Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet

Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék

Gyakorlati napló I.

A szakmai gyakorlat helye: MigSzol Szeged

A szakmai gyakorlat ideje: 2015. június 26-szeptember 15.

Antal Éva Eső

Közösségi és civil tanulmányok,
I. évfolyam, levelező, MA
Neptun kód: E0FOEZ

Szeged, 2023. május

2
 TARTALOMJEGYZÉK

1. A MigSzol Szeged bemutatása .......................................................................... 4

2. Gyakorlati munka bemutatása ............................................................................ 9
3. Az elvégezett feladatok elemző, összegző bemutatása .................................... 18
4. A hallgató önértékelése, önfejlődésének és kompetenciáinak elemzése .......... 23
5. Irodalomjegyzék és hivatkozások .................................................................... 28
6. Mellékletek ........................................................................................................ 30

3
1. A MigSzol Szeged bemutatása

2015-ben soha nem látott menekülthullám érte el Európát: ebben az esztendőben

több mint egymillióan indultak útnak a kontinens felé az arab tavasz eseményei
és a szíriai polgárháború elől menekülve, egy jobb élet reményében. A
menekültek az ekkor még szinte szabad átjárást engedő nyugat-balkáni útvonalat
megcélozva jutottak át Európa határainak különböző rétegein, míg végül
tömegesen érkeztek meg Magyarországra.

A „vándorlás hosszú nyara” mint a legkritikusabb migrációs esemény kerül majd

be az európai történelembe. A menekültek hihetetlenül nagy száma vezetett
ahhoz, hogy az EU ideiglenesen felfüggesztette egyes határain a migrációs
ellenőrzési rendszert, ami később egy hatalmas migrációs befogadási válsághoz
vezetett a kontinensen.

Ezzel párhuzamosan a nyugat-balkáni útvonal országaiban erősödött a

szolidaritás, a jótékonysági kezdeményezések a társadalom egyre tágabb
szegmenseiben jelentek meg, és jelentkezett az önkéntesség egy egészen új
formája: az alulról szerveződő, grassroots csoportok, amelyek humanitárius
segítséget nyújtottak a határokon, az autópályák mentén, a balkáni útvonalon, az
erdőkben, a vasútállomásokon, a menekülttáborokban Szegedtől Lesvosig.

2015 hosszú nyarán több mint 390 ezren léptek illegálisan Magyarország
területére. Az egyik legforgalmasabb belépőpont a szerb-magyar határvonalon
Röszke térsége volt. A menekülők Szegeden át Budapestre utaztak, majd
többségük Nyugat-Európába ment tovább. Kezdetben a napi néhány, majd a napi
több ezer menekült humanitárius ellátására nagyon rövid idő alatt több tucat
önkéntes csoport szerveződött országszerte – elsőként a szegedi -, pár héten belül
már több ezer fős létszámmal működve. Ezek az önkéntes csoportok átvállalták
a kormányzat feladatainak egy részét, mert gyorsan és hatékonyan tudtak
reagálni egy igen erős, nemcsak a magyar, hanem egész Európa társadalmait
érintő helyzetre, adományozók tízezreit tudták mozgósítani, és naponta több
ezer menekülőnek nyújtottak humanitárius jogi, és egyéb segítséget.

Ennek a korábban nem látott méretű civil megmozdulásnak lett az eredménye a

MigSzol Szeged megalakulása: a csoport 2015 júniusában egyik napról, sőt

4
egyik óráról a másikra váltunk tudatosan működő, egy célért dolgozó
közösséggé. A csoportot a Budapesten működő, már korábban életre hívott
Migráns Szolidaritás (MigSzol) csoportról neveztük el, annak engedélyével. A
megkülönböztetést a Szeged adta a névben.

A MigSzol Szegedet tulajdonképpen a szükség és az együttérzés találkozásra

hozta létre. Egy forró júniusi napon egy szegedi édesanyának feltűnt, hogy a
szegedi nagyállomás várótermében menekült anyák alszanak a földön a
gyermekeikkel. Nincs élelmük, vizük, nem tudnak tisztálkodni, senki nem segít
nekik. Ezt megosztotta egy posztban a Facebookon, a posztra többen reagáltunk.
Ekkor csatlakoztam ehhez a csoporthoz. Pár órával később néhányan vittünk az
állomásra szendvicset és vizet, édességet a gyerekeknek. Sok telefonálás árán
sikerült elérnünk azt is, hogy aznap éjjel, az épület bezárása után ne tegyék ki a
szír anyákat a gyerekeikkel az utcára, hanem védett helyen, a váróteremben
alhassanak. Ők volt az első menekültek, akik felkeltették a városlakók figyelmét
és együttérzését, de nem ők voltak az utolsók. Eközben még nem tudtuk, hogy
nemsokára önkéntesek leszünk egy olyan közösségben, amely Európa-szerte
példát mutat a menekültekkel való törődés, a szolidaritás és a civil segítés terén.

A MigSzol Szeged 2015 júniusában egyik napról a másikra megalakult civil

csoport volt. Néhány szegedi édesanyának és barátaiknak feltűnt, hogy a szegedi
nagyállomás várótermében menekült anyák alszanak a földön a gyermekeikkel.
Nincs élelmük, vizük, nem tudnak tisztálkodni, senki nem segít nekik. Néhányan
vittünk az állomásra szendvicset és vizet, édességet a gyerekeknek. Sikerült

5
 elérnünk azt is, hogy aznap éjjel, az épület bezárása után ne tegyék ki a szír
anyákat a gyerekeikkel az utcára, hanem a váróteremben alhassanak. Ők volt az
első menekültek, akik felkeltették a városlakók figyelmét, de nem ők voltak az
utolsók. A szíriai anyákról és a nekik nyújtott segítségről a hvg.hu-n megjelent
egy cikk, ennek nyomán pedig egyre többen akartak segíteni. 1 A MigSzol
későbbi alapítói Facebook-csoportot hoztak létre. Ahogyan nőtt egyik napról a
másikra a menekültek száma, úgy nőtt az önkénteseké is. Így jött létre a
későbbiekben a MigSzol Szeged nevet felvett csoport, amely a magyar határ
lezárásáig, 2015. szeptember 15-ig segítette a menekülteket Szegeden, az
Indóház téren; a szerb-magyar határnál a Dugonyi úton2, majd később
menekülttáborokban és a tranzit zónában.

Az alulról szerveződő MigSzol Szeged volt az első grassroots közösség az

országban, amely több hónapon át hathatós segítséget nyújtott a Szerbiából
Magyarországra Röszkénél belépő menekülteknek. A szegedi csoportot -
melynek alapítói Szőke-Tóth Ágnes, Kékesi Márk Zoltán, Szalai Balázs, Hajnal
Edina és Nyemcsok (Antal) Éva voltak - számos más csoport megalakulása
követte országszerte és a fővárosban is. A Magyarországon tevékenykedő
önkéntesek három és fél hónap alatt mintegy 300 ezer menekültnek nyújtottak
humanitárius segítséget, humanitárius segítséget, ami később az alap
szükségletek kiegészítése mellett kibővült jogi és egészségügyi
segítségnyújtásra, tolmácsolásra, elveszett családtagok megkeresésére is. 3

A MigSzol a menekültsegítő tevékenység egyik alappillére volt, mivel a

menekültek egyik legforgalmasabb belépőpont a szerb-magyar határvonalon
Röszke térsége volt. A szegedi csoport több tízezer menekültet látott el a határ
lezárásáig.

A szegedi nagyállomáson dolgozó önkéntescsoport egyik legnagyobb erénye az

volt, hogy mindenki a saját szakterületén vagy az általa választott feladatkörben
tevékenykedhetett. A MigSzolhoz csatlakoztak nyugdíjasok, egyedülállók, nők,
férfiak, diákok, dolgozók és munkanélküliek, magyarok és külföldiek – nemre,

1
Szlavkovits, hvg.hu, 2015.06.28.
2
Varga, szegedma.hu, 2015.08.27.
3
A. Bernát - A. Kertész - F. M. Tóth, Review of Sociology, 2016., 8.

6
vallásra, politikai hozzáállásra való tekintet nélkül a csoport mindenkit
befogadott, aki segíteni akart.

A MigSzol Szeged nagyon hatékony volt, azért, mert mindenki testhez álló
feladatot végezhetett, amit maga választott. Gyorsan kialakult a csoportban,
hogy ki melyik feladatot végzi el. Az önkéntesek egy része szendvicseket
készített a menekülteknek. Mások a felajánlott adományok beérkezését,
elhelyezését, raktározását, kiosztását végezték el. Voltak, akik az állomásra
érkezőket felkísérték a menekülttáborokba induló vonatokra. Mások játszottak a
gyerekekkel. Megint mások elkísérték a betegeket kórházba.

A MigSzol sokszínűsége miatt nagyon nagy tömegeket tudott megmozgatni az

adományozás terén. Nagyon sokan hoztak adományt az állomásra: élelmiszert,
édességet, gyermekápolási szereket, ruhákat, hátizsákot. Egy idő után külföldről
is sokan megkeresték a szervezetet, hogy adományoznának. A csoport tagjai
pénzt nem szerettek volna kezelni, ezért kitalálták, hogy az adományozók
vásároljanak be az egyik szegedi hipermarket webáruházában, a szállítmányt
pedig irányítsák az Indóház téri hajléktalanszállóra, ahol a MigSzol raktározási
lehetőséget kapott a várostól.

A csoport képes volt jó kapcsolatot kialakítani a hatóságokkal, így például a

rendőrséggel, a bevándorlási hivatallal és az önkormányzattal, valamint az
egészségügyi ellátást nyújtó szegedi klinikákkal.

Mindez egyrészt annak volt köszönhető, hogy az elesett, hónapok óta úton és
reménytelen helyzetben lévő menekülteknek sokan akartak segíteni. Másrészt
annak a kapcsolati tőkének, amelyet a nagyállomásnál szolgáló önkéntesek
hadrendbe tudtak állítani, ha szükség volt rá. Harmadrészt annak, hogy a szegedi
önkormányzat - az egyik európai parlamenti képviselő feleségének az Indóház
téren tett látogatása után - faházat, vizet, mobilvécét, rendszeres szemétszítást és
ingyenes wifit biztosított a menekültek számára a nagyállomás épülete előtti
téren, később pedig az adományok számára az Indóház téri hajléktalan szállóban
biztosított helyiséget - mindezt ingyenesen.

7
A csoporthoz tolmácsok is csatlakoztak: ők segítettek lefordítani farszi, szír,
afgáni és egyéb nyelvekre a bevándorlási szabályokat, a menekült státusszal
kapcsolatos tudnivalókat és a menekülttáborokról szóló információkat.

A csoport működését követően hamarosan megjelentek a nagyállomásnál a nyári

szünetüket Magyarországon töltő külföldi egyetemisták, akik nemcsak alap
egészségügyi ellátást tudtak nyújtani a faháznál, de a tolmácsolásban és a
kulturális, vallási különbségek megértésében is nagyon sokat segítettek.

Az Indóház tér után a MigSzol Szeged kiterjesztette a tevékenységét a Dugonyi

útra. A Szentmihályt és az országhatárhoz kivezető röszkei utat összekötő
Dugonyi út mellett alakította ki a rendőrség azt a gyűjtőpontot, ahol a szerb
oldalról az akkor már nem közlekedő Szeged-Szabadka vasúti sín nyomvonalán
az országba belépő menekülteket összegyűjtötte, majd a röszkei Hangár néven
elhíresült gyűjtőtáborba szállította. A táborban ujjlenyomatot vettek a
menekültektől, majd a bevándorlási törvénynek megfelelően innen indították
őket útnak a kijelölt menekülttáborokba, először a szegedi nagyállomásig
busszal, majd a menekültek létszámának jelentős emelkedése után közvetlenül
buszokkal.

Az első időszakban csak a MigSzol Szeged önkéntesei szolgáltak a Dugonyi

úton. Tájékoztattuk a menekülteket, vizet vittünk nekik, és megvártuk velük,
amíg a rendőrségi buszok megérkeznek értük és a Röszkei úton található egykori
raktárépületbe, a „Hangárba” viszik őket, ahol ujjlenyomat vétel után
megkezdődött a bevándorlási/menedékes eljárás. A MigSzol számára nagyon
fontos volt, hogy itt is jó viszonyt alakítson ki a hatóságokkal. Amennyiben a
napi rendőrparancsnok elfogadta az önkéntesek segítségét, azok maradtak, ha
nem, akkor elhagyták a területet. Itt a rendőrség a legtöbb esetben örült az
együttműködésnek, különösen akkor, amikor már napi több ezer menekült
érkezett a Dugonyi útra.

Ennek a hatalmas, Szerbiából Magyarországra áradó tömegnek nagyon hamar

híre ment. Ezt követően a Dugonyi úton elszabadult a pokol. Miközben Szerbia
felől naponta több ezren lépték át a határt, ezzel egyidőben megindultak a
külföldi önkéntesek a gyűjtőpont felé. Két nap alatt nagyon sok civil szervezet –
magyar és külföldi – és még több önkéntes érkezett erre a területre. Egyik napról

8
 a másikra kezelhetetlen méretű ember- és adománytömeg zúdult ide. Az
önkéntesek Dugonyi útra való érkezését egy héten át próbáltuk meg koordinálni,
de a napi több száz információért telefonáló külföldi önkéntes csoport egy idő
után már kezelhetetlen, koordinálhatatlan tömeget jelentett, így feladtam a
koordinációs munkánkat.

A MigSzol tevékenysége szeptember 15-én, a magyar határ lezárásának napján

nem ért véget. A csoport az összegyűjtött adományokat menekülttáborokba és a
magyar-szerb határon kialakított tranzitzónába juttatta el.

A MigSzol Szeged a fenti időszakban nem alakult szervezetté, civilek alkotta

csoportként működött.4

2. Gyakorlati munka bemutatása

A MigSzol Szeged alapítójaként részt vettem a Facebook-csoport

létrehozásában. 2015. június 28. és szeptember 15. között a szabadidőm szinte
teljes részét a szegedi Indóház téren és a dugonyi úti gyűjtőponton töltöttem.

4
Svenson-Cartwright-Balogh, Center for Policy Studies, Solidus

9
Ezen kívül egy napot önkénteskedtem a Magyar Vöröskereszttel a röszkei úti
Hangárban.

A MigSzol Szegednél először a hozzánk jelentkező önkénteseket koordináltam:

átbeszéltük, hogy ki milyen feladatot vállal szívesen, elkészítettük a beosztást.
Már az első időszakban minden este tartottunk megbeszélést, amelyen az aznapi
tapasztalatainkat osztottuk meg. Megoldást kerestünk a felmerült problémákra,
és megbeszéltük azt is, ha valamelyik önkéntest megviselt egy-egy helyzet.
Igyekeztem mindenkivel törődni, mert nagyon sok olyan menekülttörténettel
találkoztunk, ami mindannyiunkat megviselt. Másrészt néhány hét után már
többeknél jelentkezett a kiégés, nekik igyekeztem szakmai segítséget szerezni.

Amikor a MigSzol Szeged nagy sajtónyilvánosságot kapott, nagyon sokan

akartak adományokkal segíteni itthonról és a világ számos országából, főként
kint élő Magyarok. Az adományok koordinálása lett a feladatom. Én tartottam a
kapcsolatot a nem szegedi adományozókkal telefonon, e-mailben. Érkezett
adomány tescós szállítással Európa szinte minden országából. Jelentkeztek
támogatók a Karib-szigetekről, az Egyesült Államokból is. Az adományozókkal
zömében e-mailben tartottam a kapcsolatot, de nagyon sokan kerestek meg
telefonon is. A csúcs időszakban ennek a feladatnak a koordinálása 4-6 órát is
igénybe vett naponta. Folyamatosan frissítettem az indóház téri raktárban
szolágló önkéntestársaim által készített leltár alapján azoknak a dolgoknak a
listáját, amire szükségük volt a menekülteknek. Ezzel párhuzamosan szerveztem
az adományok szállítását, Szegedre juttatását, hiszen nagyon sok civil ajánlotta
fel, hogy segít a városok közötti adományszállításban. Időközben
megszerveztem az adománygyűjtést és az adományok szállítását a
munkahelyemen, a Szegedi Tudományegyetemen is.

Kapcsolatot tartottam külföldi önkéntesekkel és külföldi civil szervezetekkel,

igyekeztem koordinálni azokat az önkénteseket, akik néhány napot a MigSzol
Szegednél akartak szolgálni.

Az nagyállomásnál, az Indóház téren szükség esetén elláttam kisebb sérüléseket,

játszottam a gyerekekkel, szendvicset készítettem.

10
Mivel a csoport egyfajta kijelölt vezetője voltam, fontos volt, hogy átlássam a
folyamatokat és a feladatokat, de ha kevesen voltunk, akkor mentem és tettem a
dolgom, ahogyan a többiek.

Afgán kisfiú édesanyjával a szegedi nagyállomásnál 2015 nyarán.

Éjszaka menekültekkel 2015 nyarán. Szeged, nagyállomás.

11
 Indóház tér, faház, 2015 június

A Dugonyi útra – ez a Szentmihályt a röszkei országhatárra kivezető úttal

összekötő út, szántóföldekkel körülvéve - rendszeresen vittünk pelenkát,
gyermekruhát, gyermekápolási szereket a kisbabás anyukáknak, vizet és
szendvicset a menekülteknek, és amíg nem tiltották, addig az ott szolgáló
katonákat és rendőröket is rendszeresen elláttuk élelemmel, vízzel és kávéval.

Nyár végén a Dugonyi útra érkező önkéntesek és civil szervezetek áradatát

körülbelül egy hétig próbáltam 0-24 órában telefonon és a helyszínen
koordinálni, de egy idő után el kellett engedni ezt a feladatot, mert a nagy tömeg
miatt már kezelhetetlenné és értelmetlenné vált. A területen megjelent, segíteni
akaró önkéntes csoportok számára napi találkozókat szerveztem, hogy nagyjából
átlássuk, mi történik, de ezek a megbeszélések nem mindig voltak hatékonyak
főleg azok miatt a csoportok miatt, akik nem vettek részt a találkozókon, és a
maguk feje után menve próbáltak segíteni, ezzel sokszor akadályozva vagy
lassítva a szervezett munkát. Részt vettem a menekültek számára biztosított
szolgáltatások, ellátások megtervezésében. A területen működött baba-mama
sátor, menekültkonyha, egészségügyi ellátást az Orvosok Határok Nélkül
munkatársai nyújtottak.

12
 One love, one unity. Dugonyi út, szerb-magyar határ, 2015 nyarán

Amikor csak lehetett, tolmácsokat szerveztem a Dugonyi útra, tartottam a

kapcsolatot a mindenkori napi parancsnokkal, aki a menekültek táborba
szállításáért és a helyszínen való ellátásáért volt felelős. Szükség esetén
tolmácsoltam, a felmerülő problémákat segítettem megoldani.

Részt vettem a menekültek tájékoztatásában (menekülttábor, ujjlenyomatadás,

továbbutazás más országba).

Szükség szerint koordináltam a sajtó megkereséseket, újságírókat, stábokat

kísértem az Indóház téren, a Dugonyi úton, és interjúkat szerveztem nekik.

A menekülteknek lehetőségeim szerint segítettem családtagjaik felkutatásában,

a magyar és a szerb oldalon is. Több ilyen missziónk sikerrel járt.

Minden helyszínen legfőbb feladatomnak a gyermekek és édesanyák segítését,

támogatását tartottam, de ezen felül mindenkinek segítséget nyújtottam, akinek
erre szüksége volt.

13
Dugonyi út, szerb-magyar határ, 2015 nyarán

Dugonyi út, szerb-magyar határ, 2015 nyarán

14
Dugonyi út, önkéntesek és NGO-k reggeli stábértekezlete, szerb-magyar határ, 2015 nyarán

Dugonyi út, szerb-magyar határ, 2015 nyarán

15
Dugonyi út, szerb-magyar határ, a Szabadka-Szeged vasútvonal mentén 2015 nyarán

Dugonyi út, szerb-magyar határ, a Szabadka-Szeged vasútvonal mentén 2015 nyarán

16
Dugonyi út, szerb-magyar határ. Határzár „Mad Max”-szel a Szabadka-Szeged vasútvonal mentén 2015.
szeptember 15-én

17
3. Az elvégezett feladatok elemző, összegző bemutatása

A MigSzol egyik napról a másikra megalakult civil csoport volt. Olyan civilek
szerveződtek a szegedi menekültsegítésre, akiknek korábban nem volt önkéntes
tapasztalatuk, és ahogyan a magyar kormányzat és Európa minden országa, soha
nem találkoztak még ilyen krízishelyzettel, ekkora menekültáradattal.

Ahogyan az egyik alapítónk mondta: a MigSzol olyan volt, mint egy munkahely,
ahol nincs felvételi elbeszélgetés. Mindenki csatlakozhatott a csoporthoz, aki
szeretett volna, nemre, korra, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet
nélkül.

Sokszínűség

A csoport ereje pont ebben a sokszínűségben rejlett: az önkéntesek különböző

társadalmi rétegből érkeztek, életkoruk 16-65 év között volt, ezért különböző
élettapasztalattal és munkatapasztalattal rendelkeztek, és igen széles körű volt a
kapcsolati hálójuk. Ebből a sokszínűségből adódott, hogy gyakorlatilag néhány
nap alatt minden feladat talált magának gazdát: voltak, akik szendvicseket
készítettek a Roma Tanodában a Rákóczi utcában a menekülteknek, mások azért
tettek sokat, hogy a nagyállomásnál legyen áram, mosakodási lehetőség, mobil
wc, és egy faház, ahol a gyógyszereket, élelmiszert, vizet tárolni lehet, megint
mások a Helsinki Bizottsággal, a rendőrséggel, a bevándorlási hivatallal tartották
a kapcsolatot. Voltak, akik a később rendelkezésünkre bocsátott Indóház téri
hajléktalanszállóban kialakított adományraktárt kezelték. Volt, aki az
adományozókkal tartotta a kapcsolatot, mások a sajtóval. És voltak, akik a térre
érkező menekülteknek információt nyújtottak, felkísérték és felszállították őket
a menekülttáborokba tartó vonatokra.

A sokszínűségből adódott, hogy a csoport önkéntesei skillek beláthatatlanul

gazdag tárházával rendelkeztek, így mindig sikerült megoldani az időközben
felmerülő újabb problémákat, ellátni az újabb és újabb feladatokat. Ebben a
folyamatban a csoport tagjai is, és maga a csoport, mint önkéntesek közössége
is folyamatosan fejlődött, tanult.

18
 Közösségépítés

Ami a közösség építést, a közösség megtartását illeti, nagyon fontosnak

gondoltam, hogy minden este legyen egy gyors vagy szükség esetén hosszabb
megbeszélés a nagyállomásnál és később a Dugonyi úton szolgáló önkéntesek
részére. Ezeken a megbeszéléseken átbeszéltük a nap eseményeit, a felmerülő
problémákat, azok megoldását. Átgondoltuk a megoldási lehetőségek
alternatíváit, valamint azt, hogy az egyes folyamatokat hogyan lehetne jobbá,
hatékonyabbá tenni. Az önkéntesek elmondták a napi tapasztalataikat,
beszéltünk a nehézségekről.

Tehát elmondható, hogy az önkéntes szolgálatban nagyon fontos az elvégzett

feladatok értékelése, a visszacsatolás, a megerősítés, a kialakult helyzet
elemzése, a felmerült problémák megoldási módjának elemzése, és a lehetséges
más megoldások átbeszélése.

Ezek a félórák-órák megerősítették az önkéntesek bizalmát egymásban,

felismerték, hogy számíthatnak egymásra, és a bajtársiasságnak olyan erős
köteléke alakult ki, amely a mind a mai napig fennmaradt kapcsolatokban érhető
tetten.

Bevonódás, kiégés

Figyeltem arra, hogy kinél jelentkeznek az extrém fáradtság, később a kiégés

jelei. Sikerült elérni, hogy az SZTE Életvezetési Tanácsadó irodája pszichológiai
támogatást nyújtson az önkénteseknek. Ilyen esetekben önkéntes társaimat
hozzájuk irányítottam.5

Mivel hamar szembesültem azzal, hogy ezt a szolgálatot nem lehet érzelmi
bevonódás nélkül végezni, nagyon fontos volt, hogy átbeszéljük a tragikus
helyzeteket, a bennünket megviselő történeteket, és ezekben a nehéz
helyzetekben támogatást nyújtsunk egymásnak.

Együttműködés

A csoport működését már az első perctől kezdve az együttműködésre való

legnagyobb törekvés jellemezte. Hamar felismertük, hogy a szolgálatunkat csak

5
Farkas, divany.hu, 2015.09.21.

19
abban az esetben tudjuk jól végezni, ha egymással is és a menekültügyben
tevékenykedő állami és jótékonysági, illetve más civilszervezetekkel is együtt
működünk.

A MigSzol Szeged alapítói egyrészt együttműködtek és átvették a jó

gyakorlatokat a Budapesten akkor már évek óta működő MigSzol (Migráns
Szolidaritás) nevű szervezettől, amelynek a nevét a szegedi szervezet fel is vette.

Nagyon sokat tanultunk tőlük a hozzánk érkező menekültek kultúrájáról (hogyan

kell velük viselkedni, mit tehetünk és mit nem), szokásairól, a muszlim vallásból
adódó tiltásokból (mit ehetnek, mit ihatnak), és segítséget kaptunk tőlük és más
szervezetektől, civilektől a menekültek számára készült információs anyagok
összeállításában és számos nyelvre való lefordításában.

Rajtuk kívül napi kapcsolatban álltunk a budapesti, debreceni csoportokkal, és

azokkal a civil szervezetekkel is, amelyeknek már volt tapasztalatuk
menekültsegítségben és humanitárius segítségnyújtásban: az Evangéliumi
Testvérközösséggel, az Age of Hope-pal, a Migration Aid-del, és egy idő után a
Dugonyi úton megjelenő NGO-kal is, mint például az UNHCR-rel és a Save The
Children szervezettel.

Az első perctől törekedtünk arra, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a város

önkormányzatával, amely az Indóház téren az infrastruktúrát (faház, folyó víz,
mobil wc, free wifi, a személt folyamatosa elszállítása, mindez területhasználati
díj nélkül) biztosította. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karáról nagyon sok,
a nyarat Szegeden töltő közel- és távolkeleti külföldi hallgató érkezett hozzánk
önkénteskedni, ők látták el a kisebb sebesüléseket, sérüléseket az SZTE ÁOK
által biztosított gyógyszerekkel, kötszerekkel, és ők voltak azok, akik felmérték,
hogy van-e további kórházi ellátásra szükség. Ez az együttműködés azért volt
szerencsés, mert az orvostanhallgatók pontosan tudták, hogy ki az, akit
elláthatnak, és ki az, akit tovább kell irányítani. A gyógyszereket szigorúan
elzárva tartottuk, azokhoz csak néhányan fértek hozzá, ezt a megoldást tartottuk
biztonságosnak.

Az orvostanhallgatók nagyon sok esetben tolmácsoltak is, vagy a

nagyállomásnál, vagy a Dugonyi úton. A Szegedi Tudományegyetemtől további

20
segítséget is kaptunk: a takarókat, amelyeket az állomás előtt, a földön alvó
menekültek használtak, a klinika mosodája tisztította és fertőtlenítette
rendszeresen.

A rendőrséggel és a bevándorlási hivatallal is napi kapcsolatban voltunk. A

Dugonyi útról a menekülteket a röszkei úti Hangár néven elhíresült logisztikai
raktárból átalakított menekülttáborba szállították. Itt ujjlenyomatot vettek tőlük,
majd a nagyállomásra szállították őket különbuszokkal, onnan pedig vonattal
utaztak tovább. Nagy számban voltak azok a menekültek, akikkel a Londoni
körúton foglalkozott a Bevándorlási Hivatal erre a célra létrehozott egysége.
Onnan vagy buszokkal, vagy gyalog érkeztek a menekültek a nagyállomásra,
hogy tovább utazzanak. Az együttműködés és a napi kapcsolattartás azért volt
fontos, mert fel tudtunk készülni a menekültek fogadására, tudtuk, hányan és
mikor érkeznek, így lehetőségünk volt elegendő élelmiszert, vizet, babaápolási
csomagot összeállítani számukra. Segített, hogy tudtuk azt is, hányan
éjszakáznak az állomás előtti téren az első vonatindulásig. Ehhez képest tudtuk
megszervezni az önkénteseket létszámban is.

A Dugonyi úton is törekedtünk arra, hogy segítségére legyünk az ott szolgáló

rendőröknek, határőröknek, ne mellettük, hanem velük együtt dolgozzunk. A
mindenkori napi parancsnoknál jelentkeztünk minden egyes alkalommal, amikor
adományt vittünk oda, vagy csak emberi erőt, hogy segítsenek a tolmácsolásban,
vízosztásban, vagy bármi másban, amire a napi parancsnoknak szüksége volt. A
legtöbb esetben szívesen láttak bennünket, mert az állandó létszámhiánnyal
küszködő, a napi több ezer menekültet ellátni már nehezen tudó rendészeti
egységek számára nem csak a segítő kéz jött jól, hanem a menekültellátásban, a
humanitárius segítségnyújtásban szerzett tapasztalatunk, valamint tolmácsaink
nyelvtudása is.

A szolgálatunk során végzett tapasztalatainkat és jó gyakorlatainkat

folyamatosan megosztottuk azokkal a csoportokkal, amelyek a MigSzol Szeged
után alakultak országszerte.

21
Demokratikus működés

A MigSzol Szegedet – annak ellenére vagy azzal együtt, hogy az alapítókat

egyfajta vezetőnek is tekintették – demokratikus működés jellemezte. A
döntéseket együtt hoztuk meg, ha vita volt, igyekeztünk konszenzusos
megoldást találni. Mindenkiből válhatott vezető – egy-egy terület vezetője -,
függetlenül attól, hány éves, milyen munkatapasztalata van. A felelősséget
együtt vállaltuk, együtt vittük, és együtt vállaltuk a következményeket,
amennyiben rossz döntést hoztunk. És együtt dolgoztunk az adott hiba
kijavításán. Nem véletlen, hogy 2016-ban a szegedi csoport Civil díjban
részesült a Legjobb civil akció kategóriában.

Nyolc év távlatából is úgy látszik, hogy ezek a kezdeményezések, köztük a

MigSzol méltán kerülnének magyarországi civil kezdeményezések történetének
legnagyszerűbb fejezeteibe. Ezek a csoportok erősítették a társadalmi tőkét
azzal, hogy olyan embereket hoztak össze a társadalom különböző rétegeiből,
akik a normális életben soha nem találkoztak volna és soha nem működtek volna
együtt. Ez az időszak azért is volt forradalmian újszerű, mert a civil csoportok
működésük közben, és nem már előtte alakultak közösséggé, és mert
folyamatosan fejlődtek a felmerülő problémák, a nap nap után adódó újabb és
újabb feladatokból adódóan egy olyan menekülthullám közepén, amelyet
Európa korábban még soha nem látott, és amelyre még a gyakorlattal rendelkező
kormányzati szervezetek sem voltak – mert nem is lehettek – felkészülve.

A MigSzol Szegednek, mint alulról építkező, grassroots közösségnek az is nagy

erénye volt, hogy nagyon gyorsan, még a kormányzati szervek előtt volt képes
hatékonyan reagálni egy probléma, mindig képes volt megújulni, jelentős
segítséget nyújtott a kormányzati, a rendészeti szerveknek a menekültek
Szegeden való áthaladásában.

22
 4. A hallgató önértékelése, önfejlődésének és kompetenciáinak elemzése

Önkéntes munkám során részt vettem egy olyan, spontán, alulról szerveződő
grassroots cosport folyamatos közösséggé formálásában és építésében, amely a
menekültek humanitárius ellátását tűzte ki célul Szegeden és a szerb-magyar
határ mellett, a Dugonyi úton.

Önkéntes munkám során a MigSzol Szegedet alapító társaimmal és

önkéntestársaimmal együtt jól tudtam használni korábbi (újságíró) és akkori
(SZTE) munkából adódó kapcsolataimat, az önkormányzattól a különböző
cégeken keresztül a civil szervezeteken át a rendfenntartó szervekig. Ezeket a
kapcsolataimat egy-egy probléma megoldásában hívtam segítségül.

Az adományok koordinálása, az önkéntesek közötti feladat elosztás kapcsán fel

tudtam használni korábbi projektmenedzsment tapasztalataimat, és segítségül
tudtam hívni azt a hatékonyságot, gyors problémamegoldó képességemet,
amelyet azon a területen dolgozva szereztem.

A közösség fejlesztésénél nagyon fontos volt számomra, hogy egyenként és

együtt is jól tudjunk működni, ezért különös figyelmet fordítottam önkéntes
társaim mentális és fizikai jól létére, szükség esetén szakember segítségét
felajánlva nekik, mert az önkéntes tevékenység során sokaknál függőség alakult
ki.6

Mivel korábban is számos közösségi kezdeményezésben vettem részt, képes

voltam arra, hogy felismerjem az egyes önkéntesek skilljeit, ez pedig segített
abban, hogy mindenki olyan feladatot végezzen a csoportban, amit szívesen
csinál, amihez ért, és amit felesen tud vállalni.

Mivel korábban már dolgoztam vezetőként, ezt a tapasztalatomat segítségül

hívva határoztuk meg a feladat- és felelősségköröket, az önkéntesek az egyes
területeken folyamatosan riportoltak egymásnak, átadták és átvették egymástól
a feladatokat. Sikerült kidolgozni egy olyan rendszert, amelynek köszönhetően
akkor is mindenki átlátta a tevékenységeket, amikor a MigSzol Szeged már több
száz fős önkéntes stábbal tevékenykedett.

6
Szlavkovits, hvg.hu, 2015.07.13.

23
Korábbi vezetői feladataim abban is segítettek, hogy tudjak delegálni
feladatokat, ne érezzem azt, hogy mindent nekem kell megoldani és megcsinálni.
Az önkéntes társaim iránt érzett bizalom hozzásegített ahhoz, hogy ezáltal ők is
bíztak magukban, és képesnek érezték magukat egy-egy terület koordinálására,
vagy egy-egy feladat jó elvégzésére.

Fontos volt a napi helyzetértékelés is: naprakészenk kellett lennünk a

nagyállomásra érkező menekültek számát illetően, hogy meg tudjuk szervezni
azt a logisztikát, amelynek köszönhetően biztosítjuk az ellátásukat (élelmiszer,
ruha, babaápolási szerek). Ehhez kidolgoztunk egy rendszert, amellyel
naprakészen láttuk, hogy az adományraktárban mi van éppen kifogyóban. Ennek
alapján tudtuk naponta frissíteni azt a listát, amelyet adományozóinknak
küldtünk el.

Az adományok szállításának szervezésében is részt vettem: a különböző

városokban élő ismerőseim, barátaim, vagy más, a MigSzol Szegedhez hasonló
csoportok tagjai rendszeresen együttműködtek a csoportunkkal abban, hogy
adományokat szállítsanak többnyire a fővárosból Szegedre, majd később a
Dugonyi útra. Egy idő után a külföldről érkező adományok célba érkezéséhez is
jelentős segítséget nyújtottam.

A szállítás mellett meg kellett találnunk a módját annak, hogy adományt

küldhessenek külföldön élő magánszemélyek is. Javaslatom az volt, hogy a
külföldről is elérhető magyar Tesco Online webáruházban vásároljanak be az
adományozók, és a megvásárolt termékeket az Indóház téri raktárba szállíttassák
ki. Ez a megoldás nagyon jól működött a MigSzol Szeged egész működése alatt.

Önkéntes szolgálatom során a kommunikációs technológiákat gyakran

használtam, az adott lehetőségeket maximálisan ki is használtam. A MigSzol
Szeged Facebook csoportja mellett létrehoztunk egy alapítói-vezetői csoportot.
Emellett több mobilos applikációt is használtam az önkéntes társaimmal és az
adományozókkal, külföldi és más magyarországi önkéntes csoportokkal való
kapcsolattartásra: Facebook Messenger, WhatsApp, Skype.

Mivel korábban jártam már háborús övezetben, sodródtam bele zavargással

végződő tüntetésekbe, felkészült voltam ilyen helyzetekre is. Szerencsére egy

24
 alkalommal történt zavargás a Dugonyi úton 2015 augusztusában, de a helyzetet
önkéntestársaimmal, az orvostanhallató tolmácsaink és a rendfenntartó erők
segítségével sikerült békés úton rendezni, még mielőtt elfajult volna.

A harctér megedzi az embert, aki korábban találkozott már a félelemmel, az

erőszakkal, és megtanulta azt felismerni, elfogadni, kezelni, nem feltétlenül ijed
meg tőle. Mivel a MigSzol Szeged egy erős, menekültellenes kormányzati
kommunikáció ellenszelében kezdte meg a tevékenységét, számítani lehetett
arra, hogy szélsőjobboldali csoportok vagy egyének valamilyen módon
megzavarják majd a tevékenységüknet. Nem éreztem félelmet sem akkor,
amikor névtelen, fenyegető e-maileket és telefonokat kaptam az önkéntes
szolbálatom miatt, és akkor sem, amikor a nagyállomásnál megjelent a
Betyársereg, hogy erejét demonstrálva félemlítsen meg minket. Úgy gondolom,
hogy az emberség, az emberbaráti szeretet az, ami ilyenkor erőt és bátorságot ad,
ad erőt ahhoz, hogy az ember ilyenkor odamenjen egy rá gyűlölettel fröcsögő
férfihoz, a szemébe nézzen, és megpróbálja megérteni, hogy ezt a viselkedést,
ezt a gyűlöletet mi motiválja, mi az indíttatása az ilyenfajta cselekedetnek. 7

Bár nem vagyok született optimista, úgy vélem, hogy mivel a másság iránti
elutasítás, a gyűlölet és a kirekesztés alapja mindig a tudatlanság, ezen lehet
változtatni. Nem egy olyan alkalom volt, amikor szélsőjobbosok jöttek a
nagyállomásra balhézni – egyszer letört nyakú sörösüveggel akartak verekedést
provokálni -, de ezeknek a történeteknek szinte mindig beszélgetés és békés
elválás lett a vége.

A nemzetközi önkéntes csoportokkal és nem kormányzati szervezetekkel

rendszeresen tartottam a kapcsolatot (mindig ők kerestek meg bennünket) abban
az időszakban is, amikor még csak adományt küldtek Szegedre, majd abban az
időszakban is, amikor már önkéntesek illetve civil segítők is érkeztek ezektől a
szervezetektől a Dugonyi útra. Ezeknek a feladatoknak a koordinálásában nem
csak a korábbi munkatapasztalataim segítettek, de az is, hogy anyaként mindig
is egy egész család életét kellett igazgatni, szervezni. Mindezeknek
köszönhetően a váratlan helyzetektől soha nem ijedtem meg.

7
hvg.hu, 2015.07.06.

25
Önkéntes szolgálatom során nagyon jól jött az a hozzáállásom, hogy egy adott
probléma esetén képes vagyok fókuszáltan a probléma megoldására, nem pedig
a kifogások keresésére, vagy az akadályok listázására fókuszálni.

Az együttműködésre való kezdeményezés egész önkéntes tevékenységemet

végig kísérte. Tisztában voltam azzal, amikor a Dugonyi útra nagy számban
érkeztek az önkéntesek az általuk hozott sokszor több teherautónyi adománnyal
együtt, hogy koordináció, megbeszélések nélkül a helyzet egy idő után
tarthatatlanná válik a területen. Annak érdekében, hogy a naponta már több
ezrével érkező menekülteket folyamatosan, zökkenőmentesen, és a
szükségleteket célirányosan kielégítve tudjuk segíteni, bevezettem a reggel
megbeszéléseket, amelyen az önkéntes csoportok és a nem kormányzati
szervezetek nagy része szívesen vett részt, proaktívan és nyitottan állt a feladatok
közös megoldásához. A Dugonyi út kudarcát – szervezetlenség, a nagy számban
érkező önkéntesek egy részénél az együttműködés teljes hiánya, a nagy
mennyiségben, feleslegesen érkező adományok elpazarlása – nem érzem saját
kudarcomnak, mert ekkora önkéntes tömeget egy embernek már képtelenség
volt koordinálni.

Önkéntes szolgálatom egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy a tömeg lehet

ellenszenves, de ha már egyenként, egyénenként nézzük a tömeget alkotó
embereket, akkor kirajzolódik egy élettörténet, egy elveszett karrier, a
lebombázott otthonok képe, egy dél-Európán át történő menekülés története, az
elveszett családtagok iránti feldolgozatlan gyász fájdalma, a földönfutóvá
válásból adódó teljes létbizonytalanság, a másokra utaltság miatti frusztráció, és
a kilátástalan jövő miatt kialakuló félelem. Az arcnélküli tömegből sorssal,
történettel, életúttal, reményekkel és álmokkal rendelkező emberek lesznek, és
ennek a felismerése nagyban hozzásegítheti az önkénteseket ahhoz, hogy
együttérzéssel, empátiával, megértéssel forduljanak a háború elől menekülő
embertársaik felé.

A 2015 nyara és 2016 januárja között vállalt önkéntes szolgálatom során nagyon
nagy hasznát vettem annak, hogy elfogadó és toleráns személyiség vagyok. Ezt
a tevékenységet nem tudtam volna úgy végezni, ha adok a sztereotípiákra, ha

26
 kirekesztő vagy fajgyűlölő vagyok, ha azt gondolom, hogy az én igazságom az
egyetlen és valós igazság.
Egy teljesen más kultúrából érkező menekülthullámot hónapon keresztül
humanitárius segítségnyújtásban részesíteni – ezt csak nyitottan, a mások iránti
kíváncsisággal, megértéssel lehet végezni.
Nagyon fontos volt az önkéntes tevékenységem során, hogy elemeztem az adott
eseményekben a saját részvételemet, a meghozott döntéseimet, el tudtam
fogadni, hogy én is hibázhatok, és tudtam vállalni hosszú hónapokon át a
felelősséget egy olyan csoportért, azon belül is a csoportban szolgáló
önkéntesekért, amelyik végtelen sok értéket felmutatva „vigaszt és reményt”
nyújtott emberek tízezreinek a nehéz órákban.8

8
Tamás, hvg.hu, 2015.08.14.

27
5. Irodalomjegyzék és hivatkozások

Tanulmány

Anikó Bernát - Anna Kertész - Fruzsina Márta Tóth

Focus: Globel Migration Process. Solidarity Reloaded: Volunteer and Civilian

Organizations during the Migration Crisis in Hungary. Review of Sociology 26
(4). 8. oldal. 2016.12.16.

Elérhető: https://szociologia.hu/dynamic/29_52_veg.pdf

Letöltés: 2023.03.19.

Sarah Svenson, Andrew Cartwright, Peter Balogh: Solidarity at the Border - The
organization of spontaneous support for transiting refugees in two Hungarian
townsin the summer of 2015, 10. oldal. Center for Policy Studies - Solidus.
Working Paper Series. 2017/1

Elérhető: https://core.ac.uk/download/pdf/95159918.pdf

Letöltés: Letöltés: 2023.04.19.

The refugee crisis has changed life in the borderlands

By Rian Bosse / Cronkite Borderlands Project

Published July 11, 2016

https://cronkitenews.azpbs.org/buffett/hungary/life-in-borderlands/

Elektronikus sajtócikk

Szlavkovits Rita: Csodálatos összefogás kibontakozóban Szegeden. [online]

[2015.06.28.]

Elérhető:
https://hvg.hu/itthon/20150628_Csodalatos_osszefogas_kibontakozoban_Szeg

Letöltés: 2023. március 26.

28
Varga Anna: Röszkén is segédkeznek a MigSzolosok, közben az Indóház tér is
megtelt migránsokkal. [online] [2015.08.27.]

Elérhető: https://szegedma.hu/2015/08/roszken-is-segedkeznek-a-migszolosok-
kozben-az-indohaz-ter-is-megtelt-migransokkal

Letöltés: 2023. március 26.

Farkas Edina Lina: Az önkénteseket és a rendőröket sem lehet értelmi segítség

nélkül hagyni. [online] [2015.09.21.]

Elérhető: https://divany.hu/eletem/2015/09/21/ki_segt_a_segitoknek/

Letöltés: 2023.04.19.

Szlavkovits Rita: Mikor lettem függő? – Önkéntesek a menekültválságban.

[online] [2015.07.13.]

Elérhető: https://hvg.hu/itthon/20150713_onkentesek_menekult

Letöltés: 2023.04.18.

TGM: MigSzol, hát mégis! - Tamás Gáspár Miklós írása a mai, szolidaritási
tüntetés elé. [online] [2015.07.14.]

Elérhető:
https://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20150714_TGM_MigSzol_hat_megis

Letöltés: 2023.04.01.

2015. július. 06. 17:20 2015. július. 06. 19:23 ITTHON

Kivonult a Betyársereg Szegedre. [online] [2015.07.06.]

Elérhető: https://hvg.hu/itthon/20150706_Kivonult_a_Betyarsereg_Szegedre

Letöltés: 2023.04.05.

29
6. Mellékletek

30
31