A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükségük. Ezen eszközök kihasználása jelentősen befolyásolja a gazdálkodás jelentőségét. A tárgyi eszközök azok az eszközök, melyek tartósan, 1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és megjelentek tárgyiasult formában. Elemzése fontos minden gazdálkodónak, hiszen – főként termelőtevékenység végzése esetén – a lekötött tőke jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben. A gyors technikai, technológiai fejlődéssel együtt jár a nagymértékű erkölcsi lopás, rövid ideig tekinthetők a gépek, berendezések korszerűnek. A tárgyieszköz gazdálkodás ellenőrzéséhez a szükséges adatokat az alábbi bizonylatok nyújtják: analitikus nyilvántartások főkönyvi összevont szintetikus nyilvántartások éves beszámoló teljesítményre vonatkozó információk üzemidő nyilvántartások A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzése és a tárgyi eszközök összetételének vizsgálata a következőket jelenti: az éves beszámoló mérlegében találhatjuk meg a befektetett eszközök mérlegfőcsoportban a 2. csoportban a tárgyi eszközöket. Eszközök 20x0.12.31. 20x1.12.31. A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
A tárgyi eszközök nagyságának elemzése azt jelenti, hogy megnézzük a vagyonmérlegünkben
a tárgyi eszközök értékét, és 2 időpontban megadott adatot hasonlítunk össze. A beszámolóban megállapítható, hogy mennyi az előző év záró adata, a tárgyév záró adata és a tárgyi eszköz nagyságát elemezzük, a nagyság változása meghatározható egy abszolútértékben kifejezett számmal, hány Ft-tal nőtt vagy csökkent a tárgyi eszközök értéke, és megállapítható dinamikus viszonyszám segítségével is, a tárgy időszak adatát osztom a bázis időszak adatával, meghatározható a tárgyi eszköz állománynövekedés mértéke. A tárgyi eszközök nagyságának vizsgálata történhet a mérlegadatok összevetése alapján. Meghatározható a tárgyi eszközök nagyságának változása értékben és százalékban. A tárgyi eszközök összetétele többféle módon vizsgálható. A tárgyi eszköz állomány összetételének, alakulásának elemzése történhet számviteli megközelítés alapján megoszlási viszonyszámok segítségével. Az éves beszámoló mérlegében a tárgyi eszközök mérlegcsoport 7 mérlegsorból tevődik össze. II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok, és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Megoszlási viszonyszámok segítségével elemezhetjük pl. az ingatlanok arányát a tárgyi
eszközökön belül, műszaki gépek, berendezések részarányát a tárgyi eszközökön belül, egyéb berendezések, felszerelések, járművek mérlegadatát viszonyíthatjuk a tárgyi eszközök értékéhez. Megoszlási viszonyszámok segítségével különbözeteket, indexeket állapíthatunk meg, vizsgálhatjuk ezeket az indexeket, értékelhetjük a változást. Termelő vállalatnál kiemelt ellenőrzési feladat a termelő gépekkel kapcsolatos vizsgálatok megvalósítása. Ezek az eszközök az árbevételt biztosító tevékenység folytatásában vesznek részt. A termelést közvetlenül vagy közvetetten szolgáló tárgyi eszközök volumene és értéke állandóan változik. Az eszközgazdálkodásban rejlő tartalékok és veszteségforrások feltárása az ellenőrzés számára rendszeresen ismétlődő feladatot jelent. A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzését a meglévő állomány összetételének elemzésével indokolt kezdeni. Az összetételváltozás értékelésénél vizsgálni kell és fel kell tárni a változás okait, indokait és értékelni azok hatását. Területileg le kell bontani gyáregységekre, üzemekre. A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata során számszerűsíthető mutatók a hányadmutatók. A számviteli mérlegből való megoszlási viszonyszámokat alkalmazhatjuk. Ilyen mutató pl.: Géphányad= gépek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke a mutató alapján megállapítható, milyen a termelés gépesítettsége. Ez a mutató felhasználható az azonos területen tevékenykedő vállalkozások technológiai fejlettségének összehasonlítására, illetve hogy az előző időszak adatához viszonyítjuk a géphányadot és elemezzük a változás okait, illetve a géphányadot kiszámíthatjuk, meghatározhatjuk és elemezhetjük a vállalkozás gyáregységeire is. vizsgálati szempontok lehetnek pl. a bruttó és nettó érték aránya, az átlagos életkor, a fizikai elhasználtság, korszerűség. A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához a használhatósági fokot és az elhasználódás mértékét állapítjuk meg. (használhatósági fok= tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke, elhasználódás= 100%-használhatósági fok). A használhatósági fok kedvező, ha közelebb van a 100%-hoz. A mutató értékének csökkenése az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését. A tárgyi eszközök állagának vizsgálatakor a használhatósági fog mellett számszerűsíthető a tárgyi eszközcsoportok átlagos életkora, és a nullára leírt eszközök arányának változása is. A kapacitás elméleti teljesítőképességet jelent. Megmutatja, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni maximálisan. Az elméleti teljesítőképességet általában nem használják ki/nem tudják kihasználni teljes mértékben a vállalkozások. A gazdálkodók számára fontos, az elméleti teljesítőképességet minél jobban kihasználják, megközelítsék. A kihasználatlan kapacitások üresjárati költségeket okoznak. Kapacitáskihasználás= termelés ( adott időszakban előállított termékek mennyisége) (db) / kapacitás ( elméletileg előállítható maximális termékmennyiség) (db) Elméleti időalap (naptári hasznos időalap): a maximálisan teljesíthető órák száma. 365 nap x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak – javítás, karbantartás időigénye Kapacitásnorma: optimális feltételek esetén egységnyi idő alatt (pl. 1 óra alatt) elérhető maximális teljesítmény A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata 3 részre bontható: 1. Termelőberendezések felhasználásának vizsgálata (gépekkel kapcsolatos elemzéseket, számításokat végzünk) 2. Időalap kihasználásának vizsgálata (extenzív megterhelés és extenzív kihasználás elemzésére kerül sor) 3. Kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata (intenzív kihasználás elemzésére kerül sor) Kapacitáskihasználás= (dolgozó gépek száma x 1 gép által teljesített órák száma x egységnyi idő alatt előállított termékmennyiség) / (rendelkezésre álló gépek száma x 1 gép elméleti időalapja x kapacitásnorma) A gépekkel kapcsolatos számítások során a gépeket 3 részre bontjuk: 1. rendelkezésre álló gépek száma (az adat meghatározását kellő körültekintéssel kell megvalósítani, figyelni kell a rendelkezésre álló gépek számánál arra, hogy vannak-e olyan gépek, amelyek esetleg a vállalkozásnál vannak, de már leszerelték és selejtezésre várnak, és arra, hogy van-e olyan gép, aminek az aktiválása még nem történt meg, tehát rendelkezésre áll, de még nem kezdte el a vállalkozás vele a termelő tevékenység végzését) 2. Üzemképes gépek száma (elemezni, ellenőrizni kell, miért nem üzemképes a gép, mi okozza, hogy nem tudja a gép a termelési tevékenységét ellátni) üzemképességi mutató számítására kerül sor: üzemképes gépek száma / rendelkezésre álló gépek száma 3. Működő (dolgozó) gépek száma (az üzemképes gépekből hány gép dolgozik folyamatosan, elemezzük, hiszen lehet, hogy a gép üzemképes, mégsem dolgozik, miért fordulhat ez elő? pl. a vállalkozás termékei iránt nincs kereslet, ezért felesleges még 1 gépet munkába állítani, vagy anyaghiány van, nem tud a vállalkozás anyagot vásárolni a termékek gyártásához, ezért nem állít munkába még 1 gépet, az is lehet, hogy a vállalkozás termékei iránt nincs kereslet, nincs anyag, és emellett figyelni kell az emberi munkaerőre is, van-e olyan személy, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik és a gép mellé állítható működő (dolgozó) gépek aránya= működő gépek száma / üzemképes gépek száma A rendelkezésre álló gépek, berendezések gyakran nem vesznek részt teljes számban a tevékenység folytatásában. Lehetnek olyan gépek, amelyek nem működőképesek. Vannak olyan gépek, amelyek működőképesek, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak, ténylegesen nem vesznek részt a termelésben. Rendelkezésre álló gépek > üzemképes gépek > dolgozó (működő) gépek Teljes gépfelhasználási mutató= működő gépek száma / rendelkezésre álló gépek száma Idővel (időalap kihasználással) kapcsolatos számítások során meghatározásra kerül: 1 gép hasznos időalapjának kihasználása extenzív megterhelés mutató o extenzív megterhelés= 1 gép által teljesített óra / 1 gép elméleti időalapja rendelkezésre álló gépek hasznos időalapjának kihasználása extenzív kihasználás o extenzív kihasználás= dolgozó gépek által teljesített órák száma / rendelkezésre álló gépek elméleti időalapja o gépcsoport időalap kihasználását jelenti A mutatók alakulását több tényező befolyásolja: munkarend műszakszám (mennyi az átlagos műszakszám) karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő veszteségidő (állásidő) hogyan alakul Intenzív kihasználás elemzése intenzív kihasználási mutatóval elemezzük az elméleti kapacitás teljesítését Intenzív kihasználás mutató= 1 óra alatt gyártott termékmennyiség / kapacitásnorma (=elméleti teljesítőképesség felső határa a kapacitásnorma) A mutató értékének emelkedése a kedvező, mely elérhető: (vagyis az 1 óra alatt előállított termékmennyiség nő) a gyártási, műszaki folyamat fejlesztésével jobb munkaszervezéssel, a tevékenységek átszervezésével szaktudás növelésével begyakorlottság növelésével A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése azért fontos, mert a vállalkozások nagy értéket kötöttek le ezen eszközökben, így érdekük a minél jobb kihasználtság és a minél gyorsabb megtérülés biztosítása. Az ellenőrzést eszközféleségenkénti, területenkénti csoportosítással és elemzéssel indokolt kezdeni. Kiemeleten fontos a kapacitásra és annak kihasználtságára vonatkozó vizsgálat. A kapacitásnormát a gépek, berendezések műszaki adatai alapján ellenőrizzük. A kapacitáskihasználás üzemenkénti, gépenkénti kimutatott adatait az üzemi, termelési nyilvántartások alapján kell ellenőrizni. A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az ezer / millió Ft tárgyi eszközértékre jutó termelési érték mutatói: 1000 Ft tárgyi eszközértékre jutó bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték: bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi eszköz nettó értéke 1000 Ft főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközértékre jutó termelési érték: főtevékenység termelési értéke / főtevékenység végzésében részt vevő tárgyi eszközök nettó értéke tárgyi eszközök rugalmassági mutatója: tárgyi eszközök értékének változása (%) / termelési érték változása (%) tárgyi eszközök forgási sebessége: nettó árbevétel / tárgyi eszközök (nettó) értéke tárgyi eszközök értéke hányszor térül meg az árbevételben a mutató értékének emelkedése a kedvező a vállalkozás számára A beruházások, értéknövelő beruházások ellenőrzése Beruházásnak minősül a vállalkozás tárgyi eszközállományának mennyiségi növelése, az értéknövelő beruházás és a felújítás. A vállalkozások célja a beruházások legcélszerűbb és a leggazdaságosabb megvalósítása. A beruházással kapcsolatos döntéseket sokoldalúan meg kell alapozni, több szempont alapján kell dönteni. Ellenőrzése során vizsgálandó, hogy szabályozott-e a beruházások, felújítások rendje, megalapozottak-e a beruházási döntések. Az ellenőrzés során vizsgálni kell: megfelelően vizsgálták-e és értékelték-e a beruházás szükségességét? milyen és mekkora beruházást indokol a piaci igény? ha termelőeszköz beruházására kerül sor hogyan alakul a gyártandó termék várható mennyisége és ára, a konkurencia? hosszú távon mennyire van biztosítva a beruházás hatékonysága és a beruházásba befektetett tőke megtérülési ideje? nem volna-e elérhető a kívánt cél beruházás megvalósítása nélkül (pl. egy bérleti tevékenység során) vagy kisebb ráfordítással? megfelelők-e a beruházás műszaki feltételei, technológiai színvonala, a költségek alakulása biztosítja-e a versenyképességet és jövedelmezőséget? mennyire használják ki az új beruházás kapacitását, a munkaerőt A beruházás-előkészítő munkák ellenőrzése A beruházás előkészítő munkák ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a beruházások előkészítése megfelelően történt-e. A beruházások előkészítése a vállalkozás által összeállított beruházási javaslatok alapján ellenőrizhető, a javaslatok megfelelően kerültek-e kidolgozásra. Ellenőrizni kell: kötelező pályáztatás esetén (ahol kötelező), ott volt-e pályáztatás (megtörtént-e)? elkészültek-e a különféle előtanulmányok, hatásvizsgálatok, környezetvédelmi vizsgálatok? a szükséges hatósági engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e? (egyáltalán beszerezték-e) a lakossági vélemények meghallgatásra kerültek-e, azok értékelése megtörtént-e? meghatározott-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége (és az adott géppel ez biztosítható-e)? az adott gép a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező, megbízható termékeket le tudja-e gyártani? kidolgozták-e a pontos technológiát, és ennek megfelelően kiválasztották-e a gépeket? a kivitelező, a műszaki szakember felülvizsgálta-e a műszaki tervdokumentációt? intézkedtek-e a kivitelezők biztosításáról? A beruházás gazdasági ellenőrzése A beruházási folyamat megvalósítását megelőzően kiemelten fontos a gazdasági ellenőrzés. Beruházás gazdaságossági számításokat kell elvégezni, ezeket mind számszakilag kell ellenőrizni, mind hogy a benne foglalt adatok megalapozottak-e, reálisak-e. Ellenőrizni kell: értékelték-e a beruházás piaci szükségességét és pénzügyi feltételeit? hogyan alakul a gyártandó termékek várható mennyisége és eladási ára? milyen a piac várható bővülése? a piaci megszerezhető részesedést hogyan alakul a konkurencia? A megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése A beruházás megvalósítása az ütemterv alapján ellenőrizhető, melyet először meg kell vizsgálni. Ellenőrizni kell: a beruházási ráfordításokkal kapcsolatban a költségek teljes körű és szabályszerű számbevétele megtörtént-e? (esetlegesen kimaradó költségek fedezete biztosított-e?) figyelemmel kísérte-e a vállalkozás a kivitelezés tervezett ütemét? a kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag? a vállalkozó műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az építési naplóban? készült-e üzembe helyezési és aktiválási jegyzőkönyv, okmány? Az átadás-átvétel az erről készült dokumentáció alapján ellenőrizhető. Vizsgálni kell, hogy késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a vállalkozó élt-e a kötbérezési jogával. A próbaüzemelés és eredménye az erről készült jegyzőkönyvek, naplók alapján vizsgálandó. Ellenőrizni kell, hogy a leállított és a nem üzemelő tárgyi eszközöket bérbeadással hasznosítják-e. A selejtezésről készült-e jegyzőkönyv. Az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzése A tárgyi eszközök általában több évig vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Vizsgálni kell, hogy meghatározták-e azt az időtartamot, azokat az éveket, amelyek során az egyedi tárgyi eszköz értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg az eszközök maradványértékét. A tervezett értékcsökkenés megállapításával és elszámolásával kapcsolatban vizsgálni kell: számviteli politikában szabályozott-e az értékcsökkenés elszámolásának módszere és mértéke? ez a szabályozott módszer megfelel-e a számviteli törvény előírásainak? a módszer összhangban van-e az adott tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a megállapított maradványértékkel? helyesen történt-e, szabályszerűen történt-e a terv szerinti értékcsökkenés megállapítása és elszámolása? A tárgyi eszköz értékét növelni kell az értéknövelő beruházások és felújítások értékével. Vizsgálni kell az alábbiakat: elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől? módosították-e az elhasználódási időt, értékcsökkenés mértékét? az értékcsökkenési leírást a költségek között számolta-e el a vállalkozó? Vizsgálni kell, hogy elszámolták-e a terven felüli értékcsökkenést, ha a tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökkent a tárgyi eszköz megrongálódott, megsemmisült a tárgyi eszköz nem használható, tönkrement vagy hiányzik? Vizsgálandó, hogy a tárgyi eszközt, a beruházást a nyilvántartásból kivezették-e, illetve ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e? Tárgyi eszközök vizsgálata Tárgyi eszközöknél ellenőrizni kell, hogy valamennyi tárgyévi növekedést a számlák, illetve belső bizonylat alapján hiánytalanul lekönyveltek-e. Tárgy eszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell, hogy az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai megegyeznek-e, a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapját folyamatosan vezetik-e, milyen időközönként leltároznak, hogyan egyeztetik az egyedi nyilvántartó lapokat a könyvelési számlákkal, a telkek telekkönyvi nyilvántartása rendben van-e, a kis értékű eszközök (szerszámok, felszerelési tárgyak) nyilvántartását milyen módon oldják meg. Vizsgálandó az is, hogy selejtezéskor a jegyzőkönyvet a szabályzatban rögzített formában felvették-e, a selejtezést, hasznosítást ki hagyta jóvá, és az szabályszerű volt-e. Valamennyi tárgyi eszköz mozgást a könyvelésbe felvettek-e, volt-e káresemény, a selejtezés és a megsemmisülés miatti veszteséget helyesen könyvelték-e, a teljesen leírt tárgyi eszközöket hogyan tartják nyilván, és mikor vezetik ki a könyvekből. Ellenőrizendő, hogy a tárgyi eszközök mozgását, változását bizonylatolták-e, a leltárhiányt és a leltártöbbletet elszámolták-e, a leltáreltéréseket a jegyzőkönyvbe felvették-e. Tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése A termelőeszközök általában nagy értéket képviselnek, így tulajdonosi érdek, hogy minél jobban ki legyenek használva, minél gyorsabban megtérüljenek. fel kell tárni és vizsgálni kell a veszteségforrásokat és a belső tartalékokat. Az értékcsökkenési leírás fix költség, így a kihasználás javulása eredménynövekedést okozhat. A használaton kívüli, illetve nem működő gépek esetén fel kell tárni, melyek a hasznosítás hiányának okai. Vannak olyan gépek, amelyeket már leszereltek, de még az értékesítéséről nem gondoskodtak. Lehetnek olyan gépek, amelyek selejtezésre várnak, de az még nem valósult meg. Előfordulhat olyan eset, amikor a gép indokolatlan beszerzésből származik a felesleg. előfordulhat, hogy azért nem működik, mert még tartalékként szerepel a könyvekben. Előfordulhat, hogy a gép a jövőben gyártásra kerülő termék előállítására szolgál majd, ezért nem működik jelenleg. A kapacitásnormát a gépek műszaki adatai (gépkönyv, műszaki leírás) alapján ellenőrizzük. A gépek munkarend szerinti hasznos időalapjának meghatározásának ellenőrzése lényeges feladat, amit csökkent a javítások tervezett időszükséglete. A kapacitás kihasználatlanságának okait a kieső és veszteségidők vizsgálatával kell feltárni. A gépkihasználást leginkább az alacsony átlagos műszakszám rontja. Vizsgálni kell, hogy az új műszak többlettermelést biztosít-e, a létszámszükségletet gazdaságosan lehet-e biztosítani, nem jár-e az új műszak bevezetése a költségek aránytalan növekedésével, eredményromlással. A tárgyi eszközök gazdálkodásának ellenőrzése (+pdf): a szervezet által birtokolt és használt fizikai eszközök ellenőrzését jelenti. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a tárgyi eszközök megfelelően vannak kezelve és karbantartva, a vállalat vagy szervezet érdekeit szolgáló módon. Feladat: A termelés jelnetős fejlesztése érdekében új gyártósort szerzett be a vállalkozás 20x1. nyár elején. A negyedévente készített általános, átfogó elemzés meglepte a vezérigazgatót, mivel a tárgyi eszköz kihasználtsági adatok jelentősen kedvezőtlenebbek lettek az átlagosnál. Ennek kivizsgálására a vezérigazgató belső ellenőrzést rendelt el 20x1. december elején a tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzésére a tárgyév első három negyedévére vonatkozóan. A belső ellenőrök 20x1. december 5. és 14. között elvégezték a vizsgálatot. A vizsgálat előkészítése érdekében készítse el teljes körűen az ellenőrzés alapjául szolgáló vizsgálati program mindhárom részét! Vizsgálati program a Termelő Zrt. (1111 Budapest, Kiss út 1.) tárgyi eszköz kihasználtságának ellenőrzésére vonatkozóan I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelte: Kiss Béla vezérigazgató Az ellenőrzött időszak: 20x1. első három negyedéve A vizsgálat ideje: 20x1. december 5-14. A vizsgálatot végzi: Nagy József belső ellenőr és Kerek János belső ellenőr Megbízólevél száma: 20x1/14 A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy helyesen számolták-e a tárgyi eszköz kihasználtsági mutatókat? helyesen határozták-e meg a figyelembe veendő tárgyi eszközök állományát? jól szervezett-e a munkabeosztás? hogyan alakult a kieső – és veszteségidők aránya? a beruházások ütemezése megfelelő-e II. Részletes vizsgálati feladatok 1. Helyesen számolták-e a tárgyi eszköz kihasználtsági mutatókat? felhasznált adatok ellenőrzése (Helyesek-e az adatok? Megfelelő-e az információbázis?) számítás helyességének ellenőrzése (Jól számították-e ki a mutatókat? Helyes-e a számítás? Nem történt-e számszaki tévedés?) megfelelő mutatót alkalmaznak-e a cégnél? 2. Helyesen határozták-e meg a figyelembe veendő tárgyi eszközök állományát? analitika ellenőrzése leltározással (analitikus nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközök értéke a valóságban megtalálható-e, fellelhető-e? analitikus és főkönyvi adatok összevetése tárgyi eszközök körének meghatározása (használaton kívüli, nem működő, beszerzett, de még nem használt, használatból már kivont, de még meglévő, tartalékként tárolt tárgyi eszközök) figyelembe vették-e? 3. Jól szervezett-e a munkabeosztás? tényleges kapacitás összevetése a kapacitásnormákkal termelésirányítás hatékonysága munkafegyelem javítási, karbantartási idők összevetése az előző évvel és a tervekkel javítás, karbantartás idényen kívüli ütemezésű-e 4. Hogyan alakult a kieső – és veszteségidők aránya? hasznos időalap meghatározása szűk keresztmetszetek miatti korlátok (gép-munkaerő viszonya) selejt, javítás ideje környezeti tényezők hatása (mezőgazdasági termények, mint alapanyagok) 5. A beruházások ütemezése megfelelő-e beruházások szabályozása beruházások hatékonysága III. Vizsgálatszervezési feladatok Az ellenőrzést a vizsgált időszak tervezett és tényleges adatai alapján kell elvégezni. A vizsgálat során folyamatosan tájékoztatni kell az ellenőrzött részlegek vezetőjét a vizsgálat részmegállapításairól. A vizsgálati jelentéshez csatolni kell a megalapozottságát biztosító okiratokat. Az érdekeltekkel egyeztetett vizsgálati jelentés leadásának határideje 20x1. december 20. Budapest, 20x1. december 3. Kiss Béla vezérigazgató Feladat: Készítsen részletes és teljes vizsgálati programot a tárgyi eszközök összetételével és kihasználtságával kapcsolatos ellenőrzéshez. Vizsgálat program a Termelő Zrt. (1111 Budapest, Kiss út 1.) tárgyi eszközök összetétele és kihasználtságának ellenőrzésére vonatkozóan I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelte: Kiss Béla vezérigazgató Az ellenőrzött időszak: 20x0. és 20x1. évek A vizsgálat ideje: 20x2. augusztus 1-től 25-ig A vizsgálatot végzi: Nagy József belső ellenőr és Kerek János belső ellenőr A megbízólevél száma: 20x2/14 A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy hogyan változott a vizsgált időszakban a tárgyi eszközök állománya és összetétele értékben? a változások hatására hogyan módosult a tárgyi eszköz állomány állaga? milyen tényezők befolyásolják a kapacitáskihasználást, hogyan alakul a kieső idő aránya? hogyan változott a tárgyi eszközök hatékonysága? II. Részletes vizsgálati feladatok 1. Hogyan változott a vizsgált időszakban a tárgyi eszközök állománya és összetétele értékben? a tárgyi eszközök állományának átfogó vizsgálata a mérleg adatai alapján (ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, beruházások) a mérlegben kimutatott adatokat összevethetjük, vizsgálhatjuk a tárgyév és az előző év adatának különbsége alapján a tárgyi eszközök nagyságának változását o megállapíthatjuk, hogy az ingatlanok, műszaki berendezések … értéke hány Ft-tal nőtt vagy csökkent az előző év megfelelő adatához képest, ezt a változást kifejezhetjük százalékos formában is hány %-kal nőtt bázis időszakról tárgy időszakra az ingatlanok, műszaki gépek, … mérlegben kimutatott értéke o elemezhetjük a mérleg adatai alapján, hogy a tárgyi eszközök összetétele hogyan változott, megoszlási viszonyszámok segítségével rész-arányt határozunk meg ingatlanok értékét viszonyítom a tárgyi eszközök értékéhez, ha ezt a megoszlási viszonyszámot kiszámítom a bázis időszakban és a tárgy időszakban, meghatározhatom, hogy az ingatlanok részaránya hány %-kal nőtt vagy csökkent előző időszakhoz képest állományváltozás vizsgálata növekedési és csökkenési jogcímek szerint a bruttó és nettó érték alapján o tárgyi eszköz beszerzése esetén a bruttó érték és a nettó érték egyező összeggel nő, ezt követően terv szerinti és terven felüli écs kerül elszámolásra o tárgyi eszköz értékesítése esetén, az értékesítés, mint csökkenési jogcím alapján ellenőrzésre kerül, hogyan változott a bruttó és a nettó érték a tárgyi eszközök összetételének vizsgálata a termelési feladatokban betöltött szerep alapján (olyan csoportosítás is alkalmazható, hogy a termelésben közvetlenül részt vevő tárgyi eszközöket vizsgáljuk meg, illetve közvetlenül részt nem vevők állományát, nagyságát nézzük meg, és ezek változását elemezzük) 2. A változások hatására hogyan módosult a tárgyi eszköz állomány állaga? az egyes állománycsoportoknál a nettó és bruttó érték arányának, változásának vizsgálata (így kerül meghatározásra a tárgyi eszköz használhatósági foka, egy új eszköz beszerzésével az átlagos használhatósági fok nő, illetve ha egy átlagosnál nagyobb mértékben elhasználódott tárgyi eszköz kerül kivezetésre, a használhatósági fok átlagos mértéke nő a nullára leírt tárgyi eszköz állomány változásának vizsgálata (felmerülhetnek költségek, felesleges növekedéssel, eredménycsökkenéssel járhat a nullára leírt tárgyi eszközök vállalatnál tartása, gondoskodott-e a vállalkozás ezen eszközök selejtezéséről, kivezetéséről?) a termelési folyamatban meghatározó eszközcsoportok átlagos életkorának vizsgálata az eszközállomány fizikai elavulásának hatása a termelésre, az üzemeltetésre és a karbantartásra (az idős, elavult gépekkel kapcsolatosan magas lehet a javítási, karbantartási költség, többször kell karbantartani ezeket a gépeket, a költségek növekedése a vállalkozás számára jelentős eredménycsökkentéssel járhat) az értékhelyesbítések megállapításának szabályossága és indokoltsága. A változások vizsgálata 3. Milyen tényezők befolyásolják a kapacitáskihasználást, hogyan alakul a kieső idő aránya? az időalap kihasználásának vizsgálata a kapacitásnorma alakulásának vizsgálata a gépfelhasználás vizsgálata a kapacitáskihasználás hatása a termelés volumenére és a tevékenység költségeire 4. hogyan változott a tárgyi eszközök hatékonysága? a tárgyi eszközök értékére jutó termelési érték változása a parciális hatékonyság vizsgálata a hatékonyság vizsgálatát befolyásoló tényezők vizsgálata III. Vizsgálatszervezési feladatok Az ellenőrzést a számviteli nyilvántartások adatai alapján kell elvégezni. A vizsgálat során folyamatosan tájékoztatni kell az ellenőrzött részlegek vezetőjét a vizsgálat részmegállapításairól. A vizsgálati jelentéshez csatolni kell a megalapozottságát biztosító okiratokat. Az érdekeltekkel egyeztetett vizsgálati jelentés leadásának határideje 20x2. szeptember 8. Budapest, 20x2. július 1. Kiss Béla vezérigazgató
18. Tárgyi eszközök gazdálkodás (tárgyi eszközök fogalma, fajtái, a tárgyi eszközök nyilvántartása, könyvelése, az értékcsökkenés elszámolása, teljes életciklusának- beszerzéstől az értékesítésig- ellenőrzése és kezelése, valamint elemzése, megjelenés a mérlegben, állományba vétel, felújítások, eszközmenedzserek szerepe)Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Komplex Gazdasági tétel sor