Ciprusi szállodák, apartmanok

2023, katt!

NICOSIA

NICOSIA, CIPRUS
FŐVÁROSA
(Lefkosia)

Ciprus legnagyobb települése a világ utolsó

kettéosztott fővárosa, két külön országhoz is
tartozik.

A főváros a sziget középső régiójában fekszik, a

Ciprus déli tengerpartjától kb. 40 km-re, így saját
kikötővel vagy tengeri kijárattal nem rendelkezik. A
település nagyságáról és fontosságáról sokat
elmond, hogy a ciprusi lakosság egyharmada a
Nicosiában él. A város aránylag sík területen
fekszik, mindössze néhány kisebb-nagyobb
emelkedő található a területén.

HOGYAN LÁTOGASD MEG

NICOSIÁT?
Ciprus fővárosát modern autópályák kötik össze a
többi nagy ciprusi várossal, és mind a külvárosi
részek, mint a belváros közlekedése fejlett. Nicosia
a sziget más fontosabb településeiről
elsősorban a keleti régióból könnyen
megközelíthető, Larnakából indulva mindössze
bő negyven kilométer, Limassolból kb. nyolcvan
kilométeres táv. Ciprus nyugati oldalának kedvelt
városától, Páfosztól mérve már ennél jóval nagyobb
a távolság, kb. 150 kilométeres. Nicosiának saját
repülőtere nincs, így aki légi úton érkezik, annak
vagy a páfoszi, vagy a larnakai repülőtérről kell
érkeznie. Utóbbi esetben a repülőterekről vagy
autóbérléssel, vagy helyi buszjárattal, vagy taxival
kell a fővárosba eljutni.

Nicosia belvárosában óvárosi részek és modern

körzetek váltják egymást, egymástól markánsan
megkülönböztetve. A központi részek sétálóutcái
hemzsegnek a boltoktól és bároktól, az üzletek
között minden nagyobb nemzetközi márka
megtalálható. A leghíresebb sétálóutca a Ledra
utca, melynek legvégén gyalogos határátkelő
vezet az Észak-ciprusi Török Köztársaságba.

Ledra utca, Nicosia

A főváros Ciprus kulturális központja is, több mint

tíz múzeuma mellett több színház, galéria,
művészeti kiállítás, és felsőoktatási intézmény is
Nicosiában foglal helyet.

A városháza Nicosiában

A legjobb múzeumok Nicosiában:

Az 1888-as alapítású, karakteres bejáratú Ciprus

Múzeum (Cyprus Museum) a sziget legnagyobb
régészeti kiállítása, melynek 14 terme az őskort és
az ókort állítja középpontba. A számtalan érdekes
mészkőből és márványból faragott szobor, a
vitrinekben elhelyezett vázák, bronz miniatűrök,
feltárt síremlékek igazi csemegét jelentenek a
történelem kedvelőinek. Koordináták: 35.171853,
33.355176

A Ciprus Múzeum, a sziget legnagyobb ókori

kiállításával

A klasszikus motorkerékpárokat bemutató

múzeumban érdekes kétkerekűeket tekinthetnek
meg a motorok iránt érdeklődők, mely az elmúlt
évtizedek jelentős gyűjtése. Koordináták:
35.172901, 33.358341

A Leventis Múzeum a ciprusi főváros múltját

mutatja be az legrégebbi emlékektől egészen
napjainkig. Az 1984-ben alapított múzeumot 1991-
ben az év európai múzeumának is választották.
Ciprus legjelentősebb térképgyűjteménye is itt
tekinthető meg, melyek Nicosiát ábrázolják az első
rajzoktól. A belépés ingyenes, a Leventis Múzeumot
adományokból tarták fent. A kiállításon külön
figyelmet szentelnek a Ciprus (és Nicosia)
kettészakadásának is. Koordináták: 35.170490636,
33.361754526)

A Bizánci Múzeum, és a Néprajzi Múzeum

(koordinátáik: 35.173052, 33.367947), ahol az
egymáshoz közeli múzeumok egyikében
vallástörténeti kiállítás keretében ortodox ikonok,
festmények tekinthetőek meg, míg a másikban a
ciprusi néphagyományok érdekes tárgyait, fa- és
kőszobrokat, ruhákat láthatunk. A múzeumok
épülete a város egyik legrégebbi, 15. századból
származó épülete!

Nicosia óvárosát középkori, velencei eredetű

masszív fal veszi körül, melyen régen mindössze
három fő városkapu vezetett át: a Famagusta, a
Páfosz és a Kyrenia kapuk. Az 1567-ből származó
városfal kerülete öt kilométeres, és tizenegy kiálló
bástyát foglal magában. Az óváros kacskaringós
utcái mentén több száz éves, sok esetben középkori
eredetű épületek állnak, bennük üzletek százaival.

Fővároshoz méltón Nicosia szórakozási

lehetőségekben is bővelkedik: számos bár, étterem,
kávézó és diszkó is nyitva áll a látogatók előtt. A
várost sok Ciprus szigetére érkező utazó
belefoglalja nyaralásába, mivel a város fontosabb
látnivalóin kívül sokakat érdekel a leválasztott,
Észak-ciprusi Török Köztársaság részét képező
északi városrész is.

NICOSIA TÖRTÉNELME
Az első telepesek i.e. 2500 körül érkeztek erre a
területre, akik hamarosan Ledra néven alapítottak
városállamot. A régióban nem volt különösebben
jelentős szerepe, a lakosok eleinte főként csak
mezőgazdasággal foglalkoztak. A Földközi-tengertől
való viszonylag nagy távolság miatt csak lassan
fejlődött, hiszen nem volt fontos kereskedelmi
útvonal a közelben.

A bizánciak megjelenésével a várost Ledráról

Lefkosiára keresztelték át, és a település
gazdasága nekik köszönhetően szépen lassan
megerősödött. Néhány évszázaddal később a
városnak már pont az hozott megdicsőülést, ami
sokáig a fejlődése gátja volt: mivel a tenger partján
fekvő városokat folyamatosan az arabok és a
kalózok fosztogatták, Lefkosiát tették meg Ciprus
központjának. A sziget bizánci kormányzói
egészen a 12. századig, uralmuk végéig innen
irányították a szigetet.

A keresztes hadjáratok alkalmával Ciprus a

templomos lovagok kezébe került, akik szintén
Nicosiába, egy időközben felhúzott várkastélyba
tették székhelyüket. A város lakossága nem sokáig
tűrte a templomosok fosztogatását, hamarosan
fellázadtak és kiűzték a lovagokat a városból. Még a
lovagok kastélyát is lerombolták, nehogy
megjelenjenek visszafoglalni azt. A lovagok nem
tértek vissza: eladták az egész szigetet Lusignani
Guidónak, és ezzel kezdetét vette a frankok
korszaka.

A várost ebben az időszakban városfallal és

kastélyokkal erősítették meg, és Nicosia mai neve is
innen eredeztethető: a helyi legenda szerint a
francia lovagok nem tudták kimondani a Lefkosia
nevet, és ők kezdték Nicosiaként emlegetni a várost.

A VELENCEI IDŐSZAK
CIPRUS FŐVÁROSÁBAN,
NICOSIA ÓVÁROS MAI
KIALAKULÁSA
A frankokat követő velenceiek a 16. században
tovább erősítették a várost: a törököktől tartva az
alapoktól tervezték újra az erődítményeket, és a
város falait. Sokágú csillagra emlékeztető, vastag
külső falat emeltek, melyeket 11 bástyával
egészítettek ki. Ezt a masszív városfalat a
bástyákkal kiegészítve ma is Nicosia látni
óvárosa körül, a teljes fal nagy része ma is kiváló
állapotnak örvend.

Nicosia velencei városfala, Giacomo Franco

ábrázolása a 16. századból

Nicosia száz éves velencei uralmának végül minden

igyekezet ellenére az Oszmán Birodalom
seregeinek érkezése vetett véget: 1570
szeptemberében, több mint egy hónapos ostrom
után elfoglalták a várost. A sok áldozattal, egyes
források szerint több mint húszezer fős veszteséggel
lezárult harcot követően Nicosia szinte teljesen
elnéptelenedett. A hódítók elkezdték saját képükre
formálták a települést: a templomokat mecsetté
alakították, a középületetekbe és lakóházakba török
lakosságot telepítettek. A Szent Szófia katedrálist
(ma az északi területen található), a város egyik
legfontosabb templomát is ekkor építették át.

A települést 12 negyedre osztották, melyeket híres

török hadvezérekről neveztek el.

Az angolok 1878-as hatalomátvétele után

meghagyták Nicosiát a Ciprus központjának,
akik rövidesen megreformálták az elavult
hivatalokat és a közigazgatást a városban.
Megkezdték Nicosia utcáinak rendbehozatalát is: az
utakat kiszélesítették, leburkolták, a szűkre szabott
velencei városkapukat átépítették. A 20. század
közepére a fejlesztések ellenére, a ciprusiak
körében egyre felerősödött a függetlenedési igény,
és elszaporodtak az angolok elleni tüntetések,
melyeknek a főváros volt a központja. 1960-ban, a
függetlenség kikiáltásakor Nicosiát hivatalosan is a
Ciprusi Köztársaság fővárosává választották.

A városfal, mely több kilométer hosszan veszi körül

Ciprus fővárosának magját, az óvárost

A TÖRÖK – GÖRÖG
ELLENTÉT NICOSIÁBAN
A függetlenedést követő években a feszültség
nem múlt el: csupán már nem az angolok ellen
irányult, hanem a város vegyes, török és görög
lakossága fért meg egyre kevésbé békésen
egymással. 1963-ban, amikor már erőszakos
konfliktusokba torkolottak az összetűzések, brit
javaslatra a fővárost kettéosztották görög és török
régióra. A ‘Zöld Vonal’-nak hívott elválasztó vonal
nevét annak a tollnak a színéről kapta, mellyel a
határvonalat kijelölték.

1974-ben végül az addigi villongások súlyos

konfliktussá fejlődtek: amikor a fiatal, alig 14 éves
Ciprusi Köztársaságot a görögök katonai puccsal
Görögországhoz szerették volna csatolni,
Törökország ‘a sziget török lakossága védelmében’
több tízezer katonával megszállta az északi
részeket.

Nicosiát ekkor a hatalmak véglegesen

kettévágták, az elválasztó vonal környékét, azaz
több utcát aláaknáztak, polgárháborús övezet
alakult ki. Átjárásról szó sem lehetett, a határvonal
szigorú katonai őrizetet kapott mind az északi török,
mind a déliek részéről. Az északi és déli részt
elválasztó vonalat katonai őrtornyokkal rakták tele,
és még határátkelő sem volt: a vonal mentén még
lezárást követően is előfordultak kisebb-nagyobb
lövöldözések.

A város északi része a török fennhatóság alatt az

évtizedek alatt nem sokat fejlődött, ám ez
évtizedekig szinte a teljes északi régióra elmondható
volt. A déli rész a görög ciprióták irányításával,
és a britek segítsével hamarosan ismét a
fejlődés útjára lépett.

Hosszas béketárgyalások eredményeként végül a

törökök beleegyezésével 2003 áprilisában
megnyitották az első határátkelőt. Bár szigorú
feltételekkel és rendkívül korlátozottan, de
megindulhatott a forgalom az északi és déli rész
között. A nyitást követő évek során Nicosiában és az
ország több pontján is nyitottak még további
átkelőket.

Hasznos volt? Oszd meg másokkal is!

Ciprus szállásai: apartmanok, szállodák, studiók

nyaraláshoz és városnézéshez. Nézd meg a

ciprusi szállásokat, olvasd el a véleményeket, és

foglald le a kedvenced!

Autóbérlés Ciprus szigetének repülőterein és

településein 2023-ban. Autókölcsönzési

lehetőségek és díjkalkulátor Larnaka, Páfosz, Agia

Napa, Protaras és további ciprusi városokban.

Ciprus strandjai

Ciprus természeti látnivalói

Ciprus történelmi látnivalói

Ciprus városai

Ciprusról

Egyéb

Szállások

Utazás Ciprusra

Copyright © 2023 Cipruson.hu

Cookie szabályzat
Linkek
Impresszum
Jogi információk