Professional Documents
Culture Documents
Fábry Villanyszerelő Munka
Fábry Villanyszerelő Munka
VILLANYSZEREL«
MUNKA
MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ
í
FÁBRY JÓZSEF
VILLANYSZERELŐ MUNKA
6|19
kesek, mert általában 15—25 évi időtartamra készülnek. Ha létesítésük
során a szerelők hibákat követnek el, azok gyakran csak üzem közben vál
nak ismeretessé, amikor kijavításuk már nagy költséget igényel, az üzem
közben végzett javítómunka zavarja a termelést, sőt előfordulhat, hogy a
hibásan szerelt berendezést újjal kell kicserélni. A kellő szakértelem hiánya
miatt rosszul végzett munkát nem egyszer éveken át megsínyli az üzem.
Ebből következik, hogy mindenképpen gondos, szakszerű, jó munkát kelt
végezni, amihez viszont jó felkészültség, mennél több szakismeret szükséges*
E könyv akkor tölti be feladatát, ha segítséget ad az alapfokú szakkép
zéshez és egyben meggyőzi az olvasót a szakmai továbbképzés szükségessé
géről♦
4
a
I. ELEKTROTECHNIKAI ALAPISM ERETEK
Vezetők és szigetelők
Ha pecsétviaszrudat gyapjúszövettel dörzsölünk, és a rúddal selyem
szálra függesztett bodzabél golyócskához közeledünk, a pecsétviaszrúd
a bodzabél golyócskát magához vonzza. A selyemszálra függesztett
bodzabél golyócska az első villamos mérőkészülék, az elektromos inga.
5
Ha a megdörzsölt pecsétviaszrúdhoz az ujjúnkat közelítjük, szikra átpat-
tanását figyelhetjük meg. Ha a pecsétviaszrudat sötétben dörzsöljük,
akkor fényjelenséget látunk. Ezeket a jelenségeket villamos (elektromos)
jelenségeknek nevezzük. Az elektromosság szó a görög „elektronéból
származik, ami borostyánt jelent. E jelenségeket a borostyánnal kapcsolat
ban már az ókorban a görög pásztorok észlelték. A dörzsöléssel a testet
villamossággal töltöttük fel.
Ha olyan üvegcsövet dörzsölünk, amelynek belsejében rézhuzal van,
akkor nemcsak a csövön, hanem a rézhuzalnak a csőből kiálló végein is
mutatkoznak a villamos jelenségek. Kísérletileg bizonyítható, hogy bár
milyen két test egymáshoz dörzsölésekor mind a két test villamos töltést
vesz fel.
Minden villamosán feltöltött test töltését átadhatja egy másik test
nek. Ehhez a két testnek vagy közvetlenül keli érintkeznie, vagy azokat
valamely harmadik test útján kell összekötni. A kísérletek azt mutatják,
hogy a fizikai testek közül nem mindegyik képes a villamos töltést az
egyik testről a másik testre átvezetni. A villamos töltést vezető anyagokat
vezetőknek, a töltést nem vezető anyagokat szigetelőknek nevezzük.
A vezetők közé tartoznak a fémek, a sók, a lúgok és a savak vizes
oldatai, a föld, az izzított vagy az erősen ritkított gázok stb. Az elektro
technikában használatos szigetelők az üveg, a porce
lán, a gumi, a levegő, a selyem, az olaj, „sokféle
műanyag stb.
Posztóval dörzsölve tegyünk villamossá két
gyantapálcikát. Az egyik gyantapálcikát függesszük
D seíyemszálra f i . ábra) és közelítsük a végéhez a
másik gyantapálcika végét. Látni fogjuk, hogy a
felfüggesztett pálcika el fog fordulni és távolodni
igyekszik a közeledő pálcától. Ugyanezt a jelensé
get figyelhetjük meg, ha a kísérletet két bőrrel
i. ábra. dörzsölt üvegpálcikával ismételjük meg. Ha a kísér
letet egy gyanta- és egy üvegpálcikával végezzük, a
két pálcika közelítésekor a két pálcika vonzani fogja egymást.
A kísérletekből azt következtetjük, hogy kétféle elektromos töltés
van. Az egynemű villamos töltések taszítják, a különneműek vonzzák
-egymást. Az egyik fajta villamos töltést pozitívnak (jele + ), a másikat
negatívnak (jele —) nevezzük.
A villamos áramlás
Az anyag legkisebb része, amely még az anyag tulajdonságaival ren
delkezik, a molekula. így például a víz legkisebb része, a vízmolekula
is víz.
6
A molekula azonban tovább bontható még kisebb részekre, az ato
mokra. Az atom már nem rendelkezik az eredeti anyag tulajdonságaival,
hanem új anyag részecskéjeként mutatkozik. A víz molekulája például
két hidrogén atomból és egy oxigén atomból áh. Azok az anyagok, ame
lyeknek molekulái egyfajta atomból vannak felépítve, az elemek. Ez
idő szerint 92 elemet, vagyis 92 fajta atomot ismerünk.
Az atom bonyolult szerkezete a naprendszerre emlékeztet, amelyben
a nap körül bolygók keringenek. Az atomban a nap helyét az atommag
tölti be, ez pozitív villamos töltésű. A mag körül keringenek a legkisebb
negatív villamos töltésű részecskék, az elektronok. Az elektronok negatív
töltése együttesen egyenlő a mag pozitív töltésével. A pozitív mag vonzó
ereje rendes körülmények között arra készteti az elektronokat, hogy azok
tartósan az atomban legyenek. Ha az atom villamos egyensúlya valamilyen
okból felbomlik, akkor egyes elektronok szabaddá válnak és elmozdulnak
a test belsejében.
A villamosán jól vezető anyagokban, a fémekben, nagymennyiségű
szabad elektron van rendezetlen mozgásban. Ha a fémtest egyik végét
pozitív töltésű testtel, a másik végét negatív töltésű testtel kötjük össze,
akkor a fémben levő elektronok a negatív töltésű helyről a pozitív töltésű
hely felé kezdenek áramlani. Az elektronoknak ezt az áramlását villamos
áramnak nevezzük.
A villamosság áramlásának törvényei, a víz áramlásának a törvényei
hez hasonlíthatók.
A villamos mértékegységek
A 2. ábrán a felső 1 tartályból a víz a 2 csővezetéken át a mélyebben
elhelyezett 3 tartályba folyik. A vizet a két szint közötti nyomáskülönbség
hajtja. A 4 szivattyú a vizet a 3 tartályból az 1 tartályba emeli. Mindaddig,
amíg a szivattyú üzemben van, a víz körforgást végez. A csővezetékbe
több helyen nyomásmérő műszert, manométert iktatunk. A felső tartály
közelében az M l manométeren olvassuk le a legnagyobb nyomást; minél
távolabb elhelyezett manométert olvasunk le, annál kisebb lesz a mért
nyomás, a legkisebb az M 4 manométeren, amely az alsó tartály közelé
ben van.
A 2 csövön a nyomáskülönbség hatására másodpercenként meghatá
rozott mennyiségű víz fog átfolyni. Ha kisebb átmérőjű vagy ugyanolyan
átmérőjű, de hosszabb csövet szerelünk a 2 cső helyére, a másodpercen
ként átfolyó víz kevesebb lesz, mert a víz a cső falához súrlódik. A súrló
dás fékezi a víz mozgását, a kisebb átmérőjű vagy a hosszabb csővezeték
ben a súrlódás nagyobb lesz.
Ha az I tartályt magasabbra helyezzük és így a szintkülönbséggel a
7
nyomást növeljük, a nagyobb nyomás hatására a csővezetéken a másod»
percenként átfolyó vízmennyiség is növekedni fog.
Ha egy áramforrás sarkait vezetővel kötjük össze ( <3. ábra), más
szóval áramkört készítettünk, akkor a vezetőn áram fog folyni. Hasonlóan
a csövön átáramló vízmennyiséghez* a V vezetőn 1 másodperc alatt
átáramló villamosságot az áram
erősségének vagy az áram intenzi
tásának nevezzük. A csővezetéken
átfolyó vízmennyiséget liter/má-
sodpercben mérjük, a vezetőn
átfolyó áramot amper-ben mérjük.
Az amper rövidítése A és a szá-
vy
/ v
3. qbrcu
i? — — ohm
Ohm törvénye
A víz áramlásának a feltétele a zárt csőrendszer, ugyanúgy villamos;
áramlás is csak zárt áramkörben lehetséges. A zárt áramkör (4. ábra) az:
áramforrásból, az ellenállásból (fogyasztókészülék, pl. izzólámpa), az
áramforrást és az ellenállást összekötő vezetékből áll. Kapcsoljuk még
az áramkörbe a k kapcsolót, továbbá az A ampermérőt és a V voltmérőt.
A 4. ábrán feltüntetett áramkörben a k kapcsoló nyitott állásánál
leolvassuk a V voltmérőt, ez az áramforrás E elektromotoros erejét fogja
mutatni, ugyanakkor az A ampermérő nem jelez áramot. A k kapcsoló
zárásakor az A ampermérőn J amper áramerősséget olvasunk le, és a V
voltméter az előbbi E voltnál kisebb feszültséget fog mutatni. Ez utóbbit
jelöljük £/-val. Az U feszültséget az áramforrás kapocsfeszültségének
£
nevezzük. Az áram útját követve, az áramforrás (-}-) sarkából kiindulva
az R ellenálláson át az áramforrás (—) sarkához folyik és onnan az áram
forrás (-{-) sarkához folyva folytatja a körforgást.
Ha a vezeték ellenállását elhanyagoljuk (ez rövid és vastag vezető
•esetén megengedhető), és a V voltmérőt az R ellenállás sarkaihoz
kapcsoljuk, azon újra az U volt feszültséget mérjük.
Az áramkörben az R ellenállást cserélve, más-más ellenálláshoz
más-más áramerősség tartozik*
5. ábra
10
forráson kívül fekvő részeket tartalmazza és a belső áramkörre, amely az
áramforrás kapcsain belüli ellenállást tartalmazza.
Ohm törvényének segítségével végezzük el például a következő szá
mításokat.
Az S» ábrán feltüntetett áramforrás nyitott sarkain, vagyis ha a k
kapcsoló nyitva van, E — 230 V elektromotoros erőt mértünk. A k kap
csoló zárása után az áramforrás sárkain U = 220 V feszültséget és az
áramkör vezetékeken J — 5 A áramerősséget mértünk. A mérési ered
ményekből az áramkör többi adatait kiszámíthatjuk.
A külső áramkörbe kapcsolt ellenállás:
„ U 220 44 , 1
Rk — -- — - - - — 44 ohm.
/ 5
A belső áramkörben E U — 230 — 220 = 10 V feszültségre volt
szükség, hogy az áramforrás belső ellenállásán át 5 A áram folyjék át.
Az áramforrás belső ellenállása:,
E —U 230 - 220
— = 2 ohm.
R > --------- J ~ 5 5
Ha az Rk ellenállást kétszer akkora Rk = 88 ohmos ellenállásra
cseréljük ki, akkor az áramerősség: .
® = 2,5A
J Rk 88
lesz.
De nem változott az áramforrás belső ellenállása és így az J — 2,5 A
áram áthajtására
U = J • Rb = 2,5 • 2 = 5 V
feszültség szükséges, az áramforrás kapocsfeszültsége tehát U = 230 — 5
= 225 V lesz, és az áramkörben a ténylegesen folyó áram
= 2,5568 A
lesz.
A példából látható, hogy az áramforrás kapocsfeszültsége nem
állandó, hanem az áramerősség szerint változik. Ha az áramforrás teljesítő-
képessége az áramerősséghez viszonyítva nagy — a gyakorlati eseteknek
-ez a túlnyomó többsége—, akkor a kapocsfeszültség változását a számítá
sokban figyelmen kívül hagyjuk.
11
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása
Kirchhoff törvényei
A 6 ábrán feltüntetett áramkörbe kapcsoljunk két ellenállást, i?j-et
és i?a-t. Hordozható voltmérővel megmérjük nyitott k kapcsolónál az.
áramforrás elektromotoros erejét E-t, majd
a k kapcsolót bekapcsolva, megmérjük az
u áramforrás U kapocsfeszültségét, az Rx
ellenállás sarkain az ux feszültséget, az R&
ellenállás sarkain az u2 feszültséget és az.
áramkörbe kapcsolt ampermérőn leolvas
suk a J áramerősséget,
ux, illetve u2 feszültségeket az R x*
illetve R \ ellenálláson fellépő feszültség
esésnek nevezzük,
A mért adatok segítségével kiszámít
juk az áramforrás belső ellenállását;
ux + U2 = u
vagyis a részfeszültségek összege egyenlő az áramforrás kapocsfeszült
ségével.
Ennek a kísérletnek alapján állapította meg Kirchhoff első törvényét t
valamely áramkörben az áramforrás elektromotoros ereje egyenlő a rész
feszültségek (feszültségesések) összegével. Kísérletünknél az áramforrás-
belső ellenállásán a feszültségesés ub = J ■Rb és így Kirchhoff első tör
vénye szerint
E = ub + ux -f u2
Természetesen Kirchhoff első törvénye akkor is érvényes, ha csak a
külső áramkört tekintjük. Ebben az esetben az áramforrás kapocsfeszült
sége egyenlő a külső áramkörbe kapcsolt ellenállásokon fellépő feszültség
esések összegével:
ü = Uj + u2
Ohm törvénye szerint ux = J • R x és u2 — J ■R 2, az előbbi összefüggést
tehát felírhatjuk a következő alakban:
U = J Rx + J R 2
12
<és J-1 kiemelve
U = J - ( R X+ R J
Ez utóbbi egyenlőség azt fejezi ki, hogy a sorba kapcsolt ellenállások
«gy olyan eredő ellenállással helyettesíthetők, amely a részellenálások
összegével egyenlő. Ha tehát a 7a ábra szerint az áramkörbe az Rlt ¿?2»
JR3, . . R„ ellenállásokat kapcsoljuk, akkor az eredő ellenállás a
7b ábra szerint:
i? = i?l + + /?3 + . -f
13
nyagoljuk — az U kapocsfeszültség egyenlő az A és B pontok közötti
« ! _ 2 feszültségeséssd és egyenlő az egyes ágakon fellépő üx és u2 feszült
ségesésekkel :
U = «i- 2 •= ux = u2
Kirchhoff második törvénye szerint
J — J i + J2
és így erre az áramkörre Ohm törvényét a következő alakban írhatjuk felt
J = Jl , ¿ = , / . = i , JL
R Ü U ül u2 R ^ R t 9
állás: R R .1 * R 2
R i+ R * '
Példaképpen tételezzük fel, hogy a 8. á&rán mutatott kapcsolásnál
az áramforrás kapocsfeszültsége U = 220 V, és megmértük a részára
mokat: J x = 2 A és J 2 = 8 A, A vezetékek ellenállását elhanyagolva, az
14
\
A és B pontok között a feszültségesés u1_ 8 = ux = = 220 V* A fenti
adatokból kiszámíthatjuk a részellenállásokat:
220
= 110 ohm,
T
és
«8 220
= 27,5 ohm.
/* ~íT
Az eredő ellenállást kiszámíthatjuk a következők szerint
7 = y i + 7 2= 2 + 8 = 10 A
és Ohm törvénye szerint
R = j = = 22 ohm
15
makkor
M p ■R t • = P ^ • t= J • U •t
J
kifejezést kapjuk, amely azt mondja, hogy a villamos munka egyenlő a
feszültség, az áramerősség és az idő szorzatával.
Az 1 másodperc alatt végzett munkát teljesítménynek vagy teljesítő-
képességnek nevezzük :
N = ^ - = U - J = P-R.
N 25 N 25
iz z ó lá m p a ............. 25 J = - = ------ = 0,227 A J = — = ---------- 0,1135 A
U 110 U 220
Testmelegítő íí 60 / N 60
60 J= - = ------ = 0,545 A J = - = -------= 0,2725 A
p a r n a .................... U 110 ü 220
N 500 N 500
V a s a ló »•••••«• 500 J = - = ------ • = 4,55 A J = - = ------ = 2,275 A
U 119 U 220
N 2000 N 2000
SK á l y h a , . . . . . . . . 2000 J — — — 18.18 A ./ — — — 9 09 A
U 110 ü 220
16
Az érvényben levő szabványok értelmében a villamos fogyasztó
készülékeken fel kell tüntetni azok teljesítményét, pl. izzólámpán 25 W,
testmelegftő párnán 60 W, vasalón 600 W, villamos kályhán 2 kW. Ha
ismerjük a hálózati feszültséget, akkor a fogyasztókészülék által felvett
áramot kiszámíthatjuk az
képlet segítségével.
A teljesítmény ismeretében, kiszámíthatjuk a bekapcsolt fogyasztó-
készülék által végzett munkát, amit fogyasztásnak is nevezünk. Például,
ha az 500 W teljesítményű vasalót 4 órán át tartjuk bekapcsolva, akkor a
fogyasztás
M — N • t = 500 • 4 = 2000 W$ = 2 kWó
A teljesítményt ismerve, kiszámíthatjuk a fogyasztókészülék ellen
állását is. Például a HO V feszültségre készült 500 W teljesítményű vasaló
áramerőssége / = ^ = = 4,55 A.
Imii..
•4 /•.,
9. ábra
lt
Ha a mágnesrudat vékony cérnaszálon felfüggesztjük, vagy súly
pontjában úgy támasztjuk alá, hogy könnyen forogjon, a mágnesrúd
mindig meghatározott irányba, az észak-déli irányba fog beállni. A mág
nesrúd észak felé mutató végét északi sarknak, a dél felé mutató végét
déli sarknak nevezzük. Az iránytű egy kis rúd mágnes, amely a súlypont
jában van alátámasztva, és két vége hegyesre van kialakítva. Az iránytű
nél a mágnes északi sarka mindig sötétre van színezve.
2* 19
Ha egy mágnesrudat patkóalakra hajlítunk meg, és a sarkok fölé
helyezett papiroslapra vasreszeléket szórunk (10. ábra), avasszemcsék
jellegzetes rajz szerint fognak elhelyezkedni.
Azt a területet, amelyet a vasreszelék elfoglal, mágneses térnek vagy
mágneses mezőnek nevezzük. A mágneses mezőről feltételezzük, hogy az
erővonalakból áll, amelyek az északi sarktól a déli sarkhoz haladnak, majd
útjukat a mágnes belsejében a déli sarktól az északi sarkhoz folytatják*
20
A kísérletek azt igazolják, hogy a villamos áramnak mágneses hatása
van, továbbá, hogy a mágneses tér és az áramátjárta vehető között kölcsön
hatás áll fenn.
Tételezzük fel, hogy valamiképpen egy homogén, vagyis párhuzamos
erővonalakból álló mágneses teret állítottunk elő (14, ábra), és úgy moz
gassunk ebben egy vezetőt, pl. rézrudat,
hogy az az erővonalakat messe. Ha a
vezető két végéhez nagyon érzékeny
voltmérőt kapcsolunk, az feszültséget
fog jelezni, mialatt a vezető mozog és
erővonalakat metsz. Ha a vezető moz
gási iránya megváltozik, a voltmérő az
ellenkező irányba fog kitérni. Ugyan
úgy észlelhetjük a voltmérőn a kitéré
seket, ha a vezető egy helyben áll, és
a mágneses teret mozgatjuk, úgyhogy
az erővonalak metszik a vezetőt. A volt
mérő annál nagyobb feszültséget mutat,
minél több erővonalat metsz a vezető
az időegység alatt, illetve minél több
14. ábra
erővonal metszi a időegység alatt a
vezetőt.
Ezt a jelenséget elektromágneses indukciónak nevezzük. A rúd két
végén mért feszültség a rúdban indukált elektromotoros erő.
A váltakozó áram
Ha a homogén mágneses térben (15, ábra) hurokra hajlított vezetőt
forgatunk, akkor abban elektromotoros erő indukálódik» Ha a hurok két
végét egy-egy fémgyűrűhöz erősítjük, akkor az indukált elektromotoros erőt
a gyűrűk közé kapcsolt voltmérővel megmérhetjük, és ha a gyűrűkre fel
fekvő szénkefékhez áramkört csatlakoztatunk, abban áram fog folyni,
amelyet ampermérővel mérhetünk meg.
Ha a vezetőhúrok egyik ágát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az abban
folyó áram iránya egy fél fordulat után megváltozik, mert a mágneses
erővonalakat a vezető a másik irányban metszi. Forgás közben a vezető
először kevés, majd mindig több erővonalat metsz mindaddig, amíg a
hurok alkotta sík, az erővonalakra merőleges állásba nem kerül. A további
forgás során a vezető mindig kevesebb erővonalat fog metszeni, mind
addig, amíg a tekercs vízszintes helyzetbe nem kerül. A tekercs vízszintes
helyzetben erővonalakat egyáltalában nem metsz, tehát ebben a pillanat
ban elektromotoros erő nem indukálódik. Ez a körfolyamat állandóan
ismétlődik. Az indukált elektromotoros erő és az áram iránya és nagysága
21
\
22
betűvel jelöljük {E, U, J). Az effektiv érték a félhullám négyzetes közép-
értéke, és az összefüggés a pillanatnyi és az effektiv értékek között a
következő:
¿max = •J
^max ~ ][^ ‘ E
«m ax = • £7
23
A vonaldiagramokkal kényelmetlen és hosszadalmas számolni, ezért
bevezetjük a sugaras ábrázolási módot, amelynek segítségével a váltakozó
áramú számításokat egyszerű háromszögtani (trigonometriai) összefüggé
sek alapján végezhetjük el.*
18. ábra
24
A vektorokat nagyság és irány sxerint — geometriailag — összegez
zük vagy kivonjuk. A geometriai öcssegesés jek + , a geometriai kivonás
jele: —.
A 20. ábrán végeztük el a 16. ábrán yonaldiagrammal ábrázolt ex és
e2 elektromotoros erők és a 19. ábrán vektorokkal ábrázolt Ex és E2 elektro
motoros erők összegezését.
Az ismertetett ábrázolási és számítási mód kényelmessé és könnyért
kezelhetővé teszi a váltakozó áramú számításokat.
R
— fu u i n j v
21. ábra 22. ábra
25
patával egyenlő, a villamosmunkát ez esetben tehát az egyenesáramú
iramkörhöz hasonlóan, a feszültségnek, az áramerősség effektiv értékei
nek és az időnek szorzatából számíthatjuk ki.
Minthogy az egy másodperc alatt végzett munka a teljesítmény,
következik, hogy
N = U -J
Készítsünk vezetékből egy tekercset, amelyről feltételezzük, hogy a
vezetéknek nincsen ellenállása, és kapcsoljuk ezt a tekercset a váltakozó
26
mérjük. A meddő teljesítmény általában nem kívánatos, mert az áram
éppúgy terheli a vezetékeket, mint a hasznos munkát végző áram, anélkül,
hogy hasznos munka végzésére képes lenne.
Az áramkörbe kapcsolt L tekercs látszólag ugyanúgy viselkedik,
mint egy ellenállás, és ezért a tekercset látszólagos ellenállásnak is nevez
zük. A tekercs látszólagos ellenállása függ a tekercs méreteitől és az áram
periódusszámától. A tekercs méretei, úm. a hossza, átmérője, a menetek
száma, meghatározzák az önindukciós tényezőt, L-et, amely a tekercsben
keletkező mágneses tér erősségét jellemzi. Az önindukciós tényező, meg
felelő mérőberendezéssel mérhető, mértékegysége a henry.
A tekercs látszólagos ellenállását X L-et megkapjuk, ha az L öninduk
ciós tényezőt megszorozzuk gj = 2 • n • ¿'-vei, a körfrekvenciával;
X L — L ■a ohm.
A látszólagos ellenállásra is érvényes Ohm törvénye;
~ alakban.
A gyakorlatban, ha valamilyen ok miatt az áram korlátozása szük
séges, látszólagos ellenállást, más néven fojtótekercset kapcsolunk az áram
körbe, mert a tekercsen átfolyó áram nem végez munkát.
A tekercs látszólagos ellenállását induktív ellenállásnak nevezzük,
megkülönböztetésül az alább ismertetett kapacitív ellenállástól.
A kondenzátor (más néven sűrítő) két vezető között elhelyezett
szigetelőrétegből áll. A vezetők, a kondenzátor fegyverzetei készülhetnek
fémfóliából, a szigetelőréteget képezheti papiros, de éppúgy a levegő is
szolgálhat szigetelésül. A kondenzátor villamos töltést vesz fel, a töltés
felvevőképessége a kapacitás. A kondenzátor kapacitását farad-ban mérik,
jelzése F. Mivel a farad nagyon nagy egység, valamely kondenzátor kapa-
27
citását a farad ezredrészében, a mikrofaradban (jelzése /xF) szokásos
meghatározni.
Kapcsoljunk a váltakozó áramú áramkörbe egy kondenzátort, amely
nek kapacitása C farad (2(5. ábra). Minthogy a kondenzátor fegyverzetei
között szigetelőréteg van, azt várhatnék, hogy az áramkörben áram
egyáltalán nem fog folyni. Ezzel ellentétben, ha az áramkörbe amper
mérőt iktatunk, azon meghatározott J áramerősséget
, i U mérünk. Hullámrajzolót iktatva az áramkörbe, az kiraj
zolja a feszültség- és az áramgörbét (27, ábra). Ebben
az esetben az áramgörbe egynegyed periódussal előzi meg
a feszültséggörbét; ezt vektordiagramban a 28. ábra:
mutatja. A vektordiagramban az áramgörbe merőleges a
feszültséggörbére, és így ebben az esetben sem kapunk
„ munkát. A kondenzátor úgy viselkedik, mint egy
* 1
28. ábra
C L R
29. ábra
28
X L-bői le kell vonni. R kezdetét összekötve X c végpontjával, kapjuk az
«redő ellenállást. Az így nyert idom derékszögű háromszög, amelyből
Pythagoras tétele segítségével kiszámíthatjuk Z-t, az eredő ellenállást:
Z 2 = R 2 + (XL - X c) \
és ebből
z = W + lx L - x¿?,
Ohm törvénye szerint
29
N é^ük meg, hogy ebben az áramkörben a feszültségek hogyan osz
lanak meg az egyes ellenállások között. Kirchoff első törvénye szerint az
ellenállásokon fellépő feszültségek geometriai összege egyenlő az áram
forrás kapocsfeszültségével. A geometriai összegezést vektorábra segít
ségével végezzük el (32. ábra). Az egyszerűség kedvé
ért vegyünk fel egy olyan áramkört, amelybeaz R ellen
állás és az L önindukció van kapcsolva. Az áramkörben
az áramerősség J amper. így tehát U — J ■R + J ’ X L.
Az előbbiekből következik, hogy J • R vektor
iránya összeesik J irányával és J • X L vektor iránya
merőleges a J vektor irányára.
36
vezető* Ennél a kapcsolásnál a feszültségek és az áramok egyharmad
periódus időbeli eltolással követik egymást, és így sugaraik a vektorábrán,
( 3 5 . ábra) 1 2 0 ° szöget zárnak be.
Ha az A —0, B —0, C—0 feszültségeket voltmérővel megmérjük, az;
ún. fázisfeszültségeket kapjuk, azután megmérve az A —B , B —C és C —A
feszültségeket, a voltmérő az előbbinél nagyobb feszültséget, a láncolt
vagy kapcsolt feszültséget fogja mutatni.
Számításainkban a nemzetközi megállapodásnak megfelelően a fázis,
feszültséget £70-val, a láncolt feszültséget í/-val jelöljük.
A 3<5. áórán felrajzolt vektorábrán AOB, BOC és COA egyenlőszám
háromszögek, amelyek befogói a fázisfeszültség U0, átfogói a láncolt
4
220 V = = 3y8f0 vV
n
Kapcsoljunk a 36. ábra szerint három egyforma teljesítményű fo
gyasztókészüléket a fázis és a közös nullavezető közé. A nullavezetőbe
iktatott ampermérő ez esetben nem fog áramot jelezni, és ha a nullavezetőt
-eltávolítjuk, az a fogyasztókészülékek üzemében semminemű változást
nem okoz. Más a helyzet, ha három helyett két fogyasztókészüíéket kap
csolunk be, vagy a három fogyasztókészülék teljesítményei nem egyenlők.
Ebben az esetben a nullavezetőbe iktatott ampermérő áramot fog felezni,
és a nullavezetőn a kiegyenlítő áram fog folyni.
32
a háromfázisú fogyasztókészülékek ellenállásait vagy tekercseit csillagba
vagy háromszögbe kapcsoljuk.
Nézzük meg a háromfázisú rendszerben a villamos munkát. Ha
három egyenlő teljesítményű fogyasztó van a fázisok és a nullavezeték
közé kapcsolva, akkor
<^5
a munka és a teljesítmény
egy fázisban M ' = U0 ■J • cos ep ■t N ' = U0 • / • cos (p
három fázisban M " — 3 • UQ■J • cos <p • í TV" = 3 * U0 ■J ■cos <p,
1
de mivel U0 = y — • £/,
3 V illanyszerelő m u n k a — 8!2
33
Számítsuk ki, hogy ebből a J — 11,4 A-ből mennyi a hasznos áram
és mennyi a meddő áram.
A hasznos áram: J R = J ■cos y — 11,4 • 0,8 = 9,12 A.
A meddő áram kiszámításához szögfüggvény táblázatból megállapít
juk, hogy cos <p = 0 ,8 -hoz sin = 0 ,6 tartozik és így a meddő áram:
J L = J • sin cp = I f 2 - f i t = 11,4 • 0,6 = f l l , 4 2 - 9,Í2 2 = 6,84 A
Ellenőrzésképpen kiszámítjuk a teljes áramerősséget:
A transzformátor
A villamos energiát nagy erőművekben állítják elő, amelyeket az
alapenergiaforrás közelében, a szénbánya szomszédságában telepítenek.
A vízerőművek a vízfolyások vízlépcsőihez vannak kötve. A felhaszná
lás helyei — a városok, az ipartelepek — az erőművektől nagy távolságra
vannak, s a villamos áramot a fogyasztási helyekre kell szállítani. A szál
lítás vezetékek segítségével történik.
Tudjuk, hogy a villamosán jól vezető anyagoknak, a fémeknek is
van ellenállásuk. Minél hosszabb a vezeték, annál nagyobb az ellenállása,
és emiatt a villamos áramnak nagy távolságokra történő szállításához
rendkívül nagy vezeték-keresztmetszetekre lenne szükség. Ha szállításhoz
a villamos energia feszültségét emelni tudjuk, akkor ugyanazon teljesít
ményhez arányosan kisebb áramerősség szükséges és a kisebb áramerősség
nek megfelelően a vezeték-keresztmetszet csökkenthető. A villamos
energiát a váltakozó áramú generátorok 3000 és 10 000 V közötti feszült
séggel állítják elő. A. feszültséget még magasabbra emelve, 35 000 —
—60 000—110 0 0 0 V-on szállítjuk az országos hálózaton a felhasználási
hely közelébe. A felhasználási hely közelében a nagy feszültséget kisebb
feszültségre — 10 000—6000 V-ra — alakítjuk át, ezzel a feszültséggel
szállítjuk az áramot tovább és felhasználás előtt 380/220 V használati
feszültségre alakítjuk át.
Egyes munkahelyeken még a 220 V feszültség is túl nagy, és a villamos
berendezések létesítési előírásait tartalmazó MNOSZ 1600—55 „Bizton
sági Szabályzat erősáramú villamos berendezések létesítésére 1000 V-ig”
című szabvány, biztonsági okokból az alkalmazható legnagyobb feszült
séget 42 vagy 24 V-ra korlátozza (törpefeszültség).
Váltakozó áramnál a villamos energiát üzembiztos egyszerű szerke
zettel, gazdaságosan tudjuk különböző feszültségűre átalakítani. Ez a
szerkezet a transzformátor, amely az elektromgáneses indukció alapján
működik.
A transzformátor működésének elvét a 39. ábra mutatja. Zárt Vás-
magon két tekercs van elhelyezve, az egyik tekercset, amelyet primer
tekercsnek nevezünk, a hálózatra kapcsoljuk. A tekercsen átfolyó áram
mágneses teret létesít, de mert az áram iránya a periódusszámnak meg
felelően változik, a mágneses erővonalak — a mágneses tér — iránya
is változik.
A mágneses erővonalak sűrűségének a változása a vasmagon el
helyezett másik — szekunder — tekercs meneteiben elektromotoros erőt
indukál, mert az a mágneses tér változásával erővonalmetszés jön
létre, és a szekunder tekercsekhez
kapcsolt áramkörben áram fog
folyin. A transzformátor szekun
der tekercse ugyanúgy viselkedik,
mint a generátor tekercse, és
az indukált elektromotoros erő-
feszültsége a szekunder tekercs mene
teinek számától függ. Ha a szekun
der tekercsben a menetek száma
nagyobb, mint a primer tekercsben,
akkor a szekunder feszültség nagyobb
lesz a primer feszültségnél, ebben
az esetben a feszültséget feltransz
formáljuk, ha viszont a szekunder
tekercs meneteinek száma kisebb a 39. ábra
transzformátor primer tekercse me
neteinek számánál, a szekunder feszültség lesz a kisebb. Természetesen
ugyanannál a teljesítménynél nagyobb feszültség esetén az áram kisebb,
míg kisebb feszültség esetén az áram nagyobb a primer áramnál. A
feszültségváltozás arányos a primer és a szekunder tekercsek menetei
nek számával. A primer és a szekunder feszültségek viszonyát, amely
egyúttal azonos a primer és a szekunder tekercsek menetszámai viszo
nyával, a transzformátor áttételének nevezzük.
Háromfázisú rendszerben olyan transzformátort alkalmazunk, amely
nél a három fázis három tekercspárja közös vasmagon van elhelyezve.
A transzformátor primer tekercsei fogyasztókészüléknek tekinthetők, és
ezért a primer tekercsek csillagba is, háromszögbe is kapcsolhatók. A sze
kunder tekercsek éppúgy mint a generátor tekercsei, kapcsolhatók csil
lagba vagy háromszögbe. Ha a transzformátorral olyan hálózatot akarunk
táplálni, amelynek nullavezetője van, akkor a szekunder tekercseket csil
lagba kell kapcsolni, és a csillagpontot ugyanúgy földeljük, mint a gene
rátor csillagpontját. A csillagpont földelésével rögzítjük a transzformá
torra kapcsolt berendezés feszültségét a földhöz képest.
35
A szabványelőírások értelmében a következő feszültségszinteket
különböztetjük meg:
kisfeszültség — a földhöz képest 250 V-nál nem nagyobb feszültség,
nagyfeszültség — a földhöz képest 250 V-nál nagyobb feszültség.
A nagyfeszültséget két részre osztjuk, éspedig az 1000 V-nál kisebb
nagyfeszültségre és az 1000 V-nál nagyobb nagyfeszültségre.
Törpefeszültség a földhöz képest 42 V-nál nem nagyobb feszültség,
így törpefeszültség a 24 V is.
A transzformátor az energiaelosztás leggyakrabban alkalmazott gépe,
amelynek üzembiztonságát nagyban emeli, hogy nincsenek kopásnak
vagy elhasználódásnak kitett mozgó alkatrészei.
A transzformátorok, hasonlóan a generátorokhoz, az előírt feltételek
betartása esetén párhuzamosan kapcsolhatók.
A transzformátorok néhány száz megawatt teljesítménytől, néhány
watt teljesítményig készülnek. Kisteljesítményű például a csengő-transz
formátor.
Az erőművek tervezéséhez hasonlóan a transzformátorállomások
tervezése nagyobb műszaki felkészültséget igényel és így azzal e könyv
keretein belül nem foglalkozunk.
Vezetékméretezés
A gyakorlati villanyszerelés fő feladata a villamos fogyasztókészülé
kek energiaellátásához szükséges vezetékek létesítése megadott tervek
alapján. A gyakorlatban ilyen terv azonban nem mindig áll a,szerelő rendel
kezésére, vagy a meglevő tervtől valamilyen ok miatt el kell térni, és ezért
a villanyszerelőnek az egyszerű, elsősorban kis- és törpefeszültségű vezeté
kek méretezését ismernie kell. Ezeknek a vezetékeknek a méretezése
könnyű. Ez a munka részben táblázatok felhasználásával végezhető.
A vézetékméretezés feladata a vezető és anyagának, hosszának és
keresztmetszetének a megállapítása.
Minden villamos vezető, ellenállás, amelyet az átfolyó áram melegít
és a rendelkezésre álló feszültség egyrészét arra kell felhasználnia, hogy
az az áramot az ellenálláson keresztülhajtsa.
Minden vezeték egyrészt egy menettel bíró tekercsnek tekinthető,
másrészt olyan kondenzátornak, melynek szigetelése (dielektrikuma)
levegő. A kisfeszültségű belső berendezéseknél általában a vezeték ön
indukciója és kapacitása olyan kicsi, hogy azokat elhanyagolhatjuk és a
következőkben nem is vesszük figyelembe.
A vezetéket villamos szempontból úgy kell méretezni, hogy az át
folyó áram hatására ne melegedjen fel annyira, hogy az a környezetébe
nézve veszélyes legyen, azt felgyújtsa, vagy a szigetelést tönkretegye.
36
Valamint, hogy a vezeték ellenállás-okozta feszültségesés következtében
a fogyasztókészülék kapcsain még kielégítő feszültség legyen.
~A vezetékek melegedésre történő méretezését a szabványok hatá
rozzák meg, megadva az egyes vezetékeknél megengedhető legnagyobb
terhelő áramerősséget (lásd 13. és 14. táblázatot 209. és 223. oldalon)
a vezeték fajtájától és elhelyezésétől függően.
Az átfolyó áram hatására megengedhető legnagyobb feszültségesést
esetenként kell U — J • R Ohm törvénye segítségével megállapítani.
A megengedhető eltérést a névleges feszültségtől, tehát a feszültség
esést, a fogyasztókészülék jellege szabja meg. Például méretlen fővezeté
keknél a villamos művek energiagazdasági okok miatt előírják, hogy a
feszültségesés 2%-ot nem haladhat meg. Világítási berendezéseknél
2%, erőátviteli berendezéseknél 5% a megengedett legnagyobb feszültség
esés a mérőhely és a fogyasztókészülék kapcsai között.
Legyen valamely U feszültségű egyenáramú vezeték iránynyom-
hossza L méter és legyen a terhelés J amper, a megengedett feszültség
esés u volt, a vezető fajlagos ellenállása p ohm/m, mm2 és a vezetőképesség
k siemens. Keressük a vezető szükséges q mm2 keresztmetszetét«
Ohm törvénye szerint
és
Q• 2 L 2L
R
q k • q*
ezt behelyettesítve
Q • 2 -L 2 L u
q ’k-q~j
és rendezve
2
Q= /c • ü
Elvileg a számolás elvégezhető az ellenállásokkal, de a gyakorlatban
kényelmesebb, ha a vezetőképességgel számolunk.
Az L • 7 szorzat a statikai számításoknál a tartó méretét meghatározó
nyomaték (mkg)-hoz hasonlítható és ezért áramnyomatéknak nevezzük.
Ha az áramkört két vezeték alkotja, amelyek a váltakozóáramú
áramforrásra vannak kapcsolva és a fogyasztókészülék csak ellenállás,
tehát a feszültség és áram fázisban vannak, a méretezés ugyanúgy törté
nik, mint az egyenáramú vezetéknél.
Vizsgáljuk meg, ha az U feszültségű 50-periódusú váltakozó áramú
hálózatra L méter távolságban N kW teljesítményű cos <p = 0,7 telje-
§7
sítménytényezőjű fogyasztót kapcsolunk, milyen q mm 2 vezetékkereszt
metszet szükséges» ha a megengedett feszültségesés u volt.
A feszültségesés pontos meghatározása csak geometriai összegezés
útján lehetséges, mert ha a terhelő áramot felbontjuk a két összetevőre
J • cos 95-re és J • sin <p-re, és a mindegyik okozta feszültségesést üRt
illetve uL-lel jelöljük, akkor az eredő feszültségesés
ti =
Minthogy az ilyen számítás elvégzése kényelmetlen és hosszadalmas,
de egyébként is a vezeték-keresztmetszetek lépcsőzetesen vannak szabvá
nyosítva, így úgyis kénytelenek vagyunk a kiszámított keresztmetszet
nél nagyobb vagy kisebb keresztmetszetet alkalmazni, ezért a számítás
nál is megengedhetünk egy kényelmesebb közelítő számítást.
A közelítés abban áll, hogy a feszültségesések összetevőit geometriai
összegezés helyett algebrailag összegezzük.
így a kiszámított vezetékkeresztmetszet valamivel nagyobb lesz,
mint a tényleg szükséges. A számításnál kiszámítjuk a teljesítményből
és a teljesítménytényezőből az áramerősséget;
U • cos <p
2 • L • J* .
és a keresztmetszetet q = —:—
K s’- W mm3.
9= ku
A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy egy vezetékre több
fogyasztó van kapcsolva (40. ábra) és akkor akarjuk a vezeték kereszt-
metszetét megállapítani.
3B
/
Ezt a vezetéket méretezhetjük úgy, hogy a feszúltségesés minden sza
kaszán egyenlő nagy legyen; ebben az esetben a vezetéket négy részre
bontjuk és megállapítjuk az egyes szakaszok keresztmetszetét, mint egy
olyan vezetékét, mely csak egy ponton van terhelve, és a megengedett
feszültségesést, mint u
és a vezetékszakaszok «------------ —*•
hányadosát állítjuk be. )
Minthogy ily esetben t 2 J 4-
"i h h U /♦
minden vezetékszakaszt *****
l 1 •7*
külön kell biztosítani,
1
f f f
M Ht
rövid vezetékszakaszok y. 3t 4 a*
nál, ami a gyakorlati
esetek túlnyomó több 40. ábra
sége, oly vezetéket alkal
mazunk, amelynek keresztmetszete végig egyenlő Ha végig azonos
keresztmetszetre számítjuk a vezetéket, akkor az egyes szakaszokon a
feszültségesés az áramnyomatékkal, tehát a méteramper szorzattal lesz
arányos és a számításnál a képiette a vezeték elejétől számított összes
méteramper szorzatok összegét állítjuk. Tehát a 40. ábra szerint, ha
például háromfázisú forgóáramú vezetéket kell méretezni, akkor:
K3 ~ [lj • / i + (¿i 4- ¿2) J 2 ~t~ (h 4~ h ~f~ h) ' Js~^r ' Ji 3
k •U
Természetesen gyakran fordul elő az a feladat, különösen meglevő
berendezések bővítésénél, hogy az adott keresztmetszető és hosszú veze
tékre kell újabb terhelést kapcsolni. Ilyen esetben meg kell vizsgálni,
hogy a terhelés hozzákapcsolása után nem lép-e fel meg nem engedett
feszültségesés a vezetéken. Ebben az esetben a közölt képletekből az
a feszültségesést kell kiszámítani. A képletek könnyebb alkalmazása
végett azokat az alábbiakban foglaljuk össze.
39
A C kapacitású kondenzátor ellenállása:
1
* c - C • 0) ohm
C • 314
U U
Ohm törvénye : J = R ; U = J R; R
T
Kirchoff első törvénye: EJ R = U
Kirchoff második törvénye: EJ = 0
A vezető melegedése : N = J 2R watt
Teljesítmény: egyenáram: N = U J watt
váltakozóáram: N ^ U ■J • cos (p watt
forgóáram : N = f3 • C7 ■J • cos <p watt
2 L -J 2 L J
Váltakozóáram: q -= a =
k •a k •q
Forgóáram : 9
p -W a = P •w
/c • a kq
40
Példák a vezetékszámltásra
_L J 2 -15 4,18
= 7,92 mm2.
k- 33 T ö ^ r
Ha ehelyett 6 mm2 keresztmetszetű vezetéket veszünk, mi lesz a
feszültségesés?
2 • L •y 2 • 15 ■ 4,18
K= = 0,634 V = 2,54% .
/r • q 33^6^
Ha 10 mm2 keresztmetszetű vezetéket alkalmazunk, a feszültség
esés
2 • L •7 2 * 15 • 4,18
= 0,39 V = 1,58%.
¿ *q 33 • 10
2. Egyfázisú kétvezetős 110 V vezetékre a vázlaton megadott távol
ságban három fogyasztókészülék van kapcsolva, éspedig N x = 600 W,
N 2 = = 1200 W, N 3 = 500 W, a megengedett feszültségesés u — 2%.
Milyen keresztmetszetű rézvezetékre van szükség?
U = HO V 8 m (1) m (2) 7 m 14 (3)
r ~ l --------------- j----- - (------- u= 110 0 ,0 2 = 2 ,2 V
Y Y Y fc = 56
N = 600 12 0 0 500 W
cos <p 1
41
2 EL-J 2 - 415,60
q= , ------= ¿-a——— — 0 ,7 o mm
k ■u 56 ■2,2
a = L: / = 2 : ^ 5A ° = 2,52 V = 2,3%.
k •q 33 10
N 14 720
7= = 28 A.
|/3 • U • cos <p |/3 • 380 • 0 ,8
^3-60-28 = V = 1,45%,
k ■q 33 16
U = 220 V ö m 4 m őm 2m 3m
cos <p = 1
CH u = 2 2 0 • 0,015 = 3,3 V
| I l i i
AT = 40 150 200 60 25 W
43
l1 -J1 = 6 • 0,182 = 1,09 mA
(h + IJ • J 2 = 10 • 0,682 = 6,82 mA
ih + h) *J z = 15 • 0,91 = 13,65 mA
& + h + /* -Hd) A = 17 • 0,273 = 4,64 mA
(li “i- 4* I3 4" I4 d- ¿5 ) * ./<» ~ 20 • 0,113 = 2,26 mA
EL - ] = 28,46 mA
%-E L - J 2 • 28,46
«= = 0,575 mm2
k ■« 30 • 3,3
A legkisebb gyártott aludur vezeték keresztmetszete, q = 1,5 mm2-t
alkalmazva, a feszültségesés:
2 • EL ■/ 2 • 28,46
u— = 1,26 V = 0,58%.
k-q 30 • 1,5
II. VILLANYSZERELÉSNÉL HASZNÁLT FONTOSABB
ANYAGOK ÉS KÉSZÜLÉKEK
1. Vezetékanyagok
A villamos vezetékeket két főcsoportra oszthatjuk: szigetelt
vezetékekre és csupasz vezetékekre. Mind a szigetelt, mind a csupasz
vezetékek tömör- vagy kábelszerkezettel készülnek. Anyagra nézve
van vörösréz, alumínium 'és ötvözött alumínium (aludur) anyagú vezeték,
A G jelű szigetelt vezeték (41. ábra) vörösréz és alumínium érrel ké
szül, melyet két központos gumiréteg borít. A két réteg könnyen meg-
különböztethető, különböző színük ré
vén. A gumiréteg felett itatott pamut-,
anyagbeszövés van. A vezeték 0,75
mm2-től 240 mm2 keresztmetszetig ké
szül. A berendezések szereléséhez I
41, ábra, G szigetelésű vezeték
mm2-től 6 mm2 keresztmetszetig tömör
n
Ézt a vezetéket főleg szabadvezetéknek használjuk olyan gyenge
áramú keresztezésnek ahol ezt a vonatkozó rendelet előírja. Használ
ható még köpenycsigákra szerelve alárendelt jelentőségű helyiségekben.
Ritkább esetben acélpáncélcsőbe behúzva is használjuk.
A szigetelt vörösrézerű vezetékek méreteit, szerkezetét és súlyát
az 1. táblázat, a szigetelt vezetékek terhelési adatait pedig a IV. fejezet
tartalmazza.
Csillárhuzal készül vörösréz vagy alumínium érrel. A vörösréz Cs,
az alumínium CsA jelű. Gumiszigetelésre csak egyrétegű; 0,5,0,75 és 1 mm2
keresztmetszetű tömör huzalvezetővel készül. Alkalmazása csak csőingák
ban és csillárokban engedhető meg, de akkor is csak a régi lámpatestek
javításánál.
Asztali lámpák, kis hordozható készülékek csatlakozó vezetéke a
Zs kerek (vagy gömb-) zsinór. Vezetője kábelszerkezetű vörösréz vagy
alumínium kétrétegű gumiszigeteléssel. Az összesodrott erek textil- vagy
papirostöltéssel (Beilauf) körszelvénnyé vannak alakítva, amelyet közös
textjlbeszövés (selyem, vasfonál stb.) vesz körül.
A TIs jelű sodrott szigetelt vezeték alkalmazása előírásellenes*
A kábelszerkezetű vörösréz vagy alumínium vezetőt két gumiréteg és
azt textilbeszövés borítja.
A nem szabványos T llk és TIIs zsinórok alkalmazása, melyeknél
a vezető szigetelése egyrétegű gumi, az erősáramú berendezéseknél
tiltott.
A gumitömlővezetékek kábelszfrkezetű vörösréz érrel készülnek.
A rézvezetőt a szabványban előírt vastagságú koncentrikus vulkanizált
gumiréteg burkolja, az így készült és összesodrott gumiereket hézag
mentes közös gumiköpeny veszi körül. Gyári jelzése 250 V, illetve
380 V üzemfeszültségig GT 250, illetve GT 380, készül 2—3—4 érrel
0,75—2,5 mm2 keresztmetszetig, míg a 750 V üzemfeszültségig hasz
nálható jele GT 750, mely szintén 2—3—4 érrel készül, 1,5—35 mm2
keresztmetszetig.
A műanyagszigetelésű vezetékek egy- vagy kétrétegű szigeteléssel
készülnek. Az egyrétegű szigetelt vezetékek szigetelő anyag polivinil-
klorid (PVC). A két réteggel szigetelt vezetékeknél a vezetőt polietilén
szigetelés borítja és efölött van a polivinilklorid köpeny.
Az erősáramú vezetékek készülhetnek 1 , 1,5, 2,5, 4 és 6 mm2 kereszt
metszetű tömör, ónozatlan vörösréz érrel, vagy 1,5, 2,5, 4 és 6 mm 2
keresztmetszetű alumínium, illetve aludur huzallal.
A gyengeáramú vezetékek 0,5 és 0,8 mm 0 -jű vörösréz huzallal
készülnek ( 2 . táblázat).
A helyhez kötött villamos berendezések készítésére szolgáló polivinil
klorid (PVC) szigetelésű vezetékek jelzése PT, a két rétegben szigeteiteké
45
; /*
X
pedig PHT. A polietilén szigetelésű (PÉT) vezetékeket ez idő szerint
még nem gyártják* A vezetéket védőcsőbe való húzás nélkül, közvetlen
a vakolat alá lehet fektetni* A műanyagszigetelésű vezetékeknél a szabvá
nyosságot jelző fonalat gyártástechnikai okokból magán a vezetéken
nem lehet elhelyezni és ezért a szabványjelet a gyári csomagoláson vagy
a vezeték címkéjén helyezik el.
1. táblázat
Szigetelt vörösrézerű vezeték méretei, szerkezete és súlya
A vörősrézvezetö
T ö m ö r h u z a lv e z e tő v e l
1 1 1,13 1,13 8 ,9 0 11 235
1,5 1 1,38 1,38 13,35 7 491
2,5 1 1,79 1,79 2 2 ,2 5 4 494
4 1 2,26 2 ,2 6 3 5 ,6 0 2 809
6 1 2,77 2,77 5 3 ,4 0 1 873
10 1 3 ,5 7 3,57 8 9 ,— 1 124
16 1 4 ,5 2 4 ,5 2 1 4 2 ,4 0 702
K á b e ls z e r k e z e tű v e z e tő v e l
1 7 1 0 ,4 3 1,3 9 ,1 0 10 989
1,5 7 0 ,5 2 1,6 1 3 ,6 5 7 326
2 ,5 7 0 ,6 7 2,1 2 2 ,7 5 1 396
4 7 0 ,8 5 2,6 3 6 ,4 0 2 747
6 7 1 ,0 5 3 ,2 5 4 ,6 0 4 832
10 7 1,35 4,1 - 91y— 1 099
16 7 1,71 5 ,2 1 4 5 ,6 0 687
25 7 2 ,1 3 6 ,4 2 2 7 ,5 0 440
35 19 1,54 7,7 3 1 8 ,5 0 314
50 19 1,84 9,2 4 5 5 ,— 220
70 19 2,17 10,9 6 3 7 ,— * 157
65 27 2 ,1 2 13,1 8 6 4 ,5 0 116
120 37 2,04 14,3 1 0 9 2 ,— 92
150 37 2,28 16,0 1 3 6 5 ,— 73
185 37 2,53 17,7 1 6 8 2 ,5 0 59
240 61 2,24 20,2 2 184,— 46
30 0 61 2,51 22,6 2 7 3 0 ,— 37
4 00 61 2 ,9 0 26,1 3 6 4 0 ,— 27
500 91 2 ,6 5 29,2 4 6 0 0 ,— 22
62 5 91 2 ,9 6 32,6 5 7 5 0 ,— 17
80 0 127 2,83 37,0 7 3 6 0 .— 14
1000 127 3,17 41,2 9 2 0 0 ,— 11
46
2. tá b lá ta
Szabványjel: PT Érkefészt metszet
réz alumínium
Egyerű kör 0 ) 1; 1,5; 2,5; 4 mm2 1 ; 1,5 ; 2,5; 4 ; 6 mm2
Erősáramú, kéterű,
lapos 0 = 0 1; 1,5; 2,5; 4 mm2 1 ; 1,5 ; 2,5; 4; 6 mm2
Erősáramú, három-
erű, lapos (sWsWiD 1; 1,5; 2,5; 4 mm2 l; 1,5; 2,5; 4; 6 mm2
Gyengeáramú, két-
erű, PTgy, <S>l3) 0 ,6 mm 0 és 0 ,8 mm 0
47
használni. A vasszalag fegyverzet van hivatva a kábelt esetleges ütések*
tői és húzástól keletkező sérülések ellen megvédeni.
A BOV jelű kiskábel (44, ábra) szerkezete hasonló a BO jelű kis-
kábelekéhez, de az ólomköpenyt itatott papirostekercselés és afölött két
ellenkező irányba tekercselt vasszalag veszi körül, amelyek fölött van
az itatott textilbeszövés. A vezető készülhet vörösrézből vagy alumíni
umból. Ezidőszerint a kis kábele
ket 1,5 — 6 mm 2 keresztmetszetekkel
gyártják. )
kéterű 1,5-16 mm2 keresztmetszettel
háromerű 1,5-95 „ ,,
négyerű 2,5-25 „
44. ábra. BOV-jelű kiskábel Tekintettel arra, hogy az ólom
éreÍ“T k 8S?g\miboritá»? “ ó£¡mk(¡° külföldi eredetű, a BO kiskábel pótlá-
textilbeszövés, 7
s s snéláraazkésólomköpenyt
földelő ér
süI?BB>ekülön
!ű,kiskközös
ábe1'gumi
m e lx -
48
/
Az ólomkábelek szereléséhez ólomkábelszerelvényeket használunk,
melyek a következők: kábelvégelzáró, készül száraz és nedves helyen való
használatra, anyaga lehet öntöttvas, alumínium vagy vaslemez (46, ábra);
összekötőhüvely (karmantyú) a kábelek toldá
sára (47, ábra), T-alakú elágazó hüvely a ká
belek leágazására szolgál. Az utóbbi kettő öntött
vasból, kerámiai anyagból, vagy aszfalttal itatott
műpalából készül. A kábelszerelvények tömíté
sére a kábelmassza —bitumenes anyag — szolgál.
Az ólomköpenyes kábelek pótlására készül
nek az R-jelű és a T-jelű kábelek.
4* 51
ismeretes. Az aludur vezetőképessége majdnem ugyanaz, mint a tiszta
alumíniumé, azonban lényegesen nagyobb a keménysége és a szakító
szilárdsága, így a külső behatásokkal szemben sokkal ellenálóbb.
Az aludurkötél használata ma már 'nagyon elterjedt, ennek egyik
oka, hogy nyersanyaga belföldi, a másik, aogy súlya a vele egyenlő
vezetőképességű vörösréznek csak kb. 60% a.
A vörösréz-, alumínium-, és aludursodronyok az összes szabványos
méretékben készülnek. A kábeleket a gyárak kábeldobra hajtva és kilo
grammban mérve szállítják.
4. táblázat
Szabványos csupasz vörösréz-, alumínium- és ötvözött alumínium (aludur)
sodrony ellenállása és terhelési adatai
1000 m közepes 20 ’ C túlmelegedés esetén Alumí ¡Ötvözött
Névle ellenállása: + 20° megengedhető legnagyobb nium J alumí
ges Egyes C mellett í) áramerősség amp. nak niumnak
i
kereszt- huzalok i megfelelő egyen
metszet száma db í
vörös alu m í- j vörös- alumi- értékű réz
m m ’2 réz I nium j alu d u r j réz j nium aludur keresztmetszet
mm*
10 7 1,785
16 7 1,122 1,805 2 ,0 9 5 115 92 88 9 ,9 8,5
>25 7 0 ,7 3 7 1,185 1,378 151 121 115 15,0 13,0
35 7 0 ,5 2 5 0 ,8 4 5 0 ,9 8 2 174 149 142 21,1 18,2
50 1 0 ,3 6 4 0,587 0 ,6 8 2 234 187 178 3 0 ,5 26,3
50 19 0 ,3 7 2 0 ,5 9 8 0 ,6 9 5 231 185 176 29,8 25,7
70 19 0,271 0 ,4 8 5 0 ,5 0 5 282 226 215 4 1 ,0 3 5 ,4
95 19 0 ,1 9 2 0 ,3 0 9 0 ,3 5 9 357 283 269 5 7 ,8 49,8
120 19 0 ,1 5 3 0 ,2 4 5 0 ,2 8 5 411 329 313 77s,7 62.7
150 37 0 ,1 2 2 0 ,1 9 6 0 ,2 2 7 477 382 363 9 1 ,3 78,7
185 37 0 ,0 9 8 0 ,1 5 8 0 ,1 8 3 ' 544 435 414 113,0 97,5
240 37 0 ,0 7 8 0 ,1 2 6 0 ,1 4 6 630 502 479 142,0 122,0
240 61 0 ,0 7 4 0 ,1 1 8 0 ,1 3 7 641 513 488 1 5 1 ,0 i 130,0
:>00 1 61 0 .0 6 0 0 .0 9 6 0.111 747 598 568 1 8 6 ,0 1 160,0
2. Vezetékösszekötők — leágazók
52
Az elágazó szorító (Weco) a védőcsövek dobozaiban készített köté
sek részére alkalmas (52. ábra). Sárgarézből és nemesített alumíniumból
készül, 2,5—35 mm2 keresztmetszetű vezetékek részére.
Az egyetemes leágazó szorító nagyobb keresztmetszetű csupasz és
szigetelt vezetékek összekötésére szolgál. Rézvezetékhez vörösrézből
bronzcsavarokkal készül, egy- vagy kétcsavaros kivitelben (53, ábra).
Alumíniumvezetékekhez alumínumötvözetből készül, horganyzott acél
csavarokkal, rögzítő anyával,
rugalmas alátét acélgyűrűvel,
egy-, két- vagy háromcsa
varos kivitelben. Az egye-
53
U-alakúra meghajtott lemez vagy lemezek közé fogjuk és szegeccsel,
illetve csavarokkal rögzítjük (55. és 56, ábra), A kötések elkészítéséhez
szerszámok szükségesek (57, ábra), A leágazó végszorítók kivitele azo-
55
3. Védőcsövek
Alumíniumszalagburkolású védőcső
Azonos az ólmozott csővel, azonban fémborítása alumíniumszalag -
ból készül.
I
Védőcső-tartozékok
Fémkarmantyú, bélés nélküli fémcsődarab, melyet a csövek toldá-
- sára használunk. Az összes szabványméretű csövekhez készül.
Porcelánpipa fémkarmantyúval és porcelánbevezető a csövek szabad
kivezető végére szükséges, hogy a behúzott vezetékek szigetelését
védjük.
Csőszorítók a falon kívüli szerelésnél a csövek rögzítésére szol
gálnak.
Elágazó dobozok a csövek elágazásánál a vezetékkötések készítésé
nél szükségesek. Itatott papírosból készülnek fémlemezburkolattal.
Általában „ólmozott doboz“ névvel jelöljük. Fedele fémlemezből készül,
melyet vagy rugóval, vagy elfordítható bajonettzárral rögzítünk a do
bozra. A fedelek a kezelés részére füllel, vagy két lyukkal készülnek.
56
f
A kétlyukas tapétafedő, amelynél a falsíkból nem áll ki a kezelőfül, így
sokkal tetszetősebb, ezenfelül a lyukak a doboz szellőzését is lehetővé
teszik. A dobozok szabványos méretei a következők :
65 mm belső 0 kerek doboz . . . . 2 —3 szál 11 vagy 13,5 mm 0 csőhöz
65 mm belső 0 kerek doboz . . . . 2 - 3 szál 13,5 vagy 16 mm 0 csőhöz
78 mm belső 0 kerek doboz . . . . 2 —3 szál 16 vagy 23 mm 0 csőhöz
100 x 100 mm méretű szegletes
doboz . . . . ___2—3 szál 23 vagy 29 mm 0 csőhöz
vagy ............... .. 2 —3 szál 36 mm 0 csőhöz
15Öx 150 mm méretű szegletes
d o b o z ........... .. 2 —3 szál 36 mm 0 csőhöz
Reformcső
Acélpáncél védőcső
57
Acélpáncélcső tartozékok
60. ábra. Kiskönyök 61. ábra. T-elágazó szekrény 62. ábra. Átmeneti
szekrény
Eternitcsövek
Az eternitcső azbeszt és cement keverékéből, hengerlés útján
készül. Villamosvezetékek védelmére általában akkor használjuk, ha
a felhasznált vezetékek a 36-os csőbe már nem férnek el (5. táblázat).
A csövek 1, 2 , 3 és 4 m hosszú darabokban készülnek. Szereléshez 50,
d d
63. ábra
58
5. táblázat
Legkisebb belső csőméretek mm-ben G szigetelésű rézvezetékek részére MNOSZ 4 4 7 —51 szerint
Egy v e z e t é k K é t ve ze t é k Három vezeték j Négy v e z e t é k
j
t
■*-*
O 1■*-»
......
N
O
E
metszete, mm’
nélkül
nélkül
Papírbéléssel
Papfrbélés
nélkül
Gázcső
Papírbéléssel
Papírbélés
Ólmozott cső
Eternitcső
Ö
Gázcső
u
Ólmozott cső
Eternitcső
Gázcső
Papírbéléssel
Papírbélés
Gázcső
Eternitcső
Ólmozott cső
i
i
j Papírbéléssel
i
I 11 11 11 3/s 13,5* 13,5* 11 13,5 13,5 n
% 3/s 13,5 13,5 11 V«
11 11 11 — __
l,ő 3/s 13,5 13,5 11 % 13,5 13,5 11 — 16 16 13,5 ——
—
v2 V*
2 ,5 11 11 11 3/s •13,5 13,5 11 _ 16 16 —
V2 13,5 3U 16 16 16 3U
4 13,5 13,5 11 — 16 16 13,5 —
V2 V 23** 21 16 3U 23 21 16 1 ——
6 13,5 13,5 13,5 — 23** 21 __
l/ 2 16 3u 23 21 16 — 29** 29** 21 1 —
10 13,5 13,5 13,5 — 23 29** 21
3U
l/ 2 i 29** 29 21 — 29 29** 21 —
16 16 16 13,5 — 29** 29 __ VL 1lU
3U 21 i • 29 29 21 — 36** 36 29 —
iV 4 iv 2
25 23 21 16 —
3U 29 29 29 í 1/* 36 36 29 — 36 36 36 —
i 1/* 1V 2
35 23 21 21 — 36 36 __ J
3U 29 l l /4 50 36 36 29 — — 36 2 50
1V 2
60 23 21 21 1 — 36 _
36 IVo 50 — — 36 2 50 ■
— — —
2 1/4 6#
70 29 29 21 1 — 36 36 2 60 — — 36 2 1/, 60 — — — 2 Va 60
95 29 29 29 — — -- _ —
ilu 2 60 — — 2 1/ 2 60 — — — 2 1/2 70
120 36 36 36 — — — __
ÍV . 2l/ 2 60 — — — 3 80 — --- ' — 3V , 80
150 36 36 36 1V 2 —7 - — — — 70 — ---■
2 x/ 2 — 3V 2 80 — — 4 80
Mellékhelyiségekben, falusi lakásban és szükség esetén mennyezetben 11 mm belső átmérőjű védőcső is használható,
feltéve, hogy csak egy könyök kerül beépítésre.
** 4 m-nél rövidebb egyenes vezetékszakasz esetén egy mérettel kisebb cső is alkalmazható.
M egjegyzés, óim , csövön hornyolt vasszalaggal burkolt papírcső vagy azzal egyenértékű más szabványos védőcső
értendő. Páncélcsövön fémcső értendő.
60, 80, 100 esetleg 125. mm belső átmérőjű csöveket használunk. A csö
vek egyik vége karmantyúnak van kiképezve; összeillesztésnél tömítő-
kötelet használunk. A csőkötés készíthető az eternit karmantyú levágása
után, csavaros fémkarmantyúval is (63. ábra), ennek előnye a kisebb
helyszükséglet. A csövekhez készül külön kettős karmantyú, 45°—90°-os
ívcső és T-elágazó. Eternitcsöveket csak nagyon ritkán süllyesztünk
falba, mivel a szükséges horonymélység a falakat nagyon gyöngíti.
Rendszerint falon kívül, bilincsekkel felerősítve szerelik. Tetszetősebb,
ha az Eternitcsöveket az elhelyezés után elrabitzolják.
4* Porcelánszigetelők
Porceláncsigák
Köpenycsigákat használnak szabadon szerelt vezetékek felerősí
téséhez.
A köpenycsiga a következő méretekben készül: 37x35, 42x45,
64 x 65,75 x 80 mm. Az első méret a magasság, a második
pedig a köpenycsiga átmérője. Az egyes csigák felerősíté
sére legalkalmasabbak az acélékek (64. ábra).
Több párhuzamos vezeték szerelésénél a köpeny
csigákat anyáscsavarokkal közös bakra szereljük (65. ábra).
Kisfeszültségű szabadvezetékek szereléséhez harang
szigetelőket használunk. Készülnek porcelánból és üveg
ből, jelzésük K T 35, 16 mm2 keresztmetszetig és KT 150,
120 mm2 keresztmetszetig.
A harang-szigetelőket acéltartókkal rögzítik a tám- 0
szerkezethez. A fába való megerősítésre szolgálónak a 6'í. ábra.
jele P, a falba valóé M; mindkettő hajlított gömb- vagy Acélék
négyzetvas. Vasszerkezethez a G jelű egyenestartót has*^
náljuk.
60
6. t á b lá z a t
61
Billenő kapcsolók
A billenő kapcsolók működtetésére kis kar szolgál, amelynek le-fel
mozgatásával, közbeiktatott rugóval egy himba billenése végzi a kap
csolást. így a kapcsoló pillanatmegszakítású és mind váltakozó- mind
egyenáramra használható.
A világítási billenő kapcsolók 250 V feszültségre és 6 A áramerős
ségre készülnek. A billenő kapcsolók főbb típusai a következők: egy-
sarkú kapcsoló az áramkör egyik vezetékét szakítja meg, kétsarkú kap
csoló az áramkör mindkét vezetékét egyidőben kapcsolja ki, csillárkap
csoló (kétáramkörű kapcsoló) két vezeték egymás után való ki- és bekap
csolására szolgál, váltó- (alternatív) kapcsoló egy lámpahelynek két külön
böző helyről való ki- és bekapcsolására, végül a keresztkapcsoló, mely egy
lámpahelynek vagy lámpacsoportnak tetszés szerinti helyről való bekap
csolására szolgál, mégpedig úgy, hogy a vezeték két végpontján két váltó
kapcsolót szerelünk. A kapcsolók bekötési rajzait az 6. táblázat szem
lélteti.
A billenő kapcsolókat a gyárak falon kívüli és süllyesztett kivitelben,
barna és fehér bakelitházban készítik.
Forgócsapos kapcsolók
A forgócsapos kapcsolók 250 V, 10 és 15 A áramerősségre készülnek.
Itt a kapcsolást közbeiktatott rugóval egy forgókorong végzi. A forgó
csapos kapcsolók egy-, két-, háromsarkú, csillár-, váltó-, keresztkapcsoló
kivitelen felül még mint szállodai kapcsolók kerülnek alkalmazásra.
A szállodai kapcsoló két lámpahelynek felváltva való kapcsolására szol
gál. A kapcsolási rajzok ( 6 . táblázat) mellett levő számok megegyeznek
a vonatkozó szabványban szereplő számokkal, amelyeket a szabvány
szerint a kapcsoló aljzatán is fel kell tüntetni.
Forgócsapos kapcsolók készülnek falon kívüli és süllyesztett szere
lésre alkalmas kivitelben, fehér vagy barna bakelitfedéllel, ritkábban
porcelánházban.
A védett kapcsolók teljesen zárt bakelit és öntöttvas vagy öntött
alumíniumházban vannak elhelyezve. Csatlakozásuk acélpáncél menetű.
Kiskábel szerelésénél az acélpáncél menetbe tömszelence helyezhető,
A vízmentes kapcsolók külsők kivitele hasonló a védett kapcsolóké
hoz, de a forgócsap tengelyvége, amely szögletes, nincs a fedélen átve
zetve, hanem a forgócsap furatába illik. A forgócsap a fedélbe labirint
tömítéssel illeszkedik.
62
Különleges kapcsolások jelvégzésére a kamrás*[kapcsolót használjuk«
Szerkezete lehetővé teszi, hogy több kapcsolórendszert helyezzünk
egy tengelyen egy
más fölé és így kü
lönleges kapcsoláso
kat egyszerre végez
hetünk ( 6 6 . ábra),
A kamrás kapcso
ló áramszakítói zárt
kamrában vannak el
helyezve és így a
külső tértől, mint az
egyes kapcsolórend
szerek egymástól, el
vannak különítve.
Robbanásveszély
nek kitett helyeken
öntöttvas vagy öntött
alumíniumházban tö-
mítetten zárt, rob
banás- és sújtólég-
biítos különleges kap- M. dbra. Kamrískapcsoló
csolót használunk.
Dugaszoló aljzatok
A szabványos dugaszoló aljzatok 250 V feszültségre és 10 A áram
erősségre készülnek, barna vagy fehér bakelit-, ritkábban porcelán
házban. Szerelhetők falon kívül és süllyesztve. A szabvány előírása sze
rint legalább két részből kell az aljzatoknak állniok. Az egyik rész az
alap a hüvelyekkel és szorítócsavarokkal, másik rész a fedél. A fedél
nyílásain keresztül csatlakozik a villásdugó, ezen nyílásokon át a hüvelyek
kézzel nem érinthetők. Az aljzat fedelének olyan szélesnek kell lennie,
hogy a villásdugó abba egysarkúlag ne legyen bedugaszolható. A duga
szoló aljzatok védetten is készülnek, bakelit- vagy öntött alumínium
házban, acélpáncél menettel, vagy tömszelencével.
A dugaszoló aljzatoknak olyan rugózó érintkező hüvelyeik vannak,
hogy azokban úgy a 4, mint az 5 mm átmérőjű csapokkal készült villás
dugó biztos érintkezést létesít.
A háztartási dugaszoló aljzatok főzőlapok, hordozható villanykály
hák, hősugárzók csatlakozására készülnek, mégpedig falon kívüli és s ü l
lyesztett kivitelben, barna vagy fehér bakelitfedéllel. Rendszerint olcsóbb
63
tarifa alá. eső áramkörökbe kapcsolódnak, sőt sokszor a feszültség is eltér
a világítási áramtól, ezért szerkezetüknek olyannak kell lennie, hogy a
világítási villásdugót ne lehessen bedugaszolni. Ezt a követelményt szol
gálja a fedél piskóta alakú kivágása, amelybe
csak az ugyanilyen alakú csapszeggel bíró dugót
lehet használni. A háztartási aljzatok és dugók
/ e^ e\
I szabvány!
el vannak látva földelő érintkezőkkel.
Az ipari csatlakozások részére a dugaszoló
aljzatok és dugók 15, 25, 40 és 60 A áram
67. ábra. Szabványjel erősségre készülnek, mégpedig bakelitházbán és
öntött alumínium, illetve öntöttvasházban. Sar
kok szerint van 2 + 1 és 3-f-l sarkú kivitel, ahol a harmadik, illetve
negyedik érintkező a védővezeték csatlakozására szolgál.
Tűz- vagy robbanásveszélyes helyen csak olyan dugaszoló aljzatot
szabad felszerelni, amelyet kapcsolóval láttak el és a dugót kihúzni
vagy bedugaszolni csak feszültségmentes állapotban lehet. Az ilyen
dugaszolóaljzatokat kényszerkapcsolású dugaszolóaljzatoknak hívjuk.
A szerelvények minőségi előírásairól szabványok intézkednek. A fenn
álló rendelkezések értelmében csak szabványos anyagokat szabad felhasz
nálni. A szabványos anyag a szabványjellel (67. ábra) van megjelölve.
64
toknál. A lomha olvadóbetét a porcelánpatronra festett spines gyűrűvel
van megjelölve.
A dugófej porcelánba ágyazott menetes fémhüvelyből áll (73. ábra).
A fémhüvely rugózva rögzíti a belehelyezett betétet. A dugófej tetején
üvegablak van, amin keresztül látható, ha a betét kiolvadt. Feltétlenül
7. E lektrom otorok
A villamos energiát motorok segítségével mechanikai munkavégzésre
tudjuk felhasználni. Működésük az elektromos áram mágneses hatásán
alapszik.
A motor villamos teljesítménye, amelyet wattban, vagy annak ezer
szeresében, kilowattban mérünk, a tengelyen mint mechanikai teljesít
se 67
i
meny jelentkezik. A mechanikai teljesítményt lóerőben Vagy méterkilo
grammban mérjük (1 L E = 75 mkg). A mkg-ban mért teljesítményt
forgató nyomatéknak vagy röviden nyomatéknek nevezzük.
A névleges nyomaték az, amit a motor kifejt, amikor a teljesitmeny-
táblán feltüntetett névleges teljesítménnyel van terhelve; indítónyoma
ték az, amit az indítás alkalmával tud a motor rövid ideig kifejtem; i ~
lenőnyomaték az a felső határ, amelynél nagyobb nyomaték a motort mar
megállítja,
69
A rövidrezárt forgórészű motorok indító nyomatéka közvetlen
bekapcsolás esetén 1—1,6-szerese a névleges nyomatéknak, indítási áram
lökésük az üzemi áramerősség 5—7-szerese. Kisebb motornál az indítási
nagy áramlökés még nem okoz a tápláló hálózatban zavart, azonban
a nagy motoroknál az indítási áramlökés az ugyanarra a hálózatra kapcsolt
többi fogyasztó üzemét zavarja. A nagy indítási áramlökés csökkenthető
áramkiszorítós forgórészekkel, mint amilyen a kétkalickás és a sokhornyú
forgórész. Az áramkiszorítás'forgórészű motorok indítónyomatéka 1,8—
2,2-szeres, az indítási áramlökés pedig kb. 3—5-szörös.
Az indítási áramlökés csökkentésének másik módja a csillaghárom
szög (Y/A) kapcsolóval történő indítás, amelynél a motor láncolt feszült
ségre készült tekercseit először csillagállásban kapcsoljuk a hálózatra és
ha a motor felgyorsult, kapcsoljuk át a tekercselést háromszögbe. Ezen
indítás hátránya, hogy az indítónyomaték 1/3 részére csökken, tehát
teher alatti indítás esetén nem alkalmazható.
A csúszógyűrűs forgórészű motorok forgórésze háromfázisú gom-
bolyítással készül, a gombolyítás három vége az áramvezető gyűrűkhöz
csatlakozik. A gyűrűk és az indító ellenállás között szénkefék létesítik
az összeköttetést.
A csúszógyűrűs motort akkor használjuk, ha nagy indítónyomaték
szükséges, pl. daruk, dugattyús kompresszorok, vagy nehezen induló
transzmissziók hajtásánál, vagy ahol a megfelelő nagyságú rövidrezárt
forgórészű motor nagy indítási áramlökése zavarná a többi fogyasztót és
emiatt az áramszolgáltató előírja a csúszógyűrűs motort.
A csúszógyűrűs forgórészű motor fordulatszáma a forgórészhez
kapcsolt megfelelően méretezett ellenállással tág határok között szabá
lyozható. Az ellenálláson átfolyó áram meleggé alakul át, ami veszteség, 4
emiatt a szabályozás hatásfoka rossz. Az ellenállással történő fordulatszám-
szabályozást csak különleges üzemi követelmények esetén alkalmazzák.
Egyfázisú, indukciós motorok szerkezetileg megegyeznek a három
fázisú motorokkal. Forgórészük rövidrezárt. Állórészük egy fő- és egy
segédfázis gombolyítással készül. .Egy fázis esetén két ellentétes forgó
mágnesmező jön létre és így a motor nem tud megindulni ezért indításnál
kondenzátorral — fojtótekerccsel — vagy ellenállással előállított segéd-
fázist kapcsolunk a motorra. A fő- és a segédfázis együtt az egyik forgó
mezőt semlegesíti, a megmaradó mező a forgórész áramával már in-
dítónyomatékot ad. Ha a forgórész már fordulatra jutott, ajckkor a segéd
fázist kikapcsolhatjuk, mivel ekkor már a motor tonább fog forogni. Szíj
hajtás esetén a motor a szíj meghúzásával is forgásba hozható. Az
egyfázisú indukciós motor teljesítménye kb. 50 —60%-a az ugyanazon
nagyságú és fordulatú háromfázisú motorénak.
A felsoroltakon kívül készülnek még egyfázisú csúszógyűrűs és egy
fázisú kollektoros (repulziós) motorok.
70
A motorokat az üzemi helynek megfelelő igények szerint nyitott*
csepegő víz ellen védett, szellőzve zárt és teljesen zárt köpenyhűtésű
kivitelben készítik.
A motorokon a vonatkozó szabvány előírásának megfelelő teljesít
ménytáblát kell elhelyezni, amelyen fel van tüntetve a gyártó neve vagy
jele, a típusjelzés, gyártásszám, a feszültség, az áramerősség, a periódus-
szám, a teljesítmény, a fordulatszám, és a teljesítménytényező.
Szinkr,onmotorokkal ritkán találkozunk. Szerkezetük abban külön
bözik a csúszógyűrűs motoroktól, hogy a forgórész mágneses terét külön
egyenáramú áramforrásból táplált, tehát egyirányú mágneses mezőt adó
elektromágnesek alkotják.
A szinkronmotorok pontosan a szinkron-fordulatszámmal járnak,
tehát a csuszamlás 5 = 0. Alkalmazásuk ott indokolt, ahol egyúttal a
teljesítménytényező (cos cp) javítására is felhasználhatók.
8. Ip ari kapcsolók
71
¡Ke r -
I
70
•7
7. táblázat
Villámhárító berendezés vezetői
Sodrony _ Szalag
A tömör huzal
Csoport Anyag átmérője kereszt- egy huzal kereszt- vastagság
mm metszet átmérője metszet mm
mm* mm mm*
A cél 8 50 1.2 50 2
L
Alumínium 9 70 2,2 75 3
in . A cél 11 — — L00 4
'76
i
77
Vékonyabb vezetékek elvágására a csípőfogó szolgál, melyet k e l
tenek mint oldalvágó fogót (89. ábra), vagy a harapófogóhoz hasonló
kivitelben. Sodronyok és vastagabb vagy keményebb huzalok elvágásá
hoz eröropót (90. ábra) használunk.
92. ábra.
91. ábra. Csavarhúzó Csavarhúzó éle
79
8. táblázat
SZABVÁNYOS TERVJELZÉSEK
✓
Egyenáram
Csoport- (csillár-) kapcsoló
Váltakozó áram általában
(jobboldalon a periódus-
szám)
Váltókapcsoló
Háromfázisú, 50 perió-
dusú váltakozó áram
Fővezeték áramköréhez Keresztkapcsoló
tartozó más szabadveze
ték, leágazás, elosztóháló
zat
A földelés általános jele
Soroskapcsoló
03 „A” faoszlop
/ Fölmenő vezeték fölfelé
irányuló energiafolyammal
Vezetékkeresztezés kap
csolat nélkül
Dugaszolóaljzat
0 -
Kétsarkú dobozkapcsoló
Ohmos ellenállás
80
III. ERŐS- ÉS GYENGEÁRAMÚ VILLANYSZERELÉS
L Általános tudnivalók
2. Horonyvésés
83
Á hornyokkal kövessük az építészeti vonalakat. A vízszintes hor
nyokat vagy a mennyezet alatt 10—30 cm-re, vagy a padló fölött 20—30
cm magasságban véssük ki. A mennyezeten a hornyokat a gerendákkal
párhuzamosan kell kivésni.
A falsarokban olyan mély hornyot véssünk, hogy a védőcső enyhe
ellenívvel kiképezve is jól befeküdjcn és a vakolat a csövet a sarokban is
fedje. Ahol csak lehetséges, a hornyokat a tégla közötti hézagokba véssük,
így gyorsabb és jóval könnyebb a munka
A vízszintes hornyokat enyhe lejtéssel méterenként kb. 1 cm eséssel
kell vésni és a legmélyebb helyre doboz-helyet kell készíteni. A lejtés
mindig a melegebb helyiség felől a hidegebb felé készüljön.
Elágazó- és kapcsolódoboz-helyeket oly méretre kell vésni, hogy
abban a doboz körül még 10—15 mm rés maradjon a begipszelés számára.
A dobozhely a fenék felé tágasabb legyen, hogy a gipszkötés szilárdabban
álljon a falban. Ha vakolatlan falat vésünk, akkor a dobozhely mélységé
nél vegyük számításba, hogy a doboz peremének a vakolattal kell majd
egyszintbe kerülnie.
83
6*
as-
Reform (itatott papír) cső hidegen nem hajlítható, Áz íveket fém
burkolatú csőből készítve toldjuk be: ha fémburkolatú cső nem áll ren
delkezésre, úgy lassú helyi felmelegítéssel a papírcső is meghajlítható.
Leágazásokhoz, vezetékkötésekhez többszöri irányváltozásoknál és
egyenes vezetékszakaszoknál legalább 9 m-ként dobozt kell elhelyezni.
A dobozok elhelyezése előtt a csövek bevezetési helyét külön e célra
szolgáló szerszámmal kell kilyukasztani. A csővégeknek a dobozokba
1 cm-re be kell nyúlniok. Fémburkolatú csövek végéről a fémköpenyt
le kell hántani, hogy az ne kerüljön a dobozba.
Egy helyiségen belül a dobozokat egyforma magasságban kell el
helyezni, kivéve, ha több doboz kerül egymás alá vagy mellé; akkor
azokat úgy helyezzük el, hogy középpontjuk kb. 45°-os ferde egyenesbe
essen. Több, egy helyen összpontosuló doboz fölé lefedő takaróajtót
is lehet szerelni.
Ha a dobozok vakolatlan nyersfalon kerülnek elhelyezésre, úgy a
szereléshez a vakolat vastagságának megfelelő fasablont kell használni,
hogy a doboz pereme a vakolat síkjával szintbe kerüljön.
A dobozok és csövek rögzítéséhez szükséges gipszet kőműves
serpenyőben keverjük meg, de mindig csak annyit, amennyit be tudunk
dolgozni, mielőtt a gipsz megkötne.
Kapcsolók-dugaszolók részére 55 mm átmérőjű dobozokat, elosztó
és biztosító szerelvények alá 78 mm átmérőjű vagy 100x100 mm-es
dobozt kell szerelni.
A doboz mérete egyébként a becsatlakozó csövek átmérőjétől és
számától függ, tájékoztatásra az alábbiak szolgálnak:
2 —3 szál 13,5 mm 0 csőhöz ................ 65 mm 0 doboz
2—3 szál 16 mm 0 csőhöz ............... 65 mm 0 doboz
2—3 szál 23 mm 0 csőhöz .."......... .. 78 mm 0 doboz
2—4 szál 29 mm 0 csőhöz ................. 100x100 mm doboz
2—4 szál 36 mm 0 csőhöz ................. 150x150 mm doboz
Erősáramú berendezéseknél 65 mm 0 -n é l kisebb dobozt használni
nem szabad, a süllyesztett szerelvények dobozain kívül.
Egy csőbe csak egy áramkörhöz tartozó vezetéket szabad behúzni.
Általában egy dobozon csak ugyanazon áramkörhöz tartozó vezetéket
szabad átvezetni. Ha a helyi viszonyok indokolják, akkor megengedett
különböző áramkörök részére közös doboz szerelése, de akkor az áram
körök közé nem éghető szigetelőanyagból készült elválasztást, pl. eternit
lapot kell szerelni.
A lecsapódó párából keletkező kondenzvíz levezetésére helyes, ha
a dobozok legmélyebb pontján egy kb. 3 mm átmérőjű lyukat fúrunk.
84
A védőcsövek szabad végeihez karmantyúba ragasztott porcelán
bevezetőt vagy pipát használunk»
Ha egy helyiség csövezésével elkészültünk, akkor ott az összes
dobozok és pipák nyílásait papírral vagy ronggyal tömjük be, hogy azokba
vakolat ne kerülhessen. Vakolás után az eltömő anyagokat azonnal ki kell
szedni, hogy a csövek szellőzése a kiszáradást gyorsítsa. Amíg a csövek
teljesen ki nem száradnak, addig azokba vezetéket behúzni nem szabad.
Helyes a kiszáradást pamut- vagy vattapamacs keresztülhúzásával ellen
őrizni.
4. Védőcső szerelés falon kívül
Falon kívüli szereléshez csak fémburkolatú védőcsövek használ
hatók. A csövek megerősítésére csőszorítókat használunk, amelyeket
fába facsavarral, falra bevésett faékekhez, ékcsavarral vagy spirálcsavarral
rögzítünk. Függőlegesen vezetett csöveknél a csőszorítók egymástól
való távolsága legfeljebb 80 cm, míg a vízszintes csöveknél legfeljebb
60 cm lehet. Minden doboz és csővégződés előtt 10 cm-re, az ívek elejére
és végére, csőszorítót kell szerelni. Több párhuzamosan egymás mellett
haladó csövet közös vasszalagból készített csőszorítóval is rögzíthetünk.
Ipari épületeknél és oly helyiségekben, ahol a falsíktól elálló cső nem
zavar, jól bevált a csöveket a falsíktól 1—2 cm távolságra elálló csőbilin
csekkel felerősíteni. A csőbilincsek csak egyes csövek felerősítésére alkal
masak; ezért általában a csöveket 10x0,5—20x1 mm-es szalagvasból
készített vasbakokra helyezik és azon a csöveket a helyszínen hajlított
szalagvasból készített közös csőszorítókkal rögzítik.
A szerelést a dobozok, elágazások, ívek és kivezetések helyének
kijelölésével és az iránynyomvonal kicsapásával kell kezdeni. Ezután
kivéssük a dobozok, faékek, illetve spirálcsa
varok helyeit, vagy fára való szerelésnél ki
fúrjuk a csavarok és dobozok helyeit.
A tartószerkezetek helyeinek előkészítése
után a dobozokat kell elhelyezni. A dobo
zokon elhelyezés előtt doboz-lyukasztóval a
csőméretnek megfelelő lyukat ki kell vágni. 97. ábra. Falsíkra szerelt
A kilyukasztott dobozokat fára két csavarral hornyolt fémburkolatú
erősítjük, falba pedig oly mélyen süllyesztjük, védőcső
hogy a csövek bevezetésére szolgáló lyukak
a falsíkkal essenek egybe. A rögzítést gipszeléssel végezzük. A dobozok
elhelyezése után a szükséges csodarabokat leszabjuk, a falhoz illesztjük
és csak lazán erősítjük meg. Ha már a dobozok — karmantyúk — pipák
illesztését éppúgy, mint a süllyesztett szerelésnél elkészítettük, végleg
rögzítjük a csöveket.
\ 85
Az ívek hajtása, a karmantyúzás ugyanúgy készül, mint a falba s ü l
lyesztett szerelésnél. A falra erősített csöveket úgy helyezzük el, hogy
a fémköpeny hornyolása a falat még ne érintse (97. ábra)t Egyenes
szakaszokon egyfüles, íveknél kétfüles csőszorítót használunk.
Csőbilincsekkel, illetve vasbakokra szerelt csöveket úgy helyezünk el,
hogy a fémköpeny hornyolása a fal felé legyen.
Csőbilincsekre és vasbakokra szerelt csöveknél a dobozokat, kap
csolókat és dugaszoló aljzatokat is vasbakokra szerelve kell elhelyezni,
hogy azok a csövekkel szintben legyenek.
Ha szerelés közben a csövek és dobozok fémburkolatának gyári
rozsdavédelme megsérül, úgy a szerelés befejezésekor a csövek rozsda-
mentesítése, minium alapozása és olajfestékkel való kétszeri mázolása
válik szükségessé.
A felerősítésnél a bevésett faékkel szemben előnyt kell adni az
ékcsavaroknak és spirálcsavaroknak, mert ezek elhelyezése kevésbé ron
gálja meg a falat, azonkívül a rögzítés lényegesen nagyobb szilárdságú.
Falon kívüli szerelésnél a külső szépségre is ügyelni kell, mert a
legkisebb hiba is azonnal szembeötlik.
99. ábra.
Vasbak Vasbak
hevederes csőszorítós
megerősí megerősí
téssel téssel 100-. ábra. Acélpáncélcső hajlító szerszám
86
Falon kívül az acélpáncélcsövet épp úgy szerelhetjük a csőszorítókkal,
mint a fémburkolatú csöveket. Ez a szerelési mód a csőhöz viszonyított
kis szilárdsága és a csővezeték későbbi karbantartásának nehézségei
miatt azonban nem tudott elterjedni.
A kellő szilárdságú, jól hozzáférhető szerelési mód, ha a csöveket
a faltól elálló bilincsekkel vagy vasbakokra helyezve (98—99. ábra)
szereljük; éppúgy, mint a fémburkolatú csöveknél. A szerelésnél hasonlóan
hajtjuk végre a munkát, mint a falon kívül szerelt védőcsöveknél és a
munka csak a csővágásnál, a csőkötések készítésénél és az ívek hajlításánál
tér el.
Az acélpáncélcső mindkét végén gyárilag készített acélpáncélmenet
van, amely eltér a Whitworth-, Löwenherz- és méterrendszerű menetek
től. A csöveket az elvágáshoz csősatuba fogva, fémfűrésszel kell elvágni,
Az elvágott cső végénél, ha a csőben papirosbélés van, úgy annak belső
kerületéről a sorját éles késsel kell levágni. A fémcső belső éléről a sorját
reszelővei kell eltávolítani és a csövet azután kívülről simára kell körül
reszelni. »
Az elvágott csővégekre acélpáncél menetvágóval menetet vágunk,
A menetvágást óvatosan, nem erőltetve kell végezni, nehogy a cső varrata
felnyíljon. Ne felejtsünk el a menetvágáshoz olajat használni. Ajánlatos
a csőre olyan hosszú menetet vágni, mint a toldáshoz használt karmantyú,
A szerelést is és a karbantartást is nagyon megkönnyíti, ha a karmantyú
a cső végére teljesen felcsavarható és így a karmantyúk közötti részt
szét lehet venni, a teljes csővezeték megbontása nélkül.
Az összeillesztett csöveket össze kell a karmantyúkkal húzni, nehogy
ott a behúzott vezeték megsérüljön. Irányváltozásokhoz gyári öntött
alumínium vagy öntöttvas idomdarabokat használunk. Ha ívekre van
szükségünk, akkor azt a csőből kell meghajlítanunk. A csövek hidegen
való hajlítását külön e célra készült hajlítószerszámmal végezzük (100.
ábra). A szerszám a csőméretnek és a kívánt görbületi sugárnak meg
felelően állítható. A hajlítást lassan, egyenletes nyomással végezzük.
Az acélpáncélcsövek legkisebb megengedhető görbületi sugarai a
következők:
A cső belső átmérője mm ............. 11 13,5 16 21 29 36
Legkisebb görbületi sugár mm . . . 110 140 150 160 250 320
Az acélpáncélcső melegen hajlításánál a papirosbélést a cső teljes
hosszából el kell távolítani, utána a csövet feltöltjük teljesen száraz homok
kal, majd benzinlámpával vagy kovácstűzön vörösizzásig felmelegítjük
és meghajlítjuk. Hajlítás után a homokot gondosan el kell távolítani
és a csövet ronggyal kell áthúzni. Derékszögű irányváltozásoknál levehető
fedelű szögletszekrényt vagy dobozt használunk. Elágazások részére
87
16 mm csőátmérőig 65 és 78 mm 0 -jű kerek, ennél nagyobb csöveknél
pedig szegletes dobozokat, vagy T-alakú elágazó szekrényeket szerelünk.
Veztéktoldásokhoz vagy a behúzás megkönnyítésére a levehető fedelű
átmenő szekrények szolgálnak.
Az acélpáncél idomok és elágazók megfelelő oldalaiba a csőméret
szerinti acélpáncélmenetet úgy készítjük, hogy az idomot satuba fogva
a cső belső átmérőjénél egy-két mm-rel vékonyabb fúróval előfúrjuk és
utána acélpáncél menetfúróval menetet vágunk bele.
Kisebb csőről nagyobbra, vagy fordítva való átmenetnél szűkítő
csavarokat alkalmazunk, azonban sokkal helyesebb a két oldalán meg
felelő furattal ellátott átmeneti szekrény alkalmazása. Nyitott csővégekhez
karmantyúba ágyazott porcelánpipát, illetve bevezetőt használunk.
Az idomok esetleg fel nem használt furatait elzáródugókkal zárjuk el.
Ha a csövek gyári festése nem kielégítő, vagy az a szerelés közben
megsérült, akkor a csövet gondos tisztítás után míniummal alapozni
és utána olajfestékkel kétszer kell mázolni. A tartószerkezetet ugyancsak
el kell látni rozsdavédelemmel.
Nedves helyiségben szerelt acélpáncélcső kötéseket míniumos ken
de rkóccal tömíteni kell. Az idomok és elágazó dobozok fedeleinek jól
kell zárniok és gumitömítéssel kell ellátva lenniök. Nedves helyiségekben
n/itott csővégeket nem szabad hagyni, tehát pipa vagy bevezető végződés
nem lehet. A csatlakozó szerelvényeknek, lámpatesteknek vízmentes
kivitelűeknek kell lenni és olyan kiképzésűnek, amelybe az acélpáncélcső
tömítetten becsavarható.
A vezetékbehúzás azonos a fémburkolatú csöveknél elmondottak
kal. Az egy csőbe behúzható vezetékek számára és méretére vonatkozó,
tájékoztatást az 5. táblázat adja.
6. Gázcsövek szerelése
88
7. E ternitcső szerelése
Eternitcsöveket akkor használunk, ha a védendő vezetékek méreté
hez az e célra szolgáló védőcsövek átmérője nem elégséges. Rendszerint
falon kívül szereljük, mivel a süllyesztéshez szükséges mély hornyok
csak kivételesen képezhetők ki. Felerősítésük vasszalagból készített
bilincsekkel történik. A szükséges méretnél hosszabb darabokat fém
fűrésszel vágjuk le. A levágáshoz az új fűrésznél sokkal jobban használ
hatunk olyan fűrészlapot, amellyel előzőleg már vasat fűrészeltek.
A karmantyúkba pontos illesztés után tömítőkötelet döngölünk,
kihagyva kb. 2 cm magas rést, amit híg cementtel vagy bitumennel kell
beönteni.
Ha az eternitcső tömített kötésére nincs szükség, és a csövön kiképzett
karmantyú nagyobb helyigényét ki akarjuk küszöbölni, úgy a karman
tyúkat a csövekről levágva, a tompán illesztett csővégek fölé fémlemezből
készített karmantyút helyezünk.
Az eternitcsövekhez szükséges dobozokat az adott helyszíni viszonyok
nak megfelelően esetenként kell elkészíteni. A dobozokat készíthetjük
fából, de ebben az esetben azokat tűzálló anyaggal pl. azbesztlemezzel
kell bélelni, avagy készülhetnek rozsda elleni védelemmel ellátott fém
lemezből, vagy eternitlapokból.
Az eternit legegyszerűbben asztalosszerszámmal munkálható meg.
Fúrásnál a fúrás helyét állandóan nedvesíteni kell. Az illesztést facsavarral
eszközöljük.
A szerelésnél használhatunk a szükségesnek megfelelően kettős
karmantyúkat és ívdarabokat. A csőméretek helyes kiválasztására az
•5. táblázat nyújt tájékoztatást.
8. Vezeték csőbehúzása
A védőcsövekbe a vezetékeket csak a csövek teljes kiszáradása után
szabad behúzni. A csövek a falból és a környezetükből nedvességet
vesznek fel, amely beszívódik a vezeték szigetelésébe, annak ellenállását
annyira csökkentheti, hogy föld- és rövidzárlatok léphetnek fel.
A falba fektetett védőcsövek kiszáradása 2—3 héttel később követ
kezik be, mint a vakolaté. A csövek kiszáradását kismértékben siettetni
csak a vakolat kiszáradása után lehet oly módon, hogy a csövön száraz,
puha, a nedvességet jól felvevő rongyot húzunk keresztül. Olajos rongy
keresztülhúzása helytelen, mert a vizet nem veszi fel, és a csőben vissza
maradó olajnyomok a gumiszigetelést megtámadják. Különösen veszélyes
az alumíniumvezetőjű vezeték behúzása nedves csőbe, mert az elkerül
hetetlen mészszennyeződések a nedvesség jelenlétében az alumíniumot
is elmállasztják.
89
A behúzáshoz általában 10 m hosszú, kivételesen 20 m hosszú acél
szalagot használunk. Az acélszalag gömbbel ellátott végét a csőbe betoljuk
a legközelebbi dobozig vagy kivezetésig. A szalag füllel ellátott végére
a behúzandó vezetékeket kell erősíteni éspedig egyszerre annyi vezetéket,
ahány ér kerül a csőbe. A behúzandó vezetékek végét 6—8 cm hosszban
lecsupaszoljuk, utána átfűzzük egyenként a behúzószalag fülén, mind
egyiket külön-külön néhány menettel
összesodorjuk, majd a még fennmaradó
csupasz szálakat egymás mellé fogva,
azokkal a vezetékeket néhány centiméte
ren a szigetelt részen is, szorosan körül
csavarjuk. így a vezeték szigetelése a be
húzásnál nem gyűrődik vissza és nem
akadályozza a behúzást. A behúzásnál a
101. ábra. vezetéket a segítőnek kell irányítania és a
Vezetékbehúzó tölcsér csőbe betolva, annak sima becsúszását
elősegítenie. A behúzáshoz a vezetéket
ajánlatos sikporral bőven beszórni. A behúzásra kerülő vezetéket dob
ról kell lehajtani, ha az nem áll rendelkezésünkre, akkor két karunkat
a huzalkarikába dugva, lepergetjük a szükséges vezetékmennyiséget,
Semmiesetre sem szabad a vezetékkarikákat a földre helyezni és a veze
téket csak leszedni, vagy a tekercs kezdetét és végét összefogva, azokat
lehajlás nélkül behúzni. Ha a vezetéket nem a karikának megfelelően
hajtjuk le, az összevissza tekeredik és a húzásnál elkerülhetetlenül eltörik
a vezető. /
A behúzáshoz lehetőleg használjunk behúzótölcsért (itfl. ábra),
amely megakadályozza a vezeték csomósodását, s egyben megvédi a szige
telést a lehorzsolódások ellen. A behúzótölcsérrel a falat is védjük a be-
piszkolódás ellen, mivel elkerülhetetlen, hogy a vezeték itatott szigetelése
a falhoz ne érjen és ott eltávolíthatatlan nyomokat ne hagyjon. Tölcsér
hiányában behúzásnál a doboz környékét legalább papirossal kell védeni
a piszkolódás ellen.
A behúzásnál ügyelni kell, hogy az élek, pl. a doboz széle a vezeték
szigetelését ne sértse meg. Sérült szigetelésű vezetéket behúzni nem
szabad. Tilos a csőben vezetékkötést készíteni vagy kötést behúzni.
Behúzott vezeték mellé pótlólag újabb szál nem húzható be; az egy
csőbe kerülő vezetékeket csak egyszerre lehet behúzni. A behúzás meg
könnyítésére a közbeeső dobozokon ideiglenesen kihúzzuk a vezetékeket,
majd újra visszafűzve húzzuk tovább, vigyázva hogy a vezetéken hurok
ne képződhessék.
A kötések részére kellő hosszúságú végeket kell hagyni. A kötéseket
csak dobozokban szabad készíteni. A vezetékvégek csupaszolásánál
vigyázni kell, hogy magát a vezetéket meg ne sértsük, ezért a szigetelést
90
nem szabad a vezetékre merőlegesen helyezett késsel körülvágni, hanem
laposan mintha ceruzát hegyeznénk, kell a szigetelést lefejteni.
A vonatkozó előírások szerint a kötéseknek oldhatóknak kell lenniök,
azokhoz tehát csavaros szorítókat használunk. A legelterjedtebb a Weco-
szorító, mely alkalmas két vagy több vezeték összefogására és elvágás
nélküli vezeték leágaztatására is. A vezetékeket a Weco-szorító hasitékába
helyezzük, melyeket anyáscsavar segítségével szorítunk össze. Vastagabb
vezetékek kötésére egyetemes leágazó szorítókat használunk. A nem
szigetelő anyagba ágyazott vezetékszorítókat a kötés elkészülte után
szigetelőszalaggal kell burkolni. A kötések összeforrasztása, mivel akkor
nem bonthatók és esetleges vezetékbontásnál a teljes kötés levágása válna
szükségessé, nem ajánlható.
Ha vezetékszorító nem áll rendelkezésre, a vékonyabb vörösréz-
vezetékeknél szükségből sodrott kötést kell készíteni. A vezetékvéget
kb. 1,5 cm hosszban lecsupaszítjuk, egymásra fektetjük és laposfogóval
erősen összesodorjuk.
Három eret még jól össze tudunk sodorni, négy ér esetén azonban
először kettőt-kettőt sodrunk össze, majd a két párat. A kész kötésnek
a sodrott kábel alakjával kell megegyeznie. Ha előreláthatólag sodrott
kötéseket fogunk alkalmazni, akkor már a vezeték leszabásánál hosszabb
végeket kell hagyni a kötések részére azért, hogy, ha a kötés letörik, azt
meg lehessen ismételni.
Alumínium- és rézvezetéket semmiesetre sem szabad egymással
közvetlenül összekötni, ilyen esetekben Cupal-hüvelyes, vagy más e
célra gyártott különleges szorítókat kell használni.
Az alumínium a szorítok nyomásának enged, ezért az alumínium-
vezeték kötéseit kb. 5—6 hónap múlva felül kell vizsgálni, illetve a szorí
tókat utána kell húzni.
A behúzásnál az egyfázisú áram mindkét, vagy a háromfázisú áram
mindhárom, illetve négy vezetéke közös csőbe kerüljön. Ha ugyanis
az áramkörök vezetői külön csőbe kerülnek, akkor káros örvényáramok
keletkeznek. Az őrvényáramok a védőcsövek fémburkolatát felmele
gítik, ami felesleges energiaveszteség.
A behúzás és a kötések elkészítése után az elágazódobozok fedeleit
felrakjuk. A kapcsolók dobozait továbbra is papirossal tömjük ki, hogy
a szerelvények felrakásáig azok a felesleges szennyeződés ellen védve
legyenek.
91
lenni az épületszerkezetre, mert azok a falak vagy az épület szerkezeti
részének megvésése nélkül közvetlenül a vakolatba fektethetŐk* A fal
vésés elmaradása oly nagy előny, aminek a szerelési mód elterjedését
menuezet
92
tendők, még ha az így megállapított nyomvonal hosszabb is, mint á
ferdén történő vezetés (104, ábra),
A függőlegesen haladó vezetékek a falsarkokban, illetve a sarok
élvonalától számított bármely irányú 10 cm széles sávon belül helye-
Vezetékszerelés vakolatba
107. ábra.
95
Vezeték szerelése falon kívül
7 V illanyszerelő m u n k a — 8| 1
97
*
11. K iskábelszerelés
98
dobozt szeriünk ¿s ezeken keresztül vezetjük át a kábelt. Csak csőhüvely
" használata esetén a csőhüvelyt kábelmasszával kell kiönteni, vagy mind
két végét tömítőszelencével ellátni. A szükséges ívek hajlítását az ólom
köpenyű kiskábelnél kézzel, a csőhuzaloknál külön e célra készített,
fogazás nélküli hajlítófogóval végezzük. A megengedett legkisebb gör
bületi sugár a kábel külső átmérőjének hatszorosa.
Kiskábelekhez csak olyan elágazó öntöttvas-, öntöttalumínium vagy
műanyag doboz és szerelvények használhatók, melyek tömítetten zárhatók
és a kábel bevezetésére szolgáló nyílások el vannak látva tömítőszelen
cével.
99
7*
A közös gumiköpeny Iebontatlan, ép részének az ólomborítás alól 3—4
mm-rel elő kell állnia.
A páncélozott ólomköpenyes kiskábelnél a bekötendő rész végén,
kb. 10 mm széles csíkban a külső beszövést késsel eltávolítjuk, a páncélt
fémhuzallal erősen lekötjük, majd körülreszélve levágjuk, végül hajto
gatással az ólomköpenyt letörjük.
A dobozokban a kötéseket gyárilag beszerelt kapocsléc segítségével
kell elkészíteni, ennek hiányában oldható csavaros szorítókat használunk
(Weco, csokoládékapocs). Ajánlatos a dobozoknak kábelmasszával vagy
méhviasszal való kiöntése is.
A kábelkötéseket a kábel földelőerével kell kezdeni, és különösen
ügyelni kell azok jó és tartós érintkezésére. A fémdobozok és szerelvények
testét a földelő érrel össze kell kötni.
A szerelvények zárófedelét a kötések elkészítése után azonnal rakjuk
fel és ellenőrizzük, hogy azok tömítése kifogástalan legyen.
A szerelés közben a szerelvényekbe esetleg behatolt nedvességet
a fedelek felrakása előtt el kell távolítani.
A tömszelencénél levő üregeket, továbbá a szerelvények süllyesztett
csavarjai számára szolgáló mélyedéseket bitumenes szigetelőanyaggal kell
kiönteni. A szigetelőanyagnak a környezeti hőmérsékleten nem szabad
megpuhulnia. Erre a célra legjobban megfelel a kábelmassza.
100
csonyabbra is szerelhetjük, azonban a padozat fölött legalább 30 cm
magasságban.
Süllyesztett szerelvényeket közvetlenül egymás alá vagy egymás
mellé is helyezhetünk. Az összetett szerelvényeket közös fedlappal szerel
hetjük és akkor kombinációnak nevezzük. Az ilyen kombinációkhoz
ajánlatos kettős, hármas, esetleg négyes összeépített bakelitdobozt hasz
nálni, hogy a szerelvények pontosan a fedlapnak megfelelő távolságban
legyenek egymástól. Ha ilyen doboz nem áll rendelkezésünkre, akkor az
55 mm átmérőjű dobozokat megfelelő fasablon segítségével kell beállí
tani, vagy azokat közös alaplemezre felszegecselni az elhelyezéshez.
Falon kívüli kapcsolókat és dugaszoló aljzatokat falba gipszelt
lyukas faékre erősítünk fel két csavarral. A szerelvények alá bakelit,
vagy fényezett és préselt papír alátéttárcsát kell helyezni, ami a felfekvést
egyenletessé teszi.
Falon kívül szerelt védőcső esetén furatlan faéket használunk és a
csövet a szerelvény fedlapjába vágott nyíláson vezetjük be. A fedlapokat
a gyárak úgy készítik, hogy a bevezetés részére a fedlap fala el van véko
nyítva, amit óvatosan, részletekben, a csőnek megfelelő görbülettel
könnyen kitördelhetünk. Az így szerelt védőcső legalább 1 mm-rel a
fedél alá nyúljon.
A vízmentes szerelvényeket is ugyanígy szereljük, azonban a csat
lakozás ezeknél vagy az acélpáncélcső becsavarásával, vagy kiskábelnek
tömszelencén át való bevezetésével történik.
A süllyesztett kapcsolók és dugaszoló aljzatok szerelését a fedlapok
levételével kezdjük. Azután elkészítjük a bekötéseket, majd a vezetékek
egyidejű elrendezésével a szerelvényt a dobozba nyomjuk. A megerő
sítés feszítőpofákkal, vagy a doboz peremére szoruló karmokkal történik.
Mindkét rendszerű felerősítésnél jól meg kell a csavarokat húzni,
hogy a szerelvény szilárdan álljon. Billenőkapcsolókat úgy kell szerelni,
hogy a kar felső helyzete a bekapcsolt állapotnak feleljen meg. Duga
szoló aljzatokat úgy helyezünk el, hogy a két csatlakozó hüvely víz
szintesen legyen. A bekötött és szilárdan elhelyezett kapcsolókra végül
ráerősítjük a fedlapokat.
A szerelvények csatlakozó kapcsai általában úgy vannak kiképezve,
hogy a lecsupaszolt huzal végei minden további előkészítés, szemhajlítás
nélkül beköthétők.
A. falon kívüli, főleg vízmentes szerelvényeknél, ahol a vezeték is
a falon kívül halad, lehetőleg kerüljük a faékre való szerelést, és ha a
szerelvényt nem vasbakra szereljük, használjunk csavaros vagy spirál
éket a felerősítéshez.
101
13. Elosztók és biztosítók szerelése
Az áramköröket rendszerint mindkét sarkon biztosítjuk. Az olyan
kétvezetékes berendezéseknél, amelyek egy háromfázisú rendszer fázis-
és földelt O-vezetékéből állanak, elegendő a fázisvezeték biztosítása, a
0-vezetőt pedig biztosító közbeiktatása nélkül továbbvezetjük. Ebben az
esetben a 0-vezetőt tartósan meg kell jelölni, pl. színes vezetékkel szerelni
és abba kapcsolót, vagy más olyan készüléket, amely a vezetéket meg
szakíthatja, szerelni tilos.
Világítási berendezéseknél a lámpa- és dugaszolóhelyeket általában
úgy bontjuk áramkörökre, hogy egy áramkörre legfeljebb 8 lámpa- és
dugaszolóhely legyen kapcsolva, továbbá egy áramkör terhelése a 10 A
áramerősséget ne haladja meg. Más berendezések áramkörökre bontását
a helyi viszonyok, az üzembiztonsági követelmények és a gazdaságosság
mérlegelésével állapítjuk meg.
Biztosítani kell minden áramkört és minden vezetéket ott, ahol a
keresztmetszet változik. A keresztmetszet változás biztosításától el lehet
tekinteni abban az esetben, ha a vonal elején elhelyezett biztosító a
legkisebb vezeték keresztmetszetének felel meg. Az elágazásoknál a biz
tosítót az elágazási ponttól 4 m távolságig akkor lehet elhelyezni, ha a
leágazó vezeték legfeljebb egy mérettel kisebb, mint amelyről leágazik.
Az érkező-vezetéket a D-rendszerű biztosítóknál a talpérintkezők
höz, önműködő megszakítóknál (automata) a nem mozgó érintkezőkhöz
kell kötni. Az elmenő (biztosított) vezetéket D-rendszerű biztosítók
hüvelyérintkezőjébe, az önműködő megszakítónál a mozgó érintkezőhöz
kell kapcsolni.
A biztosító szerelvényeket szerelhetjük a mennyezet alatt 20—25 cm
távolságban. Ennek előnye, hogy a bútorok elhelyezését nem akadályozza
és ezért ez az elhelyezés lakásokban szokásos. Egyéb rendeltetésű épüle
teknél általában a biztosító szerelvényeket a padló fölött oly magasságban
szerelik, hogy azok kezelése a földön állva segédeszköz igénybevétele
nélkül legyen lehetséges. Ilyen elhelyezésnél, nehogy illetéktelenek a
biztosítóhoz hozzáférhessenek, a szerelvényt kulccsal zárható ajtóval
kell ellátni.
102
A motorvédő kapcsolókat (automatákat) minden esetben, a késes
kapcsolókat pedig lehetőleg mindig szögvas vagy U-vasból készült kon
zolokra kell szerelni. Ebből következik, hogy ezek a kapcsolók vékony
közfalakon nem szerelhetők. Ha mégis a vékony közfalakon való elhelyezés
elkerülhetetlen, akkor a közfalakat tégla- vagy vasbetonpillérrel kell a
felszerelés helyén megerősíteni, ami a motorvédő kapcsolók működésénél
fellépő rázkódások miatt is szükséges.
103
síneknél azokat csak egy helyen, rendszerint a tábla közepén fogjuk meg
elmozdíthatatlanul, mjg a többi alátámasztásnál lehetővé tesszük a hő-
tágulás okozta hosszirányú csúszást. Nagyon hosszú síneknél a hőtágulás
okozta elmozdulások már kellemetlenné válhatnak, ezért a sínek kihajlását
lehetővé kell tenni oly módon, hogy a síneknek egy egészen kis görbületet
adunk felfelé és így a kihajlás is felfelé következik be. Egy másik meg
oldás: a sínek megszakítása, és a köztük levő szabad helyre lágy, de azonos
anyagú fémszalagok szerelése (113. ábra), amelyek a hőtágulás okozta
mozgást kiegyenlítik. Természetesen annyi fémszalagot kell alkalmazni,
hogy a sínkeresztmetszet ne szenvedjen csökkenést. A sínkötéseket
egymásra lapolással, vagy hevederezéssel, csavaros összefogással kell
készíteni. A sínmérettől függő átlapolásokat és az alkalmazandó csava
rokat a 9. táblázat tartalmazza. Alumínium anyagú sínek kötésére a leg
jobban bevált a hegesztés; hátránya, hogy körülményes és nagy gyakori-
latot igényel.
A szabadon álló kapcsolótáblákat a műhely előre elkészíti, majd
szétszerelt állapotban szállítják a helyszínre és ott állítják össze véglegesen
a felállítás helyén. Az összeszerelésnél ügyelni kell, hogy valamennyi
vezetékkötés jól meg legyen húzva és sehol se maradjon laza érintkezés.
A kapcsolóállványok hasonló kiképzésűek, mint a szabadon álló
kapcsolótáblák, de avval a különbséggel, hogy azok mellső oldala nincs
lefedve, és így elölről is hozzáférhetők*. A kapcsoíóállványokat egyik ol
dalukkal a falhoz is állíthatjuk, alkalmazásuk ott indokolt, ahol hely
szűke miatt szabadon álló kapcsolótábla nem lenne elhelyezhető. A kap
csolóállvány hátránya, hogy nem oly áttekinthető, mint a kapcsolótábla.
Mind a szabadon álló kapcsolótábla, mind a kapcsolóállvány feszült
ség alatt álló részei segédeszköz igénybevétele nélkül véletlenül is meg-
érinthetők és áramütéseket okozhatnak. Emiatt azokat avatatlanok részére
hozzáférhetetlenné kell tenni és a felállításra szolgáló helyiség bejárati
ajtajait „Villamos kezelőhelyiség", „Belépni csak a kijelölt személyeknek
szabad" tartós felírással kell megjelölni.
A tokozott elosztó- és kapcsolóberendezéseket ott kell alkalmazni,
ahol külön villamoskezelőhelyiség nem áll rendelkezésre vagy ahol az
elosztóberendezés mechanikai sérüléseknek van kitéve, vagy a helyiség,
amelyben a berendezés felállításra kerül, poros, piszkos. A tokozott
berendezés előnye érintésbiztonsága és így a kapcsolásokat különösebb
szakmai tudással nem rendelkező betanított személy is végezheti.
A tokozott berendezéseket a készítő üzem többnyire összeszerelve
szállítja a helyszínre, nagyobb berendezéseket esetleg részekre bontva.
A tokozott berendezéseket nagy súlyuk miatt, továbbá a hátsó csatlako
zások miatt idomvasszerkezeten helyezzük el. A felszerelésnél először a
vasszerkezetet erősítjük a falba és csak ha a felerősítés teljesen megkötött.
szereljük rá a tokozásokat. A felszerelés után a belső összekötéseket
ellenőrizzük, majd az érintésvédelmet szolgáló vezeték (földelés, nullázás)
bekötése után kötjük be a többi vezetéket.
ft. táblázat
Alumínium gyűjtősínek
15X 3 45 0 ,1 2 2 110 30 16 M 5
20 X 3 60 0 ,1 6 2 200 36 18 M 6
25 X 3 75 0 ,2 0 2 310 42 22 M 8
30x 3 90 0 ,2 4 3 450 50 26 M 10
//
40 X 3 120 0 ,3 2 4 720 62 32 1/ S
20 X 5 100 0 ,2 7 0 200 36 18 M 6 \
25 X 5 125 0 ,3 3 8 310 42 22 M 8
30 X 5 150 0 ,4 0 5 450 50 26 M 10
200 //
40 X 5 0 ,5 4 0 720 62 32
50 X 5 250 0 ,6 7 5 1050 62 32
n 50 26 26 M 10
//
60 X 5 300 0 ,8 1 0 1500 75 38 5lsn 60 32 32 V ,"
80 X 5 40 0 1,08 2500 90 45 3U 75 38 40 V
100X 5 500 1,35 4500 — —
'
90 45 50 V
// j
40 X 10 400 1,08 720 62 32 v 2//
5 0 X 10 500 1,35 1050 62 32 l /s 50 26 26 M 10
60X 10 600 1,62 1500 75 38 5/1% 60 32 32 1/ "
/ 2-
80X 10 80 0 2,16 2500 90 45 8/4 75 38 40 V
100x10 1000 2 ,7 0 4500 — — • 90 45 50 » //'
105
16. A villam osm otorok bekapcsolása
A motorok sokfélesége miatt a következőkben csak a leggyakrabban
előforduló háromfázisú forgóárámú motorok szerelését és bekapcsolását
tárgyaljuk.
A motorokon elhelyezett teljesítménytábla azokat a jellemző adatokat
tünteti fel, amelyek a bekapcsoláshoz és az üzembentartáshoz szükségesek.
A teljesítménytáblán fel van tüntetve:
A gyártó cég neve, illetve védjele.
A motor típusjelzése.
A motor gyártási száma*
A motor teljesítménye kW-ban, a régebbi motoroknál LE-ben.
A motor névleges feszültsége.
A hálózati periódusszám.
A motor névleges áramerőssége (nem minden esetben).
A teljesítménytényező, cos y névleges terhelésnél.
A motor percenkénti fordulatszáma n, a megadott periódusszámú és a
megadott feszültségű hálózatrakapcsolás esetén.
Csúszógyűrűs motoroknál azonkívül a forgórész feszültsége, vagy az
abban folyó áram áramerőssége.
A teljesítménytábla adataiból és a kapocstestből megállapíthatjuk,
hogy a motor a rendelkezésünkre álló hálózatra egyáltalán bekapcsol
ható-e és ha igen, milyen indulási móddal. A motor kapocsfedele alatt
találjuk a kapocstestet, a korszerű motoroknál 6 db, régebbi vagy külön
leges motoroknál 3 db kapoccsal. Ha 6 db kapocs van, úgy az a három,
amelyekhez a tekercsek kezdete van kötve, U, V, W jelzésűek és az a
három, amelyhez a tekercsek végei vannak kötve, X, Y, Z jelzésűek.
Az ilyen motorok tekercsei vagy csillagba vagy háromszögbe kapcsol
hatók (114, ábra),
A kapcsolást a motorral szállított áthidaló lemezek segítségével vé
gezzük el. Ebben az esetben a motor teljesítménytábláján két feszültség
van feltüntetve, pl.: 110/190 V, 190/330 V, 220/380 V, 380/660 V. Ez azt
jelenti, hogy a motor tekercsei háromszög kapcsolásban a kisebb — csil
lagkapcsolásban pedig a nagyobb feszültségnek megfelelő hálózatra
kapcsolhatók. A hálózatnak megfelelő motor feszültségének és indítási
formájának összefüggésére a 1 0 , táblázat nyújt tájékoztatást.
A hálózat- és motorfeszültség adatainak és kapcsolásának egyezte
tése után a motor indítási módját kell megállapítani. A motor indításának
módját az illetékes áramszolgáltató esetenként állapítja meg.
1 0 , táblázat
Hálózati feszültség . . . . 3x110 190/110 3x 190 3x220 380/220V
Motorfeszültség: kapcsolás
110/190 V ...................... A é s Y /A Y Y - -
190/330 V ...................... - A é s Y /A A é s Y /A (Y)
220/380 V ...................... - - - A és Y/A Y
380/660 V ...................... - — — - A és Y/A
106
A legegyszerűbb indításnál a motort közvetlenül (rövid re zártan) kap
csoljuk a hálózatra, de a fellépő nagy és hálózatra visszaható indítási
áramlökés miatt ezt az indítást csak kisebb, rendesen 2,5 kW (3 LE) alatti
teljesítményű motoroknál engedi meg az áramszolgáltató.
A rövidrezártan történő indításhoz a legegyszerűbb esetben 15 A
áramerősségig háromsarkú ipari billenő kapcsolót, 25 A áramerősségig
hengerkapcsolót vagy késeskapcsolót szerelünk. Az érkező vezetéket
a kapcsoló érintkezőihez, a motorhoz menő vezetéket a mozgó érintkezők
107
\
íoa
Nagyobb motoroknál, amelyék indítási áramlökése még csillag
háromszög kapcsolásnál is meghaladja a megengedhető értéket, vagy
oly esetekben, .amikor teher alatti indításnál különösen nagy indító-
nyomatékra van szükségünk, csúszógyűrűs forgórészű motor álló részét
ugyanúgy kötjük be, mint a közvetlen indítású rövidrezárt forgórészű
motort (117. ábra).
muuun(((nrtT°|
118. ábra. Fémtömlő ráforrasztott acélpáncélcső karmantyúkkal
j - 1000 ‘ N
]f3 • U- cos p
ahol
J = az áramerősség Amper-ben
N = a motor teljesítménye kW-ban
|/3 = 1,73 állandó szám
U = a fázis vezetékek közötti (láncolt) feszültség,
cos q> — a motor teljesítménytényezője.
Ha a motor teljesítménye LE-ben van a teljesítménytáblán feltün
tetve, akkor a LE számát 0,736-tal megszorozva kapjuk a kW-teljesít-
ményt. Ha a teljesítménytényező cos q> nem volna a teljesítménytáblán
feltüntetve, akkor azt 0,7 értékkel vesszük számításba.
Például számítsuk ki egy háromfázisú 380 V 3 Le motor áram
erősségét.
A motor villamosértékben kifejezett teljesítménye:
N = 3 LE ■0,736 = 2,208 kW.
A motor üzemi áramerőssége:
1000 - JV 1000 ■2,208
]^3 • í/ • cos cp 1,72- 380 -077
Megközelítő áramerősség megállapítására megfelelnek a következő
adatok is:
190 V 220 V 380 V
feszültség mellett
1 lóerőnként 3 A 2,75 A . 1,6 A áramerősség
1 kW-onként 4 A 3,75 A 2 A áramerősség
110
Számítás nélkül gyorsan és póntosan megállapíthatjuk az áramerős
séget a 1 1 . táblázat segítségével, ahol a megfelelő feszültség és a cos <p-nél
kapott áramerősséget megszorozzuk a kW-ban kifejezett teljesítménnyel.
Pl.: keressük egy 22,5 LE teljesítményű motor áramerősségét 380 V
és cos (p = 0,85 mellett? A 12. táblázat szerint 20 LE egyenlő 15 kW-tal
11. táblázat
Kilowattonként! áramerősség forgóáramnál amper-ben,
különböző teljesítménytényező (cos <p) és különböző feszültség (V) mellett
L á n c o l t f e s 2ül t s é g v o 11 b a n V.-
COS *p
110 120 190 220 380 1000 3000 6000
5 ,2 4 4,81 3 ,0 4 2 ,6 2 1,52 0 ,5 7 6 0 ,1 9 2 0 ,0 9 6
1,0
5 ,0 6 3 ,2 0 2 ,7 6 1,60 0 ,6 0 9 0 ,2 0 3 0,101
0 ,9 5 5 ,5 2
0 ,9 0 5 ,8 2 5 ,3 5 3 ,3 8 2,91 1,69 0 ,6 4 2 0 ,2 1 4 0 ,1 0 7
6 ,1 6 5,66 3 ,5 8 3 ,0 8 1,79 0 ,6 7 8 0 ,2 2 6 0 ,1 1 3
0 ,8 5
6 ,5 6 6,01 3 ,8 0 3 ,2 8 1,90 0 ,7 2 0 0 ,2 4 0 0 ,1 2 0
0 ,8 0
7 ,0 0 6 ,4 2 4 ,0 4 3 ,5 0 2 ,0 2 0,771 0,257 0 ,1 2 8
0 ,7 5
7 ,5 0 6,88 4 ,3 4 3 ,7 5 2,17 0 ,8 2 5 0 ,2 7 5 0,137
0 ,7 0
0 ,6 5 8 ,0 6 7 ,4 0 4,68 4 ,0 3 2 ,8 4 0 ,8 8 8 0 ,2 9 6 0 ,1 4 8
0 ,6 0 8 ,7 4 8 ,0 2 5,06 4,87 2 ,5 3 0 ,9 6 3 0,321 0 ,1 6 0
l g . táblázat
Lóerő (LE) átszámítása kilowattra és fordítva
1 LE = 0 ,7 3 6 k W
1 kW = 1,36 L E
LE kW LE kW LE kW LE kW LE kW
111
a 2 , 5 L E = 1 , 8 kW-tal. Ez Összesen 1 6 , 8 kW 380 V-nak és cos <p = 0 , 8 5 -
nek a 11. táblásat szerint kW-onként 1,79 A felel meg. Est as értéket
' kell megssorosni a 16,8 kW-tal, vagyis ebben as esetben as áramerősség
16,8 • 1,79 = 30,07 A lesz.
A motorokat a gasdaságosság és as üsembistonság követelményeitől
függően bistosítjuk rövidsárlat esetére, túlterhelés ellen és fessültségki-
* maradás ellen.
A legolcsóbb védelem esetén a motor vesetékébe a motor kapcsolója
elé minden fásisban egy-egy olvadóbiztosítót szerelünk. A motor zárlat
védelmére -lomha olvadó betétet alkalmaznak. Az olvadóbetét névleges
áramerősségét úgy kell megválasztani, hogy ás a motor névleges áram
erősségével megegyező, vagy ahhoz legközelebb álló nagyobb áram- ,
erősségű legyen.
Az olvadó betét csak korlátolt védelmet nyújt, a túlterhelés időjelleg
görbéje a vezetékek túlmelegedéséhez igazodik és nem a motor tekercsei
nek melegedéséhez. Előfordulhat, hogy egy fellépő hiba következtében
csak az egyik fázis biztosítója olvad ki, és ennek következtében a motor
tekercselése, minthogy azon a másik két fázis lényegesen nagyobb árama
folyhatik, elég.
Tökéletesebb védelmet nyújtanak a motorvédő-kapcsolók. A leg
egyszerűbb kézi működtetésű — hőkioldókkal ellátott — motorvédő
kapcsoló a motort csak túlterhelés ellen védi. Kettős fém (bimetall)
kioldó szerve a motor tekercseinek melegedését követi. Ezért ügyelni
kell, hogy felszerelési helyén a környezeti hőmérséklet megegyezzen á
motor környezeti hőmérsékletével. Ha a kapcsoló hidegebb hőmérsékletű
környezetben van, mint a motor, akkor a kioldás később fog bekövet
kezni és az állandó, esetleg kismértékű túlterhelés a motor tekercseinek
lassú elégésére vezet. A melegebb helyen felszerelt motorvédő hamarább
kapcsol ki, mint ahogy szükséges és nem teszi lehetővé a motor teljesít
ményének a kihasználását. Ez a motorvédő-kapcsoló nem nyújt védelmet
rövidzárlat esetére és ezért eléje mind ä három fázisba olvadóbiztosítót
kell kapcsolni.
Készülnek motorvédő-kapcsolók hő- és mágneses gyorskioldással,
amelyek feladata már a rövidzárlati áramok megszakítása is. Minthogy a
motorvédő-kapcsolók rövidzárlati megszakítóképessége azok szerkeze
tétől függ, minden esetben kell számítással megvizsgálni, hogy a beépítés
helyén fellépő rövidzárlati áramot a motorvédő-kapcsoló meg tudja-e
szakítani. A zárlati áramok kiszámítása a tervezés feladata, túlnő a szerelő
től megkövetelt ismereteken és ezért annak tárgyalását mellőzzük.
A motorok üzemében egyik leggyakrabban előforduló hibaforrás
a fáziskimaradás. Ha a három vezeték egyike feszültségmentessé válik
és a motort így kapcsoljuk be, az nem fog megindulni, de a tekercseken
112
az üzemi áramnál nagyobb áramerősség fog folyni, azonkívül a forgórész
nem hozza mozgásba a motor belsejében a levegőt és így a tekercsek
gyorsan annyira felmelegednek, hogy elégnek. Ha a motort bekapcsoljuk
és az erősen búg, de nem indul meg magától, akkor az egyik fázisban nincs
áram. Ha a motort ilyen esetben külső erővel, pl. kézzel megindítjuk,
úgy az az indítás irányában forogni fog, ha pedig a motor már forgásban
van, amikor az egyik fázis feszültsége kimarad, tovább fog forogni, de
terhelhetősége ugyanazon névleges áramerősség mellett kb. az eredeti
V3 -ad részére csökken. Ha a motor
terhelését nem csökkentjük azonnab
úgy az a túlterhelésnek megfelelő na
gyobb áramerősség következtében túl
melegszik és eléghet.
A fáziskimaradás ellen részleges
védelmet nyújtanak a feszültséghiány
(vagy nullfeszüitség) kioldású kapcso u TJsK
-G —
lók, amelyeknél az érintkezőket egy BC
mágnestekercs tartja behúzva. A mág BC
nestekercs két fázisvezeték közé kap BL
csolható, vagy a fázis és a nullavezető
közé. Az első esetben az egyik fázis 119, ábra. Motorvédő automata
kimaradása, a másik esetben két fázis kapcsolási rajza
kimaradása ellen nincs védve a motor.
A motorvédő-kapcsolók különböző védettségnek megfelelő toko
zással készülnek. Lehetnek lemezzel burkolva, szigetelőanyagházba építve
és öntvény tokozásúak.
Megkülönböztetünk oly motorvédő-kapcsolókat, amelyek érintkezői
légtérben, és olyanokat, amelyeknek érintkezői olaj alatt vannak.
Az olajtöltésű motorvédő-kapcsolókat olajtöltés nélkül szállítják
úgy, hogy azokat üzembehelyezésük előtt különleges kapcsolóolajjal
vagy transzformátorolajjal kell az olajtartályon jelzett magasságig fel
tölteni. Szabadban vagy hidegnek kitett helyen a feltöltéshez olyan olaj
szükséges, amely az előforduló legkisebb hőmérsékletnél sem sűrűsödik
meg annyira, hogy az érintkezők nyitását fékezné.
A legtöbb motorvédő-kapcsoló túlterhelés ellen védő hőkioldói
szűkebb-tágabb határok között állíthatók. A felszerelés után valamennyi
hokioldót egyformán a motor névleges áramerősségének megfelelő értékre
kell állítani. A beállítás megkönnyítésére az állítószerkezet mellett mérce
van, amelyen a védendő motor névleges áramerősségének megfelelő
osztásra kell a szabályozó szerkezetet beállítani.
A gyakrabban alkalmazott nyomógombokkal működtetett táv
kormányzásra alkalmas kapcsolók jellemző típusait az alábbiakban rész
letesen ismertetjük:
I* 115
d) Irányváltó motorvédő kapcsolóknál két motorvédő van egy közös
házba összeszerelve (123. ábra), amelyeknek közös hőkioldóik vannak.
A kapcsoló három nyomógombbal működtethető/amelyek közül a középső
a »Ki“ gomb, míg a két szélső a jobbra-, illetve balra indításra, azaz
a motor forgásirányainak a változtatására szolgál. A két kapcsolóegység
egymással villamosán úgy reteszelődik, hogy a forgásirányt csak,akkor
lehet változtatni, ha előbb a „K i“ gombbal a motort leállították.
11G
kapcsolják^ majd a második állásban a hálózat kapcsolását meghagyva,
a segédfázis áramkörét megszakítják.
117
J ,
A leggyakrabban alkalmazott faoszlopokat teljes hosszuk 1/6—1/6-
ának megfelelő hosszban, de legalább 1,6 m mélyen kell a földbe beásni.
A faoszlopok állításához szükséges gödröt az egyik oldalon ferdén, vagy
lépcsősen kell kiásni (124. ábra) mégpedig úgy, hogy a gödör függőleges
fala a vezeték húzásának irányában
legyen. A gödör fenekébe lehetőleg
nagyobb köveket kell bedöngölni. Az
oszlopot a lábával a gödör ferde olda
lán csúsztatjuk le a gödör fenekére,
a függőleges gödöroldalt a lecsúsztatás
tartamára behelyezett deszkákkal véd
jük, s azután oszlopállító villákkal, '
vagy összekötött rudakkal az oszlopot
függőleges helyzetbe állítjuk. Az oszlop
függőleges állását függővel történő be-
nézéssel kell ellenőrizni. Ügyelni kell
a felállításnál arra is, ha az oszlopra
a szigetelőket már felszerelték, hogy
azok helyes irányban álljanak. Ha az
oszlop nem itatott fenyőoszlop, akkor
1 2 4 . á b ra . Gödör oszlopállításhoz előzőleg a lábát forró kőszénkátránnyal
be kell vonni, oly magasságig, hogy
a kátrányozás legalább 20 cm-rel érjen a talaj fölé. Ugyancsak forró
kőszénkátránnyal kell a kúposra faragott oszlopfejet is bevonni. A gö
dörbe a földet állandó erős döngöléssel kell visszahelyezni és lehetőség
szerint az oszlop körül nagyobb köveket helyezzünk el. Az állításhoz
az oszlop súlya szerint 3—5 ember szükséges.
A vezetéktartó szigetelőket lehetőleg a még fel nem állított oszlopra
szereljük fel, mivel így a szerelés sokkal könnyebb, mint a már felállított
oszlopokon történő szerelés.
Faoszlopokon a szigetelőket elhelyezhetjük kereszttartókon, vagy
magába az oszlopfejbe becsavart acéltartókon.
Az oszlopfej elrendezése, a szigetelők egymástóli távolságát a Szabad-
vezetéki Szabvány írja elő és függ a feszültségtől, a vezetékek anyagától
és keresztmetszetétől, az oszlopköztől és az időjárási viszonyoktól (zúz
mara lerakódás).
A szigetelők egymástóli távolságának meghatározása magasabb szi
lárdságtani számítással végezhető el, ami a tervező feladata.
Kisfeszültségű szabadvezetékeknél 40 m-nél nem nagyobb oszlop
közök esetén, kb. 50 mm2 keresztmetszetű ötvözött alumínium (aludur)
kötél szerkezetű vezetéknél a vezeték felerősítési pontjainak távolsága
40—50 cm (125., 126. ábra).
118 t
A szigetelőkkel összeszerelt acéltartók részére az oszlopfejen a lyuka
kat előre ki kell fúrni. A lyukakat az oszlop tengelyére pontosan merőle
gesen kell fúrni, mégpedig a tartó menetes részének kb. 3/4 hosszának
megfelelő mélyen. A lyukfúrást oszlopfúróval készítjük, az oszlopfúró
2—3 mm-rel kisebb átmérőjű legyen, mint az acéltartó átmérője.
A felállításra kerülő oszlopok lehetnek végoszlopok, tartóoszlopok
és sarokoszlopok.
50 50 . 50
t i n ¿ in o
119
A támoszlopok, amelyek csak a vezeték súlyát hordják és a szél-
nyomásnak vannak kitéve, egyszerű faoszlopok, vagy két oszlopból
összeácsolt ikeroszlopok.
A kettős oszlopokat leg
alább 4, de lehetőleg 6
helyen keményfaék köz
beiktatásával kell össze
fogni.
A sarokoszlopok az
iránynyomvonal törés
pontjait alkotják és így
a vezetékhúzások eredő
erejét is felveszik. Kis
töréseknél támoszíopo-
kat vagy bakoszlopokat
alkalmazunk, nagyobb
igénybevételnél három
oszlopból összeállított
gúlaoszlopokat haszná
lunk.
A rövid oszlopokat vasbeton lábakra — gyámokra állítjuk. A vas
betongyámokra állított oszlopokat úgy kell elrendezni, hogy az oszlopvég
legalább 20 cm-rel legyen a talajszín fölött.
Ha a földbeásott oszlopláb korhadása még nem
nagymértékű, úgy az oszlop mellé leásott keményfa
gyámfákkal erősítjük meg az oszlopot.
A vasbeton- és vasoszlopok beton alapozással
kerülnek felállításra. Az alap elkészítése a kőműves-
munka keretébe tartozik, a villanyszerelőnek csak
arra kell ügyelnie, hogy az oszlop helyes irányban
álljon.
Szabadvezetékek vezetőjéül a fennálló anyag
gazdálkodási rendelkezések értelmében csak alumí
nium, vagy ötvözött alumínium (aludur) sodrony
használható, így a következőben csak ezek szerelésé
vel foglalkozunk.
Felhasználásra a vonatkozó szabvány értelmé
ben csak szigeteletlen vezeték kerülhet. Kivétele
sen kisfeszültségű és gyengeáramú vezetékek ke
resztezésénél használunk szigetelt vezetéket, a szi
getelésnek az egész oszlopközre kell kiterjednie és
nem tekinthető érintésvédelemnek. A vezetékek leg- 128. ábra. Kötélcsiga
120
mélyebb pontjának földfeletti magasságát a szabvány (13. tábláit
határozza meg.
A vezetékek fektetésénél gondoskodni kell arról, hogy azok az oszlop
pal, más vezetékkel, vagy talajjal ne érintkezzenek, egyrészt, hogy az
érintkezésből származó kopást elkerüljük, másrészt, hogy a vezeték ne
érintkezhessék elmarődást okozó anyagokkal, pl. mésszel vagy műtrágyás
talajjal.
A vezeték kihúzása mindig görgőkön történjék (128. ábra). A gör
gők fából vagy alumíniumból készüljenek. Vasgörgők csak fával, alu
míniummal, vagy bőrrel bélelve használhatók. Rövid vonalszakaszon a.
görgők helyett esetleg kihúzhatjuk a vezetéket az acéltartókon, ha azokat
lágy papirossal, vagy ronggyal burkoljuk.
Vigyázni kell, hogy a sodrony a kihúzáskor szét ne sodródjék, ezért
a kihúzáshoz felhasznált húzókötél sodrásirányának is ugyanolyannak
táblázat
A vezetékek m agassága a föld felett
-Nagy Kis
feszültségen feszültségen
méter
I. S z a b a d t e r ü l e t e n :
(k ö z s é g e k b e l t e r ü l e t é n k í v ü l fe k v ő s z a b a d t e r ü l e te k ,
a m in ő k p l. s z á n tó f ö ld e k , r é t é k , m e z ő k s t b . ) ..................
aj a m a ré s z e k e n , « h o l a v e z e té k e k a l a t t c s a k g y a lo g o
s o k k ö z le k e d h e tn e k .................................................................. 5 4,5
b) a m a ré s z e k e n , a h o l a v e z e té k e k a l a t t já r m ű v e k k e l
is k ö z l e k e d h e t n e k ....................................................................... 6 5
2. K ö z s é g e k b e l t e r ü le té n á l t a l á b a n .............................................. 7 5,5-
3. K ö z s é g e k b e lte r ü le té n f e k v ő t r a n s z f o r m á t o r á l lo m á
s o k b a , k a p c s o ló b e re n d e z é s e k b e v a ló b e v e z e té s n é l,
h a a l a t t a j á r m ű v e k n e m k ö z l e k e d h e t n e k .................. 4,5 3,5.
4. U d v a r i t e r ü l e te k f e l e t t .................................................................. 7 fi
5. Szőlőkben, kertekben.......................................................
6. Mezei dűlő- és magánutak mentén, az úttestnek az
a) az árkon túli részén ................................................. 6 5
b) árkon inneni részén............................................. .. 7 6
7. Járművek által használt utak keresztezése felett.......... 7 t>
8. Töltések, meredek hegyoldalak vagy partos helyek
mellett haladó vezetékek, ha közelében
a) csak gyalogjárók közlekedhetnek............................ 5 4,5»
b) járművek is közlekedhetnek .................................... 6 5
9- Fogyasztói csatlakozó vezetékek
a) ha alatta csak gyalogosok közlekedhetnek .......... 3
b) ha alatta járművek is közlekedhetnek .................. 5
c) fali- vagy a tetőbevezetés legkisebb magassága .. * * 4 3
kell lennie, mint a vezetéké. A kihúzott vezetéket meg kell feszíteni és
azután a szigetelőkhöz kötéssel rögzíteni. A feszítést csigasorral végez
zük. A feszítéshez a vezetéket az ún. békával fogjuk meg (129-. ábra).
124
*
Nagyfeszültségű vezetékeket kengyeles (omega) kötéssel rögzítünk*
Szabad területen az egyszerű kengyeles kötést készítjük, míg lakott
területen, közutak mentén a megerősített kengyeles kötéssel szereljük a
vezetéket*
A kengyel anyaga és keresztmetszete egyezzen meg a vezetékével.
A kengyel lehetőleg tömör huzalból készüljön, de a sodronyból készült
kengyel sem kifogásolható.
Töréseknél a vezetéket a szigetelő azon oldalára kell szerelni, amelyet
a vezeték nyomásra vesz igénybe.
A végoszlopokon a vezeték húzásának felvételére alkalmas vég
kötéseket kell készíteni. A legegyszerűbb a húzóerő felvételére is alkalmas
végkötés, szorítóval készül. Itt
is a vezetéket, ahol a* szigetelő
nyakára felfekszik, pólyázással
kell védeni (135. ábra).
Ha nem áll megfelelő vég-
kötésszorító rendelkezésünkre,
pólyás végkötést alkalmazunk
(135,, 136. ábrák). A végkötés
nél a leágazást a vezeték azon
végéről kell készíteni, amelyet
húzásra nem vettünk igénybe.
Ha a leágazó vezeték vörös
réz, úgy az alumínium vezeték
hez csak különleges szorítok út- ábra. Pólyás végkötés
ján köthető. A különleges szorí
tok úgy vannak kiképezve, hogy az alumínium vezeték alumíniummal,
a rézvezeték rézzel érintkezik. Ha ilyen szorító nem áll rendelkezé
sünkre, akkor Cupál-hüvelyt kell közbeiktatni.
A szabadvezeték oszlopközbeni toldásához olyan összekötőket hasz
nálunk, amelyek alkalmasak a vezeték húzásának felvételére. Leágazások
csak a szigetelőknél készíthetők.
A hálózati oszloptól az energiával ellátandó épület közötti vezeték
a csatlakozó vezeték. A csatlakozó vezeték fázisvezetéke a hálózati oszlop
ról biztosító szigetelőről biztosítva ágazik el, a nullavezeték biztosítás nél
kül. A csatlakozó vezetéket az épület falába szilárdan erősített acéltartó
kon elhelyezett szigetelőkre feszítjük és ott végkötéssel erősítjük meg.
A csatlakozó vezetéket olyan nyomvonalon kell vezetni, hogy azt segéd
eszköz igénybevétele nélkül az épület tartózkodásra szánt magasabb
részeiről, mint pl. erkély stb. vagy az ablakokból ne lehessen megérinteni.
A csatlakozó vezeték és az épület esőcsatornája között legalább 40 cm
távolságnak kell lennie. Ha e követelmények bármelyike, vagy a föld
125
feletti magasság nem volna betartható, úgy az épületre tetőtartót kell
szerelni (13?. ábra).
A tetőtartót két ponton kell az épület szerkezeti részéhez szilárdan
megerősíteni, ezért lehetőleg a főfalra szereljük. Ha ez a megoldás a helyi
í~
12T
sott megoldás a vízvédő tölcsér (138. ábra). A vízvédő tölcsér horgany,
vagy horganyzott vasból készül és a csőtartóhoz köröskörül oda kell for
rasztani. A tetőtartókat a vezeték húzásának ellensúlyozására ki lehet
horgonyozni. A kihorgonyozást legalább 25 mm2 keresztmetszetű vas
sodronnyal, vagy azzal egyenértékű szakító szilárdságú anyagból kell
készíteni. A kihorgonyozásba a tetőtartó megfogása alatt a teljes'üzem
feszültségre méretezett feszítő szigetelőt kell iktatni.
fl V illa n y s z e r e lé si 5|4
A homokágyba fektetett kábelt a kiásásnál vagy a kötelében végzett
más földmunkánál esetleg előállható sérülések ellen téglalefedéssel kell
megvédeni.
A kábel sérülését okozhatja csákány, ásó stb., de ezeken felül a tégla
fedés a kábel esetleges kiásásakor is jó szolgálatot tesz a pontos nyom
vonal megjelölésével.
Ha az árokban egy kábel fekszik, akkor a kábel átmérőjétől függően*
egymás mellé, hosszirányban, vagy keresztben lerakott téglával készítjük
a lefedést. A fedőtéglákat
közvetlenül a homokágyra
egymás mellé kell rakni.
Kettő, vagy több pár
huzamosan lefektetett kábel
esetén a lefedéseken kívül a
kábelek közé ugyancsak egy
sor álló téglából válaszfalat
kell rakni.
A téglázáshoz közönsé
ges falazótégla, vagy üreges
fedőtégla (139. ábra) hasz
nálható.
A kábelárok betemeté
sét részletekben kell elvé
gezni. Egyszerre csak 10—15 cm vastag földréteget hányunk vissza,
azt jól ledöngöljük, majd ugyanígy tovább folytatjuk. A kábelárok
fölött, a föld területét, ahol még burkolat jön rá, simára, szabad terü
leten pedig enyhén bogárhátúra kell kiképezni. Épületen belül a kábele
ket aknákban, padlócsatornákban és kábelfolyósokban, vagy falon lehet
elhelyezni. A padlócsatornákat lejtéssel kell készíteni, hogy az esetleg
bekerülő nedvesség egy helyen gyűljön össze és onnan eltávolítható
legyen.
A kábelt az épületen lapos vasból készült csőbilincsekkel kell szerelni.
Vízszintes nyomvonalon a csőbilincsek egymástól legfeljebb 80 cm távol
ságra, függőlegesen vezetett kábelek esetén legfeljebb 3 m távolságra lehet
nek. A kábelek nagyobb hosszon való függőleges szerelését kerülni kell,
mivel a papírszigetelés itatóanyaga az alsó részbe szivároghat, és így a
kiszáradt, magasban levő papírréteg szigetelőképessége csökken.
A csőbilincseket úgy kell kiképezni, hogy azok a kábel ólomköpe
nyét ne sértsék meg. A szélességük a kábel külső átmérőjének feleljen
meg, azonban 40 mm-nél kisebb nem lehet.
A szorítóknak jól kell feküdniük a kábelre, de nem szabad az ólom
köpenyben benyomódást okozniok. A csőbilincseket a falban tartósan
kell rögzíteni. A vasszerkezeteket gondosan rozsdamentesítjük, minium -
mal alapozzuk és olajfestékkel kétszer mázoljuk.
A belső helyiségben szerelt kábelek külső jutaborítását tűzvédelmi
okokból le kell fejteni és a kábel csupasz fegyverzetét el kell látni rozsda
védelemmel.
A papirosszigetelésű kábelek papíranyaga eroseñ nedvszívó, ezért
a ráforrasztott ólomsapkával elzárt kábelvégeket csak közvetlenül a
bekötés előtt szabad felnyitni. A bekötéseket lehetőleg száraz időben
készítsük és ha mégis nedves időben kellene elvégezni, akkor a kábel
végeket sátorral, vagy más megfelelő lefedéssel kell a nedvesség behatolása
ellen megvédeni.
A szerelvények bekötését a szerelvény végleges helyére való elhelye
zésével kell kezdeni, s azután kell a kábelt előkészíteni a bekötésre, még
pedig a következőképpen:
Kimérjük a bekötéshez szükséges kábelhosszat és az elvágás helye
előtt és után közvetlenül zsineggel jól körülkötjük, majd a kötések között
fémfűrésszel elvágjuk.
A levágott kábelvéget azonnal ellátjuk’ ólomsapkával, amit körül
forrasztunk és úgy tesszük el. A jutaburkolatot a bekötésnél valamivel
nagyobb hosszban kötőhuzallal lekötjük, a jutát a kötésig lefejtjük és
levágjuk. A juta alatti páncélozást körülreszeljük és a reszelés mentén
fogóval letépjük. Ezután a belső jutaréteget távolítjuk el, ügyelve, hogy az
ólomköpenyt meg ne sértsük. A csupasz ólomköpenyt forrasztólámpával
enyhén felmelegítve, benzines ronggyal fényesre kell tisztítani és a páncélo
zás végénél 6 mm2 vörösréz földelőhuzallal néhány menetben átcsévélni
és ezt az ólomköpenyhez forrasztani.
Az ólomköpenyt óvatosan körülvágjuk, utána hosszirányban fel
hasítjuk, majd letörjük. Az ólomköpeny alatti töltőréteget a köpeny
szélétől kb, 15 cm-re lekötjük és a fölös részt eltávolítjuk. Az egyes vezető
ereket, melyek most már szabaddá ^váltak, a végüktől 4—5 cm távolságra
zsineggel jól körülkötjük és lecsupaszítjuk.
Az így elkészített kábelvégeket ezután behúzzuk a szerelvény öntvé
nyébe, a kábelvégekre sarukat forrasztunk. Az ólomköpenyt „hesszián"
vagy „köperszalaggal“ kell körültekercselni, ott, ahol a szerelvény nyaka
körülfogja.
Ezután a kábelvégeket a megfelelő szorítok útján bekötjük és ugyan
csak bekötjük az ólomköpenyre forrasztott földelő vezetéket az öntvény
földelőcsavarjába. '
A kábelszerelvényt gondosan összeszereljük és utána kiöntjük.
A kiöntéshez használt kábelmasszát a szállító gyár által megadott
hőfokra idegen anyagoktól mentes, tiszta edényben kell felmelegíteni,
r
9* 131
A felmelegítést lassan, állandó keverés mellett végezzük addig, amíg
a massza hígfolyóssá nem válik.
Mielőtt a folyékony masszát beöntenénk, a szerelvényt óvatosan
benzinlámpávai fel kell melegíteni, nehogy a hideg öntvénnyel érintkező
massza hirtelen merevedjen. A melegítést óvatosan kell végezni, nehogy
a kábel papirosszigetelő rétegei károsan felmelegedj:nek. A kiöntést
megszakítás nélkül egyfolytában kell végezni oly módon, hogy a kiöntő
massza alulról felfelé, hézagmentesen töltse ki a szerelvényt, és abban
légbuborékok ne maradjanak.
A kábelek fektetése, bekötése kényes, hagy gondosságot és gyakor
latot igénylő munka. A legkisebb mulasztás — esetleg évek múlva —p
de feltétlenül a kábel megsérülését okozó hiba forrása.
132
*
IV. TŰLÁRAMVÉDELEM
133
r1
késsülő automaták, általában csak túlterhelés ellen védenek és es esetben
sárlatvédelemül olvadóbiztosítót kell eléjük szerelni.
Az MKOSZ 14550» sz. szabvány határozza meg azokat az áram
erősségeket, amelyekkel a gumiszigetelésű vezetékek terhelhetők, anélkül,
hogy azok melegedése, gondos szerelés esetén a €0 C°-ot meghaladná.
A szabvány egyúttal meghatározza az olvadóbiztcsíték névleges áramerős
ségét, amelyek a vezeték védelmére szerelendők. Az olvadcbiztosítók
lehetnek lomhák és gyorskioldásúak. Mindkettő egyformán védi a vezeté
ket, de a lomha biztosító rövid ideig tartó, tehát veszélytelen nagyságú
túlterhelések esetén, mint pl. motorok indításánál felléphet, még nem
olvad ki. Ezért olyan berendezésekben, amelyekben lökésszerű túlterhelé
sek felléphetnek, mindig' lomha olvadóbetétet alkalmazunk.
Ha önműködő megszakítót alkalmazunk a vezetékek védelmére,
úgy a gyártót kell megkérdezni, milyen vezeték védelmére alkalmas,
mert az automaták kioldási jelleggörbéje nincsen szabványosítva.
A vezetékek. üzemviszonyai szerint a következő három terhelési
módot különböztetjük meg:
Fokozott terhelés, amikor a vezeték a 14. táblázat szerinti és a 15. táblá
zatban megadott átszámítási tényezővel kiszámított áramerősséggel
korlátlan ideig terhelhető. Ilyenek a több műszakos üzemek, vegyi
gyárak, állandóan bekapcsolt villamos készülékek vezetékei.
Általános terhelés, amikor a 14. táblázat szerinti és a 15 táblázatban meg
adott átszámítási tényezővel kiszámított áramerősséggel a vezeték
egyhuzamban legfeljebb 10 órán át terhelhető és ezt követően 14 órán
át a vezeték legfeljebb' az előzőek szerint kiszámított áramerősség
70%-ával terhelhető. Ilyenek a lakások, irodák és hasonló jellegű
épületek világítási vezetékei.
Szakaszos terhelés, amikor a bekapcsolási idő 40%-nál nem több, a be-
és kikapcsolás együttes időtartama 10 percnél nem nagyobb. Ilyenek
pl. a darumotorok, önműködő szivattyúberendezések vezetékei.
Szerkezet és elhelyezés szeriht a vezetékeket a következő három
csoportba oszthatjuk:
A csoport: csőbehúzott, gumiszigetelésű vezetékek.
Ide tartoznak a csőhuzalok is.
B csoport: kábelszerű vezetékek (kiskábelek), továbbá levegőben el
helyezett többerű vezetékek közös burkolattal, valamint többerű
csatlakozó vezetékek, hordozható fogyasztó készülékek részére.
C csoport: egyerű gumiszigetelésű vezetékek szabadon szerelve, azzal
a feltétellel, hogy az egymás mellé fektetett vezetékek távolsága
legalább a vezeték külső átmérőjével egyenlő, továbbá egyerű szige
telt vezetékek hordozható készülékek csatlakozására.
134
I
\
• — __ -
0 ,7 5 13 6 16 10
1 12 6 — — 10 10 — __ .
20 10
1,5 15 10 14 10 20 15 17 10 25 15 22 15
2 ,3 21 15 17 10 27 20 22 15 34 20 28 20
4 28 20 22 15 36 25 28 20 45 ? 25 38 25
6 35 25 28 20 47 35 38 25 57 35 53 35
10 48 35 38 25 65 50 53 35 78 60 72 50
16 67 50 50 35 87 60 70 50 104 80 78 60
25 89 60 70 50 115 80 87 60 137 100 $ 104 80
35 112 80 88 60 143 100 110 80 148 ... 125 130 100
50 140 100 110 80 178 125 140 100 210 160 162 125
70 177 125 140 100 220 160 178 125 260 ,200 205 160
95 215 160 17Ó 125 205 200 220 160 3 10 '2 5 0 260 200
120 260 200 205 160 310 250 265 200 345 300 310 250
150 300 250 260 200 355 300 310 250 4 15 300 340 300
185 340 300 270 250 405 300 340 300 4 75 4 00 410 300
240 400 300 320 300 480 400 410 30 0 560 500 455 40 0
— —
300 — 3T- 555 50Ö 455 400 6 45 5 00 530 40 0
400 — — — --- ' — — — — 77 0 600 605 500
500 — — — — — — —
u 6 90 60 0
IS. táblázat
£
Átszámítási tényezők erősáramú gnmiszfgetelésfi vezetékek terhelési táblázatához
Egy csőbe húzott vezetékek, III. Egy csőbe húzott vezetékek, ÜL Egy csőbe húzott vezetékek, 111. Ó
egy tömlőben levő erek száma N
c/j S egy tömlőben levő írek száma cN
/) ¿5
J3 egy tömlőben levő erek száma
- _ 0> R2
1 o8 CS
o^ O Cs
. ! több mint C8 több mint w rj
1—3 £>+* 1—3 . 4 -6 XJ több tr.Int X «£
4—fi 6 SS s 6 Na wj 1 -3 4 -6 6 CT3 C
K
Környezeti hőmérséklet
in m in
20 0 ,9 2 0,85 0,75 0,92 M 1 0,92 1,1 1,53 1,27 1,53
25 0 ,8 5 0,7 0,7 0,85 1 0,9 0,85 1 1,4 1,23 1,2 1,4
30 0 ,7 5 0,68 0,65 0,75 0,9 0,8 0,75 0,9 1,25 1,05 1,25
1,1
35 0,70 0,6 0,53 0,65 0,85 0,7 0,65 0,75 1,2 1 0,9 1,05
40 0,65 0,45 0,42 0,5 0,75 0,55 0,5 0,6 1,05 0,7 0,7 0,8
45 0 ,5 3 0,42 0,65 0,5 0,9 0,7
60 0,4 5 0,32 0,53 0,4 0,7 0 ,5 5
f
55 0,32 0,25 0,38 0,3 0,5 3 0,4
•
•
t
A l é . táblázat tartalmazza elhelyezés és szerkezet szerint melegedés
szempontjából, általános terhelés és -f- 25 C° környezeti hőmérséklet
alapulvételével a vezetékek megengedett legnagyobb áramterhelését és
az ahhoz tartozó olvadóbiztosító névleges áramerősségét. Ha a környezeti
hőmérséklet + 25 C°-tóI eltér pl. kazánházban, vagy háromnál több
üzemi árammal terhelt vezeték van közös burkolatban, pl. csőbe húzva,
továbbá fokozott vagy szakaszos terhelés esetén a lő, táblázatban meg
adott átszámítási tényezőket kell alkalmazni. Átszámítási tényező alkal
mazása esetén a vezeték túlterhelését megakadályozó olvadó biztosító
nagyságát a tényleges terhelésnek megfelelően kell a 14. táblázatból,
megválasztani. Közbenső értéknél a nagyobb biztosítót szabad alkalmazni.
Példák vezetékek melegedésre történő méretezésére:
1. Hat szál 10 mm2 G szigetelésű alumínium vezető 25 C°
környezeti hőmérsékleten közös csőben van elhelyezve egy műszál os
üzemben. Mekkora a vezeték terhelhetősége és milyen áramerősségű
biztosító alkalmazható?
A 14. táblázat A ) csoportja szerint 10 mm2 keresztmetszetű alumí
nium vezeték 38 A-rel terhelhető. A 15. táblázat szerint általános terhelés
nél hat szál vezetéknél és 25 C° környezeti hőmérsékletnél az átszámítási
tényező 0,9. A vezeték terhelhetősége tehát: 38*0,9 = 34,2 A. A 13.
táblázat A ) csoportja szerint 25 A olvadó biztosító alkalmazható.
2. 3 ■6 mm2 rézerű GT vezeték állandóan terhelve van. A környezeti
hőmérséklet 35 C°. Mekkora a vezeték terhelhetősége és milyen biztosító,
alkalmazható?
A vezeték szerkezete és elhelyezése B) csoport, a 14. táblázat szerint
a megengedett áramerősség 47 A. A 15, táblázat szerint fokozott terhe
lésnél 35 C° környezeti hőmérséklet mellett a 3 erű vezetéknél 0,7 átszámí
tási tényezőt kell alkalmazni. A vezeték terhelhetősége tehát 47 • 0,7 =
= 32,9 A. A lé . táblázat B) csoportja szerint 25 A biztosító alkalmazható.
3. Szabadon szerelt 25 mm2 G szigetelésű alumínium vezeték
szakaszosan terhelve 45 C° környezeti hőmérsékleten van. Mekkora a
vezeték terhelhetősége és milyen biztosító alkalmazható?
A vezeték szerkezete és elhelyezése C) csoport; a 15. táblázat szerint
szakaszos terhelésnél 45 C° környezeti hőmérsékletnél az átszámítási
tényező 0,7. A vezeték terhelhetősége tehát 104 • 0,7 = 72,8 A. A 13.
táblázat C) csoportja szerint 72,8 A-hez 60 A-es biztosító alkalmazható.
4. Csőbe húzott 40 C° környezeti hőmérsékleten elhelyezett fokozott
terhelésnél 60 A-rel igénybe vett hárcmerű G szigetelésű alumínium
vezeték keresztmetszete és a hozzátartozó olvadó biztosító,állapítandó
meg.
A 15. táblázat szerint fokozott terhelésnél, 40 C° környezeti hőmérsék
letnél az átszámítási tényező 0,65. A vezeték keresztmetszet megválasz
137
tásának alapját adó áramerősség —^ = 92,5 A. A Í4. táblázat szerint
l á O . á b r a . K orszerű biztosítószerelvény
138
A 15. táblázDt szerint általános terhelésnél, 25 C° környezeti hőmér
séklet mellett az átszámítási tényező 1. A vezeték-keresztmetszet meg-
120
választásának alapját adó áramerősség: — *= 120 A* A 15, táblázat
B) csoportja szerint 50 mm2 alumínium keresztmetszetet kell alkalmazni
100 A névleges áramerősségű olvadó biztosítóval.
!yrr..—r]f r — — —)r-------- -—
%
4 °
* ---- - J
f 1” L-l1tr i]l-H
O
55 55
330
141. ábra. Korszerű biztosítószerelvény
i
6. 45 C° környezeti hőmérsékletnél szabadon szerelt G szigetelésű
rézvezeték 16 A áramerősséggel van igénybe véve szakaszos terheléssel*
A 15. táblázat szerint szakaszos terhelésnél 45 C° környezeti hőmérsék
letnél az átszámítási tényező 0,7. A vezeték keresztmetszet megválasz
139
beszerelhető biztosítókkal és kis megszakítókkal készülnek sorozat
gyártásban. A szerelvényeket elől szigetelőanyagból készült lap fedi le,
amely a feszültség alatt álló részek véletlen érintőét akadályozza meg»
Ily szerelvényeket mutat be a 140. és 141. ábra.
A szerelvényeket vagy kerettel kell körülvenni, vagy acé1lemezből
készült szekrénybe kell helyezni. A szekrény lehet falba süllyeszthető
vagy falsíkra szerelhető. Ji
A szerelvények a következő típusokban készülnek biztosító alj
zatokkal: /
2 sarkú, mindkét sarokban vDb 25 A biztosító aljzattal, csengő
reduktorral; 2 sarkú, az egyik sarokban vDb 25 A biztosító aljzattal,
a másik sarokban nullavezeték bontókapoccsal (16. táblázat).
16. táblázat
Biztositó szerelvény áramkörönként 2 db 25A vDb biztosító aljzattal,
esengőrednktörral
A hozzátartozó
Áramkörök 100 db
Tí pus j e l száma falónk!vflli süllyesztett súlya kg
szekrény szekrény keret
17. táblázat
Biztosító szerelvény áramkörönként 2 db 25A vDb biztosító aljzattal
A h o z z á ta rto z ó
Áramkörök 100 db
Tí pus j e l száma falonklvüli süllyesztett súlya kg
szekrény szekrény keret
140
18. táblázott
B iztosító szerelvény áram körönként 1 db kisantom atávai
és 1 db 25A vDb biztosító aljzattal
A H oz zát art c >zó
Áramkörök 100 db
Ti p u s j el száma falonkívüli süllyesztett súlya kg
szekrény szekrény keret
19. tá b lá z a t
Biztosító szerelvény áram körönként 1 db kisantom atávai
és 1 db nnllavezeték szorítóval
A tt o z z á t a r t oz4
Áramkörök i— -- -— — 100 db
Típusjel^ száma falónk!vüli süllyesztett súlya kg
szekrény szekrény keret
141
2 sarkú, mindkét sarokban vDb 25 A olvadó biztosítóval, 3 16
áramkör részére (17. táblázat) 3—5 áramkörig kapocstest nélkül, 6—16
áramkörnél kapocstesttel. Típusjejzés EDn és EDv.
2 sarkú, az egyik sarokban vDb 25 A olvadó biztosítóval, a másik
sarokban kis megszakítóval 1—16 áramkörig, kapocstesttel (18. táblázat)
típusjel EADv.
2' sarkú, az egyik sarokban kis megszakítóval, a másik sarokban
nullavezetékbontó kapoccsal 1—16 áramkörig, kapocstesttel (19. táblázat)
típusjel EAOv.
3 sarkú, sarkonként vDb 25 A biztosító aljzattal, szorító kapoccsal
a nullavezeték részére, kapocstesttel 1—6 áramkörig ( 2 0 . táblázat).
Típusjel: EDIII.
3 sarkú, sarkonként 60 A Db biztosítóaljzattal, szorító kapoccsá
a nullavezeték részére, kapocstesttel (20. táblázat). Típusjel: IDlllf60A
20. táblázat
Biztosító szerelvény áramkörönként 3 db 25A vDb biztosító
aljzattal és nollavezeték kapoccsal
A h o z z á t a r t o z ó 1
Típusjel
Á ra m k ö rö k 100 db
szám a falonkívűli süllyesztett súlya kg
szekrény szekrény keret
ed i r i / i ............................ i Sf 39 Ss 48 K 50 130
ED I I I / 2 .......................... 2 Sf 57 Ss 57 K 60 135
ED I I I / 3 ............................ 3 Sf 51 Ss 51 K 52 220
ED I t I / 4 ............................ 4 Sf 51 Ss 51 K 54 310
ED m / s ............................ 5 Sf 54 Ss 54 K 56 385
ED I Í I / 6 ............................ 6 Sf 54 Ss 54 K 58 460
Ül. táblázat
Biztosító szerelvény áramkörönként 3 db Db ü l . BOA biztosító
aljzattal és nullavezeték kapoccsal •
A 1l o z z á t a r t o z ó
Tí pusj el Áramkörök 100 db
száma falonkívűli süllyesztett I súlya kg
szekrény szekrény j keret
1. Az érintésvédelem m egoldásai
Ha a berendezés vagy készülék szigetelésében hiba áll elő, akkor
a berendezés üzemszerűleg feszültség alatt nem álló fémrészei, pl. bur
kolatai, vagy ezek közvetítésével a környezetükben levő fémtárgyak
feszültség alá kerülhetnek, vagyis testzárlatossá válnak. A föld és a test
zárlatos készülék egyidejű érintése az egészségre veszélyes áramütéseket
okozhat.
- Az áramütések veszélyes hatásának a csökkentésére az MNOSZ
172 „Földelés és érintésvédelem erősáramú villamos berendezések
ben" című szabvány tartalmazza az érintésvédelemre vonatkozó elő
írásokat, amelyek betartása esetén az esetleges áramütések az emberek
túlnyomó többségére veszélytelenek. A szabvány előírásai szerint érintés-
védelmet alkalmazni kell:
Nagyfeszültségen minden esetben.
Kisfeszültségen (a földhöz képest 250 V-nál nem nagyobb feszült
ségen) :
villamos főző- és sütőkészülékek, forróvíztárolók, villamos fűtésű
sajtológépek, szilárd felerősítésű kávéfőzőgépek, villamos működtetésű
fodrászati készülékek, villamos hajtású kéziszerszámok, közvetlen hajtású
munkagépek esetében.
Más gépek és készülékek esetén csak akkor szükséges érintésvédelem,
ha a hely vagy helyiség padlója föld, tégla, beton, nedvszívó kőzet, vagy
a gépet környező padló fémlemezzel borított.
Érintésvédelmet kell továbbá alkalmazni a padló anyagától függet
lenül, ha a helyiség szén- vagy fémporos, nyirkos, párás, nedves, átázott
vagy forró, vagy ha a készüléket oly hosszú csatlakozó vezetékkel látták
el, hogy az oly helyiségbe is átvihető, amelyben az előbbiek szerint az
érintésvédelem kötelező.
Fokozott érintésvédelmet kell alkalmazni az előző felsorolásban!
helyiségekben, továbbá akkor, ha a kezelő folyamatosan érintkezik a
védelemmel ellátandó gép vagy készülék fémrészeivel,
A szabvány előírásai szerint az érintési feszültséget általában 65 V-ra
kell korlátozni, vagy ha ez nem volna elérhető, úgy gondoskodni kell
143
V
a meghibásodott berendezés 5 másodpercen belüli feszültségmentessé
válásáról. Fokozott érintésvédelem esetén a megengedett legnagyobb
érintési feszültség 42 V lehet, és ha ez nem volna elérhető, úgy gondos
kodni kell a berendezés 2 másodpercen belüli önműködő feszültség-
mentessé válásáról. .
A Biztossági Szabályzat az előbbi előírásokon túlmenően kazánok
ban, jól földelt tartályokban, csővezetékeken vagy azok kezeiében végzett
munkáknál a földhöz képest legfeljebb 24 V feszültség alkalmazását
engedi meg.
A szabvány a következőkben írja elő az érintésvédelmet, szabadon
hagyva, melyiket kívánják megvalósítani.
Szigetelés
A készüléket kétszeres vagy megerősített szigeteléssel gyártjuk és
kétszeres próbafeszültséggel vizsgálják. Ezen készülékek önmagokban
érintésbiztosak és további védelemre nincsen szükség. Tehát ez esetben
a védelemről a készüléket gyártó gondoskodik és nem a szerelő létesíti.
Például: szigeteléssel védett a bakelitházú kapcsoló.
Védőföldelés
(142. ábra). Ez esetben a védendő berendezés burkolatát a földbe
ágyazott elektródával kötjük össze. Testzárlat esetén az áram a védő
földelésen át a földbe folyik és az üzemi földelésen át záródik a transz
formátorhoz vagy a generátorhoz.
Rá + R /
és az érintési feszültség a védőföldelésen fellépő feszültségesés lesz:
ui = J R/
144
A gyakorlatban általában a berendelés adva van és meg kell határolni
a védőföldelés legnagyobb, még megengedett ellenállását. Legtöbbször
az üzemi földelés ellenállását nem ismerjük, mert azt az áramszolgáltató
készítette el. Az áramszolgáltató vállalatok általába# nem adják meg az
üzemi földelés ellenállását, mert az ellenállás nagysága változó. Befolyásolja,
hogy a talaj a méréskor száraz, vagy nedves, a talaj hőmérséklete stb.
Ily esetben a védendő berendezéshez legközelebb eső biztosító
5 másodperces, fokozott érintésvédelem esetén 2 másodperces kiolvasztó
áramából indulunk ki, és ekkor a földelés ellenállása nem lehet nagyobb,
mint
R/ — -p ohm
— hk
ahol hk a biztosító kiolvasztó áramerőssége.
Ha a tényleges zárlati áram kisebb, mint á biztosító kiolvasztó
árama, akkor az érintési feszültség a megengedettnél kisebb lesz; ha
a zárlati áram nagyobb, mint a biztosító kiolvasztó árama, akkor a bizto
sító az előírt időn belül ki fog olvadni és így a szabvány követelményei
teljesítve vannak.
A szabványos biztosítók kiolvasztó áramát a 2 2 . táblázat tartalmazza.
Például: mekkora lehet a védőföldelés ellenállása valamely 10 A
lomha D biztosítóval védett készülék esetén, ha a fokozott érinfésvédelém
követelményeit kell kielégíteni:
-A megengedett legnagyobb érintési feszültség 42 V. 10 A lomha
D biztosító 2 másodperces kiolvasztó árama a 22. táblázat szerint 45 A és
Rf — ~ = 0,933 ohm.
1 Jbk 45
N évleges
áram - 5 2 5 2 5 2
erősség m ásodperc m ásodperc m ásodperc m ásodperc m ásodperc m ásodperc
A
kiolvasztó áramerősség A
6 15 18 22 25
10 27 30 38 45 — —
15 41 48 58 69 — ---- ■
20 53 62 80 92 — —
25 61 86 110 130 — —
35 102 135 150 180 — —
40 __ — — — 170 200
50 160 200 230 310 220 270
60 200 235 280 350 290 360
80 270 330 380 460 380 470
100 370 450 520 600 450 550
125 490 OOO 650 800 620 730
160 610 780 900 1200 800 950
200 800 1006 1200 1500 1000 1200
250 __ — — 1350 1600
300 __ ___ — — 1700 1900
400 __ — — — 2100 2400
500 _ — — — 2600 3000
600 — — 3100 3700
23. táblázat
Földelők tájékoztató szétterjedési ellenállása
A földelő fajtája
3 x 2 0 mm méretű szalag
3 m hosszú
30— 5 0 mm 0 ,5 m 1 1,0 m* 10 25 j 50 100
0 - j ü vas lem ez lem ez
cső
m hosszban
\ . /•
14 0
. . ■■'-■'■ti?-
itt£gíeÍeiÓ nem rozsdásodó csőbilincsek alkalmazásával át kell hidalni.
Az áthidalás úgy készítendő, hogy a vízmérő óra és főelzárócsapok cseréje
az áthidalás megbontása nélkül legyen lehetséges.
Védőhálózat
Ha egy épületen vagy épülettömbön belül több készüléket kell
érintésvédelemmel ellátni,
és védelemként a földe
lést választottuk, akkor
nem készítünk minden vé
dendő készüléknek külön -
külön földelést, hanem kö
zös védővezetékeket fek
tetünk, amelyhez minder
egyes készüléket hozzákap
csolunk és a védővezetéket
több helyen földeljük (143.
ábra).
A védőhálózatra a föl
delések párhuzamosan van
nak kapcsolva. Ha a párhu
zamosan kapcsolt földelők
nem is tekinthetők úgy,
mint a párhuzamosan kapcsolt ellenállások, az eredő ellenállás mégis
kisebb lesz, mint bármely részellenállás.
A védőhálózat méretezése ugyanúgy történik, mint a védőföldelésé,
csak a földelés ellenállása helyett a védőhálózat eredő földelési ellenállásá
val kell számolni.
Nullázás
Nullázás az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a testzárlatot
rövidzárlattá alakítják át (144. ábra) oly módon, hogy a védendő berende
zés burkolatát a nullavezetékhez kapcsoljuk. Amilyen hatásos védelem
a jól elkészített és fenntartott nullázás, éppoly veszedelmes, mert minden
elkövetett hiba valamennyi nullázott készülékre átterjed.
A szabvány ezért a nullázást szigorú feltételekhez köti. Ha csak
egy feltétel nem volna teljesítve, úgy a védelem helyett csak bajt okozunk.
A nullázás minden esetben betartandó szabályai á következők:
Testzárlat esetén megköveteljük, hogy a zárlat helyéhez leg
közelebb eső olvadó biztosító feltétlenül kiolvadjon. Ezért ki kell
számítani a zárlati áram erősségét és annak legalább oly nagynak
kell lennie, mint a 23. táblázatban megadott kiolvasztó áramnak.
Ha e feltétel nem volna teljesítve és a nullavezeték ellenállását r0-val,
a fázisvezetéket ty-el jelöljük, akkor a nullavezetékben J • r0 feszültségesés
fog fellépni, amely egyúttal az érintési feszültség. Könnyen belátható,
hogy a legkedvezőbb esetben, ha a nullavezeték a fázisvezetékkel azo
nos keresztmetszetű, az érintési feszültség a fél fázisfeszültség lesz,
tehát 220 V esetén HO V. Az érintési feszültség a nulíavezeték végpont
jainak és más helyeinek földelésével tovább csökkenthető. Bebizonyítható,
hogy a legkedvezőbb esetben is az érintési feszültség a fázisfészültség
negyede lesz, tehát 220 V fázisfe-
ülő. szültség esetén 55 V, ami már a
r'wvA-a-------
—-----7?-- “7 5-------- “I -8
fi-------- fokozott érintésvédelemnél nem en
----------- f c A W - *
i 1II
-g gedhető meg.
R n ’ ’’ ’
A szabvány tiltja egy transzfor
mátor körzeten belül bármely készü
I l i , ábra. Nullázás lék nullázás nélküli földelését. A
készülék testzárlata esetén, ha az
nem lenne nullázva, a hibaáram az üzemi földelésen át záródik és annak
Ra üzemi földelésen J • R¿ feszültségesést okozna. A csillagponthoz
kapcsolt nullavezeték pedig teljes hosszában a földhöz képest feszültségre
emelkedne, és minden ahhoz kapcsolt készülék ütne. Épp ily veszélyes
a földzárlat is. A szabvány előírja, hogy a nullázáshoz az áramszolgáltató
engedélye szükséges, mert csak az tudja, hogy a transzformátor körzeten
belül nem alkalmaztak-e előzőleg nullázás nélküli védőföldelést, továbbá,
hogy a hálózat úgy van-e méretezve, hogy egyfázisú földzárlat esetén
a hibahelyhez legközelebb eső biztosító az előírt időn belül kiolvad.
A nullavezeték szakadása az egész védelmet hatálytalanítja, ezért
a szabvány a nullavezetékbe kapcsoló vagy biztosító építését tiltja.
Súlyos veszélyt okoz a nullavezeték és fázisvezeték fölcserélése,
mert ez esetben valamennyi védett gép és készülék burkolata a földhöz
képest fázisfeszültségen lenne. A szabvány ezért előírja, hogy a nulla
vezetéket meg kell jelölni. Szigetelt vezetéknél a nullavezetéket a fázis
vezetéktől eltérő színű szigeteléssel kell szerelni. Szabadvezetéknél
a nullavezetéket színes, pl. üvegszigetelőre kell szerelni, vagy legalábbis
a porcelán szigetelő szoknyájának belső felületét oiajfestékkel kell meg
jelölni.
Magától értetődik, hogy a nullavezeték kötéseit vagy hegesztéssel
kell készíteni, vagy pedig kilazulás ellen biztosított csavaros szorítókat
kell alkalmazni. A nullavezetéket a fázisvezetékkel azonos csőben, vagy
többerű vezeték esetén közös burkolatban vezetjük és ezért a nullavezeték
szigetelése nem lehet gyengébb, mint a fázisvezetéké.
148
Védőkapcsolás
149
t
ajtajú szekrénybe kell helyezni. Nem engedhető meg az ÉV relé hozzá
kapcsolása oly motorvédő automatához, amelynek fémburkolata van,
mert az automatához üzemszerűen kell hozzányúlni. Az ÉV relé műkö
dése ellenőrizhető a rajta levő nyomógomb segítségével. A nyomógomb
ellenálláson át feszültség alá helyezi a relé tekercsét, ha a tekercs és a segéd -
földelő közötti vezeték ép és a segédföldelés is megfelel, a relé kiold.
Előírás szerint a védett berendezés minden üzembehelyezése előtt az
ellenőrzőgomb benyomásával kell a relét ellenőrizni. Az ellenőrzés
nem terjed ki a relé és a védett készülék közötti összeköttetésre, továbbá
nem jelzi a relé tekercsének a rövidre záródását.
T örpefeszültség
Törpefeszilltség előállítására általában transzformátort alkalmazunk.
A szabvány értelmében csak olyan transzformátort szabad alkalmazni,
amelynek különálló primer és szekunder tekercsei vannak. Autó transz
formátor alkalmazása tilos. A szabvány előírja, hogy a transzformátor
törpefeszültségű tekercsének egy pontját földelni kell azért, hogy ha
a két tekercsrendszer között átütés következne be, a nagyobb feszültség
ne hatolhasson a törpefeszültségű oldalra« A törpefeszültségű oldali
földelés azonban más veszélyeket von maga után és lehetséges, hogy a
szabvány ezen rendelkezése a jövőben megváltozik. Mindaddig, amíg
más rendelkezés nincsen, a földelést el kell készíteni, de a földelőt más
földeléstől legalább £0 m távolságban kell elhelyezni, nehogy a földön
keresztül emelkedjen meg nem engedett feszültségre a törpefeszültségű
oldal.
Ha a törpefeszültségű transzformátort tápláló kisfeszültségű hálóza
ton az érintésvédelem nullázás, a törpefeszültségű oldal földelése nem
engedhető meg. Ebben az esetben több megoldással lehet a szabvány
követelményeit kielégíteni. A legegyszerűbb megoldás megerősített szi
getelésű 4000 V próbafeszültségre gyártott transzformátor alkalmazása,
amelynél semmiféle földelést nem alkalmazunk. Ha kettős illetve meg
erősített szigetelésű transzformátor nem szerezhető be, akkor olyan
transzformátor alkalmazása szükséges, amelynél a különböző feszültségű
tekercsek között fémfolia van. A fémfoliát villamosán jól vezetőén össze
kell kötni a transzformátor vasmagjával. A vasmagot és a fémfoliát a táp
láló hálózat nullavezetékébe kapcsoljuk. Ez utóbbi esetben a törpefeszült
ségű tekercselés egy pontjának földelése megengedhető, de a földelést
a kisfeszültségű hálózattal nagy távolságban, 20—50 m, kell elhelyezni.
Az érintésvédelem alapja a helyi viszonyoknak megfelelő, a Bizton
sági Szabályzat szerint szabványos anyagból gondosan készített és karban
tartott villamos berendezés. A biztonságot nem szabad egyedül az érintés-
védelemre bízni, mert még a szabvány is néhány másodpercig tűri a veszé
lyes állapot fennállását. Az érintésvédelem csak mentőeszköz, amelynek
jó működése a szerencsétlenséget akadályozza meg.
153
\
csonyabb kéményeket külön levezetővel kell ellátni» Ha az épület tetőzeté
nek lejtése 35°-nál kisebb, akkor a tető alsó szélén is szükséges felfogó
vezeték»
E célra az esőcsatorna is megfelel, ha vastagsága legalább 0,5 mm.
Épületenként legalább két levezetőt kell készíteni, amelyek az épület
két ellentétes oldalán vannak. Az egyik levezető céljaira az esőcsatorna
is felhasználható, ha fémes keresztmetszete legalább 100 mm2. A levezető
az épület falától 10 cm távolságban
legyen, de ha az épület fala gyú
lékony, akkor a levezető távolsága
30 cm.
Ha az épület 10 m-nél maga
sabb, akkor a gerincvezetéken kívül
a tető peremén végigfutó felfogóve
zetékre is szükség van. Ily vezetéknek
megfelel az esőcsatorna, ha anyaga
0,5 mm-nél vastagabb. Ha a tető
lejtése 35°-nál kisebb, akkor a gerinc
vezető és a tető peremén futó vezetők
között a gerinccel párhuzamosan
haladó további felfogó vezetőket kell
elhelyezni úgy, hogy a vezetők egy
mástól való távolsága 6 m-nél lehető
leg ne legyen nagyobb, A hosszvezető
ket 10 m-enként, de legalább két he
lyen keresztvezetővel össze kell kötni.
A levezetők száma minden megkez
dett 10 m magasság után egy darab, de
149. ábra. Tűzveszélyes épület az első 10 m magasság után még egy
villámvédelme további levezető készítendő. A leve
zetők feléhez az esőcsatorna felhasz
nálható, a másik feléhez külön levezetőket kell készíteni. Ha az épület
kerülete 30 m-nél kisebb, akkor az épület magasságától függetlenül ösz-
szesen négy levezetőt kell szerelni. A levezetőket a 6. táblázat I. cso-
oortjában feltüntetett anyagból kell készítem.
Ha az épület fedele gyúlékony anyagból készült, pl. nád, kátrány-
oapíros stb., akkor a felfogók a tető felett legalább 50 cm magasságban
aelyezendők el.
Az épületen belül és kívül levő nagyobb fémtárgyak különösen
akkor, ha összefüggő vezetékrendszert alkotnak, mint pl. a víz- és a
gázvezetékek, a központifűtés csőhálózata, felvonók sodronyai stb.
a földeléshez közel eső alsó végükön a villámhárító berendezéshez jól
vezetően hozzákapcsolandók. Ha az összeköttetés külön nehézséget
okozna, úgy ezeket külön kell földelni. A tetőtérben az ereszmagas
ság fölé érő fémtárgyakat felső végük közelében is össze kell kötni a
villámhárító berendezéssel. Az összeköttetést úgy kell készíteni, hogy az
mindig a földelés felé lejtsen. Az épületszerkezet tetőtérben levő fém
tárgyait, pl. idomacél gerendákat a villámhárító berendezéssel össze kell
kötni. A vasbetonszerkezetek vasbetéteit azonban tilos a villámhárító
berendezéssel összekötni.
Gyúlékony anyagot tartalmazó épületnél szigetelő talpon, pl. beton
lábakba erősített tartókra a tető felett 50 cm és 2 m közötti távolságban
védőhálót kell készíteni. A hálót úgy kell kialakítani, hogy a tartórúd
magasságával mint sugárral leírt kör a háló oldalait érintse (149. ábra).
A gyúlékony anyagokat tartalmazó épület villámhárító berende
zéséhez az épület kerülete mentén mérve 10 m-ként kell levezetőt készí
teni, de legalább négy levezető szükséges akkor is, ha az épület kerülete
40 m-nél kisebb.
,A villámhárító berendezés minden levezetőjéhez földelést kell
készíteni. A földelők eredő szétterjedési ellenállása 15 ohmnál ne legyen
nagyobb. Gyúlékony anyagot tartalmazó épület földelőit a talajszint alatt
50 cm —. l m mélységben egymással össze kell kötni. Szükség esetén,
ha a helyi viszonyok a földalatti körvezeték megépítését súlyosan aka
dályozzák, akkor elegendő a körvezetéknek csak a megépíthető legnagyobb
részét megépíteni.
A különleges építmények villámhárító berendezésének a szerelését,
minthogy az már túlhaladja e könyv kereteit, e helyütt nem ismertetjük.
VII. LÁMPATESTEK SZERELÉSE
J-
£
I
r£ 3n
C •f'f'tUb
J
ISO. ábra.
157
3. ha a fénycső és a gyújtó más lámpahelyen jói működik, ellen
őrizni kell a bekötéseket, az érintkezéseket és a vezetékeket*
A fénycső vibrál:
1 . új fénycsőnél előfordul a vibrálás; ez néhány ki- és bekapcsolással
megszűntethető. Ha a fénycső tovább is vibrál, akkor a fénycső hibás,
ki kell cserélni,
2 , hosszabb ideje működő fénycső általában az elhasznált gyújtó
miatt vibrál. A gyújtót ki kell cserélni.
A fénycső visszagyújt:
J
1 . a fénycsövet az armatúrából azonnal ki kell venni, mert a vissza-
gyújtás nagyon megrövidíti a fénycső élettartamát, ;
2 . hibátlanul működő fénycső helyén kell kipróbálni, ha ott is vissza
gyújt, a fénycsövet ki kell cserélni,
3. a gyújtót ellenőrizni kell, ha hibátlanul működő armatúrában is
visszagyújt, ki kell cserélni,
4. az előtét nem illik a fénycsőhöz, ellenőrizni kell,
5. a fénycső kapocsfeszültségét ellenőrizni kell,
6 . a fénycső környezeti hőmérsékletét ellenőrizni kell, megvan-e a
megkívánt alsó határ, + 1 0 C°.
158
v itt. A V IL L A N Y S Z E R E L É S R E VO N ATKO ZÓ , J E L E N L E G
ÉRVÉNYES FONTOSABB ELŐÍRÁSOK ÉS SZABVÁNYOK
FELSOROLÁSA