H atározat a refraktárius papságról 219

10. A fenti büntetés terhe alatt egyetlen közhivatalnok sem hagyhatja el a ki­
rályságot felettes minisztere engedélye nélkül. A miniszterek havonta ism ertetik a
Nemzetgyűléssel az általuk kiadott engedélyek listáját.
Ugyanígy a fenti büntetés terhe alatt a határ menti helyőrségek főtisztjei, tiszt­
jei, altisztjei és katonái, akár sorkatonák, akár nemzetőrök, még ideiglenesen sem
léphetik át a határt semmilyen ürüggyel sem.
11. M inden katonatiszt, bármilyen rendfokozatú legyen is, aki engedély vagy
elfogadott lemondás nélkül elhagyja posztját, a dezertálás bűnét követi el, s dezer-
tő r katonaként kell megbüntetni.
12. Az 1790. október 29-ei törvény értelmében minden katonai körzetben ha­
ditörvényszéket fognak felállítani az amnesztia óta elkövetett bűnök tetteseinek
elítélésére. [...]
13. M inden francia, aki a királyságon kívül a jelen határozat 1. és 2. cikkelyében
em lített gyülekezetekbe személyeket toboroz vagy besorol, az 1790. október 6-ai
törvény értelmében halállal bűnhődik. Ugyanígy bűnhődik az is, aki ezt Francia-
országban teszi.
14. A Nemzetgyűlés felszólítja diplomáciai bizottságát, hogy tegyen javaslatot
azon intézkedésekre, melyeket a király a nem zet nevében m egtehetne azon határ
m enti, külföldi hatalmakkal szemben, amelyek eltűrik, hogy francia m enekültek
gyülekezzenek területükön.
15. A Nemzetgyűlés kifejezetten érvényteleníti az ezen határozattal ellentétes
törvényeket.
16. Ezen határozatot még ma nyújtsák át elfogadásra a királynak.5

1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés szeptember 13-án hirdetett amnesztiát a forradalom

során elítéltek számára, majd 30-ai, utolsó ülésén ezt kiterjesztette a lázítás miatt 1788.
május 1-je óta elítélt személyekre is.
2. Ekkor hozták létre a járadékügyi bizottságot.
3. Ez rendelkezett a hazaárulással vádoltak elleni perekről.
4. Lásd a 40. dokumentum III. része második szekciójának 2. pontját!
5. Két nap múlva a király megvétózta.

70.

Határozat a refraktárius* papságról

1791. november 29.

A Nemzetgyűlés, m iután meghallgatta Vendée megyébe küldött polgári megbízot-

tainak jelentéseit, több állampolgár petícióit, valamint polgári és büntetőjogi tö r­
vénykezési bizottságának jelentését a közjó ellenségeinek a vallás ürügyén a király­
ság több megyéjében kirobbantott zavargásokról;
tekintettel arra, hogy a társadalmi szerződésnek egyformán meg kell védelmez­
nie, de össze is kell fűznie egymással az állam m inden tagját;
220 Vfejezet: 1 7 9 1 nyarának válsága és következményei

hogy kétértelműség nélkül meg kell határozni ezen kötelék m ibenlétét, ha nem
akarjuk, hogy a szavak zűrzavara az eszméket is összezavarja; hogy a tisztán polgári
eskü az a biztosíték, amellyel m inden polgárnak ki kell fejeznie a törvény iránti
hűségét és a társadalomhoz fűződő ragaszkodását, a vallási vélemények eltérése
pedig nem lehet akadálya ezen eskünek, hiszen az alkotmány m inden polgár szá­
m ára biztosítja vallási téren a teljes véleményszabadságot, amennyiben kifejező­
désük nem zavarja a rendet vagy nem árt a közbiztonságnak;
hogy ha egy kultusz papja nem hajlandó elismerni az alkotmányos alaptör­
vényt, amely felhatalmazza őt vallási nézeteinek érvényre juttatására, anélkül hogy
a „törvényes rend” és a „közbiztonság” tiszteletben tartásán kívül más kötelezett­
séget is ráróna, akkor e visszautasítással azon szándékát fejezi ló, hogy nem fogja
tiszteletben tartani azokat;
hogy a törvényt el nem ismerve önkéntesen lemond azon előnyökről, melyeket
e törvény neki garantál;
hogy a Nemzetgyűlés, amelynek a hitel megszilárdítása és a pénzügyi rendszer
nagyszabású kérdéseivel kellene foglalatoskodnia, sajnálattal arra kényszerül, hogy
előbb azon zavargásokkal foglalkozzék, amelyek veszélyeztetik az állam m inden
szektorát, hiszen lehetetlenné teszik az adók megfelelő lóvetését és békés begyűj­
tését;
hogy a zavargások forrását keresve meghallgatott m inden felvilágosult polgárt,
akik kim ondták azt a nagy igazságot, hogy a vallás csak ürügy az alkotm ány ellen­
ségei számára, amellyel visszaélnek, s egy eszköz, amellyel az ég nevében a földön
okoznak zavart;
hogy ezek rejtélyes bűneivel szemben nem elegendőek a hétköznapi rendelke­
zések, amelyek nem intézkedhetnek titkos ceremóniáikról, melyeken hálóikat szö­
vik, s melyekkel létrehozták a lelkek feletti, láthatatlan hatalmukat;
hogy itt az ideje eloszlatni a homályt, m ert el kell különíteni a békés és jóhi­
szemű polgárt a féktelen és áskálódó paptól, akinek hiányoznak a régi visszaélések,
és nem tudja megbocsátani a forradalomnak ezek felszámolását;
hogy m indezen okok parancsoló módon megkövetelik, hogy a törvényhozó tes­
tület nagyszabású politikai intézkedésekkel nyomja el a lázítókat, akik szent lepel­
lel takarják összeesküvéseiket;
hogy ezen új intézkedések hatékonysága jórészt a helyhatósági és korm ányzati
testületek hazafiasságától, elővigyázatosságától és határozottságától függ, valam int
azon energiától, amellyel m inden más alkotmányos hatalm at is megmozgathatnak;
hogy ezen körülmények között főként a megyei közigazgatás teheti a legna­
gyobb szolgálatokat a nemzetnek, ha dicsőségesen sietve rászolgálna a Nemzet-
gyűlés bizalmára, amelynek mindig öröm et szerez buzgalmuk megjutalmazása, s
amely ugyanakkor szigorúan meg fogja büntetni azon közhivatalnokokat, akiknek
a törvény végrehajtásában érzékelhető lagymatagsága az alkotmány ellenségeivel
való hallgatólagos egyetértésre utal;
s hogy végezetül leginkább a józan ész fejlődése és a jól irányított közvélemény
biztosíthatja a törvény diadalát, teheti nyilvánvalóvá a vidék lakói előtt azok önző
rosszindulatát, akik el akarják velük hitetni, hogy az alkotmányos törvényhozók
 H atározat a refraktárius papságról 221

egyetlen ujjal is hozzányúltak atyáik vallásához, s előzheti meg valamennyi francia

dicsőségére a felvilágosodás e századában azon rettenetes jelenetek megújhodását,
amelyekkel a babona sajnos túlságosan is bemocskolta történelm ünket azokban a
századokban, amelyekben a korm ányzat kihasználhatta a népek tudatlanságát;
a Nemzetgyűlés sürgősségi határozattal kimondja a következőket:
1. cikkely. A jelen határozat közzétételétől szám ított egy héten belül, vala­
mennyi egyházi személy, aki nem alkalmazkodott az elmúlt év november 25-ei
határozathoz,1köteles megjelenni lakóhelye helyhatósága előtt, s letenni az alkot­
m ány II. részének 5. cikkelyében megfogalmazott polgári esküt, s aláírni az erről
külön költség nélkül elkészített jegyzőkönyvet.
2. Ezen határidő lejártával m inden helyhatóság eljuttatja a megyei direktóri­
um hoz a kerületen keresztül a területén lakó egyházi személyek jegyzékét, elkülö­
nítve azokat, akik letették a polgári esküt, és azokat, akik ezt visszautasították. E
jegyzék lesz alapja a későbbiekben em lített listáknak.
3. A katolikus kultusz azon papjai, akik az 1790. november 27-ei határozatban
előírt form ulát követve a polgári eskü letételével példát m utattak a törvények iránti
engedelmességükről és a hazájuk iránti ragaszkodásról, s ezt nem vonták vissza,
fel vannak mentve minden új eljárás alól. Változatlanul megőrzik a korábbi hatá­
rozatok által számukra biztosított valamennyi jogukat.
4. Ami a többi egyházi személyeket illeti, közülük ezután senki sem veheti fel,
igényelheti vagy kaphatja meg a kincstártól járadékát vagy fizetését, csak akkor,
ha bem utatja a fenti 1. cikkelyben m eghatározott m ódon letett polgári esküjének
igazolását. A kincstárnok, pénztáros vagy számvivő, aid a jelen határozattal el­
lentétben kifizeti járadékukat, köteles m egtéríteni az összeget és elveszíti hiva­
talát. [...]
6. Azon egyházi személyek, akik nem tettek polgári esküt, vagy letétele után
visszavonták, fizetésük és járadékuk megvonásán kívül ezen megtagadás vagy
visszavonás által a törvény elleni lázadás és a haza iránti rossz szándék gyanújába
keverednek, s m int ilyenek, különösen rászolgálnak valamennyi alkotmányos ha­
tóság figyelmére.
7. Ebből következően valamennyi egyházi személy, aki nem volt hajlandó le­
tenni a polgári esküt (vagy letétele után visszavonta), ha olyan községben él, ahol
a zavargásoknak a vallási nézetek az okai vagy ürügyei, a kerületi direktórium javas­
latára a megyei direktórium rendeletével ideiglenesen eltávolítható rendes lakóhe­
lyéről, a törvényszékek előtti vádemelés nélkül, a körülmények súlyosságának meg­
felelően.
8. H a nem engedelmeskednek a megyei direktórium rendeletének, a szabály-
sértést elkövetők ellen bírósági eljárás indul, s megyeszékhelyükön börtönnel bün­
tethetők; e bebörtönzés nem haladhatja meg az egy évet.
9. M inden egyházi személy, akiről bebizonyosodott, hogy a törvény és az al­
kotmányos hatóságok elleni engedetlenségre ösztökélt, kétéves fogsággal b ü n tet­
hető.
10. H a vallási zavargások esetén egy községben olyan lázadásra kerül sor, amely
szükségessé teszi a fegyveres erők kivezénylését, a kincstárból e célra előlegzett
222 Vfejezet: 1 7 9 1 nyarának válsága és következményei

összeget a községben lakó polgárok fogják megfizetni, ha nem léptek fel a felkelés
főbb bujtogatói és cinkosai ellen.
11. Ha a közhivatallal m egbízott testületek vagy egyének elmulasztják vagy
nem hajlandóak igénybe venni azon eszközöket, amelyekkel a törvény felruházta
őket egy felkelés elnyomására, személyesen felelősségre lesznek vonva, s az 1791.
augusztus 3-ai törvény szerint fogják üldözni, elítélni és m egbüntetni őket.
12. Azon tem plom ok és vallási célú építmények, melyek költségeit az állam
fizeti, más kultusz céljaira nem használhatók.
Azon tem plom ok és nemzeti kápolnák, melyekről a kormányzati testületek úgy
vélekednek, hogy nincs rájuk szükség a nem zet által fizetett vallás gyakorlásához,
megvásárolhatók vagy kibérelhetők bármely más vallás gyakorlásához ragaszkodó
polgárok által, hogy a rendőrség és a korm ányzat által ellenőrizve, nyíltan gyako­
rolják e vallást; e lehetőség azonban nem terjed ki azon egyházi személyekre, akik
visszautasították (vagy visszavonták) az 1. cikkelyben megkövetelt polgári esküt,
s akiket ezen visszautasítás vagy visszavonás által a 6. cikkelyt követve a törvény
elleni .lázadással és a haza elleni rossz szándékokkal gyanúsítanak.
[...]
17. Am int a jegyzőkönyvek, listák és rendeletek megérkeznek a Nemzetgyűlés­
hez, ezeket átadják majd a törvénykezési bizottságnak, hogy átfogó jelentést ké­
szíthessen, s felkészítse a törvényhozó testületet egy végső állásfoglalásra a lázadás
elfojtása érdekében, amely a katolikus kultusz állítólagos eltérő gyakorlásának ürü­
gyével takarózik. A bizottság egy hónapon belül jelentést tesz arról, mely hatóságok
jártak el a fenti cikkelyeknek megfelelően, és intézkedésre tesz javaslatot azok
ellen, amelyek késlekedtek a végrehajtás során.
18. Mivel rendkívül fontos felvilágosítani a népet azon csapdákról, amelyeket
az állítólagos vallási véleményekre hivatkozva állítanak fel, a Nemzetgyűlés arra
buzdít m inden jó szándékú embert, hogy újítsák meg erőfeszítéseiket és fokozzák
oktatótevékenységüket a fanatizmussal szemben. Kimondja, hogy társadalmi jó­
tétem énynek tekinti azokat a jó írásműveket, amelyeket a vidéki polgárok számára
írnak e fontos kérdésről; és az erről készített, majdani jelentés után államköltségen
fogja kinyom tatni és terjeszteni e műveket, szerzőiket pedig meg fogja jutalmazni.
19. Ezen határozatot még ma nyújtsák át elfogadásra a királynak.12

1. Lásd az 51. dokumentumot!

2. A király december 5-én megvétózta a határozatot.