Táplálkozás szervrendszere

A táplálkozás az élőlények anyagcseréjéhez szükséges tápanyagok

megszerzése, felvétele.

A táplálkozás folyamata:
 a táplálék felvétele
 a táplálékot megemésztése
 a táplálék hasznos anyagainak, a tápanyagoknak felszívása
 az emészthetetlen anyagok kiürítése

A táplálék nem azonos a tápanyaggal!

A táplálék tartalmazza a tápanyagokat, valamint egyéb, a szervezet
számára fel nem használható anyagokat.
A tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi sók, víz, vitaminok)
olyan anyagok,
 melyekből felépítjük szervezetünket,
 melyek lebontásából nyerjük az életműködéseinkhez szükséges
energiát.
Tápcsatorna felépítése
 előbél: szájüreg,
garat, nyelőcső,
gyomor
o szerepe: a
táplálék
felvétele,
aprítása, az
emésztés
megkezdése
 középbél:
vékonybél
o szerepe:
emésztés,
felszívás
 utóbél: vastagbél
o szerepe:
székletképzés
és ürítés
A szájüreg

 a fogak szerepe a harapás és a felvett táplálék összerágása

 a nyálmirigyek (3 pár nagy és sok kicsi) váladéka a nyál
a nyál szerepe:
o az emésztés megkezdése: az amiláz enzim a
keményítőt bontja
o a táplálék nedvesítése, ezzel a nyelés
megkönnyítése
 a nyelv szerepe az ízlelés, a falatképzés (táplálék
összekeverése nyállal), valamint a nyelés megindítása (a
táplálkozásban betöltött szerepén túl fontos a beszédben)
 a szájüregből is szívódnak fel anyagok: pl. alkohol,
gyógyszerek

A nyelv és az ízérzékelés
Az ízérzékelés receptorai főként a nyelv nyálkahártyájában
található ízlelőbimbók. Alapízeket érzékelünk: édes (a nyelv
hegyén), sós, savanyú és keserű.

Fogak
Két fognemzedék váltja egymást, a tejfogak, majd a felnőtt

fogazat.
A felnőtt fogazat 32 fogból áll. Minden fognegyedben található 2
metszőfog, 1 szemfog, 2 kisőrlő és 3 nagyőrlő (a leghátsó
nagyőrlő a bölcsességfog, ami csak 16-20 éves korban nő ki).

A fogak felépítése

 korona: a fog szabadon álló része

 gyökér: a fog csontos fogmederben lévő része
 fognyak: a fognak a korona és a gyökér között elhelyezkedő,
az íny által takart része
 dentin: a fogak alapállománya
  zománc: a koronát borítja, testünk legkeményebb anyaga
 cement: a gyökeret borítja
 a fogüreget a fogbél tölti ki, hajszálereket, idegeket
tartalmaz


A fogszuvasodás
Az ételekből keletkező lepedékben élő baktériumok lebontják az
ételben lévő szénhidrátokat, így savak képződnek, melyek
megtámadják a fogzománcot, majd a dentint. A fogszuvasodás
rendszeres fogmosással megelőzhető (a lepedék eltávolítása a
fogakról).
Fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, az esetleg kialakuló
lyukas fogak minél előbbi betömése. Ha a lyuk túl mély,
gyökérkezelésre van szükség (ilyenkor a fogorvos megnyitja a
fogüreget, elroncsolja az idegeket, majd betömi a fogat). Ha a
fogat ki kell húzni, fontos annak mielőbbi pótlása (a szomszédos
fogak bedőlnek a nyílásba).

A nyelés
A falat útja: szájüreg, garat, nyelőcső.

 a nyelv hátratolja a szájüregben a falatot

 a lágy szájpad megemelkedik, elzárja az utat az orrüreg felé
 a gége megemelkedik, a gégefedő lezárja az utat a légcső
felé
 a falat a garatból a nyelőcsőbe jut
A gyomor

A gyomor szerepe:
 táplálék tárolása (néhány perctől akár 8 óráig)
 a gyomornedv erősen savas kémhatású (sósav): elpusztítja
a gyomorba kerülő baktériumokat
 a gyomorban megkezdődik a fehérjék emésztése
(fehérjebontó enzime a pepszin)
 felszívás: víz, alkohol, koffein, gyógyszerek

A vékonybél

 kémhatás: gyengén lúgos

 szerepe:
o emésztés: a tápanyagok óriásmolekulái
alapegységeikre bomlanak
 o felszívás: a tápanyagok bekerülnek a keringési
rendszerbe
 a vékonybélben ható emésztőnedvek:
o epe: a májban termelődik, emésztőenzime nincs,
szerepe a zsírok oldódásának elősegítése
o hasnyál: a hasnyálmirigyben termelődik; lipid-,
szénhidrát-, fehérje- és nukleinsavbontó enzimeket is
tartalmaz
o vékonybélnedv: a vékonybél falának mirigyei termelik,
szerepe a béltartalom hígítása

A tápanyagok felszívása
A vékonybél nyálkahártyájának kesztyűujjszerű nyúlványai a
bélbolyhok, a melyek jelentősen megnövelik a bél felszívó
felületét. A bélbolyhok falán keresztül kerülnek be a
megemésztett tápanyagok a hajszálerekbe (a zsírok
emésztésének termékei nem a vérkeringésbe, hanem a
nyirokkeringésbe kerülnek).

A vastagbél

 emésztőenzimet nem tartalmaz

 szimbionta baktériumok élnek itt (B és K vitamint termelnek)
 szerepe: víz, ionok, valamint a baktériumok által termelt
vitaminok felszívása; széklet kialakítása, ürítése
Tápanyagok
 szerves tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok,
vitaminok
 szervetlen anyagok: ásványi sók, víz
Az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálékkal kell
felvenni az esszenciális aminosavakat, az esszenciális
(többszörösen telítetlen) zsírsavakat, valamint a vitaminokat.

Vitaminok
A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben
szükségesek a szervezet normális, egészséges működéséhez.
Többnyire egy-egy enzim nélkülözhetetlen alkotórészét képezik. A
vitaminok elégtelen felvétele hiánybetegségeket okozhat, de a
vitaminok túlzott bevitele is okozhat zavarokat a szervezet
működésében.
A vitaminok csoportosítása oldódási tulajdonságuk alapján:
 zsírban oldódók: D, E, K, A
 vízben oldódók: B-vitaminok, C

Egészséges táplálkozás
 a különböző tápanyagokat megfelelő mennyiségben és
arányban kell fogyasztani
 az állati fehérjék teljes értékű fehérjék, mivel tartalmazzák
az összes esszenciális aminosavat
 a növényi olajok fogyasztása egészségesebb az állati
zsíroknál, mivel az állati zsírok főként telített zsírsavakat
tartalmaznak, amelyek túlzott fogyasztása kedvezőtlen
hatású
 a finomított szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek (cukor,
csoki) helyett jobb gyümölcsöt, főzelékféléket, magas
rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani (a növényi rostok
szükségesek az egészséges bélmozgás fenntartásához)

Mennyiségi éhezés akkor jelentkezik, ha a szervezet kevesebb

energiához jut, mint amennyi a test fenntartásához szükséges.
Minőségi éhezés akkor jelentkezik, ha a felvett tápanyagok
minősége és/vagy aránya nem megfelelő a szervezet számára (pl.
vitaminhiány, ásványi anyag hiány).
Napi energiaigény
Két részből tevődik össze:
1. Alapanyagcsere: a nyugalomban lévő szervezet
fenntartásához szükséges napi energiamennyiség (a pihenő,
éhező szervezet szobahőmérsékleten mért
energiafogyasztása).
2. Egyéb tevékenységek energiaigénye.
Ha a táplálékkal felvett energia több, mint a felhasznált energia,
akkor hízás, ha kevesebb, akkor fogyás következik be.