S

SZZÜ
ÜLLŐ
ŐKKK
KÖÖN
NYYV
VEE
Mindaz, amit tudni érdemes egy Waldorf-iskoláról

A Waldorf-tanterv (amely államilag elfogadott és más iskolák számára is

választható kerettanterv) messzemenően az életkori sajátosságokhoz
igazodik.

A Waldorf-iskola 12+1 évfolyamos egységes iskola típus, melyben a

gimnáziumi képzés 4+1 éves.

A Waldorf-iskola egyaránt hangsúlyt fektet az érzelmi, az akarati és a

gondolati képességek fejlesztésére. Ezért nevezik a „kéz, a szív és a fej
iskolájának”.

Célja, hogy a gyermek életkoronként változó testi, lelki és szellemi

szükségleteit kielégítse oly módon, hogy ezek egymással összhangban
fejlődhessenek.

Az intellektuális ismeretek átadása mellett különös gondot fordít a

szociális érzékenység és az alkotóképesség ápolására. A művészetekkel
való foglalkozás az egész oktatást átszövi. A gyermekek első osztálytól
kezdve naponta furulyáznak, később lehetőségük nyílik második hangszer
választására.

Tanulóink a hagyományostól eltérő művészi technikákkal ismerkednek

meg a rajz- és festésórákon, amelyek a szinttanulmányoktól a fekete-
fehér perspektivikus ábrázolásokig terjednek. A kézimunka- és a
kézműves órákon végzett bonyolult kézügyességet igénylő munkák
alapvető fontossággal bírnak az intelligencia fejlődésében. Színpadi
szereplésre minden évben többször nyílik lehetőségük. Osztályaink a
tanévet egy-egy komoly színdarab bemutatásával zárják.

A mozgásnak is fontos szerepe van intézményünkben az euritmia és a

testnevelés (Bothmer – gimnasztika) órákon. Az euritmia olyan művészeti
forma, amelyben a zene és a vers mozgásban elevenedik meg, a
Bothmer–gimnasztika pedig a tanulók természetes mozgásfejlődését kíséri
és erősíti.

Iskolánkban az első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanítunk:

németet és angolt. Választható tantárgy a szabadvallás, amely
felekezettől független vallásoktatás.

Ünnepeink lehetőséget biztosítanak a szülőkkel való szorosabb

kapcsolattartásra (a teljesség igénye nélkül: Márton-napi lámpás
felvonulás, adventi kert és -bazár, farsang, János-napi nyárünnep
tűzugrással).
Iskolánk fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület,
amely biztosítja az intézmény működésének gazdasági feltételeit és a
hatályos jogszabályoknak megfelelő kereteit.

Pedagógiai Programunk célkitűzései:

 megteremteni a művészeti, gyakorlati és intellektuális tartalom

egyensúlyát a tananyagban, különös tekintettel a szocializációs
képességekre és a lelki-szellemi értékekre;
 kialakítani egy olyan szemléletmódot, mely az alsóbb osztályokban
teret és időt biztosít a kulcsfontosságú képességek kialakulásához,
hogy azok a későbbiekben alapul szolgálhassanak az írás-, olvasási-
és számolókészség, valamint a szocializációs és érzelmi képességek
kifejlesztéséhez;
 megvalósítani a mindenki számára nyitott iskola eszményképét —
nemzetiségre, világnézetre, és anyagi helyzetre való tekintet nélkül;
 az osztálytanítóság intézményét alkalmazni, melyben a tanár az
iskolakezdéstől egymást követően több évig kíséri osztályát…

Waldorf-tanterv

1. osztály

A gyermek fokozatosan halad a földi - fizikai valóság felé. Fejlődése

folyamatos, álmodó lénye fokozatosan ébred és erősödik. Életének első
hétéves szakaszában az egész kisgyermek nyitott érzékszerv, s ahogy az
anyatejet, úgy szívja magába mélyen mindazt, amivel találkozik, ami
körülveszi őt. Ez az időszak nagymértékben fizikai teste épülését
szolgálja. Fontos formáló erők működnek a sejtek, a belső szervek
megfelelővé alakításán. A folyamat végét a fogváltás jelzi: a testet
differenciáló erők felszabadulnak, s új területen szolgálják tovább a
gyermek fejlődését. Ez az iskolaérettség állapota. A gyermek átlép
fejlődésének második hétéves ciklusába, a testit formáló erők lelki
erőkként dolgoznak tovább. Természetesen ez a változás nem éles
váltásként, hanem fokozatosan megy végbe az első három iskolaévben.

A hat és fél-hétéves gyermek tiszteletre méltó tett- és tudásvággyal

érkezik az iskolába. Szeretetteljes vezetésre és vezetőre vágyik a világ
titkainak megismeréséhez. A valósághoz való viszonya érzelmi és nem
intellektuális, ezért fejlődését megzavarja a természettudományos-
intellektuális megközelítés, táplálja viszont a művészi elem.

Ugyanilyen fontos számára a mozgás, ami egész lényére harmonizálóan

hat. Környezetével, szüleivel, tanítójával és társaival való kapcsolatát
álomszerű egységhangulat jellemzi, ami az utánzásban mutatkozik meg.
Az első osztályban az alábbi tantárgyakat tanulják a gyerekek:

Formarajz: Az Egyenes és a Görbe a világ egészét kifejezni képes

alkotóelemként jelennek meg. A formarajzban tapasztalható, hogy a
legegyszerűbb forma is magában hordozza a teljességet. A legegyszerűbb
egyenes megalkotása is nagy tervezést, pontosságot, gondolkodást
igényel. Szabályos ritmusok, egyenetlenségek, változások, folyamatok és
átalakulások jeleníthetők meg egyenesekkel és görbékkel.

Számolás: Alapja a rengeteg ritmikus mozgás. A 20-as számkörben

tájékozódást a római számok vezetik be, majd az arab számok. A
műveleteket az egész különböző taglalásának megjelenítéseként
egyszerre tanúsítjuk. Mindezt nagy meseképekben, műveleti manók
segítségével mutatjuk be a gyerekeknek.

Írás: Mesébe ágyazottan a magyar ABC 44 betűjét nagy nyomtatott

formában tanítjuk. A magánhangzókat érzésekhez kötjük. A gyerekek a
saját írásukból tanulnak meg olvasni, ki-ki a saját tempója szerint.

Zene: Éneklésben, furulyázásban a pentatónia a meghatározó. Minden

gyerek furulyázni tanul, ezen kívül rengeteg hallási-, figyelem-, és
csendjáték jelenik meg az órákon.

Kézimunka: Fő tevékenység a kötés. Minden gyerek elkészíti az éves

munkáját (furulyatok, labda, kisebb ajándékok). Természetes anyagokkal
dolgozunk. Megismerkednek a gyapjú és a méhviasz különböző
formáival.(gyapjúkép, méhviasz, gyurmázás).

Festés: A színek képével találkoznak a gyerekek. Elsősorban nem a

formával dolgoznak. Ez segíti a vizesre vizesen technika. Az alkotás,
teremtés folyamata a lényeges, nem a végeredmény.

Játék: A tornával játékos formában ismerkednek az elsősök. A térben

való eligazodást, testföldrajzot, a szociális képességeket fejlesztő
játékokba hatalmas lelkesedéssel vetik bele magukat. Itt is mesékből
tudják meg a szabályokat, teendőket. A legfontosabb, hogy a mozgás
önfeledt örömét éljék át az órák során.

2. osztály

A 8 éves, a másodikos, az úton lévő gyermek már nagyobb éberséget

tanúsít a körülötte történő dolgok irányába. A második osztályra egyfajta
polarizálódás jellemző, ami megfigyelhető a gyermekek egymáshoz való
viszonyában is. A teljességtudat, ami eddig volt, most ellentétekre esik
szét, a rosszaság éberen kísérti a 8 évest, emellett jellemzi egy mélyebb
vallási érzület is (ideák felé vágyódik). Nagy segítséget nyújt a tananyag,
hiszen ekkor a végletes emberi tulajdonságokat bemutató állatmeséket és
szentek életéről szóló legendákat meséljük a gyermekeknek. Fontos
feladat az első osztályban felébredő készségeket, képességeket
begyakorolni, továbbfejleszteni, gazdagítani, mélyíteni. Morális
célkitűzésünk érdeklődéssel, bizalommal teli tiszteletet ébreszteni a világ
iránt.

Számolás epochákban a 100-as számkörben számolunk, a négy

alapműveletet gyakoroljuk. A diákok a szorzótáblát 1-12-ig emlékezetből
megtanulják. Tananyag a bennfoglalás, részekre osztás, sok-sok szöveges
feladattal. Meg tudnak már oldani több műveletet tartalmazó feladatokat.
Elkezdjük vizsgálni az oszthatóságot, a prímszámokkal, összetett
számokkal ismerkedve.

Írás epochákban először a nyomtatott kisbetűk írását, a 2. félévben

pedig a folyóírást tanítjuk meg a gyerekeknek. Fontos a leírt szöveg
olvasása, ezután olvassuk a nyomtatott szövegeket. Hangsúlyos helyet
kapnak a memoriterek (nyelvtörők, ritmusjátékok és sok-sok vers a
magyar irodalom kincsestárából - Weöres Sándor, Kányádi, Petőfi stb.) és
a dramatikus játékok. Megtanulják az ábécét, és jártasságot szereznek az
önálló versmondásban is. Az állatmesék közül elsősorban Ezopus, Heltai
Gáspár, La Fontaine történeteivel ismertetjük meg a gyerekeket, a
legendák közül - többek között - Szent Mártonról, Szent Erzsébetről,
Szent Ferencről tanulunk. Ezek a legendák az ember győzelmét példázzák
a gyengeség, csüggedés és reménytelenség fölött. Olvasókönyvünk ismert
szövegek gyűjteménye, amihez az osztálynak erőteljes érzésbéli kötődése
van.

Formarajz epochában a fő feladat a tükrözés, félig elkészült rajzokat

kell folytatni, vagy befejezni. Tükrözünk a függőleges, majd a vízszintes
tengelyre, majd a kettőt együtt használva a négyes tükrözést tanuljuk,
később ferde tengelyekre egyre bonyolultabb, a tengelyen keresztül
haladó formákat tükrözünk. Rengeteg szimmetrikus körformát rajzolunk,
és itt készítjük elő a folyóírást a folyó formák rajzolásával.

Természetismeret epochában az itt tanulók az állatmeséket hallva

konkrét ismereteket szereznek a költöző madarakról, sünről, nyúlról, a
méhek életéről. Tél és tavasz küszöbén megtapasztalják a víz körforgását
a meseképek által.

Zeneórákon a gyerekek váltakozva énekelnek, zenélnek és hallgatják

egymást; ez a hallás fejlődését szolgálja. A kvint tartományba tartozó
dalok közé belépnek az oktávot átfogó hangtartományú énekek. Pentaton
furulyán gyermekdalokat játszunk, ritmussorokat kell visszatapsolni,
dobbantani a gyerekeknek Az utánzáson keresztül a ritmus és a dallam
fokozatosan tudatosabbá válik, a gyerekek csukott szemmel képesek
mutatni a dallam ívét a kezükkel. Ellentéteket keresünk a zenében: sötét-
világos, bent-kint, szűk-bő, lent-fönt - ezek gyakorlásával alapozzuk meg
a kottaolvasást.
Kézimunka órákon horgolni tanulunk: kis táskát, labdahálót, állatokat
horgolunk. Tavaly megtanultunk kötni sima szemmel, idén bővítjük a
tanultakat a fordított sor kötésének megtanulásával.

Mozgás órákon a játékokat mesébe építve ismerhetik meg a gyerekek;

rengeteg körtáncot, énekes és ugrálós játékot, fogócskákat játszunk, a
gyerekek gyakorlatot szereznek a futásban, szökdelésben,
egyensúlyozásban, labdázásban, ugrálókötelezésben.

Festés órákon a színharmóniákat tapasztaltatjuk meg a gyerekekkel,

melyben gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a
dualitás megteremtését. Karakteres, komplementer és karakter nélküli
színpárokat festünk.

3. osztály

Ebben az évben lépnek be a gyerekek a 10. életévükbe, amikor fontos

fizikai, pszichológiai és kognitív változásokon mennek keresztül. Ezek azok
a változások, amit a kilenc-tíz év körüli gyermekeknél „Rubikonnak”
nevezünk. Harmadik osztályban a gyermek saját lelkében tapasztal
egyfajta kettősséget a világ befogadásával kapcsolatban.

Minden gyermeknél megjelenik az év folyamán ez a fejlődési fázis, mely

rendkívül jelentős az öntudatra találás folyamatában. Ezt az állapotot
gyakran elkülönülésként élik meg a gyerekek, illetve a külső és a belső
világ szétválásaként. A világ korábbi egységének elvesztése ellentétbe
kerül a világ újfajta megismerése fölötti csodálkozással, s ez az ellentét
gyakran összezavarodást, bizonytalanságérzést vált ki a gyermekekből.

Ebben a kereső időszakban az Ószövetség képei, törvényei és szellemi

irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a gazdálkodás és a
házépítés-epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot
tudjanak kialakítani környezetükkel. A tananyag segíti a gyerekeket a fenti
folyamatok minél zökkenőmentesebb „átélésében”.

Számtanban a mérés epocha szolgálja a mesterségek során használt

mértékegységek megértését. Emellett a gyerekek megtanulják még az
írásbeli műveletek alapjait, a helyiértékeket értelmezik, gyakorolják. Nagy
hangsúlyt fektetünk a fejben számolásra, amit a ritmikus részben
mozgáshoz kötve tanítunk. A szorzótábla is ennek az évnek az anyaga,
ugyancsak sok hangos együttmondással, ritmussal.

A magyar nyelv és irodalom beépül az epochák többségébe, hiszen a

foglalkozásokat (földművelés, szüretelés, fafaragás, szövés, fonás,
agyagozás, házépítés) feldolgozzuk szóban, írásban egyaránt. Így a
gyerekek átélve, átérezve kerülnek közel az egyes témákhoz, sok-sok
öröm kíséretében. Füzetük egyben könyvük is, amit színes illusztrációkkal
díszítenek. A fogalmazás első lépései is ebben az évben indulnak. A
nyelvtanban a mondatfajtákkal és a három alszófajjal (ige, főnév,
melléknév) ismerkedünk meg. Az év végére eljutnak a gyerekek az értő,
folyamatos olvasáshoz.

Művészeti tantárgyaik révén (festés, rajz, zene, mozgás) pedig a test,

lélek, szellem harmóniája valósulhat meg tevékenységeik során.

4. osztály

A gyermek átérzi, hogy a korábbi gyermekség aranykorába nem vezet

vissza üdvös út. Bátorságra és erőre van szüksége, hogy átléphesse a
rubikont, akkor is, ha mindazzal, ami eddig volt, szakítania kell, és nem
világos, hogy hová vezet ez az út.

Az osztályban csoportok alakulnak ki, vitatkoznak és szervezkednek.

Leveleket írnak, titkolóznak. A felnőttekkel vitatkozni kezdenek, váratlanul
felmerülő, de igen mély kérdéseket fogalmaznak meg az életről, a világról
és önmagukról. A mély szomorúság és a fékevesztett jókedv közti
hullámzást is tapasztalhatjuk több-kevesebb ideig. Néhány gyereken
valóban érzékelhető, hogy úgy viselkedik, mintha nem tudná eldönteni,
hová is álljon: legyen kicsi gyermek, aki helyett megoldják a feladatokat,
vagy legyen öntudatos, már-már mindentudó, kész "kis felnőtt". A közöny
és az élénk érdeklődés váltakozása nagyon jellemző ebben az intenzív
időszakban, ami hosszabb-rövidebb ideig eltarthat.

A 4. osztály az az időszak, amikor a kisgyermekkorból tartó átmenet már

befejeződött, a pubertás viszont még nem kezdődött el. Ez az élet
második hétéves periódusának közepe, amit a Waldorf-pedagógiában a
„gyermekkor szívének” nevezünk.

A gyermek öntevékenysége magával vonja a légzés és a vérkeringés

kapcsolatának harmonizálását. Ebben az új állapotukban tapasztalható
magabiztosság kitörő életerőben és a világ iránti kíváncsiságban jut
kifejezésre.

A világgal való ismerkedést a természettudományokkal kezdjük, az

állatvilág megfigyelésével, mégpedig az emberekkel való alaktani
hasonlóságok és különbözőségek összevetésével.

Ezt követi a közvetlen környezet alapos megismerése, ami a

térképkészítésben éri el a csúcspontját.

Ehhez kapcsolódik a magyarság története a magyar mondavilágon

keresztül. A 3. osztályban megismert Ószövetségi Teremtés-történet most
új ismeretekkel bővül, az Északi mitológiával (pl. EDDA, Kalevala).
A számolásban eljutunk az egésztől az egység részeihez, a törtekhez,
mely összecseng a zenei ½; ¼; 1/8; ütemezéssel.

A formarajzban a világra való más szemmel nézés jelenik meg a

bújtatott formákkal, amit kiegészít a kézimunka keresztszemes hímzése, a
különböző fonatok, szövések.

A festésben a gazdag színvilággal egyre inkább haladunk a formalitás

felé.

5. osztály

Megközelítőleg az ötödik osztály idején nagy változást tapasztalhatunk.

Elcsitulnak a kedélyek, a gyerekek vonásai kisimulnak. Sajátos harmónia,
mozgékonyság és életöröm jellemzi őket ebben a korban. E korszak
egyedülálló sajátossága lelkesedésben, külső és belső aktivitásban jut
kifejeződésre. A gyerekek mozgása harmonikussá válik. Túljutottak
ekkorra a rubikon krízisén, bátorsággal és biztonsággal tevékenykednek a
földi világban. Egyfajta megérkezés ez a gyermek fejlődési útján. A
gyerekség csúcspontjának is nevezik ezt a korszakot, melybe az ötödik
osztályos lép. Sajátos módon találkozik itt az individuális fejlődésben
mindazzal, ami az emberiség történeti fejlődése során, a görögkor idején
végbement.

A gyermekek 11 éves korát a harmónia korának nevezzük. Testük formája

gyönyörű. Testrészeik arányosak. Mozgásuk szép. Természetesen
muzikálisak. Magától értetődően használják a hangszert s énekelnek. Két
lábbal állnak a földön, de még nem húzza őket a kamaszkor súlya.

Ez az év jelzi a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópontot. Olyan

szintet képesek elérni, amiről nem is álmodtak volna. Ennek az évnek
egyik feladata, hogy átmenetet teremtsünk a mítoszból a történelembe,
miközben megvizsgáljuk ennek hatását az emberre. Különös hangsúllyal
jelenik meg az eredeti olimpiai eszmény, amelyben a csoportkülönbségek
egy nagyobb eszménynek rendelődnek alá, és amelyben a szépség
legalább olyan fontos értéknek számít, mint a gyorsaság és a távolság.

A gyermekben tudatossá kell válnia az élet és a környezet egymásra

hatásának. Meg kell tanulnia a világot megérteni.

S ha erkölcsi gyökerekből táplálkozó megértésből dolgozunk, akkor a világ

jobbításán munkálkodunk.

Magyar nyelv és irodalom: Az ötödik osztályos diákok nyitottsága

lehetővé teszi, hogy a tanárok mindenféle szöveget választhassanak közös
és egyéni versmondásokhoz, beszédgyakorlatokhoz. Ezen kívül a
történelem epochába az ókori kultúrákból származó szövegrészletek
lehetővé teszik a nyelvi készségek fejlesztését. Irodalomórákon Petőfi
Sándor: János vitéz című művét dolgozzák fel részletesen.

Matematikaórákon a közönséges törtek mellett a tizedes törtek

fogalmát is megismerik, ill. a négy alapműveletet elsajátítják a tanulók. A
szabadkézi geometriai órákon mértani alakzatokkal, körrel, háromszöggel,
stb. dolgozunk. Az ebből felépített harmonikus formáknak a növénytannal
is kapcsolatuk van.

Történelemből az ősi India, Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom és

Görögország kultúrájával ismerkednek meg az 5. osztályosok. Hasonló
utat járnak be ők is, amint az ősi kultúrák népei, akiknek fokozatosan vált
otthonukká a világ. Élményszerűen tapasztalják meg, mennyire eltérőek
az ókori kultúrkorszakok. Megfigyelhetik, hogy a földrajzi környezet és az
éghajlat mennyire befolyásolta egy adott társadalom, kultúra kialakulását.

A földrajz a tavalyi honismeret után egy tágabb környezetünkkel

ismerteti meg a tanulókat. Hazánk vidékeiről és tájairól, gazdasági
életéről és infrastruktúrájáról tanulnak. A Duna mentén kialakult
országok, népek kultúrájával is megismerkednek.

Növénytanból a virágos növények fejlődését, és évszakonkénti

változását figyelik meg.

Angol és német nyelvből az olvasás gyakorlása, és a történetekre

vonatkozó kérdésekre való egyszerű válaszok szóban és írásban.
Szójátékok, rendszeres tollbamondások.

A testnevelés órák központi témája az ókori görög olimpiák számai:

gerelyhajítás, diszkoszvetés, futás, ugrások.

Kézimunkából a kesztyű kötése a tananyag.

Festés órákon tárgy az alakfestés, valamint a színek tudatos keverése a

fő téma.

Agyagozás és fafaragás: Egyszerűbb formák, gömbből vagy tojásformából

kiindulva, növénytanhoz ill. más idei tananyaghoz kapcsolódóan.

Zeneórákon a gyerekek megérkeznek a „C” hangra, amely ettől kezdve

viszonyítási alap lesz számukra. Ez megnyitja az utat a moll és a dúr
világa felé. Kétszólamúságban ill. többszólamúságban énekelnek,
furulyáznak.

6. osztály

Általánosságban véve a gyermek növekedése csontozatának

növekedésében fejeződik ki. Meghosszabbodnak a végtagok, kialakulnak a
gyermeknél furcsa, szögletes mozdulatok. A 12 éves gyermek a gravitáció
erejét csontjaiban érzi.

A fizikai változásokat a gondolkodás területén az ok-okozati

összefüggések megtapasztalása kíséri.

Lelki fejlődésében a gyermek egy olyan életszakaszba lép, amelyet

leginkább az állandó változás jellemez. A 12 éves gyermek valami
olyasmit él át, amit a gyermekkor elmúlásaként, vagy az individuum
megszületésének pillanataként írhatnánk le.

A második hétéves periódus utolsó harmadában már a kamaszkor

előrevetüléséről beszélhetünk. A különböző javasolt tantervi témák –
egymásra épülő, lejegyzett történelem, Európa földrajza, leíró geometria,
közgazdasági matematika, fenomenológiai tudományok, kertészet,
fafaragás és szervezett játékok – mind a gyermek fizikai, lelki és értelmi
változásait ragadja meg.

Magyar nyelv és irodalom: A hatodik osztály irodalmi anyagának

fókuszában Arany János költészete áll, különös tekintettel a Toldira. A
nyilvánosság előtti beszédet és alapvető retorikát rövid beszámolók
tartásával, lelkesítő beszédek, utasítások készítésével és tartásával
tanítjuk.

A nyelvtan során a gyerekek a tárgyas és tárgyatlan igékkel és

igenevekkel foglalkoznak. Hivatkozva az igemódokra, remek lehetőség
kínálkozik a közvetlen erkölcsi tanításra a szükségesség, lehetőség,
kötelesség és törvényesség, képesség, óhaj, és kívánság kapcsán.

Matematika, mértan: Arányossági következtetések: egyenes és fordított

arányossággal. A százalékszámítás alkalmazása a kereskedelmi
számításokban: kamat-, árengedmény-, átváltás-, nyereség- és
veszteség-, Áfa számítás, valamint a képletek használatának általános
bevezetése az egyszerű kamatszámítás segítségével.

A mértan során megtanulnak bánni a derékszögű és egyenes vonalzóval,

illetve körzővel, amelyekkel geometriai formákat és alakzatokat
szerkesztenek. Tananyag még a szakaszfelező merőlegességének és a
szögfelezőnek a szerkesztése, a szögek fajtái, szögmásolás, szögfelezés.

Történelem: Az ókori Róma és a középkor történetét az ellentétek

szempontjából vizsgáljuk meg. A történelem mindinkább a
szembeállításokra épül, a vezető történelmi személyiségek az egyes
társadalmi csoportok képviselőiként jelennek meg. A tananyag tárgyalása
során a történelmi személyiségek ellentéteit, jellemét szembeállítjuk
egymással, a történelmi eseményeket időrendi sorrendbe helyezzük. A
jelen, múlt és régmúlt fogalmát világosabban különbözteti meg a tanuló,
képessé válik egyszerű kronológiai számítások elvégzésére.
Földrajz: A 6. osztályban megvizsgáljuk, hogy hazánk milyen
kapcsolatban áll a kontinensekkel, amelyen belül található, valamint
szisztematikus áttekintést adunk az öt kontinensről.

A geológia (ásványtan epocha) és a növénytan szintén kapcsolódik az

epocha anyagához. Európát a polaritás szemszögéből vizsgáljuk meg,
elemezzük a víznek, a levegőnek, a fénynek, a hőmérsékletnek, a
hegyeknek és a talajmintáknak az egyes régiók tájaira és gazdaságára
gyakorolt különféle hatásait.

Fizika: A jelenségek egyszerű, teljesen érthető kísérletekkel történő

megtapasztalása vezeti be a tanulókat a fizika világába. Tananyag a
hangtan, színtan, mágnesesség, hőtan. A gyerekek megtanulják a
kísérletek megfigyelésének folyamatát, módját. A látott, tapasztalt
jelenségeket saját szavaikkal el tudják mondani.

Kertművelés: A tanulók a talaj fizikai tulajdonságainak megfigyelésével

és az egyszerű vizsgálatok megismerésének segítségével felismerik a főbb
talajtípusokat. Ásnak, kapálnak, gereblyéznek, vetnek, palántáznak és
dugványoznak.

7. osztály

A 7. osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Az új lelki-szellemi erők

ébredése és a hatásukra bekövetkező fiziológiai változások
nyugtalanságot, kiegyensúlyozatlanságot, szélsőséges hullámzást idéznek
elő a kamaszodó gyermek belső világában és viselkedésében. A
szenvedélyes igenlés vagy elutasítás jellemzi magatartását az életben és
az iskolai munkában egyaránt. Mintha hirtelen elvesztek volna a rég
bevált keretek, a régi rend. Végeláthatatlanul vitatkozik. A mélyben
kétségbeesetten keresi a formát, amit elveszített. Soha nagyobb szüksége
nem volt az őt megértő, nyugalommal támogató, elfogadó tekintélyre,
mint most, amikor a tekintélyt szélsőségesen rombolni igyekszik. Az új
formát még nem tudja megadni önmagának. Az életkort külső aktivitás és
forrongó belső lelkiállapot jellemzi. A világ jelenségei iránti tudásvágy
mellett megjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió
képességének első megnyilvánulásai. A tantárgyak témáiknál fogva
igazodnak ezekhez az igényekhez, alkalmat teremtenek arra, hogy a saját
belső utazásuk találkozhasson.

Irodalom: Képessé válnak önmaguk árnyalt kifejezésére, önálló beszédet

tudnak mondani jegyzeteik alapján, saját szavaikkal.

Nyelvtan: Ismerik az alárendelt és mellérendelt mondatokat. Össze

tudják hasonlítani a magyar és a tanult nyelv rendszerét.
Matematika/algebra: megtanulnak a tanulók hatványozni és gyököt
vonni. Elsőfokú egyenleteket oldanak meg. Képleteket állítanak fel és
transzformálnak.

Mértan: megismerkednek a geometriai transzformációkkal. Tudják a

Pytagorasz-tételt és annak bizonyítását. Foglalkozunk a szögpárokkal,
logaritmus-spirállal, levélforma- és sokszög-szerkesztéssel.

Földrajz: 7. és 8. osztályban történik meg az átmenet a gazdasági

ágazatoktól a Föld különböző területeinek kulturális viszonyainak
megismerésére.

Fizika: a középpontban a mechanika áll, utána következik a hangtan,

fénytan, termodinamika, mágnesesség, elektromosság.

Angol és német: minden helyzetben önálló, világos mondatokat tudnak

mondani. Önálló, írásos munkákat készítenek. Kulturális és földrajzi
viszonyokat ismernek az adott nyelvterületen.

Testnevelés: képesek önmagukat a csoporttól elválasztani és egyénként

is elég erősek. Gyakorlatok: zuhanás, kézenállás, kézen átfordulás,
birkózás.

Kézimunka: a tanév során hordható, otthoni lábbelit készítenek.

8. osztály

A nemi érettségben a fiatal emberben átfogó szeretet ébred a világ és az

emberiség iránt, aminek a másik nem iránti szeretet az alapja,
kiindulópontja. Megerősödik szociális érzéke, az egyes barátságok és
baráti szövetségek iránti hajlam, miközben a visszahúzódásra való igény
is. A gondolkodás intellektuálisabbá válik, és képessé teszi őt arra, hogy a
világ ok-okozati összefüggéseit megértse. Mély vágy keletkezik benne az
okozatiság átélése iránt, s ez segítségére van a nyugtalan, viharos belső
élet lecsendesítésében, megtisztításában. Érdeklődésével erőteljesen a
külvilág felé fordul, melynek lényeit, tényeit, eseményeit szeretné
gondolataival átvilágítani.

Ez az a kor, amelyben a fogalmak világa kezd jelentéssel megtelni a

kamaszok számára. Rendkívül élessé válik kritikai érzékük, mellyel
elsősorban az eddigi kereteket, különösen a szabályokat veszik górcső alá.
Ezzel egy időben nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás,
felülkerekedik Én-jük gondolkodó része.

A gyermekeket azon cél szem előtt tartásával kell vezérelnünk, hogy

mindaz, amit eddig tanultak, értelemmel bíró világgá álljon össze
számukra, melyben a főszerepet a küzdő, etikus ember játssza.
Ezekben az években zárul le a második hétéves ciklus és nyílik meg
egyben egy új hétéves életszakasz. Eddig a gyermek a természet adta
tekintélyt követte, lényét a kívülről kialakított szabályok, a ritmikus
időbeosztás, az utasítások formálták. A nyolcadik osztály végére érkezik el
ahhoz a küszöbhöz, amelyen túl meg kell tanulnia saját belátása szerint
cselekedni, a nehézségeket a maga módján, saját lehetőségei és
képességei szerint áthidalni.

A 8. osztály fő feladata egy önálló éves munka készítése, amikor minden

tanulónak választania kell egy témát, amellyel egész éven át foglalkozik.

Irodalom: Olvasmányaink a XIX. század világirodalmából Dickens, Martin

Luther King, Voltaire, Rousseau gondolatait tartalmazzák. A magyar
irodalomból a romantika időszakával foglalkozunk. A nyelvtan órákon arra
törekszünk, hogy a gyerekek előtt egységben jelenjen meg a magyar
nyelv rendszere.

Matematika: Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek, függvények

ábrázolása, Descartes-féle koordináta-rendszer, mérlegkészítés és
jelzálogjog.

Geometria: A platonikus testeket szerkesztjük meg és készítjük el

különbözőképpen (papír, anyag stb.).

Történelem: Az ipari forradalomtól a jelenkorig. Nem szigorú időrendben

és a tények mennyisége szerint, hanem jelenségeken, jellemző
életrajzokon, korstársi beszámolókon és irodalmi vonatkozásokon
keresztül.

Földrajz: Amerika kultúrája. Észak- és Dél-Amerika földrajzi–gazdasági–

kulturális viszonyainak összehasonlítása.

Biológia: Az ember csontozata és izomrendszere. A fizikai

törvényszerűségek a csontváz felépítésében, a csontok és az izomrendszer
együttműködése az emberi mozgásban.

Fizika: középpontban a hidrosztatika, hidrodinamika, az aerosztatika és

az aerodinamika erősen gyakorlatias területei állnak.

Kémia: Az önmagának táplálékot előteremtő ember van a kiindulási

pontban – szigorúan kísérletekre építve. Keményítő, fehérje, cukor,
zsírok, olajok.

Angol, német: Az idegen nyelvek tanulásában továbbra is erős

hangsúlyt kapnak a kulturális, földrajzi, történelmi témák.

Testnevelés: Az állóképesség és az erőnlét fejlesztése. Túrázás,

hegymászás, vízitúrázás, síelés.
Szabad vallásoktatás: Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a
világirodalom és a történelem nagy példáin keresztül.

Festés-rajz: Lazúrozás, metamorfózis-gyakorlatok. Perspektíva.

Kézimunka: Használható ruhadarab tervezése, szabásrajz készítése,

varrás mechanikus varrógépen.

Kézművesség: Famunka: Képkeret, fadoboz, madáretető készítése.

Zene: A cél a zenei élvezet megerősítése, az ítélőképesség kiművelése.

Többszólamú énekes és hangszeres játék, improvizáció.

Euritmia: A műfajok mozgásban történő kifejezőeszközei.

Ünnepek a Waldorf-iskolában

Az ünnepek az év csomópontjai, melyek mindig összefüggenek a

természet változásaival, és minket, embereket a világmindenség
szellemével kötnek össze. Az évente visszatérő ünnepek a léleknek adnak
ritmust. Ezek átélése a legfontosabb lelki táplálék a gyermekek számára.
Az ünnepek időtlenek, együtt él bennük múlt, jelen és jövő. Mindig van
bennük egy titok, amit újra és újra meg kell fejtenünk. A világról alkotott
ősi tudás hordozói ezek, ezért fontos tudatosan átélni őket. Ezt segítik a
szimbólumok, szokások, képek, történetek.

Szeptember 29. Mihály-nap

„Én, János, láttam, hogy nagy harc támad a mennyben: Mihály és

angyalai harcoltak a sárkány ellen. A sárkány és angyalai védekeztek, de
nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben.
Levetették a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki
elcsábítja az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították
angyalait is.” (A Jelenések könyvéből)
A legrégibb keresztény ünnep Szent Mihály (jelentése: ki olyan, mint az
Isten) ünnepe.
Emberemlékezet óta voltak a földön misztériumhelyek, ahol az erre
hivatott emberek iskolázásnak vetették alá magukat, hogy képessé
váljanak a szellemi világgal való kapcsolat kialakítására, ápolására. Ők
voltak a főpapok, beavatottak, az emberiség vezetői. Mihály arkangyal
ezeknek a helyeknek a védelmezője volt. A mai ember magára van utalva.
Saját tudati ereje által és belső szabadságából keresheti az utat a
magasabb világokhoz.
Egy négyhetes időszak kezdődik ezzel a nappal, mert Mihály arkangyalnak
különös jelentősége van ebben a történelmi korban. Feladata, hogy olyan
indíttatást adjon az embereknek, amely hatására felismerik a szellemi
világot mint valóságot. Hogy az emberek tudatát, mely egyre inkább
kötődik az anyaghoz, visszaterelje a szellemi tények felismeréséhez. Ezzel
harcban áll a sötétség hatalmával, amit mi naponta érezhetünk magunk
körül és magunkban is. Mit üzen nekünk Szent Mihály az előttünk álló
nehéz napokhoz? Példájával segítséget, bátorságot ad. Fontos, hogy ezt a
minőséget tudják átélni a gyerekek ebben az ünnepben.
„Ha kiűzöl magadból minden nyugtalanságot és kavargást,
akkor Szt. Mihály kidobja az égből a sárkányt.” (Angelus Silesius)
A Waldorf-iskolákban bátorságpróbán vesznek részt a gyerekek, a Mihály-
napi játékon együtt játszik az egész iskola, utána lakoma következik,
melyen elfogyaszthatják akár a sárkány farkát is.

November 11. Márton-nap

Tours-i Szent Márton püspök emléknapja. A pannóniai Savariában

született fiú már tizenöt éves korától a római hadseregben szolgált II.
Constantinus és Julianus császárok uralkodása alatt. Ebben az időben
történt, hogy Amiens város kapuja előtt kettéhasította köpenyét, s az
egyik felét egy didergő koldus vállára terítette. A következő éjszakán
megtudta, hogy a koldus maga Krisztus volt. Ekkor, tizennyolc évesen
megkeresztelkedett, s hamarosan elhagyta a hadsereget. Galliában élt
szerzetesi életet, ahol rövidesen Tours püspökévé választották. Rengeteg
legenda, gyógyítás, csodatétel fűződik nevéhez. Életének eseményeit
tanítványa, Sulpius Severus örökítette meg.
Márton napjával kezdődnek a tél sötét napjai, és ezen a napon a Márton-
lámpással jelképesen is meggyújtjuk szívünkben a külső sötéttel
ellensúlyozó belső fényt. Az ünnepség során a gyerekek világító
lámpásaikkal (kb. egyórás) sétára indulnak a sötétben. Közben Márton-
napi dalokat énekelnek. A nagyok Márton cipót sütnek, amellyel a hosszú
séta után megkínálják a résztvevőket, akik ezt jelképesen megosztják
szeretteikkel. A nagyobbak másként is ünnepelhetnek, elvihetik a fényt
egy-egy ember otthonába, dallal köszöntve a háziakat. Vannak, akik azzal
készülnek, hogy egy történetet, legendát, élőképet mutatnak be Szt.
Márton életéből. Régen az utolsó ünnepi étkezés a karácsonyi idő előtt a
Márton-napi lúd evése volt. Ez az ünnep már a karácsonyra készít minket.

Adventi kert, Karácsony

A gyerekek megérkeznek egy nagy, sötét és hűvös és csendes terembe,

ahol még olyan érzéki benyomások érik őket, mint a fenyő, az alma és az
égő gyertya illata. A földön fenyőágakból hatalmas spirál van kirakva,
közte aranycsillagok ragyognak. Közepén kis asztalka áll, rajta hatalmas
gyertya ég. A spirál-forma elején egy fenyőágakból font kapu áll, amit 12
szál vörös rózsa díszít. A gyerekek leülnek a körben odakészített székekre.
Utánuk jönnek be a szülők, ők a terem egy másik részében foglalnak
helyet. Elhangzik egy mese, a nagyobbaknak egy szép novella, történet,
majd a tanító fog egy gyertyát, ami egy almába van tűzve, és bemegy a
spirál közepébe. Ott a nagy gyertyáról meggyújtja a saját gyertyáját,
majd kifele menet egy csillagra helyezi. Ezután sorban következnek a
gyerekek, akik ezt ugyanígy megteszik. Mire mindenki végzett,
gyertyafényben úszik a terem, és meleg van. Közben a nézők adventi
dalokat énekelnek, zenélnek.
Az adventi kert eredete ismeretlen, a népszokások között nincs nyoma, de
minden waldorf-intézményben megünneplik. Talán egy svájci
gyógypedagógiai központban dolgozó nővér vagy egy gyógypedagógus
vezette be ezt a szokást.
A spirálról mint szimbólumról oldalakat lehetne írni. A latin spiro ’lélegzem’
igéből képződik a spiritus ’lélek’. A legősibb építményeken látható. A
gyerekrajzokon akkor jelenik meg, mint a kör, és az ember
individualizálódásának folyamata ismerhető fel benne. Így az adventi
spirálban is az emberi individualizálódás útját járjuk, amíg befele
haladunk. Minden gyerek egyedül indul az útra, befele a spirálba,
némelyeknek segítségre is lesz szüksége, és az így teljesen jól van. A
spirál legbelső pontjában megtalálja a fényt, ebben a képben az adventi út
jelenik meg. Kifele menet minden gyerek saját gyertyáját a többi közé
teszi: a közösség rendelkezésére bocsátja. Először az individualizálódás
útját járjuk, hogy aztán saját erőnket a közösség javára bocsássuk. Ez
minden emberi élet útja.
Itt van ezután az alma, amibe beletűzzük a gyertyát. Már a
Teremtéstörténet elején találkozunk vele a Bibliában, az emberré válással
kapcsolatban. Miután Éva és Ádám beleharaptak a tudás, a megismerés
fájának gyümölcsébe, kiűzettek a Paradicsomból. Ezzel megkezdődött a jó
és a rossz harca, melynek helyszíne maga az ember. De nézhetünk más
képeket is: akár a mesék közül. Gondoljunk Hófehérkére, vagy a görög
mitológiából Pariszra. De az örök életet, a feltámadás ígéretét elhozó
Megváltót is szokás volt almához hasonlítani: „A kis Jézus aranyalma”
Ehhez még hozzájön a gyertya képe, a fényt és meleget sugárzó láng, a
világosság. És még néhány gondolatébresztő kérdés: Mi nekünk a fény?
Mért van szükségünk ma arra, hogy egyre jobban kivilágítsunk mindent?
Miben segít ez nekünk? Pótolhatja-e a mesterséges fény az igazit? A külső
fény a belsőt?
A karácsonyt otthon ünneplik a gyerekek családi körben. Az iskolában
karácsonyi koncert lehet, adventi vásár, vagy a felnőttek által előadott
pásztorjáték, és a várakozás idejében naponta angyalpostán érkezik
néhány kedves sor a gyerekeknek.

Vízkereszt, Háromkirályok napja

Két jelentős esemény is történt ezen a napon. Ekkor hozott a három király
–Gáspár, Menyhért, Boldizsár – áldozatot a gyermek Jézusnak. Később
Keresztelő Szt. János ezen a napon keresztelte meg Jézust a Jordán
folyónál.
Osztályszinten „ünnepeljük”, a kisebbekkel több napig háromkirály-járást
játszunk a néphagyomány alapján, a nagyobbaknak történetet mondunk a
Jordán keresztelőről, illetve más történeteket mesélünk.

Farsang

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tavasz és tél küzdelmének

szimbolikus megjelenítése, amelyhez számtalan néphagyomány,
gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás
(téltemetés, kiszebáb-égetés, busójárás) fűződik. Ehhez az időszakhoz a
ritmikus részekben sok tánccal, énekkel igazodunk, de mókás, bolondos
történetekkel, játékokkal is. A farsangi bált a gyerekekkel délelőtt tartjuk,
a beöltözés során igazodunk az adott évfolyam elbeszéléseinek anyagához
(például második osztályban, ahol az állattörténetek és a szentek legendái
a történetanyag, igyekszünk az állatok bőrébe bújni). A mulatság, tánc
közös lakomával zárul, finom farsangi fánkot eszünk. A nagyobbak már
külön, este is ünnepelhetnek.

Húsvét

A Húsvétra való készülődés húshagyókeddel és hamvazószerdával

kezdődik, amikor elbúcsúzunk a nehéz, zsíros ételektől és a vidámságtól.
A régi időkben ezen a napon az emberek durva darócruhát öltöttek, és
fejüket hamuval hintették meg a bűnbánat és a mulandóság felismerése
jeléül. (Ma mikor érint meg bennünket a múlandóság érzése?)
A Húsvét témája a halál és a feltámadás, ennek mélyebb megértéséhez a
gyermeki lélek csak lassan érik meg. Ne meséljük el neki Jézus történetét,
ezt csak tizenkét éves kor körül jó, ha megismeri. A természet képei
azonban segítenek megéreztetni ezt a folyamatot. Ha azonban a
gyermekkel élő felnőttek foglalkoznak ilyen gondolatokkal, azt is meg
fogja érezni a gyermek, és a húsvéti öröme csak még nagyobb lesz, ha
ezt a böjti hangulatot átélheti. Ne magyarázatokkal, hanem a természeti
folyamatok képein keresztül próbáljuk ezt megismertetni velük. Ha a
séták során észrevesszük velük a természet apró változásait, a fény,
madarak, duzzadt rügyek, kibújó kis tavaszi virágok nyomán, ez segíteni
fog átélni az időszakot.
Az iskolában a Húsvétot külön nem ünnepeljük, de a böjti készülődést
átéljük tevékenységeken és történeteken keresztül. Nagyon beszédes kép
a halálról és a feltámadásról a mag képe, ami bekerül a föld mélyébe, és
ott új életre kel. Ezért jó, ha búzát ültetünk, vagy a földbe
virághagymákat dugunk. Fontos, hogy ezek a Húsvét elmúltával ne a
szemetesben kössenek ki, hanem adjuk őket vissza a természetnek.
(Parkba, kertbe vigyük ki.)
Ha még a Húsvéti nyúl viszi az ajándékokat, ezt a titkot őrizzük bátran
továbbra is! A Húsvét ne váljon az ajándékozás ünnepévé! A
tojásfestésben a gyerekek ne vegyenek részt, az legyen meglepetés, amit
megtalálnak, majd azután, másnapra, a locsolóknak lehet együtt hímes
tojást készíteni.
A tavaszi nagytakarításba érdemes befogni a gyerekeket, olyan munkát
adni, amit egyedül el tudnak végezni.

Mennybemenetel

A Húsvét utáni negyvenedik nap, amit osztályonként egy-egy történettel

ünnepelünk. Lukács evangéliuma képszerűen írja le, ahogy Krisztus áldást
osztva az égbe száll (Lk24,51-53).
Áldást osztva, életet sugározva köti össze a Megváltó az énjét az éggel, a
földdel, az emberekkel. Mivel a Mennybemenetel eseménye a felhőképpel
kapcsolódik össze, ezekben a napokban gyakrabban emeljük szemünket
az égre, a felhőket szemlélve. A festés, rajz órák felhőábrázolásai is
ilyenkor születnek.

Pünkösd

A Húsvét utáni ötvenedik nap, a keresztény közösség ünnepe. Ezen a

napon a tanítványok összegyűltek, majd hamarosan megjelent nekik a
Szentlélek. „Hirtelen zúgás támadt az égből, mintha heves szélvihar
közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol együtt voltak. Majd
lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre.
Mindannyiukat elöntötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni,
ahogyan a Lélek indította őket” (ApCsel 2,1-11). Ujjongó örömmel élték át
a felismerést, hogy Krisztus velük van, így tudtak kimenni az emberek
közé és hirdetni, hogy mindenkiben hasonló érzést ébresszenek.
Reggel összegyűlik az egész iskola, hogy együtt ünnepelhessünk. Középen
egy nagy fehér gyertya áll, körülötte 12 további fehér gyertya. Pünkösdi
dalok éneklése közben mindenki beteszi a nagy közös csokorba az általa
hozott virágszálakat. Az ünnepet az évfolyamnak megfelelő történettel
zárjuk.

Június 24. János-nap

A nyári napforduló ünnepe, ez az év legrövidebb éjszakája a Föld északi

féltekéjén; ettől kezdve a Nap egyre kevesebbet időzik az éjszakai
égbolton. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János
ünnepnapja, aki égő és világító fáklya volt a hagyomány szerint. Régi
szokás ezen a napon a tűzrakás és tűzugrás. A magyarok már a 11. sz.
óta gyújtanak Szt. Iváni tüzet. A tűznek, a hőnek és a fénynek mágikus
ereje van, mely megvéd a betegségtől, rontástól, és tisztulást hoz az
emberek életébe. A tűzgyújtás alakalmából hosszú éneksorozatot
énekelnek. A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtják, illatos
növényeket, virágokat füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is
felhasználnak. A tüzet az ének során a legények és a lányok átugrálják, s
az ugrás sikerének mágikus jelentőséget tulajdonítanak.
A Waldorf-iskolában ezen a napon kapják a diákok a bizonyítványt, a
nyárünnep során különböző játékos feladatokat teljesítenek, amelyekben
megtapasztalják az elemeket (föld, víz, tűz, levegő). A nyárünnep
tűzugrással, evés-ivással zárul. A tűzugrással a gyermek a következő
osztályfokra lépett.

Iskolánk rendje,

avagy mit tegyünk és mit ne ahhoz, hogy békében, derűben és

nyugalomban dolgozhassunk együtt vagy akár külön-külön? (Magyarul:
Házirend)

Amit tehetünk, avagy jogaink:

A tiéd (ha tanulója vagy kis közösségünknek)
 Jogod van a nyugodt, zavartalan tanuláshoz, szünetekben való
pihenéshez, társaiddal való barátságos együtt játszáshoz.
 Jogod van az odafigyelő tanári törődéshez, s ha bajba jutsz, segítség
igénybevételéhez.
 Jogod van az iskola számodra nyújtott eszközeit, termeit, a kijelölt
területeit rendeltetésüknek megfelelően használni.
 Jogod van ahhoz, hogy az iskolával kapcsolatos dolgokban
véleményt alkoss, jogod van ahhoz, hogy véleményedet tanáraid és
társaid meghallgassák és figyelembe vegyék, és elutasítás esetén
jogod van ismerni annak indokait.

Mivel a jogok az együttélés alapfeltétele miatt mindig együtt járnak

kötelességekkel, ezért:

Kötelességed,
 hogy megtegyél mindent, annak érdekében, hogy az iskola
közössége békében, derűben és nyugalomban tudjon együtt
dolgozni,
 hogy kivedd részed az iskola közös munkáiból,
 hogy baj esetén segítségért fordulj tanáraidhoz,
 hogy tanáraid kéréseit, elvárásait lehetőséged szerint teljesítsd,
 hogy viselkedésedben, öltözködésedben, beszédedben törekedj
megfelelni iskolánk szellemiségének,
 hogy törekedj megfelelni azoknak a konkrét kéréseknek, amiket
külön szabályokba foglal iskolánk közössége. Ezek pedig:
  Iskolánkban a gyerekek az iskola minden dolgozójának kötelesek
szót fogadni.
 Iskolánkban rágózni, szórakoztató elektronikai eszközöket és
mobiltelefont használni, újságokat hozni nem lehet.
 A gyerekek a folyosón csöndben közlekedjenek, tekintettel arra,
hogy iskolánkban mások is tanulnak. Nem szabad futni,
gördeszkázni, labdázni, kiabálni, ajtókat csapkodni.
 Iskolánkban megfelelő ruházat viselése ajánlott – kerülve a kihívó
feliratú és mintájú, együtteseket reklámozó ruhákat, mellőzve a
kiegészítőket és a fejfedőket.
 Az osztályt rendben kell tartani, a teremben cserecipő használatát
kérjük. Tanítás után (vagy az utolsó szünetben) a felelősök
kitakarítják a termet és a folyosón az osztályhoz tartozó részt; a
villanyt lekapcsolják, ablakokat becsukják. A cipőket, fogason a
ruhákat mindenki köteles rendben tárolni.
 Foci helyett mást játsszunk.
 Csöngetéskor sorakozunk, az ügyeletes tanár az osztályokat az
udvarról bekíséri az épületbe.
 Iskolánk területét engedély nélkül nem szabad elhagyni. Az iskola
melletti kiserdőbe csak tanári felügyelettel mehetnek a gyerekek.
 Ha véletlenül vagy szándékosan kárt tesz valaki az iskola vagy társai
eszközeiben, akkor annak helyreállításáról neki vagy szüleinek
gondoskodnia kell.
 A napközi alatt a fenti szabályok értelemszerűen érvényben vannak.
Napközi után a napközisek a termet és az udvart tisztán hagyják
maguk után, a szemetet kidobják.
 A buszon is az iskolai házirend érvényes: kerüljük a hangoskodást,
nem rágózunk, nem olvasunk; szórakoztató elektronikai eszközök és
mobiltelefon használata nem megengedett. Az iskola tanári
felügyeletet az iskolabusz győri indulásától Győrbe való
visszaérkezéséig biztosít.
 Az iskolai ünnepeken való részvétel minden diák számára kötelező.

A házirend minden iskolai rendezvényen is érvényben van.

A házirendben nem említett eseteknél mindig a jelenlévő tanárok adnak

útmutatást, amit a tanulók kötelesek követni.
Ha legjobb képességeid szerint törekszel ezek betartására, nem kerül
majd sor a be nem tartás után bekövetkező szomorú eseményekre,
úgymint:
szóbeli figyelmeztetés,
írásbeli figyelmeztetés,
a szüleiddel folytatott személyes beszélgetés és
legvégső esetben fegyelmi eljárás, amelynek iskolánkból történő
távozás lehet a vége.

A hiányzásokról

Kérjük a kedves szülőket, hogy a délelőtti órákban értesítsék gyermekeik

osztálytanítóját vagy az iskolatitkárt az aznapi hiányzásról, illetve
jelezzék, hogy várhatóan mennyi ideig fog(nak) hiányozni a gyermek(ek)
az iskolából. A tananyag pótlásáról a tanár útmutatásai alapján (a szülő
segítségével) a tanulónak kell gondoskodnia.
A hiányzásokról az igazolást minden esetben kérjük az osztálytanítónak
eljuttatni. A szülők évente három napot igazolhat.

SZAKIRODALOM

Vekerdy Tamás: Jövőkép - előadás drogról, családról, iskoláról

Kovács Gábor: Nevelés más alapokon – ajánljuk azoknak, akik most

ismerkednek a Waldorf-pedagógiával

A waldorf sajátosságairól röviden - a fóti waldorfosok

szerkesztésében

A waldorf sajátosságairól röviden - a pilisszentlászlói waldorfosok

szerkesztésében

Vezérfonalak az iskolaérettség megállapításához - kiadta a Steiner

Waldorf Schools Fellowship

Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán Waldorf ?)

Vekerdy Tamás közel húsz éve foglalkozik a

reformpedagógiák, az alternatív iskolák elméleti és gyakorlati
kérdéseivel, s maga is bábáskodott az első kelet-európai
Waldorf-iskola, a solymári létrejötténél.

Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyereknek?

A Waldorf-iskola első 3 évéről...

Beszélgetőtárs Jámbor Judit : Vekerdy

Az interjúkötetben Vekerdy Tamás vall önmagáról, nagy

találkozásairól, élete fordulópontjairól, pályája nehéz és
örömteli pillanatairól.

Vekerdy Tamás : Az iskola betegít ?

Szülők, tanítók, intézmények - csak mellékszereplői a

népszerű pszichológus, Vekerdy Tamás írásainak, "főhőse"
ezúttal is az egyszeri és megismételhetetlen adottságokkal
bíró individualitás, a gyermek.

Vekerdy Tamás : Az óvoda és az első iskolai évek - a

pszichológus szemével

Vekerdy Tamás e könyv megírása előtt tíz esztendeig

dolgozott gyakorló pszichológusként nevelési tanácsadóban,
tehát valóban "élesben" találkozott ezekkel a kérdésekkel, amelyek
mögött azonban mindig ott állt egy segítségre szoruló gyermek, család,
vagy éppen egy pedagógus, egy intézmény - diagnózisai, következtetései
éppen ezért lehetnek mindannyiunkhoz szólóak.

Hegedűs Miklós : Az ember útja a művészet tükrében

A könyv az emberi tudat változásait követi nyomon a

művészeti alkotások tükrében. Célja, hogy segítséget nyújtson
a Waldorf-pedagógusoknak a tájékozódásban a művészet és
az egyetemes kultúra területén. A megközelítés alapja az
ember fejlődéséről alkotott szellemtudományos kép. Számos színes és
fekete-fehér kép illusztrálja a szöveget.

Bóna László : A formáktól az erőkig - A sors

homeopátiás felfedezése

A homeopátiás esetek valódi gyógyulásai, a Waldorf-

pedagógusképzés "meseelemzés" és "kreatív írás" tantárgyai,
és az alternatív cirkuszi színészképzés valószínűleg minden
kreatív emberben érdeklődést keltenek.

Minden, ami waldorf :

www.waldorf.lap.hu
www.waldorf.lapozz.hu

Antropozófia :
Rudolf Steiner Szeminárium Budapest