Jatek Babokkal

SZÉKELY ANDREA
JÁTÉKOK A BÁBOKKAL,
JÁTÉKOK
A MESELÁDIKÓVAL
A VILÁG BEFOGADÁSÁNAK
ELÉRHETŐSÉGE
6.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Budapest, 2009
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1
központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú
képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
Szakmai vezetô
Kovács Erika
Szakmai bizottság
Gilicze Zoltán
Hámori Mária
Labáth Ferencné
Szakmai lektorok
Dr. Bakonyi Anna
Kocsis Rozi
Nyelvi lektor
Tapasztóné Farkas Krisztina
© Szerző: Székely Andrea

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô
Pattantyus Miklós
Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

1134 Budapest, Váci út 37.
A kiadásért felel: Visnyei Csaba ügyvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetô .......................................................................................................................... 5
I. A Meseládikó ............................................................................................................... 6
A ládikó ........................................................................................................................... 6
A Meseládikóban található bábok, tárgyak, eszközök felsorolása ........................... 7
A Meseládikó összeállításának szempontjai ................................................................ 7
Az óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelvei

Az Európai Parlament és Tanács ajánlása ................................................................. 8
Miért ezek az eszközök találhatók a Meseládikóban?.......................................... 13

1. A ritmus ..................................................................................................................... 14
2. A nevetés, a humor .................................................................................................. 15
3. Kreativitás – szokatlan használat . ........................................................................ 19
A Meseládikóban található eszközök ...................................................................... 20

Kesztyûs és ujjbábok ................................................................................................... 20
Árnybábok .................................................................................................................... 22
Fajátékok ....................................................................................................................... 23
II. Játékok a Meseládikóban található bábokkal, játékokkal ............................. 25

1. Játékok kesztyûs bábokkal ..................................................................................... 25
1.1. Illemtan gyerekeknek ...................................................................................... 26
1.2. Takarodó ............................................................................................................ 27
1.3. Alagút ................................................................................................................. 29
1.4. Itten tilos mesélni ............................................................................................. 30
1.5. Mézescukorkák boltja ...................................................................................... 32
1.6. A londoni mackók ............................................................................................ 33
2. Hangszer-bábok . ..................................................................................................... 35
2.1. Játékok kasztanyettákkal – a békákkal ......................................................... 35
2.1.1 1Béka-király játék ....................................................................................... 35
2.1.2 A békák beszélgetése 1. ............................................................................. 37
2.1.3 A békák beszélgetése 2. ............................................................................. 40
2.2. Játékok csörgôkkel ........................................................................................... 41
2.2.1 Varázslók .................................................................................................... 42
2.2.2 Tillilli-tallalla ............................................................................................. 42
3. Bábtáncoltató játékok .............................................................................................. 44
3.1. Alulról mozgatott (Jancsi-táncoltató) bábu jellemzôi:..................................... 47
3.1.1 Menetelés ..................................................................................................... 48
3.1.2 Bújocska ....................................................................................................... 48
3.1.3 Kiszámolók .................................................................................................. 49
3.2. Páros, zsinóron átfûzött figurák .................................................................... 51
3.2.1 Táncolók . ..................................................................................................... 52
3.2.1.1 Ugrótáncot jókedvembôl ................................................................... 52
3.2.1.2 Bolond világ ......................................................................................... 53
3.2.1.3 Törpetánc ............................................................................................. 54
3.2.2 Kiszámolók . ................................................................................................ 55
3.2.2.1 Számoljuk ki, ki legyen a cica ........................................................... 55
3.2.2.2 Dombon törik a diót . ......................................................................... 56
3.2.2.3 Keresgélô . ............................................................................................ 56
3.2.3 Titok, várakozás ......................................................................................... 57
3.2.3.1 A villamosmegállónál ........................................................................ 57
3.2.3.2 Aki fázik ............................................................................................... 58
3.2.3.3 A titkos út . ........................................................................................... 59
3.3 Kérdés-felelet játékok:....................................................................................... 60
3.3.1 Mondjam még? ........................................................................................... 61
3.3.2 Táncnóta ...................................................................................................... 62
3.3.3 Szemjáték . ................................................................................................... 63
4. Árnyjáték . ................................................................................................................. 64
4.1. Árnyjáték bábokkal .............................................................................................. 65
4.2. Árnyjáték kezekkel .............................................................................................. 68
Bibliográfia ................................................................................................................... 70
JÁTÉKOK BÁBOKKAL, JÁTÉKOK A MESELÁDIKÓVAL 5
BEVEZETÔ
Bábosok számára természetes dolog, hogy a világon az egyik legjobb dolog báb-
játékkal foglalkozni, bábokkal játszani, bábelôadásokat megálmodni, a bábjáték
titkaival megismertetni másokat. Azt is jól tudják, hogy a gyerekekhez közel
lehet kerülni a bábjátékkal, s abban is biztosak, hogy a felnôttek számára is sokat
jelenthet, ha megtaláljuk az interpretálás megfelelô módját. A bábozás az ember-
ben meglévô játékszükségletnek egy olyan formája, amely sok, eddig még ki nem
aknázott lehetôséget tartogat.
Ez a kis könyv a Meseládikót, egy óvodai eszközt és annak használatát kíván-
ja bemutatni; a benne lévô tárgyak felsorolása mellett játékleírások és irodalmi
anyagok találhatók.
A Meseládikót Matyi Ágota díszlet-, báb-, jelmeztervezôvel alkottuk meg az
óvodák számára. Orosz Klaudia Jászai-díjas díszlet-, báb-, jelmeztervezôvel egy
másik ládát, a Varázsládát is elkészítettük az iskolák számára (kivitelezésében
közremûködött: Molnárné Ábrahám Ágnes, Fekete Miklós, Kacsó Albert, Zurbó
Péter).
A két láda összeállításának koncepciója egymásra épül. Mivel az eszközök más-
más életkorú gyerekek számára készültek, és két tervezô alkotta meg ôket, a ládák
különbözôek. Különbözôek méretükben és képzômûvészeti megformálásukban
is – és a bennük lévô eszközök, bábok is mások. Az óvodai ládikóban többsé-
gükben kész eszközök, bábok vannak, míg az iskolaiban a kész bábok mellett
több olyan anyag, félkész eszköz található, amibôl a pedagógus, illetve a gye-
rek önállóan állíthat össze figurákat, maszkokat, díszletet és egyéb eszközöket.
A két ládában található bábok mérete és technikája is eltérô. A Meseládikóban fôleg
kesztyûs és ujjbábokat, a Varázsládában már pálcás bábokat is fellelhetünk.
Ebben a könyvben a Meseládikót mutatjuk be, s az abban található eszközök
használatához adunk ötleteket, segítséget.
6 SZÉKELY ANDREA
I. A MESELÁDIKÓ
A Meseládikó komplex tárgyi eszköz, amely az óvodák, illetve óvódás korú gyer-
mekek számára készült. Olyan eszköz, amely különbözô bábjátékra alkalmas
tárgyakat tartalmaz, olyanokat is, amelyek nem tipikusan bábok. Ugyanakkor
az ezekkel a tárgyakkal történô játék a bábjátékhoz, a bábjáték hagyományához
kötôdik.
A Meseládikó használata a bábokkal való játék új formáját kívánja bemutatni,
segíteni. A módszer legfontosabb eleme, hogy a bábokkal való játékot a kész-
ség- és képességfejlesztés szempontjából próbálja felépíteni. A ládikó tartalmá-
nak öszszeállításában két kiemelt szempont érvényesül, a szociális érzékenység
– amely magában foglalja a kommunikációt – és a beszédkészség fejlesztése.
A LÁDIKÓ
Az óvodai kompetencia alapú programcsomag programja a jelenlegi összeállí-

tásában a tûz, víz, föld, levegô jelképekre épül, ezért a ládikó oldalain lévô színes,
domború díszítések is ezeket szimbolizálják.
A festett ládikóból paravánt alakíthatunk ki, a paraván keretébôl kihajtható
táblákon színes díszletképeket, tájakat látunk, amelyek háttérül szolgálhatnak
a játékunkhoz. Ezekre a táblákra más, magunk festette képeket is tûzhetünk.
A paravánkeretre tudjuk illeszteni az árnyjátékhoz szükséges textilanyagot is.
Így a ládában lévô árnyfigurákkal és egy íróasztali vagy olvasólámpával árny-
játékot is tudunk játszani.
A ládikót kerekekre szereltük, hogy könnyebben el lehessen mozdítani s a

megfelelô helyre tenni.
A Meseládikó mérete, anyaga, felépítése a 3–6 éves gyermekek igényeit és ké-

pességeit veszi figyelembe.
A Meseládikóban található bábok, tárgyak, eszközök felsorolása
Bábok
– kesztyûs bábok
– gyermek kezére
– felnôtt kezére
– ujjbábok
– összeállítható bábkészlet
– árnyfigurák
Fajátékok
– csörgôk
– kasztanyetták – békák
– páros bábtáncoltató figurák
– alulról mozgatott Jancsi-táncoltató figurák
A MESELÁDIKÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
A Meseládikó megszületését a kompetencia alapú gondolkodás inspirálta. Olyan

komplex óvodai eszközt és módszert kívánunk a pedagógusok kezébe adni,
amellyel játékos keretben, áttétel segítségével képes az Óvodai nevelés országos
8 SZÉKELY ANDREA
programjában megfogalmazott alapelveket és az Európai Parlament és Tanács ajánlásában

(2006. december 18.) leírt, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskom-
petenciákat érvényesíteni az óvodai tevékenységek rendszerében.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelvei

(Kiemelések a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletbôl)
I. Bevezetô
a) az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi
jogok és alapvetô szabadságok tiszteletben tartásának megerôsítésére kell irá-
nyulnia;
II. Gyermekkép, óvodakép

Gyermekkép
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségbôl indul
ki, abból a ténybôl, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthetô individuum és
szociális lény egyszerre.
II. 2. (…) A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevô sze-
mélyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú,
ennek megfelelôen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.
III. Az óvodai nevelés feladatai

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
1. (…)
– az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlôdését és
éntudatának alakulását, engedjen teret énérvényesítô törekvéseinek;
– (…) a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság
elfogadására.
2. A szocializáció szempontjából különös jelentôségû a közös élményekre épülô
közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos,
amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés,
a segítôkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önál-
lóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának)
fejlôdését…
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

1. Az óvoda a gyermek érdeklôdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra épít-
ve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasz-
talatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetrôl.
2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözô formáinak alakítása.(…) Kü-
lönösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések
érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
3. (…) a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezé-

se, bôvítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figye-
lem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

Az óvodapedagógus feladatába tartozik a „Játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék,
rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, a külsô világ tevékeny megismerése, munka jellegû
tevékenységek, tanulás” lehetôségének biztosítása.
A bábjáték során közös tevékenységeket végzünk, s ezúton az egymásra figyelés,
önmagunk kifejezése és a mások akaratának figyelembe vételének képessége is alakul, s
mindez a szocializáció szempontjából szükséges.
Az értelmi nevelésben betöltött szerepe is meghatározó lehet, mind az anyanyel-
vi fejlesztés, a verbális és metakommunikációs jelek használata és értelmezése területén,
mind az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem fejlesztése terén. A manuális tevékeny-
ségek által tapasztalatokat szerezhetünk anyagokról, formákról, összefüggésekrôl.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramban kiemelt tevékenységek között
több olyan található, amely összhangban van a bábjáték alkalmazásával. A játék,
mese, vers, ének, mozgás, rajzolás, kézi munka és tanulás mind nélkülözhetetlenek ele-
mek a bábjátékban. A Meseládikó „rejtett” eszközökkel a kíváncsiság, az érdeklôdés
fenntartásában tölt be egyedülálló szerepet. Tehát az eszközök segítségével olyan
módszert alkalmazhatunk, amellyel az Óvodai program elvárásai komplex módon
érvényesülnek.
Az Európai Parlament és Tanács ajánlása

Az egész életen át tartó tanulás kialakítását segítô kulcskompetenciák:
„Az anyanyelven folytatott kommunikáció
Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció
Matematikai kompetencia és alapvetô kompetenciák a természet- és mûszaki
tudományok terén
Digitális kompetencia
A tanulás elsajátítása
Szociális és állampolgári kompetenciák
Kezdeményezôkészség és vállalkozói kompetencia
Kulturális tudatosság és kifejezôkészség
Az alapkészségek megléte a nyelv, az írás, olvasás, számolás, valamint az infor-

mációs kommunikációs technológiák (IKT) terén elengedhetetlen alapja a tanu-
lásnak, míg a tanulás elsajátítása támogatást nyújt minden tanulási tevékenység
számára. Számos olyan téma van, amely a referenciakeret egészében alkalmazás-
ra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémameg-
oldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése
szerepet játszik mind a nyolc kulcskompetencia esetében.”
(Az Európai Unió Hivatalos Lapja, HU 2006.12.30.)
10 SZÉKELY ANDREA
A Nemzeti Alaptanterv és az Óvodai nevelés országos alapprogram összhang-

ban van az európai uniós ajánlással, az egész életen át tartó tanulás kialakítását
segítô kulcskompetenciáinak alapelveivel.
Az uniós ajánlások közül a Meseládikó fejlesztésével összefüggésben kiemelem
az anyanyelven folytatott és az idegen nyelveken kommunikáció, a szociális és állampolgári
kompetenciák, a kulturális tudatosság és kifejezôkészség területeket.
Kulturális tudatosság és kifejezôkészség
A bábjátékról mint pedagógiai módszerrôl és mint mûvészeti ágról is beszé-

lünk. A színházi mûfajnak egy sajátos kifejezési formája, amely Magyarországon
leginkább a gyerekszínházi elôadások által ismert.
Mint minden mûvészeti ág, mûvészeti tevékenység az önkifejezés egyik eszköze.
Akkor is az, ha nem mûvészi indíttatású a cselekvés. Így bátran mondhatjuk, hogy
a gyerekek bábokkal való játéka segíti a saját személyiség kibontakoztatását, a gon-
dolatok áttételes formában való kifejezését. A bábokkal való játék több visszahúzódó,
önmagát nehezen megmutató gyerek számára az egyik legmegfelelôbb eszköz
arra, hogy meg tudjon nyilvánulni. Az sem véletlen, hogy pszichiáterek gyerekek
és felnôttek terápiás kezelésében is alkalmazzák.
Szociális és állampolgári kompetenciák
A szociális kompetencia különbözô készségek, képességek csoportjait foglalja

magába, ilyenek az együttmûködés, a tolerancia, felelôsségvállalás, a türelem,
az önérvényesítés, önkifejezés stb.
Ezen alapkészségek segítik a gyerekeket abban, hogy különbözô helyzetekben
is megfelelôen tudják képviselni magukat, képesek legyenek meghallgatni és
tolerálni a mások véleményét, jól érezzék magukat a közösségben.
A bábjáték közösségi mûfaj, s a közös munkában mindenkinek meg kell talál-
nia a helyét. A játékban, a terek kialakításában, az elôkészítésben, a lebonyolítás-
ban, a manuális tevékenységben sokféle önkifejezési lehetôség rejlik. Ha sikerül
a gyerek számára a megfelelô helyet, tevékenységet megtalálni, akkor minden
résztvevô boldog lehet. Ezt kell jól megszerveznie a pedagógusnak.
Nagyon fontos viszont az összmunka, az egymásra figyelés. A II. fejezetben
leírt játékok mindegyike erre is épít. A közös játék, egymás ritmusának átérzése,
továbbvitele, az egymásnak adott játékkedv, inspiráció olyan alapok, amelyek
nélkül nem vagyunk képesek jókedvûen együtt játszani.
Anyanyelven, illetve idegen nyelveken folytatott kommunikáció
Ebben az esetben az anyanyelven folytatott kommunikációt emelem ki, de

szükségesnek tartom jelezni, hogy az idegen nyelven történô kommunikációban
is nagy jelentôséget tulajdonítunk a Meseládikónak.
Sajnos már lassan az egész magyar társadalom számára ismert az a kifejezés,

hogy „funkcionális analfabéta”. Ez azt jelenti, hogy igaz, az iskolában tanulnak
írni, olvasni a gyerekek, de mégis képtelenek megérteni a leírt szöveget, illetve az
elolvasott szöveg értelmét, mondandóját nem képesek kódolni, felidézni, használ-
ni. Az írás-olvasás tanításáról való gondolkodást felváltja egy komplexebb szem-
lélet, a szövegértés-szövegalkotás kompetencia kialakításának szükségessége. Ez
nemcsak az elolvasott szöveg automatikus hangoztatását, visszaidézését, hanem a
szavak, mondatok, összefüggések mélyebb megértését, a különbözô helyzetekben
való alkalmazását helyezi elôtérbe. Ezzel nemcsak az irodalmi szövegek megér-
tését segíti, hanem az életünk bármely helyzetében elôforduló kommunikációs
helyzetben való eligazodásban segít.
„Egy legutóbbi, a 2001/2002-es tanévben készült hazai statisztikai finomelemzés kö-

zel félezer beszédfogyatékos gyermekkel végzett felmérés alapján arra hívja fel a figyelmet,
hogy a vizsgált minta 7–8 éves korosztályában több mint 40 százalékos a domináns be-
szédészlelési, beszédmegértési zavar elôfordulása, melynek következtében akadályozott lehet
a kultúrtechnikák elsajátítása és a késôbbiekben más tantárgyak sikeres teljesítése is (E.
Brunner, Csabay, Gyôry G.-né, 2003).”
(Zsoldos Márta: A Sindelar-program szerepe a logopédiai terápiában. Esetelemzések.
www.mentor-konyvesbolt.hu)
A Meseládikó eszközeivel, a könyvben található játékokkal többek között ahhoz

is szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a nyelvi készséget játékos módon segítsük. A
bábokkal való játékok során kialakíthatjuk a magyar nyelv ritmusának megérzését.
A szövegekkel való érdekes bábos játékokkal, a mondatok kontextusba helyezésével,
illetve képi megformálásukkal és a különbözô kommunikációs helyzetek bábokkal
való eljátszásával sokoldalúan tudjuk a szövegértés-szövegalkotás kompetenciáját fejlesz-
teni.
„A kognitív tanulási képességek feltárása elôtérbe került a nyelvi zavarok és a parciális

teljesítményzavarok – különösképpen a diszlexia – kutatásában és a szakterületi mun-
kában, a logopédus differenciál-diagnosztikus, illetve terápiás tevékenységében. Annál is
inkább, mert a nyelvi fejlôdés akadályozottsága, késése gyakran társul a részképesség-zavarok
különbözô megnyilvánulási formáival, jellegzetes pszichikus funkciózavarokkal. Mindezek
a tényezôk pedig meghatározó szerepet tölthetnek be a tanulási nehézségek kialakulá-
sának elôfolyamataiban, még ha nem is szükségszerûen vagy nem is egyforma módon
(Gerebenné, 1998, 2004).
1999-es nemzetközi gyakorisági becslések szerint a kisiskolások 9–10 százalékánál áll
fenn tanulási zavar az olvasásban mutatkozó súlyos alulteljesítés vezetô tünetével (Csépe,
Szûcs, O. Sági, 2000).
(Zsoldos Márta: A Sindelar-program szerepe a logopédiai terápiában. Esetelemzések.
www.mentor-konyvesbolt.hu)
12 SZÉKELY ANDREA
A Meseládikóban található bábos ritmusjátékokkal a játékos helyzet megterem-

tésével, a kedves, esetlen figurák humoros mozgásával, a szövegek visszatérô
elemeinek többszöri ismétlésének örömteli élményével tudja a beszéd értését, a
nyelvi ritmus megérzését elôsegíteni a gyerekek számára. Fontos, hogy a Játsszuk
úgy, mintha… lennénk! mondat minél többször hangozzék el. A szövegek többféle
formában történô ismétlése más és más értelmet adhat a mondatok számára, így
a gyerek számára újabb értelmezési lehetôségek nyílnak meg.
Próbáljuk meg a már ismert verseket különbözô bábfigurákkal eljátszani, „Egész
uton – hazafelé – Azon gondolkodám…” (Petôfi Sándor: Füstbement terv) elmondani
egy kisfiú bábbal, egy mackóval, egy nyúllal, egy varázsló- vagy egy boszorkány-
figurával, esetleg a hétfejû sárkánnyal.
Milyen más értelmezési lehetôségeket tár fel a játék, milyen új gondolatok,
ötletek jutnak eszünkbe?
Diszlexia-veszélyeztetettség
Szenes Csilla a diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálatának ismertetésében a
következô tüneteket sorolja fel:
„A jellemzô vagy lehetséges tünetek hat csoportba sorolhatók: a mozgás, az irány és téri
tájékozódás, beszéd, emlékezet, figyelem, valamint egyéb területeikre.”
(Szenes Csilla: Rey komplex ábrateszt használata a diszlexia-veszélyeztetettség
vizsgálatában. Fejlesztô Pedagógia, 2004/1. szám)
A Meseládikóban található bábokkal és a fajátékokkal való játék minden egyes

tünetcsoport feltárására s a probléma kezelésére is képes.
Mozgás
A bábbal való játék koordinált mozgást igényel a játékostól. A könyvben szereplô
bábtáncoltató játékok az eddig ismert bábozástól eltérô játékmódokat is felkínál-
nak, mint a lábfejjel, lábszárral mozgatható játékok, amelyek új lehetôségeket
mutatnak a mozgásfejlesztéshez. (lásd II/3. fejezet)
Irány és térbeli tájékozódás

Mind a kesztyûs, mind az árnyjáték és a fajátékokkal való játék áttételes módon
lehetôséget ad arra, hogy a gyerekek a térben való elhelyezkedést, az egymáshoz képest
való eligazodást, az irányokat a gyakorlatban is megtapasztalják, gyakorolják.
Beszéd, emlékezet, figyelem

A mai magyar bábjáték fô motívuma még a beszéd, általában a vizuális meg-
jelenítést is a szöveg inspirálja, a szöveget alapanyagnak használja. Ez a könyv
is ebben a szellemben íródott, igaz, hogy bizonyos szempontból ez leszûkíti a
lehetôségeket.
Itt érdemes felhívni a figyelmet azonban a Glitterbird nevû új gyerekszínházi prog-
ramra (színházi elôadások 0–3 éves gyerekeknek), amelyet a Kolibri Színház indí-
tott el egy nemzetközi projektben való részvétel kapcsán. Ebben a gyerekszínházi
koncepcióban nem a szöveg, hanem a mozgás, a látvány és hangi elemek a meg-
határozók. Remélhetôleg ez a forma hatni fog a nagyobbaknak szóló színházi
alkotásokra és a pedagógiára is.
A II. fejezetben található összes játék a szövegek értelmezésének elmélyítését,
a verbális memória fejlesztését szolgálja. Minden egyes játékban meghatározó
a ritmus, a mozgás, a figyelem, az együttes munka, amely a szövegek és a helyzetek
felidézését, a helyzetek továbbfejlesztését, az improvizáció és önkifejezés lehetôségét
adja.
A Meseládikót az óvodában történô mindennapos játékkal való fejlesztések mel-

lett terápiás eszközként is javasoljuk.
Miért ezek az eszközök találhatók a Meseládikóban?
Néhány fô szempontot emelek ki azokból, amelyek miatt ezek a figurák, játékok

találhatók a Meseládikóban.
1. Ritmus
2. A nevetés, a humor
3. Kreativitás
14 SZÉKELY ANDREA
1. A ritmus
„A magyar beszéd sajátos értéke fokozottan ritmikus volta. Mesofanti olasz nyelvész a múlt
században úgy nyilatkozott, hogy miénk a harmadik legritmikusabb nyelv. Hát hogyne;
még a prózánk is idômértékes. Igen, de csak ha jól beszéljük nyelvünket, csak ha szabályo-
san ejtjük szavainkat; a hosszú hangokat hosszan, a rövideket röviden.” (Montágh Imre,
Montágh Imréné Riener Nelli, Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyer-
mekkorban. Holnap Kiadó, Budapest, 2002. 220.)
A könyv játékainak alapanyagai ritmusos, sokszor rímes szövegek, mondókák,
költemények. Megtalálhatók itt klasszikus és kortárs költôk versei. A szövegek
játékosak, ritmusosak, erôs képi világot idéznek, megindítják a képzeletet, absztrakt
gondolkodást igényelnek. Tudjuk, hogy a verses, rímes, dallamos szövegek könnyeb-
ben felidézhetôk az emberek számára, ezzel az eszközzel élünk mi is játékaink-
ban. A verseket a ritmus és a visszatérô elemek könnyen elsajátíthatóvá teszik, s
ezzel hamar biztonságot adnak a gyerekeknek ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a
játékba.
A bábjátékban sokszor használt nyelvi játékok a mozgásos ritmikus elemek is
felszabadítóan hatnak a játékosra és nézôre egyaránt.
„Az idôritmus ösztönös és tudatos érzete
Az idôritmus olyannyira összeforrott az emberi nyelv, azaz a beszéd-, mint közlési rend-
szerrel, hogy számos nyelv írott betûhangjai pl. a holdváltozás, vagy más hasonló cikli-
kus jelenség idôritmusának felelnek meg. Hogyne felelne meg az idôritmusa az olyan
alapvetô emberi mozgásnak, mint a járás? Gyermekjátékaink szinte kivétel nélkül...
a járás 2/4-es ritmusát követik, ami egyben a helyes magyar beszéd egészséges
tempója és szótagritmusa is. Fontos szerepet kap ebben az idôritmus metrikussága (…)
az »egyenletes lüktetés« (…)
Ennek a hangsúlyos járásnak a mondókaritmussal koordinált együttessége vezet el az
ún. »egyenletes lüktetés« járásban megjelenô alakiságához. Mindezt kombinálni kell a foly-
tatásban olyan mondókaszöveggel, melyekben a gyermek megérzi a négynegyedes, nyolc-
negyedes váltásokat a szótag-és járás ritmus változataiban. Az ún. láncversekben (pl. a
»fejônóta«) megtalálható a ritmikus mozgások gondolati megfelelôje, melyek mint
memóriafejlesztô készségek is mûködnek. (…) Az egyénben megjelenô mozgás és
koordinált zenei ritmus ugyanis rendet teremt a beszéd szóritmusának közlési fo-
lyamatában. A gyermeket ezzel gondolati fegyelemre neveli. Emellett és ezzel együtt meg-
teremti a társas mozgás és viselkedés együttes lehetôségét, együttes tevékenységét.
Mindennek a gyermek szocializációjában, azaz természetes, szerves közösségre nevelésé-
ben van rendkívüli jelentôsége. Lehetôséget és módszert ad a nevelô nélküli önszervezôdés
és önirányítás optimális megoldásához.” (Falvay Károly: Népi gyermekjátékaink és a
fejlesztô pedagógia. Drámapedagógiai Magazin, 8.)
A bábtáncoltató figurák használata sokféle ritmusjáték kitalálására ad

lehetôséget. Az irodalmi szövegek, versek, mondókák feldolgozásakor a különbözô
testrészekkel (kézzel, lábbal) játékos formában való mozgások, illetve mozgatások
sokszínûségét adják.
2. A nevetés, a humor
„A gyermekeknek épp úgy szükségük van a játékra és a nevetésre, mint a levegôre,

az ennivalóra és a szeretetre. A játék és a nevetés azonban nem csak szükséglet
a számukra, hanem értékes eszköz is a világ megértésére, feldolgozására, elhárí-
tására vagy befogadására. A jelek szerint ezt az eszközt meglepô önállósággal és
kreativitással használják.” (Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos Margit: Játék és
nevetés. Fejlesztô Pedagógia, 2001. 4–5. szám)
A déli országokban utazva lehet átélni, hogy az ember sosincs egyedül. Hi-
szen ha az utcán megbotlik valaki, akkor is több nevetô szempár néz rá, s így
a bosszankodás az önmagunkon, önmagunk ügyetlenkedésén való nevetéssé
szelídül.
Mindenki számára jó érzés olyan emberre nézni, aki mosolyog. Nyugalmat, ki-
egyensúlyozottságot, nyitottságot közvetít az ilyen személy az idegen számára is.
Elôbb megszólítjuk, szívesebben kérünk tôle segítséget. Ilyen emberrel hamar ala-
kítunk ki kapcsolatot, és könnyen nevetgélünk vele együtt különös helyzeteken.
A játék és a nevetés a létfenntartó funkcióktól eltérô, önállósult megnyilvánulások, indíté-

kaik mélyen belülrôl fakadnak (Grastyán, 1984). A nevetésnek, akárcsak a játéknak, lé-
nyegi feltétele a lelki szabadság. Belsô serkentettség, késztetettség híján sem büntetéssel,
sem jutalom ígéretével nem lehet kényszeríteni senkit igazi játékra vagy nevetésre. A külsô
beavatkozás, a kényszerítés a lényegüktôl fosztja meg ezeket a jelenségeket. Játékos kedv híján
érintetlen lehet a játékkal megtömött gyerekszoba, ugyanakkor a legközönségesebb tárgy is
lehet játékra felhívó, ha megbirizgálja a gyermek fantáziáját. (Orbánné Bálint Beatrix –
B. Lakatos Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô Pedagógia, 2001. 4–5. szám)
A bábjáték a különös figurákkal való történetmesélés által groteszk világba viszi
el a nézôt. A bábu, a tárgy (az animáció, az átlelkesítés által) élôvé varázsolása
komollyá, hihetôvé teszi a játékot. Ugyanakkor e mögött a komolyság mögött
megvan az állandó oda-vissza játék lehetôsége, az igazi és a nem valódi közötti
hiszem/nem hiszem töprengés kettôssége. A bábjáték bátran él is azzal, hogy
idônként leleplezi önmagát, kilép a teljes illúzió keltésébôl, és ilyenkor a ráismerés
nagy vidámságot kelt.
16 SZÉKELY ANDREA
A figurák mozgása, stilizáltsága, a hangi megformálás is a valódit idézi fel,

de a bábu esetlensége, az arányok eltúlzása humorossá teszi, és ezzel örömet
okoz. Különös érzelmi hatást vált ki a nézôbôl a bábu játékának figyelése köz-
ben a felismerés öröme. Beazonosítja a szereplôt, kitalálja, hogy mit csinál, mire
gondol, s ez a nézôt boldoggá teszi. Ez nem csak akkor van így, mikor nézôként
követjük a játékot, hanem akkor is létrejön, mikor a figurával játszik a játékos.
A megelevenítés boldogsága áthatja a játékost, ugyanakkor nagy figyelmet igényel
tôle. Amennyiben érzi a játékos, hogy a nézôhöz eljut az üzenete, akkor örömmel
építi tovább játékát. A nézôk reakciója, nevetése ajándék a játékos számára.
Orbánné Bálint Beatrix és B. Lakatos Margit: Játék és nevetés címû cikkében egy
kutatás megfigyeléseit így foglalja össze:
„A játék és nevetés néhány közös eleme
A nevetés érzelmi háttere: az öröm. A nevetés általában az öröm valamiféle jelzôje. A játé-
kot is különleges örömérzés kíséri, amely a társakkal való együttlétbôl, az akadá-
lyok leküzdésébôl, a viszonylag biztonságos háttérben jelenlevô enyhe feszültség
kellemes izgalmából fakad. A felnôttek játékai között, amelyeket kicsiny gyermekekkel
játszanak, találunk olyanokat, amelyeknek kifejezett célja a nevettetés.”
A már idézett cikkben a nevetést kiváltó okok között említik:

1. Mozgásélmény
2. Érzékszervi élmény: tapintás
3. Érzékszervi élmény: látvány és hangzás + helyzetértelmezés
4. A félelem, a szorongás legyôzése
5. Saját teljesítmény
6. Nyelvi humor
7. Szociális motívum: szabályszegés
8. Szociális motívum: tabu
(Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô Pedagógia,
2001. 4–5. szám)
De hozzáfûzik, hogy a kategóriák természetesen sohasem egészen tiszták.
Az elôzôekben már említettem a mozgás fontosságát, ezen belül még újabb
szempontokat is megismerhetünk.
„Mozgásélmények
Az ide sorolt esetek alapvetô motívuma elsôsorban a mozgásos élmény átélésébôl
fakadó öröm. Az izomfeszülések, az egyensúlyozások, az elesések és a huppaná-
sok speciális ingerlései, az ebbôl fakadó, szemlátomást kellemes érzések spontán
nevetést indukálnak. Ide tartoznak a függeszkedések, lecsúszások, dülöngélések,
vetôdések, forgások, ringások, a gyorsulásból származó mulatságos helyzetek,
akár maguk a gyermekek, akár a véletlen teremtette ôket.
Az egyensúly elvesztése a legôsibb félelmek egyike, ugyanakkor primer
örömforrás is lehet. A gyermekek maguk keresték azokat a helyzeteket, amely-
ben elszédülhetnek, kibillenhetnek az egyensúlyukból, elveszíthetik a biztos

talajt, hogy aztán újból rátaláljanak, helyreállítsák a világukat. (…) …mulattak
a hintán, a hintaágyon vagy a függôágyban való ringatózás közben, vagy amikor
összekapaszkodva egy traktorgumin egyensúlyoztak, s úgy próbáltak táncol-
ni. Úgy tetszett, gyakran nem is magát a mozgást, hanem igazában a társakkal
való együttmozgást (azonos ritmusban lépkedés, asztal egyöntetû csapkodása,
azonos irányú lendület a hintán...), a szinkronicitást élvezték. (…) A játékokban
a nevetés mintha az egyidôben történô mozgás szerves része lenne. Nem csupán
a gyermek teste, hanem egész lénye részt vesz a mozgásban, érzelmei is benne
vannak a mozdulataiban, a tartásában. Beleveti magát a térbe, ugrál és repül, és
közben nevet. Ezek a mozgások többnyire ciklikusságot mutatnak (pörgés, hintá-
zás, lépegetés, ugrálás, futkározás...). Mintha a korai életévek mozgásos-észlelési
tapasztalatai nyomán beépült mozgásformákat variálná, és a már megszerzett
tudás vagy már átélt élmény felidézése, új módon történô kipróbálása töltené el
jó érzéssel.” (Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô
Pedagógia, 2001. 4–5. szám)
A bábtáncoltató játékokkal a ritmusos szövegek és arra való mozgások által a
gyermek a ciklikusság és a szinkronitás érzését éli át.
„A felfedezés és a meglepetés
Az ebbe a kategóriába sorolt eseteknél sem volt önmagában komikus az inger, ám az
asszociációk, a hozzá fûzôdô emlékek és elvárások miatt mégis kiváltotta a nevetést. Az
ellentmondások az érzékelések dimenziójában jelentkeztek, a látvány vagy a hangzás a
helyzetértelmezéssel együtt volt komikus a gyermekek számára.
A meglepôdést általában valaminek a megváltozása, váratlan felbukkanása okoz-
ta, vagy olyan helyzetek, történések, melyeket a gyermek még nem ismert, eddig még nem
tapasztalt.”
A vásári bábjáték gyakran használja ezt az elemet. A Vitéz László-játékban az
ördög váratlanul elôbukkan Vitéz László mögött, és elveszi tôle azt, ami a kezé-
18 SZÉKELY ANDREA
ben van – botot, palacsintasütôt –, majd elsüllyed a paraván alá, mintha a föld
nyelte volna el. Ilyenkor a nézôk boldogan nevetnek, a gyerekek felszabadultan
kiabálnak, hogy ott az ördög, vegye már észre Vitéz László.
„Ezekben a helyzetekben a váratlanság, az össze nem illés, a képtelenség, egy-egy
tárgy mozgása, egy-egy cselekvés nem várt következménye váltotta ki a gyer-
mekek tetszését.
Sokféle hangzást találtak mulatságosnak. Nevettek a léggömb sziszegésén, a csúszda
lemezének „huppogásán”, az ismeretlen hangszer hangján. Jó mulatságnak mutatkozott a
világ hangjainak eltüntetése, majd visszavarázsolása a fül befogásával és elengedésével.”
A versek, mondókák visszatérô eleme a hangokkal való játék. A hangutánzó
szavak mellett, találunk olyan verset is a gyûjteményünkben, amely kifejezetten
zenei hangokra épül, pl. Weöres Sándor: Tillilli… címû verse.
„Olykor a puszta vizuális élmény bûvölte el és fakasztotta nevetésre a gyer-
mekeket. Egy kislány nagyokat kacagott azon, amikor mélyen hátrahajolva a
hintában a világ megfordulni látszott körülötte, az egyik kisfiú a maga készítet-
te távcsövön kukucskálva találta mulatságosnak a világot. (…) Egy alig három-
éves kisfiú úgy próbálta definiálni a »kanálság« lényegét, hogy a kezében levô
evôeszközt hol a domború, hol a homorú oldalára fordította, és »Itt a kanál – elment a
kanál« szöveggel nyugtázta a különbséget, de amikor oldalnézetbôl is szemügyre
vette, csak annyit mondott nevetve: Kukk!
Amikor az elrúgott labda vagy az elgurított kerék váratlan helyen kötött ki, elôbb
meghökkentek, majd jót mulattak rajta, hasonlóan a saját készítésû repülôhöz,
amely egy légáramlat hatására felröppent, és készítôje szándékától független éle-
tet kezdett élni. Amikor egy almafejû bábunak lepottyant a feje, gazdája nevetve
nyugtázta: »Hopsz, lebólogatott!« – közölte.” (Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos
Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô Pedagógia, 2001. 4–5. szám)
A bábbal való játékban maga a bábu, a szép királylány látványa gyönyört, a
bohóc színe, formája vidámságot, a farkas megelevenedése félelmet vált ki a
gyerekbôl. Mozgatásuk, hirtelen megjelenésük, váratlan eltûnésük, a lehetséges
és lehetetlen mozgások váltakozása meglepôdést okoz, s azzal szintén az öröm
forrása lehet.
„Nyelvi humor
Ebbe a kategóriába azokat az eseteket soroltuk, amelyekben a nevetés elsôsorban
a verbalitáshoz kapcsolódott: egy történetet vagy egy szó jelentését, esetleg hang-
zását találták komikusnak.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja címû mesében a bô bugyogó kifejezés hallatán a
gyermekhallgatóságból kitörô nevetést nem csupán az alliteráló szavak váltják
ki, hanem az elégtétel: a veszély elmúlt, a hatalmaskodó török császár végre meg-
lakolt, az apró méhek csúfot ûztek belôle.” (Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos
Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô Pedagógia 2001. 4–5. szám)
A mondókák, verses szövegek, a hangutánzó szavak, a hangok, szavak, mon-
datok ismétlôdése, a szöveg zeneisége segít a gyerekeknek abban, hogy magu-
kévá tegyék az irodalmi anyagot, hogy könnyen bekapcsolódjanak a játékba.
A hangokkal, a szövegekkel való játékok a történetbe való belehelyezkedés, az

eligazodás biztonságát adhatja a nézônek, s ez a biztonságérzés szintén felszabadítóan
hat a gyermekre.
3. Kreativitás – szokatlan használat
A Meseládikóban található bábok, játékok, eszközök alkalmasak arra, hogy

különbözô helyszíneken, különbözôképpen játsszunk velük.
A kesztyûs és ujjbábokkal a ládából kialakított paravánban, egy szék mögött,
esetleg „csak úgy” magunk elôtt, illetve más válla mögött elbújva is játszhatunk.
A gyermek a kreativitását, fantáziáját próbálgathatja az összeállítható bábokkal való
tevékenységében, új figurákat találhat ki, a meglévôkhöz hasonlót, de teljesen
másfélét is.
Az árnyfigurákat kipróbálhatjuk a ládából kialakítható árnyvászon mögött,
de világíthatunk a fehér falra is, és a konkrét figurák mellett kezünk vagy más
meglévô bábok, vagy tárgyak árnyképeit is odavarázsolhatjuk. Próbálhatunk
színeket elôhívni színes fóliákon átvilágítva, szép mintákat mutatni tortapapírok,
csipkés anyagok megvilágításával, vagy különös hatásokat elérni pl. mûanyag
üvegek fény elé tartásával.
Az árnyjáték sok kísérletezésre ad lehetôséget a gyerekek számára.
A fajátékok használata nagy szabadságot ad a játéknak. A játékok, hangszerek
mivel figurálisak, játszhatunk velük paraván mögött, a Meseládikó tetején, aszta-
lon, vagy magunk elôtt tartva – ahogy a helyzet kívánja. A figurát ábrázoló hang-
szer több funkciót lát el (játék, bábu és hangszer), ezzel a gyerekeket is bátorítja
arra, hogy többféle módon próbálják ki a körülöttük lévô tárgyakat, eszközöket.
„Eszközös játékok
A tárgyakkal megvalósuló játékos improvizáció is kiválóan alkalmas a gyors
problémafelismerés gyakorlására. Valamely kézbe adott tárgy segítségével
létrejövô szituációs játék sok tanulsággal szolgál, mert alkalmat ad a gyors hely-
zetfelismerésre és a kreatív rögtönzésre. A feladat, hogy az illetô tárggyal az ere-
deti rendeltetésétôl eltérô, de valószerû tevékenységet kell végezni, illetve azt
szóban kell körülírni. Ilyenkor célszerû ugyanazt a tárgyat egymás után több
résztvevônek is átadni, ami még jobban inspirálja a csoport tagjait a különféle új
helyzetek kitalálására.” (Szentiványi Tibor: A kreativitás fejlesztése játszással és
játékok segítségével. Új Pedagógiai Szemle 2000/07)
A tárgyjáték és a bábokkal való játék tulajdonképpen ugyanazt a fajta gondol-

kodási rendszert igényli. A tárgyba, illetve élettelen bábuba kell meglátni az élô
figurát, s azt a fantázia, az animációs gondolkodás, a kezünk pontos mozgása, a hangunk
játéka által élôvé varázsolni.
A használati tárgyakkal való játék több absztrakciót, míg a figurálisan megal-
kotott bábu megelevenítése (a vizuális megformálás és az alakítás egységessége
miatt) több empátiát igényel. Az óvodáskorú gyermek számára sem a tárgyak,
20 SZÉKELY ANDREA
bábok átlelkesítése, a velük való játék, sem a mások által életre keltett figurák,
tárgyak jeleinek értelmezése, dekódolása nem jelent nehézséget.
„Szokatlan használat, játék vagy teszt?

Miként lehet rászoktatni magunkat a többféle megoldás keresésére, a lateral
thinkingre? Ennél a pontnál merül fel a játékos módszerek alkalmazásával
történô fejlesztés. (…) Mindennapi tárgyakat vizsgálva, játékos folyamat kereté-
ben, játszás során járjuk körbe a szokatlan kérdéseket. Nézzünk erre egy példát,
és vegyük számba, mi mindenre lehet használni a klasszikus (fába ágyazott gra-
fitszálú) ceruzát azon túl, hogy írni-rajzolni lehet vele.
Az angol J. P. Guilford szerint ez a szokatlan használat.
Idekívánkozik egy kínai mondás: Hallom és elfelejtem; látom, akkor meg-
jegyzem; csinálom és megértem. Vagy ahogy az angol mondja: Learning by
doing. Végig kell járni ezt az utat, tehát csinálni kell, és így érthetôvé válik a
gyakorlatban mindaz, amirôl eddig beszéltünk: a módszeres alternatívaelem-
zés.” (Szentiványi Tibor: A kreativitás fejlesztése játszással és játékok segítségével.
Új Pedagógiai Szemle 2000/07 )
Nem célunk, hogy a tapasztalatok által szerzett tudást „mindenek fölé” helyez-
zük, de módszerünk egyik meghatározó elemeként szerepel, mint a kisgyermek
életkori sajátosságából adódó egyik fontos lehetôség.
A MESELÁDIKÓBAN TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK
Kesztyûs és ujjbábok
A bábok mérete
Háromféle nagyságú kesztyûs báb típus található a Meseládikóban.
A felnôtt kezére való, a gyerek kezére való és az ujjbábok.
Általános probléma, hogy a kesztyûs bábuk vagy az óvódás gyermekek vagy
a pedagógus kezére jók. Fontosnak tartom, hogy a ládikóban legyen olyan báb,
amivel a felnôtt kényelmesen tud játszani, és legyen olyan is, ami a gyerekek szá-
mára megfelelô. A gyerekek számára készült bábok kesztyûjét úgy oldottuk meg,
hogy a teljes tenyeret kell bedugni a kesztyûbe, az ujjakat nem kell külön-külön
belehelyezni a nyakba, a kezekbe, így olyan, mintha egy ujjatlan kesztyûbe bújna
bele az óvódás. Ez nagyban megsegíti a bábmozgatást, hiszen a gyerek még nem
tudja megfelelôen mozgatni a több ujjal mozgatható figurákat. Óvodás életkor-
ban nincs szükség ennek a bonyolult bábmozgatási formának az elsajátítására.
A gyerek teljes tenyérmozdulatokkal játszik, s így fejezi ki mondandóját.
A kesztyûs bábok mellett ujjbábokat is találunk a ládikóban. Ezek kicsik,
ugyanazt a formát követik, mint a kesztyûs figurák, s ugyanabból az anyagból
készültek.
Ez a háromféle bábméret lehetôséget ad arra, hogy a kisebb és a nagyobb fi-

gurákkal együtt, egy térben játsszunk. Ez inspirálhatja a gyereket arra, hogy
játékában a kiválasztott bábuval a családban, a közösségben elfoglalt szerepét
hangsúlyozza.
A figurák típusai
Összesen 50 db kesztyûs és ujjbábut találunk a ládikóban, olyan összeállítás-
ban, hogy a családról, a családi örömökrôl, problémákról áttételesen tudjanak
beszélni, mesélni a gyerekek.
Úgy alakítottuk ki a ládikó tartalmát, hogy a bábok között helyet kapjanak a
gyerekek, a szülôk, a nagyszülôk figurái is. A mai világ szereplôi (apa, anya, nagy-
apa, nagymama, kislány, kisfiú), a mesevilág figurái (király, királyné, királylány,
királyfi kis és nagy méretben), az állatok (kis és nagyobb méretben) és végül a
csodás lények (tündér, boszorkány, varázsló, sárkány, ördög).
A család szereplôinek megjelenítése, az apró, a kis és a nagy figurák nagyság-
beli különbözôsége segíti a gyermeket a saját életében található viszonyok pontos
ábrázolásában.
A ládikó bábjai a mesevilágból is ismert archetípusokat ábrázolják. Megtalálhatók
a félénk állatok, a vadállatok, a csodás lények. Az ezekkel a figurákkal való játékok
során az elfojtott érzelmek, problémák elôhívhatók, kijátszhatók.
A bábok anyaga, színe

A bábok anyaga finom, puha. Meleg érzést adnak a gyerekeknek, jó hozzájuk
bújni. A színek tiszták, valósághûek, a formák egyértelmûek, a díszítés igényes.
22 SZÉKELY ANDREA
Fontosnak tartottuk, hogy rögtön rá lehessen ismerni az ábrázolt személyre, ál-

latra, ezzel is segítve a játékok elôhívását.
Összeállítható bábkészlet
A ládikóban megtalálható az összeállítható bábkészlet. Különbözô színû, for-
májú és nagyságú bábfejek, bábtestek, fülek, orrok, farkak találhatók, amelyekbôl
a gyerekek kedvükre állíthatnak össze különbözô figurákat. Az elemekbôl való-
ságos és elképzelt állatok, lények is kialakíthatók, a gyerekek fantáziájától és kreati-
vitásától függôen. Az elkészített figurákkal kiegészíthetik a már meglévô bábokat,
a hiányzó szereplôket pótolni tudják.
Árnybábok
Az árnyjáték több ezer éves múltra visszatekintô színházi forma, amelynek ere-
detét Indiához és az Indonéz szigetvilághoz kötjük, az ott élô népek hitvilágát
idézi fel számunkra.
Az óvodai programcsomag egyik eleme a tûz. Az árnyjátékot a tûz, a fény va-

rázsolja elénk. A tûz, az olajlámpák lobogó lángjának állandó vibrálása a figurák,
a képek változékonyságát, tünékenységét és titokzatosságát mutatták. A termé-
szetfeletti erôk, az istenek varázslatának tûnhettek ezek a képek. Megidézték vele
az istenek történeteit, bemutatták erejüket.
Ma már nem ilyen az árnyjáték. Általában elektromos lámpákat használunk az
árnyvászon megvilágításához, de még így is megmaradt a játék különös varázsa.
A gyermek már kiskorától kezdve figyeli kezének árnyképét. Önmaga megismerését,
a világ jelenségeinek megtapasztalását, az önmagáról való kép kialakítását segíti ezzel a
játékával.
Ez a többsíkú értelmezés az, ami megerôsített abban, hogy a ládikó lehetôséget
nyújtson árnyjáték használatára is mind a pedagógus, mind a gyermekek szá-
mára.
Fajátékok
Olyan fajátékokat helyeztünk el a ládikóban, amelyek bábok és egyben hang-

szerek is vagy hangot adó figurák. Megtalálhatók benne hangszerek, amelyek
figurát ábrázolnak (békát ábrázoló kasztanyetták, elefánt-, oroszlán-, zebra-,
zsiráfcsörgôk) és esetlen embert, illetve állatot ábrázoló fafigurák, amelyeket egy-
egy mozdulattal táncoltatni vagyunk képesek.
A bábtáncoltatás a népi, vásári bábjáték egyik hagyományát idézi. A Meseládi-

kóban található fajátékokkal ezt próbáljuk átadni a gyerekeknek.
Ezek a bábtáncoltató figurák olyan kis bábok, játékok, amelyek már ismerôsök
a gyerekeknek, de beszédgyakorlatokhoz eddig nem használták az iskolákban,
óvodákban. A figurát mozgató gyerekek a figura szerepébe lépve önkéntelenül is
24 SZÉKELY ANDREA
megpróbálják ritmusra mozdítani a kis bábot úgy, hogy közben életet, jellemet,
mozgást adnak nekik.
A gyerekek számára nagyon mulatságos ez a fajta játék. Nem igényel pontos
bábmozgatást, de a zenére, a mondókára való ritmusos mozgásra készteti ôket.
A zenére, szövegre való finom kontrollált mozgásoktól az erôteljesebb, nagy
ívû mozgásokig lehet változtatni a koreográfiát. Ezekkel az eszközökkel játékos
formában a beszédkészséget, a ritmusérzéket is szeretnénk fejleszteni.
II. JÁTÉKOK A MESELÁDIKÓBAN TALÁLHATÓ

BÁBOKKAL, JÁTÉKOKKAL
1. JÁTÉKOK KESZTYÛS BÁBOKKAL
A Meseládikó többféle funkciót lát el, lehet benne tartani a bábokat, eszközöket, pa-
ravánkeretet lehet ráilleszteni, a tetején lehet játszani, az egész ládát el lehet gu-
rítani, mint egy hajót, vagy autót, vonatot.
A ládikót, ha paravánnak használjuk, nem fogja eltakarni teljesen az álló gye-
reket. Valószínûleg mögé guggolnak a játékosok, és lehet, hogy egy kicsit ki is
látszanak. Ez nem jelent problémát. Úgy tudnak játszani, mintha otthon a szék
mögé bújnának el.
A paravánkeretnek kihajtható oldalai vannak, ezeken tájképeket látunk. Eze-
ket lehet díszletnek használni, le lehet egy másik képpel takarni, festhetünk más
díszletképeket, és rajzszöggel ráilleszthetjük a kihajtható táblák mindkét oldalára.
Ajánlom, hogy próbáljuk meg minél többször használni azt a lehetôséget, hogy
ki- és be lehet hajtani az oldalakat, hiszen ezzel akár új helyszíneket, tereket
alakíthatunk ki.
Az egész ládát el lehet forgatni, ha úgy szeretnénk vele játszani. Teljes vándor-
lásokat lehet érzékeltetni azzal, hogy a ládát – az egész világot – megforgatjuk, s
a bábot mellette, elôtte, mögötte tartjuk.
Ha kinyitjuk a ládikót, ötven darab kesztyûs, illetve ujjbábot találhatunk ben-
ne. Állatot és embert ábrázoló bábokat.
Vannak benne emberek: szülôk – apa, anya, király, királyné; és nagyszülôk –
nagyapó nagyanyó; és gyerekek – kislány, kisfiú, királylány, királyfi.
26 SZÉKELY ANDREA
És vannak benne állatok is, különbözô nagyságúak. Az állatfigurák méret-

beli különbözôsége az elsô látásra is a családi viszonyokat hívja elô. A nagyobb
figurák, az apa- és anyaállatok, a kis ujjbábok a gyerek szereplôre utalhatnak.
Természetesen testvéri kapcsolatot is felidézhet, vagy más, a gyerek számára a
családban élô felnôttek és gyerekek szerepeit.
Találunk még „csodás lényeket” is a ládikóban, ördögöt, tündért, varázslót, bo-
szorkányt és sárkányt. Ezek a szereplôk a mesevilágot idézik föl, és segítségükkel
a történeteket még izgalmasabbá tehetjük.
A játékok leírásakor többször szerepel, hogy nemcsak azokkal a bábokkal ér-
demes eljátszani a történetet, amelyek egyértelmûen azt a figurát ábrázolják, ha-
nem érdemes más bábokkal is kipróbálni, mert ezzel új értelmezési lehetôségek
tárulnak fel.
1.1. ILLEMTAN GYEREKEKNEK
A helyzet leírása
Mosonyi Aliz illemtankönyve a gyerekek természetes csibészkedését veszi alapul.
Ez a részlet pontos képet rajzol a nagymamák kedvességérôl és becsaphatóságá-
ról, a gyerekek torkosságáról és az egymást majmolásról.
Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mit illik és mit nem! Ki az, aki rájuk szól,
ha illetlenkednek, hogyan szólnak rájuk; hangosan, vagy csak egy figyelmeztetô
tekintettel stb. S kérdezzük meg azt is, hogy a nagymama hogyan viszonyul a
csibészségekhez.
MOSONYI ALIZ
ILLEMTAN GYEREKEKNEK
De jó a nagymamánál!, mondták a régi-régi testvérkék, Alizka, Albert és a kicsi

Éva. Mert a nagymama süti a legjobb rétest, és nála nem kell enni fôzeléket, és a
szekrényben huszonhatféle lekvár, és van kuglóf, kalács és kompót és mazsolás
csokoládé és csokolás mazsoládé, és mikor már mindent megettek, Alizka sóhaj-
tott: Éhes vagyok! Kérek vajas kenyeret! És a jó nagymama már kente is a vajas
kenyeret. És ha Alizka kért, kért Albert is, és ha Albert kért, kért kicsi Éva. Mert
ilyenek a jó testvérek.
Jó a nagymama és jó a vajas kenyér, de jó, ha tovább figyelsz, édes gyerme-
kem!
Figyelj csak tovább, édes gyermekem!

A jó nagymama nem látja, de mi látjuk, mit csinál Alizka. Kenyeret kért, de a
kenyérre gondolni se bírt! Hiszen már evett rétest és kuglófot és csokoládét és hu-
szonhatféle lekvárt, kompótot és kalácsot, hát hogy is lett volna éhes! A kenyérhez
hozzá se nyúlt, csak a vajat nyalta le róla, és ha Alizka lenyalta, lenyalta Albert és
lenyalta a kicsi Éva. Mert ilyenek a jó testvérek. A vajas kenyér az vaj és kenyér!
Egyikrôl a másikat sose nyald le!
Csak akkor kérj enni, ha éhes vagy, ne légy torkos és mohó, édes gyermekem!
Mosonyi Aliz: Illemtan gyerekeknek. Magvetô, Budapest, 2006. 32–33.
A játék leírása
Teremtsük meg a helyszínt, a paravánkeret kihajtható oldalaira festett díszletele-
meket tûzhetünk. A helyszín lehet konyha vagy ebédlô. A bábkészletben megta-
lálhatók a figurák – nagymama, kislány, nagyobb lány, kisfiú –, de kitalálhatjuk
másképp is a történetet. Ha már többször eljátszottuk az emberfigurákkal, az
állatbábokkal is kipróbálhatjuk. Akkor más helyszínt lehet festeni, és az egész
történet különössé válhat.
A pedagógus mesélje el a történetet, és a gyerekek Alizkát, Albertet, kicsi Évát
és a nagymamamát bábokkal játsszák el. A szöveget terjedelme és „egyedi” stí-
lusa miatt szó szerint nehéz felidézni, ezért eleinte mindenképpen a pedagógus
meséljen. Ugyanakkor azt tapasztalhatjuk majd, hogy pont az „egyedi stílus”
miatt bizonyos szófordulatok, mondatok, kifejezések visszaidézése hamar meg-
történik, és különbözô helyzetekben meg is fognak jelenni a gyerekek játékaiban.
Az illemtan mesék elmesélése közben jól eljátszhatók mozdulatban is a szereplôk
egymást utánzó gesztusai. Erre figyeljünk, s bíztassuk a gyerekeket, hogy várják
ki egymást. Így lesz a játéknak ritmusa, így tudjuk érzékeltetni a nagymamánál
való együttlét békéjét, nyugalmát.
1.2. TAKARODÓ
A helyzet leírása
Az óvodában a napirend része az alvás, a pihenés.
Tóth Krisztina versével az elaltatási helyzetet tudjuk játékosabbá tenni.
Ember- vagy állatfigurákat válasszunk, attól függôen, hogy a csoportnak melyik
a kedvenc bábuja. Az egyik bábot altatja a másik bábu. Ez természetesen lehet
anya-gyermek viszony, vagy óvónéni-gyermek, nagyszülô-gyermek, testvéri, ba-
ráti viszony, de a szereplô lehet beteg anyuka és a gondoskodó gyermeke vagy fér-
je stb. Válogathatunk a csoportban kialakult aktuális problémákhoz is igazodva.
A verset elôször ne alváskor mondjuk és játsszuk el a gyerekeknek!
TÓTH KRISZTINA
TAKARODÓ
Takarodó, takarodó,
mindenkinek takarodó.
Kezed is betakarod, ó,
lábad is betakarod, ó,
betakarod a karod, ó,
28 SZÉKELY ANDREA
meg a hasad, úgy lesz a jó.

De a fejed azt nem, na jó.
Ring az ágyad, mint a hajó.
Ringatja a takaródat,
takaródat meg a karodat,
ringatja a hasad, lábad,
mint a hajó, ring az ágyad.
Takarodó, takarodó,
kicsit mozog még a hajó,
kicsit mozog még meg izeg,
felborzolja még a vizet.
De aztán már takarodó,

ringjon álomba a hajó,
menjen aludni a csónak,
szép álmot a takarónak!
Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2003.
A játék leírása
A Meseládikó teteje lehet az ágy, tegyünk rá takarót, párnát.
Elôször a pedagógus játssza el egyedül két figurával a verset, majd a gyerekek
is, de ôk válasszák szét az altató és az alvó szerepét.
A játék nagyon egyszerû, a szövegben lévô mozgásokat követi a játékos az altató
szerepben lévô figurával, az elalvó bábu pedig lassan elalszik, de elôtte persze
sokszor feléled, bohóckodik, míg végül a ringatásnak megadja magát. Fontos a
nyugtató, dallamos szövegmondás, mintha ténylegesen egy altatót énekelnénk.
Az elsô versszak „ó” hangjait mondhatja az elalvó figura, míg az egész verset az
altató bábu mondja el. Elôször a pedagógus segítsen a szövegben, hogy a gyerekek
a játékra tudjanak figyelni.
Mivel a Meseládikó kereken gurul, ezért a teljes ládát el tudjuk mozgatni, a rin-
gatást ide-oda húzogatással tudjuk érzékeltetni.
A gyerekek a kedvenc bábuikkal eljátszhatják többször is a verset, az elalvás
helyzetét. Majd délután az igazi alvásnál is elôvehetjük ezeket a figurákat. Akkor
már nem lesz szükség a Meseládikóra, csak egy bábura, az elaltató figurára. A gye-
rekek kérhetik, hogy ki, melyik bábu altassa el ôket, sôt – ha úgy látja a pedagógus
– be lehet osztani, hogy minden nap más gyerek altatja el a többieket.
Ha a gyerekek altatják el egymást, akkor mindenképpen azt, aki bábozott,
a pedagógus altassa el.
1.3. ALAGÚT
A helyzet leírása
A félelem egész életünket végigkíséri. Félhetünk valóságos veszélyektôl, elkép-
zelt lényektôl, természeti csapástól, kellemetlen helyzetektôl. Beszélgessünk
errôl a gyerekekkel. Tóth Krisztina verse segít abban, hogy a félelmünk tárgyát
legyôzzük. A versben nincsenek konkrét szereplôk. Az alagutat megteremtô
figura, a versmondó és a legyôzendô „szörny” is szabadon választható a teljes
bábkészletbôl – lehetnek állatok, emberek, ördög, sárkány –, de készíthetnek más
figurákat is az összeállítható bábokból.
TÓTH KRISZTINA
ALAGÚT
Csináltam egy alagutat,

szônyeg alatt sötét lukat.
Mint almába megy a furat,
sötétbe ha kutya ugat,
mint éjjelbe elemlámpa,
megyek lassan be a várba,
megy a kezem, megy elôre,
nem lát semmit egyelôre,
de ott túl az alagútban,

ott benn állítólag úgy van,
hogy egy nagy szörny ásítozik,
a kezemre áhítozik,
hogy megharapja szépen,

mikor eléri a mélyben,
én meg akkor megragadom,
megharapni dehogy hagyom,
lelapítom majd a szörnyem,

meg is fog ijedni szörnyen:
én nem félek tôle, ugyan,
mert ez az én alagutam!
A játék leírása
A Meseládikóra helyezzük a paravánkeretet, aminek a két oldalsó lapját bezárjuk.
Ha akarjuk, le is takarhatjuk egy anyaggal. A gyerekek által választott vagy ki-
alakított figurákkal játsszunk!
30 SZÉKELY ANDREA
A verset mondó játékos a bábuval a paravánsíktól elôrejön, s lassan kinyitja a

paravánkereten lévô oldalfalakat, és az esetleg rárakott textilanyagot. Majd a lá-
dikó elôtt elôbújik a másik figura, a szörny, aki ráijeszt. De a hôsünk azt mondja,
hogy „én meg akkor megragadom, megharapni dehogy hagyom”, és egy kis harc után
legyôzi a gonoszt.
A szörny sokféle lehet, a legfontosabb, hogy a gyerek számára legyen igazi fé-
lelmet keltô figura, hogy a legyôzése siker lehessen számára, örömet és feloldást
adjon.
Ugyanúgy, mint Tóth Krisztina Altató címû versét, elôször a pedagógus játssza
el egyedül, majd a gyerekek szerepenként külön-külön játsszák el a maguk által
választott, illetve készített figurákkal.
1.4. ITTEN TILOS MESÉLNI
A játék leírása
Zalán Tibor verse vidám játékra ad lehetôséget, megmozgathatjuk az egész cso-
portot. Mi mindent nem lehet csinálni egy gyereknek? Egyáltalán szabad-e vala-
mit tenni? Az alaphelyzet az, hogy van egy szigorú ember, aki állandóan rendre
inti a gyerekeket. Lehet úgy játszanunk, hogy Gomulka bácsi és azok akikhez
szól is, bábok, de lehet csak Gomulka bácsi bábu, és a gyerekek pedig valóságosan
mozognak, rendetlenkednek és rendeskednek.
ZALÁN TIBOR
GOMULKA (HÁZMESTER) BÁCSI TILALMAI
Itt tiloss enni,

itt tiloss inni,
itt tiloss lenni,
itt tiloss görbén,
itt tiloss egyenessen,
itt tiloss eggyáltalán
menni,
de tiloss maranni is,
állni, sôt, szalanni is,
s még tiloss jáccani,
tiloss jónak láccani,
és tiloss rossznak láccani,
és tiloss hasznáni
vagy ártani,
ahogy tiloss:
hangoskonni, hallgatni,
okoskonni, nevetni,
tiloss itten örülni és szeretni,
tiloss itten meséni,

hangszereken zenéni,
emlékezni, tervezni,
álmodozni, szervezni,
segíteni eggymásnak –
itten a tiloss is tiloss ám!
Friss tinta! Pagony, Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2005. 86.
A játék leírása
Válasszuk ki Gomulka bácsi figuráját. Itt is jellemzô lehet, hogy a különbözô báb
más-más viselkedést, viszonyokat eredményez. Nem ugyanúgy hallgatnak egy
ördög Gomulkára, vagy egy király Gomulkára, vagy a nagyapó/nagyanyó, vagy
a nyúl/farkas/kutya Gomulkára. A szereplô- és szerepcserékkel mindig új színt
tudunk vinni a játékba.
Elôször a pedagógus játssza el Gomulka szerepét, és a gyerekek bábbal vagy
báb nélkül próbálják meg a cselekvéseket eljátszani. Mivel a sorok egy része a
tilos szóval kezdôdik, a pedagógus – ha úgy látja – ezeket a sorokat ismételje el,
hogy a gyerekek el tudják játszani a szövegben szereplô mozgásokat, s majd abba
is tudják idôben hagyni.
Miután ismerôs lesz a vers a gyerekek számára, ôk is kezdeményezik a játékot.
Hagyjunk nagy teret a szereplôváltásoknak. Áttételesen nagyon jó, játékos gya-
korlás ahhoz, hogy jobban mozgassuk a bábokat.
32 SZÉKELY ANDREA
1.5. MÉZESCUKORKÁK BOLTJA
A helyzet leírása
Mosonyi Aliz meséjében egy a gyerekekhez közelálló helyszín elevenedik meg,
a Cukorkásbolt. S ebben a boltban egy olyan eladó ül, aki irigyli a vásárlóktól a
cukorkát. Úgy gondolom, hogy mind a helyszín, mind az alapszituáció nagyon
átélhetô a kisgyerek számára. Indíthatjuk úgy a játékunkat, hogy felidézzük,
milyen cukorkát ismerünk, szeretünk, és milyenre vágyunk. Beszélhetünk arról
is, hogy milyen új cukorkát tudnánk kitalálni magunknak, szüleinknek, nagy-
szüleinknek.
A mese nagy lehetôséget ad arra, hogy több vevô vásároljon, több gyerek bá-
bozzon. A különbözô emberfigurákkal, gyerekekkel, királyi családdal, de az állat-
figurákkal is mehetnek a boltba, s ez más-más kommunikációs helyzetet teremt.
Hatalmas improvizációs keretet ad a kis történet, azzal, hogy szabadon választják
meg a gyerekek a vásárló szereplôket, a különbözô emberi, hatalmi, viszonyokat
eljátszhatják.
MOSONYI ALIZ
MÉZESCUKORKÁK BOLTJA
A Mézes Cukorkák Boltjába jönnek a vevôk, kérnek mézes cukorkát.

– Csak úgy eszükbe jut, hogy cukorka, idejönnek, benyitnak, kérnek? – kiabál
a cukorkáskisasszony. – Csak gondolnak egyet, cukorka kéne, megveszik, meg-
eszik? Egyiket a másik után, ha meg elfogy, veszünk még? Csak úgy? Képzelik,
hogy ezt lehet? Mindig jönni, mindig venni? Tessék csak innen kimenni, rögtön!
Cukorka nélkül! Csak úgy!
Kimennek a vevôk végre, bezárja utánuk az ajtót a cukorkáskisasszony, elôveszi
a cukorkásdobozait, nézegeti a mézes cukorkáit.
– Akármikor megehetem mindet! Akármikor!
Mosonyi Aliz: Boltosmesék. Magvetô Könyvkiadó, Budapest, 1997.
A játék leírása
A Meseládikó paravánkeretére tûzhetünk rajzszöggel festett díszletlapokat,
amelyek a Cukorkásbolt hangulatát idézik. Válasszuk ki a megfelelô bábot. Itt
is többféle lehetôség adódik. Mást jelent, ha az a kislány bábu az eladó, és az is,
ha a nagymama figura vagy esetleg a királyné az. Elôször a pedagógus a kislány
figurával próbálja eljátszani a boltos figuráját, s rögtön kapcsolja be a gyerekeket
is a játékba. A boltos kislány reagálása a vevôk kérésére „Csak úgy eszükbe jut, hogy
cukorka, idejönnek, benyitnak, kérnek?”elôször meglepô lesz a gyerekek számára. A
boltos szerepében a pedagógus szolgáljon ki mindenkit, aki a boltba lép, majd
ha már mindenki szerepelt, aki szeretett volna, akkor ûzze ki a vevôket „Tessék
csak innen kimenni, rögtön! Cukorka nélkül! Csak úgy!” . Ezek után egyedül marad
a boltban az eladó, és mindent megpróbál megdézsmálni, akár le lehet venni a

díszletként használt képeket, és azt is behabzsolhatja.
Az elsô játék biztos meglepô lesz a gyerekek számára, de már másodszor önál-
lóan képesek eljátszani, saját ötletekkel kiegészíteni a mesét.
1.6. A LONDONI MACKÓK
A helyzet leírása
Ebben a versben egy nagy utazást eleveníthetünk meg. Vajon hová utaznának
a gyerekek? Milyen utazás után hazaérkezni? Elindulhatunk a Meseládikó pa-
ravánjából körbe a teremben, s a vers végén ugyanide érkezünk meg. Fontos
momentum a kíváncsiság, a kaland utáni vágy, az ismeretlen megismerése és a
visszaérkezés.
TÓTH KRISZTINA
A LONDONI MACKÓK
Kézenfoglak, fütyülök a gondomra,

elmegyünk a repülôvel Londonba.
Hogyha futunk, elérjük a repülôt,

veszünk gyorsan kettô jegyet, leülôt.
Megnézzük, hogy hol laknak az angyalok,

hogy a felhôk közelrôl milyen nagyok.
Londonban majd esni fog és megázunk,

hazaérve angol teát teázunk.
34 SZÉKELY ANDREA
Bemegyünk az áruházba mackóért,

elsuttogjuk, amit csak egy mackó ért.
Velünk jön majd a sok maci mind Pestre,

egyik a jobb, másik a bal zsebembe,
harmadik a nagytáskámból kukucskál,

– a negyedik hol van? Te meg elbújtál?
Itt van, itt van, itt van ez a mackóka,

kilátszik a paplan alól az orra!
A játék leírása
A pedagógus vezesse a játékot, ô mondja a verset.
Elôvesszük a macibábokat, de készíthetünk még figurákat az összerakható
bábkészletbôl is, és más mackójátékokat is elôvehetünk.
Az összes gyereknél lehet egy mackófigura, s a bábokkal elszóródhatnak a
teremben. A Meseládikó paravánjától indulhatunk, esetleg megpörgetve a ládát,
mintha a repülô a levegôbe szállna, s utána meg lehet látogatni mindenkit. Min-
den egyes mackónak medvenyelven suttogja a pesti mackó, hogy jöjjön vele Bu-
dapestre, majd csatlakoznak hozzá. A végén együtt érkeznek meg a paravánhoz,
és ott mindenki számára helyet teremtünk.
Jó, ha olyan gyereknek adjuk a szerepet, aki nehezen illeszkedik be, mert ebben
a játékban csatlakozni lehet hozzá, ô lehet a vezetô.
2. HANGSZER-BÁBOK
A figurát ábrázoló hangszerek hangszerként és bábuként egyszerre használhatók.

A bábokkal, hangszerekkel való játék során a hangadás egy konkrét szituációba,
kontextusba kerül.
Különbözô helyzeteket találunk ki, kínálunk fel a gyerekeknek. A csemeték a
szituáció és a figurák jelleme szerint játsszák el verseket, a dalokat, s közben ezt
ritmikus mozgással, hanggal követik.
A Meseládikóban található hangszer-bábok típusai:

– béka kasztanyetták;
– figurákat ábrázoló csörgôk.
2.1 JÁTÉKOK KASZTANYETTÁKKAL – A BÉKÁKKAL
2.1.1 BÉKAKIRÁLY JÁTÉK
A helyzet leírása
A pedagógus elmeséli, hogy a tóparton vagyunk, hallunk madárhangokat, békák
brekegését. Idézzük fel ezeket a hangokat! Képzeljük el, és vegyük kézbe a béka
bábokat (kasztanyettákat). A pedagógus elmondja a Béka-király címû verset, ezzel
még inkább fokozza a hangulatot. Felveszi az egyik béka figurát – a békakirályt
–, majd bemutatja ôt a Béka a fa tövén címû Weöres Sándor-verssel a gyerekeknek,
és közben mozgásával jellemzi az öreg Ung királyt.
WEÖRES SÁNDOR
A BÉKA-KIRÁLY
Nád alól és gôz alól

vizi várból nóta szól,
vizi várban zöld kövön
dalol Ung király –
Hallja kinn a sima rét

Ung királynak énekét,
és nótára hajladoz
lepke és fûszál.
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975. 15.
36 SZÉKELY ANDREA
WEÖRES SÁNDOR
BÉKA A FA TÖVÉN
Béka a fa tövén,
ezeréves, csodavén.
Ugrik a kövön át,
keresi a vacsorát.
Nem kell neki libamáj,

szúnyogokra foga fáj.
Nem kell neki tele tál,
bogarakat vacsorál.
A játék leírása
A pedagógus legyen a békakirály szerepében, de ha már többször játszottuk a
játékot, akkor a gyerekek is vállalhatják. A király beszél a kis békákhoz – elmond-
ja Weöres Sándor Békák címû versét –, a bábu száját mozgatja. Lehet sûrûbben,
soronként (ti-ti-tá, ti-ti-tá, ti-ti-tá...), de lehet lassabban (tá-tá, tá-tá, tá-tá...) és akár
soronként egy tátogással is mozgatni a figura száját. Elôször a király mondja el
Weöres Sándor versét, s a szöveg végén mintha a víz alá bújna, vízbe ugorna a
békakirály, egy hangot is hallat (csobb, placcs).
A békakirály a kis békákkal párbeszédet alakít ki. Elôször csak a brekekex szö-
veget mondják a kis békák, a figura szájával tátogva (s a hangszerrel természetesen
hangoztatva is) a ritmust. Majd, ha már ismert a gyerekek számára a szöveg, akkor
a teljes verset mondhatják, játszhatják együtt.
A zöld és barna békafigurák külön kórust alakíthatnak, más-más ritmust tá-
togva, hangoztatva.
Kánonban is mondhatják a különbözô színû békák a verset.
Ezzel szép kis békakórust, békazenekart hozhatunk létre.
WEÖRES SÁNDOR
BÉKÁK
Brekekex
brekekex
brekekex!
Gyere bújj
víz alá
ha szeretsz!
Idelenn
soha sincs
vad idô!
Idelenn
sose hull
az esô!
2.1.2 A BÉKÁK BESZÉLGETÉSE 1.
A helyzet leírása
Hasonlóan kezdôdik ez a játék is, mint az elôzô. A pedagógus elmeséli, hogy a
tóparton vagyunk, hallunk madárhangokat, békák brekegését, és felidézhetjük
ezeket. Évszakokról, az idôjárásról is beszélgethetünk. Képzeljük el a környezetet,
és vegyük kézbe a béka bábokat (kasztanyettákat).
SZILÁGYI DOMOKOS
TÓPARTON
Káka között
barna ladik,
káka fölött
esteledik,
nádirigók
fészke alatt
békacsalád
38 SZÉKELY ANDREA
kórusa zeng,
alszik káka,
szunnyad a béke,
s a karcsú sötétre
lehullik a csend.
Óvodai nevelés játékkal, mesével – Nyár. Válogatta, szerkesztette: Zilahi Józsefné,

Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. 21.
A játék leírása
A gyerekek a tenyerükre helyezik a béka figurákat, és a tenyerükön himbálják,
ringatják, mintha a tavon úsznának egy-egy levélen.
A pedagógus elmondja a Szilágyi Domokos Tóparton címû versét.
Az egyik béka még a tenyerünkön a „levélen” pihenve megszólal: „Kutykurutty,
brekeke, Nem esett már két hete.” – Majd beugrik a vízbe: „Putty, putty, putypurutty,
Béka brekeg, kutykurutty.”
Egymás után egyesével eljátsszák a gyerekek, míg mindenki leugrott a levelérôl.
Közben a békák szájával a szöveg ritmusát tátogják.
Mikor mindenki a vízbe ugrott, lehet csoportosan vagy csoportonként kánon-
ban mondani a szöveget, és ugrálni ki-be a vízbe. A zöld és barna békák is külön
csoportban különbözô ritmust játszhatnak, mintha egy öreg kórus és egy fiata-
labb kórus két szólamban énekelne.
Ebbe a játékba belép a gólya, amit egy gyerek vagy a pedagógus alakít. A
szereplô két karját maga elôtt mellsô középtartásba kinyújtva tátog a karjaival,
így játssza el a gólya csôrét, ahogy kelepel.
A gólyát körbeveszik a kis békák, és cukkolják a Hosszú lábú gólya bácsi mon-
dókával addig, amíg a gólya megunja, nagy kelepelésbe kezd, fölkap egy kis
békát, s magával viszi. Természetesen ez a kis béka szánalmasan, kétségbeeset-
ten brekeg. Ekkor jön elô a békakirály, és továbbjátsszuk a játékot. A pedagógus
vezeti a párbeszédet úgy, hogy A békák és a gólya játék szövegét összekötô részeit
mondja. A gyerekek közül egy a békakirály, aki kérdez, s a kis békák válaszolnak
kérdéseire. Természetesen ritmusosan mozgatják a figurák száját, s ez zeneiséget
is ad a játéknak.
Lehet a Volt-é itt az úr? dalos játékvariációt is használni, itt is a békafigurák szá-
jának ritmusos mozgatására és az ének ritmusának összhangjára kell figyelni.
A játék végén lehet nagy szomorúság, nagy siránkozás Zsófiért. El is lehet ker-
getni a gólyát, mikor ismét megjelenik. Ki lehet szabadítani Zsófit stb. – ahogy a
gyerekek szeretnék folytatni a történetet. Arra figyeljünk, hogy hangszerekkel
játszunk, s a zeneiségnek, a ritmusjátékoknak kiemelkedô szerepe legyen a je-
lenetben.
A BÉKÁK BESZÉLGETÉSE
Népköltés
1.
Kutykurutty, brekeke,
Nem esett már két hete.
Putty, putty, putypurutty,
Béka brekeg, kutykurutty.

DÉNES GYÖRGY
GÓLYA
Láp közepén áll a gólya,

csitteg-csattog tilolója,
Tolla szürke, csôre veres,
csíkot kutat, békát keres.
http://server.fotiu-bp.sulinet.hu/~sijuca/KEDVENC/versallat.htm#golya
HOSSZÚ LÁBÚ GÓLYA BÁCSI

Népköltés
– Hosszú lábú gólya bácsi,

Mit akar kend vacsorálni?
– Békahúst, brekeke,
Ejnye bizony jól esne!
– Tessék hát belôle! –
Mind elugrik elôle.
A BÉKÁK ÉS A GÓLYA
Játék
Nagy béka kérdi:

– Itt volt-e az úr?
Kis békák felelik reá:
– Itt, itt, itt.
Nagy béka kérdi ismét:
– Vitt-e el valakit?
Kis békák felelik:
– Vitt, vitt, vitt.
40 SZÉKELY ANDREA
Nagy béka kérdi ismét:

– Kit, kit, kit?
Kis békák feleik:
– Zsófit, Zsófit, Zsófit.
Nagy béka mondja szánakozva:
– Sirassuk.
Kis békák mindannyian:
– Ü, ü, ü, üm, üm, üm.

2.1.3 A BÉKÁK BESZÉLGETÉSE 2.
A helyzet leírása
Szintén a tóparton vagyunk, idézzük fel az itt hallható hangokat. Milyen mada-
rak hangját ismerjük? Mutassuk meg! Ha nem jut a gyerekek eszébe a harkály,
segítsünk nekik egy kis kopogással. Beszélhetünk arról, hogy miért kopogtatja
a harkály a fa törzsét.
NEMES NAGY ÁGNES

SZORGALOM
Mi kopog?
Mi kopog?
– Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.
Mi ragyog?
Mi ragyog?
– Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.

A játék leírása
A gyerekek a békákkal játszanak. Ritmusos kopogás hallatszik, a pedagógus
vagy egy gyerek kopogtat. Ezt meghallják a békák, ôk a kopogásra ritmusosan
kvakkognak (kop-kop-kop /kvakk-kvakk-kvakk).
Egyszerre csak az egyik béka megszólal, hogy Mi kopog? – majd a kopogó felnôtt
vagy gyerek válaszol harkályként. A harkályt lehet élôben eljátszani, de lehet ez
egy bábu is.
Majd a harkály kérdi, hogy „mi ragyog?”. A vers vége a „ki a fiát neveli” sor után
az összes béka elôjöhet és kuruttyolhat. Majd ezt a kuruttyolást megszakítva kér-
dezi az egyik béka a többit: „Mit varrsz?” – A kis békák kórusban válaszoljanak,
figyelve a közös ritmusra és a figurák szájának mozgatására.
A szöveg mindkét változatát ki lehet próbálni, sôt új ritmusjátékokat is ki lehet
találni. Nagy koncentrációra van szükség, hogy szép békakórusunk legyen.
A BÉKÁK BESZÉLGETÉSE
Népköltés
1.
Kutykurutty, brekeke,
Nem esett már két hete.
Putty, putty, putypurutty,
Béka brekeg, kutykurutty.
2.
Mit varrsz, mit varrsz?
Papucsot – csot, papucsot – csot.
Kinek, kinek?
Uraknak-nak, uraknak-nak.
3.
– Mit varrsz, mit varrsz, mit varrsz?
– Papucsot, csot- csot- csot- csot- csot,
Papucsot, csot- csot- csot- csot- csot!
– Ki-nek, ki-nek, ki-nek?
– Uraknak, nak- nak- nak- nak- nak.
– Uraknak, nak- nak- nak- nak- nak.

2.2. JÁTÉKOK CSÖRGÔKKEL
A csörgôk különbözô állatokat ábrázolnak. Fontos, hogy beszéljünk arról, hogy

milyen állatok ezek, milyen hangot adnak ki, mekkorák, milyen a mozgásuk. A
lomhább mozgású figurák lassabban járjanak, a fürgébbek fürgébben. Így lehet
olyan kis zenekart létrehozni, ahol az elefánt a tá-kat, a zsiráf a titi-ket járja.
42 SZÉKELY ANDREA
2.2.1 VARÁZSLÓK
A helyzet leírása
A természetben lévô ellentétekrôl beszélgessünk, hideg/meleg, tûz/víz,
szárazság/esô, éhínség/bô termés!
WEÖRES SÁNDOR
VARÁZSLÓK
Jeges Pác, tüzes Pác

világ végén állnak,
a világ két végérôl
összekiabálnak.
A jeges Pác mondja: – Víj!
A tüzes Pác mondja: – Hú!
Reng a levegô,
reszket a csillag,
mikor a messzeségen át
ôk ketten hajba kapnak.
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1975. 55.
A játék leírása
Játsszuk el elôször színes kendôkkel a verset! Párokat alakítunk egymással szem-
ben, de kicsit távolabb állnak a gyerekek. Az egyik gyereknek kék – jeges Pác –, a
másiknak piros – tüzes Pác – kendô van a kezében. A pedagógus mondja a verset,
a kellô idôben a szövegre a gyerekek megmozdítják a kendôjüket, majd a vers
végén egymás felé lengetik. Próbáljuk meg ritmusosan mondatni a gyerekekkel a
Víj és Hú hangokat, és megkoreografálni a mozdulatokat, mintha egy kendôtáncot
járna a jég és a tûz. Erôteljes, nagy mozdulatokkal érzékeltessük a jeges hideg és
a tüzes meleg érzését!
Ezek után próbálhatjuk behelyettesíteni a kendôket a csörgôfigurákkal.
Párokat alakítunk, s egy-egy csörgôfigurát vesznek fel a gyerekek.
Szerepet lehet osztani, melyik állat legyen a Jeges Pác és a Tüzes Pác. Beszéljük
meg, hogy miért gondoljuk ezt. A csörgôvel való megjelenítéskor a mozgás és a
hangutánzó Víj és Hú hangok mellett a csörgéssel is kíséri a játékot, és az élesebbé
válik.
2.2.2 TILLILLI-TALLALLA
A helyzet leírása
A hangokra épül ez a játék. Tavasz van. Fel lehet idézni a tavasz hangjait, a ma-
dárcsicsergést, a rovarok zúgását, a lágy szellô suhogását.
WEÖRES SÁNDOR
TILLILLI-TALLALLA
Tillilli
tillilli
tillilli,
itt nyílj ki,
ott nyílj ki
estike,
ôszike
itt nézz ki,
ott nézz ki
éjbe
éjbe
tillilli
tillilli…
Tallalla
tallalla
tallalla,
csönd hangja,
éj hangja,
nagy zúgók
tajtéka,
lomb-ernyôk
árnyéka
hallga,
hallga,
tallalla
tallalla…
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest, 1975. 18.
A játék leírása
Elôvesszük a csörgôfiguráinkat és kipróbáljuk, hogy hogyan mozognak ebben a
tavaszi idôben. Ugrálnak, lépdelnek, süttetik magukat a napon? Természetesen
ezek a mozgások hangokat adnak, s ezzel tudunk játszani.
Megnézzük, hogy melyik figura mozog úgy, hogy a „tillilli” hang illik rá, me-
lyikre a „tallalla” hang. Miután ezt eldöntöttük, lehet csilingelni és mozogni a
megfelelô hangokra. Többször ismételjük a verset, más hangokat is be lehet kap-
csolni a játékba.
44 SZÉKELY ANDREA
3. BÁBTÁNCOLTATÓ JÁTÉKOK
A bábtáncoltató játékokat a népi, vásári illetve a betlehemes játékokból ismer-

jük.
A betlehemezés a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik. A betlehemesek házról
házra járva, sokszor kis bábszínház segítségével jelenítették meg Jézus születés-
történetét. Ebben a „titiri bábszínházban” a bábok mozgatásához a bábtáncoltatás
technikáját használták.
A népi bábjátékosok történetei, figurái kevésbé ismertek, pedig a régi paraszti
életmódhoz tartoztak.
Egykori szerepükrôl így olvashatunk.
„Tyukodon egy akkor még fiatal cigány (…) bábot táncoltatott. Még ma is nevet-
ve emlékeznek vissza a tyukodi öregasszonyok arra a kb. 40 cm-es színes bábura,
amelyet, kora délután beköszöntve a fonós házakhoz, kabátja alatt rejtegetett.
Megkérdezte, szabad-e bábot táncoltatni. Ha megengedték, akkor a fonóhelyiség-
ben – még gyülekezés elôtt – a falhoz erôsítette egy hosszú zsineg egyik végét,
kb. 1 m magasan. Ágyak és szekrények mögött vezetve a másik végét csizmája
szárához rögzítette. Aztán amikor a fonók már mind egybegyûltek, elhelyezked-
tek, kiült a középre úgy, hogy a sötét szobában a petróleumlámpánál nem látszott
a levegôben feszülô zsineg, ráillesztette a bábu két részbôl álló törzsét a zsinegre.
Fütyült s a dal ritmusára csizmasarkával verte az ütemet: a bábu laza végtagjai
kedvesen táncoltak (…) mesélt, hogy messze idegen országokat bejárt, onnan
hozta ezt a különös bábut. (…) Jól élt a bábtáncoltatásból, mert pénzt, szalonnát,
kolbászfélét is kapott érte. (…)
…a csizmasarok mozgatására, leülve a földre, hajlított térdekkel, a csizmaszár-

hoz feszülô cérnát pálcikával veregették, s ugyanazt az eredményt érték el. Hogy
a figyelmet eltereljék magukról, babonás történetekkel ámították a nézôket.”
(Raffay Anna – Szokolay Béla: Népi bábjátszó hagyományaink. In: A bábjátszás
Magyarországon. Mûvelt nép, Budapest, 1955. 31–32.)
„A két pont között kifeszített zsinóron táncoltatott báb nálunk is a falusi mulat-
ság egyik tréfás lehetôsége volt: egy legény »láthatatlan«, a térdénél a nadrághoz
erôsített cérnaszálon táncoltatta a ráhelyezetett papír- vagy csuhéfigurát.” (A bá-
bok világa CD-ROM, szerk.: Mészáros Emôke, 2001, Skicc Bt.)
A mutatványosok is alkalmazták vásárokban, a tereken a bábtáncoltatás tech-

nikáját. Egy-egy zenész-mutatványos, a zenei játéka közben a lábára rögzített
figuráját, vagy figuráit a lábával való ritmusos dobbantásával mozgatta. Így a
bábok esetlenül, de nagyon kedvesen ugráltak, táncoltak.
Nem könnyû megtalálni azt a pontos kifejezést, nevet, amellyel el lehet nevezni
a különbözô technikájú bábtáncoltató figurákat.
„Még magyar nevet sem igen találunk ennek a mutatványos – vásári bábjátszás-
ból átvett – népi bábtáncoltatási módnak, pedig sokfelé találkozunk vele.(…)
Végtelen egyszerû eszközökkel és technikával érték el a bábtáncoltatók célju-
kat. Kéregpapírból vagy vékony falemezbôl kicsi emberfigurát szabtak: fejet, tör-
zset, karokat, lábakat. Ezeket lazán összevarrták, megerôsítették, elôvettek valami
vékony spárgát, vagy csak egyszerûen cérnát és kifeszítették a két csizmaszáruk-
hoz; a bábut hóna alatt ráfüggesztették s egy darab pálcikával énekszóra üteme-
sen veregették a zsineget: és Jancsi táncolt. (…) Vásárokban gyakran kínálgatták
még pár évtizeddel ezelôtt is azokat a színes papírból készült Paprika Jancsikat,
amelyeknek a keze-lába hátul zsinórral összekötve rángatható volt…”
(Raffay Anna – Szokolay Béla: Népi bábjátszó hagyományaink. In: A bábjátszás
Magyarországon. Mûvelt nép, Budapest, 1955. 30.)
A Meseládikóban található bábtáncoltatásra alkalmas fajátékok típusai

(mivel pontos elnevezéseket a bábtörténet sem határoz meg, ezért ismereteimre támasz-
kodva, de szabadon próbálom az elnevezéseket kitalálni):
46 SZÉKELY ANDREA
– alulról mozgatott bábu (Jancsi-táncoltató – keze-lába hátul zsinórral összekötve rán-

gatható volt);
– páros, (gumi)zsinóron átfûzött bábok.
A bábok leírása
A) Alulról mozgatott (Jancsi-táncoltató) bábu jellemzôi
A figurának minden végtagja ízelt, felülrôl tartjuk a kezünkben egy fogó se-
gítségével, és az alulról lógó zsinór meghúzásával az egész bábu megmozdul. A
madzag megrántásával a figura minden porcikája egyszerre mozdul meg, mint-
ha örömében egy nagyot ugrana, majd visszaáll az eredeti formába. A ritmusos
mozgatással táncos hatást érhetünk el. A mozgás groteszksége pedig vidámságot
okoz, nevetésre készteti mind a játékost, mind a nézôt.
B) Páros, zsinóron átfûzött figurák

Állatot, embert-manót ábrázoló figurák is lehetnek, a fontos, hogy végtagjuk

könnyen mozogjon. A két egymással szemben álló figurát egy gumizsinór tartja
és köti össze, és a gumi két végét fogva lehet mozgatni.
A gyerekek a gumit tarthatják
– guggolva a figurákat a földre helyezve, a kezükben;
– a figurákat az asztalra helyezve, az asztal mellett állva;
– a figurákat a földre helyezve, a földön ülve egymással szemben, a lábfejüket
a gumi fogóba akasztva;
– a figurákat a földre helyezve, állva a gumi fogót a lábszárukra, illetve comb-
jukra felhúzva.
A különbözô bábufogások más-más mozgást igényelnek a gyerekektôl. A kéz-
ben tartott zsinór a kéz pontos mozgását követeli, a lábfejjel történô mozgatás ülô
pozícióban a láb fel-le való emelgetését, és a lábfej mozgatását, a lábszáron függô
figurák pedig a lábujjhegyre állás és a függôleges irányú lábemelés mozgatásával
tudnak életet adni a figuráknak.
3.1. az ALULRÓL MOZGATOTT (Jancsi-táncoltató) BÁBU JELLEMZÔI
A figurák embereket és állatokat is ábrázolhatnak. A jellemzô mozgásuk egy-egy

zsinórhúzással érhetô el, így egyszerre mozdulnak a bábu karja, lábai. Lassúbb és
gyorsabb ritmusban lehet mozgatni a figurát. Több bábut egyszerre, vagy egyik
bábot szaporábban, másikat lassabban is rángathatjuk, s így esetlenül, de ritmusra
mozognak. Táncoló és járó, vonuló helyzetek eljátszására alkalmasak, segítik a
gyerekeknek megérezni a mondókák, versek, szövegek ritmusát.
48 SZÉKELY ANDREA
3.1.1 MENETELÉS
A helyzet leírás
Csatába vonulnak a katonák és a király. Miért mennek csatába a katonák? Milyen
lehet az a csata? Megy-e velük a király? Hogyan lépdelnek a katonák? A kérdé-
sekkel megteremtjük a hangulatot ahhoz, hogy a vicces figurákkal egy nevetséges
kis jelenetet adjunk elô.
BAL, JOBB, BAL, JOBB

Népköltés
Bal, jobb, bal, jobb

Jönnek a majmok,
Térdig érô gatyában,
Úgy mennek a csatába.

A játék leírása
A gyerekek a figurákat a kezükbe fogják, a király figurája mellé csatlakoznak
a vitézek. A király kezdi az irányítást, adja a vonulás ütemét Bal, jobb... Kétszer
elmondja az elsô sort. A vitézek átveszik ezt a ritmust és ismétlik a Bal, jobb... szö-
veget. Ezek után a király a teljes szöveget mondja, a katonák a Bal, jobb... szavakat
ismétlik. A lépések ritmusára a figurákat egyszerre mozgatják a játékosok. A ki-
rályt alakító szereplônek nagy lehetôséget ad az, hogy érzékelteti azt a csapatával,
hogy elégedett-e velük vagy nem. Élére áll-e a hadseregnek, vagy nem.
De lehet olyan variáció is, mikor a király az ellenség láttán mondja el ezt a ver-
set és kacag rajtuk. (Ez lenne az a félelmetes hadsereg – gondolja.) A vidámság
mellett fontos a vers ritmusának megtartása.
3.1.2 BÚJÓCSKA
A helyzet leírása
Beszéljünk a gyerekekkel a bújócskáról. Szeretnek-e bújócskát játszani? Miért
bújunk el? Félünk-e, mikor elbújunk? Mit érzünk, ha megtalálnak minket? Mit
érzünk, ha elôbb találnak meg, mint ahogy szeretnénk? Mit érzünk, ha nem
találnak meg?
WEÖRES SÁNDOR
KANÁSZTÁNC
Volt nekem egy cimborám,

mosakodni restellt,
kéményseprô fogta meg,
vitte a kis embert.
Volt nekem egy cimborám,

nem volt soha tiszta,
aki arra rátalál,
mégis hozza vissza.
A játék leírása
Az alulról mozgatott figurával játsszunk! Párban legyenek a gyerekek. Egyik gye-
reknél van egy bábu, a másik élô szerepben a kéményseprô. Az elsô versszakot
az élô szereplô mondja, miközben figyeli a bábut, ahogy mozog, majd miután
befejezte a szöveget, elveszi a figurát a játékostól. Ezek után az mondja a verset,
akinél nincs bábu, és a bábut a másik játékos is ritmusra mozgatja. A vers végén a
kéményseprô visszaadja a bábot annak, akinél elôször is volt, így visszaáll a rend,
és mindenki megnyugszik – ha kicsit koszos is ez a gyerek, mégis megkerül.
3.1.3 KISZÁMOLÓK
A kiszámolók ritmusos mondókák, amelyet ütemenként (szótagonként vagy két

szótagonként) ritmizálnak a gyerekek, s ezt erôteljes mozgással, rámutatásokkal
kísérik. Ezt a rendszert használhatjuk fel mondókák, kiszámolók eljátszásakor.
Lehetséges az alulról mozgatott bábuval, de a gumin mozgatott páros figurák-
kal is eljátszani a kiszámolókat.
A helyzet leírása
A kiszámolókban a számokkal való játék, a kérdezés és felelgetés játékossága
alapozza meg a jelenetet.
EGY, KETTÔ, HÁROM

Népköltés
Egy, kettô,
Három – te leszel a párom,
Négy – hová mégy?
Öt – majd fellök,
50 SZÉKELY ANDREA
Hat – majd felhajt,

Hét – majd felvét,
Nyolc – leszakadt a polc,
Kilenc – kis Ferenc,
Tíz – tiszta víz,
Minek az a tiszta víz?
Kerteket locsolni.
Minek az a kert?
Tököt belerakni.
Minek az a tök?
A disznónak adni.
Minek az a disznó?
A vásárra vinni.
Minek az a vásár?
Piros ruhát venni.
Minek az a piros ruha?
Iskolába menni.

EGY, KETTÔ, HÁROM, NÉGY

Népköltés
Egy, kettô, három, négy…

Kopasz Péter, hová mégy?
Nyárfa vesszôér.
Minek az a vesszô?
Korpát szitálgatni.
Minek az a korpa?
Disznót hizlalgatni.
Minek az a disznó?
Háját szedegetni.
Minek az a háj?
Kocsit kenegetni.
Minek az a kocsi?
Fát hordogatni.
Minek az a fa?
Házat csinálgatni.
Minek az a ház?
Fiúcskákat, lánykákat
Benne tanítgatni.
Óvodai nevelés játékkal, mesével – Tél. Válogatta, szerkesztette: Zilahi Józsefné, Eöt-
vös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. 75.
A játék leírása
A kiszámolókat lehet ketten és csoportokban is játszani. Az egyik figura vagy
csoport a számokat mondja, a másik figura vagy csoport a szöveges részeket,
majd a második versszakban az elsô figura vagy csoport a kérdéseket, a másik
figura vagy csoport a válaszokat mondja. A szöveget mindig erôteljes mozdulat
kísérje.
Ha a páros bábtáncoltató figurákkal játsszuk el ezeket a kiszámolókat, akkor a
sorokat osszuk fel a játékosok között. Az adott szövegre próbálják meg pontosan
mozgatni a figurákat a kezükkel vagy a lábukkal.
3.2. PÁROS, ZSINÓRON ÁTFÛZÖTT FIGURÁK
A páros bábtáncoltató játékok során a gyerekek szemben állnak egymással. A bá-

bok lehetnek a kezükben, a lábfejükön, de a lábszárukon is. Jó, ha mindegyikféle
mozgatást kipróbálják, rettentô tréfás lesz, ahogy kísérleteznek vele.
Nagyon fontos mindig figyelni arra, hogy a bábjáték alkalmával a mozgató
mozgása csak másodrendû, a legfontosabb cél az, hogy a bábu éljen, mozogjon.
A játékok összegyûjtésével azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen fejlesztô hatása
van a fajátékokkal, bábokkal való játékoknak. Azt azonban nem szabad elfelejte-
ni, hogy a játék célja mindig az animáció, a bábu életre keltése kell, hogy legyen.
A játékos kerettel, az áttétellel válik észrevétlenné a fejlesztô hatás.
52 SZÉKELY ANDREA
3.2.1 TÁNCOLÓK
Táncolóknak nevezzük – jelen esetben – azokat a táncritmusra íródott verseket,

amelyeket a bábtáncoltatáshoz feltétlen hálás anyagok.
3.2.1.1 UGRÓTÁNCOT JÓKEDVEMBÔL
A helyzet leírása
Arról lehet beszélni a gyerekekkel, hogy milyen az ugrótánc. Ki látott már olyat,
mikor és hogyan járják! Lehet lakodalmat felidézni, s más táncos eseményeket,
amit a gyerekek említenek.
A következô versek eljátszásakor a legfontosabb a játékos kedv, a ritmus meg-
érzése és ennek furcsa bábtechnikának az elsajátítása, groteszkségének megta-
pasztalása. Ha a verseket jókedvûen el tudjuk játszani, akkor lehet a finomabb
mozgást igénylô játékokat („Titok, várakozás” stb.) is kipróbálni.
WEÖRES SÁNDOR
UGRÓTÁNCOT JÓKEDVEMBÔL
Ugrótáncot jókedvembôl,
édes rózsám, járok,
országút visz Fehérvárig,
széles a két árok.
Így tedd rá, úgy tedd rá,
Rozika, Terike, Marcsa,
kinek nincsen tíz tallérja,
kötôféket tartsa.
Kisbelényes igen kényes,

ott terem a jó bor,
Nagyszalonta, sok szalonka,
ott vadászni jó sor.
lompos, kócos, lassan billeg
öreg kutya farka.
Kifogtunk a Küküllôbôl
három rocska rákot,
Vásárhelynél ágyú bömböl,
köpködi a lángot.

hadd forogjon a huncut világ,
az ô lelke rajta.
A játék leírása
A gyerekek szemben állnak egymással. A bábok lehetnek a kezükben, a lábfej-
ükön, de a lábszárukon is. A figurákkal a vers ritmusát követik, az elsô négy sor
mérôjére (tá tá) járjunk, majd az ötödik sor ritmusára (titi tá titi tá), hatodik sor
(tiriti tiriti tátá), a hetedik sor (titititi titititi) és nyolcadik sor (titititi tá tá) verssza-
konként azonosan ismételve. Mindenképpen fontos, hogy a figurák táncolnak,
tehát felszabadultan mozogjanak a ritmusra. Ezt a szempontot hangsúlyozzuk a
gyerekeknek.
3.2.1.2 BOLOND VILÁG
A helyzet leírása
A címbôl is érezhetô, hogy hálás téma lesz a gyerekeknek, biztos megindítja a
fantáziájukat.
Beszéljünk arról, hogy milyen lehet a bolond világ, mit lehet ott csinálni, kik
élnek ott!
Kérdezzük meg azt is, hogy szívesen élnének ott, ha igen, ilyenek maradnának,
vagy át kéne változniuk stb.
TARBAY EDE
BOLOND VILÁG
Bolond világ van

Angliában:
Lábbal ropják a táncot.
Bolond világ van
Flandriában:
Szájjal eszik a lángost!
Ha én lennék az ô helyükben,
szájjal ropnám a
táncot,
ha én lennék az ô helyükben,
lábbal falnám a
lángost!
54 SZÉKELY ANDREA
A játék leírása
Ez a játék egy bolondos világot mutat meg. Ezt a játékban azzal tudjuk érzékel-
tetni, hogy az elsô versszakra még soronként mozgatjuk a figurákat – ezzel érzé-
keltetve, hogy az angliai és flamandiai világ nem is olyan bolondos számunkra.
Majd a második versszakban, mikor a számunkra megfelelô világ megjelenik,
már sûrûbben, táncosabban, viccesebben táncoltathatjuk a figurákat, igazi bo-
londozás legyen!
A Sebô együttes mindkét verset megzenésítette, ha van lehetôség rá, érdemes
meghallgatni, és arra is táncoltatni a bábokat.
3.2.1.3 TÖRPETÁNC
A helyzet leírása
Egy tûztáncot kell felidézni. Mit jelent a tûz? Milyen érzést vált ki belôlünk? Miért
táncoljuk körbe a tüzet? A melegség, az összetartozás adhatja meg az örömöt a
közös tánchoz.
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY

TÖRPETÁNC
Fenn a hegyen
körbe-körbe…
Tûztáncot jár
három törpe.
Rátiporva
kôre-rögre,
azt huhogják
megpörögve:
Hipp-hopp,
Hepe-hupa,
avar-muhar,
jaj de puha
Zeng a dalunk
mindörökre:
Törpe Bögre
Görbe Bögre!
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll. General Press, 2005. 35.

A játék leírása
Ugyanúgy játszhatjuk, mint a többi táncoltató verset. Ebben a versben is a ritmus-
váltás ad jó lehetôséget a játék fokozására. Lehet lassúbb ritmussal, mozgással
indítani, soronként mozdítani a figurákat, majd a Hipp-hopp, Hepe-hupával sûríteni
a ritmust és a mozgást. A Hipp-hopp, Hepe-hupa szöveget hamar megtanulják a
gyerekek, így érdemes ismételgetni, újra és újra eljátszani.
A Szélkiáltó együttes megzenésítette a verset, érdemes meghallgatni.
3.2.2 KISZÁMOLÓK
A kiszámolókról fentebb már olvasható, hogy többféle technikát is használha-

tunk feldolgozásukhoz. A következô kiszámoló eljátszása nagy figyelmet igényel,
ugyanakkor nagyon tréfás.
3.2.2.1 SZÁMOLJUK KI, KI LEGYEN A CICA
A helyzet leírása
Ebben a helyzetben a számokkal való játék a legfontosabb. A lényeg az, hogy a
hunyó szót kimondjuk. Azt lehet felidézni, hogy hogyan szoktunk számolni,
mikor mi vagyunk a hunyók. Mit teszünk annak érdekében, hogy a társainknak
minél kevesebb ideje legyen az elbújásra.
SZÁMOLJUK KI, KI LEGYEN A CICA

Népköltés
E, ke, há, né, ö, ha, hé, nyó,

ki, ti, tie, tike, tihá, tiné,
tiö, tiha, tihé, tinyó, tiki, hu,
hue, huke, huhá, huné, huö,
huha, huhé, hunyó!
Óvodai nevelés játékkal, mesével – Ôsz. Válogatta, szerkesztette: Zilahi Józsefné, Eöt-
A játék leírása
A gumin mozgatott páros figurákkal úgy játsszuk el a mondókát, hogy minden
egyes szám kimondásakor megmozdul az egyik bábu. Minden páros számra az
egyik, a páratlanra a másik figura. Így olyan mozgás jön létre, mintha libikókáz-
nának. Természetesen lehet a kézzel vagy a lábbal is próbálgatni a bábok mozga-
tását. Elôször nehéz lesz a szöveg – a számok rövidítése – és a mozgás összehan-
golása, ezért az elején még lassan próbáljuk, majd ha a szöveg megy, akkor lehet
gyorsítani a tempón, és nagyon mulatságosak lesznek az ugrándozó figurák. Arra
figyeljünk, hogy akármennyire is nevetséges a játék, mindig vigyük végig, fejez-
56 SZÉKELY ANDREA
zük be a verset, kontrolláljuk a mozgást, majd utána közösen nevessünk nagyo-

kat. Így lesz igazán boldog, felszabadító öröm, hiszen nemcsak mulatságos dolgot
csináltunk, hanem végig is tudtuk vinni a játékot a kellô koncentrációval.
3.2.2.2 DOMBON TÖRIK A DIÓT
A helyzet leírása
A páros bábtáncoltató figurákkal játsszunk! Daloljuk vagy mondjuk a szöveget!
A ritmus megérzése, az együttmozgás a legfontosabb célja ennek a játéknak. Na-
gyon megnehezíti viszont az, hogy a bábokra is kell figyelni.
DOMBON TÖRIK A DIÓT

DALOS JÁTÉK
Dombon törik a diót a diót

Rajta vissza mogyorót mogyorót
Tessék kérem megbecsülni
És a földre lecsücsülni!
Csüccs!
A játék leírása
A gyerekek tegyék a lábukra a gumit és lépegessenek együtt, mint a Sétálunk, sétá-
lunk… mondókával. Annyiban különbözik ez a játék a Sétálunk, sétálunk… játéktól,
hogy elsôsorban nem magukra, hanem a bábokra kell figyelni. A vers végén sem
a gyerekek csücsülnek le, hanem a bábok.
Különbözô mondókákkal is játszhatunk így.
3.2.2.3 KERESGÉLÔ
A helyzet leírása
A címben is benne van, hogy keresgélünk valamit. Beszéljünk arról, hogy mit is
kereshetünk egy erdôben. Összegezzük, majd kezdjük el a játékot!
CSANÁDI IMRE
KERESGÉLÔ
Megyek, megyek,
mendegélek,
kerek erdôn keresgélek:
vackort,
vadrózsát,
virágszagú
szamócát,
nagykalapos
gombát,
de nem a bolondját!
A játék leírása
Válasszunk egy bolondgombát, tegyünk a fejére egy kalapot. Nézzük meg, hogy
képes-e bolondgomba módon viselkedni, s utána kezdjük el a játékot.
Mint a Dombon törik a diót játékban húzzuk fel a páros bábtáncoltató figurát
a lábukra, és azzal sétáljunk. Mikor a versnek vége, érjenek a gyerekek a bo-
londgombához, s a figurák ugorjanak a gomba ölébe. Majd ô vegye át az egyik
gyerektôl a bábtáncoltató figura mozgatását. Többször ismételjük a játékot, hogy
a gyerekek a különbözô szerepekben részt tudjanak venni!
3.2.3. TITOK, VÁRAKOZÁS
3.2.3.1. A VILLAMOSMEGÁLLÓNÁL
A helyzet leírása
Azt a helyzetet játsszuk el, amikor várakozunk.
A vers címében említett konkrét helyzet az, hogy nem jön a villamos. Villamos
csak kevés magyarországi városban van, tehát várhatunk buszra, vonatra, esetleg
az óvodában, iskolában egy jó barátra, aki betegség miatt nem jött egy ideig. De
lehet várni apára, anyára, akik a munkából jönnek értem az óvodába, iskolába,
a nagymamáékhoz. Születésnapunkon izgatottan várhatjuk a vendégeket, hús-
vétkor a locsolókat, de lehet várakozni Mikuláskor is, mikor az ablakot lessük, és
nem tudunk elaludni, vagy egy-egy ünnepi alkalomkor, mikor meglepetés vár
ránk (pl. karácsony, születésnap).
A pedagógus megbeszéli a gyerekekkel, hogy mikor, miért szoktunk várakoz-
ni, és tisztázza velük, hogy most mire várjanak.
Két figura van egy gumizsinóron átfûzve, a gumit két oldalról egy-egy gyerek
mozgatja. Eljátszhatjuk különbözô figurákkal, a jellegük módosíthatja, finomít-
hatja a szituációt. Pl. a mackók várják mackópapát, a bohócok a cirkuszkocsit…
stb.
58 SZÉKELY ANDREA
NEMES NAGY ÁGNES

EZT A VILLAMOSMEGÁLLÓNÁL KELL MONDANI, TÉLEN
Álldiga és várdiga,
járdiga és tánciga.
Erre, arra,
arra, erre,
nincs semerre,
nincs semerre.
Álldiga és várdiga,
járdiga és tánciga.
seje-huja-haj!
A játék leírása
A figurák a földön nyugodt helyzetben állnak, a verset lassan elkezdi mondani
a pedagógus, az elsô sornál: „Álldiga és várdiga” még minden mozdulatlan, majd
lassú séta a figurákkal: „járdiga”. A gyerekeknek lassan, mozgásukat kontrollálva
és a pedagógus által adott ritmusra kell járatni a figurákat. Ez nem könnyû, mert
egy gumin lóbálják azokat, s nagyon kell figyelniük. Nem baj, ha a figurák lába
berogy, ha idétlenül járnak, az a fontos, hogy a gyerekek próbálják ritmusra, fi-
nom mozgatással érzékeltetni a várakozást, majd az egyre fokozódó türelmetlen-
séget. Ebben segít, hogy a fafigurák zajt adnak, kopognak, s ezzel visszajeleznek
a mozdulatokról.
A „tánciga” már egy fokozottabb mozgást igényel, ami az „Erre, arra, arra, erre,
nincs semerre, nincs semerre” sorok végéig tart, majd ismét álldogálás következik,
tehát megáll a mozgás. Ugyanúgy játsszuk el a következô versszakot, amelynek
végén viszont már nagyon nagy tánc lehet. Nyugodtan engedjük meg, hogy a
vers végén a gyerekek össze-vissza lóbálják a bábokat, nagy zajt fognak vele csap-
ni, de ezzel egy kicsit kieresztik „várakozás” a feszültségét és a mozgatásra való
összpontosítás fárasztó figyelmét.
3.2.3.2 AKI FÁZIK...
A helyzet leírása
A pedagógus a vers elolvasása elôtt beszélje meg a gyerekekkel, hogyan csiná-
lunk, ha fázunk (remegünk, vacogunk, összehúzódunk, ugrálunk stb.). Saját él-
ményt is fel lehet idézni, s azt is megbeszélni, hogy hogyan viselkednek az állatok,
ha fáznak (mackó bebújik az odúba, a madarak felborzolják a tollukat). Ezután
olvassa fel a verset, és beszélje meg a gyerekekkel, hogy ki is lehet az, aki fázik.
KÁNYÁDI SÁNDOR
AKI FÁZIK VACOGJON…
Aki fázik vacogjon,

Fújja körmét, topogjon,
Földig érô kucsmába,
Nyakig érô csizmába,
Bújjon be a dunyhába,
Üljön rá a kályhára.
Mindjárt megmelegszik.
A játék leírása
A gumin függô figurákat elôvesszük, s finoman kis mozdulatokkal, minden egyes
szótagra mozdítjuk a figurákat. Ezzel vacogó mozgást tudunk adni, s egyre fokoz-
zuk a ritmust. Az „üljön rá a kályhára” sor végén leállítjuk a mozgást, s a két figurát
közelítjük egymáshoz, leültetjük. Ez a játék, ha kézzel mozgatjuk a bábokat, akkor
egy közelítô kézmozdulatot jelenet, ha lábbal mozgatjuk, akkor egy egymás felé
irányított lépést vagy mozdulatot jelent.
Azzal lehet fokozni a játékot, hogy a nyugalmi állapot után egyszerre felugra-
nak a figurák, mintha megégette volna a feneküket a forró kályha, ekkor lehet
egy nagyot kiáltani is (pl. Jujj!).
A vers többször ismételhetô, a végén a gyerekek már maguk is mondják a szö-
veget.
3.2.3.3 A TITKOS ÚT
A helyzet leírása
Vajon milyen titkos helyeket ismerünk? Miért titkos hely? Hol van, a lakásban,
a házban, valahol a szabadban, a kertben, az udvaron, az erdôben? Mi jellemzô
a titkos helyre, hogyan lehet eljutni oda? Mikor megbeszéltük, akkor elhatároz-
hatjuk, mi lesz a mi titkos helyünk, ahová el akarunk jutni.
NEMES NAGY ÁGNES

A TITKOS ÚT
Hogyha most elindulok,

aztán balra fordulok,
egy kis útig, titkos útig
lábujjhegyen eljutok.
60 SZÉKELY ANDREA
Egyik oldalt házak háta,

fal a másik oldalon,
és a lombok zöld szakálla
átomlik a kôfalon.
Nem jár erre senki, senki,

csak talán a Nem-tudom-ki,
az is akkor, hogyha kell,
kézenfogva Senkivel.
Messze innen utcalárma,

messze dong a kisvasút,
így bújik a –
pszt, pszt!
így lapul a –
pszt, pszt!
titkos
út.
A játék leírása
A páros figurákkal játsszuk el a verset! Párban, összehangoltan kell mozogni.
Ajánlom, hogy a lábszárra húzzák a figurákat gyerekek, és egymással szemben
álljanak. Az elsô versszakban említett mozgásokat követhetik „aztán balra fordulok,
(…) lábujjhegyen eljutok”, ezzel fizikailag is átérzik a titokzatosságot. Természetesen
nem a saját mozgás a lényeges, hanem a bábu mozgása, mozgatása. A bábut kell
figyelnie a játékosnak, és a mozgató mozgásának finomsága, pontossága, ritmusa
adja a figura izgatottságát.
Halk, finom lépésekkel szép mozgást lehet adni a báboknak, és izgalmat lehet
kelteni. A szövegben érezhetô feszültséget a ritmus lassításával, a hangerô elcsen-
desítésével, a Pszt hangok ismételgetésével lehet növelni.
Nagyon nagy figyelmet és a gyerekek közötti pontos összmunkát igényel a
játék.
3.3 KÉRDÉS-FELELET JÁTÉKOK
A kérdés-felelet típusú versekhez, mondókákhoz szintén használhatjuk a gumi-

zsinóron mozgatott páros figurákat. A bábokat ugyanúgy háromféleképpen lehet
tartani, mint már fentebb említettem (kézben, lábfejen, lábszáron).
A játékok lényege az, hogy a gyerekek nem egyszerre mozgatják a figurákat,

hanem felváltva. Egyikük kérdez, a másik figura pedig válaszol. Mindig az mo-
zog, aki beszél. Nagyon kell figyelni, hogy a mozgás, a vers ritmusa és a szöveg
összhangban legyen.
A sorok felosztása, a szerepek kiosztása minden versnél mást igényel és többféle
módon is lehetséges.
3.3.1 MONDJAM MÉG?
A helyzet leírása
Két különbözô játszható helyzetet próbálhatunk ki ezzel a verssel.
Az egyik variációban a történet megismerése utáni vágy, a másikban az egymásra
való licitálás a „Ki tud nagyobbat mondani?” lehet a fô motívum.
Felidézhetünk egy történetet, mikor meséléskor túlzásba estünk, vagy amikor
nagyon el akartunk mesélni valamit, de nem tudtuk befejezni a történetünket.
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY

MONDJAM MÉG?
Volt egy dongó,

meg egy légy!
Tovább is van,
Mondjam még?
– Mondjad!
Volt egy molnár

meg egy pék!
Tovább is van,
Mondjam még?
– Mondjad!
Volt egy asztal

meg egy szék!
Tovább is van,
Mondjam még?
– Mondjad!
Volt egy kantár

meg egy fék!
Tovább is van,
Mondjam még?
– Mondjad!
62 SZÉKELY ANDREA
Ha neked ez
nem elég,
öleld meg a
kemencét!
Bumm!
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll. General Press, 2005. 22.
A játék leírása
Egyes verseknél, mint Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? címû versénél is több
variáció lehetséges.
Az elsôben a mese, a történet utáni érdeklôdés a fontos. Ezt mindig megsza-
kítjuk egy-egy kérdéssel, de ezzel csak növelni akarjuk az érdeklôdést, a feszült-
séget. Majd a vers vége nagy nevetés lesz, mivel nem a történet, hanem a játék
fontos.
A figurákat libikókaszerûen felfelé és lefelé váltva mozgatjuk. Az egyik gyerek
az elsô négy sort mondja „Volt egy dongó, meg egy légy! Tovább is van, Mondjam még?”,
és erre soronként mozdítja meg a figurát, a másik gyerek csak a „mondjad” szóra
mozdítja a bábot.
A másik szituációban több lesz a váltott mozgás.
Lehetséges kétsoronkénti párbeszédet úgy eljátszani, hogy minden versszakot
másik figura kezd. Ezzel azt a helyzetet idézzük elô, hogy egymásra licitálnak a
gyerekek, hogy kinek a története érdekesebb.
3.3.2. TÁNCNÓTA
A helyzet leírása
Arról lehet beszélgetni, hogy vásárban vagyunk. Milyen árusok vannak a vá-
sárban? Honnan jönnek az árusok? Volt-e valaki már vásárban, mit látott ott?
Milyenek az árusok? Milyenek a vevôk?
WEÖRES SÁNDOR
TÁNCNÓTA
Van-e szoknya eladó,

tarkabarka suhogó,
a derékra simuló
nyárba-télbe jó?
Nincsen szoknya vehetô,
csak egy régi lepedô,
ráncos, rojtos, repedô,
üsse meg a kô.
Van-e csizma eladó,

patkós sarka kopogó,
szattyán-szára ropogó,
sárba-vízbe jó?
Nincsen csizma vehetô,
csak egy rozzant tekenô,
ócska egér-etetô,
üsse meg a kô.
A játék leírása
A páros figurákkal úgy játsszuk el a verset, hogy négysoronként az egyik figura
beszél, a másik figyeli, majd ô beszél.
Az 1–3. sorok mérôje: tá tá.
Majd a 4. sor ritmusa: titi titi tá szün.
Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy milyen a mi árusunk és milyen a vevônk?
A gyerekek megpróbálhatnak jellemeket érzékeltetni, de úgy, hogy a szöveg rit-
musa megmaradjon.
3.3.3 SZEMJÁTÉK
A helyzet leírása
A félelemrôl beszélhetünk a gyerekekkel. Milyen érzés a félelem? Mitôl félnek?
Mikor szoktak félni? Legyôzhetô-e a félelem? Hogyan?
SZEMJÁTÉK
Jártál a kertben?
„Jártam.”
Láttál farkast?
„Láttam.”
Féltél tôle?
„Nem féltem.”
Jártál kertben?
„Jártam.”
Láttál vadászt?
„Láttam.”
Volt kutyája?
„Volt.”
Hát puskája?
64 SZÉKELY ANDREA
„Volt.”
Féltél tôle?
„Nem féltem.”
A játék leírása
Szintén a libikókaszerûen mozgassuk a figurákat! Egyik figura kérdez-mozdul-
feláll, majd a másik válaszol-mozdul-feláll. A vers lezárásakor, a Nem féltem mon-
dat után az eddigiektôl eltérô mozdulatot tehet a játékos. Ezzel több dolgot is
kifejezhet, ráripakodhat a társára, hogy hagyja békén, s ezzel meg is ijesztheti a
kérdezôt. De a vers elmondása során kialakulhat az elbizonytalanodás is. Érezzük
már, hogy igaz, eddig nem félt, de miután azt sugallták neki, hogy féljen, most
már fél.
4. ÁRNYJÁTÉK
Árnyakkal való játék és az úgynevezett árnyjáték-technika forrása ugyanaz. A sö-

tétségben a fények játéka, a fantáziánk, a képzeletünk által szült képek elôhívása.
Ezek a képek lehetnek a legyôzendô félelmek, de a szerethetô vágyak sziluettjei
is. A kezünk által elôvarázsolt árnyak feketék, de léteznek színes árnyképek is,
ilyenek például a templomok üvegablakán átszûrôdô fényekbôl a falakon színes
foltokból kibontakozó formák, figurák. Ezt a hatást az ôsi és mai árnyjátéktech-
nika is használja.
„Az árnyjáték mestere titokzatos erôket kelt életre, játéka az istenek, hôsök,
démonok lelkét idézi fel, nem a földi, hanem az égi és alvilági történések, a be-
felé fordult lélek játékai. (…) A sötétben ülô nézô a fehér vásznon saját múltjába,
mai kifejezéssel élve saját tudatalattijába néz, az olajlámpák vagy gyertyák fénye
imbolyogva kelti életre az archetípusokat, a fantázia irreálisan szép világát.” (A
bábok világa CD-ROM, szerk.: Mészáros Emôke, 2001. Skicc Bt.)
A bábtörténet kétféle árnyjáték technikát ismer, az indiai (alulról mozgatott) és

kínai (hátulról mozgatott) típusút. Természetesen ma már nagyon sok új világí-
tástechnikai megoldás született, amit szintén árnyjátéknak mondunk, de a játék
igazi hagyományai Távol-Keletre mutatnak.
Ha csak fekete formákat, árnyakat mutatunk, akkor is díszíthetjük azt áttört
felületekkel. Csipkeszerû hatást érhetünk el azzal, ha mintákat vagdosunk a for-
mákba, vagy akár csipke és más mintás anyagokat ragasztunk a figurák áttetszô
részeire.
A árnyjáték színessé varázsolását régen a megfestett bôr átvilágításával, ma már
színes fóliák használatával érik el. Óvodai körülmények között a színes selyem-
papír, füzetborító, dosszié és bármilyen átvilágítható mûanyag használható.
A Meseládikóban indiai típusú árnyjátékhoz találunk figurákat. Gárdonyi Géza:
A kutya meg a nyúl címû verses mese szereplôit.
4.1. ÁRNYJÁTÉK BÁBOKKAL
A helyzet leírása
A kutya meg a nyúl története azokhoz az alapmesékhez tartozik, amelyek a ter-
mészetben elôforduló furcsa jelenségeket, például az állatok különös külsô tulaj-
donságait próbálják megmagyarázni. Minden nép mesevilágában megtalálhatók
hasonló feldolgozások, ilyenek a például az elefánt orráról vagy a zsiráf nyakáról
szóló történetek.
A gyerekekhez közelálló ez a mese, hiszen gyakran elôfordul velük is, hogy
nagyon kis, véletlen, jelentéktelen események miatt hamar egymás ellen fordul-
nak.
Fontos, hogy éreztessük a meséléskor is a hideget, mutassuk meg az egymást
segítô gesztusokat. A nézôk lássák, hogy a tûz létrehozása, a probléma megoldása
mindkét állat számára közös öröm. Fontos ennek hangsúlyozása, hiszen csak így
lesz érezhetô a nagy ellentét az egymásrautaltság összhangja és az örömtánc utáni
indulatok megmutatásakor.
A népmesét Gárdonyi Géza versbe szedte. A verses forma hamarabb elsajátít-
ható a gyerekek számára. Elôbb tudnak bekapcsolódni a játékba.
66 SZÉKELY ANDREA
GÁRDONYI GÉZA
A KUTYA MEG A NYÚL
Valamikor réges-régen,
a világnak kezdetén,
minden állat békességben
éldegélt a föld szinén.
Ki volt akkor nagyobb úr,
mint a kutya meg a nyúl!
Erdôn, mezôn együtt jártak,

együtt ettek, együtt háltak!
Megosztották, amit fogtak,

szóval: jó barátok voltak.
Egyszer, hogy a tél beállt
és hideg hó leszállt,
azt mondja a füles nyúl:
– Rakjunk tüzet, kutya úr!
– Rakjunk tüzet, aki lelke!

Ne reszkessünk a hidegbe!
Nosza hamar gallyat szednek,

tüzet raknak, melegesznek,
melegítik bundájukat,
átalfázott irhájukat.
Hej, de jó a meleg télen

a havas-zord erdôszélen!
Azt mondja a vidám nyúl:
– Játsszunk egyet kutya úr!
– Mit játsszunk? Tán lakodalmat?

– Jó lesz: játsszunk lakodalmat:
cincogjunk meg brummogjunk,
ugrándozzunk, táncoljunk.
Felszökken hát a víg nyúl,

szembe véle kutya úr,
ugrándoznak bokáznak,
keringélnek, cicáznak.
S hogy a táncot szebben járják,
egymást – hopp, hopp!

– átugrálják.
Hanem íme, mi történik!

Az állatok így regélik:
Ahogy ottan ugrándoznak,
nevetgélnek, bolondoznak,
meglökte a kutyát a nyúl,
s tûzbe ugrott a kutya úr.
– Vaú! – üvölt a kutya. –

Mit csináltál, te buta!
S hogy így rája kurjantott,
a farkába kaffantott.
A nyúl uccu, vesd el magad,

farka nélkül tovaszalad.
Nem kergeti a kutya:

leégett a papucsa!
Azóta csepp a nyúl farka,

s meztelen a kutya talpa,
s azóta van, hogy a nyúl
fut, ha jön a kutya úr.
A játék leírása
Az árnyjátékhoz természetesen sötétségre van szükség.
A paravánkerethez kifeszítjük az árnyvásznat, és egy íróasztali vagy olvasó-
lámpát a vászon mögé helyezünk, kb. egy méterre a vászontól. A figurák tartó-
botja alul van, onnan mozgatjuk a bábokat. Ha a vászonhoz közelítjük a bábokat,
akkor kisebb és élesebb lesz a figura kontúrja, ha a fényforrás felé közelítünk,
akkor nagyobb, de életlenebb lesz a képe. Ezzel a technikai megoldással, az elôre-
hátramozgással lehet például a tûz lobogását is érzékeltetni. De a különbözô figu-
rák viszonyrendszerére is így utalhatunk, a kutya, miután leharapta a nyúl farkát,
félelmetesnek mutatkozhat a nyúl szemében, ezért megnövelhetjük az árnyékát,
vagy a nyulat is bemutathatjuk nagynak, mikor jókedvûen ugrándozik.
A két állat fázását is ilyen formán érzékeltethetjük. Az egyik sarokba húzódva,
egymás mellé kucorogva, hol az egyik, hol a másik figura árnyékát megnövelve
68 SZÉKELY ANDREA
éreztethetjük, hogy egymást megpróbálják melegíteni, és óvják a hidegtôl. Majd

a tûz megjelenése után a figurák külön-külön életet is élhetnek.
Elôször a pedagógus játssza el a történetet. Mesél, és közben elôvarázsolja a
figurákat, úgy, hogy ôt is láthassák a gyerekek. Mivel sötétség szükséges, ez nem
könnyû feladat, de mégis úgy helyezkedjen el a mesélô felnôtt, hogy néha ki-
látszon, hogy ô a „varázsló mesélô”.
Miután a gyerekek megismerték a mesét, ôk is be tudnak kapcsolódni a játékba.
A mesélô felnôtt már kívül tud maradni a paraván mellett, s a gyerekek a szere-
pük verses sorait hamar fel tudják idézni. Adjunk helyet annak, hogy a táncolást,
a mulatást minél jobban megünnepeljék a játékosok, lehet a „cincogjunk meg brum-
mogjunk, ugrándozzunk, táncoljunk” és a „hopp, hopp” sorokat többször ismételni, s
az ugrálást minél jobban eljátszani, átélni.
A figurák kis korrekciót igényelnek, hiszen a Meseládikóban található formájuk
a farok leharapása utáni állapotot mutatja. Próbáljuk meg a gyerekekkel elkép-
zelni, hogy milyen lehet egy hosszúfarkú nyúl. Alkossuk meg, vagy az összeál-
lítható bábkészlet táblájáról használjunk formát. Ha ezt használjuk, akkor egy
kis tépôzárat kell ragasztanunk a nyúl farkára. De lehet ez más anyagból is és
másféle illesztést is használni.
Ne felejtsük el, hogy bár ez a történet egy igazi tragédia, de mégsem a tragédia
mélységét, hanem az élet bizarrságát próbáljuk eljátszani, bemutatni. S ha már az
élet furcsaságáról beszélünk, akkor nevethetünk is nagyot az elôadásunk végén.
A darabot egy nagy kergetôzéssel zárhatjuk, amit árnyjátékban, vagy már nem
is árnyban, hanem a szobában lévô szaladgálással is befejezhetjük.
Érdekes lehet árnyjátékot télen, sötétben, a szabadban eljátszani. Rövid jelene-
tet bemutatni a társaknak, szülôknek lehetséges még a hideg téli napokon is, akár
tûz mellett is. Ez különleges élményt nyújthat a játékosoknak és a nézôknek is.
4.2 ÁRNYJÁTÉK KEZEKKEL
A kezekkel való játék már a csecsemôkorhoz kapcsolódik, önmagunk megisme-

résének elsô fázisai jelennek meg ezekben a mozdulatokban. Tóth Krisztina verse
és az árnyak az óvodások elalvását próbálja meg segíteni.
A helyzet leírása
A délutáni alváshoz való nyugalom megteremetése. A gyerekek lefekszenek az
ágyaikba, a függönyöket behúzták, a nappali fénynél sötétebb van. Többfélekép-
pen is játszhatunk az árnyakkal, ezt a fényviszonyok és a terem berendezése is
meghatározzák.
TÓTH KRISZTINA
ÁRNYJÁTÉK
Mikor fölébred az árnyék,

este van és ég a villany.
Ha a falon rátalálnék,
körbefordul és elillan.
Ami árnyék, az az este.

Ami nem fény, az az árnyék.
Olyan könnyû, nincsen teste,
szakadékony, mint a szándék.
Kezem-árnyék, lábam-árnyék,
árnyéklábon hogyha járnék,
át a szobán, át a fényen,
elérném az ágyat éppen.
Le is oltanám a villanyt:
ha árnyékom huss, elillant,
takarómon ott találom,
a sötétben jön az álom.
A játék leírása
A terembe beszûrôdô fényekkel játszhat a pedagógus úgy, hogy egy sima falfe-
lületre varázsolja árnyékát, miközben elmondja a verset.
Úgy is játszhat, hogy a Meseládikó paravánjára feszíti az árnyvásznat, és arra
varázsolja kezének, lábának árnyait. Ebben a játékban fontos az árnyjáték tüné-
kenységét bemutatni.
Csak kis idôre mutassunk konkrét figurákat, utána más képet hozzunk létre.
Játék közben nagyon halkan, altatószerûen mondjuk a verset, hogy a gyerekek
megnyugodjanak, átéljék és továbbgondolják az árnyak által kialakult képek vi-
lágát. A kezünkkel minden nap más és más árnyat mutassunk a gyerekeknek, s
ezekkel a képekkel próbáljuk meg az álomképek világába vinni, elaltatni ôket.
70 SZÉKELY ANDREA
BIBLIOGRÁFIA
A bábok világa CD-ROM, szerk.: Mészáros Emôke, 2001. Skicc Bt.
Az Európai Parlament és Tanács ajánlása, HU 2006. 12. 30.
Falvay Károly: Népi gyermekjátékaink és a fejlesztô pedagógia. Drámapedagógiai
Magazin 8.
Friss tinta! Pagony, Csimota, Budapest, 2005.
Montágh Imre, Montágh Imréné Riener Nelli, Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori be-
szédhibák a gyermekkorban. Holnap Kiadó, Budapest, 2002.
Mosonyi Aliz: Boltosmesék. Magvetô Könyvkiadó, Budapest, 1997.
Mosonyi Aliz: Illemtan gyerekeknek. Magvetô Könyvkiadó, Budapest, 2006.
Orbánné Bálint Beatrix – B. Lakatos Margit: Játék és nevetés. Fejlesztô Pedagógia
2001. 4–5. szám
Óvodai nevelés játékkal, mesével – Tavasz. Válogatta, szerkesztette: Zilahi Józsefné,
Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Óvodai nevelés játékkal, mesével –Nyár. Válogatta, szerkesztette: Zilahi Józsefné, Eöt-
vös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Óvodai nevelés országos alapprogramja 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet
Szentiványi Tibor: A kreativitás fejlesztése játszással és játékok segítségével. Új
Pedagógiai Szemle 2000/07.
Raffay Anna – Szokolay Béla: Népi bábjátszó hagyományaink. In: A bábjátszás Ma-
gyarországon. Mûvelt nép, Budapest, 1955.
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll. General Press, 2005.
Tóth Krisztina: A londoni mackók. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Tóth Krisztina: Alagút. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Tóth Krisztina: Árnyjáték. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Tóth Krisztina: Takarodó. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975.
Zsoldos Márta: A Sindelar-program szerepe a logopédiai terápiában. Esetelemzések.
www.mentor-konyvesbolt.hu

Jatek Babokkal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jatek Babokkal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÉKELY ANDREA

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

© Szerző: Székely Andrea

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A Meseládikó összeállításának szempontjai ................................................................ 7

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelvei

Miért ezek az eszközök találhatók a Meseládikóban?.......................................... 13

A Meseládikóban található eszközök ...................................................................... 20

II. Játékok a Meseládikóban található bábokkal, játékokkal ............................. 25

Az óvodai kompetencia alapú programcsomag programja a jelenlegi összeállí-

A ládikót kerekekre szereltük, hogy könnyebben el lehessen mozdítani s a

A Meseládikó mérete, anyaga, felépítése a 3–6 éves gyermekek igényeit és ké-

A Meseládikóban található bábok, tárgyak, eszközök felsorolása

A MESELÁDIKÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

A Meseládikó megszületését a kompetencia alapú gondolkodás inspirálta. Olyan

programjában megfogalmazott alapelveket és az Európai Parlament és Tanács ajánlásában

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelvei

II. Gyermekkép, óvodakép

III. Az óvodai nevelés feladatai

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

3. (…) a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezé-

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

Az Európai Parlament és Tanács ajánlása

Az alapkészségek megléte a nyelv, az írás, olvasás, számolás, valamint az infor-

A Nemzeti Alaptanterv és az Óvodai nevelés országos alapprogram összhang-

Kulturális tudatosság és kifejezôkészség

A bábjátékról mint pedagógiai módszerrôl és mint mûvészeti ágról is beszé-

Szociális és állampolgári kompetenciák

A szociális kompetencia különbözô készségek, képességek csoportjait foglalja

Anyanyelven, illetve idegen nyelveken folytatott kommunikáció

Ebben az esetben az anyanyelven folytatott kommunikációt emelem ki, de

Sajnos már lassan az egész magyar társadalom számára ismert az a kifejezés,

„Egy legutóbbi, a 2001/2002-es tanévben készült hazai statisztikai finomelemzés kö-

A Meseládikó eszközeivel, a könyvben található játékokkal többek között ahhoz

„A kognitív tanulási képességek feltárása elôtérbe került a nyelvi zavarok és a parciális

A Meseládikóban található bábos ritmusjátékokkal a játékos helyzet megterem-

A Meseládikóban található bábokkal és a fajátékokkal való játék minden egyes

Irány és térbeli tájékozódás

Beszéd, emlékezet, figyelem

A Meseládikót az óvodában történô mindennapos játékkal való fejlesztések mel-

Miért ezek az eszközök találhatók a Meseládikóban?

Néhány fô szempontot emelek ki azokból, amelyek miatt ezek a figurák, játékok

A bábtáncoltató figurák használata sokféle ritmusjáték kitalálására ad

„A gyermekeknek épp úgy szükségük van a játékra és a nevetésre, mint a levegôre,

A játék és a nevetés a létfenntartó funkcióktól eltérô, önállósult megnyilvánulások, indíté-

A figurák mozgása, stilizáltsága, a hangi megformálás is a valódit idézi fel,

A már idézett cikkben a nevetést kiváltó okok között említik:

ben elszédülhetnek, kibillenhetnek az egyensúlyukból, elveszíthetik a biztos

A hangokkal, a szövegekkel való játékok a történetbe való belehelyezkedés, az

3. Kreativitás – szokatlan használat

A Meseládikóban található bábok, játékok, eszközök alkalmasak arra, hogy

A tárgyjáték és a bábokkal való játék tulajdonképpen ugyanazt a fajta gondol-

„Szokatlan használat, játék vagy teszt?

A MESELÁDIKÓBAN TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK

Ez a háromféle bábméret lehetôséget ad arra, hogy a kisebb és a nagyobb fi-

A bábok anyaga, színe

Fontosnak tartottuk, hogy rögtön rá lehessen ismerni az ábrázolt személyre, ál-

Az óvodai programcsomag egyik eleme a tûz. Az árnyjátékot a tûz, a fény va-

Olyan fajátékokat helyeztünk el a ládikóban, amelyek bábok és egyben hang-

A bábtáncoltatás a népi, vásári bábjáték egyik hagyományát idézi. A Meseládi-

II. JÁTÉKOK A MESELÁDIKÓBAN TALÁLHATÓ

1. JÁTÉKOK KESZTYÛS BÁBOKKAL

És vannak benne állatok is, különbözô nagyságúak. Az állatfigurák méret-