. 1., az első P-t, Puero Publio-nak ete.
magyarázza.)
M ommsen C. I. Lat., H I. L 3527.
J e g y z e t . A V Iviri (Seviri) Augustales, vagy egyszerűen az
Augustales az aquincumi coloniából több más emléken is jön­
nek elő.
szokott sirirás fölött a halotti kegy ajándékokat, madarat és almá­
kat ; a legfelső osztályban látni, hogy a homlokzat ás a fülkének
teteje gondosan le vannak faragva, úgy, miszerint az elég ügyes­
séggel vésett alakok, fejei és ruházatuk épen megmaradtak.
Kérdés támadhat, miért fordul elő a kövön két alak, mikor az
iratban csak egyről van említés ? azok pedig, kik szabadosai
valának, és a sirkövet emeltették, uruk mellé nem vésethették
magukat ? de ezen esetben is, ismét három alaknak kellene fel­
tűnnie.— Valószínű tehát, hogy M. Granius Datus két szabadosa,
meg akarván még életében tisztelni urukat, egy egészen kész követ
vettek meg, melyre csak a felírást kellett vésetniök ; minthogy
pedig illőbb kő nem állott rendelkezésükre, meg kellett avval
elégedniük, mit épen találtak.
Nem lehet kétség, hogy emlékünk újabban valamely kút
kávájába volt alkalmazva, úgy hogy a kő alsó részét födő-kőül
alkalmazták, mig a többi a falazatot takarta; azt látszanak
bizonyítani azon mély barázdák, melyeket a vödör kötele ezen
részben kihorzsolt.
F e lír á s : O lv a s á s :

D M Diis Manibus

158. Szám. XXV. Tábla. i. M • G R A N I O Marco GRANIO

a. D A T O V E T L É G DATO, VETerano LEGionis

Egy II-dik Legiobeli katona és CLAYDIA TIBERINA sirirásának
s. II A D D O M O II. ADiutricis DOMO
töredéke.
í. A F R IC A -SVFE AFRICA, SVFE
M é r e t e k . Egészben, m. O.go; sz. 0,49. Betűk : m. 0,055. s- T L A G R A N I I TuLA.-GRANII
I j e lh e ly . Ó-Buda. Mommsen nyomán. e. M A R T I N V S ET MARTINVS ET
É s z r e v é t e le k . Hogy ezen töredék is valami építményhez
7. FELIX LIBE RTI ■ FELIX, LIBERTI,
használtatott, látszik a közepén levő két négyszögü lyukról,
s. V ÍV O P A T R O N O VIVO PATRONO
melv valamely vaskapocs beeresztésére szolgálhatott. Feltűnő az
a. O P T IM O PECV> OPTIMO PECVNia
összefont E betűknek 3 alakja, melyet azonban már a 144. sz. 12.
sorában is észrevehetünk. io. S V A T - F C- SVA Titulnm Faciendum Curaverunt.

F e lir A s 1 O lv a s á s : I r o d a l o m . M il l e r : Suppl. Inscript. 78. sz. a. Bár GRAN-

1. ....................X L V I ...........X LV I NIVS-t irt. ő is csak SVFE T LA -t olvasott.— M ommsen Corp. Inscr.
Latin. m . i. 3680.; 5. sorban: SVFE T LA áll.— A 1 0 -ik sorban
а. ........ Q •S A M • ... . . . . Quintus SAM
SVA utóbb vésetett.
i. . . . I V S'S_I RM1 . .. . . . IVS SIRMI . . .
J e g y z e t . M. Granius Datus az afrikai tartományban SVFE
4...VLEGIIADI... VETeranus LEGionis II. ADIutricis
TVLA-ban (van Sbeitla a tunisi kerületben) született. Emlittetik
s. N I V Gt Ű B - M- ET . . . coNIVGi Bene MERenti ET
e város Antoninus Itinerariumában (Wessel. 46., 47., 49. és 51.11.)
б. . . B I E T C L /TIB2RINL siBI ET CLaudiae TIBERINaE
(A kövön világosan SVFE T L A áll, a kis V-nak semmi nyoma;
7. LIC U .L 3 T I NE . . > et LICiniae VALE NTINaE . . . a sorok beosztása is hiányos, mivel a 4. sor két sorra osztandó és
s. VEPT V S . . r... . . . . NE PT . . V S ........... igy egészben 10. sor ered.) R.

I r o d a l o m . M ommsen Corp. Inscr. Latin. in. I. 3563.

J e g y zet. A követ említett szerző igy olvassa :
. . . . X LV I . . . Q SAM . . . . VS • SIRMI . . . • LÉG • II-A D 160. Szám. XXVI. Tábla.
. . . . NIVG I - B- M- E T . . . / E T -CL* TIBERINE
. . . . LIC • VALENTINÉ . . . . NEPT V S F. AYR. MAXIMVS, II. LEGIO ADIYTRIX-beli hadastyán- és család-
jának sírköve.

159. Szám. XXVI. Tábla.
GRANIYS DATYS II. LEGIO ADIYTRIX-beli hadastyán síremléke.
Méretek. Együttesen, mag. 2,88; szél 0,86. Mezőny: mag.
0,82 : szél. 0,69. Betűk : mag. a 6 első sorban : 0,05, a többiben : 0,04.
Lelh ely. Találták gr. Téléig László jószágán. A g ró f halála
előtt a múzeumnak ajándékozta; erről irt Miller igazgató 1821.
márczius 26-án a nádornak; 1. nagy lajstrom. 1821. 28. sz. a .—
G róf Telekg József még 1821-ben beküldte Gyomráról (Pest m.)
a múzeumba; de arról, hogy ott találtatott légyen. Miller is kétel­
kedik.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 2,30; szél. 0,78. Mezőny: m. 0,69 ;
szél. 0,51. Betűk: mag. az 1. sorban 0,05; a következőkben 0,04.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék, melynek anyaga egészen
apró likacsokkal teli kőből áll, négy osztályt számlál; a felső
fűikében egész domborlatban öt személynek alakja tűnik fel, bár
közülök a kövön csak három emlittetik, ketteje pedig gyermek
létére nincsen megnevezve. A faragmánv. bár elég barbar vésőtől
származik, érdekes részleteket tartalmaz. így a jobb oldalon álló
nő ugyanazon váll-diszszel bir, milyennel alább 217., 220. stb.
számoknál fogunk találkozni. A középső alacsony mezőnyön a
rendesen előforduló áldozati jelenet van feltüntetve. A felírás
23

V.
r
9 0 ----

alatt pedig egy öblöny áll, melyből kétfelé kacskaringos lombozat jobbra álló alaknak jobbját szorítja, baljában almát ta rt; a bal
kikanyarodik. — A betűk jellegéből indulva az emléket a III-dik oldalon állónak, kinek jobb karját elfödi, ruházata után Ítélve
századba kell helyeznünk. A D M-féle ajánlat a kereten kívül férfinak kell lenni, ennek baljában irástekercs látható. — A má­
áll, de a kereten is balra három betű fordul elő, mint a felírás sodik alacsonyabb mezőnyben két asztalra négy alak rakja le az
befejezése. adományokat. Ezen jelenet nagyon tanulságos, mind az ala­
F e lir & g : kokra, mind az edényekre és egész készülékre nézve. Az asztalkák
fölötti üres téren a D M alkalmaztatott. A harmadik lapot a
X. A V R M A X M 0
hiányos írásnak szánták.
2. V LE G I i A b P S k
3- E A E L P R I IVE M ik Felir& s : O lva sá s :

4. ET AEL REsSILLE AVIE D ___________ M Diis Manibus

5. AR I N G E N M I t A i. A V E B A S S E AVE BASSE!
«• D P A k E t f f e v S K A I S S I M a. G • LC I O BASSO Gaio LICINIO BASSO
7. MS T i T V L V M) E SVO 3. A N XXMVENS II D IIII ANnor. XXI, MENSi. IL Dier. M I.
8. F A C I E N) V M C V I AT i
x. c - t c i t f v s ..... IS V E Caius LICINIVS . .. IS VETeranus
9. 'n R ■M • M IL LE C 11 A) I
xo. SOCRiS B E tfG íís S iM s
I r o d a l o m . (M ommsen Corp. Inscr. Latin. III. i. 3693., ki az
O lv a s á s : utolsó sor végén N SVT olvas). R.

Diis Manibus
1. AVRelio MAXIMO
2. VETerano LEGionia II. ADiutricia PATRI, 162. Szám. XXIX. Tábla.
». ET AELiae PRIMaE MATRI,
4. ET AELiae RESSILLaE AVIaE, IV L . HERCVLIANVS Iiadastyán által három nő számára készíttetett
s. AVRelia INGENVA, FILIA kösirtöredék.
*. PARENTIBVS KARISSI
7. MIS TITVLVM DE SYO
Méretek. Egészben, mag. 0,50; szél. 1,80. Mezőny: mag. 0,44:
szél. 1.27. Betűk: mag. 0,55.
a. FACIENDVM CVRAVIT,
#. AVRelius VALena (?) MILea LEGionia II. ADiutricia
L elliely. Találták Ó-Budán, Goldberger Hamu, főutcza 442.
sz. a. fekvő kattungyárában. (1. Varsányi jegyzetei közt); az 1855-ki
ío. SOCRIS BENIGNISSIMIS.
jegyzőkönyv 38-ik száma szerint Haas Mihály tanfelügyelő által
Irodalom . M ommsen, C. I. Lat. H L i. 3678. hivatalosan küldetett a múzeumba.
Jegyzetek. A rajz személyzetéhez közelítőleg a felírás Észrevételek. Nem lehet kételkedni, hogy ezen kőlapot,
hét egyént számit e lő : az öreganyát, az anyát, az atyát, a férjt, mely valamely kökoporsó elejét képezte, vagy a koporsó szét­
és Ingenua-nak, ki az emléket állította két magzatát. Innen a törése után siroldalnak használták, vagy hogy valami építmény­
következő nemzetségi táblázat ered: ben volt alkalmazva.
Aelia Resilla; félje [Aeliua Primua] F e lír á s :

Aelia Prima; félje Aurelius Maximus X. H I C Q M S C V N t f - D W S M R E S D W S FI LI AS-

Aurelia Ingenua; félje Aurelius Valens 2. N V M E R o E E S - F A G ^ E A ) M A S • II ■P JR-
két magzat, kiknek képei a kövön előjönek. VoLAS-QVI
s. S V S O T A T CVIVS CONDI GCEST IY. ÍER-
AV R YALE S MIL •LEg •II •A D I•P •F SEVEEIANAE előjön egy,
G . I A N 'S
régen Tétényben talált kövön. L. Mommsen, C. I. L. III. I. 3393. 4. M IE G IN ...E S N ...

A II. legio adiutrixbeli veteránok még emlittetnek az 5., 26., Ol vasás:

141. és 143-ik számokban. , i. HIC QViESCVNT DYAS MATRES. DYAS FILIAS,

s. NVMERO TRES FACIYNT, ET ADVENIAS 11“ PARVOLAS QV1
s. SVSCITAT ? CYTVS CONDICIO EST. IVLiua HERCVLIANVS
VETERANI 4. VETeranus L E G ion is.............................

(a hadtest megnevezése nélkül.)

161. Szám. XXVIII. Tábla.
C. LIC1NIVS BASSYS síremléke, emelte C. LIC1MT8..........
hadastyán.
Méretek. Egészben, m. 1,15; sz. 1,10. Mezőny: m. 0,45;
sz. 0.87. Betűk : az 1. soriak 0.085 ; 2-ban 0,075; 3. és 4. sorban 0,06.
Észrevételek. A felöl és alul eltört emlék három me­
zőnyt foglal magában, melyek közt a két szélsőnek oszlopok, a
középsőnek virágdísz teszik keretjét. A felsőben három, fej nélküli,
öltözött alak látszik. A közepeit álló női alak jobbjával a mellette
I r o d a l o m . Kiadta P íu r I vAn (Arch. közi. I. 222. 1. XI. sz.
a.) — M ommsen. Corp. Inscript. Latin. HI. I. 3551.
J e g y z e t e k . M ommsen igy olvassa: 2. sor . . . F ACVN T-X -
ADVENAS: — 3. sor: SVSCIT/BÍ; — 4. sor : F C INI E SM.
az az : VETeranus Faciendum Curavit IN RE SVA. — A rejtélyes
felírás megfejtése nem épen nehéz; a kőkoporsó magában foglald
az öreganyát, ennek leányát unokájával; igy az anya az első­
nek leánya lévén, kijön a két anya és a két leány három sze­
mélyben. Nehezebb a feliris olvasása és szerkezeti értelmének
visszaadása. Ezen emléken az utálatos Ízlés, a hibás nyelv, és a
hetük alakjai a hanyatló kornak és a barbárságnak legbizonvosb
tanúi.

V.
 91

163. Szám. XXVIII. Tábla. F e lí r á s : O lv a s á s :

M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,85; szél, 0,20, Mezőny: mag, D 6 Diis [Manibus]

0,22; szél, 0,20. C I VL I VL ANI Caii IY Lii IV L[i]ani
L e lh e ly . Ó-Szőny (BREGETIO). Borbély József ajándéka. V E T - L É G * X 1111 • G YETerani LEGionis X IIII Geminae
É s z r e v é t e le k . Ezen fogadmányi kő ismeretlen istenség
N LX ET T VL L I AE ANnornm LX, ET TYLLIA E
számára készült, töredékes volta miatt a felírás legnagyobb része
hiányzik.
FLORENTINAE FLORENTINAE
b. N IVLIA F LO ANnorum IY L IA FLO
F e lír & s . O lv a s á s .
R A F I L I A E T FE R A FILIA ET HE
8. R E S F A C C V R RES FACiendum CVRavit.
i \ NE T S . . . NS, ET
2. A E L • R A E 1 AELius RAEI . . I r o d a l o m . (H aliczky A n t a l némi eltéréssel közié a Tu­
s. V E T • L E G YETeranus LEGionis dom. Gyűjtemény, 1823. XI. kötet, 14. 1. n. sz. alatt. — B itn itz
< V O T LI B YOTum LIBens s Tud. Gyűjt. 1824. I. 79. és u. o. 1829. EH. 59. — M ommsen
C. I. L. ü l. i. 4187. Petrédy gyűjteményéből valónak állítja
s. O L V I T OLVIT.
H ormayr után, Archív. 1823. 71.) R.
I r o d a l o m . Kiadtam az Archaeolog. közlemények VI. köt.
185. 1. 99. sz. a. több eltéréssel. — M ommsen, Corp. Inscr. Lat.,
III. 1.4307. ezen olvasással: 1. . . L ; 2...... N S-S P ;3 . AEL-
RAEP stb. E Q V IT E S C O H O R T IV M . — S E R E G B E L I L O V A S O K .

166. Szám. XXVIX. Tábla.

164. Szám. XXVI. Tábla.
OPLVS LAECOPYS hadastyán sírköve. AYRELIVS YINDEX, I-ső THBÁKOK-féle COHORS LOYASá-nak
sírköve.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 2,85; szél. 0,78. Mezőny; mag. 0,83:
szél. 0,53. Betűk: mag. 0.075— 0,05.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,08; szél. 0.93. Mezőnyben: mag:
I .e llie ly . Találták 1790. körül a kömlödi (Tolna m.) Bot-
0. 31. szél. 0,83. Betűk : mag. 0,07.
tvánsáncz, hajdani római castrum alatt, onnan Högyészre, gróf
L e llie ly . Ó-Szőny.
Apponyi Antal kastélyába vitték; átengedte a nemes gróf a n.
É s z r e v é t e le k . A nagyon sérült emlék négy osztálylyal
múzeumnak egy mérföldoszloppal együtt 1815-ben.
b irt; az 1-őn két alak mellképe volt kivésve, jobbra a nő, balra
É s z r e v é t e le k . A ketté tört kő, bár müvezete barbar, még­
fé rje ; a 2-dik keskeny mezőnyben látni két alakot, a lovon ülő­
is könnyüdeden van tartva. A felső osztály fülkéje fölött homlok­
nek teste felső része hiányzik, az előtte jobbra álló katonát a
zat képeztetik, melynek mélyedésében a keresztbe vetett farkú
nagy kerek paizs majdnem egészen födi. A vésés igen kezdet­
két delfin látható. A középső osztályban a halott tűnik fel durva
redőzetü öltönyben, alul pedig következő irás foglaltatik. leges és durva, úgy, hogy a tárgyak meghatározása némi ügyes­
séget kíván. A női mell kidomborodása. és vállain üllő szalagok,
F e lí r á s : O lv a s á s :
valamint a férfi kezének vésete ellentétben vannak a 2-dik osz-
1. O P L V S LA E OPLVS LAE t ily esetlenségével. Ezek alatt a felírás ép lapja jön, mely alatt
2. P O C V S VOLS POCYS VOLS még egy 4-dik külön kerettel birt írásos osztály következett,
mely valószínűleg a második osztály másik katonájára vonat­
3. E T I S F A E X I L ETIS Filius, AEXIL
kozott.
a V A S ; V E T- A N N VAS, YETeranus ANNorum
A véső a másutt szintén előforduló hibába itt is esett, midőn
5. Lili STÍ P XXI X- L ili, STIPendiorum XXIX a I vonással ellátott I-t T-nek véste.
e. H S E Hic Situs Est.
F e lír A s : O IvasA s:
7. L P E T I L L I V S C- Lucius PETILLIVS, Ca ii
s. F • H E • P O S Filius, HEres POSuit. D M Diis Manibus

1. AVREL VINDEX AND a y r e l íu s yl\i»kx. AXD

I r o d a l o m . Kiadta Miller (A. M. N.), 246. 1.32. sz. a.) több
2. AVTONIA’ EQ COH T «c aytonia, EQue* coHortis i~
eltéréssel.
3. TH R ACANXXXXVAV THRACum. ANnorum XXXXV A Y
K atancsich (I. A. G. V., I. köt., 430.1. ccccxxn. sz. a.).
Koller (Prolegomena p. 54.). 4 RELIA AMMA relia amma.________
M ommsen (C. I. L., DL. I. 3322.).

I r o d a l o m . Közlötte M iixer (A. M. N. 245. 1. 31. sz. a.)

— M ommsen C. I. L. ü l . i. 4316. a 4. sorban AMMIA-t olvas, és a
165. Szám. XXVIII. Tábla. tagozaton : F F 1 SÁRI, de ezen olvasásról mondja; V. ul­
C. IVLIVS IVLIAXVS hadastyán sirtáblája. timus non satis certae lectionis est, et hodie calce obscuratus.
J e g y z e t e k . A más emlékekből is ismert Cohors I. Thrannn
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,70; széles : 0.45. Mezőny : mag.
hosszú ideig alsó-Pannoniában állomásozott. Andoutonia Fdső-
0.55. Betűk : mag. 0,03.
Pünnonia egyik városa, melyet Ptolemaeus (II. xv. 4.) igy e m lít:
■a1
“1h e ly . Sabaria. A múzeumba került 1823-ban jan. 2-án
'AvSavTÓvioY. E város a mai Séitaijevo-val esik össze a Száva
Farkas László gyűjteményével.
mellett Horvátországban. (1. Kenner Noricum und Pannonia,
É s z r e v é t e le k . A lap felső része két darabra van törve, de
36. és 124. 1., és alább a 169. sz.)
azért a felírás hiányzó betűjének visszaállítása semmi nehéz­
séggel nem jár.

V.
 92

167. Szám. XXVIII. Tábla. egy réteg mészszel van egészen bevonva. A díszítésre régente
alkalmazott színek ezek: a fekete a betűkre, a főtagozatok szélei
Á MAVROSOK COHORS MILLIARIA-ja egyik veteránjának síremléke, és az ormozat belső czifrázata; a kék az iráslapra, a zöld pedig
felállítva a NORICVSOK C'ohorsának egyik katonája által. a párkányzat ágait és az oldalokon, hosszában álló thyrsusok
leveleinek színezésére.
M é r e t e k . Egészben, m. 1,26; sz. 1,12. Mezőny : m. 0,66; sz. Ámbár, hogy a betűk meglehetősen egyenetlenek, és nem
0,74. Betűk : m. 0,55.
eléggé pontosan állanak a vonalok között, még is jó korból
L e l h e l y . Találtatott pinezeásás alkalmával 1863-ban Buda- valók, és a pannoniai északibb tartományokban aligha jobban
Vflakon (Neustift) Weigand Ferenez molnár mester az ország­ feltalálhatok.
úton fekvő 240. sz. házában. Elhozták a múzeumba 1866-ik év
F e lir& s : O lv a s á s :
febr. 28-án.
É s z r e v é t e l e k . Hiányzik az emlékkő felső, domborműves i- N I G E R NIGER
része, és a felírásnak első sora, mely a nevet tartalmazta, alul a kő a- B A T A R O JBATARO
csappal van ellátva, és ennél fogva kőtalapba volt bele eresztve.
3- N I S • F • S V E NIS Filius SVE
F e lí r á s : 4- I T R I V S ITRIVS,
s- E Q V E S EQVES
i N V S E X C o H * (X )/ A V R o e- A L A A R A ALA ARA
2. R V M V I X I T A N N o S L X 7. V A C O R v M VACORVM
s. c l a v i t a l i a n v s M l 8. A N N • X X X v i I ANNorum XXXVII
*• C O H N F I L I ' S ' E F L M A R 9- S T I P E N D I O STIPENDIO
5. C E L L A - C O N I V X P O S V f sic i». R V M ■ X V I I RVM XVII
e- jE L I V C V N D I A N ' S jE L n- H • S • E S T Hic Situs EST
7. V A L E R I A N A M I L I T E S - ia- M A R C E L L V S E T MARCELLVS ET

O lv w s á s : is- P V B L I V S C O N S O B PVBLIVS CONSOB

i4. R I N I ID E M H E R E RÍNI id e m h e r e
[Claudius............ vetera]
i. NVS EX COHorte milliaria MAVRO is. D E S P O S I E R V N T DES POSIERVNT.

a. RVM, VIXIT ANNOS LX.

I r o d a l o m . Koi.lkr Prolegom. in hist. Épp. 5-Ecclesiensis.
s. CLAudius VITALIANVS MILes
63., kinek Kertiza sirmiumi püspök küldötte. — Közlöttem Ar-
«. COHortis Noricorum, FILIVS. ET FLavia MAR
chaeol. köziem. V II. 187. 1. 1002. sz. a. — M ommsen, C. I. L.
s. CELLA CONIVX, POSVIT.
HI. i. 3286.
«. AELius IVCVNDIANVS, AELius
7. VALERIANVS MILITES.
J e g y z e t e k . Eddig az Aravacorum-ok két szárnyát, ala
I* és ala H*-t ismertük. (1. Orelli-Henzen, az elsőre nézve 2153,
I r o d a l o m . Közlöttem az Arch. köziem. III. köt. 153. 5428. 5430. sz. ; a H-ikra nézve 5428 és 5430. sz.) — Az 5— 7.
lapján, a hol JC áll JEL helyett.— Mommsen, C. I. L .HI. i. 3545. sorokat igy kell olvasni: , eques ala (és nem alae)‘ „ lovas az
J e g y ze te k . Az 5-dik sorban POSVIT áll POSVERVNT diák egyikében" stb. — Fel fog itt tűnni a Bataro-ié\e barbar
helyett. Cohors milliaria Maurorumról 1. Orellit 3401. sz. Katan- név, valamint a posii alak posui helyett, bár amaz is többször
csich i. m. I. 542.1.— Roller Proleg. in. Hist. Épp. 5 Eccl. 51. 1. előjön a felírásokban. A Sueitrius személynevet illetőleg, melyet
és fennebb 18. sz.— Cohors Noricorumról szintén Orelli-Henzent talán Sueltrius-nak is lehetne venni, némileg az alpesi népek
5428. 5430. sz. neveihez közelit, t. i. Suelteri (Plin. l’ anc. in. v. (ív) 5.) Sdteri
Equites Cohortium a 18. sz. a. fordulnak elő. (Tab. Peuting. II. A 2-ik kiadás Desjardins Ernőtől, és 6. 1.
col. Hl. 16. sz. a. foliobeli szövegben vagy 34.1. de la Geographie
de la Gaule d’aprés la Tab. de Peuting.) 2-or Suetri az alpesi
trophaeumon (Plin. Tánc. m. xxiv. (xx.) 4.)
E Q V IT E S A L A R V M . — S Z Á R N Y B E L I LO VASO K.

168. Szám. XXIX. Tábla.

169. Szám. XXIX. Tábla.
MGER SVEITRIVS, az Aravakok egyik szárnyából való lovasnak
síremléke. BONIO, ALA FROXTONIANA-ból való lovasnak síremléke.

M é r e t e k . Egészben, mag. 1.50; szél. 0,52. Mezőnyben: mag.
0.85; szél. 0.36. Betű k: a 7 első sorban 0,065; a 8-ikban 0,05; a 11-ik-
ben 0,065; 11— 15-ikben 0,035.
■.e l h e l y . Eszék; találták 1800-ban, állott az alsó-városban, a
havi Boldogasszony temploma mellett. A m. n. múzeumnak aján­
dékozta 1867. april 25. Malesevirs Sándor székesfejérvári ügyvéd.
É s z r e v é t e l e k . Nem tagadhatjuk, hogy ezen csinos, egy
részben sziifezett emlék, a mi jó fentartását illeti alja körüli sérü­
lését kivéve, a legépebbek közé számítandó, főleg ha a felírást
vesszük tekintetbe. Az alsó osztályban durva munkával kivive
látjuk a lovast, melynek azonban feje eltűnt. A kőlap talapzata
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,95 ; szél. 0,86. Mezőny : mag.
0,57 ; szél. 0.59. Betűk : 1— 2. vonalokban 0,06 ; 3— 4-ben 0,055, a
kk. 0.05.
É s z r e v é t e l e k . E durva müvezetü emlék a betűk alakja
után ítélve a 2-ik század 2-ik felébe látszik tartozni. Az egész
három részre van felosztva; 1. az ormozatban egy virág fordul
e lő ; a 2-dik négyszögü keretben látjuk az emlék lovasát egész
fölszerelésével; a 3-ik részletben a felírás foglaltatik a 3 utolsó
betűt kivéve, melyek a talapzatra vésvék.
A lovasnak katonai felszerelése igen érdekes, minthogy,
eltekintve a véső gyakorlatlanságától, az alaknak és lovának

V.
 hibás rajzától tanulságos részleteket ismertet meg a lándzsáról, F e lír á s :

a paizsról, a nyeregről, stb.; melyek a művészettel semmi össze­ 1 ...............O M .\E N

köttetésben nincsenek, sőt épen más gyakorlottabb véső dolgo­ 2 ...............O • M I L- L E G
zatáról rendesen hivebbek szoktak lenni.
3 ............. S T I P X X I I -
4. E T F L A G E M E L L E
F e lir & s :
s. C O N I V G I - E I V S I V L
i - T F B O N I O - Q VI I e. A M P L I AT V S L I B P A
2. N D A V T O N I A 7. T R O S B E N E ME
3- E Q V E S A L A E - s. R E N T I BVS ET-IVL
i- F R O N T O N I N A E 9. M A X I M V S M IL- L E G II A
s. T V R I N G E N V I O lva sfts:
e. A N X X X I I I I S T I P X V I
i. [Caio Iulio] OMMEN
7- H • S ■ E - C A M P A N V S S
s. [TIAEjO, MILiti LEGionis
8ic 8‘ L Q V E S A Le EI V N D E H E R E S 3. [I. ADiutricis] STIPend. XXII,

T • M • R - sic 4. ET FLAviae GEMELLaE,

5. CONIVGI ETVS IVLius
O lv a s á s : «. AMPLIATVS, LIBertus PA

i. Titus Flavius BONIO QViRIna tribu, 7. TRONIS BENE ME

a. ANDAVTONIA, s. RENTIBVS ET IVflius]
s. EQVES ALAE 9. MAXIMVS MILes LEGionis II. Adiutricis.
*■ FRONTONIANAE
I r o d a l o m . Közlöttem (Arch. köziem. V L 99. 1. 797. sz. a.)
s. TVRma INGENVI,
— M ommsen C. I. L. ü l . l 3552.
«. ANnorum XXXIIII, STEPendiorum XVI.
J e g y z e t e k . (A körülmények, melyek közt e felírást má­
7. Hic Situs Est. CAMPANVS
soltam, az előforduló hibákat menteni fogják. A felállított emlé­
s. EQVES A LaE EIVNDEm HERES
keket kényelmesen vizsgáló, tisztitó, és hetekig tanulmányozó
Titulum Memoriae Posuit.
tudósnak könnyű ott a hibákat kijelölgetni, hová az emlékek nem
csekély fáradozásaim és áldozataim után kerültek; de hogy a világ
I r o d a l o m . M ommsen C. I. L . ID . i. 3679.
tudja, hogy ezen előnyt vagy hátrányt kellőleg méltányolhassa,
J e g y z e t e k . Flavius gentiliciumnak F-fel való rövidítése és a hiányokat ne egyedül tudatlanságnak, vagy hanyagságnak
szokatlan. A halott Andautonia, Pannonia-Superiorbeli város­ tulajdonítsa, ezen megjegyzést szükségesnek tartom.) R.
ban ; ma Séitarjevoban született. — Az említett A L A FRONTO­
NTANA sokáig Daciában Alsó-Ilosván feküdt, hol tőle sok emlék MILITES LEGionis II. ADIutricis még előjönnek a 24, 44, 45, 142
van fentartva; teljes ezime ez : A L A F TVNGRORVM FRONTO- és 158. számok alatt.
NIANA.
A tulajdon név BONIO-onis a római hangzásuaktól eltér.
M ás L E G I O B E L I K A T O N Á K .
LÉG. I. ADIutricis 1. a 20. és 153-dik számot.

P E D IT E S . — G Y A L O G O K .
M IL IT E S L E G IO N I S IV “ F L A V IA E .
M I L I T E S L E G IO N I S I I * ' A D I Y T R I C I S .
II- ik SEGÉD L E G IO B E L I KATO NÁK. 171. Szám. XXIX. Tábla.

170. Szám. XXIX. Tábla. SEPTIMIVS V ICTO RIW S, aquincumi DF.CVRIO neje POTEXTIXA
és TEXAX LEGIO-beli katona síremlék-töredéke.
C. IYL. OMMEXTIAEVS legiobeli katona és neje FLAVIA GEMELLA
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1-24; szél. 0,88. M ezőn y: mag.
sirtáblája.
0. 80. szél. 0,70. B etű k : mag. 0,04.
L e ll ie ly . Ó-Buda; ,AQVINCVM‘ téglagyár területén. Beho­
M é r e t e k . Egészben, m. 1,06; sz. 0,90. Mezőny : m. 0,58; sz.
0,60. Betűk : m. az első sorokban 0,04 ; a három utolsóban 0,03. zattam 1869. február 9-én.
É s z r e v é t e le k . A töredék, melynek kirugó részei mind
L e ih e ly . Találtatott 1865-ik év november 23-án Ó-Budán
lefaragvák, valami épülethez volt felhasználva. íg y a felső keret
R ech en stein özvegy szőllejében, majdnem szemközt a vámházzal,
közt létezett alakok is minden nyom nélkül tűntek el, és csak a
a domb közepe táján.
durva vésésnek helyei láthatók.
É s z r e v é t e le k . Ezen igen sérült emléktábla, midőn talál­
tam, jobb karban volt, ugv, hogy a behozatal alkalmával a felső F e lí r á s : O lv a s á s :
jobb csúcsnak le kellett törnie és elvesznie. A három első sor
elejének pótlása, közlésem nyomán történt. A felírás feljegyzése 1. SEP V I C T O R I N O SEPtimio VICTORINO

csakugyan nagyon hideg és alkalmatlan időjárás közt történt a 2. 0 DEC C O L A Q defunctoDECurioni COLoniae AQuinci

szőlő sáros árkában. 3- E T P O T E N T I N E ET POTENTINaE (coniugi)

A tábla alján előforduló lyukak természetesek, és már a fel­ 4. E I V S • E T T E N A C I e iv s , e t t e n a c i
írás vésése előtt létezvén, kényszerítők a vésőt, hogy azokat 5- M I L' L E G F 111 sic . . . . M ILiti LEGionis Ilii.
kikerülje, és az egy szóhoz tartozó betűket szétszórja, mig ellen­
kező esetben a kicsorbultaknak el kellett volna tünniök.
24

V*

M I L I T E S L E G IO N I S X I I I . G E M IN A E .
172. Szám. XXIX. Tábla.
COMMINIA VALAGEXTA, és fla TARTONIVS SECVNDIANVS a X I I I I .
iker-legio katonájának stb. sirköve.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1,50; szél. 0,78. M ezőny: mag.
0,59; szél. 0,57. Betűk : mag. 0,04— 0,03.
L e ih e ly . Szombathely, hol Hormayr szerint a Petrédy-féle
múzeumban állott, és onnan 1829-ben Pestre került.
É s z r e v é t e le k . A múzeumi emlékkövek közt részleteiben
való kivitelre, valamint azoknak összhangzására nézve ezt az
elsők közé kell számítanunk. — Ezen esetben a főbb alakok
mondva látszanak készítve lenni, valamint a homlokzat, a
mélyedések alakjai, és a közép keskeny párkány, melyek a
gyakran e helyen előjövő, igen élénk vadászati jelenetet ábrá­
zolnak, szerencsésen vannak tárgyalva. A fődiszt képezi a
homlok-orom kedves és eszélyes elrendezése által.
Ámbár a kő két darabból áll és a jobb oldalon a felirásos lap­
ban a 4. és 5. sor kezdetéből néhány betű hiányzik, az egésznek
értelmét mégis vissza lehet helyezni.
Felir&s:
D _____________________________ M
1. C O M M I N I A V A LA
2. C E N T A N V • F ■SI BI
3. T A R T O t f O - S E C V N b
4. ///// /// X í ITT G • D
5. / / / c T O I N • E X P E D I f
e. O N E I N C O N P A R A B 1 L I
7. P I E T A I N XXV M A T E R • I N-
8. F E L I C I S S I M A - T • T A R * F I N I Í
». A N O ' D A I B E R I VET N L * •T
io. C O M - O P T A T O - M L - L X I I I I N -
O lv a s á s :
Düs Manibus
i. COMMINIA V A L A
a. GENTA ANnorum Viva Fecit SIBI, ET
s. TARTONIO SECVNDI
4. [ano, militi Legionis] XIIH Geminae, DE
». [fun]CTO IN EXPEDITI
«. O N E ; INCONPARABILI
7. PIETATE, ANnorum XXV, MATER IN
s. FELICISSIMA ET TARtonio F IN ITI
». ANO DAIBERI VETerano ANnorum LXX, ET
io. COMminio OPTATO, M ILiti Legionis XIIII. ANnorum . . . .
I r o d a l o m . Birorrcz Tud. Gyűjt. 1824. L, 88. és 1829. HL,
59. 1. felső töredékét közié; az alsó Röppennél van Schneider
irataiból.
H ormayr Archív. 1823., 41. 1.
M ommsen Corp. Inscr. Lat., HI. I. 4184.
J e g y z e t e k . Az ismertetett műtárgyat, mely együttesen
sir- és emlékkő, emelé Comminia Valagenta még életében magá­
nak, mert évei nincsenek k itéve; (de azoknak hely sincsen hagyva,
hacsak arra nem számítottak, hogy kimúlta után a V -F -S IB I
helyébe az éveket bevéssék ?) és Tartonius Secundianus fiának,
ki mint a X I I I . Legio Gemina katonája hadjáratban meghalt.
94
j Emelé továbbá maga és férje Tartonius Finitianus Daiber szá­
mára, valamint bizonyos, még élő Comminius Optatus, ugyan­
azon legiobeli katona emlékére, ki valószínűleg Comminia Vala-
genta atyja vagy fivére lehetett.
A C O H O R S - ok K A T O N Á I .
173. Szám. XXX. Tábla.
A Cohors I. Vindelicorum egyik katonájának sírkövéből való
töredék.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,64; sz. 0,47. Mezőny : m. 0,02; sz.
0,34. Betűk : m. 0,065 az első 3 sorban.
L e ih e ly . Ó-Buda.
É s z r e v é t e le k . E kőnek jobbik felénél valamivel több
maradt fen, mig különben köröskörül csonkittatott. Alul szabály­
talan mélyedésben katonai alak tűnik fel, eléggé kezdetleges vé­
sőtől ; a harczos jobbját feltartja mintegy gerelyt hajítva, balját
i paizs födi.
F e lir A s :
i- F - N A I . . . . Filio N A I [militi cohortis]
2. i - v ío 1« VINDElicorum [Annorum]
' I • 3. X X V I • S T . XXVI S[tipendiorum] . . .
4. LY A E N V o . . LYMENVS .............
E 5. I ^ P P R O C L NEPoti PROCLus . . . .
o- F H T Filio Heres T itu lu m ...........
I r o d a l o m . M ill e r (A. M. N. 248. lapon) úgy adja, hogy
e kőre alig lehet ráismerni. — 1. sorban csak N AI-t; a 6-ikban
csak H -t olvasok. Fecit Hunc Titulum is állhatna.
M ommsen C. I. L., IH . l 3562.
J e g y z e t e k . A Cohors I. Vtndelicorum-ról 1. Orelli-Henzen
6858. sz.
Más cohorsok-beli katonákról 1. a 129. és 167-iki számokat.
EX PEDITIBVS, L II. okm. 183— 183“ • sz. 1. küllapon, 28-ik sor,
és a 2-dik bellap, 28. sorában.
174. Szám. XXX. Tábla.
Egy KATONA-LAJSTROMOT tartalmazó töredék.
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,60; szél. 0,58. M ezőn y: mag. 0,40;
szól. 0.55. B etű k: mag. 0,02.
L e ih e ly . Találtam az ó-budai plébánia konyha-kertjében,
hol lépcsőül volt alkalmazva. Behozattam, mint Brunner János
esperes úr ajándékát a múzeumba 1868-ban november 4-én.
Észrevételek. E töredék, melynek csak felső keretrésze
van épségben, az Antoninusok korabeli igen apró betűkkel bir,
és valószínűleg Marcus-Aurelius idejéből való. A betűk egy része
az idő, de még inkább az emberek lábai által annyira eltűnt,
hogy még nyomukat sem lehet kivenni. Az utolsó sorban kettős,
igen zavart betűk látszanak, melyek egy régibb írás fölé való
vésetéstől származnak, és minthogy mind a két sor egyenlő
mélyedést! betűkkel bir, igen nehéz megfejtésü. — A rajzban a
két sor különféle színnel van kitüntetve, mert különben megfej­
tésük épen lehetetlen volna.
 F e lí r á s : F e lí r á s :

i - ........v. L A) I N V S F E L I X A ............... 1. F R A N C V S EG O C IVES R O M A N V S M ILES IN

2. . . . F I R M A N V S V A L L V C ......... A R M IS *
s. . B L O P T A T I V S F L . . . Q V I N.... 2. E G R E G IA V IR T V T E T V L I B E LLO M E A D E X ­
T E R A SEM ER *
*• A V R - M A X I M V S ' AVR F E S T I ........
s- A V R -F k . M t f A N V S • A V R P R I M A ........ O lv a sá s:

fi. f l v i c t o r M v s - CAVD . . . . . C V . .... i. FRANCVS EGO CIVES ROMANVS MILES IN ARMIS

7. A V R - \ L E S r I N V S - S E P V A .E R I A ......... a. EGREGIA V IR TV T E T V L I BELLO MEA DEXTERA SEMpER.
s. s e p m x M a n v s a v r ........... T .........
I r o d a l o m . A fenebbi lelhely ismertetését HAtFLER-nek
9- AVR-SXVR N VS A V R . . I V S T V .....
köszönhetjük, ki i. munkája Skizzen IH.39. lapján c) alatt felemlíti.
10. I V L - S i B N N V S • Q\S AVR AE R C V U A I
Meg van Kiss F erencz jegyzeteiben, és
11. V L P S A k A T O R N T / / / M A .IN I A N V M ommsen , Corp. Inscript. Latin. Ü L i. 3576.
‘^ V R M A X IM O R V M PO S J e g y z e t e k . A kövön minden barbarkori; a diszitmény, a
b f / F O N T O N E F V B E V O (?) betűk, a latinság, a versmérték; mert úgy látszik vers akart az
egész lenni, bár a 2-ik vers hét lábra nőtte ki magát. MEA DEX-
O lv a sfts :
TElRA itt meam dexteram helyett á ll; a SEMER szóban pedig a
i ........... c]LAVD IANVS FELIX A. . . . . P -t a véső vagy kihagyta, vagy elfelejtette.
2. . . . FffiM ANVS VALeriu8 LVCanus
s. [P V ]B L üíub OPTATVS FLavius QVINtus V II
4. AVRelius MAXIMVS AVRelius F E S T I. . . .
s. AVRelius FIRM INIANYS AVRelius PRIMANus 176. Szám. XXX. Tábla.
6. FLavius VICTORINVS CAVD . . . C V . . .
t. AVRelius V ALE NT INVS SEPTimius VALERI Anus PONTIYS katona sírkövének töredéke.

s. SEPTimius MAX1MIANVS AVRelius . . . . T

M é r e t e k . Egészben, m. 1,18; sz. 0,57. Mezőny : m. 0.69; sz.
9. AVRelius SATVENENVS AVRelius IVSTV . . 0,87. Betűk : m. 0.065.
10. IVL1VS SABINIANVS Quaestor VEtera- AVRelius MERCVRIALIs
É s z r e v é t e le k . Ezen tábla függélyes felét teszi egy sir-
11. VLPius SALINATOR norum ANToning MARINIANVs
lapnak, melynek épen érdekesb, jobb része, hiányzik. A betűk a
12. VR MAXIMORVM POSuerunt FONTONE FVBEVO (?) 3-ik századot jellemzik.

I r o d a l o m . (Közlöttem Archaeol. közlemények III. kötet, F e lír á s : O lv a s á s :

154. lapján hiányosan, mivel azon helyzetben és állapotban,
melyben a követ találtam, igen nehéz volt vele boldogulni. Jelen­ M [Diis] Manibus

leg az utolsó sort így olvasom : 12* HONORI EORVM 12b AVR 1 .......................... P O N T I .......................... PON
M AX IM VS EX 70 POS, talán E X VOTO POSuit? — M ommsen C. I. 2 ......................... M A S T k ......................... MAS
L. III. i. 3591. sz. a. ezen észrevétellel: descripsi, ut potui, et 3 .......................... I S T EN) I <> [Annorum]I STiPEND
loco impeditus, et festinans, közli.) R.
4 ............................ A R ' A Q V (rum]AR AQV
J e g y z e t e k . E táblán katonák lajstroma foglaltatik, kik 5. . . . 1R I ' B E N E .............patjRI BENE
nemzetségi nevük rövidítésével és vezeték-neveikkel elősoroltat­
6 ............................ P 'P P O S v [merito] Propria Pecunia POSVit
nak, előnevek nélkül. A vezeték-nevek első betűi, és az utolsó
7 ...... V M 6 titulYM.
betűk, az utóbbiaknál néha nagyobb hézag közbeesésével egy
függélyes vonalban állanak, mint ez másutt is szokás. íg y Duel-
Iro d a lo m . M ommsen Corp. Inscrip. Latin. 1873. III. i.
liusnál, in Lucubratione Epistolari. 1733. Norimb. a cillei kövek
3682.
közt a 8 -d ik ; hasonlólag egy gyulafehérvár-in M ommsen, III. i.
1189. és 1190 és egy savaria-in, u. u. 4150. — IVL(ius) SABINI­ J e g y z e t . A 4. sorban világosan AR á ll; talán C • AR
ANVS után a 10. sorban használt Q(VE) kétségkívül ezt teszi: (custos Armorum ?); Mommsen a két utolsó sorban POSv erYM,
Q(uaestor) [VE](teranorum). Desj. po8uerVNT helyett olvas.

Milites H istrici a 129. sz. alatt említetnek.

A 67. sz. és a VII. katonai okmányon 189. sz. a. első bellapon 11.
175. Szám. XXX. Tábla.
sorban PEDITES SINGVLARES BRIT ANICI fordulnak elő.

Etil KATONÁRA VONATKOZÓ EMLÉK-FELÍRÁS.

ARMATYRA.
N lé r e te k . Mag. 0,58; szél. 2,88. M ezőny: mag. 0,34; szél. 2 m. L. a 88. sz. és a cserép feliratok közt 262. 263.
B etű k : mag. 0 ,10.
I .e lh e ly . Ó-Budán, egy malom építésénél 1844-ben talál­ E V O C A T I.
ták ; az ó-budai korona-jószágigazgató ifj. József főherezeg-nek, 144. sz. a.
ez pedig a m. n. múzeumnak ajándékozta. PRO BATVS.
É s z r e v é t e le k . A két részre törött emlékkő valami na-
gyobbmérvü temetkezési építmény részét tehette. A vörösre D IS C E N T E S .
festett betűk alakja a hanyatló korból való, főleg a F és N 144. sz. a.
idom csak az V -ik század kezdetén találtatik.
24»

V*
 M Y L IO N E S . — Ö S Z V É R H A J T Ó K . F e lí r á s : O lv a s á s :

1. I N O ' M I L ' [Valerio MAXIM] INO M ILITI

177. Szám . X X X I . Tábla.
2. T I P •X X X I I I [ANNorum ST] IPendiorum X X X III,
SEPr. COLONVS ATTVSON!VS öszvérliajtó siremléke. 3. E -V A L E R I I . . . . ........... et] VALERIAE j

M é r e t e k . Egészben, m. 1,30; sz. 0,76. Mezőny : m. 0,25; sz.

i. I L I A E E I V S . . . ............. « ] LIAE EIVS
0,52. A betűk közép m. 0,05. 5. É V A L- M A X I ____ ............. et] VALerio MAXI
L e l h e l j . 1869-ben találták a VTCTORIA nevű téglavetőn. 6. V IX • A N •V III minő .... qui] VEXit ANnos V III
É s z r e v é t e l e k . Ezen emlék ormozata csak egyik oldalon 7. M A X I M I N A Valeria . . . . M] AXIM INA
bir szarv díszítményével, acroteriumával, a bal oldali le van
8. EI T • 'E • F IL is - ... ........... pár] ENTibus ET FILIiS
ütve. Az iráslap is ketté van törve, és oldalain csonkítva. Jegyző­
9. M X - VAL ÉR - ... ................ ] M ET VALÉR
könyvemben a hely színén fölvett iráslapon 8 sor fordul elő, de
úgy, hogy a 4. és 5. sor betűi mind hiányosak. Az oszlopzat 10. l A N O - T - V Á io . . . . Valeri] ANO ET VALer
közti faragmány igen érdekes. 11. F I L I S - V I V T - i o. ................ ] FELIis VIVis ET

F e lir & s : O lv a s á s : 12. R S I N O A L V M ... ..............u] RSENO ALVM

13. V F • C no et, si . . . .Bi] Viva Faciendum Cu-
D M Diis Munibus
1 - S E P C O L O N O SEPtimio COLONO

1 . A T T V S O N I ' attvsoni J e g y z e t e k . (Az ALVMNVS és ALVMNA szókat különféle

3. O M V I O N I O 0 MVLIOXIO
a i v1 i v i Y ...
5. c oN I V G I C A cONrvGi ca
6. R I S S I M O • RISSIMO
7. EX S V O / C l T EX SVO FeCIT.
J e g y z e t e k . Mulio, öszvérhajtó, szekerész katona, (?) mint a
név mutatja, a hadsereg társzekereinél volt elfoglalva. Erre
emlékeztet az ostor, mely az emlék párkányára van vésve ; erre
a kerék is. Ezt nem tartom, mint Desjardins úr, valamelyik had­
test, legio vagy csapat jeleül veendőnek, mivel hasonlókat a
Notitia dignitatum- bán látunk lerajzolva. A z említett je l igaz a
sagittarii ledi testületéhez hasonló, ugyanazon .számú küllővel,
(1. Böcking, I. 34. 1. 6. vignetten) és ezen képnek más példányait
is biijuk a felirási emlékekben; p. o. Valerius Thiumpus emléke
rajzán, 1. Bemer L. Inscript. de Troesmis 28. 1. 23. sz. a. (M ivel
azonban a felírásban a hadtestnek, melyhez Colonus tartozott,
semmi említése, azért a kereket csak foglalatossága jeleül veszem,
mint hasonló jelek más sírköveken is előjönnek. így Gruternél,
Pag. DCXL. 1 1 . . . CVLTRARI hamvainál két kés van ki vésve;
az ács-szerszámok u. o. DCXLIY. lapon az 1. 2. és 3-ik számnál
láthatók; DCCCCXLYÍI. 7. kulcs és szekrényke fordul elő, stb.
és pedig annál inkább, mert a COLLegium MVLionum ET ASIXA-
Riorum-ot Mommsen Inscr. Neapol. 391. lapon, valamint Orelli-
Henzen Ü L 555. 7206. sz. a. is nem a katonai, hanem a polgári
foglalkozások közé sorozták. A 3-ik és következő sorokat igy
olvasom; MVLION1 QVI VIXIT A > .................. AMMV///.) R.
ALVM NL — N EVELTEK, ÁPOLTAK.
f értelemben veszik. Már Traján mondja Pliniushoz irt levelében :
liberi nati, expositi, deinde sublati a quibusdam et in servitute
educati (Traj. epist. ad Plin. 1072; és Orelli 2795. sz. a.) Itt
tehát az alumnus az alo, táplálok szótól vétetett; (öpe.Trot).
Vannak azonban Alumnusok, interdum ingenui, ab aliis benigne
educati; (1. Orelli a kk. számokban; és ilyenek a családok tagjai
gyanánt tekintettek. — Hogy az ALVMNVS kifejezés nem volt
lealacsonyító kitűnik u. a. Orelli EL 90. 1. álló 3397. számú
felírásban : C • SCABIO CALENSI ACCENSO DRVSI CAESAR •
ET ALVMNO LÉG • VŐ • DECVR GERM • ATQ •ASIAT • BELLO j
MVRAL • COR • DON • VIR FORTISS • stb.) R.
S A L A R A R II.— F I Z E T E T T M UNKÁSOK.
179. Szám. XXX. Tábla.
CLAVDIVS FV STIRIO I. Legiobeli katona, és AVRELIVS EVTYCHES
ugyanazon legiobeli SALARARIVSA által emelt fogadmányi kö.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,62; szél. 0,30. Mezőny : magas
0,80; szél. 0,80. Betűk : 1. sorban 0,04, 2-dikban 0,085, a kk. 0,03.
L e l h r l y . Ó -Szőny; Borbély József ajándéka.
É s z r e v é t e le k . Ezen emléken hiányzik a párkányzattal
együtt az istenség, melynek szentelve volt, neve; minthogy ezt
rendesen a felső szijtagra vésték. Egy csorba által eltűnt az
első sor első betűje is, mint az elébb említett katonának elő-
neve. — Az első sorban a FVSTIR IO Desjardins-féle olvasás
ellen lehet kifogást tenni; de e tévedés egy régibb irás nyomai
miatt történt.

178. Szám. XXX. Tábla.

Felirft*:
VALERIVS M AXIM INTS katona, ennek családi» és egy ALVMNVS
síremlékének töredéke. i... C L P V S 1 N . . . CLaudius PVSIN
a. N I O M I L L E G NIO MILes LEGionis
M é re t e k . Egészben, m. 1,51; sz. 0,66. Mezőny : m. 1,25; sz.
s. I A D T A V R EV I. ADiutricis ET AVRelius EV
0,87. Betűk : m. 0,055.
L e l l i e l y . Találták 1870. april 3-án az ó-budai szeszgyár ♦ T Y C H E S A L TYCHEa SALararins

területén, a 41-ik számúval együtt. Behozattam april 14-én. s- LEG SS CVM SV LEGionis Supra Scriptae CVM SV
É s z r e v é t e le k . A kőtábla csak fele egy régi siriratnak, e- I S •V • S • L- M IS, Votum Solverunt Libentes Merito.
melynek épen érdekesb része a függélyes ketté darabolás által
enyészett el, és a táblát magát valószínűleg valami építményhez I r o d a l o m . T orma kézirata. — Rómer F lóris Arch. közi. VI.
használták. A baloldalon a keret le van faragva, eredetileg ide 185. — M ommsen i. m. 4308., ki ugyanott : Eutyches dl . . . .
oda hajlangó borostyán, hedera-helixnek, leveles ágát mutatja. legionis stb. olvas.
 97

J e g y z e t e k . SALARARIVS legiobeli munkás, ki fáradozá­
sáért a légiótól dijt húzott. — Vájjon nem lehetne-e a 4-ik sort
igy is olvasni: EV TYCHES ALumnus? mert az S után is valami
mélyedés vagyon; vagy EV TYCHEs Signifer AL ? . . .
A Salarariusokra nézve Muratori MXLVI. 1. 5. szám alatt
ezt olvassuk:
D M
M • V L P I 0 • C • F I L
S P ORO M E D I C O A L A R
IN D I A N A E • E T H E R I A E
A S T O R V M • ET S A L E R A R IO
C IV IT A T I S P L E N D ID IS S IM A E
F E R E N T I N E N S I V M
V L P I V S P R O T O G E N E S
L I B P A T - B M - F -
Ezt Orelli-Henzen II. köt. 114. 1. 3507. sz. a. . lectionis mon­
strum‘ -nak nevezi, miért is inkább az idézett szerző 1092.
számára DIVO j CONSTANTINO AVGVSTO CORPVS SALA-
RIORVM POSVERVNT; hivatkozunk. Ugyan azon testület, de
különböző írásmóddal előfordul Orelli-Henzen 4071. sz. a. . . .
CENTVRIA CENTONAR . DOLABRAR • SCALARIORVM — és
4071. sz. a. CORPVS CORIARIORVM MAGNARIORVM •SALAIA-
RIORVM (sic), ha ezen különböző írásokat csak változásoknak,
de ugyanazon dolog kifejezéseinek szabad tekintenünk.
C A N A B E N S E S . — K Ü L V Á R O S IA K .
180. Szám. XXXI. Tábla.
M. FYKIYS RVFYS-nak űrére és a kölni polgárok CIVES AGRIP-
PIXEXSES TRAXSALP1XI által emelt siremléke.
M é r e t e k . Egészben,.mag. 2,10; szél. 0,82. M ezőny: mag. 0,70;
szél. 0,65. B etű k : első sorban 0,07.
L e l h e l y . O-Buda, a szeszgyár területén. Behozattam 1869.
február 9-én.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék el van törve, a bal oldalról és
alul le faragva, hogy egy összetákozott sir oldalául szolgáljon. A
diszitménv elég költséges és gondos; bár Ízlése a barbárság
befolyása alatti zamatot viseli. Az ormozat oldalait acroteriumok
díszítették, acrostolium-féle kacskaringokkal. A háromszög köze­
pét emberfej foglalja el, melyet oldalról egyegy madár csipked. A
felső mezőnynél válús oszlopok teszik a keretet. A nagy babér­
koszorú közepét sokszirmu virág foglalja el, alól több ideoda hajló
szalag tartja össze. A fenmaradt tért a koszorú és az oszlopok
közt a hullámzó tenger felé eviczkélő delfinek foglalják el, melyek
fark-uszóhártyain a koszorút tartó, sajátságos hajzatu géniuszok
állanak. — A közép képtábla helyén lombozatok nyúlnak el, vala­
mint a felsőben nem a halottak szobrai tűnnek f e l; oldalt pedig
keretül igen díszes leveles ágak hajlongnak. A felírás majd egész,
a balra hiányzó néhány betűt könnyen lehet pótolni.
F e lír á s : O lv a s á s :
1. M F V R I O P O Marco FVRIO, POfllia tribu]
2. R V F O - C A N A RVFO CANAbensi
3. E T M E M M I A E ET MEMMIAE
l SERVA N D E - C O SÉRV AND aE COn
- IV G I E lV S -S T A T I IVGI EFVS Sextus TATIus
c. C O N S T A S F R A T CONSTAnS, FRATer
E T FER E I V S F C ET HERes EIVS Faciendum Curavit
s. C I V E S A G R I P I N CIVES AGRIPpINenses
»• T R A N S A L P I N I TRANSALPINI.
J e g y z e t e k . Valószínű, hogy PO szótag az 1. sor végén
FVRIO után a nemzetséget jelenti és nem vezetéknév. Érdekes a
felírás azért, mert bizonyítja, hogy egy Visus Canabensium *)
keletkezett a II. LEGIO ADI. castra stativai közül Aquincum terü­
letén, mint hasonló Strassburg (Argentoratum) körül is volt a
Legio Angusta Octava-nak (1. Brambach Inscript. Rhenan. 1891.
sz. a.); Apulumnál a LEGIO VITT gemmának, 1. Mommsen i. m.
1008. 1100. sz., Instrum. Dacica 921., és XIX. 182. 1.; és Troes-
misben (Iglitza. közel Matchinhoz, Dobrudschában) az alsó moe-
siai hadsereg mellett (1. Renier Inscr. de Troesmis, 11. sz. 12.
és kk. 11. — M ommsen, i. m. 6166. sz. a. és — D esjardins E rn . lettre
a M. Henzen sur quelques inscript. inédites deValachie et de
B ulgarie; Annali deli Instit, di corrisp. archaeol. 1868. 78. 1.
88. sz.) — Canabae t. i. annyit tesz mint házak és boltok csoport­
jai az erődök előtt vagy bemenetelüknél — hóstát.
Ezen föltevés szerint M. Furius Rufus, neje Memmia Ser­
vanda, és egy méhbeli fivére S. Tatius Constans kereskedők
voltak az aquincumi Canaba-kban; voltak pedig Cöloniából
(Kölnből), mi a két utolsó sorban ki van mondva. A Trans­
alpini, t. i. a Cives Colonia Claudia Augusta Agrippinensium-ot
közelebbről határozza.
A 6-ik sorban CONSTANS állhatott; de mivel épen ottan a
kő ki van törve, erről bizonyosat nem mondhatunk.
*) Megvallom, hogy ezen igen elmés olvasás helyett CANNENA-
FATES-re (1. 183. szám, 6. sor. — Orelli 96. sz. — Katancsich I. A. G. V.
I. CANNANEF-re 361., 369. 1. III. A. és 470— 541. lapon) gondoltam;
mivel ezen CANNENAFATES Gennaniában tanyáztak, és az emléket
állitók is ugyanonnan valók voltak! — Municipium Canamemse-1, Orelli-
Henzen 3282. nem is említjük, mert tárgyunktól igen messze esik. R.

5. §.

h a d t e s t e k .
EXERCITTS PAXXOXIAE IXFERIOXIS. Alsó-Pannoniai hadsereg. LEGIO I. XORICORVM. Agyagmüvek felírásai. 268. sz.
L. 264.' sz. LEGIO II. ADIYTRIX PIA FIDELIS. 1. 98, 118, 119, és agyagm. felír.
271. 272.
LEGIONES. — LÉGIÓK. Legatus 1. 58. 125. sz.
Praefectus legionis „ 59. 181. .
LEGIO I. ADIYTRIX PIA FIDELIS. 1. Agyagmüvek felírásai 2
Procurator fabricae
Praefectus legionis 1. 63. sz.
Tribuni militum „ 14. 37. sz.
Centurio , 131. sz.
Centuriones primipili „ 52. sz.
Immunis „ 151. sz.
„ principes - 75. „
Frumentarius „ 153. sz.
Veteranus , 154. sz. Centuriones „ 132. „
Milites „ 20. 179. sz. Centuria „ 32. 138. sz.
25
 98

Optiones 1. IBS. sz. I r o d a l o m . Kiadta P áyb I ván (Arch. köziem.. I., 221. 1.
Optiones spei „ 25. „ 10. sz. a.) Eltérései ezek:
Custos armorum * 24. „
5. sorban anFRACTIS PORTICIBVS
Aquilifer „ 50. „
Duplarii „ 34. „ 6. sorban ADITIBVS . . . A- SREFECI
Signiferi „ 141, 150. sz. 7. sorban EX HIBER . . . INI . . SCEPISSE
Librarii „ 141. sz. 8. sorban M I L I ............................
Cornicularii legionis „ 65. „ 9. sorban P R A E ..................... ESIL V
„ praefecti „ 144. „
10. sorban ET • CVRANT • FRONTINI-t olvas. — Kiadta
Adjutor officii corniculariorum „ 142. „
M ommsen , Corp. Inscript. Latin., III. i. 3525. lapon; ki meg-
Immunis - 144. „
Beneficiarii legati „ 58. „ vallja, hogy kétszeri kísérlet után sem sikerült egészen elolvasni.
Frumentarii * 53. „ Eltéréseit itten adjuk: 6. sor : . . . REFICI
Veterani 1. 5, 26,156,157, 158, 159, 160. sz. 8. sor: MILCP I IIP II EAA IVLI
Milites „ 24, 44, 45, 142, 160, 170. sz.
9. s or: PRAE I V TL MS • SILVI.
Armaturae „ 88. sz.
J e g y z e t e k . Hasonló tartalmú, bár vizvezete'sre vonat­
Evocatus „ 144. „
Probatus „ 125. . kozik, a következő felírás: AQViEDVCTVM . . . . MVLTORá M
Discentes „ 144. „ INCVRI A DILAPSVM ET PER LO NGAM ANNORVM SER LEM
NEGLECTVM.. IN MELIVS REFOR MATVM AD INTEGRI TA-
TEM RESTITVE RVNT. Orelli-Henzen 7420.
Fölötte érdekes kövünk tanít bennünket arra. hogy az
181. Szám. XXIX. Tábla. Aquincumban állomásozó II. Legio ADIVTRIX-nek nagy fürdő-je
volt, és mivel a MAIORES-nek nincsen értelme kisebbek nélkül,
Az aquincumi II. Legio Adintrixlioz tartozó „THERMAE M AIO RES»
ilyeneknek is kellett létezniök. — E fürdőket maga a legio
vagy Is „nagyobb fü rd ő » javíttatását illető emlékkő.
javította, nevezetesen a szóban levőt is, melyet, mint régen el­
(268. Kr. u.)
hagyottat 268-ban n. Claudius Gothicus császár idejében egé­
b é re te k . Mag. 1.36. M ezőny: mag. 0,66; szél. 0,52. Betűk: szen kijavított. A Florián-téren fekvő, Schönwisner LACONI-
mag. 0,035. CVM-a miatt általán nagy hírűvé vált fürdő, vizét kapta a
puskapormalom gazdag forrásából, melyet felfogván, négy-
L e ih e ly . Ó-Buda, Vihnalek Antal hentes 420. sz. háza
szögű faragott kövekből épült medencze által oly magasra
kertjében volt befalazva. Találták őszszel 1849-ben. Lerajzolta és
emelték; és hogy vizének elégséges esése legyen, készítette a
leírta Varsányi János jegyzőkönyvében. Hivatalosan a múzeumba
Legio azon vizvezetést, melynek csekély, szórványos romjait
került 1860. julius 6-án.
egészen a hypocaustumhoz lehet követni.
É s z r e v é t e le k . Az iráslap közepén előforduló törés, és a
Aquincum római neve épen úgy veheti eredetét ezen gazdag
kőnek az idő vas foga által is történt változtatása, az olvasást
forrásoktól, mint a Buda nevét a szláv Yuda, vagy Vodától, mely
a 7. 8. és 9. sorokban lehetetlenné teszik.
szintén vizet jelent, származtatják.
F e lí r * » :

i- T H E R M A S - M I O R E S LEGIO I I . PAR TIC A.

Centurio 1. 134. sz.
a. L É G II ADI C L A V D I A N A E Í0. sz. és agyag felírás 270. sz.
LEGIO V I. FLA V IA FID E LIS, 1. :
a- M A G N O T E M P O R E I N (Praefectus)? Kastrensis 1. 1. sz
Tribunus laticlavius „ 31. „
4. ERMISSAS T DES TIT VTAS
Armorum Custos . 140. .
5. ETRACTATIS PORTICIBVs
• ugyan az.
Tubicen
e. DITIBVSQVE r!V S RE F E C T •• FERRATA
Centurio 1. 134. sz.
7. E X H I B E R I I N I T . S C E P I S S E
Signifer * 125. „
8. M I L I T ----- I T I SEP AEL IVLI
LEGIO X I I I . GEMIXA, 1. 273. sz.
9. P R A E F ........I ........... L E M E SILV LEGIO X n il. GEMIXA.
io- ET CVRA AEL F R O N T IN I PRA
n. E F LÉG E I V S DE M • P ATER
182. Szám. XXXI. Tábla.
is. N O II ET M A R I N I A N O COS
Töredék egy XIV-dik iker-legiobeli zászlóvivő által felállított
O lv a »*»:
emlékből.
1. THERMAS MAIORES
2. LEGionis II. ADIntricis CLAVD1ANAE, .H é retek . Egészben, m. 0.40: szélesség a talapzatnál : 0 .« .
Betűk : m. 0,04.
s. MAGNO TEMPORE IN*
L e ih e ly . O-Buda. a múzeumnak ajándékozta Kiss Ferencz.
4. tERMISSAS ET DESTITVTAS
É s z r e v é t e le k . Az emléknek csak bal alsó vége van meg.
5. rETRACTATIS PORTICIBVS
a többi mind össze van törve. A betűk szerint jobb korhoz
«. ADITIBVSQVE eiVS REFECTis
T. EXHIBERI IN IT . . su SCEPISSE tartozik.
F e lír *» i Olvas*» j
*. M I L I T ...........SEPTimius AELiui IV L I . . .
». PRAEF • ...........LEME ? SILiV ?
1. . . CO RN EL I. . . . CORNELIVS
io. ET CVRA AELii FRONTINI, PRA
n. EFecti LEGionis EIVSDEM, PATER- -> 1 L A V V S S L É G :I W Y S , Signifer LEGionis

\r NO II. ET MARINIANO COnSnlibus. X 1111 G X IIII" Geminae

 I r o d a l o m . Kiss F erexcz jegyzetei nyomán, adja M ommsen Cohors I* Thracum equitata, VI. okm. 188. sz.
C. I. Lat. DI. I. 3547. „ I* Thracum Sagittariorum, VII. okm 189. sz.
„ V I* Thracum, II. okm. 184— 184bu sz.
J e g y z e t e k . Legio X IIII Gemmának Valpo környékén, „ II* Augusta Thracum, V. okm. 187. sz.; VI. okm. 188. sz.
Petronellben. és Becsben van nyoma. (Katanesich I. A. G. V., I. „ I ” Asturum, 125. sz., és I. okm. 183— 183bu sz.
„ II* Asturum et Gallaecorum, II. okm. 184— 184bi* sz. és V. okm.
531. 538. 11.)
187. sz.
„ I* Vindelicorum, 173. sz.
LF.Gio X I I I I ” Gemina-ból még előjönnek : „ IV * Vindelicorum, 1- okm. 183— 183“ * bz.
Centuriones 1. 40, 134. sz. „ I* Vindelicorum milliaria, VII. okm. 189. sz.
Yeterani „ 165. 172. „ _ I* Quingenaria equitata, mérföldmutató, 109. sz.
Milites „ 172. sz. „ N. S. S. Severiana, 115. és 116. sz.
, I * Milliaria Hemesenorum Gordiana, Sagittariorum equitata Civium
Romanorum, 117. sz.
ALAE. — S Z Á R N YA K . „ Aquitanorum Veterana, I. okm. 183— 183“ * sz.
„ Aquitanorum Biturigum, „ „ » „
Ala I* Thracum Veterana.
„ Augusta Cyrenaica, „ „ „ „
„
Ex decurione 1. 51. sz.
Duplarii „ 146. „
v H* Gallorum, IV. okm. 186— 186w* sz.
„ III* Gallorum, I. okm. 183— 183“ • sz. és IV. okm. 186— 186bu sz.
„ Aravacorum „ 168. „
„ I* Aravacorum, II. okm. 184— 184“ * sz. „ IV * Gallorum, IV. okm. 190. sz.
„ V * Gallorum, II. okm. 184—184“ • sz.
„ II* Aravacorum, „ „ „ „ „
III* Aquitanorum, I. okm. 183— 183“ • sz.
j, I* Ituraeorum, 1. 22. sz.
n IV * Aquitanorum, „ „ „ „
„ I* Augusta Ituraeorum, III. okm. 185— 185bu sz.
„ II* Hispanorum, II. okm. 184— 184 “ • sz.
„ III* Thracum, 1. mérföldmutató 103. sz.
„ V * Hispanorum, I. okm. 183— 183“ * sz.
„ Frontoniana. 169. sz., és II. okm. 184— 184“ * sz.
„ V * Dalmatarum, „ B „ „
„ P X N 29. sz.
„ I » Flavia Gemina, I. okm. 183— 183bu sz. „ Gallorum Dacica, VII. okm. 189. sz.
„ II* Flavia Gemina, „ „ „ „ V II* Praetorum, I. okm. 183— 183“ * sz.
„ V III* Praetorum, II. okm. 184— 184bu sz.
„ I* Cannenefatium, „ „ „ „
„ l* Montanorum, „ „ „ r
„ Picentiana, „ „ „ „
„ I* Montanorum Civium Romanorum, in. okm. 185— 185“ * sz.
„ Scubulorüm „ „ „ „
„ I* Brittanica milliaria, H. okm. 184— 184“ * sz. és V. okm. 187. sz.
„ Claudia nova „ „ „ „
„ I * Brittonum milliaria, II. okm. 184— 184 bu sz.; és VI. okm. 188. sz.
„ I* Civium Romanorum, II. okm. 184— 184“ * sz.
„ I* Lusitanorum, II. okm. 134— 184“ * sz.; III. okm. 185—185“ * sz.;
„ Praetoria „ „ „ „ s
V. okm. 187. sz., VI. okm. 188. sz.
„ Siliana „ „ » » „
„ I* Lusitanorum Cyrenaica, IV. okm. 186— 186 “ * sz.
„ Siliana Civium Romanorum, III. okm. 185— 185ki” sz.
„ Claudia Gallorum, IV . okm. 186— 186bl* sz.
„ V * Gallaecorum Lucensium, IV. okm. 186— 186“ * sz.
„ II* Lucensium, IV. okm. 186— 186 “ • sz.
„ Vespasiana Dardanorum, IV. okm. 186— 186bis sz.
„ V II* Breucorum, II. okm. 184— 184“ * sz., V. okm. 187. sz. Agyag-
„ Gallorum Flaviana .„ „ „ „ „
mfivek felir. 274, 275, 276. sz.
„ V * Veragrorum V. okm. 187. sz.
„ I* Batavorum milliaria, Pia Fidelis, III. okm. 185— 185“ * sz.
„ l* Au gu sta...................- . . „ „ „
„ II* Batavorum milliaria, VII. okm. 189. sz.

„„
„ . . . . Augusta „ , „
I* Augusta Ituraeorum, III. okm. 185— 185“ * sz.
„ Hispanorum Campagonum, VII. okm. 189. sz.
I* Flavia Commagenorum, IV. okm. 186— 186“ * sz., VII. 189. sz.
„ II* Flavia Bessorum, IV. okm. 186— 186“ * sz.
C O H O RTES. — SEREG EK. „ . . . . Gallaecorum, V. okm. 187. sz.
. . . . . Civium Romanorum. VII. okm. 189. sz.
Cohors milliaria Maurorum, 1. a 18, 167. sz. „ . . . . Ulbiorum, „ r » »
„
„
I* Alpinorum, II. okmány, 184— 184bu, és V-ih 187. sz.
I* Alpinorum equitata, 1. Agyagm. felir. 278. sz.
„ I* Augusta, „ , n n
Pedites singulares Brittanici; válogatott britt gyalogok, VII. okm. 189. sz.
Praefectus, 61. sz. Cohors III* Brittonum vagy Brittanomra, (?) Agyagm. felir. 2i9. sz.
Centurio 28. „ „ I * Ulpia Pannoniorum, Agyagm. felir. 279. 280. sz.
Centuria 142. „ „ Y IU * Maurorum, n. o. 281. sz.
Optio n. o. „ Dacorum vagy Dalmatarum, u. o. 282. sz.
Eques buccinator, u. o.
„ II* Alpinorum Equitata, 57. sz.
Praefectus u. o. C E N T V R IA E . — S Z Á Z A D O K .
„ Noricorum (?) 167. sz.
„ I* Noricorum, II. okm. 184— 184“ * sz. L. a 21, 71, 85, 138, 139 számokat, és az agyagmüvek feliratai közt
„ I* Thracum, 166. sz. és I. okm. 188— 184bu sz.; V L okm. 188. sz. a 236 (?) és 289“ ’ számokat.

V.

K A T O N A I
181 — 191. számig.
Katonai okmányoknak, tabulae bonestae missionis, ke't kisebb
négyszögü bronzlapot nevezünk, melyek összekapcsolva mind a
négy oldalon a császári rendeletnek kivonatát bevésve tartal­
mazzák, melynek erejénél fogva a katonáknak, szolgálati idejük
betöltése után engedélyeztetik : 1-ör, elbocsáttatásuk, honesta
missio; 2-or, a városi jog, civitas, azok számára, kik addig még
nem bírták; 3-or, a conubium, az az egy idegen nővel való
házasság, és a cmías-nak az uj családra való átszármaztatása,
vagy azon házasságnak, mely e rendelvény keletkczte előtt köt­
tetett, törvényesitése.
Ezen császári rendeleteket, melyek bizonyos időközökben
kiadattak, és gyakran tekintélyes számú, több katonai osztály­
ban kiszolgált egyénekre alkalmaztattak, nagyobb bronz lapokra
voltak vésve, és Rómában, Domitian kormányáig bezárólag, a
Capitoliumban ; ezen fejedelem kormánya után pedig a palatini
hegyen álló Augustus templomára voltak kiszegezve. Minden
egyes katona számára ugyanazon rendeletek kivonatban külön,
két kisebb lapra ve'settek, és ezen kivonatok teszik a katonai
okmányokat, melyek szép számmal reánk maradtak. A lapokon
négy kerek lyukat találunk, melyeknél fogva a lapokat réz
sodrony által összekötötték, melynek végei összetekerve és a
tanuk pecsétéi által megerősítve valának. (Erre nézve 1. Katan-
csich I. A. G. V., II. kötet, 5. 1.) — A rendelet kivonatát a két
bellap foglalta magában, a két küllap egyikén a rendelet is­
mételt kivonata, többnyire nagyobb gonddal van bevésve, mint a
bellapokon; a másikon állanak a hét tanú nevei, kik bebizonyi-
ták, hogy a kivonat az eredetivel megegyezik. (Nemcsak ezeu
okmányokon, hanem egyéb tanuk előtt hitelesített iratokon is
hét tanú volt szükséges, mint azt a laviniumi felírás is mutatja:
TESTAMENTA SIGNATIS SIGILLIS CIVIVM ROMANORVM SEP­
TEM. 1. Am eth 12. Mii. Dipl. 22. 1. A tanuk e hetes száma a
X IV-dik századig tartatott meg. — A heted számnak efféle
divatáról bizonyságul szolgál más nemzeteknél is ennek gyakori
fölemlitése, p. o. az apocalvpsisben, főleg az 5-ik fejezetben :
vidi in dextra sedentis supra thronum librum scriptum intus et
foris SIGNATYM SIGILLIS SEPTEM.) R.
A pecséteket egy fémlap védette, mely fogantyúval volt el­
látva ; ennek egy példánya fenmaradt; a mi tábláinkon csak
a védő tolókának forrasztása nyomai láthatók.
A mi mindenek előtt ezen emlékeket érdekessé teszi, az
hivatalos keltük, mely segit abban, hogy sok consules suffecti-y? 1
megismerkedünk, kikről eddig semmit sem tudtunk, vagy a kiket
eddig besorozni nem lehetett; továbbá előfordul ezen okmányok­
ban a hadsereg sokféle testületének neve, úgymint praetori
cohorsok, városiak urbanae, segélyzök auxiliares, a lovasság
szárnyai alae, tengerész katonák saját külön neveikkel; a pa­
rancsnokoknak, kik a hadtestet, melyből az elbocsátott katona
volt, vezenylették nevei; a legátusnak neve, ki a hadsereget és
azon országot kormányozta, melyben az elbocsátottnak hadteste
állomásozott; találjuk végre a módot említve, melynél fogva
oly sok család a katonáknak köszönhette eredetét, valamint a
tartományoknak, melyben a hadsereg feküdt, és lakóinak romani-
zálását az által, hogy a barbar vidékekre a civitas romana beol-
tatott, és a római érdekeknek annyi idegen vér nyeretett.
100
6. §•
O K M Á N Y O K .
Sok tudós foglalkozott behatóbban a katonai okmányok
tanulmányozásával, úgymint Cardinali Kelemen, Ameth, Henzen,
legújabban pedig Renier Léon, ki ezen tárgynak nem sokára egy
kimerítő munkát fog szentelni, melyben nemcsak a szöveget,
hanem soknál a másolatokat is közleni fogja.
Eddig mindössze hatvannál több ilyen okmány ismeretes;
közülök legtöbbet Olaszországban találtak, utána jön Magyar-
ország, hol eddig tudtunkkal 10-féle tábla jött napfényre, de
ezekből a császári régiségtárba is került néhány darab. A m. n.
múzeumban hét őriztetik, ezek közt négy egész van, a többi
háromból csak töredékek léteznek.
Itt a hét okmány idöszerinti sorban következik.
183— 183bu Szám. XXXVIII. és XXXIX. Tábla.
I. OKMÁNY.
Kelt VESPASIAN kormánya alatt, a keresztény korszak 74. évében,
május 21-én YETVBIO számára.
M é r e t e k . Mag. 0,185; szél. 0,155. Betűk: 0,05— 0,08.
A n y a g . Bronz.
L e i h e l y . Találták 1832-ben Felső-Pannoniában, Sikátoron
Veszprém megyében, az ottani evang. paptól Kiss Sámueltől vette
Jankovích Miklós, és a bőid. nádor közbejárására, a főherczegnek
eladni'nem akarván, a m. n. múzeumnak ajándékozta. Különben
Veszprém megyében három ilyen katonai okmányt találtak; t. i. a
sikátorit,a Tót-Vásony melletti,csatár-megyei pusztait; (l.W esz-
prémi, Succinctae Medicorum Hungáriáé Biographiae, 437. 1.)
és egy ismeretlen leihelyit. (1. Katancsich, I. A. G. V., I. 360. 1.)
F e li r á * : )
I. k ü lla p .
x. IMP • CAESAR-VESPASIANVS -AVGVSTYS • PONTIFEX • 2)
2. MAXIMVS TRIBVNIC• POTESTAT- V • IMP X III-P - P-
3. COS •V • DESIGNAT • VI • CENSOR
4 EQYITIBVS • ET • PEDITIBVS •QYI M ILITANT • IN ALIS SEX
5. E T; COHORTIBVS • DVODECIM *) QVAE •APPELLANTVR
6. I • FLAVLA GEMINA •E T • I • CANNENEFATIVM •ET • II •FLA
7. V IA -GEMINA- ET • PICENTIANA- ET- SCVBVLORVM
s. ET • CLAVDIA- NOVA - ET • I • THRACVM • ET • I •ASTVRVM
9. ET • I -AQVITANORVM - VETERANA - ET • I •AQVITANORVM
10. BITVRIGYM •ET • II •AVGYSTA • CYRENAICA • ET • III
11. GALLORVM • ET • n i • ET • m i AQVITANORVM - ET • Ilii
12. VINDELICORVM •ET •V- HISPANORVM •ET - V- DAL
13. MATARVM • ET • V II • RAETORVM •ET • SVNT ■IN GER
14. M AN IA-SVB CN - PINARIO CORNELIO • CLEMENTE
15. QVI • QVINA • ET •VICENA • STIPENDIA •A VT •PLVRA
16. MERVERANT •QVORVM NOMINA •SVBSCRIPTA
’) Hely kímélés végett csak egyszer adjuk a táblák szövegét; az
olvasást, csak ottan, hol kétség lehetne, mellékeljük. — *) Ezen pontok
csak a táblákon levő lyukak helyeit, nem pedig valódi távolságokat
jelentik. — ’ ) A rajzolt táblán hibásan DNODECIM áll.
17. S V N T • IP S IS • L IB E R IS • POSTERISQVE E O RYM • C IV I I I . be lla p .

18. T A T E M • D E D IT • E T • CO NV B IV M CVM V X O RIB V S

17. # P T A - SVN T • IPSIS • LIBERIS • POSTERISQVE • E O R V # M
19. QVAS T V N C • H A B YIS S E N T • CVM EST • C IV IT A S IIS
18. C IVITATEM • DEDIT • ET • CONVBIVM CVM • VXORIBVS
20. D A T A - A V T • SIQ V I • C AELIB ES • ESSENT • CVM • IIS QVAS
19. QVAS T V NC •H A B VISSEN • T • CVM •EST • CIVITAS • IIS
2t. POSTEA- D V X ISSE NT • D VM • T A X A T • S IN G V L I • SING V
20. D A T A •A V T • SI Q V I • CAELIBES • ESSENT • CVM • HS QVAS
22. L A S A - D - X U - K - I V N I A S 1)
21. POST EA • DVXISSENT • DV M TA XA T • S IN G V LI • SIN
23. Q • P E T IL L IO • C E R IA L E • CAESIO •R VFO • I I
22. GV LA S A - D - X n - K - I V N 1)
24. T • CLODIO • EPR10 • M AR C ELLO • I I • COS *)
23. Q • PE T IL LIO • CERIALE • CAESIO • RVFO II
25. A L A E • S CVBVLO RVM C V I PR A E S T
24. T • CLODIO • EPRIO • MARCELLO • l l • COS
26. T I • C L A V D IV S • SP • F • *) A T T IC V S
25. A L A E ■SCVBVLO RVM • C V I • PRAEST *)
27. G REGALI •
26. T I • C L A V D IV S • SP • F • A TTICVS *)
28. V E T V R IO • TE V T O M I F • P A N N O N *) 27. GR EG ALI
29. D E S C R IP T V M -E T R E C O G N IT A •EX •T A B V L A A E N E A Q VAE
28. VETVRIO TEVTOM I ■F • P A N N O N
30. F IX A EST RO M AE • IN C A P IT O L IO • IN T R O • E V N T IB V S
29. DESCRIPTVM • ET • RECO • GN ITVM • EX TAB V L A
31. A D S IN IS T R A M • I N M VRO • IN T E R DVOS • A R CV S •
30. A E N E A • Q VAE FIX A • EST • ROMAE • IN CAPITOLIO

II . k iilla p . I r o d a l o m . Kiadta Cavedoxi (Notizia et dichiarazione di un

diploma militare deli’ Imperatore Vespasiano; Modena. 1832);
1. L -C A E C IL I - L - F QVTR • IO V IN I
ettől átvette Cardinali VI. sz. 78. lapon.
2. L - C A N V T I L V C V L L I • C L V -T V D E R H orváth I stván (Tudományos Gyűjtemény Pesten, 1833. I.
3. L - I V L I - C - F - S I L V IN I CARTHAG 41— 64. 1. két táblával.)
4. SEX I V L I - C F F A B • IT A L IC I • ROM Orelli-H enzen 5418-ik szám alatt. — A schbach Rheinische
R V F I-P A L Jahrb. XX. 33. és kk. 11.
5. P • A T IN I
A rneth (Zw ölf römische Militardiplome, W ie n . 1843.
6. C -S E M P R O N I S EC V ND I
28— 39. 1. 2. szám, és H l— IV. tábla.)
7. M -S A L V I N O R B A N I- F A B •
R ekier L eón (Recueil de dipl. milit. Paris, 1872. 26. sz.)
M ommsen Corp. Inscript. Latin. 1873. Hl. h. 852. 1.
O lv a s á s :
J e g y z e t e k . A katona, kinek számára ezen okmányt ki­
1. Lucii CAECILIi Lucii Filii, QVIRina [tribu] IOVIN1 állították, pannoniul volt. O tehát visszajött hazájába, miután
2. Lucii CANNVTIi LVCVLLI CLVstuminia [tribu] TVDERtis a honesta missio-1 megnyerte; de a hadtest, melyhez az 74. év
:i. Lucii IV L Ii Caii Filii SIL V IN I CARTHAGinensis;
május 21-ikén kiadott okmány szerint tartozott, Germaniában
feküdt, s igy belőle a pannoni katonai történelemre nézve
4. SEXti IVLIi, Caii Füii FÁBia [tribu], ITALICI, ROMani
semmit sem meríthetünk.
5. Publii A T IN Ii RVFI PALatina [tribu],
Feltűnő a kevesebbé használt gregalis czim, mely azonban
«, Caii SEMPRONIi SECVNDI
egy másik okmányban is emlittetik, a hol az egy lovassági
7. Marci S ALYIi NORBANI FABia [tribu].
szárnyhoz tartozó katonának adatik. (L. Orelli-Henzen 6858. sz.)

I. b e lla p . A L V I. T A b la.

1. IMP • CAESAR • VESPASIANVS •AVGVSTVS • PONTIFEX

2. MAXIMVS •TRIBVNIC • POTESTAT V - IMP • X III • P •P
3. COS - V - DESIGNAT • V I- CENSOR
4. EQVITIBVS • ET • PEDITIBVS • QVI M ILITANT •IN ALIS
5. SEX • ET • COHORTIBVS • DVODECIM •QVAE -APPELLA
6. NTVR • I • FLAVIA •GEMINA • ET I • CANNENEFATIVM
7. ET • U •FLAVIA- GEMINA • ET •PICENTIANA • ET • SCVBV
8. LORVM • ET • CLAVDIA- NOVA- ET • I - THRACVM • ET -T- AS
9. TVRVM •ET •I -AQVITANORVM -VETERANA- ET -T-AQVI
10. TANORVM • BITVRIGVM • ET •U •AVGVSTA- CYRENAICA-
11. ET III GALLORVM •ET - III - ET • IIII •AQVITANORVM • ET
12. n n \TNDELICORVM • ET •V HISPANORVM • ET •V - DA
13. LM A T A R V M • ET •V II • RAETORVM • ET • SVNT • IN GER
• I. ltüllap.
u. MANLA • SVB • CN • PINARIO • CORNELIO • CLEMEN *)
, 5. 9 QVI QVINA • ET VICENA • STIPENDU •AVT • P LV R ^A
i«. MER VERANT • QVORVM • NOMINA SVBSCRI
') Ante Diem X ll“ Kalendas. — *) II*** Consulibus. — *) Tiberius
Claudius Spurii Filius; (Arneth Titus-t olvas). — *) Filio Pannonio.
) CLEMENte.
184— 184bis Szám. X L - X L I . Tábla.
II. OKMÁNY.
Keletkezett Domitian kormánya alatt, időszámításunk 85 éTe
september 5-én, FRONTO számára.
M é r e t e k . Magasság: 0,188; szélesség: 0,153. Betűk: 0,05—0,03.
A n y a g . Bronz.
I . e l h e l y . Találták Felső-Pannoniában 1840-ben Belegen,
Somogy megyében; Érberek mellett a kutasi utón alul, a Tal-
liánék kis sűrűjénél levő hid közelében. Fesztetics Antal kama­
rás ajándékozta a m. n. múzeumnak aug. 20-án. (1- Arneth i. m.
5-ik 1. 9. sz. a.) Közlésre és lerajzolásra József nádor engedte át
Amethnek.
1. IMP • CAESAR ■D W I • VESPASIANI • F • DOMITIANYS • •
2. AVGVSTVS • GERMANICVS • PONTIFEX • MAXIMVS
3. TRIBVNIC •POTESTAT • IHI ■DIP • VIHI • COS XI
4. CENSORIA • POTESTAT • P • P •
') IVNias. — *) PRAEeST. — *) TTberiue CLAVDIVS SPurii Filius
26
 5. IIS • QVI • M ILIT A VER VNT • EQVITES • E T •PEDITES •IN •A LIS 7. PELLANT VR • I •ClVIVM • ROMANORVM • ET • I • ET - H
6. SEX • ET • COHORTIBVS • DECEM • ET Q VINQ VE QVE •A P 8. ARVACORVM • ET • FRONTONIANA ET PRAETORIA- ET

7. PELLANTVR - 7 CIVlVM •ROMANORVM • ET -7 • ET • II 9. SILIANA • ET -7- ET -7- MONTANORVM •ET •7- NORICORVM
8. A R V ACO RVM • ET • FR O N T O N IA N A ■ET • PRAETORIA 10. ET • I - BRITANNICA- MILLIARIA- ET 7 •BRITTONVM

9. E T • S ILIA N A • ET í • E T *7- MONT A N OR VM • ET 7 * NORICO íi. M ILLIARIA ET • I ET • I •ALPINORVM • ET -7- LVSITANO

10. RVM • E T T - B R IT A N N IC A • M ILL IAR IA • E T • I • BRITTO 12. RVM • ET - II ASTVRVM •ET •CALLAECORVM • ET • H • HISPA

11. N V M • M IL L IA R IA • E T -7• ET -7• ALP IN O R V M • ET 7 * L V 13. NORVM •ET -V • CALLAECORVM LVCENSIVM • ET -V GALLO

12. SITANORVM • ET • II • ASTVRVM • ET • CALLAECORVM 14. RVM • ET V I THRACVM - ET • VH - BREV CORVMa) ET VIII
is. E T H - H I S P A N O R V M • ET • V • C ALLAECO RVM • LVCE NSI 15. RAETORVM •ET • SVNT • IN • PANNONIA • SVB • L • FVNISV
u. VM • ET V • GA LLO R VM • ET • V I • T H RACVM *) • ET • V H ' • 16. • ANO • VETTONIANO • QVINIS • ET • VICENIS •
BREVCO
15. RVM • ET ■V III • RAETORVM • ET • SVN T • IN • P A N N O N IA I I . b e lla p .
16. SVB • L - F V N IS V LA N O • V ET T O NIA NO • QVINIS • ET
• • 17. •PLVRIBVSVE-STIPENDHS EMERITIS DIMISSIS •
17. V ICENIS • PLV RIB VSQ V E • STIPEND IIS • EMERITIS 18. HONESTA- MISSIONE • QVORVM NOMINA- SVB
18. DIMISSIS • H ONESTA • M ISSIONE QVORVM • NO M IN A 19. SCRIPTA SVNT • IPSIS • LIBE • RIS • POSTERISQVE EORVM
19. SVBSCR • IP T A • S VNT • IPSIS • LIBERIS ■POSTERISQVE EO 20. CIVITATEM • DEDIT • ET CONV • BIVM sic CVM VXORIBVS
20. RVM • CIV IT AT E M ■DE DIT • ET CO NVBIVM • CVM VXORI
21. QVAS - TVNC • HABVISSENT CVM • EST • CIVITAS-HS DATA
21. BVS • QVAS • T V N C • H AB VISSE NT • CVM • EST • CIVITAS • HS
22. AVT •SI QVI CAELIBES ESSENT • CVM ŰS QVAS-POSTEA
22. DATA-AVT •SIQVI ■CAELIBES •ESSENT •CVM •HS • QVAS ■POS
23. DVXISSINT • sic DVM TAXAT SINGVLI SINGVLAS
23. T E A • DVXISSENT • DVM • TA X A T • S IN G V LI • S IN G V LA S •
24. NONIS • SEPTEMBR
24. NO NIS • SEPTEMBR •
25. Q • ABVRIO • BASSO Q IVLIO • BALBO • COS
25. D • A BV RIO • BASSO *) ■Q • IV LIO • B ALB O • COS •
25. COHORT •I • LVSITANORVM • CVI •PRAEST
26. COHORT • 7 LV SITANO R VM • CVI • PRAEST •
27. C • CISSO ■C •F • STE • HONORATVS
27. C • CISSO • C • F • STE 3) • H O NO RATVS
28. EX • PEDITE
28. EX PED IT E
29. FRONTONI • SCENI • F • USO
29. FR O NT O NI • SCENI • F • IASO • 4)
30. DESCRIPT VM • ET •RECOGNI • TVM • EX • TABVLA AENEA
30. DESCRIPT VM •E T •RECOGNIT VM - EX- T A B V LA -A EN EA -Q VA E
31. QVAE •EIXA • EST • ROMAE IN • CAPITOLIO sic.
31. FIXA- EST • ROMAE • IN • CAPITO LIO • IN BASI • C O LV M NA E •
PAR T E
I r o d a l o m . Közle N eioebaüer Dac. p. 239, kinek K emény
32. POSTERIORE Q VAE • EST ■SEC V N D V M -IO VEM -AFRICVM - •
adta. — Kiadta A rneth (Zw ölf rom. Militar-Diplomen. 39. és kk.
11. ; X I— X IV. t á b la ); ettől O relli - H enzen 5430. sz. a.
11. k ü lla p .
F e lír á s : R enieb L eóktól (Recueil de dipl. mii. 32. sz. és tábla.)
M ommsex Corp. Inscript. Latin. 1873. ü l. u. 856. 1.
i. c rvL i • LONGINI
J e g y z e t e k . Ezen emlék a pannoni katonai viszonyokat
a. Q CAECILI VICTORIS
tekintve, nagyon érdekes, mivel hat lovassági szárnyat, és tizenöt
3. C r V L I 1) f VALENTIS
segélyző csapatot, cohors-t számlál elő, melyek a jelen korszak
4. SEX E L E I8) PVD ENTIS
85-ik évében. Domitian alatt ezen tartományban állomásoztak.
5. P VALERI RVFI Ezeken kívül ismerteti Lncius Funisulanus Yettonianus Legatus,
6. L CAECILI 1 FLACCI ki őket vezénylő, nevét is. (Megtudjuk szintén, mely tribushoz tar­
7. C IV L I SEVERI tozott, és mily nevezetes érdemei voltak következő felírásból :
•
• • L • FVNI - SVLANO L • F •ANIÍensi tribu) VETTONIANO TRIB •
MIL - LÉG • VI • VICT • QVAES TORI vPROVINCIAE • SICILIAE
Az divaté it, mivel semmi nehézséggel nem bir. elhagyjuk.
TRIB • PLEB •PRAET • LÉG • LÉG ■ IIH SCYTHIC • PRAEF •AE
RARI SATVR N I • CVRATORI • VIAE AEMHJAE-COS V n-VIR -
I. b e lla p . U V I 1 I . T á b la .
EPVLONVM ■ LÉG • PRO PR PROVINC • DELMATIAE • ITEM •
PRO VDíC • PANNONIAE • ITEM • MOESUE SVPERIORIS • DO­
1. [IMP CAESjAR •D lV l • VESPASIANI • F • DOMITIANVS
NATO BELLO • DACICO • CORONIS • IU I MVRALI • VALLAR I •
2. AVGVSTVS • GERMANICVS PONTIFEX • MAXIMVS
CLASSICA • AVREA HASTIS • PVRIS • IIII • VEXLIS HII PA­
3. TRIBVNIC • POTESTAT i m • IMP - VIÜI • COS • XI TRONO. — Találták e jeles követ Lukaveczen, Túrmezején, Hor­
• vátországban (1. Katancsich többször i. h. 381. 1. G. szám, és
4. CENSORIA • POTESTAT P • P
Dissertatio de Columna milliariu ad Eszekuni reperta, 36. 1.,
5. [I]IS QVl M ILITA VERVNT • EQVITES • ET PEDITES IN -ALls valamint Borghesi Oeuw. épigraph. Tome I. 73. 1.) R.
6. SEX ET • COHORTIBVS • DECEM ET QVINQVE QVAE • AP Nehézséget csinál az első küllap 9. sorában a I ‘ ég 1’ Mon­
tanorum, valamint a 11. sorban a I ' f i J* Alpinorum : e nehézség
') A franczia kiadásban a VII. Thracum hiba. — *) Decimo AB V ­ annál nagyobb, mivel azon különös szövegezést nem lehet a
RIO BASSO, Quinto IVLIO BALBO COnSulibus. - *) Caio CISSO Caii
Filio STKLlatina tribu. — *) SCENI Filio lASOni. — ») E helyen a fran-
czia munkában hibásan á l l : RVFI. — *) Világos : ELEI, nem pedig ELFI. ') Hibásan : V* Thracum. — *) III* Breucorum hibás.

vésőnek hibául fölrdni, minthogy ezen bellap 9 és 11-ik soraiban
egészen hasonlólag fordul elő.
Az első küllap 15-ik sorából tanuljuk, hogy még ekkor
Pannonia nem volt két tartományra felosztva; ezen elválasztást
t. i. csak a daciai háborúk alatt Traján idejében eszközölték.
185— 185 bi8 Szám. X LII— XLIII. Tábla.
III. OKMÁNY.
Keletkezett Traján kormánya alatt, K r. u. 98-ik év február 20-áu,
P. O S T E IF S számára.
J l é r e t e k . Magasság : 1,161; szél. 0,136. Betűk : 0.07—0,08.
A n y a g . Bronz.
L e l h e l y . Találtattak legújabban Alsó-Pannoniában, Félső-
Nánán, Tolna megyében, gróf Apponyi Sándor birtokán. Mind
a két lap a nemes gróf nagylelkűségéből a m. n. múzeumba
került. Az első 1870. dec. 7-én, a másik 1873. január 20-án.
I. k ü lla p .
1. IMP ■CAESAR • D IV I • NE R V A E • F • N E R V A • TR A IA *
9. N V S •A V G • GERM ÁNIG • PO NTIFEX • MAXIMVS
3. TR IB V NIC • POTESTAT COS II
4. EQVITIBVS • ET • PED ITIBV S QVI M ILIT A N T IN A LIS
5. D V A B V S -E T COHORTIBVS V QVAE A P P E L L A N T V R • Sí
6. L IA N A - C • R • *) ET • I -A V G V S T A - ITVRAEOR ■ ET ■I • M ON
7. T A N Ó R A • C • R • ET • I • B ATAVO R VM • ( X ) • P • F • *)
8. LV SITANO R VM • ET • I A V G V S T A ITVRAEO R VM • ET • H •
9. B ATA VO R • ( X ) • ET ■ SVNT • IN P A N N O N IA - SVB • CN
10. P INA R IO AEM ILIO • C IC A T R IC V LA - POMPEIO
ai. LO NG INO • ITEM • DIM ISSIS • H O NESTA • MIS
i a. SIONE • QVIQVTNA • ET •V IC E N A • P LV R A VE • STI
13. P E N D I A - M ERVER VNT • QV O R V M « N O M IN A
u. SVBSCRIPTA- SVN T • IPSIS • LIBERIS - POSTERIS
lő. QVE ■ EORVM • CIVITATEM • DEDIT • ET • CONVBIVM
• •
is. CVM - VXORIBVS QVAS T V NC • H AB VISSE NT CVM
17. EST • C IV IT AS • IS • D A T A - A V T - SI Q V I • CAELIBES • ESSENT
18. CVM • IS • QVAS • POSTEA - DVXISSENT • DVM - T A X A T • S IN
19. G V L I - SING V LA S - A-D-X-K MART *)
90. IMP • CAESARE • T R A IA N O ; A V G • GERM ÁN II
ai. SEX IV LIO FRO NTINO n • CONS
92. COHORT • I • A VG VS T • ITVRAIORVM • C VI PRAEST
93. L • CA LLID IVS • L • F • STE • *) CAM IDIENVS
94. DIMISSO • H O NESTA • MISSIONE
93. EX • PED IT E
96. P • INSTEIO A GR IP P A E F CY R R H •
97. D E S C R IP T A ! • ET • RECOGNITVM • EX T A B V L A • AE
98. N E A - QVAE -F LX A -E S T -RO M A E Di MVRO POST
99. T E M P L V M -D IV I-A V G A D M INERVAM #
') Civium Romanorum. — *) Milliaria Pia Fidelis. — *) Ante Diem
X— Kalendas MAR'lias. — 4) Lucius CALLIDIVS Lucii Filius STElla-
tina tribu.
103 ----
II. k ü lla p .
1. C • IVNI PRIMI
2. T -F L A V I • SECVNDI
3. SEX-CAESONI CALLISTI
4. T •FLAVI ABASCANTI
J
5. Q-POMPEI HOMERI
6. L-V ALE R I BASTERNAE
7. L -P V L L I • EPAPHRODITI.
• •
I. bellap . L . T á b la .
1. IM P CA ES AR • D IV I • N E R V A E F -N E R V A T R A IA N V S
2. A V G GER P O N T MAXTM • T R IB • PO TE S T COS - n
3. E Q V ITIB V S • E T • PE D IT IB V S Q V I M IL IT A N T • IN A L IS
4. D V AB V S E T • C O H O R T IB V # S • V • QVAE A P P E L L A N T V R
5. S I L I A N A • C • R • E T • I A V G IT V R A E O R • E T - I-M O N
6. T A N O R • C • R • ET T • B A T A V O R ( X ) P F E T • I L V S I
7. T A N O R E T I A V G IT V R A E O R • E T • H • B A TA V O R
8. ( X ) E T • S V N T IN P A N N O N IA -S V B • CN P IN A R IO
9. A E M IL IO • C IC A T R IC V LA - P OM PEIO LO N G I
10. N O IT E M • D I M IS S IS ^ H O N E S T A - M IS S IO N E
11. Q V I Q V IN A - E T - V IC E N A - P L V R A V E S T IP E N D IA
12. M E R V E R V N T • Q VORVM N O M IN A SVB
13.• S C R I P T A S V N T • IP S IS • L IB E R IS • P OSTE •
II. be lla p .
u. • R I S Q V E E ORVM • C IV IT A T E M • D E D IT • ET •
15. CO NV B IV M • CVM • V X O RIB VS QVAS T V N C
ET • T-
16. H A B V IS S E N T • CVM • EST C IV IT A S • HS \) • D A T A
17. A V T S I Q V I • C A E L I B E S # E S S E N T • C V M • H S • Q VAS
is. P O ST E A • D V X IS SE N T • D V M T A X A T • S IN G V L I
19. S IN G V L A S - A - D - X - K • M AR T
20. IM P CAESAR E T R A IA N O • A V G • GER • n
21. SEX IV L IO F R O N T IN O • n COS
22. COHORT • f - A V G • IT V R A E O R C V I P R A E S T
23. L C A L L ID IV S • L F • STE C A M ID IE N V S
24. D IM IS S O -H O # N E S T A MISSIONE
25. EX P E D IT E
26. P IN S T E IO • A G R IP P A E • F C YR R H
I r o d a l o m . Kiadva kétezerre H enzkn V. által. 1-ör. Bulle-
tino deli’ Instit. di corr. arch. Rómában, 1871. 145. és kk. 11.;
2-or. u. abban 1872. 48. és kk. 11.
Általam említve Arch. Értesítő. IV. kötet. 136. 1. Legközelebb
kiadandó R enier L eón által. (Rec. de dipl. mii. Paris. 1872. 57.
szám és tábla.)
M ommsex Corp. Inscript. Latin. 1873. III. n. 862. 1. XIX. sz. a.
J e g y z e t e k . Nemcsak azért, hogy közvetlenül Pannóniára
vonatkozik, érdekes ezen okmány, hanem több egyéb tekintetből
is. Ebből tanuljuk t. i. Frontin Jl-ik consulatusát 98-ban. mint
suffectus-t Nerva helyett, ki ezen év elején meghalt. Eddig hibásan
Trajánnak Il-ik consulatusában T. Flavius Labeo-t tartották
társának, egy hiányosan közlött felírás nyomán (1. Orelli-Henzen,
6774. sz. a.), mely azonban a Corpus Inscript. Lat. II. 200. sz. a.
') E helyen a színes táblán hibásan HS áll. — 5) Publio INSTEIO
AGRIPPAE Filio CYRRHestae [in Syria].
26*
 hivebben van előadva. — T. Flavius Labeo consulatusát tehát
118-ik évre kell áttennünk. Frontinus-1 illetőleg azt jegyezzük
meg, hogy ugyanaz, a : DE AQVIS VRBIS ROMAE #ismeretes
szerzővel.
E lapokból azt is hozzuk ki, hogy Trajánnak I. tribuni ha­
talma Nerva halála után is folytattatott, és hogy, mint eddig
hitték (1. Henzen id. helyen és Bulletino 1872. 51. 1.), ezen ha­
talom 98-ik év elején nem volt megújítva.
is. NO • Q V I Q V IN A E T V IC E N A P L V R A V E S T IP E N
14. D IA M E R V E R V N T IT E M DIM ISSIS H O N E S TA MIS
15. SIO NE E T CLASSIC IS • QVORVM N O M IN A SVB
• •
16. S C R IP T A S V N T • IP S IS • LIB E R IS POSTE RISQ VE EO
17. RVM C IV IT A T E M D E D IT • E T • CONVB1VN (s ic) CVM V
18. XO RIB VS Q VAS T V N C HAB VTSSEN T CVM EST C I

Továbbá Germanicus melléknévre nézve kitűnik, hogy ezt 19. V IT A S HS D A T A A V T SIQ V I • C A E LIB E S ESSENT
Traján előbb nyerte el, mintsem akármely más imperatori tisz- 20. CVM HS Q VAS POSTEA- D V X IS SE N T • D V M T A X A T
teltetésben részt vett volna. — Czimei közt a Pater Patriae is 21. S IN G V L I • S IN G V L A S • A • D • IH • ID V S M A I
hiányzik, mit az okmányon kívül Plinius Panegvricusának 21.
22. C • IV L IO BASSO • CN • A F R A N IO D E XTRO • COS
fejezete is bizonyít, hol mondatik : at tu etiam Patris patriae
23. COH - m G A LLO R V M • O V I • P R A E F V IT
[titulum] recusabas, stb.
Pannonia katonai viszonyaira nézve ezen emlékből 2 lovas­ 24. P • V A L E R IV S S A B IN V S •

szárny és öt segélycsapat nevét tanuljuk, melyek 98-ban, Traján 25. P E D IT I

uralkodásának első évében itten állomásoztak. Előfordul benne 26. AM B IR E N O • I W E N C I F R A V R IC
azon legatus is, ki mint főparancsnok a római hadsereget vezény­ 27. D E SC R IP T V M • E T • R E C O G N ITVM • EX T A B V IA
letté. E hadtestek ketteje már a 85-ik évi II-ik okmányban is
28. A E N E A Q V AE • FIX A - E ST ROM AE IN M VRO
emlittetett, t. i. AL A SILIANA és a COHORS I* MONTANORVM.
29. PO ST TE M PL V M D IV I A V G AD M IN E R V A M
A z elbocsátott katonának, kit e szabadsági levél illet, neve
P. Insteius, kinek közelebbi családi viszonya kitevése után, t. i.
II. k ü lla p .
hogy AGRIPPA fia volt ezt olvassuk: CYRRH. Ezen szó a katona
vezeték neve is lehet, de valószínűbb, hogy születése helyére l. T I • IV L I VRBANI
•
vonatkozik. Ily kezdetű helynevek ezek : Cyrrhestae Emathiában. 2. Q • P O M PEI H OM Utl
Macedóniai tartományban; Plinius H. N. IV. (xvu.) x. I.) ; tovább 3. P • C A V L I R E S T IT V T I
Kv§(>tiOTixí) (Ptol. V . vi. 13; Strabon X VI. ii . 8 .); de van A M E R IM N I
4. P • A T IN I
Cyrrhus város is északi Svriában, Commagenében, mely később
5. M • IV L I CLE M E NTIS
a hírneves Theodoretnek püspöki székvárosa volt. | •
6. T I • I V L I EVPHEM3
Már ezen táblákon sem fordul elő Pannónia, mint inferior és
superiorr a való felosztott tartomány; legalább az 1-ső küllap 7. P • C A V L I V IT A L IS
9-ik sorában erről nincsen említés; mert nem is Traján ural­ • •
kodása első évében, hanem, mint már többször említők, a daciai
I . b e lla p . 1,11. T á b la .
harcz alatt, 103 és 105-ik évek közt történt ezen felosztás.
1. IMP CAESAR D IV I N E R V AE F N E R V A TR A I A N V S
2. A VG VS T V S GERM ANICVS DACICVS PO NTIFE X
186 — 1 8 6 big Szám. X L I V — X L V . T áb la. 3. MAXIMVS TR//B/7NIC POTESTAT V H H • IMP
4. nn • cos v p p
IV. OKMÁNY. 5. E Q VITIB VS ET P ED ITI • BVS QVI M ILITA N T LN
6. A LIS TRIBVS ET COHORTIBVS SEPTEM QVAE A P
K elt máj. 13-án 105. évben K r. n. Traján császár kormánya alatt,
7. P E L L A N T V R I C L A V D IA GALLOR VM ET T V ESPA
AMBIREXVS számára.
8. S IA N A DARDANO RVM ET GALLORVM F L A V IA
J lé r e t e fc . Magasság : 0,17; szél. 0,14. Betűk : 0,05—O.os. 9. N A ET I F L A V IA COMMAGENORVM ET I • L V S I
A n y a g . Bronz. 10. TANORVM CYR ENA ICA ET H LVCENSIVM ET
L e i h e l y . Weszerle érmeivel került a magyar n. múzeumba.
n. I I F L A V I A B IS S O R V • M ET SVN T IN MOESIA IN
(1. Arneth i. m. 6. 1. a 16. számot.)
12. FERIORE SVB A 1) CAECILIO FA V STIN O Q V I QVI
I. k ü lla p . is. N A E T V ICEN A PLV R A V E S T IPEND IA M E RV ER VN T
Felírás :
14. ITEM DIMISSIS H O NESTA MISSIONE QVO
1. I]MP CAESAR DIVI NERVAE F NERVA TRAIANVS • 15. RVM N O M IN A SVB SCRIPTA S VN T IPSIS
2. AVGVSTVS GERMÁNICV8 DACICVS PONTIFEX 16. • LIBERIS POSTERISQVE EORVM CIV ITA •
s. MAXIMVS TRIBVNIC POTESTAT V ilii IMP
4. ira COS V P P 11. be lla p .
• •
5. EQVITIBVS ET PEDITffiVS QVI MILITANT ENA
17. TEM D E DIT ET CONVBIVM CVM VXORIBVS
6. LIS TRIBVS ET COHORTIBVS SEPTEM QVAE APPE
18. QVAS T VNC H AB VIS S E N T • CVM EST CIV I
7. LANTVR I CLAVDIA GALLORVM ET I VESPASIA
19. TAS n s D A T A A V T SI Q V I C A ELIBE S ESSENT
s. NA DARDANORVM ET GALLORVM FLAVIANA
20. CVM HS QVAS POSTEA DVXISSENT D VM TA
9. ET I FLAVIA COMMAGENORVM ET I LVSITANO
21. XAT S IN G V LI S ING V LA S
io. RVM CYRENAICA ET H LVCENSIVM ET II F LAVIA
22. A D HI I • DVS MAI
n. BES80RVM ET II ET HI ET HH GALLORVM ET SVNT
12. IN MOESIA INFERIORE SVB A- CAECILIO FAVSTI ') Raurica Domo. — ’ ) Aulo.

V.
 105 -

23. C IVLIO BASSO CN l) AERANIO sic DEXTRO COS 8. Q POMPONIO M VSA L CASSIO I W E N A L E COS
24. COH H I GALLORVM CVI PRAEFVIT 9. COH I A LPINO R EQVIT CV I PRAEST
25. P VALERIVS • SABINVS 10. TITIVS MODESTVS
26. PEDITI 11. EX EQVITE
27. AMBIRENO IW E N • CI P RAVRIC *) 12. VLPIO SPVM ARI F BIAVSCONI ERAVIS
18. DESCRIPT E T RECOGNIT EX TA B V AER
I r o d a l o m . Kiadta A rneth (Zwölf rom. Mil.-Dipl. 43. és kk. u . Q VAE FIX A EST ROM IN MVR POST
lapokon, X Y — X V III. Tábla). - Ennek nyomán Orelli-Henzen,
15. TEMP D IV I A V G A D MINERVAM
6857. szám alatt.
R enier L eón Rec. de dipl. milit. Paris, 1872. 45. sz. O lv a s á s :
M ommsen Corp. Inscript. Latin. 1873. ID. II. lx ii . szám. 865.1.
...................... quinis et
J e g y z e t e k . A bellapokon alig fordul elő az A betűkben a i- vicenis plu]RIBVSVE STIPendiis E[meritis dimissis honesta]
keresztvonás, az írás maga az egészben a sietségnek nyomát 2. MISSIone QVORum NOMina SVBSCRIPTA
viseli, feltűnő hogy a 25. sorban egy kötött betű is fordul elő 3. SVNT CIVITatem ROMANam QVI EORnm NON
SABINVS szóban. — A z I. bellap 11. sorában a véső hibájából 4. HABERent DEDit ET CONVBium CVM VXORIBns
három cohors neve elmaradt, t. i. II* III* és I lii* GALLORVM; s. QVAS TVNC HABVISsent CVM EST CIVITas IiS
ezen kihagyás annyiból föltűnőbbé válik, mert a katona, kinek s. DATa A VT CVM IiS QVAS POST DVXISsent DV
ezen okmány szól, épen a cohors III* Gallorum-hoz tartozott. 7. MTAXAT SINGVLAS Ante Diem V I"" Kalendas IANnarias
Ebből látjuk, hogy a hét tanú mellett is csúszhattak be hibák ily s. Quinto POMPONIO MVSA, Lucio CASSIO IW E N A L E COnSulibus
nagy jelentőségű okmányokba az összehasonlítás és összeolvasás #. COHortis I - ALPINORum EQVITatae, CVI PRAEeST
elhanyagolásával. ío. TITIVS MODESTVS
Pannóniára nézve ezen emlék kisebb érdekkel bir, mint két u. EX EQVITE
elődje, mert a benne felemlített hadcsapatok az alsó-moesiai ii. VLPIO, SPVMARI Filio BIAVSCONI ERAVISco
hadsereghez tartoztak, mely hazánktól elég messzire esik. A is. DESCRIPTum ET RECOGNITum EX T AB Via AERea
katona, kinek sírjában e táblákat találták, a Duna vidékén halt 14. QVAE FIXA EST ROMae IN MVRo POST
meg, és igy nem térhetett vissza saját hazájába CIVITAS RAV- is. TEMPlum DIVI AVGusti AD MINERVAM.
RICA. AVGVSTA RAVRACORVM-ba, mely Sveiczban Basel mel­
lett feküdt. I . b e l la p .
F e U rás:

1 ............. NI F DIVI TRAIANI

187. Szám. XLVI. Tábla.
2 ..............RONEP T AELTVS HA
3 ..............S AVG PIVS PONT
V. OKMÁNY.
4 ............. MP n COS IV P P
Okmány-töredék AXTOXIVS PlV S kormánya idejéből. (145-160. év
5 ............. VS QVI MIL TN AL V QvAE APE
közt dee. 27-én) V LP IYS BIAVSCO számára.
6 ............. ET T VERAGR ET I AVG
M é r e t e k . A töredék magassága 0,65— 0,55; széless. 0,88— 0,99. 7 ..............AVGVS ET COH XIH
Betűk: magassága 0,08— 0,02. 8 ..............I AST ET CALL (sic) ET VII
A n y a g . Bronz. 9 ............. T T LVS ET H AVG THR
L e lh e ly . Alsó-Pannoniában. Alsó-Szt-Iván, Fejér megyé­ 10 ............. BRIT //E CALLA (sic) in P
ben találtak 1830-ban. - Jankovich Miklós egyéb régiségeivel
í i ......... S. . . I ALPIN ET
1852-ik év januar 15-én vétetett meg a n. muzeum által.
12 ..............VB GEMINIO CAPELLIA
É s z r e v é t e le k . A mit ezen emlékből bírunk, 5 kis töredék­
13 ............. S EMER DIM HON MIS
ből áll, melyek összeállítva, az 1-ső kűllap végét tartalmazzák, és
az 1-sö bellap aljának sorai végeit. Ámbár az 1-ső bellapon kel­ u .................. T SVNT CIVI ROM
lene a közlést kezdenünk, mivel ez az okmány kezdetének egyik
O lv a s & s :
részéből áll, mégis megtartjuk az eddigi szokást és a küllapot
bocsátjuk előre. 1. Imperator Caesar Divi Hadria]NI Filius DI\ I TRAIANI
2. Parthici Nepos, Divi Nervae pJRONEPos Titus AELIVS HA
A z I . k ű l l a p a ls ó ré s z e . drianus Antoninus]S AVGustus PIVS PONTifex
F e lir á * : 4. maximus tribuniciae potestate iJMPerator II, COnSul IV Pater Patriae,
j. equitibus et peditib ]VS QVI MILitant IN ALis V QVAE APpellantur
1...........................RIBVSQVE STEPE ........................... ET V VERAGRorum ET T AVGusta

3. MISS QVOR NŐM SVBSCRIPTA t. ........................... AVGVSta ET COHors XIII

g .....................et I ASTurum ET GALLaecorum ET VII
s. SVNT CIVIT ROMÁN QVI EOR NON
j. Breucorum e]T I* LVSitanorum ET II» AVGusta THRacum
4. HABER DED ET CONVB CVM VXOREB
io..........................BRITanica eT GALLAecorum P
5. QVAS TVNC HABVIS CVM EST CIVIT IS
n .............. S. . . . I* ALPINorum ET
6. DAT A VT CVM IS QVAS POST DVXIS DV 12. sunt in Pannonia Inferiore s]VB GEMINIO CAPELLIA
7. MTAXAT SINGVLAS A D VI K IÁN is. no, XXV pluribusve stipendiijS KMERitis DIMissis HONesta MISsione
14. quorum nomina subscrip]Ta SVNT, CIVItatem ROManam
') CNeio. — *) Filio Ranrico.
27
 I r o d a l o m . Kiadta A rneth (Zw ölf rom. Mil.-Dipl. XI. szám
67. és kk. 11. és XXV. Tábl.) a kiillap másolata nem pontos.
R enier LÉON-tól (Rec. de dipl. mii. Paris, 1872, 171. és kk.
1L 37. sz. a.)
M ommsen Corp. Inscript. Lat. 1873. III. n. 804. 1. X LII. sz. a.
J e g y z e t e k . A közlött töredék és az alább közlendő VI.
okmány-töredék kiegészítik egymást, minthogy ugyanegy ok­
mánynak különféle részeit tartalmazzák. — Az itten említett
Legatus, Alsó-Pannoniának Propraetorának, C. Itdius Geminus
CapeUianusnák van a nemzeti múzeumban még egy más, nagy­
szerűbb emléke is, t. i. a bemenettől balra a kapu előcsarnoká­
ban álló NEPTVNVS-nak szentelt oltár. — Feltűnő a GEMINIO.
GEMINO helyett ez valószínűleg a véső hibájából eredt; az
eszéki emléken is, melyet Katancsich (I. A. G. V., I. kötet, 404.
1., cccxxxin. szám alatt) közlött szintén GEMINVS áll, mint
a múzeumi kövön, de Borghesi i. m. GEMINIVS-t olvas.
A katona, kinek számára e táblát kiállították, Araviscus nem­
zetből volt, mert Eraviscus épen úgy jön elő, mint Araviscus.
Az okmánynak keltét közelebbre meghatározni, mint fenebb
tettük, lehetetlen; az 145. és 161. közé helyzendő, mivel útmuta­
tónkul csak Antoninus Pius consulatusi éve szolgál, e császár
pedig 4-szer és utolszor Consul volt 145-ben, mely consulatusi
évszám haláláig maradt m eg; meghalt pedig 161-ben. Minthogy
a tribuni hatalomnak éve is hiányzik, az évet meg nem tudhatjuk.
E kétséget a rendes Consulok nevei sem bírják elosztatni, mert
Q. POMPONIVS MVSA és L. CASSIVS IYVENALIS helye a FASTI
CONSVLARES-ckben még eddig nincsen meghatározva.
188. Szám. XLV1. Tábla.
VI. OKMÁNY.
ANTONINVS P IYS kormánya alatt kelt katonai okmány töredéke,
az előbb nevezett BIAYSCO egyik hadastyántársa számára.
(H ő — 160. dec. 27-én évek közt.)
M é r e t e k . A nagyságokat a töredékek szabálytalan alakjai miatt
csak közelítőleg adjuk. t. i. a legnagyobb magasság 0,9; a szélesség
0,39 : a betűk: 0.03— 0,02 mm.
A n y a g . Bronz.
L e llte ly . Találták Adonyban, (Vetus Salina) Fejér megyében
1839. E helyen a római telepitvénynek nyomai gyakran fordul­
nak elő. Jankovich példányából közölte Ameth (1. i. m. 7.1.29. sz.)
É s z r e v é t e le k . E két apró töredékben az l-ső kiillap sorai­
nak végét, és hátsó részükön az l-ső bellap utolsó sorainak részét
ismerjük f e l; az okmány, mely az előbbihez igen közel jött nap­
fényre, a betűk alakja nyomán ugyanazon korba tartozik, mint
az V-ik okmány.
A z I . k i i l la p t ö r e d é k .
F e lí r * » :
C l THRAC
2................C R ET BRITT ET
8 ........... LVSIT ET Ü AST
4 ............. LV8IT ET n AVG
5 ............. P -V O L C R ET I THR
s.................. BATAV ET I THR EQ
7.................. SVNT IN PANN
s.................. PELLIANO LÉG
9 ............. E STIP EMERIT
i o . ............... 0 # N QVORVM
V.
11 .......................... IV IT A T ROM ÁN
12 .......................... D E D IT ET CO
13 .......................... VNC H ABVISS
14 .......................... VM IS QVAS
15 .......................... NG VLIS
16 .......................... NIO MVSA
17 .......................... N A L E COS
18 .......................... CVI PRAEST
19 .......................... MILES
20 ......................... T BV... .
O lva sá s :
1 ............................ Cohors I. THRACum
2 ............... Civium Romanorum ET BRITtonum, ET
3 ............... LVSITanorum, ET II* ASTurum,
4....................LVSITanorum, ET II* AVGusta,
s.....................P VOLuntariorum Civium Romanorum ET I* THRacum,
6 ................BATAVorum ET I* THRacum EQuitata
7 ............... et] SVNT IN PANNonia
s. Inferiore sub gemino caJPELLIANO LEGato
». quinis et vicenis pluribusv] E STIPendiis EMERITis
io. dimissis honesta missi]ONe, QVORVM
n. nomina subscripta sunt c]IVITATem ROMANAm
12. qui eorum non haberent] DEDIT ET CO
13. nubium cum uxoribus quas t]VNC HABVISSent
14. cum est civitas iis data, aut c]VM IiS QVAS
is. postea duxissent, dumtaxat si]NGVLI Singulas
16. ante diem V I nmkalendas Ianuarias, Quinto Pompo]NIO MVSA
n. Lucio Cassio Iuve]NALE COnSulibus
is..................... CVI PRAEeST
io..................... MILES
20..................... T B V .............
A z I . b e l la p tö r e d é k e .
F e lí r á s :
1................... LLIANO LÉG XXV
2 .............. HON MIS QVOR NOM SVB
3 ..............VNT CIVIT ROM QVI EOR NON HAB
♦................... CVM VXOR QVAS TVNC HA
5 .............. S DATA AVT CVM IS QVAS POS
6 .............. DVMTAX SINGVLI S
OI V M S*»:
................et sunt in Pannonia Inferiore
1. sub Gemino CapeJLLIANO, LEGato, XXV [plnribusve Stipendiis
2. emeritis dimissis] HONesta MISsione, QVORum NOMina SVB-
a. scripta s]V NT CIVITatem ROManam QVI EORum NON HAB
4. erent dedit et Conubium] CVM VXORibus QVAS TVNC HA
s. bnissent, cum est Civitas ii]S DATA A V T CVM Ii S QVAS POStea
«. duxissent] D V M TAXAT SINGVLI Singulas
I r o d a l o m . .Massmann kiadta : Libellus Aurarius 23. 1.
Hasonmással közlötte A rne th (Zw ölf röm. Milit.-Dipl., XXV.
Tábla; xu. szám, 67. és kk. 11.). E közlés nem egészen pontos.
R enier L eón (Rec. de dipl. mii. Paris, 1872., 175. és kk. 1.
38. szám és tábla).
Mommsen Corp. Inscript. Latinarum 1873., III. n. 885. lapon.
Lásd az előbbi okmányhoz csatolt jegyzeteket.
 107

189. Szám. XLVII. Tábla. A I I . b e l la p m a r a d é k a .

F e lír á s :

VII. OKMÁNY. 18 ............................

19....................... NESTINO •
K elt Antoninus Pins kormánya alatt, december 13-án 157-ben ( ! )
20..............................SO COS
BARSIMSO számára.
21 .............. CVI PRAEST
M é r e t e k . A nagyobb darabé : 0,102; szélesség : 0,058—0,055. 22 .............. R H IS P E ............
A két kisebb töredéke együttesen, mag. 0,103; széles. 0,055—0,050. 23 .....................E
Betűk : magas. 0,005— 0,002.
24 .............. NIS F CAES
A n y a g . Bronz.
2Ó.................. EX TABVL AEREA
I .e llie ly . Krassó megyei Zsúppá helység területén találták 26 ........... N MYRO POST
1851-ben. April 23-án ajándékozta a m. n. múzeumnak Kapra
27 .............. AD MINERVAM.
Sándor.
É s z r e v é t e le k . A három töredék foglalja : a 1-ső küllap O lv a s á s :
alsó részét; a 2-dik küllap alsó felét és az 1-ső valamint a 2-ik
bellap sorainak végeit. 18. dumtaxat Singuli Singulas idibus Decembribus
19- Quinto Canusio Prae]NESTINO,
20. Caio Lusio Spar ] SO COnSulibus.
A z I . b e l la p fe le .
21. Cohortis I* Vindelicorum milliariae (X)] CVI PRAEeST
F e lí r á s : 22. Lucius Versinius Ape]R HISPElli
23. ex p edit]E ;
1 .............. DIVI TRAIANI PÁR
24. Barsimso, CaIliste]NIS Filio, CAESARea
2 .............. ’ RONEP T A E LIV S H A
25. Descriptum et Recognitum] EX TABVLA AEREA
3 .............. G PIVS PONT MAX 26. quae fixa est Romae i]N MVRO POST
4 ........ n cos un p p 27. templum Divi Augusti AD MINERVAM.

5 ...............ILIT IN A LIS H l QVAE

A z I . k Á l l a p a ls ó ré sze.
6 .............. SPANO R CAM PAG O N E T I
F e lí r á s :
7 .............. ET COH XI YIND ELICO R
8 .............. COMMAGENOR E T I
.................................... NOMI
9 .............. VLBIO R ET I THRAC SÁG
NA SVBSCRIPT SVNT CIVITAT ROMANAM
ío................... GALLO R DACIG ET T A V G
QYI EORVM NON HABERENT DEDIT ET CONV
ll. . ! .........T .S INGVL BRITTA NNIC
BIYM CVM VXORIB QVAS TVNC HABVISSENT
12 .............. SVB STATIO PRISCO
CVM EST CIVITAS IS DATA A VT CVM IS QVAS POSTEA
13 .............. N D EMERIT DIMISSIS
6. DVXISS DVMTAXAT SINGVL1S IDIB DEC
14 .............. NO M IN SYBSCRIPTA
7. Q CANVSIO PRAENESTINO CLVSIO SPARSO COS
15 .............. R N O N H AB ER DEDIT
8. COH I YINDELICOR c/> CVI PRAEST
16 .............. T VNC H AB VIS CVM
9. L VERSINTVS APER HISPELL
17 .............. M IS QVAS POST DVXIS
10. EX PEDITE

O lv a s á s : BARSIMSO CALLISTENIS F CAES

12 DESCRIPT ET RECOGNIT EX TABVL AEREA
1. Imperator Caesar Divi Hadriani Filius,] D IVI TRA IANI PAR
13. QVAE FIXA EST ROMAE IN MVRO POST
2. thici nepos, Divi Nervae PRONEPOS, Titus AELIVS HA
14. TEMPLV DIVI AVG AD MINERVAM. •
3. drianus Antoninus An]Gustus PIVS, PONTifex Maximus,
Az olvasást nem tartjuk szükségesnek kitenni.
4. tribunicia Potestate X X "” , Imperator] II" ” COnSul IIII*“ Pater Patriae,
s. equitibus et peditibus qui m]ILITaverunt IN, ALIS III, QVAE A I I . k ü l l a p b a l ré sz e .
«. appellantur............. et I* HiJSPANORum CAMPAGONum et I » F e lír á s : O lva sá s s
T.................................................. ] ET COHortibns XI" VINDELICORum
, . . .. G E TA E Marci Servilii GETAE
s. milliaria et . . . . et I. Flavia] COMMAGENORum ET I*
2. . . . . . C H R ES D II Lucii Pullii CHRESIMI
»....................................... ] VLBIORum ET I. THRACVm SAGittariorum
3. . . . . . J LA.SI Marci Sentillii IASI
io. e t ........................ et I.] GALLORum DACICA, ET I* AVGusta
4. . . . M F E U C IS Tiberii Iulii FELICIS
ii ..................... et pedi]Tes SINGVLares BRITTANNICi
5. . . . . | VRBA . . . Caii Bellii VRBAni
ii et sunt in Dacia] SVB STATIO PRISCO;
6. . . . 1 S T A T IA N I Caii Pomponii S TA TIAN I
is. quinis et vicenis pluribus ve Stipe]NDiis EMERITis DIMISSIS
7. . . . PRIS CI • Publii Ocilii PRISCI.
14. honesta missione, quorum] NOMINa SVBSCRIPTA
is. sunt, Civitatem Romanam qui eo]Rum NON HABERent, DEDIT I r o d a l o m . Kiadta A rxeth hasonmással (Sitzungsberichte
is. et conubium cum uxoribus quas] TVNC HABVISSent CVM dér k. k. Akademie dér Wiss. in Wien, XI. E. 1853. I. ,és n .
n. est civitas iis data, aut cn]M IiS QVAS POSTea DVXISsent. tábla):
27*

V.
r
-----
H e nze n V. 1-ör (Annali deli’ Instituto di corrisp. Arch. di
Roma, 1855, 29. 1.); 2-or Orelli-Henzen 6858. szám alatt.
R exier L eón (Rec. de dipl. milit. 41. sz. 189. és kk. 11.)
M ommsen Corp. Inscr. Latin. 1873. III. n. 882. XL. sz. a.
J e g y z e t e k . Minthogy Antoninus Pius XX-dik tribuni ha­
talma 157-re esik, ezen okmány is ugyanazon évről v a ló ; ezen
okmánynak köszönhetjük azon évbeli consules suffecti neveit is.
A hadtesteknek, melyek ezen császári rendelet kivonatában em-
littetnek, Statius Priscus volt parancsnokuk. Ezen kivül Gruter
403. 1. felírásából tudjuk róla azt is, hogy LEGatus AVGusti
108
PROVinciae DACIAE volt; és ebbeli működésének évét Bor-
(jhesi határozta meg (Giornal. arcad. 1829. 224. és kk. 11.) és
Henzen (Annali deli’ Instit. 1855. 30. és kk. 11.); ezen adat a
kőzlött okmányéval összeesik. — Azt ugyan tudjuk, hogy az
elbocsátott katona, kiről fenebb szó van, már neve hangzása
után is keleti származású volt, és valamelyik Caesarea-bán szü­
letett ; de vájjon az a cappodociai, vagy armeniai, vagy bithy-
niai, vagy macedóniai, vagy mauretaniai, avagy palaestinai, vagy
syriai volt-e, azt meg nem határozhatjuk. Ellenben könnyen
találjuk az I. Cohors Vindelicorum milliaria parancsnokának
hazáját, mert Hispellum, a mai Spéllo, Italiában fekszik.
J
 H e te d ik F e je z e t.

RES MVNICIPALIS.
A V Á R O S O K SZER VEZ ETE.

*8
 A V Á R O S O K SZERVEZETE.

C O L O N I A A Q V IN C V M . ( ó- buda, alt- ofen.)
A nemzeti múzeumban őrzött emlékek maguk, majdnem elégségesek
arra, hogy nyomukon Pannonia inferior septemtrionalis fővárosának,
Aguíwcum-nak egész polgári szerkezetét összeállíthassuk. Vannak t. i.
emlékeink, melyekből megismerkedünk következő tisztviselőkkel:
az aquincumi colonia egyik pagus-ából ered, melyben Antonius
Filoquirius Sevir Augustalis volt. Vibia Serapia alkalmasint neje
lehetett.
Különféle CoUegiumók, vagy társulatokról (1. a következő fejezetet).

Cnrator reiptiblicae Aquinci (1. 60. s z.); ez nagy egyéniség, mely magá­
hoz a városhoz nem tartozott, hanem ideiglenesen kiküldetett, hogy M V N IC IP IV M B R E G E T IO . ( ó- szöny.)
a pénzügyi teendőket rendbe hozza.
Duumviri coloniae (1. a 80., 87., 120. sz.), évi tisztviselők, kiket a curia,
191. Szám. XXXI. Tábla.
vagy is a népgyülés a decuriok tanácsából nevezett; ezek a quae­ V L P IA M ARTIN A kökoporsója, emelte unokája P. AELIVS TBAIANVS,
storokkal és aediliseikel a város dolgai viselésével voltak megbízva;
a bregetioi M VNICIPIVM DECVRIO-ja.
őket azonban leginkább az igazság kiszolgáltatása illette.
Quinquennales (73. sz.), duumvirek, kikre az évi adó kivetése volt bízva; Méretek. Együttesen, mag. 0,71; szél. 2,10. Mezőny : mag.
ők felülvizsgálták az ordo decuriorum-ot, és gondoskodtak az Album,
0,47; szel. 0,92. Betűk : mag. 0.055— 0.065.
vagy a tanács névsorozatának helyességéről.
Aediles (4. és 68. sz.), évi tisztviselők, szintén ketten voltak, ezek a k e l h e ly . Ó-Szőny, találták az országúton Buda felé balra.
colonia duumvireivel és a quaestorokkal részt vettek a város szer­ É s z r e v é t e le k . Ezen koporsó, melynek köve magában véve
vezésében ; különösen pedig tisztükhez tartozott az országutakra, nagyon hiányos, és teli van lyukakkal, a művészetre nézve is keve­
piaczokra és az általános rendőrségi teendőkre felügyelni.
sebb-becsű, mint a muzeum egyéb emlékei; és ámbár nem tartozik
[Quaestores.] A quaestorokról szóló emlék nem fordul elő a muzeum
épen a hanyatló korszakba, mégis látjuk a halotti géniuszok ki­
gyűjteményében, hanem, hogy ezen tisztség Aquincumban épen úgy
létezett, mint Sirmiumban (92. sz.), gyanítja Renier Léon úr, ki a vitelében, hogy a véső tapasztalatlan volt, és az arányokat egészen
katonák és hadastyánok névjegyzékét tartalmazó kő pacskolatán elhibázta, úgy, hogy e tekintetben még a legbarbárabb müveknél
(174. sz. 10. sorban) a : Q • V ET • alatt joggal Quaestor Veteranorum-at is alább valók. A homloklap felső harmada egész hosszában le
vél olvashatni. van törve; de az irás ez által mit sem szenvedett.
Flamines (Augnsti) (87. sz.), Rómának és Augustusnak politikai vallás­
tisztelettel megbízott papok valának. Felir& a: Olvasfts:
Decuriones vagy ordo (3., 15., 68., 73., 80., 140., 171. számok), tanács D M Diis Manibus
volt, melyet a Quinquennales minden öt évben újra neveztek vagy
1- V P L E M A R T I N O N L % VIBIAE MARTINÁÉ ANnorumLXXX
csak részben megújítottak azokból, kik a lakók közt bizonyos
censust vagy birtokot képesek voltak felmutatni. Ezen tanácstól 2. P A E L T R A I A N V S BC Publius AELIVS TRAIANVS DECurio
függött az adók és azoknak‘ mire fordításának meghatározása, és a 3. JV V N B R IG •A V IA E MVNicipü BRIGetionis AVIAE
város kormányzásában is részt vettek. 4. P I I S S IME F C PIISIMaE Faciendum Curavit
Patronus coloniae (81. sz.), tekintélyes egyénnek kellett lennie, kit
ezen czimmel megtiszteltek. I r o d a l o m . Kiadta Seidl (Archív, österr. Geschichtsquellen,
Seviri Augustales (1 4., 68., 167. sz.), alsóbb rendű papság, vagy egy 1856. 308. 1.) P áur közlése nyomán.
vallási társulatnak tagjai, kiknek kötelességük abban állt, hogy a
M ommsen Corp. Inscript. Latin. ID. 1. 4336.
nemzeti és hivatalos Lares-Auffustales-féle tiszteletet előmozdítsák.
(L. fenebb 2-ik fejezet §. 2.) Ide sorozunk egy emléket, mely egy J e g y z e k Brigetio másutt mint Bregetio is fordul elő.
Serir-Augustalist ille t; miután a többieket már más helyeken, t. i.
a fenebb említett számok alatt felsoroltuk.

192. Szám. XXX. Tábla.

190. Szám. XXX. Tábla. MINICIA ROMVLA és ANNIVS PBINCIPIVS síremléke, készíttette
ANN1YS SPF.RANTIVS a bregetioi COLONIA DECVRIO-ja.
ANTONIVS FILOQVIRIVS, aquincumi AVGVSTALIS-nak siremléke.
M é r e t e k . Magasság : 0,81 ; széles. 0,90. Mezőny : szél. 0,62.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 1.14; szél. 0.48. Mezőny : mag.
Betűk : mag. 0,05.
0,88; széL 0,35. Betűk: mag. 0,05.
k e lh e ly . Ó-Szőny, Bregetio, találták 1814-ben.
L e lh e ly . Tétény, Campoua; találták junius 12-e'n 1859.
É s z r e v é t e l. A betűk után Ítélve, az emlék a 3-dik század
február 3-án behozták a múzeumba.
második felébe tartozik.
É s z r e v é t e le k . Ha az emlék sajátságos diszitését vesszük
tekintetbe, az inkább középkorinak, mint rómainak látszik lenni. Felir&s : [M lIN IC IA E ' R O M V L A E
A felirás barbar, betűi a IV. századba valók. 2. D V L C I S S 1 M E ADQVE/
Felir&M j D •
3. P I E N T I S S I M E C O N
O lv a s á s : Diis Manibus
4. C O N I V G I QVE V I X I T
i A N T * F I I? ANTonius FILo
5. A N N O S ' X X V I I I ' S E D
t Q V I R I V S QV1RIVS,
c. E T A N N I O P R I N C I P I O
3. A VG<*C O L* AVGu8talis COLoniae
7. F I L I O CARISSIMO Q V I
*• A Q V * V I B AQVinci, VIBiac
s. V X I T A N N I S D V O «
5. S E R A P I E A SERAPIaE.
o. B V S B X X X *
I r o d a l o m . Kijött az Archaeologiai közlemények II. kötete io. A N N I V S S P E R A N T IV S
303. lapján. — M oh msen . Corp. Inscript. Lat.. IU. i. 9442. n-DECCOL BRIG MEMORI
J e g y z e t . K különös emlék, feltűnő alakja és díszítése által. 12. A M F E C I T///
28*

J

Az olvasás közlése fölösleges; a 9. sorban olvasandó : Diebus
XXX; a 11-ben DECurio COLoniae BRIGetionis.
I r o d a l o m . Közlötte S chönwisner (I. R. I. P. P. R .,II. rész,
273. 1. adp.) némi eltéréssel, és a 11. és 12. sor kihagyásával.
K atancsich (I. A. G. V., I. r. 434.1. cccclxx . sz . a.) ugyan­
azon hibákkal.
M iller (A. M. N. 237. 1. 26. sz. a.) hiányosan.
M ommsen Corp. Inscr. Latin. III. i. 4335.
J e g y z e t . A mi ezen felírásban legérdekesebb, az, hogy
itten Bregetio colonia czim alatt emlittetik, holott rendesen
MYNICIPTVM-képen van felhozva. — Szokatlan a D a kereszt
vonással a Diebus szó jelentésére; szokatlan szintén a PRINCI-
PIVS név is.
AYG VSTALES.
193. Szám. XXXII. Tábla.
C. DIGX1VS SECVXDIXIAXYS, a brigetiami municipium Augustali-
sáuak és AVRELIA DECCIA, valamint gyermekeik sírköve.
M é r e t e k . Egészben, mag. 1,72; szél. 0,87. Mezőny, mag. 0,74:
szél. 0,74. Betűk: magasság az első sorban 0,04, a többiekben: 0,02.
L e ih e ly . Találtatott 1784-ben Székes-Fejérvártt a bőid.
szűz templomában, onnan elvitetvén 1803-ban befalazták a püs­
pöki majorsági kerti épület külső falába, a honnan 1814-ben a
többi kővel, romlott volta miatt el nem merték hozni a m. n.
múzeumba 0- muz. levéltár 1814. 28. sz.), mindazonáltal későb­
ben, t. i. 1815-ben mégis ide került.
É s z r e v é t e le k . Ámbár sok darabból áll, mégis lehet a
repedések által okozott hiányokat pótolni. Feltűnő, hogy mint az
újabb emlékek gránit módra volt festve, mit még alkalmasint a
püspöki majorban követtek el. A 9. sorban V után alkalmasint
[IX • A N N ] van kitörve, de II előtt aligha állt valami szám; —
10-ben VIV[enti]BVS-t igy kell kiigazítani, mert K atancsich a
hely színén Fehérvárt még ezen darabbal látta. — Még megemlí­
tendő. hogy ezen írásban több hosszú vonással jelzett magán­
hangzó fordul elő.
F e lir fts t
D M
1. C D I G N I V S • S E C V N D I A N
N A T I O N E R Á E T V F S1BI E T AVR//
3. D E C C I A E C O N I V G E T M V N I C * *
i-PIISSIMÁEETFEMINÁERARISSIM
s. A C P V D I C I S Sí M Á É C V I V S M O R T E M
«• D O L E N S • P E R * A B S E N T I A M MEI C O N T I
7. GISSE PER CVLPAM CVRANTI VM CONQVE
»• ROR VI X A N X X V I I T M X TEB XX I I I I ET
9. C - D I G N I O - D E C O R A T O FIL V. . . H M Vi l i i
«"• D I E B X V I I * 1 T E M • V I V ___ B V S
n. D I G N I A E - D E C O R A T A E E T A V R E L
ia. S E C V N D I N A E F I L I A B V S
is. A V G R • M I L E ■B R I G •
Olvasásul t-sak e z e k e t:
2. sorban: Vivus Fecit SIBI ET AVreliae
8. sorban: V ffit ANnis XXVIII. Mensibus X, dlEBus XXIIII, ET
!*. sorban: Caio DIGNIO DECORATO, Filio, Vixit ANnis I I ; Mensibus
V1111 hozzuk fe l; a
10. sorban: ............VIVentiBVS
a 13. sorban: AVGnstalis Municipii BRIGetionis olvasandó, a pontozott
betűk alig láthatok és valószínűleg egy régibb Írásból valók.
V.
112
I r o d a l o m . J akossich jegyzetei közt V IH . sz. a. S chönwisner
kétszer adta k i; (1. A. et H. S. 'I., 44. 1. és 2-szor Compendium
! Antiquitatum Rom. IV. rész, V III. fej., 5. sz. a .); mind a kétszer
1 nagyon hibásan; igy 1. sorban: SECVNDINVS, SECVNDIANus
| helyett; 2. sorban . AVRELIAE, A V ___ helyett; 3-ban CONIVGI
i az I nincs a kövön; 4-ben RARISSIMAE a két utolsó betűt ki­
egészítette ; 8-ban X V IIII áll XXIIII helyett; 9-ben E IL ... ANN •
X X m áll holott F IL . V . . . H M - V ilii kellene lenni; 10-ben
ITEM után semmi sincs, bár V ÍV ___ BVS olvasható; végre az
említett hosszabitó vonalok egészen hiányzanak, valamint az
utolsó sor is. — (A z ékezetek, bár rendesen későbben is hasz­
náltattak, már a köztársaság alatt fordulnak elő. Hasonlítsd
Mommsen Corp. Inscr. Lat. I. 169. lap. 586. szám és II. Index
Grammaticus apices alatt.) R.
S chönwisner ezen olvasását elfogadta O relli 4988. számában.
K atancsich (I.A . G.V. — I., 402. 1. ccxvi. sz. a.) 1-ső sorban
csak SECVNDI-t i r ; 9-ben VI, II helyett; 10-ben XVIII, XVII
helyett; VIVENTIBVS-t egészen írja, a hosszabbító vonalak
elmaradtak.
M iller (A. N. M., 239. 1. 27. sz. a.) 2. sorban V • E-t olvas
V - F h.; 7. sorban COGNOV-E ROR; 8-ban M •X .. . B • XHII.
M •X • IEB x x m i h .; 10-ben ITEM VIX, ITEM V ÍV .... BVS h .;
11-ben DIGNAE, DIGNIÁE; 12-ben SECVNDIANAE, SECVN-
D IN Á E ; a 13-ban AVG M P BREG, AVG •M •BRIG helyett
állanak. — A hosszú vonalok egyáltalán kihagyattak.
S imont közlötte H ormayr Archiv-ében, 1824. 237.1.
M ommsen Corp. Inscr. Latin., 1873. III. i. 3355.
J r g y z e t . Ámbár C. Dignius Secundianus idegen volt e
tartományban, mégis a brigetioi municipiunmak (mai Ó-Szőny)
Sevir Augustalis-ává lett. Hogy ezen tisztség a szövegen kívül, a
i felírás végén pótolva felhozatik, csak annak tulajdonítható, hogy
igy a betüvésőnek hibáját helyre akarták ütni, vagy hogy talán a
felírást közlő kihagyta. — (Nem lehetne-e itt azt is föltenni, hogy
tisztjét utóbb nyervén el, a végén pótoltatta, legalább az M a
többi M-től a rajzban elüt!
Ezen kőnek mint egésznek rajzát találtam a nádori levéltárban
Budán, 1814. 29. számhoz mellékelve. Az irás egész, bár a kisérő
levélben emlittetik, hogy darabokban van a kő befalazva. Olva­
sása a fenebbitől csak ebben különbözik;
2. sorban : ...........RAET • VESIETAVI
6. „ ...................................CON
7. „ T IG IS S E ...........CVRANTIVM
8. » CONQVEROR . . . . M • X • FEB • XXIIII
9. * ................................ FIL • N • 11 • M • VIII
10. „ ........................... ITEM VIVENTIBVS
11- * ............................................ ET AVREI
13. „ AVG M • B RIC
Inscriptio haec verosimiliter Professori Josepho Majer, tardius
Canonico Albensi debetur, qui de hoc et aliis monumentis 1813
Budam retulit.) R.
C O L O N IA S IR M IV M .
Ámbár ez alsó-Pannoniának fővárosa volt, mégis kevés emlékével
bírunk. A fenlevöket a földirati emlékek, monumento géographiques közt
elősoroltuk. Egyike azoknak (1. a 92-ik számot) T. F la rim Gopaetiusé. és
azon az említett Colonia Duumciri, Quaestor és Decuriones elő vannak
számlálva.
C O L O N IA E Q V E S T R IS .
A 90. sz. a. azon távol eső colonia Decurio ja van felemlítve.
C O L O N IA P R ...A D P L A ...(? )
L. a 91. számot, melyben az ordo eme coloniából, mely a mai Titel
helyén feküdt, előhozatik, bár maga a colonia neve még nincsen egészen
tisztába hozva.
 N y o lc a d ik F e je z e t.

COLLEGIA, ARTES. OFFICIA PRIVATA.

TÁRSULATOK, MŰVÉSZEK

ÉS E G Y S Z E R Ű MAGÁNOSOK E ML É K E I .

R Ó M A I P O L G Á R O K , S Z AB AD O SO K , B A R B Á R O K , R A B S Z O L G Á K stb .
 COLLEGIA. - TÁRSULATOK.

C O L L E G IA FABRVM . — ÁCSOK ÉS KOVÁCSOK kutat készíttetett, vagy talán csak viz - eresztékef, silan us - t , mely
TÁRSU LATA. fölé e tábla volt rendelve.
A collegium fabrum előjön a 155. sz. a. is.

194. Szám. XXXII. Tábla.

Egy » COLLEGIVM FABRVM-ot illető kútra vonatkozó felírás, C O L L E G IV M M IM A R IO R V M . — S Z ÍN É S Z E K

melyet G. IYLIVS SEVERAS saját költségén TÁRSU LATA.
készíttetett. (201. Kr. n.)
195. Szám. XXXI. Tábla.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0.71 ; szél. 1.97: vastagság : 0,23.
A száz éves LEBYRNA, a színészek mesterének sirtáblája.
Mezőny : mag. 0,44: szél. 1.36. Betűk : mag. 0.05.

I .e l h e l y . Ó-Buda, Schönwisner a trinitariusok kolostorának M é r e t e k . Magas. 0,49; szél. 0,57. Betűk : közép mag. 0,04.
épületkövei közt látta; elhozatott a szomszéd földekről. 1815-ben L e l h e ly . Találták a sziszek! szőllőkben, egy téglákból össze­
állított sir fölött. 1815-ben pozsonyi születésű Bitroff aján­
Sestini szerint a budai egyetem terén állt.
dékozta a m. n. múzeumnak. (Érdy jegyzeteiből.)
É s z r e v é t e le k . Irástáblánk valószinüleg a csap vagy a
É s z r e v é t e le k . E táblának valódiságát kétségbe vonták;
kútnak csöve fölött volt befalazva. A felső keretrészletet izlés- azonban mind egész valójával, mind a betűk alakjaival egy IV .
teljesnek lehet mondani, valamint a paizs alakú oldaldiszit-
századbeli emléknek kellékeit igazolja.
ményt is.
F e lí r á s :
F e lí r á s :
í D i * M
1. G I V L I V S SEVERVS OB HO 1. P O S I T V Si EST «5 HIC L E B V R N A
2. N O R E M M A G I S T E R I
2. M A G IST E R * M IM A R I O R V "
sic s. . . V I V IC X IT ^A N N O S ^P LV S
s. C O L L - F A B R V M S IL A N V M
4. . . I N V S * C E N T V M *
4. P E C V N I A S V A F E C I T
5_____I Q V O T I E S * M O R T V V S
5. M V C I A N O ' E T ' F A D I A N O C O S sic sic 6. . . . S E T SIC N V N Q V A M
7____ S A D S V P E R O S * B E N E
Irod alom . Kiadta egy rézmetszettel S chönw isner (De ru­
......................... L E R A E
deribus laconici caldariique romani, 169. lap és tábla. Budae
in 4” 1778.) és ugyanaz. (I. R. I. P. P. R., II. 120. 1. 1781. Adp.) O lva sá s s
K atancsic h (I. A. G. V.. I. 28. L 410. L c c lx ix . sz . a.)
Diis Manibus
M ill e r (A. M. N. 268. 1.) — B a lla de lapide m ii. 49. 1.
í. POSITVS EST HIC LEBVRNA
S estini (Y ia gg io . 292.1.)
% MAGISTER MIMARIORVM
O r e l l i - H enzen 3321. sz. a.
3. qVI VIXIT ANNOS PLVS
(B orohesi Oeuvres épigraphiques Tome I.. Ara Scoperta in
4. mINVS CENTVM [qui]
Hainburgo. 56. 1. Millert azért gúnyolva, hogy Silanus-t a col­
s. alIQVOTIES MORTVVS
legium fabrum mellékjelzésének tartotta.) R.
e. [est] SET SIC NVNQVAM
M ommskn Corp. Inscr. Latin. HI. i. 3580.
7. [opto vo)S AD SVPEROS BENE
J e g y z e t e k . Könnyű olvasása miatt a felírást nem ismé­
8. .........va L E R A E.
teljük. — A keltezett emléknek épen ezen része hibás, mert
L. Annius Fabianus — nem pedig FADIANVS mint nevét vésték — I r o d a l o m . Még mint egészet adták, kik Sziszeken látták :
nem a második helyre való, mert azon évi consulok közt első t. i . : A rtner Briefe (1830) 22. 1. — Steinbuechel kézirata, és
volt. A másiknak neve M. Nonius Arrius Mucianus (201. Kr. u.) Wiener Jahrbüeher (A. B. 55.1831. 33. 1.) — A töredéket kiadta
Azon alkalommal, midőn a Collegium labrum Gaius Iulius É rdy, Id. K ubinyi F erexcz és V ahot által szerkesztett Magyar-
Severust u magister rangjával megtisztelte, ez maga pénzén egy és Erdélyország képekben. Pest, 1854. ü l. 126. 1.
29*
 116

K öppen (W iener Jahrbiicher, XXIV. Append. 21. 1.) és utána
N eigebaub kéziratában van. — K nabel , Seidl Archiv für
Kunde őst. Geschichtsquellen, 13. 1854. 132. 1.
Orelli - H enzen 2631. sz. a. ezen megjegyzéssel „alioqui digo-
rianam putares.“
J e g y z e t . (Ezen sajátságos felírást nem ismételjük, mint­
hogy végsorát kivéve, mely előttünk megfejtetlen marad, úgy is
könnyen olvasható. Az 5. és 6-ik sorokban talán ily módon
lehetne az értelmet visszaállítani : QVT ALIQVOTIES MORTVVS
EST, SET (séd helyett) SIC NVNQVAM. Az utolsó sort, Orelli-
Henzen 2605-ik száma nyomán: insontem eius recipite animam-
mal akarná Érdy visszaadni. — Kellermann az utolsó sort igy
állítja vissza : vaLERAE, mi ez Írásnak hibás és barbar voltával
épen nem ellenkezik.) R.

2. §.

INGENVI. — SZABAD MAGÁNOSOK EMLÉKEI.

196. Szám. XXXI. Tábla.
X. YLPIVS ITALICVS és AELIA VER0DVM5A.
^ ■ é r e t e k . Egészben : m. 0,88; szél. 0,94; vast. 0,23. Mezőny:
mag. 0,51; szél. 0,76. Betűk: mag. a 3 első sorban 0,15.
L e ih e ly . Promontorról behozták 1820-ban.
É s z r e v é t e l e k . Az emlék alsó része a földben állt, és csak
ki van nagyolva. Az irás a hanyatló korra mutat. — Az 5-ik
sor kezdetén egy régiebb felírás nyomai maradtak fen néhány
betűben, valamint a 7-ik sorban is.
Felirft.* :

É s z r e v é t e le k . Az iráslap igen roncsolt, de azért mégis

olvasható.
!• A V E T T I V S
Felir& s : 3- A L <* C R E S C E N S
D M 8- J V N í L í H I C < S í E
i. M • V L P • I T A L I
i- V E T T I A & A <t L i N O M E
a. C V S A N XL E T A E L
s. P A T R O N O ’ ETCO>ÍV 6
a P F I L V E R O D \ M
e. SVO ’ PI ENT I SSI MO ’ VI VA
NA N XXX H S S \ 2
7. T ’ M P
5. V E R N V S P R O C V L V S \ERM sic
8- L’ VIPSTANVS L L’ SENECIO
e- F L • T • H F C
9- MICVS FAC IW )V CV* ATÍ
Olvasás :
Diis Manibus O lv a s á s :

i. Marcus VLPius ITALI

i. Aulus VETTIVS,
s. CVS, ANnorum X L; ET AELia а. Auli Libertus CRESCENS
3. Publii FILia VERODVM 3. ANnorum L, HIC Situs Est.
«. NA, ANnoram XXX, Hic Siti Snnt. VLPii 4. VE TTIA, Auli Liberta, NOME
s. VERANVS, PROCVLVS, VERNA s. PATRONO ET CONIVGI
s. FILii ET Heredes Faciendum Curaverunt. б. SVO PIENTISSIMO V IV A
T. Titulum Memoriae Posuit.
J egy ze te k é s ir o d a l o m . Felötlő VERODVMNA barbar
név. — Kiadta S chönwisner (I. R. I. P. P. R. II., 267. 1. X V III. s. Lucius VIPSTANVS, Lucii Libertus, SENECIO
». AMICVS FACIENDVm CVRAVIT.
sz. a.) a sorok 4-re összeolvasztvák, továbbá a 4. és 5-ben H • S •
SVB VERNVS PROCVLVS VIR áll; közlötte K atancsich (L A .
Iro d a lo m . Kiadta M uratoki, ki Csabára teszi lelhelyét
G.V., I., 410. 1., cclxvi. sz. a.) és
(2087. 1. sz. a.), hol a 6. 8. és 9. sor hiányzik.
S estini (Viaggio. 279. 1.) Schönwisner után, annak hibáival
M affei (M us . Verőn. 250. 1. 5. sz. a.) — 1. sorban : VETVS-
együtt.
TIVS áll, 6-ban VIVA ki van hagyva, 7. sor egészen hiányzik;
(M ill e r a kéziratban levő: Supplementum Inscriptionum-ban
ez a daricák közé sorolja.
említi, és Schönwisner hiányait pótolni iparkodik. L. Mss.
M il l e r , cod. 15772. f. 11.
Musaei Nat. 21. Quart. Lat. 62. sz. a.) R.
P ococke (Inscript. 123. 1. 19. sz.)
M ommsen . Corp. Inscr. Latin. 1873., Ü L i. 3410.
Bél (Nat. Hung. Tóm. m . p. 453.) sok hibával.
W eszprémi (Biogr. medicorum, I. 4 42.1.)
S ch önw is ner (I. R. I. P. P. R., II. 262. 1. X IV. sz. a.) a sorok
197. Szám. XXXII. Tábla.
beosztása hiányos; 3. sorban H • S • E, HIC • S • E helyett; VIVA
AVLVS VKTTIVS CRESCEXS síremléke. a 6-ban nincs meg.
S estini (Viaggio, 2 7 5 .1 .)
M é r e t e k . Egészben, m. 2,60: sz. 1,12. M ezőn y: m. 0,94; sz.
K a tancsic h (I. A. G. V ., I. 446. 1. D LX V. sz. a.) helyesen adja.
0,83. Betűk : 1-ső sor mag. 0,14 : 2-ik 0,10 ; 3-ik 0,07 ; 4-ik 0,065:
5-ik 0,06 ; 6-ik 0.04. C attaneo M s.
M ommsen Corp. Inscr. Latin. III. i. 1873. 3607. sz. a.
I.ellie ly . O-Buda? 1723-ban a városban kiütött tűz alkal­
mával a Vízivárosba ledobatott. Bél. — (Sokáig a Dunaparton J e g y z e t . AVettius-ok és Vipstanus-ok gyakran emlittetnek
elhagyva, az élelmezési ház mögött feküdt. Schötucisner, Sestini a rómaiak emlékein ; az első Mommsen i. m. II. kötetében 30-szor
szerint; majd annak falába rakták, Cattaneo.— 1819-ben a tanács idéztetik, miért is Schönwisner ezt írja: Tam Vettiorum quam
a múzeumnak átengedte.) R. Vipstanorum apud Romanos antiquissima fuit familia. Utriusque
r

memoria in numis etiam conservatur. In lapidibus item frequen­ 200. Szám. XXXIII. Tábla.
tissime occurrunt Vettii cum variis nominibus et cognominibus
(1. Schönwisner I. R. I. P. P. R., E. 263.) — Vettius Crescens- IV L IT S VRSVS, IV L IA VERIXA és családjuk síremléke.
nek, szabadságban születettnek, (libertus) szintén szabadságban
született neje volt Vettia Nome, mely vezetéknév különben M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,41; szél. 0,44. Mezőny : mag. 0,31;
gyakran előfordul. széL 0,87. Betűk: 0,045— 0,028.

hvYhvly • Szombathely; tartozott a Petrédyféle múzeumhoz. (?)

198. Szám. XXXÜ. Tábla. F e lí r á s :
AVRELIVS VERVS síremléke.
i____ L V R S V S V F-
M é r e t e k . Egészben, m. 2,52 ; sz. 0,86. Mezőny : m. 0,67; sz. j t ... I V L - V E R I N E -
0,64. A betűk nagyon egyenetlenek. Közép nagyságuk 0,07.
s. . . . N E T T I B IVL-
L e lh e ly . Gyúró, Fejér megyében, a fejérvári székeskáp­
talan ajándéka. Behozták 1868. november 25-én. 4. . . . O FI A N T -tB IVL-
É s z r e v é t e le k . Ámbár az emlék, valamint az alakok s. . . . I N O F I L N E T IV L \ e -
vésésében, úgy a betűk alakjaiban is nagyon durva és barbar 6. . . . TE1VPBRIGE A V IE A N -
ízlésű, mégis fölötte érdekes ezen dombormű a jelmezek tekin­
O lv a s á s :
tetéből, melyek szerint mind a két alakot sokkal későbbi korba !
kellene helyeznünk. A férfi t. i. a régi öltönytől eltérőleg kabát 1- . . iuJLius VRSVS Vivus Fecit
formát hord bő újakkal; az asszony pedig ránczos ruhát függő 2. Sibi et] IVLiae VERENaE
ujjakkal; a ruha a derékon övvel van összeszorítva. 3. coniugi eius anJNorum ET TIBerio IVLio
A betűk alakjai ügyetlen kezet árulnak el, ügyetlenebbet, 4- ursO FDio ANnorum ET TIBerio IVLio
mint a faragmányok után remélni lehetne. A mondatok és rövi­ *...............INO FILio ANnorum ET IVLiae VE
dítések a szokott felirási szabályoktól kissé eltérnek. 6. rinae] TEMPBRIGaE AVIaE ANnorum . . . .

F e lír á s : O lv a s á s :
I r o d a l o m . K oppén a Schneiderfélék közt.— B itnicz , Tudom.
D l M A Diis MAnibus Gyűjt., 1824.1. 87. 1. és 1829. D L 61.
1. A V R - VERO MÉM AVRelio VERO, MÉM M ommsen, Corp. Inscr. Latin. (1873.), E I. i. 4202. Ennél a 2.
2 O R IA P O S V T T C O N I ORIAm POSVIT CONI sorban IN • E T .........; 5-ben . . . INO • FIL •

3. V X V D E N T A Eo E B VX AVD ENTiA [quae cum] EO ET J e g y z e t . E helyen a Tempbriga barbar hangzatu név

i- V I IT C O N C E S A N N V IX iT CONCESsos AN N Btene ' tűnik fel. Az N =ANN O R VM után semmi helyet nem hagyott a
véső. A táblán a granitféle festés nyomai láthatók.
- O S V I X S ÍT A N N O OS V IXSIT ANNO
e. S XXXV S XXXV.

I r o d a l o m . Kiadtam, sietős felvétel után, hibásan az

201. Szám. XXXin. Tábla.
Arch. közi. IV. (1864.) 53.
Mommsen Corp. Inscr. Lat. (1873.) E I. i. 3378, FARA i nevű asszonynak versekbe szedett emléktábla töredéke.
J e g y z e t . A 3-dik sorban Audentia neve után kellene veze­
téknevének előfordulnia; azonban az EoEB jegyek, melyek I M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,30; szék 0,50. M ezőny: mag.
tisztán olvashatók, semmiféle ilyen értelemre nem alkalmazhatók, j 0,27; széL 0,47.
Azért meg kellett kisérteni a fenebb adott olvasást. Ellenben, ha L e lh e ly . Duna-Pentele. Mommsen.
fentartjuk a név-érteményezést, akkor ezen szavaknak: vixit con­
É s z r e v é t e le k . A töredék itt ott kötött betűi szépek, és
cessos annos, melyek olvasását nem lehet kétségbe vonni, semmi
Antonin császár idejére utalnak.
jelentőségük nincsen. íg y Desjardins úr. (De a kövön világosan
COIYCES áll a 4. sorban; s igy az olvasás mégis kétes.) R. F e lí r á s :

Q V O Q NOMIISE K A R A
199. Szám. XXXIII. Tábla. LVSTRAPEREi VPAM
ADITA MORTI
..............CORXELIVS-r.il szóié emlék töredéke.
CE ME I • A f f E B E A T A
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,37; szél. 0,75. Mezőny: mag. 0,16; O • F A V I L . ...
szél. 0,47. Betűk: mag. 0,055.
R A P I T V R H V . ...
L e lh e ly . ( )- Budán az uradalmi udvarban állott; a többivel
behozták.
... I N V S ' T \ ' ......
É s z r e v é t e l. A csinos keretű töredék egy néven kívül O lv a s á s :
semmi érdekest nem mutat fel.
1------ QVOQue NOMINE KARA
F e lír á s s *. . . . LVSTRA PEREMPTAM

i........E R CORNEkVS í. . . tRAD ITA MORTI

4. . . . OE MEI AN TE BEATA
a.......................... D E B V - N
s. . . unGVENTO FAVILla,
I r o d a l o m . Mommsen, Corp. Inscr. Lat. (1873.), E l. i. 3595. «. . . . R A P ITV R HVius
T......................IN V S V I.............
30

V
 118

I r o d a l o m . M ommsen. Corp. Inscr. Lat. (1873). Hí. i. 3338. I r o d a l o m . Közié H a liczky A ntal a Tudom. Gyűjt. 1823.
J e g y z e t . Itt, a verseknek, melyek közt az 5-ik hibás, XI. kötet 17. 1. IV. sz. a. — Az olvasás sok helyen téves, főleg a
csak végeit bírjuk, miért is az értelem visszaállítása nagyon 15. és utolsó sorban.
bajos. — M ommsen i. h. a felírást igy adja; [h. EC] QVOQVE NOMIM K öppen a Schneiderfélék közt.
KAKI .. IPOST LVSTRA PEREMSM ... es]T • TRADITA MORTI B itnicz. Tudom. Gyűjt. 1824., I. 85. és 1829. III. 60.
• . . . p o]M P A CMITAJTE B E A T A ---- G IVNGVPTQ FA V IL fltü n M ommsen. Corp. Inscr. Lat. (1873.), ID. i. 4208.
___ EMORABITVR • H V ____T IXVSOT... J e g y z e t. Az olvasást csak a 2-ik sorra nézve adjuk, hol
V - F - S,Viva Fecit Sibi-t jelent. Mit jelentsen a 16-ik sorban a
PARTERVM ? talán: PARenTes EoRVM Curaverunt ? — Mommsen
202. Szám. XXXIII. Tábla, az utolsó M C-t Memoriae Causa-val magyarázza.
A felírásból eredő származási táblát pedig ide mellékeljük:
Siremlék töredéke AT ENAT IS, MARCTANA és SALONINVS neveivel.
[MARCIVS MARCELLVS] [VLPIVS MAXIMVS]
N l é r e t e k . Mag. 0,19; szél. 0,26. B etű k : mag. 0,03.
Marcia Marcellina, neje ? [Ulpius Maximus] Ulpia
L e lh e ly . Fövény (Fejér megye), hol római castrumnak
Dubitata,
nyoma van, és sok régiséget találnak. Acta M. N.-ban Miller — Ulpia Ulpius Sa- Flavia Ulpius Ulpius LX X éves.
Roller ellenben Högyészre teszi eredetét, hová Kómlödről jutott Maximina. binianus, Sabina, Titianus, Dubitatus,
gró f Apponyi birtokába. XX éves. XXX éves. X X III éves. X XVII éves.

F e lir ta : Flavius Leo,

XII éves.
1. A N A C O ...............
»• ’E - A ' E N X I S ' P I
s. IVE A • M Ak C I A N . .
4. 'E S A . O N I N O F t . . [FiLio] 204. Szám. XXXIII. Tábla.

I r o d a l o m . Miller : Act. Mus. Nat., 275. 1. TIBERIVS IY U V S FACVXDVS és ANTONIA OCTAVIA síremléke.
K oller : Prolegomena, 54. 1.
M ommsen: Corp. Inscr. Latin. (1873.), ü l. i. 3323. M é r e t e k . Együttesen, mag. 1.80; szél. 0,75. Mezőny : mag.
0,62; szél. 0,55. Betűk : magassága 0,065—0,05.
A n y a g . Szürke homokkő.
É s z r e v é t e le k . Ezen díszes kő kevésbbé barbar jelleggel
203. Szám. XXXIII. Tábla.
bir, mint e tartománynak legtöbb emléke. A tengeri lovak, csi-
MARCIA MARCELLINA és családjának síremléke. kóczák, melyek az orom fölötti háromszögeket ékesítik, igen
szép mozdulatokkal advák; a két páva pedig (a régi keresz­
J lé r e le k . Együttesen, mag. 1,15; szél. 0.44. M ezőny: mag. tényeknél a halhatatlanság jelei) szőlőfürtöt csipkedvén, teszik az
0,68; szél. 0,88. Betűk magassága 1— 12 ik sorig 0,03, 13— 15. sorig
ormozat díszét, de mint építészeti ékítmény csak ritkán láthatók;
0,025— O.oa.
A n y a g . Fehér márvány. végre a két csavaridomilag tekeredett oszlop, melyek mind a
I .e lh e ly . Sabana, elhozatott 1823. január 2-án a Farkas felső, mind az alsó közép-osztálynak keretét teszik, az egésznek
Lászlótól vett gyüjteménynyel. Mommsen a Petrédy-féle múzeumba j hatását csak emelik.
helyezi. A két halottnak mellszobrai, melyeknek arczai hiányzanak,
É s z r e v é t e le k . Ez emléket csinossága, dísze, és gondos kevesebbé művésziek, mint a díszítmények, mi arra a gondolatra
kiállítása, valamint a betűk alakja tekintetéből is, bizton a II-dik vezethet, hogy a már részleteiben kész kő meg volt véve. és más
századba tehetjük. Az ormon a szokott virág helyett egy fej véső által a körülményekhez lett alkalmazva. — A jobbra álló
van alkalmazva, melynek oldalán szalagok hullámzanak; az orom | nőnek épen oly válldisze van, mint a milyent már a muzeum
melletti háromszögben egy-egy delfin látható, mint a virgonczság egyéb emlékein is láttunk, hacsak e díszeket nem kell e helyen
nagyobb fibuláknak tartanunk. A félj bal kezében madarat tart,
és jó kedély jelképei.
melyet a jobbjában tartott scyphus-ból, pohárból, itatni látszik.
F elírta:
Az alsó osztályban elég gyenge müvezettel faragva van egy
1. M A R C I A - M A R C E tengeri női istenség, mely bal felé úszó delfinen ülvén, az állat
2. L I N A A N - V - F - S - hátulja felé lebegő ruhát tartja. A jobb oldalon alul egyenes lap
3. I - V L P I A E •MAXIM tűnik fel régibb irás nyomaival.
4. I N A E - A N • T • VLP
F elírta:
5. I O S A B I N I A N O -
6. A N X X I I I FLAVI i - T I B - I V L F A C
7. AE • S A B I N A E - 2 VNDVS N LXXX
8. A N X X X I V L P I O 3. H • S • E
9. T I T I A N O - A N - * III lA IT O C T A V J A
10. I - V L P I O D V B I T S AN- P ■F • P
11. A T O A N X X V I I
12. F I L I S P I t N T I S I I r o d a l o m . Mommsen Corp. Inscript. Lat. (1873)DI. i. 3691.
13. T •V L P I A E • D V B I T A J e g y z e t . A második sorban a XXX. későbben oda illesztett-
14. TE • S O R O R I A N • L X X nek látszik; a harmadikban ez áll : Hic Situs E s t; az utolsó
15. ETFLA-LEONIAN-XII sort pedig igy adjuk : ANnorum ? Patri Filia Posuit.
16. P A R T E R V M C

J
 119

205. Szám. XXXII. Tábla. 207. Szám. XXXII. Tábla.

A tíz érés T IB E R I VS IY L IV S FVSTIANVS sirkÖTe. AYRELIYS IODORYS, FRONTO és CELSEfA keresztények síremléke.

M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,61; szél. 0,82. Mezőny: mag.

M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,88; szél. 0,62. Mezőny : mag. 0,62:
0^5; szél. 0,66. Betűk: mag. 0,025— 0,04.
szél. 0,44. Betűk magassága 1-ső sorban 0,07, a következőkben 0,55.
I.e llie ly . Szombathely, találták 1847-ben.
L e lh e ly . Kékkútról, Szala megyéből került a nemzeti
É s z r e v é t e le k . A felírásban előjövő hibák a véső tudat­
múzeumba.
lanságának tulajdonitandók. A tábla csak három szögletében
É s z r e v é t e le k . Bár ezen emléknek csak alsó felét bírjuk,
sérült, az írás csorbítása nélkül.
a felírás mégis az egyik betűt kivéve, egész. A keretet két
oldalt hullámzó repkényágak képezik. F e lí r á s :

F e lí r á s : i- B O NE ' M EM ORIE ' IN DEO

2. VIVAS *AVR ' IOD ORVS t CI V
D M * Diis Manibus
1. T I B • I V L I V s TIBerius IVLIYS,
3. G R A E O E X 'R E G - L A D I O Q
2. T IB F FVSG TIBerii Filius, FVSCI 4- V I X 'A N 'L 'E T A V R 'E R O N (sic)
3. A N V S • N • X • ANVS, ANnorum X s- T O N I * A N * II * E T A V R - CE LS1
*■ H • S • E • P Hic Situs E st Pater c. NE-M' VIIII AVR- DOMNI CA' V
5. P • F I L I O • P Posuit FILIO Pio. 7- XOR'CON'CAR'ET'FIL'DVL'
s. M E M ' V I W ' F E C I T
I r o d a l o m . M il l e r Supplem. Inscriptionum, 1821. Kézirat,
21. Quarto Latin. O lva sá s :
M ommsex Corp. Inscr. Lat. (1873) ü l. i. 3692.
i. BONaE MEMORIaE IN DEO
í. V IY A S '. AYRelius IODORYS CIVis
s. GRAECus EX REGione LAoDICea, Qui
*. V IX it ANnos L, ET AVRelio ERŐN (sic)
206. Szám. XXXIII. Tábla. s. TÓ NI ANnorum I I ; ET AVReliae CELSI
«. NaE, Mensium V ilii. AVReüa DOMiNICA, V
CAIA IXGEXYAnak C. ADIVTOR szabadosa által emelt sírkőre.
7. XOR, CONiugi CARissimo ET FILiis DVLcissimis.
s. MEMoriam V IV A FECIT.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 2,08 ; szélesség 0,87. Mezőny :
magas 0.92; szél. 0,67. Betűk : mag. 1. sorban 0,095.
I r o d a l o m . M ommsex , Corp. Inscr. Lat. 1873. ü l. i. 4220.
A n y a g ;. Szürke homokkő. szám alatt.
E e lh e ly . Kékkút Szala megyében, hol több római kő J e g y z e t . Iodorus név a ritkábbak közé tartozik; ERON-
mainap is található. Beküldte Uertdendi György alispán. TONI és DOMNICA. a véső hibájából FRONTONI és DOMINICA
É s z r e v é t e le k . Ismét egy emlék, melynek barbar alakjai helyett állnak.
is, és főleg a halottnak mellképe, a szorgalmas, és lehet mondani,
csinos díszítéssel világosan ellenkeznek. Az acroterium nélküli
ormozatban két nagy delfin úszkál a háromszög csúcsai felé, 208. Szám. XXXII. Tábla.
mig a szögletekben is egy-egy kisebb delfin látható. A mellkép
egy négvszögü fülke mélyéből emelkedik ki az orom alatt. Az A E L IA KALENDIXA-nak, kereszténynek sirlapja.
itten kpt oldalt álló alakok, talán a phrygiai ifjak akarnának
lenni. A felső osztályt tekeredett felületű oszlopok támogatják, M é r e t e k . Együttesen, mag. 0.51: szél. 0.84. M ezőny: mag.
és három részt képeznek, a legalsóban ékes fogantyúju öblöny- 0,39; szél. 0,71. Betűk: mag. 0,045.
ből levéldisz kunkorodik. A kő már 1821-ben ketté volt törve. A n y a g . Márvány.
I.e lh e ly . Szombathely. M ommsex.
F e lí r á s : O lv a s á s : É s z r e v é t e le k . A tábla két nagyobb, és ezek egyike még
két kisebb darabra van törve, a nélkül azonban, hogy a felírás
D M Diis Manibus
tetemesen sérült volna. A betűk a hanyatló kornak, a IV-dik
1. C • I N G E N V Caia ING E NYA
század végének jellegével birnak, főleg az L, M a választó pontok
2. C F A N N LX Caii Filia ANNorum LX teljes hiánya, és a keresztvonal nélküli A betűk. M ommsex azt
3. H • S • E Hic Sita Est mondja az írásról: litteris pessimis.
4. P C A D I V T oR Posuit Caius ADIVTOR
F e lír á s s
5. L I B E R T V S LIBERTVS.

í. IN DM BONÉ MEMORIE AELIAE KA

I r o d a l o m . Miller Supplementum Inscriptionum. Ms. Mus.
2. LENDINE FI DELI MATRI DVLCISSIM
Nationalis, 65. sz. a. INGENVO-t olvasott.
M ommsex, Corp. Inscr. Lat. (1873) Ü L i. 3689. s. A E Q V I V I X I T A N N O S N LX AELI I M sic
J e g y z ő t . Caia itten nem előnév, mely a nőknél nem dívék, *. V C I A N V S B A S S V S PAVLINIAN
hanem valódi nemzetségi név helyét foglalja el. s. V S ET PAVLVS FILI PIENTISSIMI
« M E M O R I A M P O S V E R V N T
30*

V.
 120

O lv a s á s : I r o d a l o m . Meg van M ocsy jegyzetei közt. Közlöttem az

i. IN Deo Maximo ? BONaE MEMORIaE AELIAE KA- Archaeolog. köziem. III. kötetében a 147. lapon CRISPINA
x LENDINaE FIDELI, MATRI DVLCISSIM- helyett CRISPINAE áll.
3. AE, Q YI (sic) V IX IT ANNOS Numero LX. AELII M- Mommsen. Corp. Inscr. Latin., 1873. III. i. 4142.
4. VCIANVS, BASSVS, PAV LINIAN- J e g y z e t . Vibenus-ró\ mint kelt a névről 1. Pichler, Archív
s. VS ET PAVLVS FILIi PIENTISSIM I für Vaterlánd. Gesch. und Topogr. Klagenfurt, X II. 62. és 68. 11.
6. MEMORIAM POSVERVNT.

I r o d a l o m . Mommsen Corp. Insc. Latin. (1873.), ID. i. 4217.

J e g y z e t . A kezdetet, IN Deo M ! talán igy is lehet olvasni
210. Szám. XXXV. Tábla.
In Nomine Dei Maximi!
EGY NÉVTELEN ANYÁN AK és LEÁNYÁNAK versbe szedett sirtáblája.

209. Szám. X X X in . Tábla.
VIBEX VS, nejének és fiának síremléke.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 2,08; szél. 0,77. Mezőny: mag. 0,77;
szél. 0,61. Betűk: mag. az 1. sorban 0,075; a 2-dik és 3-dikban 0,06;
a 4—5-dikben 0,45. a 6-ban 0,04.
I.e lh e ly . Az eredeti, a múzeumi jegyzőkönyv szerint, Felső-
Lendva; találták 1852-ben, későbben az dlső-lendvai, uradalmi
épület falába volt befalazva; onnan mint herczeg Eszterházy
Pál ajándéka elhozatott közbejárásomra 1863. ápril 14-én a
m. n. múzeumba.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék, bár két részre van törve, egé­
szen megvan. Az alakok még némi barbárságot árulnak e l; de a
diszitményi részletek bizonyos Ízlésről és könnyüdedségről tanús­
kodnak. Itt is majd azt kell hinnünk, hogy az emlékek egyelőre
az alakok nélkül elkészültek hozzá értők által, és hogy az alakok
későbben a vésők kívánságára vidéki, vagy más kőfaragók, vagy
legióbeli katonák által is a körülményekhez alkalmazva vésettet-
tek. A fő, mely a két fekvő oroszlán közt, mint a kő ormozata
feltűnik, mint Ízlés- és elrendezésre nézve nem épen a jobbak közé
számítandó; de müvezete mégis jobb, mint a fő alakoké. Hason-
lólag dicsérendő a keskeny középosztály az élénk vadászati jele­
M é r e t e k . Mag: 0,38; szél. 0,80. Betűk: mag. 0,04.
I iC llie ly . Ó-Szőny, hol gró f Zichy kertjében még 1822-ben
í állott, Holéczy; Fényes szerint Jankovich múzeumába került.
É s z r e v é t e le k . E tábla öt darabra van törve, a felírás
, azonban nincsen az olvashatatlanságig sértve. A betűk alakjai a
nagyon hanyatló korba valók. Figyelemre méltó, hogy a kezdet
L-jei az utolsó soriaktól különböznek.
Felírás:
1. HEV • SIMVL • HICNATA •ET •GENETRIX •FVNCTAEQ •SITAEQ
2. AC T R IS -P R O M V L T IS *ORB A N T * M A T R E M Q-VIRVMQ*
3. E T - SOCEROS • ET-AVO S • P A T R E SQ DVOS PATRVVM Q
4. G E R M A N IS * Q V O N IA M •M ATERQ • E T -F IL IA * N V P T A E
5. V E R V M F I L I A C V M • P A R V A * P R A E R E P T A • P V E L L A
j 6. F V N C T A D IE Q V O N V P T A SED A N N I S - N V P T A DVO
7. -B V S *
Ir o d a l o m . Kiadta H oléczy, a Tudományos Gyűjtemény
1829. év 4. füzete 122. lapján.
F ényes , Komárom várm. 138. 1. a sorok meg nem tartásával.

nettel. valamint az alsó mezőny hullámain játszadó delfinek kivi­ M ommsen, Corp. Inscr. Latin. (1873) Hl. i. 4346.
tele. Az írásos lap két oldalról tekervényes oszlopok közt foglal­ J e g y z e t e k . Ezen vizenyős versek, melyek gyermekes
tatik, melyek a 204. és 206. sz. a. emlittettekhez igen hasonlítanak. gondolatot kifejeznek, szerkezetre, azaz a versmértékre nézve,
helyesek. Vájjon nem került-e ki ezen emlék is azon olasz gró f
F e lírá s : O lv a s á s :
agyából, ki 1824 körül Zichy családnál tartózkodván, az ácsi
1. V I B E N V S VIBENVS angol kertet római feliratokkal ellátta?! (1. Mommsen i. h.
a- V A N N I • F V AN N I Filius
4332. szám.)
Értelme az, hogy az anya és leánya két fivérhez ment nőül,
»• V F S I B I ET Vivus Fecit SIBI ET
és a leánynak, ki két évig férjezve volt, lakodalma napján
i- M A R C CRISPlNiF MARCiae CBISPINAE
mindketten meghaltak, valamint az utóbbinak nőgyermeke is.
s. C O N ET-M ARCIO CONiugi ET MARCIO Innen az egész rokonsági fa szerkeszthető. A nemzetségi fát i. h.
«• V I B I A N O F A N V III VIBIANO Filio ANnorum VIII. közli Mommsen.

LIBERTI. SZABADOSOK EMLÉKEI.

211. Szám. XXXIV. Tábla. F e lí r á s :

D M
ALFIYS V ITÁLIS szabadosnak kőkoporséja.
« D O M O A E T E R N A E
N l é r e t e k . Egészben, m. 0,85; sz. 2,38: mélys. 1,12. Mezőny:
m. 0,52; sz. 0,93. Betűk : m. 1-ső sorban : 0,05, a többiben : 0,04. * T PER PETVvE S E C V R IT A T I
L e lh e ly . Találtatott Ó-Mudu é. B m im -VjU k (X eustift)
3 PERMITTENTE PAKONO
határán, Kunewald Jakab téglavetőjén, 1869-ben május 2-án
behozattam a múzeumba. 4 A L F IV S V IT A L IS L IB E R T V S
É s z r e v é t e le k . A koporsó jó karban van.
«c s. E I V S VIVS SIBI FECIT

J
 121

Iro d a lo m . Közlöttem az Archaeologiai Értesítő 1869.
I. kötet, 201. lapján a bevezető mondat bő magyarázatával. —
A két alak, mely a halotti geniusok helyét az írástól, jobbra-
balra elfoglalja, áll jobbra egy hosszú ruhás férfiból, ki áldozatát,
egy csirkét, tálon maga elé magasra em eli; balra egy rövid ru­
hásból, ez poharat emel jobbjával, mellette egy kis oltáron az
áldozati láng kúpalakulag ég.
— M ommsen Corp. Inscr. Latin. (1873) III. i l 6463., hol azt
gyanítja, hogy a 4. sorban AELIVS-t kell olvasni; azt tartom
ALFIVS. mint a kövön van, jó név, hiszen 6336. sz. a. a belgrádi
múzeumból idéztetik egy sisak felírás : 7 TAVRI T ALFIVS,
vagy is Centuria, Tauri, Titus Alfius, és 4171. sz. a. C • ALFIVS •
L • F •, hasonlólag helyes. Egyébiránt e név származottjaival
gyakran olvasható.
J e g y z e t e k . Az 5-ik sorban VTVS áll VIVVS helyett.
Azon mondat : DOMO AETERNAE ET PERPETVAE SECVRI-
TAT I még a pogány korba tartozik, mint a fenebbi idézett
helyen bebizonyítottam. (Az általam közlött felírásban a választó
jelek azért maradtak el, mert a sorok közt álló háromszögű
pontok, mint ezek a római felírásokban előfordulnak, készen
nem voltak, és bizonyos időre megjelenő folyóiratnál azok
elkészültét bevárni nem lehetett. Ezt Desjardins ur megjegyzé­
sére.) R.
212. Szám. XXXIV. Tábla.
C. YADILACVS szabados síremléke.
niére-től elneveztek. Ezen ékszer fölött egy hátrahajtott fátyol
tűnik fel félkörben.
A nyakláncz, mely aranyból lehetett, több csigaszerüleg
tekeredett részletek összetűzése által készült, melyek egymáshoz
szorítva a lánczot képezik. E lánczszemek mind a két oldalon
kisebbedve, látható kötelékekbe végződnek, mi bizonyságául szol­
gál annak, hogy, mivel az alak arczczal áll a néző felé, ezen
nyakék hasonló az egyiptomi mell-ékekhez, vagy is, hogy a fémből
készült lánczszemek nem futnak köröskörül a nyakon, hanem
hátul szalag vagy szíjacska által összetartattak. Legújabban a
nemzeti muzeum birtokába jött hasonló tekeredett arany láncz-
szemeknek, melyek egymás mellé soroztatván, épen úgy néznek
ki, mint a kövön észlelhető nyakékesség. (1. 1. ábra.) — A ruha
kelmének igen könnyűnek kellett lennie, mint a mell és ujjak
redőzetéből kivehető, a széles és lebegő ujjak a karnak felső
részét is láttatják. A múzeumi kőtárnak több darabja, mint ez is,
egy sajátságos, nagyon magasodó válldiszitményt mutatnak,
mely a félkarra mintegy karmokkal kapaszkodik. Ezen váll­
szalagokra könnyű dombormüvecskék, talán vert aranyból lemez
idomokban illesztvék. Effélékből is bir a m. n. muzeum, a meny­
nyiben e lapocskák négyszögüek, és azon idomokhoz hasonló czif-
raságokat, melyek a vállszalagokon szemlélhetők és valószínűleg
ugyanazon czélra szolgáltak. (1. 2. ábra.) — Végre a karpereczek
is különböző alakokat vesznek föl. A bal karon látható monoru
tagokból áll, és előfordul a m. n. múzeumban is (1. 3. ábra);
a jobb karon a nő két pereczet hord, melyek mindegyike, mélye­
dések által eszközlött dombor-négyzetekből áll, és a m. n. mú­
zeumban több példány által van képviselve. (1. 4. és 5. ábra.)

M é r e t e k . Egészben m. 1,60; sz. 0,79. Mezőnyben : 0.32; szél.

0,43. Betűk : m. 0,04.
L e ih e ly . Találták 1869-ben az ó-budai, Aquincum nevű
téglagyár területén. Behozattam febr. 9-én.
É s z r e v é t e le k . E barbar jellegű, de nagy régészeti becsű
emlék alul el van törve, mi miatt csak a felírás kezdetét lehet
olvasni.
F e lir & s : O lvasAs :

D M Diis Manibus

1. C V A D IL A C O M O / Caio VADILACO MOci

2. LIB A N L X X X T / LIBerto, ANnorum LX XX Titus

3. V I B I V S M O C I/ / / VIBIVS MOCI [Libertus]

*. . . . . S I F I L V S / / ...........Sí FILVS (FILiVS) (?)

J e g y z e t e k . Az emlék fő érdekét képviseli annak dombor­

művű osztálya. A közép alacsonyabb mezőnyben látunk egy
jelenetet, mely alkalmasint a Vadilarus libertus foglalkozására
vonatkozik, és őt fuvarosképen mutatja be. — A felső, tágabb
térségben látni két alakot, melyet a művész természetes kezdet­
legességgel, de a részletek szándékos hűségével egészen kidom­
borított ; t. i. a halottat és nejét. A férfi ruházata elég egyszerű,
azonban a nőé valóban megérdemli figyelműnket, mivel sehol
másutt, mint nálunk és a dunai tartományokban nem lehet
találni hasonló adatokat a H I-ik és IV-dik századbeli barbar
nők jelmezére. E tekintetben a nemzeti muzeum két emlékköve,
t. i. ez, és a 220-ik számú, egymásra világot vetnek, s egymást
kiegészítik.
Első tekintetre észreveszszűk, hogy az arcz fölött nem a
természetes hajakból készített fejdísz emelkedik ki, (a 220-ik
3. ábra.
számú rajz tanúskodik arról, hogy ezen fejék alatt a haj simán
volt oldalra fésülve) hanem egy széles, domborodó fémrészletek­
ből szerkesztett, és a homlokot és a füleket körülvevő ékességből, (A leirt vállszalagok nyomait találjuk még az 1816-ban kia­
mint milyent I. Ferencz franczia király idejében az asszonyok dott Bikessv-Timlich-féle munkában ,,Vaterlandische vollstandige
kis lánezocska segítségével homlokukra alkalmaztak, és Ferro- Sammlung dér merkwürdigsten National-Costüme des Königr.
31

V»
 122

Ungarn und Croatien, W ien ." Itten az 5-ik táblán egy tót leányt É s z r e v é t e le k . A domborműves rész, melyen valószinüleg
látunk a vállán lebegő szalagcsokorral; a 19-iken pedig két E VB IT VS alakja állott, eltűnt; de az alsó osztály csekély sére­
zelenei és poltári asszonyt Nógrád megyéből, kiknek nem­ lemmel megvan, az Írásnak pedig semmi baja. — A két első sor
csak vállain a széles szalag mint valami válldísz fordul elő, mélyebben van vésve, mint az alsók.
hanem a homlokszalag fölött emelkedő kerek főkötő is, melyet
kikának hínak, az előttünk fekvő rajzra emlékeztet. Meglehet, F e lir f t s :
hogy némi figyelemmel hasonlónak nyomait még másutt is
D M
találjuk.
Feltűnők még a Vadilacus és Mocus barbar nevek, melyek 1. c I V L E V R I T V S
másodikéhoz hasonló kimenetűt találunk a CATOMOCVS LIBER- 2. D O M O A L E X A N
TYS nevében is azon diósi pusztán kiásott kövön, melyet az 3. D R I A
A N N X X X
Archaeolog. közlemények VII. kötetében a 185-ik lapon kiadtam. 4- H S E
Hasonl. Mommsen C. I. L. III. n. 6480. számát. R. 5. F E C E R V N T I V L I I
e. C R I S P I N V S E T
7. LY N X C O L I B E R T
213. Szám. XXXIV. Tábla.
s. E T F R A T R E S
Alexandriai C. IV L . E YR ITY8 sirkÖTe.
J e g y z e t . A 4. sorban Hic Situs Est, a 7-ben pedig COLI-
M é r e t e k . Egészben, m. 1,06; sz. 0,90. Mezőny : m. 0,85; sz.
0,68. Betűk : m. 0,06. BERTi elég világosak.
L e lh e ly . Találták 1869-ben Ó-Budán, az Aquincum nevű A szabadosok-ra vonatkozó emlékeket lásd még a 54. és
első részvényes téglagyár területén. Behozattam febr. 9-én. 150. számok alatt.

4. §■

IDEGENEKRE vag y BARBÁROKRA V O N A T K O Z Ó EMLÉKEK.

214. Szám. XXXV. Tábla.
IY L IA YT T A FLORIXNA slrtáblája.
t ié r e t e k . Egészben, mag. 0,86; szél. 0,97. M ezőny: mag. 0,56;
szél. 0.78. Betűk: 1. sorban mag. 0,10; 2.-ban 0,075: 3 — 4.-ben 0,065 ;
4.-ben 0,058; 6.-ban 0.04.
I .e l h e l y . 1866-ban találtatott b. Graffenned Manó által a
nyugat felé eső gellérthegyi szőlők utolsó során, mely az úthoz
közel van, nem messze az erődtől. Engélhardt M . ajándékozta
a múzeumnak, ide 1866. december 19-én került; vájjon eredeti-e
ezen lelhely?
É s z r e v é t e le k . A tábla bal oldalán egész hosszában le van
faragva, és igy az irás végső betűi bár hiányzanak, mégis pótol­
hatók, mint az 5-ik sorban az I még látható. A 3. és 4. sorok
közti Ivük által roncsolt L-et könnyen helyreállíthatjuk.
Fe lir& N :
kell REGILLI után tennünk. Ritkább eset az, hogy a nőnek, mint
itt az eltemetettnek, három neve forduljon elő.
A barbar hangzatu nevek, t. i. VTTA, EPPO, ANARTVS
COBROMARA, mindenkinek fel fognak tűnni.
215. Szám. XXXIV. Tábla.
COMIVMARA, YSIO leányának síremléke.
Y lé re t e k . Egészben, m. 2,42; szél. 0,69. Mezőny : m. 0,46; sz.
0,50. Betűk : m. 0,07.
É s z r e v é t e le k . Ezen emlék alsó része a földben állt, a
164. és 197. 218. 219. stb. számnak, mint ez már az aljuk durva
nagyolásából is kitűnik. Az egész Ízlésre, munkára és a nevek
hangzatánál fogva is barbárnak mutatkozik. Az irás fölötti kör
talán koszorú gyanánt akart szolgálni, vagy inkább az arcz-
képnek helye lett volna ?

i. I V L I A V T T A EP Fe lirA s : O I vh s A.h ;

2- P O N I S - F F L O R I N 1- C O M COMIVM
IV M
s. NA IV.. A N A R + ANN 2- A R A V S I O ARA, VSIO
4- L X X X V H S E s. N I S FILIA NIS FILIA
C O B R O M AR A-REGIU 4- A N O R V M ANnORVM
«• M A T R -T-M P s- X X X V I D P XXXVI. De Peculio

I r o d a l o m . E követ már 1848-ban ismerte és leírta V ar ­

«• T P H E S Titulus Positus. Hic Est Sita.

sányi J ános, az első sorban V ITA -t olvasván (1. 61. jegyzőkönyvét).
— Közlöttem az Arch. közleményekVI. köt. 168. lapján; IVL[li]
ANARTI-ban az I fölösleges a 3. sorban; LXXXX helyett pedig
a 4-ben LXXXV kell, hogy álljon, valamint 5-ben REGILLI.
M ommsen , Corp. Inscr. Latin. (1873.), III. i. 3598.
J e g y z e t e k . Anarti után Conituc szó pótlandó; hasonlót
I r o d a l o m . M ommsen Corp. Inscr. Latin. (1 873) ü l. i.
3690. az 5. sorban XXXV D P áll.
J e g y z e t . Ki fogja meghatározni, vájjon nem kell-e e felírás
elejét COMIVM, ARAVSONIS FILLA-nak olvasni, mert így is elég
barbárul fog hangzani.

V.
 123

216. Szám. XXXIV. Tábla. I r o d a l o m . Közlötte É k d y (M. Ak. Ért. 1847. IV. 87. 1.)
egy kőnyomattal.
______ ROSIO fiának, ATHBESSO, SVRIYS és «ré m n e k , ralamint M ommsex Corp. Inscr. Latin. (1873) IH. i. 3602.
rokonainak síremléke. J e g y z e t . Feltűnő a barbar hangzatu MATSIV név, melyet
nincs miért Matsius-ra. kiegészítenünk, és VTO, onis.
H e r e i e k . Egészben, mag. 2,30, azonban a két darab közt egy
rész hiányzik; szél. 0,77. Mezőnyök: a felső széles 0,49; az alsó mag.
0,40; szél. 0,48. A betűk igen változók, közép magasságok: 0,065.
É s z r e v é t e le k . A barbar szerkezetű emlék rajza egyszerű. 218. Szám. XXXV. Tábla.
Háromszögű ormozatánál gyűrű csüng le ; ennek oldalai mellett
AMXA Tagjr AMASA DIÓ nejének barbar emléke.
kígyók tekeredzenek, jobbra madár látszik. A felső lapnak köze­
pén alakok helyett koszorúban D M látszik, a koszorú fölött két M é r e t e k . Egészben, m. 2.35; sz. felül 0,88. alúl 0,71. Betűk :
paizsocska lógg, az oszloptól kereteit tér alsó részét a felírás kez­ m. 0.07— 0,1.
dete foglalja el, a középső, áldozati térség egészen hiányzik, a É s z r e v é t e le k . Ezen nagyon barbar ízlésű emlék tulaj­
felírás folytatása az alsó keretben csak 4 sorból áll. Az emlék donképen nem más, mint egy alig kinagyolt kőtábla; a felírás
betűi igen durvák és ide-oda-hányottak. A törésnél a betűk össze bajjal betűzhető ki, a betűk közelítenek a graffitik cursiv ábécé­
nem illenek, de a rajz szerint azt gyaníthatjuk, hogy csak egy jéhez.
F e lír á s : O lv a s á s s
csekély részlet t. i. az első és második sorból valami kitörött. A
3-dik sor közepén álló F alkalmasint Filius, a tőle jobbra látható !• AMNA DIONIS VIX AM NAvelAM ASA,DIONIS[coniux]Vixit
XXXXX t. i. 50 év később vésetett e helyre, valamint az 5-ben a
2. ANORV X X X V ANnORVm XXXV.
a XX. évszám is?

F e lir ft s : O lv a s á s :
219. Szám. XXXIV. Tábla.
D M Diis Manibus
SAETIBOLYS és QVIN’ TYS fivérek, MAGISSAES fiainak síremléke.
1. P I ........................... P vel R í ..............................

2. R O S IO N I S ROSIONIS M é r e t e k . Egészben, mag. 2,25; szél. 0,68. M ezőny: mag. 0,55;

3. XXXXX T XXXXX [annorum] ET szél. 0.52. Betűk: mag. 0,055.
É s z r e v é t e l e k . Ezen emlék két különböző osztálylyal bir.
4. E T • A T R E S S o sic ET ATRESSO

5. F I L VS X X FELiVS [eius annorum) XX.

A felsőben, melynek négyszögletű fülke-alakja van, két felruhá­
zott fiút látunk, a jobbon álló arczczal fordul a néző felé; a balra
1. s v k v s C V SVRIVS CV álló fivére kezét szorítva oldalt van rajzolva, mi a különben
2. M • F R A T R I M FR ATRI merevenen az emlékből kitekintő alakoktól különbözik; ennek
arcza le van törve; a másiknak fején ékességet látunk, melyet
s. B V S P A R E BVS PARE
calantira-nak. vagyis födélnek lehetne elnevezni, s mintegy kendő
4. N T I B V S NTIBVS
veszi körül az arczot. — A majdnem ép kőlapnak alsó része csak
s. // S I M I S P dulcisSIMIS Posuerunt kinagyolt, mert a földben állt; irás lapján csak egy nagyobb
Ivük tűnik fel, de olvashatlanságig egy betű sem roncsolt.
I r o t la lo n i. M ommsex , C. I. L. (1873). IH. i. 3687. A z alsó A 4. sorban a H •S • E, a többes helyett, a véső tévedésének
térség 1. sorában SVRVS-t olvas; végre egy uj térségben / kell tulajdonítani.
Felir& s :
szintén SIMIS P szavakat látja.
1. S A E T 1 B O L V S '
2. AN XIII ET QVI
s. N T V S - A N - V I I *
217. Szám. XXXV. Tábla. 4. H S E
5. M A G I S S A E S -
M ATSIV, T . VIO fiának sirtáblája.
e. f p a r e n s -
M é r e t e k . Egészben, m. 0,90 ; szél. 0,77. Mezőny : m. 0,57 ; szél. 7. T • P M •
0,49. Betűk : 0.97— 0.06.
I r o d a l o m . Mommsex. Corp. Inscr. Latin. (1873.), Hl. i.
L e i h e ly . A Gellérthegy déli oldalán találták 1847-bcn
febr. 20-án Brunner Antal munkásai; ajándékozta a múzeumnak 3695. sz. a.
J e g y z e t . A barbar hangzatu nevek Saetibolus, és Magissaes
Tasner Antal.
az effélék számát gyarapítják. A 6-ik és 7-ik sort igv olvassuk:
É s z r e v é t e l e k . E sirtábla felül-alul törött, iráslapján
Filiis PARENS Titulum Posuit Memoriae.
nagy lyukak láthatók; de azért az irás igen jól olvasható. Díszít­
ményül a keret felső részén két szemközt úszkáló delphin szolgál,
ezek azonban igen kezdetleges művészetet árulnak el. Választó
pontokul közben levelek is használtattak. 220. Szám. XXXVI. Tábla.

PA T E YIL L A , és három más családbeli nő síremléke.

F e lir & s : O lv » » * » t
M é r e t e k . Egészben, m. 1,93; sz. 0,92. Mezőny: m. 0,51; sz.
‘ M A T S I V * MATSIV
0,74. Betűk : m. 0,06.
2.T V IO N IS * T iti VIONIS L e ih e ly . Valószínűleg Ó-Buda, hol 1816-ban a korona-
3. FI A N N XLi* Filius ANNorum XL jószág praefecturai épületének kapu alatti falába került; végre
4. H S E• Hic Situs E st 1858-ban a m. n. múzeumba hozatott.
31*
 124
É s z r e v é t e le k , a z e m lé k le ír á s a . Első pillantásra
látni lehet, hogy ezen emlék igen egyenetlen, természetes lyu­
kakkal teli kőlapra vésetett. Több múzeumi emléken látjuk, hogy
az igen durva köveknek nagyobb és kisebb lyukaik valami mész-
féle anyaggal ki voltak töltve, kiegyenlítve, fehérítve és színezve.
M egkell vallani, hogy ezen eljárásnak nyomai többnyire eltűntek,
mi nem csoda, ha azt meggondoljuk, milyen állapotban talál­
tatnak, és tartatnak sokszor évekig az emlékek. De a figyelő állí­
tásunk helyességéről sok esetben fog meggyőződhetni, mihez
esetünkben még az is járul, hogy jelenleg e kő igen rósz karban
van; mindazonáltal a felső osztályban előforduló dombormű
tekintetéből egyike a legérdekesebbeknek, melylyel kőgyüjtemé-
nyünk bir. Három ülő asszonyon kívül egy álló kis leányt
látunk ; ezek oly annyira egyedül iek a Hl-dik századbeli alsóbb
dunamenti női öltözet tekintetéből, hogy valódi nemzetinek lehet
tartani. Igaz, hogy itten csak női jelmezzel találkozunk, de ez
épen az, mi a Traján és Antonin oszlopain hiányzik, mig a fér­
fiak polgári és katonai öltözetét és jelmezét más emlékekből
eléggé ismerjük.
Ámbár ezen emlék faragmányai nagyon durvák, mégis fel­
tűnő azon szorgalom, vagy inkább lelkiismeretesség, melylyel a
véső a jelmez legkisebb részleteit is előállitá, épen úgy, mint ezt
mainap is másodrendi művészeink tenni szokták.
Mind a négy alakot arczról látjuk. A jobb oldalt foglaló és a
kis leány állva, a másik kettő ülve tűnik elő. A két ülőnek fej­
dísze, a fátyolt kivéve, majdnem ugyanaz, melyet a Vadilacus-
féle kövön (1. 212-dik szám) már tárgyaltunk. Igen jó l kivehető
itten, hogy ezen fejdísz á ll: 1-ör a homlok közepén kette válasz­
tott és simára fésült hajakból; 2-or egy különváló kör alakú és
domborodó darabból, hasonlóból ahhoz, melyet a déli orosz-
országi nők viselnek. A jobbra ülő alak fejdiszén észreveszünk
tetszőleges osztályokat, melyek alkalmasint egy fémlemeznek
domborra való kalapálása által támadtak.
A középső alaknak nyakán szemünkbe ötlik a mellcsat. mely
a nyakgallér kapcsát képezi. 2-or egy nvakláncz, mely a mellen
nyugszik, és hasonló ahoz, melyet 212-dik szám alatt részletezve
előadtunk, és a múzeumi arany csigatagu lánczhoz hasonlít.
A másik két nő nyak-éke több fémeralaku tagból áll, melyek
egymással lánczocskákkal összekötvék, és a nyakon is körül­
futnak. A három nő, mint a 212-ik számban leirt, vállán igen
emelkedő díszítményt visel, mely egészbe véve harangcsákhoz
hasonlít. Az előttünk fekvő dombormüvön látjuk, hogy ezen
váüdisz a fejéktől egészen különbözik, sőt itten még jobban
lehet látni, mint Vadilacus emlékén azon karmokat is, melyek
segítségével ezen ékesség a felkarhoz erősítve vagyon. Itten csak
azon megjegyzésünk van, hogy eme szalagok simák, mig az
említettek domborodó négyszögü alakokat és körlapokat tün­
tetnek fel, mint a milyenek aranyból a m. n. múzeumban
őriztetnek.
A redőzetet tekintve, mely a mellen és az ujjakon képződik,
azt kell következtetnünk, hogy a ruhakelme igen finom és
könnyű volt', mivel a ránczok is nagyon finomak a dombor­
müvön. Fölemlítendő még az is, hogy az ujjak kettősek valának.
Az egyik fele a kart vévé körül, meztelenen hagyván a husosb
részt, mely a könyök és váll üreg ellenében fekszik, vagy is a
felkar belső felét, mint ezt a közepén ülő nőnél látni lehet; a
felsőbb ujj széles volt, és lebegve nyúlt le a könyöktől, mint a
középkori sípujjak. A felső ruha, mely a vállal egy darabból állt,
a lábszárnak csak egy harmadát födi, az alsó ruha pedig vagyis
a szoknya egész a földig ér. Mind a három személy hordozza
azon igen bő övnek ama faját, melyet mai napon a férfiak is a
pórok közt az alsó-dunavidéken hordoznak, és mely nemcsak
az oláhoknál, hanem egyéb szláv népeknél is előjön, és magyarul
fűzőnek, opaszo-nak a tótoknál, rémén, szíj vagy cseresznek a
V.
rutheneknél hivatik, és különféle rejtekeivel a pénzzacskót és az
apróbb szerszámok számára szükséges tarsolyt pótolja.
Ezen övön alul ló g le, és főleg a középső alaknál észlelhető,
a négyszögü rajzokkal díszített kötény, mely alul hosszú bojtokba
végződik, és még mai nap is igy használtatik. A jobbra álló nő
baljával tartja köpenye végét, melyről nagy olajfabogyó-féle
nehezékek lelógnak. A középső jobbjában almát tart, baljával
pedig egy kerek kosárkát teli apró kenyerekkel vagy sütemény­
nyel. A bal oldalról ülő, két keze közt tart egy sokkal kisebb
kosárkát vagy csészét, melyben apró gyümölcs vagy édesség
foglaltatik. A leánykán is kétféle ruhát lehet kivenni, a felső
rövidebb, az alsó bokájáig ér, de derekán semmiféle övvel nincs
összeszorítva.
Az ékszereket illetőleg, mindegyik nőnek van egyszerű gyű­
rűje, kettőnek pedig van karperecze. A jobbra állónak csak jobb
karján van ily dísze, mely alsó részén mintha félkörivü csip­
kével volna körülvéve, és az ujjnak megerősítésére szolgál, mivel
ennek alsó része a könyöktől kezdve szabadon lebeg. Bal karja
úgy tűnik fel, mintha meztelen lenne, mit a bal oldalon ülő nő­
ről is mondhatunk.
Az irástáblán keresztül elágazó mélyedések az olvasást fölötte
nehézitik. A számokat jelentő betűk ki vannak hagyva.
F e lí r á s : O lv a s& s :
D M Diis Manibus
i- PATTÉVI LE N N PPTTEVIlLaE ANNorum . ..
2. ET RE SAT IRE N N ET RESAT IRaE ANNorum ..
3. IVE M O R I S F H S * MEMORIS Filiabus Hic Sitis
i- ET-SISiVrc: N//EPTIE/// ET SISIVNaE, NEPTI Eiu
5. N N I C V L E F E C I T ANNICVLaE FECIT
6. VERBVGIA F IL IA E \ S VERBVGIA, FILIA EIVS
7. T • S I B I V I V A ET SIBI VTVA.
I r o d a l o m . Kiadta É rdy jegyzetei nyomán H áüFLER, Buda-
Pest. Skizzen 31. 1. V. sz. a.
M ommsen. Corp. Inscr. Latin. (1873.), IH. i. 3593. a felírást igy
olvasván : BATTI VI I F • ANN ET RES//ORE • ANN MEMORIS
F • H • S E T •SISIVNE NEPTI ANNICVLE FECIT stb.
J e g y z e t . A négy faragott nő neveit a felírásban is meg­
találjuk ; a közepén ülő asszony valószínűleg Pattevilla ; a
balra ülő Resatira, Sisiuna, egy éves, Annicula leánykájával, és
Memor unokájával; a jobbra álló alak Verbwjia valószínűleg
Pattevilla leánya. Nemzetségi ágazatuk e z :
Memor
Pattevilla Resatira
V erbugia Sisiuna.
221. Szám. XXXVII. Tábla.
A IX éves FELCYMA C LA R IACA sirtábláj*.
M é r e t e k . Egészben, m. 0.94; sz. 1,16. Mezőny : m. 0,51; sz.
0,80. Betűk : m. 0,04.
I .e lh e ly . Találták 1869-ben az ó-budai, Aquincum nevű
téglavetőn. Behozattam febr. 9-én 1869.
É w z r e v é te le k . E sirtábla, mely alakjára és díszítésére
nézve ügyetlen és közönséges, balról jobbra, felülről lefelé
rézsut ketté van törve. Ámbár a díszítmény ízlése barbar, a kivi­
tel mégis némi gyakorlottságot árul el, mit nem lehet a vöröses
betűkről állítani, melyek igen hanyatló korszakról tanúskodnak.
 125
F e lí r á s : O lv a s á s : benszülettjeit illetik, és gallus hangzatuak. Hasonló hangzású
követ találtam Bécsben, Widter Antal buzgó régésznél, ki azt
D M Diis Manibus
saját kertjében felállította. A mária-lanzendorfi felírás e z :
i- F E L C V M CLARIACA FELCVMA CLARIACA,
A T P O M A R V S
2. QVE VIXI A N N QVaE V IX iT ANNos
I L O N I S - F -
3. V i l i i M II D & V 11 V ilii, Menses II, Dies XXV II
A N N X X V -
4- P A R E N T E S VIVI PARENTES V IV I H • I • E • S •
5- F C Faciendum Curaverunt. B R O G I M A
R V S F R A T E R
J e g y z e t . A barbar név Felcwna Clarictca, mint Desjar- P O S V I •
dins úr olvassa, figyelemre méltó. (En az előnevet határozot­
tan FLAVTA-nak látom, a másik név alig CLARIACA; Tormá­
val inkább CALRICYA, vagy CALRITYA-nak olvassuk.) R.
223. Szám. XXXVI. Tábla.

BATO ARAVISCVS és FIRMVS síremléke.

222. Szám. XXXVI. Tábla.

M é r e t e k . Együttesen, mag. 2,12; széL 0,76. Betűk : mag. 0,06.

BROGlMARA-nak, MACIO, férje által emelt síremlék. L .elh ely . Alsó-Szt-Iványi (F ejér m.) határban a Sárvíz
mellett, találtatott 1841.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 2.30 ; szél. 0.80. Mezőny: mag. 0,63; É s z r e v é t e le k . E barbar emlék felső fülkéjében látjuk a
szól. 0,52. Betűk: mag. 1— 2. sorban 0,075, a következőkben 0,045. két halott mellképét, igen sajátságos öltözetben. Nyakuk körül
I.el h e ly . A Gellérthegy alatt találták 1847-ben Brunner fogásán csipkés gallér takaija a szűk ruházatot. A baloldalon
Antal budai polgár munkásai február 20-án; a múzeumban már állónak bal vállára a jobboldalon álló bal kezét teszi; jobb
ápril 8-án fel volt állitva. kezeiket mindketten mellükön tartják, a baloldalon levő bal­
É s z r e v é t e l e k . Ezen barbar jellegű emlék ormozatának jában alabastrom nevű palaezkot tart. Hajuk rövidre van nyírva
diszitményét teszi egy meduzafö, mely az alatta elterülő, és két és csipke módra fésülve; a bajusznak, szakáinak semmi nyoma.
fejbe végződő kigyón nyugszik; ez alatt van egy négyszögü osz­ Az írás minden keret nélkül a kőlapra van vésve, ez alatt
tály, két oldalt oszlopokkal díszítve, ennek közepén foglaltatik pedig szabálytalan mélyedésben látunk egy balra néző katonát,
kerek levélkoszoruban egy fülke, melynek középpontja legmélyebb. ki lovát vezeti, e mögött egy másik lóháton üget ugyanazon
Ebből egy domborlattal, két alak emelkedik ki, t. i. a két halott­ irányban. Ebből kihozhatnók, hogy a két halott valamely segély-
nak, az anyának és két éves leányának mellképei. Az anya fejét szárnynak vagy cohorsnak lovas katonája volt.
fátyol fö d i; különben nyakperecz és vállszalag diszszel bírnak,
F e lí r á s :
melyek a 212-ik és 220-ik képekre emlékeztetnek.
A középső keskeny osztály díszítménye, a két felé tekeredő i- B A T O T R A N T O N IS F
lombozat, sokkal kevésbbé barbar mint az alakok, melyek való- 2. ARAVISCVS ANN- L
szinüleg a temetkezés alkalmából későbben, más kéz által farag­
a H S E F IR M V S H S E-
talak, minthogy az emlékek kereteikkel és díszítményeikkel előre
4. M O G IT M A R V S T -M P-
készültek, az alakok és felírások nélkül. Meglehet az is, hogy
ezen emlékeket, kétszer is használták, mint ez sok helyen mai OlTH sás:
nap is történik; ezt bizonyítani látszik a mellképek mögötti
1. BATO, TRANTONIS Filius,
mély fülke, melyből a második emlék alakjait ki kellett emelni;
2. ARAVISCVS, ANNnorum L
továbbá ezen emléken régiebb, finomabb, szabályosb írásnak
3. Hic Situs Est: FIRMVS Hic Situs Est;
nyomai is észrevehetők.
4. MOGITMARVS Titulum Memoriae Posuit.

F elir& s t OlvasA» :
I r o d a l o m . A rxeth Wiener Sitzungsberichte XL (1853)
329. 1. fametszettel.
1 B R O G I M A RA BROG IM ARA
M ommsen C. I. L. (1873) HI. i. 3325. sz.
2- D A L L O N I S F DALLONIS Filia
J e g y z e t e k . Ezen felírásban, melynek betűi igen eset­
3- A N N XXV ET IA ANNorum XXV, ET IA-
lenek, feltűnők a Tranto és Mogitmarus barbar nevek, mint a
4- N T V N A • F I L A N ir N T V N A FILia ANNorum II gyakrabban előforduló Bato-é is, mely hasonló azon hírneves fő­
5- H S S M A G I O C O N IV Hic Siti Sunt, MAGIO CONIV nök nevéhez, ki a függetlenségi harczban e római légióknak oly
«• G I ET FILIAE- GI ET FILIAE ere'lvesen tudott ellent állani. — Araviscus pedig földrajzi név
Aoadtöxoi vagy Eravisci Tacitusnál (Gerrn. 28.) mint alsó-pan-
7 T M P Titulum Memoriae Posuit.
noniai népek fordulnak elő. íg y említik Ptolemaeus (H. xvi. 3.);
I r o d a l o m . L uczenbacher , É r p y , (Magy. Akad. Értesítő, Plinius (IH. 25); Forbiger pedig (IH. 470. 1.), miután Reichard
1847. V II. 3. 86. 1.) egy kőnyomattal. véleményét, ki Zágráb tájára teszi, megdönté, őket Pannonia
Seidi. (Archív österr. Geschichtsquellen, X III. (1854.) 125. 1.) déli tartományába, Eszék vidékére helyezi. Érdy jegyzetei sze­
K nabi. R ichard , gráczi lelkész közlése után, hol az állittatik, hogy rint, e tájon győzték le Tiberius alatt a rómaiak az Aravis-
e követ 1851-ben Duna-Fentelén találták. rusokat; meglehet, hogy a nevezett férfiak e csatában estek el.
M ommsen , Corp. Inscr. Lat. (1873.), IIT. i. 3594. Araviscusra nézve hasonlítsd az V. okmány, 187. sz. 1. küHap, 12.
J e g y z e t . Rrogimara. Iantuna, Dallo és Magio (a nomina- sorát, és a je gyze te t

tivusban) nevek feltűnést okoznak, valószínűleg a tartomány

r

126

224. Szám. XXXV. Tábla. F e lir& H : O lv a s á s :

MATOMARVS síremlékének töredéke. 1- I O M lövi Optimo Maximo

2- B A T S I O B A T S I O
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,80; szél. 0,71.
I.e l h e ly . Csepeli Promontoron, 1816-ban. 3' GVTVN FIL GVTVN (?) FILio
É s z r e v é t e le k . A sírkő maradéka, mely elég durván van A V S / M Votum Solvit [Libens] Merito.
kifaragva, egyedül a középső kisebb osztályt, a halotti ajándékok
rendes osztályát, állítja elénk egészben. Itten látjuk a halottat I r o d a l o m . Kiadta S estini (Viaggio 287. 1.), hol a 2-ik
és nejét. Mindketten állnak, a nő jobbra, mellette félje, kihez sorban BAESIO áll BATSIO h., a 3-ikban QVI • V -A -m i; — a
balról nyerges lova közeledik. A nyereg a mai angol nyergekhez 4-dik pedig egészen elmaradt.
hasonlít. A ló lábai közt ügető kutyát vésett a művész. Úgy M ommsen C. I. Lat. (1873) HI. i. 3437., hol est olvassa :
látszik, ezek voltak rendesen a barbar lovasok kísérői, mert szá­ BAESIO GV// F1L .
mos temetkezési helyen, a vitézek csontjain kívül ló- és kutya-
J e g y z e t e k . Felötlők Batsio-nis és Gutun, melynek he­
vázokat találtak.
lyébe CVSAI olvasást ajánlanám, barbar hangzatu nevek, melye­
A felső osztályban a két személy mellképei foglaltatnak, de
ket, mivel igen érdekesek, könnyebb áttekintés végett, a többit
fők nélkül. A nő itten is jobbra á ll; nyakláncza, karperecze és
is összegyűjtve, közöljük betűrendben :
válldiszei emlékeztetnek a már a 212. és 220-ik számok alatt
leirt ékítményekre. A nő jobbjában tojás vagy kerekded gyü­
Amna vagy Amasa? 214. sz. Magissaes 219. sz.
mölcsfélét tart, mig balja féijének bal vállán nyugszik. A félj
Anars 214. sz. Matsiu 217. sz.
válláról keskeny felálló galléru köpeny lógg le, kezei közt kis Arsinius Sita 5. sz. Mocus 212. sz.
szerszámot tart, mely fogantyúból és szalagból áll, s melyet Atresso 216. sz. Mogitmarus 223. sz.
kis korbácsnak vagy kancsuka-féle ostornak lehetne tartani. Batsio 225. sz. Pattevilla 220. sz.
A felirásos lap annyira van összetörve, hogy rajta egyedül e szót Bato 223. sz. Pusinna 127. sz.
Batro ') 168. sz. Resativa 220. sz.
Biausco, Eraviscus 187. sz. Resilla *) 160. sz.
i- M A T O M A R V S Brogimara1) 222. sz. Ressatus *) 1. az edények felírásait.
a. . .1. .r.T............. Clariaca, vagy Caruca 221. sz. Rosio 216. sz.
lehet olvasni. Cobromara 214. sz. Saetibolu8 219. sz.
I r o d a l o m . M iller (A . M. N . I. 276. 1. 58. sz. a.) Comiumara 215. sz. Sisiuma 220. sz.
Bőm. Cotb. 41. sz. Tembriga 200. sz.
M ommsen C. I. L. (1873) DI. i. 3409., hol a 2-dik sornak még
Dallo 222. sz. Tranto 223. sz.
néhány betüfejeit adja. Dió ? 218. sz. V8ÍO 215. sz.
J e g y z e t e k . Matomarus név egészen barbar hangzatu, Eppo 214. sz. Vtta 214. sz.
talán gallusnak is lehetne tartani; hasonló a 137-ik sz. a. elő­ Erendullus, Pichler i. m. 238. sz. Vadilacus 212. sz.
forduló MACVMARVS-sal. Frendullus 145. sz. Verbugia 220. sz.
Gutun (?) 225. sz. Verodumna 196. sz.
Iantuna 222. sz. Vio 217. sz.
Magio 222. sz.

225. Szám. XXXV. Tábla.

ITPITK R-nek BATSIO. GVTVN fia fogadmányi oltárt emel.
M é r e t e k . Egészben, m. 0,68; sz. 0,81/ M ezőny: m. 0,35; sz.
0,31. Betűk : m. 0,04.
L e ih e ly . Budae in Suburbano; mi talán O-Budát jelent.
Sestini.
É s z r e v é t e le k . A külvonalaiban is eléggé sérült oltár­
kának iráslapja több természetes mélyedéssel bir, melyeket az
idő foga még inkább tágított.
') (Bataro ?) Ciliiben. Pichler die celtischen und Consularmünzen dér
Steiermark. Gratz. 1865. 225. 1. Lásd Niger Bataronis filius 168. sz.
*) Brogimara. St. Aegyden in Oberfreising bei Maerenberg ; Magyar-
országban. Brogimalius, Ebersdorf, Lanzensdorf, etc. Pichler i. m. 226.
1. Hasonló kimenetelűek TROGIM ARA u. o. 234. — Sumar, Redsomar,
Jantumar, Lutumar stb. U. a. Archív für vaterl. Gesch. und Topogr.
Klagenfurt, 1872. XII. 1. és kk. 11.
•’) Resilla. Altenmark bei Fürstenfeld. Pichler i. h. p. 232.
4) Ressatus előjön Lietzenben (igy, Resicus, Redsatns) Paternionon,
Salzburgban. Pichler i. h. 232.

R A B S Z O L G Á K .

Lásd az 56. és 68-iki emlékeket.

 127

6. §.

NÉVTELEN EMLÉKEK, TÖREDÉKEK stb .

226. Szám. XXXVI. Tábla. s. . . V O R VMQ sVORYMQue

i- O MN I VM o m n iv m
SEXTIVS M ENTOSILIVS (?) síremléke.
5. M S A L V T M SALVTe
M é r e t e k . Egészben, m. 1,75; sz. 0,65. Mezőny: m. 0,52; sz,
0,44. Betűk: I r o d a l o m . Kiadtam Arch. Közi. VII. (1866.) 177. 1.
— M ommsen. Corp. Inscr. Lat. (1873.) III. i. 3517. sz.
É s z r e v é t e le k . A felírás alig olvasható, mivel az egész
lapon le van faragva; ezen esetben alkalmasint az alakok meg­
hagyásával és átdolgozásával befejeztetvén a munka, az uj felírás
készíttetése elmaradt. A régi faragvány mindenesetre jobb Ízlésű 22S. Szám. XXXVII. Tábla.
volt, mint a látható, átdolgozott alakoké, melyek kedvéért a fülke V L P IA N I . . . . síremlékének töredéke.
is átváltoztatott. Ezeknek egész elrendezése sajátságos, és az
M é r e t e k . Egészben, m. 0,50; sz. 0,55. Mezőny : m. 0,40; sz.
eddigi emlékekétől eltérő. Az ormozatban t. i. a szokásos rózsát
0,32. Betűk : m. 0,04.
látjuk diszleni, a nagy alakos osztályt egy fülke képezi, melyet
É s z re v é te le k . E sirtáblának csak felső jo b b szö gle té t
két csinos oszlopon nyugvó ivezet tetéz. Az ivezeten még a régi
bírjuk, de ez is igen ron csolt á lla p o tú ; s ig y n agyon csekély
faragvány lombozatának maradékait veszszük észre. A z egyedüli
értékkel bir.
középső alak térdszobor, köpenye fél vállra van vetve és kezei­
F e lír á s : O lv a s á s :
ben koszorút tart, mely a közepén látható fejet övedzi. Mind­
két oldalról egy-egy meztelen alakocska látható, melyek egyik D Diis [Manibus]
lábaikkal valami emelvényen állnak, egyik bal, a másik jobb i- VLPIAE N1. . VLPIAE N I . .
kezével a koszorúban levő fej felé fel nem ismerhető dolgot 2. Q í 0 N D .. QVONDam . . .
nyújtanak.
s- E I L V L P .. sifc. FILiae VLP [quon
F e lí r á s : O lv a s á s :
*• D A M DAM . . . [ANnorum
D IS MÁN DliS MANibus s. L X A LX V . . . .
1. S E XT i V S MEN To SEXTIVS MENTO
2. s i l ' i v s m I es SILIVS MILES

s. V E T . . . VETeranus . . . . 229. Szám. XXXVI. Tábla.

* V ..................... • PATRONO . . olvasása kő-töredék.
5. O M .........................
M é r e t e k . Egészben, m. 0,43 ; sz. 0.50. Mezőny : m. 0,37; sz.
6. P S V .................. 0,39. Betűk : m. 0,05.
7. N ........................................................ L e l h e l y . Ó-Budán, a szeszgyár területén 1869-ben talál­
s. SATRI VS. . SVI . s a t r iv s posvit. ták. Behozattam febr. 9-én.
É s z r e v é t e l e k . Ezen sirtáblának csak a jobb oldala ma­
J e g y z e t . Ha az olvasás helyes, e felírás e helyre épen nem radt fe n ; különben felül-alul csonka.
való mert nem névtelen. Azonban az itten nyújtott olvasási kí­
F e lírá s : O lv a s á s :
sérlet nemcsak nagyon hézagos, de még e fölött kétséges is, mivel
az első sorban SEXT • VRSINIO ATIANO-t stb. is lehetne ol­
vasni R.
1. Q V I ........ QVI [vixit annos

2. X X I II P O . . XXIII PO . . . .

8. A N V S •L I . .. ANVS LI[bertus
227. Szám. XXXV. Tábla.
4. P A T R O N O . . PATONO [pientissi
Névtelen fogadmányi kő. 5. m o t -ar s a MO ET AVRelins SA . . .
e. V SE C V ... VETeranus SECVndus . . .
M é r e t e k . Egészben, m. 0,45; sz. 0,26. Mezőny: m. 0,25; sz.
0,26. Betűk: m. 0.04.
I. el h e ly . Ú-Budán Srhitz János kőtörő. Miklós-utczai 317.
számú háza előtt találtam.
230. Szám. XXXV. Tábla.
É s z r e v é t e le k . Ezen oltárka, legérdekesb részében, felül
lévén sértve, csekély érdeket gerjeszt. Felig eltörölt betűk nyomai, Töredék DECET szóval.
melyek a rajzon vörössel jelelvék, tanúskodnak arról, hogy ezen
M é r e t e k . Egészben, m. 0,68; sz. 0,67. Mezőny: m. 0,46; sz.
emlék kétszer használtatott, mivel a régibb felirás helyébe mást
0,67. Betűk: m. 0,05.
alkalmaztak.
L ie llie ly . 1832. január 28-án a császárfürdő szomszédsá­
F e lí r á s : O lv a s á s : gában a Józsefhegy alján találták.
É s z r e v é t e le k . A fenmaradt irás a táblának alsó bal szög­
*. . . . A T I V . . . A T IV ? letéből való. A kő puhasága okozá, hogy ezen lapnak írása az
a- . . S PRO SW . . S PRO SVA idő foga és a dörzsölés által majdnem egészen eltűnt.
32*
 128

F e lír á s : F e lírá s :

1- . . . . I N .................... 1. . . V ' S A S •A)ON A R I

2. . . . . C O L _____S T l 2. VALERIA P
3. ...C DECET NO O lv a s á s :
4. ....EREDES PoS
AVGnstis SA S ADÓN ARI
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3681. szám. VALERIA Posuit.
J e g y z e t e k . Csak az utolsó sor végének értelmét adhat­
J e g y z e t . Részemről e követ legalább gyanúsnak tartom.
juk : hEREDES POSuerunt. A 2-dik sorban COLoniat, vagy COL-
legiumot kell-e inkább olvasnunk, nehéz meghatározni. íg y Des-
jardins űr. — M ommsen az idézett helyen a kövek még egy
másik, felső részét közli, melyet eddig nem találtam, ezt igy irta 234. Szám. XXXVII. Tábla.
le : MALOGER DOMO BETAV| // FALA HISP|r HO . . . Névtelen síremlék.
Ezen kívül Dr. L inzbaueb , Conspectus Thermarum Budensium
(1832.) 7. 1. a Nádorhoz irt jelentésből ezt közli: PIO* FIDELI- M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,73. Mezőny : mag. 0,29 ; szél.
0,41. Belük : közép mag. 0,06.
AMALOGvERO •DOMO PETOVIONE •TRIBVNO •LATICLAVIALI •
I.e lh e ly . Találták Ó-Budán, 1802.
HISP-H • S ■E ---- Ezt Mommsen 3577. sz. a. egy IX-dik spanyol
É s z r e v é t e le k . A különben meglehetős ép oltárkán elő­
legiobeli széles prémü tribunusról akarja érteni, és ugyanezen
forduló lyukak természetesek.
felírást az Additamenta 1041. lapján, XIX. §-ban hozza fel.
F e lí r á s : O lv a s á s :

>• D ■M • S • Diis Manibus Sacrum.

231. Szám. XXXVI. Tábla. 2. PAT RI BEISE P ATRI BENE

Egy IIII- d ik legiobeli katona sírkövének töredéke. 3. M E R E N T I MERENTI.

I r o d a l o m . Közié M ill e r (A. M. N. 237. 1. 25. sz. a.) —

M iépetek. Együttesen, magas 0,49: szél. 0,40. Mezőny : mag.
M ommsen C. I. Lat. 1873. ü l. i. 3608. sz.
0.36; szél. 0,27. Betűk : mag. 0,08.
L e lh e ly . Ú-Buda, hol e sirláda töredékét 1857-ben Momm­ J e g y z e t . A kő névtelensége arra mutat, hogy ez maga
sen az adóhivatalban látta. nem volt elszigetelten felállítva, hanem, hogy körülötte egy
csoportnak kellett állania, mely eléggé tanusitá, kinek tisztele­
F e lí r á s : O lv a s á s : tére és kitől emeltetett légyen az emlék.

1 . ......... A N O ............. ANO

2. ......... R V M ............. RVM
235. Szám. XXXVII. Tábla.
3. . . . . II l ' P ' F [legionis I] ii I Piae Fidelis.
Laptöredék.
I r o d a l o m . M ommsen C. L Lat. (1873) HI. i. 3578.
J e g y z e t e k . A 3-ik sorban F • F-et nem lehet olvasni, M é r e t e k . Mag. 0,17; szél. 0,19. Betűk m. 0,os.
hanem P • F-et. Desjardins úr e helyen Flavia Fidelis-t olvas. A n y a g . Márvány.
I.e lh e ly . Szombathely. Petrédy gyűjteményéből való.
É s z r e v é t e le k . Az emléklapnak bal alsó darabján egy
bal lábat magasszára csizmával és a kabátnak, valamint a lobogó
232. Szám. XXXV. Tábla.
köpenynek végeit látjuk. Az alak a lapra karczolva van inkább,
AEGO felirata töredék. mint domborítva. Az Írásból csak ez marad fenn :

M é r e t e k . Magas 0,21; széles 0,185. ........N V S V L P

I r o d a l o m . B itnitz Tud. Gyűjt. 1821. V ITT 14.
F e lí r á s :
J e g y z e t . Kétségtelenül ugyanaz, melyet Mommsen, mint
1. . . . . . . . AEGO a pesti múzeumban levőt 3698. sz. alatt leír, és melyet 4215-nél
2. . . . . _____I P O S T Sabaria alatt NVS VIP alatt Bitnitz nyomán a Tud. Gyűjte­
3. T -T - R ményből idéz.

4. M P A
5. . . . . I V N 236. Szám. XXXVII. Tábla.
Egy, katonákat illető, felírás töredéke.

233. Szám. XXXVII. Tábla. M é r e t e k . Mag. 0,16; szél. 0,40. Betűk : mag. 0,05.
L e llie ly . O-Buda. Találták aug. 16-án 1871. a főutczában,
VALÉ R IA fo aradmányi köve.
a gázcsövek lerakása alkalmával a 724-ik számú ház előtt.
M é r e t e k . Együttesen, mag. 0,25; szél. 0,27. Mezőny : mag. F e lí r á s : O lv a s á s :
0,25; széL 0,24. Betűk : mag. 1-ső sorban 0,024; 2-ikban 0,01.
A n y a g . Verde-Antico, zöld márvány. .................................. • • • • [legionis]
É s z r e v é t e le k . Azon helyből, melyet a lap közepe felé i- II A D MILITIBVS I I - ADiutricis MILITIBVS

a 2-dik sor foglal el, kitetszik, hogy az első sor kezdetén, ha 2. EIVSDEM CIVI EIVSDEM CIVI
csakugyan állt még valami, az egyedül rövidített szó lehetett. 3. T A T I S SIS~\. T ATIS SIST . . . ?

V.
 K ile n c e d ik F e je z e t.

SZEKRÉNYEKBEN ÁLLÓ ÉKSZEREK.

A R A N Y - ,

B R O N Z -, Ó L O M - ÉS A G Y A G T Á R G Y A K .
 A R A N Y É
237. és 238*. Szám. XLYIH. Tábla.
M é r e t e k . A kerek-lap töredékének szelvénye a körvonalnál:
0,55; szélessége 0,27. — A csatnak hossza 0,62; szélessége 0,28.
A n y a g . Arany lapocskák kivert domborodó alakokkal; a
237* lapok átlátszó zöld üveggyurmával, pasta, vannak di-
szesitve.
A e l h e l y . Találtatott Kunágotán, Csanád megyében, 1858.
É s z r e v é t e l. A 237. szám. Minthogy a két körives lapnak
csak egyikén jönnek elő betűk, egyedül ezt adjuk rajzban is. A
lapok töredékei valamikor kerek lapot képeztek. Az előforduló
domborodásoknak és mélyedéseknek, úgy látszik, nem lehetett
itten más czélja, mint a napsugarak különböző törésé által a
sima alapnak egyhangúságát m ellőzni; a rajzok kötélforma
darabokat, és hajcsomagokat tüntetnek elő. (Ez Desjardins úr
nézete; valóban, a töredéken egy thyrsust tartó szökdécselő
Bacchanst, egy torz alakot, talán álarczost, ki egy másik ruhája
végét rángatja; egy fekvő férfialakot. Dionysost, lehet kivenni.
A töredékek a kör alakú lapnak széleit képezik; a többi részlet­
ből semmit sem lehet felismerni. R.) Egyébiránt az alakok is­
métléséből és azoknak minden értelem nélküli szétdarabolásaból
és alkalmazásából világosan láthatjuk, hogy e lapoknak ere­
detileg egészen más rendeltetésük volt; és hogy a későbbi
BRONZ, ÓLOM
238. Szám. XLIX. Tábla.
M é r e t e k . A négyzet oldalai 0,124; vastagsága betűk : 0,009.
A n y a g . Bronz.
S ú ly . 1032 grammos.
É s z r e v é t e le k . Az emlékről kétség sem lehet, hogy után-
öntése valamely létező valódi darabnak; tudományos szempont­
ból tehát épen olyan értékű, mintha eredetiséggel bima.
F e lír *» i
1. B A Z I A E Í 1 2
2. A H M H T P IO Y
s. Z í i T H P o Z
4. A IM N Y N
K S Z E R .
művész mint kivágott darabokat uj díszítményre felhasználta és
zsinór alakú arany huzallal körülfoglalta. A kör keretképen gyön­
gyös pontokkal van beszegve, melyeken belül e betűket N . . . .
és X X A P IC A IO N ki lehet venni. A kettős X talán a kettős
ponczozástól származott, értelme lenne XAPIC. és DIONysos. —
Meglehet, hogy e díszes arany lap a ruházatnak egy részét tévé,
és talán épen a nők piperéi közt a sokszor említett vállszalag
híméül szolgált. — Hogy a pannoniai nők a Il-ik századtól a
IY -ig hasonlókat viseltek, láttuk a többször érintett 212., 220.
és 222-ik számú emlékeknél.
A 237. a darabok, melyek az előbbiekkel találtatván, egészen
ugyanazon anyagból készültek, egy arányosak, s mint gyanítani
lehet, kardhüvely szájánál voltak alkalmazva. (Ha ezen véleményt
elfogadjuk, miért ne lehetnének a kereklapok épen azon kard­
hüvely alsó-záró részei, mint azok a régi egyenes, széles kardok­
nál valóban elő is fordulnak?) — De fa lá n a k már azért sem
lehet tekinteni, mivel a kapocsnak vagy peczeknek semmi nyoma
nem létezik. — E lapokon is láthatók ugyanazon betűk némelyei,
a többiek azon kerek mélyedések által födvék, melyek az érintett
zöld üveggyurmát foglalják magukban.
Valószínű, hogy mind a kétféle lapocskák eredetileg ugyan-
egv tárgvhoz tartoztak, valaminthogv ugyanazon ponczokkal, de
nem egyenlően, kiverettek.
2. §•
és EZÜST EMLÉKEK.
Az olvasást csak a 4-ik sorból adjuk : AIM N(atov) azaz :
X L V ?; és a függélyesen a bőségszarv mellett álló monogramm­
ról, melyet KAEOB(oúAos) vagy K AEOB(to)-val vélünk fel­
oldhatni.
j e g y z e t e k . A két minát nyomó súly Demetrius Soter nevé­
vel bir, ki Syriában 163— 151-ig Krisztus előtt uralkodott. Long-
périer Adorján úr azon észrevételt teszi, hogy épen in. Deme-
triusnak kormányát jelképezi a bőség szarva. — Kleobulos, kinek
neve a mezőnyön előfordul bizonyosan áyoQarófiog, vagyis vásár-
biró volt, kinek kötelessége a piaczi ügyekre figyelni. Az Y N
számok magyarázata nehézséggel jár, mert 45 és 450-nek is
olvasható; de a Seleucid-ek korszakával egyik is, a másik is
bajosan egyeztethető meg. — Meglehet, hogy A lM N A IN -t kel­
lene olvasni, minthogy az O-t gyakran kihagyták. A bőség-
33*
 132

szarvát, mint DqftqreQ, Ceres Istennő, Demetrius király védasz-
szonyának jelvényét, azon király Tetradrachmáin is lehet látni,
és azon pénznemnek részletein is fordul elő.
A felhozott részleteket közié szerzővel Longpérier Adorján,
kinek munkáját, mint a régi súlyok kérdése tisztába hozatalára
való segédforrást ajánljuk. A munka czime : Description de
quelques poids antiques, dans les Annali deli’ Instituto di cor-
rispondenza archeol. de 1847. 337— 347. 1. és táblák a Monum.
inediti IV. kötet, XLV. tábla.
| lapon két egymásra függélyesen illesztett egyenoldalu háromszög,
hatsugaru csillagot képez; melynek azonban csak négy-négy
külső háromszöge egymás közt egyenlő, mig a fenmaradt két
' kisebb A ismét egymáshoz hasonló. Azon négy háromszögben,
j melyek a A-ek keresztezése által származnak, ezek foglaltatnak:
L R a belső hatszögben, 4 egyenlő és 2 kisebb oldallal
QLV A E E F ; ez á ll: V H I ; az alsó V-ben pedig B ; lesz tehát az
A egésznek alakja:
L R
V III

239. és 239“. Szám. XXXIX. Tábla. A

QLV AEEF
Ólom-súlyok.
B

J lé r e t e k . A négyzet egy-egy oldala 0,16 magasságú.

A túlsó lapon pedig négy sorban ez á ll:
S f i l j . 3180 grammes.
A n y a g . Ólom. II
L e ih e ly . Krassó megyei Uj-Moldova vidéke. 1848-ban LI SA
jul. 12-én ajándékozta a múzeumnak Fülepp Sándor uj-moldovai S
bányabirtokos. CC D;
É s z r e v é t e le k . Ezen műemlék 2 oldallal bir, mindegyik
oldalán kilencz lapot látni, minthogy kerete tető alakú lévén, melynek olvasása ez : I I " Librae SArmaticae, Scilicet, CC‘
maga nvolez lapból alakúi. Denarii.
I r o d a l o m . Kiss Ferencz, Tudomány Tár 1839. 197. —
F e lír ** :
H aufleb. Buda-Pest, 38. 1. — F icker, Aquincum. 17. lapon.
előlapon i. A E K A A I M ommsen, i. m. Inscript. falsae 31. lapon 277. sz. a. azt hiszi,
2. TPO N_ hogy ugyanazon műhelyből került ki, hol a hamis viaszos lapok
hátlapon 8. A I K A I készültek.
4. ON J e g y z e t e k . Diocletian idejében 100 dénár egy libra-t tett.
— Meglehet, hogy ezen súlyt Tyra- vagy Odessws-ban készítették,
I r o d a l o m . Közlötte Kiss F erencz Tudom. Tár. 1839. mi ezen kifejezést libra Sarmatica igazolná. Nincsen kétség,
197.1. 1 hogy voltak helyi fontok, mert az alsó-dunai vidéken találtak
TR IO H N K IN IT A A IK O N felírással, annak jeleül, hogy római
súlyról van szó. (Longpérier Adóiján).
240. Szám. XXXIX. Tábla.
Érdeklésünket megérdemli azon réz súly is, melyet Ruscitzánál
a Dunában, talán helyesebben a Szávában, találtak, és szintén
Vegyes fémből készült kerekded súly.
ezüst betűkkel van ellátva. E zt Muratori Maffei határgróf nyomán
V lé re t e k . Átm érője : 0,4. Magassága 0,16. írja le, hogy t. i. X fontos volt mint az előforduló szám mutalja,
A n y a g . Vegyes fém. ez alatt e szavak állanak: LVCIVS IVLIVS LVCILIANVS- LÉG •
AVGVST • LÉG•I • ITA L •PONDERA EXAMINATA SIG • 1. Katan-
Sftly. 187‘5 grammes.
csich, I.A .G .V ., I. 549.
Felirfts t

A
S IG IL L A .

PECSÉTEK vagy K Ü LÖ N FÉ LE BÉLYEGEK.

241., 241“., 24 l b. Szám. XXXVIII. Tábla.
Öt szögletn súly.
J lé r e te k . A két egyenközü lap távolsága 0,68; a csúcs felé
mérve 0,7; vastagsága 0,3.
A n y a g . Bama-fekete's bronz, ezüst vonalakkal kirakva.
S ú ly . 707 grammes.
L e l h e ly . Találták 1836-ben Ó-Budán egy kertésznél, ki
órasúly gyanánt használta. Jankovick gyűjteményéből vette Kiss
Ferencz; kinek más darabjaival együtt 1852-ben a m. nemzeti
múzeumba került.
É s z r e v é t e le k . Az ezüst lemezkék több helyen kiestek. Az
oldalokon váltogatva rakott félholdalakok tűnnek fel. Az egyik
BRONZBÓL.
Megjegyzendő, hogy a bronzzal színezett rajzok, nem magukat a
nyomókat állítják elő, melyeken t. i. a betűk megforditvák, hanem a
nyomatokat, melyeket a bélyegekkel nyerünk, és melyeken a betűk
maguk alakjaiban feltűnnek.
242. Szám. L. Tábla.
M é r e t e k . Hossza 0,85; széles 0,2.
A n y a g . Bronz.
L e l h e ly . Kiss Ferencz gyűjteményéből való.
É s z r e v é t e le k . A betűk kiemelkednek és megforditvák.
Az ellenkező vagy hátlapon gyűrű van. hogy a bélyeget könnyeb­
ben lehessen használni.

V.
 F e lí r á s : 246. Szám. L. Tábla.
i. D O M I T I i
M é r e t e k . Hossza, 0,48; széles, 0,2.
2- M A X I pálma
A n y a g . Bronz.
3. M I N I ág
L e ih e ly . Jankovich M. gyűjteményéből való; 1852-ben
I r o d a l o m . M ommsen, C. I. Lat., Ü L ii . 6020. 6. vétel utján bekebleztetett a m. n. muzeum régiségtárába.
É s z r e v é t e le k . A betűk kiemelkednek, a három első betűt
hosszúkás levelek választják e l ; az egész irás végén pedig két
243. Szám. L. Tábla. hasonló levél csüng ugyanegy nyélről. Itten is a hátlapra alkal­
mazott gyürüféle fogantyú könnyíti a használást.
M é r e t e k . Hossza 0,45, széles 0,12.
A n y a g . Bronz. F e lí r á s : O lva sá s :
l ie lh e ly . Találták 1790-ben Ó-Szőnyön; ajándékozta a
múzeumnak farádi Vörös Ferencz, 1811-ben. *• P cJ C cJ N g£ E M Publii Caii Numerii EM
É s z r e v é t e le k . A betűk bevésvék. A második sor kezdetén, 2- E R T I S <zJ gJ e r t is .

szájával lefelé álló csúcsos amphora á ll; végén pedig egy másik
fekszik, szájával a betűk felé forditva; alig lehet kételkedni, hogy J e g y z e t . Három testvér egy nemzetségi vagy vezetéknév­
ezen edények a nevezett egyén foglalkozásának készülékét ezen vel jön elő.
sigillum-mal bélyegezte. Itt is a hátlapon a könnyebb használás
végett gyűrű van alkalmazva.
247. Szám. L. Tábla.
F e lí r á s : O lv a s á s :
M é r e t e k . Hossza, 0,64; szél. 0,25.
1- M PLAVTI Marci P L A V T Ii
A n y a g . Bronz.
2- R V F I RVFI.
L e ih e ly . Jankovich M. gyűjteményéből való. 1862-ben
I r o d a l o m . Címei. Mus. Nat., IV. i. 135. 1., és J. F. Miller került a múzeumba.
Opera (Manuscriptum Mus. Nationalis. X V III. 462. lapon). — É s z r e v é t e le k . Az eredetin a betűk kiemelkednek. A
Scheigeb, H ormayr Archiv 1824., 198. Mommsen, C. I. L. ü l. u. szöveg latin és görög betűkből á ll; a hátlapon gyűrű van fogan­
6020. 7. tyúul alkalmazva.
F e lí r á s :
244. Szám. L. Tábla.
1. K L Á V Á I A E S
M é r e t e k . Hossza a felső csúcstól az alsó végéig 0,7 ; közép 2. HERMIONHC
szélessége 0,2.
A n y a g . Bronz. J e g y z e t . Női név birtokesetben : Claudiae Hermiones.
É s z r e v é t e le k . A bélyeg alakú; a betűk és a keret az
eredetin kiemelkednek.
A hátlapon gyűrű van alkalmazva, hogy használatát köny-
nyebbítse. 248. Szám. L. Tábla.
F e lí r á s :

IO R D ANNES M é r e t e k . Hossza 0,51; magas 0,51.

A n y a g . Bronz.
J e g y z e t e k . E nem mindennapi név valami barbar nem­ L e ih e ly . Szintén Jankovich Miklós gyűjteményével jött
zetbeli egyéné, talán góthé lehet. Volt, úgymond Longpérier 1852-ben a múzeumba.
Adorján úr, góth történet iró, kit Iornandes név alatt ismerünk.
F e lí r á s :
Néhány év óta el van ismerve, hogy ezen nevet Iordanes alakban
kellene imunk. A kéziratokban nem ritka az, hogy a kettős N C O D O P I T.
egyikét elhagyják. Meglehet tehát, hogy a közlött pecsét a tör­
ténész által híressé lett név helyes írását visszaadja.

249. Szám. L. Tábla.

245. Szám. L. Tábla.
M é r e t e k . Hossza 0,41; magas 0,n.
A n y a g . Bronz.
M é r e t e k . Hossza 0,47; szélessége 0,18.
A n y a g . Bronz. L e ih e ly . Jankovich M. gyűjteményéből való. 1852-ben
L e l h e ly . Jankovich Miklós gyűjteményéből való; a mú­ vette meg a muzeum.
zeumé lett 1852-ben. É s z r e v é t e le k . A betűk kiemelkednek, hátul gyűrűvel bir.
É s z r e v é t e le k . A hátlapon szintén gyűrűvel van ellátva.
F e lír á s :
F e lí r á s :
T • S • G.
S A G I T T I
 - 134 -

250. Szám. L. Tábla. BŰVÖS F E L ÍR Á S S A L E L L Á T O T T LAPO C SK A.

M é r e t e i t . Hossza 0,38; széles 0,18.

254. Szám. LI. Tábla.
A n y a g ;. Bronz.
I .e lh e ly . Kiss tanár gyűjteményéből való.
M é r e t e k . Mag. 0,123; széless. 0,125.
É s z r e v é t e le k . Kiemelkedő betűk, gyűrű-fogantyúval.
A n y a g . Bronz.
F e lír á s s O lv a s á s :
l i e l l i e l y . Jankovich sok egyéb régiségével 1852. január
1 .T FAD1 T iti FADIi 15-én vette a muzeum.

2. V E R I VERI. É s z r e v é t e le k . Bár némely betűnek alakja ősnek tűnik

fel, mégis az irás igen hanyatló korszakból v a ló; ezt tanúsítják
I r o d a l o m . M ommsen C. I. Lat. III. u. 6020. 10.
a B, 0, íi, O. Y, P és $ betűk. Az irás négyzetes alakja gyanittatja,
hogy az emlék maga keletről való.

251. Szám. L. Tábla. F e lí r á s :

M é r e t e k . Hossza 0,45 ; széless. 0,2. 1. 2ABA410 APBA0IM AJ10 • A T

A n y a g . Bronz. 2. O Y PH Z M A P 2 A AMI.Í10OONOYP
L e lh e ly . Jankovich M. gyűjteményéből v a ló ; a muzeum s. IA M IX A H A A B P A I[M ] N IK A M A P
1852-ben szerezte.
4. Z E Z A r Z E N B A P «F APAN TH Z
É s z r e v é t e le k . A betűk kiemelkednek, a gyürüforma fo­
*. Ó IN Z A P A M 0 A M 0 Y A —
gantyú le van törve.
e. A 0 A A N A O A N A A E A —
F e lír á s : O lv a s á s :
7. T Y Z T É P I E A A N H M I ANOM ENIO
Q ' A ' I S Quinti Auli ISidori. ? s. O ^K IZ H A H E Z E I O Z A E [A ] O N B PY X

J egyzet. és Quintus fivéreknek ugyanazon vezeték-, ». A Z É K E Ü Z A P N l O N KY M O Y -

vagy nemzeti nevűk volt, mely IS-sel kezdődött. io. M IX A H A •T A B r iH A • O Y P IH A
u. PA<Í>AHA • IA N A N A H A • Ü P O Z O PA IH A

12. Y A B 2 A N —
252. Szám. L. Tábla. is. A Y A IN E ÍiZ •n E P IT IÍlZ • A IZ T P ÍiZ •
m. E A N T IK ÍIZ • A P T IM I IE Í iZ • d lZ IA Z •
M é r e t e k . Hossza 0,55; szélessége 0,2.
A n y a g . Bronz. is. H O N E M ÍiZ • A O ÍIZ (így, A O ÍiZ helyett) • r O P H I A K E Íil •
L e lh e ly . Jankovich M. gyűjteményéből a múzeumba került is. APIME12Z • A m i • H IÜ E PB E P B E P E T (így Y H E P B E PE -
1852-ben. T A IO Z helyett).
É s z r e v é t e le k . A betűk a lapból kiemelkednek, hátul
gyűrű van fogantyúul alkalmazva. J egyzetek. Nehéz a tulajdonnevekből álló sorozatnak
értelmét magyarázni: ezeknek t. i. legnagyobb része a héber
F e lí r á s : O lv a s á s :
nyelvből vétetett, vagy legalább valami sémi nyelvcsaládból,
1- L • L I C I N I Lucii LICENIi kivéve a négy utolsó sort, melyek görög neveket foglalnak.

2- E V D jE M O N EVDAEMONis. Valószínűleg a bűvös lapokhoz számítandó ezen lemezke;

meglehet, hogy a felavatottak névsorából áll, vagy hogy egy­
szerűen csak azon nyelv egy.es kölcsönzött szavait tartalmazza,
melyben a Cabbala virágzott. — Az az egy bizonyos, hogy a sémi
253. Szám. L. Tábla. eredetű nevek sorában vannak a főangyalok nevei, valamint
angyaloké, mint Ouriel, le im m e l stb. melyek azonban már nem
M é r e t e k . Hossza 0,3; szélessége 0,14. bibliaiak, hanem a rabbinicus irományokból vétettek. Főleg Ouriel
A n y a g . Bronz. a copt egyház egyik főangyala. A Louvre-ben őriznek egy
I .e lh e ly . Kiss Ferencz gyűjteményéből való. kiadatlan papyrust, mely hasonló névsorozatot tartalmaz, mi
É s z r e v é t e le k . A betűk kiemelkednek. A fogantyúi el által Maspero ur nagyon meg volt lepetve. Azon papyrus
van törve. Anastasi úrtól származik. — A végén előjövő 12 görög név a
macedóniai hónapok nevei. (L. Ideler és a Menologiumot) — A
F e lír á s < O lv a sá s s magicái felírásokra nézve, melyek a fenebb közlöttel némi hason­
latosságban vannak, össze kell vetni Honorius pápa (írw»oir-ját,
1. Q V O L V S I Quinti VOLVSIi
Henoch könyvét (Bibliothéque Rabbinique), végre a Louvre
2. N M C I S S 1 NARCISSI.
kiadatlan papyrusát.

I r o d a l o m . M ommsex , C. I. Lat. II I . n. 6020. 9.

r

135

F e lí r á s : O lv a s á s :
255. Szám. XXXVI. Tábla.

ARATIO N, gymnasiumi főnököt illető görög felirásu tábla. 1. LKA Xxa

2. H H 0 A I 2 E 2 T E 4 > A N fí2 E N »1 xóXii tOTeqjávulOn'
M é r e t e k . Egészben, mag. 0,42; szél. 0,32. B etű k : mag. 0,015.
s. A P A T I ÍZ N A H P A K A E IJ O Y J foanáva, ’Hoax.Xeibov,
A n y ag;. Fehér márvány.
L e lh e ly . Melos szigete ; b. Prokesch Antal, stambuli nagy­ 4. T Ó N TYM NA2IAPX0N röv yvuvaaiáQxov,

követ ajándékozta 1856. február 14-én a n. múzeumnak. 5. X P Y 2 Í I I 2TE4»ANÍiI. X qvOiú orecpavij).

3. §.

CSEREP EMLÉKEK, v a g y is AGYAGBÓL ÉGETETT FELIRÁSOS MÜVEK.

T É G L Á K .

256. Szám. LII. Tábla. É s z r e v é t e le k . Az irás az égetés előtt történt. A cursiv

betűk értékére nézve 1. a Corpus Inscriptionum Lat. közlött
ABC-et tartalmazó tégla. táblát.
Az ír á s o lvasása :
M é r e t e k . Mag. 0.27; szél. 0,42. A betűk közép magassága 0,055.
A n y a g . Égetett agyag.
1. S e n e m s e v e r u m s e m p e r esse c o n
I.e lh e ly . Szombathely, SABARIA; 1843-ban találta Varsányi 2. d o , at b e n e d e b e t ; este tu v e r ő ;
János. Mint id. Kubinyi Ferencz ajándéka 1861-ben a m. n. mú­ 8. q u i d iscet, ben e.
zeumba került.
É s z r e v é t e le k . A betűket az égetés előtt a puha agyagba Iro d a lo m . Páur I ván Wiener Sitzungs-Berichte XIV.
karczolták. (1854) 134. L L Tábla.
F e lí r á s : D etlefsen u . o. x m , (1857) 603.1. és
B iechlek anth. Lat. Spec. I. 11. szám.
1. A B C D E F G
M omnsen Corp. Inscr. Latin. HI. u. XXVII. 962. 1. ezen olva­
2. H K L M N O P sással : Senem seuerum semper esse con decet, bene debet essé
s. QRSTVXYZ. povero (puero), qui discet bene. — MosoiSEN-nek űgv tűnik fel,
m intha a második sor más kéztől való lenne.
Iro d a lo m . Kőmetszettel közlötte P aür I v á n , Wiener
Sitzungs-Berichte XIV. 1854., 138. 1. Hl. táblán.
M ommsen . Corp. Inscr. Latin. IIL n. X X V II. 962. lapon, hol
a téglának sikerült fametsz vényét is adja. 25S. Szám. LII. Tábla.
J e g y z e t e k . Ezen ABC csak 22 betűt tartalmaz, holott a
Számokkal és folyó Írással ellátott tégla.
latin abc-ben 23 betű van; az I t. i. ki van hagyva. A z N alig
látható. A Z-et kivéve, a többi betű semmi különöset nem mutat. M é r e t e k . Mag. 0,45; széL 0,so.
Úgy látszik, hogy a futólag karczolt betűk csak hegyes pálczi-
A n y a g . Égetett agyag lap.
kával készültek és pedig már az eléggé hanyatló korszakban.
L e lh e ly . Sabaria, Szombathely, hol valamelyik sirban (?)
Egy hasonló ABC-és téglát közöl Brambach: Corpus Inscri­
találták : vétetett Farkas László gyűjteményével 1823. jan. 2-án.
ptionum Rhenanarum, 1867. Elberfeldii, a 27. lap 110-dik száma
É s z r e v é t e l e k . A betűk a folyó abc-ének leghasználtabb
alatt. A felső egész ABC két sorban áll és 22 helyett 23 betűt
alakjaival bírnak, és könnyen olvashatók.
foglal, de itt a H utón az I fordul elő, ellenben a T és az X
után S és ’ jelek láthatók. — A másik ugyanazon téglára kar­ O lv a s á s :
czolt betűsor csak N -ig halad. Találták Holledoomban, Geldria
tartományában ; közölte már előbb Janssen : Beschreibung eines Tertius (X )

römischen Ziegels. Kandidus i i I i i i (x i i )

Victor n i ' (X )
Verna (V III)
257. Szám. LII. Tábla. Martialis (V II)

Folyó írással bíró tégla.

M é r e t e k . Mag. 0,29; szél. 0.49. Betűk : közép magasság 0.015.
A n y a g . Tégla.
I . e l h e l y . Sabaria (Szombathely); találták az előbbivel, és
ugvanazé is volt.
Iro d a lo m . Közié H a iic z k y A n t a i . Tud. Gyűjtem. 1823.
XI. kötet 12. lapján, hol a neveket: Turtius, Candidus, Victor.
Varaa és Martialissal előadja; a számokról azt véli, hogy az ott
eltemetett gyermekeknek élet éveik; mások szerint a téglák százait
vagy ezereit jelentenék, melyeket a nevezettek készítettek.
34*

V.
 136
Massmann Libellus Aurarius 56. 1. azt hiszi, hogy : Tertius,
Kandidus, Victor, Verna, Martialis ugyanegy ember nevei. A
húzásokat nem magyarázza. — Mommsen fametszvénynyel adja
Corp. Inscr. L a i III. ii. (XXVII) 962. lapon.
259. Szám. L ili Tábla.
Égetett agyagból való lepényniinta, HGNORIVS névvel.
M é r e t e k . Az egésznek átmérője, 0,143; keret nélkül 0,118.
A n y a g . Égetett agyag.
L e lh e ly . S a b a r ia , Farkas László gyűjteményével vétetett
1823. jan. 2-án.
É s z r e v é t e le k . Az emlék igen késői korszakhoz tartozik;
de a női mellkép a falkoronával fején elég finomul van ki­
dolgozva ; ellenben a katonák fejei, melyek jobbra-balra sisa­
kosán, paizsokkal és hajitó dárdákkal a háttérben, a díszes
bőségszarvak fölött alkalmazvák, csak vázlatok. A z egész kép
vonalokkal körülirt nyolczszögbe van foglalva; a közép mell­
képet széles babérkoszorú övedzi, és e fölött van egy Írásos,
oldalain rómaiasan fülekkel díszített tábla, melynek a kép alatt
egy keskenyebb hasonló táblácska megfelel.
O lv a s á s :
a felső táblán visszásán:
i. S A L V O A V O
a. A V R E A • S E C V
3. L A V I D E M V S
az alsón ez áll visszásán:
H O N O R I
I r o d a l o m . Közié H aliczky A ntal Tudom. Gyűjt. 1823.
XI. 11.1. 154. sz. a. — Janssen oud’h. Reiseb. 22.1. — M ommsen
i. m. ü l. n. 6009. 9. igy iqa le, jobbra : caput muliebre galea­
tum ; középeit : protome mulieris turrita: balra ismét : caput
muliebre galeatum.
J e g y z e t e k . A nő arcza balra van fordítva, az irás is
balról jobbfelé (czimertanilag) van irányozva. — 1. sorban AVO,
AVGusto helyett áll. Kétséget nem szenved, hogy ezen tálcza-
szerüleg mélyedt minták, valami sütemény félének készítésére
használtattak.
T É G L A F E L I R A T
261— 293-ik számig.
(Ezen bélyegek mind az LIV. táblán vannak.)
A téglákon vagy cserepeken előforduló bélyegek, az égetés
előtt a nedves agyagba nyomattak. — Másutt, p. o. Rómában is,
hasonló bélyegeken a consulok nevei is jönnek e lő ; a birodalom
véghatárain, a hol a légiók állomásoztak, leginkább katonai fel­
iratokat találunk, mivel épen a hadtestek voltak azok, kik a nyil­
vános, vagy országos munkákat végzék; ők építették a védelmi
müveket, a fürdőket, a lakásokat; szóval mind azt, mi a had­
260. Szám. XLIII. Tábla.
CONSERVATIO AVO. felírással bíró égetett lepényniinta.
M é r e t e k . Az egésznek átmérője 0,127; a belső kereten belől
levő kép átmérője 0,97.
A n y a g . Égetett agyaglap.
L e lh e ly . Sabaria, vétetett 1823-ban Farkas László gyűj­
teményével.
É s z r e v é t e le k . Ezen tálczácskának előállítása kevesebbé
ügyes művészetet árul el. A közép körnek 4/W én egyenes
vonal oszfja a lapot két egyenetlen részre. A felsőben középett
áll a jobbra tekintő sisakos, vértes Imperator. Köpenye jobb
vállára van vetve, jobbja középett emelkedő gombjától sugarosan
szelt paizson nyugszik, baljában gombos végű lándzsát, hasta
pura-t tart. Sisakja elejéről toll vagy ág emelkedik fel egyenesen.
Vele szemközt balra áll hasonló sisakos alak. A sisak elején
hasonlólag toll emelkedik fel egyenesen, a sisakon alól tekeredett
hajfúrt lógg le jobb vállára, melyről az övig ruharánczok esnek
le a nyakat, szalagon függő fémerrel, és a domborodó női mellet
meztelenen hagyva. Ezen alak, melyben ROMA-t, vagy VIRTVS-t
látunk, redős szoknyája térden alul é r ; jobbja kerek paizson
nyugszik, baljában mint az Imperator gombos végű lándzsát
tart. A harmadik alak, mely ezektől balra áll a szárnyas, babér-
koszorús Victoria; haja a feje körül, valamint a két előbbi alaké
is, mintegy koszorúsán fodrokba van szedve; nyakán szintén
fémer lógg, felső bal karján két széles perecz tűnik fel, mig
egész fölteste meztelen. Bő redözetű ruhája ágyékán alul kez­
dődik, és majdnem lábait is egészen eltakarja. Előtte pálma­
tönk áll, melyen paizs lógg, erre baljával Victoria valószínűleg
saját nevét VICTORIA, úja. A földön mögötte két sima paizs
hever. — Mommsen, igy Írja le az egészet: Mulieres tres galeatae
cum clypeis et gladiis.
Az alsó ötödet képező szelvényt a táblácska foglalja el, mind
a két keskenyebb oldalán mintegy háromágú diszitménynyel bír­
ván. A fordított irás ez :
1. C O N S E R V A
2. T I O A V G (nsti.)
I r o d a l o m . Haliczki A ntal említi a Tudom. Gyűjt. 1823.
XI. kötet, 12.1.155. sz. — Jannsen, oud’h. Reiseber. — Mommsen,
IO. ii. 6009. 10. sz.
J e g y z e t e k . A tálacs felső karimáján, vésővel IT I van kar-
czolva. E tálakat Longpérier úrral még Párisban közlöttem, és ő
azokat a Revue Arehéologique-ben, mint hallám, ki is adta.
OK.
sereghez tartozott. Azonban nem egyedül a nagy hadsereg, a
légiók vettek részt, vagy voltak kötelesek hasonló munkákban
tettleg közreműködni, ugyanazt tették az elszórt kisebb testületek
is ; miért is igen gyakran a cohorsok, a lovas-szárnyak stb. bé­
lyegeit is találjuk. Sőt az is fordul elő, hogy a testületek helyett,
azoknak parancsnokai vagy felügyelői is neveztetnek meg a tég­
lákon. — Végre vannak esetek, melyekben egyszerű, magán tégla­
vetők birtokosai vagy önállóan, vagy a hadi testületekkel egyesülve
előkerülnek. A következőkben a bélyegek méreteit is közöljük.

261. Szám.
M é r e t e k . Az egész tégla méretei: 0,41— 0,13— 0,05— 0,955. A
bélyeg: 0,014— 0,028. A betűk: 0,018.
L e lh e ly . Ó-Buda; Bottá (Fejér m .); Komlód (Tolna m.)
F e lí r á s :
EXER- P A N •I NF •
O lvasás:
EXERcitus PANnoniae INFerioris.
I r o d a l o m . M iller, Supplem. Inscriptionum. Ms. 21.Quart.
Lat. a m. n. múzeumi könyvtárban.
M ommsen, i. m. 3749. h.
J e g y z e t e k . Tanúskodik oly katonai munkákról, melyeket
nem egy Legio, hanem az összes pannoniai hadsereg végbevitt.
A pontozás különfélesége, különböző bélyegeket idéz elő.
M é r e t e k . Téglatöredék mag. 0.22; hossza 0,282.
L e ih e ly . Ü-Buda. ,Aquincum1 nevű téglagyár, 1868. —
Duna-Pentelén, Verőczén, Szobbon, és ennek ellenében a basa-
harczi erődökben; úgy szintén a baracsi pusztán a castrumban
is találták.
F e lí r á s :
FRIGERIDVS V p d v x a p v a l
O lv a s á s :
FRIGERIDVS, V ir Perfectissimus, DVX Armaturarum Provinciae
VALeriae.
I r o d a l o m . Magam, Arch. köziem., VI. 165. 176. 11.
J e g y z e t e k . Ezen felírás későbbi Diocletian császár trónra-
lépténél. Tudjuk, hogy a provincia Valeria Pannonia-Inferiortól
csak 292-ben szakittatott el, midőn t. i. a tetrarchia behozatott.
E nevét Galéria Valeria-tói, Diocletian leányától vette, mint­
hogy apjának teljes neve: C. Aurelius Valerius Diocletianus,
férjének pedig: Galerius Valerius Maximianus volt. — Ezen uj
tartomány legelőször a veronai jegyzékben emlittetik, melyet
297-ben szerkesztettek ; közölte Mommsen (Verzeichniss dér
römischen Provinzen, aufgesetzt um 297, in den Abhandlungen
dér kön. Akademie dér Wissensch. zu Berlin 1862. 419. 1.) —
Ottan a Pannonia Valeria a Dioecesis Pannoniarum hét tartó-
mánva közt van elősorolva. — Szó van róla Rufus lajstromában
is, valamint Polemius Silviuséban (1. Mommsen, u. o. 510. 1.).—
A Notitia-Dignitatum-b&n, mely Honorius kormánya alatt íratott,
a tizenkét DVX között ott van a DVX VALERIAE RIPENSIS
is (Böcking, n. 5., és 23-dik 11.). Provincia Valéria még emlit­
tetik ugyanazon munkában mint a pénzügyben a ,,Rationalis
summarum Pannoniae primae, Valeriae, N orici Mediterranei et
Iiipcnsis“-tő\ függő. (Böcking, i. h. 47. 1.); továbbá (u. o. 95. 1.)
az is állitta tik : „ Sub dispositione viri spectabilis ducis provin­
ciae Valeriae Ripensis.“ stb.
A fenebbi felírásban azon tartományi DVX-nak czime e z : VIR
PERFECTISSIMVS; miért is Mommsen azt véli, hogy Valeria
egy PRAESES által volt kormányozva (i. h. 510. L). — Ezen
felírás annál érdekesebb, mivel a DVX-nak FRIGERIDVS nevét
137
is tudatja. Felírások, melyek VALERIA tartományt említenek, a
ritkábbak közé számíttatnak.
Ezen olvasás : Armaturarum Provinciae (Mommsen i. h.
3764. sz. a. azt mondja : Sed A ante P VAL, quid significet non
perspicio) az által van igazolva, mivel Borghesi után (1. 88. 1.)
bizonyos, hogy armatura épen azt teszi, mint katona, miles. íg y
a Notitia Dignitatum-ban előfordul : ARMATVRARVM IVNIO-
RVM SCHOLA (Böcking, I. 38. 1.); — ARMATVRARVM SENIO-
RVM SCHOLA (u. o. II. 42. 1.) és ARMATVRARVM CVNEV3
(u. o. H. 115. 1.) — Különben Pannóniában is ezen értelemben
előfordul fenebb 88-ik sz. a .; és Moesiában, 1. Mommsen i. m.
1663. sz. a.
263. Szám.
M é re te it. A bélyeg m. 0,18; a töredéknek hossza 0,134.
L e lh e ly . Az ,Aquincum1nevű téglavetőn, O-Budán.
F e lí r á s :
. ...P D V X A P V A L É R
O lv a s á s :
. . . . vir] Perfectissimus DVX Armaturarum Provinciae VALERiae.
J e g y z e te lt. Nincsen kétség, hogy ezen bélyeg is, bár az
előbbitől némileg különbözik, ugyanazon FRIGEREDVS-ra vo­
natkozik. A z előbbi olvasás is megvan ezáltal erősítve, mert
itten csakugyan kétségtelen, hogy a P V A L-t jogosan olvassuk:
Provinciae V ALERiae-nek.
264. és 265. Számok.
M é r e t e k . A z első bélyegé : mag. 0,21; hossza 0,112.
„ A másiké : mag. 0,18: hossza 0,182.
L e i h e ly . A téglák, melyek ezen felírásokat mutatják, négy
közel egymáshoz fekvő helyről származnak, t. i. Sárisápról,
Esztergomról, Ngerges-Ujfaluról és Contra-Aquincumról.
F e lí r á s : O lva sá s :
Q V A D R I B (visszásán.) Q VAD BVRG (visszásán.)
QVADRIBurgium. QV ADriBV RGium.
L e ih e ly . 264. Contraaquincum, a pesti parton. Ajándékozta
Taschner, kinek területén találtatott. Vizatanya. (Hausenfang.)
;
I r o d a l o m . PÁüR Uj M. Akad. Értés. 1857. 227. 1. 2. tábla.
j
. M ommsen i. m. 3771. a.
L e ih e ly . 265. Kömlöd.
I r o d a l o m . P áur i. h. — R ómeb Arch. közi. VL 120. —
,
Mommsen i. m. 3771. b.
< J e g y z e t e k . A földirati felírások az által nyerik a leg­
nagyobb érdekességet, midőn azoknak leihelyei bizonyosak. —
| Már Schönwisner nyomán (I. R. I. P. P. R. H. 240— 243. 1. adp.)
három külön leihelyet ismerünk, melyek egymáshoz közel fek­
vőn, a fenebbi bélyegü, az az : QVADRIBurgiumi téglákat szol­
gálták. Ezek közt 1-ső Sárisáp, Esztergom megyében a bajnai
kerületben, Budától északkeletre fekvő kis helység, a Duna jobb
parijától mintegy 15 kilométernyi távolságban; — 2-dik Esz­
tergom ;— 3-dik Nyerges-Újfalu, (Sattel-Neudorf) falu, szintén
35
 138

a Duna jobb partján Ó-Szőny és Esztergom közt. Az idézett a baracsi pusztán Rómer Areh. közi. IV. 57.— VI. 98 ; — Kom­
adatok közt a sárisápi lehet a legbiztosabb, mert a fenebbi bé­ lódnál A. M. N. 276; — Pilis-Maróthnál Arch. közi. EH. 166. és
lyeget viselő téglákat a helyszínén egy sir talapjában találtak Contra-Aquincumnál mások is, magam is találtunk. Miért is
melynek helyébe egy fürdőt épitettek ugyan, de Schönwisner ezen elnevezést a négytornyu váracsok collectiv nevének, több
látta és le is irta a régi fal romjait, mielőtt még az újabbat erődített sánczolatra használtattalak tekintjük.
helyébe rakták volna (i. h. 241. L ); ő maga kihúzta a padlatból A Burgi-kTÓl 1. Mommsen i. m. 459. 1. 3653. sz.
a fenebbi feliratú téglát is^
Az esztergomi téglára vonatkozólag, ezt 1765-ben Széles
György hozza fel „Descriptio inscriptionum Ecclesiae Strigonien-
sis“ czimü munkájában; állitván, hogy hasonló feliratú téglákat 266. és 267. Számok.
látott, melyeket magában Esztergomban lelték; végre Schön­
wisner hozzá teszi, hogy még egy másikat látott Nyerges-Újfalun M é r e t e k . I.) Mag. 0,4; hossza 0,134.
a papnál „apud loci curionem", melynek azonban betűi visszafelé II.) Slag. 0,31; hossza 0.14C.
voltak irányozva; retrogadae (u. o. 243. 1.). — Ezekből kitűnik,
k e l h e ly . Ó-Szöny, különféle bélyeggel. -
hogy csak a sárisápi téglákat a helyszínén in situ találták és
látták, mig a másik két esetben semmi sem bizonyítja, hogy a
Felir& s :
nevezett helyeken találták, és nem máshonnan elhozták légyen,
íg y tehát Sárisápot lehetne mint az őrségi QVADRIBVR£JIVM I.) LÉG I AD P F II.) L E G I A D I P F NTO
valódi helyiségét felvennünk, ha az eset, pedig elég gyakran,
nem fordulna elő, hogy az épitészeti anyagot máshonnan elhoz­ O lva sá s :
ták, bár még akkor sem lehetett igen messze azon gyár, hol a
LEGio I» ADiutrix Pia Fidelis. LEGio I » ADIutrix Pia Fidelis AN-
téglák készültek. — Feltehetjük tehát valószínűséggel, hogy vagy TOniniana.
magán Sárisápon, vagy közelében feküdt QVADRIBVRGIVM.
A Notitia Dignitatum-han ezen régi nevet kétszer olvassuk:
I r o d a l o m . H aliczky kézirat, 1815. 126. 1. — M ille r ,
1-ör sub dispositione viri spectabilis ducis provinciae Valeriae
Supplem. Inscript. 1821. 38. 1. — M ommsen, 4655. r.
Ripensis . . . . tribunis cohortis, Quadriburgio (Böcking, II.
J e g y z e t e k . Minthogy a Legio 1‘ Adiutrix sokáig állomá­
96. 1.); — 2-or sub dispositione viri spectabilis ducis Pannoniae
zott Pannonia északi részében Bregetium-m&l (Ó-Szőnynyel) mint
primae et N orici Ripensis . . . . equites Sagittarii Qttadriburgio
főhadiszállással, a téglák és cserepek ezen bélyeggel igen el van­
(u. a. u. o. 99. 1.)
nak terjedve. Még azon korban is, midőn Antonin Itinerarium
A felírás, melyet Schönwisner idéz (1. fenebb 240. 1.), nem
íratott (Wesseling, 246. 1.), és a Notitia Dignitatum (Böck. 13.
ugyanaz a múzeuméval; érdekesb ez, mert igy van Írva :
96. 1.) nevezett Legio itten székelt. Előfordul egy példány Miller
kézirata nyomán Duna-Penteléről is; de kérdés, vájjon nem
Q V A D R IB V R -A S
tévedt-e Miller, midőn ezen adatot leírta.
Az Antoniniana jelző melléknév vagy Caracalla, vagy Elaga­
mit QVAD RIBVR gio A lá Sagittariorum-mal magyaráz.
E név Quadriburgium németországban is előjön. (1. Amm. balus kormánya idejéből származhatik.
Marcell. XVIH. il. 4.) A Burgium szó, a.ró tov .tvgyov, a fel­
írásokban valamint a földirati elnevezésekben gyakran mutat­
kozik. (1. Asciburgium, Tab. Peuting. I. C. 1. Desjardins kiadásá­
268. Szám.
ban; hasonlólag a muzeum 112. számát, mely Commodus korából
való lévén, ezen szavakat tartalmazza : RIPAM OMNEM BVRgis
M é r e t e k . Mag. 0,26; hossza 0,272.
A SOLO EXTRYCTIS, stb.)
Még azt kell kifejtenünk, mint történhetett, hogy a Notitia L e ih e ly . Rajka tája, Mosony megyében. Modrovits János
Dignitatum egyszerre a Pannonia Prima tartományban hoz fel úrtól 1871-ben márczius 3-án kapott a muzeum egy példányt,
egy Quadriburgiumot, és egyet a Provincia Valériában is. — mely Rajka, Ragendorf mellett más 6 példánynyal ki lett ásva.
Valószínűleg két helyiség létezett, mely ugyanazon névvel birt,
vagy, mint Jordanus hiszi, Quadriburgium a két tartomány hatá­ Felir&N :

rán feküdt, melv határ Sárisáptól nem messze vonulhatott el.

FIGVLINA C i V E N S I AVA L É G I N O R -
Schönwisner ajánlja, hogy Quadriburgium ugyanasonosittas-
sék Salva mansio-val. (i. h. 243. 1.), mely állomást Wesseling O lv a s á s :
a 266. 1. Antonin Itinerariumában, és Ptolemaeus felhoznak*
f a lo v a (II. 16. 4.); és hogy Esztergomra vagy annak közelébe, FIGVLINA CAVENSIANA LEGionis !*• NORicorum.

a Duna partjára tétessék. Ezen ajánlat már azért sem fogadható

el, mert Salva Ptolemaeus által az alsó-pannoniai városok,
közt foglal helyet, és régi nevét bírja két emléken, melyek külön­
böző korszakból valók; miért is nincsen semmi ok, hogy neve
változtatását elfogadjuk; 2-or pedig, ha Quadriburgium valamely
főút mellett feküdt volna, miért nem hoznák fel az ismert Itine-
rariumok ? Véleményünk tehát, hogy Quadriburgiumot Sárisápon.
melyen át semmi római út nem vezetett, vagy nem messze ezen
helységtől kell keresnünk.
íg y okoskodik a régibb adatok nyomán szerzőnk, nem te­
kintvén azon számos téglára, melyet a fenebbi felírással Bánnál,
Roller prolog. Tab. XIV. — Katancsich I. A. 6. V . ; 404. —
I r o d a l o m . Paúr beküldte ezen olvasással Mommsennek:
„FIGVLINAS VENSIANAS LÉG I NOR." M ommsen, i. m. 6489.
sz. a. írja le, és hozzá említi a Schicechati és Maucr bei Oeling
leihelyeket 4655. és 5756. sz., hol ezen legio tanyászott.
Találták kerek boltozatban, mely 6 láb átmé­
rőjű v o lt; oldalai kőből, padozata a fenebbi téglákból állt. Ezek­
kel együtt számos fületlen edény jött napfényre, melyek igen
vastag oldaluak és irlával fényesítve valának.
A tégla leihelye egyszersmind a nevezett Legio téglagyárának
fölfedezését mozdítja elő. A gyár vagy a Figulinae Cavensianae,
vagy: ,Ad figulinas Cavensianas‘ nevet viselte.

V.
 139

A z I. Legio Noricorum-ot felállította Diocletianus; azon idő­
ben, mikor a Notitia készült, e hadtest I. Pannóniában volt elhe­
lyezve ; ugyanis ezen munkában olvassuk: ,,sub dispositione viri
spectabüis ducis Pannoniae Primae et N orici Ripen sis............
praefectus legionis Primae Noricorum militum Liburnariorutn
cohortis Quintae Partis superioris ad Iuvense.“ (Böcking, E. 100.1.)
székelt, midőn az Itinerarium Antonini és a Notitia Dignitatum
munkákat szerkesztették (1. Wesseling, 245. 1. és Böcking, E.
96. 1.); azonban látjuk ezen utolsó iratban, hogy már akkor
a Duna partján egyes kiküldött szárnyai valának, úgy mint :
Misca-n, Florentia-n, a Tautantum-mA szemközti CastéUum-bán,
Cirpium-bán és végre Lussonium-ban (u. a. u. o.).

269. Szám.
273. Szám.

M é r e t e k . Mag. 0,88; hossza 0,96.

M é r e t e k . A kétsoru bélyeg magassága 0,4; hossza 0,180.
L e lh e ly . Tétény, Fejér megyében.
L e lh e ly . Csanád, a Maros partján. Torontói megyében
Martzinkei Elek ajándéka.
F e lí r á s : O lv a s á s :

LÉG ' AC P F LEGio I* ADiutrix Pia Fidelis. F e lí r á s : O lv a s á s :

J egy zet. A bélyeg közepének olvasása kétes, minthogy a 1- L É G XI I I G É M le g ío X III» g e m í m

I helyét egy hosszúkás pont foglalja el, a D helyett pedig a meg­
fordított betűnek hasas fele C jön e lő ; mindazonáltal mégis az
L Legio Adiutrixnak bélyege lesz, bár Tétény-nél rendesen már a
Legio E. tanyászott és működött.— Ez Desjardins úr nézete.
270. Szám.
M é r e t e k . A z egész tégla. 0,38— 0,29D; vastags. 0,05— és 0,48—
0,80— 138. A bélyeg magass. 0,96; széless. 0,no.
L e lh e ly . Valószínűleg Álba, Székesfejérvár; mivel a tégla
granitirozott. mint azon emlékek, melyek a nevezett helyen a
püspöki majorban be voltak falazva.
F e lír á s : O lv a sá si:
LÉ G 1 11 1 1 LEGio HU* Flavia.
J egy z e te k . A betűk mélyedettek. — A Legio E E *ip ariéi
Félix sokáig Alsó-Pannoniában tartózkodott, leginkább a déli
részekben; egyes csapatai a Duna jobb parijára voltak vezé­
nyelve, de még bal partjain, és Daciában is feküdtek, p. o.
Mehádiában. (Die römischen Inschriften in Dacien. Ackner és
Müller 41.sz., úgy Zsidóéin vagy Bersoviában is Temesvártól dél­
keletre (1. Ormós Zsigmond czikkét, Arch. közi. VEI., (1871.).
2- AVR SODES AVRelius SODES.
I r o d a l o m . M il l e r Suppl. Inscript. kézirat 1821-ből. Muz.
könyvt. Ms. 21. Q. lat. hosszú magyarázat után igy olvassa :
LEGio X f f l GEMina, AVRelio GOrdiani DESignatore; mások AY-
Relio COnsule DESignato-t olvasnak, bár a Consul igy sohasem
rövidittetik.
N eigebaüer Dac. 165.1.
A ckner és M üller 513. sz. a. 3.
M ommsen 1629. 15. sz.
J e g y z e t e k . Ezen feliratból nemcsak az azon a vidéken állo­
másozó Légiónak nevét tudjuk meg. hanem a tégla készítőjét
vagy készíttetőjét is ismeijük.
A X E I-ik Legio Gemina, iker-legio, sokáig lakta Daciát;
ő tőle bújuk Erdély legtöbb feliratos kövét. Akármily hiányos
legyen Ackner és Müller gyűjteménye, mégis 66 emléket közöl
ezen Légiótól. Alsó-Pannoniában is találtatnak nyomai, de sok­
kal kisebb számmal, mivel ide csak egyes csapatai küldettek ki.
Egy florenczi felírás szól a legio X E T G •Dí • PROVINCIA
DACIA (Orelli-Henzen, 6871. sz. a.). Egy másik írásos kövön,
mely egy sarmizagethusai — Dacia fővárosa — decuriójára vo­
natkozik, mondatik, hogy ő ugyanazon tisztet a X IE LEGio
KANAbenses-einél viselte. (Orelli-Henzen. 6802. sz.)

274. 275. 276. Számok.

271. és 272. Számok. M é r e t e k . 274. Magas 0,22; hossza 0,134.

L e lh e ly . Ó-Buda. a gőzhajó-társulati szigeten.
M é r e t e k . L ) Mag. 0,26; hossza 0,92.
IL ) A kerek patkóalaku, bélyegnek átm. 0.66. F e lí r á s : O lv a s á s :
L e lh e ly . Ó-Buda; különféle változatokban. Pilis-Maró-
thon, Tétényben, Érden, Adonyban. Duna-Pentelén, Baracson. C O H ■V I I ' B R •AR ■ COHors Y II* BReucorum AVReliana ?
Batinán sbt.
F e lí r á s :
M é r e t e k . 275. Magas 0,28; hossza 0.134.
t) L É G ÍI A D II.) LÉG í! A D P F L e lh e ly . Ó-Buda és Contra-Aquincum; Ó-Szőny, és Baracs.

O lv a s á s :
F e lír á s : O lv a sá s s
LEGio II» ADiutrix; LEGio I I » ADiutrix Pia Fidelis.
C O H VII BR A N COHors Y II* BReucorum ANtoniniana.
J egy z e te k . Ezen felirásu bélyegek Ó-Budán és vidékén
számtalan változatokban találtatnak; mivel a legio tudvalevőleg I r o d a l o m . H alitzky K. L 1815. Egy Mitrovitzböl valón
igen sokáig tartózkodott Alsó-Pannoniában. Még akkor is itt igy olvassa : COH V E BRittaniea ANtiqna. — M iller Suppl.
35»
 Inscr. K. I. 1821-ből igy olvassa : COHors VII* BRigetiana 279. és 280. Számok.
ANtoninae Legionis.
R ómer Arch. közi. V L 96. 165. M ommsen i. m. 3757. M é r e t e k . I.) Magass. 0,24; hossza 0,132.
n.) „ 0,34; „ 0,186.
L e ih e ly . A gőzhaj ó-társaság szigetén a római fürdőknél,
M é r e t e k . 276. 0,28; hossza 0,165. és Esztergomban.
L e ih e ly . Szeszgyár telke Ó-Budán.
F e lí r á s :

F e lí r á s : O lv a s á s :
I.) COH I VE P n.) C O H ' I •VB PN
C°H 'VITB R SEVER COHors V II* BReucorum SEVERiana. O lv a s á s :

I r o d a l o m . R ómer Arch. É r t I. 65. (1869.) M ommsen i. m. COHors I* VLPia Pannoniorum COHors I » VLPia PANnoniorum.

m. n. 6472.
J e g y z e t e k . A 2-dik katonai okmányból tudjuk (lásd
184— 184bi* szám), hogy a Cohors VE* Breucorum már Domitianus
idejében, 85. évben Kr. u. Pannóniában állomásozott. Legatus
volt akkor L. Funisulanus Vettonianus. Ezen három feliratból
pedig tanuljuk azt, hogy ugyanazon Cohors még Marcus Aure­
lius. Caracalla vagy Elagabalus és Alexander Severus alatt is
itten tartózkodott.
I r o d a l o m . H á ufler , S kizzen 2, 4. 3, 30. m in t COH IV.
BR. — R ómer , Arch aeol. közi., IV. 58. VT. 102., szintén úgy.
— M ommsen, i. m. 3756. a. b.
J e g y z e t e k . E Cohors-t említik a katonai okmányok (1.
Renier Léon sorozatában a 33. és 34-iket). Ezen okmányok
közt egyik 138-ik évről v a ló; a másik 154-ből, és Felső-Pan-
noniában állomásozó katonai testületekre vonatkoznak.

277. Szám.
281. Szám.
M é re t e k . Magas 0,36 ; hossza 0,130.
L e ih e ly . Barátföld, Asszonyfa, (Győr m .); Adony. (Fejér M é r e t e k . Magass. 0,24; hossza 0,148.
megye.) I.e lk e ly . Hajógyári sziget.
F e lí r á s :
F e lír á s : O lv a sá s :
Co H I I I BR
COH VI I I MN' COHors V III* MAVRorum
O lv a s á s :

COHors III » BRittonum vagy BRittanorum. J e g y z e t . Alkalmasint COH • V ll • BR. ANTONINTANA-nak

egy rósz bélyege.
I r o d a l o m . C zech M s. Miscellanea Jaurinensia 3. — R ómer
Arch. közi. Dl. 165. K atancsic h I. A. G. V., I. 429. M ommsen
i. m. 3760. 4665.
282. Szám.
J e g y z e t e k . Említett cohors jön elő pannoni okmányink­
ban, hanem a II. Brittonum csapalját Silistrián ( Durostorum-on)
M é r e t e k . Magass. 0,22; hossza
találjuk, a Duna jobb partján alsó-moesiai tartományban. (Lásd
Annali deli’ Instituto di corrisp. arch. 1868. 54. 1.) F e lír á s s O lv a s á s :

// C O H) COHors Dacarum vagy Dalmatarum.

278. Szám. J e g y z e t e k . Nem ismerünk más cohors-okat, melyek a D

kezdőt Pannóniában lehetne alkalmazni; talán COHO, cohors
M é r e t e k . Magas 0,32; hossza 0,148. akart lenni ?
Ezen bélyegre nem akadtam. (Rómer.)
F e lír á s t O lv a sá s t

C O H 1■A L E COHors I* ALpinorum Equitata.

É s z r e v é t e le k . Vannak általán műemlékeink, melyek ezen 283. Szám.

csapatot emlegetik, de magában a múzeumban is vannak több
példányban, mint a 159. 201. számú kövek. Ide tartozik az V-ik M é r e t e k . Magass. 0,3; hossza 0,18.
katonai okmány (Renier Leonnál a 37. sz. Ezen császári rendelet L e ih e ly . .,Aquincumi“ téglavető, Ó-Budán.
kivonata, mely 145. és 161-ik évek közt lett kiadva, a panno-
F e lírá s > O lv a sá s :
niai tartományra vonatkozik, és kelt ezen cohors egy lovasa
javára. Ottan a 9— 12. sorig ezt olvassuk az l-ső küllap alsó AP VALENTINI TR. . . APpü v a l e n t i n i TRibuni.
részében :
COH I A L P IN O R V M E Q V I T C V I P R A E S T I r o d a l o m . RóMEK, Archaeol. Értesítő, H. 1870. 96. lap.—
T IT IV 8 M O D ESTV8 M ommsen, i. m. 6464.
E X E Q V IT E J e g y z e t e k . Ezen tégla is valamely cohors téglavetőjéből
V L P IO S P V M A R I F B IA V S C O N I E R A V I8 . került ki, csak azon kivétellel, hogy — mint gyakran másutt is
történt — nem a cohorsnak, hanem parancsnokának nyomták
J e g y z e t . E felirásu téglát nem találtam. (Rómer.)
reá nevét.

V.
 141

284. és 285. Számok. De situ nihil mihi constat; Lazius rudera se indicasse scripsit,
sed ubi indicaverit exquirere opere pretium non esse duxi propter
M é r e t e k . E töredék bélyegek közt L ) mag. 0,36; hossza ? fallaciam Lazianae topographiae.“ (u. o. 712— 713. 11.)
IL ) „ 0,32; hossza ? L. Cimel. Mus. Nat. 162. sz. 11. 1.
k e lh e ly . A szobi római védmű falában. — Hosszúrét szem­
közt Verőczével.
F e lí r á s :
288. és 288*. Szám.
I.) CARI.... II.) 1S T R I B
M é r e t e k . Magas 0,26; hossza 0,026.
O lv a s á s : k e lh e ly . Szombathely, Sabaria vagy Savaria ; vették Far­
CARI[sii Tribuni ; Car]ISii TRIBuni. kas László gyűjteményével 1823. jan. 2-án.
É s z r e v é t e le k . A két darab ugyanegy tégláról való.
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3766.
J e g y z e t e k , fí két darab nem tartozhatik, már különböző F e lí r á s :
bélyeg-mérete miatt sem, ugyanazon téglához, de kétség nem
lehet, hogy egyik a másikat teljesen kiegészíti.
L SA V K N S I S I O í í

O lv a s á s :

Lacii SAVaRENSIS IONIi.

286. Szám.
I r o d a l o m . H aliczky A ntal Tudom. Gyűjt. 1823. XI.
M é r e t e k . Mag. 0,14; hossza 0,66. kötet 135. 1. — H ormayr Archív. (1823.) 71. — B itnitz Tud.
Gyűjt. 1829. IH. — M ommsen 4692., ki a 288. darabot nem látta.
F e lí r á s :

SAT'VRNN'S vagy SATVRNN ?

Renier ur a paeskolat után ítélve nem S-set olvas, hanem az 289. Szám.
utolsó betűt centuria jelének tartja, de a betű valóban S alakú,
jobb oldalán kis horoggal; e szerint az olvasás: SATVRN1NVS. M é r e t e k . Magas 0,36; hossza 0,76.
vagy SATVRNINI centuria? k e lh e ly . Az eszéki sóhivatalból hozták el 1822-ben.
J e g y z e t. (Ezen irás nem téglán fordul elő, hanem egy
öblöny, vagy öntő tál száján. F e lír á s t O lv a sá s:
A legio jelvényének vett; a végén álló horog, a keret rész­
I M P IMPeratoris.
lete.) R.

I r o d a l o m . M iller Supplem. Inscript. Ms. 46. 1. 79. szám.

— K atancsich de colum, mill. 38. L ; u. a. I. A. G. V., I. 367.
287. Szám.
22. szám. — K oi ler proleg. 25. 1. 47. — M ommsen i. m. 3774.

M é r e t e k . Magass. 0,24; hossza 0,126.

k e lh e ly . A contra-aquincumi erődben (1812.) és Esztergom
városában, a takarékpénztári épület telkén. 290. Szám.
F e lír á s t O lv a s á s :
M é r e t e k . Magas 0,34; hossza 14,4.
V I N C E N T I A VINCENTIA. k e lh e ly . Ó-Buda, aquincumi téglavetőn, 1869,— Dunakeszi
a jobbparti erődben.
I r o d a l o m . M il l e r , A. M. N. 277. — Tud. Gyűjt. (1820.) -
H ormayr . Archív (1820.) 572. — ' P acr , M. Akad. Értés. (1857.)
F e lírá s t O lv a s á s :
227. — R omer , Arch. Köziem. VI. 109. — M ommsen, i. m. 3773.
J e g y z e t e k . A 4-dik betű, bár balra kis horga van, még A P I °V I N I APpii IOVENI.
is C, és az olvasás csak igv helyes. Vannak más tégláink is VIN ­
CENT bélyeggel.— Vájjon valami asszony neve-é ez, vagy helv- I r o d a l o m . H ómer Arch. közi. IV. 57. — M ommsen i. m.
ség-é? mi okból e nevet földiratinak kellene tekintenünk, és 3775. 12.
QVADRIBVRGIVM-mal egyeztetnünk ? 0- ezen sorozat 4. és 5.
bélyegét). — A yotitia Dignitatum-b&n ez á ll: „swi disjwsitione
viri spectabilis ducis procinciaeValeriac Ripensis...........tribunus 291. Szám.
cohortis Vinccntiae — tribunus cohortis <Jttadriborgio.“ (Bocking,
II. 96. 1.) M é r e t e k . Magas 0,30; hossza 0.116.
De Böcking nem tudja, hol lett légyen ezen hely, mely bizo­ k e lh e ly . Contra-Aquincum. Találták 1848-ban.
nyosan alsó-Pannonia északi részében feküdt, az uj Valeria tar-
tőmáuvban.— Közöljük az erre vonatkozó jegyzéket: Fincentiae. F e lír á s t O lv a s á s :
Lazius (XII. 2, 7.) aVincentio forsitan illo nomen accepisse con-
iectavit cuius Ammianum meminisse supra retulimus . . . . M A H E P MATREP.
36

V.
/-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

----- 142 ----

Irodalom. M ommsen, ki a pesti múzeumi jegyzéket id ézi; 293. Szám.

i. m. 6010. 261., hol azt mondja : fortasse in patella; de téglán
jön elő. Méretek. Magas 0,26; hossza 0,69.

Jegyzet. Én a bélyeget MAREL-nek olvasom. L e l h e l y . Sabaria, Petrédy gyüiteményéből való.

F e lír á s :

A T L.
292. Szám.
Irodalom. H ormayk Archív. (1823) 7. — M ommsen i. m.
Méretek. Hosszátmérő 0,132; rövidebb átmérő 0,96.
4688. Így: A T -L .
Lelhely. Szombathely, Sabaria.
Észrevételek. Tojásdad minta, melyben a mécseseket
készítették. 293*. Szám.
F e lír á s :
Méretek. Magas 0,24 ; hossza 0.104.

I N G E N V I L V S .
F e lír á s :

Irodalom. Ezen folyó Írást kiadtam rajzzal (Arch. Ért. V A L E R I E.

II. kötet 245. L ); hol nyilatkoztam, hogy INGENVTLVS-nak
olvasom.
T obma K ároly (Arch. Értesítő, U. kötet 305-ik lapján) IN-
GENVI LVSl-nak.
P áub I ván pedig (szintén Arch. Értesítő III. kötet 103. L)
INGENVLLrVS-nak olvasta. — M ommsen i. m. 6538. 2. INGE-
NVILIVS-nak olvassa.
Jegyzet. Ezen irás nem a téglák közé való.
Jegyzet. Ez valószínűleg személynév. E téglát nem talál­
tam. (Rómer.)
A múzeumban feltalálható számos példányt vagy azért nem hoz­
tam fel, mondja Desjardins úr, mivel csak az emlittettek hasonmásai,
vagy mivel kevés értékkel bírnak. Igen érdekes lenne mégis ismerni
a névtelen katonai feliratú téglák leihelyeit, hogy ezek idővel magok­
nak a katonai állomásoknak fölfedezésére alkalmaztathassanak.

F A Z E K A S O K ÉS M É C S K S Z I T Ő K BÉLYEGEI.

294— 336-ik számig. LV. Tábla. 297. ATIMOTI [helyesen, ATIM ETI-nek olvasandó. R.].

Ezen igen érdekes nevekről, melyek a cserépmüveknek az

egész ORBIS ROMANVS-on való elterjedéséről tanúskodnak, több
külön szakmunka, valamint értekezések is jöttek napvilágra.—
298. C A C V R I O vagy G A C V R I O .
Érdekes, hogy némely nevek, melyek a dunai római tartományok­ Jegyzet. Nem találtam (Rómer).
ban találtatnak, Europa nyugotán is, főleg Francziaország északi
leihelyein is előfordulnak. (L. ezekről Schuermans: Sigles figulins,
Bruxelles, 1867. in 8 ' 292. 1.; Desjardins tanulmányai: Inscri- 299. C A M P I L I c a m p il ií.
ptions du Musée de Douai et les Antiqnités provenant de Bavai
in 8* 1873. *) I . e l hely. Sabaria, Farkas László, 1823. B., P. — Győr.
F elírások : Irodalom. Tud. Gyűjt. (1823.) XL 147., u. o. (1829.) IH.
52. — R ómeb, A. Közi. HL 166. — M ommsen, i. m. 6008.
294. A T R I O F ATRIO Fecit, inkább APRIO Fecit.

■jelhely. Sabaria. Farkas László gyűjteményéből 1823. való.

[ATRIO nincsen, ezen név alkalmasint a czéduláról nem pedig
300. C A S S I c a s s ií .
a bélyegről magáról került ide, különben ugyanegy 296-al. R.]
Jegyzet. B., P. — M ommsen, 6008. 5. Lel hely. Szombathely. B., P.
Irodalom. Brraicz, Coll. Antiqu. Ms. — M ommsen, i. m.
6008. 12.
295. A M N D V S F amandvs Fecit.

301. C E R I A
296. A P R I O LiS
L S A (L. a 288. számot.)

*) Hogy az igen gyakori ismétléseket elkerülhessük, azokat, melyek Ijelhely. Sabaria; B. P. — O-Buda, a szeszgyárnál.
Bmticz jegyzékében előfordulnak, B ; melyek PrruÍDY-ében vannak, P ;
Irodalom. Tud. G yűjt 1829. IH 52. — M ommsen, i. m.
melyek Hauczkt értekezésében, T. Gyűjt. (1823.) XI. n. és kk. 11. élő­
6008. 13.
jének, mivel Farkas L ászló gyűjteményét illetik, F-fel fogjuk megjelelni.
 143

302. C N X 7K. Caii N A T A R ......vagy CNei A T A R .......vagy 313. L D P Lucius Duna P (?)
CNei T A T A R ........?
J e g y z e t . Nem találtam (Rómer). Leihely. Sabaria.

303. C I N T ' V C E N I CINTVGENI vagy CINTii VCENI. 314. L I T O G E N E ; l it o g e n e s .

Jegyzet. Arezzoi edényen van. Leihely. Orsóvá.

Irodalom. R ómer, Archaeol. köziem. VI. 177. — M ommsen
i. m. 6286.

304. C O M V N I S .
315. L C S.

305. C R E S C E ; cresce

S nS.
316. L M V . . . Lucius MV . . .

L e l h e ly . Sabaria. Farkas László. (1823.) — B.,P. — Szőny ;

Sopron.
317. L V C I; l v c il
Irodalom. Tud. Gyűjt. 1821. VÉL 13. — 1823. XL n. 1829.
m. 52. — Arch. közi. VEI. 158. — M ommsen, i. m. 6008. 15. Lel hely. Sabaria.
Irodalom. B itnicz, Tud. Gyűjt. (1821.) VIII. 10.

306. C R V M M V S F; crvm m vs Fecit.

Leihely. Duna-Pentele. 318. IEG IDI; IEGIDIi (hibásan LEGIDI).

Irodalom. R ómer, Arch. közi. VT. 171. — M ommsen, i. m. Lel hely. Körtvélyes, Ó-Buda, Szombathely F . ; Orsóvá.
6010. 77. Irodalom. Cim. M. N. 164. 26. — H a lic zk y , Tud. Gyűjt.
Jegyzet. Arezzoi edényen; bele karczolva: IVSTIAX. 1823. XL 147. — R ómer , Arch. közi. VL 177. — Arch. Ért. I. 68.
— M ommsen, i. m. 6008. 30. és 6286. 3.

307. F A O R .

Leihely. Sabaria; Farkas László gyüjtem. 1823. B. P. — 319. I N A R I helyesen L. NARI vagy IANTARI.

Siscia. Lel hely. Eszék; Sabaria, Farkas László 1823.

Irodalom. Tud. Gyűjt. 1823. XI. n. — 1829. HL 52. — Irodalom. Cim. M. N. 163. 10. Mommsen, i. m. 6008. 28.
R ómer, Arch. közi. III. 166. -— M ommsen, i. m. 6008. 20.

320. M I A . . .; Marci IA.

308. F E L I X.
Leihely. Eszék; Cim. M. N. Hung. 163.18.). MIL olvasással.
Lel hely. Sabaria. Farkas László, 1823. — B., P.
Irodalom. Mint fenebb.
321. M V R R I ; m v r ií.

Leihely. Ó-Buda, a szeszgyárnál 1869.

309. FESTI.
Leihely. Sabaria. Farkas László, 1823. — B., P.
Irodalom. Az előbbi. M ommsen, i. m. 6008. 22. 322. NE RI; n e r ií.

L e ih e ly . Szombathely, Sziszek, Zágráb, Sopron. — F., B., P.

I r o d a l o m . H aliczky, Tud. Gyűjt. 1823. XI. 147. — Bitnicz,
310. FORTIS.
1821. VIII. 10. 1829. IIL 52., u. a. Coll. Antiqu. Ms. — M ommsen,
Leihely. Sabaria. Farkas László, 1823.— B., P. — Eszter­ i. m. 6008. 42.
gom. — A d o n y . ___________
323. OCTAVI; OCTAVii.
311. G E N I A T I S vagy G EN I A LI S .
Leihely. Sabaria. Bitnicz, Tud. Gyűjt. 1821.4*111. 19. u. a.
Leihely. Ságvár (Somogy ra.) Pribék kanonok ajándéka; Antiqu. Ms.
arezzoi edény. Irodalom. M ommsen, i. m. 6008. 43.
Irodalom. Rómer, Arch. Értés. I. 20. — Arch. közi. VTL
(1868.) 196. — Mommsen, i. m. Addit, ad 6010. 96. c.
324. OF AR N N ; OFficina AVRelii ANNii. (Nem találtam.)R.

312. L W A Lucius D V N A (?)

Leihely. Sabaria. Farkas gyűjteni. — B. 325. O P V R P A OPus YRPAe?

 144

326. P R I M I T I V O S F; pr im it iv o s Fecit. 331. VERI.

helhely. Szombathely. Bitnicz.

327. PVLLI.
332. VE T T I .
Iielhely. Sabaria. B., P. Irodalom. M ommsen, i. m. 6008. 60.
Irodalom. B itn icz , Tud. Gyűjt. 1829. III. 52., Coll. Antiqu.
Ms. — M ohmsen , i. m. 6008. 46.
• 333. V E R V S F ; vervs Fecit.

328. R V F IN V S .
334. VI BI V S.
Iielhely. Sabaria. B. P.
Irodalom. B itn ic z , Tud. Gyűjt., 1821. Vin. 12., 1829. III.
329. S A C I R O F; SACIRO Fecit, nem SACIRIOF. 52. és Coll. Antiquit. Ms. — M ommsen, 1608. 63.
Iielhely. Petronell.
Irodalom. R ómer, A rch . Közi. V I. 109. — M ommsen, i. m.
335. V I C T VICTor vagy VICToria.
6010. 197.
Iielhely. Ó-Buda, a szeszgyárnál.

330. SE XTI.
336. V I C T O R I A .
Iielhely. Sabaria. B. P. — Győr, Nádorváros; Orsóvá.
Irodalom. Tud. Gyűjt. 1829. m . 52. — Arch. Köziem. VI. helhely. Alcsúth.
158. — M ommsen, i. 6286. Irodalom. N eigebacr , kézirata. — M ommsen, i. m. 31* 283*

Jegyzet. Arezzoi edényen. sz. a. VICTORIV feliratot hamisnak tartja.

 145

HAMI S FELÍ RÁSOK.

FLORA-ra vonatkozó hamis felírás. X X X Y I. Tábla. D. — A hamisító nemis látta az emléket, melytől felírásának szövegét
kölcsönözte, s melynek két utolsó sorát ki is hagyta. A felírás
M é r e t e k . Egészben, m. 0,24; szél. 0,24. Betűk : az első 5 sor­
Gruter-ben áll, mint Saepinumról származó, mi szintén hibás
ban 0,02; a két utolsóban 0.015.
nézet; magok a sorok nyilvános emléken álltak, mint azt már
Anyag. Fehér homokkő.
e sorok : L • D • D •D, az az : Loco dato decreto decurionum,
É s z r e v é t e l e k . E felírás hamis :
eléggé tanúsítják. — Az eredeti felírás ez :
1- ör, mert a választó pontok nem a sorok közepein, hanem
alul fordulnak elő. 1- V E N E R I C A E L E S T I •
2- or, mert Flórának előneve van, mely a nőknél soha sem 2- A V G V S T A E SACR-
olvastatik; Fabia pedig nemzetségi és nem vezetéknév; miért is 3. N V M M I A C F D O R C A S -
ha Fabia csakugyan nemzetségi nevet tenne, ismét olyasmi tulaj-
4- S -P F C-
donittatik egy nőnek, mi a felírásokban sehol sem tapasztaltatott.
3- or, mivel a 3-ik sorban álló mondat és ennek értelme csak
s- EADEM Q V E - DEDICAVIT
az ujabbkori síremlékeken található. L •D D • D.
4- er, mivel az 5. sorban használt rövidítések értelmet nem Es ezen felírás még mai napon is megvan, nem Saepinumban,
adnak, de nemis lehetségesek. hanem Bojanon, a régi Bovianumban, hol Mommsen azt a St.
5- ör, mert a praefectus ripae Danubii-féle tisztség nem lé­Maria de Rivoli-féle régi templomban másolta. — Manucius
tezik, sat., sat. hibásan Sepinumra teszi át. — Kiadták Cod. Waelscapple-ban
is 74. 1.; és Galanti I. 29. Olvasása ez :
F e lir & s :
A pesti lapocska kinézése pedig ez :
1. L F L o R A. F A B . O N I V N X . O P T I M A 1. VENERI CAELESTI i. VENERI CAELESTI
2. P I E A T . C A S T i X . I N CoM> A R A B I L I S 2. AVGVSTAE SACRum % AVGVSTAE SACR
3. NVMMIA, Caii Filia DORCAS
3. € N 6 I S . S E D . AELI I V S . D I I S . B A € I T 3. NVMMIA - C - F -
4. Sua Pecunia Faciendum Curavit, «. DORCAS;
t. V I X . A N . X V I I . M . I I . D . I V . M A R I T v S
s. EADEMQVE DEDICAVIT
a hátlap Írása:
а. g l SAP. D H V F . R V F F . F . M A R . Q R PR. Loco Dato Decreto Decurionum. S -P -F -C -
б. RI P A E DANI I . I I . VI R L Co BREG.t*P C A R A
A hamisító a két utolsó sort egészen elhagyta; a 3-ikból két
F.S.AEAIORIA
sort csinált, és a 4-két a lap hátulsó részére vitte át. A zt is
O lv a s á s : vehetjük észre, hogy mig minden ex-voto-íéle táblán a betűk
bevésvék, itten kiemelkednek, minthogy mintába öntettek. íg y
1. Lucia FLORA FABia CONIVNX OPTIMA,
tehát valami öntőműhely munkása csinálhatta mulatságból ezen
2. PIETATE, CASTITATE INCOMPARABILIS,
s. CYNCTIS, SED MELIIVS DIIS PLACVIT.
nem sikerült hamisítást.
«. Y IX it ANnos X V II, Menses II, Dies IV. MARITVS
s. CVI SMP DECA F R YFF F MAR QuaestoR PRaefectus
F és F* Lap. L. Tábla.
6. RIPAE DANuvII, II Vir L COLoniae BREGetii (?) CARAe
F S MEMORIA. M é r e t e k . Magas 0,78; széles 0,56.
Anyag. Bronz.
Ir o d a lo m . S eidl Archív österr. Gesehichtsquellen, 13.
É s z r e v é t e le k . Ezen újabb öntvénynek felírása értelem
(1824) 122., kinek adta K jíabl. — M ommsen a hamisak közt
nélküli, t. i.
elősorolja i. m. 22.1. 244. szám alatt.
LÉG.
X I . D.
S.PR.
E, Eb“. Szám. L. Tábla. L V G.

Méretek. Magas 0,98; széles 0,116.
Anyag. Bronz.
Észrevételek. Ezen lapocska hamis voltáról a szakférfi
csak a lapnak megtekintésére azonnal győződhetik meg, vala­
mint a hamisító tudatlanságáról. Másra nem is szolgálhat, mint­
hogy útmutatónk legyen más efféle esetlen tárgyak felismerésében.
A z irás kidomborodik, a pontok a sorok alján vannak, a
hátlap valamely vésett kő után készült, és Heraclesnek a némáéi
oroszlánnal való küzdelmét mutatja.
Irodalom. Mommsen i. m. 20. 1. 192. sz. a. szintén a
hamisak közt hozza fel.
 Gr, Gbis XXXVIII. Tábla. H, H a, Hb. XXXVin. Tábla.

Fogadmányi lapocskák. Méretek. Magass. 0.17; széless. 0,21; vastags. 0,02.

Anyag. Feketés bronz, ezüst betűkkel.
Méretek. Magass. 0,29; vastagság 0,04. Leihely. Belgrád.
Anyag. Fekete bronz, ezüst betűkkel kirakva. Észrevételek. A tudatlan hamisító által készített fel­
írásoknak semmiféle értelmét nem adhatjuk. íme az előlap
Leihely. ? — Jankovich egyéb régiségeivel került 1852. betűi: a hátlapé:
15-én a múzeumba.

Észrevételek.Ujabbkori készítmény; az első betű kiesett, i - S A L V O L N A l i i A X V G

mások barázdái jobbra és balra igen esetlenül készültek. a- I V L I O N E P O T E P R E F E C T V S
A felírásban: 3. P P A V G V R B I FECIT.

». D E V S Irodalom. A H, H ‘ , lapocskát, mint Belgrádon 1789-ben

találtat Radványi Miklós vette meg. — Cimelioth. Mus. Nation.
a. A E T i
Hungarici DI. i. alatt a 132. lapon fordul elő. Ottan ez az olva­
3. ROMA, sása: AVDAX Vir CLarissimus PRAEFECTVS VRBI FECIT, a
másik oldalon pedig SALVO Domino Nostro ÍVLIO NEPOTE
sem m i régies jellege nincsen. Patre Patriae AVGusto.

ET RVRI AI FELÍ RÁSOK.

A. XXXIX. Tábla. B. XXXIX. Tábla.

Bronz lapocska etrnriai felírással.

Méretek. Magass. 0,16; széless. 0,144.
Méretek. Magass. 0,38; széless. 0,51.
Eredete. Jankovich Miklós gyűjteményéből való, honnan Anyag. Bronz.
1852-ben a m. n. múzeumba került. Eredete. Szintén Jankovich M. gyűjteményéből került a
Észrevétel. A töredék, felírására nézve, majdnem teljes, m. n. múzeumba; állítólag a Jászkunságban találták.
valószínűleg egy síremlékhez tartozott.
Észrevételek. Ezen lapocska bizonyosan valami eredeti
F e lir & s :
után van öntve, de eredetinek nem lehet tartani.
1. sor, etruriai visszás betűkkel: IX J á T O HC I A
fordítva: ADHOF F XTI F e lir á i:
latin írással: AR N TH VELCH
olvasás: ARuNTius VELCiu. Felírás, mint a lapon feltűnik: I T T T T T T T AT H Y 0 VLGA
2. sor, etruriai visszás betűkkel: a betűk megfordítva: ADVIOVHTAFF FEXXI
fordítva: F f F T ? VL latin betűkkel: A R N TH VHTAVE V E LC H V I
latin írással: VELTPN
olvasás: ARuNTius OCTAVius VELCII
olvasás: VELTPN ius
vagy VELCEIus.
Irodalom. Tudom, gyűjt. 1817. XI. füzet, 46. lap. —
M ommsen , i. m. 31* lapra 278* alatt hamisnak tartja, ezt mond­ J f'K .V * ^ - Valószínűnek látszik, hogy ezen tábla valamely
ván: Vidi et damnavi. kősir-lapra volt alkalmazva. Ezen magyarázatot is Maury
Jegyzet. Ezen magyarázat Maury Alfréd úrtól származik. Alfréd űr adta.
 147

P Ó T L É K .

Azon idő óta, hogy Desjardins úr a magyar nemzeti múzeum­
ban dolgozott, nemcsak sok felirásos emlék került elő, mely a
lom közt hevert, vagy a melyet nem tartott érdemesnek munká­
jába fölvenni, hanem vannak jelenleg kőtárunkban olyanok is,
melyekkel intézetünk legújabban szakbarátim közreműködése
által, főleg pedig igyekezetem következtében is tetemesen gya­
rapodott.
Ezek ismeretétől olvasó közönségünket megfosztani annál
kevesbbé tartottam illőnek, mivel sokan épen azért adák át
tárlatunknak ezen emlékeket, hogy e nagy mű magyar kiadása
tökélyesbitésére és kiegészítésére szolgáljanak.
A főmunkában megalapított sorrendet meg akarván tar­
tani, ezen írásos emlékeket az alapműben követett rend szerint
fogom sorozni, miszerint igy a franczia nyelven irt munka
rendszere kiegészítéséül is szolgálhassanak. Az anyag különféle-
sége szerint az I. fejezet a kőemlékeknek, a II-dik a fémtárgyak­
nak, a Ill-dik az agyagmüveknek, a IV-dik a viaszos lapoknak
lesz szentelve.

I. F E J E Z E T .

K Ö E M L É K E K .

i . §. F e lír á s : O lv a s á s :

V a llá s i e m lé k e k . 1. / O M [lövi] Optimo Maximo

2. M • AVREL-E Marcus AVRELius, E
s. P T A C E ISTV PTACENTV
337. Szám. (1. fejezet 1. §. 3. sz. után.) S STRATO S STRATO
Cybele Istenasszony tiszteletének szentelt kőlap. s. R LÉG LÉG II R LEGati LEGionis II**

Méretek. Szélessége 0,94; magassága 0,675; vastagsága 0,U5. s «• ADI PES EX ADIutricis Piae Fidelis Severianae
A betűk : 0,06. 7. VOTO VSL M VOTO Votum Solvit Libens Merito.
Lelhely. Találták 1847. febr. 20-án a Sz.-Gellérthegynek
déli oldalán fekvő szőlők közt. Ajándékozta a n. múzeumnak
a 217. és 222. számúval együtt Brunner Antal budai polgár. 339. Szám.
Észrevételek. A kő nem ép, mert baloldalán a keret
füle egészen hiányzik; különben sem tekinthető befejezettnek, lupiternek AYRelius . . . AJTYS követ emel. Töredék.
mivel csak az ajánlást tartalmazza. Méretek. Az első sor betűi 0,04; a többié 0,085.
F e li r is : O lv a sá s : Lelkei j-. Ó-budai szeszgyár, 1869. A társulat ajándéka.
M ' D ' M Matri Deum Magnae. F e lí r á s : O lv a s á s :

Irodalom. Magy. Akad. Értesítő (1847) 87.1.,

K kdy J ános 1. / / O M • [lövi] Optimo Maximo
hol a Varsányitól készített rajz is látható. a. // V R E L * . . aVRELius
M omxsen i. m. 3471. szám alatt emliti, de olvasását nem közli. 8...ANVS . . . ANVS X
Jegyzetek. Érdy e betűket igy magyarázza : Manibus, 4.............S • a fi
Dis, Monumentum; de ennél találóbbnak tartom az Orelli-Hen- V .......... .
zen i. m. indexében előforduló megfejtést : Mater Deum Magna,
vagyis Cybde.
340. Szám.
338. Szám. (I. fejezet 2. §. 27. sz. után.) IVPITER nek Severns és Antoninus Angnstusok és Geta császár
fldTeért fogadmányból készíttette e táblát
lupiternek oltárt emel M. AVREL. EPTACEHTVS, a II. Legiobeli
C. IVL. EYTICVS.
legatus lorászmestere, SIRATOK.

Méretek. Egészben, mag. 0.68; szél. 0,865; vastags. 0,85. —

Az iráslap mag. 0,995; szél. 0,98. A betűk : 0,095.
■.elkelj-. Ó-budai hajógyár; találták 1873-ban. A cs. kir.
gőzhajó-társulat ajándéka.
Észrevételek. Felső része sérült, különben ép, és köny-
nyen olvasható.
Méretek. széless. 0,99; vastags. 0,18. Betűk: 0,04.
Magass. 0.57;
■.elkelj'. Tétényben találták 1851. év jun. 4-én Kainer
udvarában, használva volt egy későbbi sírnál; a találó aján­
dékozta 1873. november havában a m. nemzeti múzeumnak.
Észrevételek. A tábla, bár három darabból áll, egész;
betűi, Geta nevét, mely ki van vésve, kivéve, igen tiszták.
37*

V .
 ----- 148

F e lírá s : 842. Szám.

1 . 1 O M 1VPITER I)OLICHE>'VS-nak szentelt szobrocska.

2. P R O • S A L D •D N N • SE Méretek . A talapzatnak, mely hátul egyenes, elől pedig sza­
3. V E R I E T A N T O N I N I bálytalanul monoru, hossza 0,28; széless. 0.13— 0,15, magass. 0,085;
a faragvány magass. a bika nyaka végéig 0,17. A betűk mag. 0,025.
*■ A V G G ‘ E T G A E T A E N
Anyag. Fehér márvány.
5- O B I L C A E S C I V L
F e lí r á s : O lv a s á s :
e. E V T I C V S \
7. V • S • L M I ‘ O * M ‘ DOL' lövi Optimo Maximo DOLieheno.

O lv a s á s : Jegyzet. Ezen követ Seidl : Über den Dolichenus-Cultus,

i. lövi Optimo Maximo és Nachtragliches über den Dolichenus-Cultus (1854) irt mun­
». PRO SALute DD(ominorum) NN(ostorum) SE káiban nem hozta fel, mert a muzeum lomtárában, nem ismerve
3. VERI ET AN TO NINI hevert. Jupiter-Dolichenus, bár a földön állva is fordul elő, mint
4. AVGG(ustorum) ET GAETAE N például a kömlődi B táblán, ezen előállítás mégis a ritkábbak
5. OBILissimi CAESaris Caius IVLius közé számítandó. Sajnos, hogy ezen fölötte érdekes töredéknek
«. EVTICVS V ? csak jobb lába ujjait a bőrtalp szijjával és a ballábat térdig
7. Votum Solvit Libens Merito. bírjuk. A bokán felül kettős szalag látható, mely ki- és befelé
hosszabb rojtokkal végződik. A ballábnál 0,095 magas kerekded
Irodalom. P áub kéziratában és Uj M. Muzeum (185V*) paizs áll, melyen nyolcz küllő vagy sugár támad a középpontból,
852. lap. mint a 28 B szám alatt is elő van állítva. Ezen emlék fő nevezetes­
S eid l , Archív österr. Geschichtsquellen XV. (1856) 292. 1.
ségét teszi a bal oldalon telepedő szárnyas oroszlán vagy bika,
M ommsex i. m. 3391. — Az 5. sorban az N nem fordul elő.
melynek e talapzat oldalán lenyúló jobbik előlába nem csül­
Jegyzetek. Idézett helyen Páur Iván leírja a tétényi ket­ kökbe, hanem három karmos újba végződik. Talán az volt a
tős sírt, melyek közt az egyiknek födele részét ezen kő tévé, míg a
művész szándéka, hogy a tarsusi, Macrinus császár alatt vert,
kelet felé néző fióknak egyik oldala a 358. számú k ő : MVCATRA
érem hátlapján, Apollo alatt képezett csodaállathoz, melynek
DVPL- AL-1 • THRA stb. volt. A sírok többi oldalai L É G -II-
oroszlán testen és fejen kívül hátra felé bika feje is van, hasonlót
ADI • bélyegü nagy párkányos téglákból állottak. Páur igen el­
teremtsen; mert szobrunkon a nyak a szokott vastag bikanyak,
mésen bizonyítja, hogy e sírok keresztényeké valának.
sörény nélkül, mig a láb kétségtelenül oroszláné, vagy más
hasonló állaté. — Az említett szárnyaknak, melyek a nyak
mellett válla csontjaiból erednek, csak két sor tolla látható, a
341. Szám. (I. fejezet. 3. §. 30. sz. után.) derék maga a szobor lába mögött egyenes lappal szűnik, de nem
lupiter-Doliebenttsnak (!) CLAVDIVS PATASIO fogadniányi oltárt is volt kifaragva, bár a kőducz zöme annak befejezését megen­
emel 194-ik étben Kr. a. gedte volna.

Méretek. Egészben, m. 0,876; szél. az alapnál 0,44; vastags.

0,25. Az iráslap mag. 0,40; szél. 0.82. A betűk 0,037— 0,04. 343. Szám. (I. fejezet. 4. §. 35. sz. után.)
Lelhely. Ü-Budán a hajógyári sziget irányában a Duna
IVPITER-nek és IVXO királynénak AVRELIVS VICTORIXYS,
ágából hűzták ki 1873-ban.
STRATOR, fogadmányi követ szentel.
Észrevételek. A kő egész, de iráslapja a folyó medrében
levő kavicsok által való hor ístól sokat szenvedett. Méretek. Egész magassága ezen alul sérült emléknek 0,52
szóless.0,37. Az iráslap széless. 0,27; vastags. 0,27. A betűk: 0,043.
F e lír á s i O lv a s á s : Leihely. Ó-Buda; találtam a Lipótmezőn, a „szép kilátás*"
/ M D ? [lö vi Optimo] Maximo Dolicheno ? „Schöne Aussicht" czimű mulató helyen. Ajándékozta kérésemre
a múzeumnak Huber Antal vendéglős 1871-ben.
1. C L A CLAndina

2. P A T A S í O PATASIO F e lir ft s : O lv a s á s :

s. V • S L M Votum Solvit Libens Merito 1. I O M lövi Optimo Maximo

4. P E D O N E PEDONE 2. T I V N O N 1 ET IVNONI
s. É T BRADVA ET BRADVA s. R E G I N E m REGINaE AVRelius
e. C O S V 111 I D COnSulibus V III. IDibus . . . 4- V I C T O k N VICTORINus
«c s. S T R A O T S T R A T O r. . . .
Jegyzetek. Az említett consulok teljes nevei Cassius Pedo «- V S Votum Solvit [Libens Merito].
Apronianus (D io Cassius történész apja) és M. A alerius Bradua
(Mauricus). Bajjal jár az utolsó sorban érintett hónak meg­ Jegyzet. A strator tisztjét említi a 148. és 338. szám.
határozása, mert a kövön nyomát nem találom. Egyébiránt a
felajánlásnak napjaira nézve van példa, úgy, hogy majd a con­
sulok nevei előtt, majd utánok emlittetnek. Előtte p. o. VI. KAL- 344. Szám. (L fejezet 4. §. 36. sz. után.)
MAIAS LVPO ET MAXIMO COS. Brambach C. I. Rhenan. 146. sz.
f IVPITER-nek] IVNO királynénak MIXERVA-nak és a többi istenek­
— P • KAL- AVG • 1MP D •N • GORDIANO AVG ET AVIOLA C-
nek és istennőknek VIXDOXIAXVM község néhány birtokosától
u. o. 432. sz. a. — Vim KAL OCTOBR PRAESENTE ET A L ­
ajánlt fogadmányi kő.
BINO COS • u. o. 692. sz. — Utána, mint : TACITO ET AEMI
LIANO COS ///AT / IÁN - u. o. J130. sz. a.; MAXIMO ET AE­ Méretek. Az egész kő magassága 1.48; szélessége 0,47: vas­
L IAN O -COS IDIBVS IANV ARIiS. u. o. 1574. sz. stb. tagsága 0,40; az iráslap magassága 0,75; szélessége 0,47. — Betűk
0,08— 0.06. Az oldalok szélessége 0,40.

J
 Lelholy. Békás-Megyer, Krottendorf, Pest megyében. Ta­ 13. AVRelius TROPIMVS . . . C
lálta mintegy 70 év előtt Zurmill Mihály a kisingi pusztán, ettől u. LICINI ? CIÁN ?
mint ipától átvette Krettinger József, kinek háza előtt Páur Iván is. VICTORINus (?)
félig elsülyesztve találta. — Későbben, mint a pesti egyetem tulaj­
dona, a sz. ferencziek udvarába került; végre 1873-ban a köz­ A jobb oldalon, czimertanilag véve : A bal oldalon :
oktatási ministerium megengedte, hogy a m. n. múzeumba át- L ITEM Marcus AVRelius QVAE ARA CON
hozassék. 3. AEPICTETIANVs SECRATA EST
Észrevétel. A kő iráslapjai, főleg a szemközt álló, igen s. DECurio COLoniae AQuinci iN POSSESSIONE
sokat szenvedtek, úgy hogy Mommsen erről mondja: „sequuntur AVRELIi VETTI
4. SACERDOTALIS
sex vel octo versus lectionis desperatae.14 Mindazonáltal már ANI EQuitis Romani PER
s. ARAM DONAVI
ezeknek is egyik része meg van fejtve. MISSV EIVS
«. IN hONOREm VICanorum?
DÉM PRECARIO
PETENTIBVS
VICANIS VINDO
1. I V N O N I /r G MI N R VE
NIANIs ? (vagy
a- CETRI S DIS EEjBVS/ ' vici) VINDO
3. OMNI BVS POSSESSOR NIANI.
*. S V I C N VIISDO N I A N I
Irodalom. Kiadta P ácb I ván , C j Magyar Muzeum 1851—
5. EX V O T O P O S \ £ R V 1852. 481. L ; innen
e. N T Q O R N w /T A S eidl , Archív f. K. őst. Geschichtsquellen, XV. köt. 1856.300.1.
7. SV N T M ommsen i. m. 3626.; ki a sz. ferencziek udvarában a követ
s. AV R JE P / E T I A N V C leírván, ezt jegyzi meg kedélyesen : .descripsi ut potui, pug­
9. P R V E T T I A N V S EQ R nans cum gallinis.44
Jegyeztek. Ezen emlék érdekes voltát emeli az, hogy
10. /// YI r m T O R I N V S FT
alig egy fél órányira Aquincum észak-nyugati falaitól fekvő
11. m C /I N E L I A N I / faluval vagy nyaralókkal beépített községgel, és annak nehány
ii. I i ' / R W I I N S / / / V I lakójával megismerkedünk. Miért fogadták ezen, az összes iste­
13 m TROP1MVS Ilii C neket tisztelő követ, ki nem mondatik; ez különben is ritkán
i*. L I C I N I u i A N H í történik, úgy, hogy száz közül alig van egy emléken kifejezve,
miből állt azon kegy, melyért hálát mond, és a fogadást telje­
is. v I “ T O R I N
siti, mi rendesen az általános V • S •L •M alakban történik. K ö­
i6. m m o d o /////////////
veink közt csak egyeseken olvassuk : pRO V OTO S\ scEPTO IN
17. I T I N EXpEDITIONE PARTHICA, 26. sz. — VOVERVNT IN ESPEDI
18. A TIONE GER M[an]ICA, 27. sz. — GRAVISSIMA INFIRMITATE
19. HU LIBERATVS, 32. sz. — PRO FILIiS EX VOTO PO SVIT, 48. sz.—
PRO SALVTE AVRELIAE AVDE NTIAE FILIAE SVAE ET PRO
A jobb oldalon, czimertanilag véve: A bal oldalon:
SVA INCOLVMitate, 60. sz. stb. — Még azok is, melyek PRO
1. I T E M • xM• A V R Q V A E A R A C on SALVTE SVA ET SVORVM lettek felajánlva, nem épen a testi
2. jE PICTETINV/ S E C R A T A ES T épségért és egészségért halálkodnak, hanem az általános testi és
lelki jólétért, mint például az 43. 44. 53. 72. stb. számuak.
3- D E C • C O L • AQ /N P O S S E S S I o ISL
Határozottabbak a császárok üdvéért, visszajövetélőkért, stb.
4. S A C E B O T A L I S i VREE V E T T I felállított kövek, mint a 10. 11. 25. 59. 63. 81. stb. Mindamel­
s- M Á M DONAVI A N I - E Q *R • P E R lett van más, mi e követ fölötte érdekessé teszi, mert az oldal-
o. I N ON ORE VIC MISSVEIVS felirásban emlittetik, hogy az emlékkövet, melyet maguk a fel­
EEM* RECARI O ajánlók am-nak hínak, M • AVR • .EPICTETIANVS, ki különben
az aquincumi coloniának decuriója, tanácsbelié volt, V. C. ajándé­
PETENTIBVS
kozta. Ezen nagy tekintélyű tisztviselő sacerdotalis is volt, vagyis
V I C A N I S V I N) ö A ls ó - Pannóniának nyilvános, tartományi papságát úgy viselte,
NIANI mint L •VAL •VERVS, DECurio COLoniae Claudiae SAVAR •SACER-
E lül: DOTALIS-a volt a Provinciae Pannoniae Superioris-nak. (1. Zell,
Olvasfts : [lövi Optimo Maximo] Handbuch dér röm. Epigr. II. 235. 1.) Ezen tisztet csak meg­
különböztetett állású férfiak viselték, és nem is igen gyakori,
1. IVNONI reGinae MINeRVAE
a mint Henzen-Orelli 1108. sz. a. egy talán 350-ik évi Kr. u.
s. CETERIS DilS DEABVSqne
felírásnál felhozza, melyen Masclinius Maternus, decurio Coloniae
3. OMNIBVS POSSESSOR
Agrippinae, aedilicius, duumviralis, curatoricius, sacerdotalis et
*. eS VICi VINDONIANI
ex comitibus-nak iratik. Egy más, magasabb rangú és czimsoro-
5. EX VOTO POSVERV
zatu sacerdotalis-t találunk u. o. 4981. sz. a.; és Brambach
«. N T QuORnm NOmina gcripTA
Corp. Inscr. Rhenan. 1241. sz. a. is.
t. SVNT
8. AVRelius AEPictETIANu* Vir Clarissimus,
Azonkívül, hogy ezen oltárt főpapjuk ajándékképen emelte,
». AVReliu* VETTIANVS EQues Romanus,
a felállításra való térséget átengedte a vindonianusok kéré­
sére PRECARIO PETENTIBVS VICANIS VINDONIANI, t. L vici,
10. [Aurelius]? vicTORINVS
AVRELIVS VETTIANVS római lovag. — Hogyan kelljen itt
u. AVReliu* corNELIANV*
a POSSESSIO-t érteni, és vájjon VTNDONIANVM adta-e a mai
13. auReliu* VALENS . . VI
38
 150

Weindorf-nak nevét, lehet Páur Iván szeszélyesen irt értekezé­ Irodalom. Leírtam a kőről julius 23-án 1872-dik évben.
sében olvasni, melyet fent idéztünk, és melynek egész czime : Jegyzet. VITALIS VIGOR előfordul Augsburgon, 1. M omm-
„E gy lap archaeologiai tárczámból."— Különben feltűnő, hogy sen , i. m. 5851. — ABER a 2. és 5. sorban mit jelentsen, nem
előlapja egészen le van zsurolva, oldalai pedig épek; ez arra tudom. ________
mutatna, hogy a kő talán sokáig a Duna, vagy más viz medrében
hevert. 347. Szám. (I. fejezet. 4. §. 37. sz. után.)

A szent Istennel;, IVPITER-nek a győzhetetlen SOL-nak vagyis nap­

345. Szám. (L fejezet. 4. §. 36. sz. után.) nak a közjóért ajánlott kőemlék.
IVJÍO RK(.I>'A-nak K APITO emel fogadmányi követ.
Méretek. Egészben, magass. 0,89; széless. 0,42. Az iráslap
270-dik évben K r. u. magass. 0,42; széless. 0,30. A betűk: 045—036.
Méretek. Egész magass. 0,39; széless. O.20. Az iráslap mag. Leihely. Ó-Buda, találták 1843-ben, ekkor Hiiufler látta a
0,178; szél. 0,153. Betűk 0,027— 0,011. koronajószág igazgató udvarában; Mommsen ott nem akadhatott
Leihely. Valószinüleg Ó-Buda; 1871-ben a zugligeti nya­ reá; 1871-ben zugligeti nyaralójából a múzeumnak átengedte
ralójából küldé a múzeumnak Havas Sándor miniszteri tanácsos. Havas Sándor miniszteri tanácsos.
F e lir & s : O lv a s á s : F e llr & s : O lv a s * »:

1. I V N o ri IVNONl
D s Deo Sancto

2- R E G REGinae
/ 0 M [lövi] Optimo Maximo

3. K A P I T O KAPITO
1. S O L I SOLI

V S L M Votum Solvit Libens Merito.

2. I N V I C INVIC

s. A P R o 'E i\fc APRO ET MA-

3. T O PR O TO PRO

6. X 1 M O C O S XIMO COnSulibus.
4. B O N 0 C BONO.C
5. O m nv OMMV
Jegyzet. M. Nonius Arrius Paulinus Aper és Maximus a
fenebbi évben voltak Consulok. A kő ép, csak alul jobbra kissé
6. N I NI.

csorba.-— T. AEL. CAPITO, mint a 76. sz. a. látni lehet, Silvanus Irodalom. H áuf ler , S chmidl, österr. Blatt. (1846.) 380.1.,

Silvester-nek is emelt fogadmányi követ. és Skizzen 3, 33.

O relli - H enzen , H áu f ler után 5854.
M ommsen, i. m. 3475. 1.
346. Szám. Jegyzetek. A kő egész, de felülete nagyon érdes; a bar­
bár betűk, főleg az utolsó szavakban, nagy hanyatlásnak tanúi.
IVNO REGIXA-nak ABER ACVTVS és neje fogadmányi követ emel-
nek fiaik üdvéért.
348. Szám. (I. fejezet. 4. §. 46. sz. után.)
Méretek. Egész mag. 0.60; a talapzat széless. elől 0,40, oldalt
0.34; a feliratos lap mag. 0,37; szél. 0,32. A betűk 0,03—0,014. A győzhetetlen SOL-nak YA L. V IT A L IS fogadmányi követ szentel.
Leihely. Görcsöny (Pécs mellett), találták 1868-ban a
regenyei dűlő szántóföldjén a plébánia birtokán. Ajándékozta
Méretek. Egészben, mag. 0,918; szél. 0,41; az iráslap mag.
0,385; szél. 0,33. A betűk: 0.054.
a m. n. múzeumnak Jvsics Flóriá n görcsönyi lelkész.
Leihely. Ó-Budán találták 1843.; ottan Hiiufler a korona­
Észrevétel. E kis kő felül csonka, meglehet, hogy a pár­
jószág kormányzó udvarában látta. Mommsen e helyen hiában
kányon még I • O • M • ET állott. — Találták egy római 2° széles,
kereste, azonban 1871-ben az előbbivel Havas Sándor miniszteri
1V*° és szintén oly mély, középnagyságú téglákkal boltozott
tanácsos nagylelkűsége következtében annak zugligeti nyaraló­
sir (?) fölött. A z üreg teli volt csontokkal, egész és elfurészelt
jából a múzeumba került.
szarvas agancsokkal, valamint edénytöredékekkel. Volt benne
még mintegy 15 darab ép, szürke színű cserépkorsó is, melyek F e lí r * » : Ó lr a »* »:

azonban mind összetörettek és elhányattak. A bolt falaihoz 1. S O L M N - SOLI IN

közel egy patak folydogál. 2. V I C T O VICTO

F e lírta : l. / N I ' R E G' S A

) 3. V A L- V I VALerius VI

2. P R O S A.V E A B E R 4. T A L I S - V TALIS. Votum

s. VI GORI S ET V I G C s. • S • L- M • Solvit Libens Merito.

*. R I A N I L V C A N I ET Irodalom. H á it l e b , Schmidl österr. Blatt. (1846) 380. 1.

s. LVCANIANI ABEr és u. attól Skizzen 3, 33.

M ommsen i. m. 3483. sz. a.
e- ACVTVS PATER
Jegyzetek. E díszes, tetején mélyedéssel ellátott kő,
7- ET • CL M T R Ó N A * egészen ép.
VILII-

Ó lr a »* »: i. iunONI REGinae SAcrnm

349. Szám.
a. PRO SALVTE ABER
s. VIGORIS ET VIGO A győzhetetlen SOL-nak a császár és köztársaság üdvéért emléket
emel C. IYLIYS VALENS az apnlnmi gyarmat papja.
4. R IANI LVCANI ET
». LVCANIANI ABER Méretek. E felül alul csonka kőnek magass. 0,48; széless.
«. ACVTVS PATER 0,433; vastagsága 0,08. A betűk : 0,04—0,045.
7. ET CLaudia MATRONA Mater Leihely. Sárd, Gyulafejérvár mellett, a hol egy magán
Votum Solverunt Libentes Merito. ház előtt állott. A múzeumnak ajándékozta Reményi Ede 1873.
 O lv a s á s : Irodalom. Kiadtam az Arch. közi. IY . kötetében (1864)
[Soli in]
48.1. — M ommsen i. m. 3326.
victo pRO SALute
Jegyzet. A 4-dik sor két első betűje az áthozatal alatt
I M P E R I •T S - P Q R- IMPERIi ET Senatus Populi Que kitörött. A z Archaeol. közlemények IY . kötetében említett görög
T Ö R D ! [ N I S COL- ET ORDINIS COLoiiae 1101118111 feliratú kö, a szőlőben álló présház szögletében lett befalazva.
A P V L- C I V L - V A APVLensis Cuius IVLius Y A
LES- H ARVSPEX- LEnS, HARVSPEX
COL • S S E T A I ^ S COLoniae SupraScriptae ET 352. Szám. (I. fejezet. 4. §. 63. sz. után.)

TES •H V I V S C E TES HVIYSCE ANTiS V1RTVS és HOXOR-nak L. VLPIVS MARCELLVS alsó-pannonial

L O C I • LOCI
i P P [Votum Libens] Posuit.
Irodalom. GRUTER-nél Opitztól, ki az elejét kiegészítette.
Lásd az első kéziratot 128. 1. Opitztól.
M onarius REiNES-nél I. 194. kitől Orelli-Henzen 2300.
G up a wolffenbütteli codexben K. I. 197. sz. 731.1.
M ommsen i. m. 1114. sz. a., ki 1116. alatt egy hasonló felírást
közöl.
Jegyzet. Bár Mommsen i. m. 157. 1. XI. alatt ezt mondja:
Exempla Opitzii ( f 1639) optima sunt, versuumque ordinem nexus­
que literarum accurate imitantur; mégis azt látjuk az idézett fel­
írásból, melyet pontosan másoltam, hogy Opitz ezen esetben e
nagy dicséretet nem érdemiette. A kő egész hosszában függélye­
sen is el van törve.
350. Szám. (I. fejezet. 4. §. 54. sz. után.)
LIBERO és LIBERA-nak ajánlott kö töredéke M A R TIA L IS névvel.
M éretek. Mugass. 0,90; széless. 0.65; vastags. 0,15. Betűk: 0,07.
I.elhely. Ó-Buda; Bauer Rozália házában, a vendéglő kü­
szöbe előtt fekve találtam. — 1873. év november havában Lom-
nitzi Endre ó-budai városkapitány úr szives közbejárására áten­
gedte a tulajdonos a m. n. múzeumnak.
Felírás*: 1. . . . . BER A E
2. ...........I E A V G
3. . . . . T A T I S I M P E
* . .........O N O R E
5. . . . M A R T I A L I S
e . ............ P .....................
7............ERMAI SC . .
Irodalom. Seidl Archív, österr. Geschichtsquellen, XY.
(1856) 296. 1. P áUR leírása nyomán. — Rómer Arch. közi. VI.
(1866) 176.1. — M ommsen i. m. 3506. ki maga is látta.
propraetor fogadmányi oltárt emel. *)
Méretek. Egész mag. 0,86; széless. elől 0,58; oldalt 0,38; fel-
irásos lap kerettel 0.50; széless. 0,40. A betűk 0,04, 0,026, 0,028.
Anyag. * * ) Pécsvidéki fehér márványszerű kö.
I.elhely. Valószínűleg Essék, hol Lazius bizonysága szerint
találták; Katancsich is hasonlót mond, és a találási évet 1570-re
teszi.—Dornschwamm János, ki Busbecque-vel 1552-ben Ancyráig
utazott, azt állítja, hogy e kő „zu Funfkirchen“ ad latus ecclesiae
maioris állt. — Akár mi legyen ebből igaz, elég az, hogy ezen
emléket már 300 év előtt ismerték, de későbben eltűnvén, 1818-
ban a főtemplom oldalán találták, és a püspöki palota egyik,
kertté alakított, bástyáján felállították, mig mélt. Kovács Zsig-
mond püspök úr 1873-ban a m. n. múzeumnak ajándékozta.
Észrevételek. Ez emlék ritka jó fentartásu. Faragmányai
díszesek és jellemzők. A felírással háttal álló lapon kettős fogan-
tyuju edényből szőlővenyige kunkorodik ki. mely ketté válva, két
kört képez. Szőlőfürtök és levelek elevenítik a képet, és a felső
körben egy guggoló nyulacska a fürtön rágódik. — A jobb oldali
lapon Victoria áll földgolyón, melle előtt jobbjában koszorút,
baljában babérágat tartva; a bal lapon győztes vezér tapossa bal
lábával a leteritett barbárt. Jobbjával a vitéz lándzsára támasz­
kodik, mig balja paizson nyugszik.— Nevezetes ezen emlék, mert
egyedüli, valódi Ara-nk. Felül t. i. bir azon gömbölyű mélyedés­
sel, melybe a tűzet és az áldozatokat rakták, azonkívül a szög­
letekben még egyes köbök emelkednek. Ilyenek Zell, Anleitung
zűr Kenntniss dér römischen Inschriften II. köt. 151. L szerint
azon oltárok, melyeken állatokat égettek, & vt/[tiov , rlúttog, mig
a kisebbeken csak áldozati nedvek kiöntettek (1. Rich szótárában
az A ra szót, hol a rajzok is láthatók). — Voltak másféle áldozati
emlékek is, szintén gömbölyű mélyedésekkel, ezek néha emberek
tiszteletére is szolgáltak; végre készültek halotti emlékek is ily
oltárkák alakjára, de ezeket csak cippus-oknak nem pedig Aro-k-
nak nevezik. (1. Schmidt munkáját „Dér christliche Altar“ 1871).
F e lí r á s : O lva sá s s
í. V I R T V T I V IR TV T I

2. E T ET

S. h o n o r i HONORI
351. Szám. (I. fejezet 4. §. 58. sz. után.)
4. L - V L P I V S Lucius VLPIVS
ASPIJIPIVS-nak AXTOXISYS, kürtös, fogadmánvi követ emel.
5. M A R C E L L 'S MARCELLVS
M é r e t e k . Egészben magassága 0,68; széless. 0,273; vastags. 6. L E G • A V G LEGatus AVGusti
0,12; a rendetlen barbar betűk: 0.022— 0,017.
I*elhely. Baracsi puszta D.-Földvár mellett. Találták a 7. P R - P R PRo PRaetore

Derecskei-féle szőlőben fekvő castrumban. A földes úr ajándéka. 8. P A N N O N I !* PANNONiae INFerioris

Észrevételek. Ezen igen egyszerű kő alakjára nézve 9. v •S Votum Solvit.
egészen elüt a római cippusoktól, és inkább a zsidók sirtábláihoz
Irodalom. M ezerzius , DoRNSCHWAMM-nál 60. sz. a.
hasonlít.
A ccvrsivs 91. sz. a., bár a lelhelyet nem említi.
F e lí r á s : O lv a s á s ;

i - A S C L E P I O ASCLEPIO •) A pécsi emlékeknek felkutatására, a falakból való kivételre és

Pestre való szállittatására nézve a m. n. múzeum nagy bálával tartozik
a. A N T O N I N V S ANTONINVS
iQ. Horváth Antal honvédhadnagy urnák, mint a ki a pécsvidéki régi­
3- B V C I N A T O R BVCcINATOR ségek körül magának nem mindennapi érdemeket szerzett.
4. V S L • M • [Votum Solvit] Libens Merito. **) A pécsi emlékek mind pécsvidéki fehér mészkőből készültek.
 152

F e lí r á s :
L azics, ki e kőnél V erber János papot mint közlőt emliti,
Comm. Reipubl. romanae 1141. 1. hozza fel 1551. évben. 1. S I L V A N O
K atancsich de columna mill. 81. 1. a. D O M E S T i Co
K ölest V incze közli egy csinos részmetszettel, Tud. Gyűjt.
s. A V R R E G V
(1820.) 1.55.— Ez K atancsich eszéki kövét emliti, nem is gyanít­
4. L I A N V S
ván, hogy ezen kő ugyanegy a Pécsett 1818-ban újra feltalálttal.
(J ankó János: Pécs szabad kir. városnak rövid leírásában. 5. A C T A R I V S
Tud. G yűjt 1822. I. 38. 1. ezen követ nem emliti, alkalmasint e. A L E V S L M.
kevesbbé volt akkor ismeretes.)
H aas Mihály, a magyar orvosok és természetvizsgálók mun­
Irodalom. Katancsich I. A. G. V. I. 429. — M ommsen
kálatai 1846. 4° 388. 1. a 218. lapon. — U. a. Baranya, földirati, i. m. 3392.
statistikai és történeti tekintetben, 1845. 226. 1. — U. a. Gedenk-
Jegyzet. Adarius vagy actuarius, másként ab adis, jegyző­
könyv-vezető volt. E hivatal mellé rendesen tétetik, hol mű­
buch dér kön. freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen 1852. 11.1.
ködött ; e helyen az ALA nincsen ugyan közelebbről határozva,
M ommsen, i. m. 3307. sz. a.
azonban a tétényi felírásokon többször előforduló Ala I. Thra-
Jegyzetek. Mommsen, kinek a fenebbi régi, érdekesb ada­
cum-ot véljük itten értendőnek. Különben ezen hivatal a rit­
tokat köszönjük, azt tartja, hogy ezen Ara készíttetője VLPIVS
kábban említettek közé tartozik, és hazánkban eddig csak egy
MARCELLVS vagy az, ki mint jogtudós PIVS és MARCVS csá­
Sopron-táji fogadmányi kövön : P • A E L • ROMANVS-t, VET • EX-
szárok jogtanácsosa is volt, és kitől a Digesta-ban sok kivonat
ACTario LEGX-GEMinae-t találjuk. (1. Mommsen i. m. 4232. sz.)
található; vagy egy másik, ki Commodus alatt Brittaniában mint
legatus működött.

355. Szám.
353. Szám. (I. fejezet. 4. §. 70. sz. után.) A házi SILVANVS-nak SECVXD INI VS SABIXIANVS emel fogadmányi
követ.
SILVANVS DOMESTIC'VS-nak fogadmányi kÖTet emel FAVSTINVS,
TITVS-nak fia vagy szabadosa, consuli beneficiarius. Méretek. Egészben, mag. 0,65; szél. 0,247 ; vastag. 0,15; az
iráslap magass. 0.22 ; széless. 0,17. A betűk: 0,028.
Híretek. Magass. 0.64: széless. 0,345; vastags. 0,20; az irás-
I.elliely. Valószínűleg Ó-Buda. Találták Pesten a város
lapnak magassága 0,2» ; széless. 0.235; vastagsága 0,14. Betűk : 0,046.
falának lebontása alkalmával az evangélikus convent telkén
Lelhely. Budán, a Mátyástéren Seidl Jósef 150. számú
állott bástyában. A múzeumnak ajándékozta ugyanazon község
házának alapja ásatása alkalmával 1873. november havában ta­
1873. octob. 23-án.
lálták. A tulajdonos a követ felszólításunk folytán maga hozta
Észrevételek. A karcsú oltár igen csinos, és egészen ép ;
el a m. n. múzeumba.
tagozatai szigszegre álló levelekkel és fogdiszitménynyel még
Észrevételek. A kő egészen ép. és egyike legcsinosb az oldalokon is vannak ékesítve. Az iráslap csak egy kissé sérült.
emlékeinknek.
F e lír á s : O lv a s á s :
F e lí r á s : l. S I L W X " D » M O lv a s á s : SILVANO DOMestico
1. S I L D Ó M SILvano DOMestico
2. T IT T T IT I
2. G • S E C V N Gains SECVN
3. FATSTI FAVSTI
s. D I N I V S S A DINIVS SA
NVSBF NVS BeneFiciarius
4. B I N I A N V S BINIANVS
5-COS- COnSularis.
s. V • S a L • M • Votum Solvit Libens Merito.

Jegyzet. T IT I • után annyi hely maradt, hogy TITIVS kifért

Irodalom. Kiadtam az Arch. köziem. III. köt. (1863) 154.1.
volna; vannak is a betűk némely homályos nyomai. Ha talán nem
— M ommsen i. m. 3495. sz. a.
áll a TITIVS FAVSTI NVS olvasás, TITI, a birtokosban jelenti,
hogy Faustinus, Titusnak fia volt, vagy szabadossá; bár az F. filius,
és a L vagy LIB Libeítus, mig a nevezett esetben szükségesek, e
helyen hiánvzanak ; hacsak Titus, Silvanus Domesticus-ának nin­ 356. Szám.
csen ajánlva Faustinus által ?
A házi SILVANYS-nak INGENVIXYS emel fogadmányi követ.

Méretek. Egészben, mag. 0,43; széles 0,20. Az irástábla mag.

0,20; szél. 0.17. — A betűk: 0,27.
354. Szám.
lielhely. Adoni/, honnan a muzeiun számára elhoztam.
SILVANVS l)OMKSTI('VS-nak AVRELIVS RF.GVLIAXYS egy lovas
F e lírá s : O lv a s á s :
szárnynak actiiarinsa (jegyzője) fogadmányi követ emel.
1- S l L V A SNILVAN
O fO]
Méretek. Egészben, magasság 0,79; iráslap mag. 0,31; szél.
0,26; vastags. 0,22. Betűk : 0,03— 0,04. 2- D O Mi S T 1 DOMESTI

K .e lh e ly . Tétény. Már Katancsich ismerte; későbben a 8. 6 L I N G E N CO Lucius INGEN

plébánia falába került, hol bevakoltatva lappangott, mig Károly 4. V I N V S VINV8

János esperes úr kivetette, és 1873. november havában a m. s. V S L M Votum Solvit Libens Merito.
n. múzeumnak ajándékozta.
Észrevételek. E csinos emlék egészen ép. Hátulsó lapja Irodalom. Mommsen i. m. 3340.
vörösre volt festve.
 357. Szám. (I. fejezet. 4. §. 78. sz. után.) 360. Szám.
DANYVIVS-nak YETYLENYS legatus legionis pro praetore Egy fogadmányi kő töredéke.
oltárt emel.
Méretek. Egészen szabálytalan.
Méretek. Magasság 1“ ; szélesség 0,54. A betűk : 0,075— 0,063. Leihely. Ó-Budán, találták 1868-ban a szeszgyár területén.
Leihely. A Fürdőzátony (Badhaufen) nevű sziget mellett
F e lír á s : 1. O V / /
kikotorták 1873-ban. A dunaszabályozási társulat ajándéka.
Észrevételek. E nagy kőduczon oldalt mélyedések lát­ 2. S L M
hatók, melyekkel e, talán parti kő, a másikkal össze volt kap­ &
csolva. Felöl párkány vagyon. Irodalom. Közlöttem az Arch. Ért. I. (1869.) 66. 1.
F e lí r á s : O lv a sá s : M ommsen, i. m. Additamenta 6459. sz. a.

D A N V V IO DANVVIO
S A C R V M SACRVM
361. Szám.
. . ETVLENVS [VjETVLENVS
..PRONI- [A]PRONIus Egy fogadmányi kő töredéke az istenség neve nélkül. Ajánlja
RYFINA, FAVSTDÍIANVS örököse.
..E G L É G [l]EGatu8 LEGionis
P P Pro Praetore. Méretek. Magass. 0,16; széless. 0,15; vastags. 0,83. Az iráslap
magass. 0,10; széless. 0,115. A betűk: 0,18.
Jegyzet. ETVLENVS előtt legfólebb két betű állhat. VE- Anyag. Fehér márvány.
TVLENVS név előfordul a feliratokban p. o. FL • VETVLENVS 7.
Leihely. Szombathely. Bitnicz Lajos püspök hagyományával
1. Mommsen i. m. 5937. sz. a.
1871-ben került a múzeumba.
Észrevétel. A betűkön a vörös szin nyomai láthatók.
358. Szám. (I. fejezet 4. §. 86. sz. után.) F e lí r * » : O lv a s á s :

MYCATRA az első szárnybeli thrakiai hadastyánok dnplariusa ma­

»• K V P l í\ A R VFINA
gáért, és a családjához tartozók üdvéért emel fogadmányi köret.
2- ERED I V t hEREDes IY LIi
Méretek. A töredéknek magassága 0.75; szélessége 0,45; vas 3- F A V S f l Í A r f FAVSTINIANI
tagsága 0,16. A betűk: 0,05. Minthogy kerete nincsen, iráslapjáról nem
‘• E X T S T V A L EX TESTamento VA L
is szólunk.
Leihely. Tétény, hol junius 4-én 1851-ben Kainer udvarában 3- E R I A E • I VS T jE ERIAE IVSTAE.

találták; később sirhoz volt használva, (1- 340. szám.) Károly Irodalom. M ommsen, i. m. 4203. sz. a.
János esperes úr szives közbenjárása után, mint ajándék m. n-
múzeumunkba jutott
F e lír á s s O lv a s á s :

1- iVl V A 1 K A MVCATRA F ö l d r a j z i emlékek.

2. D V P L A L I TRAC DVPLicarius ALae 1“ THRACum
3. V E T A N T O N I VETeranorum ANTO NI
362. Szám. (ül. fejezet. 92. sz. után.)
4- N I A N A E - P R O NIA NAE PRO
T. CL. EFFICAX, II. Legiobeli katonának CALPVRXIA HER­
a SALVTE SVA T SALVTE SVA ET
MIONE neje által készíttetett sirláda.
e. S V A O R V Mác SV[A]O RVM
7. V • S L M Votum Solvit Libens Merito. Méretek. A kősirnak, melynek födele nincsen, egész magas­
sága 0.75; hossza 2.315; szélessége 0,08; a falak Vastagsága 0,11. —
Irodalom. PAub kéziratai közt és az Uj Magyar Múzeum­ Az iráslapnak magassága 0,54; hossza 1,02. Betűk : 0,058— 0,057.
ban (IS ő '/j.) 851. 1.) Leihely. Ó-Buda: Háufler még ott a főtiszti házban látta,
S eidl . Archív österr. Geschichtsquellen XV. (1856.). 292. 1. honnan Mashion krisztinavárosi házába került, mert talán a
M ommsen, i. m. 3394. sz. a. múzeumba való szállittatását drágállották ; a 269-ik számú ház
J e g y z e t . A 340. sz. a. említett síroknak egyik oldalát tévé, Figdor, későbben Reviczky kézbe kerülvén, Reviczky Sándor
miből Páur i. h. kihozza, hogy e sir keresztényeknek szolgált minisztériumi osztálvtanácsos úr nagylelkűségéből a muzeum
nyughelyül. Ilyen csonkított, régi sirtábláknak egész sorozatát kapta ajándékba 1873-ban.
találtuk Ó-Budán, részint az „Aquincum" nevű téglavetőnél, ré­ É s z r e v é t e l e k . .Az elég díszes kő előlapja, melynek két
szint a „szeszgyár" területén, hol újabb sírokhoz alkalmaztattak. oldalán szövétnekre támaszkodó gyerkőczék állanak, hullámzó
vonal által van keretelve. Jobbra alul kerek lyuk van alkal­
mazva, mert e válu előbb kutnál vizfogóul, későbben kertben
359. Szám. szemétgödörül szolgált és mohokkal egészen el volt lepve. Kü­
Töredék, egy feürásos táblának utolsó két sorával. lönben az iráslap ép, és egészen olvasható.

M é r e t e k . Magass. 0,29; széless. 0,46. A betűk: 0,028—0,035. F e lír * »: 1. T C L E F F I C A C I QD M T sic

L f l h e l y . Kikotorták a fürdő-sziget táján, 1873. 2. L L É G II P F B F C O S D O M O
F e li r * « t ...................................... s. LVCERIA A P I A Q V I X I T A N N
1- / l P R O J i. XXXVII CALPVR H E R M IO N
2- \ SVORVM s- E C O N I V G I B E N E M E
«• R E N T I S I S I M O F E C I T
89
 - 154 —

O lv a s á s : a kőnek alsó nagy része elveszett, nem mondhatjuk mely csá­

1. Tito CLandio EFFICACI QuonDam MI szárokat tartalmaztak még a felírások. Hogy AB Aquinco
2. Liti LEGionis II** Piae Fidelis BeneFiciario COnSulari Domo Millia Passuum VHI-val végződött, ez itt talált többi kövekről
s. LVCERIA (APvLA ?) Qui V IX IT ANNis tudhatjuk.
F e lír á s :
4. XXX V II CALPVRnia HERMIOJí
s. E CONIVGI BENE ME i-IMP C A E S A R I
s. RENTI SIS1M0 FECIT. 2. CAI O VI BI O/TREBON NO
Irodalom. Tud. Gyűjt. 1829. 4. füzet, 7. L ; s. G A L L O P F A V G P O N T / A X I M O
Kiss F erencz kéziratában; i - T R I B P O T E ET HER V
H á it l e b Skizzen, in. 32.; s. I M C A E S C A I O V I B I O
R ómer kézir. és Arch. köziem. VL (1866) 98.
e- A FIN 'I /
M ommsen i. m. 3544. sz. a.
7. IAN V V
Jegyzet. Az első sorban T áll Titus helyett ; a 2-dikban
a LÉG H után az ADIutrix maradt el a véső mulasztásából, «•INVICTO//
mint a 3-ikban APIA áll, előbb APvLA-nak kellene lennie. A 9- A L A I • /7/
6-ikban világosan RENTI SISIMO FECIT-et látunk; vájjon kell-e O lv a s á s :
épen MERENTISSIMO-nak olvasni, mint ezt Mommsen tervezi, L 1. [IM P CAESAR] M
vagy elég a BENE MERENTI, hol a POSVIT értetnék, és SI­ 2. ' N EL SEVERO
SIMO készitette vagy véste volna? — van-e erre példa, nem 3. [ALEXANDRO PIO FELici] AVGVSTO
tudom. Még is az első valószínű, minthogy az animae nterentis- 4. [E T ] [IV L io VERŐ] [M ]AXIMINO
simae, Zell Delect. 619.; bene merentissimae. 627. sz. a., bár rit­
EL l. IMPeratori CAESARi
kábban, előfordul.
a. CAIO VIBIO TREBONiaNO
3. GALLO Pio Felici AVGusto PONTifici MAXIMO
363. Szám. 4. TBIBunicia POTEstate ET HER V
8. E IMperatori CAESari CAIO VEBIO
Mérfiildoszlop-töredék. C. 1VL. VERYS és C. 1VL. MAX1MVS
«. A AF IN I[o GALLO VELDVMINO VOLVS]
császárok idejéből.
7. SIS] IANO V? "
Méretek. A szabálytalanul köbös talapzat magassága 0,50: s. INVICTO [AVGVSTO TR PÓT P P ]
oldalai 0,50—0,70 ; az oszloptő töredék magassága 0,97; átmérője 0,50. ». A L A I T[hracnm ]...........
Betűk 0,06—0,io.
I.elliely. Promontor, hol a réven alúl a Dunában feküdt. Jegyzet. Az első felírás kora 233. és 226. Kr. u. közé
Közbenjárásom folytán B. Graffenried Manó ajándékozta a m. n. esnék, ez igen hiányos, és egyedül SEVERO és mAXIMINO biz­
múzeumnak. tosan olvasható. — A másik 250-dik év körül való. Ebből keve­
Észrevétel. Bár a császárok nevei egészen, a czimeknek sebb hiányzik. TREBONIANVS egyik kövét említi Schönwisner
nagyobb része hiányzik, mégis összehasonlítva Mommsen 3732. I. R. I. P. P. R . ; n . r. 183. 1. Ezt EQVITVM ALA III THRACVM.
számával a fent érintett császároknak kell azokat tulajdo­ mely felső Pannóniában feküdt, emelte Bregetiumban. Mellék­
nítanunk. nevei : ül Augusta Thracum Sagittariorum. Gailiana. Volusiana:
az általam leirt kövön előjövő A LA I Thracumnak mely Pan­
F e lifá s s O lv a s á s :
nonia inferior-ban feküdt, eddig ismert nevei: I THRACVM VE­
..............[FILio] TERANA, Antoninia, és Severiana Alexandriana.
i A V G 1 .......... AVGusti Nostri [Germanicis], Az aláhúzott betűk az 5, 6, 7. sorban a 3-ik felíráshoz valók.
2. D A CI CI o oi\KM DACICIS SARM[aticis] ? Három császár feliratával egy másik követ is ismerünk; 1. a
8. MA X I M I S MAXIMIS
95. számot.
Torma Károly barátomnak köszönet, hogy ezen nehéz ol­
*■ M A Q AP AB AQuinco Millia Passuum
vasásban segíteni szíveskedett.
5. V 111 VIII.

365. Szám. (Hl. fejezet. B. 102. sz. után.)

364. Szám.
Mérfüldmntatő töredék, melyen M. ATR. SEVERVS, MAXIMIMINVS.
valamint TREBONIANVS GALLTS és C- VIBIVS AFINIYS nevel
előfordulnak. (Aquiiicunitől V III. ezer passnsnylra.)
Méretek. A legnagyobb magasság 0
,7a: az átmérők 0,50—0,43.
Betűk : 0,07—0,04.
I,el hely. Promontor, a régi éléstár alatt a parton dara­
bokra törve, és kocsiháritónl használva találtam. A kisebb dara­
bok elvesztek; a két nagyobbat a korona uradalmi tisztartó.
Szálé úr küldte be a múzeumba.
Észrevételek. Ezen mérföldjelző, mint egy másik, e vo­
nalon a nádorkert irányában talált is, több uralkodó alatt szol­
gált, mi végből majd a régi irás egy része ismertetlenségeig
kivésetett, majd ismét a használható betűk megtartattak. Mivel
Mérföld mutat* MARCVS AVRELIYS SEVERVS ALEXANDER császár
idejéből, 220-dik évből való. Aqnincumtól V III ezer
passusnyira.
"
Méretek. Az egésznek magassága 1.65; átmérője 0,35. Az egész
iráslapnak, mely felülről 0,355, alulról 0,565-nyire esik. magassága 0.73.
Az iráslapnak belső magassága 0,59; szélessége 0,31. A betűk: 0,048.
Leihely. Találták más, oszlopokkal 1808-ban Sz.-Endrén.
Miller A. M. N. 264. 1. — 265-ik lapon hibásan állittatik, hogy
Szöny területén előkerült volna.
Észrevételek. Alakjára mind a többitől elüt. mert stilo-
pinakionja van, azaz a felírás nem az oszlopra van vésve, hanem
egy négyszögü Líbiára. Meglehet, hogy Desjardins úr azért, és
mivel egészen ujdonszerünek látszik, hamisnak tartotta, de mivel
a többivel egyszerre kiásták, és Mommsen-nek ellene semmi
kételye nem volt, ide soroltam.
r "N

155

F e lir ft s : O lv a s á s : totta ; azonban bővebben vizsgálván a betűket inkább ü l. század­

1. I M P • C A E S IMPerator CAESar belieknek , nem pedig Constantinus korszakuaknak találta. A
2. M Á V RE L I V S [Marcus AVRELIVS fenebbi olvasás által, mely a kövön kivehető nyomok hű máso­
lásán alapszik, eloszolható azon kétely is, melyet a 4. sorban az
S. S SE VE R V S S] SEVERVS
INVICTO szó támasztott Mommsenben, minthogy az PHILIPPVS
4. I E X A N D E R [ALEXANDER]
előtt, mint mondja, ritka, azután pedig DIOCLETIANVS-ig nem
5. P F V G V S T ' S Pius Felix AVGVSTVS tudja, kinek lehetett volna tulajdonítani.
6. P O IT -M A XI PONTifex MAXI Desjardins-nek a kő alkalmasint hamisnak látszott, miért is
7. M V S T R I B - MVS TRIBunicia a mérföldmutatók sorából kihagyta. Mommsen ellene kételyt
8. P O T E S T A [POTESTAte
nem támasztott, magam pedig mielőtt Mommsen munkáját láttam
volna, a pótlék számára leírtam.
9. V I I I C.OS III P P V in COnSul III Pater Pátriáé]
10. R E S T I T V I T RESTITVIT
11. A B Q - M » AB aQuinco ? Millia Passuum
3. §.
12. V I I I ’* VTII.
Az u r a lk o d ó k a t i l l e t ő emlékek.
Irodalom. M ill e r A. M. N., hol ezen felírás kétszer, t. i.
a 256. és 263. lapon előkerül, mintha két külön kőről lenne
szó. Említi Miller kéziratában is : Opera Miller Ms. XVIII. kötet 367. Szám. (IV. fejezet. 133. sz. után.)
489. lapon.
L. SEPT. SE YERVS P E R TIN AX és M. AYR. ANTONIA VS császárok
C attaneo kéziratában, és B orghesi Mem. deli’ Instit. 1.297.1.
alatt, Kr. u. 194-197. években, T IB . CL. CLAYD1AXYS legatus
emlittetik. augusti pro praetore, egy összeomlott régi váracsot, a
J e g y ze t. A 11. sorban az A - B Q M P V M bizonyos; katonák által más helyeu ismét fölépittetett.
épen úgy mint az előbbin; mit jelentsen? nem tudom. Mommsen.
M é r e t e k . A kő magassága 0,84; hossza 1.44; az iráslapnak
ezt mondja : „Quid subsit, non assequor.“ Vájjon az aquineum-
magassága 0,62: hossza 1.16. Betűk 0,05—0,04.
bregetiumi ut Quadriburgumon át lenne-e ez által jelentre ? —
I . e l l i e l y . Találták Érden (Hansabég), szent Rókus kápol­
vagy csak a betűk helytelen elválasztása, és az A-nak kihagyása
nájánál, 0 - Budától mintegy három mértfÖldnyire; gróf Illés-
teszi-e ezen zavart ? — Oldják fel az ügyesebbek.
házy az érdi uradalom birtokosa Schönwisner szerint 1780-ban
ajándékba adta a pesti egyetemnek. Jakossich jegyzete után
366. Szám. ÍIII. fejezet. C. 111. sz. után.) 1781-ik évben jan. 13-án elhozták az egyetemi régiségi gyűj­
temény számára. Az egyetemnek Budáról Pestre való átszállit-
Mérföldnuitató C. IV L . YERVS MAXIMIXVS császár idejéből
tatása alkalmával annak könyvtára pitvarában, a sz. ferencziek
Ki*, n. ? <35. évből. Aquincumiéi I I I ezer passusra.
zárdája falaiba rakták; 1873-ban pedig october havában áten­
Méretek. A hatszögü, egészen ép oszlop magassága 0,37; egy- gedtetett a rend tartomány-főnöke által a nemzeti mnzeum
egy oldala 0.26. A betűk : 0.064-0,06. kőtárának.
Lelhely. Bizonytalan*; Mommsen az aquineum-bregetiumi F e lí r á s :

utak sz.-endrei vonalára helyezi, mivel egy másnak, melyet Sz.- > PRO SAL IMP CAESARIS L
Endrén találtak, távolság jelzőjével egészen megegyez. — Ezen a- P SEPTIMI • SEVERI PERTINA
irányban a mérföldjelzők csak Sz.-Endréig, — Ulcisia castra —
3 C I S A V G PI I C O S II P P ETMAVR*
szolgálnak, eme vonalon legalább még tovább nem találtattak.
Észrevételek. A kő egészen újszerűnek látszik, mi azon­ ‘ A N T O N I N P C A E S A T I B CL
ban más, jó fentartásu köveken is észlelhető. 5* C L A V D I A N V S L E G ' A V G *P R * P R
«• P R A E S I D I V M V E T V S T A T E
F e lí r á s : O lv a sá s s
7 - C O L L M V T A T O L O C O M A N V
1. I M P • C i s • IMPeratori CAESari
». M I L I T RESTITVI IVSSIT
2. C IVL* V E R O . Caio IVLio VERO
MAXI O lv a s á s :
3- M A X I M I N O MINO,
INVIC 1. PRO SALute IMPeratoris CAESARIS Lucii
4. I N V I C T" P I 0 TO PIO
s. Publii SEPTIMIi SEVERI PERTINA
s. F E L I C I A V G FELIC I AVGusto,
s. CIS AVGusti P II COnSulis II” * Patria Patriae ; ET Marci AVRelii
«. P O N T I F I C I PONT IFICI «. AN TO NINI CAESAris TIBerius CLaudius
t. M A X • • T R I B MAXimo, TRIBunicia s. CLAVDIANVS LEGatus AVGusti PRo PRaetore
s. POTES T A T I POTES TATI (E helyett) 6. PRAESIDIVM VETVSTATE
9. P P P R O C o N Patri Patriae PR 0 CON 7. COLLapsum M VTATO LOCO M ANV
a MILITum RESTITVI IVSSIT.
io. S V L i ­ L E G * II SVLI, LEGio II*
li. T> P F M A X I ADiutrix Pia Fidelis MAXI I r o d a l o m . J akossich Advers. libr. VTII.

MI N IA N A MI NIANA S ch ö nw is ner , I. R. I. P. P. R. II. 232.

B a l l a , De Lapide Mil. 43.1.
A* B* Q AB a Quinco
O r e il i - H enzen , 4987. — M ommsen i. m. 4987. sz. a.
M P Millia Passuum
J e g y z e t e k . T IB •CL • CLAVDIANVS-t említi a Diana für­
II I II I. dőben Pesten álló mérföldmutató is (1. Mommsen i. m. 3745. sz. a.)
Irodalom. M ommsen i. m. 3742. sz. a. valamint két afrikai kő, melyet Renier kiadott és egy daciai;
Jegyzet. Idézett szerző, mielőtt a követ másodszor látta tordai kő. i. m. 905-ik sz. a.
volna, C. Flavius Galerius Valerius Licinianus Liciniuse'nak tar­
39*
 r

368. Szám. (IV. fejezet 120. sz. után.) 3- CALPVRNIVS

Valószínűleg C. IVL. VERVS MAXIM IXVS és C. IVL. YERVS MAXI- e- I R E N A E V S
MVS tiszteletére emelt kő. 23ő-dik éT körül. 7- T R I B V N V S
M é r e t e k . Ezen töredéknek magassága 0,65; egész szélessége s- C O N I V G I
0,70; az iráslap-é 0,50. A betűk : 0,058.
9- C A R I S S I M A E
Leihely. Találták a battai római castrumban, melyet mai­ 10. T ct A\ é P 6
nap a szerb lakók kliszáknak neveznek. Ajándékozta a múzeum­
nak Kereshényi Gyula érdi lelkész ur 1873-ban. Az olvasást ezen emléknél elhagyhatjuk. Az utolsó sor:
F e lí r á s : O lv a sá s : Titulum Monimenti Posuit.

i M A X I M O MAXIMO
2- C O H ( X ) M A V R COHors Milliaria MÁV Rorum 371. Szám. (IV. fejezet. 129. sz. után.)
3- M A X I M I A N A M AXIM IANA
AEL1YS SEPTIMYS OPTIO síremlékének töredéke.
DEVOTI S SI M DEVOTISSIMA
NV MI NI M A T r /7 / NVM INI MAIEst Méretek. Magass. 1,14; szél. 1 métre; vastags. 0,23; az irás-
A n n n u H ii n m Atique [Eius vagy Eorum] lap széless. 0,035. Betűk : mag. 0,085.
Leihely. Találták 1782-ben Ó-Szőnyön, és Jakossich József
J e g y z e t . A ezimnek utolsó szava MAXIMO és a MAXIMIANA
gondoskodása által Budára hozatott, a sz. ferencziek gyülekezete
melléknév azt gyanittatják, hogy itten MAXIMINVS és MAXIMVS-
számára. Koller és Katancsich bizonysága szerint ugyanott ta­
nak ajánlott kővel van dolgunk, bár a MAXIMO egyes szavában
lálták, és a budai egyetemben levőnek mondatik, mint ezt
csak egy személyről szól, mit az utolsó, eltűnt EIVS vagy EORVM
Cattaneo is állítja : „nel cortile della Biblioteca deli’ Universita
által sem lehet felvilágosítani. A MAXIMIANA jelzőre nézve
di Pest, ritrovata nella vecchia Buda.“ (?) Az egyetemnek Pestre
hasonlítsd a 98-ik sz. a. közlött és az folebb, a pótlékban 366.
való átszállittatása alkalmával ezen követ is Pesten elhelyezték
sz. a. leirt mérfoldmutatókat.
az egyetemi könyvtár folyosójában, mig 1873-ban a sz. feren­
cziek tartományi főnöke, beleegyezésével, és közoktatásügyi
miniszteri rendelet következtében a m. n. múzeumnak átadatott.
369. Szám.
Észrevétel. E töredékes kövön hiányzik az ormozat,
Ismeretlen császár tiszteletére emelt kő töredéke.
valamint a szokott halotti áldozat, vadászati vagy kocsizási
Méretek. A nagyobb, finom mészkő töredék jelenlegi magas­ jelenet, melyet az efféle emlékek kisebb osztályában szoktak elö-
sága 0,82; az egésznek szélessége 0,52. A betűk : 0.043— 0,035. t öntetni. Az írásból csak az első sor egész, a másik kettőnek
Leihely. Kikotorták 1873-ban a fürdő-zátonyon (Bad- csak része van meg.
haufen); a dunaszabályozási társulat ajándéka.
Felir&s :
F e lí r á s : O lv a s á s :
i JE ■S E P T I M O O P T • LÉG I
1. S V I S / / /// II III S V I S ................... 2- /VI DE S I D E R A T V S • EST
2. D E V O 1 / DEYOt[I NV M INI ET] 3. n n n m aris qvi vix
3- MAIESTA I EIVS M AIESTAtl EIVS
*. C O N S V L PONTIFEX CONSVL, PONTIFEX, Ol vasit*:

A V G V R AVGVR AElio SEPTIMO OPTioni LEGionis I**[Adiutricis Piae Fidelis]

qVI DESIDERATVS EST
[In Bello cum barbJARIS, QVI VIX it

4. §.
Irodalom. Jakossich kéziratai VUL könyvében, a hol le
K at o na i em lékek. is van rajzolva. — Kou .er Prolegomena 57. és kk. 11. és tábla
XVL 5. ábra. — K atancsich I. A. G. V., L 419. — Cattaneo
kéziratában. — M ommsen i. m. 4310.
370. Szám. (IV. fejezet. 129. sz. elé.)
Jegy zetek. Ezen emléknek érdekes leírását adja Roller­
Í'A LPYRMVS IREXAEVS tribunus nejének, LISSIM A GALLA-nak nek i. m. 56. 1. Schönwisner, deczember 19-én 1782-ben irt leve­
emléket szentel. lében, melyben a rézmetszetben közlött harczi jelenetet magya­
Méretek. Magass. 1.20; széless. 0,45. A z irástáblának raagass. rázván, Aelius Septimust jobbra állva emelt karddal, és nagy
0,«7 ; széless. 0,30. Betű k: 0,049— 0,040. kerek paizszsal tünteti fel, mig a barbárok (szerző Quadoknak
Leihely. Duna-Pentele, hol 1872-ben vettem. mondja) egyike a földön el van terülve, a másik pedig már térdre
Énzrevétel. A kő ép, egyszerű oromzattal záródik, mely hullott. Redős ingének ujja végén egy-egy perecz tűnik fel, kö­
körül kötél alakú bot-tag van díszítményül alkalmazva. Az irás penye, jobb vállán, egy nagy gömbölyű csat által van összetartva.
dűledező, rendetlen az A-k és M-ek késői korra utalnak. Haja és szakálla hosszú fürtökbe van szedve, homlokán szalag
vagy korona látszik, jobbjában rövid, talán kormánypálczát
F e lí r á s : 1. D é M.
tart Jobb oldalán háta mögött tarsoly-féle, talán tegez, észre­
*• L I S S I N I A vehető. A 3. és 4. alakot inkább rómainak tartom sisakjuk
»• GALLA V I X I T miatt. A z egyiknek monoru paizsa és hosszú lándzsáju van.
* A N N I S X X I

V-
 157

372. Szám. (IV. fejezet. 148. sz. után.) L e l h e l y . Tétény. Előbb az urasági kastélyban állott; onnan
a Koller-féle szőlőbe került; 1873-ban özv. Kollemé asszony ö
CL. PER TIN AX , strator considaris által rokonainak emelt síremlék.
nagysága a múzeumnak ajándékozta.
Méretek. Magass. 1,45; széless. 0,95; vastagsága 0,26. Az irás- É s z r e v é t e l . A koporsó hátsó fala egészen hiányzik.
lapnak magass. 1 "; széless. 0,57. A betűk 0,04, az utolsó sorban 0,06.
F e lí r á s :
Lelhely. Tétény. Utoljára Roller család szülőházában,
m e m o r ia :
honnan mint Roller Lajos osztálytanácsos úr ajándékát 1873.
november 12-én a nemzeti muzeum gyűjteményéhez csatoltuk. 1. HOC IA C E T IN L A P ID E *A V R E *M A R C E L L IN A *P IE N
Észrevétel. Ezen emléknek képes része hiányzik. A kő 2. T IS S IM A CONIVX-QVEM L A P IS IP S E T E G IT RAPgic
igen sok természetes likacsa és hasadéka miatt nagyon rongált 8. T A DE L V C E S E R E N A H V I C T A S P R IM - C V M
e's nehezen olvasható. A keret után ítélve, mely kétfülü öblöny-
4. F L O R E B A T * IN * A N N IS *IN V ID A *F A T O R V M * GE ÍE S I S
ből felkunkorodó igen diszes szőlőlevél-lombozatból áll, a többi
5. M I H I S V S T V L IT IL L A M • S V P E R A í E GENLTRICE
része is a szokottnál müvésziebb lehetett.
6. S V A QVA: SE C V P IE B A T -O B IL L M 1® M O R TI DAt I
F e lír á s :
7. QVW S I B I F L E B I L C A SV S A C C I D E R I T F IL IV / /
1. m I V L i E L E / / / /
8. Q VE P E R M N S I T I N N O C E N T I V S T2 Q V IC W Q V E
2. TI R Á C / AN //
9. LE G IS -N O S T R O S T V N O S T I DOLORES SIC A T ET
3. AR E L E N I / / FI / E
*• V I ^ C N I V G I EI vS E T ío.ELYSIAS SENIOR DESCENDIS AD A R A S

5. ARELI i E M A R N I A N/E n. IVL VICTORINVS B F C08 F C

e- V I X A M i S / VIII "E N I
7. C i E S I N ^ V: T C O H
8. X P R E T / V /N X L
9- í
io. ET S P E C L A T O R I EQVEX
«■ P R M T V I X ANM X
iá. E R E S E O R V M T m
is. C R E S C E l t l N ML LÉG
i *. II JDl S Í P III V I X A N N
i». X X I C L P E R T I N A X
io. S T R A O R Co S P Á R É N
i?- T I B V S BENE MER
i8. F C
O lv a s á s :
1. AVRelio IVLto E L E ...........
2. THRAC . . . AN . . . Let
s. AVReliae ELENI . . . . FI . . . E
*. VIVae CONIVGI EIVS ET
5. AVRELIAE MARCIANAE
«. VIX it ANNOS V III ET AVRelio
Az o ld alo n b a lr a :
'E P Á R Aft ■
E P T i A
EVDKAO
p I iextiss
O lva sá s t
*■ ____________MEMORIAE.___________
1. HOC IACET IN LAPIDE AVR Elia MARCELLINA PIEN-
2. TISSIMA CO NIV X ; QVEM LAPIS IPSE TEGIT RAP-
3. TAm DE LVCE SERENA. HVIC AETAS PRIM A CVM
4. FLOREBAT IN ANNIS, INVIDA FATORVM GENESIS
s. MIHI SVSTVLIT ILLAM, SYPERANTE GENETRICE
«. SVA, QVAE SE CVPIEBAT OB ILLAm ANTE MORTI DARI,
7. QVVM SIBI FLEBILis CASVS ACCIDERIT, FILlVs-
8. QVE PERMANSIT INNOCENTIVS, ET QVICVNQVE
». LEGIS, NOSTROS T V NOSTI DOLORES; SIC AP V T
iu. ELYSIAS SENIOR DESCENDIS AD A VRAS __________________
n. IVLin< V IC T O R IN Y' B-meFieiarins COnSularis Faciendum Curavit.
Az o ld a lo n :
ET PATER AVRelius

7. CAESIA No VETerano COHortis E PTALA

PIE NTISS imae.
8. Xae PRETorianae V ix it aNnis X L (?)
9. ET AVRelio CAESIO EVOKATO I r o d a l o m . Katancsich itin. 1796. évben; és I. A. G. V.,
ío. ET SPECuLATORI EQues Ex I. 437. 1., a kőről magáról.
n. PRAETorio, V IX it ANnos X . . . MoMJCSEN-nek adta rajzban L rdy ; de amaz a követ is össze­
12. ERES EORVM ET AVRelio hasonlította és az utolsó sorok gonosz állapota miatt ezt Írja :
13. CRESCENTINo M ILiti LEGionis , Versus persequatur cui vacat.* L. M ommsex, i. m. 3397. sz. a.
i*. II** ADIntricis STIPendiorum III, V IX it ANNos A 9. és 10. sor olvasásában némely helyen nem bízom.
is. XXI, CLaudins PERTINAX
i«. STRATOR COnSularis PÁRÉN
n. TIBVS BENE MERitis 374. Szám. (VT. fejezet. 159. sz. után.)
18. Faciendum Curavit.
P. AELIVS FIRMIXVS, Vili. éves Annak atyja FIRMINIANVS és
I r o d a lo m . Közli M ommsex i. m. 3395. az 5. sor kiha­ AEUA DOMITIXA anyja által készíttetett sirtáblája.
gyásával.
M é r e t e k . Magass. 0,20; széless. 0,59. A z iráslap hossza 0,70;
széless. 0,46. Betűk: 0,035.
373. Szám. (VL fejezet 152. sz. után.) L e i h e l y . Vaál mezővárosának (Fejér m.) diósi dűlőjén
találta Varga József; sokáig a templom főoltára mögött állott,
A T R E LIA , MARC’EI LIXA sirládaja: emelte férje IV L IT S VICTORI-
mig ft. Giirtler Mihály prépost-lelkész úr ő nga a múzeumnak
XVS benedciarius considaris és atyja AVR. EPTALA .
deczember 3-án 1873-ban átengedte.
M é r e t e k . Magassága 0,71; hossza 2,14; szélessége 0.87; mély­ É s z r e v é t e l . Az egészen ép tábla gyűjteményünk legéke­
ségé 0,5«; a falak vastagsága 0,15. Az iráslap. melynek kerete egy­
sebbjei közé számítandó. Hullámzatos tagozatú kerete a sirládák
szerű kajszaszy tagból áll. magassága 0,44; hossza 1,11. A betűk: 0.028.
Oldalain semmiféle diszitmény nincsen.
kereteihez hasonlít.
 158

F e lír á s : 376. Szám. (VI. fejezet. 169. sz. után.)

D- M E M O R I A E - Q - P AEL FIRMINI* M Kötöredék, melyen TERSO, PRECIO Ba neveztetik.

QVI V IX IT A N N • V I I I * A B S I B VS Méretek. Az egész mag. nem tu d a tit; az iráslap szabálytalan

VII DIEBVS XV P^AEL FÍl farf töredékéé 0,20— 0,50; vastag 0,15. A betűk : 0,06.

ANVS V E T - L É G * II A D PATR Lelhely. Találták Tétényben; Provaéniéek kőmives kőkerí­

tésébe került, de a tulajdonos 1873-ban, Károly János esperes
T • M L IA D O M T I N A ' M 1 R '
közvetítésére a m. n. múzeumnak ajándékozta.
FI LI o- D V L C I S S I M o FACI E
Észrevétel. A különben igen rósz, likacsos kőnek alakos
NDVM C V R A V E R V I Í része lándzsát tartó lovast mutat.
O lv a s á s : F e lí r á s : O lv a s á s :

Diis l. MEMORIAE Quondam Publii AELii FIRMINI Manibus 1 TERSO P R E C I O TERSO PRECIO
2. QVI V IX IT ANNis VIII, MENSIBVS 2 N I S F SCORDI SCvs NIS Filius SCORDISCVS
s. VII, DIEBVS XV, Publius AELius FIRMINI
EQVES ALAE FRO EQVES ALAE FROntonianae
4. ANVS VETeranus LEGionis 11« ADiutricis PATER
i- T V R L O B A S I N I A TVRma LOBASINI A
5. ET AELIA DOMITINA MATER
6. FILIO DVLCISSIMO FACIE s. R CVS A N XX Rmorum CVStos, ANnorum X X ... (sti-
pendiorum)
7. NDVM CVRAVERVNT. e. X V I // // ///

Irodalom. R omer kéziratában és Arch. közi. IV. (1864) 56.1. Irodalom. Paúr Iván közlése után M ommsen, i. m. 3400.

M ommsen , i. m. 3376. sz. a. Arch. köziem. I. 225.

Jegyzet. Plinius a SCORDISCVS-okat Alsó-Pannonia népei
J e l z e t . DOMITINVS RAVDOMAEI Filius-t említ egy csák-
közé számította. (L. 2., 25., 148.) — Ptolemaeus pedig 2., 15., 3.
vári kő, 1. B akony 59. lapján és M ommsen, i. m. 3366. sz. a. —
E gy másik Vörös-Berényben (Veszprém m.) volt a Jezsuiták
szőllejében. mely XXV éves DOMITENVS-t emleget. M ommsen, i.
m. 4144. sz. a. 377. Szám.

CRISPIXIAXVS szárnybell lovasnak nevét viselő síremlék töredéke.

375. Szám. (VL fejezet. 163. sz. után.) Tiéretek. Hosszabb oldal 0 47; alsó szélessége 0.445: vastag. 0,75.

AELIVS MESSIVS-nak, neje, INGESTA síremléket emel.

Lelliely. Pátv (Pest megye) „fökut aljai“ dűlőben. A m. n.
múzeumnak ajándékozta Várady József udv. tanácsos 1873.
Tiéretek. Egész mag. 0,40; szél. 0,51; a felirattábla mag. 0.25; november 12-én.
széL 0,41. A betűk mag. 0,035—0,030.
Észrevétel. Az emléknek, mely alakok nélküli, mindjárt
Lelhely. Találták az edénypiaczon Pécsett, ugyanazon az ormozat alatti felírásból mintegy harmada van meg.
házban, melynek alapjában, mint Haas Mihály „Baranya** czimfi
F e li r is : O lv a s á s :
munkája 226. lapján említi, mozaik padlóra is akadtak. Azon
házban jelenleg Troli Ferencz éneklő kanonok úr lakik, össze- D Diis [Manibus]
irási száma : káptalan utcza, 1. szám. E követ a pécsi székes­ i - C R I S P I N I A N CRISPINIANus . . .
káptalan ajándékozta a m. n. múzeumnak. 2. R I S E Q A L E I I RIS EQues ALaE II
Észrevétel. A töredékes emlék három darabból áll, t. i. a 3. V I X I T A i V IX IT ANnis . . . .
tekercset tartó férfi alakjából, az illetszert tartó nőből, és az
Írásos táblából. A törés régi, valamint azon mészréteg is, mely
rajta van. A betűk közt a véső sorvonalai tűnnek f e l; a D M
betűk, valamint a 2-dik sor E és I-je a keretben állanak. 378. Szám. (VI. fejezet. 171. sz. után.)

F e lí r á s : O lv a s á s : Slrkőtöredék P . AEL. C . . . és APOLLÓN . . . nevekkel.

Tiéretek. Magass. 0,76; szól. 0,65— 0,70; vastags. 0,22. Betűk:

D M Diis Manibus
0,08—0,06.
1. vELIO AESSIO ^ T AELIO MESSIO VETerano
Lelhely. O-Buda. Pnreder Ferenrz konyha ajtaja előtt
2. EX PR^T ALXLAVI EX PRAETorio ANnorum LX találtam; a tulajdonos Lonmitzi Endre városkapitány úr szives
3. A I N G E N V A A INGENVA FL A YI közbenjárása folytán ajándékozta deezember 11-én 1873. a m.
4. CO N1V GI P I E CONIVGI PIE nemzeti múzeumnak.
Észrevételek. A kőnek jobb oldala felső részében épen
s. N T I S S I M O PO NTISSIMO PO
megvan; a keretet oszlop teszi és gyöngyfüzér diszitmény. Az
e. S V I T H *S *E SVIT. Hic Situ* Est.
iráslapnak egyharmada elveszett.
Irodalom. Jegyzeteim közt; magam másoltam Pécsett. F e lír á s : O lv a s á s :
MoMMSEN-nek elküldte P etrovich F erencz , pécsi lyceumi
1. D P AEL CO Diis Pnblio AELio CC. . . [Manibus]
tanár, lásd i. m. 6453. sz. a. a pótlék közt.
2. L I N A R I LINARI
Jegyzetek. A második sorban az ALX nehézséget támaszt.
3. M 1L LÉG 1/1/ MILiti LKGionis I [ l « ADIutr. ANN .
Mommsen, ki ezt olvassa : AELIO MESSIO VI X IT A T N— X
LAV, e helyet igy magyarázza : A • LXX • F L A V IA ----; azonban 4. STIP XXII STIPendiorum XXII . . XXXX?J

a fenebbi olvasás az első és második sorban biztosabb. A szokat­ 5. APOLLÓI * APOLLONius vagy . . i a ..............
lan összevonást csak igy vélem helyes értelemmel föloldhatónak. 6. • Pl • . . Plentissim . . .

V.
 159

379. Szám. É s z r e v é t e l e k . E töredék egész bal széléből hiányzik ne­

hány betű ; jobbra kettős fülü edényből szölötö emelkedik,
MARCYS RESTITVTIAXYS és családjának síremlék-töredéke.
melyen jobbról 3 fü rt balról 2 levél van ábrázolva; felül szo­
Méretek. Egész mag. 0,70; széless. 0.76; vastags. 0,06— 0,12: kott helyen három alak látható, melyeknek legnagyobbikán a
legnagyobb mag. 0,36; szél. 0,60. Betűk mag. 0,03; D és M mag. 0,045.
fő hiányzik. A keskeny kép keretén belül balra két kutya fut.
L e ih e ly . Találták 1804. előtt néhány évvel Pécsett a püs­
pöki várban; befalazták a püspöki könyvtár előszobájába; F e lí r á s :
1873-ban méltóságos Kovács Zsigmond püspök ajándékozta a
m. n. múzeumnak. 1. C E S E R N F I R M I L L
Észrevételek. E töredék legfelső része három alakból csak 2. V F S I B I I-iM A R L V C I L
a balra esőt mutatja egészen, ki szörcsiptetőt, volsella-t látszik tar- j
3. A N O C O N I N X L I I I I I
tani, a mellette álló bullát mutat; — a középső osztályban j
a gyakran előforduló vadászati állatok kettesével jobbra balra 4. M A R C L V C I D O • FI L N-
futnak. A felirásos rész valószinüleg csak felét teszi az ép táblá- | ®ic 5. X L 'E ’ M A R C F IR M I N I N
nak, mely a jobbik alsó oldalon többet van sértve, mint a balon.
e. MIL N X X V U T V L P SI /
F e lí r á s :
7. L V C IO C N D P L E G II A D
D M
1. x
M RESTITVTIANO P D F N L XX v- 8- Tj/VLP’P R O C L I N E ’NIRI' T:
2. SEP •V R S I N l •VI VE P P ' E' M •V R S O • MI L •. L V C IE -l'M R iV L IN O -N V l
3. L E G - l i r i T A L I C E D F A N X X V T M A R 10. N E P O T I B V S -
4. A Q V I L I N E D F - N X X X ’ V T i * M A R C O T o
5. a n x fratribvs item sv O lv a s á s :

6. // A C V A ' O P T I I ' T ' A E L 1. CESERNia FIRMILLa

2. Viva Fecit SIBI ET Marcio LVCIdi
3. ANO CONIugi ANnorum XLIIII ET
1. Marco RESTITVTIANO Patri DeFuncto ANnorum LXXV,
4. MARCio LVCIDO Filio ANnorum
2. SEPtimiae VRSINaE VIVaE Parentibus Pientissimis ET Marco VRSO
M ILiti sic s. XL. ET MARCio FIRMINIAno
3. LEGionis I II— ITALICaE DeFuncto ANnorum XXV, ET MARciae (?) e. MILiti ANnorum XXVII. ET VLPio SI A ------
4. AQVILINaE DeFunctae ANnorum XXXV, ET MARcio COTO 7. LVCIO CANDIdato LEGionis 11“ ADiutricis
s. / [defunCTjo ANnorum X, FRATRIBVS, ITEM SV
s. ET VLPiae PROCLINaE NIRI ET
6 SVA OPTIMaE ET A E L . . .
». LVCIaE ET MARco IVLIANO ANnorum VI.
Irodalom. Salagius de statu eccl. Pann. 4. (1780.) 262. 1. io. NEPOTIBVS.
Marinus kézirat és A n \ 52. 1., ki Garampitól kapta.
Koller, Prolegomena 8. 1., II. tábla 1. ábra.
Ir o d a lo m . Salagius, de statu Ecclesiae Pannonicae. 4.
Jankó János, Pécs szab. kir. városnak rövid leírása, Tudom.
(1870) 262.1. — M arinius kéziratában, kapta GARAMPi-tól.
Gyűjt. (1822.) 87.1. ki látta, de alkalmasint a kiadványok nyomán
K oller , Prolegomena 10.1. 2. tábla, 9. ábrán.
közölte.
Jankó Tud. Gyűjt. 1822.1. 88. ki látta, de mégis alkalmasint
Mommsen, i. m. 3309.
J e g y z e t . Hogy a Restittdus-ok Pannóniában éltek, bizonyítja K oller nyomán közlötte.

Schönwisner az e köhez, valamint a többiekhez is, melyeknek M ommsen i. m. 3308. sz. a.

felírásait Koiler e végett hozzá küldötte, irt magyarázatában,
hol GRUTERis-ból 533. 1. 8. sz. alatt és FABRETTi-ből 4. fej. 519.
sz. a. C. Fannius Restitutus-t említ, ki Petovionensis, pettaui volt
és Papiria tribushoz tartozott. — Hogy ezen a helyen a legio Dl.
Italica előfordul, nem jelenti azt, mintha e hadtest Pannóniában
feküdt volna, mert a rómaiaknál divatban volt a messze vidéken
elhaltak hamvait is családjaik sírjainál eltenni, vagy a távolban
nyugvó rokonok neveit a síremlékeken megörökíteni. Különben
a III. legio Italica-nak, melyet Marcus Antoninus állított fel.
R h aetia- és Noricum-ban voltak téli szállásaik.— (L. Koller i. h.)
J e g y z e t e k . Koller Passeriust idézve véli, hogy a 8. sor­
ban az elavult NIRI, NVBVI helyett áll. NEPOTIBVS a keretbe
van vésve.
A legiobeli candidatusokról fel kell említenünk, hogy ritkán
fordulnak elő; igy Mommsen a fenebbi kövön kívül, csak a
'3398. számú követ hozza fel, mely Tétényen báró Rudnyánszky
kertjében állt, de elveszett. Orelli-Henzennél egy X • GÉM •
legiobeli candidatus fordul elő. Különben 1. Suetonius Nero 15,
és Amin. Marc. 15. 5.
A családi viszony e kő után ez lenne :

M. Lucidianus, 44. éves, neje Cesernia Firmilla, ennek fivére M.

Firmianus, 27. éves.
380. Szám.
Marcus Lucidus, Ulpius S i... Lucius, neje Ulpia Proclina
CF.SFRMA FIRMILI A-tól maga, férje és rokonai számára emelt 11. éves.
emlékkő. Lucia; Marcus Iulianus.

M é r e t e k . Egész mag. 1.02, szél. 0.56; vastags. 0,15; az iráslap

Marcus Lucidusnak 11 éves kora 40 helyett meg lévén ala­
mag. 0,56: szél. 0.44. Betűk 0,037—0,031.
pítva, nincsen szükség reá, hogy CESERXia FIRMILLA-t igen
L e i h e l y . Találták Pécsett, a püspöki várban, későbben a
korosnak tartsuk, (cf. Koller Proleg. 11. lap.)
püspöki könyvtár előcsarnokában á llt 1873-ban ajándékozta a
m. nemzeti múzeumnak ő mga Kovács Zsigmond pécsi püspök.
40»

N.
 160

383. Szám.

Magánosokra vonatkozó emlékek. M. AYR. ZOSIMYS által neje, ángya, magának és fiának számára
készíttetett emlékkő.

Méretek. A töredék magass. 1 méter; széless. 1,20; vastag­

381. Szám. (Y IIL fejezethez.) sága 0,19. A z iráslap magass. 0,90; széless. 0,82. A betűk: 0,053.
Töredék oroszlánnal, és SCRIBA felirattal. Leihely. Tétény; találták Grisán József 32. számú házá­
ban. Károly János esperes úr közbejárására a nevezett tulajdonos
Méretek. Magas 0,15; széles 0,22. Betűk: O.ois.
azt 1873-ban november 12-én a m. n. múzeumnak átengedte.
L e l h e ly . Szombathely, a Petrédy-féle gyűjteménynyel jött
Észrevétel. Az iráslap fölött még az képes rész oszlopai­
a múzeumba.
F e lírá s : nak nyomai észlelhetők, alul csonkittatott, bár az írásból alig­
ha valami hibázik.
/77 C A - L L / F e lír á s s
fekvő oroszlán;
i- D A E L M A R C E L L A E M
S C R fe A • Ő R T . . . . a. C O N I V G I ' P I E N T V I X I T
Irodalom. Kiadta B itnitz Tud. Gyűjt. (1829) Hl. 56.1. 3- A N ' X V I I I I ' E T ' A E L I jÍ
M ommsen i. m. 4195.
4- V E R A : • S O C R E * V I X I T
5. A N LV T SIBI - V I V S -T - sic
382. Szám. (VILI. fejezetbe tartozók.) e. A V R M A G N I A N O F H

AVRELIYS RESPECTYS magának és családjának síremléket emel. 7- S V O • M A R •A V R • Z O S Í M V S

s. P O S V I T
Méretek. A sirtábla-töredék magassága 0,60; hossza 1,39.
B etű k: 0,06. 9- S I Q V I • H V I C T I T V L O
Leihely. Gyermel Komárom megyében. Várady Jósef ud­ io. M A N V S ' I N T V L E R I T
vari tanácsos szives közbenjárására a m. n. múzeumnak 1873. n- E X T R A B O N O S M O R S
november havában ajándékozta Dr. Vásárhelyi Imre, Szomoron.
i2. O P T O T A L E D O L O R M
Észrevétel. A sajátságos elrendezésű sirtábla egy kősir-
is. T A T . . .
láda eleje; két oldalt a fáklyás gyerekek, vagy paizsidomu
O lv a s á s :
díszítmények helyett 0,475 átmérőjű keretekben, egy-egy férfi
Diis i. AELiae MARCELLAE Manibus
mellképe foglaltatik, kár, hogy a jobb oldalon kivésettnek fele
J. CONIVGI PIENTissimae, VIX IT
hiányzik.
F e lí r á s : 3. ANnos X VIIII. ET AELIAE
D M 4. VERAE SOCRaE, V IX IT
s. ANnos LV. ET SIBI VIVuS, ET
1- A V R R E S P E C T V S
«. AVRelio MAGNIANO FILio
2- V I V V S ET S I S I V N C O N
7. SVO MARcus AVRelius ZOSIMVS
s. V I V E E T DER V O N I í
8. POSVIT.
i- V I X A N L V E T V A L E N f A többi olvasása világos, az utolsó sor valószínűleg PATiatur.
s. N O F A N * ET T R O V C E
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. 3403.
e. T I M R V S F V I X N V E T O P
7. T I M O F V I X N ET SISIVE
8. V I X N XVI I I V I V S SIBI E T s V s F 384. Szám.
Az o ld a lo n : Töredéke a T V L L IY S FLOREXTIXYS és MARCIA A G R IP PIN A által
férfi M Y.P V A .E N férfi rokonaik számára emelt kőnek.
mellkép VALES TIN mellkép
Méretek. Mostani magassága 0,49; szélessége 0,28. Betűk
vs 0,03— 0,026.
O lv a s á s :
Leihely. Szombathely; a Petrédy-féle gyöjteménynyel a
Diis Manibus
magyar nemzeti múzeumba került, de alsó része elveszett.
I. AYRelius RESPECTVS
Észrevétel. A kövön az iráslap fölötti ormozatban nö-
J. V IW S ET SISIVNae CONiugi
3. VIVaE ET DERVONIAE
vénydisz látható, a balra fenmaradt háromszögű téren delfin
«. YIX it ANnis LV, ET V ALE N T I van alkalmazva. A kő granitirozottan volt befestve.
*. NO Filio ANnorum XXX, EV TROVCE F e lí r á s :
«. TIMARVS Filius V IX it ANnis XXV, ET OP
i. TIMO Filio V IX it ANnis XXX ET SISIVnaE
*• T V L* F L O R E *
>• f N V S - I ’ M A R
8. V IX it ANnis X V III VIVuS SIBI ET SVIS Fecit.
Az o ld a lo n : s. R Í ’ P I N A
Marcus VLPius VALEN-
VALEnS T IN Irodalom. Köppen ex schedis Schneiderii.
VS. H aliczkt Tudom. Gyűjt. (1823) XI. 15. 1.
B itn itz u . o. (1824) I. 79. 1. és 1829. Hl. 60. 1.
Irodalom. Komeb Arch. közi. IV. köt. (1864) 52. 1. a be­
Mom.mskn i. m. 4213. sz. a .; de ő a múzeumban már csak a
küldött jelentés nyomán.
H ampel József a kő látása után, beküldte MovusEN-nek, ki három első sort látta, meglehet, hogy mig a kövek a régi lomtár­
i. m. 3659. sz. a. kiadta. ban egymásra voltak halmazva, alsó része elveszett. Egyébiránt
a felírás kiegészítése ez :
 3- CIA K ............... 387. Szám.
*■ T T V L F L O R E N Töredék barbar nevekkel.
s. T IN A V F SI - rE
Méretek. Egész magass. 1.58; széless. 0,92. Az alakos résznek
«• T V L F L O k A ® magassága 0,72; az oszlopok közti tér 0,65.
7. A N IX T M A R Leihely. Tétény, előbb báró Rudnyánszky kertjében, ké­
a. CIO SA TVRNI sőbben a kolostor udvarában. Pacassi-Horváth Anna bárónő
ajándékozta 1873. november havában a m. n. múzeumnak.
9- NO A N X V I I I -
Észrevétel. A felső, alakokkal ellátott részben jobbra
J e g y z e t . TVLLIA PLORENTINA-ról egy követ közlöttünk barbar öltönyü nő áll, öltözve mint a 212. és 220. sz. alatt leirt
165. sz. a .; talán ama kőemlék is Sabariából való? barbar nők ; jobb kezében almát tart, karján pereczek láthatók,
balra a férj áll, jobbjában serleget tart. — Ezen érdekes alakok
alatt a tor készlete van kivésve, legalul a hajdani fdirásnak első
385. Szám.
sora látható, mely igy hangzik :
AFRAXIYS (?) YRSI-nak síremléke.
ARTIO MILETVM
Méretek. Magass. 1,75; széless. 0,71; vastaga. 0,22. — Az or-
melyhez Mommsen régiebb munkákból ezt csatolja :
mozat mag. 0.24; a képhelyé 0,70; az áldozatdombormöé 0,86; a töre­
dékes feliráslapé 0,44. ARI AN LX DERVA CON
Anyag. Igen varancsos mészkő.
IVX VIVA SIBI ET CO
Leihely. Gyennel. Szomorról beküldte a m. n. múzeumnak
N I V G í’ E T R A I I D V I N
Dr. Vásárhelyi Imre, földbirtokos.
Észrevételek. A felirás igen nehéz olvasásu, mert alatta, IC V R A M I I N T
még egy régibb irás lappang, az egészet durvaság jellemzi. Az Irodalom. \Veszprémi Biogr. Medicorum II. u. 207. —
áldozati asztal katlan alakú, az iráslapnak alsó részét egy balra Katancsich Itiner. Ms. a 1796. és I. A. G. V., I. 445.
álló, nagy kerek paizsu katona foglalja, kihez fölnyergeit lova Jegyzet. A kövön a meglevő első sort : ARTIOiRI
közeledik. IEIVM , és //ARTIOMtN EIVAÍ-nak is lehetne olvasni, a nélkül,
F e lír á s : O lv a s á s : hogy ezen olvasásokért jót lehetne állani.
1. A F F R W I ¥ S AFFRANIVS vagy: N FRAIOS
2. V R S I N I XI T VRSINI VRSI q V1XIT
3. N X X X X X Ű ANnorum X XX XX II ANnos X XXXXII
LVCIYS (A E M D IV S SECYXDIXVS síremlékének töredéke.
J e g y z e t . Az első sorban az V helyén még egy 0 a 2-dik-
Méretek. Egész mag. 0,63; szél. 0,67 ; iráslap legnagyobb mag.
ban VRSI után némely betű látszik; de a rósz, barbar irás 0,38; szél. 0,50. A betűk 0,05— 0,03.
miatt ki nem vehető. Torma barátommal, bár a betűk vörösre Leihely. Találták a püspöki várban Pécsett, fel volt állítva
voltak festve, a véső által tett javítások miatt, határozott ered­ a püspöki könyvtár előszobájában; 1873-ban ajándékozta a m.
ményhez nem jutottunk. n. múzeumnak Kovács Zsigmond püspök úr 5 mga.
Észrevételek. Koller Proleg. 10. 1. azt véli, hogy a II.
tábla 2. ábrája fölé vésett alakok e kőhez tartoznak, azonban,
386. Szám.
ha a feliratos részek oszlopok által befejezett szélességét vész-
PAVLIXYS PRINCEPS fiainak sírkő-töredéke. szűk tekintetbe, azonnal fogjuk látni, hogy a felső rész erre csak
hibából lett alkalmazva. A felirás pontjai mind levélalakuak.
M é r e t e k . Alakja igen rendetlen. Legnagyobb magass. 0,69:
széless. 0,56: vastags. 0,19. Betűk 0,07—0,06. F e lí r * » : O lv a s * »:
L e i h e l y . Találták a tárnoki (Fejér megye) határban az D r M T Diis Manibus
izvori dűlőn, Petro Á(iám földén 1866-ban. Közel István közben­
i. L C i E N SECV Lucio CAENidio SECV
járására a község a felső darabot a múzeumnak dec. 5-én 1873.
a. N D I N O N f e X' NDINO; ANnorum LXX
átküldé; alsó része eltűnt.
É s z r e v é t e l . A felirás betűi tisztán láthatók ; a fölötte állt
s. "E • L • C M N * F , r ET Lucio CAFNidiano .
r> r >.*'»
faragvány egészen eltűnt.
F e li r á s : Irodalom. S t u r,ii:s de statu eccl. Pann. TV. 263.
M arinius kézirat, ki GARAMPi-tól kapta.
1. V I A T O R
K oller Prolegomena 10. 1. II. tábla 2. ábra.
2. V I B I V S Jankó Tud. Gyüjtem. (1822) I. 88. K oller nyomán.
8. SI L///NVS Mommsen i. m. 3312. sz. a.
Az elveszett részen ez állott: J e g y z e t . Ha Mommsen olvasása szerint a 3. sorban az
utolsó betű F(ilio), talán helyesebb a CAENIDIANO olvasás
♦- A N 11
CAENIDIO-nál. _________________
s- S E V E R V S A N • I
e. P A V L I N I i P R I N C i P i s 389. Szám.
7- F ilii H ie S iti S unt, P A T E R YLPinsok egy síremlékének töredéke.
8- T itulum M emoriae [posuit].
Méretek. Mag. 0,73; szél. 0,80; vastags. 0,25; iráslap mag.
I r o d a l o m . Közlöttem az Arch. közi. VI. köt. (1866.) 183. 1. 0,45: szél. 0,70. A betűk mag. 0,05— 0,048. — A képlap mag. 0,28.
— M ommsen, i. m. 3373. szám alatt. Leihely. Találták Pécsett a barátok utczájában a 3. számú
házban, a hol a kapusor alatt balról be volt falazva. Ajándékozta
41
 162

ifj. Horváth Antal hadnagy úr közbenjárására 1873-ban a mú­ 392. Szám.

zeumnak Bttlitz Victor bőrkereskedő, és az említett háznak tulaj­ Emléktábla töredék.
donosa.
Észrevétel. A kő felső része egészen hiányzik, alul a far­ Méretek. A töredék magassága 0,15; szélessége 0,10; vastags.
0,02; a horonyos keretnek szélessége 0.05— 0,03. — Betűk 0,014.
kas Romulust és Remust szoptatja.
Anyag. Csillámpala.
F e lír *»: Iielhely. Sabaria; került a múzeumba Petrédy gyűjtemé­
nyével, mint ezt a hátára irt U betű tanúsítja.
1. / v I. Nt O S • * V * Y, P •
a- / m V S P A T V N X L P F e lír *»: 1. A M Z ....

s. V . P - R V O A M'ER FILIS 2. M N I L. . . .
i. DY. E R E S E O R V M 3. L A f N....

Olvasás : 4. I V L I V S . . . .
1. !H ANnOS XXY, V L P
s. I V L I V . . . .
a. IYS PATerculns V ixit Annis XI. P (?) Irodalom. Említve van a Petrédy-féle Elenchusban u)
s. YLP ia RVCA MATER FILIiS alatt : Fragm. 4 cum inscriptionibus. Ezek közül hármat talál­
4. DVLcissimis (?) hERES EORYM. tam, a 4-dik még lappang, vagy elveszett.

Irodalom. K oller , Prolegomena 18. lapon és a XIV'. táblán

a 10. ábra alatt. — J ankó J ános : Tudom. Gyűjt. (1822.) I. 89. L
393. Szám.
K oller nyomán. — M ommsen, i. m. 3311. sz. a.
Jegyzet. Másoltam Pécsett julius 21-én 1872-ben. A Töredék egy síremlékből, melyen Talószinüleg CLAVDIANO fordul elő.

magyarázat kétes, mert a kő maga ügyetlen véső által lett Méretek. Egész mag. 0,60; szél. 0,44; iráslap mag. 0,34; szél
zavarttá. A fenebbi olvasás helyett, mely részben Sch önw is ner - 0,33. A betűk mag. 0,06— 0,05.
től ered, M ommsen az utolsó sorokat igy m agyarázza:............. Lelhely. A pécsi vár, hol 1804 előtt néhány évvel találták.
pater . . . mater fili et hered . eorum. Be volt falazva a püspöki könyvtár előszobájában; 1873-ban mgos
Kovács Zsigmond püspök engedte át a m. n. nemzeti múzeumnak.
Észrevétel. A kőnek csak baloldali felső része van meg, és ez
390. Szám. is annyira hiányos, hogy Schönwisner a Koller-féle Prolegomena-
ban a magyarázatot fölöslegesnek tartja. A pontok r alakúak.
AE LIA SYRA anyjának emel halotti emléket.
F e lír *»: 1. /// •
Méretek. Egész magassága 1,2; szélessége 0,49. A betűk: 0.0SS.
2. // E R ■V ‘ F • S r
I.elhely. Bottá, a .kliszák* nevű, castrum területén. A mú­
zeumnak ajándékozta 1873-ban Kereskényi Gyula érdi lelkész. s. / / - C ' E • C L N
Észrevétel. A kő felül és alúl törött. Az oromnak csak egy *• //// A N O • *E •
része látszik. A képes részen két alak tűnik fel, alattuk a halotti 5. ///// X X V ' E •
áldozat készlete, ezen osztályban kezdődik a
Irodalom. S alagius de statu eccl. Pann. 4. 263. — K oller
F e lí r * » t O lv a s * » : Proleg. p. 10. II. táblán 6. ábra. — J ankó , Tud. Gyűjt. (1822.)
D Diis [Manibus] 1.88. valószínűleg K oller nyomán. — M ommsen, i. m. 3313. sz. a.

1. L SVR A POSV // AELia SVRA POSVit

j. M A T R I • S V i t N M ATRI SVAE Memoria 394. Szám.
3. M T NE ‘ A L A M ET NEIA Liberta.
Szabálytalan töredék.
Jegyzet. Az utolsó sor kétes, bár a betűk tisztán láthatók.
Méretek. A lap vastagsága 0,25—0.85. A betűk 0,4.
Iielhely. Szombathely, Petrédy gyűjteményéből.
391. Szám. F e lír * »: 1. \

Egy síremlék töredéke, CL. XAXIXIA . . . felirattal. 2- A E O R '

3. xM V S '
Méretek. Mag. 0.54: szél. 0.67; az iráslap mag. 0.14: szél. 0,52.
A betűk mag. 0,052— 0.050.
Jegyzet. Fehér márványlap. Talán egy Mommsen, i. m.
Anyag. Pécs-vidéki fehér mészkő. 4216. számával, melyet Varsányi lerajzolt?
I.elhely. Találták Pécsett, a kis-tér 3. számú házában, hol
is az udvarban a kapujárás belső ive fölött volt a falba berakva.
395. Szám.
Ajándékozta ifj. Horváth Antal közbenjárására a n. múzeumnak
Berger Jósef az említett ház tulajdonosa. Kósúly.

Észrevétel. A felírás fölött a kő el van törve, felül áldozó Méretek. Magassága 0,18: a monora felület nagyobb átmérője
alak látható. 0,2; a kisebbiké 0,15. A betűk 0,03.
F e lír *»: Anyag. Fehér márvány.
D I,elhely. Olaszország, honnan Albrecht főherczeg hozta,
CL* M A X I M 1 A f ------ és u m. n. múzeumnak ajándékozta.

Jegyzet. I.áttam és másoltam Pécsett, jul. 28-én 1872-ben. F e lír *»: L F X X

V.
 163

II. FEJEZET.

F É M- ÉS ÜVEGTÁRGYAK.

A) Fémtárgyak. 407. Szám. VTERE, ponczczal mélyedett betűkkel; ezüst

mellkapcson (fibula), a másik oldalán sugaras vonásokkal van
a) G y ű r ű k és m e l l t ű k . diszitve.
396. Szám. (IX. fejezett. 1. és 2. §.)
408. Szám. VTERE FELIX, X VIVAS SER(enus):
AKYAOY (repülő bogár) XHTTI NA, ezüst gyűrű» szintén ezüst mellkapocs.
nyolczszögü vörös jaspiszszal.
Jegyxet. Hasonló felirásu pipereczikkek gyakoriak; igy
A rneth Grold- und Silberdenkmale czimű munkájában aur. 12..
397. Szám. T A M I Titus AMInius 118., 32.1. és M ommsen, i. m. 6016. sz. alatt közöltetik egy Sáros
I O V I IOVI megyei 1790-ben talált arany fibula <í VTERE F E L I X felírással:
T A TA; a másik szintén VTERE FELIX felirásu, alatta VTVASeí jön elő
visszásán; ennek régiségét H uebner kétségbe vonja. — A belgrádi
397*. Szám.*) A N I ME D I MI D I V M MEE. Annuli múzeumban is van egy ezüst m elltű; VTERE FÉLIX Írással.
Jankovich 72. sz. Hamis. R őmer Arch. közi. VI. 167. M ommsen, i. m. 6333. — A jó kivána-
tok példáját találjuk a bécsi csász. múzeumban őrzött, hazánkból
, , „ , COSTANTI
397b. Szám. T W A ANTonius oda került arany mellkapcson is, melynek lehrasa: y j y A g
V A H visszásán, PAVLus
Ez keresztény korszakinak látszik lenni. M ommsen. i. m. 6016. 5.
' 4 PrimiPilus ;
Erdélyből való, 1842-ben vették Kendeffy grófnétól. — Jannsen,
oudh. reiseb. 18. — Mommsen, i. m. 6019. 2. 409. Szám. VTERE (sas) FELIX, kékes onyx, arany fog-
lalmányban. L. Annuli Jankovich 76.
398. Szám. FIDEM CONSTANTINO. Sirmiumból
való; Malisovich János ajándéka.
Cimel. Musei Nat. 139. — Jannsen, oudh. reiseb. 17., a hol 410. Szám. * VALENI & AVG FIDEM, VALEXtl
más hasonló feliratú gyűrűket felsorol. AVGnsto FIDEM. L. Annuli Jankovich 73.
Mommsen, 6019. 1.
411. Szám. 33, ezen visszás betűk, Ceres bal oldalán
399. Szám. ÉPH TOPI KA AH, sárga részből. Annuli állanak egy carneolon, mely uj foglalványba van alkalmazva.
Jank. 13.

400. Szám. * LVCILLA TENET, középen két szorít­ 412. Szám. V, Ceres, IM*1, kőbe vésve. Cim. Mus. Xat. 139.

kozó kéz. Annuli Jankovich, 77. M ommsen, 6021. 5.

413. Szám.
401. Szám. ; fordítva, #. Ann. Jankovich, 24.
floreas Mléretek. A z ezüst szalagnak szélessége 0,004.
Anyag. Ezüst gyűrű.
402. Szám. * M A R C E L L I N A L V G E T , a szavak közt Leihely. Barnaháti puszta, Tolnában. Ajándékozta a n.
fekető kő áll. múzeumnak Kammerer Ernő úr 1873-ban.
I'e lirfts :
403. Szám. * M A R I N I A N E (hangya) VI VAS. Ann. DAT EGERI A - EGET* X C ----
Jank. 75.
Jegyiek Az irás, melynek vonásai idomuak, igen le van­
404. Szám. 1 S O OPPius vagy OPPonius nak koptatva, úgy, hogy csak a JA* FG ... IA FCG XC tisztán
J
.
A
.
V
,r visszásán,
V A L e n s ? ..;
láthatók.
ezüst gyűrű, Kiss Ferencz gyűjteményéből. — Mommsen, i. m.
6019. 16. _____ b) B ro n x la p o e s k a .

414 Szám. (I. fejezet 4. §. 43. sz. után.)

405. Szám. J V J poLYCHRONI, # ; Ó-Szőny, vét-
visszásan, I MO H H MITHRAS-nak szentelt bronz-lapocska (tessera ansata). Ajánlja
tetett 1872. évben. VLP1VS SABIXVS, első segély-legiobeli katona.

406. Szám. SAT VRí' f NVS, SATVRNINV3? # — Ann. Jléretek. Magass. 0.038: az egész széless. 0.066: az oldalt áll<>
Jank. 74. — J anssen , oudh. reiseb. 18. M ommsen , 6019. 9. fülek nélkül való széless. 0.045. Betűk nagysága 0,006—0.004.
Leihely. Vette a muzeum 1873-ban Ráth György gyűjte­
* ) A csillaggal jelöltek gyanúsak, vagy hamisak. ményével.
41*

V*
 -\

Észrevétel. A betűk későbbkoriak. Az első és második d) Pecsétek.

sor közt nagyobb, a felső szélén kisebb lyuk van, melyekkel e
416. Szám. (IX. fejezet. 2. §.)
táblácska valamihez volt szegezve.
Q. MYRCIVS félholdalaku pecsétje.
F e lí r á s :
1. D E O INVIGTo Méretek. Külső átmérője 0,122; a belső 0,09. A lap szélessége
0,03. A betűk 0,02.
2. VLPIVS'S ABI NVS lielhely. 1873-ban vette a m. n. muzeum Ráth György
s. M I I E S L EGI O gyüjteményével.
NI S •P R I M 1 E Észrevétel. A bélyegforma pecsét egészen ép, fölfelé
s. D I V T R I C I S sic homorú és eredeti gyűrűs fogantyújával még el van látva.
Jegyzet. Feltűnő, hogy itten az I. Legio számú betűkkel F e lí r á s : O lva sá s :
van kiirva, és az ADIVTKICIS-ből a kezdő elmaradt. Q ’ MR CIV S (visszásán). Quintus MVRCIVS.

c) S úly. 417. Szám.

Talpalnku bélyeg.
415. Szám. (I. fejezet. 2. §.)
Méretek. Hossza 0,048, legnagyobb széless. 0,015. Betűk 0,08.
EQVETAS, súly. I.elhely. Ráth György gyűjteményével vétetett.
A barnaréz (bronz) tárgyak közt megemlítendő, már csak Észrevétel. A felírás a talpat mindenütt kerítő vonal közt
azért is, mert az Acta Musei Hungarici 297. 1. Haliczky Antal á l l ; füle le van törve. A betűk egyetlenek, hanyatló koriak.
által közlött czikk Enropa szaktudósainak figyelmét ébreszté, FelirA s :
és Cattaneo munkájának, Equejade monumento Antico di bronzo
A F R I C A (visszásán).
nel museo nazionale Cngherese (Milano, 1819.4.) alapul szolgált,
az, EQVETAS felirásu mellszobor, mely a hajdanban egv-
karu mérlegen futó súlyul szolgált, bronzból készült, és ólommal 418. Szám.
van kitöltve. A női főn, a hátra fésült hajzatot szoros, hálózott Keret nélküli bélyeg.
sapka födi, elül félholdat, a fejtetőn pedig a karika nyomait
tünteti fel. Karai meztelenek, hónuk alatt karpereczekkel díszí­ Méretek. Hossza 0,35; szélessége és a betűk magassága is 0,08.
tettek. Nyaka szintén meztelen, melle a váltakon kapcsok által I.elhely. Ráth György gyűjteményével vétetett.
összeszoritott szárnyas tunica födi. A kúp alakulag vékonyodó Észrevétel. Ep, füllel ellátva.
talapzaton a betűk kiállanak. F e lir ft s : O lv a s á s :
Méretek. Magassága 0,27; a monora alap 0,15— 0.09. Betűk:
AV R I B (visszásán). AVRelii B ................. ?
0,04.
vagy AVRIBusV
lielhely. Mitroviczon 1807-ben egy kutban találták; ké­
sőbb a péterváradi parancsnokság irodájába került, végre M ali-
zovirh János diakovári kanonok elkérte püspöke, Mandich Antal 419. Szám.
számára, ki azt 1811-ben József nádor kérésére a m. n. múzeum­ L. CORXELIVS SABINVS bélyege.
nak ajándékozta. 1. Acta Mus. Nat. Hung. I. 295. 1. — Cimelioth.
Mus. Nat. 107. 1. 9. sz. Méretek. Hossza 0,065; szélessége 0.027. Betűk 0,009.
Irodalom. <I kuber leírta 1807. november 21-én; de ezen I . c l h c l y . Ráth György gyűjteményéből való.
leírás kéziratban maradt, mig A rneth Sitzungs-Berichte X XX II. Észrevétel. Igen rendes, jó l fentartott betűs bélyeg a
586. 1. nem közlötte. Előfordul az Act. Mus. Nat. és a Cimelio- gyűrű alakú fogantyún felül, az írással ellenkező irányú cadu-
thecaban a fenebb idézett helyeken. — C attaneo érintett munká­ ceus-forma nyíl van.
jában ;— J annsen oudh. reisb. 20. 1., ki MoMMSEN-nek i. m. 6015. F e lír á s s O lv a s á s :
sz. alatti jegyzete szerint : dubitat de sinceritate, iure fortasse. 1- L' C O R N E L I (visszásán) Lucii CORNELIi
Ha az EQVEIAS-féle olvasást elejtjük, és a lovak istennőjé­
ről ezen esetben lemondunk, a fenebbi emléket a rendeltetésének
2- SABINI Ó SABINI.

megfelelő felírással együtt elfogadhatjuk.

Itt idézek még egy kevesbbé ismert helyet, mely egy, 420. Szám.
1853-ban november elején Berlinben kiadott politikai lapban
megjelent, s melyre Dr. Hampcl József szaktársam által figyel­ ..V ív bronz pecsétnyomó töredék. M ommsen i. m. 6020.11.
meztetve lettem. Az idézet igv szól :
„ Ritschls neu eingegangene Erlauterungschrift altrömischer
Inschriften auf irdenen Schalen gab Herm Gerhard Anlass, 421. Szám.
zu Herrn Ritschls überraschend einleuchtender Deutung eines I M iM V N I S 0 IMMVNIS Officina ?
Accetiae poculum ais Aequitatis poculum (námlich Aequitas Méretek. A bélyeg hossza 0,025; széless. 0,oos.
aequitia, wie nequitia mit nequitas gewechselt habe), auch die Előfordul egy bronz serpenyő nyelén.
von Herrn Ritschl fibersehene Equitas eines bronzenen Kopfes
zu vergleichen, den ein Mailándischer Gelehrter (Cattaneo mun­
káját érti) vormals auf eine vermeintliche Rossgöttin, Equeias 422. Szám. CISONI ólomból készült ülő női szobrocska
gedeutet hatte.“ Úgy látszik, hogy a német tudós Haliczky érte­ hátán. Találták Ó-Szónyön, átengedtem a m. n. múzeumnak.
kezését nem ismerte. M oioisen i. m. 6013.

V.
 ----- 165

B) Üvegedények.

423. Szám.

Xégj'szögii kerekszáju palaczk.

Méretek. Magasság 0,15; oldalai 0,075; szája nyílása 0,053.

K iálló betűk 0,oii— 0,oi4.
Leihely. Szombathely. A Bitnitz-féle gyüjteme'nynyel ke­
rült a m. n. múzeumba.
Észrevétel. A felírás a négyszögü edénynek fenekén van.

F e lir A s : 100 V d

PACCI

Irodalom. B itn itz Tud. Gyűjt. 1821. V ü l 16. — F érussac ,

Bulletino, III. 35. — M ommsen i. m. 6014. 3.

Irodalom. K e n u n Á goston, Szekszárdi régiségek; mely

424. Szám.
munka németül is kijött ezen czirn alatt : Szekszárder Alter-
Ivó csésze. thíimer, Pest 1857.
J e g y z e t e k . A z efféle gyönyörű művészetfi edények ép álla­
J lé r e te k . Magasság 0,12; a díszes karimának átmérője 0,u.
potban ritkák ; a múzeumé is sérült, mi főleg a gyenge betűket
A betűk magassága 0,028; az -oldalaktól elállnak 0,01-nyira. és csinos halakból és cerithium-féle csigákból álló finom talap­
L e l h e l y . Szekszárdon 1845. april 23-án a megyei dolgozó­ zatát tekintve, nem is csoda. — A fenebbi felírás, mely a keresz­
ház alapjai ásatása alkalmával talált kősirban egyéb római tény cultussal van összeköttetésben, mindenütt előfordul ezen
kegyeleti tárgyakkal jött napfényre, és Tolna megye által aján­ edényeken, vasa diatreta-kon. íg y a iVoiwe-in (1725-ből) ez
dékoztatok a m. n. múzeumnak. áll : BIBE .VÍVÁS MVLT oS AN N oS; az 1844-ben Kölnben talál­
tak egyikén ez áll : TTTE Z H Z A I2 KAAOS, a másikon : BIBE
F e lir A s :
MVLTIS A N N IS ; a bécsi császári múzeumban levőn : PIE ZESES
Pálmaág. AGIB . . .. OIMGNI me Z H .. IC áll, görög és latin betűk kiverésével — 1. Kubinyi i. munkáját,
es Mommsen i. m. 1614. sz. a. — A Pallien-nél, Vicus Voclan-
O lv a s á s :
niorum-nál, Trier mellett, talált üveg poháron, mint a Szekszár­
A E ÍB t TGt n O I M E M n i E ZHaalS. din, halakat és serpuliteket látunk. Hasonlítsd Wilmowszky,
Latinul : Liba pastori, bibe, v ive s ! archaeologische Funde in Trier und Umgebung. Trier. (1873.)

III. FEJEZET.

AGYAGNEMÜEK.

hátul látszik. Előtte oltár emelkedik, melyen gömb fekszik, talán

I. Tálcza alakú mézes-lepény-minták. a földet ábrázoló golyó. Az oltár talapzatánál nagy koszorú
látható, melyből fölfelé egy pálmaág nyúlik. Az exergue-féle ki­
sebb szelvényben dudoros paizs hever, oldalt egy-egy lándzsával.
425. Szám. (XI. fejezet. 3. §. 260. száma után.)
F e lir A s : \ I
Jléretek. Külső átmérő 0,172; belső 0,14: karimájának magas­ C T O
sága 0,025; mélysége 0,012. R I A
Iielhcly. Szombathely. Farkas gyűjteményével került a
A V
n. múzeumba.
G V S
Énzrrvétel. A z egész két darabból áll, és két egyenetlen
T I , fordítva. — A karimán szin­
nagyságú szelvényre van osztva. A felsőben a szárnyas Nike
tén fordítva ez áll : DVLC; azaz DVLCia ?
jobbra nézve paizsot tart, melyre stílussal betűket karczol. Elül
fonott és hátúi tekercsbe kötött haja mögött babérkoszorú lát­ Irodalom. Haliczky Tud. Gyűjt. 1823. XI. 12.
ható. Nyaka lánczczal, karjai ékes pereczekkel vannak disze- Janxsen oud’h. reiseber. 22.
sítve. Széke mellett mellvért, mögötte paizs áll, melynek szíjjá M ókusén i. m. 6009. 12. „ego non vidi“ jegyzettel.
42

V.
/ ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~>v

----- 166 —

Jegyzet. Hogy ezen tálacska mézes-pogácsa-siitőnek, mint 428. Szám.

ezt Zrínyi, ne bántsd a magyart, czirnü munkájába 61. 1. nevezi,
kit a rómaiak DVLCIARIYS-nak hittak, tulajdona volt, kivilá- j o N l v ^ az az : nONis IVLiis.
gitik a DYLCia, confect, csemege szóból, melyet a karimán olva­
sunk. Mindazt, mit mézzel készítettek, DVLCIA-nak hivatott, Kiss F erencz gyűjteményével került a múzeumba.
hogy a liszt-gyümölcs és tejből készített lepényektől vagy pogá­ M ommsen, i. m. IH . k ötet 963.1. 7. szám.
csáktól megkülönböztessék. (1. Lambridius Elag. 27. és 32. — M assmann Libellus Aurarius 56. 1. Jegyzetében állítja Janko-
Trebell. Claud. 14.) — Vegetius „de Re Militari111.vn. fejezetében vich levele nyomán, hogy Bitnitznek több cursiv irásu emléke
nem igen hizelgőleg szól a dukütrius-ókról, midőn igy ir : Pisca­ lenne, melyeket fejtegetni kellene. Massmann intézé könyvében
tores, aucupes, dulciarios, linteones omnesque, qui aliquid tra­ Bitnitzhez a kérést, küldené be hozzá e kövek rajzait; milyen
ctasse videntur ad gynaecea pertinens, longe arbitror pellendos eredménynyel, nem tudom.
a castris.
A rómaiak, hanyatló korszakukban, mindent felhasználtak,
hogy császáraiknak hízelegjenek, és a népet, gyakran igen is 429. Szám.
gyarló győzelmeikre figyelmeztessék. A leírthoz hasonló emlék
az, melyet Gruterus Corpus Inscriptionum MXY'IH. lap 7. szám­ Méretek. Magasság 0,26; szélesség? vastagság 0,055. Betűk 0,os.
nál felhoz, hol a VICTORIAE AVGGustorum szavak alatt két Leihely. Ó-Szőny, hol vettem ; átengedtem a m. n. mú­
szárnyas Victoria koszorút tart, melyben DD NN olvasható. zeumnak. Bélyege: L E G I /

A karczolt irás-töredék ez:

426. Szám.
H O C . DI E F EL I C I I I
Mézes-lepény-niinta. S V N T P E R SECVL/ ///
Méretek. A tálacs átmérője felül 0,15; a fenéken 0,10; alul V T E S Q V O R V M // /
0,14; mélysége 0,012; külső oldalának magassága 0,02. NO N ES i l I C i l i i
Leihely. Szombathely, Farkas gyűjteményéből való.
LONGIVS I * //7 ///
Észrevétel. Három darabból áll ezen tálacs, melv külön­
ben egy egészet képez. Itt is két szelvényt látunk, mint a régi Irodalom. Magam kiadtam Arch. közi. VI. (1866.) 157. 1.
érmeken, de az exergue-n semmi irás. A három körtől körülvett — M ommsen, Corp. Inscr. Lat. III. n. (XXVH. fej.) 962. L 6. sz.
jelenet a gladiatori élet egyik magyarázatát mutalja. A küzdők
a szokott sisak nélkül vannak; egyik a földön elterülve jobbjára
támaszkodik, balját pedig kegyelmet kérőleg emeli, a másik bal 430. Szám.
lábával ellenét tiporni készül, jobbjában rövid kardot, balján
dudoros paizsot tart. A z alakok fölött labda, pila, sphaera; Leihely. Ó-Szőny, ajándékoztam a n. múzeumnak. Bélyege:
háromágú villa, fuscina, tridens és egy tőr látszik. ŰAI03J.
F e lírá s : O lva sá s T o rm a s ze rin ti
F e lír á s :
VINCENTI visszásán, hogy a lepényen egyenesen vissza- J_ y LATerculos

adassék. M |- Miile FEcit.

I r o d a l o m . H a l ic zk t Tud. Gyűjt. 1823. XI. 12.
I r o d a l o m . M ommsen, i. m. III. 964. 23. szám.
M ommsen i. m. 6009. 12.

II. Karczolt téglatöredékek. III. B él y e g e s tég lák .

427. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 258. száma után.) I. H A D S E R E G TÉGLÁI.

Leihely. Csurgón (Fejér megyében), találtattak 1850-ben 1, Az egész hadseregbeliek.
azon töredékek, melyeket, bár értelmet nem adnak, fametszvény-
EXERcitus rAXnoniae INFerioris.

431. Szám. (IX. fejezet 3. §. 361. számához.)

EXER P A N INF; Szombathely, Kubinyi Ferencz

ajándéka 1861.
EXR PAN I NF*
EXR PA I NF?
EXR P A N I NF?
. . . ^ P A N I NF*
Leihely. O-Budán a zsidó temetőben, és a hajógyári szige­
ten. — Esztergomban egy emberi lábnyommal; Kömlődön, Tolna
megyében.
I r o d a l o m . Mommsen, Corp. Inscript. Latin. III. ii. X X V R
fejezet 962. lap. 4. sz. a. EXER PN INF.
Leihely. Ó-Budán, Esztergomban. Mitroviczon.

V.
 167

EXER PAN.., és ...P A N INF, a battai váracs- C) A II-dik segély-legiobeliek : LÉG. I I . AD. P. F.

b ó l; ajándékozta 1873-ban Kereskényi Gyula érdi lelkész, ki 434. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 271. 272. számához.)
ottan ásatásokat tett.
I r o d a l o m . M iller, Suppl. Inscript. MS. 21. lat. Magam, a) LÉG I I A D . Batinán Arch. közi. VL 165. M ommsex
Arch. közi. V I. (1866.) 96., de a felírást hibásan adtam. M ommsex, i. m. 3750. sz. a.
i. m. 3749. _________________
Továbbá : Ó-Budán, a hajógyári szigeten, a szeszgyár terü­
letén és Zesc^-nek, a sz.-endrei utczában fekvő házában.
2. A légiók téglái.
A ) Az I-ső segély-legriobeliek : LEO. 1. ADIutrieis.
LÉG II AD; az ó-budai téglavetőn 1869-ben.

432. Szám. (IX. fejezet 266. 267. számához.) L EG ' 11 ' AD; félkörben, az ó-budai szeszgyárnál, 1868.
a) LÉG I A. Ó-Szőnyröl,jegyzeteimből. M ommsex, i. m. 4655. LÉG II VD; az ó-budai szeszgyárnál, 1869.
LÉG I AD; u. o. és Esztergomban, Bánom nevű szőllő- LÉG II A ); Duna-Pentelén, Archaeol. közi. VIL 1866.
ben, 1873. 171. 1.
Pilis-Maróthon, Arch. közi. ül. 165. 1.
LÉG I ‘ A Q ; u. o. Arch.köziem.V III. 186.M ommsen, 4655.

G A I D . • . u. o. visszásán. LÉG II A G; az ó-budai országúton, a szobafestmény

nyomaival.
a A l- L .u .o . „
LÉG II A) ; az ó-budai hajógyári szigeten ;
b) L É G ' I ‘ A D I ' Ex Pentelc ? ubi plures reperiuntur, Miller
Supplem. Inscript. Ms. Mus. Nationalis. 21. Q. Latin. ugyanolyan, csipkézett keretben.
LÉG 1A D I , nagy téglákon. Esztergomban, Bánom nevű L É G I I A ); hasonló, lábnyom alakú, négyszögektől
szőlőben, a téglavető fölött, hol római sirt alkottak volt belőle, környezett keretben; az ó-budai szeszgyárnál.
találták 1873-ban, Primás ő herczegsége ajándéka.
.. . . II VD és LÉG II V . . . ; kikotorva a Dunából
LÉG I Á )I. Ó-Szőny. Arch. közi. VI. 186. 1. M ommsex,
a fürdőszigetnél, 1873-ban.
i. m. 4655.

c) LÉG I A D ’ P - F '; Ó-Szönyböl küldte Bély ú r ; 1. M iller U A II } 1J; lábnyomban.

Suppl. Inscript. Ms. 21. Q. Lat. a nemzeti múzeumban.
(A II 0 3 J; az ó-budai hajógyári szigeten.
LÉG ' I A ' P ' F ' Duna- Fentelörül, M iller, i. m., hol igy
magyarázza: Legio Traiana Auxiliatrix, Pia Felix. — M ommsex,
Q A II C . .; az ó-budai téglavetőn; 1868-ban hoztam
i. m. 4655 9.
be a múzeumba.

LEG' T' A P F ' XJ-Szönyröl hoztam. b) L EG II ADI ; az ó-budai téglagyárnál.

Fövény puszta, Fejér megyében; H aliczky K.I. 1815-ből
EG II ADI; félkörben ; az ó-budai szeszgyárnál.
129. 12. Legio Tertia Antiqua Pia Fidelis-nek olvassa.
1869-ben.
LÉG I O P F. Ó-Szönyröl hoztam.
c) I G A II J3J; az ó-budai szeszgyár területén, a kisebb
d) LÉG + ADI P F ANT; alul karczolva Xim. csatornánál.
Ó -Szönyről való. — Olvasása : Pia Fidelis ANToniniana.
I G A II } I J; u. o. visszás, folyó Írással.
LÉG • I ADI • P • F ANT. Duna-Pentdéröl. M iller ,
Suppl. Inscript. Ms. (1821.) 21. Quarto. IG A II } 3 J ; Ó-Budán a zsidó temetőben.
Jegyzet. Van egy hasonló tégla, melynek bélyege keretelve
vagyon, ez adhatott alkalmat, hogy D esjardins út 267. sz. alatt: d ) L V I I AD P F; csipkézett keret ; Ó-Budán, a
LÉG ■I • ADI • P • F • ANTO-t olvasott. — Különben ezen legio szeszgyárnál, 1868.
téglái Hassziában is fordulnak elő, és a wiesbadeni múzeumban
őriztetnek. (Hasonlitsd M ommsex, i. m. 4655. ; hol a különféle L G II A) P F; Tétényen, cseréptöredék.
változatok előfordulnak.)
L G V II AD E F; csipkézett keret ; az ó-budai
téglavetőn. 1868-ban.
B) A LÉG. I. XORicorum-belIek.
. . o 11 A 3 F ; a keret hosszoldalatait négyszögek
433. Szám. (EX. fejezet. 3. §. 268. számához.)
veszik körül; az ó-budai zsidó temetőben.
F I G V L I N A C V E N S I A N A S t E G I N O R , az az:
FIG V LIN A(») CAVENSIANAS LEGioni* 1“ NORicornm. LÉG II AD P F, török patkó-féle keret közt; az
I . e l h e l y . Rajka (Ragendorf Moson m.), területén találta ó-budai szeszgyár területén, 1868-ban.
más hattal Modrovics János birtokos, és 1871-ben, márczius 3-án LEVI I A D P F; félholdalaku keretben, barbar betűk­
küldte a m. n. múzeumnak. kel ; az ó-budai szeszgyárnál, 1869-ben.
Jegyzet. Ezen legio tégláit: LÉG I NOR bélyeggel találták
Schwechat-nál, 1. Mommsen. i. m. 4655. sz. a. és Mauer-nál, .L V 11 AD A ; félholdalaku keretben, az ó-budai szesz­
Oeling mellett u. o. 5756. gyárnál, 1868-ban.
42*

N.
 LÉG. I I . AD. P. F. Antoniniaua. 441. Szám.
435. Szám. b) . EG V II C P F; LEGio VII* Claudia Pia Fideüs. Ta­
e) LÉG II A) P F A M T ; Ó-Budán, többnyire mészszel láltam a szerbiai Dunaparton, a rami vár alatt. (1. Arch. közi.
födött, az egészen karczok vannak, melyekről Mominsen i. m. VI. (1866) 180. 1.
3750. sz. alatt mondja : cernuntur ductus quidam cursivi. . EG V II C F , töredék ugyanonnan.

LÉG. I I . HADintrix.
436. Szám.
f) LÉG II HAD, csipkézett keretben; az ó-budai hajó­
gyári sziget fürdőjéből való.
| zők; közlöttem az Arch. közi. VI. (1866) 172. 1. — M ommsen
LÉG II HAD; hasonlólag onnan való.
Közlöttem e tégla bélyegét Arch. közi. HL 165. 1. kiadta
Páur nyomán Seidl, Archiv XIII. (1859) és XV. (1856) 296. 1.
Seidl a HAD-ot, azaz HADIVTRIX-ot aspiratióval, ADiutricis
helyett, hamisan HADRIANI-val oldotta meg. — A rneth Mitth.
dér k. k. Comm. 1856. 10.1. és 1857. 165. 1. — S acken pedig
u. o. 1857. 286.1. közük.
Ezen legio tégláiról 1. bővebben : Mommsen i. m. 3750. sz.
D) LÉG. II. ITALica.
437. Szám.
L É G I I IT A .; LEGio H* ITALica keret nélküli mélye­
déit bélyeg, a hattal eastrumban találta Kereskényi Gytda érdi
lelkész, ki is ezen eddig egyedüli, bár több töredéken előforduló
példányt a múzeumnak ajándékozta 1873. november havában.
J e g y z e t . A legio II Italica tégláit többször Noricumban
találják, Pannóniában ritkábbak, hová csak a 4-ik századba jö­
hettek, midőn Noricum és Pannonia egy Dux alatt állottak. Az
egyedüli példány, melyet Schwechatnál Widter talált, tanusitja
hogy a legio II. csak kevés ideig lakta e földet, vagy csak át­
vonulva állitott fel némi építményeket. (1. Mommsen i. m. 4656.
szám és 5757., hol a lorchi, laureacumi hasonló feliratuak elő-
számláltatnak.)
E) LÉG. IU I . Flaria.
438. Szám. (IX. fej. 3. §. 270. számhoz.)
LÉG • ISI F; és
LÉG ■Ilii * F; a leihely ismeretlen. Mommsen azt hiszi
i. m. 3753. sz. a., hogy Moesiából került a múzeumba, minthogy
azonban e téglák be voltak falazva és granitirozva, ilyen em­
lékek pedig Székes-Fejérvárról, vagy Petrédy szombathelyi mú­
zeumából kerültek Pestre, azt gondolom, hogy ezen emlékek
inkább Sabariából. vagy Székes-Fejérvárról, mint Aquincumból
valók.
F) LÉG. TI. Hispanica.
442. Szám.
c) L ÉG V II CLAVDI E
S C MVCATREPP ugyanonnan, a betűk tünede-
i. m. 3624. és 3625. számok alatt közli. MVCATRA nevet lásd,
pótlék 358. sz. a. egy DVPL • ALAE • I • THRACVM kövén.
H) LÉG. X . Gemina Pia Fidelis.
443. Szám.
LÉG ' X ' G ' P ' F ;LEGio X* Gemina Pia Fidelis. Kiss
Ferencz gyűjteményével került a múzeumba; minthogy ezen
téglák leginkább Petronellnél találtatnak, meglehet, hogy ez is
onnan való. (1. M ommsen i. m. 4659.)
L EG X L P F, sic. Olvasás ugyanaz. A hajógyári szi­
getről hoztam.
I) LÉG. X I. Clandia.
444. Szám.
a) LÉG XI G; LEGio XT Gemina, vagy talán Claudia?
(lásd Mommsen i. m. 1142. lapot.) Szőnyről való.
b) . EG XI G P ; lEGio XI* Gemina Pia (fidelis); ó-szőnyi.
c) • G X I P F ; lEGio XT [Gemina] Pia Fidelis. M omm­
sen 4658. sz. a. közli ezen téglákat, bár arról nincsen meg­
győződve, hogy a X l-ik légiót illetik.
K ) LÉG. X I I I . Gemina.
445. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 273. számhoz.)
a) LÉG XI I I G; LEGio XEII* Gemina. Találták Btdcson
a Marosnál. Kiadtam Arch. közi. VII. (1868) 191. 1. — M ommsen
i. m. 1629. sz. a.
L EC X 111 C ; u. a. olvasás, a betűk szabálytalanok, a
bélyeg felső része elmosódva. Találták O-Budán a hajógyári
szigeten.
446. Szám.
b) LÉG X I I I GE

439. Szám. AV C A LL I STRI ; LEGio XIH* GEmina AVrelius

. E W I H; és CALISTRI. Reményi EdeErdélyből hozta múzeumunk számára.
L EVVI . . ; mélyedett betűk ; LEGio VI* Hispanicát kell
itt értenünk; mely a VT ferrata volt. Katancsich ezeket, mint 447. Szám.
Eszéken találtakat hozza fel; meglehet, hogy onnan kerültek
c) LÉG XI I I GÉM
gyűjteményünkbe. 0- Mommsen i. m. 3754. sz.)
AVR^GODES Csanádról (Torontói m.) való; aján­
dékozta a múzeumnak Martzinkei Elek. (1. a 273-ik számot.)
G) LÉG. VII. CLaudia Pia Fidelis.
440. Szám.
448. Szám.
a) L EG V11 C L ; LEGio vn* CLaudia. Kosztolárzon, (Colo­
nia Viminacium) Szerviában találtam és adtam a múzeumnak. d ) G I I IX GÉL visszásán, azaz :LEGio XIII* Gém
Kiadtam Arch. közi. VL 172. 1. — Kanitz Mitth. dér Cen­ NEM R V A AVRelins Mén
tral Comm. xn. (1867) 52. 1. u. a. Serbien (1868) 13. 410. H É D I M sic MIDER vagy jobban ANDER.
412.11. — Mommsen i. m. 1024. és 6324. sz a. M ommsen, i. m. 1629. 17.
 169

449. Szám. c) COH TV E P; u. o.

e) LÉG XI I I GE azaz: LEGio X III* GEmina d) COH I VE P NT, COHors I* VLPia Pannoniorum AN-
Toniniana; és
...... r E N T I A ... CENTIA.
hasonló; a lapra /MO van karczolva. O-Budán találtatott.

450. Szám.
f) LÉG XI X GE sic, helyes olvasása: LEGio X III* GEmina C) COHors I I I . Brittonuni.

C VL P FRONT (füles bélyeg) Caius VLPins FRONTo. 454. Szám. (IX. fejezet 3. §. 277. számhoz.)
L. M ommsen , i. m. 1629. sz. 24.
Ezeu téglákat b, d, e, f, Reményi Ede úr, mint erdélyi hozo­
COH I I I B ’> COHors n i * Brittonum vagy Brittan-
norum-ot olvas D esjardins úr, ki e bélyeget igy adja: COH HI BR.
mányát adta át a múzeumnak, 1873. september havában.
A Xni-ik legio tégláiról 1. bővebben M ommsen i. munkáját
Jegy zet. E tégla Adonyról való ; K atancsich I. A. G. V., I.
429. maga látta, látta M ommsen is, L m. 3760. sz. a., de olvasását
1629. sz. a.
kétesnek tartja. — A B , igy mint áll, Batavorum, Breucorum,
Belgaram-mal lenne feloldható; ha az adonyi kő, Mommsen *180.
451. Szám.
sz. a. az i. munkában nem hamis, és a COH • H l • BAT • VLP •
3. Csapatok (Cohorsok) téglái. elfogadható. Mig biztosbat nem lelünk, talán mégis a COH • III ’
Batavorum olvasást tarthatnék meg, mert a többit BR-rel kellett
a) Szám nélküli COHORS. volnar öviditeni.
a) C H O ; olvasd CoHOrs, ezen rövidités CHors COHORS
helyett nem ritka, 1. Zell, Hdb. dér rom. Epigraphik, II. 61.1. D) COHors V II. BReucornm AXtoniniana és SEYERiana.

b) C H O R ; éktégla. 455. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 274—276. számhoz.)

c) C H 0 R T IS , csipkézett keretben ; az ó-budai hajógyári a) COH V II BR A N ; COHors YII* BReueorum ANtoni-

szigeten. niana; az ó-budai hajógyári szigeten.

CHORTI2, C 0 H v II A N ; u. o. behoztam 1873-ban.

CHORTE: COH V II • BR •A N ; u. o. és 1848-ban beküldve a
d) C H R t s , csipkézett keretben, az ó-budai hajógyári szigeten. transaquincumi castellumból a sánczolás alkalmával Klauzál
őrnagytól.
e) C O H O H T I , e'8 C O H O R T I .
C O H * V I I * B R A N ; a hajógyári szigetről.
f ) 8 I T R O H D , u. o.
COH V II BR A N ; u. o.
g) 8 I T R O H O D , u. o.
I r o d a l o m . Közlöttem Arch. Köziem. Yl. (1866.)
CoH V II BR AV; u. o.
S eid l , Arch. österr. Geschichtsquellen X III. (1854), XV. (1856).
... V I I B R A H ; Ó-Szőnyről, és az ó-budai hajógyári
szigetről.
S acken , Mittheil. dér CComm. 1856. 256.
M ommsen, i. m. 3758. szám a. COH A II B R . . . ; kikotorva a fürdő-zátonyon, 1873.
b) C O H V I I B R A V T , igen barbar betűkkel; találták
az ó-budai hajógyári szigeten. Haliczkv 1815-iki kéziratában
b) Számmal ellátott cohorsok bélyegei. egyet leír, mint Mitrovitzról valót, és COH VTI BRittanica
A) COHors 1. Thracam Germanica. ANTiqua val magyarázza.
c ) COH V IIB R A N ; az ó-budai hajógyári -szigeten.
452. Szám.
Talán ez adott alkalmat a 281-iki COHors YIH* MAVrorum-
CHO I T G , CoHOrs I* Thracum Germanica.
féle olvasásra. Ezekről lásd M ommsen i. m. 3757. sz. a.
Leltem a fxtraesi pusztán a római castrumban, 1872-ben, a
hol a talált mérfoldjelző is ugyanazon Cohors-tól emeltetett.
COH V II BR SEVER; COHors VII* BReueorum
SEVERiana. Az ó-budai szeszgyár területén 1869. és Ó-Budán egy
(L. fenebb a 98. szám alatti A követ.) — Hasonlítsd M ommsen
sirban. A z előbbieknél ritkábbak. A múzeumban csak 2 példány
Dipl. X L V I. i. m. II. kötet 888.1. és a 3728. számot, hol a pentelei
van. (L . tőlem Arch. Értesítőben, I. (1869) 65. 1.) M ommsen i.
mérfoldoszlopon alkalmasint: a MAXIMIS után COH I TH G
MAXIM IÁN A-1 kell olvasni, és azt Maximinus és Maximus császá­ m. 6472.
roknak tulajdonitanunk.
E) COHors ( X ) MAVrornm.

456. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 281. számhoz.)

B) COHors I. VLPia Pannoniorum.
CHO (x) M. . ;
453. Szám. (IX. fejezet 3. §. 279. 280. számhoz.)
CHO [ X] M A . .,
a) C O H I V E P, COHors I* VLPia Pannoniorum. CHO ( x ) MÁV,
Ó-Budán és Eszteryomban találtam; kiadtam Arch. köziem. C O H ( X ) . . ., COHors Milliaria Maurorum; a battai
IV. 58. 6. 102., de Cohors IV BReucorum-nak olvasva, mint ezt sánezokban tett ásatás eredményeivel ajándékozta ezen ekkorig
H áuflek is, Skizzen 2, 4, 3. 30. tette. — S e id l Arch. XV. 298., egyedüli bélyegeket Kereskényi Gyula érdi lelkész úr, 1873.
és S acken , Mitth. der CC. 1857., 165. és 286.11.. valamint S acken Ezen cohors kövei Ó-Budán és Battan fordulnak elő. (L. M ommsen
és K e nn ek Catalogusuk 99. 1. egészen másképen olvasták. i. m. 1152.1. Milliaria Maurorum alatt.)
b) COH I V. . . ; az ó-budai hajógyárban.
43
 170

4. Egyes vezérek és parancsnokok téglái. *) 459. Szám.

457. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 262. és 263. számához.) 3) . . . . X AD l l P V
talán . . . . duX AD Locos Limitaneos Pannoniae Valeriae.
a) . . . DVS V P D V X ____ Lelhely. A pesti Viza-tanya (Hausenfang) nevű földeken.
Lelhely. Verőczén a Dunaparton álló római hidfőféle vá- Irodalom. Mommsen i. h.; a fenebbi olvasást 5 állitotta
racsnak, a vörös keresztnél lelhető, fal töredékei közt. fel; hasonl. Novell. Theodos. II. tit. 24.
E R I 9 E ........ . . . A P l V P. . . .
F R E ----- Párkányos téglán; találták Ó-Budán 1868-ban.
A Szobb ellenében álló és Basaharcznál elterjedő tornyokból.

b) ... 1^ERID ....... 460. Szám. (IX. fejezet. 3. §. 283. számhoz.)

/RIGERIDV' / V P DVX A P VAL 4) F e lí r á s : i. A P VA L E M T I FII T P, sic ; egész bélyeg;
O lv a s á s :
2. A P V A L E ........
FRIGERIDVS V ir Perfectissimus Dux Armaturarum Provinciae, vagy
Pannoniae VALeriae.
3. ____________L E F I T " ___
A z ó-budai téglagyárnál.
.. ALEkíTI IFI I .. .sic
5. A P V A L E N T I N I T . .
FR .. e. A P -V A L E N T I N I T R
Dunakesz ellenében, a sz.-endrei szigeten álló várból. —
Kis-Czellnél a téglavetőn. O lv a s á s i APpii VALE N T IN I TRibuni.

Lelhely. <>-Budán, az „Aquincum14nevű téglavetőn; Leyen-

. . . I DV S V P
thal mérnök küldeménye.
Duna-Pentelénél találtam 1872-ben.
Irodalom. Iíomer Arch. Értesítő, H. (1870) 96. L
....vrlVSVPI.... u.o. M ommsen i. m. 6464. sz. a.
Irodalom. L. tőlem Arch. köziem. VI. 176. és M ommsen
i. m. 3764. sz. a. hol vallja, hogy a P VAL előtti A-t nem érti,
461. Szám. (284—285. szám után.)
— quid significet, non perspicio. Desjardins azt DVX ARMA-
TVRARVM PROVINCIAE-vel magyarázza. F e lírá s i O lv a s á s :

5) C A R I S • TRB CARISii TRiBuni.

c) FRI GERI DVS V P DVX A P V A l + N .
Párkányos tégla töredékén.
Lelhely. Hosszúréten, Verőczével szemközt a sz.-endrei
Lelhely. Aquincum nevű téglavető. szigeten, és a szobbi erődben.
Irodalom. Mommsen i. m. 3766. sz.
O lv a s á s :
FRIGERIDVS Vir Perfectissimus D V X Armaturarum Provinciae Valeriae
INferioris ? 462. Szám.
F e lírá s s O lv a s á s :
FRI GERI DVS VR DVX A P V A l + N. 6) L V P I C I N I T R B LVPICINI TRiBuni.
Szintén párkány tégla töredék az Aquincum nevű téglavetőből.
LVP*CI NI TRB
--- I ' DVX A P VAL FN? Leihely ismeretlen: alkal­ LV P I C I I ........
masint az ó-budai téglagyár. . . . I N I TRB,
. . . F Pl Cl I P T sic
. . . P l C I l o ?
458. Szám.
I.el hely. Balhavár, Váczczal szemközt; Hosszúrét, a sz.-
2) TERE V P D endrei szigeten; továbbá Szőnyön és Pilis-Maróthon.
TEREV P D Irodalom. Iíómer, Arch. Köziem. III. 165.
J E R EN-V P D M ommsen, i. m. 3767. sz. — D esjardins űr nem említi.
T E R E N T I V S V P DV X , azaz: TERENTIVS Vir
Perfectissimus DVX.
463. Szám.
Lelhely. Basaharcz, Szobbal szemközt a római monopyr- F e lírá s i O lv a s á s :
giumok romjai közt. — A szobbi római castellnmban; és a 7) a IRT 8MAIDAM J Lucius MA[r]CLAN[u]S TRIBunus.
Pilis-Maróth előtti toronyban a Dunaparton. — Yaszari Kolos, Lelhely. Várdotnbról, Szekszárd mellett hoztam, és aján­
esztergomi tanár ajándéka. dékoztam a n. múzeumnak.
Irodalom. Tud. Gyűjt. 1819. IX. fűzet 112. 1.— R ómek. Irodalom. I.. Mommsen, i. m. 3768.
Arch. köziem. VI. (1865.) 102.1. — Mommsen. i. i. 3762. sz. a.
•I**lí.V*rt. Az armeniai Terentius, mint 311-ben Dux orientis
ettől különbözik. (L. Amm. 27. 12., 10. 16. és Mommsen, i. h.)
5. Erődök téglái.
*) cxen czikk érdekességét kitüntessük, idézzük az ide vonat­
kozó szavakat :
464. Szám. (264. 265. sz.)
„In nonnullis vero tegulis etiam Personae inueniuntur impressae, F e lír á s i O lv a s á s :
quae in Historia romana non memorantur. — Magna proinde attentione
interpretari opus est, ut ex talismodi tegularum inscriptionibus, si non
a) d A V D R A B QYADBVRG, QVADriBVRGinm.
verus, saltim verosimilis sensus eliciatur.“ Miller Suppi. Inscript. Ms. 36.
n to » oi
Beküldte Contraaquincnmból 1848-ban november 28-án
Klauzál őrnagy.

V.
 171

F e lí r á s : O lv a sá s : 470. Szám.
b) aiHQAVP QVADRIBurgium. O F'PIS, OFficina PISani? Szobbról hoztam a muzeum
Lellielj . A pesti vizatanya (Hausenfang), beküldé a telek számára. _________________
tulajdonosa Taschner úr.
471. Szám.
Leírta P áur I v á n Uj Magy. Akad. Értesítő 1857. 227. 1.
II. tábla. I. alak. — M ommsen, i. m. 3371. sz. a. T H F , töredéken mélyedett betűkkel; Szombathelyről
F e lír á s : O lv a s á s : való, Bitnitz múzeumával kapta a nemzeti muzeum. 1. B itnitz
Coll. Ant. Ms. 18. 12. — M ommsen 4690.
c j Q V A R I B V G QVAdRIBVrGium.
QVADRIBVRG
O V A D R I B V R . 472. Szám.
Ezen utolsók Esztergomban találtattak 1873., 1. M athes , Arx T MRIANVS, Titus MARIANVS folyó írás, barbar.
Strigoniensis (1827.) 70. lap. O-Palánkáról hoztam, mint Böhm Lénárt ajándékát; leírtam
Bánon, R o ller . Prolegomena. Tab. 4. Arch. köziem. VI. 1866. 177. — M ommsen i. m. 6285. sz. említ­
vén, hogy SEVERINVS-nak hibásan olvastam.
d) QVADRIBV.
Baracson, Földvár mellett. — Arch. köziem. IV. 57. 1. és VI.
98. 1. Pilis-Maróthon. Arch. köziem. III. 166. 473. Szám.
Ezen változatokról 1. M ommsen, i. m. 3769—3772. számig. Méretek. Szélessége 0,31; hossza 0.4ő: vastag 0,068; a bélyeg
hossza 0,19; szélessége 0,034. Betűk 0,026.
kel hely. KÖndőd-áel szemközt fekvő imsósi félszigeten,
465. és 465*. Szám. (287. sz.)
mely az 1841-iki átvágás után már az ellenkező parthoz csatol-
F e lí r á s : O lv a s á s :
tatott, és jelenleg a római sáncz alatt fekszik. Ajándékozta Dr.
2) A H IT H 1 A V V ALE N TIN A . Novák Sándor Paksról.
Leihely. Páty, fökutaljai dűlő. Észrevétel. A szélén levő jegyen kívül négy helyen kutya
A múzeum kapta ezen feliratú téglát Várady József udvari lábnyomok láthatók. A tégla egészen ép. A bélyeg füles (ansatus).
tanácsostól.
F e lír á s : O F A R N M A X E N T . .A R
3) A I T H 3 0 M I V VINCENTIA.
Jegyzetek. Hasonló bélyegü téglákat OFARNVR SICTNI
Esztergomban, a takarékpénztár épület alapjaiban találták,
MG találtak Győrött és Verőczén; OF A R N BONO M AG Klos-
1. Arch. köziem. IV. 58. 166. 1.
temeuburgnál és Mautem-nél : OF A R N VN N O RI, mit OFficina
Említjük, hogy VINCENTIA feliratú téglákat a pesti trans-
ARgillaceorum N V N N O R Ii-vel magyaráznak. Mitth. dér anthrop.
aquincumi váracs területén is nagyobb számmal találtak.— Irodal­
Gesellsch. in Wien. (1870. 10. sz.) Bajos a magán üzlet valódi
munkban előfordulnak : H a lic zk y 1815-ki kéziratban a .Antiqui-
nevét kitalálni, hacsak idővel más bélyeg nem fordul elő, mely
taten Besehreibung* transaquineumiakat ir le. — M il l e r , A. M. N.
e rejtélyt fel fogja világosítani.
277.1. — H orm a yr , Archív 1820. 572.1. — Tudom. G yűjt 1820. —
P á u r , Magy. Akad. Értesítő. 1857.227. tab. 2. fig. 2. — M athes , Arx
Strigoniensis X III. Tábl. B és 80.1.— Rómer, Arch. köziem. IV. 58.
166. 1. és u. a. munka VI. k. 109.1. — M ommsen, i. m. 3773. sz. a. IV. M é c s e s e k bé ly e ge i.
Jegyzet. Miután a „Notitia Dignitatum44 96. 1. a tribunus
cohortis Vincentiae után épen a tribunus cohortis Quadriborgio
fordul elő, ebből M ommsen i. h. ezt hozza ki, hogy a vincentiai 474. Szám. (IX. fejezet 3. §. 294. száma után.)
castellum maga is Transaquincum táján feküdt. 5E; —
A E L E, kétágú mécsesen.
M
II . M AGÁNOSOK T É G L Á I.
475. Szám.
466. Szám.
AGILIS AGILIS Fecit; Szombathelyen találták, mintá-
C LEPI, talán Caii LEPIdi? egy hővezetőn.
p jával együtt Pestre a Bitnitz-féle múzeummal
lehozatott Előfordul Lövőn, Sziszeken. Zágrábban. B itnitz Coll.
467. Szám. Ant. Ms. 15.1. — M ommsen i. m. 6008.
FIG S A B , FIGulina SABini? — Ó-Budán találták egy
fiitőhelv romjai közt.
q 476. Szám.
Kiadta P áur Arch. közi. I. 223. — Mommsen i. m. 3775. 1.
A N T G R ' S, karczolva. Szombathelyről v a ló ; B itnitz
Coll. Antiq. Ms. 14. 1. 11. sz. a. ANTERVC-nak olvasta, az ottan
468. Szám. 1288—289. számhoz.)
említett felső részén alkalmazott 5 szív pedig öt szivörü szirmú
E X •O F •L- S •I ; — EX OFficina Lucii Savariensis Ionii, tégla­ rózsa. — M ommsen i. m. 6008. 2.
töredéken ; — B itnitz Coll. Antiq. 17. 4. — M ommsen 4693.

477. Szám. (296. sz.)

469. Szám.
F Fecit
L S A E P I, — Lucii SAEPE. Szombathelyről, Bitnitz múzeu­ A P R I O , APRIO, Sopronból való. 1871-ben ajándékozta
mával került gyűjteményünkbe. 1. B itnitz Coll. Antiq. Ms. 18.11. Ehenhörh Ferenrz esperes a múzeumnak.
— M ommsen 4691. ____________
43*
 172

478. Szám. 488. Szám.

0 ® C DESSI, Caii DESSIi; találták az ó-budai szeszgyár

APRI O, A P R I O , 1. M ommsen i. m .6008.5. A z APRIO területén 1870-ben.
feliratú mécsesek Bitnitz és Petrédy múzeumában is fordulnak elő. M ommsen, i. m. 6008. 18. — 6286. Németországban szerteszét
találják. _________________

479. Szám. (297. sz.) 489. Szám.

A T I M E T I , 2 darabban jön elő; nemcsak Olaszország­

D O N A T I , felül álarcz.
|j| M ommsen, i. m. 6008. 19.
ban, de Némethonban és Erdélyben is találják. E gy laibachi
kövön ezt olvassuk : ATIMETVS CONSERvus FECiT. MOMMSEN
i. m. 6475. 490. Szám.
J e g y z e t. Az ATIMOTI-féle olvasás a mécsesre ragasztott F A B , FABii ? FABIANi ? Franczia országi leletek k ö zt:
hibás czéduláról származott, ezen bélyeg a gyűjteményben nem OF FAB, OFficina FABii emlittetik. Schuerm. 2140. 1. F röhn er
található. Inscriptiones terrae coctae Vasorum 1065— 67.

480. Szám.
491. Szám. (1. 307. szám.)
C A P 'N E 1, enyésző bélyeg fekete mécsesen ; van egy kettős
nyomatú is. _________________
FAORe5. Lelték Szombathelyen; B itn ic z , Coll. Ant. Ms.
15. 1. FAORI-t olvasott; Cimel. 164.1.
481. Szám. (L 300. sz.)

C A S , CASsii, találták Szombathelyen. B itn itz Coll. Ant. 492. Szám.

Ms. nem emliti. _________________ F/VOR, FAVOR
F Fecit; Szombathelyről való.
482. Szám. (L. 301. sz.)

CERI ALIS, 493. Szám. (1. 308. szám.)

©
CER1AÉ,
X I LE F ; fordítva, 1. a 308-ik számot.

CERI A
L IS , Az ó-budai szeszgyár területén, 1868. 494. Szám. (1. 309. szám.)

C E R I A L I; B itn itz Coll. Ant. Ms. 15. L — P etrédy Elén- j FESTI; a 9 darab közt vannak, melyek Lövőről és Sop­
S, chus 1829. ronból erednek. L. 309. sz.

495. Szám.
483. Szám.
F L O R E N T ; találták az ó-budai szeszgyár területén
C L O H E L , CLOdius HELvius ? fehér mázos mécsesen, 1868-ban. Németországban FLORENTINVS Fecit-féle mécsesek
Szombathelyről. — Olaszhonból birja a leydeni muzeum. Fröh- találtatnak. F röhner 1110— 12.
ner 1148.

q 484. Szám. 496. Szám. (1. 310. szám.)

C I V N D R A , Caius IVNius DRAco ? a betűk mélyedettek,

o o
FORTIS
választó pontok nélkül. Szombathelyről, B itn itz gyűjteményéből o n .
-------------- ; es
való; kinek Coll. Ant. Ms. 14. lap. 10. szám alatti olvasása
O
helyes. — MoMMSEN-nél Inscript. R. Neapol. Latinae 6308. 19.
FORTI S
C IVN DRAC alakban fordul elő, és több helyen talált mécse­
seken olvasható. Talán ez az, melyet Desjardins tír 302. szám
alatt felhozott. A FORTIS-bélyegű mécsesek hazánkban leggyakoriabbak;
múzeumunk maga 70 darabot bir, melyek leginkább Ó-Budáról
0 485. Szám. (L. 304. sz.) és Szombathelyről valók, de Eszéken és Sziszeken is találhatók-
COMNIS, COMmuNIS. 1. a 304. számot L. 310. sz.

497. Szám.
486. Szám. (1. 305. szám.) F R O N T O ez szombathelyi, B itn icz gyűjteményéből; és

F R O N T O , ez az ó-budai szeszgyár területéről való,

S3DS3HO, megfordítva, CRESCEnS; agyagminta Szom­
F 1869-ben szerezte gyűjteményünk.
bathelyről. — B itn itz Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 15.

498. Szám. (L 310. szám.)

487. Szám.
© §oRTI, ezen hiányos bélyeg vájjon FORTI-hoz számí­
A Ezen jegygyei 2 darab mécses van a múzeumban. tandó-e vagy FRONTINI akart-e lenni-' nem merem meghatározni.
© *_______

V.
 173 -

499. 500. Szám.

M L C,
3 , y D L és G M bélyegek ugyanannyi darabon láthatók.

501. Szám. MVA.

T GELLI, T iti G E LLIi.
• 514. Szám. (L 321. szám.)
M V R R I, Schuermann szerint 3761—62. sz. a. Olaszhon-
502. Szám.
® bán. OFficina MVRRANI, Németországban. 1.
H, Pompejiból való, egy nagyobb és egy kisebb mécsesen; Froebner 1646—53.
Albrecht főherczeg ajándéka.
515. Szám.
IÁ N V A R 503. Szám. N AT O; NATalis Officina; NAT •O. ScHUERMANN-nál 3810
I , e felírás tünedező. Europa nyugatán nem Xormandiában; — NATALIS a leydeni múzeumban, F roehner
ritkák IANVARIVS mécsesei. L. F röhner, i. m. 1162—68. 1674—1675.

516. Szám.
504. Szám. (1. 318. szám.)
O P TAT I ; Szombathelyről, B itnitz gyűjteményéből való ;
I EG I D I , Europa nyugatán nem ritka.
Coll. Ant. Ms. 15. L — M ommsen 6008. 44.
$ _______
505. Szám. (L 292. szám.)
517. Szám.
I N G E N V I L L V S , l.a 292. számot, és M ommsen, i. m. P @ ; és
6539. 2.
518. Szám.
506. Szám.
P HOETASPI ; Pompejiból való, Albrecht főherczeg
IV L I , IV L Ii. Szombathelyről, Farkas gyűjteményéből való. ajándékai.
H a liczky Tud. Gyűjt. 1823. X I. 147.

519. Szám.

507. Szám. I H * 1 lehetne PRImi, PRImani, PRImitivi, PRImuli, PRIsci ?

stb. Szombathelyről való. L. B itnitz i. kéziratában. M ommsen
vLCCPISAO ? — H ogy X = L , számjegy, látni M ommsen, 6008. 4 6 . _____________ ___
i. m. I. INDEX GRAMMATICVS, notae numerales czikk alatt;
vagy Zeli, i. m. II. §. 18. 520. Szám. (1. 327. szám.)

PVLt , sötét zöld mázos mécses, Szombathelyről. Bitnitz

508. Szám. (1. 315. szám.) gyűjteményéből való. _________

L L C, L L C 521. Szám.
T T QFF;
509. Szám.
522. Szám.
L V A kétszeres betűkkel. Q G C, és
o
Q G C. Szombathelyen találták. B itnitz Coll. A n t Ms.
510. Szám. (1. 317. szám.) 15. 1. Q S C olvasással; — Tudom. G yűjt 1821. Vili. 19. 1829.
IIL 52. — N eigebauer Q O C et olvasott. — M ommsen i. m.
LVCI VS F, és 6008. 26. Előjön Nyugat-Europában gyakrabban.
LV Cl VS
F , Szombathelyiek, Petrédy gyűjteményéből valók.
— B itnitz Tud. Gyűjt 1829. III. 52. és Coll. Ant. Ms. 15.1. — 523. Szám.
Sc h e d iis Zeitsehrift IY. 294. Bánon, Eszék mellett—R ómer Arch.
S C A; Sirm ium ból való. H aliczky 1815-ki kéziratban 7.
közi. VI. 171. Eszéken. Vannak Sopronban és a szebeni múzeum­
ban is hasonlók. — Europa nyugati részén gyakoriak. F róhxer 40. — Cimel. Mus. Nat Hungar. 163. 1. hozzá tevén : Scaraban-
i. m. IM S — 1370. ___________
tiae effosa? Mommsen i. m. 6008. 79.

511. Szám. 524. Szám.

M , karczolva, M ommsen 6008. 69. ?. E, a kör szélén.
M ,
r ■\

537. Szám.
9 1 8 sic 525. Szám.
V T ERE FE, VTERE FElix. Szombathelyi. P etrédy
Cl M V , SECVNDinus ? ScHUERMANN-nál van Secundus és
múzeumából való. L. Elenchus Petrédyanus. 1827. 14. d.
\ A S Secundinus i. m. 5024— 5059-ig.

526. Szám. (1. 330. szám.) 538. Szám.

S E X T V S ; találták Szombathelyen. B itn itz Tud. Gyűjt. 33 3 H 3 T V. U. az, u. onnan való. M ommsen szerint
1821. VIII. 19. — U. a. Coll. Ant. Ms. 15.— M ommsen i. m. 6008. evanida, i. h. 1608. 68.
53. Europa nyugatán nem ritka, 1. F roehner i. m. 1982— 1987.

539. Szám.
527. Szám.
Í , XPus, Christus.
S T R O B I L I , lelhelyek: Szombathely, Turn-Severin.
B itn ic z - Coll. Antiqu. Ms. 15.
M ommsen, i. m. 6008. 55. 540. Szám.
Nyugaton többször idéztetik. F röhner , i. m. 2024— 30. H VX
O.
528. Szám. (1. 331. szám.)
L V ER I? kettős bélyeg ; találták Szombathelyen, B itnicz V. Samii edények.
gyűjteményéből való. Vertts mécsei, nyugaton gyakoriak. F röhner
2106— 10.
VASA CRETACEA, vagy úgynevezett arezzoi, és terra sigillata-féle
q q 529. Szám. (1. 332. szám.)
edények bélyegei.
V E T T I. M ommsen, i. m. 6008. 61. V E T T I bélyeget idézi.
^ Németországban F röhner idézi. 2115. sz. a. 541. Szám.
......... T I ? AtimeTI, SexTI. VetTI? Rómer, Arch. közi. VI. 187. AIBIO F, ALBIO Fecit. Találtam a baracsi pusztán
M ommsen, 1608. 67. (Fejér megyében.)
Kiadtam Arch. köziem. VI. (1866.) 165. lapon.
530. Szám. (1. 334. szám.) M ommsen, i. m. 6010. 10.

V I BI , YIBIani. M ommsen, 6008. 62.

Schuermann Capuában, 5702. 542. Szám.

A L B V C I. Ó-Budáról való. vörös tálczatöredék; a betűk

531. Szám. szabályosak, pontokkal végeiken.
V I B I A N I ; Leihelyek: Ó-Szőny és Szombathely. Közlöt-
ték: Rómer, Arch. közi. VI. 158.— B itnicz, Coll. Ant. Ms. 15. 1.
— H aliczky, Farkas gyűjteményéből; Tud. gyűjt., 1823. XI. 147. 543. Szám. (L 295. szám.)
— M ommsen, i. m. 6008. 61.
AMNDVS f , AMANDVS Fecit; találták Ó-Budán, a
szeszgyár területén 1868. Rajta X I alakú karcz látható.
532. Szám. (1. 335. szám.) AMNDVS F. U. o. 1869. évről való. — Arch. Értesitő,
IJ IO T O IV , VICTORIa. 2 különféle bélyeg. I. 68. — M ommsen, L m. 6010. 12. csak AMANDVS-t említ.

533. Szám. (1. 336. szám.)

544. Szám.
VICTORIA. Találták Alcsúthon. A nádor ajándéka.
B O R I L L r / ’ , BORILLI Fecit. Leihelye Ó-Szőny.
— Mommsen, i. m. 31* 283* a VICTORLV-félét hamisnak tartja.
Arch. köziem. IQ. 166.

534. Szám.
545. Szám.
C COR VRS, Caius CORnelius VRSus; lelhely Cuma,
1847-ben került a múzeumba. CA M R ÍM ; vörös-fekete csésze.
Schuermann, L m. 1607.— F röhner, i. m. 2214. Szombathelyről való. L. Múzeumi Jegyzőkönyv 1861. 17. Id.
Kubinvi Ferencz ajándéka.

535. Szám.
V R SV L , VRSVLus. Szombathelyi. B itnicz L ajos és Kiss 546. Szám. (1. 301. szám.)
F erencz gyűjteményében fordult elő.
C E R I S L ' F f CERLALIS Fecit; vörös medenczén felülről
lefelé írva; O-Szőnyön találták, Gangó lelkész úrtól kapván,
536. Szám. ajándékba adtam a múzeumnak 1866-ban.
VRSVLI.

V.
 175

547. Szám. 557 Szám.

C I N N A M I ; visszásán, igy IMANNID; Ságváron (Somogy­ E L E N I V S FEC. Ó-Szönyről 1865. hoztam el ezen
bán) találták; ajándékozta a n. múzeumnak Pribék István vesz­ vörös medenczetöredéket. L. Arch. közi. VI. 158.
prémi kanonok, ez. püspök 1868-ban. L. Arch. Értesítő I. 20. M ommsen, 6010. 83.
Ugyanaz; Pakson (Tolna m.) a szőllökben találták, Gyürky
Antal ajándéka, L Arch. közi. V. (1865.) 77. 1.
Ugyanaz; mélyedéit betűkkel, egy medencze oldalán. 558. Szám. (1. 311. szám.)

G E N I A L I S •F ; vörös csészetöredék. Szombathelyről

548. Szám. (L 303. szám.) való. L. B itnicz , Coll. Antiqu. Ms. 13. 1. 31. sz.

C I M T -V C E N T ; CINTÜ VCENTi; vörös csésze alja, jól G E N I A L I S ; vörös medenezén, mélyedéit, de elmosódott
o l v a s h a t ó . _________________ betűkkel. Ságvárról való Somogybán. Pribék István ez. püspök
ajándéka 1868-ban. _________________
549. Szám.
CI N T V G N ---- CINTVGNatus ? vörös medencze alján; 559. Szám. (1. 557. szám.)
találták az ó-budai szeszgyárnál, 1869-ben. Előfordul a mün­ H11 L 11 ]A I V S ; HELEXIVS ; talán ugyanaz a fent köz­
cheni múzeumban. 1. Mommsen 6010. 62.; úgy szintén London, lőit Elenius-sal. A z ó-budai szeszgyár területéről való.
Mainz és Rheinzabernben.

560. Szám.
550. Szám.
I A N V A ..., IANYArii ? vörös medencze alja ; az ó-budai
C N iE AL lábnyom alakjában; törött lapos csésze fe­
szeszgyár területén szereztem 1868-ban.
nekén. Schuermannál Poitiers-ből CNA3 jön elő. (has. 302. sz.)

561. Szám.
551. Szám.
ING! N V I, IN G E N V I : vörös medenezén.
C ■I P P r M •, Cai IP P I Magistri ? találtam a baracsi pusz­
tán, (Fejér m.). — Arch. közi. IV. (1864) 56. L — M ommsen
6010. 98. 562. Szám.
•C I P P I ' M , vörös csészén; az ó-budai szeszgyár terüle­ M A I A ; vörös csészetöredékbe mélyen nyomva. Az ó-budai
téről való; találták 1868-ban. szeszgyár területéről hoztam 1868-ban.

552. Szám. 563. Szám.

C ' V C C I ' L' L I M ;’ jó karban levő vörös csészén. Szom­ A A A R C E L L I N V - , MARCELLIXVs fecit; barbar. dőlő
bathelyről való. L B itnitz Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 22.1.
betűkkel. Pestmegyei Puszta-Szent-Mihályról való; 1871-ben
CVC... vörös csészén, találták az ó-budai szeszgyár te­ lett beküldve, mint Schiefner János banktiszt ajándéka.
rületén, 1868-ban. _________________

553. Szám. 564. Szám.

C R AgSI A C Vs F ; találták Tolnában barnaháti pusz­ OF VITA. . ; OFficina VTT Alis. Lelték Szombathelyen.
tán. Kammerer Ernő úr ajándéka, 1873. — Ugyanazon bélyeg L. Tud. Gyűjt. 1821. VE. 22. — M ommsen, 1610. 235.
Lorch és Bregenznél fordul elő. 1. Mommsen i. m. 6010. 74. —
Schtermanx Londonban, i. m. 1696. számnál.
565. Szám.

oP Á T E R A T I ® f; vörös tányér alja. Ó-Budáról való;

554. Szám.
cum numo Faustinae, depositum in musaeo Pestinensi. M ommsen.
C V R M IL LV S F , CVRMILLVS Fecit ; vörös csésze tö­ i. m. 6010. 160. 1.
redéken. Szombathelyről való. L. B itnitz, saját gyűjteménye
leírásában Ms. 13. 1. 31. sz. a. 566. Szám. (1. 326. szám.)

PRIMITIVOS F , PRIMITIVOS Fecit; vörös csésze;

555. Szám. szereztem az ó-budai szeszgyár területén 1869-ben. M assmanx
Libellus aurarius-ában 53. lapon állítja, hogy ad Tabemas
D A M IN I M , DA M IXI Magistri ? későbbkori betűkkel,
Rhenanas, Rhein-Zabern sok római edény-égető kemencze volt,
vörös csésze alja. Leihelye szeszgyár, O-Budán.
mint a PRIMITIVoS F, PURVTNCVS — Pervincus — és ABBO
FEcit bélyegek mutalják. (L. 326. sz.)
556. Szám.
D O M I T I V S F ; Romer Arch. közi. VL 187. - Mommsen 567. Szám.
6010. 80.
PRI SCHI M, PRISCIXI Magistri; vörös csésze, vastag
D O M ITI... tálacs, az ó-budai szeszgyár területéről
egyenes betűkkel; az ó-budai szeszgyár területén találták 1869.
való: találták 1868-ban.
44*

V.
 176

568. Szám. 578. Szám. (1. 333. sz.)

R A T II.I T II, R ATILI FEcit; archaicus betűkkel. Az V E R V S F E , VERVS F Ecit ; vörös medencze fenekén,
ó-budai szeszgyár területéről való, találták 1868-ban. a szeszgyár területéről való. 1869.

569. Szám. 579. Szám.

R E S A T V S F I I C , RESATVS FECit. Találták a baracsi V IC TO R IN V S F; találták Ó-Budán a szeszgyár te­
pusztán. — Rómer, Arch. köziem. IV. 57. 1. rületén, 1868.
M ommsen, 6010. 181. 1.
VICTO RINV. és
VICTO R I NVS; u. o. majd folyó betűkkel.
570. Szám. (1. 329. szám.)

S A C I R O o F , SACIRO Fecit ; lapos tálon. Petronellről

való. L. Rómer, Arch. közi. VI. 109. 1. A töredékesek és olvashatlanok közül felhozom még ezeket:

580. Szám.
571. Szám.
. . E A E V E R I , rósz betűk; medencze töredék. A z ó-budai
S A N ... Lelték Baracson Duna-Földvár mellett. M ommsen,
szeszgyárnál találták, 1869.
i. m. 6010. 267.

572. Szám. (L 286. szám.)

581. Szám.
S A T V í Í N 'S ; egy öblöny vagy nagy tál öntő száján.
(L . 286. sz.)
L N I R I N , Lucii N E R IN Ii ; vörös medenczén. A szesz­
gyárnál 1869-ben szereztem.
. . . R N I N V S F, satuRNINVS Fecit; vörös medencze
alján. Az ó-budai szeszgyár területéről való. 1868.
582. Szám.

573. Szám. M A 11Y S , kis csészén.

8ATVR CF, SATYRI vagy SATVRnlni OFficina; vörös
medencze alján; szereztem az ó-budai szeszgyárnál. 1868.
583. Szám.

. .N I L E A , vörös medencze alja ; az ó-budai szeszgyárnál

574. Szám. találták 1868-ban.
T I T T I V S } vörös tálcza alján hátul f van bele kar-
584. Szám.
czolva. A z ó-budai szeszgyár területén szereztem 1869-ben.
...M VPPIN I? kis csészén.

575. Szám.

V R S V S. Contraaquincum területéről való, behozták 1848- 585. Szám.

ban. Mommsen, i. m. 1610. 240. .. M 11 M ? kis csészén. Talán az 559. szám töredéke ?

576. Szám.
586. Szám.
VALENS, egy vörös tálcza alján, a betűk igen finom
.. /O M I N ", csészén.
vonásuak. A szeszgyár területéről való.

577. Szám. 587. Szám.

V K I N V S F , VERINVS Fecit ; szabálytalan, dűlő betűk­ 0 F E N I ; Szombathelyről való. L. B itnitz Coll. Ant. Ms.
kel, vörös tálcza alján jön elő. A szeszgyár területén találták. 12.1. 24. sz.

IV .
T A B E L L A E
AZ ERD É LYB E N
Múzeumunk e becses emlékei a régiségeket kedvelő szak­
férfiak figyelmét már régen felkölték, magyarázatuk sokféle
tudományos vitára adott alkalmat. Massmann, Érdy, Kandler,
Cipariu, Finály foglalkoztak egyesek fejtegetéseivel, míg Momm-
sen páratlan Corpus Inscriptionum Latinarum III. n. kötetében,
többnyire Zangemeister olvasásival, együttesen kiadva találjuk.
Mommsen kérésére magam vittem ki intézetünk e nevezetes
kincsét Berlinbe, hol fényképezték, és a hol lehetett, döntőleg
olvasásukat is közlék.
Desjardins urnák is szándéka volt e viaszos lapokat mun­
kájához csatolni, és a szöveg készitésével engem akart megbizni;
de ezen szokatlan foglalkozást el nem vállaltam, s most is e
táblákat az épebbek rajzaival függelékben, csak mint kiegészítő
részt, Mommsen-Zangemeister nyomán mutatom be olvasó
közönségünknek.
Külsőleg tekintve ezen erdélyi viaszos fakönyvecskék három
hasított fenyőfalapból állanak. A fahasáb t. i., mely a könyv
nagyságával birt, először átfűratott, a szélek egyike megjegyez­
tetett, és ezután három lapra hasították, miáltal a lapok ügy
illettek egymásra, hogy csak azon módon lehetett helyesen össze­
rakni, mint, azok eredetileg egészben megvoltak. Összeállították
úgy, hogy az elsőnek és harmadiknak küllapjai borítékul szolgál­
nak, ugyanazok bellapjai pedig és a középsőnek mind a két lapja
vékony feketés viaszszal van behúzva, melybe az irás bele van
karczolva. Ezen vékony viaszhártyának és a rajta levő karczok-
nak védőül köröskörül a falapon a keret meg van hagyva, és,
hogy a triptychonok fűzve tartathassanak, minden táblának
egyik hosszirányában két lyuk van fúrva, melyre függélyesen
a közepén túl, hol a pecsétek reányomattak, más két lyuk áll,
melyek az előbbiekkel együtt, nentcsak egyik sarkukon, hanem
közepükön való teljes záratásukat is eszközük.
A szövegre nézve a táblák úgy teendők össze, hogy a két
lyuk a hosszoldalon függélyesen álljon a balkéznél, ekkor az
erre függélyesen állott két lyuk a tábla közepén vízszintes fek­
vést nyerend. * )
Valamint a katonai okmányokban a szöveg kétszer fordult
elő, és pedig úgy, hogy az egyik a pecsétekkel a küllapokon
akármikor látható, a másik pedig a 2 lapot összefoglaló sodrony
által zárottan, és a pecsétekkel ellátva megmásíthatlanul meg­
maradt. — Ezen viaszos lapokon kétszeresen előforduló szöveg­
nek is egyedül akkor volt értelme, ha az egyik záratlan maradt,
ndg a másik a pecsétekkel együtt akármikor közelíthető vala.
Ezen czél elérése csak három falappal volt eszközölhető, mint­
hogy a finom viaszhártyát és a rajta levő karczokat beiratlan és
viaszszal be nem vont küllapokkal kellett védeni. De az irás
iránya is más volt, mint a katonai okmányokon. Ezeken t. i. a
külső, egész okmány, a keskenyebb oldal irányát követte, inig a
két bellap a hosszabb oldalával egyenközüen és folytatólag
ugyanazon szöveget tartalmazta. A másik küllapon a hosszabb
oldal irányában a hét tanú neve állott, köztük középeit réz
tolóka által védve a pecsétek voltak alkalmazva.
A hasonló czélt a viaszlapoknál úgy érték el, hogy az I. kül-
lap, melynek közepe nem volt kivájva vagyis kerettel ellátva,
•) A magyarázat könnyebb megérthetne végett legjobb három nyol-
czad lapot egymásra tenni, a jelzett módon átszűrni, és I. II. Ill-mal
ellátni.
177
FEJEZET.
C E R A T A E .
TALÁLT V IA S Z O S L A P O K .
a bellappal hármas fonálból álló kötővel záratott, úgy hogy
ezen fonalak végei a II. tábla hátsó lapjára jutottak. Ezen lap
pedig a ü l. fatáblával szabadon hagyattak, egy külsőleg körül­
tekert és lepecsételt fonallal összeköttetett, és még egy gyolcs-
borítékba tétetett. íg y tekintvén a dolgot, talán nem látszik oly
valószínűtlennek az, mit a találás körülményeiről a tanuk mon­
danak, mint azt Mommsen i. m. 925. lapján a külső kötőről és a
gyolcsboritékról gondolja.
A falapokon az irás egyátalán egyenközü a hosszoldallal.
Az I. küllap mint boríték üres; a bellapon kezdődik az okmány,
mely a Il-ik tábla előlapján végződik. A II. tábla hátlapjának
jobbik felét, czimertanilag véve, az okmány másolata tölti b e ;
ezen irás után következnek egymás alatt a pecsétek és ezek mel­
lett a bal oldalon a tanuk nevei. A IH-ik tábla előlapján van az
okmány másolatának folytatása és vége, mig hátlapja ismét írat­
lan borítéknak használtatik.
Belső foglalatjuk nagyobb részt óvások (cautio-k). kölcsönök,
rabok vevései, házszerzés, bánya-munka bérek, stb. ügyében; a
nélkül azonban, hogy oly hasonlóak lennének szerkezetükre
nézve, mint a katonai okmányok, de még azon történelmileg
érdekes adatokkal sem bimak, mint az említett okmányok. A
római jogtudomány kedvelőinek azonban sok induló pontot
nyújthatnak a vizsgálódásokra és tanulmányozásra. — A tanuk
itt is rendesen hetes számmal jelennek meg, bár vannak óvások,
melyeken csak öt vagy három tanú fordul elő. A tanuk nevei
birtokos esetben vannak írva, de ezek közt olvasunk egyeseket
agnovit, vagy signavit kifejezéssel a nevezőben is.
Mommsen idézett munkájában XXV. különböző okmányt
közöl, melyek többnyire Verespatak környékén 1786— 1791-iki
évig a múlt században, e században pedig 1820. és 1824-ben,
továbbá 1854. és 1855-ben kerültek napvilágra a letty hegyen,
továbbá sz. József, sz. László, és sz. Simon aknaiban.
Eredeti keltezésük Alburnus tnaior, a Pirusták, dalmatiai
népek gyarmata; Karvieretio, Deutara, Immenosum maius, Kar-
tum, és az apulumi Kanabis Legionis A lii. Geminae. Az évekre
nézve tiz könyv 131-ik évtől Krisztus után a 167-ikig kelt,
tizenötnek pedig évszámát nem lehet meghatározni.
A munkások által talált, de nem igen becsült viaszlapok szét-
tépetve, mindenféle viszontagságon mentek át; tulajdonosaikat
gyakran cserélték, mig végre némelyek ismét kiegészíttettek.
A 25 könyvből csak 5 egész; annyiból, t. i. hogy mind a
három táblája megvan; különben többnyire csak egyegy lap
maradt fenn, kevés esetbe kettő.
A 39 táblából van jelenleg:
Pesten 19, köztük kétegészkönyv.
Balázsfalván 10, köztük szintén két egész könyv.
Kolozsvárit 4, a két táblánakkiegészítője Balázsfalván van.
Berlinben 2.
Gyulafehérvárit 1.
Hammersdorfon 1 volt, jelenleg az erdélyi szász-történelmi tár­
sulatnál őrzik.
Azonban a fenmaradt táblák legkevésbike, sajnálattal említ­
jük, ép és egészen megfejthető. Azon körülmény, hogy az anyag
maga, melybe írattak; a hely, a hol találták, t. i. a kénes víz­
állások; végre az értelmetlen zsurolás és egyéb oktalanságok,
okai, hogy e valódi kincsek elrontattak, vagy részből csak
itt-ott néhány szót engednek sejditeni.
45
 178

Mommsen nagyszerű munkájában többnyire photolithogra- I II. A II-dik tábla hátlapja, vagyis a kiilsö okmány eleje.
phiázva hozza e nevezetes lapokat, legalább a pestieket; másokat [LV II. tábla a)].
fametszvény után adja, mig ismét másokat, p. o. Cipariuét csak Descriptum et recognitum L. Vasidi Victo­
egyszerű nyomtatványban közli. A ki e munkában nagy segít­ factum ex libello, qui pro- ^ ris
ségére volt, az a nagy férfiú saját vallomása szerint, a gothai positus erat Albfnrno) maiori ad statio­ mi
könyvtámok Zangemeister. nem Res culi, in quo scrip- C. Secundini Legiti-
E helyen a pestiek közűi az érdekesebbeket adjuk hason­ 5 tum erat id quot i(nfra) sfcriptum) est. Stertini Rustici
másokkal, és a szöveget, a hogy azt Mommsen munkájában talál­ Artemidorus Apolloni magister j», Aéli Piatoris
juk, mint eddig leghívebbet mellékeljük. collegi Iovis Cemeni et Valerius -a Geldonis
Niconis et Offas Menofdi quaesto- [g
res collegi eiusdem § / / / / / / / // // / /
io posito hoc libello publice testantur ^ U lpi Felicis
588. Szám. L V I. és LVÜ. Tábla. ex collegis s(upra) s(criptis) ubi erant Septembris Piatoris
I. Az alburnoi tem etési társulatból való kizáratásuak pél­ hormnfes) L I I I I ,
dánya. 167. ér K r. u. febr. 9-én. ex eis non plus remasisse Alhurfni)
quam quot hornin{es) X V I I : ^
Méretek. A táblák hossza 0,16; szélessége 0,is.
•
l i C l l i c l y . A letty hegyen, Verespaták mellett, 1788-ban újra
IV. A III-dik tábla előlapja, vagyis a külső okmány folytatása.
kinyittatván a bányák, egyik munkás e hármas könyvet találta
[L V II. Tábla b)].
és Kovács Pál bányanagynak átengedte. Kovács sógorának, Lázár
István unitárius püspöknek adta; ennek halála után, 1811-ben a Iulium Ild i quoque commagistrum suum
táblák Sámuel fiának birtokába jöttek ; 1831-ben átmentek ennek 15 ex die magisteri sui non accessisse ad Alburnum neq{ue)
István nevű fiára, kitől Literati Nemes Sámuel megszerezte, és in coilegio : seque eis qui presentes fuerunt ratio­
1835-ben Jankovich Miklósnak 100 frtért eladta. Jankovich nem reddedisse et si quit eorum abuerat redde­
halála után 2000 frtért 1846-ban a m. n. muzeum vette meg. disset sive funeribus, et cautionem suam, in qua
Észrevételek. A példány eléggé ép, és majdnem egészen eis caverat, recepisset: modoque autem neque fu­
olvasható. Felmaradtak azonban egy régibb irás nyomai, melye­ so neraticis sufficerent neque loculum aberet neqfue)
ket az iró elkerülni iparkodott. quisquam ta\m magno tempore dielms qui~]bus legi
O lv a s á s : contine tur convenire voluerint aut confer­
I. Az első tábla beliapja, vagyis a belső okmány előlapja. re funeraticia sive munera :
[LYI. tábla a)]. % •) seque idcirco per hunc libellum publice testantur, ut, si quis
25 defunctus fuerit, ne putet se collegium abere aut
Descriptum et recognitum factum ex libello, qui propositus
cúi eis aliquem petitionem funeris abiturum.
erat Alb(urno) maiori ad statione Rescidi, in quo scriptum erat
Propositus Albfurno) maiori Vidus Febr. imp. L. Aurfelio) Vero I I Ie t
id quod i(n fra ) s(criptum) est.
Quadrato cos. Act(um) M bfum o) maiori.
Artemidorus Apolloni magister collegii Iovis Cemeni et
*
5 Valerius Niconis et Offas Menofili questores collegi eius
I r o d a l o m . M assmann, Libellus aurarius sive tabulae ce­
dem posito hoc libello publice testantur:
ratae etc. Lipsiae (1841) 40 ; és a müncheni : Gelehrte Anzeigen
ex collegio s(upra) sfcripto), ubi erant ho[m\{ines) L I I I I , ex eis
1841. 739. 1. — Massmannhoz e táblákat 1835-ben maga Jan­
non plus kovich vitte Münchenbe.
remasisse ad Alb(urnum) quam quot hfomines) X V I I : Itdium,
De W aillt N atalis, Journal des savants 1841. 555. L hami­
Iu lii quoque saknak tartotta; úgy szintén
commagistrum suum ex die magisteri sui non accessisse
L etronne is i. h. 566.1. kételkedett.
io ad Alburnum neq(ue) in collegio: seque eis qui pre-
Jerney János Tudomány Tár 1842. XII. 293.1. és
sentes fuerunt rationem reddedisse et si quit
Székely János u . o. 1843. az augustusi füzetben védték.
eorum abuerat reddedisse! sive funeribus:
W enzel G usztáv (kit Mommsen Austriacusnak nevez) Schmidl
• Őst. Blatt, für Litt. und Kunst 1844. 2. negyed 44. 1. — és
11. A 11-dik tábla előlapja, vagyis a belső okmány folytatása. Wiener Jahrb. III. köt. (1845) 90. 1. találási történetüket hitele­
síti. — Adták továbbá
[LIY. • tábla b)J. g
H enzen 6087. sz. a. és
et cautionem suam, in qua eis caverat, recepisset:
B runs Font. iur. Rom. Il-ik kiadás 167. 1.
modoque autem neque funeruticis sufficerent
M ommsen, Comm. de collegiis et sodaliciis (1843) 93. L — és
15 neque loculum alberet neque quisquam tam magno
Corp. Inseript. Latin. III. n. 924.1.
tempore diebus, quibus legi continetur, convenire
H uschke, Savigny Zeitschrift für gesch. Reehtswissenschaft
voluerint aut conferre funeraticia sive munera:
Berlin XII. (1845) 173. 1.
seque i[rf] circo per hunc libellum publice testantur,
Jegyietek. Mind a négy Líbia másod irásu; miért is az
ut, si quis defunctus fuerit, ne putet se coUe-
első irás megsemmisítése alkalmával a viasz-réteg lepattogott
20 gium abere aut ab eis aliquem petitio­
annyira, hogy e helyeket ki kellett kerülni, mig másutt p. o. a
nem funeris abiturum.
6. sorban a belső okmánynál a régi irás nyomai miatt az iró
ProjiositHs A lb(um o) maiori V idus Febr. imp. L. Aur(elio) Vero I I I
ezeket átugrotta. így vélekedik Zangemeister. — Részletekben ;
et Quadrato cos.
a 2. sorban a belső okmányban ad statione áll, a külsőben helye­
Act(um) A lb(um o) maiori
sen : stationem; 3. s. b. quod helyett a k. quot; 7. s. b. ex col­
-------------- •
*) Ezen pontok mint a katonai okmányoknál úgy itt is csak a legio helyett k. collegis; 8. s. b. rentasisse ad AIb(unmm) hely.
helyet, nem pedig a valódi távolságokat jelelik. b. remasisse Albur(ni).

K
 179

A tanuk maguk írták neveiket, mint, ezt a különféle vonások­ 590. Szám. L V m . Tábla.
ból látjuk. Több helyen nehéz az olvasás, p. o. az első tanú
neve alatt régi irás nyomai vannak, melyeket Zangemeister AN- III. Adósság-levél. K e lt 162-dik év october 20-án.
TONIVS M AX ' 11S-sal old f e l; az 5-ik tanú neve helyén ez sej- (Mommsen-nél V. Szám.)
dithető : Anton[i]no Pio . . j Ad . . . . s . . . cos (140. év Kr. u.),
mely adat miképen juthatott a tanuknak szánt ezen helyre, ismét M é re t e k . Hossza 0,17; széles 0,083.
uj nehézséget támaszt. L ielh ely . Találták 1855. Verespatakon a Sz.-Katalinról
Alassmann i. m. 145. 1. belső okm. 8. sorában, valamint czimzett bányában, 150° mélységben más táblákkal és egyéb
ugyanazon helyen a külsőben is XII. embert olvasott. tárgyakkal, t. i. mécsesekkel, hajfürtökkel, kanállal, ládával, fa
tállal, szarv pohárral, posztó darabokkal, sat. Ajándékozták
ezeket a pesti múzeumnak Végh János bánya-orvos és Winkler
János. A többi viaszos lap Haynald erdélyi püspök és Cipariu
589. Szám.
balázsfalvi kanonok birtokába került.
II. Kölesön-okmány, k iállitatott 159. év K r. után septem- É s z re v é te l. E két tábla t. L a hármas könyv két első
ber 17-én l táblája három feliratos lappal bir, t. i. I-ször a belokmány kez­
(Mommsen-nél II. Szám.) detével az I. tábla hátsó felén; II-szor a belokmány végével, a II.
tábla előlapján, és III-szor a külokmány kezdetével, és a tanuk
M é r e t e k . Magasság 0,n ; hossza 0,16; vastag 0,008.
neveivel, vagyis a Il-ik tábla hátsó lapjával. .
I . e l l i e l y . Verespatak a Letty-hegy bányájában. Minthogy
e helyen több falapot találtak, és különféle kezeken is átmentek, O lv a s á s :
meglehet, hogy ezen lap nem a 1790-iki évben, hanem az 1854-ik- ©
ben Hába-Sz.-Simonyon találtak közé tartozik. — Minthogy sen­ a) I. X L X , q(ua) d(ie pfetierit), p(robos) r{ecté)
kinek sem jutott eszébe a táblákat tüzetesen megnézni, leírni d(ari) f(ide) rogavit M (iu s )
pedig épen nem tudták, az egyesek lelhelyének meghatározása Alexander, dari f{idé) pfromisit)
nagyon is kétessé válik. Alexander Cari, et se eos X L X , q(ui) s(upra)
É s z r e v é t e le k . E tábla ketté van törve, és mind a két s(cripti) s(unt), mutuos
oldalon be van írva, s igy a hármas-könyvnek közép lapját teszi. numeratos accepisse et debere se dixit.
A tábla írása már a második, és minthogy az elsőnek nyomai E t eorum usuras ex hac die in dies X X X J I
mindenütt látszanak, nehéz meghatározni, a szavak melyikhez 5 dari M { io ) Alexandro ifire) a(d) q(uem) e{«)
tartozzanak. — A bajt nagyobbitja még az is, hogy az I. lapon r(es) pfertinebit) f{ide) rfogavit) hdfius) Alexander,
a viaszhártyából sok lepattogott. — A tanuk közt az 1. 2. és dari flide) p(romisit) Alexander Caricci.
4-ik maguk írták neveiket. — Feltűnő, hogy a szokás ellen a • m
középső tábla előlapjának Írása nem a kötésnél folytattatik, _____ •________________
hanem kinyitható szélénél, és igy az okmány kezdetével ellen­ # ^
©
•
kező irányú, a mit itten a lyukak elhelyezésénél is látni lehet. b) II. In fide sua esse iussit Titius Primitius d(ie) s(upra) s(cripta)
s(ortem)
I. A belső okmány hátsó lapjának maradéka. c(um) tusuris) r(ecte) p(robe) s(ohi)
© Act(um) Alb(urno) maiori X I I I k. Xovembr.
. . . ( Epi)cadus . . r t o r ................................. io Rusticfo) I I et Aquilino c{o)s.
9
------------------- - •
c) I I I . X sexsag{in)ta, qua die petierit, L. Vasidi Fi [e] foris
5 ..............................quo . . .h a .
probos recte [rfajri fide rogavit /// dati as
................... Cerd(?)onis donec omn Batonis Prl/ivi
M i m Alexander, dari fide k
prom\isi\t Alexander Caricci, Tovetis
5 et see[ s] X L X , q(ui) s(upra) s(cri- Titius Prím
Actum Alburno maiori X V [£«/] pti) s(unt) mfiduos) itius
i o .................................................
numera\tos] iwre[»s[> et) Í Alexandri Carice i[p ]
debere [se d)ixit. E [t eo-) sius debitori[s)
mm w[s«ras] @
II. A külső okmány eleje.
•
[Quinti)llo et Prisco cos h e l ..e i
I r o d a l o m . É rdy János : de tabulis ceratis in Transilvania
X V K ai [Octoltr ?) . . pici [ Felids ?]
repertis (Pestini 1856.8°), ugyanez találtatik a m. tud. Akadémia
[.4w7w]ci« Batonis f\?)ide Maxsimi Vera
munkálati közt.
nis
D etlefsen : A bécsi tud. Akadémia kisebb iratai közt a XXIII.
s ...................................... Serrilitts C(?)issi
köt. (1857) 601. 1. igen helyes magyarázattal.
c c [d ']it . . T . . . E p ic a d i.............. K andler Mitth. dér kk. Commission (1856) 201. 1.
................................. ti debitoris F inály az erdélyi muzeum-egylet évkönyvei I. füzet 80. 1.
ltrest[o t U f ] . ■ ■ »» Itdi Macedonis B rins Font. iur. Romani 135.1. Detlefsen nyomán.
l fideiussoris
A p u [í] Cerialem . . ■ M ommsex i. m. 935.1.
ío a u g e b i ................... • J e g y z e t e k . Az I. lap egyes betűit a DI. lap magyarázza.
© A tanuk neveiket majd mind maguk írták, még a pecsétviasznak
I r o d a l o m . Mókusén i. m. 928. 1. is maradtak nyomai. Az X fekmentes közép vonallal dénárt jelent.

45*

J
 180

591. Szám. LIX. és LX. Tábla. I r o d a l o m . É rdi J ános i. m. 15. és kk. 11.1. Tábla 2. 3. 4.
D etlefsen, a bécsi akadémia kiadványai 23. kötet (1857)
1Y. Adás-vevési szerződés, melynek tárgya Passia nevfi leány. 625. 1.
130-ik évben K r. u. mart. 17-én. B runs , Font. iuris. Romani 2. kiadás. 137. 1.
(Mommsen-nél VI. Szám.) M ommsen i. m. 936.1.

J e g y z e t e k . Több helyen régibb irás nyomai észrevehetők.

M é r e t e k . Hossza 0,16; szélessége 0,143.
I. a közbezárt sportellaria-1 úgy magyarázzák, hogy vagy any­
L e lh e ly . Verespatak, Sz.-Katalin nevű bányában 1855. a
jával vétetvén, mintegy ráadásul vette, Dasius Verzonis, vagy
III-ik számúval.
hogy étek kosárkák hordozására volt rendelve. — A 6. sorban
É s z r e v é t e l. E könyvnek csak két első tábláit bírjuk,
Jam, eam helyett á ll; fugitium a 7-ben fugitivam-mal magyaráz-
azaz : I. a belső okmány kezdetét, vagyis az I. tábla hátlapját;
tatik a külső okmányon. — A tanuk közt az első jwtwceps-nek
II. ennek folytatását; a Il-ik lap elörészét, és III. a tanuk neveit
írja magát, mig a másik decurio czimet használ. — A hét pecsét
pecséteikkel, és a külső okmány elejét.
alatt még a hármas lenfonal megmaradt; a pecsétek vésetei csak
O lv a s á s : nehezen kivehetők; azonban az elsőn fát, a negyediken ülő
6 alakot, talán villámtartó Jupitert, az ötödiken ügető oroszlánt
L IX . a) I. Maximus Batonis puellam nomine lehet látni.
Pausiam, sive ea quo alio nomine est, an­
ci rátér p(lus) m(inus) empta sportellaria
narum sex emit mancipioque accepit . 592. Szám. LX . és LX I. a) Tábla.
de Dasio Verzonis Pirusta ex Kaviereti(o)
5 X ducentis quinque. V. Adás-vevési szerződés. Tárgya, egy alburimmbeli háznak
Iam puellam sanam esse a furtis noxisque fele. 159-ik év máj. 6-án.
solutam, fugitium erronem non esse (Mommsen-nél VIII. Szám.)
praestari. Quot si puis em puellam
partemve quam ex eo quis evicerit, M é r e t e k . Hossza 0,187; szél. 0,13.
io quominus Maximum Batonis quo- L e i h e l y . Verespatakon találták 1855-ben sz. Katalin bányá­
ve ea res pertinebit habere possi- jában. A múzeumnak ajándékozta a többi ott talált tárgyakkal
dereque recte liceat, tum puanti
együtt Litschauer Lajos bányatiszt.
ea puella empta est, tam pecunim
É s z r e v é t e l e k . E könyvecske egész; a két első táblát
9
e 0 Litschauer adta, a harmadikat, mely felül törött, Haynald Lajos
© © erdélyi püspök ajándékozta a múzeumnak.
L IX . b) II. $
et alterum tantum dari fide rogavit
I. Az első tábla belső része. [LX . tábla b)].
15 Maximus Batonis, fide promisit Dasitis
Verzonis Pirusta et Kaviereti.
•
Andueia Batonis emit manci [pioque accepit]
Proque ea puella, quae s(upra) s(ripta) est, X ducen­
domus partem dimidiam interantibus partem \dex\
tos quinque accejtisse et habere
tram, quae est AU>(urno) maiori vico Pirustar[um m]t[er]o<í]
se dixit Dasius Verzonis a Maximo Batonis.
fines Piatorem Accep-]
20 Actum Karto X V I k. Apriles.
tianum et Ingenum Callisti X trecentis de Veturi[o Valente].
Tito Aelio Caesare Antonino Pio I I et Bruttio
5 Eam domus partem dimidiam, q(ua) d(e) a(gitur), cum sw[ts
Praesente I I cos.
sjaepihws sae­
9
I I I . LX. Tábla a). © pimentis finibus aditibus claustris fienestris ita uti
Maximus Batonis puellam Maximi Ve­ clao fixsa et optima mavimaque est, h{ubere) r(ecte) l(iceaf).
nomine Passiam, sive ea neti prin ci­ [ E ] t si quis eam domum partemve quam quis \e]x [ea]
quo alio nomine est anno­ pis evicerit, q(uo) m(inus) Andueia Batonis e(ive) a(d) q(uem)
i?
rum circiter p(lus) m(itius) sex, emp- 2 Masuri Messi e(a) r(es) p(ertinebit) h(abere) p(ossidere)
5 ta sportellaria, emit man­ dec(urionis) io u(suqtte) áflpere) r(ede) l(iceat), qtt(od) ita licitum n(o)n erit,
cipioque accepit de Anneses A n - t(antam)
Dasio Verzonis Pirusta dunocnetis p(ecuniam) r(ecte) d(ari) f(ide) r(ogavit) Andueia Batonis, fide
ex Kavieretio X ducen­ £ Plani Verzo­ promisit
nis Sclaietis Veturius Valens. Proque ea do[mu partem]
tis et quinque.
sanam esse, Liccai Epicadi [dán] idiam pretium X CCC Vetur[ius V]dles
io Eam puellam, furtis no­ Marciniesi 9 • *
xaque solutam, fugi­ Epicadi Plaren-
tivam erronem non II . A második tábla eleje, a belső okmány folytatása.
►» tis qui et Mico
esse praestari. Quot I Dasi Verzonis
• • *
sifjuis eam puellam * ipsius vendi­
a[A4]n [dn] ei[a Ba]tonis acccj>iss[e et] altere se dixit.]
15 partemve quam ex eo toris.
15 Convenitq(ue) in t[e ]r eos, [tdi] Veturius Ia[iews pro ea]
quis evicerit, quo
1 domo tributa usque ad recensum (iep[e]n[da/]
minus Maximum Ba-
Act(um) Albfum o) maiori prid. nonas Maias
tonis quove ea re[s].
Qui(n]tillo et Prisco cos.
e

v.
 181 -----

I I I . A külső okmány eleje, a 2-(lik tábla hátsó lapja. [L X I. tábla a)].
Andueia Batonis emit manci-
nioque accepit domus par­
tem dimidiam interantibus
parte dextra, quae est AUtur-
5 no maiori vico Pirustarum
inter adfines Piatorem Ac­
ceptionum et Ingenum Ccd,-
listi filium et si qui ali adfi
nes sunfet viam publicam
io X trecentis de Veturio
Valente.
Eam domum, q(ua) d(e) a(gitnr), cum suis
saepibus saepimentis fini­
bus adittbus claustris
5 Quas operas sanas valentes [ede]re debebit — [con]ductor —
inpedierit..................\d]ebe\bit\...................................... dis
® L. Vasidius V (i)c-
\c]edere vel cessare..............................................
tor sigfnavit)
cessatis.................................................................
P. F lfa vi) Felicis
M . Lucani M eli­ M ....................................................................
A [c t ? A ]l{b ?] ma[ior i?]
oris
Piatoris Carpi
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 948. lapján adja Zangemeister
-1 P. Aureli Prisci olvasását.
Batonis Annaei
J e g y z e t e k . A külső okmány előlapján a betűknek csak
Veturi Valentis vendi­
nyomai tűnnek fel, a pecsétek e táblát két részre osztják. Köny-
toris
nyen lehet, hogy ezen okmány is, mint a kolosvári és az alább
t. i. a V ili. szám alatt említendő pesti, egy lapon volt befejezve,
s igy a következő lap üresen maradt.
%
©

IV. A külső okmány vége, a 3-dik tábla előlapja.

594. Szám. LI. Tábla c).
15 [ficnestris ita úti clao fixsa et optima]

ma\x]i\ma]q\ue e]st, Andueia Batonis habere recte liceat. E t si V II. Bányai munkára való szerződés. Év nélküli.
quis eam domum partem dimidiam partemve quam quis (Mommsen-nél XI. Szám.)

ex ea evicerit, quo minus Andueia Batonis e(ive) a(d) q(uem)

e(a)r(es) pfertinebit)
habere possidere usuque capere recte l\i]ceat, qu\odi\
20 ita licitum non erit, tum quantum id erit,
qu[od ita habere possidere licitum non erit,'] tfantam) pfecuniam)
rfecte) d(ari) fide rogavit Andueia Batonis, dari füle
promisit Veturius Valens.
Proque ea [íio] mu dimidia pretium E CCC Veturius
25 [ Va]lens ab Andtteia Batonis accepisse et abcre se
dixit. Convenitqfue) inter eos, uti Veturius Vale[n]s
pro ea domo usque ad recensum tributa depe\n]dat.
Act{um) Albfurno) maiori prid. non. [Afjrnas Quintilio et Prisco cos.
m qu\e]. Reliqua[m ] mercedem per tempora
I r o d a l o m , D etlefsén , Sitzungsberichte der phil. histor.
Classe der k. Akad. der Wissenschaften. XXIII. 636. kiadta a
3-ik táblát; ettől B r i n s Font. iur. Rom. 2-dik kiadás 1871.
138. 1. — É rd y J ános, Erdélyben talált viaszos lapok stb. az
egész könyvet közlötte. — M ommsen i. m. 944. lapon.
J e g y z e t e k . A 3-dik tábla felül hiányos: mindenütt a ré­
gibb irás nyomai tűnnek fel, mit leginkább a külső okmány 21.
sorában látni lehet, a hol a viasz egészen lepattogott; miért is
a hiányokat egyik és másik okmányból kellett pótolni.
M é r e t e k . Ezen első tábla hosszkeret részei hiányzanak; mos­
tani szélessége 0,066; hossza 0,145; vastag 0,008.
I. A belokniáuy kezdete, az 1-sö tábla belső lapja.
. . . cvs scrixsi rogatus per . . . . m Bestifutum agnom(ine)
Senioris quia se litter[a]s scire negavit: fatetu[r]
se locasse et [I]oca[r]*/ oper[as s]wos opere auri oius
. . . . quidquit opus fuerit ex hoc die in id[u]s
5 Novemb. proximas venturas Tito Beusantis qui
et Bradua X centum quinque. E x qua mér­
cédé a\d]huc in cesso accepit X viginti tptin-
arci[pe]re debebit- Quas operas sanas valen­
to tes edere debebit conductori s(upra) sfcriqdo) Quod si
in{vit)o conductore a re cessa[b]it in dies.
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 949.1. Zangemeister javításaival.
595. Szám. LX I. Tábla c).
V i l i . Tartozási elismervény. 167-ik év K r. u.
(Mommsen-nél XII. Szám.)

593. Szám.
M é r e t e k . Hossza 0,165; szélessége 0,081.
V I. M unkabérleti szerződés. 163-ik év K r. u. october 23-áu?
(Mommsen-nél IX. Szám)
I. A belokmány kezdete, a hármas lapnak elseje, bellap.

©
M é r e t e k . A tábla el lévén törve, csak hosszát határozzak
Vero I I I Quadrato cons. I l i i kai. Iunias
meg 0,158-ra, szélessége csak a felső keretig ér, és 0,085.
X quinquaginta L commendatos Lupus Ca­
rentis dixit se accepisse et accepit a Iulio
I. A belső okmány az első tábla hátsó lapján van.
[.Al]exandro, quos ei reddere deb[e]t
5 sine ulla controversia.
Lael,a]no] et [ Pd]store cos. X . . i[a ]í. Xovcmbr. Aditdor Macari
Actum AIbur\no] maiori /7/
scripsi rogatus
[ro]rom qrn }*a[e]senti L. Ulpio Valerio, quia s [«] litteras
0 • ©
scire negavit, it q[uod] di­
I r o d a l o m . M ommsen i. m. 949. L adja Zangemeister felül­
xit se 7<nyi[« m ] et locavit Socrationi S[o]catis [op>ras suas ex vizsgálata után.
[/fo]r[d]*> in »[d «,]
J e g y z e t e k . Itt is a régibb Írásnak nyomai tűnnek fel.
sequentes anrm una X [s e tt? ] agiuta. Mer[c]edcs suis tcm[tro­
ribus solr]cntu[r].
4fi
 182

599. Szám.

IX . Szerződés valam i társulattal í Év nélküli. X II . Szerződés.

(Mommsen-nél XIV. Szám.) (Mommsen-nél XIX. Szám.)

M é re t e k . Hossza 0,175; szélessége 0,085. M é r e t e k . Hossza 0 ,161— 0,067.

É s z r e v é t e l. Viasz e táblán nincsen, a karczokból egy
Az első tábla bellapja, a helokináiiy kezdete. régibb Írásnak nyolcz sora kivehető, melyek az olvasást nagyon
Artum c o r ............m ............................................. nehezítik. A mit Zangemeister olvashatott, itt következik :
qu . . . est in m ..................................... \jnt~\ulerunt m
partes . . . . [Bra]dua Beusantis [spopondit] . . anum . . erit .............. [ro]s X I I . Icai. novembr.
ab Ael. Fortunato et socis . . . . q u a e ............................. ........................................ coram signaturis
5 debeb[it] . . . . Plarentis . . . . n em .......... p . [unct]am ................. ami . . . . est . . . . uti
........................................................................... semunciam pr[e ?]s[c]n . . t . a . . aput{?) Cerialem
.................................................................. [ B]ato Liani (?) 5 . . . . t Flavium Valentem.
p . unciam q u ........................................... [p . u]ndam
Aurei. S i l ....................... F la v iu s ...................................... I r o d a l o m . M ommsen i. m. 955.1.
io [<>«]as ..........................................................................................
. . ............................................ .. [de]bebunt p r . . .
600. Szám.
.......................................................................sodeta[(] . . (Mommsen-nél X XIII. Szám.)

I r o d a l o m . Mommsen i. m. 952. 1. Említvén, hogy a tábla M é r e t e k . Hossza 0,ii6— 0,112.

rósz fentartása miatt Zangemeister ezeknél többet meg nem É s z r e v é t e l. A z első tábla töredéke. A másik alkalmas a
fejthetett. viaszréteg elfogadására és pecsétek számára két mélyedéssel van
ellátva. Van rajta kilencz, tentával irt versnek nyoma, de ezek­
ből csak Aur. Parthenio-t volt képes Zangemeister olvasni.
597. Szám.
A sima lapba ezen irás van bele égetve :
X. Szerződés.
(Mommsen-nél XVI. Szám.)
T T iti
IVLI IVLIi
M é r e t e k . Hossza 0 ,u a ; szélessége 0,062. SATV*rf N SATVRNINi

Első tábla bellapja, a belső okmány kezdete.

C O N )V C T CONDVCToris

•
ILL Y R ILLYRici (vectigalis, aut portorii publici),
Inter P . A n t .............................................. ANN ANNis
[dies?] . X .................................................
VI VI.
convenit conven[it inter ? ] .......................
[í/ í? ] . . . s[i]»»(7aí [p a r i 7 ] .................... I r o d a l o m . Mommsen i. m. 958. 1.
5 ............................[cremi porcéi cremi? ] . . J egy z e te k . Ezen vámbérlőnek, és talán bányavállalkozó­
...................................[ cremi porcéi ?] nak neve, mint Mehadianál i. m. 1568. sz. mint Noricum és Car-
niában is fordul elő.
I r o d a l o m . Mommsen Zangemeister rajza után közli e cse­
kély maradványt, mely a törött táblán látható. A régibb Írás
nyomai itt is feltűnnek. Záradékul az erdélyi viasztáblákról ide mellékeljük azt is,
hogy Mommsen sem a görög betűs fakönyvet, melyet már
Letronne : Journal des monuments (1841) 564. 1. hamisnak
598. Szám. felismert, sem azt, melyet Székely Sándor akart valódinak tar­
tatni, valódiaknak nem hiszi. — Ez utóbbi fenyőfa helyett bükk­
X I. Szerződés. fából van; továbbá az mondatik róla, hogy Toroczkón találtatott
(Mommsen-nél XV III. Szám.) 1807-ben, és előbb az odavaló papnak, későbben Lázár István
grófnak birtokába került volna. Bizonyos e könyvecskéről csak
M é r e t e k . Hossza 0,154; szélessége 0 ,106. az, hogy 1835-ben Jankovich Literati Nemes Sámueltől vette,
É s z r e v é t e l. A hármas könyvnek inkább 3-dik mint első az I. számú valódival együtt, miért is valószínű, hogy ugyanazon
táblája, két részre van törve. régiség-kereskedő, ki annyi hamis tárgygyal ámította, illetőleg
I r o d a l o m . M ommsen i. ra. 955.1. adja Zangemeister rajzát; boldogította a hazai régiség-kedvelőket, ezen könyvecskét is
de az iráslap igen hiányos volta miatt, olvasását nem közli. gyártotta, és a róla terjesztett meséket maga koholta.
 M U T A T Ó TÁBLÁK.

v .
 A MAGYAR NEMZ ETI M U Z E U M
RÉSZLETES TÁRGYMUTATÓJA.
I. F ejezet .
VALLÁSI EMLÉKEK.
I. Kész.
ISTENEK ÉS ISTENNŐK.
1. §. Az isteneket e g y á lta lá n ille tő em lék ek .
1. Fogadmányi kö a Maiores Sancti istenek tiszteletére; emelte
Naevius Campanus, a Ilii. Flavia melléknevü legio egyik
tábori főtisztje. (I. Tábla.)
2. Fogadmányi kő az istenek, istennők, a helynek nemtője és
valószínűleg egy császárnak tiszteletére. Emelte M. AVR.
VALE NTINIANVS. (I. Tábla.)
3. Fogadmányi kő töredéke, melyet a visszatérő isteneknek SVE-
TRIVS SABINVS alsó-pannoniai LEGATYS AVG VSTI PRO
PRAETORE emelt. (I. Tábla.)
337.*) Cybele istenasszony tiszteletének szentelt kőlap.
2. §. J u p ite rre vo natk o zó em lék ek .
4. Jupiternek, és az összes istenek és istennők tiszteletére emelt
fogadmányi kő. Készítették G. ATILIV S POLIANVS és PO­
LIO, aquincumi tisztviselők. (I. Tábla.)
5. Jupiternek T. ARSINIVS SITA hadastyán által emelt fogad­
mányi kő. (I. Tábla.)
6. Jupiternek M. IVVENAL1S beneficiarius procuratoris Augusti
által szentelt fogadmányi kő. (I. Tábla.)
7. Jupiternek TI. CLAVDIVS VALENS beneficiarius által elké-
szittetett fogadmányi kő. (I. Tábla.)
8. Fogadmányi kő, melyet Jupiternek FLA YIV S DEC1MVS emelt.
(I. Tábla.)
9. Fogadmányi kőnek töredéke, melyet Jupiternek ZENO emelt.
(I. Tábla.)
10. Jupiter tiszteletére emelt fogadmányi kö, melyet flAD R IANYS
császár üdvéért Aquincum tíz utczája (?) emelt. (I. Tábla.)
11. Jupiternek fogadmányi követ emel T. AELIYS CELSYS és
családja M. AVRELIVS és LVCIVS VERVS császárok üdve-
vis8zatérte- és győzelméért. (II. Tábla.)
12. Jupiter tiszteletére AVRELIVS FIRMINVS hadastyán által
emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
13. Jupiter tiszteletére M. VLPIVS YRSINVS, egy PROCYRA-
TOR AVG VSTI beneficiariusa által emelt fogadmányi kő.
(II. Tábla.)
14. Jupiter tiszteletére L. AEM1LIVS OPTATVS, a II. LEGIO
AD IVTR IX tribunja által emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
15. Jupiter tiszteletére M. AVR. POMPE1VS, aquincumi tizedes
által emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
16. Jupiter tiszteletére VALERIVS VICTOR, a procurator bene­
ficiariusa áltál emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
17. Jupiter tiszteletére VIBIVS AVGVSTALIS, procuratori bene­
ficiarius áltál emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
18. Jupiternek HORAT1VS PROCYLVS, a cohors milliaria Mau-
rorumba tartozó lovas áltál emelt fogadmányi kő. (II. Tábla.)
•) Esen é. u est köretó «uin.uk mind ■ PÓTLÉK-!». fSlkeresendök.
R Ó M A I F E L I R A T O S EMLÉKEINEK
19. Jupiternek M. VLPIVS CARVS, procuratori beneficiarius emel
fogadmányi követ. (III. Tábla.)
20. Jupiternek FLAVIVS ATTICIANVS, I. LEGIO ADIVTRIX-
beli katona emel fogadmányi követ. (III. Tábla.)
21. Jupiternek TIB. DEXTER, a tábori kémlők századosa áltál
emelt fogadmányi kö. (III. Tábla.)
22. Jupiternek L. SEPTIMIVS LISTER, az ITVRAE-iek I. szárny­
beli hadastyána által emelt fogadmányi kő. (III. Tábla.)
23. Jupiternek NONIVS VERVS-tól ajánlt kőemlék. (III. Tábla.)
24. Jupiternek és a nemtőnek két II-dik legiobeli katona áltál
ajánlt fogadmányi kő. (III. Tábla.)
25. Jupiternek ELAGABALVS üdvéért fogadmányi követ emel
L. SEPTIMIVS CONSTANTINVS katonatiszt (OPTIO). (III.
Tábla.)
•26. Jupiternek L. SEPTIMIVS VERANVS hadastyán, 218-ban Kr.u.
fogadmányi követ emel. (III. Tábla.)
27. Jupiternek SERVIVS QVINTIANVS és AVRELIVS GENTILIS
a Germaniabeli hadjárat alatt fogadott emléket készíttették.
(IV . Tábla.)
225. Jupiternek BATSIO, GVTVN fia, (?) emléket emel.
338. Jupiternek M. AVR. EPTACENTVS emel oltárt.
339. u. a. AVR . . . . ANVS fogadmányi követ emel.
340. u. a. C. IVL. EVTICVS émel követ SEVERVS et ANTO-
NINVS AVGVSTVS-ok üdvéért.
3. §. J u p iter D o lieh en n sn ak szentelt e m lék ek .
28A és 28 B. Kidomborított bronz tábla, melyet P. AELIVS LV-
CILIVS százados Jupiter Dolichenus tiszteletére készít­
tetett. (V. és VI. Tábla.)
29. Egy bika kis szobra, Jupiter Dolichenus-nak EX VOTO ajánlva,
egy decurio és egy duplarius által. (IV. Tábla.)
30. Jupiter Dolichenus-nak az egész tartomány papságától aján­
lott fogadmányi kő. (IV. Tábla.)
341. Jupiter Dolichenusnak (? ) CL. PATASIO emel oltárt
194-ben Kr. u.
342. u. annak emelt szobrocska.
i. §. Ju pitern e k m ás m ellék n e vei és a többi
istenségek.
31. Jupiter Amnion és a katonai LAR-ek tiszteletére emelt kő,
M. CAECILI VS RVFINVS MARIANVS, a IV-ik Flavia Legio
széles-prémü parancsnoka áltál. (IV. Tábla.)
32. Jupiter Salutaris-nak és saját háza GENIVS-ának L. SERENVS
BASSVS százados által emelt fogadmányi kő. (IV. Tábla.)
33. Jupiter -lccio«-nak SVETR1VS SABINVS alsó-pannoniai tar­
tománybeli legatus Augusti pro praetore-tői szentelt kö.
(IV . Tábla.)
34. Jupiternek és IVNO-nak AVR. VINDEX duplarius által emelt
fogadmányi kő. (IV . Tábla.)
35. Jupiternek és Juno királynénak G. T ITIV S EVTYCES által
ajánlott kő. (IV. Tábla.)
343. Jupiternek és Juno királynénak AVR. YIC TORINVS szen-
-tel fogadmányi követ.
36. Párkánytöredék IVPITER, 1VNO és M INERVA templomkájá-
ról. (IV . Tábla.)
 -----
344. [Jupiter], IVNO, MINERVA-nak és a többi isteneknek a
V INDONIANYM községbeliek emelnek oltárt.
345. IVNO REGINA-nak szentelt K APITO oltárt, 270. évben
Kr. u.
346. U. a. ABER ACVTVS emel követ családja üdvéért.
37. Jupiternek és DLANA-nak szentelt fogadmányi kő, G. IVL.
ARTEMO tribunus által ajánlva. (IV . Tábla.)
347. A szent Istennek, Jupiternek és a győzhetetlen SOL-nak
a közjóért emelt kő.
38. NEPTVNVS-hoz szóló fogadmányi oltár, melyet C. IVLIVS
GEMINVS CAPELLIANVS emelt. (V II. Tábla.)
30. NEPTVNVS-nak (?) SERVILIVS ATRIO CILIONES (?) és két
nő (?) által ajánlott kő. (VII. Tábla.)
40. MINERVA tiszteletére FL. SILVANVS százados által emelt
fogadmányi kő. (V II. Tábla.)
41. MITHRAS (Invictus Deus) tiszteletére emelt oltárka. (VII.
Tábla.)
42. MITHRAS tiszteletére C. IVL. CASTINVS, alsó-pannoniai
legatus által emelt fogadmányi kő. (V II. Tábla.) m
43. MITHRAS-nak T. HATERIVS SATVRNINVS, alsó-pannoniai
legatus családja üdvéért emelt oltár. (V II. Tábla.)
414. MITHRAS-nak VLP. SABINVS, I. segély-legiobeli katona
bronz lapocskát szentel.
44. és 45. MITHRAS tiszteletére 213-ik évben M. AVR. FRON-
T IN IA N V S és M. AVR. FRONTO fivérek által szentelt fo­
gadmányi kövek. (V II. Tábla.)
46. MITHRAS-nak AVRELIVS IVSTVS praefectusi könyvvivő által
emelt fogadmányi kő. (V III. Tábla.)
348. A győzhetetlen SOL-nak VAL. V ITALIS, szentel követ.
340. u. a. C. IVL. VALENS, apulumi pap emel követ.
47. Templom-felírás BA A L T IS, DIA D IV IN A , DEA SYRIA ne­
vekkel. (V III. Tábla.)
48. ADONIS-nak SEPTIMIVS SILVANVS és SEPTIMIVS MAR-
CIANVS fiai üdvéért SEPTIMIA MARCELLA által emelt
oltár. (Vn. Tábla.)
40. DEVS ARIMANIVS-hoz intézett fogadmányi kő. (V II. Tábla.)
50. Egy fogadmányi szobrocskának talapzata, MARS-nak T. CLA.
MARTINVS, II. legio Adiutrixbeli Aijuilifertől ajánlva. (VIII.
Tábla.)
51. BACCHVS-nak a z ' A LA I. THRACVM egyik tizedese által
szentelt fogadmányi kő. (YTII. Tábla.)
52. LIBER AVGVSTVS-nak C. CLODIVS SATVRNINVS által
emelt fogadmányi kő. (V III. Tábla.)
53. BACCHVS-nak és PROSERPINA-nak M. AVR. LATIO által
M. AVR. IOVINVS üdvéért emelt oltárka. (V III. Tábla.)
54. LIBER (Bacchus) és LIBERA (Proserpinának) Demophilus által
202-ban Kr. után szentelt kő. (V III. Tábla.)
350. LIBERO és LIBERA-nak MARTIALIS szentel követ.
55. VENVS VICTRIX AVGVSTA-nak EBVRVS által emelt ol­
tárka. (V III. Tábla.)
56. A CANDIDATVS-ok nemtőjének, és a VENVS VICTRIX-nek
ajánlva a Colonia Sararia egyik adószedő tisztjétől. (V ili.
Tábla.)
57. VOLCANVS AVGVSTVS-nak Cohors II. Alpinorumtól szen­
telt oltár. (V III. Tábla.)
58. AESCVLAPIVS- és HYGIA-nak AVR. ARTEMIDORVS bene­
ficiarius 228-ban Kr. után oltárt emel. (VIII. Tábla.)
351. ASCLEPIVS-nak ANTO NINVS kürtös, követ emel.
50. HERCVLES AVGVSTVS tiszteletére emelt oltár ALE X AN­
DER SEVERVS és IV L IA MAMMAEA üdvéért és vissza­
téréséért. (IX. Tábla.)
60. Fogadmányi oltár NEMESIS AVGVST A tiszteletére emelve
AVR. AVDENTIVS tartományi pap által, saját és leánya
üdvéért. (IX. Tábla.)
61. FORTVNA SALVTARIS-t illető fogadmányi kő ; emelte
COHORS I. ALPINORVM EQVITATA. (X. Tábla.)
62. FORTVNA REDVX-nak P. COS1NIVS FELIX, alsó-pannoniai
legatus által emelt fogadmányi oltár. (X. Tábla.)
63. A hely nemtője és FORTVNA CONSERVATRIX-nek M. SV-
PERINVS, I. adiutrixbeli legio praefectus által CLAVDIVS
GOTHICVS császár üdvéért emelt fogadmányi kő. (X. Tábla.)
352. VIRTVS és HONOR-nak L. VLP. MARCELLVS szentel
oltárt.
64. SILVANVS-nak szentelt kő.
186 -
65. SILVANVS DOMESTICVS tiszteletére SEPT. LONG1NVS, II.
Adiutrix-féle legiobeli Írnok által emelt fogadmányi kő.
(X. Tábla.)
66. SILVANVS DOMESTICVS-nak AVR. ACVTIANVS által fel­
ajánlott fogadmányi kő. (X. Tábla.)
67. SILVANVS DOMESTICVS-nak AELIA CLITA által ajánlt
oltárka. (X. Tábla.)
68. SILVANVS DOMESTICVS-nak L. SERANVS SEROTINVS,
aquincumi centurio által fogadott kő. (X. Tábla.)
60. SILVANVS DOMESTICVS-nak VALERIVS CALBOFORVS által
emelt oltárka. (XI. Tábla.)
70. SILVANVS DOMESTICVS-nak AVR. PHYLARGVS által emelt
oltárka. (X. Tábla.)
353. SILVANVS DOMESTICVS-nak, FAVSTINVS emel oltárt.
354. u. a. AVR. REGVLIANVS szentel fogadmányi követ.
355. u. a. SECVNDINIVS SABINIANVS szentel fogadmányi
356. SILVANVS DOMESTICVS-nak, INGENVINVS szentel fo­
gadmányi követ.
71. SILVANVS SILVESTER-nek IVL. ALEXANDER gyalog szá­
zada altisztjei által emelt kis fogadmányi kő. (XI. Tábla.)
72. SILVANVS SILVESTER-nek SEPTIMIVS FIRMANVS, a csá­
szár candidatusa által saját üdvéért emelt oltár. (XI. Tábla.)
73. SILVANVS SILVESTER-nek ACCIVS MAXIMVS. aquincumi
decurio által szentelt oltár. (XI. Tábla.)
74. SILVANVS SILVESTER-nek T. CAIVS MAGNIO által aján­
l o t t oltárka. (XI. Tábla.)
•75. SILVANVS SILVESTER-nek TIB. IVLIVS MASCVLVS, a II.
legio Adiutrix Princeps-e által ajánlott fogadmányi kő.
(XI. Tábla.)
76. SILVANVS SILVESTER-nek T. AELIVS CAPITO által, 218-ban
Kr. u., emelt fogadmányi oltár. (XI. Tábla.)
77. PAX istennő tiszteletére AVITVS által emelt kő. (XI. Tábla.) .
78. DANVBIVS-nak L. IA TRIVS CALLINICVS által szentelt fo­
gadmányi oltár. (XI. Tábla.)
357. DA N VVIVS-nak, VETVLENVS emel oltárt.
70. DII CAMPESTRES, vagyis ar mezei isteneknek tiszteletére
emelt fogadmányi kő töredéke. (XII. Tábla.)
80. NYMPHAE PERENNES-nek M. VAL. KARVS fogadmányi
követ emel. (X II. Tábla.)
81. A császár jólétéért a BACOREFENSIS-utcza saját isteneinek
készíttetett fogadmányi kő. (X III. Tábla.)
82. GALLIENVS császár nemtőjének, fogadmányi követ szentel
egy al-praeses és egy al-legatus 265-dik évben Kr. után.
(XII. Tábla.)
83. IVLIVS AELlVS altiszt által a század GENIVS-a tiszteletére
emelt fogadmányi kő. (X III. Tábla.)
84. Egy század neratőjének SEPTIMIVS CONSTANS signifer
által emelt fogadmányi kő. (X III. Tábla.)
85. ALBANVS LONGINVS százada GENIVS-ának BARMVS V IT A ­
LIS által szentelt oltár. (X III. Tábla.)
86. A kereskedés és az üzérek nemtőjének PRIM ITIVVS, ki az
öröködési huszad szedője és nyolcz közvetett adó bérlőjé­
nek rabja, emel oltárt. (X III. Tábla.)
Töredékes fogadmányi kövek.
358. MVCATRA-é, az I. thrakiai szárny hadastyánáé.
350. Értelem nélküli töredék.
360. Hasonló a fogadmány rendes szavaival.
361. RVFINA IVL. FAVSTINIANVS örökösének fogadmányi
II. F ejezet .
VALLÁSI EMLÉKEK.
II. Rész.
FŐPAPOK, PAPOK. — PONTIFICES, SACERDOTES.
1. $. F ő p a p . Fon tircx m axim u s.
2. §. T arto m án y i p a p o k . Sacerdotes pro vin ciae .
j 3. $. K ö zségi p a p o k . Sacerdotes m u n icipa les.
1 «7. VLPIA AN TO NILLA kökoporsója, készíttette VLP. CANDI-
DIANVS százados atyja; és fétje T. A EL. VERINVS aquin­
cumi tizedes stb. (XIII. Tábla.)
 187
D l. F ejezet .
FÖLDRAJZI E M LÉ K EK .
1. §. T r m «'■«./,<■!Ia n i fö ld r a jz .
2. §. V ilíiK r fs ir k .
3. §. T arto m án y o k .
88. Sirirati töredék egy II. legio Adiutrix-beli katonától, ki a
regio Bassianesisből való volt. (XII. Tábla.)
4. §. T e r ü le t e k .
5. §. N é p e k .
6. §. K ó m á i n e m z e ts é g e k .
7. §. V á r o s o k .
80. Pénzes szekrénykének boritéka, Koma, Constantinopolis, Car­
thago, Nicomedia és Siscia pénzverő városok alakjaival.
(XIV. Tábla.)
00. AVR. MINERVINVS-nak bátyja AVR. CRISPVS által készít­
tetett kőkoporsója. (XV. Tábla.)
91. VALERIVS császár szobrának talapzata, emelte 254-ben Kr.
után egy colonia tizedesi rendje. (X II. Tábla.)
92. T. FLAVIVS GOGAENVS sirmiumi decnrio kökoporsójának
lapja. (XII. Tábla.)
262. T. CL. EFFICAX, LVCERIA Apulaból való katona sirládája.
8. §. F a lu k , v á r a k . stb.
RÓMAI MÉRFÖLDMUTATÓK.
A. — Aquincumiéi Taurunum felé.
' 93. MACRINVS idejéből (217-ből) való mérföldéül£átó, mely etető
válií gyanánt szolgált. II (?) ezer passusnyira való Aquin­
cumtól.*) (XV. Tábla.)
94. Maximinus és Maximus császárok idejéből való mérfoldmutató.
(A császárok nevei ki vannak vésve.) — III ezer passus­
nyira Aquincumtól. (X VI. Tábla.) .
95. Három különféle kornak betűit feltüntető mérfSldoszlop. Az
1. ismeretlen; a 2. Maximinus-é; a 3. Diocletianus-é. —
IV. ezer passusra Aquincumtól. (X V II. Tábla.) '
!M>. PHILIPPVS császár kormánya alatt (245. évben) készült mér­
földoszlop. — V III ezer passusra Aquincumtól. (X V III. Tábla.)
363. C. IVL. VERVS és C. IVL. MAXIMVS idejéből való mér­
földmutató, V III ezer passusnyira.
364. M. AVR. SEVERVS MAXI MIN VS, továbbá TREBONI A-
NVS GALLVS, és VIBIVS AFINIVS idejéből való; u. a.
távolságra Aquincumtól.
97. ALEXANDER SEVERVS (230-ik évből való) mérfoldmutató.
— X X X IIII ezer passusra Aquincumtól. (X V II. Tábla.)
98. MAXIM INVS alatt, 238-ban készült mérföldoszlop. - XXX IIII
ezer passusra Aquincumtól. (XIX. Tábla.)
A. MAXIMINVS és MAXIMVS császárok ugyanazon évből
való mérföldoszlopjhk. Készítette a Cobors I. THRACVM
Germanica M AX IM IANA. — LV ezer passusra Aquincumtól
B. (i. MESSI VS QVINTVS alatt 249-ik évben készült, hasonló
távolságú, és ugyanazon helyen talált mérfoldmutató.
99. SEVERVS ALEXANDER idejében, 230-ik évben felállittatott
oszlop. — L X X III ezer passusra Aquincumtól. (XVI. Tábla).
B. — Aquincumtól Bregctiumra vezető útvonal.
100. MAXIMVS kormánya alatt, 235-ik évben emelt mérfold-
mntató. V III ezer passusra Aquincumtól. (X VI. Tábla.)
101. Ugyanazon császár alatt 238-ban készült oszlop. V III ezer
passusm Aquincumtól. (XIX. Tábla.)
102. Ugyanazon császár alatt 236—288-ik évig készült mérfold­
mutató. V III ezer passusra Aquincumtól. (X VII. Tábla.)
365. M. AVR. SEVERVS ALEXANDER (229-ik évből) való
mérfüldmutató. U. a. ezer passusnyira.
103. Mérfoldoszlop-töredék, mely Bregetiotól X ezer passusra
utal. (XVI. Tábla.)
' 104. TRA IANV S DECIVS császár idejéből (250-ik évből) fenn­
maradt két oszlop-töredék. III ezer passusra Aquincum*
tól. (X V III. Tábla.)
*). Tnlajdnnképen C. osztályba való.
V-
C. — Különféle rogy kétes lelhelyü mérföldoszlopok.
105. SEVERVS ALEXANDER kormánya alatt 230-ban emelt
mérfoldmutató töredéke. V III ezer passusra Aquincumtól.
(X V m . Tábla.)
106. MACRINVS idejéből, 217-ik évből való oszlop. X XX III ezer
passusra. *) (XX. Tábla.)
107. MACRINVS alatt, 217-ben felállított mérföldjelző. XLII ezer
passusra Aquincumtól. (X VII. Tábla.)
108. A és B töredékei MAXIMINVS császár idejéből való, 235-ben
emelt oszlopnak. XCVII. ezer passusra Aquincumtól, (XIX.
Tábla.)
109. Mérföldmutató-töredék, ELAGABALVS idejéből, vagyis 218-
dik évből. (XX. Tábla.)
110. PHILIPPVS császár idejéből való mérföldmutató-töredék.
(XX. Tábla.)
111. MAXIMINVS császár (236—238.) idejéből való mérföldoszlop.
(X V III. Tábla.)
336. C. IVL. VERVS MAXIM INVS császár idejéből való mér-
Mdoszlop. III ezer passusnyira Aquincumtól.
IV. F ejezet.
A CSÁSZÁROKAT ILLETŐ EMLÉKEK.
112. 184-ről való kőlap, COMMODVS idejében gyakorlott csem­
pészetről tanúskodó emlék. (XXI. Tábla.)
113. L. SEPTIMIVS SEVERVS és M. AVR. ANTONINVS egy
Diana-féle templomot javitanak. (XXI. Tábla.)
367. L. SEPT. SEV. PERTINAX és M. AVR. ANTONINVS
császárok alatt TIB. CL. CLAVDIANVS' váracsot építtetett.
114. CARACALLA üdvéért emelt fogadmányi kő. (XXI. Tábla.)
115. és 116. Egy ezeres cohors által ALEXANDER SEVERVS, és
anyja IVL. MAMAEA tiszteletére emelt A és B emlékek.
(XXI. Tábla.)
117. Az első Hemesa-beliek ezeres cohorsa által III. GORDIANVS
tiszteletére a 240-dik évben emelt szobrának talapzata.
(XX. Tábla.)
118. A két PHILIPPVS* és M. OT ACILI A SEVERA tiszteletére,
a II. legio Adiutrix p. f. PHILIPPIN A által emelt oszlop.
(X XI. Tábla.)
119. II. CLAVDIVS GOTHICVS tiszteletére, 270-ben a II. legio
Adiutrix által emelt emlék. (X XI. Tábla.)
120. GÁL. MAXIMIANVS és MAXIM INVS DAZA császárok üd­
véért, az aquincumi colonia által emelt fogadmányi kő.
(XXI. Tábla.)
368. C. IVL. VERVS MAXIMINVS és C. IVL. VERVS M AXI­
MVS tiszteletére emelt kő.
369. Ismeretlen császár tiszteletét foglaló tábla.
V . F ejezet .
A R Ó M A I A K KÖZSÉGE.
(RESPVBLICA ROMANORVM.)
TANÁCSOSOK. — LOVAGOK. — CONSULOK. - TISZTVISELŐK. —
MÉLTÓSÁGOK. — MAGAS HIVATALNOKOK.
121. SEPTIMIVS ARCHELAVS tanácsbelinek sirtáblája. (X X .
Tábla.)
A C. V-re, CLARISSIMVS YIR-re nézve 1. a 62. és 104. sz.
122. Egy EQVES ROMANVS-t illető emléktöredék. (X XI. Tábla.)
1. 82. sz. 5. sorban.
A) a Consulok sorozata.
123. 197-ből való fogadmányi kő töredéke. (XX. Tábla.)
B) Római Aedilis-ek.
124. Bronzlap, egy a köztársaság idejében kelt felírással. (X L
Tábla.)
125. M. AVR. TITVS és családjának síremléke. (XXI. Tábla.)
126. FLAVIVS DALMATIVS sirtáblája. (X XI. Tábla.)
127. SABINA sírköve. (XXII. Tábla.)
128. T. 10RIVS GEMELLIANVS procurator fabricae, és anyjának
TORIA GEMINA-nak síremléke. (XXII. Tábla.)
*) Alkalmasint Erzsi és Puszta-Ivántsa közé. Góböljárás tájira helye­
zendő, mivel e helyen • szóin alján 1S7S. szintén két mérföldoszlopra akadtam
47*
 188
VI. F ejezet .
HADÜGY. RES MILITARIS.
TISZTEK. — KATONÁK. — KATONAI OKMÁNYOK.
129. FLAVTVS IOVINVS házát illető kőlap. (LI. Tábla.)
370. CALPVRNIVS IRENAEVS tribunus, nejének emel sir-
táblát.
130. Q. NVMITORIVS .FELIX, I. legio Adiutrix-beli centurio sir-
ládája. (XXII. Tábla.)
131. LYCAO, I. legio Adiutrix-beli Centurio nevével biró fogad -
mányi kő. (X XII. Tábla.)
132. VE TVR IA, FORTVNATVS százados nejének kőkoporsója.
(XXVU. Tábla.)
133. AV R E LIA BONOSA-nak VAL. VALERIANVS százados által
készíttetett kősirja. (X XIII. Tábla.)
134. MAXIMVS centurio sirtáblájának töredéke. (XXII. Tábla.)
135. AVRELIA HERNILLA által férjének, MAXIM INVS centurio-
nak, készíttetett keresztény sirirás. (XXII. Tábla.)
136. A N N IA IV LIANAE, AN NIVS CALLIMACHVS, primipilus
leánya, kőkoporsójának előlapja. (X XVII. Tábla.)
137. M. COCCEIVS és M. COCCEIVS FLORVS, princeps-nek sir-
táblája. (XXIII. Tábla.)
138. PVBLIVS AELIVS MESTRIVS optio sírköve. (XXIV. Tábla).
139. A COHORS L ALPINORVM, Sirmiumban született egyik
optiojának sirtábla-töredéke. (XXII. Tábla.)
371. AEL. SEPTIMI VS OPTIO siremlékének töredéke.
140. VALERIVS VERVS consuli könyvvezető sírköve, melyet
VALERIVS IVLIANVS, aquincumi decurio emelt. (XXIII.
Tábla.)
141. M. AVR. MELLITVS librarius legati Legionis II. Adiutrieis
kőkoporsója, melyet neki M. AVR. M ARTIALIS EX-SIGNI-
FER csináltatott. (X XIII. Tábla.)
142. L. CASSIVS PVDENS, adiutor officii corniculariorum consu­
laris L. CASSIVS REGVLIANVS ex-beneficiario consularis
által készíttetett kőkoporsója. (XXIV. Tábla.)
143. AVR. MAXIMVS veteranus, ex-comiculario sirkő-töredéke.
(XXV. Tábla.)
144. P. TARRVTENIVS PROCVLVS, a II. legio Adiutrix-beli
EVOCATVS-nak sírköve. (XXIII. Tábla.)
145. Q. FRENDVLLVS R V F V S , custos armorum-nak sírköve.
(XXIII. Tábla.
146. AELIVS VICTORINVS-nak, az I. thraci lovas szárnyban
való duplarius és AELIVS LICINIANVS-nak síremléke.
(X XV II. Tábla.)
147. C. IVLIVS MACER signifer, L. SEPT. VITALIS, tesserarius
és L. SEPT. IANVARIVS custos armorum-nak fogadmányi
köve. — 223. évben Kr. után. — (XXII. Tábla.)
148. L. CAESERNIVS SABINVS-nak, CAESERNIVS PAVLINYS,
strator Consularis által emelt síremlék. (XXV. Tábla.)
372. CL. PERTINAX strator rokonainak emléket emel.
149. VAL. MAXIMIANVS, a IV. Flavia legio custos armorum-ámik
AVR. FRONTO trombitás által emelt sirkő. (XXIV. Tábla.)
150. AVR. ANTONINVS, a II. segély-legio zászlótartójának kő­
koporsója. (XXV. Tábla.)
151. AELIA MESSIORINA-nak AELIVS MESSIVS, I. segély-legio-
beli immunis által emelt síremléke. (X XIV . Tábla.)
152. OCTAVIA REVOCCA számára M. VLPIVS N A TA LIS , ex-
beneficiarius consularis férje és fiai által készíttetett sir-
ládának homloklapja. (XXIV. Tábla.)
373. AVR. MARCELLÁNAK férje IVL. VICTORINVS B F.
COS. sirládát szentel.
153. C. CAMPANIANVS, I. legio-beli frumentarius-nak halotti
emléke. (XXV. Tábla.)
154. P. SITTIVS MVSTIOLVS, II. legio Adiutrix-beli hadastyán
kökoporsója. (X XVI. Tábla.)
155. C. VALERIVS SECVNDVS hadastyán-nnk, a fabrorum et
centonariorum coUegium-nik által emelt siremléke. (XXV.
Tábla.)
156. AVR. AVLVPOR, II. segély-legio-beli hadastyán siremléke.
(X XV III. Tábla.)
157. P. AELIVS IVSTVS és AE LIA VERINA kisdedek számára
P. AEL. PROVINCIALIS, II. segély-legio-beli hadastyán és
fia, aquincumi serír által készíttetett kőkoporsó. (X XVIII.
Tábla.)
158. Egy II-dik legiobeli katona és CLAVDIA TIBERINA sirirá-
sának töredéke. (XXV. Tábla.)
159. GRANIVS D ATVS, II. segély-legio hadastyán siremléke.
(XXVI. Tábla.)
374. P. AEL. FIRMINVS II. segély-legiobeli hadastyán sir-
táblát szentel.
160. AVR. MAXIMVS ugyanazon legio hadastyánának és család­
jának sírköve. (XXVI. Tábla.)
161. C. LICINTVS BASSVS siremléke, emelte C. LICINIVS . . .
hadastyán. (XXVIII. Tábla.)
162. IVL. HERCVLIANVS hadastyán által három nő számára
készíttetett kősirtöredék. (X XIX. Tábla.)
163. Egy hadastyán által emelt fogadmányi kő. (X XVIII. Tábla.)
375. AEL. MESSIVS praetoriumbeli hadastyánnak neje FLA V IA
INGENVA sirtáblát szentel.
164. OPLVS LAEPOCVS hadastyán sírköve. (XXVI. Tábla.)
165. C. IVLIVS IVLIANVS hadastyán sirtáblája. (XXVIII. Tábla.)
166. AVR. VINDEX, I. THRAKOK-féle cohors lovasának sírköve.
(XXIX. Tábla.)
167. A maurusok ezredes cohorsa egyik hadastyánának siremléke,
felállítva a noricusok cohorsának egyik hadastyána által.
(X XV III. Tábla.)
168. NIGER SVEITRIVS, az aravakok egyik szárnyából való
lovasnak siremléke. (XXIX. Tábla.)
169. BONIO, ala Frontinianaból való lovasnak siremléke. (XXIX.
Tábla.)
376. TERSO-nak ugyanazon számybeli lovasnak emelt emlék.
377. CRISPINIANVS lovasnak emelt tábla.
170. C. IVL. OMMENTIAEVS legio-beli katona és neje FLA V IA
GEMELLA sirtábliija. (XXIX. Tábla.)
171. SEPTIMIVS VICTORINVS, aquincumi decurio neje POTEN-
T IN A és TENAX legio-beli katonák síremlék töredéke.
(XXIX. Tábla.)
378. P. AEL. C . . . és APOLLÓN katonák (?) neveivel biró
emlék.
379. VRSVS, III. legio Italica-beli katona és rokonainak sir­
emléke.
380. M. FIRMIANVS katona, és VLP. LVCIO candidatus LÉG.
II. ADI., valamint rokonaik siremléke.
172. COMMINIA VALAG ENTA, és fia TARTONIVS SECVN-
DIANVS a X IIII. iker-legio katonájának sírköve. (XXIX.
Tábla.)
173. A COHORS I. VINDELICORVM egyik katonájának sírkövé­
ből való töredék. (XXX. Tábla.)
174. Egy katona-lajstromot tartalmazó töredék. (XXX. Tábla.)
175. Egy katonára vonatkozó emlék-felírás. (XXX. Tábla.)
176. PONTIVS katona sírkövének töredéke. (XXX. Tábla.)
177. SEPTIMIVS COLONVS ATTVSONIVS öszcérhajtó siremléke.
(XXXI. Tábla.)
178. VALERIVS MAXIMINVS katona, ennek családja és egy
alumnus siremlékének töredéke. (XXX. Tábla.)
179. CLAVDIVS FVSTIRIO, I. legio-beli katona és AVR. EV-
TYCHES u. u. legio salararius-n által emelt fogadmányi
kő. (XXX. Tábla.)
180. M. FVRIVS RVFVS-nak fivére és a kölni polgárok - CIVES
AGRIPPINENSES 'TRANSALPINI által emelt siremléke.
(XXXI. Tábla.)
181. Az aquincumi II. legio Adiutrix-hoz tartozó „THERMAE
MAIORES" javíttatását illető emlékkő. 268. Kr. n. (X XIX.
Tábla.)
182. Töredék egy XIV. iker-legio-beli zúszlórirö által felállittatott
emlékből.
231. Egy m i legio-beli katona sírköve.
236. Katonákat illető felírás töredéke.
K ato n a i o km á n y ok .
183-133«*. I. okmány. Május 21-éről 74. Kr. után. VESPASIANVS
császártól VETVRIO számára kiadva. (X XX VIII. és XXXIX.
Tábla.)
184- 184«*. II. okmány. Sept. 5-én 85. évben Kr. u. DOMITIANVS
császár alatt kiadatott FRONTO részére. (X L— XLI. Tábla.)
185- 185«*. III. okmány. Febr. 20-án 98. évben Kr. u. TRAIANVS
császár alatt P. INSTEIVS számára. (X L II- X III. Tábla.)
186- 186«'. IV. okmány. Máj. 13-án 105. évben Kr. n. TRA IANVS
császár kormánya alatt, AMBIRENVS számára kiállíttatott.
(X L IV - X L V . Tábla.)
r -\

187. V. okmány, töredék. Dec. 27-én (145. és 160. közt) ANTO- 220. P AT E V ILLA és három más családbeli nő síremléke. (XXXVI.
N IN V s 'p iV S kormánya alatt VLPIVS BIAVSCO számára Tábla.)
kiállíttatott. (XLVI. Tábla.) 221. A IX. éves FELCVMA (?) CLARIACA (?) sirtáblája. (X XXVII.
188. VI. okmány, töredék. Dec. 27-én (145— 160. év közt) a fen- Tábla.)
nebb nevezett BIAVSCO egyik hadastyántársa részére. 222. BROGIMARA-nak, MAGIO, férje által emelt síremléke.
(XLVI. Tábla.) (X XXVI. Tábla.)
189. VII. okmány, töredék. Dec. 23-án 157-ben (?) BARSIMSO 223. BATO Araviscus és FIRMVS síremléke. (XXXVI. TábLa.)
számára. (X LVII. Tábla) 224. MATOMARVS síremlékének töredéke. (XXXV. Tábla.)
225. JVPITER-nek BATSIO, GVTVN (?) fia, fogadmányi követ
emel. (XXXV. Tábla.)
V II. F ejezet . 226. SEXTIVS MENTOSELIVS (?) síremléke. (XXXVI. Tábla.)
227. Névtelen fogadmányi kő. (XXXV. Tábla.)
RES MVNICIPALIS. 228. V LP IA N I . . . . síremlékének töredéke. (X XXVII. Tábla.)
229. PATRONO olvasásé kőtöredék. (XXXVI. Tábla.)
A VÁROSOK SZERVEZETE.
230. Töredék DECET szóval. (XXXV. Tábla.)
231. Egy Ilii. legio-beli katona sírkövének töredéke. (X XXVI.
190. ANTONIVS FILO Q VIRIVS, aquincumi Augustalis-nak sír­
Tábla.)
emléke. (XXX. Tábla.)
232. AEGO feliratú töredék. (XXXV. Tábla.)
191. V L P IA M ARTINA kőkoporsója; emelte unokája P. AEL.
233. Valéria fogadmányi köve. (X XX VII. Tábla.)
TRAIANVS a bregetioi municipium decuriójn. (XXXI.Tábla.) 234. Egy névtelen atyának emelt síremlék. (X XX VIII. Tábla.)
192. MTNICIA ROMVLA és AN NIVS PRINCIPIVS síremléke, 235. . . NVS V L P felirásu laptöredék. (X XXVII. TábLa.)
készíttette AN NIVS SPERANTIVS a bregetiumi colonia 236. Egy katonákat illető felírás töredéke. (X XX VIII. Tábla.)
decuriójn. (XXX. Tábla.) 381. Töredék . . . SCRIBA . . . felirattal.
193. C. DIGNIVS SECVNDINIANVS, a bregetiumi municipium 382. AVR. RESPECTVS családjának síremléke.
Juytistalis-á.n&k és AVR. DECCIA, valamint gyermekeik 383. M. AVR. ZOSIMVS által családja számára készíttetett
sírköve. (X XX II. Tábla.) síremlék.
384. TVLLIVS FLORENTINVS és MARCIA AGRIPPINA által
rokonaik számára emelt kő.
V III. F ejezet.
385. AFRANIVS VRSI ? sírköve.
T Á R S U L A T O K , MŰVÉSZEK, 386. PAV LINV S PRINCEPS fiainak követ szentel.
387. Töredék barbar nevekkel.
388. L. CAENIDIVS síremléke.
E G Y S Z E R Ű M A G Á N O S O K E M L É K E I .
389. VLPIVSOK sirkőtöredéke.
RÓMAI POLGÁROK, SZABADOSOK. BARBÁROK, RABSZOLGÁK. 390. AE LIA SVRA, anyjának emel sirtáblát.
391. CL. MAXIMIAna sirtáblája.
392. Töredék L A T IN és IVLIVS felírással.
194. Egy a Cddeyium fdbrum-ot illető kútra, vonatkozó felírás,
393. Más töredék CLAYDIANVS nevével.
melyet G. IVLIVS SEVERVS saját költségén készíttetett. 394. Ismét más EORVM szóval.
(201. Kr. u.) (XXXII. Tábla.)
195. A száz éves LEBVRNA, a szinészek mesterének, siytáblája.
Kösiily.
(XXXI. Tábla.)
196. M. VLPIVS IT A L ICVS és AE LIA VERODVMNA síremléke. 395. L F X X írással.
(XXXI. Tábla.) -
197. AVLVS VETTIVS CRESCENS síremléke. (X XX II. Tábla.) IX. F ejezet .
198. AVRELIVS VERVS síremléke. (X XX II. Tábla.)
199. CORNELIVS-ról szóló emlék töredéke. (X XX III. Tábla.) SZEKRÉNYEKBEN ÁLLÓ TÁRGYAK.
200. IVLIVS VRSVS, IV L IA VERINA és családjuk síremléke.
(X XX III. Tábla.) 1. §. A ra n y ékszer.
201. FARA (?) nevű asszonynak versekbe szedett emléktábla töre­
déke. (X XX III. Tábla.) 237-237* szám alatt. (X LV III. Tábla.)
202. Síremlék töredéke: ATENATIS, MARCIANA és SALONINVS
neveivel. (X XX III. Tábla.) 2. B ro n z- és Aloni-tftrgyak.
203. MARCIA MARCELLINA és családjának síremléke. (X XX III.
Lásd a Pótlékban a II. fejezetben felsorolt gyűrűket, lapocskát.
Tábla.)
204. TIB. IVL. FACVNDVS és AN TO NIA OCTAVIA síremléke. 238. DEMETRIVS SOTER idejéből való súly. (XLIX. Tábla.)
205. A tiz éves TIB. IVL. FVSTIANVS síremléke. (X XX II. Tábla.) 239. 239*. Ólom súly, itmXitqoe felírással. (X XXIX. Tábla.)
206. CAIA INGENVA-nak C. ADIVTOR szabadosa által emelt 240. Vegyes fémből készült kerekded súly. (X XXIX. Tábla.)
sírköve. (X XX III. Tábla.) 241. ö t szögletű súly. (X XX VIII. Tábla.)
207. AVR. IODORVS, FRONTO és CELSINA keresztények sír­ 415. EQVETAS.
emléke. (X XX II. Tábla.)
208. AEL. KALENDINA-nak keresztény sirlapja. (X XXII. Tábla.) B ro n z b élyegek . (Mind az L. Táblán vannak.)
209. VIBENVS, nejének és fiának síremléke. (X XX III. Tábla.)
210. Egy névtelen anyának és leányának versbe szedett sirtáb- 242. DOMITIi MAXIMINI.
lája. (X XX V . Tábla.) 243. M. P LAV T I RVFI.
211. ALFIVS V ITALIS szabadosnak kőkoporsója. (X XX IV . Tábla.) 244. IORDANNES.
212. C. VADILACVS szabados síremléke. (X XX IV . Tábla.) 245. SAGITTI.
213. Alexandriai C. IVL. EVR1TVS sírköve. (X XXIV. Tábla.) 246. P. C. N. E. M ERTIS.
214. IV L IA V T TA FLORINNA sirtáblája. (X XX V . Tábla.) 247. KLAVAIAES HERMIONHC.
215. COMIVMARA, VSIO leányának síremléke. (X XXIV. Tábla.) 248. CODOPIT.
216........... ROSIO fiának ATRKSSO, SYRIVS és fivéreinek, vala­ 249. T. S. G.
mint rokonainak síremléke. (X XX IV. TábLa.) 250. T FADIi VERI.
217. MATSIV, T. VIO fiának sirtábbyja. (XXXV. Tábla.) 251. Q 'A'IS.
218. AM NA vagy AMASA DIÓ nejének barbar emléke. (XXXV. 252. L. LICINI EVD jEMONIS.
Tábla.) 253. Q VOLVSIi NARCISSH.
219. SAETIBOLVS és QVINTVS fivérek, MAGISSAES fiainak A 416. és következő számok alatti pecsétek és bélyegek ide
síremléke. (X XX IV. Tábla.) tartoznak.
48

V.
 -------------------------------------------------------------------------------- ------------------------ -
f ........

----- 190 -----

U ö rő g fe lírá s o k . Fazek asok és m écsesk észitök bélyegei.

(A 394. számtól a 336-ig a LV. Táblán vannak. A m é csesek bélyegei
254. Bűvös felírással ellátott lapocska. (LI. Tábla.) részben a 474—540-ig; a sa m ii edények pedig 541—587-ig
255. flR A TIO N , gymnasiumi főnököt illető felírás. (XXXVI. Tábla.) összehasonlíthatók.)

294. ATRIO Fecit (?) 1. a 296. számot.

3. §. A gy agb ó l k észült tárgy ak o n e lő fo rd u ló 295. AMANDVS F. (1. az 543. sz.)
fe lira to k . 296. APRIO. (1. 477. sz.)
297. ATIMETI. (1. 479. sz.)
256. ABC-et tartalmazó tégla. (LII. Tábla.)
298. GACVRIO. (?)
257. Folyó-irással bíró tégla. (LII. Tábla.) 299. CAMPELI.
258. Számokkal és folyó-irással ellátott tégla. (LII. Tábla.)
300. CASSI. (1. 481. sz.)
427. Karczolt téglatöredékek.
301. CERIA|LIS L SA. (1. 482. és 546. számok.)
428. nONis IVLiis feliratú tégla. 302. CN TATAR.
429. Egy I. segély-legio-beli téglán_levő kás. 303. CINT VCENI. (1. a 548. sz.)
430. Más karczolt irásu tégla. 304. COMVNIS (1. 485. sz.)
305. CRESCE | S. (1. a 486. sz.)
Lepén ysü tö m in ták .
306. CRVMMVS Fecit.
259. Tálcza "alakú lepény minta HONORIVS névvel. (L ili. Tábla.) 307. FAOR. (1. a 491. számot.)
260. CONSERVATIO AVGusti feliratú lepény . minta. (X L III. 308. FELIX. (1. a 493. számot.)
309. FESTI. (1. a 494. számot.)
425. VICTORIA AVGVSTI feliratú minta. 310. FORTIS. (1. a 496. számot.)
311. GENIATIS vagy GENIALIS. (1. az 558. számot.)
, 312. L (DVN)A.
T é g la fe lira to k . 313. L D P.
314. LITOGENEs.
(Ezeknek bélyegei mind az LIV. táblán vannak.)
315. L C S (1. az 508. sz.).
316. L M V.
261. EXER. PAN. INF. (1. a 431. számot.)
317. LVCI (1. az 540. sz.)
262. FRIGERIDVS. V. P. DVX A P VAL. (1. a 457. számot.)
263........... P DVX A P VALÉR. 318. IE G ID I (1. az 504. sz.).
319. INARI, L. Narii vagy lanuarii ? (1. az 503. sz.)
264. 265. QVADRIB.
320. MIA.
QVADBVRG. (L a 464. számot.)
321. MVRRI (1. az 514. sz.).
266. 267. LÉG I AD P F, és LÉG I ADI P F ANTO ? (1. a 432.
322. NERI.
számot.)
323. OCTAVI.
268. FIG VLINA CAVENSIANAS LÉG I NOR. (L a 433. számot.)
324. OF AVR. n V .
269. LÉG A C P F.
325. OPVRPA (?)
270. LÉG I l i i F. (1. a. 438. számot.)
326. PRIM ITIVOS F. (1. az 566. sz.)
271. 272. LÉG II A D ; és LÉG II AD P F. (1. a 434. 435. 436.
327. PV LLI.
számokat.)
328. RVFINVS.
273. LÉG X III GÉM AVR SODES. (?) (1. a 445. számot.)
329. SACIRO F. (1. az 576. sz.)
274. COH V II BR AR (?)
330. SEXTI. (1. az 526. sz.)
275. COH V II BR AN.
331. VERI. (1. az 528. sz.)
276. COH V II BR SEVER. (L a 455. számot.)
332. VETTI. (1. az 529. sz.)
277. COH IH BR. (1. a. 454. számot.)
333. VERVS F. (1. az 578. sz.)
278. COH I. AL. E. 334. VIBIVS. (1. az 530. sz.)
279. 280. COH I V LP P ; COH I V LP PAN. (1. a 453. számot.)
335. VICT. (1. a 532. sz.)
281. COH V III M N' (?) (1. a 456. számot.)
336. VICTORIA. (1. a 533. sz.)
282. COH D. (?)
283. A P V ALE N TIN I T R . . . (1. a 460. számot.) H a m is fe lirú so k .
284. 285. C A R I; ISTRIB. (1. a 461. számot.) FLORA-ra vonatkozó hamis felírás. (XXXVII. Tábla D.)
286. SAT VRNINVS. (1. az 572. számot.) VENERI CAELESTI.. feliratú bronzlemez. (L. Tábla. E. Ebl*.)
287. VINCENTIA. (1. a 465* számot.) LÉG X I.. feliratú és Heracles képével biró lemez. (L.Tábla,F és Fbl*).
288. 288*. L SAV. RENSIS. IONI. DEVS ET ROMA feliratú lapocska. (X XXVIII. Tábla, G, G1»').
289. IMP. Fekete bronzból készült lapocska, érthetetlen felírással. (X XX VIII.
290. API o VINI. Tábla, H, H*, Hb.)
291. MATREP.
292. INGENVILVS (mécses minta). (1. az 505. számot.) K tru ria i fe lír á s o k .
293. A T L. Bronz lapocska két som etruriai felírással. (XXXIX. Tábla A.)
293*. VALERIE. Bronz lapocska egy sorú etruriai felírással. (X XXIX. Tábla B.)

I. F ejezet .
K Ö E M L É K E K .
1. §. V a llá s i em lék ek .
ÍÍ37. Cybele Istenasszony tiszteletének szentelt
kőlap. (3. szám. után.)
338. Jupiternek oltárt emel M. AVR. EPTA-
CENTVS, a II. segélylegio-beli legatus
lovászmestere, strator. (27. sz. után.)
33(1. Jupiternek AVR. . . . ANVS követ emel.
340. Jupiternek Severus és Antoninus Augus-
tusok és Geta császár üdvéért fogad-
mányból készíttette e táblát C. IVL.
EVTICVS.
341. Jupiter Dolichenus-nak C. CLAVDIVS PA-
TASIO fogadmányi oltárt emel, 194-ik
évben Kr. u. (30. sz. után.)
342. Jupiter Dolichenus-nak szentelt szobrocska.
343. Jupiter és Juno királynénak AVR. VIC-
TORINVS, strator fogadmányi követ
szentel.
344. [Jupiternek,] Juno királynénak, Minervá­
nak és a többi isteneknek és istennők­
nek VINDONIANVM község néhány
birtokosától ajánlt fogadmányi kő. (36.
sz. u.)
345. Juno Regina-nak KAPITO emel fogad­
mányi követ, 270-ben Kr. után.
346. Juno Regina-nak ABER ACVTVS és neje
fogadmányi követ emelnek fiaik üdvéért.
347. A szent Istennek, Jupiternek, a győzhetet­
len SOL-nak vagyis napnak, a közjóért
emelt kőemlék. (37. sz. u.)
348. A győzhetetlen SOL-nak .VAL. VITALIS
fogadmányi követ szentel. (46. sz. u.)
340. A győzhetetlen SOL-nak a császár és köz­
társaság üdvéért emléket emel C. IVL.
VALENS, az apulumi gyarmat papja.
350. Liber- és Libera-nak ajánlott kő-töredék,
Martialis névvel. (54. sz. u.)
351. ASCLEPIVS-nak AN TO NINVS kürtös,
fogadmányi követ emel. (58. sz. u.)
352. VIRTVS és HONOR-nak L. VLPIVS MAR-
CELLVS alsó-pannoniai propraetor fo­
gadmányi oltárt emel. (61. sz. a.)
353. Silvanus Domcsticus-naV fogadmányi kö­
vet emel FAVSTINVS, TITVS-nak fia,
vagy szabadosa (?) consuli beneficiarius.
(70. sz. u.)
354. Silranus Domesticus-n&k AVR. REGVLIA-
NVS, egy lovas szárnynak jegyzője,
fogadmányi követ emel.
355. A házi Silvanus-mik SECVNDINIVS SABI-
NIANVS emel fogadmányi követ.
350. A házi Si/rnnus-nak INGENVVS emel
fogadmányi követ.
357. Datmvitu-nak VETVLENVS legatus legio­
nis propraetore emel oltárt. (78. sz. u.)
358. MVCATRA az I-ső szárnybeli thrakiai
hadastyánok duplariusa magáért és a
családjához tartozók üdvéért emel fogad­
mányi kövek (86. sz. u.)
350. Töredék, egy feliratos táblának utolsó
két sorával.
360. Fogadmányi kő töredéke.
361. Egy fogadmányi kő töredéke az istenség
neve nélkül. Aján\ja RVFINA, FAVSTI-
N IANVS örököse.
V.
P Ó T L É K
2. §. F ö ldiéi ra li e m lék ek .
362. T. CL. EFFICAX-nak CALPVRNIA HER­
MIONE neje által készíttetett sirláda.
(92. sz. u.)
363. Mérföldoszlop-töredék, C. IVL. VERVS -és
C. IVL. MAXIMVS császárok idejéből..
364. Mérföldmutató-töredék, melyen M. AVR.
SEVERVS és MAXIMINVS, valamint
TREBONIANVS G ALLVS és C. VIBIVS
AFINIVS nevei előfordulnak. (Aquin-
curatól V III. ezer passusnyira.)
365. Mérfuldmutató M. AVR. SEVERVS ALE­
XANDER idejéből (229. Kr. u.) Aquin-
cumtól VTU. ezer passusnyira. (102. sz. u.)
366. Mérfoldmutató C. IVL. VERVS MAXIMVS
idejéből (235. Kr. n.) Aquincumtól III
ezer passusra. (111. sz. u.)
3. §. Az u r a lk o d ó k a t ille tő e m lék ek .
367. L. SEPT. SEVERVS PERTINAX, és M.
AVR. ANTONINVS császárok alatt.
194— 197-évben Kr. u. TIB. CL. CLAV-
DIANVS, legatus Augusti propraetore,
egy összeomlott régi váracsot, a kato­
nák által más helyen ismét fölépitte-
tett. (138. sz. u.)
368. Valószínűleg C. IVL. VERVS MAXIMVS
tiszteletére emelt kő, 235-dik év körül
Kr. u. (120. szám után.)
369. Ismeretlen császár tiszteletére emelt kő
töredéke.
4. §. K a to n a i e m lék ek .
370. CALPVRNIVS IRENAEVS tribunus nejé­
nek, LISSIA GALLA-nak, emléket szen­
tel. (129. sz. u.)
371. AELIVS SEPTIMYS optio síremlékének
töredéke. (129. sz. u.)
372. CL. PERTINAX strator consularis által
rokonainak emelt síremlék. (148. sz. u.)
373. AVRELIA MARCELLINA sirládája; emel­
te félje IV LIV S VICTORINVS Uncf,da­
rius consularis és atyja AVR. EPTALA.
(153. sz. u.)
374. P. A EL. F1RMINVS, V III éves fiúnak,
atyja FIRM INIANVS és AELIA DOMI-
T IN A anyja által készíttetett sirtábl<qa.
(159. sz. a.)
375. AELIVS MESSIVS-nak neje INGENVA
síremléket emel. (163. sz. u.)
376. Kőtöredék, melyen TERSO, PRECIO fia,
megneveztetik. (169. sz. n.)
377. CRISPINVS, szárnybeli lovasnak nevét
viselő síremlék-töredéke.
378. Sirkőtöredék P. AEL. C . . . és APOL­
LÓN . . . nevekkel. (171. sz. u.)
379. MARCVS RESTITVTIANVS és családjá­
nak síremlék-töredéke.
880. CESERNIA FIRMILLA-tól maga, félje és
rokonai számára emelt emlékkő.
5. f. M a gán oso k ra vonatkozó em lék ek .
381. Töredék oroszlánnal, és SCRIBA szóval.
382. AVR. RESPECTVS, magának és családjá­
nak síremléket emel.
383. M. AVR. ZOSIMVS által, neje, ángya,
magának és fiainak számára készíttetett
emlékkő. (383—394-ig a VIII. fejezethez
tartoznak.)
.
384. Töredéke a TVLLIVS FLORENT INVS és
MARCIA AGRIPPINA által rokonaik
számára emelt kő.
385. AFRANIVS (?) VRSI-nak síremléke.
386. PAVLINVS PRINCEPS fiainak sírkő töre­
déke.
38.7. Töredék barbar nevekkel.
388. L. CAENIDÍVS SECVNDINVS síremléké­
nek töredéke.
389. VLPiu80k egy síremlékének töredéke.
390. AELIA SVRA, anyjának emel halotti
emléket.
391. Egy síremlék töredéke, CL. MAXIMI A . .
felirattal.
392. Emléktábla töredék, IV LIVS nevekkel.
393. Töredék egy síremlékből, melyen való­
színűleg CLAVDIANO fordul elő.
394. Szabálytalan töredék A EOR MVS írással.
395. Kősúly L F X X betűkkel.
n . F ejezet .
FÉM- ÉS ÜVEGTÁRGYAK.
A.i Fé m tárgy ak .
a) Gyűrűk és melltűk. (A IX. fejezet 1. és 2.
§-hoz valók.)
396. AK YA O Y — X HTTINA Írással.
396*. T AMInius IOVITA.
397. ANToninus PAVLus PrimiPilus.
398. FIDEM CONSTANTINO.
399. IT H J TOPI KAAH.
400. LVCILLA TENET.
401. MACROBI FLOREAS.
402. MARCELLINA LVGET.
403. MARINIANE VIVAS.
404. OPPius VALens.
405. POLVC HRONI.
406. SAT VRNI |NVS.
407. VTERE.
408. VTERE FELIX VIVAS SERenus.
40!t. VTERE FELIX.
410. VALENtI AVGusto FIDEM.
411. CC NP.
412. V Ceres IMP feliratokkal.
413. DAT EGERIA EGET X C ........
b) Bronz lapocska.
414. MITHRAS-nak szentelt bronz lapocska
(tessera ansata). Ajánlja VLPIVS SA-
BINVS, I. segély-legio-beli katona. (43.
számhoz való.)
c) Súly. (I. fejezet. 2. §.)
415. EQVETAS.
d) Pécsitek.
416. Q MVRCIVS. (IX. fejezet. 2. §.)
417. Talpalaku bélyeg : AFRICA felírással.
418. Bélyeg : AVRiB.
419. L CORNELIVS SABINVS bélyege.
420. (V T )IV bélyeg-töredék.
421. IMMVNIS o ; serpenyő nyélen.
422. CISONI; női szobrocska.
Bl ü vegedény ek .
423. PACCI ALCÍM feliratú palaczk.
424. Ivó csésze A K itt* r « a O IM / .M n iE
/HonIC felírással.
48*
 192

III. F ejezet . II. MAGÁNOSOK TÉ GL ÁI. V . S a m ii e d é n y e k .

AGYAGNEM ÜEK. 466. C L E P I; Caii LEPIdi. 541. ALBIO Fecit.

467. FIGulina SABini. 542. ALBVCI.
I. T ftlcia a la k n m ézes lepény-m inták. 468. EX OFficina Lucii Sabariensis Ionii.
543. AMANDVS Fecit. (295. számhoz.
460. Lucii SAEPIi.
425. Minta V I CTO 'R IA AV GVS T I felirat­ 544. BORILLI Fecit.
470. OFficina PISani.
tal. (260. sz. u.) 545. CAMRI Magistri.
471. T H F.
426. Minta gladiátorokkal és VINCENTI szóval. 472. Titus MARIANVS. 546. CERIALis Fecit. (301. számhoz.)
473. OF AR N MAXENT AR. 547. CINNAMI, visszásán.
I I. K a re z o lt tég latiire dék e k. 548. CINTii VCENTI. (303. számhoz.)
IV . Mécsesek bélyegei. 549. CINTVGNati?
427. Csurgóról való olvashatlan téglatöredé­
(A IX. fejezet 3. §. 294. száma után valók.) 550. CN jEAR. (? )'
kek. (258. sz. u.)
428. Töredék nONis IVLiis felirattal. 474. JE ; AELE M. 551. C. IP PI M ; Cai IPPIi Magistri.
420. Töredék Ó-Szőnyről, több sorú Írással. 475. AGILIS Fecit.. 552. C. VCCI L. L1M.
430. Más töredék : LATerculos Miile FEcit-tel. 476. ANTERvS. 553. CRASSIACVS Fecit.
477. Fecit APRIO. (206. számhoz.) 554. CVRMILLVS Fecit.
III. B ély eges téglák . 478. (-j| APRIO;® APRIO. 555. DAM INI Magistri.
479. ATIMETI. (207. számhoz.) 556. DO MITI VS Fecit.
I. A H A D S E R E G TÉ GLÁI.
480. CANNEI. 557. ELENIVS FECit.
1. Az egész hadseregbeliek. 481. CAS; CASsii. (300. számhoz.)
558. GENIALIS Fecit. (311. számhoz.)
482. CERIA |LIS ; CER1ALI |S. (301. számhoz.)
431. EXERcitus PANnoniae INFerioris. (261. 559. H IIL IIN IV S ; Helenius.
483. CLOdius HELvius.
számhoz.) 560. IANVarii.
484. Caius IVNius DRAco.
485. COMuNIS. (304. számhoz.) 561. INGENVI.
2. Legük téglái. 562. MAIA.
486. CRESCES, visszásán. (305. számhoz.)
432. LÉG I AD ; LÉG I A D I; LÉG I AD P F, 563. MARCELLINVS.
és LÉG I AD I P F AN T bélyegekkel. 564. OF V IT A . . . OFficina VITAlis.
(266. és 267. számhoz.) 565. PATERATIO Fecit.
433. FIGVLINAs CAVENSIANAS LÉG I NO- 0 566. PRIMITIVoS Fecit. (326. számhoz.)
Ricornm. (268. számhoz.) 488. Caii DESSli. 567. PRISCINI Magistri.
434. LÉG II A D ; LÉG II A D I; LÉG II AD 480. DONATI. 568. R AT ILI FEcit.
P F. (271. 272. számhoz). 400. FABii. 569. RESATVS FECit.
401. FAO R éí (307. számhoz.) 570. SACIRO Fecit. (320. számhoz.)
435. LÉG II AD P F ANToniniana.
402. FAVOR Fecit.
436. LÉG II HAD,olvasás : LEGio II HADiutrix. 571. SAN . . .
493. FELIX visszásán. (308. számhoz.)
437. LÉG II ITALica. 404. FESTI. (300. számhoz.) 572. SATVRNINVS ; SatuRNINVS Fecit. (286.
438. LEGio I l i i FLavia. (270. számhoz.) 495. FLO R EN T.. számhoz.)
430. LEGio V I Hispanica. 496. FORTIS. (310. számhoz.) 573. SATVR OF, vagy SATVRnini Officina.
440. LEGio V II CLaudia. 407. FRONTO; FRONTO Fecit. 574. TITTIVS.
441. LÉG V II CLaudia Pia Fidelis. 498. FRORTI. (310. számhoz.) 575. VRSVS.
442. LÉG V II CLAVDIE S C MVCATRE P P. 490. 500. G D L, és G M. 576. VALENS.
443. LÉG X G P F. 501. Titi GELLIi. 577. VERINVS Fecit.
502. H. 578. VERVS FEcit. (333. számhoz.)
444. LÉG XI Gemina; LÉG X I Gemina Pia
503. LANVAR 11.
Fidelis. 570. VICTORINVS Fecit.
504. IEGIDI. (318. számhoz.)
445. LÉG X III Gemina. (273. számhoz.) 505. INGENVILLVS. (202. számhoz.)
446. LEGio X n i GEmina AVrelius CALLISTRI. 506. IVLIi. A töre d ék esek és ol viiMlintlannk :
447. LÉG X III GÉM AVR GODES. 507. O/CCPISAO.
448. LEGio X III* Gemina AVRelius Mén 508. LLC O ; LLC. (315. számhoz.) 580. . . EAE VERI. 584. . . NVPPINT.
MIDER, helyesebben Mén ANDER. 509. LV A. 581. L. NIR IN. 585. . . NIIN.
440. LÉG X III GE . . . CENTI. 510. LVCIVS Fecit. (317. számhoz.) 582. MAIIYS.
450. LÉG X IX GE,C. VLPius FROnTo. 511. M ; M. 583. . . NILEA. 587. OFENl.
512. MLC.
3. Csapatok, cohorsok téglái. 513. MVA.

451. CHO, CHOR, CHORTIS, COHORTIS.

514. MVRRI O. (321. számhoz.) , IV. F ejezet .
515. NATO.
452. CHO I T G, Cohors I* Thracum Germanica. 516. OPTATI. AZ ERDÉLYBEN TALÁLT
453. COHors I. VLPia Pannoniorum ; és COH I 517. P ©
V L P P ANToniniana. (279.280. számhoz.) 518. PHOETASPI. VIASZOS LAPOK.
454. COHors III. Brittonum. (277. számhoz.) 510. PRImi, PRImani stb. visszásán.
455. COHors VII. BReucorum ANtoniniana, és 520. PV LLl. (327. számhoz.) 588. L Az alburnoi temetési társulatból való kizá-
SEVERiana. (274-276. számhoz.) 521. QFF. ratásnak példánya. Kr. u. 167. febr. 0-én.
456. CHO ( X ) MAVrorum. (281. számhoz) 522. QGC i O. 580.11. Kölcsön-okmány, kiállíttatott 159-ben
523. SCA.
Kr. u. sept. 17-én.
4. Egyes vezérek és parancsnokok téglái.
500. III. Adósság-levél. 162-dik évben Kr. u.
525. SEC VND SAé, visszásán :SECVNL)inns(?)
457. FRIGERIDVS V P DVX A P VAL +N. 526. SEXTVS. (330. számhoz.) 591.IV. Adásvevési levél, melynek tárgya
(262— 263. számhoz.) 527. STROBILI. Passia nevű leány 130-dik évben Kr. u.
458. TERENTIVS V P DVX. 528. Lucii VERI. (331. számhoz.) 502. V. Adásvevési szerződés egy albnrnum-
450. . . X A D L L P V ; dnX AD Locos Limi­ 520. V E TO . (332. számhoz.) beli háznak feléről. 150-dik évben Kr. u.
taneos Pannoniae Valeriae. 530. VIBIi. (334. számhoz.) 503. VI. Mnnknbérleti szerződés 163.évbenKr.u.
460. AP VALENTINI TRibuni. (283. számhoz.) 531. V IBIANI. 504. VII. Bányai munkára való szerződés. Év
461. CARISii TRiBuni. (284—285. számhoz.) 532. VICTO R I; visszásán. (335. számhoz.) nélkül.
462. LVPICINI TRiBuni. 583. VICTORIA. (336. számhoz.) 505. VIII.Tartozási elismervény. 167.évből Kr. n.
534. Caius CORnelius VRSus.
463. Lucius MArCIANuS TRIBunus. 596. IX. Szerződés valami társulattal. Év nélkül.
535. VRSVLus.
597. X. Szerződés.
5. Erődök téglái. 536. VRSVLI.
537. VTERE FElix. 508. XI. Szerződés.
464. QVADBVRG; QVADRTBVRG stb. (2ti4. 538. VTERE FElix ; visszásán. 599. XII. Szerződés.
265. számokhoz.) S 530. XP. 600. Első tábla töredéke, Titi IV LIi SATVR-
465. VALENTINA ésVINCENTIA.(207.*zámh.) I 540. XVR O ; visszásán. N IN i CONDVCToris bélyegével.

V.
 193
n.
NÉV- ÉS T Á R G Y M U T A T Ó .
(A SZÁMOK AZ EMLÉKEKNEK SZÁMAIRA VONATKOZNAK.)
A b actis, 1. actarius alae, 354. Aelius Messius Veteranus, 375.
Abascantus (T . Flavius), 185. „ Mestrius (P), 138.
Aber Acutus, 346. „ Mucianus Bassus, 208.
„ Vigoris, 346. n Paulinianus, 208.
Htlárao, 254. „ Paulus, 208.
Hton ifi, 254. „ Piator tieldonis, 588.
Aburius Bassus (Decimus) consul, 184. „ Provincialis (P.), 191.
Accio (Jupiter), 33. „ Septimius Optio, 371.
Accius Maximus, 73. „ Valens, 79.
Actarius alae ( Aur. Regulianus), 354. „ Valerianus, 167.
Acutianus (Aurelianus), 66. „ Verinus (T.), 87.
Acutus (Aber), 346. „ Victorinns, 146.
Adiutor (C.), 206. Aemilius Cicatricula Pompeius Lon­
Adiutor Macari, 503. ginus (Cn. Pinarius), 185.
Adiutor officii corniculariorum con­ Aemilius Optatus (L.), 14.
sularis, 142. Aemona, 155.
Adiutrix (Legio I. és II.) lásd : Legio. Aeqnestris colonia, (?) 1. Equestris.
Ad Minervam, 185, 186, 187, 180. Aesculapius et Hygia Angusti, 58.
Adonius, 48. „ 1. Asclepio.
Adventus, consul, 25. Aexilvas (Oplus Laepocus), 164.
Aediles (Romae), 124. Afranius Dexter (Cn.), consul, 186.
Aediles (municipales), 4, 68. Affraniu8 (?) Ursi, 385.
Aedilicii, 4. Africa, 154, 159, 417.
A e l. . . 370. Agens ducenarius, 58.
Aelia Capitolina, 153. , vices legati, 63, 82.
„ Clita, 67. „ „ praesidis, 82.
„ Concordia, 157. Agilis (bélyeg), 475.
„ ' Domitiana, 374. Agrippa, 185.
„ Flavina, 146. Agrippina (Marcia), 384.
„ Iunonia, 30. Agrippinenses Transalpini (cives),
„ Kalendina, 208. 180.
, Marcellina, 383. AK YA O Y - XHTTINA, 369.
r Maximilla, 143. Alae II** eques, 377.
„ Messorina, 151. Ala Aravacorum, 168.
„ Prima, 160. „ I* Aravacorum. 184.
„ Ressilla, 160. „ II* Aravacorum, 184.
„ Sabina, 130. „ Augusta, 187.
„ Sura, 300. „ I* Augusta, 187.
„ Theodora, 30.
„ I* Augusta Etureorum, 185.
„ Verina, 157. „ I* Cannenefatium, 183.
„ Verodumna, 196. „ I* civium Romanorum, 184.
Aelianus, consul, 147.
„ Claudia Gallorum, 186.
„ Flavius, 03. „ I* Flavia Gemina, 183.
„ Julius, 83. „ II* Flavia Gemina, 183.
Aelius Caesar Antoninus Pius II. con­ _ Frontoni ana, 169, 184, 376.
sul (T.), 591. , Gallorum Flaviana, 186.
Aelius Carito (P.), 76. „ Hispanorum Campagonum, 189.
„ Colsinus (T.), 11. „ Picentiana, 183.
„ Celsus (T ), 11. 8 Praetoria, 184.
„ C o ----- (P.), 378. a P X N .2 9 .
„ Firminianus (P.), 374. , Scubu lorum, 183.
* Firminus (P.), 374. , Siliana, 184.
„ Fortunatus, 596. „ Siliana, civium Romanorum, 184.
„ Frontinus, 181. a I* Thracum, 51, 364.
„ lucundianus, 167. B I* Thracum Veterana, 146.
. Iulianus (Septimius), 181. a „ Antoniniana, 358.
. Instns (P), 157. a IH*Thracum,civ.Román.Deciana,
» Licinianus, 146. , V* Veragrorum, 187. [103.
„ Lucilius (P.), 28. „ Vespasiana Dardanorum, 186.
» Messius, 151. Alae, 1. a 87. lapon.
V.
Alae, Actarius, 354.
Albani Longini (centuria), 85.
Albio fecit, bélyeg, 541.
Albuci, bélyeg, 542.
Alburnum maius, 582, 589, 590, 592,
593, 595.
Alcim (Pacci), 423.
Alexander, 1. Severus.
„ (lulius), 590, 595.
„ Cari, 590.
„ Caricci, 590.
Alexandri (centuria Iulii), 71.
Alexandria, 213.
Alfius Vitalis, 211.
Alpinorum (cohors I*), 184, 187.
„ equitata (coh. I*), 28, 61,
142, 278.
Alpinorum equitata (cohors II*), 57.
Alumnus, 178.
Amandus, bélyeg, 295.
„ fecit, 543.
Amasa (?), 218.
Ambirenus, 186.
Aminius Jovita (T.), 396.
Amma (Aurelia), 166.
Amna(?) lásd Amasa, 218.
Ampliatus (lulius), 170.
Amerimnus (P. Atinius), 186.
’vírn lfl, 254.
Anars (lulius), 214.
Andautonia, 166, 169.
Andueia Batonis, 589, 592.
Andunocnetis Anneses, 591.
Annaeus Bato, 592.
Anneses Andunocnetis, 591.
Annia Iuliana, 136.
Annius (Aurelius), 324.
„ Callimachus, 136.
, Principius, 192.
„ Sperantius, 192.
'Aropfrto, 254.
Anterus, bélyeg, 476.
Antistes (Col. Apulensis, C. Ini. Va­
lens), 349.
Antonia (Aurelia), 150.
„ Octavia, 204.
A n t... (P.), 597.
Antonilla (Ulpia), 87.
Antoniniana, L cohors.
„ 1. legio I. Adi.
„ 1. legio H. Adi.
„ 1. cohors I. Ulpia Pan­
noniorum, 453.
» cohors V II. Breucorum,
Antoninus (Aurelius), 150.
Antoninus (Aelius Caesar) Pius II.
consul (T.), 591.
Antoninus Buccinator, 351.
,, Pius (Imp Caes. T. Aelius
Hadrianus) Angustus, 187, 189.
Antoninus (Imp. M. Aurei.) Augustus,
1. Caracalla és Elagabal.
Antoninus Filoquirius, 190.
„ Marinianus, 174.
Antoninus (Aug.), 340.
Antoninus Paulus, primipilus, 297.
'HoHcj 254.
Aper consul, 345.
„ (L. Versinius), 189.
Apia, 1. Apula.
Apollo, 124.
„ Daphnaeus, 131.
Apollon[ins], 378.
Appii Valentini tribuni, 460.
Aprio (?), 294, 296, 477, 478.
Apronianus (Cassius Pedo) cons. 341.
Apronius Vetulenus, 357.
(Apula ?) Alpia (Luceria domo), 362.
Apulum (Coloniae ordo), 349.
Apui . . . 589.
A P V A L + N, Armaturarum Provin­
ciae Valeriae Inferioris (Dux), 457.
Aquilifer, 50.
Aquilina (Marcia), 379.
Aquilinus consul, 590.
Aquincum, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99,
100, 101, 102, 104, 105, 107, 108,
176, 363, 366.
Aquincum aediles, 4.
„ augustales vagy Seviri,4,157.
„ colonia, 4, 15, 68, 73, 80, 87,
120,140,157,171,190,344.
„ curator reipublicae, 60.
„ decuriones, 4, 15, 68, 80,
87, 140, 171, 344.
„ duumviri, 87, 120.
„ „ quinquennales, 73.
„ flamen, 87.
„ patronus, 81.
„ Seviri, 1. Augustales.
„ Vici decem, 10.
Aquitanorum Biturigum (coh. I*), 183.
„ veteranorum (coh.), 183.
„ (coh. III»), 183.
„ (coh. IV*), 183.
„ consecrata, 344.
Ara donata, 344.
Hq m iwr, 255.
Aravacorum (ala I*), 184.
„ (ala II»), 184.
Araviscus, 223.
'4j)5u0»u«oi6, 254.
Archelaus (L. Septimius), 121.
Arimaniu8 (Deus), 49.
Hoififto;, 254.
A P IC A IO l(?), 237.
Aristomenes (Aurelius), 150.
Armaturae, 88, 262, 263.
„ Maxentii Officina, 473.
Armorum custodes, 1. custodes.
49

Arpocras, 43.
Arsinins Sita (T.) 5.
Artemidorus Apolloni, 588.
„ (Aurelius), 58.
Artemo (G. Iulius), 37.
yiQTlflKftOK, 254.
Aruspex, 1. Haruspex.
Arvacorum, 1. Aravacorum ala.
Asclepio (Deo), 351.
'Aoe, 254.
Astorum és Asturum (coh. I»), 125,183.
Asturum et Gallaecorum (coh. II"),
184,187, 188.
Ate |aele [ M(agistri), bélyeg, 474.
Atar (Cn.), (?) 302,
Atenas, atis, 202.
Atilius Pollianu8 (G.), 4.
Atimetes, 297.
Atimotes (?), 297.
Atinius Amerimnus (P.), 186.
„ Rufus (P.), 183.
'AtovQtn, 254.
Atresso, 216.
Atrio, 294.
„ Ciliones (Servi lius), (?) 39.
Atteii Dextri (centuria), 138.
Atticianus (Flavius), 20.
Attusonius (Septimius Colonus), 177.
Audentia, 198.
„ Aurelia, 60.
Audentius Aurelius, 60.
Avitvi&g, 254.
Augur, 369.
Augusta (ala I" et coh. I"), 187, 189.
„ Cyrenaica (coh.), 183.
„ Ituraeorum (ala I"), 185.
„ Thracum (coh. II"), 187,188.
Augustae (Deae), lásd az istenségek
neveit.
Augustalis (Col. Aquinci, Polio), 4.
„ (Vibius), 17.
Augustales, 4, 68, 190, 193.
Augusti Dii Lares, lásd az istenek
neveit.
Angusti, 1. a császárok czimeit.
Augusti (templum Divi), 185, 186,
187, 188, 189.
Augusti Victoria, 425.
Aulus Iustinianus, 29.
Aulupor (Aurelius), 156.
Aurelia Amma, 166.
„ Antonia, 150.
„ Audentia, 60.
„ Bonosa, 133.
„ Celsina, 207.
„ Deccia, 193.
„ Domnica, 207.
„ Hemilla, 135.
„ Ingenua, 160.
„ Iulia, 126.
„ Mariana vagy Marciana, 372.
„ Marcellina, 373.
„ Materna, 125.
„ Secundina, 193.
„ Serena, 128.
„ Tacita, 151.
Aurelius Aepictetianus, 344.
„ Acutianus, 66.
„ Antoninus, 150.
„ Aristomenes, 150.
„ Artemidorus, 58.
„ Audentius, 60.
„ Aulupor, 156.
„ Annius, 324.
„ Caesianus, 372.
„ Callistri, 446.
: Aurelius Clemens (M.), 125.
Cornelianus, 344.
Crescens, 372.
Crispus, 90.
Demophilus, 54.
Eptacentus (M.), 338.
Eptala, 373.
Eronto (sic), 207.
Eutyches, 179.
Firminianus, 174.
Firminus, 12.
Fronto (M.), 44, 45, 149.
Frontonianus (M.), 44, 45.
Fyylargus, 70.
Gentilis, 27.
Godes, 447.
(Imp. M.) Antoninus, 1. Ca­
racalla és Elagabalus.
Antoninus (M.) Caesar, 367.
(Imp. M.), 11.
lodorus, 207.
Iovinus (M.), 53.
Iulius E . . . 372.
Iustus, 46.
Latio (M.), 53.
Licinius (?), 344.
Magnianus, 383.
Martialis (M.), 141.
Maximus, 120, 160, 174.
„ (M.), 143.
Mellitus (M.), 141.
Menander (?), 448.
Mercurialis, 174.
Minervinius, v. Minervinus,
Philippus, 136. [90.
Pompeius (M.), 15.
Primanus, 174.
Priscus (P.), 592.
Regulianus, 354.
Respectus, 382.
Saturninus, 174.
Severus (M.) Imperator, 365.
S il. ,596.
„ Sodes, (?) 273.
„ Superinus (M.). 63.
„ Sura, 125.
„ Terentius, 54.
„ Titus (M.), 125.
„ Titus Titianus (M.), 125.
„ Tropimus, 344.
„ Valens, 125, 160.
„ Valentinianus (M.), 2.
„ Valentinus, 174.
„ Verus (L.) consul III., 588.
„ Verus, 198.
„ Vettianus, 344.
„ VictorinuB, 343.
„ Vindex, 34, 156, 166.
„ Zeno, 9.
„ Zozimus (M.), 383.
„ . . . . anus, 339.
„ Bus . . vagy Auribus ?, 418.
Avitus, 77.
Baaltis, 47.
Bacorefenses vicani (D ii], 81.
Balbus (Q. Iulius), cos., 184.
Barmus Vitalis (L.), 85.
Iiáq<fa/far, 254.
Barsimso, 189.
fimotltvf, 238.
Bassianesis (regio), 88.
Biissianus (A. Plautius), 57.
Bassus (Aelius Mucianus), 208.
„ (C. Iulius), cons., 186.
„ (D. Aburius), cons., 184.
194
Bassus (G. Licinius), 161.
„ (L. Serenus), 32.
Basterna (L. Valerius), 185.
Bataro, 168.
Batavi, 188.
Batavorum milliaria Pia Fidelis (coh.
I"), 185.
Batavorum milliaria (coh. II"), 189.
Bato, 223.
Batonis (Andueia), 589, 592.
„ Annaeus, 592.
„ Liani, 596.
„ P r . . vi Tovetis, 590.
Batonis Maximus, 591.
Batsio, (?) 225.
Bellius Urbanus (C.), 189.
Beneficiarii, 6, 7, 23.
„ consulares, 142, 152.
„ ex — 142, 152.
Beneficiarius, T. CL. Valens, (7), 5.
„ legati legionis, 58.
„ procuratoris, 16, 19.
„ „ Aug. 7,13.
„ „ Vibius Augu­
stalis, 17.
Beusantis 1. Bradua.
Biarchus, 129.
Biausco (Ulpius), 187.
Bissorum (cohors II* Flavia), 186.
Biturigum (coh. I» Aquitanorum), 183.
Bona Dea luno, 39.
Bonio (T. Flavius), 169.
Bono communi (pro), 347.
Bonosa (Aurelia), 133.
Borilli fecit, bélyeg, 544.
Bradua M. Valerius Mauricus, cons. 351.
„ Beusantis, 596.
„ Titus Beusantis, qui et Bra­
dua, 594.
Breucorum (coh. VII"), 184, 187, 274,
275, 276.
Bregetio, vagy gyakran
Brigetio, 103.
„ colonia, 192.
„ municipium, 191,193.
„ Augustales, 193.
„ decuriones, 191, 192.
Britanica, vagy
Brittanica milliaria (coh. I"), 184,187.
Brittanici (pedites singulares), 189.
Brittonum milliaria (coh. I"), 184,188.
„ (coh. III"), 277.
Brogimara, 222.
Bruttius Praesens consul, 591.
Hqvx, 254.
Buccinator, 139, 351.
Burgia, 112.
Bűvös felírás, 253.
Cacurio (?), 298.
Caesonius Callistus (Sextus), 185.
Caecilius Faustinus (A.), 186.
„ Flaccus (L.), 184.
„ Iovinus (L.), 183.
„ Rufinus Marianus (M.), 81.
„ Victor (Q.), 184.
Caenidianus (?) Lucius, 388.
Caenidius Secundinus (Lucius), 388. Castinus (C. Iulius), 42.
Caesarea, 189.
Caesernius Panlinus, 148.
„ Sabinus (L.), 148.
Caesius Rufus (Q. Petilius Cerialis), Cavensiana (figulina), 268, 433.
cons., 183.
Caia Ingenua, 206.
Caius Adiutor, 206.
„ Atilius Polianus, 4.
Caius Dessi, bélyeg, 488.
„ Euticus, 340.
„ Iunius Draco, bélyeg, 484.
„ Iulius Magnio (T .) 74.
„ „ Maximinus, 366.
„ „ Maximus Imperator, 365.
„ „ Verus Imperator, 363.
„ Lépidus, 466.
„ Secundinus Legitimus, 588.
» „ Sabinianus, 355.
„ Vibius Afinius Velduminus Vo-
lusianus caesar, 364.
» „ Trebonianus Gallus Im­
perator, 364.
Calboforus (Valerianus), 69.
Callaecorum (?), 187.
Callaicorum Lucensium (coh. V"), 184.
Callidius Camidienus (L.), 185.
Callimachus (Annius), 136.
Callinicus (L. Iatrius), 78.
Callistenes, 189.
Callisti Ingenuus, 592.
Callistri (Aurelius), 446.
Callixtus (Sext. Caesonius), 185.
Calpurnia Hermione, 362.
Calpurnius Irenaeus, 370.
Camidienus (L. Callidius), 185.
Campagonum (ala I* Hispanorum), 189.
Campanianus (C.), 153.
Campanus, 169.
„ (L. Naevius), (1), 3.
Campestres (Dii), 79.
Campilius, 299.
Camri M. (magistri), bélyeg, 545.
Canabenses, 180.
Candidati (municipales), 56.
„ Domini Nostri, 72.
Candidatus (Lég. II. Adiutr.), 386.
Candidianus (Ulpius), 87.
Candidus (L.), 71.
Cannei, bélyeg, 480.
Cannenefatium (ala I"), 183.
Cannutius Lucullus (L.), 183.
Canusius Praenestinus (Q.), 108, 109.
Capellianus (C. Iulius Geminus), 38,
187, 188.
Capito, 1. Kapito, 344.
„ (P. Aelius), 76.
Capitolina (Aelia), 153.
Capitolium (Romae), 183, 184.
[Caracalla]. Imp.Caes. M. Aurei. Seve­
rus Antoninus Aug., 45,54,113,114.
Carentis Lupus, 595.
Cari (Alexander), 590.
j Caricci (Alexander), 590.
Carisius (tribunus), 284, 285, 261.
j Carpus Piator, 592.
Carthago, 89, 183.
Carus (Septimius), 24.
„ tribunus, 284, 285.
„ (M. Ulpius), 19.
Cas, Cassii, 481.1. 300. sz.
Cassius, 300.
„ Iuvenalis (L.), cons., 187,188.
„ Pedo Apronianus, cons., 341.
„ Pudens (L.), 142.
I „ Regulianus (L.), 142.
Caud . . . . 174.
Caulius Restitutus (P.), 186.
„ Vitalis (P.), 186.
i CC—NP, gyűrűn, 411.
C. COR V R S ; Caius CORnelius VR-
Sus; bélyeg, 534.
I Celsinus, T. Aelius, 11.
 195
Celsus, T. Aelius, 11. Codopit, b élyeg; 248.
„ COUS., 11. Cogitatus (Septimius), 24.
Censoria potestas, 184. Cohors szám nélkül, 451.
Centonariorum (collegium), 155. Cohors 1“ Alpinorum, 184, 187.
Centuriae, 71,83,84,85,138,139, 286. „ equitata, 28, 61,142, 278.
Centurio exploratorum Tib. Dexter, 21. „ II* Alpinorum equitata, 57.
Centuriones, 28, 32, 40, 87, 130. „ Aquitanorum Biturigum, 183.
„ primipili, 52,136. „ „ veterana, 183.
Cerdo, 589. „ III* Aquitanorum, 183.
Cerialis, bélyeg, 301,482,546,589,597. „ IV* Aquitanorum, 183.
Cemenus Iupiter, 588. „ As torum vel Asturum, 125,183.
Cesemia Firmilla, 380, „ II* Astorum et Gallaecorum,
„ Caesius Rufus (Q. Petilius) 184, 187.
cons., 183. „ I* Augusta, 189.
XAPIC, 237. 238. „ Augusta Cyrenaica, 183.
Cho,Chortis,Cohortis, szám nélkül,451. „ I* „ Ituraeorum, 185.
Chresimus (L. Pullius), 189. „ II» „ Thracum, 187, 188.
Cicatricula Pompeius Longinus (Cn. „ I* Batavorum milliaria Pia Fi­
Pinarius Aemilius), 185. delis, 185.
Ciliones (?) (Servilius Atrio), 39. „ II* Batavorum milliaria, 189.
Cinnami, bélyeg, 547. „ V II* Batavorum, 184,187,274—
CINTii VCENTIi, bélyeg, 548. 276.
Cintiu8 Ucenus, bélyeg, 303. „ V II* Breucorum Antoniniana.
CINtugnatus, bélyeg, 349. 454, 455.
Cippi. Fogadmányi kövek, 1—86. sz. v I* Britannica milliaria,184,187.
C. IPPI. M., Caii IPPIi Magistri,bélyeg, „ PBrittonum milliaria,184,188.
Cissi (Servilius), 589. [551. „ III* Brittonnm vel Britanno-
Cisso Honoratus (C.), 184.
Cives Agrippinenses Transalpini, 180.
civium Romanorum, 189.
„ romani, 175, 184, 185, 188.
Dacarum,vel Dalmatarum^?)282.
„ 1. cohortes.
V* „ 183.
Civitas, azaz ius civitatis, 1. a katonai
I* Flavia Commagenorum, 186,
okmányokat, 183— 189.
189.
Clariaca Felcuina (?), 221.
II* Flavia Bissorum, 186.
Clarissimi viri, C. V. 1. Viri Clarissimi.
Gallaecorum, 187.
Classici, 186.
V* „ Lucensium, 184.
Claudia, legio VII. 440.
II* Gallorum, 186.
, „ XI. 444.
III» , 183, 186.
„ Gallorum (ala I*), 186.
IV* „ 186.
n Hermiones, 247.
V* „ 184.
„ Matrona, 346.
Gallorum Dacica, 189.
„ Nova (ala), 183.
II* Hispanorum, 184.
„ Pusinna, 127.
V* „ 183.
„ Tiberina, 158.
II* Lucensium, 186.
„ [tribu], 155.
I* Lusitanorum,184,185,187,188.
Claudia v. Claudius Maximian ... 391.
I* Lusitanorum, Cyrenaica, 180.
Claudiana, (legio mellékneve), 119,181.
V III* Maurorum, 281.
Claudianus, 174, 393.
( X ) Maurorum, Eques, 18.
Claudianus, (Tib. Claudius) legatus,
„ Maurorum, 456.
3C7.
I* „ Hemesenorum Gor-
Claudius Atticus (Ti.), 183.
diana Sagittariorum equitata
„ Augustus (Imp. M. Aurei),
civium Román., 117.
63, 119.
I* Montanorum, 184.
„ Claudianus (Tiberius) lega­
„ „ civium Rom., 185.
tus, 307.
„ Fustirio, 179. Noricorum, 167.
I» „ 184.
„ Murtinus (Ti.), 50.
N. S. S. (Numeri Syrorum Sagit­ gal való megtiszteltetése, u. o.
„ Patii sio, 341.
„ Pertinax, strator cons. 372. tariorum) Severiana, 115,116.
„ Valens (T.), 7. X. Praetorianorum, 372.
„ Vitalianus, 167. I* Quingenaria equitata, 109. Curius Lycao (Cn.), 131.
V II* Raetorum, 183.
Clemens (M. Aurelius), 125.
„ (Cn. Pinarius Cornelius), 183. VIII* „ 184.
„ (M. Iulius), 186. I* Thracum, 184.
„ Efficax (T.), 362. I» „ Germanica, 452.
Clementius Silvius, 82. I* „ Maximiana, 98.
Clita (Aelia), 67. I* „ equitata, 188.
Clodius Eprius Marcellus (T.),cons., 183. I* „ Sagittariorum, 189. Dacarum (cohors) ?, 282.
n Helvius, bélyeg, 433. VI* Thracum, 184.
„ Saturninus (C.), 52.. Ulbiorum, 189.
„ Severus (P.), 01. I* Ulpia Pannoniorum, 279,280, Dacicus, 94, 363. 1. a császárokat.
Clustumina [tribu], 183. 453.
CNA5 AR, (?) bélyeg, 550. „ I» „ „ Antoniniana, 453. Dallo, 222.
Cobromara, 214. „ I» Vindelicorum, 178.
Cocceia Oxidubna, 137. „ I» „ milliaria, 189. D[almatarum] (coh.)?, 282.
Cocceius Florus, (M.), 137. „ IV* Vindelicorum, 183.
„ Moesicus (M.), 137. Cohberti, 213.
V.
Collegium fabrum, 155, 194.
„ centonariorum, 155.
„ Iovis Cemeni, 588.
Coloniae, 4, 15, 68, 73, 80, 84, 90, (?)
91, (?) 92, 120, 140, 157, 171, 190,
192, 344, 349.
Coloniae ordo, 349.
Colonus Attusonius (Septimius), 177.
Comiumara, 215.
Comius Cotb. (?), 40.
Commagenorum (coh. I* Flavia), 186,189.
Commercii et Negotiantium (Genius),
Comminia Valagenta, 172. [86.
Comminius Optatus, 172.
Commodus (Imp. Caes. M. Aurei.) An­
toninus, 112.
Comunis, bélyeg, 304, 485.
Concordia (Aelia), 157.
Condetios (P.), 124.
Conductores V III, 86.
Constantinus, 398.
„ (L. Septimius), 25, 84.
Constantinopolis, 89.
Constantius (Flav. Valerius), nobiliss.
Caes. 95.
Consules, 11, 24, 25, 26, 45, 54, 58, 59,
61,63,76,82,93,94,95,96,97, 98,99,
101,102,104,105, 100,107,108, 109,
111,115,117,118,119,123,147,181,
183,184,185,186,187,188,189,341,
369,588, 589, 590, 591, 592,503,505.
Conubium, 1. a katonai okmányokat
183— 189.
Cornelius Ursus (C.), bélyeg, 534.
n 199.
„ Clemens (Cn. Pinarius), 183.
„ Felix (C.), 144.
„ Flavus, 182.
„ Sabinus (L.), 419.
Cornicularii, 65.
„ consulares, 142.
„ praefecti legionis, 144.
Comiclario - ex, 143.
Cosinius Felix (P.), 62.
Cotb. (?), 41.
Coto (Marcius), 379.
Crassiacu8 f , bélyeg, 553.
Crescens, bélyeg, 305. 486.
„ (A. Vettius), 197.
„ (Aurelius) Miles Lég. II. Adi.
Crispina (Marcia), 209. [372.
Crispinianus, 377.
Crispinus Iulius, 213.
Crispus (Aurelius), 90.
Crummus, bélyeg, 306.
Császárok, 53—58.
„ azoknak az imperatorság-
C. VCCI..L. LIM., bélyeg, 552.
Curator reipublicae Aquinci, 60.
Curmillus f, bélyeg, 554.
Custodes Armorum,24,145,147,149,370.
Cybele, Dea, 337.
Cyrenaica (coh. I* Lusitanorum), 186.
Cyrrhestae, 185.
Dacia, 88.
Dacica (coh. Gallorum), 189.
Daiber (Tartonius Finitianus), 172.
Dalmatarum (coh. V»), 183.
Dalmatius (Flavius), 126.
Damini M[agistri] bélyeg, 555.
Danuvio Sacrum, 357.
Danuvius defluens, 78.
Daphnaeus, 1. Apollo.
Daphnus, 56.
Dardanorum (ala I* Vespasiana), 186.
Dasius Verzonis, 591.
Datus (M. Granius), 159.
Dea Bona, Juno, 39.
JixaliiQov, 239.
Deccia (Aurelia), 193.
Deciana (ala III* Thracum civ. Ro­
mán.), 103.
Decima Quarta Gemina, 1. legio.
Decimus (?) (Flavius), 8.
Decius Mus (?) (Flavius), 8.
Decius (Imp. Caes. C. Messius Q. Tra-
ianus) Aug., 104.
Decorata (Dignia), 193.
Decoratus (C. Dignius), 193.
Decurio (coloniae Aquinci), 344.
Decuriones [equitum) 29.
„ ex — 151.
„ [municipales], 4, 15, 68,
73, 80,87,90,92,140,171, 191, 192.
ordo decurionum, 91.
Delmatarum, 1. Dalmatarum.
JtlftflJQÍOÍ q, Hautlfv;, 238.
Demophilus (Aurelius), 54.
Derva, 387.
Dervonia, 382.
Deus Arimanius, 49.
, [christianor.], 135.
„ Invictus, 1. Mithras.
Deus Sanctus, 347.
Dei, 1. Dii.
Dexter, Tiberius Cent. Exploratorum.
(21.) 8.
Dextri (centuria Attei), 138.
Diadumenianus (M. Opellins), nobiliss.
Caes., 93, 106, 107.
Dia Divina, 47.
„ Syria, 47.
Diana, 37.
D[ianae] templum?, 113.
Diatretum vas., 424.
Dignia Decorata, 193.
Dignius Decoratus (C.), 193.
„ Secundianus (C.) 193.
Dii, 31.
„ ceteri, 344.
„ et Deae, omnes, 2, 44.
„ Maiores Sancti, 1.
„ Manes, a síremlékek nagyobb ré­
szén.
„ Reduces patrii, 3.
Jifivuiov, 238.
Dio, 218.
Diocletianus (Imp. Caes. G. Aurelius
Valerius) Aug., 195.
/f/OAysos, 237,238. az arany lemezen.
J ü ii, 254.
Divi Augusti (templum), 185,186,189.
Dolichenus, 1. Iupiter.
Domini nostri, 1. császárok.
Domitianus (Imp. Caes.), 184.
Domitina (Aelia), 374.
Domitius Maximus, 242.
* f. bélyeg, 556.
Domnica (Aurelia), 207.
Domo Luceria Apia, 362.
Donati, bélyeg, 489.
Donatus (P. Sittius), 154.
Dubitata (Ulpia), 203.
Dubitatus (Ulpius), 203.
Ducenarii, 58.
49*

Duces, 262, 263, 457, 458.
Dux ad locos limitaneos Pann. Va­
leriae, 459.
Dulchenus, 1. Iupiter.
Duna (L.), 312, 313.
Dnplarii, 29, 34, 146, 358.
Duumviri [municipales], 87, 120.
Eburus, 55.
KfScax (T. Clemens), 362.
Egeria, gyűrűn, 413.
Egregii viri, 1. viri egregii.
[ Elagabal] (Imp. Caes. M. Aurelius An­
toninus) Augustus, 20,25,26,76,109.
Elenins fec., bélyeg, 557.
Elfius Pudens (Sextus), 184.
„ Valens (C.), 184.
Emertes (P. C. N.), 246.
Emeseni, 1. Hemeseni.
Emona, 1. Aemona.
'I i t ntQStQét, 254.
254.
'Hliftotio, 254.
Epaphroditus (L. Pullius), 185.
Epicadus, 589.
„ Liccaius Marciniesis, 591.
„ „ Plarensis, 591.
Eppo, 214.
Eprius Marcellus(T.Clodius),cos.,183.
Eptala (Aurelius), 373.
Eques (alae II*) . . . 377.
Eques (alae Frontonianae), 376.
Eques Romanus (Aur. Vettianns), 344.
Eques Romanus, 1. equites.
Equestris (?) (Colonia), 90.
Equetas vagy Equitas, 415.
Equitata, 1. cohors.
Equites Praetoriani, (?) 372.
Equites Romani, 90, 122.
Equites alarum et cohortium, 18, 139,
166, 168, 169, 183, 184, 185, 186,
187, 188, 189.
'J/QnxltiSoc, 255.
Eraviscus, 187,1. Aravisci.
Eronto, Fronto, helyett.
Espeditio (?)germaniea27.1. Expeditio.
Eturei 22.
Eudaemon (L. Licinius), 252.
Euphemus (Ti. Iulius), 186.
Euritus (C. Iulius), 213.
Eutheles (G. Valerfus), 134.
Enticus (C. Iulius), 340.
Eutyces (G. Titius), 35.
Eutyches (Aurelius), 179.
Evocatus, 144, 372.
Ex-cohorte, 1. cohors.
„ corniculario, 1. cornicularii.
„ equite, 1. eques.
„ pedite, 1. pedites.
„ praetorio Veteranus, 375.
„ speclator Eq. Praet. 372.
Exercitus, 261.
„ Pannoniae inferioris, 431.
Expeditio, 1. Espeditio, 27.
Exploratores, 21.
F a b . . . Fabii, Fabiani? bélyeg, 49o.
Fabia [tribu], 57, 183.
Fabianus, cos., 194.
Fabrica, 128.
Fabrum (collegium), 92, 155, 194.
Facundus (Ti. Iulius), 204.
Fadius Verus (T.), 250.
Faor, 307, 491.
„ 1. Favor.
Fara, (?) 201.
V.
196
Faustina, 54. Fortuna Conservatrix, 39, 63 Granius (Felix), 159.
Faustinianus (Iulius), 361. „ Redux, 62. „ (Martinus), 159.
Faustinus (A. Caecilius), 186. n Salutaris, 61. Gregalis, 183.
„ (Titius), 353. Fortunatus Aelius, 596. I'P JU 'O P I K A AH, 399.
Favor, bélyeg, 492. „ (T. Iulius), 132. I'ufiynuiáojfo;, 255.
Felcuma (?) Clariaca, 221. Francus, 175. Gntun (?), 225.
Felix (császárok mellékneve), 1. a csá­ Fratres, (felavatottak), 49.
szárokat. Frendullus Rufus (Q.), 145. H, bélyeg, 502.
Felix, bélyeg, 308, 493. Frigeridus, 262. Hadrianus (Imp.), 10.
„ A . . . . 174. Frontinus (Sext. Iulius), cos., 185, Hammon (Iupiter), 31.
, (C. Cornelius), 144. Fronto, bélyeg, 497. Haruspex (Colon. Apulensis, C. Iulius
„ Flavius (P.), 592. Fronto (Aurelius), 149, 207. Valens), 349.
„ (Granius). 159. „ Iaso, 184. Haterius Saturninus (Ti.), 43.
„ (P. Cosinius), 62. „ (M. Aurelius), 44, 45. Helenius, bélyeg, 559.
„ (Q. Numitorius), 130. Frontoniana (ala), 169, 184. Hemeseni, 1. cohors.
„ (T. Iulius), 189. „ (alae eques), 376. Herculanus (Iulius), 162.
„ Ulpius, 558. Frontonianus (M. Aurelius), 44, 45. Hercules Augustus, 59.
„ Valentina, 158. Frumentarius legionis, 53, 153. Herennius Etruscus (Q.), nobiliss.
„ . . . pici [Felicis], 589. Fubevo (?), 174. Caes., 104.
Festus, bélyeg, 309, 494. FunÍ8ulanus Vettonianus (L.), 184. Hermione (Calpurnia), 247.
Fidelis, 1. a légiókat. Furius Rufus (M.), 180. Hermiones (Claudia), 247.
Figuli na, 268. Fuscianus (Ti. Iulius), 205. Hernilla (Aurelia), 135.
„ Cavensiana, Lég. I. Norico­ Fustirio (Claudius), 179. Hispanorum (coh. II*), 184.
rum, 268, 433. Fyylargus (Aurelius), 70. „ (coh. V ) , 183.
„ Sabini, 467. „ Campagonum (ala I*), 189.
Filoquirius (Antonius), 190. 254. Hispellum, 189.
Finitianus Daiber (Tartonius), 172. Gaeurio, vagy Cacurio (?), 298. Histrici (milites), 129.
Firmanus, 174. Gaeta (Nob. Caes.), 1. Geta. Homerus (Q. Pompeius), 185, 186.
Firmanus (Septimius), 72. Galerius Valerius Maximianus, nobi- Honoratus (C. Cisso), 184.
Finnilla Cesernia, 380. liss. Caes. 95. Honori, 260.
Firminianus Marcius, 380. Galerius Iovius Augustus (Imperator Honori et (Virtnti), 352.
Firminus Aelius (P.), 374. Caesar), 120. Horatius Proculus, 18.
„ (Aurelius), 12. Galla (Lissinia), 370. Hostilianus (G. Valens), nobiliss. Caes.,
Firmus, 223. Gallaecorum (coh. II* Asturum), 184. Hygia Augusta, 58. [104.
Flaccus (L. Caecilius), 184. Gallienus (Imp. P. Licinius), 82.
Flamines [municipales], 87. Gallorum (ala I* Claudia), 186. J m nintjl, 254.
Flavia, 1. legio. „ (coh. I*, II*, III*), 186. Iantuna, 222.
„ Bissorum (coh. II*), 186. „ (coh. V ) , 184. lanuari, bélyeg, 593, 560.
„ Commagenonim (coh.I*),180,189. „ Dacica (coh. I»), 189. Ianuarius (L. Septimius), 147.
„ Gemella, 170. „ Flaviana (ala) 186. Iaso (Fronto), 184.
„ Gemina (ala I* et It*), 1. ala. Gallus (C. Vibius Treboni Iraper. 364. Iasus (M. Sentiliu8), 189.
• „ Ingenua, 375. „ C. Vibius Atinius Veldum. Vo- latrius (Callinicus (L.), 78.
„ Marcella, 167. lusianus Irnper., 364. Iconio-ex (?) 22.
„ Sabina, 203. Garinus vagy Carinus (G. Iulius), 59. Iegidius, bélyeg, 318, 504.
„ Severina, 92. G D L, bélyeg, 499. Immunis, 421.
Flaviana (ala Gallorum) 186. Gelli (T.), bélyeg, 501. Immunes, 151.
Flavina (Aelia), 146. Gemella (Flavia), 170. „ consulares, 22.
Flavius........ 47. Gemellianus (T. Torius), 128. Imperatores, 1. császárok, 53— 58, 363,
„ Abascantus (T .) 185. Gemina, 1. legio. 366.
„ Aelianus, 93. „ (Toria), 128. Imperii (pro salute), 349.
„ Atticianus, 20. Geminus Capellianus (C. Iulius), 38, Inarus, 319.
„ Bonio (T.), 169. 187, 188. Ingenua (Aurelia), 160.
„ Dalmatius, 126. Genialis, 311. „ (Caia), 206.
„ Decimus, 8. Genius candidatorum, 56. „ Flavia, 375.
„ Decius Mus, 8. „ centuriae, 83, 84, 85. „ Ingenui, bélyeg, 561.
. Felix (P.), 592. „ commercii et negotiantium, 86. Ingenui (turma), 169.
„ Iovinus, 129. Geldo, Aelius Piator, 588. Ingenuus Callistri, 592.
, Paulus, 129. Gelli Titi, 501. Ingennillus bélyeg, 292, 505.
„ Rutinus (P.), 139. Genialis f., bélyeg, 558. Ingenuinus (L.), 356.
„ Secundus (P.), 185. Genius domus, 32. Innocentius, 373.
„ Severus Gogaenns (T.), 92. „ Imperatoris, 82. Inscriptiones cursivae, 257— 258.
„ Silvanus, 40. „ loci, 2, 24, 63. Insteius (P.), 185.
„ Valens, 599. Gentilis (Aurelius), 27. Invictus Augustus (császári czim) 1. a
„ Victorinus, 174. Germania [provincia], 183. császárokat.
Flavus (Cornelius), 182. Germ[an]ica expeditio, 27. Invictus Deus, Devus, 1. Mithras.
Flora (Iulia), 165. Germanicus (császár mellékneve), 1. a Iodorus (Aurelius), 207.
. Lucia, ál felírás. X X X V II.Tábla császárokat. Ionius (L. Savarensis), 288, 468.
D alatt. Geta (Nobil. Caesar), 340. Iordannes, 243.
Florentina (Tullia), 165, 384. Geta (M. Servilius), 189. Iovini (Appii), 290.
Florentinus, bélyeg, 495. G M, bélyeg, 500. Iovinns Aurelius (M.), 53.
„ (Tullius), 384. Godes (Aurelius), 273, 447. „ (L. Caecilius), 183.
Flóriánná (Tullius), 384. • Gogaenus (T. Flavius Severus), 92. „ (Flavius), 129.
Florinna (Iulia Utta), 214. Gordiana, 1. cohors. lovita, Aminius (T.), gyűrűn, 396*.
Florus (M. Cocceius), 137. Gordianus (Imp.Caes. M. Autón.), 117. IPPli (C.) Magister bélyeg, 551.
Fonto (?), 174. / lUjmaxtbK, 254. I renuens (Calpurnius), 370.
Fortis, bélyeg, 310, 496, 498 (V). Granius Datus (M.), 159. Is. (Q. A ), bélyeg, 251.
J

Italica (lég. III*) 379.
Italicus (M. Ulpius), 196.
„ (Sextus Iulius), 183.
Ituraeorum (ala I* Augusta), 185.
„ (coh. I* Aug.), 185.
Iucundianus (Aelius), 167.
Iuli, bélyeg, 506.
Iulia (Aurelia), 126.
„ Plora, 165.
„ Mamaea Augusta, 1. Mamaea.
„ Verina, 200.
B Yerina Tempbriga, 200.
n Utta Florinna, 214.
luliana (Annia), 136.
Iulianus (C. Iulius), 165.
„ (Septimius Aelius), 181.
, (Valerius), 140.
Iulius commagister, 588.
Iulii Alexander, 590. 595.
„ Alexandri (centuria), 71.
Iulius . . . . ? , 392.
„ Aelianus, 83.
„ Alexander, 596.
„ Ampliatus, 170.
,, Anars, 214.
„ Artemo (G.), 87.
„ Aurelius E . . . , 372.
„ Balbus (Q.), cons., 184.
„ Bassus (C.), cons., 186.
„ Castinus (C.), 42.
„ Clemens (M.), 186.
„ Crispinus, 213.
n Euphemus (Ti.), 186.
„ Euritus (C.), 213.
„ Facundus (Ti.), 204.
„ Faustinianus, 361.
„ Felix (Ti.), 189.
Fortunatus (T.), 132.
„ Frontinus (Sext.), cons., 185.
* Fuscianus (Ti.), 205.
„ Garinus (G.), 59.
„ GeininusCapellianus (C. Iulius),
38,187, 188.
„ Herculianus, 162.
n Italicus (Sext.), 183.
„ Iulianus (C.), 165.
„ Longinus (C.), 184.
r Lynx, 213.
„ Macedo, 589.
„ Macer (G.), 147.
„ Masculus (Ti.), 75.
„ Maximus, 170. [363.
. Maximus (Caius Iulius Imper.),
„ Ommentiaeus (C.), 170.
„ Proculus, 86.
„ Sabinianus, 174.
„ Saturninus (T.), 600.
. Severus (G.), 184, 194.
. Silvinns (L.), 183.
,, Urbanus (Ti.), 186.
„ Ursus, 20o.
, Valens (C.), 349.
„ Valerianus, 120.
, [Verus (C. Iulius) Imper.], 363.
„ , Maximinus, Imper. 364,
366, 368.
„ Victorinus, 373.
Innius Primus (C.), 185.
luno, 34.
„ bona Dea, 39.
„ et Minerva, 36.
„ Regina, 35, 344, 345, 346.
Iunonia (Aelia), (?) 39.
lupi ter Optimus Maximus, 4—27, 36,
37, 225, 338, 339, 340, 347.
I. O. M. Dolichenus, 341, 342.
197
Iupiter Accio Patrius, 33.
„ Africus, 184.
„ Cemenus, 588.
„ Dolchenus, 30.
„ Dolichenus, 29.
„ Dulchenus, 28. , „
„ et Diana Patria, (?) 37.
„ et Genius domus, 32.
„ Hammo, 31.
„ et luno, 34.
„ „ luno Reginae, 35, 343.
„ luno és Minerva, 36.
„ Juno, és a többi istenek, 344.
„ Salutaris, 32.
lusta (Valeria), 361.
Iustianus (A.), 29.
Iustus (Aurelius), 46.
„ (P. Aelius), 157.
Iuvenalis ( M ........ us), 6.
„ (L. Cassius), cos., 187, 188.
Iuvencus, 186.
Kalendárium Septimianum, 56.
Kalendina (Aelia), 208.
Kandidus, 258.
Kapito, 345,1. Capito.
Kara, 201.
Karus (M. Valerius), 80.
Karvieretium, 591.
Katonák, 1. Milites.
Kfrusáon, 254.
Klfoflovioz, 238.
Laelianus consul, 593.
Laepocus Aexilvas (Oplus), 164.
Laodicea regio, 207.
Lares militares, 31.
Lateranus, cons., 123.
Latio (M. Aurelius), 53.
Latrunculi, 112.
Lebnrna, 195.
Legati (praefectus legionis agens
vices), 63.
Legatus Augusti, 2.
Legatus Augusti Pro Praetore provin­
ciae, 3, 33, 38, 42, 43, 62, 93, 106,
183,184,185,186,187,188,189, 367.
Legatus Augusti, Pro Praetore Pann.
Inferioris, 352.
Legatus legionis, 52, 125.
n „ Pro Praetore, 357.
le g io I* Adiutrix, 20, 54, 63, 131,151,
153, 179, 414, 429, 432.
„ „ Adiutrix Pia Fidelis, 130,266,
267.
„ „ „ Maximiniana, 94.
„ „ „ optio, Aelius Septi­
mus, 371.
Legio II. Adiutrix; 5, 14, 32, 34, 37,
44, 45, 50, 53, 88, 94 . . 123,125 . .
128,138, 141,142.144,150,154,155,
156, 157, 158, 159, 160, 170 . . 181,
236, 271, 372, 374, 434.
Legio II. Adiutrix Pia Fidelis; 24,25,26,
52,58,65, 75,118,132,272,366, 434.
Legionis II* Adiutr. Candidatus, 380.
Legio II* Adiutrix Claudiana, 119,181.
„ „ „ Constans. 119.
„ „ „ P. F. Antoniniana,
25, 435.
„ „ „ P. F. Maximiniana,
366.
„ , „ P. F. Philippiana,
118.
„ „ „ P. F. Severiana, 58,
59, 65, 338.
Legio II. Adiutr. VI. P. VI. F .; sextum Lucius Ulpius Sia ? 380.
pia, sextum fidelis, Constans, Clau­ „ Valerius, 593.
diana, 119. „ Verus Imperator, 11.
Legio II* Hadiutrix, 436. „ Victor Vasidius, 590.
„ n. P. F., 362. Lucullus (L. Cannutius), 183.
IV* Flavia Fidelis, 1, 31, 149, Lupa (Septimia), 150.
230, 270, 438. Lupus Carentis, 595.
„ VI* Ferrata, 125, 134. Lupicini (Tribuni), téglabélyeg, 461.
„ „ Hispanica, 439. Lusitani, 188.
„ VII* Claudia P. F. 440,441,442. Lusitanorum (coh. I*), 184, 185, 187.
„ XI* Claudia, 444. „ Cyrenaica (coh. I*), 186.
„ X* Gemina P. F., 443. Lusius Sparsus (C.), cos., 189.
„ X in* Gemina, 273,445,446,447, Lycao (Cn. Curius), 131.
448. Lynx (Iulius), 213.
B XIV* „ 40,134,165,172,182. Lymenus, 173.
„ II* Italica, 437.
III* 379. M , bélyeg és karczolás, 511.
„ I* Noricorum, 268, 433. Macedo (Iulius), 589.
„ n» Parthica, 134. Macer (G. Iulius), 147.
Legitimus (C. Secundinus), 588. Macrobius, 401.
Leo (Mithras titkaiba felavatott), 49. Macumarus, 137.
Lepidus (Caius), 466. Magio, 222.
Liani (Bato), 596. Mamaea Augusta (Iulia), 59, 116.
Libella, 49. Macari Adiutor, 593.
Liber Augustus, 52. Macrinus, cons., 11.
„ ' Pater, 51. Macrinus (Imp. Caes. Opellius Severus),
„ et Libera Augusti, 53, 54, 350. 93, 106, 107.
Libera Augusta, 53, 54. Maecia [tribu], 138.
Liberti, 54, 126, 134, 150, 159, 170, Magissaes, 219.
197, 206, 211, 212, 213. Magistri Aetaele, (?) 474.
Librarius praefecti, 46. „ 1. bélyegek.
„ consularis, 140. Magister collegii fabrum, 194.
„ legati legionis, 141. „ mimariorum, 195.
Liccaius Epicadus Marciniesis, 159. Magnae (Matri Deum), 337.
Licinianus (Aelius), 146. Magnianus (Aurelius), 383.
Licinius Bassus (G.), 161. Maia, bélyeg, 562.
„ Eudaemon (L.), 252. Marcella (Aelia), 383.
Lissinia Galla, 370. „ (Flavia), 167.
Lister (L. Septimius), 22. „ (Septimia), 48.
Litogenes, bélyeg, 314. Marcellina, 402.
LLC, bélyeg, 315, 508. „ (Aurelia), 373.
; Lobasini (turma), 376. „ Marcia, 203.
Longini (centuria, Albani), 85. Marcellinus, bélyeg, 563.
Longinus (C. Iulius), 184. „ (Valerius), 82.
„ (Cn. Pinarius Aemilius Cica­ Marcellus, 168.
tricula Pompeius), 185. „ (L. Ulpius), 352.
„ (Septimius), 65. „ (T. Clodius Eprius), cons.,
] Lucanianus, 345. 183.
Lucanus 346. Marcia Agrippina, 384.
(Valerius), 174. „ Aquilina, 379.
| „ Melioris (M.), 592. „ Crispina, 209.
LVA, bélyeg, 509. „ Marcellina, 203.
1 Lucensium (coh. II*), 186. Marciana, 202.
„ (coh. V* Callaicorum), 184. (?) „ Aurelia, 372.
| Luceria Apia (helyesebben Apula?) Marcianus (Lucius Tribunus), 463.
domo, 362. „ (Septimius), 48.
Lucia, 380. Marciniensis, Liccaius Epicadus, 592.
Lucianus (Marcius), 380. Marcius Coto, 379.
Lucidus (Marcius), 380. „ Firminianns, 380.
Lucilius (P. Aelius), 28. „ Lucianus, 380.
„ Lucidus, 380.
Lucilia, 400.
Lnciips, bélyeg, 315, 316, 317. 510. „ Saturninus, 384.
„ Aur. Verus, cons. III. 588. „ Vibianus, 209.
„ Caenidianus, 388. Marcus Aur. Antoninus (Caes.) 367.
. Caenidins Secundinus, 388. „ „ Eptacentns, 388.
_ Cornelius Sabinus. 419. „ „ Iulianus, 380.
„ Ingenninns. 356. „ „ Iuvenalis, 6.
„ Marcianus, 436. „ „ Lucani Melioris, 592.
„ Naevius Campanus, 1. „ „ Martialis, 141.
„ Nirinus, bélyeg, 581. „ „ Mindios, 124.
P. Septim. Severus Pertinax „ „ Severus (Imp,), 365.
Imper. 367. „ „ Ursus, 379.
„ Saepii, bélyeg, 469. „ „ Valentinianus, 2.
n Savariensis Ionii officina, bé­ „ „ Zosimns, 383.
lyeg, 468. „ Restitutianus, 379.
„ Ulpius Marcellus, 352. „ Valerius Bradua, consul, 341.
• 50

Mariana (?) Aurelia, 372.
Marianus (M. Caecilius Rufinus), 31.
„ 403.
„ Titus, bélyeg, 472.
Marinianus (Antonius), 174.
„ consul, 181.
Mars, 50.
Mttyunnfii, 254.
Martialis, 258.
„ (M. Aurelius), 141.
Martina (Ulpia), 191.
Martinus (Ti. Claudius), 50.
„ (Granius), 159.
Martius Miletum, 387.
Masculus (Ti. Iulius), 75.
Masurus Messius, 591.
Mater castrorum és exercituum, lásd
Mamaea et Otacilia Severa-nál.
Materna (Aurelia), 125.
Matri Deum Magnae, 337.
Matrona (Claudia), 346.
Matomarus, 224.
Matsiu, 217.
Mauricus (M.Valerius Bradua) consul,
341.
Maurorum (coh. VIII*), 281.
„ (coh. milliaria), 18.
„ „ Maximiana, 368.
Maxentii (Officina), bélyeg, 473.
Maximi (centuria), 139.
Maximiana (Lég. II* Adiutrix), 366.
„ (Coh. ( X ) Maurorum), 368.
„ (Coh. I* Thracum Germa­
nica), 452.
Maximianus (Septimins), 174.
„ (Valerius), 149.
, v. Maximianu8(CIaud.),331.
Maxim illa (Aelia), 143.
Maximina (Ulpia), 203.
Maximinus (A.), 135.
„ (Valerius), 178.
Maximinus (Imp. Caes. C. Iulius Ve­
rus) Aug., 94, 95, 98, 100, 101, 102,
108, 111, 368.
Maximinus [Daza], nobilisa. Caes., 120.
Maximus, 1. a császárok czimeit.
Maximus, 134.
„ (Accius), 73.
„ (Aurelius), 120, 160, 174.
. Batonis, 591.
„ consul, 59, 147, 345.
„ (Iulius), 170.
Maximus, (C. Iulius Verus), nobilisa.
Caes. 94,95,98,100,101,102,108,368.
Maximus (M. Aurelius), 143.
„ (Septimius), 88.
„ Venetus princeps testis, 591.
„ Veranis, 589.
Melior (M. Lucanus), 592.
Mellitus (M. Aurelius), 141.
Memmia Servanda, 180.
Memor, 220.
Menophili Offas, 588.
Mentosilius (Sext.) (?), 226.
Mercurialis (Anrelius), 174.
MérfÖldmutatók, 93— 111 ; 363 366.
Messiorina (Aelia), 151.
Messius (Aelius), 151.
„ Masurus, 591.
n Veteranus, 375.
Mestrius (P . Aelius), 13«.
Mézes lepény-minták, 259, 260, 425,
426.
Mico, 591.
MixniK 254.
Miletum (Martius), 387.
Milites, 20, 24, 44, 45, 129, 140, 142, Officina figulina, 1. Savariensis Ionii,
160, 167, 170, 171, 172, 179, 236,
362, 378, 379, 414.
Milites praesidium restituunt, 367.
Millia passuum,!, a mérföldmutatókat.
Milliaria, u. o.
Miniariorum magister, Lebuma, 195. Officium corniculariorum consula­
Mindios (M.), 124.
Minerva, 36, 344.
„ sancta, 40.
Minervam (ad), 185,186, 187, 189.
Minervinius (Aurelius), 90.
Minicia Romula, 192.
Mithras, (Deus Invictus),41,42,43,44, Oppius (?) Valens, 404.
„ Sol Invictus, 46. [414.
MLC., bélyeg, 512.
Mocus, 212.
Modestus, cos., 58.
„ (Titius), 187.
Moesia Inferior [provincia], 186.
Moesicus (M. Cocceius), 137.
Mogitmarus, 223.
Montanorum (cohors), 184.
„ mciviumRomanor.(coh.I*),185. ''JlQoor, 254.
Mucatra, duplarius, 358.
„ legio V III. Claudia-ban, 442.
Mucianus, cos., 194.
„ Bassus (Aelius), 208.
Mulio, öszvérhajtó, 177.
Municipium, 191, 193.
Murcius (Q.), 416.
Murrius, bélyeg, 321, 514.
Mus, Decius (?) (Flavius), 8.
Musa (Q. Pomponius), cons., 187, 188.
i Mustiolus (P. Sittius), 154.
MVA, bélyeg, 513.
| Naevius Campanus (L.), 1.
Narcissus (Q. Volusius), 253.
Natalis (M. Ulpius), 152.
„ Officina, bélyeg NATO, 515. Pannonius, 183.
Natar (C.)? 302.
Natus, 173.
Negotiantium (Genius Commercii et),
Neil (?) Votum Solvit, 23. [86.
Nemesis Salutaris (Dea), 60.
Neptunus, 38, 39.
Nerini (?) (L.), bélyeg, 581.
Nerius, 322.
Nerva Traianus, 1. Traianus.
N ixáfiuQ, 254.
Nicomedia, 89.
Niconis, Valerius, 588.
Niger Sueitrins, 168.
Nirin (L.), bélyeg, 581.
Nobilissimi Caesares, 1. Imper. és a Paulinns (Caesernius), 148.
császárokat.
Nome (Vettia), 197.
Nonius Verus, beneficiarius, 23.
Norbanus (M. Salvius), 183.
Noricorum (coh. I*), 184.
(legio I*), 268.
Numen, 1. a császárokat.
Numeri Syrorum Sagittariorum (Se- i
veriana Cohors I.) 116.
Numitorins Felix (Q.), 130.
Nuppini (?), bélyeg, 584.
Nymphae Perennes, 80.
O cilius Priscus (P.), 180.
Octavia (Antonia), 204.
„ Revocca, 152.
Octavianus (M. Ulpius),'152.
Octavius, 323.
Ofeni, bélyeg, 587.
Offas Menophili, 588.
198
Petronia Respecti, 11.
468. Philippiana, 1. legio.
Officina Maxentii (?), 473. Philippus (Aurelius), 136.
„ Natalis, 515. Philippus (Imp. Caes. M. Iulius), 96,
„ Pisani, 470. 110, 118.
„ Vitalis, 564. Philippus iunior (M. Iulius), nobiliss.
Caes., 118.
rium, 142. Phoetaspi, bélyeg, 518.
Ommentiaeus (C. Iulius), 170. Pia Fidelis, 1. legio és cohors.
~0*-, 254. Picentiana, 1. alae.
'Ovxvuov, 254. Pinarius Aemilius Cicatricula Pom­
'O ifZH (?), 254. peius Longinus (Cn.), 185.
Oplus Laepocus Aexilvas, 164. Pinarius Cornelius Clemens (Cn.), 183.
Pirusta, 591.
Optati, bélyeg, 516. Pirustarum vicus, 592.
Optatus (L. Aemilius), 14. Pisani, officina figulina, 470; talán
„ (Comminius), 172. 507. is.
„ (Publilius), 174. Pius, 1. Imperatores.
Optimus, 382. Planus, Verzonis Sclaietis, 591.
Optiones, 138, 139, 371. Plarens, 596.
„ spei, 25. , Epicadus, qui et Mico, 591.
Oratius Proculus, 18. Piator Acceptianu8, 592.
Ordo decurionum, 91. „ Aelius Geldonis, 588.
„ Carpi, 592.
Otacilia Severa (Marcia) Augusta, 96, Septembris, 588.
118. Plautius Bassianus (A.), 57.
; Ovqta, 254. , Rufus (M.), 243.
OvQnjl, 254.
Plotianus (Cornelius), 125.
Óvás, a sir disztelenitése ellen, 383.
Polianus C. Atilius, (4) 4.
Oxidubna (Cocceia), 137. Polio, 4.
Pollia [tribu], 180.
P, bélyeg, 517. Polychroni, gyflrün, 405.
Pacci (Alcím), 423. Pompeianus, cons., 24.
Palatina [tribu], 183. Pompeius (M. Aurelius), 15.
Pannonia [provincia], 184, 185, 188. * Homerus (Q.), 185, 186.
„ Inferior [provincia], 187, , Longinus (Cn. Pinarius
188, 261, 352. Aemilius Cicatricula), 185.
„ exercitus, 261, 431. Pomponius Musa (Q.), cons., 187, 188.
P[annoniomm] (coh. I* Ulpia) ?, 279, „ Statianus (C.), 189.
280. IJnyfubK, 254.
Pontifex, 369.
Papiria [tribu], 154. „ maximus, 1. Imperatores.
Passia puella, 591. Pontii, 79.
Parthica (expeditio), 26. Pontius, 176.
Pastor, consul, 593. Porticus, 181.
Patasio (Claudius), 341. Possessio (Aur. Vettiani), 344.
Pater patriae (császári czim), 1. a csá­ Potentina, 171.
szárokat. P r ---- ad P ia ----- (colonia), 91.
Pater (Sacerdos Mithrae), 43. Praefecti, 46, 57.
Pateratio f., bélyeg, 565. „ legionis, 59, 63, 82, 181.
Paternus, cons., 59, 63, 82, 181. „ alae, 183.
Patrii Dii, 3, 37. „ cohortis, 61,184.
Patroni [libertorum], 81,134,170,211. » fabrum, 92.
Pattevilla, 220. » kastrornm, 7.
Panlinianus (Aelius), 208. Praenestinus (Q. Canusius), cos., 189.
Praepositus [numeri], 129.
„ Princeps, 386. Praesens (Bruttius) consul, 591.
Paulus (Aelius), 208. Praesidia, 112.
„ (Antoninus) primipilus. 297. Praesidium, loco mutato, restitutum.
„ (Flavius), 129. Praetoria (ala), 184. [367.
Pax Dea, 77. Precio, 376.
Pedi tata, 1. cohors. Pri . . . bélyeg, 519.
Pedites, 71, 183, 189. Prima (Aelia), 160.
„ ex peditibus, 184. Prima Adiutrix, 1. legio.
„ singulares Britannici, 189. n civium Romanor. (ala), 184.
Pedo, Cassius, Apronianus cons ,341. . Noricorum, 268.
Pelagonia, 138. Primanus (Anrelius), 174.
Pelignianus, cons., 24. Primitius (Titius), 590.
[Perennis] (Q. M ...), 112. Primitivos, bélyeg, 326.
Perfectissimi viri, 1. viri. „ f. bélyeg, 566.
//fu«rw5,-, 254. Primitivus, 86.
Pertinax (Claudius). 372. Primus (C. Innins), 185.
Petillius (L.), 164. Primus Pilus (centurio), 52, 136.
Petilius Cerialis Caesius Rufus (Q.), Princeps (Paulinus), 386.
cons., 183. Principales (altisztek), 71.
(Petra ad Planitiem ?) Colonia, 91. Principes. 75.
 Principes Iuventutis, lásd Impera­
tores.
P P ; primipilus, 297.
Principius (Annius), 192.
Priscini M(agistri), bélyeg, 567.
Priscus, 81.
„ consul, 589, 592.
„ (P. Aurelius), 592.
„ (P. Ocilius), 189.
„ (Statius), 189.
Probati, 125.
Pro bono communi, 347r
Probus, cons., 58.
Proclina (Ulpia), 380.
Proclus, 173.
„ (Iulins), 86.
Proconsules, 1. Imperatores.
Proculus (Oratius vagy Horatius), 18.
„ (P. Tarrutenius), 144.
„ (Ulpius), 196.
Procuratores, 16.
„ Augusti, 6, 13, 17, 19.
„ fabricae, 128.
Pro-praetore, 1. legati.
Pro Salute imperii, 349.
„ S P Q R, 349.
fluniioontrjl, 254.
Protectores Augusti, 82.
„ ex, Angusti, 126.
Provinciae, 262, 263, lásd 35, 36.
Provincialis (P. Aelius), 157.
Publius Aelius Firmianus, 374.
„ „ Firminus, 374.
„ „ A n t . . . 597.
„ Aurelius Priscus, 592.
Cbresimu8 (L.), 189.
„ Epaphroditus (L.), 185.
. Flavius Felix, 592.
Pnblilius Optatus, 174.
Publins, 168.
, Septimius Severus Pertinax
(August. L.) 367.
Pudens (L. Cassius), 142.
„ (Sex. Elfius), 184.
Pullus, bélyeg, 327, 520.
Pusinna (Claudia), 127.
Quadratus, consul, 588. 595.
Quadribnrgium, 264.
Q[uaestor] Ve[teranorum] (?) 174.
Quarta Flavia, 1. legio.
Q F F, bélyeg, 521.
Q G G, bélyeg, 522.
Quinquennales, 73.
Quintianus (Servius), 27.
Quintilius consul, 589, 592.
Quintio, 137.
Quintus, 219.
„ Murcius, 416.
Quirina (tribu], 92, 169, 183.
Ila e i . . . (Aelius). 163.
Raetia (provincia), 82.
Raetorum (coh. V II* et V III*), 184;
1. cohors.
Raetus, 193.
flupiiji, 254.
Ratili fe., bélyeg, 568.
Raurica, 186.
Regillus, 214.
Regina, 1. luno.
Regulianns (Aurelius), 354.
(L. Cassius), 142.
Resatira, 220.
Resatus fe., bélyeg, 569.
Resilla (Aelia). 160.
V.
Resculi statio, 588.
Respecta (Petronia), 11.
Respectus Aurelius, 382.
Restitutianus (Marcus), 379.
Restitutus (P. Caulius), 186.
„ Senior, 594.
Revocca (Octavia), 152.
Roma, 57, 87, 89, 183, 184, 185, 187,
189.
Romani (cives), 1. cohors.
Romula, Minicia, 192.
Rosio, 216.
Ruca Ulpia) 389.
Ruflna, 361.
Rutinus, 328.
„ cons., 123.
Marianus (M. Caecilius), 31.
„ (P. Flavius), 139.
Rufus (M. Furius), 180.
„ (M. Plautius), 243.
„ (P. Atinius), 183.
„ (P. Valerius), 184.
„ (Q. Frendullus), 145.
„ (Q. Petilius Cerialis Caesius),
cons., 183.
„ Valens (C.), 184.
Rusticus Stertinus, 588.
„ consul, 590.
Etáját»0, 254.
Sabatia, 126.
Sabina, 127.
„ (Aelia), 130.
, (Flavia), 203.
Sabini figulina, 467.
Sabinianus (C. Secundinius), 355.
„ (Iulius), 174.
„ (M. Ulpius), 152.
„ (Ulpius), 203.
Sabinus, 79.
„ (L. Caesernius), 148.
„ Cornelius (L.), 419.
„ (M. Ulpius), 127.
(P. Valerius), 186.
, (Suetrius), 3, 33.
„ Ulpius, 414.
Sacerdotalis, decurio coloniae Aqnin-
ci, 344.
Sacerdotes, 56.
„ provinciae, 30, 60.
„ urbis Romae, 87.
Sacirio, bélyeg, 329.
Saciro fe., bélyeg, 570.
S á tl, 254.
Saepii (Lucii), 469.
Saetibolus, 219.
Sagittarii, 1. cohors.
Sagittius, 245.
Salararius legionis, 179.
Salinator (Ulpius), 174.
Saloninus, 202.
Salvius Norbanns (M.), 183.
San . . . . bélyeg, 571.
Súgna, 254.
Sarmaticus maximus, 91. lásd Impe­
ratores.
Sarmaticus, 365.
Saturninus, bélyeg, 286, 572.
Satur. of., bélyeg, 573.
Saturninus, 406.
„ (Aurelius), 174.
„ (C. Clodius), 52.
(T L Hatorius). 43.
„ Titus Iulius, 600.
„ (Marcius), 384.
Saturnini (centuria), 286.
Savarensis (L. Ionius), 288.
Savaria (colonia), 56.
SCA, bélyeg, 523.
Scenus, 184.
Sclaietes, Planus Verzonis, 591.
Scordiscus, 376.
Scriba, 381.
Scubulorum (ala), 1. alae.
SE, bélyeg, 524.
Secunda Adiutrix, 1. legio.
Secun dianus (C. Dignius), 193.
Secundina (Aurelia), 193.
Secundinius Sabinianus (C.), 355.
Secundinus Legitimus (C.), 588.
SECVNDINVS (?) bélyeg, 525.
Secundus (C. Sempronius), 183.
„ (C. Valerius), 155.
„ (T. Flavius), 185.
Sempronius Secundus (C.), 183.
S (», 254.
Senatores, 1. Viri clarissimi.
Senecio (L. Vipstanus), 197.
Senior (Restitutus), 594.
Sentilius Iasus (M.) 189.
Septembris Piator, 588.
Septima, 1. cohors.
Septimia Lupa, 150.
„ Marcella, 48.
„ Ursina, 379.
Septimianum (kalendárium), 56.
Septimius Iulianus (Aelius), 181.
„ Archelaus (L.), 121.
„ Carus, 24.
„ Cogitatus, 24.
„ Colonus Attusonius, 177.
„ Constans (L.), 5, 84.
„ Constantinus (L.), 25, 84.
„ Firmanus, 72.
„ Ianuarius (L.), 147.
„ Lister (L.), 22.
„ Longinus, 65.
„ Marcianus, 48.
„ Maximianus, 174.
„ Maximus, 88.
■ Quintianus, 27.
_ Severus (Imp. Caesar L.)
Augustus, 54, 113.
(L . P. Severus Pertinax)
Aug., 367.
„ Silvanus, 48.
„ Valerianus 174.
„ Veranus (L.), 26.
„ Victorinus, 171.
„ Vitalis (L.), 147.
Septimus (Aelius) Optio, 371.
Seranus Serotinus (L.), 6«.
Serapia (Vibia), 190.
Serena (Aurelia), 128.
Serenus Bassus (L.), 32.
Serotinus (L. Seranus), 68.
Servilius Cissi, 589.
Servus, 86.
„ coloniae, 56.
Servilius Atrio Ciliones, (?) 39.
Geta (M.), 189.
Sfnuy, 254.
Severiana, 1. cohors.
Severina (Flavia), 92.
Severus, 386.
Severus Alexander (Imp. Caes. M.
Aurelius), 59, 97, 99, 105, 115, 340,
364, 365.
Severus (C. Iulius), 184.
„ (G. Iulius), 194.
„ (P. Clodius), 61.
„ Gogaenus (T. Flavius), 92.
Severus (L. Septimius Severus Perti­
nax) Imp., 367.
Seviri, 157, 1. Augustales.
Sextus, bélyeg, 330, 526.
Signiferi, jelvivők, 84, 141, 147, 125,
150, 182.
Silanus factus, 194.
Silanus vagy Silvanus, 386.
Siliana (ala), 184.
„ civium Romanor. (ala), 185.
Silvanus [Deus], 64.
„ Domesticus, 65, 70, 353, 354,
355, 356.
„ Silvestris, 71, 76.
Silvinus (L. Iulius), 183.
„ (Flavius), 40.
„ (Septimius), 48.
Silvius (Clementius), 82.
Singulares Britannici (pedites), 189.
Sirmium, 139, 158.
„ colonia, 192.
Sirmius Optio, 139.
Siscia, 89.
Sisiuna, 220, 382.
Sisiun (?), 382.
Sita (T. Arsinius), 5.
Sittius Donatus (P.), 154.
„ Mustiolus (P.), 154.
, [Theo]doretus, 154.
Socratio Socatis, 593.
Sodes (?) (Aurelius), 273.
Sol Invictus, 46, 347, 348, [349 ?].
Sültig, 1. Jrhutitgioi.
S. P. Q. R. (pro Salute), 349.
Sparsus (C. Lusius), cons., 189.
Speclator-Ex, Equitum Praetoriano­
rum, 372, speculator helyett.
Spectabiles, 1. Viri Spectabiles.
Spei (Optio), 25.
Sperantius (Annius), 192.
Spumarus, 187.
Statianus (C. Pomponius), 189.
Statius Priscus, 189.
Stellatina [tribu], 144, 184, 185.
Stertinus Rusticus, 588.
Stipendia, 1. a katonák emlékeinek
nagyobb részét.
Strator, Aur. Victorinus, 343.
Strator consularis, 148, 372.
„ Legati Legionis II. Adi., 338.
Strobili, bélyeg, 527.
Suetrius Sabinus, 3, 33.
Sueitrius (Niger), 168.
Sufetla (Sufetula), 159.
Súlyok, 238—241.
Superinus (M. Aurelius), 63.
Sura (Aurelius), 125.
„ (Aelia), 390.
Surius, 216.
T a c ita (Aurelia), 151.
Tarrutenius Proculus (P.), 144.
Tartonius Finitianus Daiber, 172.
„ Secundianus. 172.
Tatar (Cn.) ?, 302.
Tatius, 258.
Tatius Constans (S ext), 180.
Taurini, 144.
Téglák folyó írással, 256, 257, 258,
427, 428, 429, 430.
Temetési társulat, 588.
Tempbriga (Iulia Verina), 200.
Templum, 113.
„ divi Augusti, 186,187,189.
Tenax, 171.
Terentius,Vir Perfectissimus Dux,458.
50*
 200

Terentius (Aurelius), 54. Tullius Florianus, 384. Valeria (provincia), 262,263,457,459. Vetulenus (Apronius), 357.
Tersus Precionis filius, 376. Turma Ingenui, 169. Valerianus (Aelius), 167. Veturia, 132.
Tfqt, 254. „ Lobasini, 376. „ (Imp. Caes.P. Licinius), 91. Veturius, 132, 183.
Tijvqiiv, 254. Tu;, 254. „ (Iulius), 120. „ Valens, 592.
Tesserarii, 83,147. „ (Septimius), 174. Viator, 386.
Teutonná, 183. Í aSaay, 254. „ (Valerius), 133. Vibenus, 209.
SafiOva, 254. Ucenus (Cintius), 303. Valerius, 124. Vibia Serapia, 190.
T. H. F., bélyeg, 471. Ulbiorum (coh....... ), 189. „ Basterna (L.), 185. Vibianus (Marcius), 209.
Theodora (Aelia), 39. Ulpia Antonilla, 87. „ Calboforus, 69. Vibius, 386.
[Theo]doretus (Sittius), 154. „ Dubitata, 203. „ Eutheles (G.), 134. „ bélyeg, 335, 386, 530.
Thermae maiores legionis II** Adiu- „ Martina, 191. „ Iulianus, 140. „ Augustalis, 17.
tricis, 181. „ Maximina, 203. » Karus (M.), 80. „ Mocus, 212.
Theveste, 154. „ Pannoniorum (coh. I*), 279, [286 „ Lucanus, 174. * Vicani Bacorefenses [Dii], 81.
Thrac . . . Cohors ?, 372. „ Proclina, 380. „ Marcellinus, 82. Vices, 1. Agens.
Thracum (ala I*), 51, 364. „ Ruca, 389. „ Maximianus, 149. Vicesima pars, 124.
„ civium Romanor. Deciana „ Maximinus, 178. Vicetia, Vicetinus, 145.
Ulpius Biausco, 187.
(ala III*), 103. „ Niconis, 588. Victor, 258.
„ Candidianus, 87
„ civium Romanorum Antoni- „ Rufus (P.), 184. „ (Valerius), 16.
„ Carus (M.), 19.
niana, 358. „ Sabinus (P.), 186. „ Vasidius (L.), 590, 592.
„ Dubitatus, 203.
„ equitata (coh. I»), 188. „ Secundus (C.), 155. Victoria, bélyeg, 335, 532, 533.
„ Felix, 588.
„ (coh. II» Aug.), 187. „ Ulpius, (L.), 593. n Augusti, 425.
„ Italicus (M.), 196.
„ (coh. VII*), 184. „ Valerianus, 133. Victorinus f. bélyeg, 579.
„ Marcellus, (L.), 352.
„ sagittariorum (coh. I*), 189. „ Verus, 140. * 344.
„ Natalis (M.), 152.
Tiberina (Claudia), 158. » Verus (L.) (decurio Colon. „ (Aelius), 146.
„ Octavianus (M.), 152.
Tiberius Claudius Claudianus, Lega­ Sabariae), 344. „ (Aurelius), 343.
„ Proculus, 196.
tus, 367. „ Victor, 16.
„ Sabinianus, 203. n (Flavius), 174.
Titianus (M. Aurelius Titus), 125. „ Vitalis, 348. „ (Iulius), 373.
» » (M.), 152.
„ (Ulpius), 203. „ (Septimius), 171.
„ Sabinus (M.), 127, 415. Vannius, 209.
Titius Eutyces (G.), 35.
„ Salinator, 174. Város; Luceria Apia, (?) 362. Victrix, 1. Venus.
„ Faustinus, 353.
„ Sia (?) Lucius, 380. Vas diatretum, 424. Vicus Vindonianus, 344.
„ Modestus, 187.
„ Silvinianus, 29. Vasidins Victor (L.), 590, 592. Vigesima [hereditatium], 86
„ Primitius, 590.
Titianus, 203. Venetus (Maximus), 571. Vigoris (Aber), 346.
Titus Aelius Caesar Anton. Pius II.
„ Ursinus, 13. Venus Victrix, 56. Vigorianus, 346.
consul, 591.
„ Valerius (L.), 593. „ „ Angusta, 55. Vilicus Vigesimae [hereditatium], 86.
„ Beusantis, qui et Bradua, 594.
„ Veranus, 196. Vera (Aelia), 383. Vilicus kalendarii Septimiani, 56.
„ Claudius Efficax, 362.
„ Verna, 196. Veragrorum (ala V*), 187. V— IMN, gyűrűn, 412.
„ Flavius T iti filius, 192.
„ . . RVS PAT, 389. Veranis (Maximus), 589. Vincenti, 426.
„ Gellii, bélyeg, 501.
Urbanus (C. Bellius), 189. Veranus (L. Septimius), 26. Vincentia, 287, 465, a).
„ Iulins Saturninus, 600.
„ (T. Iulius), 186. » (Ulpius), 196. Vindelicorum (coh. IV* et I» milliaria),
„ Marianus, 472.
Urpa, 325. Verbugia, 220. 1. cohortes.
„ Titianus (M. Aurei.), 125.
Ursinae (Septimiae), 379. Verina (Aelia), 157. Vindex (Aurelius), 156, 166.
Tittius bélyeg, 574.
Ursinus, 385, (Ulpius), 13. „ (lulia), 200. Vindonianus (vicus), 344.
Titus Aminius Iovita, 396*.
Ursuli, Ursulus, bélyegek, 536, 535. „ Tempbriga (lulia), 200. Vio (T .), 217.
Toria Gemellina, 128.
Ursus Cornelius Caius, bélyeg, 534,575 Verinus (Aelius), 87. Vipstanus Senecio (L.), 197.
» Gemina, 128.
Ursus (Iulius), 200. „ f., bélyeg, 577. Viri clarissimi, 2, 62, 121, 324.
Torins Gemellianus (T.), 128.
„ (Marcus), 379. Verna, 258. „ egregii, 82.
Tovetis, (Batonis Pri . . vi), 590.
Usio, 215. „ (Ulpius), 196. „ perfectissimi, 126, 262.
Traianu8 (P . Ulpius), 191.
Utak, Viae, 1. 49, és kk. lapokon. „ spectabiles, 127.
„ (Imp. Caesar Nerva) Aug., Verodumna (Aelia), 196.
Utere Felix, 407, 408, 409, 537, 538. Virginius, 135.
185, 186. j Versekbe szedett felírások, 122, 132,
Utta Florinna (lulia). 214. Virtuti et Honori, 352.
Transalpini (cives Agrippinenses), 180. j 175, 201, 210, 212, 373.
Tranto, 223. Versinius Aper (L.), 189. Vitalianus (Claudius), 167.
Trecenario (ex-), 59. ^ adilacus (C.), 212. Verus, consul IIT, 595. Vitalis (Alfius), 211.
Tribuni, 79, 283, 284, 285, 370, 460, Valagenta Comminiana, 172 „ 331,333,578, 580 (?) „ (L. Barmus), 85.
461, 462, 463. , Valens, bélyeg, 576. „ L., bélyeg, 528. Vitalis (L. Septimius), 147.
„ militum, 14, 37. „ Aurelius (L.), consul IIT. 588. „ (P. Caulius), 186.
„ laticlavius, 31. „ (Aurelius), 125, 160. „ (Aurelius), 198. 4 officina, bélyeg, 564.
Tribunicia potestate, 1. Imperatores, j „ (C. Iulius), 349. , (C. Ini. Imper.), 363. Volcanus Augustus, 57.
Tribus [Romanae] Claudia, 115. * (C. Elfius), 184. „ (Iulius Maximinus). 364. 366. Volsetes, 164.
„ Clustumina, 183. „ Flavius, 599. „ (Nonius), 23. Volusius Narcissus (Q.), 253.
* Fabia, 157,183. „ (T. Claudius), 7. „ (T. Fadius), 250. Volus8Íus, 126.
„ Maecia, 138. „ (Oppius), 404. „ (Valerius), 140. Vota X publice posita (?), 10.
„ Palatina, 183. „ Veturius, 592. Verzonis (Dasius), 591. Vota, Votum, a fogadmányi köveken.
„ Papiria, 154. Valenti Aug. Fidem, 410. „ Planus, 591. Voto-ex, V. S. L. M „ 338.
„ Pollia, 180. Valentina, erőd, 465. Vespasiana Dardanorum (ala I*), 186. V T IV ? bélyeg, 420.
„ Quirina, 92,169, 183. Valentinianus (M. Aurelius), 2. Vespasianus (Imp. Caes.), 183.
„ Stellati na, 144. Valentinus, 382. Veterani, 5, 12, 22, 26, 54, 141, 142, X P, bélyeg, 539.
Trovcetimarus, 382. „ (App.), tribunus, 283. 143,152,154,165, 167,172, 174, 374. X VR Q, bélyeg, 540.
Tubicen, 149. „ (Aurelius), 174. Vettia Nome, 197. Znrnxto;, 254.
Tudor, 183. „ (M. Ulpius), 382. Vettius, bélyeg, 332, 529.
Tullia Florentina, 165, 384. Valeria, 178, 293. „ (Crescens A.), 197. Zen o (Aurelius), 9.
Tullius Florentinus, 384. , lusta, 361. Vettonianus (L. Funisulanus), 184. Zosimus (M. Aur.), 383.
f -\
A LELHELYEK BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓJA.
bl. = bronzlap.
bbg. bronzbélyeg.
cs. V. császári kő.
edb. edénybélyeg.
Ács (Komárom m.), hamis felírás.
Adony (Fejér m.), tgb. 271, 272. 4-74.
— mb. 310. - f. o. 356. (1867.)
Alcsúth (Fejér m.), edb. 336. — mb.
533. (1848.)
Asszonyfa (Győr m.), tgb. 277.
Italbavár (Pest m. Váczczal szem­
közt), tgb. 462.
Baraesi puszta (Fejér m.), tgb. 271,
272, 275. — f.o. 351. (1372.) — tgb.
452. (1872.) 464. — edb. 541. (1865,
1872); 551. (1863); 569, 571.
Barátföld (Mosony m.), tgb. 277.
Barnaháti puszta (Tolna m.), gyűrű
413. (1873.) — edb. 553. (1873.)
Basaharc/ (Esztergom m.), tgb. 458.
(1865, 1873.)
Batina (Baranya m.), tgb. 271, 272.
Batta (Fejér m.), cs. k. 112. burgi et
praesidia (1847); h. k. 368. (1873);
sl. 390. (u. a.) — tgb. (261,437,456.
(1873.)
Békás-Megyer, 1. Megyer.
Beleg (Somogy m.), bl. 184. (1840.)
Bicske (Fejér m.), ks. 87. (1814.)
Bogdán) (Pest m.), olt. 57. (1817.)
Bregetio vagy Brigetio, 1. Ó-Szőny.
Buda, mfrn. 110 (?), (1868).
A császárfürdő táján: sl. 230
(1832).
A Gellérthegyen : sl. 214 (1866).
A Gellérthegy alatt : sl. [217, 222,
237 (1847)].
A Mátyástéren : olt. 353 (1873).
A nádorkertnél: olt. 11 (1816);
mfm. 95.
Újlakon : mfm. 93 (1868); sl. 167
(1866); ks. 211.
A rizirárosban ; olt. 22 (1780);
mfm. 94 (1866).
Budakesz, olt. 27 (1865).
Buda-Örs, olt. 44, 45 (1817).
Ó-Buda, olt. 1 (1800); [6,16 (1841);
17, 18, 19 (1841); 24, 31 (1780); 38
(1816); 41 (1868); [42, 49 (1855)]; 51
(1868); 52 (1816, 1858); 53 (1868);
60 (?), 62 (1855); [70, 71, 72, 76
(1816, 1858); 82 (1805) ; 83 (1857);
123 (1868)]; 225 (?), 227,343 (1871);
345 (1871); 347 (1843, 1871) ; 348
(1843,1871); 350 (1873); 360 (1868).
- mfm. 104 (1865). — cs. k. 114. -
h. k. 118 (1870) ; 119 (1780) ; 120
(1857); - ks. 90, 141 (1868); 150
(1832); 162 (1855); 362 (1873) ; —
sl. 136, 138 (1814); 140 (1871); 143
(1778, 1858); 144 (1816, 1858); 145
(1851); 149 (1871); 158, 170 (1865);
173, 175 (1844) ; 195 (1815); 197
V.
- 201
m.
f. 0. fogadmányi oltárka. | mfm. = mérföldmutató.
ks. kősirláda. ! óit.
hk. hódolati kő. ; sl.
mb. mécsesbélyeg. 1 tgb.
M több kőnek sz ( ) évhez való tartozása.
(1723,1819); 199, 220 (1816,1858);
231 (1857); 234 (1802); 378 (1873).
— katonai lajstrom, 174 (1868).—
katonai fürdő, 181 (1849, 1860); -
töredék, 182 (1841); 236 (1871); —
silanus (kútcső), 194 (1815); súly,
241 (1836,1852); — tgb. 261,271,
272, 274, 275, 216, 279, 280, 435,
459 (1868); - mb. 301, 318, 496. -
edb. 542 (1868); 565.
Ó-Buda környékén.
1. „ Aquincum“ nevű téglavetőn,
olt. 34 (1868) ; 50 (1869) ; ks. [132.
136, (1868)]; 154, (1869); - sl. [156,
171,212, 213, 221, (1 8 6 9 )];- tgb.
262, 1868); 263, 283, [290, 434,
(1869)]; 457, 460, (1869).
2. A csigahegynél: olt. 69, (1868).
3. A dunai téglavetőnél: olt. 66,
(1869) . edb. 310.
4. A ,filatoria‘-nál : olt. [13, 23,
(1841)]; — sl. 121.(1841).
ő. A fürdőzátonynál (Badbaufen):
olt. [357,359 (?),(1873)]; - hk. 369,
(1873); - tgb. 434, (1873).
6. A hajógyári szigeten : olt. 2,
(1868); 7, (1841); 25, (1865) ; 39,
(1868); 43, (1847) ; 78, (1856). [338,
341, (1873.)] - tgb. 274, 275, 276,
279, 280, 281, 434, 436, 445, (1868);
451, (1854, 1865, 1868, 1869, 1873):
453 (1865); 455.
T.Kis-Czeünél: olt. 10, (1778); 152,
(1868) a Holczpach-féle téglavető
területén.
8. A Krempel-malomnál : olt. 68,
(1855.)
9. A Margitszigeten : sl. 128.
10. A Schtcanfelder-malomnál: olt.
[8, 47, 48, (1868)].
11. A szeszgyárnál: olt. 9, (1868);
32, (1870); sl. 125, (1869); 178,
(1870) ; [180, 229, 339, (1869)]. -
mb. 321, (1869); 335, 434, a,b, c, d,
(1868, 1869); 482, (1868); 488,
(1870); 495, (1868). - edb. [543,
552, 560, 568, 573, 583, (1868)],
[549, 555, 556, 559, 562, 566, 567,
572, 574, 576,577,581, 583, (1869)].
12. A katholikusok temetőjében :
olt. 147, (1870).
13. A zsidók temetőjében : tbg. 434.
14. Victoria téglagyárnál: sl. 177,
(1869) . felírás, 255, (1856).
Bulcs (Torontál m.). tgb. 445. (1867).
Campona, 1. Tétény.
('astra l ’ lcisia, 1. Sz. Endre.
Csanád, (Torontói m.), tgb. 273 (1821);
447 (1821 előtt).
1 vl. - viaszoslap.
oltárka. i (?) kétes lelhely.
sirlap. 1 <) a múzeumba való beliozási év.
téglabélyeg. (.) találási és behozási év.
I
Csurgó (Fejér m.), karczolt tégla :
427, (1850).
Cncci, 1. Szuezek, Illők mellett.
Cilinae (Olaszországban), mb. 534,
(1847.)
Duna-Pentele (Fejér m.), hk. 117,
(1851); — sl. 88, 139 (?), 201 (?),
370, (1872); — tgb. 262, 271, 272,
432, 457, (1872); — edb. 306.
Érd (Fejér m.), cs. k. : praesidium,
367 (1780, 1873); — tgb. 271.
Erdélyből, Reményitől,tgb. [446,447,
448 (1873)].
Eszék (Yerőcze m.), olt. 352 (1552,
1873), Pécsre vitetett, - sl. 168
(1867); — tgl. 289 (1822); 319,329,
439.
Esztergom, sl. 148 (1860); — tgb.279,
280,287, 432 (1873); 465 (1871); —
Fövény (Fejér m.), templomkő, 113
(1796); 202 (1818 előtt).
Göböljárás (Fejér m.), ház homlokza­
táról, 129 (1845).
Görcsöny (Baranya m.), olt. 346 (1868,
1873).
ilyennel (Komárom m.), sl. [382, 383
(1873)].
Gyöinrö (Pest m.), sl. 159 (1821).
Gyúró (Fejér m.), sl. 198 (1868).
Hosszúrét (Pest megye, szemközt
Verőczével), [tgb. 284,285, 461,462,
(1872)].
Ivánts puszta (Fejér m.), mfm. [97,
98 (1815)].
Kékkút (Szala m.),sl. [205,206(1821)].
Köm löd (Tolna m.), bl. [28*. 28b
(1815)] ; — olt. 61, — sl. 164 (1790,
1815, 1818).
Körtvélyes, mb. 318.
Kosztolácz (V iminacium, Szerviában),
tgb. 440, (1872).
Kunágota (Csanád m.), arany tárgyak
[237, 238, (1858)].
Fejérvár, 1. Székes-Fejérvár.
Felsö-Lendva (Szala m.), sl. 209,
(1852, 1863).
Lesencze-Tomgj (Szala m.), olt. 20,
(1802, 1861.)
Marótli, 1. Pilis-Maróth.
Megyer Békás-, (Pest m.), olt. 344
(1800, 1873).
Melos szigete (Görögország), görög
Mitrovitz (Szerém m.), 1. Sirmium.
Moldova (Kraesó megye). Súly 239
(1848).
Müzs, 1. Szegszárd.
Ó-Buda, 1. Buda.
Ó-Palánka, 1. Palánka.
Ó-Szőny, 1. Szőny.
Orsóvá (Szörény m.),mb. edb. 314,318.
Paks-nál a Dunából (Tolna m.), mfm.
99. — edb. 547. (1865.)
Az imsósi szigetben : tgb. 473,
(1873).
Palánka Ó-,(Keve m.), tb. 472, (1871.)
Palota (Rákos-), (Pest m.) olt. 65,
(1868).
Páty (Pest m.) — sl. (1873.) — tgb.
465, (1871).
Pécs ( Baranya m.), olt. 252,1. Eszék.
- sL 375, (1873); 379, (1800,1873);
380, (1873); 388, (1873); 389, (1873);
391, (1873); 383,(1800,1817,1871);
- bronzlap 89, (1842, 1852).
Pentele, 1. Duna-Pentele.
„ 1. Sár-Pentele.
Pest, olt. 4, (1855); 355, (1873).
1. A Bakos torkolatjánál. (Trans-
aquincum): olt. 3, (1848); 33 (?), 35.
- tgb. [264,265, 275,287, 291,455,
464, (1848)]. edb. 575, (1848).
2. Vizatanya (Hausenfang): tgb.
459, (1871); 464, (1848).
Petronell (Carnuntum, Ausztriában),
(Kiss Ferencztől). olt. 85, (1841). -
sl. 153, (1841). — tgb. 443. - mb.
329, (1841). - edb. 570.
Pilis-Maróth (Esztergom m.), tgb.
[271, 272, 434, 458, (1866, 1871].
Pompeji (Olaszország). Kösúly 395. (?)
Albrecht főherczegtől, (1856. év­
ben). — mb. 502, 517, 518.
Promontor, (Pest m.), mfm. 96, (1781,
1816); 105(?). Budán (1870); 363,
(1873); 464, (1871).-sl. 196,(1820);
224, (1816).
Rajka, (Mosony m.) tgb. 268, (1871);
433.
Rákos-Palota, 1. Palota.
Rami vár (Szerbiában), tgb. [441,442,
(1872)].
Sabaria, 1. Szombathely.
Ságvár (Somogy m.), edb. [311, 547,
558, (1868)].
Sárd (Erdélyben), hk. 349, (1873).
Sár-Pentele, olt. 30, (1810).
Sikátor (Veszprém megye), ko. 183,
(1832).
Sirmium (Mitrovitz), gyűrű 398, 415
(1807,1811); - mb. 523.
Sopron, mb. 477, (1872); 494.
Székes-Fejérvár, olt. 26,(1860); — sl.
134 (?), 193 (1784, 1815); - tgb.
270, (?).
Szegszárd táján (Tolna m.), mfm.
108 ; — üvegcsésze, 424, (1845).
51
 Szent-En(Iro (Castra Ulcisia) (Pest
m.), mfm. [100, 101, 102, 115, 116,
365, (1808)] ; — tgb. 457.
Sz.-Mihály puszta (Pest m.); — edb.
563. (1871).
Sziszek (Siscia, Zágráb m.), sl. magi­
ster miniariorum, 195, (1815);
mb. 322.
. Szlankamen, olt. 29, (1852).
Szobb (Hont m.), tgb. [262, 284, 285,
461, (1866,1871)]; 458, (1865,1871);
470 (1871).
Szombathely (Sabaria) (Vas m.), olt.
55 (1829); 56,361, (1871); — sl. 126,
135 (?); 165,(1823); 172,(1829); 200,
203, (1823); 207, (1847); 208, 381,
[384, 392, 394 (1829)] ; — töredék :
235 ; - üveg : 423 (1821, 1872); -
tgb. [256, 257, (1843)]; [258, 259,
288,(1823)]; 292,293,431, [467,468,
469,471, (1871); 4, — mb. [260,425,
426, (1823)] ; 292, (186), [294, 299,
305, 307, 308, 312, 319, (1823)]; 300,
301, 309, 310, 313, 317, 318, 320,
322, 323, (1821); 327, (1829); 330,
[475, 476, 481, 484, 486, 491, 492,
495, 497, 516, 519, 520, 522, 526,
528, 531, 535, (1872)] ; 506, (1823);
[478, 510, 537, 538, (1829)] ; 483,
521, 527, - edb. 330, 331, 545, 552,
(1821, 1872); [554, 558, 564, 587,
(1872)].
Szöny, Ó- (Brigetio), (Komárom m.),
olt. 36,40, (1860). [46,54,63, (1865)];
64, 84, (1860); 86, 163, (1865); 179,
(1865); mfm. 103.(? )- k s . 191,(1856
előtt.) — sl. 131, (1814); 151, (1815);
166, 192, (1814); 210, (1822); 371,
(1782, 1873). — arany gyűrű, 405,
(1872). — bbg. 243, (1790, 1811). —
tgb. 266, 267, (1815); 275, [429,430,
(1867)]; 432, 444, 455, 462. - edb-
544, (1872); 546, (1866); 557, (1865).
Szuszek (Cneci), Illők mellett, ks. 92,
(1820).
Tárnok (Fejér m.), sl. 386, (1873).
Tétény (Campona), (Fejér m.),olt. 340,
(1851, 1873); [324, 358, (1873)]. -
ks. 373, (1873). — sl. 190. (1859);
[372, 376, 383, 387, (1873)]. — tgb.
269.
Titel (Bács m.), olt. 21. — mfm. 91 (?),
106 (?), (1815); 107 (?), (1815).
Toniaj, 1. Lesencze-Tomaj.
Transaqumcnm, 1. Pest.
Uj-Moldova, 1. Moldova.
Vnál (Fejér m.), sl. 374. (1873).
Vácz (Pest m.) (A kövek valószínű­
leg Ó-Budáról valók); olt. [5,14,15.
35, 37, 58, 59, 73, (1857)]. - ks.
[130, 133, 157, 142, (1813)]; -
[137, 155, (1857)].
Várdomb (Tolna m.), tgb. 463, (1872).
Verespatak (Erdélyben).
a) A lettyi hegyen : vl. 588, (1788,
1846); 589, (1870?); 590, (1855).
b) Se. Katalin bányája : [591,
592, (1855)].
Verőcze (Nógrád m.), tgb. 262, 457.
Vért-Sz.-György (Fejér m.), olt. 74,
(1847).
Vizatanya, 1. Pest.
Zsnppa (Krassó m.), bl. kát. okmány,
189, (1851).
Ismeretlen lelhelyflek: olt. 12. (Jank.)
67, 77, 79, 81, 342. — mfm. 109,111.
— sl. 122, 146, 160, 161, 169, 176,
204, 215, 216, 218, 219, 226, 228,
232, 233. — kát. okm., bl. 186. We-
szerlétől. — bl. 238. — súly : 240. —
bélyegek ; 242, 244, [245, 246, 247,
248, 249, 251, 252, 254, (1852) Jan-
kovich]; [250, 253, (Kiss Ferencz-
tő l)]; 420, 421. — gyűrűk : 396,
396», 402, 411, 412. [397, 399, 400,
401, 403, 406, 409, 410, (1852, Jan-
kovich)]. 404, Kiss Ferencz : (1841.)
— melltflk : 407, 408. — bronz­
lapocska : 414. — bélyegek : [416,
417, 418, 419, (1873). Ráth György­
sl. től.] — tgb. 278, 281, 293», 438,
466. — mb. 304, 474, 480, 485, 487,
489, 490, 493, 498, 499, 501, 503,
504, 505, 507, 509, 511, 512, 513,
514, 515, 524, 525, 529, 530, 532,
536, 539, 540, 561, 582, 584, 585,
586. — edb. 286, 295, 297, 298, 302,
303, 315, 316, 324, 325, 332, 333,
547, 3, 548, 550, 582. — viaszos fa­
lapok : 593, 594, 595, 596, 597, 598,
599, 600.
Hamis felirások. Bronzlapok : E, F,
Etrnriai bronzlapok: A, B,a XXXIX.
Táblán.
E szerint van ismeretlen Ielhelyü
emlék :
Isteneknek szentelt k ő .............. 6
M érföldm utató........................... 2
Katonai okmány (bronz) ........... 1
Más bronztárgy ........................ 3
Viaszos fa la p .............................. 8
S ir la p .......................................... 15
F é m b é ly e g ...................................18
Gyűrű és m e llt ű .......................... 16
Téglabélyeg .............................. 5
Mécsesbélyeg................................34
E dén ybélyeg................................52
Etruriai í r á s .............................. 2
Hamis fe lírá s .............................. 4
azaz 130 darab.

IV.

AZ EMLÉKEK IDŐRENDI SOROZATA.

A k ö z tá r s a s á g id e jé b ő l.184.év Kr.u.(112. sz.) mérföldmutató. ; 223. évKr. u. (147. sz.) fogadmányi kő. 245. év Kr. előtti (96. sz.) mérföldm.
(124. sz.) bronzlapocska. 193— í 228.
211. év Kr. u. (113. sz.) „ „ „ (58. sz.) Aesculap tiszte­
u. a. 250. „ „ „ (104. sz.) u. a.
163— 151. év Kr. előtt (238. sz.), bronz 194. év Kr. u. (341. sz.) Iupiter Doli- letére emelt oltárka. 254. „ „ „ (91.8z.)hódolatikő.
lapocska. chenns oltára. I 228. év Kr. u. (94. sz.) mérföldoszlop. 267. „ „ (82. sz.) a császár
194— 229.
197. év Kr. u. (367. sz.) „ „ „ (365. sz.)
várépi- n. a. Geniusának emelt kő.
I-s ö s zázad .
tésre vonatkozó emlékkő. 230. „ „ „ (97. 99. 105. sz.) u. a. 169. év Kr. előtti (63. sz.) Genius Lóéi­
74. év Kr. után (183. sz.) katon. okm. j 197. év Kr. u. (123. sz.) fogadmányi 233. „ „ , (59. sz.) Hercules oltár- nak szentelt oltárka.
85. v „ „ (184. sz.) „ kő töredéke. kája. 270. év Kr. előtti (119. sz.) hódolati
98. „ „ „ (185. sz.) „ 235. év Kr. előtti (95. sz.) mérföld-
l l- d i k század. I I I - d i k század. 270. év Kr. e.(345. sz.) Iuno oltárkája.
105. év Kr. után (186. sz.) katon. okm. 201. év Kr. u. (194. sz.) kútcsőre vo­ 235. év Kr. előtti (115. 116.) Alexan­ 292- 305. év Kr. előtti (95. sz.) mér­
130. „ „ „ (591. sz.) viaszos lap. natkozó kőlap. der Severus és lulia Mamaea hódo­ földmutató.
140. év Kr. u. (43. sz.) Mithras-oltárka. 202. év Kr. u. (54. sz.) Liber és Libera lati köve.
IV . század.
145— 160. év Kr. u. (187. 188. sz.) ka­ oltára. 235. év Kr. előtti (363. s?.) mérföld-
tonai okmányok. 211—217. év Kr. n. (114. sz.) Caracalla 330— 350. év Kr. előtti (89. sz.) pénz­
145—161. év Kr. u. (38. sz.) Neptunus fidveért fogadmányi kő. 235. év Kr. előtti (366. sz.) u. a. szekrény bronz dombormfivén.
oltára. j 213. év Kr. u. (44. 45.) Mithras- és 236. „ „ „ (368. sz.) hódolati lap. Ennek következtében alig vagyunk
157. év Kr. n. (189. sz.) katonai okm. Sol-nak emelt fogadmányi kő. 236—238. év Kr. előtti (102. sz.) mér­ képesek 60 emléknek, azaz a 600
159. „ „ „ (589. 592. sz.) viaszos , 217. év Kr. u. (93. 106. 107.) mérföld- földmutató. közlött egy tized részének éveit
lapok. | mutatók. 236. év Kr. előtti (108. 111. sz.) u. a. tüzetesen meghatározni. Az irás
162. év Kr. n. (590. sz.) viaszos lap. 218.évKr. u. (26. sz.) Jupiternek emelt 238. „ , „ (101. sz.) u. a. jellegéből származott határozás
163. „ „ „ (593. sz.) I oltárka. 240. r „ „ (117. sz.) hk. tétovázó és legfőlebb fél-fél szá­
167. „ „ „ (588.595.sz.) „ 218. évKr. u. (109. sz.) mérföldmutató. 244—249. év Kr. előtti (118. sz.) u. a. zadokra teljed.

AZ EMLÉKCSOPORTOK SZÁMSZERINT1 ÁTNÉZETE.

Isteneknek szentelt k ő ............. 118 Kőkoporsó................... ...........
M érföldm utató........................ 23 S i r l a p ........................
Császárok hódolati k ö v e ........... 8 Aranylap ................... ...........
Katonai okmány (b ro n z)........... 7 Fém bélyeg................... ...........
„ lajstrom ( k ő ) ............. 1 i Bronzlapocska ........... ...........
Viaszos lapokon levő okmányok 13 ' Gyűrű és melltű . . . . ...........
20 Üvegbélyeg és felírás . . . . . . . 2 Görög f e lír á s ...........................
... 4 Etruriai f e l í r á s ........................
2 Karczolt irásu tégla . . . . ... 7 , Hamis fe lír á s ...........................
16 ...
Téglabélyeg ................... 74 • Töredék (meghatározhatlan) . .
5 . . . 110
M écsesbélyeg...................
18 ...
Edénybélyeg ................... 52

V.
T Á B L Á K .
■\
II.
m.
IV.
V
 YJI.

44

V-
 Vili.

5S

56
X.
 XI.

75
 XII.

<9

V.
xm.
 XV.

»0
XVI.
 xvni.

105

111

V*.
 XIX.

V.
r
XX.

115a

100

V.
 XXI.

122

119

125
 "\

xxn.

134

130
 xxm .

140

141
149

151
138

142
 XXV.

158

150
 XXVI.

154

164

V-
 XXVII.

130

V.
XXVIII.
 XXX.

174
17S
 XXXI .

193

196 190
 XXXII.

208

197 198
 xxxrn.

202

203
 XXXV.

218 219
 XXXVL

232
 x x xvm .

183 et 183 bi9

r A

XXXIX.

i nA P<tAFSAR-V£SPASí A N y S ’A v G v S Y v S PO/vTr f f x
M A V j M V S ^ IE v MI c- pjbr£ STAYv -/a a RX/Í t' P- P
C O ^ V *í> íS iG M /^ T O v f * c fM 6 o *
i QyiT/gVlS'ET-P|:piTrBY5ay/M iUTPkM r>IN' m i s
S Í %'&Y‘ C &m
R T i B V S*b v @© R M - Q^A£ A<PAA
N T y f ^ T i l K Y / ^ G P M f ^ i r V K c A N N ^ M l f f /CfjVM
£T i J•IF&AN1A c £ eA i n/A-fT*Pfc £AfYs K n K£YS cv b*¥
l QR\$\Nf£CEMDi A N oV a Y Y T °Y h R AC V fA - 0 W\5
T v R V A A ifT T A Q V rtA N ORV7WV, IT T R A H A T T E A ^ t
TA N oAVM‘8rT^Ri OVy^EijrAViuVSTAcY RÍNAICA
ET^ÍT’G-M.Í .0rH bM Y í l r f T n Ií-AoyíTA/%fORV^A* f f
iTTl^ t HDf fle o R ^ M 'íT ' Í HIIS PA N 0AVAACTV- D A
[ jvaaT A rnv^ T - v T?- R A fT o Rv A V F T S v V Y - inj CER
N\ i\N I ASVB'C M PlNAPp/ 0 ‘C ORN a f 0-Q.E/v\ £/\T
q\J0q y i N A f T V i c £ n A- SYi P EtfDi A -A N iF P lV fe A
^ ^ ^ J ^ £ R X N fT Q V C > R \ / A A -f\ R > W V n A S n BSC Ri ^

NT> I P5l 5•Ll B £ R r S'P OSTf A 150Nf •EOPH O/M

'IT ATF/V\D £ DIT-EKON NJ Bl NM c VM-N/xoRI BMS
ASTVN GHABN ] S S£lP T c V M '£ ST C1\/1T A S-! 1S
DAT A AVI S 1QTK A£Ll B£*=>•£SS ENT CVM i IS Q^AS
P o s r EA- DVy i SSFn T d V M Y A sCAT-Sj N Si
CVLM A- d • X/ l - A I \ / N __
a q P E T ) L l i o c Er i /\g e - c a £ S i o - P o _J/
T ( l o Oj O F P M O ' / A A U c f L L o - fi CO.S
ALAE SCN/E.VLORVAA- CNH PRAEST
I I
G R FC A LT
T eVTO/nAI- f - PANNON)
DESCAlPTvAATT RFCO q CNJITTAAFXT a BVLA
AENAA- Q^MFl ^A- i S T- ^OMAL/ NCApl T OtIO

_ _ _ _ _ _ --------------------------------------------------------------- j
183 <A> 183 <A>“*
_________________________________ _ ________________________________
et
184 et 184 bi*
jn íc A-a a H l í a r r k e t T b r i t t o n
v f T T E T 'Í A ie f lN I O K V M 'E T T -L v ^ fY K

i T v R v M Í T C A . L T A E C o R v M ’ t T u - Hl [ s
?- C A L L A E COR V M . LM c l N £ I V M ' ET- V G /

H R ACVAA fT Q 'T T t - B R E v C O R V M . E T
ET-S v n T i N -fA N Nlo m i A- s v 8' 8 F v n 1

□ N lA M O -C ^ / lN fS fT -V Í C ^ N f -

FEN© IÍSE íV^IR üTES-d I

>ö f i s £ * o y M o/vur
o r n n

i t -W öe C ^ / í Po S T E 8 / 5

T* ET-C 0 N V-B I v/v\ CVM>"M

T í J ÉN T c V M •6ST c I V í TA,
E S 'F S í T n T- c m aa tf 5 $ y

/v Ta XAT S lN C s a í^ f N
IS j é p t f /a r i r
 XLII.

185 et 185 b“

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ^
 XLIII.

[fA .P .c A E S ^ K ’ D S V lN E K V ^ F -N fR x / ^ R N K N N í

KNC. G F K p o N T K / V v K i N A T R i B - P O T E S T C O S ’ ti

Ecb;iTrB ví-ETP í DT/i Bv SQ^/JAK 1Ej Ta n T í N^US

DVABVS ÉT-coHoRTiBvCí-v-ctJA EK PPEUANTv K
SiLlNNK C R- ÉTI KVC iT^IRKE OR-ETTM^ON
TNNrOR-c R-fr-T-B ATa V 0 A t>0 f fF T í LNJ(
TR N 0 K' ÉTI i\\] G lTvM^EOR* FPiT-Br TNM
C# ET. 5^ KjT- fSfpMsifs ö N lM v B ’f NPÍNN^iO
AtNM u o - t I CaTRICv LN-P QNAP FI OEONGl
(TEka: DUNAI 5H S q H On ESTAAAISÍION f
/ Ní K'ETnJ! ctN A PLvRAV EíTl
ISITOR0 NONWNI
A 5v n T- i ps iS-UBERií’ P

lSő (A) et 185 <AI bta

V.
XLIV.
 Mf FNEfVVA.TR y,/ NWjl
FCVÍ K VjpoNfTfEEX
11C POjTj^yAT NIIII-1 MP
•P P
f7 d)TI0
Bv Sc^Vf NMllTANTl-1
TC OHoRTlBNS JfPTFMQ.VAfNP
c (A v b i N o n u im\ v *a Ft T V f Sír
V K r DMVO RNAA f T G H 10 R M\Af[AVIA
FFiAVI/V C 0 IsAaANGEN O K n N ^ T IV S i
t na^C'FRF/NN c a eTII LVcFN s i \/ m ET
11a B í S í O^Vq KAET SVNti NMofSlA Jtf
5 V 8 -N r M C f 1.1 0 F íW S T W O clV J Q V IN A

: n r\Pl Mf^fvvF5TÍ PEN ím F M E ^ v ERvnT

I^ISSI 5 NO >j ESTAAX ií Jj.o/s/í Q^v0
|0KM N tvSn/S se A l P l S s
I S po f f 0 R V/^c. 1v i t

( qN^J Bn > A c
N B s J i S S h h i r - t . \/a v a “

T SK1.VI c KELI BE S
> i S$PnT

.,, ll)N j Kari

SO CN V R AvN 10 0£YTR.0 (
'' vísN Cni PRP'fPViT
NN/S

F R A VR. I f
 XLVL

8 n i íö i g i í * N )
IS ■
S V N 7 U >
h a

[)
a
3f R r
cavas TVA
ATAVT
M^AXaT
ORM O N
H V V O R íB
IVJT- fS I
s I S DV
f^SST
J í ; ,/1/ ^ u n 'i' ' r ,r?í
IE C ^ S l
q J >0 M P O N ÍO ^ A V V
t í T r
";0 H ! A L P IN O »

7 n i V ^ r Q V 'T F '|
V IPIO S P v s a A ^ j: 3 ,:A v |
DvSCR ! PTETRE COCH Irfc
avA £f IXABSTj LÖMI_
jJf
X fA A P l DIV\AV1C AD/Aj

^ - ■u»I l \
Jj/SiTFíijAvc
u*

wEtíTMRja ^ O N
..vNTiNPASS O * o jv j-i o 5V Bj
r l U A M Q Í . EC ^ N T r I N itR 0y\
[A C O H t O Q H
r~ f ,}f M íR iT 1j h / M »y
f\Af i t$V M ?
•\ \ y i ^ C .'A ,c
,ilT A T R .O R K A N
DfDtTLTro
-'NiC M A B V t s s
rAfSavAS
P* C, MU 5 . ..
mVs|ALE
SSsSSBteit-
COS
' viPKAt^T
V v«ttS

188
 XLvn.

c i)!^ (T R> I N N l fn a.
:<ofJ ? M a
Oj P W ' P o K j N A A *
.i t- cos- rm•P
p
• ;
I o
-1 C O H - x l\ } \ t < J O Z l K $ (
i '-
V t B í^ fT T T H R K C Sa C
ij^ gpnftifc I
iT 'j

FS v B ^ M r r o P P i S C r
N b ÍM fK lT ü iA M jfji /

jowkiM y t t i c f o r 74
JON rt*&E8t
189 <A)
/ N r^ N B ^ r
m ia y K rf (

*E S tlN e

Í C V I PR/\>

R Hl
t e

Jis -

[ ^ E £ Pn
\/w R o Po S t
H NE A

189 <A>«*
XLIX.
 L.

V.
 vu

EA K A -H . B A P K A q ia a a u iB A T
□ y P H T M A P IA A m ^ P C Q N D / P
| | A M I * A H A AgPAi N IK A M A P
ir*A r IEN KAprpAPANTHZ
p i/ V 5: A P A M 0 A M 0 y A —
A0 A A NA O A N A A F A —
t yXf f p [ £ AAM H m ( M p v t E N ID

□ Cpíri.H/“ H E Í t i Q XAÍADSE-Pyx

M l * A H A * C A & P IH A • p y p i H A
P A íP A H A - lA N A N A H A -n P O s ro p A t H A

ArA(Nt ^ •z .-m p m rví-AirTP-P-X •

"HANT nc.r-LZ-ApTtM/ÍÉ-^^ •Ai'ElAX.
ftcnem n .r. a d a í . ropniAk E a i -
^Hí/v,t-n-r AínrHtnEPEíP képét

254
 LIV.

280 J i f i í ^

► I L g d í .í\ h ?) f ’ <?
nU / J p.
289 281 1 Vljj

w -m m o ü «.-
r~
L\m .
 PANNONJA t é r k é p e

irodaim kútfők és enilékszeríi nyomok alapján készítette Rómer FIóns Itt <3.

Vastag nagybetűkkeljelelvek az isméitfekvésű rómaileOielyek, JE LEK .

Dúló' nagybelükkel a bizonytalan fekvésüek. , Ca s trum .
$ afelirásos emlékekeredeti lelhdvti Toronyvagy kisebbgátony.
o afelirásos kövek másodvagy--hármáéi keket épületek.
Lo <7nuaeumikövek leihelyei,- tég lák .
____ Idiniher térkéfunkijelelt római telepek. mérföld- oszlopok,
_____ álhiteimfelismert rómaitelepek. bizonyos római utak