Poliszacharidok

Növényi poliszacharidok összehasonlító jellemzése:

Cellulóz Keményítő
Építőegységei: β-D-glükóz α-D-glükóz
Általános képlet: (C6H10O5)n (C6H10O5)n
A molekulát felépítő ------------- amilóz amilopektin
óriásmolekulái:
Az egy molekulát n=több ezer n= több száz n=több száz
felépítő
glükózegységek
száma:
A glükózegységek molekulájában több ezer molekulájában több az amilózhoz
kapcsolódása a béta-D- glükóz molekula száz alfa-D- glükóz hasonlóan
molekulán belül: kapcsolódik össze, molekula kapcsolódik molekulájában több
sorban, elágazás nélkül, össze, sorban, száz alfa-D- glükóz
váltakozó térállással béta- elágazás nélkül, alfa- molekula
1,4-glikozidkötéssel 1,4-glikozidkötéssel kapcsolódik össze,
sorban, elágazás
nélkül, alfa-1,4-
glikozidkötéssel
+ 20-25
glükózegységenként:
α-1,6-
glikozidkötéssel
elágazások indulnak
ki (oldalspirálok)

A molekula fonalszerű, lineáris, el nem ágazó spirális elágazásos spirális

térszerkezete egyenes molekula molekula (ágas-bogas hélix
(lánckomformációja): (hélix szerkezetű) szerkezetű)
molekula
A molekula hidrogénkötések az hidrogénkötések az egymást követő
térszerkezetét egymást követő glükózegységek között
(lánckomformációját) glükózegységek között= + a spirál emeletei közötti hidrogénkötések
rögzítő kötések: intramolekuláris intramolekuláris hidrogénkötések (molekulán
hidrogénkötések belüli)
(molekulán belüli)
+ cellulózmolekulák
közötti hidrogénkötések
(így jönnek létre a
cellulózkötegek)=
intermolekuláris
(molekulák közötti)
hidrogénkötések
Fizikai tulajdonságai: fehér színű, íztelen szilárd anyagok
Oldhatóság: vízben oldhatatlan forró vízben vízben oldhatatlan
kolloidálisan oldódik (amilopektin a
(amilóz a keményítőszemcsék
keményítőszemcsék felületét, valamint

Redukáló tulajdonság: nem redukáló cukrok
Biológiai szerep, növényi sejtfal szilárdító
előfordulás: makromolekulája,
(vázpoliszacharid)
Az ember -növényi rostok
táplálkozása cellulóztartalma segíti a
szempontjából: normál székletképzést.
-emésztésére nincs saját
enzimünk, az utóbélben
velünk szimbiózisban élő -a keményítő tehát fontos energiát nyújtó
cellulózbontó
baktériumok emésztik
meg a táplálékunk
cellulóztattalmát
Felhasználása: papír- és textilipar,
celluloidfilmek, lakkok,
műszálak gyártása
belsejében belső rétegét határoló
megtalálható molekula)
molekula)
növényi sejtek tartalék szénhidrátja
(főképp fénytől elzárt növényi részekben
található nagy mennyiségben: pl.
burgonyagumó, búza, rizs, kukorica stb.
szemtermése)
-amiláz nevű enzim végzi a keményítő
emésztését szervezetünkben, a tápcsatorna
több pontján:
nyálban, hasnyálban és a vékonybélnedvben
található keményítőbontó amiláz enzim.
szénhidrát táplálkozásunkban
élelmiszeripar (kenyér, tészta, liszt, rizs.
burgonya)
továbbá csiriz, keményítőszörp,
krumplicukor, erjesztéssel alkohol
előállítására

I. Kémiai tulajdonságaik:
A, cellulóz nagyon ellenálló: savnak, lúgnak, hőhatásnak ellenálló molekula

B, keményítő kimutatása: Lugol-oldattal (KI-os I2-oldattal) történik:

https://www.youtube.com/watch?v=ejNiptPDoWY

II. Nézd meg a videót, majd válaszolj a kísérletre vonatkozó kérdésekre!

1. Milyen színű a Lugol-oldat?

2. Milyen színű a keményítő vizes oldata?

3. Milyen színű lett a keményítőoldat, miután hozzáadjuk a Lugol-oldatot?

4. Hogyan változik meg jódos keményítőoldat színe melegítés hatására?

5. Hogyan változik meg a felmelegített jódos keményítőoldat színe hűtés hatására?

6. Milyen lett az ismételten visszamelegített jódos keményítőoldat színe?

7. Magyarázd meg az egyes színváltozások anyagszerkezeti okát!