Hangtani illúziók – projekt

Módszertani lap
Optikai illúziókkal gyakran találkozunk, a Deák téren még egy múzeumot is nyitottak tele
optikai illúzióval. Optikai illúzióra hagyatkozunk sokszor az öltözködéskor is. Mondják, hogy a
fekete slankít, a világos erősít, a keresztben csíkos, vagy húzott ruha sem passzol minden
testalkathoz. A megfelelő színek és minták megválasztásával a megjelenésünkön, alakunkon is
tudunk változtatni, előnyös hatást kelthetünk. Hangtani illúziókról már kevesebb szó esik, pedig
ugyanúgy mindennapi életünk részét képezik.
Bevezetés, témanyitás, ráhangolás
Soroljunk példát hangtani illúziókra (előzetes ismeret felmérése/vagy mi adunk példát
érdeklődésfelkeltés céljából).
 Ha valamit épp nem hallunk egy beszélgetés során, képesek vagyunk kipótolni a hiányzó
részeket a kontextusnak megfelelően. „Hallani véljük a hiányzó szavakat.”
A korábbi tapasztalatainkra hagyatkozva képesek vagyunk a kiegészítésre, a fantom
információk betoldására, ezzel időt is spórolhatunk. Evolúciós szempontból ezen képesség a
túlélést is támogatja.
 https://www.youtube.com/watch?v=FitGWLFAgAY (Believer – Audio Illusion)
Ki az, aki hallotta a dal szövegét? (Imagine Dragons: Believer)
Kiegészítés – érzetszinten megjelenhetnek olyan frekvenciák, amelyek nincsenek ott.
Hasonlóan az optikai illúziókhoz.

Kanizsa-háromszög. Hány háromszöget látunk a

képen? És azok közül hány van megrajzolva? Olyan
háromszögeket látunk, amelyek nincsenek is ott. Az
agyunk kiegészíti a hiányokat.

Képesek vagyunk arra is, hogy a látott információval kiegészítsük a hallott élményt.
Pl. Talking piano - https://www.youtube.com/watch?v=-6e2c0v4sBM
 McGurk effect - https://www.youtube.com/watch?v=PWGeUztTkRA (Mit hallok? Jól
hallom?)

A következőkben mélyedjünk el a hangtan témakörben. Keressünk fizikai és biológiai

magyarázatot a látottakra/hallottakra!
1. Mi a hang?
Hangnak a hallható mechanikai hullámot nevezzük.
Létrejöttéhez egy hangforrásra és az azt körülvevő
rugalmas közegre van szükség.
A hang légüres térben nem terjed, azonban tudjuk,
hogy levegőben (gázokban), folyadékban és szilárd
testekben igen. Víz alatt is halljuk a hangot, és szilárd
falon is áthallatszik.
1.1. Ezek alapján mit mondhatunk, milyen hullám a
hang? Húzd alá a helyes választ!
- Transzverzális
- Longitudinális
1.2. Csoportosítsd a következő hullámokra jellemző tulajdonságokat.
Polarizálható, Sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, csak szilárd halmazállapotú közegben
terjed, minden halmazállapotban terjed, Polarizálható, a részecskék az energiaterjedés irányában
rezegnek, hullámhegyek és hullámvölgyek váltják egymást, a részecskék az energiterjedésre
merőlegesen rezegnek
Transzverzális Longitudinális
2. Hangterjedés
2.1. Tekintsd meg a következő videót és írd le a videóban látott kísérletet. Fogalmazd meg a
tapasztalataidat és a következtetéseket! https://www.youtube.com/watch?v=jMEgzsmJdmQ
…........................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................

2.2. Terjedési sebesség

15 °C-os levegőben 340 m/s
0 °C-os levegőben 331,8 m/s
Vízben 1500 m/s, acélban 5000 m/s
Mitől függ a hang terjedési sebessége? Milyen összefüggés írja le? Nézz utána!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangsebess%C3%A9g vagy Budó Ágoston (1965): Kísérleti fizika
I., Tankönyvkiadó, Budapest. 326-327.
Adj anyagszerkezeti magyarázatot a terjedési sebesség különböző halmazállapotokban való
különböző értékeire.
…........................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
2.3. Értelmezd a következő táblázatot és grafikont!
A táblázat a levegőben mért hangsebességet tartalmazza néhány hőmérséklet-értéknél.
Forrás: http://www.fizikakonyv.hu/108.pdf - Zátonyi Sándor anyaga.
Értelmezés
…........................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................
2.4. Videók
Nézd meg a következő videókat. Mit tanultál belőlük? Írj 2-2 mondatot mindegyik videóhoz
kapcsolódóan.
https://www.youtube.com/watch?v=K_ab2cOQQ1Y

https://www.youtube.com/watch?v=3V9QHBgrPNY

http://www.youtube.com/watch?v=d-XbjFn3aqE

3. A hallás biológiai vonatkozásai – Miért hallunk?

3.1. A következő kulcsszavak felhasználásával magyarázd a hallást. Miért hallunk?
Kulcsszavak: rezgés, hullám, dobhártya, középfül, hallócsontocskák, belső fül
…........................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
3.2. Miért hallunk? Rajzzal válaszolj a kérdésre!

3.3. Keress magyarázatot a bevezetőben látottakra/hallottakra.

Keresőkifejezés: agyi asszociatív kapcsolatok
Hogyan magyarázza a biológia a bevezetőben szereplő hangtani illúziókat?
…........................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. Mit hallunk?
Hangmagasság és frekvencia
A megpendített húron nemcsak egyfajta állóhullám
keletkezik. Az alaphanggal egyidejűleg megjelennek annak
felhangjai (felharmonikusok) is. Az alaphang frekvenciája
a hang magasságát adja, a megszólaló felharmonikusok a
hang színezetét.
Forrás: https://adoc.pub/digitalis-gitarhangolo-tervezese.html
A hangszerek doboza, az arcüreg, a koponya a felhangokat különböző mértékben erősíti fel.
Mindez egyedi hangot eredményez. Minden embernek „saját hanglenyomata” van. A valódi
hangok összetett hangok. A gége-üregek mérete különböző, amely a hangszín kialakításához
járul hozzá. A különböző frekvenciákat különböző méretű rezonátorok erősítik fel.
Alaphang és felhangok frekvenciái – ÁLLÓHULLÁMOK LEHETSÉGES ÁLLAPOTAI
ALAPJÁN - Közösen
Húron: A húron az alaphangot olyan állóhullám okozza, amelyre igaz, hogy hullámhosszának
fele megegyezik a húr l hosszával. (A húr mindkét végén rögzített rugalmas pontsor).
Így λ =2l
c c
Az alaphang frekvenciája: f 0= =
λ 2l
Az állóhullámok állapotairól tanultak alapján add meg a húron megszólaló felhangok lehetséges
frekvenciáját!
k=1
k=2
k=3
Sípok: Áramló levegővel szólaltatjuk meg a sípokat, amelyben így állóhullámok keletkeznek.
Megkülönböztetünk nyitott és zárt sípokat. Nyitott sípnak mindkét vége nyitott, zárt sípnak csak
az egyik.
4.1. Készíts rajzot, és add meg a hangok frekvenciáit!
a.) Nyitott sípban megszólaló alaphang, 1. és 2. felhang

b.) Zárt sípban megszólaló alaphang, 1. és 2. felhang

4.2. Közösen Végezd el a következő kísérletet: Tölts meg vízzel egy nagy üveghengert, majd
meríts bele egy mindkét végén nyitott műanyagcsövet. Tarts a műanyagcső fölé megszólaltatott
adott frekvenciájú hangvillát. Mozgasd a csövet a hangvillával együtt a legmélyebb helyzettől
felfelé. Egy adott légoszlopmagasságnál (a csőben alulról a víz levegőt zár el) erősen búgó
hangot hallunk. Ekkor a légoszlop rezonál a hangvillára – mint egy zárt síp a vízfelületen
csomópont, a cső szabad végén duzzadóhely alakul ki.
Milyen méretű rezonátor erősíti fel a különböző frekvenciákat?
440 Hz-es hangvilla
1200 Hz-es hangvilla
A megadott eszközökkel határozd meg a hang terjedési sebességét!
4.3. Amikor Héliumot szívünk, magasabb lesz a hangunk, más frekvenciák kerülnek
felerősítésre, mint, amikor csak szimplán a „levegőbe(n) beszélünk”. Miért?
4.4. Mutasd be a következőket - frekvenciával kapcsolatos hangtani illúziók
 Tritone paradoxon
 Shepard skála
(hanghatások háborús- és horrorfilmekben)

4.5. Feladat phet szimulációhoz

https://phet.colorado.edu/sims/html/fourier-making-waves/latest/fourier-making-waves_en.html
Szólaltasd meg az A alaphangot, amelynek a frekvenciája 440 Hz. Figyeld meg a kialakuló
rezgés amplitúdóját. Hogyan változik az eredő amplitúdó, ha megszólaltatod a felhangokat is?

Magyarázd a következő állítást: A kialakuló hang összetett.

………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
4.6. Feladat frekvenciagenerátorral
Különböző rezgéseket összegezhetünk is.
Lebegés: Az amplitúdó periodikus váltakozása két közel megegyező frekvenciájú rezgés
összetételekor.

Hozz létre frekvenciagenerátor (pl. okostelefonos) segítségével te is lebegést.

5. A hallható hang tartománya

5.1. Az ember számára hallható hangtartomány:

5.2. Mi a biológiai magyarázata annak, hogy a kor előrehaladtával szűkül ez a tartomány?

Kulcsszavak: Corti-szerv, szőrsejtek …
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
5.3. Az állatok különböző hangtartományokban hallanak. Nézz utána, hogy milyen
frekvenciatartományban hallanak a
Denevérek:
Bálnák:
Tigrisek:
Galambok:
Gyűjts érdekességeket! Miért jó az állatoknak, hogy az adott tartományban képesek érzékelni?
Pl. a galambok előre megérzik a földrengést à viselkedésükkel képesek előre jelezni a
földrengést
További érdekességek:
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………