A család szerepe a

képességek
kibontakoztatásában
Képesség
❖Az öröklötten magunkkal hozott lehetőség, ami gyakorlás révén készséggé alakítható.
❖Pl. az embernek adott a képessége a biciklizéshez.

❖Ha minden feltétel adott (egyensúly, idegrendszeri érettség, stb) 2 évesen futóbicikli, 3-
4 évesen tricikli, 4-6 évesen kétkerekű bicikli...
❖ A képességek egymásra épülnek, pl. a hüvelykujj révén apró finom mozgások
létrehozására, a nyelv révén fogalomalkotásra, gondolkodásunk révén összefüggések
megfogalmazására vagyunk képesek stb. és ez a sokféle képesség együttesen teszi
lehetővé, hogy valaki megtanuljon írni, majd kialakuljon az írás készsége.
Készség
❖Öröklött adottságaink révén, képesek ❖PL:
vagyunk egy folyamat a végrehajtására, ❖a járás,
és ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, ❖a beszéd,
hogy a tudatosság kikapcsolásával, ❖az úszás,
automatikusan meg tudjuk tenni. ❖az autóvezetés,
❖az olvasás,
❖az írás stb.

❖Az automatizálást sok gyakorlás előzi meg. A

hangsúly az automatizmuson van.
Kompetencia
❖A pedagógia kompetenciafogalma készségek és képességek együttesét jelenti,
melyek segítségével valaki problémamegoldásra képes egy adott területen.
❖Jelenti továbbá az illetőnek azt a hajlandóságát is, hogy a problémamegoldásra való
képességét alkalmazza és kivitelezze.

❖A fogalom magában foglalja az illető tudását, tapasztalatait éppúgy, mint személyes

adottságait.

❖A kompetencia a döntést, kivitelezést, megvalósulást szolgáló képességrendszer.

Tanulás, megismerés,
fejlődés
A tanulás
Egy megismerésre alkalmas rendszerben bekövetkező folyamat;
Az adott rendszer és környezete közötti kölcsönhatás eredményeképpen megy
végbe;

Érvényes az emberi, az állati szervezetekre és az információfeldolgozásra képes

gépi rendszerekre (mesterséges intelligencia, automaták, robotok).
Az emberi tanulás során általában megismerésről beszélünk, ahol a megismerő
tevékenységet az emberi agy végzi.
A tanulás
A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések változtak a történelem során, és a
mindenkori valóságértelmezésnek, valóságszemléletnek és értékfelfogásnak feleltek meg,
Paradigmaváltozások sora,

XX. században 3 fő vonal. Külömbségeik: milyen szerepet tulajdonítanak a tanításban az

ismeretátadásnak, a szemléltetésnek illetve a cselekedtetésnek, milyen
felfogást vallanak a tanár és tanuló szerepéről a tanítási-tanulási folyamatban.
 Az információ feldolgozás

A tanulásnak információfeldolgozásként történő értelmezése a kognitív pszichológiának azon

a modelljén alapul, mely szerint az emberi elme információ-feldolgozó rendszerként
funkcionál. A számítógépes metafora szerint a tanulást elsősorban információs inputok
feldolgozását jelenti. A modell emlékeztet Shannon kommunikációs sémájára, s ahhoz
hasonlóan folyamatábra segítségével értelmezhető.

A modell szerint az emberi agy információ-feldolgozó szerkezet - akárcsak egy számítógép -,

és a tanulás megértéséhez elsősorban ennek az információfeldolgozásnak a részfolyamatait
kell megértenünk.
Információfeldolgozás modellje (általános)
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag2.html
A modell
A modell szerint három tárat különböztetünk meg: a szenzoros regiszter (SR), a rövid távú memória
(short term memory, STM) és a hosszú távú memória (long term memory, LTM).

Az egyes tárak abban különböznek egymástól, hogy mennyi információ tárolására képesek, milyen tartós
bennük az információk tárolása, és milyen információs folyamatok játszódnak le bennük.

Az információkezelés, feldolgozás során lejátszódó folyamatok a figyelem, a felismerés, a fenntartó

és az elaboratív (kidolgozott) ismételgetés, és a visszanyerés.

Az információk kódolása, és azoknak az egyes tárak közötti átvitele jelenti az

alapműveleteket.

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a

cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. Piaget ezen szerveződés fejlődési folyamatát
fejlettségi szintjeit írja le.
Séma működési vázlata
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch04s03.html
Séma
Az észlelés nem egyszerűen a külső ingermintázattól, hanem az észlelő
jártasságától, ismereteitől, tapasztalataitól is függ.
Az, hogy egy előadáson elhangzott információkból a hallgatók mit észlelnek,
az nem csak az elhangzottaktól, hanem a hallgatók ismereteitől,
képességeitől, tapasztalataitól is függ. Ez rövidebb folyamatokra is érvényes.
Hogy mit értünk meg egy mondat második feléből, az attól is függ, hogy mit értettünk
meg az első feléből. Olvasás, hallgatás, tapintás, nézés, stb. olyan begyakorlott
tevékenységek, amelyek korábban kialakult struktúrákon alapulnak.
Ezeket nevezzük tehát sémáknak, amelyek irányítják az észlelést, és annak nyomán
módosulnak. A séma működését a megismerő tevékenységben az alábbi ábra mutatja.
 Piaget
Nyelv és gondolkodás viszonyában függőség
A nyelv szorosan kötődik az intelligenciához, annak terméke
AZ ISMERETSZERZÉS A KÖRNYEZETTEL FOLYTATOTT CSELEKVÉS KÖLCSÖNHATÁSA
◦ Ez a kölcsönhatás az asszimiláció és akkomodáció
◦ E két folyamat állandó interakcióban van egymással
→Ennek során ekvilibrációra, az egyensúly felállítására törekvés valósul meg (homeosztázis)
→ Az állandó egyensúlykeresés során a már meglévő sémák és az új ingerek, tapasztalatok
összeillesztése zajlik.

→A folyamatos egyensúlykeresés eredménye az adaptáció, a fejlődés.

Piaget- Fejlődés
A veleszületett primitív reflexek a csecsemők tapasztalatainak hatására formálódnak,
változnak, új sémákká alakulnak
„Az intelligencia fejlődésének kiindulópontja a szenzomotoros intelligencia” = a
környezetből érkező szenzoros ingerre motorosan válaszol a csecsemő →direkt
mozgásos intelligenciája alakul ki.

1. a reflexes, majd az akaratlagos mozgások által fedezik fel a világot.

Ez a szenzomotoros időszak vagy érzékszervi-mozgásos szakasz

0-2 év: szenzomotoros időszak/ érzékszervi-
mozgásos szakasz
A REFLEXEK GYAKORLÁSÁTÓL A SÉMÁK INTERIORIZÁLÁSÁNAK
KEZDETÉIG TART
A fejlődés alapjául a veleszületett reflexek, a legelemibb cselekvések, a szenzomotoros
sémák szolgálnak = cselekvéses választ a hasonló vagy analóg körülményekre.

Az értelem még nem az elvont gondolkodás - a szimbolikus funkció hiányában- hanem a

direkt mozgásos válaszok, reakciók, azaz reflexsémák és cirkuláris reakciók formájában
van jelen.

Ez a szenzomotoros intelligencia időszaka, ekkor alakul ki a megismerési, kognitív

funkciók alapjai, amelyek az észlelési és értelmi működést lehetővé teszik.
18-24 hó
(a műveleti szakaszt megelőzően...)

Kialakul a szimbolikus reprezentációk kezdetei.

A szimbolikus vagy szemiotikai funkció (pl:nyelv) segítségével képessé válik a gyerek valamit
helyettesíteni valamilyen formában, vagyis reprezentálni.
Az érzékszervi-mozgásos cselekvések során eleinte a spontán gügyögés, majd utánzásos
fonémadifferenciálást követően megjelennek az egyszavas mondatok.
A beszéd kezdete.
Az asszimiláció és akkomodáció eszközévé az érzékszervi-mozgásos sémák alapján a verbális
sémák válnak.
A nyelv szemiotikai funkcióját emeli ki: a nyelvet mint az egyén fogalmi, elvont
gondolkodásának verbális tükröződését határozza meg.
18-24 hó
A nyelv által a gondolkodás lehetőségei megnőnek (terjedelem, gyorsaság), idői és téri
korlátai megszűnnek, DE
NEM A NYELV HATÁROZZA MEG A GONDOLKODÁST, HANEM FORDíTVA

A nyelvi képességek a kognitív funkciókkal szoros kölcsönhatásban

fejlődnek és működnek. Az alapot a szenzomotoros szakasz sémái, a
szenzomotoros intelligencia képezi.
◦ Az egyes szakaszok szigorúan egymásra épülnek. Az életkor tekintetében egyéni eltérések
lehetnek, de sorrendjük kötött
2-6 év: Műveletek előtti szakasz
a szemléletes gondolkodás időszakának is nevezik, hiszen erősen kötődik a látható,
megérinthető, tárgyi világhoz, bár a tárgyaknak és az eseményeknek már nem feltétlenül
kell jelen lenniük ahhoz, hogy a gyermekek gondolni tudjanak rájuk.
nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául
esnek felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat

erőteljesen jellemző az egocentrizmus, amely azt jelenti, hogy a helyzetek megítélésében

igen szubjektív, leginkább csak saját nézőpontját képes figyelembe venni.

Gondolkodásukat az intuíció (ösztönös megérzés, felismerés) jellemzi: nem elemzik a

helyzetet, nem indokolnak. (Peller, 2003)
6-12: Konkrét műveleti szakasz
Mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen logikai rendszerbe
illeszkedő, belsővé tett cselekvések
Műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben
összerakjanak, szétválasszanak, sorba rendezzenek és átalakítsanak

Szociális nézőpontváltás (megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem

feltétlenül vannak összhangban).

Szabályok,
„jó” és „rossz” viselkedés megítélésekor figyelembe veszik a szándékokat...
 A gondolkodást konkrét műveletek
irányítják, melyek ismérvei
•A decentrálás: egyszerre több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös
kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni.
•A konzerváció: a gyerekek megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is
változatlanok, maradnak, ha egyes külső jellemzőik megváltoznak. Pl: a folyadék
mennyisége nem változik, ha egy magas, kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony, nagy
keresztmetszetű edénybe töltik át.
•A logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok megőrződése
logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is. A változatlanul hagyás: a gyerekek
felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség azonos
marad.
•A kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni,
hogy megítéljék, kiegyenlítik-e azok egymást vagy sem.
•A megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják vagy
megsemmisíthetik mások hatását.
12-19 év: Formális műveleti szakasz
A serdülők azt a képességet sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai
kapcsolatot módszeresen végiggondoljon.
Lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a
folyamatai iránt.

A személyes identitásképzésben a figyelembe veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy

mások hogyan ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és hogy mindezek
miként felelnek meg a társadalom kategóriáinak (Peller, 2003)
A szenzoros integráció elmélete
 Affolter „fa-modellje”
(Csabai 1998)
a gyermek fejlődésének
lefolyását mutatja be.

Csabai Katalin: Tanulási zavarok.

In: Fejlesztő Pedagógia, 1998.

2-3. szám, p. 17.

Affolter
Félice Affolter, a szenzoros integráció elméletének kidolgozója Piaget-tanítvány volt.
Piaget szerint a fejlődés alapja a szenzomotoros intelligencia, amely alapja az értelem
fejlődésének.

A csecsemők már megszületésükkor cselekvéses kölcsönhatásba kerülnek

környezetükkel: mozgásos viselkedésükkel kiváltott véletlenszerűen bekövetkező
események felkeltik érdeklődésüket, ezért elkezdik szándékosan ismételgetni azt.
Affolter
Affolter szerint Piaget nagyon nagy hangsúlyt fektetett a mozgásra, a motoros cselekvésekre,
miközben a szenzórium fejlődésével kevéssé foglalkozott.

Affolter ezért Piaget elméletét kiegészítve azt vizsgálta, hogy milyen szenzoros bemenetek,
ingerek vannak, ezek miként összegződnek, s az észlelés fejlődése milyen szakaszokban
történik.

Affolter az észlelési folyamatoknak három, hierarchikusan egymásra épülő fázisát különíti el:

◦ modalitás-specifikus fokozat,
◦ intermodális fokozat,
◦ szeriáls fokozat.
Ábra magyarázat (Sindelar, 2006)
Primér észlelési folyamatok
Affolter szerint vannak primér észlelési folyamataink − látás, hallás, tapintás, szaglás,
ízlelés −, amelyek a nyelv előkészítését szolgálják, annak mintegy előfolyamatai.

Ezeknek a fejlődése már a magzati korban megkezdődik.

A születés okozta trauma következtében ugyan az aktivitásuk lecsökken, de gyorsan
ismét fejlődésnek indulnak. A beszéd elsajátítása csak akkor kezdődhet el, ha ezek az
előkészítő folyamatok a megfelelő, kritikus érettségi szintre eljutnak.
Nyelvi fejlődés
Affolter álláspontja szerint a nyelv fejlődése valamennyi észlelési modalitás
integrált fejlődését jelenti.

Amíg az alapvető, primér érzékleti bemeneti modalitások nem fejlődnek ki megfelelően,

nem szabadna nyelvre tanítani.
Szenzoros integráció
❖A primér észlelési folyamatok által felvett ingereket meghatározott modulok
dolgozzák fel.
❖Ezek az érzékleti modalitások a megszületést követően külön-külön fejlődnek, de
bizonyos idővel később, meghatározott fejlettségi szintet elérve tudniuk kell
összegződniük.

❖Ezt az összegződést nevezi Affolter szenzoros integrációnak

Kétféle integráció
❖horizontális integráció azt jelenti, hogy minden reflexemelet, az idegrendszer miden
szintje teljesen önálló központként tud működni (az egyes emeletek ki tudnak
alakítani valamiféle választ az ingerre), viszonylag teljes szenzoros integrációt biztosít (az
érzékletek közötti asszociációk minden emeleten megvannak);
❖vertikális integráció azt jelenti, hogy a magasabb reflexemelet, az idegrendszer
magasabb szintű központja mindig meghatározza az alacsonyabb központok
működését.
Ayres
Mind a kettőnek szükség van az idegrendszer érésére és a környezetből, külvilágból
származó tapasztalatokra.
Ami Affolter elméletével szemben alapvető különbség Ayresnél, hogy nemcsak a
szenzoros területek ingerelésére, hanem a szenzoros és a motoros területek
egységként kezelésére helyezi a hangsúlyt.

A mozgás fejlesztésével, fejlődésével a szenzoros területek is fejlődni fognak.

A külvilágból érkező ingerekre adott mozgásos válasz az idegrendszer legfőbb funkciója,

mert a adaptív mozgásos-viselkedéses reagálásnak előfeltétele az összes bemeneti
információ feldolgozása és összegzése.
A nyelv
A szenzoros konvergencia/integráció legfőbb központja a motoros kéreg.
A nyelv a szenzomotoros rendszer csúcsán álló komplex funkció.

Ayres szerint a szenzomotoros integráció problémája, hiánya áll a tanulási, viselkedés- és

a nyelvi zavarok vagy az eltérő fejlődés hátterében.
Ezért ezt a szenzomotoros rendszert kell stimulálni, fejleszteni.
Annak is az első, a legfontosabb eleme a vesztibulum.
Intermodalitás
Az ingerek a kezdeti időszakban még nem kapcsolódnak össze: egymástól
függetlenül dolgozódnak fel az idegrendszerben a megfelelő kérgi
központjukban, moduljukban.
A 2.fázisban, az intermodális szinten az egyes már kialakult érzékleti, észlelés
modalitásoknak össze kell kapcsolódnia, integrálódniuk kell.

Az idegrendszer szintjén ez azt jelenti, hogy az egyes kérgi központok, modulok között ki
kell alakulni a neuronális összeköttetéseknek.
Intermodalitás
Pl: 6 hónapos korukra megfelelővé válik a taktilis-kinesztetikus és az auditív ingereket
feldolgozó kérgi területek, rendszerek közötti idegsejtkapcsolat.
→ kanonikus gagyogás − a nem anyanyelvi hangok kiszűrésével az anyanyelv
hangkészletére jellemző hangok produkálása −, mert a csecsemő saját teste (szája)
mozgásának érzetét és a hallottakat össze tudja kapcsolni.
Eleinte a taktilis-kinesztetikus és auditív, majd a taktilis-kinesztetikus és vizuális ingerek
közötti kapcsolatok jönnek létre.
Az idegrendszer szintjén a modalitások közötti intenzív integrációt a
dendritek gyarapodó száma mutatja. Ekkor alakulnak ki a nyelvért felelős agyi
központok összeköttetései.
Intermodalitás
A fejlődés 3. fázisában, a szeriális szinten a
◦ különböző modalitások közötti kapcsolatok intenzív bejáratódása,
◦ az eltérő modalitású információk összerendeződése,
◦ az ingerek szériákká szerveződése valósul meg.

Lehetővé válik az egymást követő ingerek idői és téri rendezése. Affolter szerint ez az egyik
alapfeltétele a beszéd elsajátításának. Ezen a szinten a nyelvhez (pl. olvasáshoz, íráshoz)
kapcsolódó ingerkörök alakulnak ki.
Tanuláshoz szükséges képességek
Tanuláshoz szükséges képességek
Tanuláshoz szükséges képességek
Tanuláshoz szükséges képességek
Tanuláshoz szükséges képességek
Tanuláshoz szükséges képességek
MOZGÁSFEJLŐDÉS
DÉVÉNY FÜZETEK
Megfelelő mozgásfejlődés
• megfelelő időben és minőségben elsajátított alapvető mozgásminták
• ép organizmus, időben érkező ingerek
• a mozgásmintákból motoros készségek épülnek fel, melyek →
• ismétlődéssel jól begyakorlottak, pontosak, célszerűek lesznek

Motoros impulzusminta: szenzomotoros integráció folyamatában létrejött releváns motoros válaszok.

SZÜLŐK SZEREPE: INGEREK NYÚJTÁSA, FACILITÁLÁS (helyzetbe hozás)

MEGFIGYELÉS
 Nem megfelelő mozgásfejlődés
• eltérő mozgásfejlődés, mozgásmagatartás, magatartászavar, tanulási nehézség, koncentrációgyengeség

• LEGGYAKORIBB: KIMARADT SZAKASZOK

TÚL GYORS SZAKASZ „UGRÁSOK”

LÁBUJJHEGYEZÉS

W ÜLÉS

(SZTEREOTIP ÉS REPETITíV MOTOROS MANíROK (PL: REPKEDÉS))

A fejlődést gátló tényezők
◦ környezeti tényezők

• hospitalizáció

• szűk mozgástér

• túlóvó nevelés

• elhanyagoló nevelés …
◦ pszichés, emocionális irányítás zavarai

• szorongás: túlzott óvatosság → tapasztalatvesztés → alacsonyabb teljesítmény → még nagyobb szorongás →

passzivitás.

• Másodlagos figyelem- és tanulási zavarokhoz vezethet.

A fejlődést gátló tényezők
◦ megismerő funkciók zavarai

• kognitív terület sérülései: megnehezíti, korlátozzák a bonyolultabb mozgásminták megtanulását

• oligofrén gyermekek: motoros ügyetlenség, motoros infantilizmus, finomotorika lassú fejlődése

• elmaradás az alábbi területeken: statika, ritmus, tempó, dinamika, járási és tartási anomáliák,
beszédmotorika hiányosságai, adekvát mimika hiánya
◦ zavarok a szenzoros funkciórendszer területén

• vakok: csökkent motoros aktivitás, beszűkült észlelési kör, eltérő személyiségfejlődés

• hibás, hiányos percepció: akadályozza a tanulási folyamatot, a gyerek nem sajátítja el a megfelelő
mozgásmintákat, ez gátolja tapasztalati próbálkozásait.

• észlelési zavaros gyerek: a motoros zavar nem szembetűnő, már nehézkes mozgás, inkoordinálatlanság
jellemzi
A fejlődést gátló tényezők
◦ zavarok a motoros funkciórendszer területén

• szomatikus-motoros funkció zavara: teljes mozgásmagatartásában különbözik az ép gyermektől

• az idegrendszer kompenzálja a hátrányokat, és létrehozza az alkalmazkodó funkciót

Primitív reflexek- tudományosan (evidence
based)
https://www.youtube.com/watch?v=KRwKxfy1t8k
Mozgásfejlesztés
Írjátok össze, milyen mozgásfejlesztő eszközöket, módszereket láttok a videon!

https://www.youtube.com/watch?v=F5WgmmIJ_lA&t=614s

Milyen eszközök lehetnek még, amik nincsenek rajta a videon?

MOZGÁS
NAGYMOZGÁS FEJLESZTÉSE
❖SZABAD JÁTÉKOK (MOZGÁS A SZABADBAN, FRISS LEVEGŐN)
❖ALKALMAS JÁTÉKOK KISGYERMEKKORBAN (KISMOTOR, BABATAXI,
BOBBYCAR, BOBOCAR,ROLLER, TIRCIKLI, BICIKLI...)

❖TOLHATÓ, HÚZHATÓ KISKOCSIK

❖AKADÁLYOK
❖ZENÉS MOZGÁS

❖GYALOGLÁS
Bölcsődei mozgásfejlesztés
https://www.youtube.com/watch?v=erNns30Deno
NAGYMOZGÁS FEJLESZTÉSE
❖MOZGÁSUTÁNZÁS, MOZGÁSOS SZEREPJÁTÉK (PL: ÁLLAT UTÁNZÁSA) (ÁLLÓ MAJD MOZGÓ
HELYZETBEN)

❖SZABÁLYHOZ KÖTÖTT MOZGÁSSOR (ALAPMOZGÁSOKTÓL KEZDVE)

❖MOZGÁSOS TÁJÉKOZÓDÁST SEGíTŐ FELADATSOROK
❖EGYENSÚLYT FEJLESZTŐ GYAKORLATOK (ÚTON, PADON, KÖTÉLEN,GUGGOLÁS, EGY LÁBON ÁLLÁS,
SZÖKDELÉS)

❖KOORDINÁLT MOZGÁS FEJLESZTÉSE (ELLENTÉTES VÉGTAGOK,HINTA HAJTÁSA,LÉPCSŐZÉS VÁLTOTT

LÁBBAL, AKADÁLYPÁLYA)

❖RITMIKUS ÜTEMEZETT MOZGÁSSOROK

❖MOZGÁSVÁLTÁS, IRÁNYVÁLTÁS JELZÉSRE
Példák nagymozgást fejlesztő gyakorlatokra
A legjobb nagymozgás fejlesztő gyakorlatok azok, amelyek valóban igénybe veszik a test nagy izmait. A
karok, a lábak, a hát, a nyak izmainak intenzív használata hozzájárul a megfelelő testtartás
kialakulásához.

❖Gyaloglás: Variáljuk a sétát és a gyorsabb ütemű gyaloglást, illetve a szökdécselést. Gyakorolható az

udvaron, előre megbeszélt ütemben leguggolnak, majd felugranak. Járás: gyorsabban, lassabban, kis és
nagy lépésekkel előre, oldalra tárgyak kikerülése, átlépése hullámvonalban, különböző irányokba
kanyarodással.

❖Futás: tempóváltások, irányváltások szórt futásban jelre, zsinóron, padok között, körkötélen kívül;
belül, jelre különböző testhelyzetek fölvétele. Ugrás: lefektetett szalagon, vonalon átugrás helyből; járás,
majd futás közben is páros lábbal szökdelés előre, hátra, valami körül, gyorsan, lassan,
akadálykerüléssel, futásban tárgyak, kézi szerek átlépése, körkötélbe ki-beugrás páros lábbal előre,
szökdelések előre, hátra, oldalra, talajra rajzolt jelekkel, futás közben utasításra.
Példák nagymozgást fejlesztő gyakorlatokra
❖Csúszás: vonalak, zsinórok között, asztal alatt; előre, hátra, hason, háton, ülésben,
tárgyak megkerülésével, gyorsan, lassan, kötél alatt a magasság csökkentésével.
❖Kúszás: négykézláb váltott karral, lábbal, két térd együtt, két kar együtt lép előre,
pókjárás tárgykerüléssel, átbújással asztal alatt, gyorsan, lassan zsinórok között.

❖Mászás: létrán fel-le, után záró lépéssel, oldalirányú haladás után lépéssel. A
nagymozgások fejlődéséhez és azok összehangolásához, ill. a szem és kéz
koordinációjához a labdajátékok is nagyszerű lehetőséget kínálnak.

❖Labda dobása falhoz, társhoz, labda pattintása földre úgy, hogy a szemben álló társ
elkapja, labda dobása levegőbe, célba dobás, labda rúgása, labdavezetés.
Példák nagymozgást fejlesztő gyakorlatokra
❖Ugrás: páros lábbal, trambulinon
❖Mozgásos-szerepjáték: Rendkívül vidám és jó mozgásfejlesztő játék, ha a gyerekek
utánozzák valamilyen állat vagy tárgy mozgását. Mozgásutánzó játékok álló helyzetben,
mozgó helyzetben pl. állatok mozgásának utánzása, szoborjáték, szabályokhoz kötött
mozgásos játékok. Megpróbálnak ugráló békához hasonlóan előrehaladni, esetleg a
robotot utánozva merev lábakkal menni, kiterjesztett karokkal repülőként mozogni.
❖Bicikli, roller: A biciklik, rollerek, kisjárművek, fejlesztik a kéz- és lábizmokat,
valamint az egyensúlyozást.
Példák nagymozgást fejlesztő gyakorlatokra
❖Akadálypálya: Akár kültéren, akár a lakásban játsszuk, egyaránt mókás
mozgásforma. A rendelkezésre álló hely méretétől függően helyezzünk el akadályokat
egymástól közelebb vagy távolabb. Nagyon összetett, a nagyizmokat jól megmozgató
gyakorlat.
❖Kreatív nagymozgás: Segítségünkre lehet az aszfaltkréta. Kérjük meg a gyermeket,
hogy nagy rajzokat készítsen, amit nem tud egyhelyben ülve megrajzolni. Előre
megtervezett alakzatokkal még mászó ösvényt is rajzoltathatunk. Ha kar- vagy
lábnyújtásnyi távolságra köröket és négyzeteket rajzoltatunk, a végén versenyt
rendezhetünk, hogy ki tudja hamarabb megtenni az utat négykézláb. Nem szabad
felállni. Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok pl. padon, kötélen, útvonalon,
guggolás, fél lábon állás, ugrálás, szökdelés.
Példák nagymozgást fejlesztő gyakorlatokra
❖Koordinált mozgások fejlesztése pl. ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás
váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata.
❖Mozgássorok kitalálása, ütemezése.
❖Irányváltások, tempóváltások a mozgásban.
❖Zenés mozgás: Játszunk valamilyen kedvenc zenét és közben ugráljanak vagy táncoljanak
a gyerekek. Az ugrálás módját meg is határozhatjuk előre, de lehet szabad mozgás is. Majd
hirtelen állítsuk meg a zenét, és ekkor a gyerekeknek is mozdulatlanul kell maradniuk abban
a pozícióban, amiben éppen vannak. Összekapcsolhatjuk a mozgást a koncentrációval, ha
különböző ismert hangokat tartalmazó zenét játszunk, például állathangok, munkahangok,
járművek hangjai. Előre egyezzünk meg, hogy például amikor a cica vagy kutya hangját
hallják, hirtelen megállnak, „megfagynak” a mozgásban
NAGYMOZGÁS
SZÜLŐK SZEREPE: MOZGÁSOS MONDÓKÁK!!!! (RINGATÓK, HÖCÖGTETŐK,
LOVAGOLTATÓK, SIMOGATÓK STB).
RENGETEG SZABAD MOZGÁS BIZTOSíTÁSA
RENGETEG KIRÁNDULÁS A SZABADBAN
RENGETEG KÖZÖS JÁTÉK A SZÜLŐKKEL- APÁVAL IS!
JÁTSZÓTÉR
MEGFELELŐ „MOZGÁSFEJLESZTŐ” JÁTÉKOK NYÚJTÁSA
JÁRÁSSEGíTŐ, RUGÓS HINTE, BÉBIKOMP KERÜLÉSE!
Általános mozgásfejlesztés
https://www.youtube.com/watch?v=F5WgmmIJ_lA&t=763s

Milyen eszközöket, módszereket véltek felfedezni a videon?

FINOMMOTORIKA
 0-3 hó
Kezei főként zárt ökölben vannak.

Karmozgásai még reflexszerűek, nincs mögöttük tudatos irányítás.

Szemével követni kezdi a kézmozgásokat.

A kezeit a szájához emeli.

A harmadik hónap vége felé már tárgyakat is megtart a kezében.

 3-6 hó
Két kézzel nyúl a játékok után.

A tárgyakat egyik kezéből átveszi a másikba.

Egyik kezével megfogja a másik kezét.

Messzebb lévő tárgyakat is próbál elérni.

 6-9 hó
Csippentő mozgás fejlődése, kialalkulása.

Megfogja, majd tartja is a tárgyakat.

Két kézzel egyszerre manipulál. Az egyikben tart egy tárgyat, a másik kezével pedig újabb
tárgy után nyúl.

Amit megfog, azt általában rögtön a szájába veszi (percepció fejlődése)

Játszik a saját kezével, lábával.
 9-12 hó
Egyedül eszik (csippent).
Még nem egyesével, hanem általában több oldalt egyszerre lapoz.

Tárgyakat nyílásba helyez: egyszerű formaillesztő játékok már előkerülnek.

A tárgyakat átveszi egyik kezéből a másikba.

Elkezdi átlépni a testközépvonalat.

Marokra fogja az eszközöket.

Preferálni kezdi a jobb vagy bal kezét.

 12-18 hó
Két elemből tornyot épít,
Integet,
Tapsol,
Önálló étkezés (kanállal),
Zsírétával nyomot hagy a papíron, firkál (minél nagyobb felület adása).

SZÜLŐK SZEREPE: FACILITÁLÁS, HAGYJÁK EGYEDÜL, AMIRE KÉPES, ADJANAK

LEHETŐSÉGET, MINŐSÉGI IDŐ- KÖZÖS JÁTÉK
 18-24 hó
3-4 elemből tornyot épít.

Egyesével is tud lapozni a könyvekben.

3 ujjal már képes fogni.

Olló használata kezdete.

Tépőzárazik stb.

SZÜLŐK SZEREPE: FACILITÁLÁS, ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉS KEZDETE, MINŐSÉGI IDŐ-

KÖZÖS JÁTÉK
 2 év
Szeret gyurmázni. Egyszerű formákat készít.
8-10 elemből tornyot épít.
Önállóan kezet mos, pancsol.
Felkapcsolja a villanyt, kinyitja az ajtót.
Kupakot leteker, felteker.
Cipzárazik.

SZÜLŐK SZEREPE: FACILITÁLÁS, HAGYJUK HOSSZASAN TÉNYKEDNI, KíNÁLJUNK JÁTÉKOKAT, DE

NE TÚL INGERGAZDAG JÁTÉKOKAT, MINŐSÉGI IDŐ- KÖZÖS JÁTÉK, TÉSZTA GYÚRÁS,
SZAGGATÁS
 3 év
Papírt ollóval vág.
Rajzában függőleges és vízszintes vonalat, kört alkot.
Gombolgatja a ruháit.
Tud gyöngyöt fűzni.
Szétválogat babot, lencsét, felesborsót.

SZÜLŐK SZEREPE: FACILITÁLÁS, ÖNÁLLÓSÁGRA NEVELÉS! MINŐSÉGI IDŐ- KÖZÖS

JÁTÉK, TÉSZTA GYÚRÁS, SZAGGATÁS, MOSOGATÁS
 4 év
Tud ferde vonalat, négyzetet rajzolni.

Hüvelykujjával meg tudja érinteni a többi ujját.

Villával eszik.

Önállóan öltözik.
Ki tud rakni egy puzzle-t, azaz össze tudja illeszteni a darabokat, nem löki szét.
Egyre inkább látszik, melyik lesz a domináns keze.

SZÜLŐK SZEREPE: FACILITÁLÁS, KOROSZTÁLYÁNAK MEGFELELŐ „FEJLESZTŐ” JÁTÉKOK BESZERZÉSE,

MINŐSÉGI IDŐ- KÖZÖS JÁTÉK, TÉSZTA GYÚRÁS, SZAGGATÁS, DíSZíTÉS, MOSOGATÁS, PAKOLÁS
 5 év
Cipőt köt.
Helyesen tartja a ceruzát.
Képes másolni akár nagy betűket is.
Háromszöget is rajzol.
Kulcsra tudja zárni és nyitni az ajtót.
Emberrajzán legalább 10 féle testrész látható. (pl. fej, nyak, törzs, láb, kar, szem, száj, orr,
fül, a kéz ujjai)
SZÜLŐK SZEREPE: SOK KÖZÖS JÁTÉK, MINŐSÉGI IDŐ, TÉSZTA GYÚRÁS, SZAGGATÁS,
DíSZíTÉS, MOSOGATÁS, PAKOLÁS, CERUZA FOGÁS GYAKORLÁSA
 6 év
Képes késsel-villával enni.
Lemásolja a teljes nevét nagy nyomtatott betűkkel.
Teljesen önállóan felöltözik.
Rajzai részletgazdagok.
Ollóval vág a vonal mentén.
A papírt forgatja az olló alá dolgozva.

MINŐSÉGI IDŐ- KÖZÖS JÁTÉK, PÉLDA MUTATÁSA, KÖZÖS FELADAT MEGOLDÁSOK, TÉSZTA
GYÚRÁS, SZAGGATÁS, DíSZíTÉS, MOSOGATÁS, PAKOLÁS, TERíTÉS, TÖRÖLGETÉS, HÁZIMUNKA
EGY RÉSZE, CIPŐKÖTÉS, LISZTBE RAJZOLÁS- FORMÁK UTÁNZÁSA, CERUZA FOGÁS GYAKORLÁSA
FINOMMOZGÁS
❖SZABAD HELYZETBEN, A MINDENNAPOS TERMÉSZETES TEVÉKENYSÉGEK KÖZBEN
FINOMMOZGÁS

❖Gyurmázás,
❖gyöngyfűzés,

❖szappanozás,
FINOMMOZGÁS
❖Csipeszekkel való maipuláció,
❖építőjáték,

❖mozaikkép (terméskép)
❖labda elkapása pattintása

❖masni kötése
 FINOMMOZGÁS
❖technikai jellegű tevékenység (illesztés, hajtogatás, varrás, termésekkel, magokkal,
gyufával kirakott képek, mozaik-ragasztás, szövés, fonalmunkák)
❖szem-kéz koordináció fejlesztése (ollóhasználat, célbadobó játékok – vízszintes és
függőleges célba, karika dobáló, kugli, labda megütése bottal, célbagurítás, kapuba
célzás, vonalak kibogozása, nyírás, körberajzolás (sablonok)
 FINOMMOZGÁS
❖grafomotoros készség fejlesztése (kéztorna)
https://www.youtube.com/watch?v=_p7X4pkxjM4

❖lendületes kézmozgás
❖nyomatékot erősítő
❖ábrázoló technikák egyre szűkülő határok közt
❖formautánzás
❖artikulációs mozgásfejlesztés:
ügyesítő gyakorlatok (mint
„legfinomabb finommozgás”)
(ajak, nyelv és állkapocs
irányérzékelés)
FINOMMOZGÁS
❖mindennapi szituációkhoz kötötten; (öltözködés, önkiszolgáló tevékenységek esetén)
❖taneszközök használatához kötve; (lapozás, ceruzafogás, írószerek használata)
❖játékszituációban; (építés, illesztés, csoportosítás, manipuláció tárgyakkal, puzzle)
❖tevékenységekhez kötve; (tépés, nyírás, ragasztás, festés, hajtogatás, gyurmázás)
❖írásmozgáshoz kötve; (színezés, rajzolás, formautánzás, áthúzás, vonalelemek írása)
❖egyéb finommozgások tudatos irányítása, kontrollja (kéz, láb, testrészek, arc: mimika,
beszédmozgásra figyelés, gesztusok)
❖célirányos mozgásformák kontrollja,
kombinációja;
 Finommotoros
Finommotoros fejlesztés

https://www.youtube.com/watch?v=uvlh2C1O S1U

Ceruzafogás előkészítése

https://www.youtube.com/watch?v=VSne6g5hdgo

Ceruzafogásra egy példa

https://www.youtube.com/watch?v=vdWc7HOgi Eo

Ujjgyakorlatok

https://www.youtube.com/watch?v=I_U0yBEkDok

Olvasás- Íráselőkészítő

https://www.youtube.com/watch?v=u7cU0saqHS8
SZEM- KÉZ KOORDINÁCIÓ
SZEM- KÉZ KOORDINÁCIÓ
❖A látást és a kéz mozgását célzottan összekapcsoljuk.
❖Ezek az alapvető képességek előfeltételei mindenféle tevékenységnek, így az írás és olvasás
elsajátításának is.
❖A gyermek akkor tud a vonalközben írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben
nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz.
❖A perifériás látását használja a keze irányításához.
❖A 3-4 éves gyermekeknél a vizuális észlelés elsősorban a mozgáson és a testséma gyakorlatain keresztül
fejlődik.
❖Az 5-6 éves gyerekeknél azonban célzott, direkt vizuális (látás-) fejlesztés is szükséges.
❖A szem kéz koordináció egy bonyolult folyamat, reflexek leépülése, tudatos cselekvések
begyakorlásának sorozatából áll.
SZEM- KÉZ KOORDINÁCIÓ
❖Perselyezés, torony építés, autópályán való autózás (akár mi is rajzolhatunk, építhetünk pályát!), szortírozás
(gyöngyökkel, gombokkal), formakirakózás, puzzle-özés mind-mind hasznos

tevékenység.

❖Ülő helyzetben, terpeszben a labdagurítással,

olyan utasítással, hogy azelőtt kapja el a labdát,

mielőtt a testéig érne. Közben gyűjthetünk állatneveket,

gyümölcsöket, színeket stb.

❖Csoportban is nagyon egyszerű.

A gyerekek egymás mögött állnak és a

fejük fölött vagy alatt kell átadni a labdát,

miközben mondókázhatunk, énekelhetünk

SZEM- KÉZ KOORDINÁCIÓ
SZÜLŐK SZEREPE: LUFIZÁS
SOK LABDÁZÁS, FOCIZÁS, ÜTŐS JÁTÉKOK
SZEM FIXÁCIÓ GYAKORLÁSA: BALRÓL JOBBRA (MINDEN
VIZUOMOTOROS INTEGRÁCIÓ
VIZUOMOTOROS INTEGRÁCIÓ vagy SZEM-KÉZ KOORDINÁCIÓ

A vizuomotoros integráció a vizuális és motoros rendszer közötti közös munkát jelenti. Vagyis, hogy
képesek legyünk szinte bármilyen tevékenységet elvégezni, amihez a kezünk is szükséges.
A vizuális és motoros rendszer akkor működhet hatékonyan, ha mind a kettőnek jó az alapja.
Miből állnak?
1. A vizuális képességek alapjai:
– a vizuális észlelés,
– olyan vizuális képességek, amelyek funkcionálisak, mint például a szemmel való követés, vagy az
összehasonlítás, különbség megállapítása,
– szem-kéz koordináció.
2. A motoros képességek alapjai a következő képességek megfelelő fejlődéséből áll:
– a vállöv stabilitása,
– finommotorikus képességek,
– szem-kéz koordináció.
VIZUOMOTOROS INTEGRÁCIÓ vagy SZEM-KÉZ KOORDINÁCIÓ

❖Bár sok az átfedés a vizuomotoros integráció és a szem-kéz koordináció között, de az

előbbi jóval többet jelent.
❖A vizuális és a motoros képességek együttműködésében a szem-kéz koordináció segít,
de hatása egy finom különbségben mutatkozik meg pl. a gyermek írásában
 Vizuomotoros koordináció alapelvei a fejlesztések során

❖Először nagy felületen dolgozzunk (táblán, tükrön borotvahabbal, homokban, háztartási csomagolópapíron), talán
ez a legfontosabb! Kezdetben nem kell ceruzát, filcet használnia a gyermeknek. Használja az ujját, hogy érzékelje az
anyagokat, tapasztalatot szerezzen és kedvet kapjon a későbbiekben a papír-ceruza feladatokhoz is.

❖A konkrét feladatoknál mindig legyen egy kezdőpont, a köröknél a szokásos 2 óránál kezdjük, hogy a gyerkőc
megszokja ezt a vonalvezetést, ami a későbbi betűírásnál is hasznos lesz számára (o, c, a, g betűk esetében).

❖Segítsük a gyermeket verbális utasításokkal és ritmusos mondókákkal arra vonatkozólag, honnan kell indulnia és
merre tart, hogy még jobban bevésődjön a tudatába a mozdulat.

❖Gyakoroltassuk sokat, mielőtt tovább lépnénk! Előbb másoltassunk, amikor az már megy, rajzolhatja

ő maga is.

❖Sok gyakorlás után csukott szemmel is próbálkozzon. Hasznos információt ad számunkra arról,

hogy az adott forma leképeződött-e vagy sem.

❖Csak akkor kezdhetjük használni a feladatlapokat, ha már a nagy méretű formákat is begyakorolta!
 Vizuomotoros koordináció alapelvei a fejlesztések során

❖Álló és fekvő egyenesekkel kezdjünk.

❖Ezután a gyerekek elkezdenek fekvő 8asokat rajzolgatni,

ami jó előkészítése a körnek. https://www.youtube.com/watch?v=iPgbkNdFEGI

❖Másoljon és rajzoltassunk spirálokat, ami szintén a kör ábrázolását készíti elő.

❖Természetesen előbb gyakoroltassuk nagy felületen, ne rögtön papír-ceruza szituációban!

❖A szögekkel rendelkező formák azért nehezebbek a gyermekeknek, mert van egy pont amikor meg kell állniuk és meg kell
fordulniuk a ceruzával.

❖Ugyanakkor azt is észlelniük kell, hogy hány oldalból áll az adott alakzat, amelyet nekik is meg kell rajzolniuk.

❖De még mindig könnyebb egy téglalap megrajzolása egy háromszögnél, ahol nem csak álló és fekvő egyenesek vannak, hanem
ferde egyenesek is.

❖Nagy segítség a gyereknek, ha háta mögé állunk és a kezét megfogva segítjük a rajzolását. Mindezt természetesen folyamatosan
beszéddel kísérve!
VIZUOMOTOROS KOORDINÁCIÓ,
INTEGRÁCIÓ
SZÜLŐK SZEREPE: RENGETEK SZENZOROS JÁTÉK (ami „koszos”, vizes, habos stb)
TERMÉSEK GYŰJTÉSE, MEGFIGYELÉSE
Finommotorika, szem-kéz (szem-láb)
koordináció
https://www.youtube.com/watch?v=ZQejyp6mLpU
TÁJÉKOZÓDÁS
 A TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS
FEJLESZTÉSÉNEK LÉPÉSEI
I. Testséma fejlesztése

II. Testtudat fejlesztése

III. Relációs szókincs fejlesztése (fent, lent, előtte, mögötte, jobbra, balra, stb)

➢Amikor a fentiek már biztos alapon működnek, akkor következik, hogy a testünket helyezzük el a síkban. Itt már előkerülhet a papír!

I. Irányok a síkban

II. Irányok differenciálása a síkban - feladatlap!

TÁJÉKOZÓDÁS
TESTSÉMA

❖fő és résztestrészek neve, funkciója,

mozgatása
❖tájékozódás saját testen
(előbb egy-egy oldal)
❖tájékozódás máson

„Fejlesztő eszköz”: TÜKÖR (nagyméretű)

TÁJÉKOZÓDÁS
❖A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában
lenniük ahhoz, hogy megértsék a jobb és bal irányokat,s azt papíron (síkban) is
felismerjék és alkalmazzák. Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük.
❖Játsszunk a testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak és karok, majd
később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történő
megmutatásával, majd fordítsuk meg a játékot, mi mutassunk rá, és a gyermek nevezze
meg először saját testén, majd más testén is a részeket
TÁJÉKOZÓDÁS
Oldaliság gyakorlása: - saját testen (egy oldal → váltott oldal)
adott helyzetben (pl. padban)
változó helyzetben (pl. körben)
TÁJÉKOZÓDÁS
Térben: - viszonyfogalmak használata (
hozzá viszonyítva)
változtatom a helyzetem
máshoz viszonyítva
TÁJÉKOZÓDÁS
Síkban: - függőleges síkban!
földön
szőnyegen
asztalon
padon
A3-as lapon
kisebb lapon
füzetben
vonalközben
SZÜLŐK SZEREPE: TAKTILIS ÉSZLELÉST FEJLESZTŐ JÁTÉKOK (SIMOGATÓK,
RINGATÓK, LOVAGOLTATÓK, HÖCÖGTETŐK)
SOK SOK BESZÉLGETÉS
PL: KÖRBE RAJZOLJUK A TESTÜNKET
MONDÓKÁK – TESTRÉSZEK
ELREJTŐS JÁTÉKOK, KERESD MEG AZT, AMI
....ALATT,FELETT,MELLETT STB. VAN)
TESTSÉMA, TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS
https://www.youtube.com/watch?v=r1UqV6kzVRw
Játékos fejlesztés léggömbbel (testséma, téri tájékozódás) – YouTube

DIY fejlesztőjáték- evőeszközökkel téri orientáció fejlesztése – YouTube

Térbeli tájékozódás fejlesztése babzsákokkal, TKP flow & learn kártyákkal, sorrend szerint –
YouTube
Téri tájékozódás fejlesztése - nyilak, irányok – YouTube
Laterális dominancia
A LATERÁLIS DOMINANCIA
FEJLŐDÉSI SZAKASZAI
Az anyaméhben is megfigyelhető, hogy a magzat előnyben részesíti az egyik kezét az ujjszopásnál! Ez
még nem jelent véglegesített dominanciát.
Következő fejlődési szakasz: 2-4 év: a gyerekek hol jobb, hol bal kézzel rajzolnak, tevékenykednek.
Ekkor egyszerűen nem érdemes még figyelni sem arra, melyik kezét használja a gyermekünk, inkább
más fontos dolgokra koncentráljunk.

Terítésénél érdemes középen elhelyezni az evőeszközöket, hogy a gyermek választhassa meg, melyik
kezével nyúl értük.

SZÜLŐK SZEREPE: NE ERŐLTESSÉK EGYIK KEZÜK DOMINANCIÁJÁT SEM!

A LATERÁLIS DOMINANCIA
FEJLŐDÉSI SZAKASZAI
4-6 év: a gyerekek többsége egyik kezét már előnyben részesíti, de még akkor is előfordulhat az, hogy
egyszercsak megváltoztatja.
Nem jó, ha bármilyen elvárást érez ezzel kapcsolatban, illetve azt gondolhatja, hogy valamilyen
probléma van ezzel kapcsolatban.
6-7 év: kialakul a domináns oldal= iskolakezdés
Az első osztályban hátrányba kerülhetnek azok a gyerekek, akiknél még nem alakult ki stabil oldaliság.
DE 8-9 éves korig még minden gyereknek van ideje arra, hogy egyértelműen és következetesen
döntsön valamely oldali keze-lába érzékszerve mellett, vagyis hogy stabil legyen a laterális
dominanciája.
Laterális dominancia vizsgálata
Kéz
Láb

Fül
Szem
TÁJÉKOZÓDÁS
Térészlelés, téri tájékozódás
Testséma kialakítása: fő és
résztestrészek, funkciójuk, saját test
elhelyezése térben, tájékozódás a saját
testen
Oldaliság kialakítása: egyik majd
másik oldal, az oldalak változtatása,
oldaliság gyakorlása változó helyzetekben Időérzékelés, tájékozódás időben
pl. körben.
Tájékozódás térben: viszonyfogalmak
pl. tedd a kockát a szék alá stb., test
mozgatása
megadott irányba, hármas tagozódás Évszakok, napszakok eseményei
észrevétetése padon, szekrényben stb.
Labirintus játék Tájékozódás egy napon belül: napszakok,
napi események, időtartam
Síkbeli tájékozódás:Vízszintes
irányban: szőnyeges, homokban, Naptár használata
asztalon, padon, füzetben, Dátumok, események időrendje,
vonalközben. Függőleges irányban: u.a. időtartama
Egyéni ünnepek, dátumok időrendje
Eseménysor összeállítása (képek,
mondatcsíkok) Az eltelt idő érzékeltetése
Hét napjai, eseményei
Bartos Erika
Eseménysor összeállítása képekből
TÁJÉKOZÓDÁS
SZÜLŐK SZEREPE: TÉRBELI SZOBÁBAN, VÁROSBAN, TÉRKÉPEN
SíKBELI SZEMFIXÁCIÓ
IDŐBELI TÁJÉKOZÓS JÁTÉK, MONDÓKÁK
BESZÉD
BESZÉD
Első szempont, hogy az alábbi szempontok teljesülnek-e:
❖ép beszédszervek

❖ép hallás
❖ép idegrendszer

❖beszélő környezet
A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan)
Preverbális szakasz: Verbális szakasz:
Az első szavak megjelenéséig tart (kb 1év) Egyszavas mondatok

Első hangadás a sírás- fokozatosan differenciálódik Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1 szavas mondatok

Gagyogás (3-4hónapos korban) 1.5-2 éves kor: szókincsrobbanás

Játék a hangokkal –funkcióöröm 2éves kor: 2szavas mondatok

Saját anyanyelvének fonémáit tanulja meg (utánzás szerepe) Mi ez? 1,5-2 év

9 hónap: Hangkettőződés: baba, mama Miért? 3 év

6-8 hónap: beszédértés kezdetét veszi

9 hónap: helyzettől függetlenedik a szó

SZÜLŐK SZEREPE: VÁLASZKÉSZ KÖRNYEZET
12 hónap: mindentől függetlenedik a szó (első szavak) MEGTEREMTÉSE!
 BESZÉDFEJLESZTÉS
FORMAI VAGY ALAKI SZEMPONTBÓL: (a „piros” logopédiai kompetencia)

❖artikulációs gyakorlatok;

❖motoros, beszédtechnikai gyakorlatok

❖hangerő, hangsúly tudatos irányítása;

❖ritmusgyakorlatok, szótagkihallási figyelem és differenciáló képesség fejlesztése;

❖hangutánzó gyakorlatok;

❖a beszédszervek mozgásának tudatosítása;

❖időtartam gyakorlatok;

❖légző gyakorlatok;

❖logopédiai ritmika gyakorlatai;

❖https://www.youtube.com/watch?v=HfgSe7NKmmA (ritmus)

❖https://www.youtube.com/watch?v=YwA588tyDGc
BESZÉDFEJLESZTÉS
TARTALMI SZEMPONTBÓL
❖beszédészlelés, -megértés, kifejezőkészség fejlesztése;
❖szókincs bővítése; (passzív szókincs bővítése és aktivizálása)
❖mondatalkotás, szövegalkotás képességének fejlesztése témákhoz kapcsolódva;
❖kommunikációs célú helyzetgyakorlatok;
❖relációs szókincs fejlesztése;
❖irodalmi- és zenei művek feldolgozása, tanulása;
❖nyelvtanilag helyes beszédre nevelés (szórend, toldalékok használata,
kérdésre adekvát válasz alkotása, hagyományos nyelvi formák gyakorlása).
MESE, MESE, MESE OLVASÁSA, NEM NÉZÉSE!!!
Beszédindítás
https://www.youtube.com/watch?v=Esf51560Pms&t=87s

https://www.youtube.com/watch?v=dwRPzMIKKrc

https://www.youtube.com/watch?v=o6kEqrYJNCQ&t=26s
A mondóka segíti a nyelvi fejlődést

A nyelv ritmusának megértése fontos ahhoz, hogy megtanuljunk

beszélni.
Ezt a mondókák fokozottan segítik, hiszen a ritmusra épülnek.
Ezt még tovább fokozhatod azzal, hogy a ritmusra mozogtok,
ringatod a gyermeket.
Ezért a mozgásos mondókáknak még nagyobb szerep jut a nyelvi
fejlesztésben.
Zenei érzék

A gyerekdalok, de a mondókák is természetes módon fejlesztik a zenei érzéket.

Ha nem bízol magadban és a hangodban, kezdjétek a mondókázást zenés
mondókákkal, rövidesen ki fog alakulni benned is a dallam, amit egy idő után
már a felvétel nélkül is tudtok énekelni.
A szülő éneke nagy ajándék a gyermek számára és számos tanulmány igazolja,
hogy akkor is jobban fejlődik a gyermek, ha a szülő „repedt fazékként” énekel,
mintha nem tenné és nincs negatív hatása a gyermek tiszta énekhangjának
alakulására ÉS a rendszeres zenehallgatás fejleszti a gyermek kreativitását is!
Agyi fejlődés

A kisgyermek agya úgy fejlődik, hogy a külvilágból érkező ingerekre

reagál, az ingerek feldolgozása közben kialakulnak új szinapszisok,
vagy összekapcsolódnak már meglévő szálak.
A ritmus a bal agyféltekét fejleszti, a dallam pedig a jobbat, az
éneklés így összhangolja a jobb és a bal agyfélteke működését, ami
elengedhetetlen a beszéd, a harmonikus mozgás kialakulásához.
Memória

Ha megtanultok egy dalt, vagy mondókát, azt vegyétek elő többször is, tartsátok
emlékezetetekben.
Az ismétlés itt is a tudás anyja, segítségével a hosszabb mondókák is memorizálhatók,
a memóriát fejlesztik, ami pedig a beszéd alapja lesz.
Szókincsfejlesztés
Minden mondókával tanul új szavakat gyermek. Egy olyan egyszerű mondóka is, mint
pl. a ”Csip csip csóka” új szavakat tanít, mert nem valószínű, hogy gyermek már
máshol találkozott volna a csókával, vagy a varjúval.
Az ismétlés segíti az új szavak beépülését, memorizálását. Meg is beszélheted vele,
hogy mit jelent az új szó, felsorolhatjátok az eddig megismert madarakat, hozzávéve
az új neveket.
Olvasás

Az olvasás kialakulásának előfeltétele a helyes beszéd.

Akkor tanul meg jól olvasni a gyermek, ha tisztán beszél.
Így tud majd a beszéd tempójában olvasni és így tud az értő olvasás
kialakulni.
Az olvasás előfeltétele a ritmikus beszéd, a memória, a figyelem
összpontosítása és ez mind fejleszthető a mondókákkal.
Játék

Minden, amit a gyermek csinál játék és tanulás egyszerre. A játékosság alapvetően

segíti az új ismeretek beépülését.
A játék folyamán pozitív élménye lesz mind a mondókázásról, mind a beszédről, az
önkifejezésről.

A mondókák fejlesztő hatását felerősíti a szülő jelenléte, figyelme, részvétele,

szeretete. Olyan élményeket szerezhetsz vele gyermekednek, ami sokkal többet ér,
mint a drága fejlesztő játékok sora.
Mesék
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a mesék szerepét a gyermekek életében. A mesékben
teljesedik ki lelki világuk, fantáziájuk, azok során tudják megélni és feldolgozni
kimondhatatlan érzelmeiket, félelmeiket.
A mesék fejlesztik a szókincset, tágítják a gyermekek értelmét és érzelmi világát. A
szülő/pedagógus megnyugtató hangján megszólaló mese annál jobb, minél inkább
hasonlít az élő beszédre. A befogadás pedig annál teljesebb, minél jobban sikerült
gyermekeinket bevonni a mese fonalába. Ezt visszakérdezéssel és célzott kérdésekkel
érhetjük el.
BESZÉD
SZÜLŐK SZEREPE: MOZGÁSOS MONDÓKÁK
BESZÉLŐ KÖRNYEZET- SOK BESZÉLGETÉS
VÁLASZKÉSZ KÖRNYEZET
RENGETEG MESE
Mondókák szerepe
12 jatek huzzuk a szekeret – YouTube
15 jatek hinta palinta – YouTube
20 jatek kiseger kiseger – YouTube
19 jatek borsot foztem – YouTube
18 jatek macko macko ugorjal – YouTube
17 jatek eg a gyertya – YouTube
3 jatek jancsi bohoc – YouTube
2 jatek lassan forog a kerek - YouTube
https://www.youtube.com/watch?v=mAXqZa0zEmo&list=PLhp4lQNVZzPkTo4nF4BqstoXX5nHltUp5
NON- VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása

AAK: https://www.youtube.com/watch?v=M7QpRYRyJOk

https://www.youtube.com/watch?v=6bOWjZ8LaMI

https://www.youtube.com/watch?v=mP6NHJ_i5dk&t=1376s
- MINTA FELADATOK -
1. Utánzás: állathangok, 12. Szószerkezetek kiegészítése,
beszédhangok, toldalékok pótlása
6. Események, mese
2. Mondókák, énekek, versek eljátszása, 13. Párbeszédes szituációk
tanulása
7. Szerepcsere 14. Szavakból mondatalkotás
3. Képek megnevezése,
értelmezése 8. Meselánc 15. Hibakeresés szóban,
mondatban
4. Párkereső, 9. Barcohba
16. Helyzetgyakorlatok, játékok
5. Rokon értelmű szavak 10. Asszociációs játék: erről jut
gyűjtése eszembe 17. Fehér, fekete, igen, nem
játék (a letiltott szavakat
11. Szógyűjtés, szókincsbővítés lehet változtatni)
adott témakörökben
A kognitív képességek dimenziói (Mesterházi
(1998)

1.„érzékelés, észlelés, egyszerű logikai műveletek elvégzése, fogalomalkotás;

2.fogalmi összefüggések felismerése, bonyolultabb logikai műveletek elvégzése, problémamegoldás;
3.összpontosítás az 1. és 2. dimenzió tartalmára és folyamatára (figyelem-ráirányulás), valamint ezek
bevésése, tárolása és felidézése (emlékezés);
4.kapcsolat kialakítása más pszichikus folyamatokkal (érzés, akarat) és más képességekkel
(Kommunikatív, kreatív, motoros stb. képességek);
5.az 1-4. dimenziók kombinációja (új helyzetekhez való alkalmazkodás, a folyamatosan változó feladatok
megoldása) mint intelligencia-működés;
6.önreflexió (az 1-5. Dimenziókban végbemenő folyamatok önmagára vonatkoztatása, önmagához
viszonyítása), intraperszonális Én-kapcsolatok működése és megjelenése a tudatban;
7.az Én-identitás kognitív megerősítése (a világismeret és az önismeret egymásra vonatkoztatása).”
KOGNIíV KÉPESSÉGEK
ÉSZLELÉS, ÉRZÉKELÉS − proprioceptív érzékelés, kinesztézia,
sztereognosztikus, egyensúly
− vizuális alapfunkciók (vizuális zártság, Gestalt: rész-
egész, alak-háttér, alakonstancia, nagyságkonstancia, − idői orientáció (időészlelés, nap, hét, hónap, évszak,
tárgyi modalitások, színérzékelés, kontrasztérzékelés)) időrendiség, ritmus)
− síkbeli tájékozódás, térbeli tájékozódás, térészlelés,
− auditív ()hangutánzás, hangfelismerés, térbeli elhelyezkedés, relációk
hangdifferenciálás
− keresztcsatornák (vizuális-taktilis, vizuális –
− szaglás kinesztetikus, vizuális-auditív stb.)
− tapintás/taktilitás (formák, tárgyak, hideg-meleg stb.)
− ízlelés
− bőrérzékelés
KOGNIíV KÉPESSÉGEK
FIGYELEM

− vizuális (letapogatás, szemfixáció, -reprodukció, rész-egész, Gestalt látás)

− auditív

− terjedelem, megosztás, szelektívitás

− akaratlagosság, koncentráció, tartósság, megfigyelőképesség (tartóssága,

elmélyültség, terjedelem)
KOGNIíV KÉPESSÉGEK
EMLÉKEZET

− vizuális, auditív, verbális, mozgásemlékezet

− szekvenciális /hol és mikor/ (auditív, vizuális, motoros, taktilis)

− rövid távú, megtartó, munkamemória

 KOGNIíV KÉPESSÉGEK
GONDOLKODÁSI MŰVELETEK ▪indukció, dedukció (logikai következtések)

▪analízis-szintézis rész-egész ▪aritmetikai gondolkodás, számolástanulás

előkészítése
▪válogatás, rendezés, csoportosítás, összefüggés
▪általános tájékozottság (név, életkor, óvodai jel,
▪lényegkiemelés, absztrakció /elvont/,
lakcím, szülők teljes neve; időjárás,
megkülönböztetés
▪évszak-hónap-nap stb.)
▪összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás

▪relációk, kapcsolatok, analógiák, kiegészítés ▪síkbeli és térbeli ábrázolás összekapcsolása

▪rendezés, osztályozás, ok-okozati összefüggés

KOGNIíV KÉPESSÉGEK
SZERIELITÁS (sorrendiség, egymásutániság):
− vizuális

− auditív

− idői (napok, hónapok, napszakok, évszakok)

− mozgás (motoros, sorrend)

− síkbeli, téri, ritmusszekvenciák

KOGNIíV KÉPESSÉGEK
KÉPZELET

− reproduktív

− alkotó
KOGNIíV KÉPESSÉGEK
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTSÁG

− saját személyi adatok, jellemzők, elhelyezés térben, időben, családi/társadalmi

környezetben

− emberi-társadalmi helyzetek életkori szintű megítélése

− praktikus, műveleti megoldások élethelyzetekre

A közvetlen megismerő
folyamatok
„A jelenlévő, pillanatnyilag ránk ható közvetlen valóság felfogását teszik lehetővé”
(Keményné, 2006:80)
- Érzékelés: A külvilág ingereinek felfogása az érzékszervek, illetve érzékelő sejtek
(receptorsejtek) segítségével, az érzékszervekre ható ingerek nyomán az agyban érzékletek
jönnek létre (Keményné, 2006), melyek az egyszerű ingerek tapasztalásaiként fogalmazhatók
meg (Atkinson és mtsai, 1999).
- Észlelés: Az érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása, értelmezése (N.
Kollár és Szabó, 2004), az érzékletek integrációiként jönnek létre az észleletek (Atkinson és
mtsai, 1999).
- Figyelem: A tudat szelektív irányultsága, a fontos ingerek többi inger közüli kiemelése,
illetve elkülönítése (Keményné, 2006), „… legfontosabb funkciója (…) az észlelés
kiemelése, élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása” (N. Kollár és Szabó,
2004, online).
A közvetett megismerő
folyamatok
A pillanatnyilag jelen nem lévő valóság felfogását, mélyebbre ható megismerését teszik lehetővé. A
közvetlen megismerő folyamatokra épülve hatnak az egyén funkcionálására (Keményné, 2006).

- Emlékezés: Az emlékezés által korábbi észleleteinket fel tudjuk idézni, anélkül, hogy az őket
eredetileg kiváltó ingerek jelen lennének, a folytonosság, az „én” érzését biztosítja számunkra
(Keményné, 2006).
- Képzelet: „Az a lelki tevékenység, képesség, amellyel a tudatban a valóság ismert elemei alapján új
képeket alkotunk” (Juhász és mtsai, 1992: 673).

Gondolkodás: „Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és

gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és
problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás során a valóság közvetett és mélyreható
megismerése történik, a beszéd és a fogalomrendszer segítségével” (Keményné, 2006: 114).
Intelligencia
•Piaget: „…az intelligencia az, amit akkor használunk, amikor nem tudjuk, mit tegyünk;”
•Binet: „…az intelligencia általános megértési és értelmi képesség;”
•Wechsler: „…az intelligencia az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék,
racionálisan gondolkodjon és környezetében hatékonyan működjön„
•Burt: „általános mentális hatékonyság…”
•Kline: „általános gondolkodási képesség, amelyet mindenfajta probléma-megoldási helyzetben
használunk”
•Stern: „az új követelményekhez való szellemi alkalmazkodóképesség.”
•Spearman: „olyan szó, amelynek annyi a jelentése, hogy végül is nem jelent semmit.”
•Boring: „az, amit az IQ-tesztek mérnek”
 Általános és speciális képességek
Sok elméletalkotó nem ért egyet az intelligencia általános képességként való
felfogásával.

•Spearman: az intelligencia két összetevőjét határozta meg, az általános

intelligenciafaktort („g”) és a speciális faktorokat („s”).
•Thurstone: nem értett egyet az általános intelligencia jelenlétével, ő az intelligenciát
hét elsődleges képességre osztotta (verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri
képességek, emlékezet, észlelési sebesség, következtetés).

•Gardner: az intelligenciák széles skáláját javasolja az egységes intelligencia helyett,

állítása szerint legalább hat, egymástól független intelligenciafajta létezik, a nyelvi /
verbális, a matematikai-logikai, a téri, a testi-kinsztétikus, a zenei, a személyes
(interperszonális és intrapszichés) intelligencia
A Gauss-görbe
Mutatja a mentális képességek normál eloszlását.
Az IQ=100 az átlagos teszteredmény.

A speciális nevelés, oktatás „főleg a Gauss-görbe bipoláris szélső értékeire, a normalitás

sávján kívül eső egyénekre koncentrálódik, a gyermekpopuláció egészének ±5%-ra (2.5%
alatt és 2,5% felett)” (Vašek, 2003).
A tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók ismeretelsajátításának jellemzőit
befolyásolja a normalitás sávjában való elhelyezkedésük alacsony pozíciója (elégtelen
vagy gyenge teljesítményt nyújtó gyermekek), illetve a normalitás sávja alatti pozíciója
(enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató tanulók).
IQ határok
- Nagyon magas: 130-
- Átlag feletti: 120-129

- Magas átlagos: 110-119

- Átlagos: 90-109

- Alacsony átlagos: 80-89

- Határövezet: 70-79

- Enyhe fokú intellektuális képességzavar: 50-69 (BNO-10, 2004; Mészáros, 2012).

 A számolási képesség fejlődése
gyermekkorban (Márkus, 2007 alapján)
• A számolási képesség veleszületett emberi adottság, így természetesen születésünktől kezdve folyamatosan fejlődik.

• A számlálás mint szeriális képesség szintén öröklött. Ennek egyik jele az, hogy a gyerekek már kétéves koruk előtt
számlálnak, még akkor is, ha nem megfelelő sorrendben. A másik fontos befolyásoló tényező a kardinalitás elve, vagyis az a
tapasztalatok alapján megszerzett tudás, hogy a legutolsó kimondott szám az adott halmaz számosságát jelenti.

• Hároméves kor körül megfigyelhető az aritmetikai képességek felgyorsulása, amelynek hátterében egyrészt az áll,
hogy a gyermekek már megértik azt, hogy mindegyik szám neve egy meghatározott mennyiségnek felel meg. Másrészt pedig az,
hogy képesek a rész-egész megkülönböztetésére. Több vizsgálat is rávilágít arra, hogy a gyermekek már öt éves kor előtt
rendelkeznek az összeadás és a kivonás koncepciójával is.

• Négynél több elem számosságának meghatározásakor hirtelen fokozódik a prefrontális aktivitás.

• A nyelvnek természetesen kiemelkedő szerepe van a számolási képesség fejlődésében (is), hiszen általa válik absztrakttá a
gondolkodásunk. Számnevek nélkül nem is fejlődne számolási képességünk, vagyis „az evolúció által nyújtott aritmetikai
képesség mint lehetőség, csak a nyelv részvételével válhat komplex egésszé”. (Márkus, 2007, p. 49.)
Mennyiségállandóság
Ideális esetben az óvodáskor úgy zárul le, s a gyermek úgy kerül iskolába, hogy a
mennyiségállandóság biztos birtokosa. Ehhez azonban hosszú út vezet.
Az első állomás úgy tűnik, a mennyiségi észleletek véletlenszerű (pl.: érzelmi töltetű)
megállapítása. Különösen igaz ez a tanulásban akadályozott gyermekek esetében.
A második fázisban a gyermekek bizonyos (általában jól ismert, sokat látott, hallott stb.)
elemek számosságának megállapításakor már helyes eredményre jutnak, bizonyos esetekben
(általában kevéssé ismert tárgyak, tényezők felmérésekor) azonban ítéletük még mindig
véletlenszerű.
Az utolsó, logikailag megindokolt fázisban, az invariancia (invariance) fázisában a gyermek
teljesen biztos a halmaz elemeinek megállapításában ill. a változás hiányának felmérésében.
https://www.youtube.com/watch?v=whT6w2jrWbA
A számfogalom fejlesztése I.
(Általános) fejlesztendő területek: •Szerialitás fejlesztése.
•Tájékozódás saját testen, térben, síkban és •Beszéd és nyelv fejlesztése.
időben.
•Mozgás-beszéd-ritmus koordináció.
•Vizuális észlelés fejlesztése.
•Figyelem és emlékezet fejlesztése.
•Gondolkodás fejlesztése.

•Auditív észlelés fejlesztése.

A számfogalom fejlesztése II.
Elemi számolási készség •Mennyiség egyeztetése számnévvel,
fejlesztésének meghatározó elemei: mennyiséggel.
•Sok, kevés, semmi fogalma. •Mennyiségi relációk alkotása.

•Növekszik, csökken. •Egyenlőség, egyenlőtlenség.

•Számlálás növekvő és csökkenő sorban. •Alapvető matematikai szimbólumok
értelmezése.
•Tő- és sorszámnevek.
•A számkép fogalma.
•Megszámlálás.
FIGYELEM
Vizuális:
❖utasítás szerinti elemek kiválogatása (pl. azonosak csoport, osztály)
❖terjedelem növelése (látótér áttekintése)
❖vonalak követése kézzel, szemmel
❖nagy képen valamit találjon meg
❖képek átmásolása (kopírozás)
FIGYELEM
Auditív:
lényeges ingerre reagálás (koppintás, taps, lépés)
ugyanarra az ingerre 2-féle jellel (leül, feláll)
zörejláda, háttérzaj (figyelem a lényegesre!)
-MINTA FELADATOK-
Mi változott?
Keresd a párját! (pl.
memóriakártyákkal)
Kakukktojás játékok
Melyik nem illik a sorba?
Keresd az egyformákat!
Pontok összekötése
Építs ugyanilyet (pl. pálcikából,
kockából stb.)
Labirintus játék: térben papíron, Figyelemmegosztás fejlesztése több
mágnessel egyidejű információ megadásával
Tréfás képek Betűtáblában megadott betűk,
szavak keresés
Nagy képen kis részlet megtalálása
Képek átmásolása
Felvillantott képek, információk
megfigyelése (látótér növelése)
Lényeges információ kiemelése
szövegből, képekből
Az érzékelés és észlelés,
mint a megismerés alapja
befolyásolja a viselkedést,
gondolkodást, így
személyiség alakulását is.
PERCEPCIÓ
Vizuális észlelés I.:
❖utánzási képesség vizuális minta alapján;
❖vizuális memória fejlesztése;
❖vizuális ritmus;
❖alak- és formaállandóság kialakítása;
❖alak- és háttér megkülönböztetése;
❖téri helyzet felismerése, megkülönböztetése;
❖változás megfigyeltetése; hiányok pótlása vizuális minta alapján;
❖szeriális észlelés;
PERCEPCIÓ
Vizuális észlelés II.:

❖szemfixáció, szemmozgás beidegződése (színek, formák)

❖differenciálás (eltérés, azonosság)
❖Gestalt-látás (kiegészítés egésszé)
❖reprodukáló képesség fejlesztése (térben, síkban)
❖alakkonstancia (változó helyzetben, fejjel lefelé)
❖rész-egész analizis-szintézis (képkiegészítés, mozaik)
- MINTA FELADATOK -
Azonosság, különbözőség észlelése
Kösd össze/jelöld az ugyanolyat!
Színezd az egyformát egyforma színűre!
Alakállandóság (azonos formák különböző
méretben, helyzetben)
Alak-háttér megkülönböztetése (mi bújt el?)
betűk, számok, ábrák felismerés elforgatva,
egymásra rajzolva, változó helyzetekben
Szemfixációs gyakorlatok pl. Tárgyak
szemmek követése, vagy elemlámpa fényének Vizuális ritmus követése, utánzása, folytatása
követése, mozgás, képek követése
Változás megfigyelése: hiányok pótlása
Reprodukciós gyakorlatok térben, síkban minta alapján
Rész-egész pl. kép, rajz kiegészítése, mozaik
játékok, puzzle
Gestalt-látás (egységben látás) pl. formák,
betűk, szavak, számok, képek kiegészítése
egésszé
Alakkonstancia, alak- és formaállandóság:
PERCEPCIÓ
Auditív észlelés I.:

❖differenciálás (zörej, hangszer, fonéma)

❖diszkrimináció (kihallás)
❖akusztikus zártság (szókiegészítés)
❖inger iránya
❖hosszú, rövid
PERCEPCIÓ
Auditív észlelés II.:

❖hallási figyelem fejlesztése;

❖ritmus hallás utáni visszaadása;
❖zenei hallás fejlesztés;
❖magas-mély, erős-halk, gyors-lassú, hosszú-rövid hangok differenciálása;
❖auditív nyelvi szekvenciák fejlesztése;
(hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, majd hallási sorrend utánzása)
- MINTA FELADATOK -
Légzésgyakorlat hangutánzással
egybekötve
Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek) meghallgatott szövegből
Magánhangzók képzése hallás alapján
Ritmus visszatapsolása, kopogása
Suttogó gyakorlatok
Hangfelismerés, hangdifferenciálás
(zöngés-zöngétlen, zörej, hangszerek,
hangok,
hangos-halk, magas-mély, gyors-lassú,
rövid-hosszú)
Akusztikus és diszkriminációs gyakorlatok, hangingerek leszámolása
játékok pl. szó kiegészítése egésszé,
hang, szó, szótag kihallása felolvasott,
Akusztikus inger irányának észlelése
Szekvenciák követése pl. hangok, szavak,
mondatok ismétlése hallás után,
hallási sorrend elismétlése,
ismétlőgyakorlatok játékosan
Számfogalom kialakítása, fejlesztése
auditív megerősítéssel pl. kopogás, taps,
egyéb
 PERCEPCIÓ
Taktilis észlelés:
❖tapintással tárgyak felismerése,

csoportosítása
❖formafelismerés hátra, tenyérre rajzolva

❖smirgli-betűk, formák
❖hőmérséklet megítélése tapintással
- MINTA FELADATOK -
Hideg-meleg érzékeltetése
Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?
Különböző anyagokkal való ismerkedés
Különböző felületeken való járás
Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel
Stb...
PERCEPCIÓ
Kinesztetikus észlelés:
❖izomérzékelés- formák testtel való reprodukálásánál
❖számfogalom megerősítése, ujjak lenyomásával
❖kézizomzat erősítés
❖testséma-fejlesztés
❖tömeg-mérés bekötött szemmel
 PERCEPCIÓ
KERESZTCSATORNÁK:

❖hallott hang képének keresése ❖Hang-állatképek, hívókép egyeztetés

❖látott betű hangalakja ❖Látott, betű, szó egyeztetése a hanggal

❖tapintott tárgy megmutatása ❖Hallott, tapintott tárgy egyeztetése képpel

❖látott tárgy megkeresése tapintással ❖Képek, események, jelek összekapcsolása

❖tapintott tárgy hangjára reagálás ❖Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám,
tegyünk a másikba annyi számot, hogy a két oldal egyenlő
❖mozgással helyettesített szavak legyen
❖jelek-képek összekapcsolása
MEMÓRIA /EMLÉKEZET
❖minden észlelési tevékenységhez felidézési gyakorlatok!
❖memóriajátékok:
❖Színekkel
❖formákkal
❖Képekkel
❖Helyzetekkel
❖Hangokkal
❖érzetekkel (íz, szag, hőmérséklet, fény)
❖hallási sorrend vizuális megjelenítése
 SZERIALITÁS
❖Vizuális soron

❖Auditív mintán
https://www.youtube.com/watch?v=aWdLkDo5GlY
https://www.youtube.com/watch?v=6RcR1WsxYpA

❖Motoros (mozgássor)

ritmikus mondókákkal, melyeket mozdulatsorokkal kötünk össze!

❖Keresztcsatornákkal

❖Térben

❖Síkban

❖időben
 GONDOLKODÁS
Analízis, szintézis

❖Puzzle játék

❖Keresd a kisképet a nagyképen

❖Mi hiányzik a képről?

❖Melyek az egyformák? (tréfás rajzok, tárgyak)

❖Betűhiány szavakban, mondatban

❖Betűpótlás: rövid-hosszú, zöngés-zöngétlen, j-ly stb.

❖Fölösleges betű keresése szavakban

❖Betűtáblában értelmes szavak keresése Szóalkotó játék: betűkockával 6-8 betű kiválasztás, értelmes szó alkotása

❖Szótagkereső: összekevert szótagokból szókirakás. Nehezítés: fölösleges szótagok.

GONDOLKODÁS
Csoportosítás, osztályozás, rendszerezés:
❖Keresd a párját! (összetartozó tárgyak)

❖Csoportosítás adott szempontok szerint (szín, forma, méret, azonosság, különbözőség)

❖Csoportosítás, halmazalkotás tárgyakkal, színezéssel, főfogalom keresése

❖Apró tárgyak válogatása, rendrakás, főfogalom alá

❖Szókapcsolatok gyűjtése
GONDOLKODÁS
Általánosítás:
❖Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés.

❖Gyűjtőfogalomhoz alárendelt fogalom keresése: dobókockára gyűjtőfogalmat jelentő képek

ragasztása, gurítás, fogalom keresése.
❖Analógiák létrehozása: Az analógiás gondolkodás alapja, az a szint, ahonnan építkezni lehet, amelyből a "magasabb szintű
gondolkodási funkciók" (pld. a fogalmi gondolkodás, a kauzális gondolkodás, az inverz gondolkodás) kiindulhatnak. A szabálykövetés, s az önálló
szabályfelismerés, szabályalkotás képességének fejlesztése, s a taníthatóság feltétele. Megléte az iskolaérettség egyik alapkritériuma. Nélküle nincs
gyakoroltatás, nincs bevésődés. Az olvasás, a matematika tanítása elképzelhetetlen nélküle. Az iskolára készülő óvodások számára is ajánlott
játékos fejlesztése.
GONDOLKODÁS
Összehasonlítás:
❖Mi a különbség?

❖Mi az egyforma?
❖Ellentétpárok

❖Szabály felismerési játékok: kakukktojás, barcohba

❖Dominó: kép, szám, betű, kép-szó, római számok, szorzó stb
GONDOLKODÁS
Lényegkiemelés:
❖Rövid mesék, olvasmány, dal tartalma

❖Kép, tárgy és tulajdonságok párosítása

❖Képsorok mondanivalójának verbális megfogalmazása
GONDOLKODÁS
Ok-okozati összefüggés:
❖Eseménysor összeállítása: képsor, mondatok

❖Megkezdett mondat folytatása, befejezése.

❖Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása
GONDOLKODÁS
Aritmetikai gondolkodás:
❖Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékeltetése változó helyzetekben
❖Mennyiségek, képek, számok, kockák stb. sorbarendezése,
❖Variációs lehetőségek a soralkotásban.
❖Számkép-mennyiség-számnév egyeztetése
❖Számlálás növekvő-csökkenő sorokban
❖Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb, több, rövidebb stb.
❖Több érzékszerv bevonásával mennyiségek számlálása, egyeztetése pl. lépegetés, ugrálás, koppantás,
mozgás stb. Alak, szín ,forma, nagyság, térbeli helyzetek jellemzői, viszonyszavak használata
GONDOLKODÁS
❖főfogalom alá sorolás,
❖tárgyak csoportjához főfogalom keresése
❖csoportosítás, rendezés, utasítás szerint (csoporton belüli rendezés)
❖analógiák alkotása
❖összefüggés verbalizálása képről, magyarázat következtetés
❖szabály alkalmazása, felismerése
JELENTŐSÉGE
❖Mozgás: grafizmus, írásmozgás
❖Tájékozódás: olvasás és írás iránya
❖Beszéd: hang-betű kapcsolat
❖Vizuális észlelés: betűk megkülönböztetése, azonosítása
❖Auditív észlelés: hangkihallás
❖Emlékezet: szótag képzete
❖Szerialitás: értő olvasás
 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTSÁG
❖Mondat kiegészítés
❖Önismereti játékok
❖Mondatfűzés: megadott szavak mondatba foglalása. A mondatok tartalmilag kapcsolódjanak egymáshoz
(tréfás is lehet)
❖Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése
❖Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása
AFFEKTíV TERÜLETEK
AFFEKTÍV KÉSZSÉGEK, ÉRZELMI INTELLIGENCIA
− érzelmek felismerése, kifejezése, megértése, szabályozása (frusztráció és konfliktus

kezelés, empátia, önismeret

− interperszonális intelligencia, együttműködés, kivárás, sorra kerülés, nézőpont váltás

− intraperszonálisintelligencia, saját érzelmek, szándékok azonosítása, megértése, önismeret,

önbizalom, önuralom, indulatok, érzelmek kifejezése, késleltetés, feladattudat, szervezett

tevékenységekhez fűhődő érzelmi viszony, siker/kudarc érzelmi megnyilvánulásai
AFFEKTíV TERÜLETEK
KONATÍV KÉSZSÉGEK
− mozgósító készségek: érdeklődés, munkakedv, kiváncsiság, játékkedv, kitartás,

motiválhatóság
AFFEKTíV TERÜLETEK
SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK
− társas és személyközi készségek, egymásra figyelés, empátia, elfogadás, együttműködés
− társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása, kapcsolatkezelés
− szociális érdek-érvényesítő képességek, együttműködés, segítés, versengés, vezetés
− szociális problémamegoldó képesség, problématájékozódás, -megoldás
− megküzdési stratégiák, proszociáis viselkedés
− normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való viszony
− alkalmazkodó képesség szerepekhez
ÉRZELMI
INTELLIGENCIA
EQ:az érzelmi intelligenciát
olyan emberi képességegyüttesként

lehet értelmezni,
amely az érzelmi

alkalmazkodást
a legmagasabb

szintre emeli.
 ÉRZELMI INTELLIGENCIA
A gyerekek EQ-ját három tényező mentén szokták mérni:
❖Érzelmi tudás – érzelmek felismerése, érzelmileg fűtött viselkedés címkézése

❖Érzelmi megértés – saját és mások érzelmeinek azonosítása és tudatosítása

❖Érzelmi szabályozás – negatív, stresszes és frusztráló érzések vagy akár nagyon pozitív érzések szabályozásának képessége

FEJLESZTÉSE:

A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat
hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a
nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy
mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját
vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei
feldolgozásában.
https://www.youtube.com/watch?v=GjYunLUWNkc ?
EQ FEJLESZTÉSE
! MESE !
KREATIVITÁS „FEJLESZTÉSE”
KREATIVITÁS- kreatív ember jellemzői
1. Szenzitivitás: problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat is, amelyeket mások nem értelmeznek problémaként.

2. Fluencia (könnyedség): a kreatív emberek csekély információkból is nagyszámú ötletet találnak ki.

3. Originalitás (eredetiség): új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tudnak adni a problémákra.

4. Flexibilitás (rugalmasság): A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és különböző ötleteket, megoldási technikákat tudnak
létrehozni.

5. Szintetizálás: A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat.

6. Elaboráció (kidolgozottság): képesek a részletek kitöltésére is. Adott információkat összerendezve, egy struktúrát állítanak össze.

7. Analízis: nem fogadják el mások által megalkotott szintéziseket (összevetéseket, kész struktúrákat).A struktúrákat újra analizálják azért, hogy újat alkossanak.

8. Redefiniálás (újradefiniálás): a szokásostól eltérően észlelik a tárgyakat, vagy azok részleteit. Az eltérő észlelés következtében a tárgyat vagy annak egy
részét új, eddig nem ismert módon alkalmazzák.

9. Komplexitás: A kreatív emberek sok, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni. Az összefüggéseket másfajta viszonylatban is értelmezik.

10. Értékelés: kritikával viszonyulnak, és könnyen meghatározzák az új ötletek értékét.

KREATIVITÁS- ÓVODÁS, KISISKOLÁS
KORBAN
❖Kreativitás „fejlesztésesnek” célja: a gyermeki reális önismeret megalapozása,
problémamegoldó készség megtanulása, konfliktus kezelési stratégiák megtanítása,
motiváció felkeltése és fenntartása, szabad önkifejezés lehetőségének
biztosítása.
❖A gyermekek képességeinek ismerete, munkaforma megválasztása, és a közös együtt
tevékenykedés megteremtése a szociális képességek fejlesztése érdekében párhuzamosan,
megtalálva az egyensúly az egyéni képességek fejlesztések kibontakoztatásával.
❖Kísérletező tanulás
❖Széles eszköz paletta (művészet, IKT, sport...)
❖Pl: szoktatlan eszközhasználat
-VÉGE-