FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK

1. FOCOMELIA:
a. leggyakoribb a felső végtagon
b. proximális szegmentum részleges vagy teljes hiánya
c. also végtagon gyakoribb
d. dizstális szegmentum részleges vagy teljes hiánya
e. tranzverzális ectromelia
(b, c, e)

1. Longitudinális ectromeliák:
a. két alsó végtag összenövését jelenti
b. az érintett végtag egyik részének hiánya ( pl. mikor az alkarcsontok közül csak az egyik hiányzik )
c. proximális szegmentum teljes hiánya
d. a végtag vagy végtagszegmens megrövidülése jellemzi
e. radius vagy ulna apláziája a felső végtagban
(b, e)

2. A lábszár és a láb veleszületett hiánya a:

a. focomelia;
b. longitudinális ectromelia;
c. teljes hemimelia
d. tranzverzális ectromelia
e. ectropodia
(c, d)

3. Dolicostenomelia:
a. ligamentáris lazaságal társul
b. hasonlit az akondropláziára
c. a végtagok abnormális meghosszabbodása jellemzi
d. Morquio betegségnek is nevezik
e. a végtag szabályos hipertrófiája
(a, c)

4. Üvegcsontúság:
a. veleszületett osteogenezis imperfecta
b. osteopsatirozis
c. Lobstein betegség
d. Vrolick betegség
e. tardiv osteogenezis imperfecta
(b, c, e)

5. Üvegcsontúság ( osteopastirozis, Lobstein betegség, tardiv osteogenezis imperfecta )

tünethármasa:
a. kék sclera
b. pectum excavatum
c. süketség
d. csonttörékenység
e. ligamentáris lazaság
(a, c, d)

6. Akondroplázia:
a. növekedési porc fejlődésének a zavara
b. többszörös spontán törés jellemzi
c. izomzat gyengén fejlett
d. radiológiailaf a csont corticalisa vékonyabb és kevésbé opakk
e. aránytalanul kicsi végtagok és nagy fej jellemzi
-1-
(a, e)

7. Artrogripozis:
a. veleszületett sáncok és stigmaták jelenléte
b. izületi merevség jellemzi
c. atletikus, aránytalan törpenövés
d. fabábu ( Pinocchio ) szerűen rögzitettek és merevek a végtagok
e. extreme izületi lazaság jellemzi
(b, d)

8. Veleszületett végtaghiánnyal találkozunk:

a. acondroplaziában
b. tranzverzális hemimeliában
c. osteogenezis imperfectaban
d. artrogripozisban
e. amniotikus betegségben ( utolsó kettő meg mi a fasz )
(b, e)

Veleszületett csipőficam

9. Veleszületett csipőficam
a. radiológiailag, az epifizis csontmag korábban megjelenik
b. a combnyak retrovertált, coxa vara alakul ki
c. cotiledo felszin lapos, kevésbé vájt, meredek
d. 2/3 részben jól gyógyul kezelés nélkül is
e. férfiaknál gyakoribb
(c, d)

10. Ortolani műfogás:

a. patognomikus a veleszületett csipőficamra
b. gluteus izmok elégtelenségének tulajdonitható
c. születés utáni 2-3 hétig értékelhető ki
d. csak azon újszülöttekre jellemző, akiknek van csipőficamos családtagja
e. a születés utáni első év után jelenik meg
(a, c)

11. Veleszületett csipőficam szűrése mivel történik:

a. röntgen
b. echo
c. MR
d. CT
e. Ortolani műfogás
(b, e)

12. Veleszületett csipőficam:

a. addukció korlátozottá válik
b. trochanter major felemelkedik
c. rotációs mozgások beszűkülnek
d. abdukció túl nagy mértékben kivitelezhető
e. Shenton-Menard vonal megszakad
(b, e)

13. Veleszületett hátulsó csipőficam:

a. lumbális lordózis megszűnésével társul;
b. femurfej egy neocotiledoban rögzül
c. jobban elviselt
d. medence gyakran előrebazskulálódik

-2-
e. ritkán kétoldali
(c, d)

14. Egyoldali csipőficam:

a. elülső ficam a leggyakoribb
b. medence megdőlt a luxált végtag fele
c. később kezd el járni a baba ( 18-20 hónap )
d. hintázó, kacsázó járás ( ez a kétoldalira jellemző )
e. A Trendelenburg tünet az ellenkező oldali végtagra pozitiv
(a, b)

15. Hilgenreiner szög:

a. horizontális vonal amely a növekedési porcon húzott vonal és a cotiledo tetején húzott vonalnak közti
szögnek felel meg
b. a femurfej fedési szöge
c. <25° csipőficam, diszplázia esetén
d. az acetabulum vápa meredekségi szöge
e. > 35° azt jelenti, hogy a combfej nem eléggé fedett
(a, d)

16. Wiberg szög:

a. növekedik veleszületett csipőficamban
b. a vápa meredekségi szöge
c. a fej tengelyén keresztülhúzott vizszintes és a fej középpontját a cotiledoval összekötő vonal közti szög
d. normálisan 25 o feletti
e. cervico-diafizeáris szög
(c, d )

17. Veleszületett csipőficam konzervativ kezelése:

a. ortopédiai kezelés, gipszben történő imobilizálással
b. a kezelés időtartama addig kell történjen, amig el kezd járni a beteg
c. imobilizáljuk flexióban, abdukcióban és kifele rotációban
d. addig kell kezelni, amig el nem tűnnek a radiológiailag rossz jelek
e. kezelés nem kötelező
(c, d)

18. Veleszületett csipőficam ortopédiai kezelése:

a. tuber támaszos járógéppel kezelik
b. progressziv ortopédiai kezelés, ipszben történő imonilizálással
c. medence oszteotómiák
d. Pacci-Lórenz műfogás
e. műtéti kezelés, majd gipszben történő imonilizálással
(b, d)

19. Veleszületett csipőficam műtéti kezelése:

a. elsődleges kezelési lehetőség;
b. instabil, illetve olyan ficam kezelésére javallott, hol az ortopédiai kezelés sikertelen volt
c. ellenjavallt kiskorban
d. femur és medence oszteotómiákon alapszik
e. csak kivételesen végzik, manapság nagyon ritka a műtét
(b, d)

20. Salter medence oszteotómia:

a. a vápa alakja, orientációja meváltozik
b. a vápa tetejét lefele irányitják
c. femur nyak derotációs, varizáló oszteotómiája
d. 5 éves kor felett
e. 1-5 éves korban javallt
-3-
(a, e)

Veleszületett dongaláb

21. Veleszületett dongaláb:

a. varus-equinus jobb prognózisú mint a talus valgus
b. nem állandósulhat az izületi merevpozició
c. főleg kislányokon gyakori
d. varus equines dongaláb kezelése hosszú 6-18 hónapot vesz igénybe
e. kialakulhat a talaján neuromuszkuláris egyensúlyzavar
(d, e)

22. V. dongaláb:
a. talus és calcaneus függőleges állásu és előre hajlik
b. lábszár és lábfej izomzata hipertrofizált
c. talp konkáv
d. lábszárcsontok forgást szenvednek, igy a fibula hátrakerül
e. lábszárizmok, ujjak hajlitói, triceps surae meghosszabodik
(a, c, d)

23. Varus equinus dongalábnál a láb helyzete:

a. dorzál flexió
b. plantár felxió
c. pronáció
d. szupináció
e. addukció
(b, d, e)

24. varus equinus dongaláb:

a. kompenzált genu valgum jelenik meg
b. külső lábélen támaszkodás jellemző
c. belső lábélen támaszkodiás jellemző;
d. a talp konvex ( domború ), a maximális görbület a mediotarsális izület szintjén
e. láb dorzális felszine konkáv ( homorú )
(a, b)

25. Talus valgus tipusú dongaláb poziciója:

a. ellentéte a varus equinusnak
b. dorsal flexió, addukció
c. plantar flexió, addukció
d. dorsal flexió, abdukció
e. plantar flexió, abdukció
(a, d)

26. Abszolut reduktibilis periódusa a veleszületett dongalábnak:

a. ortopédiai kezeléssel kivitelezhető
b. 15 napig születés után
c. 2-4 évig tart
d. sebészi kezelést igényel
e. a lágyszövet elcsúszása rontja a dongaláb visszahúzódását
(a, b)

27. Relativ reduktibilis periódusa a veleszületett dongalában:

a. 2-4 évig tart
b. még teljes redukciót biztosit

-4-
c. már van sebészi indikációja
d. csak 4. életév után
e. csontkorrekciós műtétek javalltak
(a, c)

28. Abszolut nem reduktibilis szakasza a veleszületett dongalábnak:

a. ortopédiai kezeléssel, gipszeléssel történő imobilizációval kezeljük
b. 4. életév utáni állapot
c. 8. életév után csontkorekciós műtétek javalltak
d. este caracterizată prin retracţia părţilor moi care se opun reducerii;
e. a lágyszövet elcsúszása jellemzi, amely gátolja a betegség visszahúzódását
f. 8. életév utáni állapotnak felel meg
(b, c)

29. Veleszületett metatarsus varus:

a. előláb abdukciós tengelyferdülése
b. talp konvex, maximális görbület a belső részen
c. radiológián a metatarsusok legyező alakban futnak
d. előláb befele ferdül
e. csak akkor kezelendő ha a csontérés befejeződött
(c, d)

SERDÜLŐKORI STERIL CSONTNEKRÓZISOK

Avaszkuláris combfejnekrózis

1. Avaszkuláris combfejnekrózis:
a. nőknél fordul elő leggyakrabban
b. mindig combnyaktörés után jelentkezik
c. leggyakrabban 40-es korosztályban jelentkezik
d. Perthes kórnál kedvezőbb prognózisú
e. gyakran ( 50-70% ) bilateralizálódik
(c, e)

2. Chandler betegség:
a. teljes avaszkuláris combfejnekrózis 20%-a
b. combfej idiopátiás nekrózisa
c. általában az ok kimutatható
d. poszttraumatikus combfejnekrózis
e. femurfej iszkémiás nekrózisának felel meg
(a, b)

3. Avaszkuláris combfejnekrózis rizikófaktorai:

a. szisztémás lupus eritematosus
b. szteroidkezelés
c. krónikus alkoholfogyasztás
d. nyomásos traumák
e. sugárzás
(b, c)

4. A combfej kollapszusa egy combfej oszteonekrózisnál:

a. röntgenen a combfej gömbölydedségének megváltozásával jár
b. kritikus esemény, amely befolyásolja a prognózist
c. nagyon jó gyógyhajlamot mutat
-5-
d. elegendő csupán befúrással kezelni
e. a csipőprotézis azonnali indikációját jelenti
(a, b)

5. Az avaszkuláris combfejnekrózis korai stádiumban mivel diagnosztizálható:

a. röntgen
b. csontbiopszia
c. MR
d. CT
e. scintigrafia
(c, e)

6. Ficat II stádium röntgenen:

a. osteosclerozisok és ciszták egyaránt láthatók
b. beszűkül az interartikuláris tér
c. subcondrális fissura ( patognomikus jel )
d. a combfej alakja megváltozik
e. nem mutat röntgenen elváltozást
(a, c)

7. Ficat III stadium röntgenen:

a. degenerativ elváltozásokat mutat (porc destrukció, osteofiták);
b. normál kontúrt megőrzi
c. az elhalt zóna leválik, sequester keletkezik
d. korai stádiumok után jelentkező, már előrehaladott stádium
e. kezelés rendszerint befúrással történik
(c, d)

8. Mely tünetek pozitivak az acaszkuláris combfejnekrózinál:

a. Duvernay tünet = cipő tünet
b. Drehman tünet
c. Laugier tünet
d. sántitó járás
e. ágyékfájdalom, mely sugárzik térdbe és gerincoszlopba
(d, e)

9. Avaszkuláris combfejnekrózis ( NACF ):

a. korai stádiumban MR-rel diagnosztizálható
b. laboreredmények nem adnak elegendő információt
c. scintigrafia csak késői stádiumokat mérvadó
d. a csontok funkcionális vizsgálata a rutinellenőrzés része
e. csontbiopsziával diagnosztizáljuk ( gold standard )
(a, b)

10. NACF szövődményei:

a. szekunder coxartrozis;
b. korai stádiumokban még gyógyulhat
c. coxa plana és csipőficam
d. minden stadium gyógyulhat
e. coxa magna a legtöbb esetben
(a, b)

11. *40 éves NACF , Ficat III stdiumban igényel:

a. csontbefúrást pertrochanterico-cervikálisan
b. rotációs oszteotómia ha még nem eléggé kiterjedt
c. artrodézis
d. kiterjedté válása után nem cementezett endoprotézis
e. értágitók és anabolikus szteroidok adása javasolt
-6-
(b, d)

Perthes-kór

12. Perthes-kór
a. térd diszekáns osteocondrozisa
b. femurfej csontmagvának iszkémiás nekrózisa
c. csigolyatest tuberkulózisa
d. a combcsont oszteokondrózisa
e. patella apofizitise
(b, d)

13. Mik a feltételes okai a Pertehs kórnak:

a. genetikai ok
b. rahitis
c. endokrin ok
d. vaszkuláris ok
e. izomtónus zavara
(c, d)

14. *combcsont diszekáns oszteonekrózisa:

a. coxa planaba mehet át
b. főként nőket érint
c. izületi porc primer elváltozása
d. gyakran súlyosbodik
e. szubkondrális törések adódhatnak
(a, e)

15. Perthes kór:

a. szubkondrális ciszta jelenléte már a tünetek kezdetét jelenti;
b. jellemző a „creeping-substitution” jelenség
c. izületi porc egy forditott Y alakra emlékeztet
d. epifizis csúszást szenved és hátra baszkulálódik
e. idiopátiás coxa valgava alakul át
(a, b)

16. Perthes kór jellemzői:

a. a comb flexiója csak kifele rotáció közben végezhető el ( Drehmann tünet);
b. Trendelenburg tünet pozitiv
c. lumbális lordózis súlyosbodik
d. flexió, abdukció és befele rotáció súlysobodik
e. a sérült végtag 1-2 cm-rel rövidül
(b, d, e)

17. Combcsont osteocondosisának kezdeti szakaszban milyen röntgentüneteket figyelhetünk meg:

a. epifizis csontmagvának a növekedése leállt
b. szubkondrális felszinnel párhuzamos vonalak („macskakarmolás”);
c. femurnyak kiszélesedése
d. epifizis baszkulálása
e. gomba alakú kifele luxált femurfej
(a, c, d)

18. Perthes kór:

a. 4-es Caterall csoportú Perthes kór már az egész epifizist érinti
b. Salter és Thompson szerinti A csoportú Perthes kórnál a subcondrális törés a fél epifizisnél kisebb
részt foglal magába
c. az epifizis 60-90 fokos elmozdulása egy mérséklet elváltozás

-7-
d. epifizis alapja elipszis alakot vesz fel
(a, b )

19. Perthes kór kezelési lehetőségei:

a. a. a végtag folytonos húzása abdukcióban és befele rotációban (10-12 hónapot);
b. b. tubertámaszos járókészülék
c. c. comb varizáló osteotómiája
d. d. Pacci-Lorentz féle gipsz
e. e. intra vagy extraartikuláris epifiziodezis
(a, b, c)

Más osteonekrózisok

20. A térdizület diszekáns osteonekrózisa:

a. Axhausen tünet mutatja ki
b. König kór
c. Osgood-Schlatter kór
d. tibia apofizisének az osteonekrózisa
e. patella oxteonekrózisa
(a, b)

21. A metatarsus fejének osteonekrózisakor mi a teendő:

a. medio-tarsilis artrodézis
b. talptámasz a talp formájának megfelelően
c. a cipőtalpat 1-2 cm-rel megemljük
d. a talp belő szélét megtámasztjuk
e. befúrás, csontdarab eltávolitása
(b, e)

22. Kienböck kór minek az oszteonekrózisa:

a. combcsont feje
b. láb sajkacsontja
c. II. metatarsus
d. metacarpusok tuberkulózisa
e. holdascont;
(e)

23. Aszeptikus oszteonekrózisok hol jelennek meg:

a. diafizis
b. epifizis
c. apofizis
d. metafizis
e. ahol enkondrális csontosodás van
(b, c, e)

24. Scheuermann betegség egy:

a. neuromuszkuláris betegség;
b. reumás betegség;
c. gerinc veleszületett rendellenessége;
d. serdülőkori steril osteokondrózis;
e. csigolya tuberkulózis
(d)

25. Patella osteonekrózisa kiről kapta a nevét:

a. Perthes;
b. Schauermann;
c. Sinding-Larsen;

-8-
d. Schlatter-Osgood;
e. Kienböck;
(c)

26. metatarsusok (II – III) fejének nekrózisa kiknél a gyakoribb :

a. fiatalok
b. csecsemők
c. idősek
d. nők
e. férfiak
(a, d)

27. Köhler II kór kezelési lehetőségei:

a. a talp bizonyos helyzetbe való rögzitése ( imobilizációja )
b. antibiotikumok
c. metatarsus fejnek rezekálása
d. izületi ertroplasztika
e. értágitók
(a, c, d)

28. Coxa plana késői szövődménye a :

a. csipődiszplázia okozta szekunder coxartrozisnak
b. Perthes kórnak
c. epifiziolizis capitis femorisnak
d. combfej avaszkuláris nekrózisának
e. femurfej osteocondrozisának
(b, e)

29. Apofizitis calcanealis (Schintz-Heim)

a. fiuknál gyakoribb
b. gyakori a bilaterális előfordulás
c. műtéti indikációja van
d. lányoknál gyakoribb
e. főleg konzervativan kezeljük
(a, b, e)

30. Köhler betegség érinti a következő csontot:

a. láb sajkacsontja
b. femur belső condilusa
c. holdascsont
d. humerus feje
e. metatarsusok feje
(a, e)

31. Melyeik nem aszeptikus oszteonekrózisok?

a. Ombrédanne kór;
b. Perthes kór;
c. Kienböck kór;
d. Bechterew kór;
e. Chandler kór;
(a, d)

TENGELYDEFORMITÁSOK

Coxa vara-valga

1. Forditott Y alakú izületi porc a combfejen:

-9-
 a. rahitises coxa varara jellemző;
b. eszenciális vagy felnőttkori coxa varara jellemző
c. veleszületett coxa varara jellemző
d. jellemző az epifiziolizis capitis femorisra
e. madárcsőr alakja van, a femur nyakán háromszög alakot hagy

;
(c, e)

2. Epifiziolizis capitis femoris:

a. pubertás körül jelentkezik
b. juxtatrochantericus coxa vara
c. az epifizis hátracsúszik
d. a collodiafizeáris szög 140o-ot meghaladja;
e. izületi porc primer elváltozása;
(a, c)

Deviaţiile genunchiului (genu varum-valgus)

3. Növekedési genu valgumra igaz:

a. az also végtag mechanikai tengelye a térden kivülre esik;
b. az also végtag anatómiai tengelye a femur és a tibia között egy kifele nyitott 170o-os szöget zár be;
c. ------------------------------------------------------------------------------------ befell nyitott -----------------------------
d. növekedési porc aszimetrikus felődésének köszönhető
e. az also végtag jellegzetes zárójel alakot ölt ;
(a, b, d)

4. Genu varum:
a. a térd az alós végtag mechanikai tengelyéhez képest befele esik;
b. térd flexiójakor valamelyest korrigálódik
c. a tibia tengelye recurvált
d. a láb kompenzált valgusállást vesz fel
e. radiológiai lelet jellegzetes: a tibia hirtelen kialakuló juxtaepifizeáris szögferdülése, csúccsal befele, a
Mac Ewen tövis mellett ( mi a fasz, ilyent sehol se irt, de amúgy se jó válasz )
(b, d)

5. Rahitiszes genu valgum:

a. kompenzatorikus szerepe van különböző comb és csipő tengelyferdülésknél;
b. 14-17 éves közötti fiataloknál fordul elő
c. 2-3 éves gyerekek között fordul elő
d. néha ortopédiai kezelést is igényel;
e. radiológiai lelet jellegzetes: a tibia hirtelen kialakuló juxtaepifizeáris szögferdülése, csúccsal befele, a
Mac Ewen tövis mellett
(c, d, e)

6. Rahitiszes genu valgum:

a. kompenztorikus jellegű;
b. 2-3 éves gyerekeknél fordul elő;
c. radiológiai lelet jellegzetes: a tibia hirtelen kialakuló juxtaepifizeáris szögferdülése, csúccsal befele, a
Mac Ewen tövis mellett
d. primer genu valgum
- 10 -
e. post traumas genu valgum;
(b, c)

7. genu valgum:
a. az alsó végtagok zárójel alakot öltenek
b. a járás közben a térd keresztezett
c. megjelenik a láb compenzált valus állása
d. járás közben a végtgok maximálisan kifele rotáltak;
e. Trendelenburg jel kétoldalt pozitiv
(b, c, e)

8. Genu valgus tünetei:

a. X-láb
b. O-láb
c. a láb kompenzatorikus valgus állása
d. a láb kompenzatorikus varus állása
e. járáskor keresztezett térd
(a, c, e)

9. Genu varum és valgus kezelése:

a. fejlődő stádiumban ortopédiai kezelést alkalmazunk
b. csak sebézsileg lehet ezeket kezelni
c. a ferdülés maximális pontjánál korekciós osteotómia
d. részleges epifiziodezis
e. várakozunk, mig le nem áll a csontnövekedés, csak utána kezeljük
(a, c, d)

Láb tengelydeformitásai

10. Lúdtalp plano-valgus állása esetén kijelenthetjük:

a. a talp függőleges és vizszintes boltozata lelapult;
b. a láb addukciüban és szupinációban rögzült;
c. járáskor a talp elülső külső felszinére nehezedik az illető;
d. a sarok pronált, a talp kifele rotált
e. a talp vájatossága fokozódik;
(a, d)

11. Lúdtalp:
a. előláb a sarokhoz közelitett
b. a láb boltozata lelapult
c. a sarok a lábszárhoz közelitett
d. talp extenziója
e. sarok prinált, a talp kifele rotált
(b, e)

12. Lúdtalp transversoplanus formája:

a. tranzverzális boltozat hangsúlyozottabb, megőrzött
b. prónáció + equines állás jellemzi
c. metatarsalgia jellemzi, ez olyan mintha az illetű szegen járna
d. a nagylábujj valgusba és a kislábujj varusba kerül
e. durilomák jelennek meg a II és III metatarsusok feje alatt
(c, d, e)

13. Lúdtalp transversoplanus formája:

a. tranzverzális boltozat lelapul;
b. hosszanti boltozat lelapul
c. a lábujjak konvergensé válnak;

- 11 -
d. supinatorizmok hipertrófiája
e. pronáció és a láb equines állása
(a, c)

14. I. fokú lúdtalp:

a. terhelésre fájdalom, és korai fáradtság
b. lábszárizmok kontraktúrája (Gosselin tünet);
c. deformált artrózis
d. duriloma és bursitis jellemzi
e. vazomotoros zavarok jellemzik
(a, e)

15. II. fokú lúdtalp:

a. plantogramma és podoscopia hasznosak diagnoziskor;
b. a láb belső éle befele konvex;
c. a belső lábélen támaszkodik a beteg, igy az egyenes;
d. a belső lábél konkáv
e. a lábboltozat még nem lelapult
(a, c)

16. III fokú lúdtalp:

a. a járás fájdalmas, a beteg belső lábélen lép;
b. megjelenik a lábbeli külső élének kopása;
c. megjelenik a lábbeli belső élének kopása;
d. általában tinédzserkori lúdtalp súlyosbodása után jön létre
e. mindig megelőzi ezt egy rosszul fort törés
(a, c, d)

17. Hallux valgus I. fokozatánál a hallux hány fokban abdukálódik:

a. < 5o;
b. 5-20o;
c. 20-45o;
d. 45-60o;
e. >60o;
(b)

18. Hallux valgus:

a. a nagylábujj deformitása
b. gyakran kétoldali
c. férfiakon gyakoribb
d. nőkön gyakoribb
e. cask 40 éves kor előtt mutatkozik
(a, b, d)

19. Hallux valgus esetén melyik két elváltozás jellemző:

a. nagylábujj addukált
b. nagylábujj addukált
c. I. metatarsus addukált és pronált
d. I. metatarsus abdukált és szupinált
e. kisujj varusban van és kalapácsszerűen görbültek a II., III. és IV. ujjak
(b, c)

20. Hallux valgus:

a. nőkön gyakoribb
b. hallux abdukált
c. II. fokú hallux valgusnál az elváltozás foka nagyobb, mint 45 fok
d. általában egyoldali;
e. I. metatarsus valgusállásban;
- 12 -
 21. Hallux valgus:
a. nőkön gyakoribb
b. általában egyoldali
c. gyakran sebészeti eljárást igényel
d. II. fokú hallux valgusnál az elváltozás foka nagyobb, mint 45 fok
e. mindig 30 éves kor után jelenik me
(a, c)

Gerincdeformitások

22. Scheuermann féle betegség:

a. serdülőkori steril csontnekrózis;
b. idiopátiás scoliosis;
c. csgigolya epifizitis
d. rahitises csigolya
e. kisfokú púposság jellemzi
(a, c)

23. Schaeuermann betegség:

a. csontnövekedés időszakában fordul elő;
b. kisfokú púposság jellemzi (gibus);
c. az elülső csigolyaoszlopra rótt terhelés miatt ékcsigolya jellemzi;
d. tünetmentes;
e. interspongiosus sérvek jellemzik, amelyek adják a Schmorl csomót;
(a, c, e)

24. Scheuermann betegség kezelése:

a. reeducarea musculară susţinută prin kinetoterapie;
b. aplicarea de aparate gipsate şi ortopedice corectoare;
c. adoptarea unei atitudini de expectativă;
d. redresarea chirurgicală a curburii;
e. nem indokolt kezelni
(a, b)

25. Kifózisok:
a. szagitális irányú tengelydeformitások;
b. a spondilitis ancilopoetica egy nagyivű, merev kifózis;
c. funckionális tipusúak hosszú idő elteltével nem alakulhatnak át strukturálisokká;
d. tuberkulózis is okozhat kifózisokat;
e. nem kell műteni őket;
(a, b, d)

26. Funkionális scoliozis:

a. a gerincoszlop mérséklet frontális irőnyú görbülete;
b. gyakran nem tudjuk az okát ( idiopátiásak )
c. strukturálisokká is alakulhatnak hosszú idő elteltével
d. nem rosszabbodnak, prognózisuk igen kedvező
e. kezelésük komplex (kinetoterapia, ortopedia şi sebészet);
(a, d)

27. Strukturális ( szerkezeti) szkoliozisok:

a. csontérés korában jellemzően nem rosszabbodnak
b. pozició változtatásakor gyakran akár teljesen el is tűnik
c. strukturális elváltozás jellemzi őket
d. kompenzatorikus görbületek is megjelenhetnek
e. a csigolya rotálódhat is
(c, d, e)

- 13 -
 28. Idiopátiás szkoliozis:
a. férfiakat érinti gyakrabban
b. többségében reverzibilis
c. a csontérés teljes ideje alatt előfordulhat
d. legritkább forma
e. súlyos formák még csontérés után is manifesztálódhatnak
(c, e)

29. Scoliozis:
a. dorzális és dorzolumbális tipusúak rossz prognózisúak
b. infantilisnak (csecsemőkorinak ) rovid ideig fejlődik
c. tinédzsereket, fiatalkorúakon gyakori
d. 50-90º súlyosok közé tartozik
e. 50º foknál nagyobb scoliosis felnőttkor után is evolúcióban van
(a, c, e)

30. Risser-Cotrel teszt:

a. gibbus magasságát határozza meg
b. crista iliaca csontmagvainak fejlődésére világit rá
c. a csigolyák csontérését vizsgálja, hogy az jelen vane a scoliosis ideje alatt
d. frontális tengelyferülést határozzák meg vele
e. a csigolyák rotációját határozzák meg vele
(b, c)

31. Kifózisok kezelése indokolt:

a. 40-50o alatt ortopédiai kezelés;
b. 40-50o és 70-80o között műtéti kezelés
c. kinetoterapia, ha a kifózis reverzibilis;
d. kiterjedt léziók, több csigolyát érintenek
e. jelenleg nem kezeljük őket

(b, d)

32. Ortopédiai kezelés scoliozisban mikor indokolt?:

a. ha kisebb, mint 30o, egyedüli megoldás;
b. 30-50o között kinetoterápiával együtt;
c. cask akkor, ha sziv és tüdő szövődményekkel társul;
d. ha több, mint 50o műtét előtt, annak elősegitésére;
e. jelenleg nem kezeljük;
(b, d)

33. Mikor műtjük a scoliozist:

a. több mint 30o-os ferdülés;
b. több, mint 50-os ferdülés;
c. stabil, tovább nem súlyosbodó scoliozisokat
d. konzervativ kezelés helyett
e. konzervativ kezelés után, ha az nem sikeres
(b, e)

ARTROZE
Sunt 30 din care am folosit 10 in anul 2

Generalităţi
1) Az artrózisok osztályozhatok:
a. a reumatoid faktor jelenléte és a VSH emelkedése
b. fájdalom, deformitás, ízületi duzzanat és az ízület mozgáskorlátozottsága
c. alacsony az előfordulása az ázsiai populációban
- 14 -
 d. a betegség kezdeten megjelenik a subkondrális szklerózis és az oszteofiták is jelen vannak
e. 40 éves kor körül éri el az incidencia a maximumot
(b, c)

2) Az ízületek fájdalma:
a. gyulladás jellegű
b. nem társul ízületi merevséggel
c. az éjszakai ízületi fájdalom a vaszkuláris stázisnak köszönhető
d. nyugalmi állapotban erősödik a fájdalom
e. izom-tok (capsula) eredetű fájdalom
(c, e)

3) Az artrózisban:
a. a Te99 pirofoszfát szcintigráfia a szubkondrális csontaktivitás csökkenését mutatja
b. oszteofiták vannak jelen a röntgenfelvételen, akkor is ha nincs klinikai tünet és elegendő a diagnozis
felállításához
c. a gyulladás tünetei jelen vannak
d. radiológiai jelek csak előrehaladott állapotban vannak
e. a kezdeti stádiumokban is megjelenik az ízületi mobilitás csökkenés
(d, e)

4) Az artrózis kezelésében
a. a korrekciós oszteotómiák növelik a
b. az arthrodesis a mozghatható izületek területén hajtható végre (csípő, térd)
c. a totális arthroplastia az egszerű és közepes súlyosságú eseteknél javasolt
d. a betegség előrehaladott állapotában condroprotekciót alkalmazunk
e. az ízületi fájdalmakat enyhíteni tudja a subcondrális csontba való furrás
(a, c, e)

Coxartrózis
5) Az elsődleges coxartrózisok:
a. az összes coxartrózis közül ritkán fordul elő
b. 40 éves kor környékén fordul elő
c. leggyakrabban mindkét oldalon előfordul
d. lokális faktorok miatt alakulhat ki
e. radiológiai jelei szerint centrális artrózisoknak felelnek meg
(c, e)

6) A másodlagos coxartrózisok:
a. mechanikai faktorok miatt alakulnak ki, ami növeli a terhelést az ízületek területén
b. más ízületek artrózisával együtt jelentkeznek
c. általános faktorok miatt alakulnak ki, amelyek megváltoztatják az ízületi porc metabolizmusát
d. az acetabulum protrúziója a coxa profunda talaján alakul ki
(a, d)

7) A coxarthrosis kinikai jelei meghatározhatóak:

a. fájdalom a járásra (mechanikai jelleg)
b. a coxo-femurális ízület duzzanata
c. az ízületi mozgások korlátozottsága
d. a csípő ízület és az ízfelszín formájának a változása
e. az ízületi teret elszorítja
(c, e)

8) Coxartrózisban:
a. a fájdalom a gerincoszlop fele sugározhat
b. a fájdalom a Scarpa háromszög területén jelentkezik leginkább
c. a csípő nem megfelelő módon flexióban, abdukcióban és befelé rotációban van
d. a Patrik jel azt jelenti, hogy a mozgás közben jelentkező fájdalom az abdukcióban és befelé
rotációban jelentkezik
e. az ízületi tér beszűkülése/elszorítása a subcondralis osteosclerosis következménye

- 15 -
 (a, b)

9) A csípő helytelen viselkedése coxartrozisban:

a. megegyezik a coxiteval
b. elrejtőzhet a tünete a lombáris lordózis előrehaladtával
c. a periartikuláris izomzat kontrakciója miatt jelentkezik az elején
d. a csípő ízület és az ízületi fej formájának a változása okozza
e. a betegség előrehaladott állapotának a jele
(b, c)

10) A coxarthrosis radiológiailag:

a. az ízület felső pólusának a beszűkülése az elsődleges coxartrosisnak köszönhető
b. a centrális beszűkülés a másodlagos DCS coxartrosist követi
c. a fej tartó részének az osteosclerosisa képezi a Trueta féle kopási kónuszt
d. a csont ciszták (geodák) a betegség kezdetén megjelennek
e. az acetabulum felső szélének a felületén megjelenő osteofitáknak papagáj csőr alakja van
(c, e)

11) A coxarthrosisban jelentkező osteosclerosis:

a. ovális alakú, a femur fej felső része felé van az alapja és centrális irányban a csúcsa
b. a trohanterek szintjén találhatóak
c. a femur fej támasztó (teherhordó) részén találhatóak
d. a pólus alsó részén jelennek meg („capital drop”)
e. a csípőizület és a fej porc szövetének a perifériáján fejlődik ki
(a, c)

12) A coxartrhosisban az ízületi tér beszűkülése:

a. az ízületi porc lézióját jelenti radiológiailag
b. dupla aljú csészéhez hasonlít
c. a cervico-obturator árok megszakításához vezet
d. nem egy releváns radiológiai jel
e. a betegség előrehaladtát jelenti
(a, e)

13) A coxarthrosisban az osteofiták:

a. az acetabulum ízvápa „dupla aljú csészét” képezhetnek
b. az acetabulum felső szélén „capital drop” kinézetük van
c. kifejezetten a cervico-cefalicus ízület szintjén találhatóak
d. csökkenti a csípőízület mozgását
e. nem egy kardinális jel a coxarthrosis radiológiájában
(a, d)

14) A másodlagos coxarthrosis:

a. NACF általában egyoldalú
b. A DCS 30-40 éves kór körül jelenik meg
c. A coxa profunda az ízületi tér centrális pensálását (beszűkűlését) jelenti
d. A DCS-nek 25o Wiber szöge van
e. az epifiziolízis a „coxa plana” deformitásnak köszönhető
(b, c)

15) A coxarthrosisban történő mozgáskorlátozottság:

a. néha megelőzheti a fájdalmat
b. a befelé rotációt, abdukciót és extensiot érinti
c. a Drehmann jel jellemzi
d. a Trendellenburg jel jellemzi
e. a kifelé rotációt, addukciót és flexiót érinti
(a, b)

16) A coxarthrosis differenciál diagnozisa:

a. traumatikus csípő luxatio
b. csípő osteochondrosisa
- 16 -
 c. más coxopátiák
d. ocronozissal kell összevetni
e. radikális lefolyású lombáris discopatia
(c, e)

17) A coxarthrosis kezelésében:

a. intraartikulárisan alkalmazott corticosteroidok a rutin eljárást képezik
b. a kinetoterapia az ízületek mobilitás növekedéséhez vezet
c. a totális artroplastia a legalkalmazottabb eljárás
d. femur és medence osteotomia az elsődlegesen választott terápia
e. az artodesis az artroplastia megfelelő alternatívája
(b, c, e)

18) A coxarthrosisban a femur osteotomia:

a. megállíthatja a betegség rosszabbodását
b. a belső intertrohanterikus vágás (fordítás) változtatja a cervico-diafizaris szöget
c. az újrafokuszálás javítja a combcsont fejét
d. nem befolyásolja a lokális keringést
e. az intraartikuláris nyomás növekedéséhez vezet, jó eredménye van
(a, c)

19) Teljes csípő endoprotézis artroplastia esetén:

a. újra lehetővé teszi a mozgást a csípőízület szintjén
b. rendkívüli, helyettesíthető csípőízület artrodesisel
c. a femorális osteotomia után a leggyakrabban alkalmazott eljárás
d. a nem cementezett protézis hátrányokat mutat az aszeptikus komponensek decementesetedése felé
(decimentare)
e. korlátlan funkcionális prognózissal rendelkezik
(a, b)

Gonartrhósis
20) A gonartrosis intraartikuláris túlterhelése egy etiológiai faktor lehet:
a. az alsó végtag frontális tengelydeformitása (genu valgum, genu varum)
b. a térd statikus és dinamikus terhelése anatómiai távolsághibák által (LCS, coxa vara, etc)
c. traumák
d. ligamentáris és meniscus léziók
e. disecans osteocondritis
(c, d, e)

21) Unicompartimentális gonarthrosisban:

a. a kifekélyesedett porc a subcondrális csont csupaszságához, porc mentességéhez vezethet
b. a klinikai kiindulás a legtöbb esetben azonnali, hidratózissal és ízületi blokkoltsággal
c. a sinovia szintjén hidrartrózis kitörések lehetnek (felszaporodások)
d. radiológiailag nincsenek osteofiták a széleken
e. kialakul a rossz tulajdonságú flexum ireductubilum
(a, c)

22) A gonarthrosisban:
a. elsődleges, leginkább a femuro-pateláris ízület érintett
b. nem fontos a szögdeviációk vizsgálata
c. kezdődő, a tibia spinak vékonyabbnak látszodhatnak
d. elsődleges, a supratrohanterikus mélyedés nem mutat változásokat
e. másodlagos, a túlterhelt zónával ellentétes oldalon alakúl ki szögdeviáció
(a, c)

23) A gonarthrosis:
a. 4 Ahlback stádiumra lehet felosztani
b. etiológiai oka a túlsúly általi terhelés lehet
c. egy egyensúlyzavar eredménye az ízületi struktúrák és a mechanikus igények között
- 17 -
 d. gyors evolúciót mutat az anchilózis fele
e. rosszabb a prognózisa mint a coxarthrosisnak
(b, c)

24) Az alsó végtag szögeinek korrekciós műtétei:

a. fontosak és javasoltak az elsődleges gonarthrosisban
b. elnyomja a vénás sztázist
c. fájdalomcsillapító hatása van
d. az intraartikuláris nyomás fokozódásához vezet
e. az utolsó stádiumban javasoltak
(b, c)

25) I Ahlback gonarthrosis stádiumban ajánlott:

a. korrekciós osteotomia
b. autográf osteocondralis (mozaicoplastia) transzplantáció
c. totális térd artroplastia
d. térd arthrodesis
e. ízületi emondáció
(a, b)

26) Gonarthrosisban:
a. a Rindelei jel a femuro-tibialis ízületi felszín egyenletlenségét jelenti
b. a fájdalom leggyakrabban az eltérés konvexitásában található
c. nincs térd instabilitási érzés
d. kialakulhat a poplitealis Baker ciszta
e. a sinovia néha porcos metaplázist mutathat
(d, e)

27) Előrehaladott gonarthrosisban:

a. a ligamentáris lazaság fontos jellemző
b. ajánlott a hialuronsavas injekció használata
c. ajánlott a térd artroplastia
d. az artrodesis az elsődleges terapeutikus opció
e. javasolt az autó- vagy alográf osteocondralis transzplantáció
(a, c)

28) Másodlagos kezdeti gonarthrosisban a genu varum ajánlata:

a. supratuberositas bezárási osteotomia és valgizálás
b. supratuberositas nyitási osteotomia és valgizálás
c. supratuberositas nyitási osteotomia és varizálás
d. ízületi emondáció
e. a patella ín előrehaladása
(a, b)

29) Gonarthrosisban:
a. III Ahlback stádium 5-10 mm-es csont érintettséget jelent
b. kezdetben a pseudoblokkolás érzése dominál
c. a vénás sztázis fontos szerepet tölt be a fiziópatológiai láncban
d. a labor vizsgálatok egy gyulladás jelenlétét mutatják ki
e. az ízület duzzanata egy klinikai jel
(c, e)

30) Totális térd arthroplastia indokolt:

a. fiatal és aktív páciensek esetében
b. Ahlback I és II stádiumú arthrosisban
c. idős pácienseknél
d. hibás térd artrodesisok esetében
e. hibás korrekciós osteotomiák esetében
(c, e)

1. Az akut oszteomielitisz:
- 18 -
 a. A csont és a csontvelő hematogén úton történő akut fertőzése
b. A csont direkt inokuláció során történő fertőzése *indirekt – hematogén úton, nyílt törések után
ostitis alakul ki helyileg
c. Gyakrabban jelenik meg felnőtteken és időseken *a csontnövekedés idején
d. Az esetek 50-70%-ban a patogén ágens Streptococcus *Staphylococcus aureus
e. Férfiaknál gyakoribb – helyes válasznak tették be de erre vonatkozóan nem találtam említést
2. Az akut oszteomielitiszre jellemző:
a. A radiológiai leleten hiperosztózist láthatunk *krónikus formája mutathat hiperosztózist
b. A csontot ellátó artérián keresztül szeptikus embólus általi fertőzés
c. Nyílt törések utáni fertőződés *ostitist okoz
d. Elsődlegesen a hosszú csontok metafizisén jelenik meg
e. Másodlagos fertőzéses gócok megjelenése – helyesnek rakták be de nem vagyok ebben biztos
3. Akut oszteomielitiszben:
a. A tályog csak a velőüreg felé terjed * a perioszteum felé is
b. A septico-pyemiás formában a helyi és általános tünetek enyhék *súlyos
c. Regionális adenopátia jelenik meg *nem
d. Hidegrázás során vett hemokultúra az estek 70%-ban kimutatja a kórokozót
e. A C- reaktív protein szint magas
4. A fejlődési időszakban megjelenő oszteomielitisz lehetséges komplikációi:
a. A patológiás csont törése
b. Diffúz regionális oszteoporózis
c. Végtagok hosszeltérése
d. Epifizáris leválások
e. Artritisz
5. Akut oszteomielitisz radiológiai lelete:
a. Perioszteális reakció hiánya
b. 14 nappal a betegség kezdete után egy metafizo-epifizáris felritkulás megjelenése („tócsa” – szerű)
c. Szechesztrációk megjelenése már az első napokban
d. Radiológiai elváltozások hiánya a betegség kezdetén
e. Krónikussá váló folyamat esetén hiperosztózis jelenik meg
6. Akut oszteomielitiszben:
a. A kezdetén a gyulladás általános és helyi tünetei dominálnak
b. A betegség kezdete után 2-3 héttel kezdődik az álló? periódus (perioada de stare) *nappal
c. A rezolúciós formát a helyi gyulladásos tünetek fennállása jellemzi
d. A szubperioszteális tályog tapintható az álló periódusban
e. A kezelés hatékonyságának legjobb indikátora a VSH (We) *PCR
7. Akut oszteomielitisz differenciál diagnózisát a következőkkel végezzük:
a. Enchondroma
b. Ewing-sarcoma
c. Csont TBC
d. Brodie-tályog
e. Reumatoid artritisz
8. Az akut oszteomielitisz kezelése során:
a. Az antibioterápiát csak a kórokozó bakteriológiai vizsgálattal való azonosítása után kezdik meg
b. Az antibioterápia időtartama 7-10 nap
c. A sebészi kezelést a szubperioszteális tályog megjelenésével egy időben kezdik meg
d. Az endoszteális üreg drénezésével megelőzhető a szechesztráció kialakulása
e. Nem szükséges gipsz általi immobilizáció
9. Az oszteomielitisz szubakut formájában:
- 19 -
 a. A fájdalom hirtelen kezdődik
b. Az estek 50%-ban a VSH, a hemoleukogram és a hemokultúra negatív
c. Az antibioterápia nem mindig szükséges
d. A testhőmérséklet normális vagy enyhén emelkedett
e. A kórokozó virulenciája magas és a szervezet ellenálló képessége csökkent *fordítva
10. Újszülött oszteomielitisze:
a. Az estek 2/3-ban a femur proximális végére lokalizált
b. Az estek több mint 1/3-a többszörös lokalizációjú
c. Gyakran szatellit adenopátiával társul
d. Kivételesen csípő oszteoartritisszel komplikálódik
e. Leggyakrabban Streptococcus ß hemoliticus okozza
11. Szekunder krónikus oszteomielitisz:
a. Általában akut vagy szubakut oszteomielitisz elégtelen kezelése után alakul ki
b. Gyengébb virulenciájú kórokozók okozzák
c. A meghosszabbodott oszteomielitisz szinonimája
d. Klinikai fromája a Brodie-tályog *primer krónikus
e. Nem gennyed el
12. A krónikus oszteomielitiszek:
a. kezdettől fogva a helyi gyulladás tünetei által dominált klinikai képpel rendelkeznek
b. ide tartozik a Brodie-tályog
c. gyakran a diagnózis felállításához biopszia szükséges
d. leggyakrabban nyílt törések után alakul ki
e. kezdetben nem mutatnak akut képet
13. A nekrozáló és hiperosztózisos oszteomielitisz:
a. Egy szubperioszteális gennygyülem képviseli
b. A szekunder krónikus oszteomielitiszek egyik formája *primer
c. kortikális hiperosztózis jellemzi egy csontromboló folyamat körül
d. elsősorban a femur és tibia szintjén jelenik meg
e. radiológiailag egy központi csontüreg melyet egy kondenzációs zóna vesz körül *Brodie
14. Krónikus osztitisz esetén:
a. A pszeudoartrózisok és késői konszolidációk ritkák *gyakoriak **késői konszolidáció – a csont
sérüléseinek lassú gyógyulása
b. A gennyedést az élettelen fragmentumokból származó szequesztrációk tartják fenn
c. A klinikai képet az általános tünetek dominálják
d. A fisztulák malignizálódhatnak
e. A rezolúciós forma a leggyakoribb
15. Krónikus osztitiszek esetén a sebészi kezelés:
a. Széles feltárás és a gyulladásos góc eltávolítása
b. Szequestrectomia
c. Centromedduláris oszteoszintézis a patológiás csont törésének megelőzése érdekében
d. Az üregek Septopal lánccal való kitöltése
e. 5%-os izoniazid oldattal való átmosás

16. A csontízületi tbc:

a. Szekunder lokalizációjú gócként jelenik meg ha a szervezet ellenállóképessége lecsökken
b. Soha nem jelentkezik szatellit adenopátia
c. Meta-epifizáris lokalizációja lévén az ízület felé terjedhet

- 20 -
 d. Az incidencia csúcsértéke a gyerekkor felé tolódott
e. A szinovia túlzott profilrációja miatt „fehér tumorként” is ismert
17. Csontízületi tbc során:
a. A hideg tályogok leggyakrabban a külvilág felé fisztulálnak
b. A Koch bacillus nagy affinitással rendelkezik a szivacsos csontszövet iránt
c. A hidrartrótikus forma akkor jelenik meg ha a kezdeti lokalizáció a szinovia szintjén volt
d. A follikulusok meta-epifizáris proliferációja a „forma fongoasă”? (gőzöm sincs ez mi)
e. Pozitív tuberkulin próba a tuberkulotikus folyamat biztos jelenlétét mutatja
18. A spina ventosa:
a. A metacarpusok, metatarsusok és falanxok tuberkulózisa
b. Egy benignus csont tumor
c. A csigolyák tövisnyúlványainak tuberkulózisa
d. A diafizis orsószerű megvastagodása amely „felfújt csont” látszatát kelti
e. A kéz és láb hosszú csontjainak aszeptikus nekrózisa
19. Mely radiológiai eltérések jellemzőek a csontízületi tbc kezdetére?
a. Az ízületi rés beszűkülése
b. Diffúz regionális oszteoporozis
c. A hideg tályogok és a psoas árnyéka
d. Az izületi rés tágulása hidrartrózis esetén
e. Üregek és sequesterek a csontban
20. Phemister triászt alkotó elemek:
a. Az ízületi rés progresszív beszűkülése
b. Oszteoporózis
c. Chenarul de „doliu” Menard
d. Az epifízis csontmagjának hipertófiája
e. Perifériás csonterózió
21. Tuberculin bőrpróba:
a. Jelzi a szervezet allergiás érzékenységét a tuberculin antigénekre
b. Negativitása egy érv a bacillusos etiológia ellen
c. Hiperergiás reakciót okoz mindenkinél akiben létrejött a primér komplexus
d. Intenzíven pozitív (15-30mm) az immundeprimált egyéneknél
e. Pozitív (7-15mm), igazolja az artritisz tuberkulotikus etiológiáját
22. A tbc lokalizációjára igaz:
a. A csipő szintjén a leggyakoribb
b. Csak a hátsó gerincíven jelenik meg
c. Incidencia szerint a gerinc tbc foglalja el a második helyet
d. Primer sinovialis elhelyezkedésű sinovectomiat indokol
e. A háti gerinc szintjén „fecskefészek” szerű tályogokat képez
23. Spondylitis tuberculosa:
a. Pott-betegségnek is nevezik
b. Egy nagy sugarú gibbus jellemzi, hasonló, mint a Scheuermann betegségben
c. Gyakran komplikálódik hideg tályoggal, de ez nem terjed a gerincvelő felé
d. Során gerincvelő lézió is kialakulhat
e. Felnőtteknél gyakrabban jelenik meg
24. A Pott-féle triászt képezi:
a. Gibbus
b. Împăstare tegumentară (semnul Alexandrov) *nem tudom ezt leforditani
c. Hidegtályog
d. Intervertebrális csontos vagy fibrotikus anchilozis
- 21 -
 e. Gerincvelői bénulás
25. Vertebrális tbc esetén:
a. A gibbus sebészi korrekciója az elsődleges terápiás indikáció
b. Az ortopédiai kezelés nem indikált
c. A hidegtályogok kezelése: evakuálás pungálással és 5%-os HIN oldattal való átmosás
d. Tuberkulosztatikumokat adunk egészen a sebészi beavatkozás időpontjáig
e. A sequesterek kezelése neurológiai vagy kardiális komplikációk esetén indikált
26. A csípő tuberkulózisa során találkozhatunk:
a. Flexiós anchilozis, addukció és befelé rotáció
b. Intrapelvin luxáció
c. A felső mag hipotrófiája
d. Luxáció „intracotiloidiana”
e. Luxáció „extracotiloidiana” **nem tuom magyarul hogy lehetnek ezek
27. Térdízületi tbc:
a. Harmadik helyet foglalja el lokalizáció szerinti gyakoriságban
b. Felnőtteknél krónikus gyulladásban levő monoartritsszé is fejlődhet
c. A Koch bacillus kezdetben csak a sinovia szintjén lokalizált
d. A térd „fehér tumorjának” is nevezik
e. Az epifízisek nagymértékű kondenzációjával jár
28. Térdízületi tbc:
a. A legtöbb esetben rezekciót és artrodézist igényel
b. Felnőtteknél el kell különíteni a reumatoid poliartritiszből származó monoartritisztől vagy a
spondylitis ankylopoeticatól
c. Flexióban, kifelé rotációban és a tibia hátsó luxációjában levő anchilozis felé evoluálhat
d. Nem komplikálódik migráló hidegtályoggal
e. Menard jel is társulhat hozzá

1. Joindulatu csonttumorok:
a) egy jol elkulonitett tok boritja oket
b) nem hasonlitanak a szovethez melyben talalhatoak
c) megtartjak az anatomiai szerkezetet a szovetnek amelyben talalhatoak
d) ritkan recidivalnak helyileg vagy adnak tavoli metasztazist
e) befogjak az ereket, idegeket es a szerveket

2. Joindulatu csonttumorok:
a) nincsenek jol elhatarolva es nincs kapszulajuk
b) hasonlo a szerkezetuk a szovetehez melyben talalhatoak
c) szeli osteosclerotikus zona hatarolja oket
d) gyakran patologias csonttoressel jarnak
e) diszlokaljak es osszenyomjak a szomszedos szoveteket anelkul hogy infiltralodnanak

3. Rosszindulatu csonttumorok:
a) hajlamosak invadalodni a szomszedos reszekbe
b) lassu vagy moderalt novekedesuk van
c) tavoli sejtszigetek jelenlete (metasztazis)
d) jol diferencialt erett sejtekbol allnak

- 22 -
 e) egy altokot mutatnak amely tumorsejtekbol es egy fibrovaszkularis reaktiv zonabol
allnak

4.Rosszindulatu sejttumorok:
a) metasztazisokat csak hematogen uton ad
b) helyi adenopatia az elso klinikai tunet
c) a fajdalom ejszakai fajdalom
d) a nok gyakrabban erintettek
e) elsosorban csontba ad attetet

5. Enneking osztalyozas alapszik:

a) a tumor radiologiai fejlodese
b) a lehetseges sebeszi kezelesek
c) tumor szovettana
d) a tumor merete es kiterjedese
e) a metasztazis jelenlete

6.Enneking fele G1T1M0 stadiumu tumor:

a) joindulatu, agresziv, gyors novekedessel es csont elhalassal
b) csokkentett malignitas es extrakompartimentalis lokalizacio
c) csokkentett malignitas es intrakompartimentalis lokalizacio
d) novekedett malignitas es intracapsularis lokalizacio
e) malignus, metasztazis nelkul

7. Enneking fele G0T1M0 stadiumu tumor:

a) aktiv, folyamatos novekedessel
b) agressziv, gyors novekedessel es csontelhalassal
c) inaktiv, latens
d) csokkentett malignitas es intrakompartimentalis lokalizacio
e) benignus

8. Enneking fele G2T2M0 stadiumu tumor:

a) metasztazis nelkul
b) novekedett malignitas, extrakompartimentalis
c) csokkentett malignitas, intrakompartimentalis
d) agressziv,gyors novekedes es csontelhalas
e) aktiv, folyamatos progressziv novekedes

9. Csonttumorok radiologiaja:
a) nem jol korulhatarolt osteolizisek lassu fejlodesuek
b) periferias sclerozisos osteolizis gyors novekedesre utal
c) spikularis periosztalis reakcio(burst) gyorsan fejlodo tumorra utal
d) hiperosztozisos periosztalis reakcio lassu fejlodesre utal
e) hagymahej periosztalis reakcio benignus tumorokra jellemzo
- 23 -
10. Csonttumorok diagnosztikaja:
a) az angiografia nem megfelelo eljaras
b) a CT alkalmas az intra vagy extrakompartimentalis hatarok elkulonitesere
c) MR metasztazisok kimutatasara
d) MR alkalmas a tumor lagyszovetbe valo terjedesenek kimutatasara
e) biopszia kivetelesen javasolt

11. Excochleacio(intralezionalis excizio) javasolt:

a) tumorile maligne stadiul II-A (G2T1M0)
b) tumorile maligne stadiul I-A (G1T1M0)
c) tumorile maligne agresive (G0T2M0)
d) tumorile maligne active (G0T1M0)
e) tumorile maligne latente (G0T0M0)

12. Szeles „en bloc’’ rezekcio:

a) tumorile benigne agresive (G0T2M0);
b) toate tumorile maligne;
c) tumorile maligne stadiul III-A (G1-2T1M1) şi III-B (G1-2T2M1)
d) tumorile maligne stadiul II-B (G2T2M0);
e) tumorile maligne stadiul I-A (G1T1M0) şi I-B (G1T2M0);

13. Osteoma:
a) nidust tartalmaz
b) radiografikusan egy suru, jol korulhatarolt tumor
c) egy joindulatu agressziv tumor, gyors novekedessel
d) egy joindulatu latens tumor, lehet egy vagy tobb
e) kemo es radioterapia szukseges

14: Oszteoid oszteoma:

a) jellemzoen ejszakai fajdalom
b) radiografikusan egy atlatszo zona amely szklerotikusan korulhatarolt
c) a nidus porcszovetbol all
d) egy csokkentett malignitasu tumor
e) a kezeles excochleacioval tortenik

15. Oszteoblasztoma:
a) szovettanilag az oszteoid oszteoma szerkezetehez hasonlit
b) radiografikusan egy jol elhatarolt csontmasszahoz hasonlit szabalytalan konturral
c) egy joindulatu aktiv vagy agressiv tumor
d) kivetelesen a gerincoszlopon helyezkedik el
e) a kezeles szeli excizioval es rekonstrukcioval tortenik

16. Condroma:
- 24 -
 a) tobbszoros kondroma osteocondromatozist alkot(Ombredanne betegseg)
b) a vegtagok tovenel levo elhelyezkedes szarkomas degeneraciohoz vezethet
c) egy rosszindulatu tumor amely erett porcszovetet kepez
d) centralisan egy kerek oszteolitikus zona jelenik meg, siman korulhatarolt, homogen
e) hosszu csontok metafizo-diafizealis reszen fejlodik

17. Osteocondroma:
a) a legritkabb benignus tumor
b) a hosszu csontok novekedesi porcanak a szomszedsagaban helyezkednek el
c) szeles vagy nyeles alappal rendelkeznek
d) porcsapkaval rendelkezo csontkinoves
e) akkor jelenik meg amikor mar leallt a novekedes

18. Hemangioma:
a) a velo fibrozus szovetenek proliferaciojabol alakul ki
b) radigrafikusan, egy atlatszo, excentrikus zonakent jelenik meg, policiklikus szellel
c) leggyakrabban a csigolyak szintjen jelenik meg
d) radiologian a csikos csigolya kullem arra utal hogy a daganat nem evolual
e) gyakrabban jelenik meg a gyerekeknel es a tinedzsereknel

19. Orias sejtes tumorban:

a) a hosszu csontok epifizisen helyezkedik el
b) ugyan az mint az oszteoclastoma
c) aggressziv formaiban szapanbuborek kinezete van
d) tobbmagvu orias sejtek alkotjak
e) mindig szeles excizioval kezdik a kezelest

20. Orias sejtes tumorban:

a) a tobbmagvu orias sejtek az aggresszivitas mertekere utalnak
b) a noi nem a leggyakrabban erintett
c) a radioterapia az elso terapias lehetoseg
d) az excochleacio minden esetben megoldas
e) radiografikusan, az epifizisben egy oszteolitikus zona latszik, mely excentrikus es
diafizis fele elhatarolt

21. Eszencialis csontciszta:

a) a humerus es femur proximalis metafiziseben lokalizalodik
b) ha tobb csontot erint a ciszta, akkor azt Albright szindromanak nevezzuk
c) a diafizistol egy finom csontos zona hatarolja el, amely egy poharfenekre hasonlit
d) leggyakrabban a gerincoszlop szintjen helyezkedik el
e) egy joindulatu, agressziv tumor

22. Fibrozus diszplazia:

a) diafizealis deformacios gorbulet jellemzi
- 25 -
 b) malignizalodhat
c) egy pseudotumoralis lezio
d) cortikosteroid hatasara gyogyul
e) a radioterapia kotelezo

23. Osteosarcoma:
a) a noi nemnel gyakoribb
b) a szerkezeteben csont vagy osteoid szovet talalhato
c) leggyakrabban a kez es lab csontjain lokalizalodik
d) jellemzi a spicularis perioszteum reakcio
e) a csontok leggyakoribb primer malignus tumora

24. Osteosarcoma:
a) 25 ev felett gyakoribb
b) a tudo metasztazisok keson jelennek meg
c) az oszteokondenzalt forma lassan fejlodik
d) egy oszteoma malignizacioja soran jon letre
e) Codman haromszog jellemzi a radiologiai kepet

25. Parosztealis Osteosarcoma:

a) malignitasi foka emelkedett (G2)
b) 20-30 ev kozott jelenik meg
c) radiologian, egy suru, lebenyezett szelu formacio, a metafizis szomszedsagaban
d) csak a gerincoszlop szintjen lokalizalt
e) gyorsan fejlodik

26. Condrosarcoma:
a) vallov vagy medenceov szintjen fordul elo a leggyakrabban
b) a szerkezeteben csont vagy oszteoid szovet van
c) a nem diferencialt forma legkevesbe malignus
d) 20 ev alatt leggyakoribb
e) masodlagosan megjelenhetnek egyeb daganat talajan pl condroma, osteocondroma

27. Fibrosarcoma:
a) lapos csontokon helyezkedik el
b) 30-40 ev kozott, ferfiaknal es noknel egyarant jelentkezik
c) periferias, metafizisben helyezkedik el es kiterjed az epifizis es velo iranyaba
d) a kotoszovet fibroblaszt sejtjeibol fejlodik ki
e) sohase tarsul patologias toressel

28. Ewing sarcoma:

a) a hosszu csontokon helyezkedik el, diafizealisan
b) felnottkori tumor
- 26 -
 c) csokkentett malignitasu tumor
d) 10-15 ev kozott jelentkezik
e) hagymahely szeru aspektusa van rontgenen

29. Mieloma multiplex:

a) malignus nonhodgkin limfoma primer csontbeli elhelyezkedese
b) radiologian, tobb kerek oszteolitikus lezio formajaban jelenik meg, periferikus
kondenzacio nelkul
c) monoklonalis plasmocita sejteknek a proliferaciojabol jon letre
d) minden esetben mutik
e) csak akkor mutik ha soliter formarol van szo

30. Csontmetasztazisok:
a) 45 ev felettiek leggyakoribb tumora
b) az oszteolitikus forma jellemzo a prosztata es pajzsmirigy attetes csontdaganataira
c) ritkak mellrakban
d) malignus tumorok egyharmadaban van csontattet
e) az oszteolitikus formaknak vaskos perioszteum reakcioja van

31. Csontmetasztazisok:
a) a gyerekek es fiatal felnottek leggyakoribb tumora
b) a marvanycsigolya tipus megjelenik porsztata carcinomaban
c) a csigolya es medence attetek ritkak
d) leggyakrabban a primer csonttumorok utan jelentkeznek
e) gyakran toresekkel tarsul

A FELSŐ VÉGTAG SÉRÜLÉSEI

Évente 15, 15, 15 kérdés

1. A kulccsont törései:
a. Leggyakrabban a középső harmadban fordulnak elő;
b. Az esetek többségében a kezelés ortopédiai;
c. A külső harmadban “létrafok” deformitás kísérheti
d. 6-8 hét alatt forrnak össze;
e. Idős korban a kezelés sebészi;
(a, b, c)

2. A kulccsonttörések:
a. Nagyon ritkán fordulnak elő;
b. Leggyakoribbak a középső harmadban;
c. Az esetek többségében a kezelés ortopédiai;
d. Dislocatio esetén az acromiosternalis távolság csökkent;
e. Az immobilizáció leggyakrabban Desault-kötésben történik;
(c, d)

3. Kulccsonttörés esetén:
a. A kar mozgatására létrejön a proc. coracoideus következményes elmozdulása;
- 27 -
b. Az érintett váll leereszkedett és megrövidült;
c. A kar megrövidült, belső rotatioban és abductioban van;
d. A kar aktív mozgatására az acromion is elmozdul;
e. Differenciáldiagnózis a külső harmadban történt törések és az acromio-claviculáris ficamok között;
(b, e)

4. Kulccsonttörések esetén:
a. Dislocatio hiányában ortopédiai repositiot követő immobilizálást végzünk;
b. A külső harmadban megjelenhet a “létrafok” deformitás;
c. A csontfragmentumok repositioja Hippokrátész módszerrel történik;
d. Választandó kezelés a sebészi;
e. Biztos diagnózist a röntgenvizsgálat ad;
(b, e)

5. Acrimio-clavicularis ficam esetén:

a. Instabil ficamok esetén jellemző a zongorabilletyű tünet;
b. A coraco-clavicularis szalagok sértetlenek;
c. Indikált a hátul fordított 8-as alakú Watson-Jones kötés;
d. Részleges ficam esetén elégséges az ortopédiai kezelés;
e. Subacromialis mélyedés jelenik meg, a váll „vállbojt“ deformitásával kísérve;
(a, d)

6. Elülső vállficam esetén:

a. A kar helyzete: adductio és rotatio interna;
b. Megjelenik a rugalmas abductio jele (Berger);
c. “Fejszecsapás” alakú, subdeltiodalis bemélyedés jelenik meg;
d. A caput humeri subgleniodalis elhelyezkedésű (“luxatio erecta”);
e. Fennáll a “vállbojt deformitás”;
(b, e)

7. A vállficam sebészi kezelése a következő esetekben javallt:

a. Friss poszttraumás ficamok;
b. Egy hétnél régebbi ficamok;
c. Visszatérő ficamok;
d. Fiatal sportolóknál bekövetkező ficamok;
e. Ha a lágyrészek közbeékelődése miatt a repositio nem lehetséges;
(c, e)

8. Elülső vállficam esetén:

a. Ha subcoraciodalis, subluxatioról beszélünk;
b. A leggyakoribb vállficam;
c. A kar rugalmas abductioja kíséri;
d. A supraclavicularis árok szintjén tapintható a caput humeri;
e. Azonnali vagy késői szövődményként lehetséges a repositio lehetetlensége ;
(b, c, e)

9. Hátsó vállficam esetén:

a. A kar megrövidült és kifele rotált, a könyök abductioban van;
b. A kar adductioban és rotaio intermában van;
c. Az acromion szöglete alatt tapintható a caput humeri;
d. A sebészi repositio a sürgősségi kezelés része;
e. Az ízület rotatio internában rögzült;
(b, c, e)

10. A vállficam:
a. Általában indirekt mechanizmus következménye (abductioban és rotatioban levő karra való esés);
b. Gyakrabban direkt mechanizmus következménye (válltrauma);
- 28 -
c. Az ízületi tok felső részében található alacsony ellenállású terület következménye;
d. Antero-inferior típusa a „luxatio erecta“;
e. Legritkább és legsúlyosabb fajtája a subcoracoidalis vállficam;
(b, c, e)

11. Humerus sebészi nyak törése esetén a helyi vizsgálat során jellemző:
a. Rugalmas abductio jele (Berger);
b. Brachio-toracicus Hennequin echimosis;
c. Acromio-sternalis távolság csökkenése;
d. Abductios törések esetén a “fejszecsapás” jel;
e. Tapintásra az acromion alatt és az axillában jelentkező fájdalom;
(b, d, e)

12. Elmozdulással járó humerus sebészi nyak törések esetén javallt:

a. 3-4 hétig Watson-Jones keresztkötés;
b. Desault-kötés és immobilizáció 2-3 hétig;
c. Caldwell gipsz;
d. Ortopédiai repositio és toraco-brachialis gipsz;
e. Fiataloknál a csontdarabok osteosynthesise;
(c, d, e)

13. Proximalis humerusvég törés esetén:

a. Elmozdultnak tekinthető ha a törött darab elmozdulása több mint 1 mm vagy elmozdulási szöge 15°
feletti.
b. Az anatómiai nyak szintjén intraarticularis törésről beszélünk;
c. A nagy mellizom és a deltaizom tapadása közti terület érintett;
d. Gyakrabban indirekt mechanizmus az oka;
e. Gyakoribb aktív fiataloknál;
(b, d)

14. A humerus sebészi nyak törés:

a. Extraarticularis törés;
b. Fiataloknál általában adductios;
c. Trohiter töréssel társulva kettős törés (Neer);
d. Patognomónikus jele a Kirmisson-féle vonalas echimosis;
e. Abductio során jellemző a „rugalmas abductio“ jele (Berger);
(a, b)

15. A humerus sebészi nyak törés esetén:

a. Az esetek döntő többségében a kezelés ortopédiai, Caldwell gipsz;
b. Abductiós sérülés esetén, toraco-brachialis gipsz javallt;
c. A fej ficama esetén sebészi kezelés indikált;
d. Romos törés esetén (Neer IV) konzervatív kezelés választandó;
e. Ritka késő szövődmény a pseudoarthrosis;
(c, e)

16. Humerus diafízis törés jellemzői:

a. Gyakoribbak a középső harmadban;
b. 3-4 hét alatt forr össze;
c. N. medianus sérülés;
d. A proximalis törvég abductios és rotatio externa elmozdulása;

- 29 -
e. Instabilitás;
(a, d, e)

17. Humerus diafízis törés sebészi kezelése:

a. Minden esetben indokolt;
b. Patológiás törés esetén indokolt;
c. Társult érsérülés esetén indokolt;
d. Politraumatizált betegek esetén nem indokolt;
e. Nem indokolt a késői szövődmények megoldásában;
(b, c)

18. A humerus diafízis törései:

a. Instabilak;
b. Leggyakoribbak a proximális és középső harmad találkozásánál;
c. Gyakoriak időseknél, ritkábbak felnőtteknél;
d. A proximalis törvég abductios és rotatio externa irányban mozdul el;
e. A distalis törvég abductio és rotatio externa irányban mozdul el;
(a, c)

19. Humerus diafízis törése:

a. Megfelelő kezelés esetén 6-8 hét alatt összeforr;
b. A transversalis törések 10-12 hét alatt forrnak össze
c. Desault-kötés alkalmazandó;
d. Leggyakoribb szövődmény a n. radialis sérülés;
e. Helytelen gyógyulásról beszélünk >3° szög eltérés esetén sagitalis síkban és 2° frintalis síkban vagy 3-
5 mm rövidülés esetén
(a, d)

20. Supracondilaris humerus törés:

a. A distalis humerusvég leggyakoribb türései felnőttkorban;
b. Az ízületi vonal felett 4 harántújjal keletkeznek
c. Az acromio-epicondylaris táv csökken;
d. Kiváló prognózisú;
e. A hátsó könyökficamtól a Cooper jel különbözteti meg;
(c, e)

21. Supracondilaris humerus törés:

a. Hiperextensio esetén, a törésvonal ferde;
b. Elmozdulás hiányában lemezes OS javasolt;
c. Kötelező az ér-ideg képletek vizsgálata;
d. Brahio-antebrachialis gipsz szükséges, extensioban levő könyökkel;
e. Ortopédiai kezelés csak elmozdulás hiányában;
(c, e)

22. Supracondilaris humerus törés esetén:

a. Ritka szövődmény a Volkmann szindróma;
b. Hiperflexió során a törésvonal ferde;
c. Jellemző a Hennequin echimosis;
d. Az acromio-epicondilaris távolság változatlan
e. Késői szövődményként periarticularis meszesedések jelenhetnek meg;
(b, e)

23. Intercondilaris humerus törések:

a. A könyök instabilitása jellemzi;
b. Felnőtteknél a distalis humerus leggyakoribb törései;
- 30 -
c. Extraarticularis törések;
d. 8-10 hétig brachiopalmaris gipsz szükséges;
e. Ritkán társulnak supracondilaris törésekkel;

24. Az epitrochlea törés;

a. A humerus lateralis condylusának törése;
b. Intraarticulris törés;
c. A hátsó könyökficam helyretételét akadályozhatja;
d. IV-V ujjak zsibbadásával járhat;
e. Szükséges a n. radialis vizsgálata;
(c, d)

25. Hátsó könyökficam esetén:

a. Az olecranon csúcsa a Malgaigne-vonal fölött van, míg a Nelaton háromszög fordított;
b. Tapintásra az olecranon a trochlea humeri előtt helyezkedik el;
c. A könyök aktív mozgása lehetetlen;
d. A könyök extensioban van, a kar meghosszabbodottnak tűnik;
e. Elsőnek a sebészi kezelés választandó;
(a, c)

26. A könyökficamok:
a. A kötőszöveti rugalmasság miatt elsősorban gyerekeknél fordulnak elő;
b. Kézre eséskor jelennek meg, ha az alkar extensioban és supinatioban van;
c. Jó prognózisúak;
d. Sürgősségben sebészi repositio javasolt;
e. Részleges mozgáskorlátozottság jellemzi, a flexio-extensio viszont elvégezhető;
(b, c)

27. Könyökficam esetén:

a. Ritka szövődmény a posttraumás arthrosis;
b. Hátsó-belső ficam esetén az epitrochlea a könyök medialis részén van;
c. A radioulnaris ízület csak a divergens forma esetén érintett;
d. Hátsó ficam esetén az olecranon a Malgaigne-vonal fölött helyezkedik el;
e. Elülső ficam esetén a n. ulnaris nagyobb eséllyel sérül, mint más ficamok során;

28. Olecranon törés:

a. Extraarticularis ha a bázist érinti;
b. Elmozdulás esetén a könyök extensios rögzítése szükséges 3-4 hétig;
c. Elmozdulás hiányában ajánlott a könyök derékszögű flexios rögztése;
d. Minden esetben OS javasolt;
e. El kell különíteni a patella cubiti jelenségtől
(c, e)

29. Az olecranon törései

a. Gyakoribbak felnőtteknél;
b. Gyerekek esetén el kell különíteni a csontosodási magtól;
c. Brahio-antebrachialis gipszben való rögzítés szükséges 6-8 hétig;
d. Extendált könyökkel rögzítendő;
e. Álízület kialakulásának elkerülése érdekében, minden esetben OS szükséges;
(a, b)

30. Processus coronoideus törése esetén:

a. Az alkar fokozott adductioja figyelhető meg;
b. Az infraclavicularis régió duzzanata figyelhető meg;
c. Ízületi közbeékelődés esetén a letört darab eltávolítandó;
d. Elkülönítendő az osteomától;
e. A karizom hiperextensiója kiszakíthatja a proc. coronoideust;
(c, d, e)
- 31 -
ALSÓ VÉGTAG TRAUMATOLÓGIÁJA

1. A combnyaktörések:
a. Pawels szerint 50 o-nál nagyobb törések hajlamosak az álizületképzésre
b. a Böhler szerinti abdukciós töréseknek rosszabb a prognózisa
c. Garden III törés teljes, de nem elmozdult
d. hátsó darabos combnyaktörések a legstabilabbak
e. Ward háromszög szintjén alakulnak ki
(a, e)

2. Garden III törések:

a. nem teljes, abdukciós;
b. teljes törés, részleges elmozdulással
c. teles törés, elmozdulás nélkül
d. a disztális és proximális rész gerendái egymásra merőlegesek
e. nagy instabilitású törés
(b, d)

3. Elmozdult combnyaktörések tünetei:

a. lágyék és trohnaterikus tájék fájdalma
b. részleges funkcionális beszűkülés
c. abdukcióban és kifele rotációban rögzült végtag
d. az illető végtag rövidült
e. sántitó járás
(a, d)

4. Combnyaktörések fontosabb késői szövődményei:

a. felfekvéses fekélyek
b. a combizület merevsége
c. also végtag megrövidülése
d. álizület
e. posttraumás femurfej nekrózis
(d, e)

5. Combnyaktörések kezelése:
a. idő egyéneknél IV-es Garden törésnél mihamarabbi ( 6 órán belüli ) osteoszintézis;
b. nem cementes teljes artroplasztika, fiataloknál Garden III és IV töréseknél.
c. el nem mozdult töréseket biztonsági oszteoszintézissel kezelünk
d. funkcionális kezelés Garden I és II töréseknél
e. hemiartroplasztika idős embereknél, ermozdult törések esetén
(c, e)

6. Pertrohanter törések:
a. fiatal fiuknál gyakori
b. coxa vara utáni callus késői szövődményei lehetnek
c. hajlamosak jól gyógyulni
d. rutinosan Ender szegzést alkalmazunk
e. az also végtag nem szokott megrövidülni
(b, c)

7. Femur diafizis törés:

a. a régió ivelt deformitásával jár, amely konvexitása elülső-külső
b. also harmadában a disztális szakasz előrebaszkulált, hasonlóan a szuprakondiláris töréskhez
c. poszttraumatikus hipovolémia és vérzéses sokk megjelenhet
d. mozgásbeszűkülés kismértékű, nem teljes
e. 2 hónap alatt teljesen gyógyul
- 32 -
(a, c)

8. Femur diafizisének középső harmadi haránt törései:

a. transzszkeletális húzást alklamazunk, az alkalmazott súly az ember tömegének 1/6-oda kell legyen
b. lemezes-csavaros oszteoszintézis
c. retesztelt centromedulláris szegzést javasolunk ( magyarba a b és c-t is elfogadja a ppt, románban
csak d,e )
d. Kuntser centromedulláris szegzést javasolunk
e. centromedulláris szegzés ( pe focar inchis tipus )
(d, e)

9. Femur disztális törései:

a. a klinikai vizsgálatot az alsó végtag érzés- és mozászavaraira fektetjük
b. osteoszintézis akkor indokolt ha a törés érinti az izületet
c. legtöbbször az ortopédiai kezelés elegendő
d. késői szövődményként a térdizület merevsége is kialakulhat
e. műtét után gyakran callus alakul ki
(d, e)

10. Hoffa törés:

a. femur disztális unikondiláris törése
b. a tibia proximális unikondiláris törése
c. lépcsőszerű ( trapta de scara ) külleme van radiológián
d. izületi lépcsőképződéshez vezet, amelyet műteni kell
e. extraartikuláris törés
(a, c, d)

11. Hátulsó felső traumas csipőficam:

a. luxatio ischiadicanak is nevezik
b. also végtag extenzióban, addukcióban és befele rotációban
c. also végtag meghosszabbodik 1-2 cm-rel
d. leggyakrabban a n. femoralis vongálásával társul ( nem, mert n. ischiadicus )
e. a combfej a fossa iliaca externaba ficamodik ki
(b, e)

12. Patella töréseknél:

a. haránt törések a leggyakoribbak
b. ceruzatünet utal a tört végek elmozdulására
c. a bêteg nem képes hajlitani a térdét
d. a gyalu tünet ( semnul rindelei ) pozitiv
e. az oszteoszintézis célja, az elülső felszin rekonstrukciója
(a, b)

13. A lábszár mindkét csontjának törése

a. 2 hónap alatt teljesen gyógyul
b. törtvégek oldalsó elcsúszása a legkedvezőtlenebb
c. ritkán nyilt
d. spirális törések gyakran a tibia középső és disztális harmada között fordulnak elő
e. kompartman szindrómához vezetnek
(d, e)

14. Lábszártörések:
a. centromedulláris oszteoszintézis Kunster szeggel középső harmad töréseinél indokolt
b. lemezes csavaros oszteoszintézis nyilt töréseknél indokolt
c. retesztelt oszteoszintézis nem elmozdult töréseknél indokolt
d. ortopédiai kezelést nem alkalmazunk jelenleg
e. Ender szegzést alkalmazhatunk politraumatuzált betegeken
(a, e)
- 33 -
15. Dupuytren féle bimalleolris törés:
a. belső boka és a fibula nyak törése
b. belső boka és külső boka alapi törése
c. belső boka és a fibula törése 7-8cm-rel a boka csúcsától
d. everzió következtében jön létre
e. trimalleoláris törés
(b, c, d)

16. Egy lábszártörés, elmozdulás nélkül, ortopédiailag kezeljük, mennyi idő után gyógyul:
a. 4 - 8 hét
b. 8 - 12 hét
c. 20 - 24 hét
d. 24 - 28 hét
e. 12 - 16 hét
(e)

17. Belső meniszkusz sérülési:

a. sohase lehet kosárfül vagy papagájcsőr alakja
b. Mc Murray tünet pozitiv
c. térdzárat okozhat
d. nu au niciodată forma de langhetă longitudinală;
e. sohasem lehet ‘’ langheta longitudinala ‘’ elváltozás
f. az alatta levő porc károsodhat
(b, c, e)

18. Külső meniscus sérülés:

a. csak sebészileg kezelhető
b. csak ortopédiailag kezelhető
c. artroszkóposan műtét elterjedt eljárás
d. a mensicusokat lehet varrni
e. a kitört meniscus darabot ha indokolt el lehet távolitani
(c, d, e)

19. Lábtörések oszteoszintézise:

a. Kuntscher szegzés;
b. Ender szegzés;
c. lemezes-csavaros;
d. feszitőhurkos;
e. csontvarrat
(a, b, c)

20. Berögzült tartás egy traumás hátulsó felső ficamnál milyen?

a. flexió, addukció, befele rotáció
b. extenzió, addukció, befele rotáció
c. flexió, addukció, kifele rotáció
d. extenzió, abdukció, befele rotáció
e. flexió, abdukció, kifele rotáció
(a)

21. Traumás csipőficamnál milyen a berögzült tartás?:

a. flexió, addukció, kifele rotáció;
b. flexió, abdukció, kifele rotáció;
c. extenzió, addukció, befele rotáció;
d. extenzió, abduckció, befele rotáció;
e. flexió, abdukció, befele rotáció;
(b)

22. Traumás csipőficam azonnali szövődményei

- 34 -
a. n. ischiadicus vongálása
b. n. obtiratorius kompresszió
c. femorális erek kompressziója
d. álizület az acetabuláris felszinen
e. combfejnekrózis
(a, b, c)

23. Traumás csipőficam kezelési lehetőségei:

a. sürgősségi ellátás
b. legtöbbször ortopédiai kezelés
c. legtöbbszöt sebészi kezelés
d. főorvos végzi a repoziciót
e. mindig a helyszinen végezzük a kezelést
(a, b)

24. În fracturile de calcaneu, unghiul bituberozitar al lui Boehler , scade sau se ne-gativează în
fracturile:

25. Calcaneus töréseknél, ahhol a Bohler féle biturberozitáris szög csökken vagy negativvá válik:
a. nagy tuberkulum kacsacsőr törése
b. nagy tuberculum darabos törése
c. sustentaculum tali törése
d. talamikus bemélyedés
e. amikor a törés a sinus tarsin hatol keresztül
(d)

26. Külboka törés, nem elmozdult, ortopédiailag kezelt, mennyi idő után gyógyul:
a. 2 - 3 hét
b. 4 - 6 hét
c. 6 - 8 hét
d. 8 - 10 hét
e. 10 - 12 hét
(b

27. Patella törések:

a. radiográfián axiális szögből nzve kimutatható az izületi felszin törése
b. hemartrozis legtöbbször hiányzik
c. leggyakrabban a lemezes csavaros oszteoszintézis javallt
d. leggyakrabban a feszitőhurkos módszer javallt ( románul: hobanaj )
e. izületi merevedéssel gyakran találkozunk konzervativ terápia után
(a, d, e)

28. Patella törések:

a. álizület kezelése imobilizáció, gipszeléssel, rövid fizioterápiával kombinálva
b. álizület a legtöbb esetben kompatibilis egy normál térdizületi funkcióval
c. lehet tapintani korán, gyakori az interfragmentáris sánc
d. aimobilizációt kinyújtott térden végezzük
e. az izomatrófia gyakori jelensége e töréstipusnak
(c, d, e)

29. Patellatörések:
a. haránt töréseket jól lehet kezelni feszitőhurkos ( hobanaj ) technikával
b. a proximális törtdarab nem húzódik fel sohasem
c. haránt törés jól kezelhető fém cerclage-okkal
d. imobilizáció comb-térd gipsszel történhet, ha nincs elmozdulás
e. a térdet flektálni kell 30-40 fokban ha imobilizáljuk a térdet
(a, c, d)

- 35 -
 30. Elülső keresztszalag lézió:
a. műtéti kezelés érvényes aktiv páciensek ( sportolók ) számára
b. csak akkor műtik ha társul hezzá meniscus sérülés is
c. elülső fióktünet pozitiv
d. hátulsó fióktünet pozitiv
e. műtéti kezeléssel megelőzhető a gonartrozis
(a, c, e)

31. Belső meniscus :

a. csak a toknál való tapadásánál van erezettsége
b. sohasem reped úgy, hogy papgájcsőrszerű lézió alakuljon ki
c. intraartikulárisan vannak a tápláló erek
d. csak a toki tapadási szinten mutat jó gyógyulási esélyt
e. nu are ca şi mecanism de producere a unei leziuni, rotaţia externă;
f. nem jellemző az elváltozások megjelenése egy külső rotációban történt erőbehatásra
(a, c, d)

32. Tibia plató sérülése:

a. leggyakoribb a sérülés a tibiaplató belső részén
b. indikrekt mechanizmussal történik többségében, amely varus, valgus vagy vertikális erőbehatásr jelent
c. álizület gyakori, és a hosszas imobilizációnak köszönhető
d. késői szövődményei: izületi merevség, callus
e. au un prognostic favorabil, fracturile de la acest nivel consolidând de regulă, fără alte complicaţii;
f. kedvező prognózisú, szabályosan izesül a törés, szövődmények nem jellemzők
(b, d)

33. Lábszártörés:
a. a nyilt törés egy késői helyi szövődmény
b. álizület egy késői helyi szüvődmény
c. gyakori a műtéti indikáció
d. reteszelt centromedulláris osteoszintézis haránt törésekre szüksées, és ha azok a középső harmadot
érintik
e. fixator extern nyilt törések esetén jön szóba
(b, c, e)

TRAUMATISMELE BAZINULUI
5 se refolosesc în al 2 lea an, şi trebuie completate până la minim 15.

1. Într-o fractură prin compresiune antero-posterioară asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. diastaza simfizei pubiene şi lărgirea articulaţiei sacro-iliace;
b. fractura dublă tip Voillemier a hemibazinului;
c. fractura dublă a hemibazinului tip Malgaigne;
d. ruptura uretrei prostatice;
e. fractura prin impactare laterală a sacrului;
(a, b, d)

2. Într-o fractură de tip compresiune antero-posterioară asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. ruptura uretrei membranoase;
b. ruptura arterei iliace;
c. dislocarea hemipelvisului faţă de sacru;
d. fractura prin impactare a sacrului;
e. conjuncţia simfizei pubiene.
(a, b, c)

3. Într-o fractură de tip compresiune laterală asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. fractura dublă verticală tip Voillemier a hemibazinului;
b. fractura dublă a hemibazinului tip Malgaigne;
c. ruptura ligamentelor sacroiliace;
- 36 -
d. diastază a simfizei pubiene;
e. ruptura uretrei membranoase;
(b, c, e)

4. Într-o fractură de tip compresiune laterală asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. încălecarea celor două oase pubiene (conjuncţia pubiană);
b. ruptura uretrei prostatice;
c. fractura dublă tip Voillemier a hemibazinului;
d. fractura dublă anterioară a osului pubian şi ischiadic;
e. lărgirea simfizei pubiene;
(a, b, d)

5. În cadrul mecanismului de producere a fracturilor acetabulare:

a. un mecanism întâlnit este cel prin cădere pe trohanterul mare;
b. rotaţia internă a capului femural determină o fractură a coloanei posterioare;
c. capul femural în rotaţie externă duce la apariţia fracturilor coloanei posterioare;
d. cădere de la înălţime cu membrul pelvian în abducţie poate determina o fractură acetabulară;
e. rotaţia internă a capului femural poate duce la apariţia unei fracturi a coloanei anterioare;
(a, b, d)

6. În fracturile centurii pelviene:

a. ruptura intraperitoneală a vezicii urinare determină împăstarea suprapubiană (lichid în spaţiul Retzius);
b. ruptura uretrei membranoase determină uretroragie, cu glob vezical;
c. la femei, bazinul deformat asimetric este o cauză de distocie ;
d. fără deplasare, tratamentul este de regulă chirurgical;
e. ruptura intraperitoneală a vezicii urinare determină durere la palparea fundului de sac Douglas;
(b, c, e)

7. Compresiunea verticală asupra unui hemibazin poate produce:

a. fractură dublă a hemibazinului tip Voillemier;
b. fractură tip Voillemier cu ascensiunea hemibazinului;
c. fractură dublă a hemibazinului tip Malgaigne;
d. fractura fundului acetabular;
(b)

8. După clasificarea AO fractura de tipul C este:

a. fractură cu instabilitate rotatorie;
b. fractură stabilă;
c. fractură cu instabilitate verticală;
d. fractură transversă a sacrului şi coccisului;
(c)

9. Disjuncţiile bazinului pot fi:

a. disjuncţia simfizei pubiene;
b. disjuncţia sacro-ileală;
c. disjuncţia coxo-femurală;
d. disjuncţia sacro-coccigiană;
(a, b, d)

10. În disjuncţiile bazinului diagnosticul diferenţial se face cu:

a. fractura colului femural;
b. luxaţiile traumatice ale şoldului;
c. coxita şi paracoxita;
d. coxartroze primare şi secundare;
(a, b)

11. Cea mai frecventă complicaţie a fracturilor şi disjuncţiilor de bazin este:

a. complicaţia uretrovezicală;
- 37 -
b. complicaţii genitale;
c. complicaţii intestinale;
d. complicaţii vasculo-nervoase;
(a)

12. În fracturile de bazin tip B (instabilitate rotatorie) tratamentul constă în:

a. repaus simplu la pat 6 – 8 săptămâni;
b. stabilizare prin placă şi şuruburi;
c. utilizarea sistemului şurub – bază sacrală;
d. tracţiune în plan vertical prin folosirea hamacului;
(b, d)

13. În fracturile de bazin de tip A (fracturi stabile) tratamentul constă în:

a. tracţiune în plan vertical prin folosirea hamacului;
b. stabilizare cu placă şi şuruburi;
c. tracţiune longitudinală;
d. repaus simplu la pat 6 – 8 săptămâni;
(d)

14. Împăstarea dureroasă suprapubiană datorită urinei colectate în spaţiul Retzius se pune în
evidenţă:
a. în ruptura uretrei membranoase;
b. în ruptura intraperitoneală a vezicii urinare;
c. în ruptura extraperitoneală a vezicii urinare;
d. în rupturile ureterului;
(c)

15. Coccigodinia posttraumatică poate beneficia de tratament:

a. cu infiltraţii locale, fizioterapie;
b. antiflogistice, miorelaxante;
c. rezecţia chirurgicală a fragmentului fracturat;
d. osteosinteză cu şurub;
(a, b, c

16. Într-o fractură prin compresiune antero-posterioară asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. o uşoară lărgire (< 2cm) a simfizei pubiene (diastază) şi lărgire deseori imperceptibilă a articulaţiei
sacro-iliace;
b. fractura dublă tip Voillemier a hemibazinului;
c. fractura dublă a hemibazinului tip Malgaigne;
d. diastaza simfizei pubiene cu lărgirea semnificativă a articulaţiei sacro-iliace;
e. fractura prin impactare a sacrului;
(a, b, d)

17. Într-o fractură de tip compresiune antero-posterioară asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. fractura verticală a aripii iliace, în zona ei posterioară;
b. fractura dublă verticală tip Malgaigne;
c. ruptura ambelor ligamente sacroiliace;
d. fractura a aripii sacrate;
e. ruptura uretrei prostatice;
(c, d, e)

18. Într-o fractură de tip compresiune antero-posterioară asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. ruptura uretrei membranoase;
b. ruptura arterei iliace;
c. dislocarea hemipelvisului faţă de sacru;
d. fractura prin impactare a sacrului;
e. conjuncţia simfizei pubiene.
(a, b, c)
- 38 -
 19. Într-o fractură de tip compresiune laterală asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. fractura prin impactare a sacrului;
b. fractura posterioară a aripii iliace;
c. fractura ramului pubian;
d. lărgirea (diastaza) simfizei pubiene;
e. avulsia spinei iliace antero-superioare;
(a, b, c)

20. Într-o fractură de tip compresiune laterală asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. fractura dublă verticală tip Voillemier a hemibazinului;
b. fractura dublă a hemibazinului tip Malgaigne;
c. ruptura ligamentelor sacroiliace;
d. dislocare în plan vertical (diastază) a simfizei pubiene;
e. ruptura uretrei membranoase;
(b, c, e)

21. Într-o fractură de tip compresiune laterală asupra centurii pelviene, poate surveni:
a. încălecarea celor două oase pubiene (conjuncţia pubiană);
b. ruptura uretrei prostatice;
c. fractura dublă tip Voillemier a hemibazinului;
d. fractura dublă anterioară a osului pubian şi ischiadic;
e. lărgirea simfizei pubiene;
(a, b, d)

22. În fracturile centurii pelviene:

a. ruptura intraperitoneală a vezicii urinare determină împăstarea suprapubiană (lichid colectat în spaţiul
Retzius);
b. ruptura uretrei membranoase determină uretroragie, cu glob vezical;
c. la femei, bazinul deformat asimetric este o cauză de distocie ;
d. fără deplasare, tratamentul este de regulă chirurgical (reducere sângerândă-fixare internă);
e. ruptura intraperitoneală a vezicii urinare determină şi durere la palparea fundului de sac Douglas;
(b, c, e)
10. Gerinc sérülések
1. Axis törés esetén:
a) Sűrgősségben dinamikus röntgen készítése
b) I. Típusú dens törés(D Alonzo és Anderson) estén konzervatív kezelés
c) Sűrgősségben elsőként választandó a mielográfia
d) Axis test törés- akasztott ember
e) II. Típusú dens törésnek van a legkisebb esélye a forradásra
(b,e)
2. Alsó nyaki gerincoszlop traumatikus sérülése esetén:
a) Az ortopédiai kezelés célja a radikuláris és medulláris kompresszió megszüntetése
b) A sérült rész imobilizációja az ortopédiai kezelés során 8-12 hét
c) Legtöbbször a whiples sérüléssel találkozunk
d) Sebészi kezelést főleg stabil sérüléseknél alkalmazunk
e) Kötelező módon elvégezzük a nyaki gerinc nerológiai vizsgálatát
(b, c, e)
3. Hiperflexióban történő nyaki gerinc sérülése esetében, megtörténhet:
a. a csigolya test előre mozdulása
b. a csigolyaközti rés előre “nyílása”
c. kétoldali zygoapofizáris eltolódás
d. törés, amely sebészi kezelést igényel ha nyomja a GV-t.
e. a gerinc ficama, amely kizárólag sebészileg kezelhető
(a, c, d)
- 39 -
4. C2 csigolya traumás sérülése estén:
a) A sebészi kezelés elvégezhető, amiután felmértük az instabilitásokat
b) Sebészi kezelést I-es típúsú, D Alonzo és Anderson, törés esetén alakalmazunk
c) Nem idokolt a transoralis röntgen
d) Az MR kimutatja a gericvelői kompressziót
e) Garat betapintása és elasztikusságának hiánya a diagnózisra utal
(a, d, e)
5. Háti gericoszlop traumái során:
a) A kiváltó mechanizmus legtöbbször indirekt, hiperextensió által
b) Egy lehetséges mechanizmus a direkt mechanizmus, kontúzió által
c) Sebészi kezelést alkalmazhatunk instabil törés esetén progresszív neurológiai érinettséggel
d) Ortopédiai kezelést elsősorban olyan töréseknél alkalmazunk, ahol neurológiai érintettség alakul ki egy
aszimptomatikus periódus után
e) Konzervatív kezelést instabil töréseknél alkalmazunk, a neurológiai komplikációk csökkentésére
(b, c)
6. Gyakori mechanizmusok, amelyek a nyaki gerinc törését okozzák:
a) Indirekt mechanizmus hiperextensió réven
b) Indirekt mechanizmus lenyíródás által
c) Indirekt mechanizmus hiperflexió révén
d) Direkt mechanizmus
e) Vegyes mechanizmus
(a, c, e)
7. Jefferson törés kialakulhat:
a) Axis szintjén
b) Atlas szintjén
c) Háti gerincoszlop szintjén
d) Ágyéki gerinoszlop szintjén
(b)
8. Schanz-gallér vagy Minerva-gipsz használatos:
a) Ágyéki
b) Háti
c) Nyaki
d) Ágyéki-kereszttájéki
e) Felső nyaki gerincoszlop sérülés esetén
(c, e)
9. Gerincvelői sérülés neurológiai szindrómáját jellemzi:
a) sérüléssel azonos oldali vaso-motoros paralizis
b) a sérülési góc alatti gerincvelő összes funkciójának csökkentése
c) tetraparézis
d) hemiplégia
(b)
10. Sebészi stabilizálása az instabil nyaki gerinc töréseknek történhet:
a) Elülső megközelítés
b) Hátulsó megközelítés
c) Elülső és hátulsó megközlítés
d) Oldalsó
e) Csak elülső
(a, b, c)
11. Occipito-atlantoidális artrodézis indokolt a következő esetekben:
a) Atlas törés
- 40 -
 b) Axis törés
c) Az odontoid izolált törései
d) Axis procesus spinosus törése
e) Odontoid törés, csak az I-es típus
(a, b)
12. Az axis traumás sérülései során:
a) A sebészi kezelés elvégezhető, amiután felmértük az instabilitásokat
b) Sebészi kezelést az I-es típusú D Alonzo és Anderson törések esetén alkalmazunk
c) A mielográfia az elsőként választandó kivizsgálás sűrgősségben
d) MR-el azonosítható a gerincvelői kompresszió
e) Garat betapintása és elasztikusságának hiánya a diagnózisra utal
(a, d, e)
13. Axis törés esetén:
a) Kötelező anteroposterior felvétel készítése nyitott szájjal
b) I. Típusú dens törés esetén konzervatív kezelés
c) Sebészi kezelés pseudoarthrosis esetén
d) Axis test törés akasztottak törése nevet viseli
f) III. Típusú dens törésnek van a legkisebb esélye a forradásra
(a, b, c)
14. Hiperextensiót okozó trauma, a nyaki gerinc szintjén, létrehozhat:
a)
b) Az alsó ágyéki gerinc rándulását, indirect mechanizmus révén
c) Dens axis törést, hiperextensió által
d) Alsó háti mielinikus törést, indirect mechanizmus által
e) Alsó nyaki gerinc rándulását
(a, c, e)
15. Hiperextensiót okozó trauma esetén:
a. Kötelező módon elvégezzük a nyaki gerinc neurológiai vizsgálatát
b. Kötelező módon sűrgősségi dinamikus röntgent készítünk az ágyéki gerincoszlopról
c. A nyaki-háti gerinc átmenetről AP és LL röntgent készítünk
d. Transoralis röntgen készítése
e. A nyaki-háti gerinc átmenetről CT vizsgálat készítése
(a, d, e)
16. Hiperflexiót okozó rauma esetén a nyaki gerinc szintjén megfigyelhető:
a. A csigolya testek elülső részének össznyomatása, a procesus spinosus közötti rész „kinyílásával”
b. A csigolya testek elülső részen a csigolyák közötti tér megnő, a procesus spinosus-ok pedig
összenyomódnak
c. Hátsó ligamentáris rendszer sérülése, egyoldali vagy kétoldali “zygoapofizis” elmozdulás
d. A nyaki gerinc ficama, amit sebészileg kezelünk gerincvelő kompresszió esetén
e. Nyaki gerinc rándulása, amit kizárólag sebészileg kezelünk
(a, c, d)
17. Alsó nyaki gerincoszlop sérülései esetén:
a) Ortopédiai kezelés fő célja a radikuláris és meduláris kompresszió megszüntetése
b) Az ortopédiai kezelés a sérült rész imobilizálásából áll, 8-12 hétig
c) Leggyakrabban Whiplash sérüléssel találkozunk
d) Sebészi kezelést leginkább stabil töréseknél alkalmazunk
e) Egyik azonnli komplikáció a rossz csontosodás (calus vicios kialakulása)
(b, c)
18. A háti gerinc traumái során:
a. A kiváltó mechanizmus legtöbbször indirekt, hiperextensió által
b. A kiváltó mechanizmus legtöbbször direkt, kontúzió által
c. Sebészi kezelést instabil törések estén alkalmazunk, progresszív neurológiai érintettséggel
- 41 -
 d. Ortopédiai kezelést elsősorban olyan töréseknél alkalmazunk, ahol neurológiai érintettség alakul ki egy
aszimptomatikus periódus után
e. Konzervatív kezelést instabil töréseknél alkalmazunk, a neurológiai komplikációk csökkentésére,
anatomo-funkcionális felépülésre, az ápolás megkönnyítésére
(b, c)
19. Mielinikus törés az L1 csigolya szintjén komplikákódhat:
a) Paraplégiával
b) Tetraplégiával
c) “Lófarok” szindrómával
d) Hemiplégiával
(a)
20. Stabil amielinikus háti-ágyéki gerinc törés kezelése:
a) Gipszfűző
b) Schantz gallér
c) Lemezes csavaros csontegyesítés
d) Artrodézis (hátsó interspinalis)
(a)
21. Az ostrocsapás vagy whiplash-sérülés jellemezhető:
a) Hirtelen hiperflexió
b) Hirtelen hiperextensió
c) Hirtelen hiperextensio, amit hiperflexió követ
d) Kompresszió és rotáció
(c)

- 42 -