„A helyi identitás és kohézió erősítése Keszthelyen”

TOP-5.3.1-16-ZA1-2017-00010 sz. projekt

Keszthely, ahol élünk

1
Keszthely, ahol élünk
helytörténeti tananyag

Keszthely, 2020

3
 Készült:

a Keszthelyi Városfejlesztő Nonprofit Kft. megbízásából

a Közösségi Értékekért Egyesület,
valamint
Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, Magyar Szilvia és Verebélyi Judit
közreműködésével
a TOP-5.3.1-16-ZA1-2017-00010 sz. projekt keretében

A tananyagot írta és szerkesztette:

Kocsondiné Eisenkorb Györgyi
Közreműködött:
Verebélyi Judit

A tananyaghoz kapcsolódó foglalkozást megtervezte, lebonyolítja:

Magyar Szilvia
Az előkészületekben közreműködött:
Horváth Veronika

Tervezés, képszerkesztés, tördelés:

Kocsondiné Eisenkorb Györgyi

4
 Bevezető

Baktay Ervin gondolata A világ tetején című könyvéből: „A haza gyökér, amelyből életünk fája
kisarjadt, az a pont a Föld kerekségén, ahol törzsünk a Föld tápláló, életadó, fenntartó erejét issza
legmélyebb gyökérszálain át. Lombba borultan, terebélyes növésben széttárhatjuk messzenyúló
ágainkat – más, idegen törzsből fakadt lombok testvéri szövevényeibe kulcsolódva, a rög fölé emel-
kedett büszke koronával –, ám csak azért, mert ott gyökerezünk abban a rögben, amelyből kinőt-
tünk. Ha elvágják gyökereinket, korhadó hulladék, tűzre vetendő holt anyag lesz belőlünk; matéri-
ánkból szerencsés körülmények talán pompás remekműveket faragnak, de eleven, viruló, gyümöl-
csöző valóságunknak vége...”

Múlt nélkül nincs jövő. Ha mélyen gyökerezünk szülőföldünkben, múltunkban, becsülni, sze-
retni fogjuk. Erős kötődés alakul ki, s vigyázni fogunk jövőjére is, és a mi jövőnkhöz is biztos alapok
állnak rendelkezésre.

Az általunk összeállított tananyag elősegíti a gyökereink megismerését, a városért sokat tevő

személyek, híres művészeink, sportolóink, tudósaink életútja, munkássága pedig példakép szá-
munkra.

5
 Keszthely település

„Itt, a kék Balaton partja virányain,

Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág,
Hol dús búzakalász rengedez a mezőn,
S a halmok koszorús oldalain ragyog
A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd;
Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik
A csendes Helikon.”
(Berzsenyi Dániel: Keszthely)

Egy települést nevével, típusával, helyzetével, méretével, lakosainak számával és jelképeivel

határozhatunk meg, de legfőbb jellemzője hagyománya, kultúrája.

Keszthely elnevezése a római ’castellum’ szóból származik, amely erődöt jelent.

Keszthely város. Zala megyéhez tartozik (1950–1979 között Veszprém megyéhez tartozott).
Balaton-parti település. Több mint 75 négyzetkilométeren helyezkedik el. Kb. 20 ezer lakosa van.

A város jelképei: zászlója, címere és jelmondata. Ezeket önkormányzati rendeletben rögzítet-

ték.

Városunk zászlója téglalap alakú, ezüstfehér alapon a város címere látható rajta. A címer alatt
a „KESZTHELY” helynév aranybetűs felirata olvasható. A zászlón arany rojt van.

Keszthely címere: arany barokk keretben, égszínkék pajzsme-

zőben, arany koronán egymással szembenálló, baloldalon szürkés-
fehér színű daru, jobboldalon arany oroszlán. A daru fél lábával
ezüstszínű követ tart, a kétfarkú oroszlán jobb mellső lábában
kard. A barokk keretet felül és két oldalt kibontott, lelógó olajzöld
babérkoszorú díszíti. A keret felett, árboc csúcsán álló zászlóval,
egy gálya stilizált képe látható. Újabb kutatások szerint (Hintalan
László János) nem daru, hanem gólya szerepel a címerben.

Keszthelyt a Balaton fővárosaként szoktuk emlegetni. Ezt nem azért érdemelte ki, mert a tó
csücskénél található, vagy mert a legnagyobb város lenne a Balaton partján, hanem a Balaton-
tájék kulturális életében betöltött szerepe miatt. Ezért választotta a város jelmondatául is ezt a
kifejezést, ami logókon is megjelenik. Tehát városunk jelmondata: Keszthely, a Balaton fővárosa.

2013-ben a város Önkormányzata létrehozta a Keszthelyi Települési Értéktárat. Az értéktárba

kerüléshez bárki javaslatot tehet. A beérkezett javaslatokból a helyi értéktárbizottság választja ki
„Keszthely Kincse”-it agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari
és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, valamint turizmus és ven-
déglátás témában.

7
 A Balaton

„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja

Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”
(Berzsenyi Dániel: A Balaton)

Keszthely a Balaton északnyugati végén, a Keszthelyi-hegységtől (a Dunántúli-középhegység

legnyugatibb tagjától) délre terül el. Egy egykori földnyelven telepedtek meg itt az emberek. Ma a
tó csak délről és délkeletről határolja a várost, délnyugaton és nyugaton feltöltődött az öböl –
mocsár, majd tőzegláp jött létre. A Balatont a rómaiak ’lacus Pelso’-nak nevezték, mai nevét a
szláv blato, blatne – ’mocsár’ ’mocsaras’ – szavakból kapta (Pribina szláv fejedelem Zalaváron élő
népétől). A Keszthelyi-öböl napjainkban nem egészen 39 km2.

A Kis-Balaton név először 1833-ban, Beszédes József térképén bukkan fel, a Hídvég és Fenék
közötti területet jelölve. A Kis-Balaton az 1922-es lecsapolásig része volt a Balatonnak. Ekkor a Kis-
Balatont kettévágták: egy mesterséges csatornát hoztak létre. Ma ez a Zala folyó medre. A Zala
folyó – a közigazgatásilag Keszthelyhez tartozó, a várostól csaknem 6 km-re délre elhelyezkedő–
Fenékpuszta alatt ömlik a Balatonba, s főleg az 1960-as évektől egyre több szerves anyagot sodor
a tóba. Azért, hogy ezt és a Kis-Balaton teljes kiszáradását megakadályozzák, az 1980-as években
kidolgozták a Kis-Balaton-programot. Fokozatosan két tározót alakítottak ki, hogy a hordalék nagy
része megülepedjen bennük. A Kis-Balaton már 1922-ben a Magyar Madártani Intézet kócsagőrt
állított fel. Nemzeti szinten 1951 óta védett, 1979-től felvették a nemzetközi jelentőségű vizes
élőhelyek sorába (Ramsari egyezmény), 1986-ban megszületett a Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet,
1997-ben pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, melynek része. 2004 óta a Natura 2000, az
Európai Közösség természetvédelmi hálózatának kiemelkedő jelentőségű területe. A Kis-Balaton-
nak gazdag növény- és állatvilág van. 232 madárfaj lelhető fel, többek között a nagy- és kiskócsag,
a szürke, vörös és kanalas gém, a kormorán (kárókatona), a bakcsó, a bölömbika.

Fenékpusztán működik egy madárgyűrűző állomás,

amely a madarak vonulási irányát kutatja. Eleinte nya-
ranta (1985 óta), majd egész évben (2005-től) fogják be,
gyűrűzik meg, és állapotfelmérés után szabadon engedik
a madarakat. Sérült madarakat is ápolnak. Az egykori fe-
nékpusztai vasúti állomás épületében egyedülálló madár-
tojás és -fészekgyűjteményt helyeztek el. Az állomás ma-
dárgyűrűző tábort is szervez, madarász tanösvény is várja
az érdeklődőket.

A Balaton fontos szerepet tölt be a város életében. Nélküle nem jött volna létre az a település,
amelyet ma lakunk, hiszen a települések víz mellé, vagy fontos stratégiai pontokon szerveződtek
a régi korokban.

Dr. Müller Róbert írja Keszthely város története c. könyvében: „Keszthely kedvező földrajzi
helyzetét annak köszönheti, hogy a fenékpusztai átkelő révén az őskortól kezdődően fontos keres-
kedelmi út vezetett át rajta, földje termékeny, erdei vadakban, a Balaton pedig halakban gazdag
volt.”

8
 A Balaton fiatal képződmény, az utolsó jégkor végén, kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki. A ré-
gen hazánkat borító Pannon tenger visszavonulása után 5 kisebb tóból keletkezett. Alakját, mére-
tét többször változtatta.

A Balaton alakjának változását nyomon követhetjük a Balatoni Múzeum kiállításán:

A Balatonról születéséről, természeti értékeiről, növény- és állatvilágáról, fürdőéletéről, hajó-

zásáról, irodalmáról többek között A Balaton könyve c. kötetből tájékozódhatunk. Balatoni mon-
dákat gyűjtött össze Aranyhíd c. kötetében Lipták Gábor. Nyulász Péter egy balatoni monda nyo-
mán izgalmas mesetrilógiát írt, melyben nem csak Helka mondája bontakozik ki, hanem a Balaton
vidékével kapcsolatos egyéb áthallások is rejtőznek.

Dr. Szabó Istvántól tudjuk A Keszthely története I. c. kötetből – a legkisebbtől a legnagyobb

felé haladva –, hogy tavunkban 100 baktérium, több száz moszat, csaknem 700 növényi és állati
planktonfaj, 30-40 magasabb rendű vízi növényfaj ismert. A vízben és a parton kb. 1200 állatfaj él.

A Kárpát-medence 74 halfajából 42 őshonos a Balatonban, egy faj megjelent, tizenkettőt pedig

betelepítettek (angolna, amúr, fehér és pettyes busa stb.). A betelepítettekről utóbbi kiderült,
hogy kárt okoznak a helyi halállományban. Őshonos balatoni halunk például a fogassüllő (1 kg-nál
nagyobb példányait hívjuk fogasnak, a kisebbeket süllőnek), a ponty, a keszegfélék (p. bagolyke-
szeg, Éva keszeg), a csuka, a harcsa, a kárász, a bálind (másnéven ragadozó őn), a garda, a Balaton
egyik legősibb hala – utóbbi kettő Tihanynál jellemző. A busa betelepítése után eltűnt a tóból a
csapósügér. Eltűnt más kis testestű halfaj is: a vágócsík, a tarkagéb és a fenékjáró küllő.

A Balatonon, a Kis-Balatonon és közvetlen környékükön 278 madárfaj fészkel, vagy vonul át. A
kb. 180 védett állatfajból 150 madár. A környéken 53 emlősfaj él, rovarevők, denevérek, ragado-
zók, rágcsálók és patások.

9
 Nagykócsag Szürkegém

Az élővilág azonban különböző okokból folyamatosan változik. Visszaszorulóban van pl. a tavi-
kagyló és a festőkagyló, a vándorkagylót behurcolták, csökkent a vízicsigák száma is.

A Fejér György Városi Könyvtár évről évre megrendezi 6–7. osztályos tanulók számára a Zöld
Zala elnevezésű vetélkedőt. A vetélkedő tematikájában hol Zala megyére, hol csak a szűkebb kör-
nyezetre, a Keszthelyi-hegységre, a Balatonra, a Kis-Balatonra és a városra terjed ki. A cél ráirányí-
tani a figyelmet a környezet- és természetvédelemre, természeti kincseinkre, gazdag állat- és nö-
vényvilágunkra, természettudósainkra, s mindezek szakirodalmára, nem utolsósorban a könyvtár-
használatra.

A Balaton tájékának hírnevét utazók hozták, vitték, őrizték. Közülük néhány:

Richard Bright (1789–1858) orvos, geológus, útleíró európai útja során huzamosabb időt töl-
tött Magyarországon. 1815 április–május hónapban körülutazta a Dunántúlt, főleg hazánk politi-
kai, közgazdasági és néprajzi viszonyai érdekelték. Utazásai közben néhány napot töltött Keszthe-
lyen Festetics (I.) Györgynél, akihez Bécsben fiától, László gróftól kapott ajánlólevelet. Tapasztala-
tait terjedelmes úti naplóban rögzítette, mely pontos megfigyeléseket, összehasonlításokat, ítéle-
teket tartalmaz. Naplójában részletes leírást adott többek között a keszthelyi Georgikonban folyó
elméleti és gyakorlati oktatásról, magáról az intézetről, a hallgatók pász-
tortáncáról, a környékbeli hegyekről (Csobánc, Badacsony, Szent György-
hegy), a fenéki ménesről, a Balatonról, a földesúri börtönről, a hévízi me-
legfürdőről, a Keszthely környéki erdőről, Keszthely társadalmáról. Ma-
gyarországról írt könyvét csak úgy gondolta teljesnek, ha külön fejezetben
irodalmunkról is beszámol. Bevallása szerint akkora anyagot gyűjtött,
hogy annak feldolgozása meghaladta volna a könyvfejezet szokásos terje-
delmét, ezért külön könyv alakjában szerette volna bemutatni a közönség-
nek. Erre azonban nem került sor.

Hrabovszky Dávid az 1820-as években járt a Balatonnál, úti leveleiben így említi városunkat:
„…a nemzeti szorgalom fő dísze, Keszthely”.

Eötvös Károly jogász, író 1900 körül tett körutazást a Balatonnál, úti élményeit novellafüzér
formájában Utazás a Balaton körül (1900) és A Balatoni utazás vége (1909) c. kötetekben adta
közzé. Szalay Károly utószavát idézzük: „Eötvös balatoni utazása embertől emberig vezető, laza
portréfüzér. Formailag tárca, anekdotafüzér, életkép, történeti publicisztika, memoár, néprajz, úti-
rajz, tárcahumoreszk, művelődéstörténeti glossza, beszély, karcolat, archeológiai elmefuttatás,
irodalomtörténeti arcképvázlat, és ki tudja fölsorolni, mi minden.”

10
 „Minő ragyogás, mennyi mosoly, mekkora élet a nyári nap sugarai alatt! Színe örökké változik
… Ezüst és arany, smaragdos zöld és zafíros kék, amint verő napfény, rajzó bárányfelhő vagy viha-
ros felleg terül el az égen. A magasságnak minden mosolyát, minden vidámságát, minden harag-
ját, minden zordon indulatát visszatükrözi – hálával, ha kedves, daccal, ha mogorva a magasság.
Nézz az égre, s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra, s meglátod az eget. S a szél ha támad, a
hullám is feltámad. Ugrál, játszik, kergeti egymást; cseveg, csattog, kiabál egymásra, s ha nekime-
legedett, habos fürtökkel ékesíti fel homlokát.
A nyári nap sugarai alatt!
Ezer szárnyas mulat a nádasok körül. Ott fürdik a libuc, ott piperézi magát a zöld aranyfejű
tőke, ott kergeti egymást a gyöngykacsa, s ott áll komolyan a sekélyen s néz magasra tartott fejjel
a sudár nyakú gém. Őrködik a világ fölött. De nem ügyel őrá a sirályok serege. Hosszú, fehér szárny-
nyal cikáznak és kiabálnak a vizek fölött, s le-lecsapnak, ha ostoba kárász vagy ábrándozó garda
közel jön a víz felszínéhez.
S ha leszállott a nap: új fény, új élet, új ragyogás. Szép a hold az égen, de sokkal szebb a Balaton
tükrén. Száz csillagnak ezer tündöklése az apró hullámokon.” – írta Eötvös Károly Utazás a Bala-
tonkörül c. művében. Ennek a könyvnek is köszönhető, hogy a Balaton körül egyre szélesebb kör-
ben megindult a fürdőélet, s a turizmus, melynek Keszthely is nevezetes célpontja.

Utazók kötetei a Balatonról és környékéről

Sági János a turisták számára megírta balatoni útikalauzát Balaton írásban és képben címmel
(1902). Innét idézzük látnoki szavait:

„Mindezek leirása után láthatjuk, hogy a Balaton metropolisa Keszthely

minden időszakban eleven városka. A magyar közművelődés történetéből ki-
törölhetlen neve, a Balatonnak alatta elterülő bájos öble, mozgalmas társa-
dalmi élete, mulatságai, szórakozó helyei, páratlanul szép ligete, városias jel-
lege, regényes vidéke és olcsósága nem csak a balatonmenti fürdőhelyek, ha-
nem hazánk kiválóbb városai között biztositanak neki előkelő nevet. Keszthely
a Balaton mellett a legelső, legváltozatosabb, legszórakoztatóbb fürdőhely.
Évről-évre fejlődik, gyarapodik. Reményünk van, hogy rövid idő alatt országos
neve mellett kiküzdi európai jó hirét is, s reá, mint hazánk egyik büszkeségére
tekintünk.”

11
 Keszthely növényvilága

„A természet által kincsekkel

gazdagon elhalmozott város...”
(Bontz József: Keszthely
város monográfiája)

Keszthely sajátos klímával és gazdag növényvilággal rendelkezik. Utóbbit a

természetesen megtelepedő növényzet mellett a város lakói is alakították. A vá-
rosban számos fa védettséget élvez, több terület helyi jelentőségű, a kastélypark
pedig országos jelentőségű természetvédelmi terület. A magyar természetvéde-
lem címermadara a nagykócsag, az ő sziluettje látható a természetvédelmi vé-
dettséget jelölő táblán, amivel a városban is gyakran találkozunk.

A kastélypark és a Helikon park a város legnagyobb összefüggő zöldterületei. A Festetics-kas-

tély parkja főtengelyében többszáz éves kocsányos (mocsári) tölgyek, kocsánytalan tölgy, magyar
tölgy, kislevelű hársak, nagylevelű hársak, szádokfa található. Megtalálható a parkban keskenyle-
velű magyal, japán selyemfenyő, csörgőfa, boróka, feketefenyő, erdei fenyő, közönséges bükk,
arizónai ciprusok, keleti, szerb, szúrós és közönséges luc, vadcitrom, szomorú japánakác, keleti
ostorfa, észak-amerikai vasfa, tulipánfa, kerti liliomfa, kínai selyemakác, virágos kőris, a kocsányos
tölgy jegenye változata, libanoni cédrus, atlaszhegyi cédrus, fekete diófa, török mogyorófa, vala-
mint számtalan bokorféle. A park legidősebb fája egy csaknem 400 éves kocsányos tölgy, legérté-
kesebb fája a kínai páfrányfenyő (gingko biloba) egyik, közel 200 éves példánya, legnagyobb fája
egy keleti platánfa. A park legszebb kínai páfrány- vagy legyezőfenyője a könyvtári szárny délkeleti
sarkán áll, Festetics (I) György ezt a fát rárajzoltatta a névjegyére. Újabb szokásként a kastélyba
látogató hírességek emlékfát ültetnek az épület előtti parkrészletbe.

Képek a kastélyparkból

A Helikon parkban főleg lombhullató fák állnak, vadgesztenye, hárs, bükk, szomorúfűz, japán-
akác, tölgy, cseresznye. A Sóhaj allét kettős platán fasor szegélyezi. A tűlevelűek közül a legtöbb a
fekete -és erdeifenyő, keleti tuja, mocsárciprus.

Az Erzsébet ligetet főképp vadgesztenye alkotja.

12
 Helikon parki részletek

Említésre érdemes az egyetem botanikus kertje, ahol csüngő ágú magaskőris, tulipánfa, indiai
császárfa, szárnyas dió, piramis tölgy is található. A zsinagóga mellett Biblia-kert létesült. A Bala-
ton-parton 35 hazai rózsafajt mutat be a rózsakert.

Kettős fehér vadgesztenye (Fenéki út), valamint feketefenyő fasor (Fenyves allé) vezet Fe-
nékpusztára, melyeket a Festetics család telepített. Vadgesztenye fasor szegélyezi a Bercsényi
Miklós, a Deák Ferenc, a Madách, a Kossuth Lajos utca Fő tértől a Festetics utcáig tartó szakaszát,
és a Fenyves allé folytatását a Hévízi útig. Fekete fenyő fasor található a Csapás utcában, már hiá-
nyosan.

Több más fasor is szegélyezi a város utcáit: japánakác (Tapolcai u.), gömbjuhar (Dózsa Gy. u.
egy szakaszán), kettős dupla gömbkőris fasor (Kossuth Lajos utca Sétáló utcai szakaszán, majd
egészen a kastélyig), kettős hársfa sor (Honvéd u., Vak Bottyán u.), hússzínű vadgesztenye (Sopron
u. egy részén), juhar és platán sor (Martinovics u. egyes részein). Néhol még fellelhető juhar, pla-
tán, japánakác, nyír- és fehér, ill. hússzínű vadgesztenye fasor egy-egy utcaszakaszon.

Több magányosan álló idős fa is van a városban: a Georgikon utcában egy platán az áramszol-
gáltató udvarán, a Rákóczi téren az ABC közelében egy magyar kőris, a kiskastélyt övező kertben
(Lovassy u. 2.) egy japánakác és egy juhar – mindegyik természetvédelem alatt áll.

A Keszthelyi Környezetvédő Egyesület kiadta a Keszthely zöld kincsei elnevezésű térképet

(2011) és a Keszthely növényvilága c. kiadványt (2013), melyet dr. Szabó István írt. A térképen
feltüntetik az értékes fákat, a védett fasorokat, parkokat.

A Keszthelyi Környezetvédő Egyesület kiadványai

13
A Keszthely zöld kincsei térkép hátoldala

14
 Keszthely története

„Határja gazdag termésű, bora elég terem,

levegője egészséges, fája van, vadászattya
szép, hala bőven; szóval Keszthely Városa
kedves, és jó lakást szolgáltat lakosainak.”
(Vályi András: Magyar országnak leírása)

Az emberi élet nyomai

Feltehetően a mai Balaton alatt egykori vízparti települések lehetnek. Keszthely a Balaton há-
rom természetes átkelőhelye közül a fenékpusztai mellett jött létre. Az emberi élet nyomai a város
és környékén az újkőkortól kezdődően folyamatosan kimutathatók. Régészeti kutatások bizonyít-
ják, hogy a várost átszelő É–D irányú útvonal északi, középső, és déli (fenékpusztai) része több
korszakban is lakott volt, illetve temetkezési helyül szolgált. Több mint 80 régészeti lelőhely is-
mert.

Az őskor különböző időszakaiban betelepedő népeket, népcsoportok nevét nem ismerjük,

őket jellegzetes tárgyaikról, díszítésmódjukról, első lelőhelyükről, elterjedési területükről elneve-
zett úgynevezett „kultúrák”-ba sorolja a tudomány (pl. vonaldíszes kerámia kultúrája).

A környékünkön első név szerint ismert nép a kelták, az őskor utolsó szakaszában (I. e. 4. sz.)
hódították meg a Dunántúl északi felét a Balaton vonaláig. Ők terjesztették el a vas használatát.
Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn (Itáliával és a Balkánnal). Görög mintára már ezüst
pénzt vertek.

Rómaiak környékünkön

A keltákat a rómaiak követték, akik Tiberius, a későbbi császár vezetésével hódították meg a
Dunántúlt (I. e. 13–8.), és megszervezték Pannónia tartományt (provincia). A rómaiak egyik fontos
kereskedelmi és hadiútja Pannóniából a mai Budapest (Óbuda) területén alapított római várost,
Aquincumot kötötte össze az észak-olaszországi Aquileiával. Ez az út a fenékpusztai átkelőhelyen
kelt át a Balatonon, és keresztezett egy másik fontos utat, amely a mai Szombathelyről a mai Pé-
csen át az Adriai-tengerhez, a mai Trierbe vezetett. A csomópont környékén itáliai kereskedők
telepedtek meg. Több villagazdaság alakult. A már itt élő kelta népesség hamar átvette a római
szokásokat.

Mivel többször kapott ez a vidék barbár támadást, a rómaiak

felépítettek a fenékpusztai földnyelven egy hatalmas erődít-
ményt. Az erődítmény 400x400 m-es alapterületű volt, körülbe-
lül 2 és fél méter vastag falakkal, a falat kívülről 44 kerek torony
övezte. (Még három hasonló épült Pannóniában.) Bár többször
érte támadás, mindig helyreállították, mígnem valószínűleg a
honfoglaló magyarok elpusztították. Az erődből származó kövek
több keszthelyi épületben fellelhetők (pl. Fő téri templom, Ba-
kacs utcai ház). A mellékelt képen az erőd makettje látható.

15
 Fenékpusztáról szóló kötetek

Népvándorlás

A népvándorlás korában egymást váltották a különböző népcsoportok:

- hunok,
- keleti gótok (Nagy Theodorik király apja székhelye a fenékpusztai erődben volt)
- szvébek (germán népcsoport),
- langobárdok (germán népcsoport),
- avarok,
- avar fennhatóság alatt álló germánok, talán keleti gótok, alemannok, illetve frankok,
- délszlávok,
- nyugati szlávok (Zalavár – Mosaburg)
- magyarok (a honfoglaló magyarok elpusztították a fenéki erődöt 900 körül, ezután már nem
épült újjá).

Magyar lakosság

A magyar köznép azonban csak majdnem 100 évvel az erőd elpusztítása után telepedett le a
környéken. Mégis városunk neve, a Keszthely név ha szláv közvetítéssel is, a már említett latin
erődítmény jelentésű szóból származik: castellum → kosztel → Keszthely, bár voltak, akik a gesz-
tenye szóból eredeztették.

Városunk mai területén belül több település alakult ki, nagy kiterjedésű, széttagolt, lazán la-
kott halmaztelepülés két központ köré szerveződve. A központok a Szent Lőrinc-kápolna és a Szent
Márton-templom. A Szent Lőrinc-kápolna a 11-12. században épülhetett a mai Várkert területén.
Körtemplom (rotunda) volta bizonyítja, hogy Keszthely királyi birtok volt (később négyszögletes
hajóval bővítették). A település a tátikai és rezi váruradalom részét képezte ekkoriban.

A Szent Lőrinc-kápolna romjai a Fő téri plébániatemplom mellett, a Várkertben

16
 A Szent Márton-templom már bizonyítottan létezett a 13. században. A mai kastélypark terü-
letén helyezkedett el. Helyét 2012-ben emlékfával (kislevelű hárs), majd 2013-ben emlékkővel is
megjelölték, hogy bekapcsolódhasson a város a nemzetközi Szent Márton-zarándokút hálózatba.
A Szent Márton-templom keresztelőmedencéjét a Balatoni Múzeum őrzi. A kastélyparkban elhe-
lyezett emlékkő a keresztelőmedence alakját idézi.

A veszprémi káptalan által 1247-ben kiállított oklevélben szerepel Keszthely neve először
olyan írott forrásban, amely fennmaradt. Ebben az oklevélben említve van a Szent Lőrinc- és a
Szent Márton-egyház is.

A 13. században egy harmadik templom is épült, a Szent Miklós-plébániatemplom, a mai Szent
Miklós temető területén, ami még ma is áll. Ez városunk legrégebbi épülete.

A város első birtokosai

Akkoriban a királyi birtokok adomány részei lehettek, amelyet később a király visszavehetett,
elcserélhetett. Így történt ez Keszthelyen is. Keszthely birtokosai is gyakran cserélődtek:

király → Marcali család (1291 előtt) →király (1400-as évek eleje) →

Mesko veszprémi püspök (Károly Róbert király cseréje 1340-ben) →
király → Lackfi (II.) István

A Marcali család birtoklása alatt formálódott ki városunk akkori új arculata: észak-dél irányú,
hosszú, egy utcás falu lett.

A legjelentősebb birtokos Lackfi (II.) István volt, aki több tisztsé-

get is viselt. Volt ispán, bán, vajda, nádor, utóbbi méltóság a király
utáni legnagyobb rangnak számított. Előbb zálogbirtokként, 1372–
78 között már birtokként bírta a települést, 1378-ban már bizonyo-
san ő volt a földesúr. Ő szerezte meg Nagy Lajos királytól a város pri-
vilégiumát, azaz előjogát, kiváltságát, mely magában foglalta az or-
szágos vásártartási jogot, s amely jelzi a település városiasodását. A
vásárt Lőrinc napján tartották. Lackfi 1397-ben halt meg, Zsigmond
király összeesküvéssel vádolta, tőrbe csalták és kivégezték. A kor szo-
kásának megfelelően mint földesurat, a Fő téri templom szentélyé-
ben temették el. Vörösmárvány sírköve ma a templom falában talál-
ható. Szobra a Fő téren áll.

17
 Lackfi István síremléke

A Fő téri templomot a ferences szerzetesrend kezelte. A ferencesek már korábban, 1367–68

között letelepedtek Keszthelyen. Ők kolduló rend voltak, ezért gazdag településekre költöztek be.
Ekkor került elbontásra a Szent Lőrinc-kápolna, és épült fel a ma is álló Fő téri templom és kolostor.

Keszthely Lackfi nádor halála után újra királyi birtok lett. Ekkor már nem falu, hanem mezővá-
ros a település, erről az első, fennmaradt írásos oklevél 1403-ban keletkezett. Újra sűrűn cseré-
lődtek a birtokosok:

király → Eberhard zágrábi püspök → király →

Sárfenéki Frigyes (ekkor kapta a mezővárosi rangot) →
Marcali Miklós erdélyi vajda, Dénes székelyispán és István fia Péter →
Eberhard zálogbirtoka → Medvei János és Medvei Rudolf (Eberhard rokonai) →
Gersei Pethő László és Péter (Tátika és Rezi birtokosai; 1433) →
Zágorhidai Demeter (Albert király alatt a Pethők I. Ulászlót támogatták, elvették a birtokot
tőlük)

A Medveiek birtoklása előtt (1421 előtt) – a mai Festetics-kastély helyén – már kúria állt.

Pethő család – keszthelyi vár – törökkor

A legjelentősebb földesurak, a gersei Pethő család tagjai csaknem 300 évig uralták a várost. A
Pethő család bárói rangot kapott. Keszthely virágzott ezidőben, a gazdag várost többször meg is
támadták a környék földesurai. A Pethők több házat is birtokoltak a városban. Övék volt a kastély-
dombi kúria, a mai Keszthely legrégebbi lakóháza, a Pethő-ház (Goldmark-háznak is nevezik) a Sé-
táló utcán, ezen kívül egy már nem tudni, hol álló épület, valamint a Kossuth u. 70. alatt egy ház,
később már 26 házuk volt. Ők rendelkeztek először kőházzal Keszthelyen.

A Pethő-ház külső homlokzata és belső udvara

18
 A Pethő család nevezetesebb tagjai:

- Báró Pethő János dunántúli főkapitány, ausztriai felsőházi tag, nevéhez fűződik a keszt-
helyi vár, melyet királyi utasításra kellett kialakítania;
- Báró Pethő Kristóf (Pethő János unokaöccse), keszthelyi várkapitány, aki sikeresen verte
vissza a török ostromot.

Keszthely ekkor, a török korban szakadt ketté. A déli városrész elnéptelenedett, a sánc és árok
mögé került a mai Fő tér és Sétáló utcai városrész, ekkor jöttek létre a mai Kossuth és Deák Ferenc
utcák közötti kis utcák. A ferencesek elhagyták a várost. A kolostorban katonák állomásoztak, majd
a törökök Somogy megyei előre nyomulása miatt ifj. Pethő János a király parancsára végvárrá ala-
kította a kolostort és a templomot (1567 nyarára készült el), ez lett a belső vár. A templomot rak-
tározási célra használták, de a szentély továbbra is egyházi célo-
kat szolgált. A várat vizesárok övezte, a templomot három oldal-
ról palánkfallal vették körül. Nyugaton és délen is volt kapu,
ezekhez gerendahíd vezetett. A külső vár védelmére a mai Bem,
korábban Hajdú utcára hajdúkat telepítettek. A tótól a keszthe-
lyi vár alá széles csatorna vezetett. Oktavian Leukharden osztrák
hadmérnök írta (1651): „…e tótól a hegyes karókkal és árokkal
védett Keszthelyig egy csatorna fut, e csatornában hajókat lehet
tartani a kifutáshoz, vagy a befelé irányuló szállításhoz…”. A mai
Erzsébet királyné útját régen Sajka utcának nevezték, ennek alsó
végén kötöttek ki a sajkák. Az Erzsébet királyné útja felső részén
ekkor még nem voltak házak, ez az út vezetett le a csatornához.
Városunk utcanévváltozásairól többet olvashatunk Eszes László
Feledésbe ment utcanevek Keszthelyen c. kötetében.

A Turco olasz hadmérnök által készített alaprajz és az ennek alapján megrajzolt épületegyüttes

Így nézhetett ki a vár

19
 A sáncon belüli városrészről leszakadt a törököknek behódoló, adót fizető sáncon kívül rekedt
rész, amely Polgárváros, majd Kiskeszthely néven működött, hosszú évszázadokon át (1567–
1925), míg aztán újra egyesült a két városrész. Kiskeszthely történetéről többet megtudhatunk
Szabó Sándor e tárgyban írt kötetéből.

A keszthelyi vitézek többször indultak portyára a török ellen. Pethő Kristóf 1586-ban sikeresen
verte vissza Ali koppányi bég ostromát. A következő évben Nádasdy Ferenc vezetése alatt Pethő
Kristóf támadta meg Koppányt, Ali béget is foglyul ejtette. 1589-ben az új koppányi bég kirabolta
a keszthelyi vízkereszti vásárt, feldúlta a várost, de a várat nem tudták bevenni. Később a várat a
törökök 1650-ben háromszor is megostromolták – sikertelenül. A negyedik támadáskor betörtek
a városba, kirabolták, felgyújtották a várost, de a várat nem bántották. A keszthelyi végvári vitézek
részt vettek az 1686-os budai ostromnál.

A törökkor után már nem volt jelentős katonai szerepe a keszthelyi végvárnak. A várban szol-
gáló katonák csatlakoztak a Rákóczi-féle szabadságharchoz. A szabadságharc után az várárkot be-
temették, lerombolták a védműveket és a városkaput. A kolostor, a templom fennmaradt, és a
várfal egyrésze is látható.

A keszthelyi várfalakat Berzsenyi Dániel is említi Keszthely c. (1799–1803 között írt) versében:
„S nézzétek, hol ama már feketült falak
Látszatnak…”

A közelmúlt Fő tér felújítása során a várkaput kissé felfalazták, jelezve, hol állt.

Várkapitányok : Pethő Pál, Pethő Kristóf, Baka(á)cs (II.) Sándor (Pethő Kristóf veje, br.), Bakacs
Farkas, Sárkány Miklós, Thury Farkas, Bakacs (III.) Sándor, Sárkány János, Babocsay Ferenc, Bakacs
(IV.) Sándor, Lengyel János, Bakacs Lukács, Perneszi György

Sárkány Miklós felesége Pethő Kristóf unokája volt, aki birtokrészekkel rendelkezett, de bérelt
is a városban a Bakacs családtól.

A mai Festetics-kastély helyén álló Pethő-kúria és a mellette levő Szent Márton-templom is

átvészelte a törökkort.

A Pethő család utolsó férfitagja Pethő Zsigmond volt. Halála után a városon a család leányági
örökösei osztoztak.

Erről a korszakról és a keszthelyi várról bővebb ismereteket szerezhetünk Végh Ferenc köny-
veiből:

20
A Festetics család

„Nagy ember, kit nekünk kedvező istenek

Gyámolúl s ragyogó fényűl engedtenek (…)
Te, kit a jók jónak s nemesnek ismernek (…),
Mely ész, mely józanság vive arra téged,
Hogy jó s szép tettekben leld gyönyörűséged (…)
Menj, nagy férfi, s példád tanítson bennünket,
Magunknál még inkább szeretni ügyünket.”
(Kazinczy Ferenc: Gróf Festetics Györgyhöz)

Festetics Kristóf felvásárolta a Pethő rokonoktól a birtokokat,

így került Keszthelyre a Festetics család 1739-ben. Ez jelentős vál-
tozást hozott a város életében. Festetics Kristóf úrbéri viszonyt
alakított ki a város lakóival, addigi katonai szolgálatukért kapott
kiváltságaikat elvette. Azonban neki köszönhető, hogy Keszthely
jelentősen fejlődni kezdett. A betelepített mesteremberek révén
az egykori mezőváros iparosodásnak indult. Festetics Kristóf
keszthelyi birtokvásárlását követően 6 év múlva már megkezdte
az egykori kastélydombi, eddigre már romos kúria helyére barokk
kastélya építését. A kastély lett a Dunántúl más részein levő bir-
tokainak igazgatási központja is. Az építkezésre és a birtokhoz sok
munkáskézre volt szükség, külföldről is telepedtek be mesterem-
berek. A város hamarosan Zala megye legnépesebb, és a Nyugat-
Dunántúl második legnépesebb települése lett. Festetics Kristóf
nevéhez fűződik az első gyógyszertár, a ferencesek által vezetett
kórház. Magas rangokat szerzett (alispán, táblabíró, országgyűlési követ, septemvir /hétszemélyes
tábla bírája/, aranysarkantyús vitéz lett). Utóda, ha nem is pont ugyanezeket, de szintén számos
magas tisztséget töltöttek be. A mellékelt ábra egy Festetics Kristófról készült fa dombormű, mely
a kastélyban található.

21
 Fia, Festetics Pál megkapta a grófi címet (1772). Számos rangja mellett tit-
kos tanácsos is. Az uralkodó, Mária Terézia a magyar ügyekben nem döntött az
ő véleményének kikérése nélkül. (Jelentős szerepe volt az Urbárium megalko-
tásában.) A város kérésére kapta meg hetivásár tartásának jogát a királynőtől.
A kastélyon további átalakításokat végeztetett, nevéhez fűződik a gimnázium,
a népiskola létrejötte és a Balaton első nagyobb vitorlás hajójának, a Kris-
tóphnak (’Kristóf’) megépítése.

Festetics Pál fia, Festetics (I.) György a kastély átépítése mellett, tovább bővítette azt, ekkor
készült a ma is meglévő könyvtári szárny. Nagyarányú hajóépítésbe fogott, fejlesztette Hévíz
gyógyfürdőt. Jelentős mecénási tevékenységet folytatott:

magyar nyelvű sajtó a gimnáziumokba,

Magyar Minerva könyvsorozat,
Mikes Kelemen: Törökországi levelek kiadása,
magyar tisztképzés támogatása
adományok,
református gimnázium Csurgón,
a keszthelyi gimnázium bővítése,
polgári, zene-, rajz- és vasárnapi iskola,
falvakban falusi iskolák,
Georgikon (1797) – mintagazdasággal, 2 botanikus kerttel,
Helikoni Ünnepségek (1817–1819).

Festetics Györgyről íródott könyv Festetics György szobra

Festetics László, Festetics (I.) György fia kezdte meg a kastély körüli kert
kiépítését, megépíttette az oroszlános kutat. Új juhtenyészetet hozott létre,
Magyarországon először tisztavérű arab lovakat tenyésztett, megszervezte a
tűzoltást Keszthelyen, gyarapította a hajóflottát, elkészítette a fenéki hidat.
Ő is jelentősen adakozott: 4 megyében támogatta közkönyvtár létrehozását,
adakozott a füredi színházra, a bécsi katonai akadémiának. Azonban a Heli-
koni Ünnepségeket beszüntetette. Ő készítette a balatonszentgyörgyi va-
dászlaknak szánt Csillagvárat. Az illusztráció egy festmény, melyen – a kor di-
vatjának hódolva – mint Herkules szerepel.

22
 Festetics (II.) György, Festetics László fia szarvasmarha-tenyésztésbe fo-
gott egy új fajjal, Hévízen fürdőépületeket emelt, országszerte iskolákat segí-
tett, küzdött a Georgikon fennmaradásáért testvérével, (I.) Taszilóval.

Festetics (I.) Tasziló, László fia, (II.) György testvére, fejlesztette a lótenyész-
tést, a hajókikötőt épített, támogatta a Tűzoltóegyesületet. Eleinte segítette a
szabadságharcot, de később visszaállt a császárhoz. Halálakor iskolai célokra ala-
pítványt tett.

Festetics (II.) Tasziló kamarás, Festetics (II.) György fia nagyarányú kastélyátépítésbe kezdett,
új épületszárnyat, tornyot is építtetett, ekkor nyerte el a kastély a végleges formáját.

Festetics (II.) Tasziló Fenékpusztán ménest működtetett, alapítótagja volt

a Balatoni Szövetségnek, segítette a vasútépítést, a templom felújítását, a gim-
náziumból főgimnáziumot szervezett, ő is küzdött a Georgikonért, az első vi-
lágháború alatt hadikórházat működtetett. Ő emeltette a Helikoni emlékmű-
vet a Balaton-parti, mai Helikon parkban. Az uralkodótól hercegi rangot kapott
(1911). Ő építette a Szent Miklós temetőben álló Festetics-mauzóleumot a csa-
lád temetkezési helyéül. A mellékelt kép Benczúr Gyula festménye.

Fia, Festetics (III.) György versenylótenyésztéssel foglalkozott. Érdekelték a

város közügyei, kitűnt szociális gondoskodásával. Neki köszönhető a Helikon
strand, fejlesztette Hévíz gyógyfürdőt. Az illusztráció Halmi Artúr festménye.

23
 A Festetics család a 2. világháború idején elhagyta a várost, és Magyarországot is. Az utóbbi
három évtizedben az utolsó keszthelyi Festetics – hg. Festetics (III.) György fia –, dr. Festetics
György többször hazalátogatott.

Keszthely a szabadságharc alatt (1848–49)

Ugorjunk vissza az időben, az 1848-as eseményekhez. A gimnázium felsőbb éves diákjai és a

Georgikon hallgatói, s tanáraik is csatlakoztak a március 15-i forradalomhoz, ők alkották a 47. hon-
védzászlóaljat. Szeptemberben létrejött a város polgáraiból az 56. zászlóalj is. Helyi honvédcsapat
megtámadta a szőcsényi erdőben Jellasics postáját, majd élelmiszer-utánpótlását, sikerrel. A vilá-
gosi fegyverletétel után az osztrák katonaság bevonult a városba. A nemzetőrök és népfelkelők a
Kisfaludy gőzössel menekültek el a városból. Az osztrákok foglyul ejtették Balogh Ferenc városbí-
rót, nemzetőrkapitányt, akit vasra verve vittek Budára, aki a fogságból 3 év múlva kiszabadult.

Keszthely fejlődése a szabadságharc után

Egy uralkodói rendelet alapján Keszthelyen városbírót választottak (1861-ben). A városbíró

Reischl Vencel lett, aki több mint 30 évig állt a város élén. A város fejlődésének meghatározó sze-
mélyisége volt, főleg neki köszönhető, hogy Keszthely hamarosan fejlődésnek indult. A bezárt Ge-
orgikon utódjaként megnyílt a Gazdasági Tanintézet. Megépült az első nyaraló, egy romantikus
villa (mai Balaton utcában 1862-ben), amit aztán további követett, megépült az első kőszínház, a
vasút, szállodák, új gimnáziumépület, a gazdasági akadémiára (Georgikon-utód) emelet, egyesü-
letek alakultak.

A gőzhajókikötő mellett a tóra építették az első fürdőházat (1864), melyet később csónakkikö-
tőnek használtak, a hajókikötő helyén pedig létrehozták a Szigetfürdőt, melyhez később még egy
fürdőszigetet kapcsoltak. A szigeten 2 ezer kötetes fürdőkönyvtárat is működtettek.

A Szigetfürdő ma

1873-ban egy közigazgatási reform miatt Keszthely elvesztette városi rangját, nagyközség lett,
de a település vezetőjét továbbra is városbírónak nevezték. 1907. június 1-én az akkori városbíró,
Nagy István a Fő utcai főkapcsoló elfordításával villanyvilágításba borította a várost. Létrejött Zala
megye és a Balaton-környék legelső múzeuma, a Balatoni Múzeum. Felépült az Uránia színház, a
mozi, a posta, a Karmel bazilika. A Fő tér sétatér lett. Keszthely egyesült a török korban leváló
Kiskeszthellyel (ezt már említettük).

24
 A II. világháború kisebb károkat okozott, megsemmisült a Balatoni Múzeum kiállításanyaga, de
a kastély könyvtára a befalazásnak köszönhetően sértetlen maradt.

Később Keszthelyt Veszprém megyéhez csatolták (1950). 1954-ben újra városi rangra emelke-
dett.

A város lakossága csatlakozott az 1956-os forradalomhoz. Az országban egyedüliként 1956.

november 1-jén szobrot állított az elesettek emlékére, a Fő téren. Ezt a gipszszobrot ’Fehér em-
ber’-ként emlegették, emlegetik ma is.
A város történelméről számos kötetből tájékozódhatunk, néhány közülük:

25
 Balatoni hajózás

„Kenesétől Keszthelyig
Terjed el a Balaton:
Ott az éden kapuja,
Itt az éden kert vagyon.

A kik eddig jöttetek,

Keszthelynél kiszálljatok;
Szent a föld, a melyet itt
Be fog járni lábatok.”
(Garay János: A Balaton)

Már a régészek is találtak hajóácsszerszámokat Fenékpusztán, de a rómaiakkal a hajózás is

feledésbe merült.

A Balaton első hajóiként a bödönhajókat ismerjük. Egyetlen tölgyfatörzsből faragták ki. Halá-
szatra használták. Később, és a török kör idején révészek szállítottak kompon utasokat, magyar és
török sajkák, naszádok cirkáltak a tavon. Utóbbiakat valószínűleg szekereken szállították hajóikat
a Dunáról a Balatonra. A magyar nyelv értelmező szótárában olvashatjuk:

„sajka főnév sajkát, sajkája, (tájszó) csajka (népies, régies, irodalmi nyelvben)
1. Nagyobb, könnyű csónak. A parton álló kis sajkába veté magát, … evezni kezdett.
(Eötvös József) Hullámzik a viz, reng a könnyü sajka. (Petőfi Sándor) || a. (tájszó) Komp.
2. (történettudomány, katonaság) Ágyúkkal felszerelt, könnyű mozgású kis vitorlás hajó, melynek
a határőrvidéken a török elleni harcokban nagy szerepe volt.”

Dunai naszád makettje Balatoni hadiflotta a török korban

A török kor után a hadi hajók, a naszádok elvesztették jelentőségüket. A régiek helyére újakat
nem építettek. A halászbárkák, csónakok azonban továbbra is járták a vizet, köztük a bödönhajók
is. Hermann Ottó természettudós a bödönhajó két típusát különböztette meg. Mindkettő körte-
alakú, hegyes orrú, a kisebbik lekerekített farú, hossza kb. 3 méter, egy-két személyes, a nagyobbik
kiálló orrú, vágott farú, fara sokszor felkunkorodó, több mint 4 méteres, 4 halászt is elbír szer-
számjaival. A keszthelyi halászcéh zászlaját (1871) balatoni bödönhajó és gyékényes eresztőháló
képével díszítették. Még kb. 120 éve rendeltek két bödönhajót a vörsi hajóépítőktől a keszthelyiek.

26
Az őstölgyesek kipusztulásával fokozatosan megszűnt készítésük. A Balatoni Múzeum is őriz ilyen
bödönhajót. Hossza csaknem 5 méter, legnagyobb szélessége 70 cm, a fenékpusztai nádasban el-
süllyedve leltek rá, másik kettővel együtt.

Bödönhajó a Balatoni Múzeum kiállításán

A Festeticsek nevéhez fűződik a fenéki hajóépítő műhely. Festetics Pál több vitorlával, evező-
vel ellátott nagyobb csónakot (azaz sajkákat) és vitorláshajót készíttetett. A Balaton első nagyobb
vitorláshajója a Kristóph (’Kristóf’) nevet kapta (1753). Még nem utasokat, hanem elsősorban sót
szállított, esetleg mellette néhány utast.

Festetics (I.) György építtette meg a Phoenixet (’Főnix’) (1797) Bori Antal Triesztből származó
hajóépítővel. Felhasználásra került az időközben elkorhadt Kristóph hajó még épen maradt részei
is, a ’főnix’ elnevezés erre is utal (’porából megelevenedő’). Korának legnevezetesebb hajója volt,
hazai és külföldi rangos vendégek is megcsodálták. Több költő megénekelte:
„S bár néha e gyakran háborgó tengernek
Hullámi majd eget, majd poklokat vernek,
Megvetvén a szelek mérges ostromait,
Bátorsággal járja kiszabott útjait.
Áldják Somogy s Szala megörült vidéki,
S állandóbb szerencsét ohajtanak néki.”
(Batsányi János: A keszthelyi hajóra)

A Phoenix 30 évnél tovább közlekedett a Balatonon. Fenékpusztán emléktábla őrzi emlékét

(2006), a keszthelyi móló bejáratánál pedig egy mérnöki munkának, illetve a Phoenixnek emléket
állító műalkotás (2019), mely a gályát ábrázolja.

Makett a Balatoni Múzeumban Az emlékmű a Balaton partján

27
 A Phoenix mellett megépült a Bori Antal, a Pali, a László, a Fecske, a Juditta, a Stella és a Szol-
gája nevű kompok és vitorláshajók. Festetics György fia, László még tovább bővíttette a hajópar-
kot. Azonban a hajózás kiaknázása még váratott magára.

Széchenyi István, Festetics György lánytestvérének fia, szorgalmazta a közlekedés megújítását.

A Balaton Gőzhajózási Társaság 1845-ben alakult meg, Széchenyi elnökletével. Az alapszabályter-
vezetet Kossuth Lajos fogalmazta. A következő évben már elkészült a Kisfaludy, az első balatoni
gőzhajó, fából, lapátkerekekkel. Óbudán épült, de a gépészeti berendezést Angliából szállították.
Mivel kikötők még nem voltak, a partra ladikkal eveztek. Áruszállításra is használták a gőzöst, két
uszályával, melyek a Füred és a Keszthely nevet viselték. A hajó Keszthelyre is rendszeresen közle-
kedett. Legelőször 1846 októberében kötött ki nálunk, fedélzetén Széchenyi Istvánnal. Az első
keszthelyi móló a Kisfaludy fogadására épült meg a következő tavasszal. Mellé fürdőház, a móló
mögött vendéglő épült. A kikötőtől a városba vezető utca a Gőzös utca nevet kapta, ma Balaton
utca. A korszak nagy regényírója, Jókai Mór is utazott a hajóval Füredről, ahol a nyaralója állt, egész
Keszthelyig. Innen utazott szekérrel Sümegre Kisfaludy Sándor sírjához, és egykori házához, majd
vissza Füredre. Az 1848–49-es szabadságharc idején a seregek utánpótlását szállították a Kisfa-
ludyval. Több mint 40 évig járta a Balatont. Később, mikor a fa hajótest elkorhadt, vasból készülttel
pótolták.

A Kisfaludy gőzös Keszthely partjainál

A Kisfaludy gőzhajót később több hajó követte: a Helka és a Kelén,

a Kisfaludy és a Jókai csavargőzös, a Csobánc, a Csongor, a Tünde pél-
dául, amelyek menetrendszerűen közlekedtek, Keszthelyre is, s azóta
még több vízibusz. Az illusztráció a közel százéves Csobáncot ábrá-
zolja, amely most nosztalgia sétahajóként járja a Balatont.

A balatoni hajózásról több ismeretet szerezhetünk Bíró József Hajók a Balatonon, valamint
Bodrossy Leó A Balaton regénye című köteteiből. Előbbi kiadvány címlapján a Phoenix vitorláshajó
makettjét figyelhetjük meg.

28
 Népművészet, népszokások, hagyományok

„A néphagyomány, a népi tudás a magyar

nemzeti műveltség tartozéka.”
(Györffy István: A magyar népha-
gyomány és a nemzeti művelődés)

A Balaton-környék néprajzáról a régi utazók is feljegyezték megfigyeléseiket, többek között

Kitaibel Pál (1798–1799), Michael Eissl (1808), Richard Bright (1815), Hrabovszky Dávid (1826).

Michael Eissl osztrák gazdasági tanácsos német nyelvű útleírása a legelső írott forrás a bala-
toni halászléről. Festetics László csónakkirándulásokra vitte, az egyik alkalommal a Kis-Balatonra,
a Halász-szigetre. A halászok nádkunyhóban tanyáztak, fanyárson halat sütöttek, és fogasból fő-
zött, erős paprikával gazdagon fűszerezett „halacli”-vel – halászlével – vendégelték meg őket.

Az első tudományos néprajzkutató Jankó János A Balaton-melléki lakosság néprajza című kö-
tetében adta közre kutatásait (1902, új kiadás: 2019.).

A Malonyay Dezső szerkesztésében megjelenő A magyar nép művészete című (1907–1922) 5

kötetes munkának a 3. és 4. kötetben olvashatunk Keszthely néprajzáról, halász- és pásztoréletről,
régi házakról, hímzésekről, pásztorművészetről, hímestojásokról is. A keszthelyi tárgyú részeket
Sági János írta, a Balatoni Múzeum néprajzi osztályának akkori vezetője.

Malonyay könyvének egy kötete Keszthelyi vánkoshímzés részlete a 3. kötetből

A következő átfogó néprajzi munka Vajkai Aurél Balatonmelléke

(1964). Balatonmelléki – közte néhol a keszthelyi – néprajzról, történe-
lemről, a lakosságról, vadászatról, méhészetről, halászatról, állattartástól,
földművelésről, szőlészetről, építészetről, iparról, közlekedésről – a Fes-
teticsek hajóépítéséről is –, fogadókról, kereskedelemről, táplálkozásról,
az ünnepekről, hiedelemvilágról, népköltészetről esik szó benne. Leírja a
19. századi népviseletet is: „Keszthely környékén a férfiaknál divatos volt
a szépen kirózsázott szűr, kerek kalap, a nőknél pedig a duzzadt ujjú karton
rékli, csizma, de emellett a topánka, a harisnya is. A nők a fejüket nagy
kendőbe burkolták, s a szájukat is befödve, hátul a nyakszirten megkötöt-
ték.”

29
 Keszthelyen hagyománya van a néptáncnak. Richard Bright utazó részt vett a georgikoni vizs-
gákhoz kötődő ünnepségen, ahol pásztorjátékot is látott: „vagy tizenkét fiatalember, magyaros
bőrdolmányban és nadrágban, csizmában és nagy prémsapkában, minden oldalról a színpadra
vonult. A grófi erdészeti iskola növendékei voltak, s egy dudás jött velük. Mindegyikük nagy botot
szorongatott. Azonnal nemzeti táncba kezdtek. Tánc közben hol körben mozogtak, hol diadalma-
san rázták botjukat a levegőben, majd földhöz vágták, majd újra felvették. Tenyerükkel csizmáju-
kat verdesték és hangos csattanással összeütötték bokájukat. Azután keresztben tartott vagy más-
más irányba szegzett botjaikkal középre jöttek és élénken hadonásztak. A hellyel-közzel tombolóvá
vált játék egyszer csak véget ért…”

Városunknak több nagymúltú néptáncegyüttese is van: a Georgikon Néptáncegyüttes, mely

az akkori Mezőgazdasági Akadémia hallgatóiból és dolgozóiból alakult 1958-ban; a Bertalan Zoltán
által 1969-ben alapított Nagyváthy Néptáncegyüttes; a Ranolder iskola 1991-ben alapított, Arad-
vári Lászlóné által vezetett néptánccsoportja, mely később felvette a Tündérrózsa Gyermek-nép-
tánccsoport nevet. Valamennyien néptáncegyüttes aktívan részt vesz a városi ünnepségeken.

A Georgikon Néptáncegyüttes az 50. jubileumi gálán

A Goldmark Károly Művelődési Központ népművészeti szakköröket indított. A szakkörök fel-

elevenítik, megőrzik a népi tárgyi kultúrát, kézművességet, a népi tudást. Ma a több mint 45 éves
kerámia szakkör Simon Edit Népi Iparművész vezetésével a mosóházban (Fazekas Műhely, Lehel
u. 2.) működik; a fafaragó kör Bereczky Csaba, a Szövés, népi kismesterségek szakköre Bordácsné
Kishonti Erika, a Kosárfonó szakkör Bognárné Gumhert Piroska vezetésével pedig a kézművesház-
nak is nevezett Alkotóházban (Sopron u. 7.) tartja foglalkozásait. Az Alkotóház épülete egy műem-
lék parasztbarokk lakóház, 1750 körül épült, előbb uradalmi építési irodául, majd a Festeticsek
gazdatisztjeinek lakásául szolgált. (A köznyelv egy időben Dongó-ház néven emlegette, a benne
működtetett trafik vezetőjéről.) Az enyészettől lelkes népművészek és a Zala Megye Népművésze-
téért Alapítvány mentette meg – az Alkotóházat az említett Alapítvány működteti.

Az Alkotóház utcai homlokzata

30
 Az Alkotóházban a kézműves szakkörök mellett nyitott műhelynapokkal, nyári táborokkal, ki-
állításokkal is várják az érdeklődőket, a hímestojásos kötet bemutatóját is itt tartották. Az Alkotó-
házhoz kötődő népművészek: Bereczky Csaba fafaragó, Népművészet Mestere; Bereczky Csabáné
csipkeverő, Népi Iparművész; Bognárné Gumhert Piroska kosárfonó népművész; Bordácsné Kis-
honti Erika szövő, Népművészet Mestere; Csízy Istvánné tojáskarcoló, Népi Iparművész; Dancsecs
Diána bőrműves, Népi Iparművész; Jankovics Tamás fafaragó, Népi Iparművész; Kovács Zoltán fa-
és szarufaragó, Népművészet Mestere; Kiss E. Hajnalka lószőrfonó, Népi Iparművész; Molnárné
Riskó Erzsébet népviseletibaba-készítő, Népi Iparművész; Gömbös Katalin nemezkészítő, Népi
iparművész.

Kovács Zoltán munkái

Az esztendő ünnepköreihez kapcsolódó hagyományokat a naptári sorrendnek megfelelően is-

mertetjük.

Balázs-járás
A Balázs-napon történő adománygyűjtő, köszöntő szokás a tanító javadalmának kiegészítését
szolgálta. Kezdetben a tanítványok és a tanító, később már csak a fiúk jártak házról házra a tele-
pülésen. Az iskolások énekét adományokkal, terményekkel jutalmazták, melyet a tanító kapott
meg. A 17. század közepén már élt hazánkban ez a szokás, valószínűleg morva vagy szlovák közve-
títéssel. Legtovább körülbelül a 20. századfordulójáig élt, főleg a Dunántúlon és az északi területe-
ken gyakorolták. A 20. század fordulójára Jankó János könyve szerint a Balázs-járásnak már csak
az emléke maradt fenn környékünkön.

Farsang

Farsangkor már régen is bolondoztak, tréfálkoztak, maskarába öltöztek az emberek. Farsang

idején Keszthelyen 2000 óta szervezi meg a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete a Keszthelyi
Városi Karnevált. Minden évben a hamvazó szerda előtti utolsó szombat délutánján zajlik a felvo-
nulás.

A felvonulókat hagyományosan a hercegi pár vezeti, őket követik a Boombatucada együttes

dobosai, majd az óriássárkány. A főleg saját készítésű jelmezekbe öltözött több száz felvonuló a
Festetics-kastély parkjában gyülekezik. Innek indulnak a Sétáló utcára, ahol a Művelődési Központ
erkélyén várja őket a zsűri. Az egyedüli, vagy csapatban nevezők itt bemutatkoznak, majd tovább-
mennek a Fő térre, ahol a színpadon előadhatják műsorukat. A karneválra más településekről is
szoktak nevezni, a nézőközönség között is szép számmal látni turistákat. A színpadi szereplések
után a zsűri kihirdeti a nyerteseket. A felajánlásoknak köszönhetően a helyezésen kívüli felvonulók

31
is ajándékban részesülnek. Évről évre visszatérő felvonulók vannak, ötletesnél ötletesebb jelme-
zekkel.

A Kiskeszthelyért Egyesület a Hófehérke mesét keltette életre az egyik karneválon

Húsvéti hímestojások

Húsvétkor országszerte hímestojást készítenek a lányok, ezzel ajándékozzák meg locsolóikat.

A tojások hagyományosan piros színűek. A Balatoni Múzeum gyűjteményében sok régi, Keszthely
környéki hímestojást is őriznek. Ezeket Malonyay Dezső A magyar nép művészete címűkönyvsoro-
zatának 3. kötetében mutatta be. Azóta sok tojás megsemmisült, megsérült, vagy kifakult. A Szö-
vés- és Népi Kismesterségek Szakköre tagjai Bordácsné Kishonti Erika vezetésével lerajzolták a
meglévő tojások mintáit. A törött, fakó, sérült tojások mintáit újraírták, karcolták. Ezek felhaszná-
lásával Gyanó Szilvia, a múzeum néprajzkutatója összegyűjtötte a mintákat, azok jelentéseit. A
gyűjtés a Keszthely környéki hímes tojások címmel jelent meg (2010):

Fehérvasárnap

Fehérvasárnapnak vagy komavasárnapnak a húsvét utáni első vasárnapot nevezzük. Minden

magyar településen ezen a napon határjárást, határkerülést végeztek, a húsvéti feltámadáshoz a
természet, az élet megújhodását kapcsolták. A települést övező termőföldeket járták körbe, éne-
kelve, templomi zászlókkal, esetleg ereklyékkel. Szertartásokat végeztek, amitől a bőséges termést
remélték. A határ körbekerülésével megerősítették és ellenőrizték a határokat, a belül levők
egészségéért imádkoztak. Még kb. 100 éve élt ez a hagyomány. Ez a hagyomány abból a szokásból

32
táplálkozik, hogy a nagyszombaton (húsvét előtti szombat) keresztelkedő felnőttek fehér ruháju-
kat a keresztelést követő 8. napon vethették le. Maga a határjárás a sírból eltűnt Jézus keresését
idézi. Ezen a vasárnapon a lányok komatálat, mátkatálat vittek barátnőiknek, ezzel erősítve saját
maguk és családjaik kötelékét. Mikor gyermekük született, egymást hívták keresztszülőnek.

A keszthelyi Család Iskola 2000 tava-

szán felelevenítette, egymással ötvözve a
határjárás és komatálazás szokását. A lá-
nyok fehér ruhába öltözve, a néptánc-
együttesek vezetésével bejárják a várost,
egy-egy templomhoz akkor érnek oda, mi-
kor a hívek a mise, illetve istentisztelet
után kijönnek a templomból. Tavaszindító
játékkal, tánccal köszöntik őket, s átadják
nekik a komatálat. A komatálban a tavaszt
jelképező felpántlikázott vörösbor, a feltá-
madásra emlékeztető pirostojás, és a ter-
mészet körforgására utaló fehér cukorperec található (lakodalmas perec). Az egyházi elöljárók
megáldják a zászlókat, ők is átadják komatálukat. Ezután a hívekkel csatlakoznak a határjárókhoz.
A Fő téren a polgármester is fogadja a határjárókat. Ez a felélesztett hagyomány megőrzi a régi
népszokást, emellett erősíti a város közösségét, az együvé tartozást.

Sárgulás

140 éve hagyomány a sárgulás, az agráregyetem ballagási ünnepsége. A vizsgák előtt, a szor-
galmi időszak utolsó hetében a végzős egyetemi hallgatók díszmagyarba öltözve járják végig, ki
gyalog, ki hintóval, kocsival a várost. A menetet lovas huszárok vezetik. Elbúcsúznak diákéveik
helyszíneitől, az egyetemi épületektől, a Festetics-kastélytól /mint szó volt róla, Festetics (I.)
György alapította a Georgikont, az egyetem elődjét/, és a kastélyparkban egy ünnepély keretében
elköszönnek oktatóiktól, diáktársaiktól, és eltáncolják a palotást.

Pünkösdi királynéjárás

A Család Iskola tanulói

több évtizede felelevenítettek
egy régi dunántúli népszokást,
a pünkösdi királynéjárást. A
néphagyomány szerint a hús-
vét utáni 50. napon, pünkösd-
kor, a nagyobb lányok körbevi-
szik a faluban a legkisebb és
legszebb leányt, közben éne-
kelnek, termékenységvarázsló
mondókákat mondanak. Pün-
kösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe a keresztény egyházban, egyszersmind a tavaszvárás, a
megújulás ünnepe is néphagyományban. A lányok énekszóval végigjárják a keszthelyi templomo-
kat, a pünkösdi királyné fejére pedig virágszirmokat szórnak.

33
Szüreti felvonulás

Keszthelyen évről évre megrendezik a szüreti felvonulást is a Zalai Borcégér – Keszthelyi Bor-
ünnep keretén belül. A Da Bibere Zalai Borlovagrend tagjaival, hintókkal, szekerekkel, lovasokkal,
néptáncos, zenés sereglet vonul le a Balaton-partra. Menet közben szőlővel, borral, pogácsával
kínálják a résztvevőket. A Zenepavilonnál műsorok elevenítik fel a borkultúrához, szőlőműveléshez
kötődő dalokat, táncokat, népszokásokat. A programot kézművesvásár színesíti. A borlovagrend
2000-ben alakult, öltözékét és tárgyi kellékeit dr. Petánovics Katalin néprajzkutató tervezte, a helyi
népviselet és régészeti leletek felhasználásával, melyek eredetije a Balatoni Múzeum gyűjtemé-
nyéhez tartoznak. A borlovagrend névadója egy kb. 2000 éves ivóedényke, melyre a DA BIBERE –
’adj innom’ – feliratot karcolták. A lovagrend rendre jelen van, közreműködik a városi ünnepsége-
ken.

A 2019. évi Keszthelyi Borünnep

Márton-napi lámpás felvonulás

A közelmúltban (2013) teremtődött a Márton-napi lámpás felvonulás hagyománya a városban.

A menet előbb a kastély-parkban, az egykori Szent Márton-templom emlékkövénél tiszteleg első
hazai születésű szentünk, Márton püspök emléke előtt. A lámpásjárás résztvevői a hajdani temp-
lom alaprajzát rakják ki lámpásaikkal. Az éneklő menet innen elindul a Fő térre, ahol a gyerekek
műsort adnak. A megjelenteket szeretetvendégség is várja. A Fő téri templomban a szentmisén
megáldják az új bort – a Márton-nap a mezőgazdasági munkák befejeződését is jelenti. Az ünnep-
séget a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete szervezi. A lám-
pásjárás ötletét Komoróczi Lajos lovagrendtag egy letenyei lámpásjárásból merítette.

Ünnepség a Szent Márton-templom emlékkövénél

34
Adventi gyertyagyújtás

Advent a szentestét megelőző négy hét, a karácsonyt megelőző várakozás időszaka, amelyben
a keresztények Jézus születésének eljövetelét várják. Egyre inkább elterjed az adventi koszorú ké-
szítése, nem csak keresztény családokban.

Keszthelyen – több mint tíz éve – városi adventi koszorút is készítenek. A koszorú négy gyer-
tyáját advent négy vasárnapján a keresztény-keresztyén egyházak helyi, illetve magas rangú ven-
dégpapjai gyújtják meg egy ünnepség keretében. (Rossz idő esetén a színházban, illetve a Fő téri
plébániatemplomban volt az ünnepség.)

Városi betlehem is készül, eleinte a művelődési központ kapualjában állították fel advent ide-
jére, 2017-től a Fő téren, kis faházikóban látható.

Mikulás

Szent Miklós napja az első adventbe eső ün-

nep. E nap reggelén a gyermekek ajándékot kap-
nak: a régi népszokás szerint az előző este ablakba
kitett lábbelijükben találtak rá. A Mikulás-napi
ajándékozás már legalább száz évre nyúlik vissza
Keszthelyen. Az otthonokban történő ajándékozás
mellett intézményekben Mikulás-ünnepségeket
tartanak, a Fő térre, a városi Mikulás-napra is ellá-
togat a Mikulás.

35
Luca-nap

Luca napja az asszonyok részére dologtiltó nap volt, mosni, kenyeret sütni, fonni, varrni, kötni,
tilos volt. Ezt a szokást még a közelmúltban idős nénik betartották, bár a fonás és a kenyérsütés
már amúgy sincs a háztartási munkák között.

Betlehemezés

A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó népszokásokról a Balatoni Múzeum első néprajzkutatójá-

nak, Sági Jánosnak Keszthelyi és keszthelyvidéki regősök, betlehemesek, háromkirályjárás és apró
szentek címmel jelent meg tanulmánya 1904-ben a Néprajzi Értesítőben.

A betlehemezés karácsony előtti népszokás, ahol a betlehemi pásztorok párbeszédes énekes

játékkal keresik fel a házakat. Templom alakú betlehemet vittek magukkal, amelyben a Szent Csa-
lád helyezkedett el. Fiatal legények játszották el Jézus születésének történetét. Ezután elmondták
a háziaknak szóló jókívánságaikat, akik megvendégelték, megajándékozták őket. Ma már kisgyer-
mekek adják elő a betlehemező pásztorjátékot ünnepi műsorokban.

Keszthely környékén még bábtáncoltató betlehemezést is tartottak, azaz a hordozott temp-

lomban bábokat táncoltattak. Ez a betlehemezés hazánk területén csak három vidéken volt szo-
kásban. Keszthelyen már több mint száz éve megszűnt ez a fajta betlehemezés, de a környéken, a
Somogy megyei Vörsön és Holládon még él a szokás. A Balatoni Múzeum őriz ilyen bábokat és
templomokat.

Balatonszentgyörgyi bábtáncoltató betlehemezők

Regölés

Keszthely környékén a regölés valaha szokásban volt, kb. a 19. század közepéig. Azonban re-
gölős falvakból (Belső-Zalából) történő bevándorlások hatására időnként újraéledt. 1940-ben pél-
dául Keszthelyről mentek ki gyermekek regölni. A regölés időszaka december 26-a, vagy 26-ától
az év végéig tartott.

36
Aprószentek napja

Aprószentek napja is része volt az esztendő karácsonyi ünnepkörének. E napon, december 28-
án, szokásban volt a vesszőzés. Egyféle termékenységvarázslás volt, ami összemosódott a bibliai,
betlehemi gyermekgyilkossággal. A vessző, vagy a belőle font korbács a betegséget volt hivatott
elhárítani a megvesszőzöttről. Többféle változatban történt. A családfő szertartásosan megcsap-
kodta reggel, még mielőtt felkeltek volna, a gyermekeket, néhol a legények vagy fiúgyerekek ház-
ról házra járva a lányokat, asszonyokat, hogy egészségesek legyenek, esetleg az egész családot, az
állatokat is, közben egészség- és szerencsekívánó mondókákat mondtak, s a vesszőzésért apró
ajándékokat kaptak. A vessző lehetett termőág, fűzfavessző, vagy a belőle font korbács.

Az e naphoz kötődő népszokást még gyakorolták Keszthelyen a 20. század elején. Már kará-
csony előtt a Fő utcán árusítottak hozzá fűzfakorbácsot.

Szilveszteri zajkeltés

Hazánk több vidékén elszórtan Szilveszter éjjelén a pásztorok, legények, serdülők zajkeltő szo-
kásai voltak életben. Így volt ez a mi vidékünkön is. A szilveszteri zajkeltés célja a gonosz, ártó
szellemek elűzése volt.

Háromkirály-járás

A háromkirály-járás Vízkereszthez kötődik. Keszthelyen és környékén is elterjedt volt. Kisebb

fiúk 3-5 fős csapata esténként házról házra járva hordozták a csillagot. Az egyik fiú vitte egy esz-
közön a kiugratható csillagot, a másik szerecsenkirálynak öltözött, a harmadik Heródesnek, fakard-
dal. A fejükre díszes papírsüveget tettek. Minden háznál feltették a kérdést: „Be szabad-e hozni a
három királyok szép csillagát?”; majd énekelni kezdtek.

37
 Irodalom

Helikoni Ünnepségek
„A Helikon emitt emelkedett
A Balaton partján, – virányán Keszthelynek.”
(Dukai Takács Judit:
Serkentés a magyar múzsákhoz)

Festetics (II.) György nevéhez fűződik Keszthely nevezetes irodalmi ünnepe, a Helikon Ünnep-
ségek. Az irodalmat, a magyar nyelvet pártoló gróf ötször tudta megrendezni a Helikont, melyre a
kor – főleg a városkörnyék – neves költőit hívta meg. Köztük Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt,
Dukai Takács Juditot, Pálóczi Horváth Ádámot. Emlékükre a ma Helikon parknak nevezett Balaton-
parti ligetben fákat ültettek, s jutalmat is átvehettek a mecénás főúrtól. Az ünnepségek keretén
belül a költők maguk olvasták fel műveiket.

Az ünnepségek történetét több művében is feldolgozta dr. Cséby Géza,

legterjedelmesebben A keszthelyi Helikon c. könyvében. Így ír egyik tanul-
mányában: „A keszthelyi iskolák által 1804-tól elindított ünnepélyek, ahol
zene, tánc, szavalat, felolvasás volt műsoron, méltán nevezhetők a Helikoni
Ünnepek elődeinek. Ezeken a (Georgikon hallgatói, a líceum és a gimnázium
tanulói vettek részt. … A figyelmet arra az öt összejövetelre kell összponto-
sítanunk, amelyek 1817. február 12. és 1819. február 16. között zajlottak,
minden év februárjában a császár születésnapján, és májusban a Georgikoni
vizsgák alkalmával. Mindenekelőtt a névválasztásról kell szólni. Egyértelmű,
hogy az ünnepségeket irodalmi összejövetelként kell számon tartanunk, de nem kevésbé voltak
tudományos, zenei, színpadi művek bemutatásának alkalmai is. Tehát a múzsák találkozóhelye,
mondhatjuk, s így Helikon.”

1818-ban kiadták egy könyvecskében az 1817-es helikoni verseket, ennek reprint kiadását az
ünnepségek 200. évfordulója alkalmából a Fejér György Városi könyvtár jelentette meg.

A Helikon centenáriumi ünnepsége

Az első Helikon Ünnepségek 100 éves fordulóján dr. Lakatos Vince

gimnáziumi tanár vetette fel, hogy egy nagyszabású rendezvény kereté-
ben emlékezzenek meg a Helikonról. Az I. világháború miatt azonban csak
1921-ben került erre sor. Ebből az alkalomból épült meg a 8 oszlopon álló,
kupolás Helikoni emlékmű a parkban, itt tartották a megnyitó ünnepsé-
get. Az eseményre irodalmi és zenei pályázatokat írtak ki, melynek díja-
zását Festetics (II.) Tasziló vállalta magára. Díjat kapott Szendy Árpád He-
likoni szvitje, Négyesy László Gróf Festetics György a magyar irodalom-
ban, valamint Kéky Lajos A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében c. ta-
nulmánya. A kor jeles írói, költői számára emlékfát ültettek. Az ünnepélyt
a kormányzó is megtisztelte jelenlétével. Este a színházban előadták Herczeg Ferenc erre az alka-
lomra írt színművét, A Holicsi Cupidot. Balaton-parti aratóünneppel és bállal fejezték be az ünnep-
séget.

38
Balatoni Íróhét

Az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE), az írók érdekképviseletére és segélyezésére létrejött egye-

sület 1932-ben az írók és olvasóik összeismertetése céljából megrendezte a Balatoni Íróhetet,
melynek utolsó időszaka Keszthelyen zajlott (1932. szept. 9–11.). A kor ismert írói vettek részt. A
záró rendezvény idején tartottak egy helikoni megemlékezést is. Keszthely település megbízásából
egy pályázat kiírására is sor került. A feladat egy helikoni témájú óda vagy novella megírása volt.
Első nap irodalmi estet rendeztek az Uránia színházban, a második nap tanácskozások voltak, meg-
alakították az IGE Zala megyei Csoportját, melynek díszelnökének Festetics (II.) Taszilót választot-
ták, aki adakozott is az IGE részére. A zárónapon hirdették ki a helikoni pályázat eredményét, a
Helikoni emlékműnél. A pályadíjat Palasovszky Béla Magyar Helikon c. ódája, és Szőllősy Ferenc
A balatoni aranyhíd c. novellája kapta.

Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek

„Festetics György gróf öröksége – oly

sok viszontagság után – új életre kelt
s az Ünnepek fénye, akár a Helikoni
Láng: világít olthatatlanul.”
(Monitor, 1998. május 28.)

A Helikont később, 1958-ban, újjáé-

lesztették, előbb 3 megye, végül az
egész Dunántúl középiskolásainak kul-
turális seregszemléje lett, fokozatosan
bővülve, immár 20 művészeti kategóri-
ában. Két évenként kerül megrende-
zésre. Ez a művészeti rendezvénysoro-
zat tehát már hagyománnyá vált Keszt-
helyen. Újkori Középiskolás Helikoni Ün-
nepségek Alapítvány kiadásában az első Helikon Ünnepségek 200 éves évfordulójára megjelent a
Helikon 200 című kötet, melyben a régi és az új Helikonok történetét is megismerhetjük.

Keszthely több írót, költőt tudhat magáénak. Van, aki itt született, vagy rövidebb-hosszabb
ideig itt tanult, vagy dolgozott, katonáskodott, mint Berzsenyi Dániel, vagy csak élete második
felében tartózkodott a városban. Az első Helikon Ünnepségek korszakából megemlíthetjük pl.
Szép Jánost, Batsányi Jánost, Rájnis Józsefet, a városi könyvtár névadóját, Fejér Györgyöt, majd
Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát, a két világháború közöttről az elfeledett Csányi Pált,
Vajda Mariettát, az újabb korból Györe Imrét, Csengey Dénest, Szeles Józsefet, Kara Kocsis Gab-
riellát, Morvai Pétert, Lőrincz Lajost.

Keszthelyi irodalmárokkal, képzőművészekkel Bakonyiné Ligeti Mária gondozásában megje-

lent a Helikon öröksége (1997), majd hévízi és keszthelyi művészekkel a Tóparti üzenet (2000) című
antológia. A Fejér György Városi Könyvtár pedig a Keszthelyi múzsa (2014) című antológiát bocsá-
totta útjára keszthelyi alkotókkal, többek között Cséby Géza, Lángi Péter, Sólyom Sándor, Pálfalvi
Nándor műveivel.

39
 A keszthelyi írók, költők antológiái

A Fejér György Városi Könyvtár évről évre kapcsolódik az országosan, évenként megrende-
zésre kerülő Ünnepi Könyvhéthez. Az Ünnepi Könyvhétnek nagy hagyománya van, megrendezését
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének 1927-ben javasolta Supka Géza, a Lite-
ratura irodalmi folyóirat akkori főszerkesztője. Két év múlva már meg is rendezték, Budapesten.
Később egyre több vidéki város csatlakozott.

A könyvtár az utóbbi években Ünnepi Könyvhétkor író-olvasó találkozókat visz ki a Sétáló ut-
cára, ahova neves kortárs alkotókat hív meg egy beszélgetésre. Az eseményre a gimnáziumi tanu-
lók hivatalosak, de a rendezvény nyilvános, bárki csatlakozhat, legyen az arra járó városlakó, vagy
éppen turista. Eső esetén a könyvtár épülete a helyszín, ilyenre is volt már példa. Vendégül látták
már Háy Jánost, Beck Zoltánt, Tóth Krisztinát, Bereményi Gézát, Grecsó Krisztiánt, a városunkhoz
is kötődő Kukorelly Endrét és Muszatics Pétert, vagy éppen az előző Helikon két fődíjas költőjét,
Csete Somát és Körösztös Gergőt, akikkel Szálinger Balázs, Keszthelyen született, József Attila- és
Méhes György-díjas alkotó beszélgetett.

40
 Zene

„A szép hangzás, a lágy harmóniák

áradata kerített hatalmába.”
(Goldmark Károly: Emlékek életemből)

Festetics (I.) György – Európa első polgári zeneiskolájának egyikeként – ze-

neiskolát hozott létre Keszthelyen 1800-ban, a Gazdasági Tanintézethez, a Ge-
orgikonhoz kapcsolva. Anton Stadler (Stadler Antal) osztrák klarinétost kérte
fel, hogy állítson össze egy tervezetet, amely alapján megalakulhat és működ-
het a zeneiskola. Stadler egyik barátja volt Mozartnak, aki két művet is írt neki.
Stadler lett az iskola első igazgatója. Tervezete szerint a zeneiskola öt osztályra
tagolódott. A tanulók az első évben éneket, a másodikban zongorát, a harma-
dikban orgonát tanultak. A negyedik osztályban kezdték el a hegedűoktatást
és csak az utolsó évben került sor a fúvós hangszerek tanítására. Fontosnak
tartotta a hangszeres játék előtt a kottaolvasásban való jártasságot. A zeneképzést hármas cso-
portban képzelte el. Legfontosabb az egyházi zene volt, ezt követte a kamarazene, majd a színházi
vagy színpadi zene. Tervezete szól a zeneiskola számára 29 db szakkönyvről is (ezeket Festetics be
is szerezte), ill. a neves hangszeriskolák felsorolásáról. Az iskola növendékei sokat szerepeltek,
köztük a szintén Festetics alapította Helikon Ünnepségeken. A zeniskola valószínűleg 33 évig mű-
ködött.
A zeneiskola első tanára Stärk Péter volt, Feladatai közé tartozott, hogy ünnepélyes alkalmakra
üdvözlő darabokat komponáljon, és azokat az iskola növendékeivel előadja. A gróf felkérte a ma-
gyar zene ápolására is, magyar dalok átdolgozására. Erre a célra kottákat a gróf rokonától, Szegedy
Rózától, Kisfaludy Károly költő feleségétől kért kölcsön. Stärk művei közül nyomtatásban csak
kettő jelent meg. Kéziratban maradt egyéb kompozícióit (hangszerkíséretes kórusművek) a keszt-
helyi Helikon-könyvtár őrzi.

Nem csak a Festetics (I.) György által szervezett Helikon Ünnepségeken volt jelen a zene, ha-
nem a Festetics család életében is. A család hölgy tagjai szívesen zongoráztak, például Festetics
László felesége, Jozefa, testvére, Festetics Júlia, aki gr. Zichy Károly felesége lett, vagy éppen László
lánya, Ilona. Festetics Júlia támogatta a zeneiskolát, zenét is szerzett. Több kiadványa és kézirata
is fennmaradt. Festetics Ilona is komponált. A család könyvtárában maradt fenn néhány zenemű
tőle is, ill. amit tisztelője, Szekeressy Antal írt.

Festetics (I.) György gyámfia, Festetics Leó (1800–1884) is szerzett zenét.

Többek között Keszthelyen alkotott meg egy hat hangra írt kardalt és egy ba-
latoni indulót. Leó nevéhez fűződik az első falusi óvoda megalapítása (Belac
településen). Tolnai megyei birtokán gazdálkodott. Megbízták a Nemzeti Szín-
ház igazgatásával. Létrehozta a rövid életű Délibáb c. színházi folyóiratot. Fel-
kérték a Színi Tanoda megszervezésére, melynek első főigazgatójául is kine-
vezték, de ő lett az opera szak igazgatója is. Illemtan c. könyvét tankönyvként
használták. Élete végén megírta emlékiratát.

41
 Városunk szülötte Goldmark Károly zeneszerző (1830–1915), aki kora
gyermekéveit itt töltötte. Előbb hegedülni, majd zongorázni tanult. Csak ké-
sőbb kezdett komponálni. Kb. 160 zeneművet: operát, énekkari, szimfonikus
művet, kamarazenét alkotott vonós hangszerekre és zongorára. A sikert a Sa-
kuntala nyitány (1865) hozta meg számára, a világhírt a Sába királynője című
opera (1862–1871). Utóbbit a világ csaknem 30 operaháza 9 nyelven állította
színpadra, melynek nagy részét Goldmark rendezte. 80. születésnapja alkal-
mából Keszthely nagy ünnepséget rendezett, melyen ő is részt vett. A Pethő-
házon emléktáblát avattak ebből az alkalomból (a ház udvarának hátsó részébe álló, ma már nem
létező épületben született). Élete végén német nyelven megírta emlékiratát. Hagyatékát az Orszá-
gos Széchenyi Könyvtár és a keszthelyi Helikon Könyvtár őrzi.

Említést érdemel a mára elfelejtett Forgách Béla gróf (1851–1940), felta-

láló és zeneszerző. 1884-ben zongorával összekapcsolt kottaíró-gépet talált
fel. Az 1880-as években kezdett behatóbban foglalkozni zenéléssel, zeneszer-
zői diplomát is szerzett. Játszott orgonán és zongorán, cimbalmon és hárfán.
63 dalt szerzett: magyar nótákat, dalokat és táncdarabokat. Dalait saját vagy
más szövegírók magyar, vagy német nyelvű szövegeire, illetve költők verseire
írta. Összhangzattant is írt. Az I. világháború alatt 40-50 jótékonysági hangver-
senyen kísérte zongorán dalait. Művei rádióban is sokszor elhangzottak. Az Amerikai Egyesült Ál-
lamokban több dalát gramofonlemezre is felvették.

Bartók Béla (1881–1945) zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész,

szakíró és akadémiai tanár többek között Keszthelyen is járt gyűjtőúton. 1906
szeptemberében érkezett a városba. Szeless János uradalmi főszámvevőnél
lakott, Festetics (II.) Tasziló újmajori intézői házában. 41 népdalt gyűjtött
Keszthelyen, a zeneiskola diákjaitól is. Ezeket később kiadta, kottával, szöveg-
gel együtt. A dalok között akadt olyan is, amelyet máshol is énekeltek, de volt
keszthelyi vagy Keszthely környéki variációja. A városban gyűjtötte például az
Erdő, erdő, kerek erdő…, a Most jöttem Párizsból…, az Eltörött a csiga gémje…, Kis-Keszthelyen
végig menni nem merek… és a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok… kezdetű népdalokat.
Utóbbi dallama csendül fel 2010 óta reggel 8 órakor és délben a Fő téren, a gimnázium toronyórá-
jából, tárogatószóval. (18 órakor Kodály Zoltán zalai gyűjtéséből az Adjon Isten jó éjszakát hall-
ható.)

Dr. Klempa Sándor Károly paptanár, cserkészparancsnok egy időben a

kastély könyvtárosa, egyik élesztője volt Keszthelyen a Goldmark-kultusznak.
Írt zenetörténeti, irodalomtörténeti munkákat, több magyar nótát, indulót,
valamint ifjúsági zeneművet (pl. Maharadzsa című zenés színdarab, 1945; Ri-
adó lesz c. opera). A legismertebbet, a Rabmadár címűt 26 magyar városban
játszották, előadták Londonban is (1934) angol nyelven. Öt Petőfi-verset is
megzenésített.

Zeneiskola 1964-ben lett újra Keszthelyen, Borhy Ottó igazgatásával, aki zongorázni is taní-
totta a növendékeket. 1965-ben itt is bemutatta tanítványaival a korábban írt Tücsöklakodalom
című zenés darabját, melyről televíziós felvétel készült. Az oktatás a Zeneiskolában a Kodály-mód-
szer szerint folyt.

42
 A Zeneiskola később felvette Festetics György nevét. Folyamatosan jelen van a város kulturális
életében. Évről évre megtartja zenei pályán tovább tanuló növendékeinek hangversenyét, ezen-
kívül a középiskolás ifjúság számára a Zene világnapján a zeneiskola tanárainak és növendékeinek
közös koncertjét.

A Festetics kastély több világhírű művész mesterkurzusának adott már otthon. A mesterkur-
zusok sorát Cziffra Györgyé nyitotta (1986), de tartott mesterkurzust többek között Kukorelly
György, Nelly Söregi-Wunderlich, Szabadi Vilmos, Gulyás Márta is.

Több mint 30 éve van jelen a város életében a Helikon Kórus, amely helyi és más hazai, kül-
földi, köztük testvérvárosi szereplésével szerzett elismerést magának és Keszthely városnak. Ala-
pítója, első karnagya Kendeh Gusztávné.

A Helikon Kórus karácsonyi hangversenyen

A Keszthelyi Kis Szent Teréz Kórust, a karmelita bazilika kórusát 1987-ben Pécsi László alapí-
totta, a jelenlegi kórusvezető Pálné Szelencsik Klára. A Magyarok Nagyasszony plébániatemplom
kórusa, a Salve Regina Kórus 2006-ban alakult, C. Tóth Zoltán szervezésében. Az egyházi szolgá-
laton túl mindkét kórus kapcsolódik városi rendezvényekhez.
C. Tóth Zoltán a századik évfordulóra felelevenítette a Dunántúli Dalosszövetség által 1910-
ben életre hívott Keszthelyi Dalünnepet. 2010 óta minden júniusban megszervezi a találkozót,
melyen amatőr felnőtt egyházi és világi kórusok vehetnek részt.
C. Tóth Zoltán zeneszerzőként is jegyezte nevét. Művei: A Gyilkos-tó legendája (táncjáték,
2009), Missa Salve Regina – A Keszthelyi Mise (2010), Keszthelyi Te Deum (2011), Stabat Mater
(2015).
Keszthely népzenei együttesekkel is büszkélkedhet. 1959-ben alakult a Guzsaly Népzenei
Együttes, 1991-ben a Tátorján, 2006-ban a Boroszlán, majd 2012-ben a Re-Folk zenekar. A Re-
Folk az előzőleg említett népzenei együttesek tagjaiból jött létre. Jelenlegi tagjai: Burucs Zoltán,
Rezes Gábor, Hintalan Gergely, Horváth Szilárd, Szalay Andrea Rita, Czeglédi Zsuzsa.

43
 A Re-Folk zenekar

Több zenei fesztivál is kötődik Keszthelyhez. A valamikori – a Sétáló utca esti, kereskedelmi
célú turizmusát szolgáló – Sétáló utcai esték a Keszthely Street Festivállá nőtte ki magát. 2014
óta megrendezésre kerül a KeszthelyFest – jazz és könnyűzenei programokkal. 2019-ben első íz-
ben szervezték meg, hagyományteremtő szándékkal, a Keszthelyi Retro Fesztivált.

2018 óta Keszthely több helyszínén is nyáresti koncerteket tartanak a Klassz a pARTon! ren-
dezvénysorozat részeként. A Klassz a pARTon! művészeti fesztivált Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas
zongoraművész alapította (2015), több városban is megrendezik változatos helyszínek bevonásá-
val (szabadtéri színpadok, templomok, kastélyok, strandok). A Kulturális Örökség Európai Éve
2018 hivatalos rendezvénye lett, 2018 az első év, hogy a fesztivál bekerült a Balaton Régió legje-
lentősebb művészeti és közösségi eseményeit, értékeit összefogó Nagyon Balaton rendezvényso-
rozatba. A Balaton Régióban jelenleg a Klassz a pARTon! az egyetlen zenei fesztivál, ahol nincs
belépőjegy.

2013 óta minden szeptember elején nemzetközi verklifesztivált rendeznek a városban. A

helyszín a Sétáló utca és a Fő tér, de volt már a kastélypark is. Az ötletgazda a svájci származású
Hansjörg Surber, a keszthelyi zeneautomata és fonográf múzeum megteremtője. 2017-ben a Fő
téren egy sikeres rekordot is felállítottak: egy helyen, egy időben, a legnagyobb számban egy-
szerre 48 zenegép muzsikált.

Verklifesztivál

44
 Képzőművészet

„A művész kétszer éli az életét. Egyszer

természetben, egyszer alkotásaiban.”
(Egry József: Gondolatok a művészetről,
művészekről, a természetről és a Balatonról)

Keszthely több festőművészével büszkélkedhet, akik itt születtek, éltek, vagy csak életük egy
szakaszát töltötték a városban.

Oppel Imre (1883–1968) Keszthelyen született. Német- és Olaszországban

járt tanulmányúton, festészetet, művészettörténetet tanult. Művészeti és
mértani rajz tárgyakból tanári oklevelet szerzett. Arcképeket, aktokat és táj-
képeket festett. Keszthelyi kiállítása után Festetics (III.) György megbízta
Keszthelyen a kastélypark több részletének megörökítésével. Két nyáron át
dolgozott ezeken az akvarell-, pasztell- és olajképeken. 1933-tól nyaranként
tájképfestő tanfolyamot tartott Keszthelyen. Evangélikus templomok részére
oltárképet festett, a keszthelyi templomnak (1939) is. A II. világháborúban Bu-
dapest ostromakor lakását bombatalálat érte, festményei is elpusztultak. A háború után gyenes-
diási nyaralójába költözött, s újra festeni kezdett.

Egry József (1883–1951) itthon és külföldön is képezte magát. 1918-ban költözött Keszthelyre.
Ekkoriban számos rajzot, később bibliai témájú festményeket készített. A 20-as évektől csaknem
kizárólagos témája a Balaton. Számtalan helyen és napszakban festette meg. Először az expresszi-
onizmus formanyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. Olajpasztell festésű képei
erőteljes látomásban egyesítik az embert és a természetet. 1928-tól Badacsonytomajon, ill. Bada-
csonyban élt. Az 1930-as évektől a telet Budapesten, az őszt Keszthelyen, a nyarat a tomaji szőlő-
és présházban töltötte. Számos képét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik, munkái megtalálhatók
a veszprémi, pécsi és keszthelyi múzeumokban, valamint magángyűjteményekben. 1949-ben az ő
képeit is kiállítva nyílt meg újból Keszthelyen a Balatoni Múzeum. A festészet mellett írással is
foglalkozott. Születésének 90. évfordulóján Badacsonyban, egykori műtermének helyén emlék-
múzeumot nyitottak.

Ifj. Schadl János (1892–1944) keszthelyi születésű festő, grafikus. Zeneta-

nár is volt. Eleinte zenei tehetsége tűnt fel, hosszú éveken keresztül folytatott
zenei tanulmányokat. Országszerte több hangversenyen szerepelt önállóan és
mint kísérő. Később a festészet felé fordult. Szemléletmódját a nagybányai
posztimpresszionizmushoz visszatérő, a természetábrázolásban kifejeződő,
harmóniára törekvő látásmód jelezte. Több bibliai tárgyú, szimbolikus kompo-
zíciót is festett, majd hagyományos, Bernáth Aurél hatását is tükröző festmé-
nyeket készített.

Soproni Horváth József (1891–1961) a keszthelyi gimnáziumban tanult. Sopronban telepedett

le, itt kezdett el festeni, s tanári állást kapott. Itt bontakozott ki sajátos, egyéni akvarellfestészete,
alkotásaiért ekkor kapta sorozatosan a fővárosi pályázatok elismeréseit, díjait. Egy kisebb akva-
rellfestő iskola is kibontakozott körülötte. Később rajziskolát vezetett Sopronban. Életműve is a

45
 városhoz kapcsolódott, ahol nagy megbecsülésnek örvendett, utólag a Soproni
előnévvel tisztelték meg. Művészi érdeme, hogy egyenrangúvá tette a vízfes-
tést az olajfestészettel. Művészi mondanivalóját a naturalizmus eszközeivel fe-
jezte ki. Témáiban mély emberi érzéseket ábrázolt. Hagyatékából özvegye ho-
zott létre emlékmúzeumot, melyet a soproni Caesar-házban őriznek. Az illuszt-
ráció önarckép.

Károly Gyula (1910–1989) keszthelyi festőművész munkásságában mély

vallásossága a meghatározó. A római iskolát, a római Magyar Akadémia vallá-
sos alapokra épülő klasszicizáló, historizáló, tiszta formai megoldásokra tö-
rekvő irányzatát követte. Eleinte elsősorban restaurálással foglalkozott, egy-
házmegyéjében oltárképeket, faragványokat javított. 1954-ben megbízást ka-
pott a szentkúti búcsújáró kápolna, majd a jásdi plébániatemplom freskóira.
Ezek a munkái kiemelkedő helyet foglalnak el életművében, s ezeknek további
megbízásokat is köszönhet. Számtalan freskó, oltárkép, vászonra festett nagy-
méretű kompozíció került ki keze alól. A hetvenes évek elejétől kora miatt freskókészítést már
nem vállalt, de műtermében még szívesen dolgozott. Károly Gyula műtermi hagyatéka részben a
hagyományos polgári műfaj darabjai: portrék, csendéletek, tájképek, zsánerek, részben néhány
templomi munkájának vázlata. Hangulatos tájképei elsősorban a Balatonhoz kapcsolódnak, arcké-
pei főleg karakterportrék. Legismertebb műve a Keszthelyi Madonna c. festménye. Az illusztráció
önarckép.

Bernáth Aurél (1895–1982) festőművész, grafikus jelentős szak- és szép-

irodalmi tevékenységet is folytatott. A keszthelyi gimnáziumba járt egy dara-
big, majd elköltözött Kaposvárra, ahol megismerkedett Rippl-Rónai Józseffel.
Az ő biztatására kezdett festeni. Elbeszélései jelentek meg a Nyugatban és a
Csillagban. Elméleti és önéletrajzi írásai később önálló kötetben is napvilágot
láttak. Utóbbiakban gyermekkori élményeinek helyszíneire, Keszthelyre és a
Balatonra is emlékezett. A Magyar Művészet c. folyóirat újraindítója és szer-
kesztője volt. Olajképein, pasztellrajzain a valóságélmények erőteljes hangu-
lati töltéssel, szinte látomásszerűen jelennek meg, a sajátos kolorit – sárga, kék és dohánybarna
színek – mellett jellemzőjük egyfajta filozofikus, meditatív szemléletmód is. Természetelvű művész
volt. Képeinek nagy része a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílust képviseli.
Falképeket is készített, ezek egyike díszíti az Erkel Színházat.

Mikus Gyula (1905–1996) festőművész és szobrász előbb asztalosinasko-

dott, majd tanítói végzettséget szerzett, Zalaszántón kapott állást. Itt kezdett
el festeni és mintázni: olaj, tempera, akvarell képei mellett szobrászkodott
agyaggal, kővel, márvánnyal, fával. Első sikerét 1939-ben a Műcsarnok Téli
Tárlatán érte el, ahol három képét állították ki. A „Halottasmenet”-ért Halmos
Izor Életkép-díjat kapott. 1942-ben Keszthelyre helyezték, ahol a Polgári Iskola
növendékeit oktatta rajzra hét évig. Ezután kizárólag képzőművészettel foglal-
kozott. Első egyéni kiállítását (Fényes Adolf-terem, 1951) számos hazai és külföldi tárlat követte.
1952-től csak festőként alkotott. A 1960-as évektől az életképeket felváltották a tájképek: a Bala-
tont, a Szigligeti-öblöt, a Tapolcai-medencét festette. Sokat festett Bece-hegyen. Keszthely város
díszpolgárává választotta (1991). 1997-ben egykori keszthelyi lakóházában (Kossuth u. 10.) emlék-
kiállítás nyílt, amely ma már – sajnos – nem látható.

46
 Boromisza Tibor (1880–1960) a Balatoni Festőkolóniában való alkotómun-
kája közben lett a Balaton és környékének szerelmese. A II. világháború alatt
leégett budai bérelt lakása és műterme, több mint 100 képe pusztult el. Ez-
után költözött Keszthelyre, ahol 1945–1953 között élt és alkotott. Elsősorban
a Balatont és a balatoni halászokat ábrázoló akvarelleket festett. „Keszthely
városának örökbefogadott művészeként” 1947-ben Keszthely látképe c. fest-
ményét a városnak készítette. Expressszionista stílusú művei révén a magyar
avantgárd hazai képviselői közé tartozott.

Reichstetter József is a természet szerelmese volt, vázlatos formakezelés-

sel, impresszionisztikus színhatással festette a Balaton tájait, vitorlásait. Nem
mellesleg vitorláshajókat, hajómodelleket épített, vitorlázást is oktatott. Ön-
állóan tanulta meg a festészetet, a grafikát. Képeit az erőteljesen felvitt exp-
resszív színek jellemezték, festési módja lényegretörő. A festmények mellett
hangulatos, a vízparti tájakat, balatoni tanyákat, csónakokat bemutató tollraj-
zokat is készített.

Kiemelendő még Dore Nagy Aladár (1933–2010) a balatoni táj szeretetével átitatott akvarell-
jei, grafikái, portréi, Horváth J. Ferenc festőművész (aki író, költő is, 1945–2018), a kortársak közül
Sólyom Sándor (szintén író, költő) ex libirisei, Ágh Edit, Péczeli Margit grafikái, a Zombori család
munkássága, Zalaveczki Zita, Gőgös Judit, Frech’ Ádám, Gécseg András, Horváth Csongor Gergő,
Bankó Zsolt festményei.

Keszthely bővelkedik szobrokban, emlékművekben. A Helikon parkban áll a Helikoni em-

lékmű. Szoborpark van a Helikon parkban, a Balatoni Múzeum előkertjében, az egyetem emlék-
udvarában (Deák Ferenc u. 16.).

Kalmár Katalin Lackfi-nádor szobra, Hunyady László II. világháborús emlékműve, Orr Lajos
’56-os emlékműve, Czigány Árpád Vaszary Kolos-szobra, Farkas Ferenc Festetics György szobra
a Fő téren, Lukácsy Lajos Festetics-szobra (korábban a Fő téren, most:) a kastélyparkban található.
A Fő téri Kútházat Mikus Gyula A halas kisfiú c. kisplasztikája díszíti, életnagyságú változatban
Kalmár Katalin készítette el.

A kútház Mikus Gyula szobrával

47
 Említést érdemel a Fő téren álló Szentháromság-oszlop. Az oszlop tetején a Szentháromság –
Atya, Fiú, Szentlélek – helyezkedik el, a talapzaton 3 szobor áll: Szent Flóriáné, aki a tűzvésztól és
árvíztől óv, valamint Szent Rókusé és Szent Sebestyéné, akik a pestistől és más járványoktól védel-
meznek. Az oszlop a Fő tér rekonstrukciót követően került vissza a kútház mellől eredeti helyére.

Itt jegyezzük meg, hogy Keszthely számtalan emléktáblán örökíti meg

jeles lakóinak nevét, vagy jeles eseményeket. Különösen sok emléktábla ta-
lálható az egyetem D épületében (Festetics u. 7.). A Goldmark Károly Mű-
velődési Központ épületében létrehozták a Keszthelyi Pantheont. Mindkét
helyen egyre szaporodnak az emléktáblák, és nem csak itt, hanem szerte a
városban – jelezve, hogy a város megbecsüli az elődöket. A Fejér György
Városi Könyvtár Könyvtárpártoló Alapítványa kiadásában Keszthely város
emléktáblái és köztéri alkotásai címmel (2006) jelent meg egy kiadvány,
amelyből tájékozódni lehet a rengeteg szoborról, domborműről, emlékmű-
ről, emléktábláról, mely a várost gazdagítja, azonban lassan aktuális lesz
egy új, bővített kiadás.

48
 Építészet: kápolnák, kolostor, templomok

„Mivel is köszönthetné Keszthely vendégeit,

ha nem a Balaton mérhetetlen víztükrével,
a várost koszorúként átölelő Keszthelyi-
hegységgel, az ódon templommal, rajta
a XIV. századi mérműves rózsaablak
kőcsipkéjével…”
(Cséby Géza: Keszthely)

Már szó volt a kastélydombon valaha álló Szent Márton-kápolnáról, a Fő téri, várkerti Szent
Lőrinc-kápolnáról és a Szent Miklós temetőben ma is álló Szent Miklós-plébániatemplomról, a
mai temetőkápolnáról.

A temetőkápolna A kápolna freskórészlete

Sokáig azt hitték, hogy az eredeti Szent Miklós-ká-

polna már nem áll, mígnem egy felújítás során megtalál-
ták a vakolat alatt a régi freskókat. A freskók belül és a
külső homlokzaton is megtalálhatók. A kápolna belsejé-
ben 1909-ből származó falképek is vannak, a berendezés
is ekkori. A kápolnában áll Vaszary Kolos bíboros, herceg-
prímás üres szarkofágja. Vaszary Kolos hercegprímás
1832-ben Keszthelyen született. A város premontrei gim-
náziumában tanult, majd belépett a bencés rendbe. Vég-
akarata szerint Keszthelyen temették el. Később elszállí-
tották Esztergomba, ahol a többi érsek is nyugszik. Emlé-
két a temetőkápolna egy festett üvegablaka is őrzi, utca
viseli nevét, és nemrégen szobrot állítottak neki.
Ugyancsak szó volt a Fő téri, egykori ferences kolostorról, ami vár, majd egy másik szerzetes-
rend, a premontreiek kolostora lett. A szerzetesrendek tanítottak a gimnáziumban. Ma a rendház
épületében középiskola működik, a Premontrei Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Itt
található a Keszthelyi Öregdiákok Egyesületének székhelye, valamint egy cserkészotthon is.

49
 A kolostor

A Fő téri Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom a

második legrégebbi épület a városban. Tornya később épült
hozzá, ide áthelyezték a korabeli rózsaablakot. A szentélyben
hazánk legnagyobb megmaradt gótikus freskója látható, amit
egy felújítás során fedeztek fel. Mint már szó volt róla, a ko-
lostor és a templom is az egykori keszthelyi végvár részét ké-
pezte a török korban. A templomban találhatók a Festetics
család síremlékei is. A déli oldalhoz a Szent Anna-kápolna
épült.

A templom belseje

A Tapolcai utca első épülete a karmelita bazilika és rend-

ház. A Kis Szent Teréznek szentelt bazilika építését alig 100
éve kezdték el. A karmelita rend legnagyobb magyarországi
temploma. Az adventi időszakban 1930 óta építik meg a
templomban a betlehemet, melyhez a Betlehem-képet Károly
Gyula festette.
A templom előtt található Szent Flórián és Nepomuki
Szent János szobra és az egykori georgikoni jurátusok ke-
resztje. Ezek eredetileg a város más helyszínein álltak.

50
 Az eddig felsorolt egyházi épületek a római katolikus egyház templomai.

A Deák Ferenc utcában épült fel kb. száz éve az evangélikus templom. A templom és a mellette
lévő parókia Szeghalmy Bálint tervei alapján készült, akárcsak a Hanczók utcában a református
templom. Utóbbi kalotaszegi stílusjegyekkel és székely kopjafa mintázatos fafaragásaival díszített,
stílusa az erdélyi építészetet idézi.

Az evangélikus templom A református templom

A Kossuth Lajos utca Sétáló utcai szakaszán, a Pethő- vagy

Goldmark-háznak is nevezett épület udvarának végében áll az
izraelita templom, a zsinagóga. A zsinagóga udvarán bibliai
kertet alakítottak ki, ahol megismerkedhetünk a bibliában
szereplő növényekkel, és megnézhetjük a genezáreti-tó kicsi-
nyített mását.

51
 Látnivalók: múzeumok, kiállítóhelyek

„A főhomlokzatával a kerített parkra néző

Festetics-kastély Keszthely tulajdonképpeni
szíve; a hatalmas uradalom központja, a város
sorsának alakítója.”
(Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja)

Festetics-kastély

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Magyarország egyik leglátogatottabb muzeális intézmé-

nye. Öt épületben hat állandó kiállítást mutat be.

A kastély kapuja

Parkja természetvédelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak

helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a tör-
ténelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület. A kastély közelében az Amazon Ház Látogató-
központ várja a látogatókat.

A kastélyban főúri életforma kiállítás és a Helikon Könyvtár tekinthető meg. A könyvtár ha-
zánk egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. Több mint 80 000 kötettel rendelkezik. A
könyvtárban bukkantak rá a Keszthelyi- és a Festetics-kódexre. Ma mindkettőt az Országos Széche-
nyi Könyvtár őrzi.

A Festetics-kódexet 1492 és 1494 között készíthették a nagyvázsonyi pálos kolostorban. Ma-

gyar nyelvű imádságoskönyv, a fordítás különbözik minden eddig ismert nyelvemlékkódexétől.
Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állították össze. 31 zsoltár, Petrarca hét bűnbánati
zsoltára (mely magyar fordítása itt szerepel először), és a János-evangélium eleje található benne,
utóbbit később másolhatták be az utolsó, üres lapokra. Nem tudni, hogy került a keszthelyi könyv-
tárba a 18. század végén, ajándékozás, vagy vásárlás révén-e.

52
 A Keszthelyi-kódexet 1522-ben készítette Velikei Gergely. A kézirat legnagyobb részét a feren-
ces Kulcsár-kódexszel közös forrásról másolták, amely egy ennél korábbi kézirat lehetett. A 150
zsoltárt, ezenkívül himnuszokat, breviáriumi imádságokat, és a hét bűnbánati zsoltárt tartalmazza.
A kódex sokszor cserélt gazdát, Festetics Pál ajándékba kapta.

A Festetics-kódex egy lapja A Keszthelyi-kódex egy lapja

A hintókiállítás fő anyaga a több mint 50 darab kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglás-
sal összefüggő egyéb tárgyi emlékek, valamint képzőművészeti alkotások gyűjteménye.

Az Amazon Ház Látogatóközpontban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a
100-200 évvel ezelőtti utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be szá-
mos kipróbálható eszköz segítségével.

A vadászati kiállítás öt földrészen elejtett, mintegy 141 vadfaj trófeáinak ad helyet. Az állatok
többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek meg a látogatók. Az élményt a
témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé. Hamarosan két új
szárnnyal bővül a kiállítás ázsiai és afrikai trófeákkal, kialakítanak egy ősember-barlangot, megújul
az afrikai esőerdő rész.

A történelmi modellvasút kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A Magyarország, Ausztria

és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, moz-
donyok, szerelvények korhű mása.

A több mint száz éve épült pálmaház egzotikus növényeket, lepkeházat tartalmaz. Sziklakert,
akvárium, kerti tó és madárpark övezi.

A kastélyparkot Milne angol kerttervező tervei alapján alakították ki az 1880-as években. Né-
hány éve az eredeti terveknek megfelelően rekonstruálták. Felújították a tavat, a szökőkutakat, a
Festetics László által készíttetett Oroszlános kutat, újra létrehozták a hercegnői kamarakertet.

53
Balatoni Múzeum

A Balatoni Múzeum a Balaton környékén a

legrégebbi múzeum, és az egyetlen, ami a Bala-
tont mutatja be. Aranyhíd – Fejezetek a Balaton
történetéből című állandó kiállításával és külön-
böző időszaki kiállításaival várja a látogatókat. A
múzeum kiállításai: a Balaton növény- és állatvi-
lága, balatoni halak akváriuma (őshonos és be-
telepített halakkal), a Balaton kialakulása, geo-
lógiája, a Balaton és az ember, várak a Balaton
körül, sport a Balatonon; balatoni turizmus, für-
dőkultúra, halászat, hajózás, kőtár és végül a Ha-
lápy János-emlékszoba, melynek 22 Halápy-festményét a művész özvegye ajándékozta (1989) a
múzeumnak.

Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely

A Georgikon volt Európa elsőként alapított

önálló agrár-felsőoktatási intézménye. A tanin-
tézet számára a Georgikon major biztosította a
gyakorlati oktatás és kísérleti gazdálkodás fel-
tételeit. (A Georgikon major a Magyar Mező-
gazdasági Múzeum része.) A gazdasági épüle-
tekben ma agrártörténeti tárgyakkal berende-
zett kiállítások és gyűjtemények láthatók. Neve-
zetességei közé tartozik az ország legrégibb
traktora, és egy szintén működőképes százéves
gőzeke. A múzeum kertjében élménygazdaságot alakítottak ki, amelyben baromfiudvar, gazdasági
növényeket bemutató egységek, játszó- és pihenőhelyek várják a látogatókat. A megtekinthető
kiállítások: A keszthelyi agrárszakoktatás története; Majorok kiépítése, cselédek élete; A növény-
termesztés eszközei és gépei; Szőlőtermesztés és borászat; A gabona tisztítása, tárolása és mé-
rése; Kovácsműhely, bognárműhely, kádárműhely; Állattenyésztési kiállítások.

Szendrey Júlia-emlékház

Az Újmajorban – amit Szendrey-telep városrésznek is neve-

zünk – található Szendrey Júlia szülőháza. Szendrey Júlia apja,
Szendrey Ignác a Festetics-uradalom alkalmazásában állt mint
tiszttartó. Az épületben emlékházat alakítottak ki. Szendrey Jú-
liát írónő, költőnő, műfordító volt, de leginkább Petőfi Sándor
múzsájaként, feleségeként ismerjük Ő az Andersen-mesék első
magyar fordítója. Az emlékházat a Pannon Egyetem működteti.

54
Belvárosi Múzeumok

A Belvárosi Múzeumok különböző helyszíneken – a Ba-

kacs és a Kossuth utca Sétáló utcai szakászán található – több
kiállítóhelyet foglal magába. Többek között a Népviseletes Ba-
bamúzeumot a Csigaparlamenttel és a Történelmi Panopti-
kummal, a Vidor Játékmúzeumot, vagy éppen a Nosztalgia-
múzeumot. Mindegyik Turi Török Tibor magángyűjteménye.
A legelőször megnyitott kiállítás, a Babamúzeum épülete ko-
rábban magtár volt. A történelmi Magyarország területének
népviseletét mutatja be babákkal, de a 3. emeleten láthatunk
épületmaketteket is, falusi házakat, gazdasági épületeket, templomokat, székelykapukat, de bala-
toni hajómodelleket is, mint pl. a Phoenix gályáét.

Rádió és Televízió Múzeum

A Rádió és Televízió Múzeumban régi rádiókat, televíziókat,

gramofonokat, lemezjátszókat, zeneszekrényeket, magnókat te-
kinthetünk meg. A múzeum a Kossuth és Georgikon utcák sarkán
található, korabeli magtárépületben. Nádler József helyi vállalkozó
alapította. A kiállítás megtekintése alatt nosztalgiazene hallgat-
ható.

Marcipán Múzeum

Egy kastély környéki családi cukrászdához kapcsolódik a Marcipán Mú-

zeum. 20 vitrinben kb. 100 marcipán díszmunka tekinthető meg. A marci-
pánból készített művek helyben készültek, főként a cégtulajdonos, Simon-
fai Jenő, és felesége, Ágnes művei. A legnépszerűbb a kastély marcipán
makettje.

Kályhák Háza

A kastély közvetlen közelében található a Kályhák Háza, melyet

Szalay Imre fazekas, cserépkályha- és kemenceépítő népi iparművész
hozott létre. A kiállítás folyamatosan bővül. Különböző tájegységek
kályháinak, kemencéinek makettjei és kerámiakiállítás, afféle élmény-
tár is látható. A fazekasműhelyben megtekinthető a kályhacsempe-ké-
szítés munkafolyamata. A látogatók ki is próbálhatják.

Cadillac Múzeum

A Garda Kft. által létrehozott tárlat a Cadillac márka fejlődést mutatja be az 1920-as évektől a
'90-es évekig: járművek, érdekes információk és történetek a márkával kapcsolatban.

55
 A Cadillac Múzeum

Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma

A múzeumban régi mechanikus zenegépek, zenélő dobozok, gépzon-

gorák, zenélő órák és kintornák vannak kiállítva, meg is hallgathatók. A
múzeum magángyűjtemény, Hansjörg Surber hozta létre. Szabadtéri ré-
szen is hallhatók hangszerek, pl. egy holland utcai orgona muzsikája.

Múzeum ZOO

A Múzeum Zoo öt világrész lepkéi- és rovarait mutatja be, valamint egzotikus hüllőkiállítás is
látható.

56
 Sport

„Tiszta élet, mértékletesség, az élvezetekről

való teljes lemondás, józanság, szívós kitartás,
áldozatkészség, a testi és szellemi energiák
teljes összpontosítása elengedhetetlen előfeltétele
minden nagy sporteredménynek.”
(Csik Ferenc: Az erősek kenyere c. előadás
a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus szakosztályi ülésén)

Vizes sportok

A Balaton nemcsak Keszthely életében, történetében meghatározó, hanem a város sporttör-

ténetében is, hiszen városunk első sportegyesülete a vizes sportágak köré szerveződött. 1879-ben
dr. Csanády Gusztáv gazdasági tanintézeti tanár (később igazgató) alapította meg ezt a sportegye-
sületet, a Keszthelyi Csónakázó Egyesületet, amely 13 év múlva egyesült a Korcsolyázó Egyesü-
lettel, 1930-tól Keszthelyi Yacht Klub néven működik (közben egy ideig más neveken). Céljuk a
csónakázás, korcsolyázás népszerűsítése, a Balaton-kultusz fejlesztése volt. Evezős és korcsolya-
versenyeket szerveztek, később természetjárással, úszással, jégkoronggal, tenisszel, vitorlázással,
vízipólóval is foglalkoztak, számtalan versenyt rendeztek.

Városunk első neves sportolójaként dr. Ejury Lajost (1870–1965) tarthat-

juk számon. Az 1890-es években megnyerte a Balatonfüred–Tihany, majd a
Balatonfüred–Siófok közötti úszóversenyt. Ő volt a Magyar Úszó Egyesület
első siófoki versenyének győztese, a Balaton-átúszás első bajnoka (1897).
Eredményesen vívott is. Bár több helyen dolgozott, a Balaton szerelmeseként
a nyarat mindig a tó partján töltötte. Nyugdíjba vonulása óta folyamatosan
Keszthelyen élt, és gyógyszerészként dolgozott. Idős korában is rendszeresen
úszott, vitorlázott, korcsolyázott.

Az 1920-as évek világcsúcstartója volt Sipos Márton (1900–1926). Felső-

fokú tanulmányait végezte városunkban, a Gazdasági Akadémián. Húsz éves
korában kezdte az úszósportot. Egy év múlva már a 100 méteres mellúszó
országos bajnokságon aranyérmet szerzett. A következő évben újra magyar
bajnok lett, majd új világrekordot is felállított a Császár uszodában, és osztrák
bajnokságot is nyert. A rá következő évben a Műegyetem klubjának verseny-
zőjeként szerezte újabb magyar bajnoki címét. 1924-ben Egerbe költözött, s
kijutott a párizsi olimpiára, ahol 100 méteres mellúszó versenyszámot nem indítottak, ezért 200
méteres távon indult, de a döntőbe nem került be. 1925-ben a Magyar Testgyakorlók Körének
tagjaként országos bajnokságon második lett. A 100 méteres mellúszásban mind idejével (világre-
kordja 1 perc 16,2 mp), mind technikájával messze megelőzte korát. Az I. világháború utáni magyar
úszósportban éveken keresztül világviszonylatban is kiváló versenyző, mellúszásban 100 méteres
távon a világ legjobb és Keszthely egyik legsikeresebb sportolója volt.

A város leghíresebb, eddig legnagyobb eredményt elérő sportolója dr. Csik Ferenc (1913–
1945) orvos. Kaposváron született, gyermekkorában költözött családjával Keszthelyre (1923). Itt
tanult meg úszni, és a Keszthelyi Törekvés úszója lett (1930–1931). Jégvitorlázott, jégkorongozott,

57
síelt, vitorlázott és teniszezett is. Orvostanhallgatóként a BEAC színeiben ver-
senyzett. 1933-ban nyerte első magyar bajnoki címét 100 m-es gyorsúszás-
ban, amit később ötször védett meg. Országos bajnokságot nyert 200 m-es
mellúszásban; 200 m-es gyorsúszásban, valamint 100 m-es mellúszásban ezt
az eredményt kétszer is elérte. Váltók tagjaként összesen nyolc bajnoki
aranyérmet kapott. 100 és 200 m-es gyorsúszásban négy országos csúcsot
úszott. Tíz alkalommal szerepelt csúcsjavító váltókban. 1934-ben kétszer is
elnyerte a párizsi Grand Prix-t, a magdeburgi Európa-bajnokságon is két
aranyérmet szerzett. 1935-ben 100 m-es gyorsúszásban Európa csúcstartó és többszörös főiskolai
világbajnok volt. Legnagyobb sikerét a berlini olimpián aratta 1936-ban, amikor 100 m-es gyors-
úszásban 57,6 másodperces idővel olimpiai bajnok lett, és a 4x200 m-es gyorsváltó tagjaként
bronzérmet is szerzett. Az olimpiáról hazatért sportolót Keszthely városa hatalmas ünneplésben
részesítette, ezüst babérkoszorúval jutalmazták. Később edzőként tevékenykedett, a magyar úszó-
válogatott kapitánya volt. Egyik kezdeményezője Magyarországon a pillangóúszásnak. Egy darabig
szerkesztette a Képes Sport c. hetilapot. Sopronban, bombázáskor érte a halál. Keszthelyen, a vá-
ros által adományozott díszsírhelyen temették el. A Magyar Úszószövetség Csik Ferenc Vándordí-
jat alapított a 100 m-es gyorsúszás mindenkori győztese részére. Nevét tornaterem, sétány, sport-
egyesület és uszoda is viseli Keszthelyen, tiszteletére emléktáblát avattak. 2007-ben a Fejér
György Városi Könyvtárban megalakult a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör Egyesület.

2010-ben jelentős lépés történt Keszthelyen

az úszósportért, megépült a Csik Ferenc Tan-
uszoda, ami iskolaidőn kívül uszodaként is funk-
cionál. Ebben az évben bocsátották útjára a Csik
Ferenc úszóversenyt, a következő évben pedig
a Tanévzáró úszóversenyt, melyet 2012-ben az
I. Tanévnyitó Amatőr Úszóverseny követett. A
Tanuszoda átadásakor a Keszthelyi Kiscápa
úszóiskola megkezdte az úszásoktatást, majd
2011-ben Keszthelyi Kiscápák SE néven létrejött az úszó sportegyesület. Azóta a Kiscápák számos
hazai és nemzetközi versenyen megmérettették magukat. Edzőik: Szántó Kata és Csala Tamás.
Versenyzőik sorra arany, ezüst és bronz helyezésekkel térnek haza. Több csúcsot is felállítottak.
Többen bekerültek a korosztályos válogatottba. Legeredményesebbek: Hetyei Nóra és Nett Vivien,
Tóth Luca, Princz Petra, Varga Balázs, Szemán Viktória, Dávid Dóra, Németh Emília. Hetyei Nóra és
Nett Vivien magyar bajnoki címmel is büszkélkedhetnek. 2015-ben a Kiscápák elnyerték a Keszt-
hely Város Legjobb Csapata címet.

Keszthelyen született a rezi Illés Fanni, többszörös magyar bajnok, paralimpikon úszó. A 2008-
as pekingi paralimpián 8. helyet szerzett 100 m mell-, 9. helyet 400 m gyorsúszásban, 2012-ben
Londonban 8. lett 100 m mellen, 9. 400 m gyorson, 2016-ban Rio de Janeiroban 5. helyezett 100
mellen, 9. 100 m háton és 400 m-es gyorson is, 100 m gyorson pedig a 10. 2019-ben 100 m mellen
világbajnok, ezzel megszerezte a kvótát a Tokióba.

Az első tókerülő vitorlásversenyt, a Kékszalagot 1934-ben rendezte a Balatoni Yacht Club a

Balatonon. A rendezőbizottságnak a Keszthelyi Yacht Club akkori elnöke (Svastits Géza) is tagja
volt. A keszthelyiek 4. helyezést, Dér Rezső és Lányi János, a KYC versenyzői kategória 1. helyet ért
el. A Kékszalag útvonala: Balatonfüred–Balatonkenese–Siófok–Keszthely–Balatonfüred, a partok
érintése nélkül. A versenyt eleinte két évenként tartották, majd a II. világháború miatt szünetel-
tették 1942–1947-ig, 2001 óta pedig évenként megrendezik. Időközben nemzetközivé vált. Kez-

58
detben időkorlátot nem szabtak, ma már előírás,
hogy 48 órán belül kell teljesíteni a kb. 160 kilométer-
nyi távot. 1955-től 57 éven keresztül tartotta első he-
lyezését a Nemere II. nevű vitorlás, mígnem 2012-ben
rekorddöntéssel a Fifty-Fifty nevű, különleges, kétár-
bocos katamarán győzött, amely 2013-ban a Keszthe-
lyi Yacht Kikötőt választotta állomáshelyéül. 2014-
ben újabb rekorddal, mindössze 7:13:57-tel nyert.

A Túravitorlás Sportklub 1978 óta rendezi meg évenként a TVSK Kupát. Ez a nagyhajós vitor-
lásverseny 2002 óta kötődik a pünkösdi időponthoz. A Pünkösdi Regatta hazánk második legran-
gosabb versenye. A 3 napos versenyen 3 futamot rendeznek, ebből 2 a Balaton Kupa része, a má-
sodik versenynapon a versenyzők Keszthely város Nagydíjáért is küzdenek. A versenytáv az 1. na-
pon Balatonföldvár–Keszthely, a 2. napon Keszthely–Szigliget–Zala torkolat–Keszthely, a 3. napon
Keszthely–Fonyód–Ábrahámhegy. A versenynek Keszthely a központja.

A keszthelyi vitorlázók a II. világháború után különböző sportegyesületeknél versenyeztek,

1986-tól újra Keszthelyi Yacht Club néven működnek. Nevesebb versenyző Reichstetter József.
Első osztályú minősítést szerzett, háromszor nyert magyar bajnokságot és megkapta a Magyar
Népköztársaság Kiváló Sportolója címet. Első keszthelyiként indulhatott külföldi versenyeken
6721-es rajtszámmal. Hajót is épített. Klubkapitányként 1958-ig dolgozott. A keszthelyi vitorlázók
közül említést érdemel még Gyetvai Ferenc (Ejury Lajos Balaton-átúszó unokája), Regős Attila, Kal-
már Gábor, Szalóczy Gábor, Eszes Béla, Forintos Gábor és Miklós, a későbbiekben Gárdos Tamás,
Kirimi Zoltán, Csótár Ágnes, Apjok Zsuzsa, Mórocz Ágnes, Takács András és Péter teljesítménye.

Bácsics Krisztina az első magyar női vitorlázó olimpikon. Első versenyét 10 esztendősen nyerte
Optimist kategóriában. 3 év múlva a „Négy megye – négy bajnokság” elnevezésű vitorlásverse-
nyen Optimist 2. kategóriában győzött. 1992-ben a világbajnokságon párosban nyert, majd Barce-
lonában az olimpián Europa Yolle kategóriában 19. helyezést ért el. 1994-ben magyar bajnok, négy
év múlva 3. lett a magyar bajnokságban, ekkor fejezte be a versenyzést.

A Bácsics Katalin és Németh Enikő páros kétszer is magyar bajnok, az 1996-os, atlantai olim-
pián 470-es hajóosztályban 18. helyezett lett. Eszes Tamás Atlantában Laser hajóosztályban 31.,
Sydneyben 2000-ben a 18. helyen végzett. Mórocz Ágnes többszörös magyar bajnok, számos EB-
n és VB-n versenyzett, olimpiai kerettag is volt.

25 év után, 2019-ben újra magyar bajnok lett egy keszthelyi sportoló, az akkor 15 éves Tóth
Attila, Optimist hajóosztályban.

Lövészet

Kiemelkedő eredmények születnek lövészet sportágban is. Lényeges for-

dulat a keszthelyi lövészsportban a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság lövész-
klubjának megalapításával történt. A klub ötletadója, megszervezője, első el-
nöke, később titkára, és a fiatalok edzője Keczeli József (1930–2008) volt. A
klub 1990-ig a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség keretén belül működött.
A lőteret Gyenesdiáson, a Csider-völgyben hozták létre (1963). A kispuskás
lövészet mellett bevezették a futóvadlövészetet. Később skeetpályát (ko-
ronglövő) építettek ki. A lőtéren számos országos és nemzetközi versenyt bo-

59
nyolítottak le. 1970-ben rendezték meg először a Helikon Kupát, 1971-ben a Balaton Kupát. A pá-
lyán többször edzőtáborozott a magyar válogatott.

A klub fennállásának első 50 évében a versenyzők nevéhez több or-

szágos, és Európa-csúcs, számtalan arany, ezüst- és bronzérmes EB és OB
helyezés, világbajnokságokon egyéni és csapat ezüst, egyéni bronz, 3
egyéni aranyérem fűződik. Néhány név az eredményes versenyzők közül:
Cziráki György, Kovács Kálmán, Strausz Miklós, Németh II. László, Kovács
Ferenc, Nagy József, Sényi József, Keczeli Zoltán, Ángyán József, Kelemen
Attila, Kozma László, Rainiss Gábor, Csanaki Rita, Keczeli Bianka, Szilágyi
Nikoletta, Kocsis Roland, Kocsis Norbert, Barkó Tibor, Hadnagy Viktória,
Világos Diana, Borsos Bence, Homola Kristóf, Kaszás Zoltán, Belák And-
rás, Mácsek Áron Bence, Major Veronika. A lövészklub egyik versenyző-
jét, Füle Szilvesztert olimpiai kerettagnak választották, de mégsem utaz-
hatott ki a müncheni olimpiára (1972). Olimpikonjuk először 2000-ben lett, Ángyán József, aki
Sidneyben 12. helyezést ért el. A lövészklub történetéről, a versenyek eredményeiről Góth Imre
Árpád által szerkesztett, írt Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája VI. Tízesek a célkörben. 50 éves
a BEFAG Csider-völgyi lőtere c. kötetből tájékozódhatunk.

Néhány fontosabb, „mérföldkő”-helyezés az eredmények közül: Kovács Kálmán az 1980-as

30+30 lövésben országos felnőtt bajnok lett, megelőzve a világbajnokot, s személyével először
nyert keszthelyi versenyző felnőtt országos bajnokságot. Egy év múlva nemzetközi verseny arany-
érmese lett, akárcsak Németh II. László. Szintén 1981-ben Kovács Kálmán és Keczeli Zoltán beke-
rült a felnőtt magyar csapatba az argentínai világbajnokságra, ahol Magyarország ezüstérmes lett.
Az 1982-es venezuelai világbajnokságon is mindketten a magyar csapat tagjai voltak, két verseny-
számban is ezüstérmet szereztek. 1985-ben Eszéken Ángyán József ezüstérmes csapatban, Keczeli
pedig Európa-bajnok lett, egyéni csúccsal – a felnőtt magyar csapat először nyert EB-aranyat új
világcsúccsal. Keczeli Zala megye első felnőtt Európa-bajnoki érmét szerezte meg, ő az első zalai
világrekorder is a sportágban. Ángyán József 1989-ben csapatban világbajnok, egyéniben ezüstér-
mes lett. 1990-ben légfegyveres Európa-bajnokságon a Solti Attila, Ángyán József, Sike József al-
kotta csapat aranyérmet kapott, a 45. sportlövő világbajnokságon pedig ezüstöt és aranyat is. Az
1993-as EB-n Ángyán egyéni aranyérmes, az 1995-ösön Csanaki Rita egyéniben és csapatban is
aranyérmes lett. Ángyán az 1999-es milánói világkupán megszerezte az olimpiai kvótát.

Keczeli Zoltán (1963–) sportedzői képesítéssel rendelkezik, I. osztályú verseny-

bíró. Állami vadászvizsgát is tett. Sorkatonaként mesterlövész, sportlövőedző a
BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklubnál, majd főedző, elnökhelyettes, 2013-tól
a Bakonyerdő Zrt. létesítményvezetője, hozzá tartozik a Gyenesdiási Sportlő-
tércentrum vezetése. Megalakította a futócéllövő-szakosztály mellett a piszto-
lyos szakosztályt, mely olimpiai versenyszámokban működik. A sportlövészeten
kívül maroklőfegyveres és golyósfegyveres oktatóként is tevékenykedik. Létre-
hozta a gyenesdiási sportlőtéren a 100 méteres lőteret, mely a vadászok okta-
tásának, vizsgáztatásának bázisa. Megkezdte a sörétes lőtér felújítását. Megépíttette a 25 méteres
pisztolylőteret, mely a térség hiánypótlásaként pisztolylövészet edző- és versenyhelyszíne. Anya-
egyesületét minta egyesületként tartják számon. Jelenleg az ország egyik legelismertebb sportlövő
utánpótlás képzése folyik vezetésével. 2003-tól folyamatosan az államilag támogatott Héraklész
Bajnok Program szakági vezetője, valamint fizikai és szakmai edzőtáborok folyamatos vezetője. A
Magyar Olimpiai Bizottság mint kiemelt edzőt foglalkoztatja. 1975-től folyamatosan leigazolt spor-
tolója a BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklubnak mint futócéllövő sportoló. 3 év múlva beválasztot-

60
ták az utánpótlás válogatott keretbe, majd – miután a junior kort elérte –a felnőtt nemzeti válo-
gatott tagja, több mint 25 évig. Versenyeredményei: több mint ötvenszeres országos bajnok egyé-
niben és csapatban, nemzetközi és kontinentális versenyeken I. helyezés, négy világbajnoki ezüst-
érem csapatban és egy 6. helyezés egyéniben (1981, 1982), Európa bajnok egyéniben és csapatban
(csapatban világcsúcs, 1985), a magyar olimpiai válogatott keret tagjaként a zágrábi Európa-baj-
nokságon csapatban ezüst és bronzérem (2001).

Keczeli Bianka 2006-ban Zágrábban a junioroknál világbajnok lett, elnyerte a

klub történetében az első egyéni világbajnoki aranyérmet, nem mellesleg egy
ezüstérmet is szerzett – ekkor már többszörös magyar bajnok és országos csúcsja-
vító volt, és Európa-bajnoki címet is tudhatott magáénak. A 2007-es francia EB-n
Európa-csúccsal ért el I. helyezést. 2008-ban Plzenben megvédte 2006-os világbaj-
noki címét, és másik versenyszámban is aranyéremmel tért haza.

Tokióban újra olimpikonja lesz a klubnak, Major Veronika (1997–). Az egyetlen sportoló, akit
több versenyszámban is – futócéllövészet, légpisztoly, sportpisztoly – a világ élmezőnyében foglal
helyet. Többszörös országos, kontinens és kontinentális bajnok. Néhány helyezés sporteredmé-
nyeiből: Első két világbajnoki aranyérmét futócéllövészetben Granadában, Spanyolországban sze-
rezte 2014-ben, abban az évben két EB-t is nyert. 2017-ben légfegyveres EB-n mindhárom egyéni
versenyszámában bajnoki címet kapott. 2019-ben, az Új-Delhiben megrendezett világkupán 25 m
sportpisztoly számban világcsúccsal nyert aranyérmet, ezzel megszerezte a tokiói olimpiára a kvó-
tát, majd 10 m légpisztolyban is világcsúcs közeli eredménnyel lett aranyérmes. A Nemzetközi
Sportlövő Szövetség 2019-ben alapított Golden Target díját az első 12 sportoló között nyerte el:
egyetlen magyar versenyzőként lett a világ legjobb női sportlövője, ezt 2019. évi 25 m-es sport-
pisztoly versenyszámban, nemzetközi versenyen elért teljesítményével érdemelte ki. Ugyancsak
ez évben elért eredményeiért a Magyar Sportlövő Szövetség legjobb női sportlövőjének járó ki-
tüntetését is átvehette.

Atlétika

Keszthelyen az atlétika sportág is nagymúltú: 1902-ben alapították meg a gazdasági intézet

atlétika klubját. Az 1950-es években több egyesületben is működött atlétika-
szakosztály. Ekkoriban indult a pályafutása Bakai Józsefnek (1942–), aki már
keszthelyi gimnazistaként sorra szerezte az első helyeket. Innen a fővárosba ke-
rült, tízpróbában többszörös magyar bajnok lett, EB-ken 10. és 11. helyezett
volt. Kijutott az 1972-es olimpiára is, de műanyag rúdja annyira felmelegedett,
hogy szinte használhatatlan lett, s feladta a küzdelmet, végül a 20. helyen vég-
zett. Ezután a versenyzést befejezte, edzőként tevékenykedett. A magyar női at-

61
létikában az ő versenyzői voltak a legsikeresebbek. Az 1980-as években a Magyar Atlétikai Szövet-
ség vezetőedzőjének, szövetségi kapitányának nevezték ki.

1959-ben rendezték meg először az atlétikai Balaton Bajnokságot. A balatonfűzfői versenyen

keszthelyi győzelem született, Thoman Márta 400 m-en nyert. Az 1960–80-as években a keszthelyi
atléták közül kiemelkedett Klie Csaba, Ágh Pál, Jakus Péter, Vörös Béla, Kerner Menyhért, Cziffra
Zoltán, a fiatalabbak közül Jakab Gyula, Szabó István, Gergely Béla, Zöld László, Csikós József, Topp
Erika.

Cziffra Zoltán (1942–) középiskolás koráig élt Keszthelyen, majd a család Zalaegerszegre köl-
tözött. Nagy sikereit a Budapesti Honvéd színeiben érte el. 1968-ban kiutazhatott a mexikói olim-
piára, Mexikóvárosba, ahol hármasugrásban versenyzett. Az olimpikonok már a selejtezőben vi-
lágcsúcsot állítottak fel, amit a döntőben négyszer is megdöntöttek. Cziffra 15,04 m-es eredmé-
nyével nem jutott a döntőbe. Többszörös magyar bajnok volt hármas- és távolugrásban, 1969-ben
két EB-ezüstöt is nyert.

1979-ben a Keszthelyi Haladás SC-nél atlétikai szakiskolát alapítottak a tehetséges fiatalok fel-
karolására, a Haladás megszűnése után 1992-ben dr. Kardos József létrehozta a Keszthely Város
Diáksport Egyesületet, aminek elnöke is lett. Atlétáik közül néhányan világversenyen is szerepel-
hettek: Kovács Ferenc, Demeter Klaudia, később Józsvai Tamás, Babocsay Sára. Demeter Klaudia
többszörös magyar bajnok, de Európa-bajnok és világbajnok fitnessben lett.

Kiss Szilárd, a lepkegyűjtő atléta Keszthelyen járt középiskolába, a Nagyváthyból a Szombat-

helyi Tanárképző Főiskolára jelentkezett, így került Németh Pál Dobó SE-jébe. Többszörös magyar
bajnok, 2000-ben kijutott Sidneybe, az olimpiára, ahol súlylökésben versenyzett – a világranglistán
a 48. helyen állt, az olimpián a 25. lett. Ezután átigazolt a Haladás VSE-be. 2002-ben országos csú-
csot javított. A Dobó SE egyébként több évtizedig nyaranta Keszthelyen edzőtáborozott.

Szeglet Zsolt keszthelyi születésű, zalaszántói, majd ajkai atléta is kijutott Sidney-be. Többszö-
rös magyar bajnok, 1999-ben a sevillai világbajnokságon 8. helyen végzett 4x100 m-en. Az olim-
pián 400 m-en 39., 4x400 m-en 26. lett.

Bedő Beáta és csapata 2008 óta szervezi a Keszthelyi Kilométerek elnevezésű futóversenyt. Ez
egy évenként megrendezett utcai futóverseny, eleinte félmaraton, maraton és váltó futószámok-
számokban. Ma már fogyatékkal élők és gyermekek is versenyeznek. Közösségteremtő, hagyo-
mánnyá váló sportesemény, a sportos, egészséges életmódra biztat.

Keszthelyen a triatlon sportot is gyakorolják. Néhány eredmény: 2009-ben a keszthelyi Böröcz

László részt vett az Ironman 70.3 triatlon Világkupa-futamon Ausztriában. A nehéz terepen egyet-

62
len zalaiként teljesítette a távot, egyéni csúccsal korosztályában 10. helyezett lett. 2011-ben Kis-
körén a középtávú triatlon országos bajnokságon győzött.

2013-ban a nagyatádi eXtreMAN elnevezésű ironman versenyt, a 3,8 km úszásból, 180 km ke-
rékpározásból és 42 km futásból álló triatlont, Zömbik László már hetedszerre teljesítette, 50–55
évesek kategóriában – nem először – ezüstérmet szerzett.

Lovaglás

Már a Georgikonban volt lovaglóiskola. Festetics (I.) György rendezett lovasversenyeket is Al-
sópáhokon. Festetics (II.) Tasziló versenyistállót hozott létre Fenékpusztán 1870-ben. Lovai hama-
rosan sorra nyerték a világversenyeket. A századfordulón Patience nevű lova a Kincsem után a
legeredményesebb versenylónak számított. A Festetics-lovak egészen 1941-ig a világ élvonalában
voltak, ekkor Festetics (III.) György halála miatt a család eladta a ménest.

1934-től az 1936-os berlini olimpiára a városban edzette Moys Elemér a Maxim I. nevű lovat,
bemutatót is tartott. A berlini olimpián keszthelyi kötődésű lovas is indult. Barcza Elemér (1904–
1987) főhadnagy (későbbi honvéd őrnagy), díjugrató egyéni és csapatversenyben állt rajthoz.
Egyéniben Kópé nevű lova háromszor ellenállt, ezért kénytelenül feladta a versenyt, emiatt a csa-
pat is visszalépett a további szerepléstől. Barcza később részt vett az olimpiai lovas csapatok fel-
készítésében.

1937-ben a gazdasági akadémián lovas szakosztály alakult. A II. világháború miatt kimaradt
néhány év a versenyzésben. Az 1950-es években megyei bajnokságokon vettek részt a keszthe-
lyiek, volt, amelyiket Keszthelyen tartották. Nevesebb versenyzők ekkor Szabó Gyula és Ejury Or-
solya.

1964-ben a Haladás Sportkör vette át az agrárfőiskola lovasait. Az 1960-as években területi és

agrárfőiskolai versenyeken vettek részt a keszthelyiek. Eredményesebb ver-
senyzők: Büki Lajos, Magyar Ágnes, Ejury Orsolya, Finta Géza, Zámbó Miklós.
1976-ban Sebestyén József és Finta Géza ausztriai nemzetközi versenyen in-
dultak, két első és két második helyet szereztek. Finta még az 1980-as évek-
ben is a legjobb lovasnak számított. 18 éves korától 28 éven keresztül volt
válogatott kerettag militaryban, ezután csak díjlovagló versenyeken vett
részt. Lótenyésztéssel is foglalkozott, majd a saját lován versenyzett. Edző-
ként is dolgozik. Gyenesdiáson megalakította saját egyesületét.

Az 1990-es években kezdtek lovastábort szervezni gyermekeknek a Georgikon Lovasiskolában.

A fiatalokból is több jeles lovas lett, mint Hardy Gabriella, Bucher Dalma, Nowinszky Petra.

Vívás

1891-ben, és az utána következő években több vívótanfolyamot is meghirdettek Keszthelyen.

1894-ben a Gazdasági Tanintézet hallgatói vívókört alakítottak. A helyi és regionális versenyek a
II. világháború után is rendszeresen követték egymást. A helyiek edzője Szabó János volt. Az 1960-
as évek legeredményesebbje Windisch Katalin és Marton István. 1971-ben megszűnt a vívószak-
osztály.

Marton István (1944–) 18 éves koráig élt a városban, előbb a Keszthelyi MÁV SE, majd 1962-

63
től az Újpesti Dózsa SC versenyzője, tőrvívásban többszörös magyar bajnok. 1972-ben csapatban
részt vett a müncheni olimpián, a magyar csapat a 4. helyet szerezte meg.

1975-ben újraindult a vívásoktatás Keszthelyen, majd hamarosan Hévízre kerültek az edzések.

1977-ben Borosné Eitner Kinga edzővel a Petőfi SC-ben kezdődött újra a vívás Keszthelyen.
Borosné Eitner Kinga az 1996-os és a 2000-es olimpia női párbajtőr-válogatott szakágvezetője volt.
A Balaton Vívóklub edzője. Tapolcán is tartott edzéseket, ottani versenyzői, a többszörös csapat-
világbajnok Szalay Gyöngyi olimpiai bronzérmes lett, akárcsak Rédli András; a
junior Hanczvikkel Márk és File Mátyás is kijutott világbajnokságra. File Mátyás
bár tapolcai, Keszthelyen tanult a gimnáziumban, majd az egyetemen, junior
vb-n csapatban, világkupán egyéniben ért el első helyezést. Boczkó Gábor két-
szeres olimpikon lett. Borosné Eitner Kingának köszönhetően több világver-
seny, köztük Európa-bajnokságok, felnőtt világbajnokság, Mesterek Tornája is
megrendezésre került Keszthelyen, a Csokonai ÁMK-ban. Része van abban,
hogy létrejött egy vívócentrum a Kossuth Lajos utcában.

Boczkó Gábor (1977–) párbajtőröző középiskola tanulmányait végezte

Keszthelyen, a VSZK-ban. Később a Budapest Honvéd versenyzője. Középisko-
lásan indult junior vb-n, 1994-ben, ahol aranyérmes lett, akárcsak 2 év múlva.
Töbszörös Európa-bajnok egyéniben és csapatban is, ugyancsak többszörös
magyar bajnok. Kijutott az athéni olimpiára 2004-ben, csapatban ezüstérmet,
egyéniben 18. helyezést ért el. 2008-ban Pekingben csapatban 5., egyéniben
4. helyezett volt. A 2013-as világbajnokságon aranyérmet nyert.

Asztalitenisz

Az asztalitenisz sport körülbelül 1930 táján került be a keszthelyi sportágak

közé. A II. világháború után kis kitérővel a Spartacusban lehetett játszani. 1995-ben
megszűnt a keszthelyi szakosztály. A keszthelyi asztaliteniszezők közül Emecz Emil
teljesítményét lehet kiemelni, aki később versenybírói képesítést szerzett, nemzet-
közi versenyeken is bíráskodott. Hévízen edző lett, de még közel 80 évesen is részt
vesz veterán versenyeken.

A sportágban említést érdemel még Nyírő József, aki ma a hévízi szakosztályt vezeti.

Zborai Gyula (1962–) a keszthelyi Balaton Vívóklub mozgássérült szakosz-

tályának asztaliteniszezőjeként jutott ki először paralimpiára. Nagykanizsán él,
egy autóbaleset következtében sérült meg, két évvel később már parasporto-
lóként versenyzett. 2004-ben az athéni paralimpián egyéniben a 4. helyen
végzett, 2008-ban Pekingben csapatban 5., 2012-ben Londonban olimpiai baj-
nok, 2016-ban Rioban egyéniben a 9, csapatban 5. helyezett. Zborai már ko-
rábban is volt a Hévíz SE versenyzője, az athéni játékok után újra visszaigazolt,
majd 2019-től a Kanizsa Sörgyár SE-t erősíti.

Kézilabda

A férfi kézilabdacsapat 1958-ban alakult Keszthelyen, egy év múlva már női csapatot is szer-
veztek. A korszak nevesebb játékosai: Horváth Gábor, Máté Csaba, Moór Gyula, utóbbi bekerült a

64
válogatottba. Mindkét csapat hamarosan bejutott az NB II-be, rövid ideig az
NB I-be is. Nőknél meghatározó játékos volt Lelkesné Tomann Rozália (1950–
), akinek köszönhető az NB I-be feljutás, és aki Keszthelyről szintén NB I-es
csapatba igazolt át. 18 éves koráig élt Keszthelyen, játszott a városban és Hé-
vízen is, később a Spartacusban, majd a Ferencvárosban. 1970–1980 között a
magyar válogatottban 172 mérkőzésen lépett pályára, amellyel három világ-
bajnoki (1971, 1975, 1978) és egy olimpiai (1976) bronzérmet szerzett. 1978-
ban KEK-győztes volt az FTC-vel. Két olimpián is szerepelt, 1976-ban Montre-
alon bronzérmes, 1980-ban Moszkvában 4. helyen végzett a magyar csapat. A 20. század 10. leg-
sikeresebb magyar kézilabdázónőjének választották.

A Georgikon Diáksportegyesülettel történt nagyobb változás a keszthelyi kézilabdaéletben. Az

1990-es évek elején megszűnt a városi kézilabdacsapat, az agráregyetem segítségével újraszerve-
ződött egy férfi csapat, néhány év múlva megyei bajnokságot nyert, bekerült az NB II-be, majd
2001-ben feljutott a NB I/B-be. A csapat 2009-ig többször is játszott az NB I/B-s bajnokságban, de
bent maradni nem sikerült. A kézilabda-szakosztályon belül működik serdülő, ifjúsági, felnőtt és
senior csapat is. A senior csapat 2004-ben országos bajnok lett. 1995-ben Pécsi Zsolt női csapatot
hozott létre.

A GDSE-nek strandkézilabda-csapata is van, a felnőtt csapat az országos bajnokságban is sze-

repelt. Cseh-Németh Márton és Kovarszki János a magyar válogatottal Ifjúsági Strandkézilabda
Európa Bajnokságot nyertek.

Labdarúgás

A labdarúgó sport is a gazdasági akadémiához fűződik, 1902-ben alakult atlétika klubban lab-
darúgással is foglalkoztak. Később más csapatok is alakultak.

A 20. század második felében labdarúgásban egy időben NB I-ben játszott a csapat, több évig
a megye második vonalában küzdött, majd kiesett, de hamarosan visszaküzdötte magát. Keszthe-
lyi labdarúgók, akik a magyar válogatottban is játszhattak: Nagy III. János, Arany László, Sebők Jó-
zsef, Disztl Péter, Kriston Attila, Horváth Attila, Vlaszák Géza. A legeredményesebb keszthelyi já-
tékos Nagy III. János, aki tizenhatszor szerepelt a nemzeti válogatottban az 1970-es években. Az
NB I-es Videoton labdarúgója lett. Több keszthelyi játékos is NB I-be igazolt, az FTC-be Fonnyadt,
Topor, Arany, Kriston, az Újpestbe Vlaszák Géza.

Dr. Mezey György az 1960-as, Szőcs János és Gellei Imre az 1980-as években edzősködött
Keszthelyen, mindhárman a magyar válogatott szövetségi kapitányai is voltak.

Dr. Mezey György 1965–1971 között edzette a keszthelyi MTK-t. 1970–1973 között a Testne-
velési Főiskola Kutatóintézete Módszertani Osztályának labdarúgószakág vezetője volt. 1973–
1977 között a TF Sportjátékok Tanszékének főiskolai adjunktusa, később a magyar válogatottnál
edző, majd vezetőedző, 1983-tól 1986-ig szövetségi kapitány, 1988-ban újra, néhány mérkőzés
erejéig. Több csapat edzője, címzetes egyetemi docens, majd 1994-ben az NB I Liga elnöke, 2008-
ban a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője lett.

Gellei Imre a VSZK testnevelő tanára is volt, mellette a focicsapat edzői teendőit is ellátta.
Edzősége alatt a Keszthelyi Haladás 1980-ban először nyerte meg a bajnokságot, és jutott a máso-
dik vonalba. Ekkor főállású edző lett. Csapata 3 év alatt a 106 bajnoki meccs közül 187 góllal 50-

65
-en győzött. 1983-ban távozott első osztályba, majd miután a 1987-ben kiesett a
csapat az NB II-ből, visszahívták a Keszthelyi Haladáshoz, és egy év alatt visszajut-
tatta a csapatot. Több csapatnál is edzősködött ezután. Közben 2000-ben felkérték
az utánpótlás és az olimpiai válogatott szövetségi edzőjének, 2001-től 2003-ig a
szövetségi kapitányi tisztet töltötte be.

Szőcs János 1985–1987 között edzette a keszthelyi csapatot, a magyar válogattat még 1975-
ben vezette megbízott szövetségi kapitányként.

Küzdősportok

1929-ben alakult meg Keszthelyen az első ökölvívó-szakosztály, legeredményesebb versenyző

Kottán Zoltán, hazai versenyeken többször ért el első helyezést. Tagja lett a magyar válogatottnak.
1975-ben a yokohamai világbajnokságon könnyűsúlyban bronzérmet nyert.

A Keszthelyi Kykokushin Karate Klub 1981-ben jött létre az akkor az agráregyetemre járó Kindl
György szervezésében, aki ma már 3 danos mester.

Az aikidó edzéseket Keszthelyen Dormán Károly és Lukács Zoltán kezdte 1983-ban. Jelenleg
Lukács Zoltán és Balogh István 3 danos edzők oktatják az aikidót.

Bertalan Ákos 1994-ben szervezte meg az ország harmadik Shaolin Kung-Fu

iskolájaként a Pelso Kung Fu SE-t Hévízen, majd Alsópáhokon és Keszthelyen is.
A Kickbox és a Kung-Fu szakágakban is versenyeznek sportolói, számos magyar
és Európa-bajnoki cím mellett 10 világbajnokicímet is nyertek. Bertalan Ákos a
Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanárától tanulta a Chang dung sheng shaolin
kung fu-t. Többszörös magyar bajnok. 2000-ben a gevelsbergi kung-fu világbaj-
nokságon résztvevő 8 magyar sportoló 2-2 arany, ezüst és bronz érme közül az egyik aranyat ő
szerezte 86 kg-ban. 2013-ban megkapta a Magyar Kung Fu Szakszövetségtől az év legjobb bírója
címet.

A Pelso Kung Fu SE versenyzői többszörös magyar bajnokok, köztük Lenner Tamás háromszo-
ros junior világbajnok (2007), felnőtt világkupa-győztes (2013), Szakál Diána felnőtt világbajnok
(2009), háromszoros junior világbajnok (2007), Magyar Világkupa I. helyezett (2016), Döbröntei
Máté felnőtt Austrian Classics Világkupa 1. helyezett kick-boxból, Horváth Erik a Shaolin Európa
Bajnokság aranyérmese, Kertész Dominik junior és serdülő világbajnok (2007, 2009).

Az Ong Bak Muay Thai Box SE létrehozója csaknem húsz éve Kucsera Márton, aki Keszthelyen
és Zalaegerszegen is tart edzéseket. A klub versenyzői közt magyar bajnokok is vannak.

Csótár András a keszthelyi Shotokan Sportegyesület karatékája, 2004 óta elnöke. Irányításá-
val 2008-ban az ország egyik legjobb karateklubja lettek. A sportegyesület szakosztályai: shotokan
karate, ju jitsu. Edzőjük Csősz-Tóth Norbert.

A Budo Karate Of Hungary szövetséget 2015-ben alapította meg Bányai László és Csősz Tóth
Norbert. A Budo Karate of Hungary több irányzatot, stílust is magában foglal, egy gyűjtőszövetség.
Ma már nemzetközivé nőtte ki magát, több országban van jelen. Cél-
juk, hogy összefogja a kisebb szervezeteket, és részt vesznek a verse-
nyek szervezésében is. Jelenleg a Budo Karate of Hungary egyesület
minden nap, felváltva tart tradicionális shotokan, valamint jiu jitsu
edzéseket az Asbóth Sándor iskola tornacsarnokában. Bányai László

66
1992-ben kezdett el karatézni Keszthelyen. A már 5 danos shotokan karate instruktor Cserszegto-
majon vezeti a Shotokan Karate Sportegyesületet. 2016-ban Csősz Tóth Norbert megkapta a 8.
dan fokozatot. 2008-ban eddigi munkájuk elismeréseként megrendezhették a Tradicionális Sho-
tokan Karate Szövetség Magyar Bajnokságát.

A kezdetben karatézó Partics Roland Hunor 2015 óta versenyez judoban zalaegerszegi színek-
ben, 2017-ben indította el ZR Team Keszthely néven brazil jiu-jitsut oktató klubját. Egyéni ered-
ményei: háromszoros Grappling győztes felnőtt és Master korcsoportban, magyar bajnok, nem-
zetközi bajnok és EB ezüstérmes (IBJJF). Három éven keresztül a Helikon Rádióban vezette az „Út-
a-dó” című műsort (2010–2013). Nevéhez fűződik Zala megye legnagyobb harcművészeti találko-
zója, a Budo Zala (2011). Balatonszentgyörgyön működteti a Zen Shotokan Karate Egyesületet
(2007).

Sakk

Keszthely első sakk-köre is akadémián jött létre 1908-ban, később több is követte. 1951-ben
Veszprém megyei egyfordulós sakkcsapatbajnokságot szerveztek, az I. osztály A csoportjában
Keszthely győzött. 1952-ben megalakították a keszthelyi ipari szövetkezetek a Spartacus sportkört,
labdarúgó- és sakkszakosztályokkal (később más szakosztályokkal bővültek). Járási és megyei baj-
nokságokban indultak. A sportkör elnöke – azóta is – Szalai István. 1991-ben a keszthelyi sakkozók
– 39 év után – az OB II Nyugati-csoportjában versenyezhettek. A Budapest Sportcsarnokban szer-
vezett nemzetközi sakkversenyen Jakus Katalin a torna legjobb női sakkozója lett, megelőzte az
olimpiai bajnok Mádl Ildikót, és Sziva Erikát, az előző év magyar bajnokát is. Az előző évben Keszt-
helyen megrendezett nemzetközi férfi versenyen FIDE mesteri címet kapott.

Az 1991–1992-es bajnokságra igazolták Pintérné Kovács Márta nemzetközi mestert, Szittár An-
tal, Babits András, dr. Demény Antal, Lázár György, dr. Magyar Gyula, Antal József mesterjelölte-
ket, a korosztályos válogatottsággal rendelkező Bodnár Attila I. osztályú játékost. 1993-ban Pin-
térné Kovács Márta bejutott az országos bajnokság legjobb tizenkét női sakkozója közé – a Spar-
tacus sakkszakosztályának történetében először sikerült ezt elérnie. Végül a negyedik helyen vég-
zett. Később többszörös magyar bajnok, olimpiai 5. helyezett lett. Az utánpótlásnevelést ő és Kosz-
tolánczi Gyula FIDE mester végezték.

1994 őszén a Keszthelyi Spartacus sakkszakosztálya három év NB II után az NB I B-ben szere-

pelt. 2003-ban távozott Kosztolánczi, leigazolt Ézsöl Miklós FIDE-mester Győrből, Berta Krisztián
mesterjelölt Budapestről, valamint Fáncsy Imre nemzetközi mester Gödöllőről, akinek értékszáma
2406 élő-pont, ilyen magas kvalitású játékos még nem szerepelt az együttesben. Igazolásával ő
lett az első táblás játékos. A hatodik táblára Sárvárról Babits Andrást hívták haza. 2004-ben lehe-
tőség nyílt a legmagasabb osztályban, az NB I-ben való szereplésre, de az anyagi háttér hiánya
miatt visszaléptek, megváltak több kiváló versenyzőtől is. Két csapatukkal ennek ellenére is helyt-
állnak.

Kiemelkedő eredményt ért el egyik versenyzőjük, Horváth Ádám (1981–).

1990-től volt igazolt sakkozója a keszthelyi Spartacusnak. Pintérné Kovács Márta
edzette, azévben országos bajnok lett korcsoportjában. Még 10 évesen, az Egry
József Általános Iskola 4. osztályos tanulójaként, de már a tapolcai Honvéd SE
sakkozójaként tüntették ki a Magyar Köztársaság jó sportolója, jó tanulója cím-
mel, ekkor edzője Istvándi Lajos volt. Egy év múlva már bekerült a felnőtt OB I-es
csapatba. Egyéb helyezései mellett számtalan I. helyet szerzett: Európa-bajnok

67
(1993), 9 fordulós svájci rendszerű versenyen a 16 éves ifjúsági sakkozók tornáján veretlenül első
(1995), U16 korosztályos magyar bajnokság (1996), 20 év alattiak Európa-bajnoksága (2000), 8 fős
nemzetközi verseny (2001), 18–20 évesek korcsoportjában Európa-bajnokság (2002), Soazza
Chess Open (2011), Canberra (2012), Vandoeuvre (2013). 2015-ben először lett bajnok a zalakarosi
nyílt férfi bajnokságon, a Zalaegerszegi Csuti SK versenyzője ekkor. A nemzetközi nagymester fo-
kozatot 2002-ben szerezte meg. Több megosztott első helye is volt itthon és külföldön is (2004-
ben kétszer, 2005-ben és 2009-ben).

Nyaranta városunkban kerül megrendezése csaknem 30 éve a Keszthelyi Nemzetközi Sakkver-

seny, mely Szalai István, a sportkör elnöke szervezőmunkáját dicséri.

Tenisz

1898-ban építették az első teniszpályákat Keszthelyen, a Balaton-parton. 1903-ban négy pá-

lyán játszottak a Csónakázó és Korcsolyázó Egylet tagjai, a következő évben a gazdászok is teni-
szeztek az Atlétikai Clubban. A Törekvésben is lehetett teniszezni. A városi sportkör négy tenisz-
pályája az 1950-es évekre tönkrement. A városi tanács engedélyezte dr. Forintos László volt szol-
gabírónak új pályák építését. 1981-ben az egyesület először foglalkoztatott főállású edzőt: Singer
Józsefet.

Jelenleg két teniszklub is működik, a Sun Tenisz Club és a Helikon Tenisz Club. Több rangos
helyi, hazai és nemzetközi teniszversenyt rendeztek, mint például Magyarország Nemzetközi Sze-
nior Bajnokságát, Keszthely Város Teniszbajnokságát. A hajnalig tartó teniszversenyt a Helikon Te-
nisz Club 2019-ben már 22. alkalommal szervezte meg.

Többek között a város kiemelkedő teniszjátékosa dr. Iglódiné dr. Eggenhoffer Bernadett, aki
magyar bajnok, 35+ kategóriában állt már a világranglista 18. helyén is.

Röplabda

A röplabda fiatal sport hazánkban, a II. világháború után terjedt el. A keszthelyi csapat sokáig
az NB II-ben szerepelt, majd 1996-ban Suba Zoltán edzővel – aki játszott is a csapatban – a férfi
csapat bejutott az NB I-be, 2003-ig bent maradtak, anyagi támogatás híján búcsúztak. Suba ezután
Gyenesdiáson szervezett férfi csapatot.

Kosárlabda

A keszthelyi kosárlabdacsapat az NB II-ben játszott. 1998 nyarán hét pályán került megrende-
zésre az I. Keszthelyi Utcai Kosárlabda Találkozó. Keszthelyen addig még sosem rendeztek hason-
lót. Öt kategóriában írták ki a versenyt, amit Tóth András szervezett. A 4. utcai kosárlabda-verseny
még Keszthelyen, az 5. évi (2002) már Gyenesdiáson zajlott. 2009 óta már nincs kosárlabdasportja
a városnak.

Kerékpározás

2017-ben a 38. Tour de Hongrie, az akkor 92 éves, hazai, de nemzetközi részvétellel zajló kerékpá-

68
ros körverseny –751 km-en hosszal – végigjárva hazánk tájait, érintette Keszthelyt is. A Tour de
Hongrie a legnagyobb magyar kerékpárverseny, nagy médiafigyelemmel zajlik.

Az eddig ismertetetteken kívül autó-motor, birkózás, jégkorong, repülés sportokat is lehetett

űzni a városban, mára már megszűntek.

Keszthelyi sportgála

A keszthelyi sportolók kiemelkedő teljesítményét a város vezetése is elismeri. Az utóbbi idők-

ben évente megrendezi a sportgálát, ahol a sportban jeleskedő és a sportért sokat tevők erőfeszí-
téseit, eredményeit jutalmazzák. Átadják a Keszthely város sportjáért, valamint a Jó tanuló, jó
sportoló kitüntető címet, kitüntetésben részesül Keszthely város legjobb edzője, legjobb utánpót-
lás edzője, legjobb felnőtt női/férfi sportolója, legjobb ifjúsági leány/fiú sportolója, legjobb szenior
sportolója, legjobb csapata, legjobb testnevelő tanára is.

2003-ban avatták fel a tizenkét 20. századi keszthelyi olimpikont megörökítő emléktáblát a
Csik Ferenc sétányon. Az emléktáblát dr. Iglódi Endre és családja, valamint Pécsi Gyula és neje
állíttatta.

69
 Tudomány

„Ha valaki nem hisz abban, hogy az a

probléma, amin dolgozik, megoldható,
akkor a legsikeresebb körülmények sem
vezethetnek eredményre.”
(Szilárd Leó)

Keszthely feltalálóval is büszkélkedhet. Voltak apróbb találmányai például a zenei fejezetben

már említett Forgách Bélának (1851–1940) is: zongorával összekapcsolt kottaíró-gépet talált fel
(1884), betű- és számkódos zárat, zsebre tehető esernyőt, stb.

Schwarz Dávid (1850–1897) fakereskedő fafeldolgozó gépeken újításo-

kat hozott létre. Autodidakta módon tanulta meg a fizika, mechanika, aero-
dinamika ismert törvényeit. Fő célja a merevvázas léghajó gyakorlati kivite-
lezése volt, s megkezdte a kormányozható léghajóval kapcsolatos kísérleteit.
Felismerte, hogy az alumínium a legalkalmasabb anyag a léghajó elkészítésé-
hez. Két éves megfeszített munka után készült el a szivar alakú légi közleke-
dési eszköz terve. Munkáját a bécsi hadügyminisztériumnak ajánlotta fel, akik
megvalósíthatónak találták a tervet, de az elkészítését anyagilag nem támo-
gatták. Az Osztrák–Magyar-Monarchiával szemben Oroszország érdeklődött a tervek iránt. Péter-
várott szerződést kötött, amit két év múlva felbontottak, mert kísérletei kudarcba fulladtak. Karl
Berg rajnai alumíniumgyáros karolta fel, elérte, hogy a továbbiakban Poroszország számára készít-
sen léghajókat. 1895-től dolgozott Berlinben, üzemeit eladva, egész vagyonát feláldozta célja el-
érése érdekében. Az 1896-ban megtartott első próbarepülés eredménytelen volt, a rossz minő-
ségű hidrogén miatt nem volt megfelelő a hajtóerő. Hamarosan megfelelő minőségű töltőgázt
szállítottak, azonban az újabb felszállási kísérletet már nem érhette meg. Özvegye a léghajó terveit
eladta Ferdinand Zeppelinnek, aki Schwarz Dávid elképzeléseit figyelembe véve alkotta meg a róla
elnevezett léghajótípust. A feltaláló jelentőségét a hazai szakmai közvélemény is csak évtizedekkel
halála után ismerte fel. 1931-ben, Schwarz zseniális találmányának felhasználásával, az Ausztriá-
ból indult és a csepeli repülőtérre tartó „Graf Zeppelin” Keszthely felett is átrepült.

Keszthelyhez több természettudós munkássága is kötődik.

Kitaibel Pál (1757–1817) élete fő céljának Magyarország természetrajzi

felkutatását tekintette. Beutazta a Balaton környékét is, Keszthelyen és kör-
nyékén két alkalommal járt. A vidék kőzettani, domborzati vízrajzi viszonyait,
földjeit, erdeit, valamint azok hasznosítását jegyezte le. Kapcsolatban állt Fes-
tetics (I.) Györggyel, aki az ő véleményét is kikérte a Georgikon tantervi prog-
ramjához. Szorgalmazta a gazdasági iskola mellett működő botanikus kert lét-
rehozását, több alkalommal is küldött Keszthelyre különféle magvakat, és a
kastélypark számára ritka növényeket. A hazai balneológia úttörőjének is te-
kinthető. Nevéhez fűződik, hogy ő írt először a Balaton vizének vegyi tulajdonságairól. Gyűjtőútja-
iról naplót írt, amelyben elsőként rögzítette a látott és begyűjtött növény-és állatfajokat, a talaj
összetételét és a kőzetek minőségét. Legjelentősebb eredményeit a botanikában érte el, 275 nö-
vényfajt és faj alatti egységet írt le, állatfajokat (pl. a földikutyát) fedezett fel, a hazai növényvilág
jellemző fajainak kb. felét ő fedezte fel. Több mint 50 növény viseli a nevét. A keszthelyi Helikon

70
parkban bronz mellszobrot avattak tiszteletére. Nevét a Kitaibelia c. botanikai-természetvédelmi
folyóirat is őrzi, melyet 1996-ban alapítottak.

Festetics Imre (1764–1847) Festetics (I.) György testvére. Keszthelyen ne-

velkedett. Az itteni családi könyvtár gazdag volt állattenyésztési témájú köny-
vekben. A Festetics-birtokokon lovakról és juhokról már 1807-től törzsköny-
veket vezettek, melyekben örökléstani megfigyeléseket is lejegyeztek. Való-
színűleg ekkor terelődött figyelme a legtöbb gyapjút adó juhfajták tenyésztése
felé. Később Kőszegen, vagy egyéb birtokain élt. A Schedius Lajos körül 1802-
ben alakult természettudományos körhöz tartozott. Tervezte, hogy mezőgaz-
dasági társaságot alapít Pesten. Kapcsolatban állt morvaországi juhtenyész-
tőkkel is. Gróf Franz Salmmal – aki számtalan reformot vezetett be birtokán – levelezett mezőgaz-
dasági, állattenyésztési, irodalmi kérdésekről. 1818-ban részt vett Kőszegpatyon egy tenyészállat-
kiállításon, melyre a Brünnben élő, tudományos lapszerkesztő Christian André is felfigyelt. Feste-
tics Imre ekkoriban többször publikált annak lapjában (Oekonomische Neuigkeiten). Egyik cikké-
ben, mely 1819-ben jelent meg, állattenyésztési tapasztalati alapján négy pontban fogalmazta
meg az általános genetikai törvényszerűségeket. Felismerte a módszeres kutatás fontosságát.
Mindezt négy évvel R. Knight angol kutató, és 46 évvel G. Mendel előtt.

Wierzbicki Péter (1794–1847) 1820–26 között tartózkodott Keszthelyen. A Georgikonban ta-

nított. Szenczy Imrével és Hutter Mihállyal együtt Keszthely és környéke növényeit vizsgálta és
gyűjtötte, munkásságával hozzájárult a Balaton környéke akkor még kevésbé ismert flórájának
megismeréséhez, kiváló képet adott a növényvilágnak az elmúlt kétszáz év alatt végbement válto-
zásairól, a Keszthely környéki lápi flóra csaknem teljes pusztulásáról. Az 1820. évi keszthelyi flóra-
jegyzékéhez 30, általa készített akvarell is tartozik. Eredményei nyomtatásban nem jelentek meg.
Adatait Borbás Vince dolgozta fel, 1900-ban megjelent Balatoni flóra művében.

Borbás Vince (1844–1905) botanikus közel kétezer új növényalakot írt le

és nevezett meg, melyek nagy része ma is érvényes. A Balaton első ökológiai
kutatójaként tartjuk számon. A Balaton flórájának kutatása közben dolgozta ki
a magyar növényvilág keletkezésének elméletét, melyet később Ősmátra-el-
méletnek neveztek el. A Bakony és a Balaton flórájával több mint 30 tanulmá-
nyában foglalkozott. Felbecsülhetetlen értékű, 150 000 lapnyi herbáriumot ál-
lított össze, ennek maradványai ma a Magyar Természettudományi Múzeum
Növénytárában találhatók. 1871-ben Hencz Antal addig ismeretlen balatoni
vízi növényeket küldött be a Természettudományi Közlönynek, a beküldött minták alapján Borbás
különböző hínárféleségeket határozott meg, melyek a Keszthelyi-öböl regressziós jelenségének
első bizonyítékai voltak. 1891-ben a Balaton Bizottság kiküldte a balatoni hínár helyszíni tanulmá-
nyozására. Felismerte tavunkban a vegetatív szaporodás elsődlegességét. Ötven növényfaj, a Bor-
básia (1938–49) és a Borbásia Nova (1940–44) című folyóiratok, valamint a Magyar Botanikusok
Borbás Társasága névadója.

Lóczy Lajos (1849–1920) geológus, földrajztudós indítványára határozta el

a Magyar Földrajzi Társaság a Balaton tudományos kutatását, s megalakult a
Balaton-Bizottság, melynek elnöki tisztét töltötte be. 1891-ben kezdte meg a
Balaton és környékének földtani kutatását. Megszervezte a kutatást, össze-
hangolta a geológiai, meteorológiai, biológiai, etnográfiai szakemberek mun-
káját. A Balaton medencéjének geológiai kialakulásával, kőzettani összetéte-
lével, történetével, a tó környékének néprajzi-szociológiai jelenségeinek vizs-

71
gálatával foglalkozott. Számos fényképfelvételt készített, többek között a keszthelyi plébánia-
templomról, a Balaton Szállóról és parkjáról, a Szent György-hegy bazaltoszlopairól. Az általa szer-
kesztett Balaton-monográfia és a hozzá kapcsolódó földtani térkép napjainkban is alapját képezi
az e területen folytatott tudományos kutatásoknak. Minden alkalmat megragadott arra, hogy a
Balatont külfölddel minél jobban megismertesse.

Lovassy Sándor (1855–1946) biológus, ornitológus Keszthelyre, a Gazda-

sági Tanintézetbe hívták tanárnak. Később igazgatója lett. Megszervezte és
felállította a Természetrajzi Tanszék gyűjteményeit, botanikus kertet létesített
és a klímaállomást is vezette, ahol meteorológiai megfigyeléseket végzett. Fel-
dolgozta az intézet rovargyűjteményét. Megbízást kapott a Magyar Ornitoló-
giai Központtól a balatoni madárvilág figyelőszolgálatának kiépítésével. Fele-
lős szerkesztője volt a Keszthelyi Hírlapnak. Kezdeményezésére 1898-ban
megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, melynek első elnöke volt. 20 évig
vezette a Balatoni Múzeumot, elérte, hogy 1928-ban felépítették a múzeum épületét. Trópusi tün-
dérrózsák telepítésével kísérletezett a Hévízi-tavon, ennek eredményeképpen napjainkban is a tó
ékessége az indiai származású tündérrózsa.

Cholnoky Jenő (1870–1950) Balaton-kutató rendszeresen vizsgálta a

Keszthelyen és Kenesén felállított önműködő vízállásjelzőgépek rajzait. Kimu-
tatta, hogy a Balatonnak 12 órás ingalengése van, s ezen kívül a Kenese és
Tihany közt levő medencében, ill. a Tihany és Keszthely közti medencében fi-
gyelhető meg ingás, valamint a keszthelyi-öbölben egy erős keresztingás, mely
az öböl eliszaposodása és elhínarasodása miatt gyengül. Bebizonyította, hogy
a kilengést a szél okozza. Vizsgálta a Balaton természeti földrajzi jelenségeinek
keletkezését és fejlődését. Többször felhívta a figyelmet a keszthelyi-öböl eliszaposodásának ve-
szélyére. Felismerte a Kis-Balaton szerepét az öböl védelmében, azt, hogy az eliszaposodást a Zala
folyó gátak közé szorítása okozza. Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tar-
tott, többek között Keszthelyen az Uránia Filmszínházban. Ő vetített először színes diaképeket ha-
zánkban, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével.

Bulla Béla (1906–1972) földrajztudós geomorfológiai tanulmányokat foly-

tatott a Felvidéken, Dalmáciában és Isztriában. Kutatói ösztöndíjjal a Dunán-
túlon, az Alföldön és a felvidéken, majd a Magyar Földrajzi Tarsaság támoga-
tásával az Érchegységben végzett felszínalaktani tanulmányokat. Megterem-
tette Magyarországon a modern negyedkor-kutatást, a klimatikus morfológiai
irányzatot. Részletesen foglalkozott a Balaton kialakulásával, korával, a Bala-
ton-vidék morfológiájával.

Keve András (1909–1984) zoológus, ornitológus a Balaton és a Duna ma-

dárvilágával, a magyarországi madárvilág mikroszisztematikájával, egyes ma-
dárfajok terjeszkedésével foglalkozott. Az úgynevezett vízimadár-szinkron-
megfigyelések első hazai megszervezője volt. Madártani kutatásokat és leírá-
sokat végzett Keszthely és környékén, többek között a kastélyparkban is, a Kis-
Balatonnál és a Balaton környékén. Összeállította a hazai madarak névjegyzé-
két. Jelentős szerepet vállalt a magyar természet- és madárvédelmi jogszabá-
lyok előkészítésében. Több száz tudományos és ismeretterjesztő munka fűző-
dik nevéhez.

72
 A Pannon Egyetem Georgikon karán számos tudós kutató, egyetemi tanár tevékenykedett, te-
vékenykedik városunkban, mint Prof. dr. Horváth József, dr. Kovács József, dr. Szabó István, dr.
Szabó Ferenc, és még sokan mások. Nem egyet közülük Keszthely város díszpolgárává választotta.

73
 A város közösségi élete és díszpolgárai

„Ott, ahol kevés a kiváló egyén, ott üres a közösség."

(Egry József: Gondolatok a művészetről,
művészekről, a természetről és a Balatonról)

A város nem létezik polgárai nélkül. A város fejlődésére és a kultúrájára nem csak jelentős
történelmi személyei, művészei vannak hatással.

A városért tenni akarók számos egyesületben tevékenykednek, többek között a Keszthelyi Vá-
rosvédő Egyesület, Keszthelyi Környezetvédő Egyesület, Helikon Liget Egyesület, Kiskeszthelyért
Egyesület, Zámor Térségéért Egyesület, Keszthely Kertvárosért Egyesület, Keszthely Térség Vállal-
kozók Klubja Egyesület, Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi csoportja, Balatoni Borbarát Höl-
gyek Egyesülete, Da Bibere Zalai Borlovagrend, Balaton-felvidéki „Da Bibere” Borút Egyesület, Pre-
montrei Öregdiákok Egyesülete, Vajda Öregdiákok Egyesülete, Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesü-
lete, Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület keretein belül.

Ezenkívül fontos szerepe van a szakmájukban, egyéb tevékenységükben kiválóan teljesítőknek

is. Munkásságukat az utóbbi korokban a díszpolgári cím adományozásával ismerik el.

Keszthely legelső díszpolgára Kossuth Lajos, aki bár nem kapcsolódott a városhoz, tiszteletből
hazafiságáért, a magyar nemzet önállóságáért folytatott tevékenységéért kapta a címet. Festetics
(II.) Tasziló herceg a Helikoni Ünnepségek centenáriumi ünnepélyének évében lett díszpolgára a
városnak. Klebelsberg Kunó kultuszminisztert is díszpolgárrá választották a zalai és keszthelyi tan-
ügy előmozdításáért és fejlesztéséért. A keszthelyi iskola új épületének felépítése az általa veze-
tett tárca jelentős anyagi támogatásával valósulhatott meg.

1975 óta, időnként egy vagy néhány év kihagyásával adományozzák a díszpolgári címet. Dísz-
polgári címmel tüntették ki Ilja Illarinovics Sevcsenkot, a város szovjet parancsnokát, aki a II. vi-
lágháború alatt megmentette a kastély könyvtárát a pusztulástól. Megkapta a kitüntetést többek
között dr. Belák Sándor agrármérnök, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Mikus Gyula festő-
és szobrászművész; dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő; dr. Bartos Lajos orvos; dr Kölüs Gábor ag-
rármérnök, egyetemi tanár, népzenész; dr. Sági Károly régész, történész, múzeumigazgató; dr.
Festetics György közgazdász, bankár; dr. Reischl Marcel ügyvéd, memoáríró; dr. Szabolcs András
közgazdász, az Újkori Helikoni Ünnepségek életre hívója; Bereczky Kálmán népviselet-készítő; dr.
Réthelyi Jenő orvos, helytörténeti kutató, a Kőrösi Csoma Sándor Klub és több helyi egyesület
alapítója; dr. Kovács József agrármérnök, egyetemi tanár, sertéstenyésztő; dr. Szabó Sándor ide-
genforgalmi szakember, helytörténeti kutató; Puskás István vendéglátóipari szakember, a Ven-
déglátóipari Szakközépiskola létrehozója; Csengey Dénes író, országgyűlési képviselő; dr. Sáringer
Gyula agrármérnök, egyetemi tanár, akadémikus, országgyűlési képviselő; dr. Csik Ferenc orvos,
olimpikon; dr. Petánovics Katalin néprajzkutató; Prof. dr. Horváth József agrármérnök, akadémi-
kus; dr. Habsburg Ottó a magyarságért végzett tevékenységéért; Habsburg-Lotharingiai Mária
Kinga karitatív tevékenységéért; dr. Cséby Géza író, költő, szakíró, művelődésiház-igazgató, tisz-
teletbeli konzul.

2004 óta évenként megrendezésre kerül a Város Napja június első hétvégéjén, mely gazdag
programkínálattal várja a város lakosságát és a testvérvárosi küldötteket. Ekkor, az ünnepi testü-

74
leti ülés keretében adják át a Keszthely Város Díszpolgára, a Keszthely Városért, valamint a Keszt-
hely Város Szolgálatáért kitüntetéseket, illetve a Keszthely Város Turizmusáért, Keszthely Város
Egészségügyéért, Keszthely Város Szociális Ellátásáért díjakat. A Pro Cultura Keszthely díjat janu-
árban, a Magyar kultúra napján adományozzák.

2004-ben hozták létre Keszthely Város Tiszteletbeli Magisztrátusát. A Magisztrátus tagjai

Keszthelyről elszármazott, részben külföldön élő szakemberek, akik tapasztalataikkal, ötleteikkel
segítik a város vezetésének munkáját: Cseh Zsigmond nyugalmazott ENSZ-főtanácsadó (†2013),
Gellei Imre labdarúgó vezetőedző, dr. Festetics György nyugalmazott bankár, dr. Király Zsolt szív-
és érsebész, Kukorelly György zongoraművész, Kukorelly Pál nyugalmazott közgazdász, dr. Mar-
ton István, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtitkára, dr. Merényi Judit, az Óbudai Társaskör
igazgatója (2016-ban lemondott), Papp Péter egészségügyi szakközgazdász, dr. Réthelyi Miklós
egykori nemzeti erőforrás miniszter, dr. Szutrély Péter orvos, egészségügyi közgazdász, dr. Török
Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának nyugalmazott tudományos
dékánhelyettese, dr. Török Lajos, a Budapesti Olimpiai Központ nyugalmazott vezetője. A Magiszt-
rátus a város napja előtti napon meghallgatja a fejlesztési elképzeléseket, s véleményezi azokat.

A város nevezetes történelmi, művészeti, tudós és más jeles személyeiről a 2010. és a 2016.
évi Város Napjára megjelent Keszthelyi életrajzi lexikonból, illetve a Ki kicsoda Keszthelyen? 2016
című kötetből tájékozódhatunk:

75
„Valaki vagy valaminek az értékét felfedezni annyi, mint örök életben részesülni."
(Egry József: Gondolatok…)

76
 Felhasznált irodalom

Nyomtatott források:
Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja. Bp.: Panoráma, 1984.
A Balaton könyve. Szerk. Szauer Rózsa. Csopak : Nők a Balatonért Egyesület, 2013.
Bíró József: Hajók a Balatonon. Tihany : Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1971.
Bodrossy Leó: A Balaton regénye. Bp. : Minerva, 2002.
Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely : Farkas János Könyvnyomdája, 1896.
Bright, Richard M. D.: Richard Bright utazásai a Dunántúlon. Veszprém : Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága,
1970.
Cséby Géza: Három Helikon. In: Helikoni ünnepségek. Keszthely : Helikoni Rendező Bizottság, 2012. p. 9–14.
Csik Katalin: A test és lélek harmóniájában. Bp. : Csik Katalin, 2003.
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. Veszprém : Vitis Aureus, 2006.
Eötvös Károly: A balatoni utazás vége. Bp. : Révai Testvérek, 1909.
Eszes László: Feledésbe ment utcanevek Keszthelyen. Keszthely : VTVB Művelődési Osztály, Keszthely, 1985.
Festetics kastély Keszthely. Szerk. Czoma László. Keszthely : Helikon Kastélymúzeum, Keszthely, 2009.
Golden Target díjas Major Vera. In: Balatoni Krónika, 6. évf. 1. sz. 2020. január 17. 11. p.
Góth Imre Árpád: 135 év Keszthely vízi sportjáért. Keszthely : Keszthelyi Yacht Klub, 2014.
Góth Imre Árpád: Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája. VI. Tízesek a célkörben. Gyenesdiás : Gyenesdiás Nagyközség
Önkormányzata és Bakonyerdő Zrt., 2013.
Gyanó Szivia: Keszthely környéki hímes tojások. Zalaegerszeg : Zala Megye Népművészetéért Alapítvány, 2010.
Heinrich-Tamáska Orsolya–Müller Róbert–Straub Péter: A fenékpusztai római erőd évszázadai. Zalaegerszeg : Zala Me-
gyei Múzeumok Igazgatósága, 2012.
Hogyan utaztunk hajdanában. In: Keszthely és Vidéke, IV. évf. 36. sz. 1992. szeptember 11. 3. p.
Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről. Keszthely : Balatoni Múzeum, 1998.
Iglódi Endre–Kis János: XX. századi keszthelyi olimpikonok és kiemelkedő sportemberek. Keszthely : Szerző, 2004.
Keszthely város emléktáblái és köztéri alkotásai. Szerk. Pappné Beke Judit. Foto: Pelcz István. Keszthely: Fejér György
Városi Könyvtár Könyvtárpártoló Alapítványa, 2006
Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Beke Judit, szerk. Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, Márkus Rita. Keszthely:
Keszthely Város Önkormányzata, 2010.
Keszthely város sporttörténete. Szerk. Iglódi Endre–Góth Imre Árpád. Kézirat.
Ki kicsoda Keszthelyen? 2016. Szerk. Kocsondiné Eisenkorb Györgyi–Márkus Rita. Keszthely : Keszthely Város Önkor-
mányzata, 2016.
A Kis-Balaton és a Keszthelyi-hegység. Szerk. Boda László. Szombathely : B.K.L. Kiadó, 2001.
Koppány Tibor–Péczely Piroska–Sági Károly: Keszthely : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962.
Klempa Károly: A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Győr : Baross Ny., 1938.
Kurucz György: Keszthely grófja. Bp. : Corvina, 2013.
Látnivalók Zala megyében. Főszerk. Lackner László. Írta Halász Imre, Müller Róbert. Miskolc : Well Press Kiadó, 1999.
Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. : Akadémiai Kiadó, 1977–1982.
A magyar nép művészete. Szerk. Malonyay Dezső. Bp. : Helikon Kiadó, 1984–1987. 3., 4. köt.

77
Müller Róbert: Keszthely. Keszthely : Keszthely Város Önkormányzata ; Castellum Press Könyv- és Lapkiadó Kft., 1995.
Müller Róbert: Keszthely és a Kis-Balaton. Sopron : Escort Tourist Bt., 2006.
Müller Róbert: Keszthely tegnapelőtt…tegnap…és ma. Keszthely : Nyugat-Balatoni Térségmarketing Közhasznú Társa-
ság, 2005.
Müller Róbert: Keszthely város története. Keszthely : Keszthely Város Önkormányzata, 2019.
Müller Róbert–Szabó István: Keszthely története I. Keszthely : Keszthely Város Önkormányzata, 2000.
Sági Károly: Fenékpuszta története. Balatonfüred : Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, 1960.
Sági Károly: Régi balatoni útleírók IV. Michael Eissl. Keszthelyi Hírlap, 2. évf. 4. (17.) sz. 1990. február 16. 5. p.
Sági Károly: Városcímerünk nyomában. A daru, az oroszlán és a korona. In: Keszthelyi Hírlap, I. évf. 3. sz. 1989. március,
5. p.
Sági János: A Balaton írásban és képben. Keszthely : Keszthelyi Hírlap, 1902.
Szabó István: Keszthely növényvilága. Keszthely : Keszthelyi Környezetvédő Egyesület, 2013.
Szabó István: Keszthely zöld kincsei. Rajz: Péczeli Margit. Keszthely : Keszthelyi Környezetvédő Egyesület, 2011.
Szabó Sándor: Adalékok Polgárváros - Kiskeszthely történetéhez. Keszthely : Kiskeszthelyért Egyesület, 2002.
Szántó Imre: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila
József Nominatae Acta Historica Tomus LXVIII. Szeged : József Attila Tudományegyetem, 1984.
Tar Ferenc: Keszthely története III. Keszthely: Keszthely Város Önkormányzata, 2000.
Vajkai Aurél: Balatonmellék. Bp. : Gondolat, 1964.
Végh Ferenc: Birodalmak határán – a Balaton partján. Bp. : Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2007.
Végh Ferenc: A keszthelyi végvár építéstörténete. Pécs : Bornus, 2002.
Zala megye ezer éve. Főszerk. Vándor László. Szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg : Zala Megye Önkormányzata ; Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma, 2001.

Internetes források (2020. 01. 20–2020. 03. 11.):

http://aikidokeszthely.hupont.hu/4/az-aikido-keszthelyen
https://archivum.zalamedia.hu/khely/kh_20161213/
http://balaton-felvideki.hu/hu/kis-balaton
http://bikemag.hu/magazin/hirek/kedden-rajtol-a-tour-de-hongrie-fontos-informaciok
http://egyetemunk.com/iden-is-sargultak-a-keszthelyi-vegzosok/
http://elbiferrum.blogspot.com/2012/05/keszthelyi-kastelypark.html
http://helikonkastely.hu/hu/festetics-kastely/
http://helikonkorus.blogspot.com/
http://hunsail.hu/
https://www.keszthely.hu/latnivalok/tortenelmi-helyek/szent_lorinc-kapolna_maradvanyai
http://keszthelyidalunnep.hu/
http://keszthelyispartacus.hu/index2.php
http://korke.ayaclab.com/korke2/Nyertes_palyazatok_3/Keszthely_Zold_Kincsei_63
http://kormanysport.hu/sportloveszet-golden-target-dijas-major-veronika/
http://kungfukeszthely.hu/
http://kyk.hu/esemenynaptar/punkosdi-regatta-2019/

78
http://multbanezo.blogspot.com/2013/07/a-keszthelyi-ferences-templom-es-vegvar.html
http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex
http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/keszthelyi_kodex
http://olimpia.hu/fe-boczko-gabor
http://real-phd.mtak.hu/293/1/Szitka.pdf
http://shotokan.particsroland.hu/
http://sportportre.com/index.php/sportagak/egyeni-sportok/285-major-veronika-celom-a-kvota-szerzes-a-2020-as-
tokioi-olimpiara
http://sportportre.com/index.php/sportagak/egyeni-sportok/643-major-veronika-keszthelyrol-a-tokioi-olimpiara
http://szentmartontemplomkeszthely.tci.hu/
http://tarhaz.avkf.hu/sites/default/files/vizkereszt_napja_avkf_honlap1.pdf
http://ujkor.hu/content/festetics-gyorgy-es-georgikon-alapitasa
http://www.balatonihajok.hu/
http://www.cadillacmuzeum.hu/
http://www.csaladiskola.hu/index.php/hk-mainmenu-17/34-hk/20-fehervasarnap
http://www.csebygeza.hu/esszek/helikon.pdf
http://www.hparalimpia.hu/sportolo/zborai-gyula
https://www.keszthely.hu/ftp/Foepitesz/TAK/324-2017_hatarozat_melleklet_TAK.pdf
http://www.keszthelytarsulas.hu/main.asp?KatalogusID=1&Location=0&KatalogusID=4&Katalogus-ID2=4&Katalog-
usID3=0&HirID=99635%20)
http://www.kezilabdakeszthely.hu/
http://www.kiscapak.hu/hu/
http://www.kiscapak.hu/hu/egyesuletunkrol
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/10905
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/10905
http://www.musikautomaten-ungarn.eu/hu/latogatoiinformaciok.html
http://www.nagykar.hu/kepnezo/1915/1.html
http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-keszthely.shtml
http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/sportlovo-vk-major-veronika-vilagcsuccsal-olimpiai-kvotas-2685825
http://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20020718/akinek_rengeteget_kell_ennie
http://www.nemzetisport.hu/utanpotlassport/vivas-portre-borosne-eitner-kinga-mesteredzorol-2645185
http://www.nevpont.hu/view/7244
http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh0eg1ed0dr5eo4dt7ee8em9cj8by9cd6ca5cb0cd5cc6m
http://www.refolk.hu/zenekar-tortenete/
http://www.tveger.hu/tag/magyar-paralimpiai-bizottsag/page/2/
http://www.vajdaoregdiakok-keszthely.hu/orazane/index.htm
http://www.vizmuse.hu/2013/11/05/xxxiv-sipos-marton-nemzetkozi-uszoverseny/
http://www.zalanepmuveszet.hu/tagsagunk/Fazekas/simonedit.html
http://zenkarate.hu/tanitonk
https://24.hu/sport/2019/12/24/illes-fanni-uszas-parauszas-parasport-paralimpia/

79
https://archivum.kanizsaujsag.hu/hirek/13974/ep_testben,_(sz)ep_lelek
https://archivum.zalamedia.hu/khely/020620/ku.html
https://archivum.zalamedia.hu/khely/kh_20161213/
https://autotechnika.hu/cikkek/egyeb/10327/cadillac-a-vilag-mertekadoja
https://boon.hu/edeleny-hirei/hetvegi-szeminariumon-tanulhattak-a-technikat-a-karatekak-2249074/
https://cdn1.itworx.hu/cgi-bin/itworx/download.cgi?vid=148&uid=-1&dokid=225
https://hajozas.hu/esemenyek/vitorlazas-esemenyek/punkosdi-regatta-2019-keszthely/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m_(sakkoz%C3%B3)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ill%C3%A9s_Fanni
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthely
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tomann_Roz%C3%A1lia
https://kanizsaujsag.hu/hir/201909/a-rajtvonalon-az-aszteliteniszezok
https://kapocs-sport.hu/club/keszthelyi-kykokushin-karate-klub/
https://kekszalag.reblog.hu/
https://www.keszthely.hu/
https://likebalaton.hu/telepules/keszthely/programok/keszthelyi-karneval-75181/
https://missiles.blog.hu/2016/04/15/a_balatoni_hadiflotta_a_torok_korban
https://porthole.hu/cikk/12261-140-eves-a-keszthelyi-yacht-club
https://radiotvmuzeum.hu/hu/
https://szalay-szemeskalyha.hu/
https://tvkeszthely.hu/hirek/1176-200-eves-a-helikoni-unnepsegek
https://tvkeszthely.hu/hirek/1587-aki-enekel-ketszeresen-imadkozik
https://tvkeszthely.hu/hirek/2621-eselyeskent-a-vizen-fiftyfifty
https://tvkeszthely.hu/hirek/3343-keszthelyfest-2014
https://tvkeszthely.hu/hirek/540-punkosdi-kiralynezas-a-varos-templomaiban
https://tvkeszthely.hu/hirek/6092-a-phoenix-emlekere
https://tvkeszthely.hu/hirek/6119-38-punkosdi-regatta
https://tvkeszthely.hu/hirek/6286-hajnalig-pattogott-a-labda
https://tvkeszthely.hu/hirek/6389-illes-fanni-vilagbajnok
https://tvkeszthely.hu/hirek/6441-magyar-bajnoki-cimet-hozott-a-15-eves-fiu
https://tvkeszthely.hu/hirek/6570-szent-marton-elott-tisztelegtek-keszthelyen
https://tvkeszthely.hu/hirek/6654-betlehem-a-templomban
https://varak.hu/latnivalo/index/258-Keszthely-Var/
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/sajka-
489AB/
https://www.borrend.hu/da_bibere_zalai_borlovagrend
https://www.keszthely.hu
https://www.keszthelyiprogram.hu/keszthely-kornyeki-latnivalok/fenekpuszta-madargyuruzo-allomas/
https://www.kozterkep.hu/18178/kuthaz-a-halas-kisfiu

80
https://www.kozterkep.hu/27024/Szent_Miklos_temetokapolna_kulso_falkepei_Keszthely.html
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/31/szocs_janos
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/35/mezey_gyorgy_dr
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/44/gellei_imre
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/36848
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/7883
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/8-danos-keszthelyi-karates
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/elhunyt-suba-zoltan
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/keszthely-ertekeinek-gyujtemenye
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/nemzetkozi-karateverseny-oktober-8-an
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/sportolokat-edzoket-tuntettek-ki-keszthelyen
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/verklisek-elso-fesztivalja
https://www.monitormagazin.hu/video/ertektrend/ertektrendben-a-karate
https://www.nyugat.hu/cikk/sargulas_keszthely_georgikon_egyetem_vegzosok
https://www.origo.hu/sport/olimpia/2008/20080917-kialudt-a-paralimpiai-lang.html
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-keszthelyi-borunnep.html
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-punkosdi-regatta-keszthely.html
https://www.sonline.hu/kultura/hazai-kultura/muveszet-az-utolso-cseppig-avagy-hogy-aranyozzunk-be-vizparti-
nyaresteket-remekmuvekkel-1092456/
http://www.vajdaoregdiakok-keszthely.hu/orazane/index.htm
https://www.veol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/aki-ert-a-lovak-nyelven-finta-geza-dijugratoval-beszelgettunk-
2401974/
https://www.veol.hu/sport/az-ifju-parbajtorozo-file-matyas-remek-eredmennyel-tert-vissza-1531264/
https://www.zalamedia.hu/rovidhirek/unnepvaras-keszthelyen
https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/egyszervolt/konferencia-a-szent-marton-templomokrol
https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/hanghatas/verkli--letunt-mesevilag-ujratoltve
https://www.zaol.hu/cimlapon/keczeli-bianka-a-sztar-1464093/
https://www.zaol.hu/hirek/csillagok-es-a-balaton-zeneje-1790675/
https://www.zaol.hu/hirek/keszthely-visszacsatolasa-zala-megye-ezer-eve-xxv-1453205/
https://www.zaol.hu/hirek/szureti-felvonulas-keszthelyen-harmonikaszoval-1403841/
https://www.zaol.hu/keszthely/szent-marton-napja-keszthelyen-kozosseg-unnepe-1738064/
https://www.zaol.hu/kultura/dupla-jubileumot-unnepel-a-napokban-a-keszthelyi-festetics-gyorgy-zeneiskola-
3378198/
https://www.zaol.hu/sport/a-ferfi-bajnok-sakkozo-horvath-adam-altalaban-tulfesziti-a-hurt-de-most-bejott-neki-
1705823/
https://www.zaol.hu/sport/bertalan-akos-az-ev-legjobb-biroja-1516132/
https://www.zaol.hu/sport/ermek-a-vb-rol-is-1463551/
https://www.zaol.hu/sport/keczeli-bianka-vilagbajnoki-cime-1494547/
https://www.zaol.hu/sport/szentgroti-kezilabdas-napok-2263583/

81
 A képek lelőhelye

Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Beke Judit, Szerk. Kocsondiné Eisenkorb Györgyi, Márkus Rita. Keszthely:
Keszthely Város Önkormányzata, 2010.
https://archivum.zalamedia.hu/khely/kh_20161213/
https://autotechnika.hu/cikkek/egyeb/10327/cadillac-a-vilag-mertekadoja
http://bikemag.hu/magazin/hirek/kedden-rajtol-a-tour-de-hongrie-fontos-informaciok
https://csodalatosbalaton.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/egykori-ferences-rendhaz-foter-magyarok-nagyasszo-
nya-templom-keszthely/
https://csodalatosbalaton.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/zsinagoga-keszthely-setaloutca-petho-goldmark-haz/
https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=062769
http://egyetemunk.com/iden-is-sargultak-a-keszthelyi-vegzosok/
http://elbiferrum.blogspot.com/2012/05/keszthelyi-kastelypark.html
https://forum.index.hu/Article/showArticle?go=123071668&p=1&t=9038753
https://hajozas.hu/magazin/vitorlazas/kekszalag-kisokos-fontos-tudnivalokkal-ha-versenyzokent-indulnal/
http://helikonkastely.hu/hu/festetics-kastely/
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Lackfi_Istv%C3%A1n_n%C3%A1dor_s%C3%ADrk%C3%B6ve.JPG
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m_(sakkoz%C3%B3)
http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=55091
https://keszthely.utisugo.hu/?tPath=/print/latnivalok&article_print=yes&article_id=128359
http://keszthelyiplebania.hu/multimedia/galleries/k%C3%A9pek-templomr%C3%B3l
http://korke.ayaclab.com/korke2/Nyertes_palyazatok_3/Keszthely_Zold_Kincsei_63
http://kovacsoltvas-kapu.eu/
https://likebalaton.hu/telepules/keszthely/szabadido-es-lativalo/lepke-es-hullokiallitas-1004/
https://m.utisugo.hu/latnivalok/georgikon-majormuzeum-keszthely-45222.html
https://martonlivia.com/hu/blog/elso-legaciom,68
https://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html
https://missiles.blog.hu/2016/04/15/a_balatoni_hadiflotta_a_torok_korban
http://multbanezo.blogspot.com/2013/07/a-keszthelyi-ferences-templom-es-vegvar.html
http://nagyvofely.hu/keszthely/templomok
https://nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu/
https://nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu/
http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex
http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/keszthelyi_kodex
http://olimpia.hu/champdata/details/id/20691/
http://olimpia.hu/fe-boczko-gabor
https://primate.hu/a-festetics-kastely-tortenelmi-hagyatekaira-epulo-elektronikus-zenei-kertbe-tartunk/
http://sopronihorvath.net/hu/soproni-horvath-jozsef/eletrajz/

82
http://sportportre.com/index.php/sportagak/egyeni-sportok/285-major-veronika-celom-a-kvota-szerzes-a-2020-as-
tokioi-olimpiara
http://szentmartontemplomkeszthely.tci.hu/
https://tvkeszthely.hu/hirek/1011-a-nepmuveszet-mestere
https://tvkeszthely.hu/hirek/540-punkosdi-kiralynezas-a-varos-templomaiban
https://tvkeszthely.hu/hirek/6092-a-phoenix-emlekere
https://tvkeszthely.hu/hirek/6570-szent-marton-elott-tisztelegtek-keszthelyen
http://ujkor.hu/content/festetics-gyorgy-es-georgikon-alapitasa
https://varak.hu/latnivalo/index/258-Keszthely-Var/
https://welovebalaton.hu/toplista/unod-a-vitrint-8-innovativ-muzeum-a-balatonnal
https://west-balaton.hu/keszthely/keszthely-latnivalok/karmelita-bazilika
https://west-balaton.hu/keszthely/keszthely-muzeumok/babamuzeum-panoptikum-csigaparlament
https://west-balaton.hu/keszthely/keszthely-muzeumok/marcipan-muzeum
https://www.artmagazin.hu/archive/3441
https://www.balatontipp.hu/balatoni_latnivalok/keszthely_balatoni_muzeum_-_minden_amit_a_torol_tudni_kell_/
https://www.balatontipp.hu/balatoni_latnivalok/keszthely_balatoni_muzeum_-_minden_amit_a_torol_tudni_kell_/
https://www.balatontipp.hu/balatoni_programok/keszthely-adventi-programok-jatekkal-koncertekkel-mikulassal-a-
foteren-2017-12-03-24/
https://www.balatontipp.hu/balatoni_programok/keszthely-festetics-kastely-a-helikon-korus-karacsonyi-hangverse-
nye-2017-12-18/
https://www.balatontipp.hu/balatoni_programok/keszthely-hangversenyek-a-festetics-kastely-tukortermeben-2018-
06-01-02/
http://www.csaladiskola.hu/index.php/hk-mainmenu-17/34-hk/20-fehervasarnap
http://www.csaladiudules.hu/hu/latnivalok/muemlekek/goldmark-haz-petho-haz-keszthely
http://www.csaladiudules.hu/hu/latnivalok/parkok-setanyok/helikon-park-keszthely
http://www.festeticskastely.hu/hirek/a-honap-viselete---
http://www.festeticskastely.hu/hirek/a-honap-viselete---divat-a-festetics-kastelyban06
http://www.festeticskastely.hu/hirek/a-honap-viselete-julius
https://www.hirbalaton.hu/madarakat-festettek-a-vasuti-megallora-keszthelyi-tv/
http://www.hparalimpia.hu/sportolo/zborai-gyula
http://www.hunsail.hu/Contents/Item/Display/3869
https://www.keszthely.hu/latnivalok/tortenelmi-helyek/szent_lorinc-kapolna_maradvanyai
https://www.keszthely.hu/muzeumok/kalyhak-haza
https://www.keszthelyiprogram.hu/keszthelyi-strand/varosi-strand-es-szigetfurdo-keszthely/
http://www.kisbalaton.hu/index.php/hu/kulonleges-madarvilag
https://www.kozterkep.hu/18178/kuthaz-a-halas-kisfiu
https://www.kozterkep.hu/kozosseg/profil/1209
https://www.kozterkep.hu/27024/Szent_Miklos_temetokapolna_kulso_falkepei_Keszthely.html
https://www.kozterkep.hu/6080/lackfi-istvan-nador-lovaszobra#vetito=25726
https://www.kozterkep.hu/6154/keszthelyi-olimpikonok-emlektablaja#vetito=26207

83
https://likebalaton.hu/telepules/keszthely/hireink/iden-is-a-balatoni-borbarat-holgyek-szervezik-a-keszthelyi-karne-
valt-76806/
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/31/szocs_janos
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/35/mezey_gyorgy_dr
https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/44/gellei_imre
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/21252
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/36848
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/7883
https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/nemzetkozi-karateverseny-oktober-8-an
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/10905
http://www.nagykar.hu/kepnezo/1915/1.html
http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-keszthely.shtml
http://www.nemzetisport.hu/utanpotlassport/vivas-portre-borosne-eitner-kinga-mesteredzorol-2645185
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-keszthelyi-borunnep.html
hthttp://www.refolk.hu/zenekar-tortenete/tp://www.refolk.hu/zenekar-tortenete/
https://www.veol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/aki-ert-a-lovak-nyelven-finta-geza-dijugratoval-beszelgettunk-
2401974/
http://www.vizmuse.hu/2013/11/05/xxxiv-sipos-marton-nemzetkozi-uszoverseny/
https://www.zalamedia.hu/rovidhirek/unnepvaras-keszthelyen
https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/egyszervolt/konferencia-a-szent-marton-templomokrol
https://www.zaol.hu/kultura/dupla-jubileumot-unnepel-a-napokban-a-keszthelyi-festetics-gyorgy-zeneiskola-
3378198/
https://www.zaol.hu/sport/szentgroti-kezilabdas-napok-2263583/

84
 Tartalomjegyzék

Bevezető 5

Keszthely település 7

A Balaton 8

Keszthely növényvilága 12

Keszthely története 15

Balatoni hajózás 26

Népművészet, népszokások, hagyományok 29

Irodalom 38

Zene 41

Képzőművészet 45

Építészet: kápolnák, kolostor, templomok 49

Látnivalók: múzeumok, kiállítóhelyek 52

Sport 57

Tudomány 70

A város közösségi élete és díszpolgárai 74

Felhasznált irodalom 77

A képek lelőhelye 82

85