Anton Pavlovics Csehov

Csehov (orosz író, novellista) született 1860-ban Taganrogban. Első

művét „szatirikus elbeszélések”, Antosa Csehonta álnéven adta ki.
Novellái általában szűkszavúak. Műveiben az író nem ábrázol valódi
konfliktust, csak az orosz atmoszférát. Csehov a cselekmény nélküli
dráma megteremtője.
Híresebb művei, a „Sirály, a „Három nővér”, és a „Cseresznyéskert”.
A Sirály
A „Sirály” egy széteső orosz családról szól. Csehov azt vallja, hogy a
művészek kiváltsága az önmegvalósítás, míg a hétköznapi emberek
élete szürke és sikertelen. A téma a sikertelen önmegvalósítás és a
viszonzatlan szerelem.
A szerelem témáját a komédia dolgozza fel, itt viszont minden
szerelem reménytelen és szenvedést okoz.
Főszereplője a történetnek igazából nincs, ugyanis itt mindenkinek az
életébe bele tudunk nézni. Ahogy a címben is van, megjelenik a Sirály
motívum azzal, hogy Trepljov (író), lelő egy sirályt, amit Nyina
(szerelme) elé tesz azzal, hogy ő is így fog végezni magával.
Nyinának viszont a szabadságot jelenti, és hogy végre „elrepülhet” a
sok borzalom elöl.
Nyina aki egy másik férfival volt együtt, és gyereket is szült neki,
elhagyta valaki másért. Eközben Nyina Trepljovval levelezik, amit
Nyina mindig Sirállyal ír alá.
Amikor a család újra összegyűlik Nyina elmondja Trepljovnak, hogy
még mindig Trigorint (a férfi, aki elhagyta) szereti. Trepljov a
kilátástalan helyzetből kiutat nem látva, széttépi írásait, és főbe lövi
magát, ezúttal pontosan. A család éppen kártyázik amikor meghallják
a puffanást, erre a doktor annyit felel, „Szétrobbant egy üveg”, aminek
nem is szentelnek nagyobb figyelmet hisz az az üveg jelentéktelen,
akárcsak Trepljov aki sikertelen és jelentéktelen ember volt.
A „Sirály” lényegében a beteljesületlen lehetőségek világát mutatja
be, ami annyit tesz, hogy a mű szereplői mind álmodozók, illúziókat
kergetnek, és nem próbálnak meg tenni ellene semmit, így minden ami
történik velük az az ő hibájuk.