A nyomás

A mért és a referencia nyomás viszonya alapján különböztetjük meg az különböző nyomástípusokat,

mi 3-ról tanultunk:

A szilárd testek nyomása: A nyomás egy fizikai mennyiség, amely a nyomóerő és az arra
ható felület nagyságának a hányadosa. A nyomás jele: 𝑝. Képlete: p = F /A. A nyomás és a
nyomóerő között egyenes arányosság van. Mértékegysége: Pascal. A nyomás a teljes
felületen egyenlő mértékben hat. Mivel ez nagyon kis egység, leggyakrabban az
ezerszeresével, vagyis a kilopascallal: kPa számolnak. A szilárd testekre ható nyomás annál
nagyobb: 1. minél nagyobb a nyomóerő, 2. minél kisebb a nyomott felület.
Folyadékok nyomása: Másnéven a hidrosztatikai nyomás. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok
mechanikája. A folyadékok súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak
nevezzük. A nyugvó folyadékoknak a Föld vonzása következtében van súlyuk. Egy folyadék
hidrosztatikai nyomása több tényezőtől is függhet: 1.a folyadékoszlop magasságától 2. a
sűrűségtől 3. a gravitációtól. Zárt térben lévő folyadékban a külső nyomás minden irányban
ugyanakkora. Pascal törvénye: a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol
ugyanannyival növeli a hidrosztatikai nyomást. A felül nyitott edények vagy csövek
rendszerét, amelynek ágai között a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedénynek
nevezzük. A közlekedőedény minden ágában egy vízszintes síkban ugyanakkora a
hidrosztatikai nyomás. Ezért a nyugvó folyadék felszíne minden ágban ugyanabban a
vízszintes síkban van. A nagyon kis átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. A
hajszálcsövekben a víz felszíne magasabban van, a nagyobb nyomás miatt.
Gázok nyomása: A gázok nyomása a légnyomás. A felettünk elhelyezkedő légoszlop
súlyából származó nyomás. A hétköznapokban is sokszor találkozhatunk a gázok
nyomásával. A szél keletkezésének ok is ez, mivel a gázok minden esetben a nagyobb
nyomású hely felől a kisebb nyomású felé áramlanak. A légnyomás függ a páratartalomtól és
a tengerszint feletti magasságtól is. Minél nagyobb a páratartalom, annál kisebb a
légnyomás, a kisebb sűrűség miatt. Minél magasabb a tengerszint feletti magasság annál
kisebb a légnyomás. A levegő nyomását Torrichelli olasz fizikus mérte meg első ízben. Egy 1
cm széles üvegcsövet megtöltötte higannyal, a nyitott végét befogta és lefordította és
higanyba állította. A csőben a higany szintje 76 cm magasságban megállt, mivel ezzel a 76cm
higanyoszlop nyomásával tart egyensúlyt a légnyomás. Később erre a módszerre épültek a
barométerek, ezek a légnyomásnak a mérésére szolgáló eszközök.